|
EMNT
EMNT-RMDSZ: el kell távolítani a vitatott táblát a kolozsvári Mátyás-szobor elől
MTI, 2011. május 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kedden nyílt levélben fejezte ki megütközését amiatt, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobránál engedély nélkül újból elhelyeztek egy magyarságot sértő feliratot, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket magyarul is üdvözlő feliratok.
A kolozsvári polgármesteri hivatalhoz intézett - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - nyílt levélben az EMNT két vezető személyisége, Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök és Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke leszögezi: "Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok".
A levél aláírói mindezt törvénysértésnek és nyilvánvaló provokációnak minősítik, amely az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszükbe.
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény - írják -, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, hallgatólagosan járulva hozzá - akárcsak 1990-ben Marosvásárhelyen - a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
"Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását" - áll az EMNT nyílt levelében.
A levélben említett idézet Nicolae Iorga történésztől származik, aki ezt írta Mátyásról: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki hivatala ugyancsak kedden a magyar sajtónak címzett leveléhez csatolva küldött el egy kivonatot a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport helyreállítási tervéből, amelyet az Utilitas tervezőiroda készített. Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság - áll a levélben, amely szerint e terv része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A Iorga-idézetet tartalmazó, most elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani - olvasható az RMDSZ elnöki hivatalának levelében.
ROMÁNIA
Elmarasztaló ítélet az 1989-es forradalom ügyében Strasbourgban
Krónika, 2011. május 25.
Az 1989-es forradalom ügyében hozott elmarasztaló ítéletet a román állam ellen a strasbourgi emberi jogi bíróság: az ítélet értelmében 15 ezer eurót kap egy házaspár, amelynek 19 éves fiát 1989 decemberében a forradalmi megmozdulások eltiprásakor lelőtték, valamint 6000 eurót Teodor Mărieş, a December 21. Egyesület elnöke.
A bíróság szerint Románia megsértette az európai emberjogi egyezmény 2. és 8. cikkelyét, amelyek az élethez, valamint a magánélethez való jogot szavatolják. A Vlase házaspár gyermeke halála, Teodor Mărieş pedig a forradalmi megmozdulások résztvevőjeként perelte be a román államot, az 1989-es események hatékony kivizsgálásának hiánya, a vizsgálat szabotálása miatt. Mărieş szerint emellett a román hatóságok azóta is megfigyelték és zaklatták.
Korodi Attila megvédené az új tanügyi törvényt
Új Magyar Szó, 2011. május 25.
Politikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselő arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatását a nemzeti kisebbségek esetében.
Politikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselő arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatását a nemzeti kisebbségek esetében. Emlékeztetett arra, hogy decemberben, Románia nemzeti ünnepének a szellemiségére hivatkozva már jelezte: az oktatási törvény egy európai jogszabály, amelyet a gyulafehérvári nemzetgyűlés minden bizonnyal megszavazott volna.
„A jogszabály elfogadásakor bizonyítottuk, hogy ugyanaz a közösség vagyunk, mint 1918-ban, ugyanaz a közösség, amely tiszteli az együtt élő nemzetiségeket, saját értékeit, kultúráját és hagyományait, és amelynek nincs szüksége arra, hogy egy mesterségesen kreált ellenséghez viszonyítva határozza meg nemzeti identitását" – hangsúlyozta a honatya. A jelenlegi viszás helyzetre utalva kifejtette: a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára elengedhetetlenül fontos, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
Korodi felvetette a kérdést: milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni a diákok, a szülők felé? Egy olyan közösség és ország vagyunk, amely tisztában van értékeivel, és tudja, hogy a sokszínűség lényegében erősebbé tesz, vagy ellenkezőleg, egy sebezhető, gyenge ország, amely fél mindentől, ami új, ami más? „Biztos vagyok benne, hogy a szenátusban meg tudjuk akadályozni a módosítás elfogadását, ezáltal bizonyítva, hogy valóban egy erős, európai szellemiségű ország vagyunk – összegzett Korodi.
ERDÉLY
Elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész és irodalomtörténész
MTI, 2011. május 24.
Életének hatvanhatodik évében elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista. Az elhunyt családja kedden megerősítette az MTI bukaresti irodájának, hogy a professzor asszony Kolozsváron halt meg egy nappal korábban. A temetés időpontja egyelőre ismeretlen.
Cs. Gyimesi Éva Pulitzer-emlékdíjas publicista 1945-ben született Kolozsváron. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1968-ban, 1994-től 1998-ig az irodalomtudományi tanszék vezetője volt.
A Ceausescu-diktatúra idején az egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek. A kommunista rendszer rettegett titkosszolgálata, a Securitate ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta őt és családját. Megfigyelési aktáját utólag maga Cs. Gyimesi Éva dolgozta fel és adta közre kötetben saját megjegyzésekkel ellátva. A Szem a láncban című könyv 2009-ben jelent meg.
Részt vett 1989 után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, 1994-től 1995-ig az RMDSZ országos magyar oktatási ügyekért felelős alelnöki tisztségét is betöltötte. Rendszerváltás után számos romániai magyar és magyarországi napilapban, folyóiratban jelent meg publicisztikája.
Élete során számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett 1991-ben a Romániai Magyar Írók Szövetségének díját, 1995-ben a Pro Cultura Hungarica díjat, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg.
A Iorga-plakett a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával került ki
Paprika Rádió, 2011. május 24.
A kolozsvári önkormányzat tudott a Nicolae Iorga-féle idézetet tartalmazó bronzplakett elhelyezéséről – áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. Oana Buzatu az önkormányzat szóvivője a közleményben kifejti, hogy 2008. augusztus 18-án az önkormányzat építkezési engedélyt bocsátott ki a Mátyás szoborcsoport restaurálására. Az engedélyben jóváhagyták egy bronztábla kihelyezését, amelyen a szobor történetének főbb mozzanatairól szóló információ szerepelhet.
A közlemény szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblát az Utilitas építőcég tette ki a múlt hét végén az önkormányzat beleegyezésével. A táblaüggyel kapcsolatban Máté András Leventét, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének hétvégén megválasztott új elnöke a Paprika Rádiónak elmondta, hogy megbeszélést hív össze az ügyben, amelyre többek között László Attila, RMDSZ-es alpolgármestert is meghívja.
– Elítélem a tábla kihelyezését, remélem, hogy nem a 2008-as engedély alapján tették ki. Miután megnézem az iratokat, hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy hogyan tovább. Mindenféleképpen az együttműködés kapcsán felmerül a kérdőjel, mert ha nem tartják tiszteletben az egyezségünket, akkor milyen együttműködésről beszélünk – fejtette ki Máté András Levente.
A hétvégén elhelyezett tábla nem azonos a korábbival, azonban az idézet megegyezik azzal: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
A marosszéki önkormányzatok nem fognak meghátrálni! – Közlemény
2011. május 24.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2008. augusztus 29.-én felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki székhelyük homlokzataira a székely zászlót. Marosszéken elsőként Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatán jelent meg, amely után közel egy évig húzódó hatósági zaklatás kezdődött. Ebben az ügyben 2010. május 25-én kiadott SZNT közleményben olvasható: „A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2008. augusztus 29.-én felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki székhelyük homlokzataira a székely zászlót. Ezt követően elindult egy folyamat, amelynek során egyre több polgármesteri hivatal épületén jelent meg az aranysávos kék zászló, világos jeleként annak, hogy a székely önkormányzatok pártállástól függetlenül megértették, hogy az önrendelkezés elvének érvényesítése, Székelyföld területi autonómiája olyan cél, amelynél kevesebbet kitűzni nem szabad. A székely zászló így lett a közösségi önazonosságon túlmutató jelkép, a székely autonómiatörekvés jelképe. 2009. szeptember 5.-én a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a székely zászlót Székelyföld zászlajának nyilvánította."
Ma Marosszéken nyolc önkormányzat épületének homlokzatán leng a székely zászló. Köszönet és elismerés illeti Makfalva, Szováta, Gyulakuta, Nyárádszereda, Kibéd, Sóvárad, Backamadaras, Nyárádgálfalva székely tanácsait, a székely hagyományokhoz hű és Székelyföld autonómiája iránt elkötelezett települések közösségeit, mindazokat az önkormányzati tisztségviselőket, akik bátran kiálltak egy igaz ügy mellett, és nem hátráltak a fenyegetésekre.
