Tartalomjegyzék

„Kicsi" az esélye, hogy az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványtverestoy8

Nyugati Jelen, 2010. június 11.

Kelemen Attila, RMDSZ-es képviselő azt mondta a tiltakozók üzenetét tolmácsoló szakszervezeti vezetőknek, hogy az RMDSZ legfontosabb vezetői hétfőn döntenek arról, hogyan szavazzanak a bizalmatlansági indítványról, de „kicsi az esélye", hogy igennel voksoljanak.

Több mint száz szakszervezeti tag tartott sztrájkőrséget a marosvásárhelyi RMDSZ-székháznál, majd átvonultak a városközponton a képviselők és szenátorok irodáihoz. Útközben és a helyszínen azt kiabálták: „Gyertek ki hazaárulók", „Tolvajok", „Hazugok", „Gyávák", „Le a tolvaj kormánnyal", „Le Băsescuval", „Boc, Boc, Boc ajtódhoz hoztuk a lemondó levelet", tájékoztat a MEDIAFAX tudósítója.

A Közigazgatási Palotánál egy küldöttség bement Kelemen Attila Maros megyei képviselő irodájába és átadtak a kérést, hogy szavazza meg bizalmatlansági indítványt.

Ioan Hasasiu, a Maros megyei Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke azt mondta el a képviselőnek, hogy törvénytelen a nyugdíjak levágása.

Kelemen igazat adott, de kifejtette, az Alkotmánybíróság mondja ki ebben a kérdésben a végső szót.

Elmondta, az RMDSZ legfontosabb vezetői hétfőn 11.00 órától ülnek össze és döntenek arról, hogyan szavaznak majd a bizalmatlansági indítványról. Ő elmondja az elégedetlenségeket, de fegyelmezett politikusként azt teszi majd, amit az RMDSZ döntése megkíván.

Utóbb hozzátette, „kicsi az esélye", hogy az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt.
A küldöttség bement Frunda György szenátor irodájába is, de csak irodavezetőjét találták, aki elmondta, jelenleg nincs ott, csak 11 után tudja fogadni őket, s így a tiltakozók úgy döntöttek, átmennek a PD-L-székházához.

Itt a megyei szervezet alelnöke Vasile Filimon fogadta őket.

Călin Orlando Cociş, a CNSLR Frăţia Maros megyei elnöke elmondta , hogy Filimon az elmúlt 20 év „rablásai" miatt tett szemrehányást a szakszervezeteknek.
Cociş kifejtette, elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezeteket vádolják, és szégyellniük kellene magukat azoknak, akik loptak az elmúlt 20 évben.

Marosvásárhelyen körülbelül 80 szakszervezeti tag tüntetett az RMDSZ-székház előtt.
Kerekes Károly képviselő elmondta a sajtónak, tud a tiltakozásról, de éppen fogadóórája van, nyugdíjasokkal kell találkoznia.

Körülbelül 10 szakszervezeti vezető próbált bemenni hozzá, de nem sikerült, közölték velük, a képviselőnek fogadóórája van, álláspontját pedig már ismertette.

Románia a nemzetközi normák betartását várja el a magyar állampolgársági törvény kapcsán
Krónika, 2010. június 11.

Románia a nemzetközi normák betartását várja el Magyarországtól a magyar állampolgársági törvény és a nemzeti összetartozásról szóló jogszabály alkalmazása kapcsán - derül ki a román külügyminisztérium pénteki közleményéből.

A dokumentum felidézi, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter Konstancán találkozott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Megbeszélésükön a román diplomácia vezetője a magyar parlament által elfogadott két jogszabály kapcsán kifejtette: Románia álláspontja szerint a törvények alkalmazásának összhangban kell lennie a hatályos nemzetközi normákkal és szabványokkal.

A román közlemény szerint Németh Zsolt arról biztosította Baconschit, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartják a nemzetközi jogot. Mindkét fél továbbra is nyitott arra, hogy szakértői szinten folytassa a konzultációt a technikai részletek tisztázása érdekében - olvasható a külügyi közleményben.

A megbeszélésen mindkét fél megerősítette szándékát, hogy ősszel megtartják a román-magyar együttes kormányülést. Baconschi pedig kijelentette, hogy Románia támogatja a jövő évi magyar EU-elnökség által kijelölt célkitűzéseket - olvasható a közleményben.

Fontos lépés a Bolyai egyetem felé?

Erdély.ma, 2010. június 11.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósulásában újabb lépés, hogy az egyetem alapszakai és mesterszakai immár külön szerepelnek a román jogszabályokban – állapította meg Magyari Tivadar, az intézmény rektorhelyettese.
A BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes erről csütörtökön beszélt kolozsvári sajtótájékoztatóján, ahol kifejtette: az intézmény történetében először fordul elő, hogy a magyar szakokat külön területnek ismeri el a román oktatási minisztérium a BBTE keretében, így ezeket a szakokat már nem csak az egyetem szabályzata, hanem törvény is szentesíti.

A 72 magyar nyelvű alapszak és 31 mesterszak a román szakoktól különállóan, saját akkreditációt nyert azáltal, hogy immár külön szerepelnek a bukaresti oktatási minisztérium egyetemi szakokat tartalmazó jegyzékében.

A magyar tannyelvű szakok tanrendje így eltérhet ugyanazon román szak tanrendjétől, ami a magyar tagozatnak az eddiginél nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságot biztosít. A magyar tagozat így sajátos oktatási célokat követhet, például tekintettel lehet a magyar közösség sajátos munkaerőpiaci érdekeire, jobban felhasználhatja a romániai magyar oktatók és a magyarországi vendégtanárok felkészültségét, a különböző karokon működő magyar szakok pedig összehangoltabban egyeztethetik közös foglalkozásaikat, aminek köszönhetően hatékonyabbá tehető a képzés – magyarázta Magyari.

A BBTE-n hat évvel ezelőtt szenvedélyes viták zajlottak a magyar és a román oktatók között a magyar tagozat önállósodási törekvései kapcsán. Magyar részről Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók magyar karok alapítását szorgalmazták – amelyek a magyar nyelvű szakok összevonásából jöttek volna létre -, s az 1959-ben felszámolt önálló magyar állami Bolyai Egyetem visszaállítását is követelték.

A magyar oktatók jelentős része egyetértett a magyar karok alapításával, az önálló egyetem újraalapításának az időszerűségét azonban sokan megkérdőjelezték. Az egyetem vezetősége kizárta az oktatói karból a két magyar egyetemi tanárt, a sorozatos viták miatt távozott rektorhelyettesi tisztségéből Salat Levente.

Ezt követően került a magyar oktatók nagy többségének a támogatásával a rektorhelyettesi posztra Magyari Tivadar, aki céljának tekinti az egyetem magyar tagozatának önállósodását a jelenlegi intézmény keretei között. A rektorhelyettes nyomatékosította a sajtótájékoztatón, hogy a magyar szakok úgymond még nem érték el a maximális törvényes biztosítékok felé vezető út végét.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) üdvözöl minden olyan lépést, amely elősegíti a BBTE magyar tagozatának önállósulását. Bár ez ideig sok beharangozott könnyítés csak tervek szintjén maradt, és még az egyetem Chartájában sem maradt nyomuk, a BKB bízik benne, hogy a most tervbe vett lépések megvalósulnak. (BKB-információ)

Egy közalapítvány fennhatósága alá kerülnek a magyar közmédiumok

Erdély.ma, 2010. június 11.

Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szóló határozati javaslatot nyújtott be a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a szervezet a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda közalapítványainak, illetve tanácsadó testületének jogutódja lesz.

A Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete a Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik – áll az előterjesztésben.

A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat — a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t — a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Közalapítvány alakul át Közszolgálati Közalapítvánnyá.

A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.

Az indítvány kitér arra, hogy a közalapítvány nem jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá az Zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.

A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által 9 évre delegált elnökből áll, feladata a közgyűlési jogok gyakorlása a négy Zrt. tekintetében.

Duna-stratégia

Borbély László román-magyar projekteket szorgalmaz

MTI Konstanca, 2010. június 11.– Garzó Ferenc

- A Duna-stratégia előkészítő folyamata olyan szakaszba érkezett, amikor már román-magyar közös projekteket lehet kidolgozni a folyó térségének élhetővé tétele érdekében - mondta pénteken az MTI-nek Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető maga is részt vett a napokban a Duna-stratégiában érdekelt 14 állam konstancai, miniszteri szintű konferenciáján. Borbély László az egyik fő szorgalmazója volt a Duna-stratégia kialakításának. Még az előző kormány régiófejlesztési minisztereként jelentős szerepe volt abban, hogy például Románia és Ausztria 2008-ban együttesen sürgesse egy koherens európai uniós Duna-stratégia előkészítésétét. Ugyanabban az évben Borbély a Duna menti települések fenntartható fejlesztése érdekében két együttműködési szerződést írt alá Magyarországgal, valamint Bulgáriával.
Borbély László - ezúttal környezetvédelmi miniszterként - Konstancán tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai biztossal, elsősorban az európai uniós pénzek lehívására vonatkozó kérdésekről. Közös asztalhoz ült Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral is. Az MTI-nek elmondta: Magyarország most rendkívül fontos szerepet tölt be a Duna-stratégia végrehajtásában, hiszen ezt az együttműködési dokumentumot Magyarország jövő évi uniós elnöksége idején fogadják majd el.
Borbély László fontosnak tartja, hogy a két ország összehangolja környezetvédelmi projektjeit a Duna térségének élhetőbbé tétele érdekében. Tekintettel arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenleg a román kormánykoalíció tagja, Borbély szerint jelentős mértékben elősegítheti az együttműködést ezen a téren. A tárcavezető úgy látja, hogy már az ősszel esedékes közös kormányülésen központi helyet kaphatnak az említett közös projektek.
Borbély László már korábbi megnyilatkozásaiban is kifejtette: Románia rendelkezik a leghosszabb Duna-szakasszal, itt van a Duna-delta és a Fekete-tenger, ahol össze kell kapcsolni a környezetvédelmi kérdéseket a turizmussal és egyéb kérdésekkel is. Szerinte az uniós Duna-stratégia azért fontos, mert összehangolja a Duna-menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait, ugyanokkor lehetőséget teremt arra is, hogy az országok több uniós pénzt tudjanak lehívni kimondottan Duna-menti települések fejlesztésére.

Sme: a két magyar párt

MTI Pozsony, 2010. június 11. – Kokes János

- A legutóbbi felmérések azt valószínűsítik, hogy mindkét szlovákiai magyar párt bejut a parlamentbe. Nem kizárt azonban a másik két változat sem, tehát hogy csak egyikük kerül be a törvényhozásba, illetve hogy mind a kettő kimarad - írja a Sme című liberális szlovák napilap pénteken.

Az újság szerint bár a Híd választóit vegyesen magyarok és szlovákok alkotják, jogos ezt a tömörülést is magyar pártnak nevezni, hiszen a választási lista első tíz helyéből nyolcat magyarok, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt politikusai foglalják el. Ugyanakkor tény, hogy még a két párt bejutása a parlamentbe sem hozza meg a szlovákiai magyarságon belüli vélemények valódi pluralitását és a viszonyok letisztulását - jegyzi meg a Két magyar párt című írás szerzője.
Peter Morvay úgy véli: az MKP programja mára kiüresedett, a választókkal való kommunikációja annak ismételgetéséből áll, hogy aki magyar, az az MKP-ra szavaz, s aki nem az MKP-t választja, az nem jó magyar.
A Híd sem hozott igazi változást, s Bugár Béla nézeteinek megváltozása láthatóan egybeesik azzal, hogy ki és mikor utasította el. A Fidesz elleni kritikája is akkor erősödött meg, amikor Orbánék pártja egyértelműen kinyilvánította, hogy az MKP-t tekinti partnerének, s nem a Hidat, ami nyilván a budapesti támogatásokban is meg fog nyilvánulni.
Ugyanakkor Csáky Pál és Bugár Béla bírálatainak tartalma egybecsengett: a kettős állampolgárság megadása rosszul volt időzítve, jobb lett volna azt a szlovákiai választások után elfogadni. Az állampolgárság tömeges megadása más ország polgárainak - elvből - egyiküket sem zavarja.
Morvay szerint a Híd kezd egyre inkább az egykori szlovákiai ANO pártra, illetve a cseh Közügyekre hasonlítani: tetszetős program és sok pénz annak népszerűsítésére. Nem kizárt, hogy a választások után a párt tulajdonosainak a nevét is megtudjuk - zárja jegyzetét a Sme.

Mi bajod Böjte atyával?

Erdély.ma, 2010. június 11.

Helyes és üdvözlendő, hogy Szász Jenő megmentené a Székelyföldet a román gazdasági válságtól. Vastapsot neki! A sikerhez mindössze annyi kell, hogy Markó Béla fogadjon szót, és csinálja azt, amit Szász mond. Csakhogy van egy bökkenő.

Hogy világosan lássunk az alagútban, az MPP elnöke három pontban foglalta össze a válságkezelő csomagját, és azt nyílt levélben közölte Markó Bélával. Azaz felajánlotta segítő kezét az RMDSZ-nek. Innentől fogva a szövetségen múlik, hogy gyakorlatba ülteti-e a javaslatokat és általuk kivezeti a Székelyföldet a válságból, vagy veszni hagy mindent, és becsap a ménkű.

Vegyük át gyorsan a három pontot, érdemes, mert korszakalkotó dolgokról van szó. 1. Szász szerint a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéseinek átcsoportosításával kezelhető, legalábbis mérsékelhető a 25 százalékos bérfaragás, illetve a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés okozta veszteség. 2. Az RMDSZ által az államtól leakasztott finanszírozások szétosztásával segíteni lehetne a rászorulókon, az ebből a célból létrehozott alapot a Böjte atya vezette testület kellene kezelje. 3. Az MPP által kidolgozott aszimmetrikus regionalizmus megvalósításával jelentős mértékben csökkenthetők az ország kiadásai.

Az 1. és 3. pont pofonegyszerű, nem is értem, miért nem jutott ez eszébe az RMDSZ-nek. Az elsőhöz csak annyi kell, hogy a megyei, illetve a helyi tanácsok fejezzék be az esztelen költekezést, és a megspórolt zsetont osszák szét szépen a népnek. Mondjuk, az némi tisztázást kívánna, hogy a csődközelben lévő önkormányzatok miként oszthatják szét azt, ami nincs, de ne akadékoskodjunk részletkérdésekkel. A 3. pontban emlegetett aszimmetrikus regionalizmussal – bármit is jelentsen az – bizonyára lefaragható az állami költségvetés kiadási oldalát nyomasztó teher. Különösen akkor, ha az önálló Székelyföld régió elnöke Szász Jenő lesz, felruházva a pallos-, valamint az első éjszaka jogával. Ezt meg is beszélheti a Cotroceni-palotában Traian Băsescuval a következő december elsejei pezsgőzés során.

A 2. pont viszont a vázolt formában nincs rendben. Az egy dolog, hogy nemes gesztus az MPP részéről, hogy az RMDSZ pénzét szétosztaná mások között. Hanem hogy Szász Jenőnek mi baja van Böjte atyával, azt nem értem. Az atya ártatlan gyerekekkel foglalkozik, a semmiből teremtett nekik jelent és jövőt. Éveken keresztül senkit sem érdekelt, hogyan csinálja, mennyit dolgozik. Idővel önhibáján kívül híres lett, most sokan felnéznek rá, talán sokan segítenék munkáját. Legalább ennyien irigylik tőle, hogy a neve még mindig tiszta maradt, hogy a becsületében nem kételkedik senki, és hogy nem kell trükköznie a vagyonnyilatkozatával. Ha ki akarják nyírni, akkor pont annyi kell, hogy odarakják államtól érkező pénzkötegeket szortírozni a barátok barátai és az ellenségek ellenségei között.

A vadállatok egy-kettő széttépnék.

Martonyi: képtelenség felülvizsgálni a trianoni szerződést

Népszava, 2010. június 12

Martonyi János külügyminiszter a Danas című belgrádi napilapban szombaton megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy Budapest "a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez" ragaszkodik; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, "ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez".

"Teljes képtelenségről beszélnek, akik azt mondják, el kell végezni a trianoni szerződés felülvizsgálatát. Ez történelem. Ellenezzük olyan dolgok revízióját, amelyek a múlthoz tartoznak" - mondta a magyar külügyminiszter a baloldali liberális újság címlapján induló, több oldalas, fotóval illusztrált interjúban.

"Mi a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez ragaszkodunk, ez minden; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez" - mondta. "Az állampolgároknak, emberi lényeknek megvannak a maguk elidegeníthetetlen jogaik, ez sokkal fontosabb, mint területek és hasonlók" - fűzte hozzá Martonyi.

Számos példa van az európai történelemben olyan békeszerződésekre, amelyek egyes résztvevőknek tragédiát jelentettek. Nem szabad, hogy politikai vitáink témájává tegyük ezeket a békeszerződéseket, megterhelve ezzel az államközi kapcsolatokat - mondta.

Szerbia EU-csatlakozási folyamatáról Martonyi elmondta, néhány tagállam szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy Belgrád csatlakozási kérelmét a Tanács továbbítsa az Európai Bizottsághoz, előbb meg kellene várni a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állásfoglalását Koszovó függetlenségéről. Martonyi János leszögezte, Magyarország nem tartozik ezek közé az országok közé; a magyar álláspont az, hogy amennyire csak lehet, gyorsítsuk föl a folyamatot.

