|
MAGYARORSZÁG
Uniós elnökség: siker vagy bukás
Népszabadság, 2010. október 20. – Tabajdi Csaba
Más, hasonló sorsú népekéhez hasonlóan a mi nemzettudatunkban, önértékelésünkben is túl nagy súlyt kap évszázadok óta az, hogy miként vélekedik rólunk a külvilág, főként a „fejlett Nyugat".
Paradox módon mégsem vagyunk eléggé nyitottak a külvilág tapasztalatainak befogadására és hasznosítására. Hatéves uniós tagságunk ellenére köldöknéző módon befelé fordulunk. Jó példa erre, hogy sem a véleményformáló politikai, gazdasági, szellemi és médiaelit, sem a széles közvélemény ingerküszöbét nem érte még el az a tény, hogy Magyarország adja januártól az Európai Unió soros elnökségét. Országunk hamarosan megmérettetik, s félő, hogy könnyűnek találtatik.
A soros elnökség egyrészt esélyt ad Magyarországnak, hogy formálja, alakítsa az EU politikáit. Másrészt lehetőséget nyújt arra is, hogy hazánk az európai közvélemény figyelmének középpontjába kerülve bemutatkozzon, és pozitív képet alakítson ki magáról. Nagy kérdés, hogy hazánk tud-e majd magas színvonalon és európai stílusban politizálni, képes lesz-e összehangolni 27 tagállam érdekeit, megtalálni a közös megoldásokat, az összeurópai érdekekre koncentrálni, és segíteni az unió előrehaladását? Ha sikeres a magyar elnökség, akkor hazánk érdekérvényesítő képessége is nagyobb lesz a kulcsfontosságú témák későbbi tárgyalásakor. Ám ha uniós partnereink kevésbé sikeresnek, szürkének, esetleg kudarcosnak ítélik az elnökséget, akkor érdekérvényesítő képességünk is csökken, s ezáltal a magyar nemzeti érdek sérül. A lehetséges „haszon" elmarad.
Az elnökségbe „nem lehet belebukni" – mondja az egyik magyar szakértő. Persze azért lehet, hiszen a cseh elnökség összes eredményét elmosta kormányuk bukása. A magyar kormány ma Európa legstabilabb (túlzottan is stabil) kormánya, nálunk tehát nem ez a „szűk keresztmetszet".
Nálunk a legnagyobb gond a kormány politikai elkötelezettségének a hiánya. Mintha az Orbán-kormánynak nem lenne igazán fontos az elnöki funkció betöltése. Az uniós vezetők, tisztségviselők különös figyelmet fordítanak a jelenlegi és a soron következő elnökség valamennyi megnyilvánulására, megmozdulására. Az EU fő intézményeiben, a parlamentben, a bizottságban és a tanácsban a tagállamok sajtójának pontos, az uniós ügyekre összpontosító fi gyelőrendszere van. Ez kiegészül a tagállamok diplomáciai csatornáin keresztül megszerzett információkkal.
Meghatározó uniós körökben megjelent az aggodalom, vajon az Orbán-kormány fontosnak tartja-e, magáénak érzi-e az elnökségi funkciót. Nem kis értetlenséget váltott ki, hogy Orbán Viktor az idei nagyköveti értekezleten, szeptember 30-án elmondott beszédében egyetlen mondat sem hangzott el arról, hogy 2011. január 1. és június 30. között Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét, s hogy ez milyen tennivalókat jelent a magyar diplomácia számára. Ugyanígy hallgatás övezte az EU-elnökséget a magyar Országgyűlés szeptember 13-i ülésén, a mostani ülésszak nyitányán.
Legalább ekkora aggodalommal követik nyomon az Európai Bizottságban és a tanácsban azt is, hogy egyik napról a másikra tömegesen tűnnek el a magyar államigazgatásból azok az emberek, akikkel ők eddig napi kapcsolatban álltak. Nem fognak erről nyilatkozni a sajtónak, de erősen foglalkoztatja őket az új emberek tapasztalatlansága, hiszen ez akadályozza a közös munkát. Reménykedhetünk abban, hogy emiatt nem lesz nagyobb fejreállás. Egyrészt azért nem, mert a tanácsi és a bizottsági apparátus ugrásra kész, és gond esetén azonnal kézbe fogja venni a dolgok irányítását. Ha úgy tetszik, átveszi a magyaroktól az elnökségi koordinációt. Másrészt, van a magyar kormányban néhány européer, az uniót kiválóan ismerő miniszter.
Igaz, nem sok. Martonyi János képes kiválóan helytállni. Vélhetően Navracsics Tibor sem vall szégyent. Orbán Viktor szónoki teljesítményével, ha akarja, képes megnyerni az Európai Parlament rokonszenvét. Komoly gondok vannak viszont a magyar miniszterek és államtitkárok nagy részének nyelvtudásával, európai helyzetismeretével, mentalitásával. Nem tudatosult bennük kellőképpen, hogy elnökségi pozícióból nekik a 27 tagállam közös törekvéseit, aktuális tennivalóit kell képviselniük. Friss brüsszeli élmény, hogy az illetékes belga miniszteraszszony a 27-ek előtt álló közösségi feladatokat imponáló módon foglalta össze. Ezzel szemben az utána felszólaló magyar miniszter leragadt az új tagállamok, köztük Magyarország pozíciójának részletezésénél. Az ilyen szereplések megengedhetetlenek, mert így elmarad az elnökséggel járó politikai haszon.
Uniós tankönyvek alaptétele: az elnökségi szerep nem kedvez a közvetlen nemzeti érdekérvényesítésnek. Az uniós diplomácia művészete abban rejlik, hogy a közösségi célokba, törekvésekbe csomagoljuk be és próbáljuk meg érvényesíteni mindazt, ami nemzeti szempontból nekünk is fontos. Erre teremtene páratlan lehetőséget az uniós elnökség, mivel legközelebb tizenhárom év múlva kerül ránk sor, ha akkor létezik még a soros elnökség intézménye. Az EU-elnökség nem jelenti az unió „irányítását", de a tanács munkájának vezetését igen. A mércét nem Győri Enikő, az illetékes szakállamtitkár által megfogalmazott magasságba kell tenni: ez sokkal több, mint az általa kijelölt „becsületes bróker" szerep. Kérdés, hogy a jobboldali magyar kormány helyzetkövető, vagy helyzetteremtő módon akarja-e, tudja-e betölteni az elnöki szerepet.