Elismerés illeti az RMDSZ ákosfalvi és a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetét, akik szintén kitűzték az aranysávos kék lobogót székhelyeik homlokzatára.
Ezek után Marius Pascan, Maros megye prefektusa büntetni akarja a székely zászló kitűzését, és olyan törvény elfogadását sürgeti, amely megnyitja az utat Székelyföld helyi közösségeivel szemben gyakorolható retorziók előtt. Románia kormányának Maros megyébe kiküldött helytartója elfelejti, hogy saját kormánya adta ki azt a hivatalos állásfoglalást, amely szerint a székely zászló egy helyi közösség jelképe, használata pedig nem jogellenes.
A prefektus úr arra hivatkozik, hogy a zászló feszültséget kelt a lakosság körében. Ezzel szemben az igazság az, hogy ő az, aki folyamatosan szítja a feszültséget, támadja Marosszék székely-magyar közösségét, egyben újra és újra túllépi a hatáskörét, hiszen a közigazgatási törvény értelmében feladata a hatályos törvények betartását felügyelni, nem pedig megváltoztatni azokat. A hatalmi ágak szétválasztása a demokráciákban pont azért fontos, hogy a törvényhozó ne váljon a végrehajtó hatalom alárendeltjévé, vagy helyi hatalmasságok önkényének kiszolgálójává.
Marosszék önkormányzatai, de egész magyar közössége számára világossá kell válnia, az egyedül helyes válasz erre a kihívásra a székely lobogó kitűzésének tömegmozgalommá erősítése. Arra bíztatjuk Marosszék, és egész Székelyföld önkormányzatait, tegyék ki Székelyföld zászlaját székhelyeik épületére, tegyék ki a nekik alárendelt intézmények homlokzatára, de egyben bíztatjuk a lakosságot is, tűzze ki minél több magánházra, vonják fel a házak udvarán, ezzel is jelezve, hogy a székelyek autonómia-mozgalma nem hátrál meg!
Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke
Izsák Balázs, A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Péter Ferenc: Székelyföld igenis létezik
Kossuth Rádió, Határok nélkül, 2011. május 21.,
Marosvásárhelyen székely önkormányzati tanácsot hozott létre az RMDSZ a szervezet Hargita, Kovászna és Maros megyei küldötteinek közreműködésével.
Nem ez lesz az RMDSZ egyetlen önkormányzati tanácsa, hiszen a Partiumban és Közép-Erdélyben is alapítanak egyet-egyet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács legfontosabb szerepe az, hogy összehangolja a székelyföldi önkormányzatok érdekeit, és közös fejlesztési terveket, közös stratégiát dolgozzon ki.
Azért hozzák létre a tanácsot, mert bebizonyosodott, hogy az Országos Önkormányzati Tanács az általános önkormányzati érdekeket tudja érvényesíteni, de a regionális érdekeket már nem, mert egy partiumi önkormányzatnak nem biztos, hogy ugyanazok a fejlesztési prioritásai, mint egy székelyföldinek. Három regionális tanács lesz, és Kelemen Hunor szerint Székelyföldet hosszú távon egyetlen fejlesztési régióba kellene besorolni.
A Székely Önkormányzati Tanács újonnan megválasztott elnöke Péter Ferenc, Szováta polgármestere. A tanács szerepéről és a rá váró feladatokról azt mondta, először is vissza kell adni az emberek hitét, hogy a Székelyföld igenis létezik, és alulról kell építkezni. „Az önkormányzati struktúrákban kell ezt elkezdeni, hogy igenis Székelyföldben gondolkodunk. És ez gyakorlatilag egy plusz szervezési forma, hogy mi, önkormányzati vezetők összeülünk, megbeszéljük azokat a jellegzetes problémákat, gondokat, amellyel a Székelyföld küszködik, és ha ez a székelyföldi önkormányzati testület létezik, akkor talán úgy a politikában, mint a jogalkotásban talán jobban hallatszik a hangunk."
Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény
Krónika, 2011. május 25. – Szucher Ervin
A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.
A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását." Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára" – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.
„Az RMDSZ a PDL zsarolásával próbálja kierőszakolni a törvény megszavazását. Helyette inkább a kulturális autonómia megvalósításával kellene foglalkoznia, vagy a régiókat kellene átrajzoltassa úgy, hogy a Székelyföld egységes térséget képezzen" – tette hozzá. Szász kijelentette, az MPP minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a törvényt ne lehessen elfogadtatni. Felhívást intéz a romániai politikai pártokhoz, de a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a tervezet hiányosságairól. Szász emlékeztetett, hat éve a Velencei Bizottság már egyetértet az MPP kifogásaival. Lapunk kérdésére, hogy miután megtorpedózza a kisebbségi törvénytervezetet, miként képzeli el az általa sokat emlegetett 2012-es összefogást, Szász kitérő választ adott. „Tudom, hogy az RMDSZ boszszankodna, de ezt a tervezetet nem szabad törvényerőre emelni. Soha nem a párt, hanem a közösség érdekében kell gondolkodni" – szögezte le.
„Csak sajnálni tudom Szász Jenőt, mert az RMDSZ-szel kel és az RMDSZ-szel fekszik" – reagált lapunk megkeresésére Kovács Péter, a szövetség főtitkára. „Szász Jenő úgy látja, ez a törvény az RMDSZ-nek kedvez, őt nem érdekli, hogy megszavazásából a romániai magyarság nyer. Mint ahogy azt sem érzékeli, hogy ez egy fontos lépés lehet a kulturális autonómia megteremtésében, illetve a végső cél, a területi autonómia elérésében" – mondta Kovács, aki szomorúnak tartja, hogy Szász többek között a PRM segítségét is kéri harcában.
MAGYARORSZÁG
Fideszes és jobbikos az összes határon túli?
index.hu, 2011. május 24.
Az már biztos, hogy a kormánypártok megadják a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároknak. Hogy miképpen, arról még nincsenek határozott elképzelések. Pár kérdést azonban már most tisztázhatunk.
Olyanok döntenek a sorsunkról, akik nem itt fizetnek adót
Igaz, de nincs ez másként most sem. Gyakori ellenérv a határon túli, illetve magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati joga ellen, hogy ne szóljanak bele olyanok az ország dolgaiba, akik nem fizetnek adót, nem adnak bele a közösbe. Ez igaz, de a jelenlegi rendszerben is előfordul ilyesmi.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények értelmében a külföldön szerzett jövedelem után külföldön adózik a polgár, így azok a magyar állampolgárok, akik külföldön vállalnak munkát, szintén nem járulnak hozzá a magyar költségvetéshez. Mégsem merült fel soha, hogy meg kéne vonni szavazati jogukat, a külképviseleteken nyugodtan leadhatják szavazati jogukat. Ennek persze eddig feltétele volt az állandó magyarországi lakcím, szavazataikat is hazai választókerületük jelöltjeire és listájára adhatták le.
A határon túliak szavazati jogát csak a jobboldal támogatja
Részben igaz. Pártpolitikai szinten valóban csak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik, azaz a jobboldal támogatja a szavazati jog kiterjesztését, az MSZP és az LMP pedig elutasítja. De azt azért sarkosan nem jelenthetjük ki, hogy a baloldalon nincs támogatója a szavazati jog kiterjesztésének, elég például csak Szili Katalint említeni, és biztos, hogy a választópolgárok közösségében is többen vannak, akik politikai hovatartozásuktól függetlenül támogatják a kérdést.
A határon túliak szavazati joga összeegyeztethetetlen a modern államisággal
Nem igaz. A szavazati jog kiterjesztéséről tavaly kibontakozott vitában az LMP képviselte ezt az álláspontot, mondván a szavazati jog a modern korban az államokhoz kötődik, azok pedig a modern korban területi alapon szerveződnek. Ezzel szemben a határon túliak választójoga nem példa nélküli. Két szomszédos államban, Horvátországban és Romániában is szavazhatnak a határon túliak. Mindkét országban a határon túliak szavazatai külön területi listának számítanak. Bár a magyar választójogi reform részletei teljes egészükben kidolgozatlanok, az eddigi nyilatkozatok hasonló megoldást sejtetnek.
