Tőkés: a pluralizmus nem egységbontó
SZABADSÁG, 2010. DECEMBER 16. –
– Markó Béla „maradva menő" pártelnök literátus ember. Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása kapcsán mégsem jutott eszébe megfelelőbb „irodalmi" lókus, mint a Kommunista kiáltvány ama elhíresült mondata, melyet ekképpen parafrazált: „... kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítás kísértete". Meghökkentő képzettársításának annyi valóságalapja azonban mégiscsak van, hogy a Berlini Fal leomlása és Temesvár Szabadító Karácsonya után két évtizeddel még mindig a kommunizmus kísértete „járja be Európát" – és Romániát – olvasható Tőkés László nyilatkozatában, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tett közzé.
Az EMNT elnöke a totalitárius egypárti szemléletmód példaértékű megfogalmazásának minősítette az RMDSZ-elnök kijelentését, miszerint tizennyolc évi elnökségének legfőbb eredménye a romániai magyarság politikai egységének fenntartása volt. Mindemellett, Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal – emelte ki Tőkés László.
A politikus Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármestert is idézi nyilatkozatában, aki szerint Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is rejt magában: a politikai vezetők hozzáértésén múlik, hogy egymást erősítik, vagy egymás ellen harcolva gyengítik alakulataikat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt „olyan befogadó gyűjtőpárt" kíván lenni, mely nem más pártok ellenében, hanem mindenekfölött a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik, s amely valamennyi más – demokratikus – párttal és szervezettel kész együttműködni – szögezte le Tőkés László.
A demokratikus pluralizmus nem egységbontás – hangsúlyozza az EMNT elnöke, aki úgy véli: a megválasztandó szövetségi elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy az RMDSZ képes lesz-e majd munkálkodni a visszahanyatlott belső rendszerváltozáson. – Ez ügyben számíthat
partnerségünkre – jelenti ki.
Tőkés: közömbös, ki lesz az RMDSZ elnöke
Krónika, 2010. december 16. – Bíró Blanka, Pap Melinda
„Az Erdélyi Magyar Néppárt »olyan befogadó gyűjtőpárt« kíván lenni, mely nem más (zsákmány-)pártok ellenében, hanem mindenekfölött a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik" – olvasható Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének közleményében.
Ebben az EP-alelnök Markó Béla azon kijelentésére kíván reagálni, mely szerint a leköszönő RMDSZ-elnök kizártnak tartja az új párttal való együttműködést. Tőkés kifejti, az általuk bejegyzendő új politikai alakulat „valamennyi más – demokratikus – párttal és szervezettel kész összefogni, és velük együttműködni végveszélybe jutott magyarságunk ügyének hatékony és hiteles képviseletére".
Az EMNT-elnök úgy véli, amennyiben ez az RMDSZ demokratikus pluralizmushoz való hozzáállása, szinte teljességgel közömbös, hogy februárban ki kerül a párt élére. „A megválasztandó elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy vezetésével posztkommunista nemzeti érdekszövetségünk képes lesz-e – másokkal együtt – az 1989-ben elkezdődött, majd hosszú időre visszahanyatlott belső magyar politikai rendszerváltozást munkálni. Ez ügyben – nemzeti közösségünk szolgálatában – bizton számíthat partnerségünkre" – szögezi le a dokumentum.
Eközben a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete úgy véli, hogy a harmadik erdélyi magyar párt megjelenése valóssá teheti az eddigi látszatösszefogást, erősítheti a kompromisszumkészséget. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke szerint az új párt bejegyzésével megszűnik az RMDSZ nyomasztó fölénye, hiszen összefogás nélkül egyik alakulat sem juthat be az ország parlamentjébe. Úgy vélte, ha sikerül megegyezni a nemzeti minimumban, a helyhatósági választásokon elért eredmények függvényében összeállhat az országos választásokra a közös lista. Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulása után egy ideig tülekedés lesz a jobboldalon, identitásmeghatározásra, program-újragondolásra lesz szükség, azonban az autonómia iránti elkötelezettség lehet a kiindulópont az együttműködésre, tette hozzá.
Fazakas szerint az RMDSZ-ben az elnökváltás után sem várható átalakulás, az eddigi jelöltek – Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter – valószínű, megtartják a bukaresti irányultságot. A politikus nem tartja kizártnak, hogy jelentkezik egy újabb székelyföldi jelölt is az RMDSZ-elnöki tisztségre, aki közelít a jelenlegi magyar kormányhoz.
Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke rossz üzenetnek tartja, hogy Antal Árpád helyi RMDSZ-elnök korábbi nyilatkozatában kihagyta az erdélyi magyar összefogásból a polgári pártot. Az MPP a helyi megméretkezést és az országos összefogást szorgalmazza, de nem nézi tétlenül, ha kizárják, mondta Bálint. Hozzátette, a párton belül már 2008-ban sokan szorgalmazták, hogy az MPP indítson jelölteket a parlamenti választásokon is, és azóta ezek tábora csak nőtt.
Segítenek a magyar állampolgárság megszerzésében
Szatmári Friss Újság, 2010. december 7.
Éljen történelmi örökségével és legyen kettős állampolgár! Szülei, nagyszülei bíztak abban, hogy egyszer eljön az a történelmi pillanat, amikor újból büszkén vállalhatja a magyar nemzethez való tartozását. A kettős állampolgárság igénylésével
teljes jogú magyar állampolgárrá válik, vízum nélkül utazhat a nagyvilágban, törvényesen vállalhat munkát az Európai Unió országaiban, a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A Szatmár megyei FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége)
ifjúsági szervezet 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése. Most Magyar Állampolgárság Ügyintéző Irodát nyitottak
Szatmárnémetiben, hogy megkönnyítsék a megye lakosai számára a magyar állampolgárság megszerzését. Tájékoztatást adnak arról, hogy milyen iratok szükségesek a kérvény benyújtásához, kitöltik a szükséges formanyomtatványt,
és vállalják az ügyfél elszállítását Szatmárnémetiből a Magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságaihoz, illetve azon települések anyakönyvvezetőjéhez, ahol az egyszerűsített honosítási kérelmet
benyújtják. Az igénylő ugyanis csak személyesen nyújthatja be az állampolgársági kérelmet, és ugyancsak személyesen kell átvennie az állampolgárságot igazoló
okiratot. A kolozsvári főkonzulátuson az ügyintézés nehézkesebb, távolabb esik, és jóval több időt vehet igénybe az eljárás. Megéri minél hamarabb jelentkezni
az irodához, hiszen január harmadikán már átveszik a kérelmezők dossziéját, azután pedig 3-5 hónapot vesz igénybe az állampolgárság megadása. Később, ha többen jelentkeznek, lelassulhat az ügyintézés, emiatt jóval kitolódhat annak
időtartama. Az iroda magyar nyelvtanfolyamot is szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet. Területi képviselőik az összes magyarlakta települést bejárják, hogy minél szélesebb
körbe eljuttassák az információt, máris jó kapcsolatot ápolnak a polgármesterekkel, lelkészekkel. Az iroda az EMNT helyi szervezetével is jó partneri viszonyt ápol,
akik szintén segítséget nyújtanak az állampolgárság igénylésében. „Célunk, hogy minél több szatmári magyar jusson hozzá a magyar állampolgársághoz", hangsúlyozta Szakács Botond irodavezető. Hétköznap 9 és 17 óra között
várják az érdeklődőket Szatmárnémetiben az A. Ioan Cuza (Eötvös)
utca 28. szám alatti irodában, illetve érdeklődhetnek a 0770910627-
es telefonszámon.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleménye
Szatmári Friss Újság, 2010. december 16.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partiumi Regionális Szervezetének közleménye a Szatmári Friss Újságban az elmúlt napokban megjelent "Magyar Állampolgárság Ügyintéző Iroda" tárgyában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partiumi Regionális Szervezete meglepve értesült a Szatmári Friss Újság december 7-i számában megjelent hírről, amely szerint bizonyos Szatmár Megyei Fidesz Ifjúsági Szervezet arra hivatkozik
az újság 3. oldalán olvasható közleményében, hogy jó partnerségi kapcsolatot ápol
megyei szervezetünkkel. Az EMNT Szatmár megyei szervezetének a múltban sem volt, és jelenleg sincs kapcsolata a szóban forgó egyesülettel, még akkor sem, ha ezt az egyesület neve - megtévesztő módon - sugallja. Azt is hangsúlyozni
kívánjuk, hogy a szóban forgo egyesület által működtetett, és a Szatmári Friss Újság December 6-i, 7-i, 8-i, 1o-i és 13-i számában népszerűsített "Magyar
Állampolgárság Ügyintéző Iroda" nem azonos az EMNT keretében működő, az egyszerűsített honosítási eljárásban segítő Demokrácia Központokkal,
amelyek egyike Szatmárnémetiben, az Árpád utca 18. szám alatt december 20-tól
fogja a megye magyar lakossága előtt megnyitni kapuit. Az EMNT Szatmár megyei szervezete, mind a Szatmár Megyei Fidesz Ifjúsági Szervezet nevű alakulattól, mind az általa működtetett "Magyar Állampolgárság Ügyintéző Irodától"
elhatárolja magát, s ez utóbbi szolgáltatásainak minőségéért semminemű felelősséget nem vállal. A fő különbség a két iroda között az, hogy az EMNT
által működtetett iroda szolgáltatásainak megbízhatóságáért az alkalmazottaink felkészítő tanfolyamon való részvétele nyújt garanciát, ugyanakkor
semmiféle jogcímen - tájékoztatás, személyszállítás, adatfeldolgozás,
ügyintézés stb. – nem vesz át pénzt a szolgáltatás ellenértékeként. A szolgáltatásainkért tehát nem kell fizetni, azok ingyenesek. Szolgáltatási
díj csak a hivatásos (nyelv)fordító esetében merül fel, aki viszont nem tagja a tájékoztatási irodánknak. A szatmárnémeti iroda munkatársai, ha falvaikban,
otthonaikban felkeresik Önöket, speciális EMNTigazolvánnyal fogják igazolni,
hogy valóban az EMNT keretében működő irodát képviselik. Szervezetünk az EMNT keretében működő tájékoztatási irodahálózat országos igazgatóságával
együttműködve ugyanakkor vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az irodánkhoz forduló személyek kihelyezett konzuli napokon helyben tehessék
le az állampolgári esküt.
AZ ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS PARTIUMI REGIONÁLIS SZERVEZETE NEVÉBEN – ORBÁN MIHÁLY (RÉGIÓELNÖK) -
EMNT PARTIUMI REGIONÁLIS SZERVEZET – ZATYKÓ GYULA(IGAZGATÓ)
DK PARTIUMI REGIONÁLIS KÖZPONT VERES-KUPÁN ENIKŐ (ELNÖK) -
EMNT SZATMÁR MEGYEI SZERVEZET
NAGYVÁRAD, 2010. DECEMBER 13.