A közelmúltban több olyan bel- és külpolitikai döntés született, amely megütközést, kételyt váltott ki uniós körökben a magyar elnökséggel kapcsolatban. A legnagyobb értetlenséget a kormányváltás óta tartó „gazdaságpolitikai kalandozások" okozzák. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos meggondolatlan nyilatkozatok (Kósa Lajos és Szijjártó Péter), majd a valutaalappal és az EU delegációjával folytatott tárgyalások durva és modortalan megszakítása, ami a nyugat-európai és a tengerentúli tőzsdéket, sőt az euró árfolyamát is negatívan befolyásolta.
Az új magyar kormány figyelmen kívül hagyta a nemzetközi gazdasági környezet felfokozott érzékenységét, s ezzel kárt okozott nemcsak a magyar adófizetőknek, hanem több uniós partnerünknek is. Felmerült a kétely: vajon képes lesz-e a magyar kormány 2011-ben elindítani az EU most formálódó gazdaságpolitikai kormányzását? Akar-e közösségben gondolkodni az a miniszterelnök, aki a „gazdasági-pénzügyi önrendelkezés" visszanyeréséről vizionál, amikor közismert, hogy az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank triója 20 milliárd euró sürgősségi hitelkerettel segítette ki Magyarországot? Miért beszél Magyarország miniszterelnöke a pénzügyi szuverenitás növeléséről, ha az ország a csatlakozási szerződésben vállalta az euró bevezetését?
Félreértésekre és félremagyarázásokra adott okot az is, hogy a Fidesz az unió előzetes tájékoztatása nélkül módosította a magyar állampolgársági törvényt, és nyitotta meg a könnyített eljárás lehetőségét a határon túli magyarok számára. A törvény maga összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A nemzeti összetartozásról szóló országgyűlési határozat több megfogalmazása viszont megalapozott értetlenséget váltott ki s ürügyet adott a jogos magyar törekvések, a kisebbségvédelem iránti gyanakvásra. Egy kiegyensúlyozott dokumentum nem hozta volna ilyen nehéz helyzetbe a magyar kisebbségvédelmet (ha ez a szempont tényleg annyira fontos a Fidesznek).
Mindazonáltal a magyar elnökség sikeres lesz, ha a magyar kormányban megvan (meglesz) az európai elkötelezettség, a politikai akarat, hogy komolyan vegye az elnökséget, s meglássa benne az egyszeri és páratlan lehetőségét Magyarország tekintélyének, érdekérvényesítő képességének növelésére. Másrészt, sikeres lesz az elnökség, ha a magyar államigazgatás minden előzetes probléma ellenére képes lesz a szakmai feladatok ellátására. Ez nagyon kétséges. A tisztogatásokkal és az ésszerűtlen átalakításokkal ugyanis megtört a szakmai felkészülés menete. Részben elveszett a magyar közigazgatás intézményi memóriája, mivel számos köztisztviselő esett ki a rendszerből, aki évek óta felelőse volt egy-egy uniós szakterületnek. A helyükre érkező új témafelelősök szakmai kompetenciáját nem kérdőjelezem meg, így az új brüsszeli uniós nagykövet, Györkös Péter kiváló képességeit sem. (Más kérdés, hogy Iván Gábor nagykövet visszahívása szinte precedens nélküli az uniós elnökségek történetében.) Az évek során felgyűlt tapasztalatot és kapcsolati tőkét az elnökség kezdetéig hátralévő három hónapban szinte lehetetlen pótolni.
A Fidesz-kormány annak ellenére tette, amit tett, hogy a korábbi szocialista kormányok idején az összes parlamenti párt bevonásával folyamatos, ötpárti egyeztetést folytattak, s az akkori ellenzéket mind a szakmai felkészülésbe, mind az elnökségi feladatot ellátó személyek kiválasztásába bevonták. Az uniós elnökség sikeréhez harmadrészt mentalitásváltásra lenne szükség. Az „európai együttműködés rendszere" a kiszámíthatóságra, a partneri viszonyra, a másik véleményének érdemi meghallgatására, egyeztetésekre, kompromisszumkészségre és végül megegyezésre épül. Az uniós munka csapatjáték. Egészen más magatartást igényel, mint az Orbánék által meghirdetett, de tartalommal nem bíró „nemzeti együttműködés rendszere". Az unióban rühellik az arroganciát, az erőből való politizálást, a kompromisszumképtelenséget, a kiszámíthatatlanságot és a nacionalista önzést. Képes lesz-e az Orbánkormány az uniós fórumokon másképp viselkedni, mint otthon, elfogadni és érvényesíteni az európai játékszabályokat?
Végezetül, de nem utolsósorban: azon országok sikeresek az uniós elnökség betöltésében, ahol a különböző politikai erők között tényleges nemzeti együttműködés alakult ki. A tisztelt olvasók döntsék el, hogy ez a feltétel adott-e a mai Magyarországon. A magyar szocialisták otthon és Brüsszelben is a sikeres magyar elnökségben érdekeltek. Ez valódi nemzeti ügy. De nem a parlamenti kétharmad „nemzeti" ügye. Különösen fontos az európai szocialisták szerepe, hiszen az Európai Parlamentben a második legnagyobb frakció támogatása nélkül nincs többség. Az MSZP európai parlamenti delegációjának a feladata, hogy ezt a támogatást megszerezze. Jó lenne, ha hetven nappal a magyar uniós elnökség előtt az Orbán-kormány miniszterei végre szóba állnának amagyar szocialista európai parlamenti képviselőkkel, s érdemi tájékoztatást adnának nekik. Hiába szeretné a szocialista delegáció az együttműködést, ha nem kap megfelelő tájékoztatást, ha nem konzultálnak vele. Segíteni annak lehet, aki azt akarja és elfogadja. Ettől függetlenül a magyar szocialisták teszik a dolgukat. Képviselik és védik a magyar nemzeti érdekeket és az uniós közösség céljait egyaránt.