Ami problémát jelenthet, hogy Horvátországban tisztán listás, Romániában ennél eggyel bonyolultabb, de lényegében listásként leírható választási rendszer van, Magyarországon vegyes, azaz a választásokon eddig egyéni képviselőjelöltekre és pártlistákra adhattak le szavazatot a választók. A határon túliak egyéni képviselete megoldhatatlan, ez esetben azonban – bár a szavazati jog kiszélesítésének kormányzati indoka az, hogy nem lehet különbséget tenni az állampolgárságban – a határon túliakat a magyarországiak két szavazatával szemben csak egy illetné meg. Kérdés az is, hogy mekkora képviseletet kapjanak a határon túliak az új parlamentben. Romániában a 334 tagú képviselőházban 4, a 137 tagú szenátusban 2 képviselője van a határon túliaknak, Horvátországban a határon belüli tíz körzetből egyenként 14 képviselőt választanak, a határon túliak választókerületéből legfeljebb 14-et. A jelenlegi parlamentben 10 határon túli képviselő van, az előzőben 4 volt, azelőtt 6. Azt, hogy mi alapján dől el a határon túli képviselők száma, nem sikerült felfognunk. A lényeg, hogy Romániában inkább jelképes képviselete van a határon túliaknak, Horvátországban azonban jelentős befolyásuk is lehet.
Több más európai országban is külön mandátumot biztosítanak a határon túli állampolgároknak, a részletezett Horvátországon és Románián kívül Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Csehországban és Szlovákiában is szavazhatnak a határon túli állampolgárok, de szavazataikat egybeszámolják az otthon leadottakkal.
A határon túliak bebetonoznák a jobboldalt a hatalomba
Nem igaz. Illetve, nem jelenthető ki egyértelműen. Egyrészt sok múlik azon, hogy hány képviselőt delegálhatnak a parlamentbe a határon túliak, ez pedig nyilván azon is múlik, hogy egyáltalán hány határon túli igényel magyar állampolgárságot. 2011. áprilisi adatok szerint a honosítás január 1-i egyszerűsítése óta hetvenezren szereztek magyar állampolgárságot, ezt tömegesnek nem neveznénk. Korábbi elemzésünkben félmillióra becsültük azon határon túliak számát, akik 2014-ig állampolgárságot igényelhetnek.
Másrészt, semmi sem garantálja, hogy a határon túliak egységesen a Fideszre szavaznának. A legutóbbi szlovák választásokon két magyar párt is indult, közülük az egyértelműen jobboldali MKP nem jutott a parlamentbe, a liberális Híd viszont – amit a Fidesz nem is tekint etnikai pártnak – igen. Az RMDSZ ugyan a jobboldali európai pártszövetség tagja, de viszonya a Fidesszel rendezetlen, néha már-már ellenséges. Szerbiában a vajdasági magyarok számottevő része – főleg a szabadkaiak, újvidékiek – szerb liberális pártokra adta szavazatát az eddigi választásokon. A lényeg, hogy a határon túli magyarokat nem tekinthetjük homogén választói tömbnek.
A határon túliak dönthetnék el a választást
Részben igaz. Elképzelhető ilyen forgatókönyv, de visszautalnánk az előző pontra. A határon túliakat badarság lenne homogén választói tömbként kezelni, másrészt rengeteg múlik azon, hogy végül hány képviselői helyhez jutnának. Amennyiben a kormánypártok törekednek az arányosságra – és erre a választókerületek újrarajzolása kapcsán hivatkozni szoktak – azon is sok múlik, hogy ténylegesen hány határon túli igényel majd állampolgárságot. Ha azt feltételezzük, hogy a határon túliak többsége ezt megteszi, akkor valóban jelentős politikai tényezővé válhatnak. Ez esetben viszont kizártnak tartjuk, hogy ne tenne meg minden párt minden tőle telhetőt szavazataik megszerzéséért. Arról nem is beszélve, hogy ha a határon túliak csak listán szavazhatnának, eleve kevesebb beleszólásuk lenne a választás kimenetelébe.
A határon túliak szavazati joga megbolygatja a választási rendszert.
Igaz. Ahogy már többször hivatkoztunk rá, a még kiforratlan elképzelések szerint a határon túliak egyéni képviselőjelöltre nem, csak pártlistára szavazhatnának. Hogy ezen a listán csak az országos listát állító pártok, vagy akár határon túli szervezetek is indulhatnának, még tisztázandó kérdés. Ahogy az is, hogy hogyan számolják el szavazataikat. Annyi biztos, hogy a határon túliak szavazati joga több, nehezen megoldható, igazságosan meg tán megoldhatatlan kérdést vet fel.
Az igazságos megoldás – amiben ténylegesen minden magyar állampolgárt azonos szavazati jog illetne meg – a választási rendszer arányos átalakítása, azaz az egyéni képviselet eltörlése jelentené. A magyarországi pártok közül egy időben a szocialisták pártolták a tisztán arányos választási rendszert, amivel szemben a legfőbb kifogás, hogy nagyon ritka az az eset, amiben egy párt stabil kormánytöbbséget szerezhetne, az állandó koalíciós kényszer pedig destabilizálhatja a kormányzást. Hollandiában tisztán arányos a választási rendszer, és elég gyakoriak a kormányváltások. Szlovákiában is tisztán arányos, ott viszont többnyire kitöltik mandátumukat a többnyire kettőnél több pártból összeálló koalíciók. Bár eldőlni még semmi sem dőlt el, a fideszes politikusok nyilatkozatai szerint a párt a vegyes rendszer fenntartását támogatja. Tisztán egyéni választási rendszerben gyakorlatilag megoldhatatlan lenne a határon túliak képviselete.
Hetekig húzódhat a végeredmény megállapítása
Részben igaz. Nagy kérdés, hogy milyen érvényességi feltételei lesznek a választásoknak. Horvátországban például a legutóbbi parlamenti választáson a Boszniában – ahol a diaszpóra nagy része él – csupán húsz százalékos volt a részvétel. Magyarországon jelenleg 50 százalékos részvétel az eredményesség feltétele. A Fidesz korábban egyértelművé tette, hogy egy fordulóssá akarja alakítani a választást. Ez esetben, ha van eredményességi küszöb és azt a határon túli részvétel nem éri el, valóban a határon túli választás miatt késhetnek az eredmények. De ez ugyanúgy igaz országon belül is – bár a legutóbbi választásokon viszonylag magas volt a részvétel, 1998-ban két megyében, Hajdú-Biharban és Szabolcsban is meg kellett ismételni az első fordulót az alacsony részvétel miatt.
Költségesebbé válnak a választások
Igaz. Akárhogy is, a határon túliak szavazása plusz költségeket jelent, bár tény, hogy lehet kevésbé költséges módszereket is találni. Magyarországon a választásokat közintézményekben bonyolítják, a szomszédos országok viszont valószínűleg nem bocsájtják ingyen rendelkezésre közintézményeiket a magyar választáshoz. További költségeket jelenthet a választások ellenőrzésének megoldása is. Ugyanakkor, ha esetleg levélben is lehetne szavazni, az a lebonyolítást is egyszerűsítené és a költségeket is csökkentené.
Wetzel: több mint 80 ezer honosítási kérelem, közel kétezren tettek esküt
MTI, 2011. május 24.
Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.
Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.
Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.
Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4000-4200 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.
A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.
A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Román és szerb bojkott Koszovó miatt?
MTI, 2011. május 25.
Nem vesz részt a közép- és kelet-európai országok május végi varsói csúcstalálkozóján Borisz Tadics szerb elnök, sem Románia és Szlovákia képviselője, mert az összejövetelen Koszovót egyenrangú államként fogják kezelni – értesült a Danas című belgrádi napilap.
A lap diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a varsói csúcsértekezletre hivatalosan meghívták Atifete Jahjaga koszovói elnököt is. A vendéglátó Lengyelország úgy döntött, hogy Jahjaga egyenrangú elbánásban részesül a többi meghívottal, s elképzelhető, hogy emiatt nem fogja képviseltetni magát a csúcsértekezleten legfelsőbb szinten sem Románia, sem Szlovákia, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Tegnap este Ivan Gasparovic szlovák államfő bejelentette: mégis jelen lesz az eseményen, mivel a lengyel fél – eleget téve kérésének – a rendezvény helyszínén nem jeleníti meg hivatalosan Koszovó állami jelképeit.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Kiss Tamás: A reális cél a hosszú távú érdek
Erdélyi Riport, 2011. május 20.