ROMÁNIA
Kelemen Hunor átszervezné az RMDSZ-t
Krónika, 2010. december 16.
Az egységes erdélyi magyar politikai képviselet megőrzését, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kibővítését szorgalmazza Kelemen Hunor, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén jelentette be, hogy a februári kongresszuson megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét.
A művelődési miniszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozva kijelentette: szükség van az RMDSZ megújulására, átszervezésére, azonban a szövetségnek van pár erőssége, amin nem szabad változtatni. Mint mondta, ezek egyike az önállósága.
„Mindenhonnan megpróbáltak belenyúlni a szövetség életébe a húsz esztendő alatt, és eddig mindenkinek beletörött a bicskája. Az önállóságot tehát meg kell őrizni" – jelentette ki Kelemen, aki a szövetségen belüli döntéshozatalt viszont kibővítené. A politikai döntéshozatalba bevonna önkormányzati vezetőket is, hiszen a mindennapokban a döntések jelentős részét ők hajtják végre, ugyanakkor a megyei területi elnökök is nagyobb hatáskört és felelősséget kapnának.
Az elnökjelölt azt is fontosnak tartja, hogy az ideológiai sokszínűség megjelenjen az RMDSZ állandó tanácsa minden egyes döntésében, ezért a különböző platformok képviselőit szintén bevonná a döntéshozatalba. A többi erdélyi magyar politikai erővel való együttműködés kapcsán elmondta, amennyiben őt választják az RMDSZ szövetségi elnökévé, azt kéri majd a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, hagyjon fel pártalapítási szándékával. „Azt javasolnám, hogy üljünk le és beszéljük meg a közös dolgainkat, találjunk megoldást, ahogy 2009-ben is találtunk" – nyilatkozta a Duna Televíziónak Kelemen Hunor.
A jelölt szerint meg kell őrizni az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletet, ugyanis erre a választók körében is van igény, akik azonban a megújulást is szükségesnek látják. „Ha az emberek a változást látják, azt mondják majd, hogy nincs szükség egy újabb politikai szervezetre. Ezt kell megértenie annak, aki egyszer létrehozott egy reformtömörülést, azt elvették tőle; létrehozott egy pártot, a Magyar Polgári Pártot, elvették tőle. Azt gondolom, nem ez a jó út, nem szabad kísérletezni ezzel" – szögezte le Kelemen Hunor, aki az RMDSZ-en belüli platformokban látja a politikai sokszínűség megőrzésének lehetőségét. Ugyanakkor úgy véli, emellett továbbra is szükség lesz az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumra, amit ki lehet bővíteni, ahová meg lehet hívni azokat is, akik hallatni akarják hangjukat, de eddig nem voltak jelen.
ERDÉLY
Honosítás exkluzív jogon? – Kizárólagisságot élvez az EMNT az állampolgárságról szóló „pontos tájékoztatásban"?
Új Magyar Szó, 2010. december 16. – Cseke Péter Tamás, Sike Lajos
Furcsállja az RMDSZ, hogy Budapest szerint „Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal" a honosítási eljárásról. Ezt a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében tudatta.
„Csodálkozunk a közlemény megfogalmazásán, de meggyőződésünk: nem arra vonatkozik, hogy az RMDSZ-t kizárnák az egyszerűsített honosítási eljárásról történő tájékoztatásból" – nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdezte az ÚMSZ, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok kizárólagos jogáról értekezett, ami a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos erdélyi tájékoztatást illeti.
„Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek" – olvasható az MTI által idézett közleményben. Az államtitkárság indoklása szerint tudomásukra jutott, hogy „az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserében ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek".
A magyar kormányintézmény hangsúlyozza: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomó összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „A honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt" – tudatja a közlemény.
Az államtitkárság „tájékoztatási exkluzivitást" biztosító közleményének előzménye, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök felkérte a küldötteket: az őket delegáló helyi RMDSZ-szervezetek legyenek az érdeklődők segítségére a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást illető kérdésekben.
Kelemen Hunor elmondta: ahogy annak idején a magyarigazolvány kérvényezéséhez szükséges iratcsomók összeállításában is segített az RMDSZ, most a kettős állampolgárság érdekében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatban az érdeklődők választ kaphatnak az olyan kérdéseikre, hogy kik jogosultak a kettős állampolgárságra, milyen iratokra van szükségük hozzá, a családtagoknak hogyan kell eljárniuk, milyen típusnyomtatványokat kell kitölteni ehhez.
Kovács Péter lapunknak hangsúlyozta, a területi szervezetek eddig is információkat nyújtottak az érdeklődőknek az állampolgárság kérvényezéséről, és ezután is fognak. „Természetszerű, hogy az emberek hozzánk fordulnak segítségért, ugyanúgy, ahogy a
státusigazolványok kiosztásakor is történt. Továbbra is élvezzük a magyar közösség bizalmát" – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Kétszázezer tájékoztatási füzetecske az RMDSZ-től
Mint Kovácstól megtudtuk, az RMDSZ már kétszázezer tájékoztatási füzetecskét is kinyomtatott, ezeket a területi szervezetek munkatársai osztogatják. Az elmúlt napokban sok ezer ember kereste fel irodáikat a honosítási eljárás ügyében. „Emellett fogadóórákat is tartunk, a tájékoztatás fontos szakasza éppen most zárult le Bihar megyében" – mondta tegnap az ÚMSZ-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint a múlt hét végén Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója is megkereste őt ebben az ügyben. „Már akkor tisztáztuk, hogy a demokrácia-központoknak nincs kizárólagossága a tájékoztatásban" – magyarázta Kovács Péter.
Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója szerint a nemzetpolitikai államtitkárság közleménye arra a jelenségre utal, amelyre Wetzel Tamás miniszteri biztos múlt heti erdélyi látogatásán is felhívták a figyelmet: az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos ügyintézésében sokan üzleti lehetőséget látnak, s kihasználják az érdeklődők jóhiszeműségét. „Szatmár megyében például a Fidesz nevében kínálnak szélhámosok pénzért információkat a honosítási eljárásról" – magyarázta Gergely.
Szélhámosok Szatmáron
A szatmári esetről tegnap egyébként sajtótájékoztatót tartott Csehi Árpád, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke és a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor. Csehi és Kereskényi a Fidesz Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei elnöke, Tilki Attila által aláírt közleményt mutatott be a sajtónak, amely szerint „a Fidesz határon túli képviselettel nem rendelkezik".
A pontosításra azért volt szükség, mert Szatmáron megjelentek olyan, honosítással foglalkozó irodák, amelyek a Fidesz helyi képviseletének adják ki magukat. A helyi sajtóban megjelent egyik hirdetésben például bizonyos Szakács Botond, a szatmárnémeti Eötvös utcai iroda vezetője így reklámozza szolgáltatásait: „A Szatmár megyei Fidesz ifjúsági szervezete 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése". A továbbiakban a potenciális kuncsaft megtudhatja, hogy „irodánk magyar nyelvtanfolyamot szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet".
Csehi Árpád sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: a kettős állampolgárság ügyintézésével – egyéni haszonszerzés céljából – többen visszaélnek. „Az ügyintézés törvényes fórumai elsősorban Magyarország külképviseletei, az e célra létrehozandó demokrácia-központok, valamint az RMDSZ-szervezetek irodái, amelyek szintén pontos felvilágosítást adnak mindenről, amit a honosításról tudni kell" – tette hozzá a tanácselnök.
Gyorstalpaló honosításból
Gergely Balázs szerint a demokrácia-központok attól is nyújthatnak „jobb tájékoztatást" a honosításról, hogy munkatársaik egynapos képzésen vettek részt. Mint emlékeztetett, a Magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én együttműködési megállapodást kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásról.
„Tudomásom szerint más szervezetek nem kötöttek hasonló megállapodást a magyar kormány illetékes szerveivel" – jelentette ki Gergely, aki úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormányt az ügyben. Kovács Péter kérdésünkre az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Erről nem tudok részleteket."
Ami a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében fellelhető „tájékoztatási exkluzivitást" illeti, Gergely Balázs lapunknak leszögezte: ők nem törekednek ilyesmire. „Ellenkezőleg: örülünk, ha az egyházak, a civil vagy politikai szervezetek is népszerűsítik az egyszerűsített honosítási eljárást. A legteljesebb körű tájékoztatást azonban csak a külképviseletek és mi tudjuk nyújtani ebben a kérdésben" – jelentette ki az irodahálózat igazgatója.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság éppen Erdélyben tartózkodó vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk: a kolozsvári demokrácia-központ mai megnyitójára érkezett helyettes államtitkár telefonos bemutatkozásunk után időt kért, majd lapzártánkig nem válaszolt telefonján.
Választható tantárgy lehet a székelység története
MNO – WA, 2010. december 15.
Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel együttműködve A székelység története című alternatív tankönyv elkészítését tervezi VI–VII. osztályos diákok számára – olvasható Hargita Megye Tanácsának közleményében. Az alakulóban lévő munkacsoport tevékenységét Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő koordinálja, a tudományos szakirányító szerepét Hermann Gusztáv Mihály történész látja el.
A Hargita és Kovászna megyei szakemberek bevonásával megírandó alternatív tankönyvön kívül a tanárok számára módszertani segédkönyvet, valamint a tárgy könnyebb elsajátítása érdekében a tanulók számára munkafüzet létrehozását is tervezzük – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Terveink között szerepel egy híres székelyeket megelevenítő, arcképcsarnokszerű kiadvány és egyéb didaktikai segédanyagok megjelentetése is. Reményeink szerint a székelyföldi tanintézetek élni fognak az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel, és a kiadványaink elkészülte után egyelőre opcionális tantárgyként ugyan, de tanítani fogják a székelység történetét" – mondta Borboly Csaba.
Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint példaértékű az együttműködés, és rendkívüli módon hasznos a kezdeményezés, hisz az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a székely közösségek hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeinek ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatuk megerősítéséhez.
MPP: tülekedés a jobboldalon?
Új Magyar Szó, 2010. december 16. – Kovács Zsolt
Az RMDSZ-ben várható elnökváltás és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése révén a hármas polaritású erdélyi magyar politizálásban valóssá válhat az összefogás, és erősödhet a kompromisszumkészség – fogalmazott Fazakas Tibor, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke.
Az RMDSZ-ben várható elnökváltás és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése révén a hármas polaritású erdélyi magyar politizálásban valóssá válhat az összefogás, és erősödhet a kompromisszumkészség – fogalmazott Fazakas Tibor, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke.