Választójog határon túliaknak?
Népszabadság, 2010. október 20.
Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmányelőkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában.
Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok – hangzott el a hírműsorban. „Kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot", közölte Gulyás Gergely, hozzátéve: „nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk". Gulyás Gergely lapunknak azt mondta: ezt – mint az alapjogi munkacsoport felelőse – a csoport által készített koncepcióhoz indoklásként fűzte hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez a személyes véleménye. „A KDNP elvi álláspontja mindig is az volt, hogy az állampolgársági státuszhoz a választójog is hozzátartozik", nyilatkozta lapunknak tegnap este Salamon László. A parlament alkotmányelőkészítő bizottságának kereszténydemokrata elnöke lapunknak azt hangsúlyozta: ezt a kérdést nem az új alkotmány témakörében, hanem külön választójogi törvényben kell szabályozni. „De ez egy nagyon összetett, bonyolult szabályozás" – tette hozzá.
Tervben a határon túliaknak választójogot adó módosítás
MR/MTI, 2010. október 19.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke szerint a választójogot nem kötnék állandó magyarországi lakhelyhez az új alaptörvényben.
Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok - hangzott el a hírműsorban.
"Kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot" - közölte Gulyás Gergely. Hozzátette: "nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk".
Gulyás Gergely később, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának telefonon adott nyilatkozatában kifejtette: az alkotmány jelenlegi szabályozása a választójogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti. "Mi ezt nem kívánjuk megtartani. Úgy gondoljuk, hogy ezzel egyébként nem döntjük el a kérdést, hanem a választójogi törvény vitájához utaljuk". Még elvileg ott is ki lehetne zárni a választásra jogosultságot - tette hozzá.
"Ebben a szakaszában az alkotmányozásnak csak arról kellett véleményt mondani, hogy ha meghagyjuk az alkotmány jelenlegi szövegét, akkor ezt a kérdést eldöntjük, és kizárjuk a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának a lehetőségéből. Mi nem kívánjuk kizárni őket" - hangsúlyozta a politikus.
Mint mondta, véleménye szerint akkor, amikor a törvényhozó - nagyon helyesen - kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, "akkor nincs okunk arra, hogy megtagadjuk ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból".
A bizottság alelnöke kiemelte, hogy minden további az egyeztetések tárgya. "Tehát nem feltétlenül jelent ez ugyanolyan általános választójogot, ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is" - közölte.
Utalt arra, hogy a választójogi törvény kidolgozás alatt áll, egyelőre csak sejteni lehet, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. "Ha ez így van, akkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről, a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, hogy milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek" - jegyezte meg.
Gulyás Gergely közölte: talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy most a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza.
Választójogot kaphatnak a Magyarországon kívül élő magyarok
MTI, 2010. október 20.
Vélhetően kiveszik a magyar alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), a budapesti Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok – hangzott el a hírműsorban. A politikus később a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott: ez nem feltétlenül jelentene általános választójogot.
Gulyás Gergely a kereskedelmi televíziónak az alkotmánnyal kapcsolatosan azt mondta: „kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot". Hozzátette: „nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk".
Gulyás Gergely később, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának telefonon adott nyilatkozatában kifejtette: az alkotmány jelenlegi szabályozása a választójogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti. „Mi ezt nem kívánjuk megtartani. Úgy gondoljuk, hogy ezzel egyébként nem döntjük el a kérdést, hanem a választójogi törvény vitájához utaljuk". Még elvileg ott is ki lehetne zárni a választásra jogosultságot – tette hozzá. „Ebben a szakaszában az alkotmányozásnak csak arról kellett véleményt mondani, hogy ha meghagyjuk az alkotmány jelenlegi szövegét, akkor ezt a kérdést eldöntjük, és kizárjuk a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának a lehetőségéből. Mi nem kívánjuk kizárni őket" - hangsúlyozta a politikus.
Mint mondta, véleménye szerint akkor, amikor a törvényhozó – nagyon helyesen – kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, „akkor nincs okunk arra, hogy megtagadjuk ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból".
A bizottság alelnöke kiemelte, hogy minden további az egyeztetések tárgya. „Tehát nem feltétlenül jelent ez ugyanolyan általános választójogot, ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is" – közölte.
Utalt arra, hogy a választójogi törvény kidolgozás alatt áll, egyelőre csak sejteni lehet, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. „Ha ez így van, akkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről, a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, hogy milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek" – jegyezte meg.
Gulyás Gergely közölte: talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy most a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza.
KÁRPÁT-MEDENCE
Bátran lehet majd magyar állampolgárságért folyamodni – Visszaállítják a korábbi állapotot
Bumm.sk, 2010. október 20.
Eltörlik mindazokat a korlátozásokat az állampolgársági törvényből, melyeket a Fico-kormány alatt a magyar állampolgársági törvényre válaszul fogadtak el. A koalíciós pártok kedden benyújtották módosító javaslatukat.
Amennyiben a parlament elfogadja a kormány módosító javaslatát, sem pénzbírság, sem más korlátozás nem fenyegeti majd azokat a szlovák állampolgárokat, akik más, például magyar állampolgárságot szereznek.
Noha a koalíciós pártok egyeztetésein korábban az is felmerült, hogy bizonyos állami hivatalokat továbbra sem tölthetnének be a kettős állampolgárok, végül ezt a korlátozást is eltávolították a javaslatból. Gál Gánor (Híd-Most) parlamenti képviselő, a törvénymódosítás beterjesztője a Bummnak elmondta, a május végén elfogadott Fico-féle részeket eltávolítják a törvényből.