Egyáltalán mi szükség van a népszámlálásra, illetve elsősorban kinek van szüksége a népszámlálásokra?
Elsősorban az államnak; a népszámlálás és a statisztikai adatszolgáltatás nélkül a modern államigazgatás nem tud meglenni. A modern korban az állam olyan társadalmi jelenségek optimalizálására törekszik, mint a gazdaság, a népesedési folyamatok, az egészségügy, amelyeket pontos statisztikai adatszolgáltatás nélkül nem lehet elképzelni. És ebben a népszámlálás továbbra is nagyon fontos dolog. Főleg olyan körülmények között, amikor a migráció tömegessé válik. Ez egy olyan pillanatkép, amely meghatározza az ország lakosságáról való gondolkodásunkat.
Feltehetően a szakemberek tisztában vannak a társadalmi folyamatokkal, változásokkal, a várható adatok többségével, azzal, hogy mi történt 2002, a legutóbbi referendum óta. Tudják, hogy mennyien vagyunk, milyenek az arányok. Ezért is kérdezem, mi a jó: ha nagyjából bejön az, amire számítanak, vagy ha a népszámlálás meglepő adatokkal indokolja a szükségességét?
Egyrészt nagyon sok minden van, amit nem tudunk. Például lezajlott egy oktatási expanzió Romániában az ezredforduló óta, s nincs adatunk arról, hogy mekkora a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Nemzetiségi bontásban végképp nem. Természetesen a népességszám, illetve a korstruktúra tekintetében az a jó, ha az előrejelzések megfelelnek a népszámlálásnak. Mert ha nem így történik, az azt jelzi, hogy a statisztikai adatszolgáltatás, a statisztikai regisztráció nem teljesen megbízható. Például a migráció kapcsán Romániában ez reális probléma. Kezdve például a választókorú népesség számától a választási részvételi adatokig minden eddigi számítást kétségessé tehetnek a regisztrálatlan migránsok.
Különösen etnikailag „színes" országokban referendumok idején gyakran kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy menynyire reálisak azok az adatok, amelyekkel a felmérés nyomán dolgozhatnak majd. Egyáltalán érdeke az államnak, hogy valós adatokat kapjon, függetlenül attól, hogy most ez a románság erdélyi arányára vagy egyéb adatra vonatkozik?
Szerintem az államnak hosszú távú, stratégiai érdeke, hogy reális képet kapjon, viszont az nem biztos, hogy ez megegyezik a politikai szereplők rövid távú érdekeivel. Nyilvánvaló, hogy ha a migráció kapcsán a népszámlálás azt a képet mutatná, hogy a 2002. évi népessége 10-15 százalékát Románia elvesztette, ami ráadásul elsősorban a fiatal, aktív korú népességre vonatkozik, akkor az egészségügyi ellátórendszerről, a jóléti ellátórendszerekről egy olyan új irányú tervezésnek kellene megindulnia, amit nem biztos, hogy a jelenleg hatalmon lévő politikai erők fel szeretnének ma vállalni. Itt az államigazgatásnak a hosszú távú érdeke, a társadalom hosszú távú érdeke ütközhet a rövid távú politikai érdekekkel.
Szakemberként vannak-e aggályai a romániai referendum korrektségével kapcsolatban, vagy ilyen problémáktól egy uniós tagállamban talán már nincs miért tartani? Vannak-e erre vonatkozó garanciák?
Visszaélések minden népszámlálás kapcsán előfordulhatnak, viszont olyan elemeket, amelyek strukturálisan, tervezetten visszaélésre engednének következtetni, nem látok. A nemzetiségi regisztráció kapcsán az lenne nagyon fontos – s erre vannak próbálkozások –, hogy a népszámlálásnak a kommunikációja, illetve a népszámlálásnak a regisztrációs íve is kétnyelvű legyen. Ez jelenthetne áttörést az adatok megbízhatóságában. Illetve az is, hogy a népszámlálási kampány kommunikációja se egynyelvű legyen, s ne a nemzetállami logika mentén menjenek tovább, hanem valamifajta egyensúly legyen ebben a dologban.
Kisebbségi vonatkozásban melyek az igazán fontos kérdések, amelyekre a népszámlálás adatai válaszokat adhatnak?
Ebben a vonatkozásban a népszámlálás meghatározza azt, hogy az elkövetkező tíz évben milyen képünk van erről a közösségről.
A legutóbbi referendum óta mennyiben változott a népszámlálás módszertana, változtatott-e a helyzeten az, hogy közben Románia tagja lett az Európai Uniónak?
Alapvetően nem változott, kis változtatások vannak. Ami a technikai regisztrációt illeti, az változást jelent, hogy 2002-ben alapértelmezett volt a román, azt ikszelni kellett, s csak utána következett, hogy ha egyéb, azt is jelölje be. Most ez nyílt kérdésként van megfogalmazva, amit szövegesen rögzítenek, s utána kódolnak. Tudtommal még függőben van a kétnyelvű kérdőíveknek a kérdése. Két variáns merült fel, az egyik az, hogy a húsz százaléknál nagyobb kisebbséggel rendelkező településeken legyenek ténylegesen kétnyelvűek a formanyomtatványok, míg a másik lehetőség, hogy a kérdezőbiztosoknál legyen magyar nyelvű kérdőív. A mi szempontunkból az első megoldás lenne a kedvezőbb. Egy másik kérdés a kódolási kategóriák körül nem világos teljes mértékben. 2002-ben szerepelt a referendumban székely anyanyelv és székely nemzetiség, amit az összeírók külön kódoltak, s az eredményeket jelenítették meg egyben, a magyart és a székelyt összevonva. Számunkra kedvezőbb lenne, ha már a kódolásnál a magyar, székely formula jelenne meg.
Az identitásvállalással vannak olyan speciális helyzetek, mint a romáké, a vegyes házasságban élőké, illetve a csángóké. Utóbbiakkal kapcsolatban milyen adatokra számít?
Nemrég készült arról egy felmérés, hogy a moldvai katolikusoknak, akik mintegy kétszázezren vannak, mekkora hányada beszél magyarul. Tánczos Vilmos felméréséről van szó. Egyébként a kilencvenes években ez a szám hatvanezer körüli volt, s most lement negyvenezerre. Úgy tűnik, hogy a népszámlálás a valóságnak ezt a dimenzióját a jelenlegi módszertannal, ami az anyanyelvre, a nemzetiségre kizárólagosan kérdez rá, nem tudja pontosan visszaadni.
Feltételezem, nem a véletlen műve, hogy a legtöbb európai országban most, 2011 őszén tartanak népszámlálást.
Egyáltalán nem véletlen, volt egy időbeli szinkronizálás az Európai Unión belül, sőt, még az unión kívüli országokban is, mint amilyen Szerbia vagy Horvátország. Persze az időbeni szinkronizálás nem jelenti azt, hogy módszertani szempontból is teljesen egységesek lennének a népszámlálások. A statisztikai adatszolgáltatásnak a története, vagy nemzetiségi szempontból az etnikai kategorizációnak a története, eltérő, van, ahol az etnikai hovatartozásra nem is kérdeznek rá. Romániában pedig gyakorlatilag úgy kérdeznek rá, ahogy az 1930-as népszámlálásban rákérdeztek. Magyarországon 2001-ben szakítottak – a térségben egyedüli országként – az addigi regisztrációs technikával, máshol nagy változások nem történtek. Elég régóta standard kérdések vannak használatban.
A felmérésben közreműködő kérdezőbiztosoknak a kiválasztása, illetve a képzése hogyan történik?
A megyei statisztikai hivatalok a felelősek módszertani szinten az adatfelvétel koordinációjáért, viszont a kérdezőbiztosoknak a rekrutációja a polgármesteri hivatalok által történik, ezek a hivatalok fogják a biztosokat összegyűjteni, az önkormányzatok lesznek a munkáltatóik, a kifizetések is rajtuk keresztül történnek.
Mikorra számítanak az első értékelhető eredményekre?
Körülbelül egy fél év elteltével szokott az adatszolgáltatás megkezdődni. Az is egy cél lehet, hogy az adatszolgáltatásba legyenek magyar szakemberek bevonva.
Van-e arra vonatkozó értesülése, hogy a román szakembereket mi foglalkoztatja leginkább a témával kapcsolatban?
