Honosítás: házhoz ment a konzul
Krónika, 2011. február 15. – Végh Balázs
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmárnémeti elnökségének kezdeményezésére először rendeztek konzuli napot a magyar nyelvterületen. Barabás János, a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja pénteken a szatmári demokrácia-központban fogadta az érdeklődőket, és mintegy 12 állampolgársági kérelmet vett át.
„Személyesen is ellátogattam egy idős szatmári házaspárhoz, és átvettem tőlük az igényléshez szükséges iratcsomót. Nem tudok róla, hogy korábban valamelyik kollégám Csíkszeredában, Bukarestben vagy esetleg bárhol másutt a világon szervezett volna hasonló kiszállást" – közölte a diplomata. Barabás hagyományossá kívánja tenni a konzuli napokat, és több településre is el szeretne látogatni. Elsősorban azoknak az idős és beteg személyeknek szervezik ezeket a napokat, akik igényelni szeretnék a könnyített magyar állampolgárságot, de előrehaladott életkoruk és egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy személyesen jelenjenek meg a külképviseleteken.
Barabás elmondta, a partiumiak közül sokan Magyarországon nyújtják be az állampolgárság megszerzéséhez szükséges okmányokat, de Kolozsváron szeretnék letenni az esküt. „Egyelőre csak a külképviseleteken, illetve az anyaországi közjegyzői hivatalokban lehet letenni az esküt. Korábban voltak olyan kezdeményezések, hogy közös esküt szervezzünk a csíksomlyói kegytemplomban vagy a nyeregben, a hármas oltárnál, de ezek még csak tervek" – tette hozzá a konzul, aki presztízskérdésnek tartja, hogy az első esküt idén március 15-én a Kolozsvári Főkonzulátuson tegyék le. Ettől a dátumtól kezdve naponta szerveznek majd eskütételeket, sőt lehet, naponta kétszer is, ez majd az előjegyzések függvényében dől el.
Barabás azt is elárulta, azoknak a személyeknek a kérelmét soron kívül bíráltatja el, akiknek úgy ítéli meg, hogy korukra és életpályájukra való tekintettel sürgősségi esetben kell megítélni az állampolgárságot. „Az utóbbi időben egyre több kérelem érkezik a kolozsvári képviseletünkhöz, ezért bővítettük a személyzetet, és további fejlesztésre lesz szükség" – részletezte. Barabás számításai szerint 3-4 hónapba telik a kérelmek elbírálása, útlevélkérelemmel pedig fél évig tarthat az ügyintézés. Megtudtuk, eddig 27 ezren kérvényezték a honosítást.
Sokan folyamodnak kettős állampolgárságért
Szabadság, , 2011. fevruár 15.
Számos érdekes tanulsággal szolgált a honosítást előkészítő irodában eddig eltöltött másfél hónap. A Demokrácia Központok ügyvezető elnöke levélben köszönte az összes iroda munkatársainak a kemény munkát. A kolozsvári előkészítők ellenére szembesülnünk kellett azzal, hogy léteznek ugyan átlagos esetek, de előfordulhatnak különleges személyek és helyzetek is. Ez utóbbiakat pedig csak kölcsönös segítséggel, világhálós információ áramoltatással lehetett helyesen megoldani, általában rövid idő alatt.
A nagyenyedi központban a január 3-át követő időszakban mintegy 200 személy fordult meg, az érdeklődők száma azonban a 300-at is meghaladta. A honosításra várók eddig több mint 60 kész dossziét kaptak kézbe. A legtöbben Kolozsváron, de néhányan Dublinban, Londonban, Párizsban, Barcelonában, az ottani konzulátusokon, vagy éppen Budapesten készültek beadni irataikat. A szülők gyakran kiskorú vagy éppen külföldön dolgozó felnőtt gyermekeik, vagy más rokonok nevében is eljártak, hiszen a személyes megjelenés csak a konzulátuson szükséges.
Miközben átnézték az iratokat, a kérelmezők sokat meséltek. Régi, elfojtott, nehezen gyógyuló sérelmek bukkantak fel. „Már ezelőtt 90 évvel kérhettük volna a honosítást, ha erre lehetőség lett volna." „Nem akartam enélkül meghalni" – mondja egy idős, falusi bácsi. Többen állítják, a 70-es években belénk fojtották a szót, mondván: „Te magyar vagy, neked csak ennyi jár." A mai fiatalok gyakorlatiasabb célokra gondolnak: pl. az útlevél megszerzése, hogy külföldön munkát vállalhassanak vagy utazhassanak. A legtöbben különösebb előnyök nélkül, csak azért kérik, az állampolgárságot, hogy őseik megadatott jogát visszaszerezzék. Tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi magyar kormánynak ebben milyen pozitív szerepe van. A spontán nyilatkozók nem jobboldali vagy baloldali nézeteket hangoztattak, hanem mélyről fakadó, sajátos erdélyi véleményeket fogalmaztak meg. Egy kétgyermekes anya így fejezte ki magát: „Amikor nem adták meg, nem volt jó, most miért olyan jó? Nekem is van egy bizonyos fokú érzékenységem, amit el is szoktam mondani másoknak."
Nem csoda, hogy Nagyenyeden egyre kevesebb a fiatal, a gyermek, hiszen egyre többen boldogulnak külföldön. Az állástalanság és a kilátástalanság készteti őket az ideiglenes kivándorlásra, ehhez pedig jól jön a kettős állampolgárság. Többen elmesélték, hogy családoknál helyezkedtek el gyermekgondozóként vagy háztartási alkalmazottként. Hozzátették: kint sem könnyű az élet, de legalább van munka és velejáró kereset.
Akik beléptek az irodába, rendszerint előbb vagy utóbb beadták irataikat. Akadt elvétve olyan látogató is, aki csak körülnézett, érdeklődött, de nem tért vissza. Egy többségi nemzetiségű fiatalasszony, aki magyar férje és fia után szerette volna megkapni az állampolgárságot – kicsit beszél is magyarul –, kifejezte, hogy férje után ő is magyarnak érzi magát. Felmenői Galac környékéről származnak, tehát nem lehettek magyar állampolgárok, ezért nem jogosult. Vegyes házasságokból az iroda a jogosultság alapján eddig már elkészített néhány családi dossziét.
A megőrzött családi levéltárakból sok érdekes irat került elő, pl. régi magyar illetőségi igazolvány vagy katonakönyvek, a leszerelést igazoló iratok, iskolai bizonyítványok. Ahol elvesztek az iratok, mert a déd- vagy a nagyszülők elhaltak, ott az egyházak segítenek. A lelkészektől, plébánosoktól szépen megfogalmazott, pontos írások érkeztek, az érvényesség miatt fontos, hogy iktatószámmal lássák el őket. A Fehér megyei kérelmezőket nagyenyedi és gyulafehérvári fordítók segítik a román nyelvű iratok magyar változatának elkészítésében.
Számarányához képest a másfél hónap alatt Fehér megyében élénk érdeklődés tapasztalható a honosítás iránt. Visszahonosítást csak kivételes esetekben igényelnek. Tájékoztatókat eddig Nagyenyeden kívül Gyulafehérváron tartottunk. Többen jöttek Magyarlapádról, Magyarbecéből, Torockóról, Felvincről, Marosújvárról, Balázsfalváról. A távolabbi vidékeket, falvakat csoportok járják be a pontosabb tájékoztatás érdekében. A Várkert (Cuza Voda 25. sz.) utcai nagyenyedi iroda az egyedüli a megyében, ahol jelenleg hiteles segítséget lehet kapni a honosításhoz.
Tőkés: alaptalan Markó bírálata
Krónika, 2011. február 15.
„Markó Béla akkor kezd erkölcsről beszélni, amikor nem a szája íze szerint alakulnak a dolgok" – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki hétfőn közleményben reagált a szövetségi elnök SZKT-n elhangzott beszédére.
Markó szombaton marosvásárhelyi beszédében úgy fogalmazott: „veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz", s ha igaz, amit egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett Erdélyi Magyar Néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon „betegséget vásároltak". „Ha igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne" – fogalmazott a leköszönő RMDSZ-elnök.
Tőkés közleményében arra emlékezteti Markó Bélát, hogy „amikor az RMDSZ potentátjai rátették a kezüket a státusirodákra, amelyeket – eredeti céljuktól eltérően – az elmúlt években tulajdonképpen kampánygépezetként használtak, továbbá a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány barátságának köszönhetően ellenőrizetlenül és saját céljaikra, klientúrájuk építésére osztogatták a magyarországi közpénzeket, akkor sem az erkölcs nem jutott eszébe, sem pedig az, hogy veszélyes és ostoba játék volna a kizárólagosságra törekvő erőpolitika."
ROMÁNIA
Még legalább két mandátumra való munka van
Hargita Népe, 2011. február 15. – Kozán István
A tavalyi évhez képest idén tizenhatmillió lejjel több pénzből gazdálkodhat Csíkszereda. A pluszösszeget további beruházásokra költi a városvezetés: elkezdik az uszoda építését, a Mikó-vár felújítását, a városközpont rendbetételét. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint a megyeszékhelyen még legalább nyolc évre való munka van, a tennivalókat pedig a mostani csapattal képzeli el.
Gazdasági válság ide vagy oda, Csíkszereda évről évre több pénzből gazdálkodhat. Ezt hogy csinálják?
– Tavaly rengeteg olyan megszorítás volt, amely minket is érintett. Ilyen volt például a betervezett bérek 25 százalékos csökkentése, így év végére megmaradt másfél havi bérösszegünk, ugyanakkor a második félévben 20 százalékos folyóköltség-csökkentés volt, ezért hiába különítettünk el erre pénzt, ahhoz nem lehetett hozzányúlni. Továbbá néhány betervezett munkálat – például a tömbházak hőszigetelése – elmaradt, mert a kormány nem tudta biztosítani az önrészét. Ezen megszorítások miatt év végére tizenhatmillió lejünk maradt meg, mely összeget belefoglaltuk az idei költségvetésbe. Hozzáteszem, még úgy is több pénzből gazdálkodhatunk idén, hogy néhány esetben kevesebb lesz a bevételünk, mint egy esztendővel ezelőtt. A személyi jövedelemadókból például mintegy 5-6 millióval kevesebb fog befolyni.
Akkor nem is lesz olyan szürke ez az esztendő...
– December elején még nagyon is annak tűnt. Év végéig halogattam a költségvetés összerakását. Nem is igazán akartam nekifogni, de mikor december derekán láttam a kincstárban a tavalyi számlakivonatunkon, hogy mennyire jól zárjuk az évet, megjött a kedvem, és kollégáimmal három nap alatt összeraktuk a költségvetés-tervezetet. Annak januári elfogadásáig már csak a finomhangolás volt hátra.