Hangsúlyozta, semmilyen korlátozás, restrikció nem fenyegeti majd a más állampolgárságot szerzőket. „Sőt, olyan paragrafust is a törvényjavaslatba foglaltunk, mely szerint azok, akik a Fico-féle törvény miatt elveszítették szlovák állampolgárságukat, haladéktalanul visszakapják azt" - jelentette ki Gál Gábor.
A Híd képviselője kérdésünkre elmondta, nagyrészt elégedett a koalíciós egyeztetéseken elért eredménnyel.
A szlovák állampolgársági törvény szigorítását május végén fogadta el a szlovák parlament, válaszul a magyar állampolgársági törvény módosítására. A jogszabály július 17-én lépett életbe, elfogadását támogatta az akkor még ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is.
A magyar állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy tartós magyarországi tartózkodás nélkül is megkapható legyen a magyar állampolgárság a határon túli magyarok számára, augusztus 20-án lett hatályos, de csak január 1-jén válik végrehajthatóvá.
Pozsony nem bünteti a magyar állampolgárságot
Népszava, 2010. október 20.
Sem pénzbírsággal, sem más korlátozással nem sújtja majd a szlovák állampolgársági törvény a kettős állampolgárokat, ha a parlament elfogadja a jogszabály kedden benyújtott koalíciós módosító javaslatát - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdán.
Az újság úgy tudja: a koalíció javaslatában kiemeli a szlovák állampolgársági törvényből azokat a Fico-kormány idején beépített részeket, amelyek a szlovák állampolgárság elvesztését jelentették, ha valaki más ország állampolgárságát is kérvényezte.
Az előző kormány ezzel a magyar állampolgársági törvényre reagált.
"Az új szlovák törvény bevezetője definiálja majd a kettős állampolgárságot is" - mondta a lapnak Gál Gábor (Híd), a törvény egyik előterjesztője.
A jogszabály kimondja majd azt is, hogy aki a Fico-törvény alapján veszítette el szlovák állampolgárságát, az haladéktalanul visszakaphatja.
"A módosítás további része az előző kabinet által beépített részeket távolítja el a törvényből" - jegyezte meg Gál.
A törvény nem tartalmaz majd semmilyen szankciót a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Az első változatban Daniel Lipsic (KDH) belügyminiszter még azt javasolta, hogy 3300 eurós bírságot szabjanak ki azokra, akik tartós magyarországi lakhely nélkül kérvényezik a magyar állampolgárságot.
Az is felmerült, hogy korlátozásokat vezetne be a törvény a kettős állampolgárok számára, például nem tölthetnének be bizonyos pozíciókat, nem dolgozhatnának bizonyos területeken.
"Ebben a törvényben nem lesz semmilyen korlátozás" - állítja Gál. "El tudtuk érni,hogy ne legyen semmilyen restriktív intézkedés" - tette hozzá.
A szlovák állampolgársági törvény szigorítását májusban fogadta el a szlovák parlament, válaszul a magyar állampolgársági törvény módosítására. A jogszabály július 17-én lépett életbe, elfogadását támogatta az akkor
még ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is.
A magyar állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy tartós magyarországi tartózkodás nélkül is megkapható legyen a magyar állampolgárság a határon túli magyarok számára, augusztus 20-án lett hatályos, de csak január 1-jén válik végrehajthatóvá.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Gulyás: A szavazati jognak nem kellene magyarországi lakóhelyhez kötődnie
Duna Televízió, Közbeszéd, 2010. október 19. – Pintér Attila
Nem zárnák ki a jövőben a határon túli magyarokat a magyarországi választójogból, ám az még kérdéses, hogy kikre és milyen körben voksolhatnának a határon túli magyarok – ez derült ki Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság egyik alelnökének Duna Televízióban tett rövid nyilatkozatából. A csatorna Közbeszéd című műsorában nyilatkozó politikus véleményét Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője ugyanakkor elutasította. Schiffer a „nem szerencsés" mondattal reagált a kormánypárti képviselő javaslatára, hangsúlyozva: egyelőre ő is személyes véleményét mondja el az ügyben.
„Az alkotmányozást előkészítő parlamenti eseti bizottság alapjogi munkacsoportját vezetem, ebben a csoportban kell a választójoggal is foglalkozni. A jelenlegi alkotmány a választói jogosultságot Magyarországi lakóhelyhez köti, mi ezt az állapotot nem kívánjuk megtartani – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság egyik alelnöke.
Hozzátette: javaslatukkal nem döntik el a kérdést, úgy gondolják, hogy azt a választójogi törvény módosításának vitájához utalják. „Elvileg még ott is ki lehetne zárni a választásra jogosultságot, de valóban, az én személyes véleményem is ellentétes ezzel, és remélem, hogy a Fidesz később kialakítandó hivatalos álláspontja is ellentétes lesz ezzel" – mondta a politikus.
Gulyás Gergely kijelentette: „Amikor a törvényhozó – egyébként nagyon helyesen – kedvezményes mandátumot biztosít a határon belül élő, egyébként nem a magyar nemzethez tartozó nemzeti kisebbségeknek, akkor nincs okunk megtagadni ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból".
A politikus azzal egészítette ki véleményét, hogy minden további részlet egyeztetés tárgya. Nem biztos, hogy az elképzelése ugyanolyan általános választójogot jelent, mint amit ma ismerünk. „Ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is" – mondta.
Ez azt jelenti, hogy nem minden listára, nem minden képviselőre szavazhatnának a határon túli magyarok? – hangzott a Közbeszéd felvetése.
A választójogi törvény kidolgozás alatt áll, ezért még csak sejtjük, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. Ha ez így marad, akkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről vagy a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, hogy milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek. Ezért talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza – hangzott a reakció.