A migráció kérdése. Ami már a 2002-es népszámlálás után látszott, hogy meghatározó román demográfus- és szociológuskörökben „ideiglenes kintlevőségként" kezelték ezt a migrációs veszteséget, de például a legutolsó román népességszámítások is azzal számolnak, hogy ezek az emberek visszatérnek.
A Kisebbségkutató Intézeten belül mivel foglalkozik, amikor éppen nem aktuális a népszámlálás, mi a kutatási területe?
Amikor nincs népszámlálási év, akkor is az etnodemográfia, a demográfiai folyamatok és a nemzetiségek közötti összefüggés a fő kutatási területem, a másik a rétegződésnek a kérdésköre, a különböző etnikumok társadalmi pozíciói hogyan alakulnak a magyarok, illetve a romák vonatkozásában. A harmadik fő területem pedig a politikai szociológia, a választói viselkedés meghatározói, ezen belül az etnikai pártoknak, az etnikai szavazatoknak a kérdésköre.
Cs. Gyimesi Éva halálára – Balázs Imre József: A rálátás igénye
Krónika, 2011. május 25.
A diktatúra léttapasztalatainak feldolgozása foglalkoztatta, ehhez kapcsolódtak tervei, hogy a nagyközönség számára is érthetővé tegye azt a világot, amelyben életének nagyobbik része eltelt.
Amikor 2009-es kötete, a Szem a láncban megjelent, a Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába alcímet kapta. Nem a leleplezés, hanem a megértés, megértetés szándéka vezérelte, hiszen végső soron valami érthetetlennel szembesült 1989 előtt, amit csak a megszokás tehetett valamennyire érthetővé, miközben természetesen botrányosan érthetetlen volt az egész. Utolsó napjaiig foglalkoztatta az elképzelés, hogy az időközben teljesebb formában előkerült követési dossziéjának tanulságait hogyan lehetne a legmegfelelőbb formában a közös tudás részévé tenni.
Gyimesi Éva nem volt a belenyugvások és a megszokás embere, a rálátást igényelte, önmaga és önmagunk külső szemmel nézését, azt a tárgyilagosságot, amely egy valós kép kialakítását tette volna lehetővé. Ezért vált lázadóvá, disszidenssé politikai értelemben az 1980-as években. És ugyanezért váltak leginkább szakmai jellegű irodalomtörténeti, értelmiségtörténeti munkái is vita tárgyává már a hetvenes évektől kezdődően.
Tisztánlátási igénye, kivételes intellektusa és szakmai tájékozottsága lehetővé tette számára, hogy rendkívül fontos ideológiakritikai munkát végezzen el az erdélyi magyar értelmiség szerepértelmezései kapcsán. Legkiemelkedőbb műve ebben a tekintetben a Gyöngy és homok című, nyolcvanas években elkobzott kéziratú esszé, amely végül a kilencvenes évek elején látott napvilágot, és a transzszilvanizmus ideológiáját vizsgálta kritikai nézőpontból. Az az érzékenység ugyanakkor, amely az említett, sokak által mítoszrombolónak érzett tárgyilagossággal párosult műveiben, kiszolgáltatottá tette őt a félreértésekkel, meg nem értésekkel szemben.
Közel másfél évtizeddel ezelőtt egy gyűjteményes kritikakötete kapcsán figyeltem fel egy furcsa paradoxonra, amelyet A nonsalansz esélye című írásomban próbáltam érzékeltetni. Akkortájt, amikor a kilencvenes években tanítványaiként hallgathattuk előadásait a kortárs erdélyi irodalomról, jól érzékelhető volt vonzódása a játékos, ironikus, friss látásmódú szövegekhez. Ez tűnt fel a Kritikai mozaik című kötetének szövegei kapcsán is. Jól látta annak tétjét, hogy az erdélyi magyar értelmiség megtalálja a kivezető utat az önmagukat tragikusnak és mozdíthatatlannak mutató identitásképletekből.
Erejéhez mérten támogatta, értelmezte is ezt az irodalmi és elméleti vonulatot. A paradoxon lényege az volt, hogy Gyimesi Éva a nonsalanszról beszélt, annak fontosságáról (hogy tehát tudjuk figyelmen kívül hagyni körülményeinket, meghatározottságainkat, mert azok nem mindig objektíve adottak), a nonsalanszról beszélt tehát, de nem a nonsalanszból. Egész munkásságával szerette volna megteremteni a körülményeken való felülemelkedés lehetőségét, miközben ő maga mindvégig nagy felelősségtudattal, hangsúlyosan az erkölcsi tudás szótárán keresztül szólalt meg. Egyik fontos példaképe ebben Makkai Sándor volt, akiről kitűnő, nagy hatású tanulmányt is írt.
Mostanra lezárult életműve egy szuverén, kivételes képességű gondolkodó teljesítménye. Teremtett világ című, nyolcvanas években publikált irodalomelméleti bevezetőjét irodalom szakos hallgatók sok-sok generációja használta a teljes magyar nyelvterületen. Jól példázta azt az attitűdöt is, hogy a körülményeknek nem szabad behódolni: szakmai teljesítményként kitűnően megállta a helyét magyarországi, vajdasági egyetemeken is. Szilágyi Domokosról írt, 1990-ben megjelent monográfiája, az Álom és értelem mindmáig az egyetlen összefoglaló mű a költő életművéről, ítéletei, irodalomtörténeti meglátásai két-három évtized távlatából is frissnek, problémaérzékenynek mondhatók.
Gyimesi Éva értelmiségi habitusa, szakmai kompetenciája hiányozni fog a világból. Könyvei révén azonban megteremthető a mindenkori dialógus az életművével.
Nyugodjék békében.
A felirat háttere
Krónika, 2011. május 25. – Gazda Árpád
Mondják, hogy Trianon után a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is kis híján arra a sorsra jutott, mint a brassói Árpád-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor.
A román nacionalistákat zavarta a magyar remekmű, el szerették volna távolíttatni Kolozsvár főteréről. Nicolae Iorga azért találta ki a Mátyás románságára és moldvabányai vereségére utaló feliratot, hogy a szobrot – melyet ő maga is rendkívüli értéknek tartott – megvédje a román nacionalistáktól. A felirat elhelyezése egy vészhelyzetben jelentette a kompromiszszumot, mely a szobor megmaradását eredményezte. 12 évvel Trianon után, 8 évvel a bécsi döntés előtt még a magyarok voltak többségben Kolozsváron. Budapesten a „mindent vissza" volt a jelszó, Bukarestben a „le a bozgorokkal". Az akkori történelmi helyzetben nem a szobor, hanem Erdély hovatartozása volt a küzdelem tétje.
A második világháború után azonban az Erdélyért folyó küzdelem eldőlt. A pacifikált helyzetben már a kommunisták is belátták, nincs helye a feliratnak. Az fölöslegesen kelti a feszültséget románok és magyarok között. Gheorghe Funar még tett egy kísérletet arra, hogy az immár több mint 80 százalékban románok lakta városba visszalopja a szimbolikus konfrontáció hangulatát.
Azóta mind Magyarország, mind Románia a NATO és az Európai Unió tagja lett. A két nép egymás partnerévé vált egy olyan Európában, mely a kultúrák sokszínűségére épül. Ráadásul tavaly Románia és Magyarország közösen fedezte a szoborcsoport restaurálásának a költségeit.
Érthetetlen, miért rángatják vissza egyesek a várost egy olyan korba, amelyet rég túlhaladottnak, letűntnek hittünk. És ha már a kor szellemét nem érzik, miért nincsenek tekintettel legalább a pillanatnyi politikai csillagállásra. Romániában is, Kolozsváron is jobboldali román–magyar csapat van hatalmon. Egy ilyen gesztus fölöslegesen terheli meg az együttműködést. Hosszú időre kikezdheti a nehezen épülő bizalmat. A kolozsvári polgármester a román nacionalisták igényeinek a kielégítésével a politikai szövetségeseit csapta be. Biztosan arra gondolt, ha Funart sikerült is leváltani, a szavazói még Kolozsváron vannak. Megtörténhet, az egy év múlva esedékes kolozsvári önkormányzati választások kampányának szerette volna megadni az alaphangot.
CS. Gyimesi Éva (1945. szept. 11. - 2011. május 23.)
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. május 25. – Végh Balázs Béla
Mindannyian ideiglenes lakosai vagyunk ennek a világnak, mégis úgy rendezkedünk be benne, mintha örökké élnénk.