Ha már a szavazásnál tartunk, árulja el: idén miért történt meg az, hogy Önök hamarabb fogadták el a városi költségvetést, mint a megyei tanács a sajátját? A bejáratott menetrend úgy diktálná, hogy előbb az állami, majd a megyei, aztán a városi költségvetéseket kell jóváhagyni.
– Egy napra terveztük a sajátunk elfogadását a megyei költségvetési visszaosztások elfogadásával, csak a megyei gyűlés meghiúsult. Ezért tűnhetett úgy, hogy előreszaladtunk. De a megyei tanács becsületére legyen mondva, ugyanazokat a sarokszámokat fogadta el, amelyekről azelőtt egyeztettünk.
Bontsuk ki az idei költségvetésüket. Mire fókuszáltak annak összeállításánál? Az is érdekelne, hogy a sportra mennyi pénzt különítettek el?
– Odafigyeltünk, hogy a tényleges működési költségeket nagyjából csak az értékadó többlettel növeljük. Ha már a sportot említi, el kell mondanom, hogy idén a sportágak támogatása elérte a kétmillió lejt. Soha ennyit nem költött a város sportra. Összehasonlításként 2004 előtt három év alatt kapott összesen ennyi pénzt a sportélet, mint most egyetlen esztendőben. Ez érthető is, hiszen a megépült sportlétesítményeket fenn kell tartani. A felnőtt kosárlabdacsapat is jelentős terheket rótt a városra, közben pedig a jégkorongutánpótlás-nevelésben is egyre nagyobb szerepet vállalunk. Nem beszélve a labdarúgás-utánpótlás neveléséről, amelyet teljesen a város támogat. Egy éve kezdett fejlődni a kézilabdasport is. E négy sportág támogatása miatt 650 ezer lejjel megnövekedett a sportra szánt összeg.
A műfüves focipálya napközben tele is van iskolásokkal.
– Jó érzés ezt látni, akárcsak reggelente a jégpályát, ahol edzéseket tartanak a gyerekeknek. Egyébként az is volt a célunk, hogy a gyerekeket és a szülőket csalogassuk vissza a jégpályára, mert az utóbbi év cirkuszai miatt mintha elidegenedtek volna a jégcsarnoktól.
A sportról jut eszembe: mi a helyzet a tulajdonjogilag ide-oda passzolgatott mozi épületével?
– Mindkét mozival kapcsolatban szeretnénk idén elkészíteni a teljes dokumentációt. A Vigadó épületének vissza szeretnénk állítani az eredeti funkcióját, jó példa erre a kézdivásárhelyi Vigadó felújítása. A Transilvania mozi esetében az a kérdés, hogy csak az épületet újítsuk fel, megtartva annak funkcióját, vagy pedig átalakítsuk az egész teret? Egyébként nem vagyok meggyőződve arról, hogy a mozira lenne kereslet. Még akkor sem, ha az embereket megkérdezve folyton azt mondják, hogy mindig moziban lennének.
Az elmúlt esztendőkben mindig voltak nagynak mondható beruházások. Idén?
– Súlyoztuk a beruházásokat. Vannak nagyon-nagyon fontosak, nagyon fontosak és fontosak. Első kategóriába tartozik a Márton Áron Gimnázium felújításának befejezése. Ha az elkészült, reméljük, már nemcsak a tanulók mennek oda szívesen, hanem a kápolnaterem is hangsúlyosabb közösségi szerepet fog kapni: kulturális események helyszíne lehetne. Idén elkezdődik a Mikó-vár felújítása is. A beruházási tételek közül az uszoda építésére különítettük el a legnagyobb összeget, 3,5 millió lejt. Továbbá bízunk abban, hogy hamarosan sikerül kiválasztani a városközpont rendbetételének kivitelezőjét. Remélem, az év közepén elkezdődik ez a nagy horderejű, a Petőfi utcát, a „tapsteret" és a Majláth Gusztáv Károly teret magában foglaló, 24 hónapos felújítási munkálat is.
Említsen pár alacsonyabb besorolású munkálatot is!
– Rendbe hozzuk a Jégpálya negyedi és a Piac utca mögötti belső udvarokat. Utak tekintetében három beruházást tervezünk. Folytatjuk a Taploca utca rendbetételét, a Taploca utca és a Gyimes felé vezető országút kereszteződésénél, ismertebb nevén a „Borkánynál" pedig egy körforgalmat akarunk építeni. Kétirányúvá tesszük a Villanytelep utcát, a vasúti felüljáró lábánál lévő körforgalmat pedig össze akarjuk kötni a Nagyrét utcával. Jó lenne haladni a távolsági buszállomás felújításával is. Hál' istennek, a terület megvásárlásában a megye is segített. Amit Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel megbeszéltük, ahhoz tartotta is magát, akárcsak a Márton Áron Gimnázium modernizálásának esetében – abban a projektben is támogatott a megyei tanács. Láttam is, elég sokan kritizálták a tanácselnököt azért, hogy túl sokat adott Csíkszeredának, de tény, ilyen beruházások tekintetében eddig egyetlen elnök sem volt ennyire nyitott. Továbbra is rengeteg olyan gondunk lesz, amely a víz- és csatornahálózat felújításából ered. Mert ugyebár hiába volt előírva, hogy az ásások után mindent az eredeti állapotába kell visszaállítani, a város számos utcájában hagytak félig helyreállított járdákat és útszakaszokat. Olyan munkát végeztek, amire a székely ember azt mondaná, hogy a munkást el kell kergetni. A kivitelező szerencsére elment magától...
Az ásás után visszarendezett Zsögödi Nagy Imre utca valóban használhatatlan. Maradjunk még a 2011-es költségvetésnél: arányaiban hogy áll össze?
– Normális esetekben fele a központi költségvetésből érkezik, fele pedig helyi forrás. Azt viszont látni kell, hogy manapság egyre kevesebb a céltámogatás. Mostanában negyede céltámogatás, negyede pályázat, a többi pedig saját bevétel. Az idei úgy néz ki, hogy hatvan százalék helyi, a többi pedig központi forrás. Egy dolog biztos: költségvetés szempontjából az idei lesz az elmúlt hat esztendő legjobb éve.
Utolsó mondatát hallva meg kell kérdeznem, hogy létezik az, hogy válság közepette sok önkormányzattal ellentétben önök nem a túlélésre rendezkedtek be?
– 2005 óta minden évben költségvetésünk legkevesebb negyedét beruházásokra költöttük. Ha az országban is ez történt volna, nem pedig csendőröket, rendőröket és titkosszolgálati embereket alkalmaznak fejetlenül, akkor állítom, most az ország nem itt tartana. Én tényleg büszke vagyok arra, és remélem, szakmai felkészültségünket igazolja vissza, hogy a városnak ennyi beruházás után egyetlen lejnyi adóssága sincs. Tudomásom szerint az országban csak Szeredáról mondható ez el.
Lehet. Egyébként elégedett az elmúlt hat év munkájával?
– Az első másfél év gyilkosan kemény volt, mivel a város nagyon „lelakott" állapotban volt. A gödörből 2006-ra lábaltunk ki, onnantól errefelé minden évre örömmel gondolok vissza, mert minden esztendőben tettünk legalább 4-5 említésre méltó dolgot.
Meglátása szerint még mennyi idő kell ahhoz, hogy a város infrastruktúrája teljesen rendbe kerüljön?
– Megválasztásomkor egy tapasztalt kollégám azt mondta, akad ebben a városban több mandátumra való munka is. Csíkszeredában mindig lesz új kihívás: ha megépítjük az uszodát, nekifoghatunk egy új jégpályának, mert akkorra egy ilyen létesítmény már túl kevés lesz. Mire teljesen rendbe hozzuk az utakat, újabbakat kell építenünk. És így tovább...
Akkor még legalább két mandátumra való munkáról beszélhetünk?
– Nem titok: azonkívül, hogy végezzük a dolgunkat, a mostani csapattal már építjük az újabb nyolc esztendőt.
Markó Bélával egyeztetett Olosz Gergely
Krónika, 2011. február 15. Balogh Levente
Markó Béla RMDSZ-elnökkel tárgyalt hétfőn Olosz Gergely, a szövetség elnöki tisztségére pályázó három jelölt egyike. Olosz találkozó utáni közlése szerint Markó Béla támogatásáról biztosította őt tervei megvalósításában arra az esetre, ha elnyerné az elnöki tisztséget.
A háromszéki elnökjelölt rámutatott: elnökként a korábbi vezetői tisztség során szerzett tapasztalatait ötvözné a fiatalos lendülettel. Olosz közölte, garantálni kívánja a romániai magyar közösség egységét, emellett olyan szociális és gazdasági politikát kíván folytatni, amely biztonságot hoz a szavazóknak, és növeli a helyi közösségek versenyképességét.
A két politikus abban is egyetértett, hogy az RMDSZ-nek továbbra is az Európai Néppárt doktrínáját kell követnie, a belpolitikában pedig stabilizáló tényezőként kell szerepelnie. Szintén egyetértettek abban, hogy támogatni kell a könnyített honosítás keretében igényelhető magyar állampolgárság biztosítását, mivel ez is hozzájárul a romániai magyar közösség stabilitásához.
A közlemény szerint egyúttal Olosz arról is biztosította Markót, hogy elnökként folytatni kívánja a szövetség hagyományait, az egység megőrzése, valamint az új szociális és gazdasági politika révén az RMDSZ a lehető legjobb eredményt éri el a soron következőparlamenti választáson. Mint ismeretes, Olosz mellett Kelemen Hunor művelődési miniszter és Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója szállt harcba az RMDSZ elnöki tisztségéért, amelynek betöltőjéről a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszuson döntenek majd.
A legesélyesebb jelöltnek Kelemen Hunort tartják, mivel az RMDSZ jelenlegi vezetése és a teljes hivatali apparátus is az ő kampánya mögé sorakozott föl.
RMDSZ: finisben a kampány
Új Magyar Szó, 2011. február 15. – Cs. P. T.
Két héttel a tisztújító kongresszus előtt célegyenesbe került a választási kampány az RMDSZ-ben. Ezen a héten a Bihar és Szatmár megyei, illetve a Nagybánya Központú Területi Szervezet is eldönti, melyik jelöltet támogatja majd Nagyváradon.
Két héttel a tisztújító kongresszus előtt célegyenesbe került a választási kampány az RMDSZ-ben. Ezen a héten a Bihar és Szatmár megyei, illetve a Nagybánya Központú Területi Szervezet is eldönti, melyik jelöltet támogatja majd Nagyváradon. Mint ismert, a többi szervezet már meghozta döntését ebben a kérdésben: többségük Kelemen Hunor művelődési miniszter jelöltségét támogatja; Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsost a Kolozs megyei, Olosz Gergely képviselő a Történelmi Máramaros Területi Szervezet bizalmát élvezi.