Ezért sem szabadna a figyelem középpontjába helyezni Koszovó kérdését - jelentette ki. Nemzeti érdek Magyarország számára, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen, úgy véljük, nem szabad, hogy a Koszovó körüli nézeteltérés lényegileg akadályozza ezt a folyamatot - mondta Martonyi János a Danas című belgrádi lapnak.

A magyar külügyminiszter pénteken fejezte be kétnapos szerbiai látogatását; ez volt az első hivatalos külföldi útja az áprilisi parlamenti választások nyomán megalakult új magyar kormány május 29-i beiktatása óta.

Nem kér a román kormány a "magyaros" régióátszervezésből

Háromszék, 2010. június 12.

Nem támogatja a kormány a régióátszervezési törvényt abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette — ez derül ki Vasile Blaga belügyminiszter válaszából, amelyet Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata képviselő interpellációjára fogalmazott meg.
A szociáldemokrata politikus a miniszterelnöktől kérte, hogy fejtse ki a kabinet álláspontját a tervezet kapcsán, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott.

Emlékeztetett: tavaly szeptemberben az akkori demokrata liberális—szociáldemokrata kormány a régióátszervezési törvény ellen foglalt állást. Azt kérdezte a kormányfőtől, a kabinet kitart-e korábbi, elutasító álláspontja mellett. Arra is választ várt, hogy a kormány az etnikai szempontot érvényes kritériumnak tartja-e a fejlesztési régiók átrajzolása és Románia területi-közigazgatási felosztása során, mivel szerinte az RMDSZ „etnikai alapú autonóm régió létrehozását támogatja" Kovászna, Hargita, Maros megye összevonása révén, ez a kezdeményezés alkotmányellenes, és az európai előírásoknak is ellentmond. Arra is emlékeztet, a tervezetben javasolt V. makrorégió területileg egybeesik a „bécsi diktátum" révén elvett területtel.

Válaszában a miniszterelnök a közigazgatási és belügyminisztérium álláspontját közli. A Vasile Blaga tárcavezető által aláírt dokumentum szerint a minisztérium támogatja a kormány elutasító álláspontját. A belügyminiszter leszögezi: a tárca egy sor észrevételt fogalmazott meg a jogszabály kapcsán, ezek a kormány elutasító véleményezésében is megtalálhatóak.

Folytatódik a szlovákiai magyarok rémálma?

Népszava, 2010. június 12

Annak ellenére, hogy 1993-ban csak a lakosság egyharmada támogatta a Csehországtól való elszakadást, idén már az ötödik választásokat tartják Szlovákiában. Két magyar párt is indul a választásokon, viszont ez azt eredményezheti, hogy a korábbi 10 százalékos erő helyett két ötszázalékos párt lesz a parlamentben. Meglepetést jelentene, de akár az is előfordulhat, hogy kiejtik egymást.

Nem tudni, hogyan szerepelnek majd a pártok

Eltérő választási eredményt jósol a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd polgári párt számára két felmérés, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban, két nappal a szlovákiai parlamenti választások előtt.

A Közvélemény-kutató Intézet (AVVM) május végén és június elején készített felméréséből az derül ki, hogy az MKP-ra a megkérdezettek 4,7 százaléka szavazna, míg a Hídra kerek öt százalék. Ha valóban ilyen eredmény születne, akkor az MKP nem kerülne be a parlamentbe, míg a Híd éppen hogy csak teljesítené az ötszázalékos küszöböt. A Focus közvélemény-kutató intézet ugyanakkor nagyobb támogatottságot mutatott ki az említett két pártnak.

Az AVVM szerint a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerné a választást 31,6 százalékos támogatottsággal, míg a második helyen az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végezne 15 százalékkal. A harmadik hely a Kereszténydemokrata Mozgalomé (KDH) 10,4 százalékos támogatottsággal. Rajtuk kívül bejutna még a 150 tagú képviselőházba a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 9,3 százalékkal, a néhány hónapja alakult Szövetség Európa Nemzeteiért (AZEN) 6,2 százalékkal, valamint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,6 százalékkal.

A szlovákok másként szavaznak

A 150 fős parlament tagjait az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják a 18 évnél idősebb szlovák állampolgárok, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e vagy sem állandó lakhellyel. Külföldről postán lehet szavazni, idén 586-an éltek ezzel a lehetőséggel. A választási rendszer arányos elvű, azaz a választópolgárok a pártok által összeállított listákra szavaznak, egyéni jelöltek nincsenek.

A listák sorrendjét a pártok határozzák meg, de lehetőség van preferenciális voksok leadására is. Ez azt jelenti, hogy a választó a kiválasztott listán bekarikázhatja a neki szimpatikus maximum 4 jelöltet, akik közül azok, akik több ilyen preferencia szavazatot kapnak, a lista élére kerülhetnek és így biztos mandátumhoz juthatnak. Az évek során egyre jobban nő a preferenciális voksok súlya, és egyre több állampolgár él is ezzel a lehetőséggel.

Fico 2006-ban nyert először

Az első választást a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovákia Földműves Pártja által alkotott választási koalíció nyerte meg, de csak a szavazatok 34,96%-át birtokolták. Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt nevű pártokból álló Magyar Koalíció ekkor 10 százalékkal a harmadik helyen végzett.

A következő választások is hasonlóan alakultak: újrázott a HZDS, a magyarok pártja pedig 9,12 százalékot szerzett. Kormányt mégsem a győztes párt alakíthatott, hanem Mikulas Dzurinda vezetésével a második helyen végzett Szlovák Demokratikus Koalíció a Demokratikus Baloldal Pártjával, a Magyar Koalíció Pártjával és a Polgári Egyetértés Pártjával közösen.

2002-ben a legtöbb szavazatot újra a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kapta, de jóval kisebb arányban (19,5), mint négy évvel azelőtt. 15,09%-kal a második lett az SDKÚ. Irány-Harmadik Út (SMER) a szavazatok 13,46%-át kapta, a Magyar Koalíció pedig 11,16%-kal negyedik lett.

8,25%-ot kapott a Kereszténydemokrata Mozgalom, 8,01%-ot a liberális irányvonalú Új Polgár Szövetség (ANO), 6,32%-ot pedig a Szlovákia Kommunista Pártja. Így megint ellenzékbe került a győztes párt, miután kormányt újra Dzurinda alakíthatott az SDKU, az MKP, a KDH és az ANO támogatásával.

2006-ban Robert Fico lett a miniszterelnök, aki a nacionalista SNS-sel alakított kormányt. Emiatt a SMER-t ki is zárták az Európai Szocialisták Pártjából, mert szélsőséges nézeteket valló párttal léptek koalícióra.

Duna-stratégia: konkrét projekteket szorgalmaznak

Szabadság, 2010. június 12.

Tizennégy, a Duna-stratégiában érdekelt állam képviselője vett részt a napokban Konstancán zajló miniszteri szintű konferenciáján. Az Európai Bizottság ez év decemberéig terjeszti elő a Duna-stratégia akciótervét, amelyet előreláthatólag 2011-ben, Magyarország reményei szerint az első félévi magyar európai uniós elnökség idején fogadnak el. A Duna-stratégia általános célja, hogy erősítse a Duna menti régió kohézióját, és segítse a még nem EU-tag országok csatlakozását az integrációs folyamathoz.

A Duna-stratégia előkészítő folyamata olyan szakaszba érkezett, amikor már román–magyar közös projekteket lehet kidolgozni a folyó térségének élhetővé tétele érdekében – mondta pénteken az MTI-nek Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki egyik fő szorgalmazója volt a stratégia kialakításának.

Elmondta: Magyarország most rendkívül fontos szerepet tölt be a Duna-stratégia végrehajtásában, hiszen ezt az együttműködési dokumentumot Magyarország jövő évi uniós elnöksége idején fogadják majd el. Borbély fontosnak tartja, hogy a két ország összehangolja környezetvédelmi projektjeit a Duna térségének élhetőbbé tétele érdekében.

Borbély László már korábbi megnyilatkozásaiban is kifejtette: Románia rendelkezik a leghosszabb Duna-szakasszal, itt van a Duna-delta és a Fekete-tenger, ahol össze kell kapcsolni a környezetvédelmi kérdéseket a turizmussal és egyéb kérdésekkel is. Szerinte az uniós Duna-stratégia azért fontos, mert összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait, ugyanokkor lehetőséget teremt arra is, hogy az országok több uniós pénzt tudjanak lehívni kimondottan Duna menti települések fejlesztésére.

Magyarországnak négy fontos célkitűzése van
Németh Zsolt külügyi államtitkár a Duna-stratégia kapcsán kifejtette: a közlekedés problémájának megoldása nem merülhet ki a hajózásban, garantálni kell a fejlődésből sokáig kimaradt határtérségek átjárhatóságát utak, vasutak és hidak építésével is.

A magyar álláspontot mind a konferencián, mind pedig a román partnerekkel folytatott kétoldalú megbeszélésein volt alkalma kifejteni. Az utóbbiak egyetértettek vele abban, hogy konkrét projektek megvalósítására kell törekedni.

Az államtitkár szerint a Duna-stratégiával összefüggésben Magyarországnak négy fontos célkitűzése van. Ezek közül az első az, hogy lendületet kapjon a fejlődésből hosszú évtizedeken át kimaradt határtérségek átjárhatósága, ennek komoly lendületet adhat az utak, vasutak, hidak építése. A második célkitűzés a Duna-medence alatt található természeti kincs megfelelő védelme, ezenkívül közös megoldásokra van szükség az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, az édesvízvédelem, valamint a szennyvíztisztítás problémáira – mondta.

A harmadik terület a közlekedés – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki úgy fogalmazott, hogy a Duna az Európai Unió egyik fő közlekedési folyosója. Az államtitkár úgy véli: a közlekedés problémájának megoldása nem merülhet ki a hajózásban. Magyarország a vasúti közlekedést ugyanolyan kiemelten kívánja kezelni – mondta, tarthatatlannak nevezve, hogy Közép-Európában még nyoma sincs annak a nagysebességű szerelvényeket közlekedtető vasúti hálózatnak, amely az elmúlt években Nyugat-Európában kiépült.

Negyedik célkitűzésként a kultúra és az identitás megőrzését jelölte meg. „A Duna menti népek együttélését és a kulturális sokféleség értékeit hangsúlyosan szeretnénk megjeleníteni ebben a Duna-stratégiában" – mondta. Szerinte ennek nem csupán kisebbségvédelmi, hanem turisztikai vonatkozásai is vannak.

AZONOS GONDOK – Magyar-román felsőoktatási fórumot tartottak Kolozsváron

Transindex, 2010. június 12.

Aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést.

Mind Románia, mind Magyarország vagy Európa bármely országa ugyanazokkal a problémákkal küszködik a felsőoktatás esetében - vonták le a következtetést a Magyar Rektori Konferencia és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében rendezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumon jelenlevő előadók.

"Sorolhatnám a problémákat: az egyetem eltömegesedése, a mennyiségre való koncentrálást a minőség rovására – vezette fel a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól tartott előadását Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja. Kiderült, jelen pillanatban mintegy 12 ezer magyar hallgató tanul magyar és román egyetemeken Romániában, számuk alulreprezentáltságra utal a román ajkú egyetemisták arányához képest: a 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 6,66%-át magyar anyanyelvűek teszik ki, a magyar hallgatók azonban az egyetemisták arányának alig az 5%-át képezik.

A magyarországi számadatokhoz képest ez az arány még rosszabb: 4,6-szor kevesebben folytatják tanulmányaikat a középiskola elvégzése után. 1,5 millió romániai magyar lakosból 12 ezer, míg a szomszéd ország 10 millió lakosából 370 ezer egyetemi hallgató – mutatott rá Tonk. Az egyetemek kommunikációjával kapcsolatosan elmondta, a romániai magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények hajlamosabbak nyitni a magyarországi egyetemek felé, ugyanakkor nem jut eszükbe kapcsolatokat teremteni a 30 méterrel odébb levő román tannyelvű egyetemmel.

Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását nem érzi korszerűnek, szerinte a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem betöltötte azt az űrt, amelyet az önálló magyar, államilag is finanszírozott egyetem hiánya jelentett a romániai magyarság számára. Emellett a politikai akarat is hiányzik, továbbá a BBTE magyar oktatói soha sem jutottak konszenzusra a kérdésben: egyesek támogatják, mások ellenzik az elképzelést.

"Kulcspillanatban szervezték meg a felsőoktatási konferenciát, mivel az új oktatási törvény éppen elfogadás előtt áll a szenátusnál. Bár a szenátusi vitát nem tervezték hosszúra, még van mód a változtatásra – jegyezte meg előadásában Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, aki jónak és koherensnek értékelte a jogszabályt.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy míg az alsó és középszintű oktatásra vonatkozó rész megfelelően kidolgozott, a felsőoktatásra vonatkozó részben meg kell nézni, hogy maradt-e ellentmondás és ha igen, ezeket fel kell oldani. Elmondta, olyan gondokon sikerült túllépni, mint például egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítása, vagy az anyanyelvű felsőoktatás biztosítása, hiszen ezt az új törvény már szavatolja. „Ebben a pillanatban és a közeljövőben a széleskörű minőségi oktatásért

és a döntési eszközök megteremtéséért kell küzdeni" – fogalmazott Markó. A decentralizáció jótékony hatásairól szólva megemlítette, ennek az intézkedésnek a legfontosabb hozadéka, hogy helyi közösség-, pedagógus-, szülő- és gyermek-közelivé teszi az oktatást, a vezető tanácsok, vagyis a pedagógusokból, önkormányzati képviselőkből, szülőkből álló iskolaszékek kezébe kerül a döntés.

„Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban a magyar politikusokat és magyar felsőoktatási vezetőket két fontos cél kell vezérelje: az együttműködés megvalósítása, illetve a magyar nyelvű oktatási lehetőségek bővítése" – hangsúlyozta. A bolognai rendszerről elmondta, figyelni kell arra, hogy ebben a rendszerben tanulók ne csak papíron, hanem a valóságban is legyenek csereképesek.

Hudecz Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora a magyar oktatás stratégiai céljait ismertette. Elmondta, a legfontosabb alapelv a magas színvonalú és versenyképes tudás elérhetővé tétele az egyének számára.

A felsőoktatási tevékenység során az oktatás-centrikusságáról a kutatás javára kellene lemondani. „A harmadik generációs egyetemnek a szolgáltató szerepét kell betöltenie: az oktatást és a kutatást kell kiszolgálnia. A kormánynak meg kell határoznia, hogy egy korosztály hány százaléka számára tart fenn felsőoktatási kapacitást: például Afrikában ez az arány 5, míg Finnországban 70%-os. A leszakadás megakadályozása érdekében pozitív diszkriminációt kell alkalmazni azokban a régiókban, ahol a diákok számára problémát jelent a standard érettségi" – hangoztatta.

Elmondta, a magyarországi felső szintű oktatásnak az idegennyelv-tanításra kellene hangsúlyt fektetnie. Problémát jelent ugyanakkor az a tény is, hogy a közel 400 ezer hallgatót kiszolgáló felsőoktatási rendszerben dolgozók sokszor másod- vagy harmad állást vállalnak az egyetem mellett, ez pedig az oktatás rovására megy.

Ugyanakkor a kormánynak arra is figyelnie kell, hogy a kutatásra szánt állami támogatásokból egyenlő mértékben részesüljenek mind a humán, mind a műszaki, a természettudományi illetve a technikai szakterületek. Kiemelte: a teljesítmény és a minőség ösztönzése kell előtérbe kerüljön, ugyanakkor létre kell hozni egy kapcsolatrendszert a magyarországi és a külföldi hallgatók között, akik majd az egyetem elvégeztével is együtt tudnak dolgozni, kutatni.

A fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri (TDK) tevékenységet. Cél továbbá, hogy e tapasztalatokat a romániai magyar nyelvű felsőoktatás szereplői saját hagyományaiknak megfelelően, a romániai felsőoktatási tehetséggondozás meglévő szervezeti kereteinek erősítésére, illetve – amely területeken szükséges – e szervezeti keretek megteremtésére felhasználhassák.

Közös gondok, közös megoldások

(Kolozsvári magyar felsőoktatási fórum)
Háromszék, 2010. június 12.

A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek — fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki tegnap Kolozsváron román—magyar felsőoktatási fórumon vett részt. Jelent volt Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke is, és képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége.

Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. A fórum fő célja a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeinek megalapozása volt, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik.
Tőkés László európai parlamenti képviselő — egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke — előadásában kiemelte, hogy a PKE és az EMTE fejlesztésében szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is.

Román–magyar egyezmény az erdélyi magyar hallgatókról

A tehetséggondozásra fektették a hangsúlyt a kolozsvári felsőoktatási fórumon
Szabadság, 2010. június 12. – NAGY-HINTÓS DIANA

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) román–magyar felsőoktatási fórumot szervezett tegnap Kolozsváron, többek között Markó Béla és Tőkés László részvételével. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban vitatták meg a magyarországi és a romániai felsőoktatás helyzetét, különös hangsúlyt helyezve a romániai magyar felsőoktatásra, a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztésére és az együttműködés lehetőségeire. Ez alkalommal aláírták azt a szerződést, amely a Romániában magyar nyelven tanuló hallgatók tehetséggondozását kívánja támogatni, vagyis megteremtették azt az intézményes keretet, amely lehetőséget nyújt az erdélyi magyar hallgatóknak, hogy szervezettebb és népesebb számban vegyenek rész a Magyarországon zajló tudományos diákköri tevékenységben, amely jövőre ünnepli meg három évtizedes tevékenységét.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyújtott otthont tegnap a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) által megszervezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumnak. Az ülésszak első felében felszólalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Tőkés László, mint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke. Ecaterina Andronescu, volt szociáldemokrata oktatási miniszter, a Román Rektori Konferencia (RRK) elnöke a román tanügyi törvény vitája miatt nem lehetett jelen, a testületet Constantin Ciuce, az RRK alelnöke képviselte.