Schiffer András: „nem szerencsés javaslat"
Schiffer András, a Lehet Más a Politika parlamenti frakcióvezetője, szintén tagja az alkotmányt előkészítő bizottságnak, Gulyás Gergely nyilatkozatára úgy reagált: neki is személyes véleménye van az ügyben. „Én elvből ellenzem azt, hogy rendszerszerűen a választójog olyanoknak is járjon, akik egyébként ennek az állam által közösséggé szervezett embereknek a sorsában nem osztoznak" – szögezte le az LMP-s politikus. Hozzátette: az állam az egy területen élő személyeket rendezi politikai közösségbe, a választójog azt a lehetőséget adja meg e közösség tagjainak, hogy a közös ügyek intézésébe beleszóljanak.
A fideszes politikus által említett külön listás vagy meghatározott mandátumszámos lehetőségről is úgy nyilatkozott Schiffer András: nem szerencsés.
„Számomra ez elvi, elméleti kérdés. Egy országgyűlési képviselő választáson az szavazzon, aki egyébként a megalakuló törvényhozás jótéteményeit vagy negatívumait viselni fogja. Egy választáson abba szólunk bele a választójogon keresztül, hogy egy országban hogyan alakuljon a rendészeti politika, az adórendszer, a társadalombiztosítás milyen legyen. Ebbe azok szóljanak bele, akiknek a bőrére megy ki az egész" – érvelt az ellenzéki politikus.
Őszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart
Hirszerző, 2010. október 19.
Bár az önkormányzati választásokon elsöprő győzelmet arató Fidesz népszerűsége kikezdhetetlennek tűnik, a tervek kiszivárgásától tartó miniszterelnök-pártelnök még mindig csak közvetlen környezetében bízik. Orbán Viktor csakis szűk stábját és a Fidesz elnökségét avatta be a terveibe, és nehéz küzdelmek árán - egy kritikus pillanatban a lemondását belengetve - tudta elfogadtatni álláspontját pártja vezetőivel.
"Már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sőt az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését, a közteherviselés átalakítását. A kérdés csak az volt, hogy miként tudjuk visszafogni a kommunikációt, hogy a megfelelő hatás érdekében a kellő pillanatban jelentsük be az intézkedéseket" - beszélt a Hírszerzőnek a nagyobbik kormánypárton belüli tervezési folyamatról egy neve elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás.
Orbán Viktor miniszterelnök az október 3-i helyhatósági választásokat követően kommunikációs offenzívába kezdett, melynek egyes elemeit - nagy titkolózás közepette - az elmúlt hónapokban készítették elő a kormányapparátus nyilvánosságtól elzárt műhelyeiben. A kormányfő múlt hét szerdán, a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén jelentette be, hogy a kabinet 160 milliárd forint összértékű válságadót vet ki a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra, illetve 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelező befizetéseit a magánynyugdíjpénztárakba.
Hétfőn a parlamentben - a szükséges törvényjavaslatok benyújtását követően - a miniszterelnök tovább részletezte a második gazdasági akciótervet, így többek között bejelentette, hogy ösztönözni fogják a munkavállalókat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, és előkészítik a családi kedvezményeket tartalmazó egykulcsos adórendszer bevezetését.
Villámháború és retorikai offenzíva
"Viktor szerint most villámháborúra kell berendezkedni. A titkolózás fokozza a társadalmi várakozásokat, a sajtó találgat, majd meglepetésszerűen, ömlesztve bejelentjük az intézkedéseket, a két kormánypárti frakció pedig lendületből elfogadja a törvényjavaslatokat. Ezzel a határozottságukat és a tettrekészségünket bizonyítjuk" - magyarázta egy neve elhallgatását kérő fideszes prominens politikus, miért diktál ilyen nagy tempót az utóbbi hetekben a miniszterelnök.
A Hírszerzőnek több vezető fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfőbb lépésekről, igaz, a szakpolitikai döntések előkészítésébe - arra hivatkozva, hogy az intézkedésekért a kormányt, és nem a Fideszt terheli a politikai felelősség - nem vonta be a párt vezető testületeit. Viszont a két-háromhetente tartott elnökségi üléseken alaposan kielemezték a várható hatásokat, és több évre előre kidolgozták a követendő stratégiát.
Oszd meg és uralkodj
A kabinet első 100 napját értékelő szeptember 7-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kormánya legfőbb feladatának a középosztály és az alsóbb néprétegek között a tavaszi választásokon létrejött szövetség megőrzését tartja. Korábban Kötcsén is utalt erre, akkor - a rendezvényen jelen levő médiumok tudósítása szerint - elismerte, arra számít, hogy a kormány intézkedései miatt lesznek, akik csalódnak a Fideszben.
"A fő kérdés az, hogy kihez pártolnak át a lemorzsolódok. Nekünk az a jó, ha a bizonytalanok számát gyarapítják, de ha már aktívak maradnak, akkor lehetőleg a három ellenzéki párt között szóródjanak szét" - beszélt a várható folyamatokról a Fidesz egyik vezetője. A kormánypárt több politikusa is azt mondta a Hírszerzőnek, hogy a Fidesz-KDNP által a nyáron megszavazott önkormányzati választási reform - a jelöltállítás feltételeinek szigorítása, a kampány- és az ajánlószelvény-gyűjtési időszak lerövidítése, a bejutási küszöb emelése - részben azt a célt szolgálta, hogy zsugorítsák az MSZP káderállományát és megakadályozzák az LMP, illetve a Jobbik nagy néppárttá válását.
"A Jobbik direkt támadását kerülni kell, mert mindig együttérzést kelt, ha a kicsit a nagy bántja. Viszont a szimbolikus nemzeti ügyek felkarolásával, és a kormányzati tempó fenntartásával elszívhatjuk előlük a levegőt, mert a szavazóik látni fogják, hogy nálunk van a megoldás" - mondta a radikális pártról az egyik vezető fideszes politikus. Egy másik kormánypárti képviselő szerint az MSZP-t még jó ideig a földön tartja a választási vereség és az elszámoltatási kampány, a vidéken sikertelen, egyelőre szervezetlen LMP pedig még sokáig nem jelent veszélyt a Fideszre, amely így könnyedén megnyerheti a 2014-es választásokat - még ha nem is szerez legközelebb kétharmadot.