Cs. Gyimesi Éva saját rövid ittlétét egyszerre érezte ideiglenesnek és otthontalannak: ideiglenesnek az élet végességének tudatával, és otthontalannak örökös magányérzete miatt. Folyamatos politikai-ideológia és szellemi korlátok között volt kénytelen élni, innen eredeztethetõ sajátos érzelmi és intellektuális lázadása; kezdetben a 68-as diákmozgalmak szellemében, késõbb a felismert kisebbségi sors és annak kényszerû következményei ellen, mindegyiket az egyetemesség és a minõségi fizikai-szellemi lét perspektívájából ítélve meg.
Otthontalanságát a „honvágy a hazában" (egyik könyvének címe is) oximoron fejezi ki leginkább. Számára a 20. század végi lét és Erdély adatott otthonul, csakhogy õ egy virtuális, szellemiségében és értékeiben tökéletesebb, erkölcseiben emberibb századvégre és Erdélyre vágyott, amint azt egyik esszéjében is elképzeli: „A haza tartalmát és értékeit (...) csak elképzelni tudom, élni nem." Örökös lázadásának forrása a helyzettudat és az én-tudat (kedvenc fogalmai) közötti diszkrepancia, egy adott helyzetbe való belenyugvás képtelensége. A kisebbségben élõ értelmiségi sorsa, érzelmi-szellemi alapállása a lázadás, az örökös kétely. Ezt a habitusát Makkai Sándortól (sokat idézett szellemi elõdétõl) kölcsönözve „revíziónak" képzelte el: az egykori református püspök példáját követve szorgalmazta önmagunk kollektív és egyéni átértékelését, folyamatos önkritikára sarkallva bennünket. 1989 után közéleti szereplõként ennek az állandó revíziónak az ügyét vállalta fel emlékezetes hozzászólásaiban és elemzõ írásaiban. De 89 elõtt is, veszélyekkel dacolva, hangoztatta az egyéni és a kollektív szabadsághoz való jogokat, nyíltan szembefordulva a kommunista rezsim értékromboló és szellemnyomorító ténykedéseivel. Sokan emiatt nyughatatlan, zaklatott egyéniségnek tartották, pedig csak lázadó volt, helyettünk és értünk is. Végül környezete, kortársai érthetetlensége, majd közömbössége önmagával való meghasonulásáig vezette el.
Önmagával sem volt kíméletes, állandó önrevízióban élt, sokszor az önemésztésig felülvizsgálta gondolatait és tetteit, irodalomtudományi és pedagógusi eredményeit. Ezt a folyamatosan megújuló pedagógusi modellt közvetítette nekünk, tanítványainak is. Ennek a modellnek a szerény, ám igyekvõ követõi és továbbadói vagyunk mi, számtalan egykori tanítványa. Annak idején az õ segítségével (a Szilágyi Domokosról szóló szemináriumain) jártuk be a gyötrelmes utat a létezéstõl a megismerésig, majd a megismeréstõl a felismerésig. Ilyen közös felismerésünk az elmúlás, az ember halála is. Most isteni akarataként ugyanaz a sors teljesedett be rajta is, mint egykor Szilágyi Domokoson: „Körülvettenek engem a világ dolgai,/ és nincs erõ közülük kiszabadítani./ Talán nem is akarnám. Talán így rendjénvaló./ Halál elõl ne meneküljön, az ki meghaló." (Circumdederunt).
El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szabadság, 2011. május 25. – Balázs Bence, Borbély Tamás és Papp Annamária
Szőcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe..
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor művelődési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen kiderül: az országos műemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvű felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerről számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplő helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztői, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A művelődési minisztérium hétfőn késő este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor előtti gyepről, amit hétfőn délután vettek észre először Kolozsvár főterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfőn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata előtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelőtt közleményben azt állította, hogy az „építtető cég" helyezte el hétvégén a táblát az emlékmű restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fő alakja elé, tehát a gyepes rész kellős közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
„A múlt hét végén a kivitelező által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetően" – szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvű, és a fordításban így hangzik: „1932 – a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: «A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult» 2010 – a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: «Mathias Rex».
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség előtt elhelyezett négynyelvű tábla román, magyar, angol és német nyelven írja le, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot. Ezt a szoborhoz viszonyítva enyhén baloldali részen rakták ki a gyepen, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól.
Kolozsi Tibor képzőművész, az alkotás restaurátora lapunknak elmondta, hogy gyakorlati szempontok miatt módosították a tábla eredetileg meghatározott helyét, amiről hivatalos iratokat is készítettek, és megindokolták a változtatást. Szerinte a restauráláskor használt acélállvány betonalapja már megvolt a munkálatok befejezésekor, ezért célszerűnek tartotta, hogy erre szereljék fel a táblát. Ellenkező esetben egy újabb alapot kellett volna önteni a tervrajz által eredetileg kijelölt helyre. Kolozsi szerint az emlékmű restaurálásának engedélyezésére vonatkozó dokumentumokban – amit a román művelődési minisztérium hagyott jóvá – pontos leírás van arról, hogy a tájékoztató táblának milyen szöveget kell tartalmaznia. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó tervek is szerepeltek volna a jóváhagyott dokumentumok között. A polgármesteri hivatal által elküldött tervrajz szerint egyébként a szobor előtt egyetlen táblának van kijelölve hely, nem pedig kettőnek.
A Kolozsi által elmondottakat tegnap délután megerősítette a szoborcsoport restaurálására vonatkozó projektből származó kivonat is, amely szerint a restaurálási tervnek része a tábla is. Pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. Kelemen Hunor szerint ezért el kell távolítani a hétvégén elhelyezett táblát, hiszen az nem az engedélyezett szöveget tartalmazza.
Szabó Bálint, a restaurálás terveit készítő Utilitas Kft. vezetője cáfolta, hogy ők helyezték volna el a vitatott táblát. Szerinte a tervrajzban középen látható tábla csakis az a négynyelvű felirat lehet, amit már az újraavatás előtt helyeztek el a restaurátorok. Hozzátette: csütörtökön az országos műemlékvédelmi bizottságnál tisztázzák a részleteket, és az Utilitas ez után közli az üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját.
Felül kell vizsgálni a PDL-vel a megállapodást
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felháborítónak tartja, hogy a Mátyás-szoborcsoporthoz tartozó zöldövezet közepére elhelyezték a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát. Az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke,Máté András Levente és Csoma Botond, az RMDSZ városi frakciójának vezetője tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben leszögezik: sajnálatosnak tartják, hogy a PD-L-vel kötött helyi koalíciós megállapodása ellenére erre a minősíthetetlen gesztusra sor került, egy magát multikulturálisként meghatározó, és Európa kulturális fővárosa címére pályázó településen.
„Kolozsvár egész magyarságának arculcsapása elleni tiltakozásunk jegyében minden politikai és jogi lehetőséget latba vetünk a bűncselekménynek minősülő provokációt elkövetők azonosítása érdekében. Felszólítjuk egyben a polgármestert, hogy azonnali hatállyal távolítsa el a jogtalanul elhelyezett, sértő táblát. Annál is inkább, hogy az építkezési engedélyt nem a Iorga-tábla kihelyezésére bocsátották ki, hanem a szoborcsoport restaurálására vonatkozó információk közlésére" – hangsúlyozzák.
Az RMDSZ képviselői úgy vélik: mivel a kormánypárti polgármesternek tudomása volt a tábla elhelyezéséről, az RMDSZ és PD-L közötti együttműködés azonnali felülvizsgálatára van szükség.
Nyílt levélben tiltakozik az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök és Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke nyílt levélben fordulnak Kolozsvár polgármesteri hivatalához, a rendőrségéhez és a csendőrségéhez. Ebben megütközéssel veszik tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.
„Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe" – állapítják meg.
A tervrajz szerint a négynyelvű felirat eredeti helye
Véleményük szerint súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
„Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását" – szögezik le.
Nem távolítjuk el a feliratot!
A városháza képviselői Kelemen Hunor kérésére reagálva tegnap kijelentették: nem távolítják el a kifogásolt táblát, mert elhelyezése annak a restaurálási projektnek a része, amelyet a minisztérium hagyott jóvá. Oana Buzatu a Mediafaxnak megismételte, hogy a projektben szerepel az információs feliratot tartalmazó bronztábla. „Azt hiszem, hogy Kelemen Hunort nem tájékozatták pontosan, mert a terv haszonélvezője a kulturális minisztérium, és abban világosan ki van jelölve a plakett helye. A projektet a haszonélvező írta alá és pecsételte le" – érvelt.