Kifejtette: nem lehet nagy átalakulást várni az RMDSZ-elnökváltástól, mert akár Kelemen Hunor, akár Eckstein-Kovács Péter lesz a befutó, a szövetség továbbra is arra törekedik majd, hogy fenntartsa a bukaresti irányultságát. Az MPP alelnöke ugyanakkor úgy tudja, hogy ha kellő támogatást szerez, felbukkanhat egy harmadik, székelyföldi RMDSZ-elnökjelölt is, aki „a Budapest és Bukarest közötti élen táncolás híve lesz".
Az EMNP bejegyzéséről kifejtette: tülekedés lesz a jobboldalon, ami a pártok identitásának és programjának újragondolását eredményezheti. „Nagy az elvárás az EMNP irányában, akárcsak az MPP esetében volt néhány évvel ezelőtt, de sokan csalódni fognak benne, hiszen eltekintve Tőkés Lászlótól és szűk körétől, a megyékben azok veszik át az új alakulat vezetését, akik az RMDSZ-ben vagy az MPP-ben már kipróbálták magukat, és csalódtak.
Kampánymagyarok
Krónika, 2010. december 16. – Rostás Szabolcs
Az Orbán-kormány által bevezetett könnyített honosítási eljárás zökkenőmentes gyakorlatba ültetése elől még számtalan adminisztratív akadályt kell elhárítaniuk a magyar hatóságoknak. Miközben ezekre a nehézségekre az előjegyzések startja óta eltelt másfél hónapos időszakban nagyjából fény derült, bebizonyosodott az is, hogy a legtöbb javítanivaló a kommunikáció terén adódik.
A kettős állampolgárságra igényt tartó határon túli magyarok jelentős része ugyanis alapos tájékoztatásra szorul a tekintetben, pontosan milyen iratokkal kell jelentkeznie a diplomáciai kirendeltségeknél vagy az anyaországi hivataloknál. A konzuli hálózaton, Erdélyben a demokrácia-központokon, no meg a sajtón keresztül azonban a kellő időben mindenki választ kaphat felmerülő kérdésére, keményebb dió viszont elhárítani az ellenpropagandát.
Hírlik például, hogy az egyik partiumi nagyváros körzeti RMDSZ-szervezetének a könnyített honosítás tárgyában rendezett lakossági fórumán a szervezők történetesen azzal traktálták a hallgatóságot, hogy miért nem fontos, miért nem éri meg igényelni a kettős állampolgárságot... Ennél is visszásabb Frunda Györgynek a magyar kormány gesztusa elleni minapi kirohanása: szerinte a magyar állam gyakorlatilag szülőföldjük „kiürítésére", az anyaországba való áttelepedésére buzdítja a határon túliakat. Mármost az RMDSZ szenátorának állítását, aggodalmát semmi nem támasztja alá.
A szövetség 2003-ban létrehozott ugyan egy szakbizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja és mérlegelje, milyen mértékben vezetne a szülőföldről történő elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése, ám a testület következtetései – ha vannak ilyenek – nem ismeretesek. Sőt szakértők azt vallják, a külhoni magyarok számára rendkívül fontos, ha az anyaország a nemzet részének tekinti őket. Persze Frunda Györgynek a nemzetegyesítés fogalma nem sokat mond, számára csak 2000-ben volt fontos kiállni a kettős állampolgárság mellett, amikor az államfőjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során – csatolt áruként, kampánycélokból – aláírásokat gyűjtött annak megszerzéséért is. Holott az erdélyi magyarság egyik markáns törvényhozójaként éppenséggel neki van oroszlánrésze
abban, ha a közösség tagjai közül sokan vándorbotot kénytelenek ragadni.
Kevesebb magyar osztály Zilahon
Krónika, 2010. december 16. – Pap Melinda
Felháborodást váltott ki a zilahi tanács RMDSZ-frakciójának körében, hogy a Szilágy megyei tanfelügyelőség következő tanévre szóló beiskolázási tervében a jelenlegi négy helyett csupán három magyar első osztály indítása szerepel. Eközben Nagyváradon két év múlva már színmagyar iskolaként működhet a mostani George Coşbuc Általános Iskola. A tanintézetben már az idei tanévben sem indítottak román első és ötödik osztályt, jelenleg a tanintézet 36 osztálya közül csupán hét román tannyelvű.
Felháborodást váltott ki a zilahi tanács RMDSZ-frakciójának körében, hogy a Szi-lágy megyei tanfelügyelőség következő tanévre szóló beiskolázási tervében a jelenlegi négy helyett csupán három magyar első osztály indítása szerepel.
A terv szerint a Wesselényi Miklós Református Gimnáziumban, a Simion Bărnuţiu- és a Mihai Eminescu-iskolákban indulna egy-egy magyar tannyelvű első osztály, míg a Iuliu Maniu-iskolában felszámolnák azt. Daniela Coţa alpolgármester a gyereklétszám csökkentésével indokolta a módosítást.
„Semmi okunk arra, hogy több osztályt indítsunk, hisz idén sem volt elég gyerek" – mondta az elöljáró, aki szerint a jelenlegi négy osztályt úgy sikerült „összehozni", hogy 12-13 gyerek van bennük, míg a fejkvótarendszer szerint jövőre 25 fős osztályokat kell kialakítani. Kivételnek az egyedüli német tannyelvű első osztály számít majd, amely ennél kevesebb diákkal is beindulhat, tette hozzá.
A tanács oktatási bizottsága ugyanakkor azzal sem ért egyet, hogy a következő tanévtől 5. osztály is induljon a Wesselényi-gimnáziumban. A testület a helyhiánnyal indokolja a döntést. A tanács elfogadta a módosítást, és elvi beleegyezését adta a tervre, a négy RMDSZ-es önkormányzati képviselő ellenezte azt.
Ioan Abrudan főtanfelügyelő szerint bár a tanács döntése konzultatív jellegű, számolni fog vele. Ugyanakkor úgy vélte, nem valószínű, hogy a három első osztály elegendő lesz a magyar gyerekeknek, hisz Zilahra a közeli településekről is érkeznek diákok.
Márkus László magyar tagozatért felelős tanfelügyelő szerint ha maximális létszámú osztályokkal számolunk, elegendő lenne a három osztály, hiszen a magyar gyerekek száma napról napra csökken.
„Nem tudom elhinni, hogy egy 75 ezres városban évente csupán 50–60 magyar gyerek van" – mondta a Krónikának a szakember, aki szerint sok magyar szülő román iskolába járatja gyerekét, úgy vélve, így könnyebben boldogul majd a jövőben.
Mint mondta, hosszú távon arra kell számítani, hogy egyre inkább beszűkül a magyar oktatás tere, a Fenyves negyedbeli sportiskolában például már idén sem indult magyar első osztály, úgy tűnik, a városban elsőként itt szűnik meg a magyar nyelvű oktatás. Márkus László szerint ezután a negyedbeli tanintézetek jutnak hasonló sorsra.
A magyar tagozatért felelős tanfelügyelő úgy véli, pár éven belül a Wesselényi-gimnáziumba tömörül majd a magyar nyelvű oktatás.
Ha lenne a célnak megfelelő épület, ez nem is lenne baj, hiszen a református gimnázium a város erős iskolájává nőhetné ki magát, de jelenleg sem elegendő számú osztályterme, sem tornaterme, sem sportpályája, de még udvara sincs, ismertette a szomorú valóságot Márkus.
Mint mondta, mivel a régi épület visszaszerzése továbbra is csak álom, amíg nem kapnak egy másik ingatlant vagy építenek egy újat, nincs sok esély az iskola fejlesztésére.
Pedig azáltal, hogy beindult az első osztály, s amennyiben jövőre beindulna az 5., öt éven belül elsőtől tizenkettedikig tanulhatnának itt a magyar diákok.
Márkus szerint az 5.-ben lenne elegendő diák, hisz elemi után sok vidéki gyerek jön Zilahra tanulni. A tanács mostani elutasító határozata kapcsán kifejtette, az önkormányzat minden lehetséges módon megpróbálja megakadályozni a Wesselényi fejlődését.
A döntés azonban csak konzultatív jellegű, a végső szót a tanügyminisztérium mondja ki, hangsúlyozta Márkus László, aki abban bízik, hogy megfelelő nyomásgyakorlással jövőre is sikerül kiharcolni a négy magyar első osztály és az újabb 5. osztály beindítását.
Színmagyar általános iskola lesz Váradon
Mintegy két év múlva már magyar iskolaként működhet Nagyváradon a mostani George Coşbuc Általános Iskola, legalábbis ami az 5–8. osztályokat illeti. A tanintézetben már a mostani tanévben sem indítottak román első és ötödik osztályt, csak egy alternatív elsőt. Soós Sándor igazgató a Krónikának elmondta: az egyébként mindig is magyar többségű iskolában nagyjából két éven belül végeznek a román általános iskolai osztályok. Jelenleg a tanintézet 36 osztálya közül hét román tannyelvű: egy hatodik, egy hetedik és egy nyolcadik, illetve az alternatív módszerrel oktató elemi osztályok közül egy-egy.
Az, hogy az alsó tagozatok esetében néhány éven belül színmagyarrá alakulhat-e az iskola, még kérdés, és elsősorban a tanfelügyelőségen múlik – véli az igazgató. Azt viszont már egyértelműnek tartja, hogy ha idén szeptemberben már nem indult román ötödik, jövőre sem fog.
Az iskola „magyarosításának" terve nagyjából egy éve született meg, és a februári beiratkozáskor már lassanként testet is öltött, idézte fel az igazgató. Elmagyarázta: mivel idén már sejteni lehetett, hogy az új tanügyi törvény 25 és 30 fő közötti osztályokat ír elő, ezért Váradon is összevonások várhatók.
„Megpróbáltuk úgy rendezni, hogy ennek során hozzánk a magyar osztályok kerüljenek" – mondta Soós Sándor. A helyiek által széles körben „kilencesként" ismert Coşbucba közben a Dacia-iskola három magyar alsós osztályát is áthozták. Nem egyik napról a másikra fog tehát színmagyarrá válni a tanintézet, a folyamat elkezdése mégis komoly lépés a tanfelügyelőség, illetve az önkormányzat részéről, vélekedik az igazgató.
Soós valószínűnek tartja, hogy amennyiben csak a magyar tagozat marad benne, az iskola nevét is megváltoztatják, de erről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani. Váradon jelenleg az Ady Endre Gimnáziumban, illetve a Lorántffy Zsuzsanna Református és a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban folyik általános iskolai oktatás kizárólag magyar nyelven.