A kormánypárt Hírszerzőnek nyilatkozó vezetői úgy számolnak, hogy jelentős fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. Továbbra is tartani kell a költségvetési hiányt, a lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, az uniós támogatások 80 százalékát pedig már az előző ciklusban lekötötték. "Ha sikeresek akarunk lenni és annak is akarunk látszani, akkor folytatni kell a villámháborús taktikát, mert a miniszterelnök csak így bizonyíthatja alkalmasságát, illetve így uralhatja a Fidesz a kommunikációs teret" - mondta a párt egyik vezető politikusa.
Fékek és ellensúlyok
Csakhogy az utóbbi időben számos jel arra utalt, hogy a kormányzati apparátus nem tudta felvenni a miniszterelnök diktálta iramot. Az elmúlt hónapokban a tárcák és az államtitkárságok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a költségvetés és az új adórendszer kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hónapokig szervezeti szabályzat nélkül működött, a miniszter, Matolcsy György tevékenységét pedig még a jobboldali sajtóban is élesen bírálták.
A kormányon belüli zavarokat több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a kiszivárgás megakadályozása érdekében az apparátusnak csak egy szűkebb részét vonták be a döntések előkészítésbe - mint ahogy a kormánypárti frakciókat is csak az utolsó percben értesítik a tervekről -, a tervezésből kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok viszont még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.
A nyilvánosságtól elzárt műhelyek munkáját a közigazgatás működését jól ismerő Gál András Levente, Navracsics közigazgatási államtitkára fogta össze, akit a kormányban többen a miniszterelnök "titkos kancelláriaminiszterének" neveznek. "Majd a költségvetési vita során összecsiszolódnak a tárcák, Gál és Navracsics pedig minden szinten ura lesz a rendszernek" - mondta a Fidesz egyik kormányzati pozíciót viselő politikusa, hogy mitől és kiktől reméli a hatékonyság javulását.
Amikor Orbán belengette a lemondását
"Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan előre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi" - érvelt rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetője, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Fideszben nincsenek olyan pártelnöktől független "erős emberek", mint akik az MSZP-ben 2009-ben megbuktatták a korábbi miniszterelnököt.
Bár a Fidesz mindig összetartóbb és fegyelmezettebb volt a szocialistáknál, a nyáron a kormánypárt elnökségében is komoly - ahogy az egyik forrás fogalmazott: "lassan gyógyuló sebeket okozó" - konfliktusok voltak az egyes döntésekről és kinevezésekről. Az országos választmány elnöke, Kövér László a Heti Válasznak adott július végi interjújában elismerte, sokáig ellene volt Schmitt Pál államfői jelölésének, amivel "saját házelnöki kinevezése ellen dolgozott".
A Hírszerző úgy tudja, erről rendkívül éles vita folyt az elnökségben - páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták -, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.
Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy a válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom, vagy a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldené az új törvényeket. Állítólag Orbán attól tartott, hogy a bankok és a telekommunikációs cégek kihasználnák azt az időt, amíg a törvények az Ab-nál parkolnak, és különféle nemzetközi szervezeteken keresztül lobbiztak volna a reformokhoz szükséges válságadók megakasztásáért.
Információink szerint nemcsak Schmitt jelölésekor, de a többi vitatott kinevezésnél is hasonló érveket hangoztatott a miniszterelnök-pártelnök. "Schmitt a Sándor-palotában, a fideszes Domokos Laci az ÁSZ elnöki székében, Stumpf Pista az Ab-n, Szalai Panni kilenc évre bebetonozva a médiahatóság élén: sokan úgy érzik, hogy a Fidesz telhetetlen. Valószínűnek tartom, hogy Viktor nem érzékelte, ez így együtt túl sok, pedig minden alkalommal figyelmeztettük" - véleményezte a kinevezéseket a párt egyik vezető politikusa.
"Csattog az ostor"
Bár a szeptember 5-i kötcsei beszédében Orbán azt mondta, hogy az őszi szezonban jelentős vitákra, a szigorú költségvetés miatt elégedetlenségre számít, a frakció megalakulása óta rendkívül fegyelmezetten dolgozott, szavazta meg az elé tett javaslatokat. A fegyelem fenntartásáért a képviselőcsoport vezetője, Lázár János a felelős, aki a szeptember 9-i tapolcai tanácskozáson bejelentette, a biztonság kedvéért tovább fogja szigorítani a frakciószabályzatot, és szükség esetén "csattogtatni fogja frakcióvezetői ostorát" is.
Igaz, a párton belüli érdekcsoportokat sértő reformok még hátravannak. A közigazgatás átalakítása során számos feladatot von majd el a kormány a zömében fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat - ami jelentősebb viharokat okozhat, mint a költségvetési megszorítások.
A legtöbb vitát várhatóan a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy időben léptetnének életbe. Állítólag még ezt is jó előre bekalkulálta a pártelnök, aki ezért ragaszkodott ahhoz, hogy október 3-án a polgármesteri tisztségekért indulók egyben parlamenti képviselők is legyenek: amikor három év múlva megfeleződik a frakció, továbbra is biztosított lesz az országgyűlési helyüket elveszítő káderek egzisztenciája. Igaz, ezzel olyan országosan ismert, befolyásos politikust kényszerítenek majd a váltásra, mint Kósa Lajos, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal.
Az új retorika elégedetlenséget szül
A Fideszben többen úgy vélik, hogy a rohamtempó nem tartható fenn négy éven keresztül. A párt vezetősége szeretné elejét venni annak, hogy három év múlva a választók a költséges fejlesztéseket (hidak, autópályák, metró) kérjék számon a kormányon, ezért a Fidesz próbálja új mederbe terelni a közbeszédet.