Az ülésszak második részében a Bologna-folyamatról, a magyarországi és a romániai felsőoktatás stratégiai céljairól, a romániai egyházi felsőoktatásról, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól szólt a vita, majd aláírták a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozását segítő dokumentumot. Az iratot kézjegyével látta el Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Soós Anna, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke és Ravai Levente, a romániai Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökhelyettese.

Ezáltal a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók számára megteremtődött az az intézményes keret, amely lehetővé veszi, hogy szervezett formában vegyenek részt az OTDK ülésszakain. Ez leghamarabb 2011-ben konkretizálódik, amikor az OTDK megünnepli létesítésének harmincadik évfordulóját.

„A kolozsvári ülésszak első tanulsága az volt számomra, hogy Magyarországon, Romániában és Erdélyben ugyanazokkal a gondokkal és kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatásnak. A gond mindenhol a finanszírozás. A gazdasági recesszió közepette túl sok jót nem várhatunk" – nyilatkozta az ülésszak utáni sajtótájékoztatón Szabó Gábor, az MRK leköszönő elnöke, akitől Sándorné Kriszt Éva, az MRK eddigi alelnöke veszi át a vezetést. „Egységes Kárpát-medencei felsőoktatásban kell gondolkodnunk. Az erdélyi felsőoktatás része a Sapientia EMTE is, amely minőségi képzést nyújt hallgatóinak. A Sapientia EMTE érettségét az is bizonyítja, hogy ilyen rendezvények aktív szereplőjévé vált, és ezt folytatni kívánjuk a jövőben is" – magyarázta ugyanakkor Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, míg Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy vélte: „Nemzedékek, országok és egyetemek közötti hídépítésnek nevezhető az, hogy a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók ezentúl intézményes formában vehetnek részt a magyarországi tudományos diákkonferenciákon".

Révkomáromban megrongálták a Trianon-emlékművet

Népszava, 2010. június 12

Megrongálták a szlovák Trianon-emlékművet Révkomáromban - közölte Dusan Strauss, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szóvivője szombaton. Strauss szerint "minden bizonnyal provokációról van szó"; az ügyet a szlovák rendőrség már vizsgálja.

Stanislav Jankovic, a szlovákiai országos rendőrfőkapitány helyettese a TA3 hírtelevíziónak azt nyilatkozta: az emlékművet egy, a Dunaszerdahelyi járásban lakó, magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgár rongálta meg reggel fél hatkor. Az esetet a városi rendőrség térfigyelő kamerája rögzítette.

A felvétel szerint, amely időközben felkerült az internetre, a fiatal férfi egy ezüstös Mercedes márkájú gépkocsin érkezett a határállomáshoz. A kocsi csomagtartójából kivett egy nagy kalapácsot, és a szerszámmal számos ütést mért az emléktáblára. Dolga végeztével minden sietség nélkül visszament a kocsijához, eltette a kalapácsot és a hídon elhajtott Magyarország felé. A felvétel érdekessége, hogy a biztonsági kamera nagyon pontosan végig kísérte a férfit amint veri az emléktáblát, amint visszasétál a kocsijához, majd ráhajt a hídra. A nézőnek az az érzése támad, hogy a kamerát valaki irányítja.

Jankovic szerint a tettes kocsiját a rendőrség már megtalálta.
A Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozatban ítélte el a történteket, s azt állítja: nem véletlen, hogy mindez a választások napján történt. Más pártok, politikusok, illetve állami hatóságok nem reagáltak a történtekre.

Az emlékművet június 4-én, a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulóján állította az SNS; a párt képviselői elutaztak Révkomáromba, hogy a helyszínen ellenőrizzék le az emlékoszlop állapotát.
A több mint másfél méteres kőoszlopot, amelyet a határátkelő egykori épületeinek közelében, az Erzsébet hídra vezető út két oldalát elválasztó középső füves sávban állították fel, Ján Slota, az SNS elnöke avatta fel.
A révkomáromi Trianon-emlékmű felirata teljesen megegyezik annak a Trianon-táblának a feliratával, amelyet egy nappal korábban helyezett el a pozsonyi főposta épületének falán az SNS.

"A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában megkötötték a trianoni békeszerződést Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését, létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető határokon belül, és új arcot adott Európának" - áll az oszlopon. Ezután egy idézet olvasható Stefan Osusky nagykövettől, a szerződés szlovák aláírójától: "Amikor 1920. június 4-én háromnegyed ötkor a Trianon nevet viselő szerződés alá odaírtam a nevemet, tudtam, hogy a szlovák nemzet elszámolását írom alá a volt történelmi Magyarországgal, elszámolást az elejétől a végéig a nemzetem vérével, szenvedésével és nyomorúságával aláírt szerződésekért. Az ilyen elszámolás örök" - szól az idézet. A tábla aláírása: "A hálás szlovákok".

Kiesett a szlovák Parlamentből a Magyar Koalíció Pártja, a Híd-Most bejutott, a Smer talán hiába nyert

MTV, 2010. június 13.

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a nem hivatalos végeredmény szerint megnyerte a szombati szlovákiai parlamenti választást, de az új parlamentben az ellenzéki pártoknak lesz mérsékelt többségük Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a nem hivatalos végeredmény szerint megnyerte a szombati szlovákiai parlamenti választást, de az új parlamentben az ellenzéki pártoknak lesz mérsékelt többségük.
A szlovák statisztikai hivatal szavazatszámlálásának eredménye alapján a 150 tagú pozsonyi törvényhozásba hat párt került be, köztük két újonc: a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Híd, amely magyar-szlovák polgári pártként határozza meg magát. Ugyanakkor két eddigi parlamenti párt megbukott: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS). Egyiküknek sem sikerült átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
A pártok nem hivatalos végeredménye a következő: Smer 34,79 százalék (62 mandátum), Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKU) 15,42 százalék (28), SaS 12,14 százalék (22), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,52 százalék (15), Híd 8,12 (14), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,07 százalék (9 mandátum).
A HZDS 4,32 százalékot, az MKP pedig 4,33 százalékot szerzett.
A két jelenlegi koalíciós párt (Smer és a SNS) és a négy ellenzéki párt (SDKU, SaS, KDH, Híd) között a mandátumok megoszlása 71-79 az ellenzék javára.
A választási részvétel 58,83 százalék volt, magasabb volt, mint 2006-ban, amikor az arra jogosultak 54,67 százaléka járult az urnákhoz.
Robert Fico szlovák kormányfő, a Smer elnöke "abszolút elégedett" pártja 35 százalék körüli parlamenti választási eredményével, s kész elfogadni az államfőtől a kormányalakítási megbízatást. A mostani választási eredmény hat százalékkal jobb, mint 2006-ban.
"Abszolút elégedett vagyok. Álmomban sem számoltam ilyen eredménnyel. Ez feljogosít minket arra, hogy az elnök úr elé álljunk, és hogy elfogadjunk egy kormányalakítási megbízatást a következő négy évre" - jelentette ki Fico a választás végeredményének ismeretében vasárnap reggel. Azt mondta, minden párttal tárgyalni akar, de előnyben részesítené a kétpárti koalíciót. Mindezek ellenére nem zárta ki, hogy a Smer ellenzékbe vonul, ha a mai ellenzéki pártok megegyeznek egy közös kormányban.
Az ellenzéki pártok egyaránt jelezték: nem kívánnak tárgyalni a Smerrel, s még a nap folyamán megkezdik az egyeztetéseket egy jobbközép kormány felállításának lehetőségeiről.
Berényi József, az MKP elnökhelyettese elismerte, hogy a párt nagyon rossz eredményt ért el a választásokon.
"Gratulálunk a Hídnak, nagy felelősség nyugszik a vállukon" mondta Bugár Béla pártjával kapcsolatban Berényi. A folytatásról azt mondta: az MKP egy csapatként dogozott, s ha úgy alakul, egy csapatként folytatja a parlamenten kívül is.
Kérdésre válaszolva - mennyire járult hozzá a kudarchoz Bugárék kiválása - Berényi elmondta: a tavaly kilépők olyan feltételeket támasztottak, melyeket az MKP nem tudott teljesíteni.
Bugár nem kívánta minősíteni az MKP eredményét, de megjegyezte: örült volna, ha bekerülnek a parlamentbe, de "ez az ő felelőségük".

A Smer győzött, de jobbközép kormány alakulhat

Bumm.sk, 2010. június 13

A Smer nyerte a szlovákiai parlamenti választást, ám valószínűleg mégsem marad kormányon. A Híd bejutott a parlamentbe, az MKP és a HZDS viszont kiesett! Jobbközép kormány alakulhat.

A parlamenti választás nem hivatalos végeredménye szerint csak hat párt került be, köztük két új párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Híd, amely magyar-szlovák polgári pártként határozza meg magát. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a HZDS nem lesz tagja a törvényhozásnak, mindkét párt 4,3 százalékos eredményt ért el. Egy százaléknál jöbb eredményt ért el a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL - 2,41 %), valamint a Néppárt - A Mi Szlovákiánk (1,33 %), a többi párt eredménye ennél alacsonyabb. A parlamenti választásokat percről-percre követtük figyelemmel.

A választások nem hivatalos végeredménye a következő: Smer 34,79 százalék (62 mandátum), Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKÚ mandátum) 15,42 százalék (28 mandátum), SaS 12,14 százalék (22 mandátum), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH mandátum) 8,52 százalék (15 mandátum), Híd 8,12 (14 mandátum), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,07 százalék (9 mandátum).

A két jelenlegi koalíciós párt (Smer és a SNS) és a négy ellenzéki párt (SDKÚ, SaS, KDH, Híd) között a mandátumok megoszlása 71-79 az ellenzék javára.

A választási részvétel 58,83 százalék volt, magasabb, mint 2006-ban, amikor az arra jogosultak 54,67 százaléka járult az urnákhoz. A Központi Választási Bizottság vasárnap 15.30-kor hirdeti ki a hivatalos végeredményt - közölte Lívia Škultétyová, a bizottság jegyzője.

Fico abszolút elégedett és kormányt szeretne alakítani

Robert Fico szlovák kormányfő, a Smer elnöke "abszolút elégedett" pártja 35 százalék körüli parlamenti választási eredményével, s kész elfogadni az államfőtől a kormányalakítási megbízatást. A mostani választási eredmény hat százalékkal jobb, mint 2006-ban.

"Abszolút elégedett vagyok. Álmomban sem számoltam ilyen eredménnyel. Ez feljogosít minket arra, hogy az elnök úr elé álljunk, és hogy elfogadjunk egy kormányalakítási megbízatást a következő négy évre" - jelentette ki Fico a választás végeredményének ismeretében vasárnap reggel. Azt mondta, minden párttal tárgyalni akar, de előnyben részesítené a kétpárti koalíciót. Mindezek ellenére nem zárta ki, hogy a Smer ellenzékbe vonul, ha a mai ellenzéki pártok megegyeznek egy közös kormányban.

Berényi: nagyon rossz eredmény

Berényi József, az MKP elnökhelyettese elismerte, hogy a párt nagyon rossz eredményt ért el a választásokon.

"Gratulálunk a Hídnak, nagy felelősség nyugszik a vállukon" – mondta Bugár Béla pártjával kapcsolatban Berényi. A folytatásról azt mondta: az MKP egy csapatként dogozott, s ha úgy alakul, egy csapatként folytatja a parlamenten kívül is. Elmondása szerint nem az lesz az első, hogy a rossz eredményért „fejek hulljanak".

Kérdésre válaszolva - mennyire járult hozzá a kudarchoz Bugárék kiválása - Berényi elmondta: a tavaly kilépők olyan feltételeket támasztottak, melyeket az MKP nem tudott teljesíteni. Bővebben az MKP székházában történtekről itt.
Bugárék nem tárgyalnak a Smerrel

Bugár nem kívánta minősíteni az MKP eredményét, de megjegyezte: örült volna, ha bekerülnek a parlamentbe, de "ez az ő felelőségük". Kijelentette, eredményesnek tekinti a választást, melyen pártja 14 mandátumot szerzett. Sikernek tartja, hogy a Híd mindezt 11 hónappal megalakulása után érte el.

Hozzátette: a Híd tartja magát korábbi ígéreteihez és jobboldali koalíciót alakít, s ígéretéhez híven nem tárgyal a Smerrel. Bővebben a Híd székházában történtekről itt.

Radičová: már vasárnap tárgyalunk az SaS, a KDH és a Híd képviselőivel

„Úgy tűnik, a változás tényleg karnyújtásnyira van" - jelentette ki hajnalban Iveta Radičová, az SDKÚ listavezetője. Hozzátette, ez egy gyönyörű „reggeli csoda". Bejelntette, már vasárnap tárgyalóasztalhoz ülnek az SaS, a KDH és a Híd képviselőivel.

Úgy vélte, az MKP sikertelenségét a rossz taktika okozhatta, politikusai nem mentek el a médiába, nem mutatták be a párt politikáját, ami háttérbe szorította őket. „Szintén szerencsétlen döntés volt a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatos döntésük" - mondta Radičová.

Lemondott az MKP Elnöksége

Felvidék.ma, 2010. június 13.

A kataszrofális választási vereséget követően ülést tartott a Magyar Koalíció Pártjának Elnöksége. A tanácskozást követően Csáky Pál elnök nyilvánosságra hozta, hogy a teljes pártelnökség lemond tisztségéről. A jövő szombaton összeül a párt Országos Tanácsa.

Csáky jelezte, szeptember elejére pártkongresszust hívnak össze. Addig valószínűleg ügyvezetőként marad hivatalban az Elnökség. A párt a parlamenten kívül is folytatni kívánja politikai tevékenységét, munkájának súlypontját a régiókba és helyi szintekre helyezi át.

Csáky beismerte pártja súlyos vereségét, gratulált a parlamentbe jutott politikai erőknek, és örömét fejezte ki a felett, hogy Szlovákia kormányzásában jobboldali fordulat következik be.
Újságírói kérdésekre válaszolva Csáky megerősítette, hogy az MKP az eredmény tudatában sem folytatott volna más viszonyt a Most-Híd irányában, és hozzátette: a szlovákiai magyar választópolgároknak is gondot okozhat még, hogy masszív támogatásukkal a Most-Hídon keresztül 7 szlovák és 7 magyar nemzetiségű politikust juttattak mandátumhoz.

Kihirdették a hivatalos választási eredményeket
Paraméter.sk, 2010, június 13.

A Központi Választási Bizottság a szombati választások hivatalos végeredményét vasárnap 16:00órakor ismertette. A Smer 34,79, az SDKÚ-DS 15,42, Az SaS 12,14, a KDH 8,52, a Híd 8,12, az SNS pedig 5,07 százalékos támogatottsággal jutott a parlamentbe. Az eddigi parlamenti pártok közül nem került be a HZDS (4,32%) és az MKP (4,33%).

Megyei részvétel:

Pozsony megye 62,9
Zsolna 60,95
Nyitra 60,56
Trencsén 60,44
Nagyszombat 59,93
Besztercebánya 58,37
Eperjes 54,57
Kassa 54,25 százalék.

A részvételi arány 58,83 százalékos volt a szombati parlamenti választásokon. A Smernek 62, az SDKÚ-nak 28, az SaS-nek 22, a KDH-nak 15, a Hídnak 14, az SNS-nek 9 képviselője lesz.

Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke szerint a szavazatszámlálás zavartalanul, technikai nehézségektől mentesen folyt, leszámítva az urnazárást kitoló áramszünetet néhány településen.

A választói névjegyzékben 4.362.369 lakos szerepelt, közülük 2.558.565 szavazatott. 5861 fő voksolt postán. A leadott szavazatok 98,,63 százaléka érvényes volt.

Peter Zajac a Híd parlamenti képviselője kiáll a kisebbségi jogokért
Paraméter.sk, 2010, június 13.

Peter Zajac az OKS programadó tanácsa elnökségi tagja a Híd párt választási listáján 13. sorszámmal került befutó helyre a preferencia-szavazatoknak köszönhetően. 1989-ben a rendszerváltó VPN egyik alapítójaként került a közéletbe, volt parlamenti képviselő, a Szlovák Pen Klub elnöke, a VPN miniszteri klubjának elnöke, a Szlovák Tudományos Akadémia irodalomtudományi szekciójának tudományos kutatója. Az alábbiakban arról kérdeztük, miként kívánja képviselni a Híd magyar választóinak érdekeit.

Miként fogadta a tényt, hogy a Híd, önmagát ugyan az együttműködés pártjaként definiáló, végső soron azon magyar pártként számon tartott választási eredménye a választóknak köszönhetően igencsak kiegyensúlyozott nemzetiségi szempontból. Konkrétan a magyar és szlovák parlamenti képviselők arányáról van szó.

Úgy fogadtam a választási eredményt, mint a Híd választóival szemben vállalt kötelezettséget. Világos számomra, hogy OKS-beli kollégáimmal együtt elsősorban a magyar és a szlovák szavazatoknak köszönhetően jutottunk parlamenti mandátumhoz. A parlamentben magától értetődő dolognak tarjuk, hogy választóink érdekeit képviseljük. Tekintet nélkül arra, hogy magyarok vagy szlovákok.

