„Koccintásos korszakot zárt" Tőkés László Budapesten
Új Magyar Szó, 2010. december 2.
„Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra" – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap Budapesten. A Kempinski Szállodában tartott sajtófogadás a kilencven évvel ezelőtt történtekre emlékezve harangzúgással kezdődött.
„Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra" – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap Budapesten. A Kempinski Szállodában tartott sajtófogadás a kilencven évvel ezelőtt történtekre emlékezve harangzúgással kezdődött.
Az erdélyi magyar politikus felidézte a szállodában, hogy nyolc évvel ezelőtt ezen a napon, az akkori román és magyar kormányfő részvételével tartott koccintást, és azt mondta: „azért jöttünk össze, hogy erkölcsi értelemben lemossuk a gyalázatot".
„Le akarjuk zárni azt az időszakot, amely december 5-ével kezdődött" – fogalmazott, utalva a hat évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra is. Hozzátette: egészen drámai Trianon utóélete. Megjegyezte: csaknem egy évszázad alatt Romániában a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya – a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében – 80-20 százalékra torzult.
„Felszólítjuk a nemzetük rovására koccintókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, álljanak az oldalára" – fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László. A politikus az európai egyesülésben jelölte meg a magyarság egyesülésének keretét és távlatát.
Jobbik-tüntetés Alföldi Róbert leváltásáért
Alföldi Róbert igazgató leváltását követelte tegnap este a Jobbik Magyarországért Mozgalom a budapesti Nemzeti Színház előtt szervezett tüntetésen. A párt többek között azért kérte az igazgató menesztését, mert korábban beleegyezett, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából rendezvényt tarthatnak a színházban. Mint ismert, utóbb Alföldi visszavonta belegyezését, s a román nemzeti ünnep előestéjén egy budapesti szállodában tartotta meg rendezvényét a román nagykövetség.
A parlament kulturális és sajtóbizottságának ellenőrző albizottsága mára behívatta Alföldit, hogy leváltása tárgyában „mondhassa el védőbeszédét". Az igazgató előbb elfogadta, majd elutasította a meghívást. Az ülésen nem vesznek részt a testület fideszes tagjai sem, arra hivatkozva, hogy az ellenőrző bizottságnak nem tiszte a Nemzeti Színház igazgatójának leváltása.
Tőkés László: máig hatnak Trianon következményei
MTI, 2010. december 1.
Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra - hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Budapesten.
A Kempinski Szállodában tartott sajtófogadás a kilencven évvel ezelőtt történtekre emlékezve harangzúgással kezdődött. Az erdélyi magyar politikus felidézte a szállodában nyolc éve e napon, az akkori román és magyar kormányfő részvételével tartott koccintást, és azt mondta: "azért jöttünk össze, hogy erkölcsi értelemben lemossuk a gyalázatot". "Le akarjuk zárni azt az időszakot, ami december 5-ével kezdődött" - fogalmazott, utalva a hat évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra is.
Tőkés László rámutatott arra, hogy Trianon következményei máig hatnak; a magyarországi lakosságszám az idén 10 millió alá csökkent, és vészes a határon túli magyarság népességfogyatkozása is. Az utóbbi húsz évben mintegy 1 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma - mondta. Hozzátette: egészen drámai Trianon utóélete. Csaknem egy évszázad alatt a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya - a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében - 80-20 százalékra torzult - jegyezte meg.
Az EMNT elnöke a szomszédos románságnak nemzeti ünnepük alkalmából őszinte jókívánságát fejezte ki, ugyanakkor kiemelte: a feltétlen jószándék és szolidaritás sem feledtetheti, hogy örömünnepük számunkra gyásznap, hiszen kilencven évvel ezelőtt "Nagyrománia Magyarország feldarabolásával jött létre".
Tőkés László utalt 1918. december 1-jére, "az első koccintásra", amikor a román csapatok birtokukba vették Erdélyt, megszállták Brassót, Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Mint mondta, ezt követte nyolc évvel ezelőtt a Kempinski Szállodában tartott "második koccintás", amikor Adrian Nastase akkori román és Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök részvételével tartottak ünnepséget, "konstruktív vigassággal ünnepelvén az erdélyi magyarság mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját". Az EMNT elnöke kitért egy "harmadik koccintásra" is, arra, hogy egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt általa illegitimnek nevezett elnöke is részt vett Traian Basescu román elnök meghívására a Bukarestben ez alkalomból tartott rendezvényen.