Kormánypárti források szerint az új stratégia kidolgozásakor Orbán többször jelezte, hogy mentalitásváltásra van szükség, mert az utóbbi évtizedben - a pártelnök szerint tévesen - Magyarországon a politikai siker mércéjét a nagyszabású beruházások száma és az ezekbe fektetett pénz adja. Ezt a paradigmaváltást célozza a Fidesz országgyűlési választások után kialakított retorikája is, amely a kétharmados győzelmet, illetve az október 3-i sikert ("szavazófülke forradalom") korszakhatárként igyekszik bemutatni, amely az új, a politikával szemben támasztott illuzórikus várakozásokkal leszámoló ("Nemzeti Együttműködési") rendszer kezdetét jelenti.
Ám a pártban sokan elégedetlenek az új retorikával, amit állítólag a Fidesz korábbi - pár szavas szlogenekkel operáló - kampányait tervező Habony Árpád, a pártelnök kommunikációs tanácsadója dolgozott ki, aki több mint nyolc éve élvezi Orbán bizalmát.
"Nem túl nagy intellektuális kihívás ezeket a fogalmakat állandóan, napjában többször ismételgetni, de hát át kell vinni valahogy a köztudatba, hogy az Orbán-kormány szakítani akar a régi beidegződésekkel" - mondta az új retorikáról egy fideszes parlamenti képviselő, aki úgy tudja, az elnökségben jelentős viták voltak arról, hogy célravezető-e ez a leegyszerűsített propaganda, és hogy mindenképpen a kormányfőnek kell-e a főagitátor szerepét eljátszania.
Merre tart a hazai oktatás? – Új tanügyi törvénytervezet
Háromszék, 2010. október 20. – Fekete Réka
A közoktatást és az egyetemi oktatást szabályozó, valamint a pedagógusok statútumát tartalmazó törvénycsomag-tervezet háromszázharmincegy cikkelyből és bizonyos fogalmakat értelmező mellékletből áll, amelynek alkalmazási módszertanait a jogszabály elfogadása és a Hivatalos Közlönyben történő közzététele után egy év alatt kell a minisztériumnak kidolgoznia.
A közoktatás szerkezetére, ciklusonkénti felosztására vonatkozó változtatások, valamint a középiskolai felvételi és az érettségi módosítása a jelenlegi gyakorlathoz képest nem történik meg a törvény életbelépésével egy időben, a többi rendelkezés ellenben a közzétételt követő harminc nap után jogszerűvé válik.
Kötelező oktatás, felmérések
A 0—3 éves gyermekek bölcsődei nevelésével kezdődik a legalsó ciklus, amit a 3—6 év közöttiek óvodai, illetve napközis oktatása követ, újdonság ellenben, hogy a 2011—2012-es tanévtől iskolai előkészítő csoportok kezdik meg működésüket, ezáltal az elemi iskola öt esztendőre növekszik. Az általános oktatást V—IX. osztály között szervezik, ez a rendelkezés elsőként azokat a diákokat érinti, akik a 2010—2011-es tanévben indulnak V. osztályba, és szintén ők lesznek az elsők, akik az új módszertan szerint felvételiznek X. osztályba. Mielőtt azonban befejeznék a kötelező oktatást, kétévenként különböző felméréseken vesznek részt. II. osztály végén az írás-olvasás és ma¬tematikai készségeket mérik, IV. osztály végén a nemzetközi szintű felmérésekben használt alapkompetenciák elsajátítását ellenőrzik, VI. osztály után pedig transzdiszciplináris értékelést szerveznek az iskolák nyelv és kom¬mu¬nikáció, valamint matematika és tudományok terén.
A kötelező oktatás készülő tantervei és a szakaszos értékelés azt az elvet követi, hogy a diák tanuljon meg tanulni, valamint a nyelvi, kommunikációs, matematikai és tudományos alapképességek mellett szerezzen vállalkozói alapismereteket, legyen érzékeny a kultúra iránt.
Hároméves középiskola
X. osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden IX. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije.
A középiskola a jelenlegi négy helyett három osz¬tályosra csökken, az érettségi tárgyak száma ugyanannyi, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a X. és XI. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, XII. és XIII. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni.
Pozitív diszkrimináció a kisebbségi oktatásban
A nemzeti kisebbségeknek a törvény minden szinten és minden iskolatípusban, vagyis állami, felekezeti és magánoktatásban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben, ha a kisebbségi diák csak lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül (ingyenes szállítás, koszt, bentlakás). Az intézményvezetésben a kisebbségi diákok létszámával arányosan vesznek részt kisebbségi képviselők. Azokon a településeken, ahol több oktatási egység működik a kisebbségek nyelvén, legalább egy kötelezően jogi státussal rendelkezik.
Pozitív diszkriminációt alkalmaznak a kisebbségi óvodák, iskolák alapfinanszírozása tekintetében, ami azt jelenti, hogy a többségi intézményekhez képest emelt fejkvótát biztosítanak ezeknek, figyelembe veszik a nyelvi, földrajzi elszigeteltséget, valamint az esetleges alacsony diáklétszámot.
A román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat, tehát a földrajzot és a történelmet is, minden szinten magyarul tanulják, ellenben kötelezően ismertetni kell románul is a földrajzi elnevezéseket, a tantervek megegyeznek a többségi oktatásban használatossal, a tankönyveket pedig románból fordítják.
A román nyelvet és irodalmat óvodától érettségiig sajátos tantervek és tankönyvek alapján oktatják, valamint ennek megfelelő a számonkérés is.
Címzetesség csak az iskolában
A törzsanyagban foglalt kötelező tantárgyakon kívül az elemi és általános iskolák 20, a középiskolák 30 százalékban szabadon dönthetnek a választott tantárgyakról, a maximális heti óraszám elemi iskolában 20, általánosban 25, középiskolában 30, a kisebbségi oktatásban ehhez adódik hozzá az anyanyelv és az illető nemzeti kisebbség történelmének, hagyományainak oktatása. A pedagógusok minden szinten az oktatási óra 25 százalékának tevékenységéről szabadon dönthetnek.