Hogyan értékelték, hogy olyan sok preferenciaszavazatot kaptak?

Preferencia-szavazatinkat szlovák és magyar választóktól kaptuk. Mindnyájukba az a közös, hogy Szlovákiában megbékélés és kölcsönös megértés legyen. Preferencia-szavazatink továbbá arról is tanúskodnak, szlovák szavazóink természetesnek tartják, hogy a Híd listáján szerepeltünk, ráadásul sok az ilyen szlovák szavazó.

Nem tart attól, hogy Híd képviselői közti nemzetiségi arányról azt gondolják majd a magyar szavazók, hogy árt saját kisebbségi jogaik képviseletének, védelmének?

A kisebbségi jogokért annak idején a VPN-ben is kiálltunk, elutasítottuk az államnyelvtörvényt már a kilencvenes évek elején. Az SDK-ban épp mi voltunk, akik tető alá hozták az SDK és az MKP szövetségét. A parlamentben, 1998-2002 időszakában korszerű nemzetiségi törvényt fogadtunk el és töröltük az előző kormányzat által áterőszakolt nyelvtörvényből az értelmetlen szankciókat. Most ugyanilyen következetesen kívánunk majd átültetni egy olyan törvényt, amely nemzetiségeket, kisebbségi jogokat érintő sarkalatos ügyekben tiltja majd kisebbségekkel történő konzultációk nélküli többségi döntéshozatalt. Szeretnénk egy közös szlovák-magyar alapot is létrehozni a cseh-német kulturális alap mintájára, amelyet jól ismerek, hisz magam is többször kedvezményezettje voltam irodalomtörténészként.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a Híd párt valódi hídként funkcionál majd, amely hozzájárul a szlovák-magyar problémák megoldásához?

Ismétlem, az országon belüli megbékélést minden egyéb kulcskérdés megválaszolása előfeltételének tartjuk. Csak a megbékélés légkörében nyúlhatunk majd eredményesen gazdasági ügyekhez, az eladósodottság felszámolásához, a közszféra demokratizálásához, az úthálózat korszerűsítéséhez. Szeretnénk, ha a Híd és a köztünk levő kapcsolat hosszú távú lenne, végső soron az OKS politikusaiként leszünk tagjai a Híd párt parlamenti frakciójának.

A Híd parlamenti képviselői

Paraméter.sk, 2010, június 13.

A Híd listájáról 14 képviselő jutott be a parlamentbe. A preferenciaszavazatok komoly súllyal estek latba. A "karikázás" miatt kiesett az esélyes, 10. helyről indó Vörös Péter, vagy Pfundtner Edit alelnök, aki a 12. helyről indult.

A Híd parlamentbe bejutott képviselői (sorszám/név/szavazatok száma):

1 Bugár Béla 137 913

2 Simon Zsolt 56 005

4 Bastrnák Tibor 24 019

5 Gál Gábor 21 149

3 Ivan Švejna 18 864

13 Peter Zajac 16 909

33 František Šebej 12 922

29 Nagy József 12 864

7 Rudolf Chmel 12 363

8 A. Nagy László 12 164

23 Ondrej Dostál 11 073

11 Igor Sidor 9 466

43 Peter Osuský 8 200

6 Sólymos László 8 090

Simon: Dostál hatékonyabban fogja védeni a magyarokat, mint Duray
Paraméter.sk, 2010, június 13.

Ondrej Dostál, a Híd jövőbeni szlovák nemzetiségű parlamenti képviselője Simon Zsolt szerint bizonyára jobban megvédi a magyar kisebbség érdekeit a pozsonyi parlamentben, mint azt tette az elmúlt 20 évben Duray Miklós.

A Híd párt alelnöke vasárnapi nyilatkozatával azokra a kételyekre reagált, amelyeket a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Jobbik fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MKP kiesett, míg a magyar-szlovák Híd bejutott a pozsonyi törvényhozásba.

"Mi az együttműködés útját választottuk. Tizennégy tagú parlamenti frakciónk van, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárainak érdekeit fogja képviselni, minden kisebbségét, amely az ország területén él" - jelentette ki Simon Zsolt. A volt mezőgazdasági miniszter nem tart attól, hogy a magyarok és a szlovákok egyenlő képviselete a parlamenti frakcióban megkárosítaná a magyar kisebbséget.

A magyar érdekképviselettel kapcsolatos kételyeket az ezúttal parlamenti képviseletet nem szerzett MKP néhány vezetője fogalmazta meg. Berényi József, az MKP alelnöke annak ellenére, hogy gratulált a Hídnak a sikerhez, megjegyezte: hatalmas a felelősségük, meglátjuk, hogyan tudják majd megvalósítani ígéreteiket.

Hasonló kételyeket fogalmaztak meg budapesti politikusok is.

Simon Zsolt szerint ez a bizalmatlanság alaptalan.

Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) alelnöke, egyike azoknak a szlovákoknak, akik a Híd listáján bejutottak a parlamentbe. Dostál a múltban is nyíltan kiállt a magyarok mellett, s határozottan tiltakozott a pozsonyi kormányzat magyarellenes intézkedései ellen.

Durayt ellenfelei azért bírálják gyakran, mert sok éves képviselői tevékenysége alatt még sohasem szólalt fel a szlovák parlamentben.

Mit javasolnak az ellenzéki pártok a magyaroknak?

MTI, 2010. június 13.

Van-e kisebbségi programja – s ha igen, milyen – a négy jobbközép pártnak, amely a szombati választási eredmény alapján várhatóan koalíciós kormányt alakít Szlovákiában?
Választ erre a kérdésre egyelőre csak a négy párt – Híd, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) – programjaiban, korábbi dokumentumaiban kereshetünk. A témával szorosan összefügg, hogyan látják az érintett pártok Pozsony és Budapest viszonyát. Az SDKU, a KDH és az SaS valamint a Híd programjai között ezen a téren jelentős eltérések vannak – mutatott rá a témával foglalkozó elemzésében Grigorij Meseznikov vezető szlovák politológus, az IVO társadalomkutató intézet igazgatója. Általánosítva megállapítja, hogy a "szlovák" pártok a szlovákiai magyarok problémáinak komoly figyelmet nem szentelnek. Magyarországot ezek a pártok nem tekintik ellenségnek, hanem partnernek, és szorgalmazzák az együttműködést.

Híd
A Híd, hasonlóan a parlamentből kiesett MKP-hoz, átfogó kisebbségpolitikai programot kínál, de egy kissé másra helyezve a hangsúlyt, mint az MKP. Látható, hogy a Híd tisztában van vele: szavazói elsősorban magyarok. A Híd képviselői a kezdetektől fogva a magyar-szlovák együttélés pártjaként határozták meg magukat. Kisebbségi programjuk elvi alapja, hogy "a Szlovák Köztársaság többnemzetiségű, többnyelvű és multikulturális ország". Fontos az a megjegyzés is, hogy "a sikeres nemzetiségpolitika és a kisebbségi jogok hatékony védelme Szlovákiában — jelenleg is, már EU-tagállamként — csakis a többség támogatásával lehetséges".

Lényegében ezt az álláspontot osztja a Polgári Konzervatív Párt (OKS) is, amelynek több képviselője a Híd listáján került be a parlamentbe. Az OKS választási programjában megtalálható az a cél is, hogy alkotmánytörvénnyel kellene rendezni a Szlovákia kisebbségek helyzetét, meg kellene változtatni a szlovák alkotmány bevezetőjét, és szabályozni kellene a kisebbségi kultúra finanszírozását.

A Híd választási programjában szerény teret (egyetlen mondatot) szán a szlovák—magyar államközi kapcsolatoknak. Kimondja, hogy a párt prioritásai közé tartozik a Magyarországgal való kölcsönös kapcsolatok javítása, miközben ezt a kérdést a visegrádi négyek együttműködésének tágabb összefüggéseibe helyezi.

SDKU
Az SDKU választási programjában külön nem foglalkozik a magyarokkal. A kisebbségi program A kultúra és a média című bekezdésben van elrejtve olyan címmel, hogy Tisztességes kapcsolatok a nemzeti kisebbségekkel. Mindössze néhány mondat: "Védeni fogjuk a nemzeti kisebbségek kulturális hagyományait, a nyelvüket és pozíciójukat. Mégpedig függetlenül attól, mely kisebbségről van szó. Ide sorolandók azok az esetek is, amikor Szlovákia konkrét területén éppenséggel a szlovákok vannak kisebbségi helyzetben. Határozottan és elszántan elutasítunk minden jogosulatlan követelést, de a kisebbségek jogos követeléseihez megértően fogunk viszonyulni."

A legnagyobb ellenzéki párt programjának külpolitikai fejezete külön nem foglalkozik a Magyarországgal, csak annyit említ általánosságban, hogy fontosnak tartja "a Szlovákia szomszédjaival való békés és baráti kapcsolatokat".

KDH
Meseznikov szerint a KHD programjában a nemzeti kisebbségek témája teljesen hiányzik, a félmilliós magyar kisebbséget nem is említi. A külpolitikai fejezetben azonban a Magyarországgal való kapcsolatoknak viszonylag terjedelmes területet biztosítanak. Ebben a jószomszédi viszonyra való törekvés kombinálódik azzal, hogy résen kell lenni a szomszéd állam elfogadhatatlan politikai lépéseit és törekvéseit illetően.

A KDH szerint a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok "a külpolitika próbakövei", s emellett "a jószomszédi viszonyhoz két félre van szükség". A párt érdekeltnek mondja magát abban, hogy "a történelmi kérdések és traumák ne terheljék a szlovák—magyar viszonyt", valamint "törekszik a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti szimbolikus kiegyezésre". Hozzáteszi azonban, hogy nem fogja tűrni "a Szlovák Köztársaság belügyeibe való olyan beavatkozásokat sem, mint a magyar állam és a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok közti új intézményes kötelékek kialakítása vagy magyarországi jogi normáknak a Magyarország határain kívüli érvényesítése", egyúttal pedig elutasítja "a Magyarországról Szlovákiába terjedő szélsőségességet és revizionizmust".

SaS
Szintén hiányzik a kisebbségpolitikai fejezet. Az egyetlen mondat, melynek valami köze azért van a kisebbségpolitikához, a SaS-program külpolitikai részének az a kitétele, hogy "javítani kell a szlovák—magyar határ mindkét oldalán a nemzeti kisebbségek életét".
"Úgy tűnik, az új párt is a szlovák pártpolitika sajnálatos hagyományát folytatja: nem törődni a szlovákiai magyarok gondjaival" - véli elemzésében a szlovák politológus.

Ugyanakkor Meseznikov szerint az SaS az egyetlen olyan szlovák párt, amely közvetlenül és nyíltan úgy kezeli Magyarországot (Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan), mint a legközelebbi szövetségest, amelyhez Szlovákia nemcsak földrajzi, hanem történelmi és kulturális értelemben is közel áll.

A SaS programja megállapítja, hogy a jelenkori szlovák—magyar kapcsolatok "a bősi vízlépcső megépítése óta még soha ilyen rosszak nem voltak, s a határ mindkét oldalának populista politikusai önös célból visszaélnek a nemzetiségek kérdéseivel". E kedvezőtlen viszony megváltoztatása végett a SaS "a Magyarországgal való vitás kérdések politikától nem terhelt, tárgyilagos megoldásának keresését" javasolja, hozzátéve, hogy "a Magyarországgal való kapcsolatok alapvető javulását csak a hosszú távon világos politika eredményezheti, valamint annak keresése, ami összeköt bennünket".

Milyen okok vezettek a szlovákiai választási eredményekhez?
Duna Televízió, Heti Hírmondó, , 2010. június 13.

A szlovákiai parlamenti választások egyik legnagyobb győztese a Bugár Béla vezette Híd-Most pártja. Az MKP egykori elnöke 11 hónappal ezelőtt alapította pártját, miután több képviselővel együtt – személyes ellentétek miatt – távozott a Magyar Koalíció Pártjából.

A közvélemény-kutatások nagy része ugyan parlamenti küszöb körüli eredményt jósolt Bugáréknak – akik a szlovák-magyar megbékélést tűzték ki elsődleges célként -, de hatalmas meglepetésnek számít, hogy csaknem kétszer annyi szavazatot kaptak, mint az MKP. Párkányon kívül mindenütt legyőzték a Csáky Pál vezette mozgalmat. Bugár Béla vasárnap rendkívül elégedetten nyilatkozott, ugyanakkor bevallotta, hogy ekkora sikerre nem számított.

„A választók elutasítják a konfrontációt" – mondta Bugár Béla a Duna Televíziónak annak kapcsán, hogy a magyar választók zöme az MKP helyett a Híd pártra adta le voksát.

A Híd-Most elnöke ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a szlovákiai jobbközép pártok kijelentették, nem kívánnak együtt dolgozni Ficóékkal. Egy esetleges négypárti koalícióval kapcsolatban megjegyezte: nagyon óvatosan kell majd a négy pártnak együtt dolgoznia. Ahol lehetőség van, ott addig kell majd egyeztetni, amíg csak lehet. Komoly tárgyalásokra számít a jövőben, de mint mondta, programjuk megvalósításáért dolgoznak majd.

Bugár Béla szerint az önkormányzati választások során biztosan lesznek olyan területek, ahol együttműködnek az MKP-val.

Az MKP meg akarja ismerni az okokat

Vasárnap délelőtt elnökségi ülést tartott a Magyar Koalíció Pártja és a választási eredmény miatt az egész testület lemondott. A jövő hét szombatra összehívták az Országos Tanácsot, majd szeptemberben rendkívüli kongresszust tartanak. Csáky Pál, az elnökség mai tárgyalása után röviden nyilatkozott magyar újságíróknak. Először arra a kérdésre válaszolt, hogy vajon a kampány vezetett-e ahhoz, hogy a párt nem érte el az 5 százalékos választási küszöböt.

„A választópolgárok azt mondták, nem tudják kellőképpen támogatni ezt a politikát. Az okokat elemezni kell, és nem biztos, hogy az összes okot ismerjük" – jelentette ki az MKP elnöke.

Az MKP az utóbbi időben elszigetelődött

Bugár Bélát, mint politikust a nem magyarlakta területeken is elfogadják – közölte a Heti Hírmondó stúdiójában Miroslav Kusy. A szlovák politológus professzor elmondta: hasonló eredménnyel számolt korábban. Bugárék jelentős szavazatokat vettek el az MKP-tól, mely az utóbbi időszakban kormánytól és az ellenzéki pártoktól egyaránt elszigetelődött.

Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány ügyvezetője úgy vélte: az MKP sikertelenségének oka, hogy szigorúan etnikai alapon szerveződő vidéki pártnak tartják Szlovákiában. „Beszorult ebben szerepbe. Nem voltak pl. kétnyelvű plakátjaik, és a fiatalokat sem tudták megszólítani" – tette hozzá.

Híd-Most: benne volt a pártban a nyolc százalék

MTI Budapest, 2010. június 13.

- A Híd-Most pártban öt hónappal ezelőtt is benne volt a nyolc százalék, miközben az azért nem volt biztos, hogy el is tudják érni ezt az eredményt. De "a választók okosabbak voltak, mint egyes politikusok" - mondta Bugár Béla, a szlovákiai párt elnöke a Duna Televíziónak adott interjújában vasárnap.

A Heti Hírmondó című műsorban sugárzott beszélgetésben a párt elnöke kifejtette, hogy "a vádakkal teli" kampány után nem volt biztos abban, hogy ilyen jó eredményt érnek el, de a rájuk voksolók okosabbak voltak. Mint mondta: a szlovák választók elutasították a konfrontatív politikát a magyar közösségen belül. Bugár Béla szerint pártjuk nem ellenségként kezelte a Magyar Koalíció Pártját, és ezt a választók is látták.
Azokra a felvetésekre, hogy hét szlovák és hét magyar képviselővel nem tudják majd megfelelően képviselni a szlovákiai magyarság érdekeit, Bugár Béla úgy válaszolt: ez ahoz hasonló "felesleges ijesztgetés", mint amilyenben a kampányban is részük volt már. Hozzátette: a bírálók nem értik és hosszú ideig nem is fogják érteni a párt lényegét. Mindenkivel megegyeztek a párton belül, minden programpontról, és a megegyezések eredményeiért nemzetiségtől függetlenül "keményen fognak dolgozni" - hangsúlyozta a pártelnök.
Bugár Béla megerősítette: nem fognak tárgyalóasztalhoz ülni a Robert Fico vezette Smerrel, mert ezt ígérték a választóiknak, akiket "nem lehet hülyének nézni". Koalíciót szerinte a négy ellenzéki párt fog kötni, úgy, hogy 79 képviselőt küldenek a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban viszont hangsúlyozta, hogy annyira különféle elképzelésekből épülhet fel a kormányzó pártok közötti együttműködés, hogy nagyon óvatosan kell majd viselkedni a többiekkel. A koalíciós tárgyalásokon pedig addig kell egyeztetni azokban a kérdésekben, ahol van esély a megállapodásra, amíg közös nevezőre nem jutnak - tette hozzá.
A magyar pártokkal és Magyarországgal való együttműködésről Bugár Béla azt mondta: Magyarországnak és a Fidesznek tudomásul kell vennie, hogy a rájuk szavazók - köztük magyarok és szlovákok - éppen így döntöttek. Az már a Fidesz döntése lesz, ha el akarnak határolódni a Híd párttól. "Ez az ő dolguk, mi tolakodni nem fogunk, (...) de látni kell, hogy nem jók ezek az üzengetések a határon túlról" - közölte. Hozzátette, hogy nekik Szlovákiában kell a választóikat képviselni, és olyan politikát folytatni, ami a választóik hasznára válik. Ha ehhez szükségesek lesznek a magyarországi kapcsolatok, akkor megteszik a szükséges lépéseket, "de nem azért, mert ezt valaki szeretné".
A nem hivatalos választási végeredmény alapján a két eddigi és újra parlamentbe jutott koalíciós párt (Smer és SNS) és a négy ellenzéki párt (SDKU, a SaS, KDH, Híd) között a mandátumok megoszlása 71-79 az ellenzék javára.