Nagy Orsolya
Vajúdás: székelyföldi RMDSZ születik
Transindex, 12010. ecember 16 – Antal Árpád, Tamás Sándor
Míg az elmúlt húsz év a nyelvi jogokról szólt, a következő húsz év a régiókról fog szólni.
Miről beszélünk?
A székelyföldi RMDSZ körvonalazásával pontosan arról beszélünk, hogy milyen RMDSZ-t akarunk. Pontosan azt vázoljuk, hogy véleményünk szerint hogyan nézne ki a legoptimálisabb struktúra, mely hatékonyabbá tenné a szövetséget, és közelebb hozná az erdélyi magyarságot céljaihoz. Úgy gondoljuk, maga a tény, hogy az elképzelés „indulatokat váltott ki", azt mutatja, hogy felvetésünk indokolt, sőt, égető és fontos kérdés a szervezet reformja.
Mi a székek szerepe?
Az RMDSZ-t Háromszéken gyakorlatilag úgy szerveztük át, hogy bár egyesítettük a területi szervezeteket, a széki szervezetek autonómiáját növeltük. A széki és a regionális szervezetek közötti megyei szervezetek jelenleg sem relevánsak, tulajdonképpeni szerepük, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, a valódi munka nem ezekben zajlik. A legkevésbé sem kívánjuk csorbítani a széki szervezetek autonómiáját, célunk a széki szervezetek hatékonyabb koordinálása, nem autonómiájuk csorbítása.
Ne csorbuljon a szervezet belső demokráciája
Az RMDSZ egyik legfontosabb értéke a szervezet belső demokráciája, ami nem sérülhet a jövőben sem. Továbbá, a választókerület alapú szervezés nem lehet elsődleges cél, mert nem szervezhetjük át a szövetséget, valahányszor változik Romániában a választási rendszer. Ugyanakkor, a választókerületek és a széki szervezetek eléggé lefedik egymást ahhoz, hogy választások alatt a székek a kerületekben megfelelően aktivizálódjanak.
Mi lesz a székelyföldi RMDSZ szerepe?
Az RMDSZ székelyföldi szervezetének az lesz az elsődleges célja, hogy irányítsa a régió közpolitikáit, összehangolja a székek munkáját, stratégiákat tervezzen, és megvalósítsa azokat. Hangsúlyosan képviselje a régiót, és a régió törekvéseit. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy míg az elmúlt húsz év a nyelvi jogokról szólt, a következő húsz év a régiókról fog szólni. Úgy kell kialakítanunk a régiókat, hogy azok magukba foglalják Székelyföld autonómiájának a keretét. És nemcsak Székelyföldben kell a szervezetnek regionálisan gondolkodnia, hanem véleményünk szerint Partiumban is. A Partium esetében sem mindegy, hogyan zajlik le a regionalizáció.
Székelyföld és a Szórvány viszonya
Elhibázottnak és elhamarkodottnak tartjuk azt a következtetést, miszerint a szórvány érdekeit sértené a székelyföldi RMDSZ megalakulása. Ellenkezőleg, határozottan fenntartjuk azt a tapasztalaton alapuló véleményünket, hogy egy erős Székelyföld minden erdélyi magyarnak érdeke. Székelyföld a szórványnak is belső anyaországa tud lenni úgy adottságai mint affinitása alapján. Nemzetpolitikai szempontból Erdélyben csak akkor lehet előre tervezni, ha számolunk egy erőteljes és versenyképes Székelyfölddel. Az egyéves fennállását ünneplő Székelyföld-Szórvány Program sikere azt mutatja, régiónk nemcsak felelősen érez a szórványban élőkkel szemben, de felelősen is cselekszik.
Alulról építkezünk
Maximálisan egyetértünk azzal, hogy a szervezetnek alulról kell építkeznie. És ennek szellemében is gondolkodunk. Mivel a felvetés önkormányzati körökből érkezett és önkormányzati vezetők támogatják, úgy gondoljuk, hogy a szervezeti struktúra regionális átalakításának gondolata pontosan arról a szintről érkezett, mely a legközelebb van ahhoz a közösséghez, melynek képviseletét szervezetünk céljának és feladatának tekinti.
Noha jelenlétünk hangsúlyos kell legyen mindenütt, ahol a közösség érdekében cselekedhetünk, úgy Budapesten, mint Bukarestben, Brüsszelben, vagy akár a szívünk csücske Kolozsváron, tudjuk hogy mindenhol vannak fontosabb ügyek, mint a székelység ügye. Kell lennie a világon egy helynek, ahol nálunk senki sem fontosabb, és ez a hely a mi otthonunk, Székelyföld.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere
Tamás Sándor a Kovászna megyei tanács elnöke
Egyszerűsített honosítási eljárás
Szatmári Friss Újság, 2010. december 16. – SÓGOR BEÁTA
A kedvezményes eljárás január elsején lép életbe, és nincs időbeli korlát, évek múlva is azonos feltételek mellett lehet benyújtani a kérelmet, ne dőljenek be az önjelölt közvetítőknek.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról (kettős állampolgárságról)
tájékoztató füzetet adott ki az RMDSZ Szatmár Megyei Információs
Iroda, azzal a céllal, hogy pontos információkkal szolgáljanak a megye magyar
lakosságának. A füzetecskéket eljuttatták minden Szatmár megyei településre, ahol RMDSZ szervezet működik – tájékoztatott Tasnádi István, az RMDSZ Szatmár Megyei Információs Irodájának vezetője. A tájékoztató füzet sikerességét mi
sem bizonyítja jobban, mint hogy december 19-én délután Egriben lakossági fórumot szerveznek a kettős állampolgárság kapcsán. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy korrekt információkhoz jussanak az állampolgárok, ezért az információs
irodában (Szatmárnémeti, Mihai Viteazul utca 10. szám) hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között lehet felvilágosítást kérni.
Az RMDSZ ügyintézést nem bonyolít, de minden szükséges információval szolgálni tudnak, ami a honosítási eljárásról szól. Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke kihangsúlyozta, hogy a helyi médiában megjelent felhívásokkal ellentétben a FIDESZ nem rendelkezik külhoni képviselettel,
és a honosítási eljárás teljesen ingyenes (csupán a hivatalos fordítási díjat kell
fizetni), és ezt az állampolgárok igényelhetik mindenféle közvetítő nélkül. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete fontosnak tartja, hogy felhívja mindazok
figyelmét, akik élni akarnak a kettős állampolgárság lehetőségével, hogy tájékozódjanak, mielőtt elkezdik a honosítási procedúrát, és ne dőljenek be
azoknak, akik közvetítői díj ellenében (80 lej vagy 20 euró) ígérik a folyamat lebonyolítását. Mielőtt közvetítőhöz fordulnak az állampolgárok, gondolják végig, hogy a hivatalos irataik milyen kezekbe kerülnek, hívta fel a figyelmet
az elöljáró.
Ne dőljenek be
Dr. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti szervezet elnöke elmondta, elharapódzó
jelenség az, hogy önjelölt szervezetek, akik úgy reklámozzák magukat, hogy a Magyar Kormány által felhatalmazott képviseletek a honosítási eljárás
lebonyolításában.
A médiában megjelent reklámokról tájékoztatták Szilágyi Mátyást, kolozsvári főkonzult, aki elmondta, hogy az eljárást a külképviseletek, illetve a demokrácia
központok hivatottak lebonyolítani. „Elvi kérdés valósult meg azzal, hogy a Magyar
Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt, ezzel lemosták a 2004. december 5-i népszavazás szégyenét.
Ezért nem méltó, hogy szélhámosoknak ürügyet szolgáltasson a haszonszerzésre'' -
nyilatkozta Kereskényi.
Vigyázat! Csalók jelentek meg!
Szatmári Magyar Hírlap, 2010. december 16.
Tegnap Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Kereskényi Gábor szatmárnémeti városi RMDSZ-elnök, valamint Tasnádi István, a szatmárnémeti státusz-iroda vezetője sajtóbeszélgetés keretében igyekezett figyelmeztetni az újságírókat, rajtuk keresztül pedig a lakosságot arra, hogy csalók hirdetik magukat a helyi médiában, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében ajánlanak segítséget a kettős állampolgárság megszerzéséhez.
A magyar kormány álláspontjával összhangban kifejtették: Romániában csakis a magyar állam külképviseleti szervei (nagykövetség, konzulátusok) illetve a Demokrácia Központok illetékesek a kedvezményes honosítással kapcsolatos segítségnyújtásban, más szervezetek tevékenységéért nem vállal felelősséget a magyar állam. Mint elmondták, tudomásuk szerint egyesek pénzért ajánlanak segítséget a szükséges aktacsomó összeállításában, azonban mindenkinek tudnia kell, hogy az ügyintézés ingyenes. A kérvényezőnek csakis a hivatalos fordítások díjait kell kifizetniük, melyek – attól függően hogy hány irat fordítására van szükség – körülbelül 40 és 60 lej közötti összegbe kerülnek. Az RMDSZ-es vezetők szerint bár jobbára csak eszmei értéke lesz közösségünk tagjai számára a magyar állampolgárság felvételének, mégis igen örvendetesnek és fontosnak tartják, hogy a második Orbán-kormány felajánlotta a határon túl élő magyarok számára a kedvezményes honosítás lehetőségét. Hangsúlyozták: vigyázzunk, kihez fordulunk az állampolgárság megszerzését célzó ügyintézés során, hiszen nemcsak pénzkérdésről van szó, hanem arról is, hogy személyi adatainkat olyanoknak szolgáltathatjuk ki, akik visszaélhetnek ezekkel. Újságírói kérdésre Tasnádi István kifejtette, hogy a magyar állampolgárság megszerzése nem vonja maga után a magyarigazolvány által szavatolt jogok elvesztését. Lapunk érdeklődésére Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elnöke, a szatmárnémeti Demokrácia Központ leendő irányítója elmondta: a Demokrácia Központ az Árpád (Vasile Lucaciu) utca 18. szám alatt lesz és a terveik szerint december 22-én reggel kilenckor nyitja meg kapuit. Az RMDSZ-elnökök szerint a szövetség készített egy ismeretterjesztő kiadványt, mely tartalmazza a kedvezményes honosítással kapcsolatos tudnivalókat. Ezeket ingyenesen lehet igényelni a székházukban.
KÁRPÁT-MEDENCE
Bugár Béla: Könyörögni nem fogunk
Népszabadság, 2010. december 16. – Szilvássy József Pozsony
Az együttműködés pártjaként a Híd vezetősége kész partneri kapcsolatok kialakítására a Fidesszel is, de a vazallusi szerepet elutasítják – nyilatkozta lapunknak Bugár Béla pártelnök.
– Csalódott amiatt, hogy Orbán Viktor pozsonyi vizitje során ismét elkerülte a Híd pártot, és csak az MKP vezetőivel tárgyalt?