Az iskolák vezetőtanácsában 50 százalékban vesznek részt pedagógusok és 25—25 százalékban a szülők, illetve az önkormányzat képviselői, a diákok és a szakszervezet megfigyelői státussal rendelkeznek. A katedrák elfoglalására, a kisegítő és adminisztratív személyzet alkalmazására az önálló jogi személyiséggel rendelkező egységek tartanak versenyvizsgát, a pedagógusokkal az igazgató köt egyéni munkaszerződést a vezetőtanács beleegyezésével. A sokat vitatott címzetességet az új törvény is lehetővé teszi, ellenben nem a tanügyben, hanem adott iskolában. Azok a pedagógusok, akik korábban az oktatási rendszerre érvényes címzetességet szereztek, megőrzik azt, akik pedig az országosan egységes versenyvizsgán az elmúlt három évben elérték a hetes általánost, és jelenleg szakképzett pedagógusként helyettesítői katedrán tanítanak, megszerezhetik a címzetességet az adott iskolában, ha a katedra életképes, illetve ha a vezetőtanács erre rábólint.
Az elemi oktatásban a testnevelési órákat szakképzett tornatanárok tartják, a kisebbségi elemi oktatásban pedig az anyanyelvi órákért pluszjuttatás jár a tanítónak.
Felsőfokú képzés a kisebbségek számára
A törvény lehetőséget biztosít önálló karok, tanulmányi vonalak létrehozására a nemzeti kisebbségek anyanyelvén, és biztosítja a kisebbségi nyelven oktató tagozatok számára az arányos képviseletet az egyetemek vezetőségében. A jogszabály minden szinten, beleértve a doktori fokozatot is, garantálja az anyanyelvű képzést a kisebbségek számára. A tagozatok a didaktikai tevékenység tekintetében autonómiát élveznek, a kisebbségi felsőoktatásban minden szinten emelt együtthatóval számítják ki az alapfinanszírozást.
A fejkvóta szerinti alapfinanszírozást az állam biztosítja a közoktatás minden szintjén, ellenben a felekezeti és akkreditált magánoktatásban csak a tízosztályos kötelező szintig, vagyis az előkészítő évben, az I—IV., valamint az V—IX. osztályban. Az alapfinanszírozás tartalmazza a személyzeti és anyagi költségeket, biztosítja a tankönyvek beszerzését a kötelező oktatásban, a fenntartási költségeket és bizonyos képzéseket. Ennek értékéről évente dönt a kormány, és belefoglalja a költségvetésbe. A kiegészítő finanszírozás többek között magában foglalja a beruházások, javítások költségeit, a bentlakások, étkezdék működési támogatásait, ösztöndíjakat, ingázási költségeket, valamint az időszakos felmérések, versenyek anyagi fedezetét. A harmadik finanszírozási formával az intézmények rendkívüli teljesítményét jutalmazzák. Az óvodáknak, iskoláknak saját bevételeik is lehetnek, ezek nem befolyásolják az alapfinanszírozás értékét.
(Összefoglalónk a törvénytervezetnek csupán néhány fontos, illetve a jelenleg érvényben lévő jogszabálytól eltérő pontjára tér ki, október 22-ig ehhez, a képviselőházban már elfogadott és az oktatási minisztérium honlapján (www.edu.ro) közzétett változathoz lehet módosító javaslatokat megfogalmazni, a kormány október
28-án vállal felelősséget az oktatási törvényért a parlament előtt.)
A látogatások üzenetei
Krónika, 2010. október 20. – Gazda Árpád
Kikkel találkoznak a magyar állami főméltóságok, kit tekintenek partnernek az erdélyi magyarok képviselői közül? Ki kivel parolázik, és kivel nem? Ki élvezheti e parolázások során a hazai pálya előnyét? Meganynyi kérdés, amelyek egy-egy főméltóság látogatásakor felmerülnek, és amelyek mind-mind üzenetet hordoznak. Sok esetben olyan üzenetet, amelyet egy államfő, egy miniszterelnök, egy házelnök a tisztségéből fakadó kötöttségek folytán szóban nem is fogalmazhat meg.
A kérdést az teszi aktuálissá, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök szakított a magyar főméltóságok abbeli gyakorlatával, miszerint Bukarestbe utazván az RMDSZ székházában is látogatást tesznek. A szövetség vezetőit Marosvásárhelyre, a Kultúrpalotába hívta megbeszélésre, akárcsak a polgári párt, az EMNT és az SZNT vezetőit is. A változásnak a jeleit korábban is látni lehetett. Érzékelhető volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Tőkés Lászlót látja az erdélyi magyarok hiteles képviselőjének, Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig Szász Jenőben bízik a leginkább. A találkozásokból, a gesztusokból könynyen kiolvasható, hogy megszűnt az RMDSZ vezető szerepe a magyar–magyar kapcsolatokban. A szövetség immár csak egy az erdélyi magyar politikai tényezők közül. Ez pedig eléggé nehezen feldolgozható fejlemény Markó Béla és csapata számára. Ők úgy gondolhatják, a parlamenti és kormányközi kapcsolatok terén emelkedhetnek ki az erdélyi magyar szervezetek sorából. Ezek azok a területek, ahol sem Tőkés László, sem Szász Jenő nem liheg a nyakukba. Minden bizonnyal ez a magyarázat arra is, hogy Markó Béla csak Emil Boc miniszterelnök oldalán parolázott a magyar köztársasági elnökkel, a vásárhelyi találkozóra Kelemen Hunor címzetes ügyvezető elnököt küldte maga helyett. Meglehet, nem tévednek nagyot, akik úgy érzik, Budapest beleszólna az erdélyi magyar szervezetek ügyeibe. Azt is észre kell azonban venni, hogy a parlamenti kisebbségi szervezetek számára biztosított pénzforrások, választási előjogok által jelenleg Bukarest diktálja az erdélyi magyar szervezetek hierarchiáját. Ha pedig azt a kérdést tesszük fel, melyik államnak a velünk kapcsolatos szándéka áll közelebb a saját jövőképünkhöz, alighanem nyugat felé kell tekintenünk.
|