...dobd vissza kenyérrel!
A világhálón terjeng annak a békés ellenszegülésnek a terve, amelynek célja a Iorga-idézetet tartalmazó tábla virágokkal való eltakarása. „Hogy miért éppen virág? Mert békés; mert tiszteletet fejez ki Mátyás királlyal szemben, ugyanakkor pedig eltakarja a tendenciózus, lejárató Iorga-idézetet; mert nem létezik olyan törvény, mely tiltaná egy virágcsokor elhelyezését egy szobor talapzatán" – áll a kétnyelvű felhívásban.
Szőcs Géza: Egyfajta szellemi és politikai rongálás történik
Az ügyben megkérdeztük Szőcs Gézát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát, aki a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. „Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás" – hangsúlyozta a kulturális államtitkár.
Úgy vélte: „Egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjunk valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjunk elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Hogy néznének ki a világ képtárai és múzeumai, ha az éppen hatalmon lévők a politikai érdekeknek megfelelően, kényük-kedvük szerint értelmeznék azokat az alkotásokat, amelyeket más korok művészei hagytak ránk" – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba „behatoljanak" politikai üzenetekkel.
Mátyás lába előtt maradt a tábla
Új Magyar Szó, 2011. május 25. – Sipos M. Zoltán
Noha László Attila kolozsvári alpolgármester korábban lapunknak azt nyilatkozta, el fogják távolítani a Mátyás-szoborcsoport előtti zöld pázsiton hétfőn illegálisan elhelyezett bronztáblát, tegnapi lapzártánkig ez nem történt meg.
Noha László Attila kolozsvári alpolgármester korábban lapunknak azt nyilatkozta, el fogják távolítani a Mátyás-szoborcsoport előtti zöld pázsiton hétfőn illegálisan elhelyezett bronztáblát, tegnapi lapzártánkig ez nem történt meg.
„Az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint, amint azt a kedd reggeli közleményből megtudtuk, törvényesen helyezték el a táblát. Ez az álláspont azonban támadható" – jelentette ki az alpolgármester. Tegnap a művelődésügyi minisztérium közleményt adott ki, amelyben felszólítja Kolozsvár polgármesteri hivatalát és Sorin Apostu polgármestert, hogy a szoborcsoport elől távolítsák el a bronztáblát.
„A Mátyás-szoborcsoport »A« kategóriás műemlék, amelynek a közelmúltban lezajlott restaurálásával annak eredeti állapotát állították vissza. Az éj leple alatt elhelyezett tábla mesterséges feszültségkeltés a román és magyar lakosság között" – olvasható a minisztériumi közleményben.
A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményében viszont azt állítja, hogy a tábla elhelyezésekor nem történt semmiféle törvényszegés, ugyanis a restaurálási tervekben szerepel egy bronztábla a szoborcsoport előterében.
A művelődésügyi minisztérium azonban tegnap cáfolta a városháza állítását, közzétéve a Sorin Apostu aláírásával is ellátott restaurálási tervrajzokat. Ennek megfelelően a szoborcsoport előtt egy román, magyar, német és angol nyelvű táblát helyeznek el, a következő szöveggel: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902. október 12-én." Ezt a négynyelvű táblát már korábban elhelyezték, ezért az újabb, román nyelvű tábla már illegálisnak minősül, hiszen nem szerepel a tervekben.
„A négynyelvű táblát annak idején maga a restaurálások vezetője, Kolozsi Tibor készítette. Ennek mérete, de még a betűtípusa is meg van határozva az engedélyezett tervekben" – hangsúlyozta tegnap László Attila lapunknak. Mint hozzátette, „A" kategóriás műemlékről van szó, amelynek esetében bármilyen beavatkozást csak az Országos Műemlékvédelmi Bizottság hagyhat jóvá.
Tegnap többszöri próbálkozásunkra sem sikerült elérni Oana Buzatut, az önkormányzat szóvivőjét. Virgil Pop, a Területi Műemlékvédő Bizottság titkára ugyanakkor felszólította a kolozsvári önkormányzatot, távolítsa el az illegálisan elhelyezett táblát.
Nekrológ – Cs. Gyimesi Éva halálára
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel és fájdalommal értesült Cs. Gyimesi Éva hirtelen és tragikus elhunytáról. Halálával az erdélyi magyar közélet egyik jelentős gondolkodóját, a magyar tudományosság meghatározó személyiségét veszítettük el.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel és fájdalommal értesült Cs. Gyimesi Éva hirtelen és tragikus elhunytáról. Halálával az erdélyi magyar közélet egyik jelentős gondolkodóját, a magyar tudományosság meghatározó személyiségét veszítettük el.
Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ alapítója volt: 1989. december 23-án a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek kezdeményező csoportjának tagjaként aláírója a Hívó Szó című kiáltványnak, december 25-én a Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának, 1990 áprilisában pedig a Szövetség Országos Elnökségének lett a tagja. Később egy ideig az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is volt.
Irodalomtörténészként, oktatóként, egyetemi professzorként kiemelkedő életművet hagyott maga után: a diktatúra sötét éveiben magyar értelmiségiek, tanárok egész nemzedékeit nevelte fel, és mindvégig bátran, következetesen kiállt a demokratikus értékek és a magyarság ügye mellett.
Érdemeit 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.
A társadalomszervezés szükségességéről így ír 1989 decemberében: „Ne várja senki, hogy meghívót küldjenek neki: vegyen részt ebben az önszervező társadalmi folyamatban, amelyet végre nem felülről irányítanak. Szükségünk van szabad, tehát saját ötleteiket, véleményüket, meggyőződésüket vállaló emberekre, akik szakmai, erkölcsi terheket vesznek magukra, hogy önmagukat és mindannyiunkat minél előbb a teljes értékű, szabad állampolgár rangjára emeljék."
Cs. Gyimesi Éva ennek a gondolatnak a szellemiségében élt, alkotott és tevékenykedett.
Közössége iránti elkötelezettsége, hűsége, felelősségérzete példa marad mindannyiunk számára.
Az RMDSZ országos vezetősége nevében őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Markó Béla miniszterelnök-helyettes
Szakértő: nehezíti az etnikai pártok helyzetét a kompromisszumkényszer
MTI, 2011. május 24.
- Az etnikai pártok helyzetét nehezíti, hogy ha sikerül is megjelenniük a politikai palettán, mivel csak egy kisebbséget képviselnek, elszigeteltek, önállóan nem képesek a hatalom megszerzésére, ezért kompromisszumokra kényszerülnek - mondta Vizi Balázs nemzetközi jogász kedden Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete által a közép-európai nemzeti, regionális és kisebbségi közösségekről tartott konferencián Vizi Balázs hangsúlyozta: ha az etnikai pártok eredményt akarnak elérni, engedményeket kell tenniük, például hatalomra csak egy koalíció részeként kerülhetnek.
A nemzetközi jog alapján a kisebbségi jogok az emberi jogok védelmének részei - emelte ki. Emlékeztetett: az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is olvasható, hogy a kisebbségek politikai képviseletét biztosítani kell közvetlenül, szabadon választott képviselőkkel.
A kisebbségek politikai képviselete fontos jog, a történelemben több ország azzal zárta ki a kisebbségeket a politikai jogokból, hogy nem adta meg tagjaiknak az állampolgárságot - idézte fel.
Egy etnikai párt céljai lehetnek hatalmiak és társadalmiak - mutatott rá a nemzetközi jogász, az intézet munkatársa. Mint kifejtette, társadalmi cél lehet a törekvés az egyenjogúságra, a kisebbség életszínvonalának emelése vagy a kirekesztés elleni küzdelem.
Vizi Balázs az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának 1999-ben közzétett hat tematikus ajánlását elemezte, mivel ezek a meglévő gyakorlatok és tapasztalatok alapján a kisebbségek hatékony részvételével is foglalkoznak. Az ajánlások szerint a kisebbségeknek a központi kormányzat szintjén is hallatni kell a hangjukat, regionális szinten pedig az önkormányzás lehetőséget kell megadni nekik - mutatott rá a szakértő.