Úgy fogalmazott: fájdalmas, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot. "Felszólítjuk a nemzetük rovására koccintókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, álljanak az oldalára" - fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László. A politikus az európai egyesülésben jelölte meg a magyarság egyesülésének keretét és távlatát.
Tőkés László és Toró T. Tibor, a tanács ügyvezető elnöke a sajtó képviselői számára kiosztott nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során. Toró T. Tibor kifejtette: széles körű összefogást szorgalmaznak, amely a társadalom minden területét átfogja, s szükségesnek tartanak külön stratégiákat a tömbmagyar területek és a szórványvidékek magyarságának minél teljesebb "mozgósítására". "A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó" - írták felhívásukban. Az elképzelések megvalósítására cselekvési tervet dolgoznak majd ki.
Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával.
Tőkés László: máig hatnak Trianon következményei
Magyar Hírlap/MTI 2010. december 1.
Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra – hangsúlyozta Tőkés László a Kempinski Szállodában, a kilencven éve történt gyulafehérvári döntés emlékére tartott sajtófogadáson.
Az erdélyi magyar politikus felidézte a szállodában nyolc éve e napon, az akkori román és magyar kormányfő részvételével tartott koccintást, és azt mondta: „azért jöttünk össze, hogy erkölcsi értelemben lemossuk a gyalázatot". „Le akarjuk zárni azt az időszakot, ami december 5-ével kezdődött" – fogalmazott, utalva a hat évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra is.
Tőkés László szerint Trianon következményei máig hatnak; a magyarországi lakosságszám az idén 10 millió alá csökkent, és vészes a határon túli magyarság népességfogyatkozása is. Az utóbbi húsz évben mintegy 1 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma – mondta. Tőkés szerint egészen drámai Trianon utóélete. Csaknem egy évszázad alatt Romániában a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya – a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében – 80-20 százalékra torzult – jegyezte meg.
Az EMNT elnöke a szomszédos románságnak nemzeti ünnepük alkalmából őszinte jókívánságát fejezte ki, ugyanakkor kiemelte: a feltétlen jószándék és szolidaritás sem feledtetheti, hogy örömünnepük számunkra gyásznap, hiszen kilencven évvel ezelőtt „Nagyrománia Magyarország feldarabolásával jött létre".
Tőkés László utalt 1918. december 1-jére, „az első koccintásra", amikor a román csapatok birtokukba vették Erdélyt, megszállták Brassót, Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Mint mondta, ezt követte nyolc évvel ezelőtt a Kempinski Szállodában tartott „második koccintás", amikor Adrian Nastase akkori román és Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök részvételével tartottak ünnepséget, „konstruktív vigassággal ünnepelvén az erdélyi magyarság mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját". Az EMNT elnöke kitért egy „harmadik koccintásra" is, arra, hogy egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt általa illegitimnek nevezett elnöke is részt vett Traian Basescu román elnök meghívására a Bukarestben ez alkalomból tartott rendezvényen.
Tőkés szerint fájdalmas, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot. „Felszólítjuk a nemzetük rovására koccintókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, álljanak az oldalára" – fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László. A politikus az európai egyesülésben jelölte meg a magyarság egyesülésének keretét és távlatát.
Tőkés László és Toró T. Tibor, a tanács ügyvezető elnöke a sajtó képviselői számára kiosztott nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során. Toró T. Tibor kifejtette: széles körű összefogást szorgalmaznak, amely a társadalom minden területét átfogja, s szükségesnek tartanak külön stratégiákat a tömbmagyar területek és a szórványvidékek magyarságának minél teljesebb „mozgósítására".
"A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó" – írták felhívásukban. Az elképzelések megvalósítására cselekvési tervet dolgoznak majd ki. Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával.
Harangszó a Kempinskiben – Neuralgikus koccintásokra emlékezett az EMNT
Magyar Hírlap, 2010. december 2. – Kristály Lehel
Bocsánatkérésre szólította fel a magyar nemzet rovására koccintgatókat, köztük Szász Jenőt és Medgyessy Pétert Tőkés László Románia nemzeti ünnepén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tegnap korszakzáró sajtófogadást tartott a budapesti Kempinski szállodában.
