Programalkotás az EMNP-ben, tisztújítás az EMNT-ben
Kronika.ro

A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen fogadott el a három hónappal korábban bejegyzett alakulat fóruma. A program két alapértéke az önkormányzatiság és az Erdély-központúság. Az EMNP 2012 februárjában tartja alakuló kongresszusát. Közben Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökévé. Ügyvezető elnökké Sándor Krisztinát választották. A tisztséget eddig betöltő Toró T. Tibor az EMNP megbízott elnökeként folytatja.

A húsz-huszonkét évvel ezelőtti RMDSZ-nagygyűlések hangulatát idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati, egész napos rendezvénye. A Marosvásárhelyen összegyűlt küldöttek és meghívottak minden szavából a kezdeti lelkesedést lehetett érezni. Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke és az új magyar párt védnöke meg is jegyezte, hogy úgy érzi magát, mint huszonkét esztendővel ezelőtt, hiszen belengi a termet az ügyszeretet szentsége.

Az EMNP országos programalkotó fórumaként meghirdetett rendezvény fontosságát a megjelent meghívottak listája is alátámasztotta. Köszöntő beszédében Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a demokrácia-központokat működtető EMNT identitásformáló és közösségépítő szerepét méltányolta. Eddig ugyanis több mint 200 ezer határon túli magyar kapta meg anyaországa állampolgárságát.

Az EMNP-vel kapcsolatosan Semjén Zsoltmagyar kormányfő-helyettes szólt videofelvételről az egybegyűltekhez. A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok születnének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta. Semjén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben. „Ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg” – fűzte hozzá, majd arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyar politizálás egyik fundamentuma kell hogy legyen.

Eurotranszszilvanista párt

Az eurotranszszilvanizmust határozta meg a sajtónak nyilatkozó Szilágyi Zsolt a pártprogram középpontjaként. Az EMNP megbízott alelnöke kifejtette: ez alatt első sorban az erdélyiségre jellemző toleranciát, a többnyelvűséget és a kultúrák harmóniáját értette. Állítása szerint az új párt megjelenése mindenképpen dinamizálni fogja az erdélyi magyarságot. Az EMNP pozitívumként könyveli el, hogy míg a fiatalok nagy része kiábrándult a politikai osztályból és a politizálásból, egyre több ifjú érdeklődik és segédkezik a nemzeti tanácsnak és a néppártnak.

„Nálunk nincs helyük a régi rendszerben jeleskedőknek, mint ahogy az ügyeskedőknek, a korrupcióval gyanúsítottaknak vagy a politikából meggazdagodni vágyóknak sem” – szögezte le Toró T. Tibor. A megbízott elnök által bemutatott közvélemény-kutatási adatok szerint a nyáron, a néppárt bejegyzése előtt ennek már 25 százalékos támogatottsága volt a Székelyföldön.

Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.

A szervezetépítés 2012 elején, a februári alakuló kongresszuson zárul le. „Addig felülről lefelé építkezünk, majd megfordul a helyzet” – magyarázta.

Együttműködés – csakis a közös ügyért

Mint várható volt, az RMDSZ, ha nem is túl sűrűn, de időnként afféle visszatérő motívumként szerepelt a felszólalók retorikájában. A legkeményebb bírálatot Tőkés László fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy „a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában”.

Sajtóértekezletén utalt a szövetség demokrácia-deficitjére Szilágyi Zsolt is, rámutatva, hogy az RMDSZ-nek köze van az EMNP Hunyad megyei támogatóinak a pártbejegyzés utáni zaklatásához. Ugyanennél a fejezetnél maradva, Szilágyi nem szalasztotta el azon romániai magyar politikusok bírálatát, akik kizárólag egyéni vagy pártérdekeket nézve, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alól próbálják kihúzni a talajt.

Mindemellett az Erdélyi Magyar Néppárt tudatában van annak, hogy a közös cél érdekében együtt kell hogy működjön a magyarság többi hazai képviselőivel. „Nem igaz, hogy ki akarnánk ütni az RMDSZ-t a parlamentből. Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét” – próbált rácáfolni a néppártot ért vádakra Toró T. Tibor. Elhangzott: az EMNP azt kezdeményezi, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.

Kérdésünkre, hogy a továbbiakban miként fognak viszonyulni a jobboldal polarizálását szorgalmazó Magyar Polgári Párthoz, amelynek elnökével megromlott a kapcsolat, Toró elmondta, hogy a közös cél érdekében Szász Jenővel is hajlandók együttműködni. „A magyar ügyért, az autonómia ügyéért készek vagyunk szövetséget kötni az MPP-vel is” – szögezte le az új párt elnöke. A konstruktív viszonyt próbálja visszaállítani az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Erre utalt Tőkés nyilatkozata, aki dicséretesnek nevezte az európai polgári kezdeményezés keretein belül a Kárpát-medencei autonómiatörekvések előmozdításáért felmerült aláírásgyűjtés gondolatát.