A három jelölt csütörtökön Nagyváradon találkozik majd, ekkor dönti ugyanis el a Bihar megyei szervezet választmánya, melyikük mellé áll – tudtuk meg Szabó Ödön ügyvezető elnöktől. Szatmáron a Megyei Küldöttek Tanácsa a hét végén, egyelőre ismeretlen időpontban ül össze ebben a kérdésben, a jelöltek azonban nem lesznek jelen a szavazáson. „Külön-külön azonban már mind a három jelölttel találkoztunk" – tájékoztatott Găman Mihály ügyvezető elnök. A Nagybánya Központú Területi Szervezet szombaton dönt arról, melyik jelöltet támogatja.
Időközben összeállt a küldöttek listája is – tudtuk meg Kovács Péter kongresszusi biztostól. Tájékoztatása szerint a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő kongresszuson 561 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt. Az alapszabályzat szerint az SZKT és az ügyvezető elnökség tagjai, valamint a szövetségi elnök, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok – összesen 185 személy – hivatalból kongresszusi küldöttek, rajtuk kívül 376 választott küldött lesz jelen.
Markó–Olosz-találkozó
„Markó Béla biztosított arról, hogy ha megválasztanak az RMDSZ elnökévé, számíthatok a támogatására a kitűzött céljaim megvalósításához" – nyilatkozta tegnap Olosz Gergely elnökjelölt, miután Bukarestben találkozott a leköszönő szövetségi elnökkel.
„Egyetértettünk a szövetségi elnökkel abban, hogy az egységet fenn kell tartani, az RMDSZ bázisát szélesíteni kell a tömbmagyarságban, a szórványban, illetve a Partiumban, és abban is egyetértettünk, hogy a politikai irányt fenn kell tartani: az Európai Néppárt irányvonalát" – fogalmazott az elnökjelölt.
Olosz: megválasztásom esetén számíthatok Markó támogatására céljaim megvalósításához
Transindex, 2011. február 15.
„Markó Béla szövetségi elnök biztosított arról, hogy amennyiben megválasztanak az RMDSZ elnökévé, számíthatok a támogatására a kitűzött céljaim megvalósításához" - nyilatkozta Olosz Gergely elnökjelölt a Szövetség elnökével való találkozója után.
Az RMDSZ elnökválasztó kongresszusa előtt Olosz Gergely elnökjelölt személyes találkozót kezdeményezett Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével. A találkozó után az elnökjelölt elmondta, nagyon fontosnak tartotta, hogy az SZKT-n megtett
bejelentése után ez az első találkozó a leköszönő szövetségi elnökkel, Markó Béla elnökkel történjen meg, hiszen úgy látja, hogy az RMDSZ további életében fontos döntés születik majd meg a kongresszuson, és nem mindegy, hogy milyen irányba fog a szervezet továbbmenni.
„Egyetértettünk a szövetségi elnökkel abban, hogy az egységet fenn kell tartani, az RMDSZ bázisát szélesíteni kell a tömbmagyarságban, a szórványban, illetve a Partiumban, és abban is egyetértettünk, hogy a politikai irányt fenn kell tartani: az Európai Néppárt irányvonalát. Továbbá kitüntetett szerepet kell biztosítani a stabilitás megteremtésének és fenntartásának. Hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az elindult reformok az ország stabilitását biztosítani tudják" - fogalmazott az elnökjelölt.
Kiemelte: „Tájékoztattam az elnök urat: a politikai programom része az, hogy visszaforduljunk a közösségünk tagjai felé, nyissunk a romániai magyarság fele, és a politikában is az eddigi értékek megőrzése mellett a szociális biztonság megteremtésére kell hangsúlyt fektetnünk, új szociális politika kialakítására van szükség, és a romániai magyarság érdekében más gazdaságpolitikai intézkedésekre is igény van. Hangsúlyoztam elnök úrnak, hogy a kettős állampolgárság által megteremtett lehetőségeket meg kell őrizni, mert ezek biztonságot jelentenek közösségünk tagjai számára.
Az RMDSZ belső megújulását illetően támaszkodnunk kell mindarra, ami az összekötő erőt jelenti a szervezeten belül, és támaszkodni kell a vezetésben helyet foglaló személyekre is, valamint azokra a tapasztalatokra, amelyek az elmúlt időszakban felhalmozódtak.
Ha a magyarság egységet tapasztal, akkor nem kérdéses, hogy a következő választásokon az eddigi legjobb eredményt érheti el az RMDSZ. Ebben a munkában hangsúlyosan számítok a leköszönő elnök tevékenységére és támogatására, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy az elkövetkezőkben a romániai magyar belpolitikát illetően tárgyalni kell az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel" - mondta az elnökjelölt. (olosz gergely kampányirodája)
Takács: Markó soha nem mondaná, hogy nem támogatná a demokratikus választás nyertesét
Transindex, 2011. február 15.
Ha nem az RMDSZ elnöki tisztségéről lenne szó, akkor a hét viccének tartanám Olosz Gergely nyilatkozatát - kommentálta a Transindexnek Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szövetség elnöki tisztségére pályázó politikus mai nyilatkozatát, amely szerint megválasztása esetén Markó Béla támogatni fogja céljai megvalósításában.
Aki nem ismeri Markó Bélát, egy ilyen beszélgetés után akár így is fogalmazhat - mondta Takács, hozzátéve: Markó Béla soha nem fog
úgy fogalmazni, hogy volt szövetségi elnökként vagy egyszerű RMDSZ-tagként nem támogatná azt, aki demokratikus úton megnyerné a választást; ez különbözteti meg Markót nagyon sok politikustól.
"Van egy szomszédom, nagyon rendes ember, nyolcvanvalahány éves, neki is ugyanezt mondaná Markó. Ezt kihasználni egyéni kampányban enyhén szólva túlzás. Van különbség a között, ahogy Markó fogalmaz, és a között, ahogy az elnökjelölt ezt tálalja" - kommentált Takács.
Rossz időket élünk, ami a politika gusztustanát illeti - fogalmazott az ügyvezető elnök.
561 tagú az RMDSZ 10. Kongresszusa
rmdsz tájékoztató, 2011. ferbuár 15
A február 26-27-én, a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő RMDSZ Kongresszuson 561 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt. A Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) erre vonatkozó határozatát a szombati SZKT-n fogadták el.
A Szövetség Alapszabályzata előírja, hogy az SZKT és az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint a szövetségi elnök, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok hivatalból kongresszusi küldöttek, ők alkotják a korporatív képviseletet. Az átfedések, kettősségek kiszűrésével ez összesen 185 személy – tájékoztatott az SZKT döntését követően Kovács Péter kongresszusi biztos, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, majd elmondta: ezen kívül 376 választott küldött lesz jelen.
A tervek szerint a Kongresszus munkálatai február 26-án 11.00 órakor kezdődnek, és 27-én 14.00 órakor fejeződnek be. Napirenden szerepel a szövetségi elnök beszámolója, az elnökválasztás, valamint az Alapszabályzat és a Program módosítása.
Olosz: Markó támogat, ha megválasztanak
Krónika, 2011. február 15. – Balogh Levente
Markó Béla RMDSZ-elnökkel tárgyalt hétfőn Olosz Gergely, a szövetség elnöki tisztségére pályázó három jelölt egyike. Olosz találkozó utáni közlése szerint Markó Béla támogatásáról biztosította őt tervei megvalósításában arra az esetre, ha elnyerné az elnöki tisztséget.
A háromszéki elnökjelölt rámutatott: elnökként a korábbi vezetői tisztség során szerzett tapasztalatait ötvözné a fiatalos lendülettel. Olosz közölte, garantálni kívánja a romániai magyar közösség egységét, emellett olyan szociális és gazdasági politikát kíván folytatni, amely biztonságot hoz a szavazóknak, és növeli a helyi közösségek versenyképességét.
A két politikus abban is egyetértett, hogy az RMDSZ-nek továbbra is az Európai Néppárt doktrínáját kell követnie, a belpolitikában pedig stabilizáló tényezőként kell szerepelnie. Szintén egyetértettek abban, hogy támogatni kell a könnyített honosítás keretében igényelhető magyar állampolgárság biztosítását, mivel ez is hozzájárul a romániai magyar közösség stabilitásához.
A közlemény szerint egyúttal Olosz arról is biztosította Markót, hogy elnökként folytatni kívánja a szövetség hagyományait, az egység megőrzése, valamint az új szociális és gazdasági politika révén az RMDSZ a lehető legjobb eredményt éri el a soron következőparlamenti választáson. Mint ismeretes, Olosz mellett Kelemen Hunor művelődési miniszter és Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója szállt harcba az RMDSZ elnöki tisztségéért, amelynek betöltőjéről a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszuson döntenek majd.
A legesélyesebb jelöltnek Kelemen Hunort tartják, mivel az RMDSZ jelenlegi vezetése és a teljes hivatali apparátus is az ő kampánya mögé sorakozott föl.
Markó Béla nem kampányol, de Kelemen Hunort támogatja
Krónika, 2011. február 15.
Ferdítéssel vádolja burkoltan Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelöltet Markó Béla. A szövetség leköszönő vezetője keddi közleménye szerint nem állította kettejük hétfői beszélgetésén, hogy Oloszt támogatná. Markó hangsúlyozza: Kelemen Hunort tartja alkalmasnak az RMDSZ-elnöki tisztségre.
Szokatlannak nevezte kedden kiadott közleményében Markó Béla, hogy Olosz Gergely elnökjelölt sajtóközleményt adott ki kettejük hétfői beszélgetéséről. „Az RMDSZ elnökeként napi kapcsolatban vagyok parlamenti és kormányzati kollégáimmal, és elég különös lenne, ha erről mindenki tájékoztatót tenne közé" – írja Markó, hozzátéve, hogy a szövetség elnökjelöltjeivel is többször találkozott különböző alkalmakkor az elmúlt időszakban.
Olosz Gergely hétfői sajtóközleménye szerint Markó Béla támogatásáról biztosította őt tervei megvalósításában arra az esetre, ha elnyerné az elnöki tisztséget.
Markó azt is sérelmezi, hogy Olosz az ő megkérdezése nélkül adott ki közleményt a találkozóról, és – mint írja –, kénytelen az általa elmondottakat „ helyesbíteni, illetve kiegészíteni".
A szövetségi elnök a találkozón arra hívta fel Olosz Gergely figyelmét, „hogy az elnökjelölteknek vigyázniuk kell arra, a kampány után is mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk az RMDSZ-ben, és az elnöki tisztségért folytatott versengés ellenére meg kell próbálni megőrizni a jó együttműködés feltételeit".