Koccintás helyett gyászharang csendült fel szerdán délelőtt a budapesti Kempinski szállodában, ahol nyolc éve Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök és román kollégája, Adrian Nastase koccintott Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolása napján. A szállodában ezúttal a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tartott sajtófogadást. Az erdélyi politikus utalt arra, hogy a Kempinski-koccintásként elhíresült eseményről kívántak megemlékezni, „amikor is nem sörrel, hanem pezsgővel koccintottak a magyar és a román elvtársurak nagy szégyenünkre".
A fogadáson kiadott nyilatkozatában Tőkés úgy fogalmazott: „Igaz magyar ember nem ül ünnepet és nem koccint december 1-jén." A dokumentumban emlékeztettek a nemzetpolitikai szempontból neuralgikus koccintásokra is. A nyilatkozat szerint „az »első koccintás« emléke azokhoz a tábornokokhoz fűződik, akik birtokba vették Erdélyt. Nyolc esztendeje (...) a Kempinski szállodában román és magyar elvtársuraink, »konstruktív« vigassággal ünnepelték erdélyi magyarságunk mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját. A magyarság nemzeti méltóságát provokáló ünnepi fogadáson Adrian Nastase és Medgyessy Péter társaságában az ünneplők között volt még Göncz Árpád volt államfő és Kovács László külügyminiszter, valamint az erdélyi kárvallottak dicstelen honatyái, Verestóy Attila és Kelemen Attila".
Tőkés utalt arra is, hogy „az erdélyi nemzeti szemérem már-már tagadni igyekszik ama »harmadik koccintást«, amelyre éppen egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) illegitim elnöke részvételével került sor Traian Basescu elnök meghívására, a bukaresti Cotroceni-palotában. Ekkor sokan kiábrándultak és elfordultak a jobb sorsra érdemes MPP-től".
Tőkés felszólította „a nemzetük rovására koccintgatókat, a hazai szociál-liberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, és álljanak az oldalára. Vegyenek példát Alföldi Róbert színházigazgatótól, aki végül nem ült fel a román nemzetállami politika újabb provokációkísérletének, és nem adott helyt a Nemzeti Színházban Erdély elszakítása megünneplésének".
Az EMNT elnöke őszinte jókívánságait fejezte ki a románságnak nemzeti ünnepe alkalmából, de jelezte: szerencsétlen választásnak tartják, hogy erre olyan napot tűztek ki, amely kizárja a közös ünneplésből Románia lakosságának egy jelentős részét, köztük a magyarokat.
A román nagykövetség kedd este a Kempinski melletti Le Meridien szállodában ünnepelt.
Koccintás nélkül, harangszóval emlékezett Budapesten az EMNT Erdély elcsatolására
Székelyhon.ro, 2010. december 1.
A nemzetük rovására koccintgatókat, többek között Szász Jenőt, Medgyessy Pétert és Verestóy Attilát szólította fel bocsánatkérésre Tőkés László szerdán a budapesti Kempinski Szállodában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács korszakzáró rendezvényén megszólalt a gyászharang is, amely Erdély Románia általi bekebelezésére emlékeztetett.
Rendhagyó fotó- és újságcikk-részleteket bemutató kiállítással és sajtófogadással zárta le szerdán délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt a korszakot, amelyet Tőkés László EMNT-elnök többek között a nemzetidegen szocialista kormányzás időszakaként vagy Budapestnek a határon túliak iránti közömbösségeként jellemzett.
A tárlaton látható volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, amint Traian Băsescuval koccint Székelyudvarhelyen, vagy 2009 december elsején megérkezik a bukaresti Cotroceni-palotába. Bemutatták az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nemzetgyűlést, illetve Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök és román kollégája, Adrian Năstase Kempinski Szállodában történt koccintását is.
A pezsgőspoharak helyett azonban szerdán gyászharang csendült fel a Kempinski Szállodában, ahol nyolc éve Medgyessy Péter és Adrian Năstase együtt vett részt a Románia nemzeti ünnepe, Erdély elcsatolása napja alkalmából adott fogadáson.
Tőkés László utalt arra, hogy a Kempinski-koccintásként elhíresült eseményről kívánnak megemlékezni „amikor is nem sörrel, hanem pezsgővel koccintottak a magyar és a román elvtársurak nagy szégyenünkre".
A fogadáson kiadott nyilatkozatában Tőkés úgy fogalmazott: „igaz magyar ember nem ül ünnepet és nem koccint december 1-jén". A dokumentumban emlékeztetett a nemzetpolitikai szempontból neuralgikus koccintásokra is.