– Tudomásul vettük a tényeket. A magyar kormányfő, a Fidesz elnöke jól tudta, hogy készek voltunk a találkozóra, mégis másként döntött. Könyörögni viszont senkinek sem fogunk, de nem értjük az álláspontját.
– Miért?
– Elsősorban azért, mert olyan pártot került el, amelyre a legutóbbi képviselőházi választásokon legalább száznyolcvanezer szlovákiai magyar, tehát a többség voksolt, s amelynek a tagjai olyan szlovákok, akik őszintén gondolják a két ország és a két nemzet tényleges megbékélését és együttműködését. Ráadásul jelenleg a Híd képviseli a kormányban és a törvényhozásban a szlovákiai magyarság és más itteni kisebbség érdekeit. Az MKP ebben a megbizatási időszakban parlamenten kívüli politikai tömörülés.
– Orbán Viktor Pozsonyban harmadik kategóriás, vegyes pártként jellemezte a Hidat. Budapesten hallani olyan kormánypárti hangokat is, amelyek szerint behódoló politikájukkal a felvidéki magyarság as szi milá ció ját gyorsítják fel. Mit szól ezekhez a véleményekhez?
– Mi abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy idehaza kisebbségpolitikában, régiófejlesztésben és minden más téren csak úgy érhetünk el előrehaladást, ha politikai szövetségeseket találunk a szlovák pártok és politikusok között. Ez a parlamenti matematika. Nem könnyű feladat és folyamat ez, ám csak ez vezethet sikerre. Felelőtlenül hangoskodni, a partvonalról kívülről rikoltozni perszekönnyebb és olykor hatásosabb idehaza is, ám az ilyen megnyilvánulások kútmérgezők, és tovább erősítik a bizalmatlanságot. Egyébként pedig a tamáskodók figyelmébe ajánlom, hogy eddigi erőfeszítéseink eredményeként a parlament már módosította az államnyelvtörvényt, amellyel mi sem vagyunk teljesen elégedettek, viszont sokkal enyhébb, mint az eddig hatályos jogszabály volt. Készül a kisebbségi nyelvtörvény is. A koalíció négypárti, ezért mi is kompromisszumokra kényszerülünk, akárcsak az MKP, amikor a hatalom részese volt.
– Néhány napja azt nyilatkozta, hogy informális megbeszéléseket tartott magyar politikusokkal. Kikkel tárgyalt?
– A közelmúltban nem hivatalos megbeszélésem volt Martonyi Jánossal és Semjén Zsolttal is. A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy készül olyan koncepció, amely szerint a Híddal másféle kapcsolatot akarnak kialakítani. Mi már többször kijelentettük, hogy az együttműködés pártjaként nincs ellenünkre a Fidesszel való kapcsolat. Ráadásul politikai és szellemi hídszerepre is készek vagyunk elsősorban a két kormány közötti párbeszédben. Ám csak a két párt közötti egyenrangú, partneri kapcsolatot tartjuk elképzelhetőnek. Vazallusi, alárendelt viszony szóba sem jöhet.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Megszavazta az EP Gál jelentését az uniós alapvető emberi jogokról
Hír3, 2010. december 15.
Megszavazta az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén Gál Kinga (Fidesz) jelentését az alapvető emberi jogok európai uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó "új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye", valamint hogy "az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredményesen használható legyen" - emlékeztetett közleményében a magyar képviselő. A jelentés előző napi vitájában éles szóváltás zajlott le jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A jelentés azokra a konkrét területekre is kitér, ahol gyors lépések és egyúttal közép- és hosszú távú stratégiák szükségesek. Ezek közül Gál Kinga beszédében kiemelte a roma integráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem és a kisebbségi közösségek nyelvhasználatának kérdéseit. A jelentés célja - tette hozzá -, hogy az intézmények ne csak elbeszéljenek egymás mellett, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra, használják és építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén, döntéseiket következetesen, objektíven, tényekre alapozva hozzák meg. A jelentés előző napi vitájában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíj-pénztári megtakarítását. Gál Kinga válaszul úgy vélte, hogy a magyar szocialista képviselők "éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el". Morvai Krisztina (Jobbik) szerint 2002 és 2010 között a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". A jelentés tartalmával kapcsolatban Tabajdi kifejtette: a jelentéstevő kiváló munkát végzett. Ugyanakkor jelezte: nem lát politikai akaratot az Európai Bizottságban, hogy betartassa, és jogsértési eljárást indítson a tagállamok ellen. Felszólalt a vitában Göncz Kinga - ugyancsak szocialista - EP-képviselő is, aki kérte Viviane Reding alapjogi biztost, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel a tagállamok gyakorlatát, és tegye szóvá, ha az alapjogok, a demokrácia alapelvei sérülnek. Kósa Ádám (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy a jelentés külön kiemeli a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőséget. A szlovákiai magyar Mészáros Alajos arra mutatott rá, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartásának tekintetében az EU saját tagállamai esetében sokszor tehetetlen volt, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően hatékony jogvédelmi rendszert alakíthat ki.
Elfogadta az Európai Parlament a 2011-es EU költségvetést
euractiv.hu 2010. december 15.
Az Európai Parlament módosítás nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság által bemutatott költségvetési javaslatot, és ezzel végetértek a több hónapja húzódó költségvetési tárgyalások a Bizottság és a Parlament között.
A költségvetési vita akkor bontakozott ki, mikor az októberi EU csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök megszerezte a leggazdagabb államok támogatását a költségvetés mérsékelt (2,9 százalékos) emeléséhez, amely szembenállt a Parlament 6,19 százalékos elképzeléseivel. Mivel a Lisszaboni Szerződés együttdöntési jogot adott a Bizottság és a Parlament számára, mindenképpen szükség volt a két intézmény közötti megegyezésre, hogy a 2011-es évet ne ideiglenes tizenkettedekkel indítsa az Unió.
A Parlament beleegyezéséért cserébe politikai jogokat kért az Unió saját forrásaival, a rugalmassági mechanizmussal és a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. A Bizottság ezeket az igényeket először elfogadhatatlannak ítélte, így nem közeledtek az álláspontok.
Végül a saját források érzékeny kérdésének megtárgyalását Barroso javaslatára 2011 júniusa utánra halasztották, mikorra a Bizottság konkrét javaslatokkal fog előállni. A tagállamok követei pedig beadták a derekukat a rugalmassági eszközzel kapcsolatban, mely lehetővé teszi az Unió új vállalásainak – mint például a kísérleti fúziós reaktor (ITER) vagy az Európai Külügyi Szolgálat – finanszírozását.
December 8-án az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága már elfogadta a 2011-es költségvetés számait, vagyis 2,9 százalékos emelést 2010-hez képest. Az Elnökök Értekezlete pedig csütörtökön döntött arról, hogy a keddi vitát követően az EP december 15-én fog szavazni a költségvetésről.
A Költségvetési Bizottság által bemutatott költségvetési javaslat szerint több forrás jut a képviselők által meghatározott összes fontos prioritásra: az ifjúságra, az innovációra, a közel-keleti békefolyamatra, az élethosszig tartó tanulásra, a 'People' kutatási programra és a 'Vállalkozások és Innováció' programra. Ma a Parlamentnek a Bizottság november 26-i javaslatai szerinti számokat kellett elfogadnia, vagyis 141,8 milliárd eurót pénzügyi kötelezettségvállalásokra és 126,5 milliárd eurót a tényleges kifizetésekre. Továbbá a Tanács, a Parlament és a Bizottság megegyezésre jutott, hogy amennyiben az EU jogi kötelezettségeire kiegészítő forrásokra lenne szükség, lehetőség lesz a költségvetés módosítására, mivel az Unióban jogilag soha nem léphet fel költségvetési hiány.
December 15-én a teljes Parlament szavazott a költségvetés elfogadásáról. Az összes módosító indítványt elutasították, megszavazva a Bizottság által november 26-án (a fentiekben is) bemutatott, és a Költségvetési Bizottság által korábban már elfogadott javaslatot. A Parlament elnöke, Jerzy Buzek, örömmel jelentette be a költségvetési tárgyalások lezárulását és megköszönte mindenki hónapokig tartó munkáját. Ezzel megszületett az első teljesen a Lisszaboni Szerződés szerinti, az együttdöntési mechanizmus keretében elfogadott uniós költségvetés.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Markó öröksége
Népszabadság, 2010. december 16. – Kis Tibor
Feladta volna Markó Béla? – először ez a kérdés vetődik fel azok után, hogy az RMDSZ elnöke bejelentette, tizennyolc év után megválik a szervezet elnöki posztjától. Van ilyen olvasata döntésének.
Igaz, másféle is. Például az, hogy Markó a csúcson akarja abbahagyni. Akkor, amikor joggal érezheti úgy, hogy évtizedes, tiszteletet kivívó munkálkodás nyomán az RMDSZ – minden egységbontó hazai és anyaországi törekvést meghiúsítva – hegemón helyzetet vívott ki magának a romániai magyar közéletben. A párt ma a kormánykoalíció megkerülhetetlen tagja – ő maga pedig miniszterelnök-helyettes. Megszűnt az erdélyi magyarság jogfosztottsága, közjogi helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint Markó pályája kezdetén volt.
Éppen a lemondási szándék bejelentésének napjaiban teljesedett be a távozni készülő elnök talán legnagyobb politikusi álma is: az ottani magyar gyerekek az óvodától a doktori disszertáció megvédéséig anyanyelvükön tanulhatnak. Érthető, ha Markó éppen ebben a pillanatban érezte úgy, hogy ideje hátrébb húzódnia. Valójában azonban nem tudjuk, hogy tényleg erről van-e szó, mivel Markó nem részletezte visszalépésének meghatározó motívumait és körülményeit. Gyanítható, hogy ezeken kívül egyéb mozgatórúgói is lehettek.
Az erdélyi magyar élet legformátumosabb politikusának mindig is a realitásérzék volt a legfőbb erénye. És a megfontoltság. Vélhetően most sem pillanatnyi hangulat hatása alatt döntött, hanem a körülményeket alaposan végiggondolva. Híven politikai példaképéhez, Bethlen Gáborhoz, akit politikai búcsúbeszédében is felemlegetett – mégpedig Budapest ellenében. Az Orbán-kormány ugyanis a határon túliak támogatására hivatott Szülőföld Alapot Bethlen Gáborról készül elnevezni, Markó szerint anélkül, hogy tisztában volna a bethleni magatartás lényegével.