Közleménye szerint Markó egyetlen összefüggésben beszélt Olosszal támogatásról: „bár az elnökválasztási kampányban nem kívánok részt venni a továbbiakban sem, nyilvánosan is elmondtam már, és továbbra is az a véleményem, hogy mindhárom jelöltnek vannak ugyan fontos képességei, de az RMDSZ elnöki tisztségére Kelemen Hunort tartom alkalmasnak. Benne látom ugyanis azt az egyensúlyérzéket és empátiát, ami egy sokszínű szövetség egységének megőrzéséhez szükséges" – írja Markó, majd sajnálatát fejezi ki, hogy „egy elhamarkodott és a sajtóban gyorsan továbbgyűrűző közlemény" arra kényszerítette, hogy közvetve belkeszóljon az elnökjelöltek kampányába.
A közlemény végén Markó Béla „jó versenyt", és bölcsességet kíván a három RMDSZ-elnökjelöltnek.
Olosz: Meg kell őrizni az erdélyi magyarság egységét
MTI, 2011. február 15.
Olosz Gergely az MTI-nek elmondta: az RMDSZ Nagyváradon február 26-án és 27-én rendezendő tisztújító kongresszusa előtt találkozót kezdeményezett az RMDSZ jelenlegi elnökével, aki nem kívánja újra jelöltetni magát. A tisztségért hárman mérkőznek majd meg: Kelemen Hunor kulturális miniszter, Eckstein-Kovács Péter volt szenátor (Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója), valamint Olosz Gergely, aki korábban az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője volt.
A háromszéki politikus az MTI érdeklődésére elmondta: azért kérte a találkozót, hogy a leköszönő elnökkel áttekintsék az erdélyi magyarság sorsával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, akárcsak azt, hogy a kongresszus után milyen irányba haladjon tovább a szervezet. „A találkozón Markó Béla biztosított engem arról, hogy ha megválasztanak az RMDSZ elnökévé, számíthatok támogatására kitűzött céljaim megvalósításához" – mondta Olosz. Egyetértettek abban, hogy meg kell őrizni a romániai magyar közösség egységét, szélesíteni kell az RMDSZ társadalmi bázisát, oda kell figyelni mind a tömbmagyarság, mind pedig a Partiumban és a szórványban élő magyarság igényeire. Azonos volt a véleményük azzal kapcsolatosan is, hogy a szövetségnek folytatnia kell az Európai Néppárt szellemének megfelelő politikai irányvonalat. A beszélgetőpartnerek úgy látták: az RMDSZ-nek továbbra is a stabilitás tényezőjeként kell működnie a romániai politikai porondon.
Olosz Gergely szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szociális biztonság megteremtésére, a jövőben meg kell hozni minden olyan gazdaságpolitikai intézkedést, amely növeli a romániai magyar közösség versenyképességét. Az elnökjelölt a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság biztonságot jelent a romániai magyarok számára, ezáltal e közösség minden tagja érezheti, hogy nincs egyedül.
Olosz Gergely hangsúlyozta a magyar kormánnyal való szoros együttműködés fontosságát. „Meggyőződésem, hogy most a legszorosabb szövetségre van szükség a budapesti kormánnyal, hiszen az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitika hosszú távon képes biztosítani a magyar közösség fennmaradását és fejlődését".
ERDÉLY
Zsákutcában
Hargita Népe, 2011. február 15. – Szüszer-Nagy Róbert
A hazai oktatási rendszer teljes egészében rossz úton jár, a nagyreményű ifjúságot a tudás felé kényszeríti, ellenállva a hétköznapi élet valós sodrásának. Humán és reál tantárgyakat tömnek, passzíroznak a gyerekekbe, és tudásalapú társadalommal hülyítik őket, mintha a tudásnak bármi köze is lehetne az életben való boldoguláshoz. Látnunk kell, hiszen mindennap tapasztaljuk, Romániában pozícióalapú társadalom van.
Kizárólag az számít, hogy ki milyen pozícióban van, és hogy miként juthat el oda. A tudásnak ehhez kevés köze van. Az egyáltalán nem számít, hogy ki mi tud, mihez ért, egyedül csak az jelent valamit, hogy kivel van jóban, és hogy annak mivel és mennyiért tud szolgálni.
Az ország egyik határától a másikig végighasító korrupciós botrányok rávilágítottak: azok a jó pozíciók, amelyek gyakorlásához tárolóedény kell. Például veder, hogy legyen, amibe összegyűjteni a pénzt. Vámosnak, határőrnek kell menni, vagy politikusnak. Vannak még más sikerágazatok is, de jelenleg ezek a szakmák, amelyek az egészre kivetíthető konkrét példákkal ábrázolják a valós helyzetet. Amint az elmúlt napokban kiderült, a nem uniós államokkal szomszédos határállomásokon tízezrével számolták a lejt mindennap. A csempészektől beszedett magánvámokból kacsalábon forgó paloták épültek, amelyek körül luxusautók parkolnak. Vámossá válni sem olcsó, de ahhoz, hogy valaki egyenesen vámfőnök lehessen, tetemes befektetésre van szükség – a vizsgálatok során a sajtónak kiszivárogtatott információk szerint 100 000 euróba kerül egy ilyen állás megszerzése. Egyáltalán nem kidobott pénz, rövid időn belül megtérül, és onnantól kezdve már tiszta nyereség minden veder pénz, csak a szokásos jutalékot kell leadni a megfelelő helyre a pozíció fenntartása, megtartása érdekében. Ennél már csak a megfelelő helyként említett pozíció megszerzése lehet csábítóbb. Erről kevés még az adat, csak annyit lehet tudni, hogy komoly pártkötődés és stabil, a felsőbb körökig elérő összeköttetés szükségeltetik, ám hogy az mennyibe kerül, nem nyilvános. Valószínűleg az sem olcsó.
Tény, ami tény, mérnökök ezrei keresnek munkát, kezdő orvosok százai koplalnak, és tanárok ezrei bánják a napot, amikor pályát választottak. Talán már ők is sejtik, nem a tudásért, hanem a pozícióért kellett volna törjék magukat. Lobogtathatják diplomáikat napestig, senkit sem érdekelnek, a megbecsülésük a nullához közelít. Ellenben ha a matematika, a fizika, a biológia, az irodalom és más obskúrus tantárgyak helyett a lopás, a csalás, a hazugság tudományát sajátították volna el, részei lehetnének az állami korrupciós rendszernek – és nem lennének többé anyagi problémáik. Hogy időnként megrendül valamelyik pozíció, hogy néhány embert letartóztatnak? Na és, minden csoda három napig tart!
Jelen pillanatban is ifjak ezrei tanulnak mérnöknek, orvosnak, tanárnak. Reménytelen esetek.
MAGYARORSZÁG
Húsz éves a visegrádi csoport
MTI-fidesz.hu, 2011. február 15
Ünnepi, de azért gazdag munkaprogrammal teli kibővített miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak kedden Pozsonyban a visegrádi négyek.
A két részből álló csúcstalálkozót a visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulója alkalmával rendezi meg a szlovák kormányhivatal. A visegrádi országok kormányfői - Iveta Radicová szlovák, Petr Necas cseh, Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel miniszterelnök - mellett a találkozón részt vesz Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, illetve Mikola Azarov ukrán kormányfő is.
A visegrádi kormányfők a csoportosulás megalakulásának két évtizedes jubileuma alkalmával várhatóan egy közös nyilatkozatot is elfogadnak, amelyben röviden értékelik az elmúlt időszak eredményeit, a V4-ek nemzetközi pozícióját, és vázolják napjaink legfőbb kihívásait, valamint a jövőbeni legfontosabbnak tartott feladatokat is.
A pozsonyi találkozó két részből áll majd. Az elsőben a négy visegrádi ország miniszterelnöke megvitatja a csoport együttműködésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel az Európai Unióra, valamint néhány európai témát. A második részben a négy visegrádi kormányfő és a hozzájuk csatlakozó német és osztrák kancellár, illetve ukrán kormányfő megvitatják az energiabiztonság témáját, a szomszédságpolitikát és a regionális együttműködésben szerzett tapasztalatokat. Ezt a megbeszélést több mint kétórásra tervezték, ami jól mutatja a napirendi témák fontosságát.
A csúcstalálkozó után a résztvevők közös sajtóértekezletet tartanak, amelyen tájékoztatnak megbeszéléseik tartalmáról és eredményeiről. A nyilvánosságra hozott napirend szerint a hivatalos megbeszélések után a magas rangú politikusokat a szlovák miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül.
Tavaly július elsejétől idén június 30-ig Szlovákia tölti be a visegrádi csoport elnöki tisztségét, ezért kerül sor a jubileumi ülésre a szlovák fővárosban.
MTI, 2011. február 15.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Magyarország nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, meg- és kikövetelte a magyaroknak járó tiszteletet.
Orbán Viktor tegnap, napirend előtt a parlamentben azt mondta: a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyar demokratikus elkötelezettséget megkérdőjelezték, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, figyelmen kívül hagyták önbecsülésüket.
A kormány azonban ezt a támadást viszszaverte – hangsúlyozta a kormányfő. Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést – mondta, hozzáfűzve: „ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették."
„Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek" – jelentette ki, megjegyezve: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti rajtunk. „Brüsszel nem Moszkva" – fogalmazott. Orbán szerint az új alkotmány egyrészt azért szükséges, mert helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt „hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz". Azt mondta, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért merül fel szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét vagy a biológiai sokszínűség fenntartását.
Orbán: A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót
Magyar Nemzet, 2011. február 15
Vége annak a korszaknak, amikor Magyarország eljátszotta a nemzetközi megbecsülését – jelentette ki a magyar miniszterelnök hétfőn a T. Házban. A West-Balkán-tragédia kapcsán részvétét fejezte ki az elhunyt három lány hozzátartozóinak. Orbán Viktor szerint mindenkinek dolgoznia kell, aki akar és képes is rá. Orbán beszélt az új alkotmány szükségességéről is; az alaptörvény helyreállíthatja ötvenhat igazságát, valamint hozzáigazítja országunkat az új idők követelményeihez. A nyugdíjreformról, az energiapolitikáról is szólt.
– December 23. óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot, 72 miniszteri rendeletet alkottunk, és 13 törvényjavaslatot nyújtottunk be – mondta el Orbán Viktor hétfői parlamenti szezonkezdő beszédében. – Bemutattuk a magyar elnökségi programot az Európai Parlamentben, amelyet minden frakció elfogadott – mondta a miniszterelnök.
– A médiatörvény ürügyén támadást intéztek a magyarok ellen, a magyaroknak kijáró tiszteletet és önbecsülését megsértették, a kormány ezt a támadást visszaverte – tette hozzá. Orbán kijelentette: „A támadók érveit nevetségessé tettük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük". „Vége annak a korszaknak, amikor Magyarország eljátszotta a nemzetközi megbecsülését." – A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, mint azt elődeinkkel tették – hangsúlyozta Orbán.