A nyilatkozat szerint az „első koccintás" emléke azokhoz a tábornokokhoz fűződik, akik kilencven évvel ezelőtt, a bevonuló román csapatok élén birtokba vették Erdélyt, megszállták Brassót és Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Nyolc esztendővel ezelőtt, az áldatlan kommunista internacionalizmus szellemében, itt, a Kempinski Szállodában koccintottak egymással román és magyar elvtársuraink, „konstruktív" vigassággal ünnepelvén erdélyi magyarságunk mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját. A magyarság nemzeti méltóságát provokáló ünnepi fogadáson Adrian Năstase és román kísérete oldalán, Medgyessy Péter társaságában, az ünneplők között ott volt még Göncz Árpád volt államfő és Kovács László külügyminiszter, valamint az erdélyi kárvallottak dicstelen honatyái, Verestóy Attila és Kelemen Attila. Az erdélyi nemzeti szemérem már-már tagadni igyekszik ama „harmadik koccintást", melyre éppen egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt illegitim elnöke részvételével került sor Traian Băsescu elnök meghívására, a bukaresti Cotroceni-palotában. Ekkor sokan kiábrándultak és elfordultak a jobb sorsra érdemes polgári párttól. Valamikor ugyanezt tette Szőcs Géza akkori RMDSZ-főtitkár – jelenlegi budapesti művelődésügyi államtitkár –, aki viszont azért szakított az eredeti önmagát megtagadó szövetséggel, mivel végképp nem volt hajlandó azokkal koccintgatni, akik 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen – Petre Roman akkori miniszterelnök vezényletével – a „kifelé a magyarokkal az országból" és a „halál reájuk" jelszavak skandálásával fojtották belé a megbékélés szavát".
Tőkés felszólította „a nemzetük rovására koccintgatókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, és álljanak az oldalára. Vegyenek példát Alföldi Róbert színházigazgatótól, aki végül nem ült fel a román nemzetállami politika újabb provokáció-kísérletének, és a Nemzeti Színházban nem adott helyt Erdély elszakítása megünneplésének".
Mint az EMNT-elnök fogalmazott, fájdalmas, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot.
Az EMNT elnöke őszinte jókívánságait fejezte ki a románságnak nemzeti ünnepük alkalmából, de jelezte: szerencsétlen választásnak tartják, hogy erre olyan napot tűztek ki, amely kizárja a közös ünneplésből Románia lakosságának egy jelentős részét, köztük a magyarokat. „Ma a Kempinski Szállodáról vegyük le a rontást, melynek igazgatósága készséggel adott helyt korszakzáró összejövetelünknek" – zárta beszédét Tőkés.
Tőkés László és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a sajtó képviselői számára kiosztott nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során. Toró T. úgy fogalmazott: „Ismételten megmérettetünk, hogy hányan maradtunk. (...) A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó! (...) Számoljuk meg, hogy hányan vagyunk, és kikre számíthatunk!"
Toró T. kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával.
A román nagykövetség egyébként kedden este a budapesti Kempinski melletti Le Meridien Szállodában ünnepelt. A rendezvényen először a magyar, majd román himnusz csendült fel. Ireny Comaroschi nagykövet beszédében a két ország egymásra utaltságát, stratégiai – európai uniós és észak-atlanti – szövetségét, illetve kölcsönös érdekeit emelte ki. Szólt arról is, hogy a magyarországi román, illetve a romániai magyar kisebbség képezi a hidat a két nép között. Az ünnepély rendbontás és tüntetések nélkül zajlott le.
Ziua Naţională a României, prilej de doliu pentru unguri
Antena3, 2010. december 1.
Ziua Naţională a României, zi de doliu pentru maghiari, susţine europarlamentarul Laszlo Tokes. Acesta consideră că pe 1 decembrie 1918, Ardealul a fost furat Ungariei, motiv pentru care în ţara vecină au bătut clopotele.
"Aceasta zi e una de doliu pt noi, nu de sarbatoare.(...) Noi am putea sărbători ziua asta dacă am avea ce sărbători. Nu s-a onorat promisiunea de la Alba Iulia", a declarat, miercuri, Lazlo Tokes.
Tot miercuri, in cadrul unei ceremonii din Budapesta, vicepresedintele Parlamentului European a declarat ca urmarile Tratatului de pace de la Trianon se fac inca simtite si trebuie remediate, potrivit Mediafax.