Fico nyert, de nem győzött

Népszava, 2010. június 14.

Szlovákiában szombati parlamenti választások után hatpárti parlament alakul, melyben Robert Fico miniszterelnök Smer-Irány pártjának lesz a legtöbb képviselője, de az eddigi kormánytábornak még a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőivel együtt is csak 71 képviselője lesz, azaz kisebbségben maradt. Ivan Gašparovič államfő ennek ellenére Ficót bízta meg kormányalakítással.

Holott Iveta Radičová, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) választási lista-vezetője már vasárnap hajnalban bejelentette, hogy megbeszéléseket kezd a kormányalakításról a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt, valamint a Híd-Most elnökével.

A parlamenti választáson az arra jogosult polgároknak az 58 százaléka vett részt, tehát ilyen szempontból bevált a politológusok és a közvélemény-kutató intézetek feltételezése, miszerint a részvételi arány 50-60 százalék között lesz.

A Smer-Irány a szavazatok 34,79 százalékát szerezte, Robert Fico ezért elégedettnek mutatja magát pártja választási eredményével. Még mielőtt Gašparovič kormányalakítással bízta volna meg, kifejtette: kész elfogadni a megbízást, de arra is készen áll, hogy pártjával együtt ellenzékbe vonuljon. Fico vasárnap reggeli sajtóértekezletén elmondta, hogy kétpárti kormány alakításával próbálkozna. Egy esetleges, a jobboldalból "összeragasztott" kormánykoalíciónak egy évet sem ad. Fico költői kérdéseket fogalmazott meg: "Mi a jobb Szlovákia számára? Egy stabil kormány két pártból, vagy egy több pártból összeragasztott?" Hozzáfűzte, hogy pártja 35 százalékot szerzett a parlamenti választáson, így az, aki kormányon lesz, azzal számoljon, hogy nagyon kemény ellenzék lesz számára a Smer-Irány.

Nem hajlandó tárgyalni a Smerrel a kormányalakításról a négy jobboldali párt - jelentették ezen szervezetek listavezetői a Markíza televízió vasárnapi választási műsorában. Iveta Radičová, Richard Sulík, Ján Figeľ és Bugár Béla egyaránt kizárta ezt a lehetőséget. Iveta Radičová, az SDKÚ listavezetője megjegyezte, hogy a jobboldali pártok alternatívát kínálva álltak a választók elé, és egyértelműen csalás lenne részükről a választóikkal szemben, ha ezután leülnének tárgyalni Ficóval. Bugár Béla, a Híd-Most elnöke ugyanezt vallja.

Fico két eddigi koalíciós partnere közül csak a Ján Slota vezette SNS jutott be a parlamentbe, mégpedig úgy, hogy alig lépte át az ötszázalékos bejutási küszöböt, 5,07 százalékkal. Húsz év politizálás után alaposan leszerepelt (4,32 százalékkal) és ezzel kibukott a parlamentből a Vladimír Mečiar irányította Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-LS). Mikulás Dzurinda pártját, az SDKÚ-t a szavazók 15,42 százaléka választotta. A párt ezzel Ficóék után a második legerősebb parlamenti erő. Harmadik a Szabadság és Szolidaritás Pártja (SaS) a voksok 12,14 százalékával. 8,52 százalékkal ismét parlamentbe jutott a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Ján Figellel az élen. Meglepően jól szerepelt Bugár Béla új pártja a Híd-Most, amely a szavazatok 8,12 százalékát tudhatja magáénak. Ezzel szemben a Csáky Pál irányította Magyar Koalíció Pártja (MKP) 4,33 százalékával kiesett a parlamentből.

Csáky kijelentette: "Lemondok tisztségemről és velem együtt távozik az egész elnökség. Jövő szombatra összehívtuk a párt országos tanácsát, mely fórum majd határoz a tisztújító kongresszus időpontjáról. Arra minden bizonnyal szeptemberben kerül majd sor, addig a jelenlegi vezetés marad hivatalban. Nem zárom ki, hogy a párttagok egy része átáll a Hídba" - tette hozzá végül Csáky.

Ahogy Szlovákiában és Magyarországon látják

Öllös László szlovákiai magyar politológus szerint Szlovákia helyzete nem rózsás, a legfontosabb az, hogy az új kormány megállítsa az eladósodást. Meglepőnek bizonyult számára az MKP és a Híd eredménye. Az utolsó hónap bizonyult sorsdöntőnek. "Az MKP túl sokat foglalkozott a Híddal, és annak bírálatával, ahelyett, hogy a saját programját ismertette volna. A kettős állampolgárság is a Hídnak kedvezett."

Michal Horský szlovák politológus a az MKP választási eredményével kapcsolatosan megjegyezte, hogy az a "politikai orbánizmushoz" konvergált, s ezért nem jutott be a törvényhozó testületbe. "Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgárai adtak világos választ arra a szlovákiai magyar politikai elitnek és Budapestnek, hogy nem lehet róluk nélkülük dönteni," - szögezte le Horský.

Rastislav Tóth szlovák politológus szerint az MKP eredménye meglepetés, és nem jó, hogy nem kerültek be a parlamentbe. "Az MKP-nak a parlamentben lenne a helye, mert ez egy nacionalista párt, és ha a parlamenten kívül lesz, akkor radikálisabb lesz, mint ha parlamenti párt lenne," nyomatékosította Tóth. Hozzáfűzte, hogy a Bugár-féle aki Híd-Most párton múlik, hogy pótolni tudja-e az MKP-t.

Vladimír Mečiar (HZDS-LS): "Tudomásul vesszük az eredményt. A HZDS-LS semmiképp sem fejezi be tevékenységét, és parlamenten kívüli ellenzéki pártként fogja folytatni. Ezen kívül intenzíven készülni fogunk az őszi önkormányzati választásokra. A győztest illeti a dicsőség, és a vesztest a tisztelet. A parlamentbe visszatérünk. Addig más eszközökkel fogjuk teljesíteni szavazóinknak tett ígéreteinket."

Ján Slota (SNS): "A Szlovák Nemzeti Párt számára vereség a választási eredmény, melyet férfiasan viselünk. A további lépésekről kedden fog tanácskozni a párt elnöksége. Nem vagyok hozzánőve a pártelnöki székhez. A Híd-Most és az SaS eredménye nem is annyira meglepetés, mint inkább sokk számomra. Az SaS támogatja a homoszexuálisok házasságát, a magyarok és szlovákok közötti Híd pedig egy fikció. Öt éven belül autonómia lesz Szlovákiában, aztán pedig nem marad más az országból, mint a könnyek."

Üdvözölte a jobbközép szlovák pártok választási sikerét Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője. Vasárnap Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Daul úgy értékelte a választások kimenetelét, hogy az Európai Néppárthoz tartozó jobbközép pártok győztek, és most lehetőségük nyílik az új kormány vezetésére. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia polgárai olyan új kormányt érdemelnek, "amely nem tesz olcsó, hamis ígéreteket".

A magyar kormány nyitott a párbeszédre a szombati szlovákiai választások után megalakuló jobbközép koalícióval, és sajnálja az MKP kisesését a szlovák parlamentből - nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTI-nek a szlovákiai választásokat értékelve.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom magyar szempontból rendkívül rossznak, ugyanakkor számos okból igen elgondolkodtatónak tartja a szlovák választások eredményét. A korábbi vitáin felülemelkedni nem tudó, ezért pártszakadást elszenvedő, és választási kampányában saját program hirdetése helyett inkább főbb riválisát szapuló, a választási vitákat rendre elkerülő MKP kiesett a törvényhozásból. E kudarcnak egyértelmű részese Orbán Viktor és Martonyi János is, akik határozott kiállása a párt mellett épp ellentétes hatást ért el - hangzik a Jobbik értékelése.

Csáky Pál (MKP): Azonnali lemondások

Népszabadság, 2010. június 14.

Vasárnap reggel ülést tartott, majd pedig lemondott a Magyar Koalíció Pártjának elnöksége. Szombaton összeül pártunk Országos Tanácsa. Szeptember elejére pedig tisztújító pártkongresszust hívunk össze – válaszolta lapunk megkeresésére az MKP elnöke.

– A súlyos vereség okait higgadtan, elsősorban az említett két testületi ülésen elemezzük majd. Addig valószínűleg ügyvezetőként marad hivatalban a jelenlegi vezetőség. Parlamenten kívüli pártként munkánk súlypontját a régiókba és helyi szintekre helyezzük át. Gratulálok a parlamentbe jutott politikai erőknek, számomra öröm az ürömben, hogy Szlovákiában jobboldali fordulat következhet be – fejtette ki Csáky Pál.

A Magyar Koalíció Pártjának vezetője elmondta: úgy véli, a szlovákiai magyar választópolgároknak még sok gondot okozhat, hogy a Híd-Most parlamenti képviselői között hét magyar és ugyanannyi szlovák nemzetiségű személy lesz.

„Véget érhet a zsigerileg mayarellenes kormányzás"
Magyar Nemzet, 2010. június 14.

A magyar kormány nyitott a párbeszédre a szombati szlovákiai választások után megalakuló jobbközép koalícióval, és sajnálja az MKP kiesését a szlovák parlamentből – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a szlovákiai választásokat értékelve.

Gratulálunk a győzteseknek, és örülünk, hogy láthatóan megerősödtek a jobbközép pártok és jobbközép vezetésű koalíció jöhet létre a szombati választások után – mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár hozzátette, hogy ez Robert Fico és Ján Slota „zsigerileg magyarellenes és hungarofób" kormányzásának a végét is jelentheti.

A szlovákiai választások eredményeként bekövetkező fordulat révén elhárult az akadály az elől, hogy az elkövetkező években a problémák megoldásával, „a közép-európai építéssel" lehessen foglalkozni, és a párbeszéd kezdődhessen a két fél között. „A magyar kormány részéről nyitottak vagyunk, szükség van a párbeszédre" – mondta Németh Zsolt.

A szlovák–magyar kapcsolatok építése és a párbeszéd szempontjából a külügyi államtitkár jó alapként említette meg a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) korábbi elnökének, Pavol Hrusovskynak egyik, 2003-ban közölt cikkét, amelyben az együttműködés lehetőségét vázolta fel: a múltra is nyitott, de a jövőbe tekintő párbeszédet, valamint a két népet érzékenyen érintő problémák kitárgyalását ajánlva.

A Magyar Koalíció Pártjával (MKP) kapcsolatban Németh Zsolt elmondta, hogy „sajnáljuk a kiesését, mert az elmúlt két évtizedben a szlovákiai magyarok szempontjából fontos érdekképviseleti szervezetről van szó, amely regionális és helyi szinten meghatározó módon van jelen a szlovákiai és szlovákiai magyar közéletben". Szerinte az MKP választási eredményének magyarázata nem a magyar parlament által elfogadott kettős állampolgársági törvénnyel és a szlovákiai reakciókkal magyarázható. „Ha így lenne, akkor Ficónak kormányon kellett volna maradnia" – tette hozzá Németh Zsolt, aki úgy vélte, hogy az MKP és a Híd közötti választáskor inkább arról lehetett szó, hogy melyik képviseli „hitelesebben és határozottabban" a szakítást Fico politikájával.

Hangsúlyozta, hogy a nyitottság továbbra is megvan az MKP és a Fidesz, valamint a felvidéki magyarság és a magyar kormány közötti együttműködésre. A Hídnak „magának kell eldöntenie, hogyan kíván részt venni a magyar–magyar párbeszédben" – tette hozzá a külügyi államtitkár.

A nem hivatalos választási végeredmény alapján a két eddigi és újra parlamentbe jutott koalíciós párt (a Smer és a SNS) és a négy ellenzéki párt (az SDKU, az SaS, a KDH és a Híd) között a mandátumok megoszlása 71-79 az ellenzék javára.

Történelmi győzelmet aratott a jobbközép a szlovák választáson

Magyar Hírlap, 2010. június 14.

Bár papíron a kormányzó balközép Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) nyerte meg a szombati parlamenti választásokat Szlovákiában, mégis az ellenzék alakíthat kormányt. A Smer a voksok 34,8 százalékát szerezte meg, két koalíciós partnere közül csak Ján Slota jutott be – az SNS alig lépte át az ötszázalékos bejutási küszöböt, és kibukott a parlamentből a Vladimír Meciar vezette HZDS.

Az eddigi kormányoldalnak nincs, a négy jobbközép pártnak együtt azonban megvan a kormányzáshoz szükséges többsége. Az ellenzék fő ereje, az Iveta Radicová vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió 15,42 százalékot (28 mandátum), a most először parlamentbe jutó Szabadság és Szolidaritás 12,14 százalékot (22 mandátum), a Kereszténydemokrata Mozgalom pedig 8,5 százalékot (15 mandátum) szerzett, és a szavazatok 8,1 százalékát tudhatja magáénak Bugár Béla Híd pártja, ami 14 mandátumot jelent. A Magyar Koalíció Pártja 4,3 százalékával a parlamenten kívül marad. A négy szlovákiai jobbközép párt megerősítette, egyikük sem tárgyal Ficóval, a közös kormányzás a céljuk.

Németh Zsolt külügyi államtitkár lapunknak arról beszélt, a magyar diplomácia történelmi sikerként értékeli a jobbközép pártok győzelmét, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a szlovák választóknak elegük lett a magyarellenes politikából.

Antonescu kirohant Tőkés László ellen

Krónika, 2010. június 14. – Rostás Szabolcs

Tovább folytatódik a román ellenzéki pártok Tőkés László elleni negatív kampányhadjárata annak kapcsán, hogy az erdélyi képviselő lehet az Európai Parlament egyik alelnöke a törvényhozás plénumának holnapi plenáris ülése nyomán.

Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT Magyar Összefogás Listáján a tavalyi EP-választásokon újabb mandátumhoz jutott volt egyházfőt a Fidesz-delegáció javaslatára az európai néppárti frakció jelölte az Európai Parlament alelnöki posztjára, amely Schmitt Pálnak, a magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása után üresedett meg. Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a hét végén bejelentette: az alakulat EP-képviselőinek kötelezően nemmel kell szavazniuk a „Románia határait folyamatosan feszegető" Tőkés megválasztására, ellenkező esetben kizárják őket a pártból.

Crin Antonescu azzal indokolta pártja Tőkés-ellenes megnyilvánulását, hogy szerinte politikai karrierje során az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke „folyamatosan Románia aktuális határai, államisága és a trianoni békeszerződés következményei ellen foglalt állást". „Politikai pártként a PNL-nek döntő hozzájárulása volt Nagy-Románia megteremtéséhez, hiszen az alakulat egykori elnöke, Ion I. C. Brătianu volt az, aki részt vett a tárgyalásokon, és aláírta a trianoni békeszerződést, ennek megfelelően pártunk egyetlen képviselője sem támogathatja Tőkés alelnökké választását" – jelentette ki szombaton a PNL elnöke. (Antonescu történelmi ismeretei azonban hiányosak, a trianoni békediktátumot ugyanis Bukarest részéről nem Brătianu, Románia korábbi és későbbi miniszterelnöke, hanem Ion Cantacuzino államminiszter és Nicolae Titulescu diplomata látta el kézjegyével).

Az ellenzéki politikus élesen támadta a szintén néppárti, Emil Boc kormányfő vezette Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is Tőkés támogatása miatt, sőt felrótta a nagyobbik kormánypártnak, hogy „feláldozta" a román nyelvet a tanügyi törvény megszavazásával, amely lehetővé teszi Románia történelme és földrajza anyanyelven történő oktatását. Antonescu kirohanása különben még a román Zöld Pártot is megdöbbentette. Remus Cernea, az alakulat ügyvezető elnöke (tavalyi államfőjelöltje) tegnap elítélte a PNL elnökének nacionalista diskurzusát, emlékeztetve, hogy Tőkésnek oroszlánrésze volt az 1989-es forradalom temesvári kirobbantásában, ugyanakkor méltatta az erdélyi EP-képviselőnek a ciántechnológia európai betiltását célzó kezdeményezését. „Románia számára fontos siker lenne Tőkés László EP-alelnökké választása" – szögezte le Cernea.