Konzultációk kezdődtek
– Egyetlen országot sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, Magyarországon nem azért van demokrácia, mert valaki ezt elvárja tőlünk; Brüsszel nem Moszkva. Emlékeztetett: a hazai mellett európai konzultációkba kezdett a kormány számos világi és egyházi képviselettel. A West-Balkán-tragédia kapcsán részvétét fejezte ki az elhunyt három lány hozzátartozóinak, jelezve, azóta újraszabályozták a szórakozóhelyek működését, hogy ilyen esetek többé ne fordulhassanak elő, s ezért köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek.
– Energiapolitikánk eredménye az energiafüggés felszámolásának irányába tett lépés, itt áttörést értünk el – fogalmazott Orbán Viktor. Rámutatott: a kormány megállapodott Horvátországgal és Szlovákiával a gázvezetékek összekapcsolásában, így a kelet felől érkező gázforrást kiegészítheti hamarosan az északi és az észak-afrikai lelőhely elérése. Orbán köszönetet mondott azért is, hogy a magyar adófizetők 90 százaléka az állami nyugdíjrendszert választotta, amelynek fenntarthatóságát a kormány garantálja. Hangsúlyozta a nyugdíjreform eredményét: negyven év munka után a nők életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.
Védelem a családoknak, munkahelyteremtés
Az elért eredmények között Orbán Viktor beszélt a gyes és az adózási rendszer megváltoztatásáról, a kormányablakok létrehozásáról, az Audi több ezer munkahelyet teremtő beruházásának kiemeltté nyilvánításáról. A miniszterelnök hozzátette: a magas üzemanyagárak leszorítása érdekében megállapodást kötöttek a fuvarozókkal, az arányos adórendszer bevezetésével pedig Magyarország történetének legalacsonyabb adókulcsát hozták létre. Orbán emlékeztetett, hogy ennek révén a kormány garantálta, hogy senki sem járhat rosszabbul. Ennek érdekében a költségvetési intézményeknél pótlékot adtak a munkavállalóknak, mint ahogy az állami tulajdonú cégeknél is. Gondoskodtak a családokról a családi adókedvezmény bevezetésével, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött bérmegállapodással. Orbán ezzel kapcsolatban kiemelte, a megállapított bérminimumot a magáncégeknél is alkalmazni kell. Ennek ellenére több esetben is bércsökkenést tapasztaltak, amit nem fogadnak el, a kormány lépéseket tesz a megoldásra – jelentette ki a miniszterelnök.
Ez az Országgyűlés már bizonyított
A 2011-es Országgyűlés első ülésszaka olyan téttel bír, amit még nem láttunk a rendszerváltás óta – mondta Orbán, hozzátéve: őt inspirálja a feladat, mivel ez az Országgyűlés már bizonyított. A miniszterelnök kijelentette: az áprilisi választások után felálló parlament legnagyobb feladata az átállás volt, méghozzá rövid idő alatt, a görögországi válság árnyékában, pengeélen táncolva. Ezt követően az alapozás volt a feladata a háznak, annyi feladattal, amennyivel más európai országokban ciklusokon át bíbelődnek el – mondta Orbán, megjegyezve: mi sem vagyunk hibátlanok, a nagyobb tempó számtalan olyan megoldást szült, amivel nyugodtabb körülmények között nem szembesültünk volna. Orbán kijelentette: számos olyan problémát oldottak meg, amely az előző nyolc év kormányaitól vagy húsz év halogatás után örököltek, számos új akadályt is leküzdve. E teljesítmény miatt – így a kormányfő – büszke lehet magára minden parlamenti képviselő, akár kormánypárti, akár ellenzéki széksorokban ül.
Most az épület felhúzására kell sort kerítenünk az alapozás után – mondta a kormányfő, hozzátéve: erre sok évet vesztegettünk el. Orbán úgy látja, e feladat mellett biztosítani kell egy 250 milliárdos stabilitási alapot is, hiszen a hírek elsősorban még nem a válságból való kiútról, hanem válságtanácskozásokról szólnak. Ezért nem dughatjuk a homokba a fejünket, mint a 2008-as kormány, vagy azok, amelyek a sorsban bíztak – ezeket elsöpörte az idő – mondta a miniszterelnök. Orbán elmondta: könnyű lenne most milliárdokat fordítani munkahelyteremtésre, csakhogy idén 2429 milliárd forintot kell adósság-visszatörlesztésre fordítanunk. Akitől nyolc éven át kértek, azoktól nem kérhetünk többet – szögezte le a kormányfő.
Elkerüljük a veszélyeket
A régi szabályok nagy része érvényt vesztette, a megújulás célja, hogy a ránk leselkedő veszélyeket elkerüljük – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán kijelentette, hogy nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni. Hitelből mindent lehet, ezt sugallta az elmúlt évtized politikája, hagytuk, hogy ezt a mentalitást többek között hirdetésekben terjesztették – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök szerint nem mindenki gazdagodott meg ebben, mert sokakat a muszáj vitte a hitelfelvételre. „Vissza kell térnünk a józanság és a felelősség útjára." A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a ma kezdődő ülésszak célja az ország átszervezése, az új alkotmány megalkotása. Az első és legfontosabb cél a tavaly összejött nemzeti egység megtartása, ha ez meggyengül, akkor csökken az esély a válságból való kilábalásra – tette hozzá. Orbán kijelentette: a nemzeti egység erősítéséhez a politikának is meg kell újulnia. Ebben a világban nem lehet az emberek feje fölött dönteni, ez az Országgyűlés nem működhet az előző szellemében, miszerint „megreformálunk titeket, ha beledöglötök is" – mutatott rá a miniszterelnök.
Orbán szerint létezik választói bölcsesség, amivel minden ember rendelkezik, és meg kell hallgatni őket. Ha szív nélkül gyártjuk a törvényeket, akkor mi sem juthatunk messzire – vélte Orbán. A miniszterelnök szerint nem működhetünk úgy, mint egy törvénygyár, Magyarország megújítását nem tudjuk a Parlament falai között elvégezni. Először is minden támogatást meg kell adnunk, ahhoz, hogy az Új Széchenyi-tervbe minél többen bekapcsolódjanak – tette hozzá. Orbán elmondta, hogy ehhez nem elég törvényeket beterjeszteni, az összes képviselőnek bátorítani kell saját közösségét. – Hogy a gazdaság biztos lábakon álljon, olyan program kell, ami megújítja munkakultúránkat, egészségkultúránkat – hangsúlyozta.
Mindenkinek dolgoznia kell
Elérendő célként ismét kijelentette, mindenkinek dolgoznia kell, aki képes és akar dolgozni, mert a munka adja vissza az egyén önbecsülését és önbizalmát. Ilyen egyszerű, mégis nehéz a siker receptje – mondta. – A világban újjászervezési verseny indult, történelmi hiba lenne, ha ebbe a versenybe Magyarország nem nevezne be – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Arra is emlékeztetett, az emberek azt várják a kormánytól, hogy csökkentse hazánk egyre növekvő államadósságát, miközben a hitelt nem az emberek vették fel, s nem is látják, mire ment el a rengeteg pénz. Orbán beszélt az új alkotmány szükségességéről is; az alaptörvény helyreállíthatja ötvenhat igazságát, valamint hozzáigazítja országunkat az új idők követelményeihez.
Perspektívát a fiataloknak
Orbán Viktor kijelentette: a tervek szerint az újjászervezési programot még március 15. előtt benyújtják a Tisztelt Háznak. Az oktatással kapcsolatban úgy fogalmazott, azt meg kell újítani, hogy perspektívát adjon a magyar fiataloknak, legyen esélyük karriert építeni. Továbbá hozzátette: a vitában ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon. Orbán Viktor elmondta, az egészségügyben bátor lépésekre és új megoldásokra van szükség. Az államnak el kell ismernie, hogy az ember egészsége fontos, viszont aki elvesztegeti tőkéjét, annak jobban hozzá kell járulnia a gyógyuláshoz – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nagy a tét, a képviselők mindegyikének át kell gondolnia, hogy készen áll-e arra, hogy Magyarországot megőrizze, hogy elsodorja a világgazdasági válság újabb hulláma vagy az államadósság. – A kormány készen áll, kérem csatlakozzanak a munkához – zárta beszédét Orbán Viktor.
Orbán Viktor nem bánt kesztyűs kézzel az ellenzékkel
Magyar Nemzet, 2011. február 14. – Bittner Levente - Kovács András - Lippai Roland - Tompos Ádám
Folytatódni fog a már korábban megismert lendület a T. Házban. A kormányfő nem kerülte a kényes témákat a szezonnyitó beszédében, emellett összefoglalta az elvégzett munkát és a még elvégzendő feladatokat. Az átalakulás fő irányairól volt szó. A változás, a változtatás igénye egyértelműen megjelent. Politológusok értékeltek.
Az átalakulás fő irányairól beszélt a miniszterelnök, valamint fölvázolta, hogy az elmúlt hónapokban milyen intézkedéseket tett meg a kabinet – mondta el az MNO érdeklődésére Kiszelly Zoltán. Szerinte a mostani beszédet a múlt héten kellett volna elmondani, de mindent összefoglalva jó beszéd volt, mivel elindította a parlamenti évadot és az alkotmányozást is. „Nem kerülgette a forró kását Orbán, mivel kellemetlen témákat is érintett a beszédében" – tette hozzá a politológus.
Kitért minden kritikára
A miniszerelnök két nagy részre osztotta a beszédét; az első szakasz az eddig elvégzett munkát foglalta össze, az előző nyolc-tíz hónap kormányzati cselekvéseit rendezte sorba számszerűen és tartalmilag – mondta el lapunknak Zárug Péter Farkas is. A politológus szerint a „második része pedig a tavaszi ülésszak feladatait jelölte ki, elsősorban az irányvonalat próbálta tisztázni". Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor talán soha korábban nem beszélt ilyen hosszan a viszontválasz során – fogalmazott a politológus. Szerinte – egyfelől – kitért minden kritikára, amellyel azt üzente áttételesen, hogy komolyan veszi ezeket, „másfelől egyértelműen szándéka volt helyre tenni mindazon állításokat, amelyeket méltánytalannak tart a kormányzat szempontjából". A miniszterelnöki felszólalás alapján Zárug szerint folytatódni fog a tavaly ősszel tapasztalt lendület.
Kiszelly szerint nem volt annyi konkrétum a beszédben, mint amit vártunk volna, de nagyon jó volt, hogy a miniszterelnök szóba hozta a fizetéscsökkenést azok esetében, akik nem nevelnek gyereket és hogy mindent megtesznek ennek kiküszöbölésére. A szakértő kiemelte: a piacok mindenképpen értékelni fogják az adósságplafon bevezetésére tett ígéretet, ami a német–francia tervek fölkarolását jelenti. „Nem lesz régi típusú megszorítás" – üzente a miniszterelnök a széles nyilvánosságnak a politológus szerint. Kiszelly arról is beszélt, hogy a tervezett gazdasági intézkedéseket egy hónapon belül be kellene jelenteni és meg kellene kezdeni az egyeztetéseket ebben a témában, mivel március közepétől az alkotmányozás lesz a középpontban. A piacok türelme lassan fogytán van és nem lehet a végsőkig várni, mivel folyamatosan nő a spekuláció veszélye – hangsúlyozta a politológus.