Vass Levente – külön fejezet

Ha az RMDSZ felemlegetése szinte valamennyiszer az elmúlt két évtized kudarcaival vagy legalább is félsikereivel függött össze, a tanácsokozáson megjelent Vass Levente, a szövetség miniszteri tanácsosa üde színfoltnak bizonyult. A küldöttek érdeklődéssel hallgatták az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. Vass az összefogás szép példájaként jellemezte a jelöltségét, mely egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás lehet a válság felé sodródó politikai diskurzusban.

„Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott a 36 éves orvos, aki biztos abban, hogy egy év múlva ő lesz a város polgármestere. Vass az MPP-nek is üzent, amikor előre megköszönte az egyelőre késni látszó támogatását.
Az összefogásról szólva, Tőkés László leszögezte: „A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet”.

A párt nem falja fel az EMNT-t

Szinte minden egyes jelenlévőt az EMNT és az EMNP jövőbeni viszonya is foglalkoztatta. „A párt léte nem jelenti a tanács megszűntét, hisz a két szervezet egymásra van utalva” – tisztázta a dolgokat Toró T. Tibor.

Tőkés László a magyarországi polgári körök-mozgalom és a Fidesz-KDNP kettős kapcsolatához hasonlította a két szervezet közötti együttműködést.

„Az EMNT egy széles karolású polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – fogalmazott a püspök-politikus.

Továbbra is Tőkés László az EMNT elnöke

Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az EMNT országos küldöttgyűlése. A lehetséges 195 szavazatból a szervezet eddigi vezetője 189-et kapott, a többi hat tartózkodott. Az ügyvezető elnök tisztségét ezentúl Sándor Krisztina fogja betölteni, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni.

Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.

A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek.

Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” – jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát.

Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” - fogalmazott Toró.

A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.

EMNT_32JPG

 

EMNT: Tőkés marad, Torót Sándor Krisztina váltja
erdely.ma

Szombaton délután tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését. A marosvásárhelyi eseményen megerősítették Tőkés László elnöki székét.
A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Tőkésnek az 195 szavazatból 189 igen mellett 6 tartózkodással szavaztak bizalmat.

Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség segíti. Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila.

A küldöttek hozzájárultak egy záró határozat elfogadásához is, amely a következőket tartalmazta:

„1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye nem csak Marosvásárhely ügye, ugyanis a magyar közösséggel szemben égbekiáltó jogtalanság a magyar főtanszék megalapításának halasztása. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami akkreditációjával kapcsolatban ugyanakkor felszólítjuk az állami szerveket, hogy minél hamarabb valósítsák meg azt!
2. Az EMNT felhatalmazza az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban a továbbiakban is folytassa a közös magyar jelölt személyét illető tárgyalásokat.
3. A Mikó Imre Terv ne csak szellemi termék maradjon, hanem a benne szereplő konkrét intézmények és programok minél hamarabb kerüljenek megvalósításra.
4. Az EMNT megköszöni a Magyar Kormány nemzetpolitikai törekvéseit, és az összmagyar szolidaritás jegyében elítéli a szlovák állam magyar állampolgárokat üldöző magatartását.
5. A Kárpát-medence szintjén a magyar közösségeknek össze kell fűzniük az európai polgári kezdeményezéssel élő, az autonómia-törekvéseket támogató leendő aláírásgyűjtő akciók ügyét.
6. Az EMNT és az EMNP között írott, rögzített stratégiai partnerség jöjjön létre.”

Az eseményen Tőkés László az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi Polgári Körök mozgalma és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – monda Tőkés.

A püspök rámutatott: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, a problémára szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása. „Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre az ügyben” – zárt Tőkés László.

Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá” – mondta videoüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt”, majd méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását és az új magyar állampolgársági törvény megszavazását.

A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek – vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok lennének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg – tette hozzá. „Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak” – zárta üzenetét Semjén.

Répás Zsuzsanna meghívott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az EMNT Demokrácia Központ-hálózatáról kijelentette: az irodahálózat fenntartása rengeteg önfeláldozást és munkát igényel, de a visszahonosításban óriási segítséget jelent az erdélyi magyar közösségnek. „Meggyőződéssel állítom, hogy ez is bizonyítja az EMNT jelentős identitásformáló és közösségépítő szerepét” – tette hozzá a politikus.

Répás kijelentette: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretein belül arra törekszenek, hogy a magyar közösségek „minél szélesebb jogköröket birtokolva” saját sorsukról dönthessenek. „Támogatunk minden olyan lépést, ami a magyarként való boldogulást segíti elő” – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt alapításáról. Fontos, hogy egy akkora közösségnek, mint az erdélyi magyarság, legyen választási alternatívája – vélekedett az államtitkár-helyettes.

Jelentős érdeklődés övezte Vass Levente, az EMNT és az RMDSZ közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban” – indított Vass Levente. Vass az „RMDSZ ellenzékéből” választott szereplőként határozta meg magát. „Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatását maga mögött tudva biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. „A Magyar Polgári Pártnak pedig előre köszönöm a támogatását” – zárta felsorolását.

Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is megmaradhasson magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is” – mondta a 36 éves orvos.

Az EMNT Küldöttgyűlése a szervezet új vezetőségének és a Néppárt megbízott elnökségének színpadra lépésével, valamint a magyar és a székely himnuszok eléneklésével zárult.

EMNT1

 

EMNT: magyarnak lenni jó volt és jó lesz
Szekelyhon.ro

Alig több mint egy éve indította Magyarnak lenni jó elnevezésű programját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. E jelszó jegyében és annak szellemiségében telt el a 2011-es esztendő, s hasonlóképpen tervezik a 2012-est is – hangzott el az EMNT harmadik országos küldöttgyűlésén, Marosvásárhelyen.

A szombat délelőtti Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos programalkotó fóruma  után ugyancsak Marosvásárhelyen tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését is. Az eseményre 219 EMNT-küldött kapott meghívót, 202-en jelentek meg: Székelyföldről 96, Közép-Erdélyből 29, Partiumból 76 küldött jelent meg.
Sajátos magyar rendszerváltás

„Úgy érzem magam, mint 22 esztendővel ezelőtt, újból belengi a termet az ügyszeretettel átitatott szentség, amely akkoriban jellemezte tanácskozásainkat” – kezdte beszédét” – az EMNT elnöke, Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke megjegyezte, Trianon és a kommunizmus nem csupán társadalmi, hanem nemzetpolitikai változást is igényel. „Magyarokként is véghez kell vigyük a mi sajátos rendszerváltásunkat, a határok fölötti nemzetegyesítést” – emelte ki Tőkés, aki szerint az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom” kereteit biztosítja, a szervezet kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát”.

A küldöttgyűlésen több videóban mutatták be, hogy milyen tevékenységeket végzett az elmúlt évben az EMNT, de képet kaptak a küldöttek a honosítási adatokról is. Az EMNT ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor szerint is három fő tevékenysége volt a szervezetnek ebben az évben, egyrészt a demokráciaközpontok létrehozása, amelyek a kedvezményes honosítás végrehajtását segítették, másrészt elindították a Magyarnak lenni jó programot, ez a jelszó megadta az EMNT éves tevékenységének gerincét. Harmadrészt a Mikó Imre-terv viatiratának születését tartja fontos megvalósításnak Toró, aki szerint a gazdaságfejlesztési terv megvalósítása lesz a 2012-es év nagy feladata.

Ha lehet más népeknek autonómiája, akkor lehet nekünk is

A magyar kormány nevében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese videoüzenetében köszöntötte a csaknem kétszáz jelenlévőt. Semjén hangsúlyozta, Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddigi évtizedek alatt történt”, hiszen több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. „A magyar politika elkötelezett kell legyen az autonómia mellett. Semmiféle kettős mércét nem fogadunk el, sem történelmi kérdésekben, sem a napi aktualitás tekintetében. Ha lehet más népeknek autonómiája, akkor lehet nekünk is” – mondta a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezvén, hogy az összefogás Romániában különösen fontos.

Marosvásárhely magyar volt és magyar marad

Az összefogás jegyében szólalt fel az EMNT küldöttgyűlésén Vass Levente is, aki a Maros megyei EMNT szerint a marosvásárhelyi magyarok 11 éves álmát hivatott megvalósítani: hogy újból magyar üljön Székelyvásárhely polgármesteri székében. „A marosvásárhelyi magyarok közös polgármesterjelöltjeként vagyok itt. Picit nagy mondat ez, azonban azt gondolom, hogy az a támogatást, amelyet a Maros megyei EMNT tanúsított irányomban, feljogosít erre a mondatra. Fölvállalták tevékenységemet, harcoltak ellenzőimmel, támogattak, hittek bennem, és diskuráltak annak érdekében, hogy ma itt legyek” – mondta a 36 éves orvos. Hozzátette, köszöni az RMDSZ-nek is, hogy bizalmat szavazott neki, de megköszönte előre a Magyar Polgári Pártnak is a leendő támogatást. A polgármesteri szék nem cél, hanem eszköz, olyan eszköz, amely – legyen Vass Levente, vagy bárki más – hitet kell adjon a marosvásárhelyieknek. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak eszme szintjén, hanem tetteinkben is” – összegezte a marosvásárhelyi polgármesterjelölt.

A marosvásárhelyi esemény az EMNT tisztújításával ért véget .

EMNT7

 

Tisztújítással ér véget az EMNT Országos Küldöttgyűlése
transindex.ro

Szombaton délután elkezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése. A Marosvásárhelyen megszervezett esemény a civil szervezet tisztújításával ér majd véget.

Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá” – mondta megnyitó videóüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt”, majd méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását és az új magyar állampolgársági törvény megszavazását.

A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek – vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok lennének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta a miniszterelnök helyettes. Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg – tette hozzá.

„Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak” – zárta üzenetét Semjén.

EMNT5

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google