Kezdhetik elölről a pereskedést a premontreiek

Anzelm atya nem adja fel, Tőkés kiáll az egyházi diszkrimináció ellen
Reggeli Újság, 2010. június 14. – Szőke Mária

Tegnap délben a vasárnapi szentmisét követően került sor Váradszentmártonban arra az imaláncra, majd sajtótájékoztatóra, amelyet Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát tartott, s amelyen megjelent Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök és kísérete is.
Mint lapunk is több esetben megírta már, az apátkanonok ily módon tiltakozik az ellen, hogy a szentmártoni premontrei kolostor épületét a román állam nem hajlandó visszaszolgáltatni a rendnek, noha hivatalos dokumentáció bizonyítja, ki a jogos tulajdonosa az ingatlannak. A román törvénykezés ítéletével elégedetlen rendfőnök a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a tulajdonjog tisztázása végett. A főapát szerint a premontrei ingatlan esete egyértelmű bizonyíték arra, hogy Romániában vallási diszkrimináció történik.
Hosszú hónapok elteltével a múlt héten kapta meg az Anzelm atya által megbízott ügyvéd a strasbourgi emberjogi bíróság válaszát. A rövid értesítésben az áll, hogy egy háromtagú bizottság kivizsgálta az egyházi ingatlan körül kialakult helyzetet, s úgy találta, hogy a premontrei rend nem merített ki minden jogi lehetőséget Romániában, amellyel visszaigényelhetik a kolostor épületét. Ez azt jelenti, hogy a szerzetesrend kezdheti elölről a pereskedést, s mint a kanonok elmondta, ezt meg is fogják tenni.
A tegnap megtartott sajtótájékoztatón Tőkés László is felszólalt, együttérzéséről és támogatásáról biztosította a fehérkanonokot. Az EP-képviselő, akit a szentmártoni katolikus hívek nagy szeretettel fogadtak, rövid, de tartalmas beszédben vázolta a romániai egyházi ingatlanok körül kialakult furcsa helyzetet rámutatva, hogy a magyar történelmi egyházak milyen sok esetben válnak kisemmizettekké. A restitúciós törvények önmagukban éppúgy nem érnek semmit, ha nem lehet őket a gyakorlatban is igazságosan, méltányosan alkalmazni, mint azok a szépen hangzó, de üres szólamok, amelyekkel politikusok, érdekképviseletek áltatják az embereket. Márpedig a szentmártoni kolostoréhoz hasonló történetek azt igazolják, hogy a kommunizmus okozta „társadalmi betegségek" nem gyógyultak meg, ezeket csak tettekkel és érdekérvényesítéssel lehet orvosolni. Az EP-képviselő és kísérete közösen imádkozott a szentmártoni katolikus gyülekezettel, erőt és kitartást kívánva nekik, igazuk eléréséhez.
Értesüléseink szerint Tőkés László meghívására nemsokára Strasbourgba utazik egy ökomenikus egyházi delegáció, amelynek tagja lesz a nagyváradi fehérkanonok is. A küldöttség célja, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Romániában a magyar történelmi egyházaknak mindmáig el kell szenvedniük a vallási diszkriminációt, márpedig ez egyetlen, magát demokratikusnak valló EU-tagállamban sem megengedett.

A Kulturális Autonómia Tanács működését pártpolitikai megfontolások fölé kell emelni

Reggeli Újság, 2010. június 14.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács június 11-én, Kolozsváron tartotta elnökségi ülését, amelyen véglegesítette a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek névsorát – közölte tegnap az EMNT sajtóirodája. A küldöttek személyére korábban az EMNT területi szervezetei és szakbizottságai tettek javaslatot.

Az Elnökség értelmezésében a Kulturális Autonómia Tanács egy olyan közösségi testület, amelynek fő feladata a stratégia-alkotás az oktatás, tudomány, közművelődés, hagyományőrzés, műemlékvédelem, közszolgálati média és általában a közösségépítés területén, továbbá olyan támogatáspolitikai reform előkészítése és végrehajtásának felügyelete, amely visszaszorítja a civil társadalmi szerveződések kiszolgáltatottságát a politikummal szemben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szándéka szerint mindezt a pártpolitika fölé kell emelni, ezért küldöttei a Kulturális Autonómia Tanácsban elsősorban a civil és kulturális szervezetek képviselői, és nem politikusok. Fontos továbbá, hogy a testület a konszenzus-orientált döntéshozatal elve szerint működjön.
Az Elnökség elvárja, hogy ebben az RMDSZ is partner legyen, hiszen a testület tagjainak csak negyedét jelöli az EMNT. Amennyiben mindezen kérdésekben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén megegyezés születik, nincs akadálya annak, hogy a közel jövőben, az EMNT szándéka szerint Erdély fővárosában, Kolozsváron, végre megalakuljon a Kulturális Autonómia Tanácsa.
Az EMNT küldöttsége mandátumot kapott, hogy az mindezeket érvényesítse az RMDSZ képviselőivel való tárgyalás során.
Az elnökségi ülésen Szabó László jegyző, az EMNT segélyprogramjainak koordinátora beszámolt a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett gyűjtés eredményeiről. Az első segélyszállítmány június 10-én érkezett Edelény térségébe, és több önkéntesesekből álló csoport is dolgozik az árvízkárok felszámolásán. Az EMNT elnöksége a gyűjtés folytatásáról határozott.
Gergely Balázs Kolozs megyei elnök ismertette a Kolozsvári Magyar Napok tervezett programjait. A 2010. augusztus 18–22. között zajló rendezvényt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos, kiemelt rendezvényként kezeli.

A keresztény jelző kötelez! – Évzáró a PKE-n

Reggeli Újság, 2010. június 14. – Szőke Mária

Zsúfolásig megtelt szombat délelőtt a nagyvárad-újvárosi református templom, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségét tartották. Több mint háromszáz különböző vallású fiatal, szülők, barátok töltötték meg a templom padjait, de számos hazai és magyarországi politikai és egyházi személyiséget is láttunk a padsorokban.

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László volt püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. A veretesen kidolgozott prédikációban a címzetes püspök üdvözölte a PKE hallgatóit, kiemelve azt, mennyire fontos, hogy a fiatalokban tudatosuljon a keresztény értékrend fontossága, hogy felvérteződjenek egy olyan életszemlélettel, amely szelektál, megtart és hitet ad egy látványcentrikus, globalizált világban, ahol a médiával manipuláló érdekcsoportok sokszor tudatosan törekednek arra, hogy sivár fogyasztókká torzítsák a jövő generációit. Az egyházkerület volt püspöke, az egyetemalapítás kezdeményezője beszédében több aktuális politikai és közéleti eseményt is megemlített, szólt például a magyarországi politikai váltásról, üdvözölte a Fidesz–KDNP új határozatait, amelyek az elcsatolt részek magyar lakosságát is erőteljesen és remélhetőleg pozitívan érintik. Szó esett az anyaországi árvízkárosultakról, mint megtudtuk, a tegnapi ünnepi istentiszteleten begyűlt perselypénzt is ahhoz az összeghez adják, amellyel a magyarországi testvéreket akarják megsegíteni.
A lélek kardja Istennek fegyvere, utalt a Szentírásra Tőkés, figyelmeztetve a PKE végzős hallgatóit arra, hogy életükben, karrierjük folyamán se feledjék, Krisztus katonáiként a szeretet szent fegyverével kell építsék, javítsák és szebbé, igazabbá tegyék a világot. A hit harcosai soha nem támadnak, hangzott el a prédikációban, de elég erősek ahhoz, hogy Isten segedelmével megvédjék a veszélybe került igazi értékeket.
Az igehirdetést követően János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet. Gratulálva a most végzett fiataloknak sikeres, boldog életet kívánt nekik. Az ünnepi köszöntések során szót kapott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalban lévő püspöke is, aki a keresztény kötelességek éltetésére is buzdította az ifjakat. A PKE-nek már a nevébe foglalt„keresztény" jelző is egyfajta útmutató, hogy az itt végzett hallgatók ne feledjék, honnan lettek szárnyra bocsátva, hol tanultak s hogy a keresztény tradíciókon alapuló életszemlélet hirdetői kell legyenek.
Ezt követően felszólalt Szászfalvi László, a magyar kormány egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Az anyaországi politikus gratulált Tőkésnek az egyetem létrehozásáért, s a magyar nemzet teljes összefogásának szükségességére mutatott rá. A magyarság gyümölcsei a most végzett fiatalok, vélekedett az államtitkár, hát adja isten, hogy teremjenek a nemzet javára. Kitért az aktuális magyar politikai eseményekre is, biztosítva a jelenlevőket, hogy a második Orbán-kormány fokozott figyelemmel kíséri az erdélyi, partiumi magyarság sorsát is, és remélik, sikerül minél hamarabb elfelejteni azokat a nemzetáruló cseleket és cselekedeteket, amelyeket a Gyurcsány kormány követett el a kisebbségi létbe szakadt magyar közösségek ellen.
A beszédek között a Partiumi Kórus adott elő igen szép énekeket, emelve ezzel az évzáró ünnepélyességét. A kissé hosszúra nyúlt rendezvényen még mások is felszólaltak, így többek között Hermán M. János egyetemi lelkész, előadó-tanácsos, aki a moderátor szerepét is betöltötte az ünnepségen, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Sorin Curilă a Nagyváradi Állami Egyetem képviseletében, Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora. Ezt követően a PKE rektora érdemokleveleket osztott ki az arra érdemes ifjaknak. Majd megtörtént az egyetem jelképes kulcsának átadása a következő, jövőre végző évfolyamnak. Az ünnepség a himnusz eléneklésével zárult.

A liberálisok nem támogatják Tőkést Lászlót

Háromszék, 2010. június 14.

Tőkés László európai parlamenti alelnökké választása ellen szavaznak a liberálisok — jelentette be Crin Antonescu pártelnök, aki azt is hozzáfűzte, aki másképp cselekszik, annak nincs amit keresnie pártjában. Antonescu szerint azért nem támogatják Tőkést, mert „Románia határait támadó nyilatkozatai és akciói" voltak és vannak, felkérte Traian Băsescut és a DLP-t, hogy kövesse példájukat.
Antonescu kifejtette, nagy liberális pártelnökök harcoltak Nagy-Románia létrejöttéért, Ion I. C. Brătianu tárgyalt és írta alá a trianoni szerződést, „ő szentesítette a sérthetetlen határokkal és felépítéssel rendelkező modern román állam létrejöttét", tehát nekik követniük kell példáját, és Tőkés ellen kell voksolniuk. „Nincs amit keresnie az NLP-ben annak, aki olyan emberre szavaz, aki megkérdőjelezi Románia Trianonban megállapított határait." Antonescu bírálta a DLP-t azért is, amiért támogatja, hogy a kisebbségek anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát. „Sem Traian Băsescu, sem Emil Boc nem áldozhatja fel a román nyelvet csak azért, mert az RMDSZ-szel kormányoz" — fejtette ki a liberális pártelnök.

Egyetemről felső fokon

Új Magyar Szó, 2010. június 14.

– Baló Levente „Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékő és színvonalú egyeztetésre" – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttmőködési szerződést írtak alá.

„Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékő és színvonalú egyeztetésre" – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttmőködési szerződést írtak alá.

Az értekezleten az intézményvezetők áttekintették annak lehetőségeit, hogyan kapcsolható össze, hogyan fejleszthető hatékonyabban a két ország egyetemi rendszere.

„Csereképesnek kell lennie Erdélynek és Romániának, csereképeseknek, versenyképesnek kell lenniük a felsőoktatási intézményeinknek, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban" – hangsúlyozta felszólalásában Markó Béla RMDSZ-elnök, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttmőködést szorgalmazzák.

Ez a terület azért is kiemelten fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes – mert három év alatt négyezerrel nőtt a hazai felsőoktatásban továbbtanulók száma, 13 ezer egyetemistát tartottak nyilván az elmúlt tanévben.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte: a felsőoktatás fejlesztése nemzetpolitikai fontossággal bír. „Ennek a képzésnek a rendeltetése az, hogy Erdélyben és a Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy a magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen" – mondta az EP- képviselő.

Szabó Gábor rektor a közös egyeztetést és az együttmőködésre való törekvést azért is nevezte stratégiai fontosságúnak, mert az egyetemek közötti verseny most nem belföldön, hanem külföldön, a nemzetközi porondon dől el. A kolozsvári fórum új lendületet kíván adni a közös képzési és kutatási programok kialakításának figyelmeztettek a résztvevők, az oktatók, hallgatók, és kutatók cseréjének, valamint különböző regionális együttmőködési programok fejlesztésének – hangzott el az értekezleten.

Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei

Szombaton ballagtak el az idei végzős hallgatók Románia egyetlen, a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal államilag akkreditált magyar egyeteméről, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE). A hagyományos ünnepi istentisztelettel egybekötött záróeseményt a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották.

Igehirdetésében Tőkés László püspök, EP-képviselő, a PKE alapítója a „hit fegyverzetével" való felvértezés fontosságát emelte ki. Az igehirdetést követően János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet, amelyben beszámolt az egyetem eredményeiről.

Padlón Băsescu népszerűsége

Új Magyar Szó, 2010. június 14.

Ha holnap államelnöki választásokat tartanának, az első fordulóban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kerülne ki győztesen a szavazatok 33,8 százalékával: Második fordulós ellenfele Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lenne, aki a megmérettetés első fordulójában a maga 27,1 százalékával fölényesen legyőzné az alig 11,7 százalékot begyőjtő Traian Băsescu jelenlegi államfőt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Társadalomtudományi Csoport (GSS) készített a PNL megrendelésére.

Ha holnap államelnöki választásokat tartanának, az első fordulóban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kerülne ki győztesen a szavazatok 33,8 százalékával: Második fordulós ellenfele Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lenne, aki a megmérettetés első fordulójában a maga 27,1 százalékával fölényesen legyőzné az alig 11,7 százalékot begyőjtő Traian Băsescu jelenlegi államfőt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Társadalomtudományi Csoport (GSS) készített a PNL megrendelésére.

A közvélemény-kutatás szerint Antonescu annak ellenére lenne listavezető, hogy Victor Ponta „szimpátiamutatója" 2,5 százalékkal magasabb az övénél. „Bár Ponta népszerőbb a válaszadók körében, az eredmények mégis azt mutatják, hogy Antonescura többen szavaznának.

Ez azért van így, mert az államelnök személyére vonatkozó kérdésre szabadon válaszolhattak a megkérdezettek, tehát sokan (40%) a PSD berkeiből szeretnének államfőt, így Adrian Năstasét, Victor Pontát, Mircea Geoanát, illetve Ion Iliescut nevezték meg, míg a liberális táborban nincs túl sok esélyes: Crin Antonescut választották a legtöbben, Călin-Popescu Tăriceanut pedig csupán néhányan.

Ez azt jelenti, hogy az államelnök-választáson a szociáldemokraták négy esélyes politikus közül választhatnak, míg a liberálisoknak csupán egyetlen ilyen személyt sikerül kitermelniük – magyarázta el Cătălin Lixandru, a GSS ügyvezető igazgatója. Az elnökválasztási preferencialista a következőképpen alakulna: Mircea Geoană (10,7 százalék), Corneliu Vadim Tudor (4,4 százalék), Kelemen Hunor (2,5 százalék) és Elena Udrea (0,9 százalék).

Traian Băsescu népszerősége drasztikusan csökkent, hiszen a megkérdezetteknek csupán a 15,7 százaléka találja rokonszenvesnek az államfőt. Emil Boc miniszterelnök ebből a szempontból még Băsescunál is rosszabbul áll: a felmérésben részt vevőknek csupán a 8,3 százaléka vélekedett pozitívan róla. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az államfő és a jelenlegi kormány felelős a mostani gazdasági helyzetért, miközben csak 4,8 százalék gondolja, hogy a volt PNL-kormány vitte csődbe az országot.

Szimbolikus, de előkészítetlen

Új Magyar Szó, 2010. június 14. – Székely Ervin

Az állampolgárságnak azzal az országgal szemben, ahol az illető kettős állampolgárnak nincs állandó lakhelye, valójában nincs jogi tartalma.

Ha egymás mellé tesszük a román és a magyar állampolgársági törvényt, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy a kettő között nincsenek lényegi eltérések. Mindkettő lehetővé teszi az állampolgárság kedvezményes megadását annak, aki nem rendelkezik az illető országban állandó lakhellyel, de teljesíti a következő feltételeket: felmenői magyar, illetve román állampolgárok voltak, lojálisak a befogadó országgal szemben, büntetlen előéletűek és ismerik a befogadó ország nyelvét.

Ha egymás mellé tesszük a román és a magyar állampolgársági törvényt, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy a kettő között nincsenek lényegi eltérések. Mindkettő lehetővé teszi az állampolgárság kedvezményes megadását annak, aki nem rendelkezik az illető országban állandó lakhellyel, de teljesíti a következő feltételeket: felmenői magyar, illetve román állampolgárok voltak, lojálisak a befogadó országgal szemben, büntetlen előéletűek és ismerik a befogadó ország nyelvét. A magyar szabályozás annyiban megengedőbb, hogy megelégszik a magyarországi származás valószínűsítésével, ez azonban nem jelent érdemi különbséget.

Mindkét törvényben a lényeg az, hogy a szabályozás leleményesen kijátssza az Európa Tanács keretében 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény ama rendelkezését, amely szerint az állampolgárságra vonatkozó szabályok nem tartalmazhatnak nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést (5. cikkely, első bekezdés). A trükk az, hogy történelmi előzményekkel helyettesítik az etnikai elvet, hiszen a volt magyar, illetve román állampolgárok leszármazottai az esetek nagy többségében maguk is román, illetve magyar emberek.

A román állampolgársági törvény 2003-as módosítását semmilyen jelentősebb nemzetközi reakció nem követte. Sem az akkori, sem pedig a mai szlovák kormány nem tiltakozott semmilyen nemzetközi fórumon a román állampolgársági törvény miatt. Azt, hogy a magyar szabályozás milyen hisztériát váltott ki Szlovákiában, elsősorban a pozsonyi parlamenti választásokat megelőző kampányhangulattal lehet magyarázni. Valószínőleg bármennyit is tárgyalt volna a magyar és a szlovák kormány, ebben a kérdésben (sem) tudtak volna megállapodni.