A legfontosabb témák
Gyömöre Máté szerint az előzetes várakozásokhoz képest mindenképpen meglepetést okozott a beszéd, több konkrétumra számított. Ezt a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint magyarázhatja, hogy az elmúlt napokban több olyan hír is nyilvánosságra került, hogy a kormány nem találja a gazdasági lépésekhez szükséges forrásokat. Szerinte Orbán Viktor is utalt arra, hogy folyik még a keresés. A múlt heti országértékelőhöz képest más volt a helyszín, a közönség és az esemény jellege is, hiszen ez a parlament idénynyitója volt, így nem az egész ciklusra, csak az idényre vonatkozó terveket kellett vázolni. Gyömöre szerint a beszéd legfontosabb témái az új alkotmánnyal és a gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdések voltak. Ugyanakkor ez inkább politikai vita volt, amelyet nem feltétlenül a gazdasági kérdések uralnak. Az elemző pozitívumnak tartja, hogy ezúttal szóba került az uniós elnökség, de nagy újdonságot nem tudna kiemelni a beszédből. A miniszterelnök olyat nem mondott, amit ne hangoztatott volna már korábban is – tette hozzá.
Ezúttal harcosabb volt Orbán, igaz, ez a helyszínből és a közönségből is következett. „Nem bánt kesztyűs kézzel az ellenzékkel", főleg a viszontválaszban fogalmazott meg éles kritikát – fogalmazott a politológus. Az elemző úgy látja, a beszéd vezérmotívumai az idén sorra kerülő fontos változások voltak, így a gazdasági reformok és az új alkotmány. „A változás, a változtatás igénye az, amit ki lehetne emelni" – tette hozzá. A miniszterelnök felszólalásában és a viszontválaszban is nagy hangsúlyt kapott az elmúlt időszak kormányzati döntéseinek összefoglalása, az eredmények felsorolása. Gyömöre úgy látja, ez azt sugallta: aktív a kormány, nem tétlenkedett. Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem feltétlenül a rendeletek száma a fontos.
Viták a háttérben?
Az országértékelő beszéd parlamenti változatát hallhattuk, amelyet Orbán Viktor a helyszínhez, a közönséghez igazított – mondta el lapunknak Szomszéd Orsolya. A Nézőpont Intézet elemzője rámutatott: a kormányfő parlamenti beszédét felfokozott várakozás előzte meg, amelyet a kormány nem csillapított, a múlt heti évértékelő után sokan a konkrétumokat hiányolták. A politológus úgy látja, hogy a hiányérzet bizonyára megmaradt, mert a tervezett intézkedések részleteire most sem derült fény, Orbán Viktor nem ment elébe a végleges döntéseknek, amelyek vélhetően még nem születtek meg, még viták lehetnek a háttérben. Emlékeztet arra is, hogy a korábban ismertetett menetrend február végére, március elejére ígérte a reformprogramot, amelyeket egyértelműen Matolcsy György nevéhez kötött Orbán, aki a politikai felelőse lesz az átszervezésnek.
Többet beszélt azonban a kormány eddigi eredményeiről, a cselekvő kormányzást hangsúlyozandó, és rengeteg számot, adatot helyezett el beszédében, a parlamenti arénára tekintettel a három ülésszak programját strukturálta – áll Szomszéd elemzésében, aki kiemelte: azt is vázolta a kormányfő, hogy folytatódik az aktív kormányzás, vagyis a feszített tempó a várakozásoktól eltérően nem lassul a törvényhozásban sem. A viszontválaszban szokás szerint „elemében volt" a miniszterelnök, kemény válaszokat adott az ellenzéknek, visszatérően azt üzenve, hogy a két, szerinte „szélsőség" között a Fidesz-kormány a közép pozícióját foglalja el, az LMP-vel pedig értelmes párbeszédre törekszik – emeli ki a Nézőpont Intézet munkatársa, aki megjegyezte azt is: konkrét ügyekről is beszélt a viszontválaszban, a Nemzeti Eszközkezelő, a válságadók kapcsán a tárgyalási folyamat fontosságát emelte ki, az adórendszert pedig élesen elválasztotta a szociális rendszertől.
Folyamatos ellenpontozás
A politológus kérdésünkre elmondta azt is, hogy a múlt heti évértékelőhöz hasonlóan egyfajta finomhangolásként figyelmeztetett a veszélyekre, kockázatokra, és fő üzenetként jelezte, hogy a „különleges idők különleges eszközöket igényelnek". Az Orbán-kormány tehát elődeitől eltérő úton jár, új megoldási javaslatokkal él, hiszen első számú érdeke, hogy elkerülje a közvetlen megszorítások bevezetését. Ugyancsak ehhez a vállaláshoz tartozik, hogy a kormány ígérete szerint senki sem járhat rosszabbul, Orbán Viktor leszögezte, ennek érvényt szereznek. Azonban nem programismertetés volt a beszéd, és részelképzelések sem derültek ki a munkahelyteremtést, vagy az egészségügy átalakítását illetően sem.
Arra a kérdésünkre, hogy a „megreformálunk titeket, ha beledöglötök is" szellemében levezényelt balliberális kormányzástól nemzeti konzultációkkal vet-e véget a kormány, Szomszéd így felelt: Orbán Viktor folyamatosan ellenpontozza az előző nyolc évet beszédeiben, ez a reformpolitikára is vonatkozik, amely kapcsán a fő kritika a Gyurcsány-kormány időszakában annak erőltetett menetére, a párbeszéd nélkülözésére vonatkozott, ebből bizonyára tanult a mostani vezetés.
Egyenlőségjelet tehetünk az „ország átszervezése", valamint „az új alkotmány megalkotása" közé? – kérdeztük az elemzőt, hiszen egy időben zajlik és rendre együtt, egyszerre emlegeti ezeket Orbán Viktor, ahogy ma is tette. Az elemző szerint egyenlőségjelet nem, azonban az átalakítások szimbolikus lépése lesz az új alkotmány elfogadása. Úgy látja, hogy az alkotmányozást tekintve azonban egy újabb érvet hozott fel az új alaptörvény mellett, annak elfogadása ugyanis szerinte gazdasági érdek.
A parlamenti pártok reagálása Orbán Viktor beszédére
MTI, 2011. február 14.
A Jobbik elnöke szerint azzal, hogy Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt egy új program megalkotásáról beszélt, a miniszterelnök beismerte: "eddig fogalmuk sem volt, hogy mit kellene csinálni." Az LMP szerint nem most kellene hetente programokat kidolgozni - mondta Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva hétfőn a Parlamentben. Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott nem, nem pedig konkrét cselekvési terveket.
Vona Gábor hétfőn a parlamentben a miniszterelnöki beszédre úgy reagált: a kormány most egy újabb válságkezelésbe kezd, mint "félévente újra és újra," de nem a problémák gyökerét kezeli. A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor megbízta Matolcsy Györgyöt egy új program elkészítésével Vona Gábor úgy reagált: "mi a fenét csinált eddig Matolcsy?" A Jobbik elnöke szerint bár a miniszterelnök felszólalásában beszélt az oktatásról és az egészségügyről, de "nem mondott semmit," a hitelesek problémáiról egyáltalán nem is szólt és nem hozta szóba a közbiztonság helyzetét sem. Pedig Vona Gábor úgy véli: a közbiztonság helyzete egyre rosszabb és jelenleg "etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon."
Az alkotmányozással kapcsolatban a Jobbik elnöke leszögezte: a kormány nem tervezi, hogy visszaállítja a történelmi jogfolytonosságot, ez pedig "történelmi bűncselekmény, ami fölött az útókor még ítéletet fog mondani."
A nemzetközi helyzettel kapcsolatban az ellenzéki pártelnök bírálta az Európai Uniót. Mint mondta: "a lisszaboni út halálos. Magyarország sokszor volt már utolsó csatlós süllyedő hajókon becsületből, most pedig utolsó csatlós hazaárulásból."
Schiffer András szerint a különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, s az adóátrendezés arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Ez szerinte az importot fogja újragenerálni. Bírálta a kormányt azért is, mert bár egymillió új munkahelyet ígértek, ezzel szemben - mint mondta - most mínusz 90 ezerről indulnak. Nem látszik, hogy kívánnak eljutni az 1 millió új munkahelyhez - mondta. Azt kérdezte, hogy a stabilitási alapnak mi lesz a forrása, milyen arányban lesznek bevételek és milyen megszorításokra készül a kormány.
Nem most kell hetente programokat kidolgozni, olyan programra van szükség, ami mindenki számára elszámoltathatóvá teszi a kormányt - fejtette ki az ellenzéki politikus, aki megjegyezte: nem volt olyan régen, amikor egy kormány hétről hétre különböző programokat gyártott.
Szerinte az adócsomagot vissza kellene vonni, mert annak következtében az alkotmányos stabilitás megingott, és a 300 ezer forint alatt keresők zsebében kevesebb maradt. Kifogásolta azt is, hogy a kormányzat hónapok óta nem vall színt az eszközkezelő felállításáról, s nem szól arról, hogy a devizahiteleseken hogyan kíván segíteni. Az LMP álláspontja szerint a megoldás a járulékcsökkentés, a zöld beruházások támogatása, és az ökológiai adóreform, amit több száz milliárdos bevételt jelenthetne.
A médiatörvény kapcsán kiemelte: az Európai Parlamentben senki nem vonta kétségbe a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét, ugyanakkor kétségbe vonták, hogy a médiatörvény megfelel-e az európai demokratikus normáknak. Kitért arra is, hogy a témában a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetett, és nem a magyar parlament pártjaival.
A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek; emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is, és Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben.
Harrach Péter a kormányfő beszédére elmondott reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis "azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell, nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról".
Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője felszólalásában úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogy hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, "hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak" és nem létezik a "könnyebb és fájdalom mentes út". Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz - tette hozzá.
Mesterházy Attila azt mondta, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.
Felesleges és indokolatlan élet nincs - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben a frakcióvezetők felszólalásaira adott viszonválaszában. A kormányfő a szocialistákat arra emlékeztette, hogy az elmúlt nyolc évben 27 százalékkal emelkedett az államadósság mértéke.
Az MSZP frakcióvezetőjének felszólalására reagálva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002-ben Magyarország államadóssága 53 százalék körül volt a nemzeti össztermék arányában, most pedig 80 százalék. "Ember, érti? 27 százalék. Nyolc év alatt 27 százalékkal növekedett az államadósság. És önök itt ülnek büntetlenül. Nem kéne hálát adni a Jóistennek?" - fordult Mesterházy Attilához a miniszterelnök.