Tokes a spus ca numarul maghiarilor din Bazinul Carpatilor s-a redus cu circa un million in ultimii 20 de ani, in timp ce populatia Ungariei a scazut sub zece milioane de locuitori anul trecut.
El a precizat ca este "dramatica" modificarea raportului intre romanii si maghiarii din zonele care au fost cedate Romaniei de catre Ungaria in urma Tratatului, care a ajuns la 80 la 20 la suta dupa 1920, de la cel initial de 55 la 45 la suta. Acest lucru este o consecinta, a adaugat vicepresedintele PE citat de Mediafax, a "asimilarii artificiale" a etnicilor maghiari, stabilirii unui numar mare de romani in orasele etnicilor ungari si a stimulentelor acordate etnicilor maghiari pentru a parasi tara natala.
Laszlo Tokes, la Budapesta: Nu putem uita că Ziua Naţională a României este şi o zi de doliu pentru Ungaria
Adevarul, 2010. december 2.
Vicepreşedintele Parlamentului European, Laszlo Tokes, a deplâns la Budapesta "tragedia maghiarilor din Transilvania", respectiv semnarea Tratatului de pace de la Trianon, despre care afirmă că îşi face simţite în continuare efectele şi că acestea trebuie remediae, relatează Mediafax, citând MTI.
Laszo Tokes a declarat că "bunăvoinţa necondiţionată şi loialitatea nu ne pot face să uităm că Ziua Naţională a României este şi o zi de doliu pentru Ungaria", deoarece actuala "Românie a fost născută prin divizarea Ungariei".
Tokes apreciat drept "dramatic" faptul că raportul iniţial de 55 la 45 la sută între români şi maghiari în zonele care, conform Tratatului, au fost cedate de Ungaria României a ajuns la 80 la 20 la sută după 1920, ca urmare a "asimilării artificiale" a etnicilor maghiari, stabilirii unui mare număr de români în oraşele etnicilor ungari, precum şi a stimulentelor acordate etnicilor maghiari pentru a părăsi ţara lor natală, informează Mediafax.
Potrivit oficialului european, populaţia Ungariei a scăzut sub 10 milioane de locuitori în 2010, iar numărul total al maghiarilor din Bazinul Carpaţilor s-a redus cu aproximativ un milion în ultimii 20 de ani.
Romania Libera, 1 Decembrie 2010 – ANDRA DUMITRU
Urmările Tratatului de pace de la Trianon se fac încă simţite şi trebuie remediate, a declarat, miercuri, Laszlo Tokes, vicepreşedintele Parlamentului European, care a participat la o ceremonie organizată la Hotel Kempinski din Budapesta, relatează Mediafax.
Tokes a declarat că populaţia Ungariei a scăzut sub 10 milioane de locuitori în 2010, iar numărul total al maghiarilor din Bazinul Carpaţilor s-a redus cu aproximativ un milion în ultimii 20 de ani.
El a apreciat drept "dramatic" faptul că raportul iniţial de 55 la 45 la sută între români şi maghiari în zonele care, conform Tratatului, au fost cedate de Ungaria României a ajuns la 80 la 20 la sută după 1920, ca urmare a "asimilării artificiale" a etnicilor maghiari, stabilirii unui mare număr de români în oraşele etnicilor ungari, precum şi a stimulentelor acordate etnicilor maghiari pentru a părăsi ţara lor natală.
Laszlo Tokes a transmis cele mai bune urări României cu ocazia Zilei Naţionale, dar a adăugat că "bunăvoinţa necondiţionată şi loialitatea nu ne pot face să uităm că este şi o zi de doliu pentru Ungaria", deoarece actuala "Românie a fost născută prin divizarea Ungariei".
Tokeş l-a criticat dur pe premierul ungar, Peter Medgyessy, care, cu opt ani în urmă, a asistat, alături de omologul său român Adrian Năstase, la ceremonia
organizată în acelaşi hotel pentru "a marca tragedia maghiarilor din Transilvania".
Mediafax, 2010. december 1.
Urmările Tratatului de pace de la Trianon se fac încă simţite şi trebuie remediate, a declarat, miercuri, Laszlo Tokes, vicepreşedintele Parlamentului European, care a participat la o ceremonie organizată la Hotel Kempinski din Budapesta.