Az azonban igencsak meglepő, hogy a román külügyminisztérium közleménye szerint a magyar állampolgársági törvény alkalmazásának összhangban kell lennie a nemzetközi normákkal és szabványokkal. Ebből ugyanis az hallható ki, mintha most nem így lenne. Eltekintve a szóban forgó kommüniké farizeusságától, arra is gondolhatunk, hogy a magyar kormány nemcsak Szlovákiával, de Romániával sem folytatott előzetes konzultációt.

Knut Vollebaeck, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa – talán nem véletlenül azt követően, hogy találkozott Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel – úgy nyilatkozott: „Óvtam az államokat attól, hogy pusztán etnikai, nemzeti, nyelvi, kulturális vagy vallási kötelékek alapján állampolgárságot adjanak, és azt szorgalmaztam, hogy a maguk teljességében mérlegeljék az állampolgárság megadásának következményeit. Különösen igaz ez akkor, amikor egy szomszédos államban lényeges számban élő lakosoknak biztosítanak állampolgárságot".

Ha Románia és Szlovákia a történtek alapján még vádolható elfogultsággal Magyarországgal szemben, az már nehezen magyarázható, hogy a magyar diplomácia Brüsszelben sem készítette kellőképpen elő a törvény megszavazását, nem magyarázta el mértékadó európai fórumokon a szabályozás mibenlétét.

Az alapkérdés ugyanis az, hogy az állampolgárság akár tömeges megítélése sérti-e annak az államnak a szuverenitását, ahol az új magyar vagy román állampolgárok élnek. E kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálni az állampolgársági jogviszony tartalmát.

Ha ezt megtesszük, akkor kiderül, hogy az állampolgárságnak azzal az országgal szemben, ahol az illető kettős állampolgárnak nincs állandó lakhelye, valójában nincs jogi tartalma. Ott az illető nem fizet adót, nem jár iskolába, nem veszi igénybe a betegbiztosítást, nem kap nyugdíjat (pontosabban nem az állampolgársági jogviszony alapján jut hozzá, ha hozzájut), legfennebb nem adják ki azonnal és feltétlenül a lakóhelye szerinti országnak, ha ott valami bőncselekményt követett el.

Ilyen körülmények között az állampolgárság megadása szimbolikus gesztusként kezelendő, amelyet azonban – magyar részről – sokkal bölcsebben, körültekintőbben és jobban időzítve kellett volna megoldani.

Szórványügynököket a szórványba!

Új Magyar Szó, 2010. június 14.

A szórványban olyan régiónkénti „szórványügynököket" kellene alkalmazni, akik ismerik a térségben élő magyar kisebbség településenkénti problémáját és ezeket folyamatosan feltárnák az érdekképviseleti fórumok előtt – hangzott el a hétvégén a Beszterce-Naszód megyei Felőr községben szervezett szórványkonferencián, melyen Fehér, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei pedagógusok vettek részt.

A résztvevők zöme arról számolt be, hogy a helyi tanácsoknak nem érdeke négy gyerekkel kisebbségi osztályt mőködtetni, teljes oktatói állást fizetni, így veszélyben a magyar oktatás. Décsei Attila Besztrece-Naszód megyei RMDSZ-elnök lapunknak elmondta: meg kell győzni a szülőket, hogy a helyi iskolák is képesek gyerekeket felkészíteni az egyetemi beiratkozásra. „Így megmaradhatna számtalan szórványiskola és nem kellene a tanároknak más megyéből keresni diákokat" – számolt be a konferencia tanulságairól Décsei.

Másvalakinek meg adok, mert a cimborám

Index, 2010. június 11.

Szőcs Géza, a kulturális terület új vezetője Nyugat-Európa helyett Türkmenisztán, Kazahsztán és az üzbégek felé nyitna. A három F, a finanszírozandó, felejthető, felejtendő elve ellenére sem tiltana be semmit. Heteken belül kiderül, mely nemzeti intézmény vezetőjét váltják le, kicsit később az is, hogy van-e közünk a sumérokhoz. Az új kulturális vezetés számára a legfontosabb a film, meg az, hogy minden be legyen digitalizálva. Orbán első kormányzásával ellentétben jelenleg nem központi kérdés a kultúra, sem kormányzatilag, sem szimbolikusan.

Milyen célokkal veszi át a kulturális terület irányítását?

Egyfelől a nemzetegyesítés fontosságának tudatában. Ezen nemcsak a Trianon után több részre szakadt nemzetet értem, hanem az egyes közösségeken belüli, például a magyarországi nemzettesten belüli szakadások, törésvonalak, lövészárkok betemetését, áthidalását, megszüntetését. Ez a feladat csakis a kultúra eszközeivel teljesíthető. Továbbá: mivel nemzetünk egy óriási szellemi értékfelhalmozás tulajdonosa, amelyet a nyitottság határoz meg, tehát mivel mindig közvetítő és befogadó szerepet játszott, ennek köszönhetően úgy válhat Európa egyik legműveltebb nemzetévé, hogy közvetítő tudásközponttá válhasson Ázsia fele.

Bizonyára mindegyikünk találkozott már ázsiaiakkal, akiknek a puszta tény is, hogy magyarokkal került kapcsolatba, már maga élmény volt. Vannak országok Kazahsztántól Japánig, ahol ha egy magyar érkezik hozzájuk, már a repülőtéren széles mosollyal fogadják. Ez nem sok helyen fordul elő. Ázsiában mint távolba szakadt testvért tartanak minket számon.
hirdetés

Ha konkrét lépésekről beszélünk, akkor ezt a hídszerepet Európa és Ázsia közt hogyan alakítaná ki. Kínai oktatást vezetne be az iskolákban?

Nem pont Kínára gondoltam. Ők amúgy is meg fognak jelenni maguktól is. De rengeteg ázsiai ország van, amelyek mind a türk – vélt vagy valós – rokonság révén kerülnek az érzelmi látókörünkbe. A kazah, kirgiz, üzbég, türkmén világ – a tadzsik ettől különbözik, de a jászság révén azért feléjük is kapcsolódunk –, ezek az országok a maguk több ezer éves kultúrájával önérzetesen szeretnék magukat megjeleníteni Európa számára, saját kulturális értékeik jogán. Csakhogy ehhez nemigen van fogadókészség.

Szőcs Géza

Szőcs Géza (Marosvásárhely, 1953. augusztus 21.) erdélyi magyar költő, politikus. Édesapja Szőcs István, újságíró, kritikus. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–82-ben szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság többször is letartóztatta és bántalmazta, ezután elhagyta Romániát. A rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 2010-től az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára. Kinevezését a Fideszen belül elutasítás kísérte, Orbán Viktor mégis őt tette meg államtitkárnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ami a köztük lévő jó viszonnyal magyarázható. Szőcs Lévai Anikó szakácskönyvében is közreműködött.

Mi magunk olyan programokat kívánunk megjeleníteni Nyugat-Európában, amelyek ott másodlagosnak számítanak, mert azt ők jobban csinálják. „Ne mutassák meg nekünk itt Berlinben, hogy hogyan kell videóinstallációt csinálni." Tehát ne Európában kívánjunk magunknak szekunder szerepeket, inkább Ázsia fele kellene megjeleníteni saját magunkat, továbbá Nyugat-Európából volna helyes értékeket irányítanunk arrafele. Talán nem túl korai megemlítenem egy másik tervemet, hogy egy minden eddiginél nagyobb szabású digitalizálási programot szeretnék elindítani. Jelenleg ez ott tart, hogy a már létező jelentős számú kezdeményeket integráljuk egyetlen egységes rendszerbe. Az az elképzelésem, hogy a kulturális tárca által támogatott intézmények, kiadók, folyóiratok alapvetően annak függvényében és mértékében juthassanak támogatáshoz, hogy mennyiben járultak hozzá ehhez a programhoz.

Arról van szó, hogy egy folyóirat nagyobb eséllyel juthat támogatáshoz, ha elkészíti a weboldalát?

Egy-egy szerkesztőség vagy múzeum olyan területeken kap digitalizálási feladatokat, amelyek számukra magától értetődőek. Nemcsak arra gondolok, hogy mondjuk a Tiszatáj következő számát mindenestől a központi rendszerbe kell belevinni.

Ez egyszerű feladat. De arról is szó van, hogy például legközelebbi szerzőik egyike, Baka István teljes lírai életművét és annak recepcióját dolgozzák fel. Tehát ha még nincs ilyen, készítsenek egy Baka-monográfiát és egy Baka kritikai kiadást. Ezt bárki másra bízni jelentős összeg lenne. Nekik viszont van erre kész apparátusuk, hátuk mögött ott van egy egyetem, az ő szerzőjük volt Baka István a kezdetektől haláláig, magától értetődik, hogy ez egy rájuk szabott feladat. De Klebelsberg szegedi építkezéseinek történetét megírni szintén.

Minden intézménytől, ami állami támogatásért folyamodik, elvárnak valamilyen digitalizációs munkát?

A legtöbbtől elvárunk ilyet. Egy színháztól azt várnám, hogy az előadásról, a díszletekről készüljön legalább egy dokumentumfilm. Gyűjtsék össze a régi plakátokat, katalógusokat, a színházban játszó egykori és mai színészek névsorát.

Folyik Magyarországon digitalizációs munka [1]. A NAVA a magyar tévék műsorát archiválja, de ott problémát okoznak a szerzői jogi kérdések, amik miatt az anyag nem nyilvános, nem korlátlanul hozzáférhető. Hogyan oldanák meg ezt az ügyet?

A tévéknél és filmes műhelyekben zajló digitalizáció olykor sikeresnek mondható, olykor viszont az eredmény nem kompatibilis más rendszerekkel. Tudnék olyan televíziót megnevezni, ahol olyasmit archiválnak, ami aztán soha nem lesz hasznavehető, mégis elszámolják érte a pénzt. Ebből a zsákutcából ki kell jönni.

Ez mit jelent?

Egységesíteni kell a munkát. Egy digitális múzeumot kell elképzelni, amelybe minden értékünknek bele kell kerülnie. Ha máshogy nem megy, a szóban forgó vitás tartalmak legyenek fizetősek. A rendszer maga ingyenes, de aki Baka István kéziratban maradt verseit ismerni akarja, a hetven év lejártáig köteles jogdíjat fizetni. De az is járható út lehet, hogy a rendszer megvásároljon bizonyos jogokat a jogtulajdonosoktól.

Az elmúlt héten került nyilvánosságra az ön magánlevélnek szánt körlevele, amelyben nyomást akart gyakorolni Orbán Viktorra, hogy ne vegye el a kulturális államtitkárságtól a Balassi Intézetet. Jó ötlet volt?

Egyáltalán nem nyomást akartam gyakorolni, csupán tájékoztatni. Amikor ezt a magánlevelet megírtam neki, még nem voltam kinevezve. Olyan civilnek tartottam magam, aki értesült arról, hogy kialakulóban vannak elképzelések, amelyek az intézetek jövőjét más államigazgatási keretek között képzelik el. Miután apparátuson kívüli emberként nem volt semmilyen eszközöm az ellenvéleményem megfogalmazására, hogy nagyobb súlyt adjak ennek az ellenvéleménynek, úgy gondoltam, először is megkérdezem erről a kulturális élet néhány fontos szereplőjét.

Ez számomra természetes gondolat volt, de tény és való, hogy sokaknál kiverte a biztosítékot, mert egy közigazgatási szokás- és normarendszeren belülről ítélték meg, ahol ilyen még nem volt. Egyébként nagyon helyesen, ne is legyen. Szét kell választani egy szabadúszó értelmiségi és egy hivatalnok szerepkörét, nem szabad a kettőt összekeverni. Az első lecke volt, az első olyan tanulságokkal, hogy egy másik világban fogok a továbbiakban ténykedni, más törvények között, amelyek az autonómiát csak fegyelmezett formában engedik működni.

Orbán Viktor válaszolt a levelére valamilyen formában?

Azt mondta, vigyázzak, mert kis mozdulatokkal is lehet nagy bajt csinálni. Ami a levelet illeti: amennyi antipátiát kiváltott, sőt jogos haragot néhány kolléga részéről, annyi elismerő telefonhívást is kaptam művészektől.

Ön hónapok óta készül a kulturális terület irányítására. Ez alatt úgynevezett problémakatalógust állított össze. Mit tartalmaz ez?

Például a balettintézet folyamatosan beázó épületének a gondja, ilyenekkel kezdődik, a másik végén pedig a debürokratizálás és újratervezés áll. Vegyük csak a kulturális intézeteket, amelyekben a munkatársak idejük jelentős részét azzal töltik, hogy dokumentálják és jegyzőkönyvezik a saját munkájukat.

Aztán itt van a filmterület. Itt vonakodtam használni a filmipar szót, mert azt nagyon nem szeretem, a filmművészet szót meg azért nem használtam, mert nemcsak arról van szó, hanem a forgatókönyvtől a mozijegyig mindenről. A filmmel kapcsolatban rendkívül vehemens állítások és polémiák kísérik az egész terület működését. Ezt is felvettük a problémakatalógusba, át kell világítani, belülről megérteni, melyek a neuralgikus pontok, az antagonisztikus konfliktusok, hogy eljussunk oda, amit én úgy fogalmazok meg, hogy a kulturális kormányzat egyik első számú kötelessége a filmművészetet és a filmgyártást támogatni. Úgy, hogy ennek eredményeképp a bennünk meglevő, a magyar kultúrában meglevő potenciálnak megfelelő filmalkotásokkal tudjunk jelen lenni a hazai és nemzetközi tudatalakításban.

A film a fontosak között is a legfontosabb szerepet kapja az ön vezetése alatt?

A film nálam kiemelt szereppel bír. Szubjektív szempontok, de egyéb megfontolások alapján is. Kezdem az utóbbival: egy film sohasem csak néhány színésznek biztosít művészi önmegvalósítási lehetőséget, hanem mögötte teljes vertikum van, benne van az író, a képzőművész, a mozgásművész, a zeneszerző, nem beszélve a többiekről. Sokféle értelmiséginek ad elfoglaltságot, megélhetést és sikerélményt, miközben dialógusok, kapcsolatok, személyes szálak szövődnek közöttük, amelyek a kívánatos irányt mutatják afelé, hogy létrejöjjenek egymással kommunikálni képes szellemi műhelyek.

Akkor a magyar állam nem teszi ki a filmet a piacnak és a versenynek? Hallani arról, hogy Andy Vajna és Kálomista Gábor a gazdasági minisztériumban önállóan fog dolgozni, velük együtt tud majd működni?

A mondott levél tartalmazott egy aggódó bekezdést, hogy olyan hírek kezdtek el terjedni, hogy a filmgyártás kikerülne a kulturális tárca felügyelete alól, és a gazdaságihoz kerülne. Utánamentem ennek a hírnek, amely csak folklorizált formában jutott el hozzám. Egyelőre annyi derült ki, hogy a több millió dolláros amerikai tőkével rendelkező produkciók gyártását, az ebben való magyar részvételt nem a mi tárcánk felügyelné.

Egy korábbi nyilatkozatában említette, hogy döntéseit a három F elve alapján hozza majd, azaz lesznek finanszírozandó, felejthető és felejtendő kulturális produkciók. Az utolsóra kérdeznénk rá, ami aktív szerepet tételez fel a kulturális kormányzat részéről. Hogyan felejtetnének el az emberekkel kulturális termékeket?

Remélem, ezt nem úgy olvasták, hogy ezek az elveim, hanem úgy, hogy a három T mára már lecserélődött a három F-re. Ez a gyakorlat, bármilyen betűbe csomagoljuk, mert mindenki, akiben van értékpreferencia, azt mondja, hogy „nekem ez tetszik, ez kevésbé tetszik, ezt el sem tudom viselni". Ne higgyük, hogy túl vagyunk a tűrt, tiltott, támogatott kategóriákon. A felejtendő azt jelenti, hogy ez a mű, szerző, ez az állítólagos érték nem illeszthető bele abba az esztétikai értékrendbe, amit a magunkénak vallunk.

Amiről beszél, az a felejthető kategória. A felejtendő, ha jól értjük, azt jelenti, hogy egyes produktumokat valamiféleképpen zárjunk ki a kulturális közegből.

E pillanatban nem tudnám elképzelni, hogy bármivel kapcsolatban is tiltást akarnék megfogalmazni, és azt mondani, hogy ennek el kell tűnnie az ember és az emberiség szeme elől. Leszámítva bizonyos emberellenes üzeneteket, de ezek ritkán öltenek esztétikailag igényes formát. Márpedig itt első sorban az esztétikumról beszélünk.

Úgy hallottuk, hogy egyes intézmények élén vezetőváltást tervez. Itt a Nemzeti Színház, a Nemzeti Galéria, a Ludwig és egyesek szerint a Szépművészeti Múzeum is szóba kerülhet.

A Nemzeti Színház igazgatójával kapcsolatban Réthelyi miniszter úr parlamenti bizottsági meghallgatásán hallottam az egyetlen felvetést. A Jobbik képviselője fogalmazott vele kapcsolatban türelmetlenül. Semmilyen más kontextusban el nem hangzott ilyesmi az én jelenlétemben. De ami a legfontosabb nemzeti intézményeket illeti, ott meg kell nézni, kinek mikor jár le a megbízatása, ki hogyan vezeti az intézményt, kinek milyen a szakmai megbecsülése, melyik intézménynek milyenek a közönségkapcsolatai, és ezek együtteséből kell levonni a konklúziókat.

Mely intézményeket vizsgálják?

Konkrétumot nem mondok, ne keltsünk pánikot.