Mert nemzetpolitikájukkal Orbánék – a fejedelem szellemiségével ellentétben – az egységet készülnek aláásni Erdélyben. Márpedig ez az „ahogy lehet" bethleni elvet valló Markó szerint a megmaradás alapfeltétele Erdélyben. Ezt figyelmen kívül hagyva a Fidesz radikális és kalandor akciókra tüzeli ottani barátait – elsősorban az RMDSZ ellenében. Markó Béla a kis lépések politikusa. De pályája bizonyítja, milyen messzire lehet eljutni így. Olyan távolságokra, hogy esetében nyugodtan lehet tiszteletre méltó politikusi életműről beszélni.
Minthogy Markó is alapvetően „sültrealista", aligha hihetünk abban, hogy azért vonulna most háttérbe, mert ezt az életművet bevégzettnek érezné. Inkább azt gondolhatja, hogy e mai helyzetben így hajthatja a legtöbb hasznot pártjának és az erdélyi magyarságnak. Nem biztos, hogy igaza van. Még akkor sem, ha az RMDSZ valóban nagy és új kihívásokkal néz szembe. Kívülről az Orbán-kormány, belülről az erdélyi másodhegedűsi szerepbe belenyugodni képtelen Tőkés László szorítja. Mindeközben pártja valóban megérett a megújulásra. Könnyen lehet, hogy úgy számol: a soron következő csatákban és egyezkedésekben tehertétel lenne pártja számára.
Távozásával az erdélyi magyar politikában lezárul egy korszak. Alighanem Markó örülne a legkevésbé, ha pár év múlva nosztalgiával kellene majd emlékeznünk a nevéhez kötődő erdélyi két évtizedre.
Háborús jelentés
Erdélyi Riport, 2010. december 16.
Sajátos képet mutat jelenleg a romániai magyar politikai berendezkedés. Van egy, jelenleg éppen hatalom is lévő szervezet, amely nem tekinti magát politikai pártnak, akkor sem, ha a legtöbben így tekintenek rá, s funkciói alapján is erre emlékeztet.
Van egy létező politikai párt is, amely néhány helyi önkormányzatot leszámítva sehogyan sem működik, legalábbis nem tölti be azt a szerepet, amiért létrejött, hogy az első versenytársa legyen, elhozva Erdély magyarjainak a választás szabadságát. S van ugye szombat óta a harmadik, amely persze még nincs, csak a neve, s arra hivatott, ami a másodiknak nem sikerült. Nem titok: e harmadik pártot ugyanaz az ember kezdeményezte, aki a másodikat, s ugyanõ jelenleg az első, a formailag nem párt színeiben képviselõje és alelnöke az Európai Parlamentnek. Hogy másfélről jut-e háromra, az még a következő hónapok kérdése, az viszont kétségtelen, hogy az első szervezet, az RMDSZ ellen meglehetősen öszszehangolt, kétfrontos politikai háború folyik, amit a megtámadott ahhoz képest viszonylag jól tűr, hogy e háborúról mintha nem is venne mindig tudomást, s két pofon közt arról beszél, milyen remek lehetõségek mutatkoznak a békés megegyezésre.
Pufogtathatnám, persze a szakállas közhelyt, hogy mindenkinek olyan a politikai ellenfele, amilyet megérdemel, de hát nem is biztos, hogy ez minden esetben igaz. Az viszont igen, hogy az új Tőkés-párt most sokkal erősebb hátszéllel indulhat, mint pár éve az MPP, s az alapító ezúttal aligha követ el olyan hibát, hogy elnökké olyan embert nevezzen ki (bocsánat, válasszon szigorúan demokratikusan), akiben önálló gondolatok csíráznának, netán ellentmondana. Apropó, ellentmondás, kevesen figyeltek fel arra a napokban, hogy a Tőkés által tavaly őszig vezetett egyházkerület milyen határozottan tette volt püspöke számára érthetővé, hogy legyen már oly kedves békében hagyni az egyházkerületet, s a gyűlölet további szítása helyett engedni őket dolgozni, megbékélni. Ilyen nyíltan és határozottan ellentmondani talán még az RMDSZ elnökségének sem lenne bátorsága. Le is fogják szalámizni őket szép lassan, baráti fideszes segédlettel, az összefogás jegyében persze. (Vagy talán az egyház határozott fellépése elgondolkodtatja Budapesten azokat, akik eddig az RMDSZ gondos szétverésében látták felfényleni az erdélyi magyar jövőt, illetve nem minden fideszes vagy kereszténydemokrata szíve vágya, hogy egy kanál vízbe fojtsa a tulipánt...)
Igazából érthető, hogy a bukaresti parlamenti hadakozások, az oktatási törvényért vívott küzdelemtől a gyermekgondozási időszak vitáján túl az ellenzékkel folytatott párbajokig csupa, országos, bukaresti történés köti le az RMDSZ-döntéshozók figyelmét, illetve a sok lobbizás azért, hogy eléggé el nem ítélhető módon mindenféle nyilvános vita, transzparens párbeszéd nélkül döntsék el a február végi kongresszus személyi kérdéseit.
Jó lenne végre azzal is foglalkozni, hogy a következő évekre kikkel, mire, milyen feltételek mellett kötnek szövetséget, egyáltalán milyen tartalma marad e szövetségi jellegnek, s mit lehetne tenni, és főleg kikkel, hogy a választók 2010-ben még vevők
legyenek erre a Szövetségre.
Jobban szeretem a stabilitást
Erdélyi Riport, 2010. december 16.
Mit gondol arról a kettősségről, hogy miközben az RMDSZ a PD-L koalíciós partnere a kormányban, a Szövetségen belül sokan élesen Bãsescu- és Boc-ellenesek, több megyét pedig a jelenlegi parlamenti ellenzékkel koalíciót alkotva vezet a magyar érdekvédelmi szövetség?
Nem meglepő sem a Bãsescu-ellenesség, sem a Boc-ellenesség, ugyanis a szövetség és annak vezetői, többek között Markó Béla szövetségi elnök, többször figyelmeztettek a Bãsescu-féle magatartás, a Bãsescu-féle politika negatívumaira. S azzal sem mondok újat, hogy az RMDSZ kényszerpályát jár be a jelenlegi kormányzati szerepvállalással, ugyanis az előző kormányzati ciklus végén döntenünk kellett arról, hogy ellenzékbe vonulunk korábbi szövetségeseinkkel együtt, vagy kormányon maradunk, ezáltal egyrészt megpróbálva féken tartani a számunkra kedvezőtlen folyamatokat, másrészt a kormányzati pozíciókat kihasználva ledolgozni a magyarok által lakott térségek, így a Székelyföld évtizedes gazdasági hátrányát, fejlesztésre szánt kormánypénzeknek az ide irányításával. Tehát két rossz közül a kisebbiket kellett választani.
Közel egy éve van kormányon az RMDSZ. Hargita megye szempontjából hogyan vonná meg e jelenlét mérlegét?
Bár a gazdasági világválság következményei vidékünkön is érezhetők, s ennek következtében csökkentek a megyébe irányított pénzöszszegek is, a kormányzati szerepvállalás mégis jelentős források mozgósítását teszi lehetővé. Azt mindenki tudja, hogy például a Hargita megyei oktatási infrastruktúra fejlesztésére több pénz érkezett az elmúlt kormányzati ciklus alatt, mint a rendszerváltás óta addig eltelt időben. Nos, ha ezeknek a pénzeknek a nagyságrendje és érkezésüknek üteme ritkult is az előző ciklushoz képest, a trend még mindig kedvező. Tehát, hogy a kérdésére válaszoljak: a mérleg pozitív.
Hogyan látja az ország politikai közeljövőjét, meddig bírja még ez a koalíció, mit lehetne tenni a kormányzati stabilitásért, s hogyan alakul az RMDSZ jövőbeni szerepe a kabinetben?
Sok összetevője van a kérdésnek, de a mi helyzetünk viszonylag egyszerű: addig kell kormányon maradni, amíg az a közösségünk javát szolgálja, ugyanis a kormányzás nem cél, hanem eszköz. S hogy meddig bírja a koalíció? Jóslatokba nem bocsátkozom, mert nem vagyok jós, hanem politikus. Sőt: kisebbségi politikus, aki kisebbségi közössége javát kell hogy szolgálja. S mint ilyen, jobban szeretem a stabilitást, a tervezhetőséget.
Úgy tűnik, mintha mindenki mindent egy lapra, a tanügyi törvényre tenne fel. Hogyan lehet majd ebből a konfliktushelyzetből kijönni?
Lehet, hogy úgy tűnik, a tanügyi törvényen áll vagy bukik minden, hogy egy lapra tettünk fel mindent, de a valóságban ez nem így van. Mint már mondtam, kormányzati jelenlétünk közösségünk javát szolgálja, térségünk – a Székelyföld és benne Hargita megye – több évtizedes lemaradást kell behozzon. Ezt pedig csak a kormányzati pénzek ide irányításával lehet elérni. Kérdezze meg bármelyik székelyföldi önkormányzati vezetõ kollégámat, megyei tanácselnököt vagy polgármestert, s meggyõzõdik állításom igazáról. A tanügyi törvény körüli politikai vita pedig azt jelzi, hogy menynyire fontos közösségünk számára a jogszabály elfogadása, ennek érdekében pedig bevetünk minden politikai eszközt. Közösségünk érdeke viszont az, hogy a törvény, annak a kisebbségi oktatásra vonatkozó elõírásai ne váljanak a politikai csatározások témájává, a törvény, elfogadása után – történjék az bármilyen eljárással –, legyen hosszú életű.
Február végén Nagyváradon tart kongresszust az RMDSZ. Ha eltekintünk most a személyi kérdésektõl, miről kellene Váradon vitázni, s a szervezet politikáján mit kellene változtatni az eddigiekhez képest?
Az RMDSZ alapszabályán álláspontom szerint végig kellene vezetni azokat a módosításokat, amelyek szükségesek. Az RMDSZ-en belül én notórius módosítóként vagyok számon tartva. Vannak nyolc éve általam szorgalmazott módosítások, van négy éve általam szorgalmazott javaslat, és van olyan ezek közül, amely úgy tűnik, bekerül a végleges szövegbe.
Markó Béla mind ez idáig nem vallott színt arról, hogy marad-e vagy nem vállal újabb mandátumot. Ön mit tanácsolna az elnöknek?
Nem színvallás kérdése az, hogy hivatalban marad-e a szövetségi elnök vagy távozik posztjáról, ugyanis a kongresszus hatásköre megválasztani a szövetségi elnököt. Most inkább az a kérdés, hogy kik közül választhat majd a kongresszus, ugyanis hiába akarnánk megválasztani egy olyan személyiséget, aki nem akar RMDSZ-elnök lenni. Markó Bélát pedig annál jobban tisztelem, mint hogy a sajtón keresztül adjak neki tanácsokat. Egyébként én már hónapokkal ezelőtt nyilvánosan kijelentettem, hogy ha Markó Béla elnöknek indul, akkor én õt támogatom. Ha nem indul, akkor szerintem nyílt verseny lesz, remélem, minél több versenyzõvel.