Vona Gábor Jobbik-frakcióvezető felszólalására Orbán Viktor közölte: stabilizálták az ország helyzetet, elfogadnak egy új alkotmányt, utána az év végéig megalkotják a szükséges kétharmados törvényeket, és közben a nagy szektorok újjászervezése is elkezdődik. Hangsúlyozta, hogy mielőtt bármilyen nagy átalakítás megindulna, konzultálnak.
A közbiztonságról szólva a miniszterelnök azt mondta, az ózdi nemzeti konzultáción elhangzott javaslatok, vélemények körülbelül 90 százaléka bekerült a magyar jogrendszerbe. "Nem lehet azt mondani, hogy az ország ma közbiztonság szempontjából ugyanolyan állapotban lenne, mint volt ezelőtt kilenc hónappal" - jelentette ki, rámutatva: március 6-án 1.960 tiszthelyettes teszi le az esküjét.
A cigánysággal kapcsolatos jobbikos szavakat úgy kommentálta: "a mi felfogásunk szerint az európai kultúrkör erkölcsi kiindulópontja az, hogy felesleges élet még nem született. Minden ezzel ellentétes állítást elutasítunk. (...) Felesleges és indokolatlan élet pedig nincsen".
Az LMP frakcióvezetőjének, Schiffer Andrásnak a felszólalására Orbán Viktor megerősítette: a 250 milliárd forintos stabilitási alapot a jelenlegi költségvetés keretein belül jelölik ki, és ha a dolgok jól alakulnak, ezt a pénzt nem kell felhasználni.
A válságadókról szólva azt mondta, azért kellett azokat kivetni, hogy legyen tárgyalási pozíciója a kormánynak. "Meg kellett mutatni, hogy Magyarországon, ha szükség van, korábban érinthetetlennek tartott szektorok is igen, arányosan szerepet kell, hogy vállaljanak a közterhekből. Azt majd innen tárgyalhatunk."
KÁRPÁT-MEDENCE
Családias hangulatú eskütétel március 15-én – Már sorozatosan készítik elő aláírásra a honosítási okiratokat
Magyar Szó, 2011. február 15.
Az egyszerűsített honosítási eljárással történelmet írunk, hangsúlyozta tegnap szabadkai látogatása alkalmával a helyi CMH irodában dr. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: „Most törlesztjük kilencven év adósságát".
– A folyamat fontosságát mindenki átérezte, valószínűleg emiatt is kiemelkedő az együttműködés minden szinten. Magyarországon belül ugyanolyan kiváló az együttműködés, mint a CMH irodákkal. A CMH irodák ingyen segítik a polgárokat, az érdeklődők itt hozzájuthatnak a legfontosabb információkhoz. Már az is felmerült, hogy ne csak a magyarországi minisztériumok, a főkonzulátus és a CMH irodák között legyen jó a közreműködés: véleményünk szerint nagyon jó lenne átvenni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az erdélyi kollégák a Demokrácia Központokban már megszereztek. Elképzelhető, hogy hamarosan megtörténik a kapcsolatfelvétel és elkezdődhet az információ- és tapasztalatcsere – részletezte dr. Wetzel.
Eddig több mint 27 ezren kérvényezték az egyszerűsített honosítási eljárást – közölte a miniszteri biztos. A folytatásban elmondta, hogy ilyen számokra számítottak már a folyamat megkezdése előtt.
– Egy tavaly elvégzett hatástanulmány értelmében 200–250 ezer érdeklődőre számítottunk, ennek megfelelően alakítottuk ki a rendszer kapacitását is. Az első hat hét után nyugodtan állíthatom, hogy a rendszer jelesre vizsgázott, minden fennakadás nélkül működik. Pillanatnyilag már ott tartunk, hogy sorozatosan készítik elő a honosítási okiratokat aláírásra. Azt szeretnénk, hogy március 15-én egy nagyon szép ünnepségre és állampolgársági eskütételre kerüljön sor Szabadkán. A főkonzulátus munkatársaival már most e rendezvény részleteiről egyeztetünk. Azt még nem tudnám megmondani, hogy Szabadkán hány személy teheti majd le az állampolgársági esküt. Azt szeretnénk, ha meghitt, családias közegben történne. A polgároknak egy életre szóló élményt kívánunk szerezni. Úgy vélem, hogy 20-30-as csoportokban célszerű megszervezni az eskütételeket – nyilatkozta dr. Wetzel.
Korsós Tamás, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja vágyának és reményének nevezte, hogy március 15-én sor kerülhessen az első eskütételekre.
– Szeretném megjegyezni, hogy munkánk sokkal élvezetesebb és érdekesebb, mint korábban, amikor főleg a vízumokkal kapcsolatos hatósági tevékenységekkel foglalkoztunk. Érezzük az ügyfelek kedvességét, szeretetét, a vajdaság magyarok közösségét, illetve közösségi erejét. Úgy érzem, hogy köszönetet kell mondani a CMH irodáknak, valamint a mögöttük álló politikai és társadalmi erőknek.
Dudás Károly, a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület (CMH) elnöke köszönetet mondott, amiért a CMH irodák az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban is elnyerték a bizalmat. Az irodarendszer korábbi munkája bizonyította, hogy lehet rá támaszkodni – szögezte le Dudás.
– Közös ügyet szolgálunk, hadd álljanak ezek az irodák a magyar embereket érintő ügyekben a közösség rendelkezésére. Ezért bátorítok mindenkit, hogy nyugodtan forduljanak a honosítási eljárást illetően is a CMH irodákhoz – hangsúlyozta Dudás.
A visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli – Hét kormányfő érkezik kedden Pozsonyba
MTI 2011. február 14.
Ünnepi, de azért gazdag munkaprogrammal teli kibővített miniszterelnöki csúcstalálkozót tart kedden Pozsonyban a visegrádi négyek.
A két részből álló csúcstalálkozót a visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulója alkalmával rendezi meg a szlovák kormányhivatal. A visegrádi országok kormányfői - Iveta Radičová szlovák, Petr Nečas cseh, Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel miniszterelnök - mellett a találkozón részt vesz Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, illetve Mikola Azarov ukrán kormányfő is.
A visegrádi csoportot 1991. február 15-én alakította meg Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia azzal a céllal, hogy elősegítse a három rendszerváltó ország euro-atlanti integrációját. A megállapodást a Duna-kanyarban álló visegrádi várban írták alá. Csehszlovákia 1993-as kettéválásával - Csehország és Szlovákia önállósulásával - a visegrádi hármasból visegrádi négyek lett.
A visegrádi kormányfők a csoportosulás megalakulásának két évtizedes jubileuma alkalmával várhatóan egy közös nyilatkozatot is elfogadnak, amelyben röviden értékelik az elmúlt időszak eredményeit, a V4-ek nemzetközi pozícióját, és vázolják napjaink legfőbb kihívásait, valamint a jövőbeni legfontosabbnak tartott feladatokat is.
A pozsonyi találkozó két részből áll majd. Az elsőben a négy visegrádi ország miniszterelnöke megvitatja a csoport együttműködésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel az Európai Unióra, valamint néhány európai témát. Szlovák források szerint kiemelt téma lesz a csoport országainak energetikai együttműködése. Mint ismeretes, Orbán Viktor és Iveta Radičová néhány hete megállapodást írtak alá a magyar és szlovák gázvezetékrendszer összekapcsolásáról, amely az európai észak-déli vonal része lenne. Pozsony a kérdésről már a lengyelekkel is tárgyal, s megindultak a tárgyalások a cseh-lengyel gázvezetékrendszer összekapcsolásáról is. Amennyiben a tervek megvalósulnak, lényegesen csökkenhet az egész közép-európai régió függősége az orosz gázszolgáltatástól.
Időszerű probléma a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és jobb összekapcsolása is, s nemcsak közép-európai, de összeurópai szinten is. A miniszterelnökök azt is megvitatják, hogyan lehetne jobban összehangolni a négy ország érdekvédő tevékenységét és álláspontját az Európai Unión belül.
A második részben a négy visegrádi kormányfő és a hozzájuk csatlakozó német és osztrák kancellár, illetve ukrán kormányfő megvitatják az energiabiztonság témáját, a szomszédságpolitikát és a regionális együttműködésben szerzett tapasztalatokat. Ezt a megbeszélést több mint kétórásra tervezték, ami jól mutatja a napirendi témák fontosságát.
A csúcstalálkozó után a résztvevők közös sajtóértekezletet tartanak, amelyen tájékoztatnak megbeszéléseik tartalmáról és eredményeiről. A nyilvánosságra hozott napirend szerint a hivatalos megbeszélések után a magas rangú politikusokat a szlovák miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül.
Tavaly július elsejétől idén június 30-ig Szlovákia tölti be a visegrádi csoport elnöki tisztségét, ezért kerül sor a jubileumi ülésre a szlovák fővárosban.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
MTI, 2011. február 15.
Meg kell változtatni a magyar médiatörvényt, mert az nincs összhangban a demokratikus európai alapértékekkel - vélekedett strasbourgi sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője. A médiatörvényről szerdán folytatnak plenáris vitát az EP-ben. Schulz elmondta, hogy a második legnagyobb frakciót adó szocialisták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldalnak nevezett radikálisabb irányultságú frakcióval együtt közös határozattervezetet kívánnak elfogadtatni az Európai Parlamenttel. A szavazás csütörtökön várható.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Népújság, 2011. február 15. – Mózes Edith
Mint tegnapi lapunkban olvashatták, kemény szópárbajokra is sor került, sőt sértegetések is elhangzottak a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén.
Napirend előtti felszólalásában Eckstein Kovács Péter elnökjelölt Kovács Péter kongresszusi biztos mandátumának visszavonását követelte, mert véleménye szerint nem bizonyított pártatlanságot a kampány során, ugyanakkor azt kérte, hogy állítsanak fel szavazófülkéket a szavazás tisztaságának biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon a belső demokrácia, s a szavazás „titkos jellegét ne zavarják kamerák".
Frunda György szenátor azt szerette volna tisztázni, hogy milyen vitát folytatnak a programról és az alapszabályzatról, mert ha az SZKT elfogadja vagy elutasítja a beterjesztett módosításokat, azzal megfosztja a kongresszusi küldötteket, hogy véleményt mondjanak a dokumentumokról. Válaszában Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök bejelentette, hogy a fülkéket megrendelték.
Eckstein Kovács Péter kérését, hogy a jelenlegi kongresszusi megbízott helyére egy olyan személyt nevezzenek ki, aki nem szubjektív és pártatlanul biztosítani tudja a kongresszus megszervezését, a testület elutasította.