Az ajánlások ugyanakkor azt is tartalmazzák: egyetlen államtól sem várható el, hogy kizárólagos képviseletet adjon a kisebbségeknek, de figyelembe kell venni az érdekeiket - mondta. Kitért arra is: az ajánlások szerint az etnikai pártokra természetesen van igény, de létük, működésük bizonyos esetekben etnikai konfliktusok kialakulásához vezethet. Hozzátette: a dokumentum inkább a politikai stabilitást helyezi előtérbe.
A nemzetközi jogász szerint az ajánlások azt a választási rendszert tartják ideálisnak, amely a kisebbségek legszélesebb rétegeinek képviseletét segíti.
Vizi Balázs álláspontja szerint a pártok csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy biztosítsák a kisebbségek hatékony részvételét a politikában, legfeljebb segítik céljaik elérését.
Tóth Ágnes, az intézet igazgatója köszöntőjében elmondta: hagyományos, évente megrendezett konferenciájukon ezúttal a közép-európai kisebbségek helyzetét elemzik, egyebek mellett kitérnek arra, hogy milyen válaszokat adnak a külső kihívásokra és milyen az alkalmazkodási készségük.
ELLENSÉGEK ALAKULÓBAN? – Máté nem lesz annyira nyitott az EMNP-vel szemben, mint az EMNT esetében
Transindex, 2011. május 24. – kérdezett:Kertész Melinda
Az RMDSZ mindenképpen a szövetség jelöltjét fogja támogatni a helyhatósági választásokon - szögezte le a frissen Kolozs megyei RMDSZ-elnökké választott Máté András Levente.
Máté András Levente lett a hétvégétől a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselőház RMDSZ-frakcióvezetői tisztségét is betöltő politikust arról kérdeztük, hogy milyen célokat tűzött ki magának és a Kolozs megyei szervezetnek, amelyeket az elkövetkező, igen nehéz választási időszakban fognak megvalósítani.
Máté András Levente: - Oda kell figyelnünk a kommunikációra, mind az RMDSZ-en belül, mind a tagság felé. Természetesen össze kell hívjam az MKT alakuló ülését, szeretném az Erdélyi Konzultációt minél hamarabb és minél jobban lebonyolítani. Ezt már a múlt vezetőség is elkezdte, és ezt folytatni kell. Szeretném, ha hamarosan elkezdődne a felkészülés a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra.
- Önnek már van-e arra vonatkozóan elképzelése, hogy Kolozsváron ki fogja segíteni az ön munkáját?
– Nem az a jó RMDSZ-elnök, aki hét napból hetet Kolozsváron, egy irodában tölt, hanem egy ügyvezető segítségével, egy jó csapattal tudja szervezni az egész megyét. Még nem szeretnék neveket elmondani. Már a szóba jövő személyek mindenikével külön-külön beszéltem, további egyeztetések is szükségesek. Legtöbb 30 napon belül, a Megyei Képviselők Tanácsának ülésén a teljes csapatot bemutatom.
- Önnek mi a garanciája arra, hogy a funkcióhalmozás nem lesz negatív kihatással a megyei elnöki tevékenységére?
- Az élő példa: Kolozsvárnak akkor volt először alpolgármestere, amikor Kónya-Hamar Sándor volt a megyei elnök, megyei tanács alelnöke akkor volt, amikor Kónya Hamar Sándor volt a megyei elnök, mint parlamenti képviselő, és igazából nem halmozásról van szó, hiszen súlyt és erőt ad annak a megyei elnöknek a képviselői mandátum. Itt említeném például Szilágy megyét, ahol kitűnően működik a Seres Dénes képviselő kollégám vezette megyei RMDSZ. Tehát igazából a két funkció kiegészíti egymást, nem ellentétes egymással.
- Gyakorlatilag mire gondol akkor, amikor azt mondja, hogy a két funkció kiegészíti egymást?
- Most nem a funkcióval való visszaélésre gondolok, de az ügyintézésben egy képviselő vagy szenátor sokkalta többet el tud érni, sokkalta hatásosabban el tud járni, mint egy olyan elnök, akinek nincs parlamenti mandátuma.
- Kolozsváron létezik egy önkormányzati határozat, amely lehetővé tenné a háromnyelvű helységnévtábla kihelyezését, noha a város magyar lakosságának aránya nem éri el a 20%-ot. De amint láttuk a 8%-os magyar lakossággal rendelkező Aranyosgyéres példájából, egy ilyen határozat nem garancia arra, hogy a helységnévtábla kint maradhat, ugyanis a törvény nem rendelkezik világosan arról, hogy a helyi közösség akarata érvényesülhet-e vagy sem egy többnyelvű tábla kitevésekor, kiskaput találhat benne az, aki azt vallja, hogy ami nem tiltott, az nem megengedett.
- Azt a városi tanácsi határozatot Molnos Lajos kollégámmal együtt terjesztettük be és szavaztattuk meg a városi tanáccsal. Ennek a határozatnak a gyakorlatba léptetése egy tárgyalásnak lesz az eredménye, amelyet a PDL-s, ugyancsak képviselő Daniel Buda kollégámmal fogok megejteni. Ugyebár megírták azt, hogy pénteken kihelyezték az öt nyelvű üdvözlő táblákat a város bejárataihoz, tehát itt az idő, hogy a három nyelvű helységnévtábla is kikerüljön. Ilyen esetekben a helyi RMDSZ tárgyal a koalíciós partnerekkel, miután van eredmény, mindenkit tájékoztatunk a tárgyalás kimeneteléről.
- A Kolozs megyei RMDSZ elnökeként hogyan képzeli el az urnáktól elmaradozó Kolozs megyei magyarság megszólítását?
- Munkával és jó kommunikációval meg lehet szólítani minden szavazónkat, és erre fektetném a hangsúlyt a jövőben. Parlamenti képviselőként rengeteget jártam vidéken, még mielőtt megyei elnök lettem volna, és úgy érzem, hogy az emberek vidéken pozitívan állnak az RMDSZ-hez, sőt biztos szavazóbázist látok bennük.
- Folytatni kívánja a sokszor hangoztatott „példás együttműködést" az EMNT-vel, a civil szervezetekkel például a Kolozsvári Magyar Napok megszervezése kapcsán?
- Mindenképpen. Az RMDSZ a Kolozsvári Magyar Napoknak szervezője volt, és az elkövetkezőkben is a szervezője marad. Természetesen kivesszük részünket és aktívan részt veszünk ennek a programnak a lebonyolításában. Ugyanúgy látom az együttműködést, ahogy az tavaly is történt.
- Ön elképzelhetőnek tartja azt, hogy egy együttműködési protokollum is létrejöjjön az Erdélyi Magyar Néppárttal, amelynek bejegyzése immár hetek kérdése?
- Addig, ameddig EMNT-ről van szó, mindenféle együttműködésre nyitott vagyok. Abban a pillanatban, amikor az EMNT EMNP-ként, tehát pártként lép fel, teljesen másképp tevődik fel a kérdés, hiszen itt nem az RMDSZ-ről és egy másik pártról van szó, hanem az erdélyi magyarság képviseletéről.
- Lát arra esélyt, hogy például közös jelöltet állítsanak Kolozsváron, a helyhatósági választásokon, vagy esetleg a polgármester-jelöltet is együtt indítsák?
- Az RMDSZ mindenféleképpen RMDSZ-es jelöltet fog támogatni és indítani, ez egy párttörvényi és alapszabályzati kérdésünk is.
- Viszont Kolozsváron viszonylag alacsony a magyar lakosság számaránya, és összefogás híján megtörténhet, hogy a magyarság képviselői kiszorulnak a helyi döntéshozó testületből.
- Már tudok élni egy példával: a legutóbbi helyhatósági választásokon, amikor az MPP is indított jelöltet a megyei tanácsosi tisztségre, akkor az RMDSZ elveszített két tanácsosi helyet, ezért nem olyan erős a képviselet a tanácsban, mint amilyen lehetne. Ez példázza azt, hogy mennyire szükség van az összefogásra, és ha megértik azt, hogy az RMDSZ jelen van és nem kell kiütni, akkor nem lesz gond.
- Ők viszont nem azért alapítanak pártot, hogy ne konkurenciaként lépjenek fel az RMDSZ-szel szemben.
- Ha nem értik meg, hogy a szórványban bajt okoznak azzal, hogy a magyarság képviseletét veszélyeztetik, akkor nem tudom, ki fogja nekik megmagyarázni.
|