A lehetséges utódok között szerepel Kelemen Hunor, akit már láthatóan régóta készítenek e szerepre; bejelentette indulását Eckstein-Kovács Péter; fontolgatja ugyanezt Borbély László; hallani Frunda Györgyrõl is; a partiumiak szóba hozták Cseke Attilát. Mit gondol errõl a névsorról, van-e Hargita megyének e tekintetben opciója?
Ez a felsorolás lefedi az RMDSZ-t területileg, és generációs szemszögből is széles a paletta. Ahogy mondani szokták, ez egy jó felhozatal. Nyilván nem lehet eltekinteni az RMDSZ-elnök személyétõl, ugyanis az karizmatikus politikus kell hogy legyen, olyan személyiség, aki integrálni tudja a romániai magyar társadalomban gerjedõ folyamatokat, az e folyamatok élén álló embereket, a különbözõ politikai irányzatokat, ugyanakkor partnerként tudják elfogadni őt az RMDSZ-en kívüli politika képviselõi, a magyarországi politikum és nem utolsósorban a hazai román politikai elit. A személyi kérdést e kritériumrendszernek kell alárendelni. No meg annak, hogy az RMDSZ csúcsvezetése a Székelyföld-politika elkötelezettje legyen. De számomra – mint egyszerű RMDSZ-tag, mint önkormányzatis számára – az a fontos, hogy mi lesz benne az új alapszabályban. Én most erre koncentrálok elsősorban. Az elnökjelöltek tekintetében meg várjuk meg, mit tesznek le az asztalra, utána lehet majd őket minősítgetni, rangsorolni.
Miért nincs nyitott vita ezekről a személyi kérdésekről az erdélyi társadalomban?
Valószínűleg azért, mert nem a személy a fontos – noha egy-egy személyiség jelenléte meghatározó –, hanem az általa képviselt eszmeiség. Az erdélyi társadalmat pedig jobban érdekli az RMDSZ politikája, annak eredményessége, mint az, hogy ki áll az RMDSZ élén. Az embereket nem érdekli a politika boszorkánykonyhája, hogy ki kinek az embere, mi miért történik, õket az érdekli, mi az eredmény. És ez jól is van így. Húsz év alatt a társadalom felnõtt, megérett, kijózanodott, nem a szavak, hanem a tettek alapján dönt.
Gyakran elhangzik az a kifejezés, hogy hargitai lobbi az RMDSZ-en belül. Milyen erős ez a lobbi, s mit szeretne elérni?
A politika egyik eszköze a lobbi, s politikusok lévén, a mi eszköztárunkban is szerepel. Kérdéséből azt szűröm ki, hogy a sajtó felfigyelt a mi sajátos érdekeink érvényesítésére irányuló tevékenységünkre, ami azt jelzi, hogy jó úton járunk.
Vannak-e javaslatai az RMDSZ alapszabályzatának a módosításához?
Igen. Számos javaslatom van. Javaslataimat alátámasztó indoklásomat is megjelentettem a sajtóban, egyedüliként az RMDSZ-ben. A Transindex lehozta e témában írott nagyobb lélegzetvételû dolgozatomat. Ezen módosítások lényegüket tekintve arra irányulnak, hogy az RMDSZ bázisát képező önkormányzatisok, tehát polgármesterek, megyei tanácselnökök nagyobb beleszólást nyerjenek a döntéshozatalba, nagyobb legyen a befolyásuk, mint amilyen eddig volt az RMDSZ-ben, és hogy jobban megjelenjenek a regionális érdekek a döntéshozatalban, mint ahogy az eddig történt.
A hatékonyság kockázata – Demokrácia nélkül a Szövetség Markó által is hangoztatott ernyő jellege csak írott malaszt maradhat.
Krónika, 2010. december 16. – Bíró Béla
Ellenségei sem igen vonhatják kétségbe, hogy az elmúlt tizennyolc esztendőben Markó Béla rendkívülit teljesített. Nagyon nagy részben az ő taktikai érzékének, tárgyalókészségének és nem utolsó sorban intelligenciájának köszönhető, hogy a romániai magyarság a Ceauşescu-korszak személyiségromboló élményei és a 90-es évek elejének szélsőséges magyarellenessége dacára visszanyerhette önbecsülését és magabiztosságát.
Ellenségei sem igen vonhatják kétségbe, hogy az elmúlt tizennyolc esztendőben Markó Béla rendkívülit teljesített. Nagyon nagy részben az ő taktikai érzékének, tárgyalókészségének és nem utolsó sorban intelligenciájának köszönhető, hogy a romániai magyarság a Ceauşescu-korszak személyiségromboló élményei és a 90-es évek elejének szélsőséges magyarellenessége dacára visszanyerhette önbecsülését és magabiztosságát.
Markónak köszönhető, hogy nemzeti közösségünk az érzelmi politizálás, a radikalizmusra hajló kirekesztősdi zsákutcás logikájából kitörve, képes volt az RMDSZ-t a megfontolt és racionális politizálás irányába terelni, s a kis lépések politikájával számos, a közösség jövőjét is megalapozó eredményt elérni.
A szakpolitikusok fűrészpor ízű szövegeinek háttere előtt Markó Béla világos, szép magyar mondatai is mindig üdítőleg hatottak. Markó még a politikában elkerülhetetlen semmitmondást is képes volt élvezhetővé tenni.
A hibáktól azonban maga sem menekedhetett.
A 90-es évek elején kemény és kellemetlen ellenféllel kellett megküzdenie. Tőkés László nemzetmentői karizmára alapozott hatalmi törekvései nem csak az RMDSZ egységét tették kockára, de a román–magyar viszony elmérgesedésével, a román nacionalizmus felszításának kockázatával is fenyegettek. Tőkés hívei a püspök (megszolgált) presztízsét próbálták felhasználni arra, hogy mindenkit, aki eltérő nézeteket vall, kiszorítsanak a politikából.
Ez volt az intolerancia, a nemzetárulózás időszaka, amikor egy ideig maga Markó és környezete is arra kényszerült, hogy legalább részben átvegye az ellenfelek diktálta beszédmódot. Így teremthettek lehetőséget arra, hogy az első kongresszusok résztvevői a mérsékeltebb politika irányába döntsék el a hatalmi küzdelmeket. Tőkés Lászlót (jól átgondolt politikai sakkhúzással) tiszteletbeli elnökké léptették elő, miközben fokozatosan megfosztották befolyásától. (Bár, igaz, új minőségében továbbra is folyton keresztbe tehetett a testületi döntéseknek.)
Markóék a Szatmári Kongresszus előtt szánták el magukat arra, hogy véget vetnek ennek az áldatlan helyzetnek. Kockázatos vállalkozás volt, hiszen a küldöttek többségének érzelmeit a tiszteletbeli elnök hívei továbbra is manipulálhatták. A leplezetlen román nacionalizmus magas hőfokon tartotta az indulatokat. Az akció azonban, amelyet Markó és csapata a rá jellemző alapossággal készített elő, sikerrel járt. Sikertelenség esetére – a kutya harapást a szőrével receptje szerint – Tőkés ellen még Sütő Andrást, mint alternatív tiszteletbeli elnököt is talonban tartották.
Sajnos – számos vonatkozásban – túl is lőttek a célon. Hogy a hasonló helyzetek kialakulásának elejét vegyék, a Kongresszussal olyan alapszabályzatot is elfogadtattak, amely a belső demokrácia érvényesülését drasztikusan korlátozta, igaz, a román pártokkal való hatékony kormányzati együttműködés előtt viszont megnyitotta az utat. Ám a hatékonyságért súlyos árat kellett fizetni. A platformok – és ezzel az eltérő vélemények – gyakorlatilag kiszorultak a döntéshozatalból.
Viták természetesen továbbra is voltak, de azokat sorra ugyanazon elv alapján, ugyanazok az emberek döntötték el. Márpedig tizennyolc év alatt a legracionálisabb elv is kifárad. Még akkor is, ha közben új arcok bukkanhatnak fel. Mert a szövetség vezetői időközben – önnön képükre és hasonlatosságukra – egy új politikai szakembergárdát is kineveltek.
Így aztán – Tőkés László országos politikába való visszatérési kísérleteinek sikertelensége nyomán – hiába teremtődött meg az esély a tényleges képviseleti demokráciához való sikeres visszatérésre. Markó Béla sem teljesen vétlen abban, hogy ez csak részben valósulhatott meg. Pedig tényleges demokrácia nélkül a Szövetség Markó által is hangoztatott ernyő jellege csak írott malaszt maradhat. Ehhez a Szövetséget a Tőkés-szavazók előtt is szélesre kell tárni, s az európai politizálásban talán bölcsebbé vált püspök számára is meg ellene teremteni valamiféle visszatérés lehetőségét. A feladat immár az utódokra marad.
Ez azonban Markó Béla múlhatatlan érdemeit aligha halványíthatja el.
EMNT: együttműködés az RMDSZ-szel?
2010. december 14 – Zsidó Ferenc
Beszélgetés Bakk Miklós politológussal
- Hogyan fogadta az EMNT pártalakítási szándéknyilatkozatát?
- Várható volt ez a bejelentés, amely tulajdonképpen már a nyáron megtörtént, és az események logikája is ezt kívánta. Az események felől tekintve ugyanis mostanra vált felmérhetővé, hogy az új magyar kormányzat hogyan, mennyire támogatja az egyes erdélyi magyar politikai szereplőket. Ugyanakkor most van ideje a pártalapításnak, hiszen az bejegyzés után – ha az sikeres lesz – az új pártnak egy év adatik meg felkészülni a 2012-es választásokra, akár úgy, hogy koalíciókat köt, akár úgy, hogy egyedül indul.
- Be lehet jegyezni még egy magyar pártot Romániában? Támogatni fogják az emberek a kezdeményezést?
- Természetesen, be lehet jegyezni még egy pártot, mára annyira átpolitizálódott az erdélyi magyarság, hogy több elképzeléshez, több irányzathoz is lehet híveket szerezni. Ennek inkább csak logisztikai nehézségei vannak, tekintettel a rendkívül korlátozó pártbejegyzési feltételekre, amelyek tekintetében Románia kirívó eset Európában.
- Mit gondol, milyen kapcsolatot fog/tud kialakítani a három párt egymással (ha lehet tényként kezelni eme harmadik bejegyeztetését?)
Hát ez a legalapvetőbb kérdés. Azt már többen elmondták, leírták, hogy az ideális az lenne, ha sikerülne valamilyen egyetértést kialakítani a verseny és az együttműködés kereteiről, egymáshoz való viszonyáról. Ez ugyan nem lehetetlen – van példa erre a nagyvilágban –, azonban ha a Kárpát-medencében tekintünk szét, akkor azt látjuk, ez eddig sehol sem sikerült a kisebbségi magyarok szervezetei között. Alighanem, ez a politikai kultúránkból is adódik, amelyben sokkal súlyosabban van jelen az adverzariális viszonyképzés, a szembenállás az együttműködés helyett, mint például a skandináv kultúrában. Mindenesetre, fontos különbség a többi határon túli régióhoz képest, hogy itt világosabban elválik két stratégia: a hatalmon levőhöz képest az EMNT inkább az együttműködést, az MPP pedig a szembenállást választotta. Ezt a helyzetet nem lehet a nyugatiasabb demokráciákhoz mérni, ott ugyanis a nyilvánosság jól működik. Nálunk viszont a radikális ellenzékiség egyben a nyilvánosságból való kiszorulást is eredményezi, a paradoxon tehát – amellyel az EMNT küszködik – az, hogy valamilyen mértékben együtt kell működni ahhoz, hogy a kritika is hallható legyen.
- Szárnyra kapott olyan „összeesküvés-elmélet", mely szerint az RMDSZ támogatja az új párt létrejöttét, merthogy az majd begyűjti azokat az embereket az RMDSZ-ből, akik máskülönben az MPP felé mozdulnának el. S hogy így ez az új párt végeredményben az RMDSZ természetes szövetségese is lesz.
- Igen, ez az összeesküvés-elmélet – ha létezik ilyen – teljesen logikusan következik az előbbi paradoxonból. Az meg természetes, hogy az új párt mindkét irányba kinyitja kapuit, hiszen elégedetlenek mind az RMDSZ-ben, mind az MPP-ben vannak. Persze, hogy kik felé nyitja kapuit, hogy kiket fogad be, már strukturális, illetve stratégiai kérdés is. Az MPP-ből valószínűleg a nem székelyföldiek távoznak nagyobb arányban, hiszen érzik, hogy miután az MPP visszanyeste önmagát székelyföldi regionális párttá, számukra kevesebb támogatás érkezhet onnan. Az RMDSZ-ből pedig azok távozhatnak, akik elégedetlenek lesznek a szövetség székelyföldi zsugorodásával. De bárhogyan legyen is, fontos stratégiai kérdések dőlhetnek el azzal – főleg Székelyföldön –, hogy kik lépnek át az új pártba.
- Borítékolható az MPP és eme új párt „konccsatája"? Ennek a közelmúltban szerintem nagyon egyértelmű előjelei voltak.
Azt hiszem, ebben a kérdésben nem a pártdokumentumok a döntőek, hanem a politikai cselekvés mérlege. Az RMDSZ azonban mindezt elhanyagolta, ezért vele szemben az ellenzék – akár az MPP, akár az új párt – úgy maradhat „autonomistább", ha elsősorban e cselekvési lehetőségeket használja ki, itt mutat újat.
- Vajon megismétlődik a Komárom-szindróma? Felvidéken azt tapasztaltuk, hogy önkormányzati választás esetén nem képesek koalícióra lépni a magyar pártok.
Válaszom itt rövid: sajnos, megismétlődhet a komáromi eset.
- Mit gondol, eme pártbejegyzési hír módosít-e az RMDSZ elnökválasztási stratégiáján? Gondolok itt arra, hogy az új konstellációban Eckstein talán alkalmasabb ember volna, ő talán bent tudná tartani azokat az embereket is az RMDSZ-ben, akik pl. Kelemen elnöksége esetén jó eséllyel átállnának.
Kétségtelenül, az EMNT-nek van hatása az RMDSZ-en belüli folyamatokra. Nem ismeretes eddig még az összes jelölt, és a legfontosabb kérdésre sincs még válasz: indul-e Markó egy újabb mandátumért? Ha nem, Kelemen kétségtelenül inkább jelentené a Markó-vonal folytatását, és ez fenntartaná az RMDSZ hegemóniára törekvő attitűdjét. Eckstein-Kovács Péternek gyengék az esélyei, de eljátszva a gondolattal, hogy ő lenne az RMDSZ elnöke, azt mondhatnánk: ez lenne a jobb alternatíva. Ugyanis ezzel az RMDSZ erőteljesebb ideológiai karaktert kapna, láthatóbbá lenne egy balközép-liberális karakter, ami viszont tisztázná a politikai képletet. De ez azt is jelentené, hogy az RMDSZ hamarabb elfogadná, hogy ő is csak az egyik párt, és talán hamarabb létrejönnének azok az egyezségek, amelyeket hiányolunk.
Elhunyt a balkáni béke építőmestere
Új Magyar Szó, 2010. december 16. - Gy. Z./MTI
„Valóságos óriás", „hűséges szolgáló", „igazi titán" – ezekkel a jelzőkkel illetik Richard Holbrooke személyét és munkásságát. Az amerikai diplomata 69 éves korában hétfőn hunyt el Washingtonban.
Hiába imádkozott Barack Obama és családja, a hétvégén húszórás műtéten átesett Holbrooke végleg letette a szolgálatot. A diplomatát világszerte úgy tartják holtában is számon, hogy a Balkánon ő teremtette meg a békét, és ugyanezt megkísérelte létrehozni az Afganisztánban és Pakisztánban a tálibokkal folytatott harcban is. Az amerikai elnök és felesége, Michelle mélyen megindítva érzi magát; „fáradhatatlan diplomáciája, hazaszeretete és fellépése a békéért emlékezetes marad" – jelentette ki Obama.
Holbrooke péntek reggel került kórházba, mivel munka közben rosszul érezte magát. Az orvosok aortaszakadást fedeztek fel nála, ezért sürgősen megoperálták, de állapotát nem tudták tartósan stabilizálni.
A híres vasakarat
Noha diplomáciai és újságírói körökben korábban már három kontinensen is ismerték, Richard Holbrooke azzal vált világszerte ismertté, hogy Bill Clinton elnök különmegbízottjaként, vasakarattal és könyörtelen diplomáciai nyomásgyakorlással kikényszerítette a boszniai háborút lezáró békeszerződést.
Az egyezményhez vezető, a hízelgést és a megfélemlítést sem megvető, fáradhatatlan erőfeszítése miatt kollégáitól és ellenfeleitől a Bulldózer nevet kapta. A csaknem lehetetlen boszniai misszió után Holbrooke azt a szintén megvalósíthatatlannak tűnő feladatot kapta, hogy vegye rá a pakisztáni és az afgán vezetést a tálibok és az al-Kaida elleni tényleges küzdelemre.
Sajtóforrások szerint Holbrooke-ot komolyan aggasztotta Hamid Karzai afgán elnök vezetői alkalmatlansága és rendszerének korruptsága. A diplomatának az Afganisztánban elért haladásnál is nagyobb szerepe volt abban, hogy Pakisztánban sikerült megerősíteni Aszif Ali Zardari elnök polgári kormányzását.
Olykor a megszokottól nagyon eltérő felfogásban cselekedett a csaknem egy évtizede tartó konfliktusban. Ő volt az, aki hátrább soroltatta az amerikai prioritások között az afganisztáni mákültetvények felszámolását, mondván, hogy a parasztok megélhetésének felszámolása a kívánttal ellentétes hatással járna.
Vietnamban kezdte
A katonai, gazdasági és társadalmi eszközöket egyesítő átfogó megoldás híve volt, igyekezett felhasználni a Délkelet-Ázsiában elszenvedett amerikai kudarchoz vezető úton szerzett tapasztalatait. Richard Holbrooke ugyanis Vietnamban kezdte el csaknem fél évszázados diplomáciai karrierjét. Különböző beosztásokban hat évet töltött e terepen, s részt vett a párizsi béketárgyalásokon is.
Richard Holbrooke – a béketeremtő, feleségével, Kati Martonnal
Az itt szerzett tapasztalataiban bízva a State Departmentben rá testálták a Kelet-Ázsiáért felelős helyettes külügyi államtitkári posztot (1977–1981). Ő volt az egyetlen, aki ezt a szintet az európai és kanadai ügyek területén is elérte (1994– 1996).
Fontos szerepet játszott a NATO keleti bővítésében, és olyan kulcsfontosságú diplomáciai posztokon volt hazájának nagykövete, mint Berlin és az ENSZ. Két alkalommal is komolyan szóba került, hogy ő kapja meg a külügyi tárca irányítását, de mind a kétszer egy hölgyet részesített előnyben az éppen hivatalban lévő elnök. Clinton Madeleine Albrightot, Obama pedig Hillary Clintont nevezte ki Amerika első számú diplomatájának. Holbrooke ugyanakkor már a választási kampány során olyan demokrata párti elnököknek volt a külpolitikai tanácsadója, mint Jimmy Carter és Bill Clinton, s olyan elnökjelölteket is eligazított a nagyvilág dolgaiban, mint Al Gore, John Kerry és Hillary Clinton.
Magyar feleség
A világszerte elismert békeközvetítő 1941. április 21-én született New Yorkban. A nemzetközi közvélemény akkor jegyezte meg a nevét, amikor a kilencvenes években az Egyesült Államok balkáni különmegbízottjaként működött: őt tartják az 1995 novemberében létrejött, a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés fő építőmestereként. Barack Obama megválasztása után különmegbízottként utazhatott Afganisztánba és Pakisztánba. Sokat volt úton, ami megterhelte a szervezetét.
Színes pályafutása során Richard Holbrooke volt a Békehadtest marokkói igazgatója, a Foreign Policy magazin főszerkesztője, a Newsweek nemzetközi kiadásának szerződéses szerkesztője, a berlini Amerikai Akadémia elnöke, a Lehman Brothers brókercég ügyvezető elnöke, az AIG igazgatósági tagja, a Globális Alapítvány az AIDS, Tuberkulózis és Malária Elleni Harcért vezetője, valamint számos társadalmi szervezet vezetőségi tagja és több egyetem előadója.
Harmadik felesége magyar: Kati Marton újságíró, akivel 1995-ben házasodott össze. Az asszony zsidó családban született Magyarországon, később azonban áttért a római katolikus vallásra. Az országot a szüleivel a kommunisták elől menekülve hagyta el az ötvenes években. Könyvet írt Raoul Wallenbergről.
A svéd diplomatáról édesanyja régi barátnőjétől hallott, amikor fölkereste szülőhazáját: megtudta, hogy Wallenberg csak késve próbált meg segíteni a nagyszüleinek, akik Auschwitzban pusztultak el. Madeleine Albright szüleihez hasonlóan a Marton család is igyekezett az Egyesült Államokban zsidó származását leplezni.
|