Frunda György bejelentését, hogy a módosító javaslatokat a szombati SZKT előtti csütörtökön délután kapták kézhez, így nem volt alkalmuk megtárgyalni ahhoz, hogy véleményt formáljanak azokról, és a felvetésre, hogy az eljárás nem elégíti ki a demokrácia minimális követelményeit sem, hiszen „120 ember nem dönthet 600 helyett", szintén elutasították.
„Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk"
Markó Béla kijelentette: „nosztalgiája támadt" a '90-es évek iránt, amikor „zamatos viták" hangzottak el az SZKT-ban. „Hordaléka van a többes jelölésnek, de azért annyi nem kéne legyen, hogy utána ne tudjanak együtt dolgozni. Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk", figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
A vita során felszólalók nagy része arra figyelmeztetett, hogy nem az RMDSZ-en belül kell keresni az ellenséget, és meg kell tartani a szervezet egységét, meg kell erősíteni szövetség jellegét, és egységesen, egy irányban munkálkodva kell dolgozni azért, hogy a szövetség ott legyen a parlamentben.
Lakatos Péter képviselő ezzel kapcsolatosan idézte Ferenc Jóskát, aki, amikor Bécsben az osztrák–magyar meccsről hallott, azt kérdezte, ki az ellenfél? Szabó Ödön, az RMDSZ nagyváradi ügyvezető elnöke szerint 2004-2008 között az önkormányzatok hozzászoktak, hogy csak kérni kell, és megkapják a támogatást. Viszont kérni csak akkor lehet, ha „elegen vagyunk a parlamentben". Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke egyperces emlékezésre kérte fel a testületet a nemrég elhunyt szatmári szenátor, Szabó Károly emlékére, majd a magyar miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszéléseiről számolt be. Katona Ádám úgy vélte, arra megy ki a játék, hogy „bebetonozzák az aranycsapatot", azaz a „neptunosokat"; számon kérte Szovátát, amelyet „eljátszottak", szemére vetette Markó Bélának, hogy 20 év alatt egyszer beszélgettek, akkor, „amikor még egy csapatban játszottak".
„Felejtsük a múltat, kezdjünk új lapot", mondta, felszólítva a jelenlegi vezetést: „lépjen hátrább", hozzátéve, hogy „az eltelt 20 éves neptuni politizálás legalább 40-et vett el az életéből."
Elnökjelöltek a mikrofonnál
Eckstein Kovács Péter szerint rég nem volt igazi megmérettetés az RMDSZ-ben, nem fektettek le szabályokat sem, s amikor szabályozást kért, válaszra sem méltatták. Ugyanakkor megemlítette az udvarhelyszéki RMDSZ-gyűlést, amelyen részt vettek és vitát is folytattak az elnökjelöltek. Ennek a kampánynak „felhajtó ereje is volt, az emberek igénylik a vitát, a bemutatkozást", tette hozzá. Végül leszögezte: „Mindenkinek érdeke, hogy a kongresszus fair és demokratikus módon folytatódjon le".
Kelemen Hunor felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is, ha kormányon, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, az RMDSZ jó úton halad".
Olosz Gergely, mint mondta, azért vállalta a megmérettetést, mert azt akarja, hogy „a magyarok nyerjenek, jólét legyen a magyar családokban, versenyképessé tegyük közösségünket, s minden Romániában élő magyar tudja, hogy nincs egyedül." Véleménye szerint „nem az RMDSZ kell vezesse a magyarságot, hanem a magyarság kell az RMDSZ irányítója legyen". Egyenlő esélyt és támogatást kért, mert „egyetlen cél, hogy a magyarok nyerjenek", hangsúlyozta Olosz Gergely.
Csak egységes politikai képviselet és egységes politikai föllépés biztosítja a parlamenti jelenlétet
Markó Béla válaszában mindenekelőtt tisztázni kívánta az „irritált és szálkás" felszólalókkal és háborgókkal, hogy lehet dicsérni vagy bírálni, de ő nem elnökjelölt, és nem aznap (sz.m.: az SZKT-n) választanak elnököt, hanem a nagyváradi kongresszuson. Meglepte, hogy egyesek „szívesen rúgnának a döglött oroszlánba", annak ellenére, hogy ezelőtt néhány hónappal még azt tapasztalta, hogy a többség a stabilitást és a folytonosságot akarta, s többen kérték, vállalja továbbra is az elnökséget. Csodálkozott, hogy néhány hónap alatt minden megváltozott. Ezért kérdezte, miért baj az, ha véleményt mond, miért „olyan rémséges perspektíva, miért olyan szörnyű veszély, ha Markó a tapasztalatát esetleg fölajánlja a továbbiakban is az RMDSZ javára?"
Visszautasította a vádat, amely szerint a háttérből akarja irányítani a szervezetet, mert, mint mondta, ha továbbra is vezetni kívánta volna, jelöltette volna magát. Arra kérte kollégáit, ne idézzék pontatlanul a Magyarországgal való viszonyról szóló nyilatkozatait, ő egyenlő közelségben, nem egyenlő távolságban akart lenni a mindenkori magyar kormánnyal, ezt állította akkor is, amikor azok, akik most kormányon vannak, ellenzékben voltak, s akik most ellenzékben vannak, kormányon voltak Magyarországon az elmúlt nyolc esztendőben.
Felhívta a figyelmet, hogy „az erdélyi magyarság és az RMDSZ az elmúlt 21 esztendőben bebizonyította, hogy csakis az egységes politikai képviselet és az egységes politikai föllépés biztosítja a parlamenti jelenlétet, alapvetően meghatározza az országon belül a magyar-román viszonyt és alapvetően meg tudja határozni a két ország viszonyát is. És aki ezt nem hiszi, nézze meg, hogy ebben a pillanatban Románia viszonylatában micsoda nehéz helyzet van, mennyit kínlódnak mindkét ország demokratikus erői, hogy valamiképpen helyrekalapálják az elrontott viszonyt"(...) „Minden Kárpát-medencei politikus tudatában kell legyen annak, hogy nincsen más út, mint egységes politikai képviselet Erdélyben. Így kellene legyen a Vajdaságban és így kellene legyen Szlovákiában is, és ehhez kérek én támogatást, és ezzel kapcsolatosan mondom el a lehető legélesebben a véleményemet, amikor azt érzékelem, hogy mások a nyakunkra pártokat akarnak szervezni..."
A beszéd közben, miután többször bekiabált, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetője felugrott, és szitkozódva kivonult a teremből: „Kimegyek, elegem van ebből a bandából. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek!" kiabálta.
A továbbiakban a testület megvitatta az RMDSZ alapszabályzatát és programját. Négy platform, a szociáldemokrata, a kereszténydemokrata, a Nők a nőkért platform és a Szabadelvű Kör javaslatára határozatot fogadott el a szavazás lebonyolításáról: a kongresszuson a szavazás zárt fülkékben történik, kizárva a szavazás befolyásolásának a lehetőségét.
Gyűlöletbeszéd
Új Magyar Szó, 2011. február 15. – Salamon Márton László
Egy magát jobboldalinak tartó – és megnyilatkozásaiban is markánsan az – régi újságíró barátom jegyezte meg nemrégiben, magánbeszélgetésben, egy Tőkés-közlemény kapcsán, hogy azt olvasva rájött, mi különbözteti meg a politikust az újságírótól. A politikus szövetségesei segítségére siet, bármi lenne is az éppen aktuális poltikai téma, míg az újságíró igyekszik elvonatkoztatni a szereplőktől, és magáról az esetről, a kijelentésről próbál saját véleményt alkotni és mondani.
Akkor Tőkés a médiatörvény kapcsán kelt Orbán Viktor védelmére, súlyos szavakkal marasztalva el azokat, akik támadni merészelik a magyar miniszterelnököt, köztük az immár EU-s bírálatok kereszttüzébe került jogszabályt elmarasztaló hazai és nyugat-európai közvéleményformálókat, értelmiséget, sajtót. Nem hagyva ki természetesen lapunkat sem az ördögtől való eszméket vallók sorából, lévén, hogy a volt püspök minden alkalmat megragad az Új Magyar Szó ócsárlására.
Nem történt ez másként tegnap sem, amikor újabb, Tőkés László aláírásával ellátott közlemény érkezett szerkesztőségünkbe. Ebben az RMDSZ „zárványideológusainak" nevezett Cs. Gyimesi Éva és Sike Lajos jelennek meg mint első számú közellenségek: előbbi a 168 Óra magyarországi hetilapban megjelent interjúja miatt, utóbbi az ÚMSZ-ben közölt írása miatt.
A gunyorosnak szánt, de elszomorítóan rossz szöveg szerint a fent nevezettek „önjelölt demokráciabajnokok", akik „mára már teljesen elvesztették a mértéket, kritikájuk elvtársaik rögeszméinek kritikátlan szajkózásából áll, beszédük pedig gyűlöletbeszéd". Előbbi írás egyébként a magyarországi demokratikus berendezkedés halálát vizionálja, utóbbi pedig azt firtatja, a magyar költségvetési pénzen létrehozott úgynevezett demokrácia-központok valódi célja mennyiben a honosításra vonatkozó tájékoztatás, és nem bujtatott pártfinanszírozás a Tőkés-párt számára?
Kijut a „jóból" az RMDSZ-nek is, és elsősorban Markó Béla leköszönő elnöknek, akit Tőkés Hoszni Mubarak volt egyiptomi diktátorhoz hasonlít. Miközben az RMDSZ (!) EP-képviselője megállapítja, hogy „Markó Béla még idejében köszön le az elnökségről", felteszi a kérdést: „ki következik az RMDSZ élén őutána? Ki jön Mubarak után?"
Majd visszakanyarodunk szegény Cs. Gyimesi Évához, akiről megtudjuk, hogy „elvakult gyűlölködő" és a „168 órából" derivált „perc-emberke", aki elvetemült módon „Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét és kormányát, a rendszerváltoztató Fideszt és keresztény-demokrata szövetségesét ócsárolja". Végezetül az is világossá válik számunkra, hogy a Cs. Gyimesi-félék „az elvszerűség álcája alatt csupán egy bizonyítottan becsődölt hatalmat, annak holdudvarát, illetve saját kiváltságaikat védelmezik"...
„Gyűlöletbeszéd!" – sziszegi Tőkés László, a „jóérzésű magyar emberekhez" intézve gyűlölettől csöpögő szavait. Az emberi jóérzésre apellálok én is most, amikor arra kérem a jobboldali véleményformálókat, civileket, értelmiségieket (a politikusokat nem merem...): ne vállaljanak szolidaritást pusztán ideológiai alapon ilyen megnyilvánulásokkal. Régi jobboldali újságíró barátomat, a többi jobboldali újságíró kollégámat kérem: ítéljék el maguk is ezt a gyűlöletbeszédet.
És ne csak magánbeszélgetésekben.
|