Tokes a declarat că populaţia Ungariei a scăzut sub 10 milioane de locuitori în 2010, iar numărul total al maghiarilor din Bazinul Carpaţilor s-a redus cu aproximativ un milion în ultimii 20 de ani.
El a apreciat drept "dramatic" faptul că raportul iniţial de 55 la 45 la sută între români şi maghiari în zonele care, conform Tratatului, au fost cedate de Ungaria României a ajuns la 80 la 20 la sută după 1920, ca urmare a "asimilării artificiale" a etnicilor maghiari, stabilirii unui mare număr de români în oraşele etnicilor ungari, precum şi a stimulentelor acordate etnicilor maghiari pentru a părăsi ţara lor natală.
Laszlo Tokes a transmis cele mai bune urări României cu ocazia Zilei Naţionale, dar a adăugat că "bunăvoinţa necondiţionată şi loialitatea nu ne pot face să uităm că este şi o zi de doliu pentru Ungaria", deoarece actuala "Românie a fost născută prin divizarea Ungariei".
Tokeş l-a criticat dur pe premierul ungar, Peter Medgyessy, care, cu opt ani în urmă, a asistat, alături de omologul său român Adrian Năstase, la ceremonia organizată în acelaşi hotel pentru "a marca tragedia maghiarilor din Transilvania".
Comunicat de presă - PC
2010. december 2.
Bogdan Diaconu, vicepreşedinte PC: Doliu este ziua în care preşedintele României l-a decorat pe Laszlo Tokes cu Steaua României în grad de Cavaler
Ziua în care Laszlo Tokes a ajuns în Parlamentul European să ne înjure de la tribuna unui mandat oferit de această ţară este o zi de doliu pentru România. La fel este şi ziua în care PDL l-a susţinut pe Laszlo Tokes să fie vicepreşedintele Parlamentului European, funcţie pe care o foloseşte ca să deplângă Marea Unire şi să-i ponegrească pe români, cei mai toleranţi din Europa cu minoritatea maghiară. Doliu este şi ziua în care preşedintele României Traian Băsescu l-a decorat pe Laszlo Tokes cu Steaua României în grad de Cavaler.
Cum îşi permite Laszlo Tokes să denigreze Ziua Naţională a României? Turnătorul Tokes să ţină doliu după trecutul lui de securist când îşi turna colegii de facultate pentru că se rugau şi citeau Biblia. Acestea sunt faptele reale ale omului care astăzi îşi permite să conteste Trianonul şi Marea Unire! Este de altfel inadmisibil şi fără precedent ca un vicepreşedinte al Parlamentului European să conteste public graniţele recunoscute ale unui stat-membru al Uniunii.
Rănile Trianonului ar trebui vindecate /Laszlo Tokes/
Agerpres, 2010. december 1.
Efecte ale Tratatului de pace de la Trianon, cu care s-a încheiat Primul război mondial sunt încă resimţite şi ar trebui remediate, a declarat - miercuri, la o comemorare în Hotelul Kempinski din Budapesta - vicepreşedintele Parlamentului European Laszlo Tokes, cetăţean român de etnie maghiară, subliniază MTI.
Tokes a declarat reporterilor că populaţia Ungariei a scăzut sub 10 milioane în 2010, iar numărul total al maghiarilor din Bazinul Carpatic s-a redus cu aproape un milion în ultimii 20 de ani.
El a numit această diminuare "dramatică" pentru că raportul iniţial de 55/45 % între etnicii români şi cei maghiari în teritoriul cedat de Ungaria României prin tratat s-a schimbat în 80/20 % încă din 1920, ca o consecinţă a "asimilării artificiale" a etnicilor unguri, în regiune stabilindu-se un mare număr de etnici români în "oraşe ungureşti" şi stimulând rudele etnicilor maghiari să-şi părăsească patria.
Laszlo Tokes şi-a exprimat cele mai bune urări României, care îşi sărbătoreşte la 1 decembrie Ziua naţională, dar a adăugat că "binele necondiţionat şi loialitatea nu ne pot face să uităm că aceasta este, de asemenea, o zi de doliu pentru Ungaria" pentru că în acea zi "România s-a născut prin împărţirea Ungariei de Sus".
Tokes a exprimat critici dure la adresa fostului premier Peter Medgyessy pentru că a participat la o ceremonie în compania omologului său român din acea vreme, Adrian Năstase, în acelaşi hotel, cu opt ani în urmă, "sărbătorind tragedia maghiarilor din Transilvania".AGERPRES
|