Sok mindent hallani, Jankovics Marcell kinevezésétől az intézmény megszüntetéséig, hogy mi lesz a legnagyobb kulturális támogatónál, a Nemzeti Kulturális Alappal. Milyen változások várhatók ott?

Én is hallottam felröppenni híreket. Van olyan javaslat is, nem kormányzati, hanem a művésztársadalom részéről fogalmazott javaslat, hogy szűnjön meg az NKA. Ennek az érvei a következők. Az egyik szerint egy minisztériumban kell legyen annyi kompetencia, hogy saját maga dönteni tudjon, melyik könyv, film vagy múzeumi bevásárlás támogatandó, és melyik nem, vagyis fölösleges drága önköltséggel fenntartani erre egy külön struktúrát. A másik érv, hogy ha a szakmára bízzuk a pénz elosztását, óhatatlanul felmerülnek a brancsok, érdekcsoportok közötti viszonyok okozta dilemmák. Valakinek nem adok, mert az ellenségem vagy más politikai nézetei vannak, mint nekem. Másvalakinek meg adok, mert a cimborám.

Ezek között az érték elkísértetiesedik, fantom marad belőle. Vagyis a finanszírozás nem értékalapú lesz. Ezek hangoznak el az NKA megszüntetése mellett. E pillanatban arra hajlok, hogy az NKA-t meg kell őrizni, azzal együtt, hogy újragondoljuk a funkcionális elveket. Ha erre egyáltalán sor kerül, ezt nem idén, és csakis a szakma bevonásával tudom elképzelni. Ha már pont részükről merültek fel az aggályok és vádaskodások, akkor együtt kell megtalálnunk a megoldást. Az fel sem merült, hogy szőröstől-bőröstől megszűnne az NKA.

Bejelentette [2], hogy szeretné elindítani a Julianus barát programot, ami a magyarság eredetét genetikailag kutatná. „Egy néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került." Nem tart a támadásoktól?

Én az igazságtól nem félek. Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a valósághoz, jelen esetben a múlt idejű valósághoz. Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját, és úgy gondolom, a kíváncsiság az egész emberi civilizációt és kultúrát meghatározó és mozgató erő. Nem szabad a kíváncsiság jogát elvitatni magunktól vagy másoktól.

Egy ilyen tudományos alapvetés esetében valóban a kulturális minisztérium feladata lenne, hogy új kutatási irányt jelöljön ki?

Ez inkább az Akadémia feladata volna. Ám a kulturális diskurzusokban jelennek meg folyamatosan a délibábos viták, a sületlenségek. A kevésbé képzett emberek fantáziáját ez megragadja, és végső fokon a nemzeti identitásukban okoz zavart. Mert oda jutnak el, hogy nem is magyar vagyok, hanem ez vagy az. Ezeknek szeretnék véget vetni.

„Növelni kell a határon túli magyarság anyagi támogatását"

A magyar kormány, ha más néven is, de visszaállítja a HTMH-t és a MÁÉRT-ot
Magyar Szó, 2010. június 12. – Varjú Márta

Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere kétnapos szerbiai látogatása alkalmával csütörtökön Vuk Jeremić szerb külügyminiszterrel találkozott, majd pénteken Boris Tadić szerb államfővel és Mirko Cvetković kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz, késő délután Szabadkán pedig Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével beszélgetett. A Magyar Szónak pénteki tárgyalásait megelőzően adott exkluzív interjút.

Külügyminiszter úr, első hivatalos külföldi útja Szerbiába vezetett. Milyen üzenete van ennek a gesztusnak?

– Hosszú távú stratégiai megfontolásból látogattam első hivatalos külföldi utam során Szerbiába. Kormányunk úgy látja, hogy a térségbeli kapcsolatainkat nemcsak egyszerűen szinten kell tartani, hanem tovább kell erősíteni és mélyíteni. Különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a térségi politikánk déli irányba erősödjön. Ez az irány konkrétan Szerbiát, Romániát és Horvátországot jelenti.

Elsőként Vuk Jeremić külügyminiszter úrral tárgyalt. Milyen benyomásokkal távozott erről a találkozóról?

– Egy hónappal ezelőtt találkoztam a külügyminiszter úrral Budapesten, és akkor hívott meg erre a látogatásra. Kellemes légkörben zajlottak a tárgyalásaink, a felmerülő kérdések túlnyomó részében egyetértés van közöttünk.

A kettős állampolgárság kérdése kapcsán hogyan értékeli a szerb fél reakcióját?

– Azt hiszem, hogy az állampolgárság törvényi szabályozása tekintetében a magyar és a szerb helyzet rendkívül hasonlatos. Hiszem azt, hogy a közös sors olyan tényező, ami képes ellensúlyozni esetleges más megfontolásokat. Én a magam részéről meg vagyok elégedve a szerb fél reakciójával.
Vasárnap tartották meg a nemzetitanács-választásokat Szerbiában. Mi a véleménye a választás kimeneteléről a magyar közösség esetében?

– Úgy tudom, hogy a magyarok részvételi aránya lényegesen meghaladta az átlagos részvételi arányt, ami dicséretes. Annak is nagyon örülök, hogy a Magyar Összefogás ilyen nagyszerű eredményt ért el. A 77 százalékos támogatottság minden várakozást felülmúlt, s egyben nagyon fontos politikai üzenetet hordoz a tekintetben, hogy a magyarság nagy többsége a Vajdasági Magyar Szövetség által létrehozott összefogásban látja érdekérvényesítésének legfontosabb eszközét. Fontos üzenet ez a magyarság számára, de a vajdasági magyarság politikai szervezetei és szövetségesei számára is.

Január elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöklője. Ezáltal Önök még inkább elősegíthetik majd Szerbia csatlakozási törekvéseit?

– Stratégiai kérdés számunkra, hogy Szerbia mielőbb az EU tagjává váljon. Ennek az útnak megvannak az állomásai. A következő feladat, hogy mielőbb ratifikáljuk a stabilizációs és társulási egyezményt. Hétfőn ülésezik a külügyminiszterek tanácsa Luxemburgban, amelyen én is részt veszek. Minden jel arra mutat, hogy zöld utat fognak adni a ratifikációs folyamat megkezdéséhez. Szerbiai látogatásom során közöltem a vendéglátóimmal, hogy Magyarország az elsők között fogja majd ratifikálni ezt a stabilizációs és társulási egyezményt. Ez a kérdés, úgy tűnik, eldőlt, a másik kérdés viszont még nyitott, jelesül, hogy mikor tudja majd elkezdeni az Európai Bizottság a szerb csatlakozási kérelem véleményezését. Erre a kérdésre ebben a pillanatban nagyon nehéz választ adni, mert nem kizárt, hogy bizonyos országok ellenzése miatt erre csak ősszel kerül sor. Egy azonban biztos: a magyar elnökség ideje alatt mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Szerbia integrációs folyamata felgyorsuljon.

A Fidesz beváltotta a választási ígéretét, hiszen első intézkedései között módosította az állampolgársági törvényt, lehetővé téve ezáltal a határon túli magyarok számára, hogy letelepedés nélkül elnyerjék a magyar állampolgárságot. Milyen értékeket tulajdonít Ön a kettős állampolgárság intézményének?

– A kettős állampolgárságnak eszmei értéke van, de talán éppen a vajdasági magyarság szempontjából materiális értéke is. Gondolok itt a munkaerő szabad áramlására, az oktatásra és hasonló előnyökre, de mégis elsősorban az eszmei jelentőség itt a legfontosabb. Egészen egyszerűen megszűnt egy hátrányos megkülönböztetés, ami abból állt, hogy a világ összes országában élő magyar lehetett magyar állampolgár, úgymond kettős állampolgár, anélkül, hogy Magyarországon élt volna, épp csak a határon túli magyarok nem. Hát mi ezt a hátrányos megkülönböztetést megszüntettük! Azt hiszem, ez pozitív lépés volt.

Szándékukban áll-e visszaállítani a Magyar Állandó Értekezletet és a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Esetleg terveznek-e egyéb változtatásokat a határon túli magyarság ügyeivel kapcsolatban?

– A határon túli magyarok ügye kormányzati feladat. Elképzelésünk lényege, hogy minden egyes kormányzati szervben, azaz minden egyes minisztériumban kell lennie egy olyan részlegnek, amely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik. Legyen szó oktatásról, kultúráról, netalán gazdaságról, fejlesztési kérdésekről vagy közlekedésről. Persze mindezt koordinálni kell kormányzati szinten, ez a Határon Túli Magyarok Hivatalának lesz a feladata, ha másként is fogják hívni. Répás Zsuzsa lesz a hivatal vezetője, akit már jól ismernek Vajdaságban. A határon túli magyarság politikai szerveivel és képviselőivel való együttműködést illetően egészen biztos működtetni fogunk egy, a MÁÉRT-hez hasonlatos fórumot. Ennek sem biztos, hogy MÁÉRT lesz a neve, de hogy egy ilyen fórumot működtetni fogunk, az egészen biztos.

A határon túli magyarok támogatási rendszerével kapcsolatban milyenek a terveik?

– Egészen biztos, hogy a határon túli magyarság támogatását át kell tekinteni és szervezni, sőt fel kell újítani, és a forrásokat – gazdasági erőforrásaink keretein belül – lehetőleg növelni kell. Van egy nagyon sürgős feladatunk otthon: a magyar gazdaságot rendbe kell hozni. Ez nem lesz könnyű! De én úgy hiszem, hogy a néhány nappal ezelőtt meghirdetett intézkedési terv működni fog, s mivel én általában a derűlátók közé tartozom, remélem, hogy 2011-től megindul a magyar gazdaság növekedése, sikerül növelni a foglalkoztatást is, és ez azt jelenti majd, hogy a nemzetpolitika rendelkezésére álló forrásokat is fokozatosan növelni tudjuk.

A felhatalmazással élni kell

Pásztor István: Soha ennyire széles összefogás nem jött létre, ez hatványozottan több, mint amire bármikor is képesek voltunk
Magyar Szó, 2010. június 13. – Halász Gyula

A múlt hét végén megtartott nemzetitanács-választáson a vajdasági magyarság nagy többséggel a Magyar Összefogás listára szavazott. Az elsöprő siker nagy jogosítványokat és felelősséget ruház a testület tagjaira is, meg a listát állító VMSZ-re is. Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével a választási sikerről, valamint magáról a nemzetitanács-választás folyamatáról beszélgettünk.

A VMSZ óriási politikai sikerének is nevezhetnénk a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását, az önök által indított lista fölényesen győzött. Kérem értékelje ezt a sikert.

– Én többször végiggondolva a történetet, három-négy elemben látom a kérdésre a választ. Egyrészről abban, hogy a szavazópolgárok minden jel szerint méltányolták azt az évekre visszanyúló erőfeszítést, ami a közösségi ügyeknek a valós képviselete tekintetében tapasztalható. Ezt értelmes politizálásnak is lehet nevezni, de ez valóban egy nagyon-nagyon hosszú út, ami a tizenöt éves építkezés eredménye. Ezen belül úgy gondolom, hogy az utóbbi pár év nem rontott, hanem javított ezen a helyzeten. Ez válasz mindazok számára is, akik az utóbbi időben folyamatosan arról beszéltek, hogy a VMSZ stratégiai hibákat halmoz, és hogy nem így kellett volna. Azt gondolom, hogy ezek a felvetések most választ kaptak. Másodsorban, soha ennyire széles összefogás nem jött létre a listaállításban és a programalkotásban, mint most. Ez hatványozottan több, mint amire bármikor is képesek voltunk. Az, hogy a civilek, az értelmiségiek és az egyházak személyes szerepet vállaltak, úgy gondolom, hogy pontosan azt bizonyítja, hogy a listának az elnevezése megfelelt annak a tartalomnak, amit a lista produkált, illetve amit a lista fölmutatott. A harmadik dolog, ami nagyon fontos, az az, hogy ezen a listán olyan emberek vannak, akik eddigi életükben, eddigi tevékenységükkel bizonyították a közösségi elkötelezettségüket. Ezek az emberek nem arról kellett, hogy beszéljenek, hogy hetedikétől mit fognak csinálni, hanem azt tudták felmutatni, hogy az elmúlt években, évtizedekben miket csináltak azon a területen, ahol dolgoznak. A választási program az egy külön eleme ennek a történetnek, ezt több mint hetven kampányrendezvényen több ezer emberrel ismertettük meg, és több tízezer példányban juttattuk el a szavazópolgárokhoz. Ez egy nagyon ambiciózus, ugyanakkor a törvényben megadott kereteken belül mozgó, reális, közösségépítő program. Ebben a tekintetben azt gondolom, hogy mi voltunk az egyedüli olyan lista, amelynek volt programja, mert az összes többit, a legjobb esetben is csak fércmunkának lehet nevezni. Volt egy olyan érzésem, hogy a Magyar Összefogás lista programjának a rövidített átírása történt meg ötletek szintjén. A sikerhez hozzájárult a választási program is, és hozzájárult az az emberfeletti erőfeszítés, amit nemcsak a jelöltek, hanem a több mint ezer aktivista is nyújtott, az aláírásgyűjtés folyamata és a választási kampány alatt is. Négyszer megszólítottuk a potenciális szavazókat, elmondtuk nekik, hogy mi miért fontos, megkerestük őket, kapaszkodóval, szóróanyaggal láttuk el őket. Ez azt gondolom teljesen újszerű a vajdasági magyar politizálásban, viszont nincsen neki alternatívája, mert a másik oldalakon ugyanezzel a metódussal találkoztunk szembe. Amit a Humentis listája infrastrukturális támogatásként élvezett, az a Demokrata Párt infrastruktúrája. Tehát ezzel kellett nekünk csatáznunk, és ilyen szempontból fontos volt az, hogy eljussunk a szavazópolgárokhoz, és hogy olyan helyzetet teremtsünk, hogy ők tudjanak az alternatívák közül választani. Az alternatívák közötti választás azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar szavazók politikailag érettek, nem lehet őket becsapni.

A választások lebonyolítása enyhén szólva problematikus volt. Mi erről a véleménye?

– Ez egy katasztrofálisan rosszul megszervezett választás volt. Ez azt bizonyította, hogy a Központi Választási Bizottság komolysága és az ügyben való érdekeltsége messze az elfogadható szint alatt van. Ezzel kapcsolatban csak két-három példát szeretnék mondani. Négy óra hosszával a szavazóhelyek megnyitása előtt, hajnali háromkor tudták meg az emberek, hogy hová kell, hogy menjenek szavazatszedő-bizottsági tagnak. Ez példátlan. Vagy hogy a szavazás napján tíz óráig lehessen föllebbezni, amiről majd a KVB dönt azt követően, hogy a szavazás befejeződik, az úgy gondolom, hogy a komédiának a része. Komoly gondok voltak az értesítések kiosztásával, a szavazóhelyek megnyitásával, mivel az emberek későn kapták az értesítést arról, hogy tagjai a szavazatszedő bizottságnak, ezért nem is tudtak megjelenni a nyitás pillanatában. Ennek jó lenne utánanézni, ez nem kizárólag és elsősorban kisebbségi kérdés, hanem úgy gondolom, hogy általános kérdés. Ez az ország ettől különb választásokat képes megszervezni, és ha meg tudta szervezni az általános választásokat, akkor az igazi kérdés az, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztása miért nézett ki így? Azért, mert a mi ügyünk kevésbé fontos, mint az általános választások, vagy azért, mert mi másodrendű polgárok vagyunk? Ezekre a kérdésekre kellene választ találni. Én úgy gondolom, hogy ez civilizációs, és nem kisebbségi kérdés.

Ön szerint volt negatív kampány?

– Volt negatív kampány. Mi a magunk részéről ebben a negatív kampányban nem vettünk részt, ez az ellenünk irányuló negatív kampány volt. Szóban is és írásban is. Ilyen vonatkozásban azt gondolom, hogy ez a kampány újszerű volt sok tekintetben. Annyi mocskot, amennyit ránk hánytak, én még nem láttam. Sajnos ebben a negatív kampányban, azzal, hogy felületet biztosított, a vajdasági magyar sajtó jelentős része is szerepet vállalt, többek között a Magyar Szó is.

Mire gondol pontosan?

– Akkor, amikor szerkesztéspolitikáról és objektivitásról beszélünk, akkor az nemcsak a kinyomtatott példányra vonatkozik, hanem az elektronikus megjelenésre is. Persze én ezzel nem azt akarom mondani, hogy az adott témával kapcsolatban nincsen mindenkinek joga elmondani a véleményét, de azt mindenféleképpen el szeretném mondani, hogy nagyon messze visz az az elkezdett gyakorlat, amit itt az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztaltunk.

A fórumokra gondol?

– A fórumokon olyan mocsok jelent meg, amit az az érzésem, hogy nem véletlen engedett a Magyar Szó a világhálóra, hanem szándékosan. De hát valószínű, hogy majd ezzel is szembesülni kell. Ugyanakkor az is látszik, hogy ezeknek a fórumoknak mekkora az olvasottsága és a befolyása, ami úgy gondolom, hogy szintén el kellene, hogy gondolkodtassa azokat, akiknek ezzel foglalkozniuk kell.

Mikor alakul meg az új Magyar Nemzeti Tanács?

– Egészen biztos, hogy június folyamán, pontos dátumot azonban nem tudok mondani. Minél hamarább szeretnénk megalakítani, és függetlenül attól, hogy jön a nyár, én az első pillanattól kezdve abban vagyok érdekelt, hogy negyedik sebességből induljon a történet. Nincsen idő arra, hogy sokat vakarózzunk, és nincs is rá szükség.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek