Tartalomjegyzék

RMDSZ tisztségviselők az Erdélyi Magyar Néppártrólorbanviktor

Marosvásárhelyi Rádió, 2011. január 18.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december elején, székelyudvarhelyi kongresszusán döntött arról, hogy kezdeményezi és támogatja a Tőkés László értékrendjét vállaló és képviselő Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését.

A romániai párttörvény szerint egy új politikai alakulat hivatalosításához összesen 25000 aláírást kell összegyűjteni az ország 18 megyéjében, illetve a fővárosban. Megyénként legalább 700 aláírásnak kell szerepelnie a listákon.

Az RMDSZ politikusai nem támogatják egy új erdélyi magyar párt megalakulását.

„Két kategóriát látok. A politikai pártokkal versenyhelyzetben vagyunk és a politika harcról és szavazatszerzésről szól. Minden más, nem politikai pártként működő szervezetek, mint az EMNT, SZNT, véleményem szerint, partnereink, mert a célkitűzéseink nem mondanak ellent egymásnak. Ezekkel az együttműködés, az együttgondolkodás, a minél szorosabb kapcsolat lehetséges" – fejtette ki Eckstein Kovács Péter, válaszolva arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén milyen kapcsolatokat alakít ki az RMDSZ-en kívüli magyar politikai szervezetekkel, a Magyar Polgári Párttal, a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve, ha létrejön, az új magyar párttal.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét komolyan veszélyeztetné egy új magyar párt megalakulása. „Egy új politikai alakulat megjelenése nem szolgálja az egységes politikai képviseletet. Mi 2008-ban, 2009-ben baráti jobbot nyújtottunk az EMNT-nek, az MPP-nek. Az EMNT-vel meg is tudtunk egyezni 2009-ben. Én azt gondolom, hogy az az egyezség hosszú távú kell legyen. Azt tudom ígérni, hogy akár szövetségi elnökként, amennyiben megválasztanak, akár képviselőként, politikusként azt fogom javasolni, hogy adják fel a pártalapítási szándékukat, mert az nem hoz semmi jót, a három az kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. Az a javaslatom, hogy találjunk egy közös megoldást, hogy ne veszélyeztessük az erdélyi magyar képvi- seletet a parlamentben, az európai parlamentben" – mondta el Kelemen Hunor.

„Ebben mi is hibásak vagyunk. Amikor két magyar civakodik ott nincs százszázalékosan tiszta és százszázalékosan hibás fél. Nyilvánvaló, hogy ha megalakul az új párt az egy új helyzet lesz. Jézus tanítványai sem értettek mindenben egyet. Egyetértésnek, összefogásnak kell lennie. Azon kell dolgozni, hogy ne jussunk a felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyarok sorsára" – tárta fel véleményét Sógor Csaba EP képviselő.

A demokrácia a középpontban – Válasz Gyimesi Évának

Szabadság, 2011. január 19.. – Demeter Szilárd (jelen esetben: az egyik ötletgazda)

Gyimesi Évát örömmel olvasom (és ha elfogad vitapartnerként, bocsátkozok vele párbeszédbe), hiszen van bátorsága megidézni az 1989 előtti életgyakorlatai(n)kat. Ritka erény. Annál is érthetetlenebb részéről az azóta eltelt több mint két évtized óvatos apologetikája.

Elöljáróban én is leszögeznék egy dolgot: ez az írás nem az RMDSZ ellenében született, tehát ahol szó lesz az érdekképviseletről/pártról, azért történik, mert „szabadulásunk" hosszú évei során monopóliumot épített ki rengeteg területen, magyarán – nemigen lehet másra mutogatni.
Gyimesi Éva majdhogynem ideális (szöveg)környezetet skiccel, „Romániában ugyanis, ha olykor lassan, döcögve, csikorgó zökkenőkkel, de mégis, ma működő demokrácia van, ami az egyes emberekre lebontva azt jelenti: minden személy és egyesület tehet föl kérdéseket, vitatkozhat és tiltakozhat az összes hivatalokkal avagy hivataloknál szóban, írásban, interneten stb., sőt a hatalom képviselőivel szemben is. Hogy ne menjek messze, a szenátori irodáink, polgármesteri hivatalaink, bíróságaink, anyanyelvű sajtóorgánumaink stb. nem kis részben is ezért vannak: ellensúlyt, féket képviselnek a hatalom centralizáló hajlamú gyakorlásában.", írja.

Formailag akár igaza is lehet a Tanárnőnek, bár a legfontosabbak, az anyanyelvű sajtóorgánumaink tabuéltetési szokásait nézve aligha lehet tényleges ellensúlyként számítani rájuk. Ezzel természetesen nem a magyar nyelvű médián szeretném elverni a port – érthető módon, amíg a politikumtól egzisztenciálisan függenek (a közpénzek szétosztása, vagy a tulajdonosi kör miatt), nem fogunk példának okáért a politikusaink vagyonosodásáról oknyomozó írásokat olvasni. Ellentétben a román sajtóval, ahonnan valódi gyöngyszemeket lehet kimazsolázni; ám az sem véletlen, hogy a „tiszta" Romániáért alakult civil szövetség arra panaszkodik, hogy Románia korrupciós térképén Hargita és Kovászna megyék fehér foltnak számítanak.

Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy korlátozva lenne a szólásszabadságunk. (Sőt, az alternatív nyilvánosságot tekintve tobzódunk a korlátlan szólás- és véleményszabadságban.) Hanem – amint arra médiaszociológusok is rámutattak – vannak tabutémáink, valamint túlélési technikaként gyakoroljuk az öncenzúrát. Mert a regnáló hatalom (magyar vonatkozásban jelenleg országos szinten egy párt) visszaüthet, és vissza is üt, lásd a támogatáspolitikai összegek alakulását az ún. szocialista-liberális magyar kormányzat alatt, amikor is az elvtársak laza csuklómozdulattal áttolták a pénzt (és a felelősséget), esetünkben az RMDSZ-nek, amely formáció potentátjai ezen privilegizált helyzetükkel vissza is éltek – a „Markó Béla veszi a kicsi piros ceruzáját" életkép több főszerkesztő rémálmaiban visszatérő elem lehetett.

A közpénzek átpolitizálásához, a klientúra-építéshez pedig a véleményformálók csendben asszisztáltak, mi több, cselekvően is hozzájárultak akkor, amikor éltek a vertikális kapcsolódás (értsd: mindenkinek van a kuratóriumokban egy politikusa) demokráciaidegen gyakorlatával. És tudom, hogy erős a megfogalmazás, de odáig jutottunk, hogy jobb sorsra érdemes művészeink, tudósaink, papjaink beejtőernyőzött fél analfabéta politikusok előszobáiban pitiznek egy kis alamizsnáért.

Ami viszont a mostanában divatszóvá nemesedett decentralizációt illeti, e témában még ennél is ellentmondásosabb a helyzet: jelen pillanatban a kormányzati gazdaságpolitika a központi költségvetés lyukait foldozgatja önálló mozgástér nélkül, IMF-direktíváknak kényszeresen megfelelve vesz el minél több pénzt az állampolgároktól és az önkormányzatoktól. Erre valóban lehetne válasz az önkormányzatok öngondoskodása, ha létezne erre politikai akarat és szakmai felkészültség. (Jelzésértékű, hogy az RMDSZ-ben most jutottak el odáig, hogy érdemi változásként ez évi kongresszusuktól remélik a regionális szervezetek létrehozását.)

Gyimesi Éva helyzetértékelését kevés fenntartással magam is osztom: „Sajnálok minden tömbmagyar környezetben létező önkormányzatot – írja a Tanárnő –, amelyik felülről, avagy kívülről, valamely »centrumból« várja az autonómiát, és a húsz év alatt még nem jutott el addig, hogy az öngondoskodás felelősségét vállalva rájöjjön: immár az ő kezében van, amire vágyik. Joga van álmodni, tervezni, költségvetést készíteni, befektetni, pályázni, és a tervet a legapróbb napi cselekvéstől, a kivitelezési munkától a végelszámolásig, gondosan végrehajtani. Ha pedig ezt még nem próbálgatta, mert lehet, hogy csak többszöri próbálkozással érhette volna el, s nem akart erőfeszítést tenni, elmarasztalható a mulasztás vétségében, és ha a választott képviselők hanyagsága merül fel, akkor az adott közösség számon is kérheti."

Ezzel szemben – a húszévnyi politizálásunknak megfelelően – általánosabban bevett gyakorlat, hogy városi és megyei elöljáróink Bukarestbe ingáznak (akár különalkukat kötve) annak érdekében, hogy valami pluszforrást kijárjanak településeiknek. És valahol megértem őket: a politikai realitás azt mutatja (amint fentebb érintettem), hogy a pénzeszközök jelentős része fölött még mindig Bukarest diszponál. Mégpedig diszkriminatív módon: kimutatható, hogy az elmúlt húsz évben, arányaiban és összegszerűen is sokkal kevesebb pénz jutott például Székelyföld fejlesztésére. Egyesek még egy „etnikai szorzót" is valószínűsítenek, tehát arról beszélnek, hogy a magyarlakta vidékeknek juttatott X összeg esetében, automatikusan annak többszöröse megy románok lakta régióknak ugyanabból a keretből és ugyanarra a célra – tényszerűen ezt nem ellenőriztem, de a központosított nemzetállam logikájába belefér.

Vagyis lehetséges, hogy a kijárásos politizálás az egyetlen módja annak, hogy a romániai nagypolitikában valamifajta eredményeket érjünk el – de az is igaz, hogy azért nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét, mert 1996-tól kezdődően az RMDSZ még csak kísérletet sem tett az alternatíva felvillantására.

És akkor nem is beszéltünk még közösségünk politikai szocializációjáról. Az egységdemagógia, az „alanyi jogon ott kell lennünk" pártpolitikai programja, a kampányjelszavak szintjén kifulladó stratégiák, illetve az érdemi, összehangolt és következetesen képviselt szakpolitikák hiánya, a hosszú távon érdekeink ellen ható megalkuvások (leginkább fájó példája a Petőfi-Schiller „multikulturális" egyetem belengetése) éppen olyan kiszolgáltatott helyzetbe juttattak bennünket, mint ahonnan szabadulni reméltünk 1989 decemberében.

Kis kitérő: az RMDSZ antidemokratikus irányvétele érdekes módon a politikai szótárunk beszűkülésével is járt, manapság a képviseleti demokrácia és a többpártiság fogalma az erdélyi magyar közösség lexikájában majdhogynem értelmezhetetlen, ráadásul folyamatosan összetévesztjük az eszközöket a célokkal.

Ami ellenben lényeges különbség, hogy most saját (?) választottjaink döntenek rólunk nélkülünk – és anélkül, hogy bármikor bármiért felelősséget kellene vállalniuk. Az érdekvédelmi szervezet döntéshozatalának központosítása, a sokszínűség bedarálása, a kritikai hozzáállás kiszorítása egy versenypárt életében érthető változások; ám kérdés, hogy az erdélyi magyar közösségnek országos szinten, távlatilag erre van-e szüksége. Szűk egyéves ellenzékiségének ideje alatt Markó Béla is eltöprengett az általa „etnikai paktumként" nevesített alternatíva lehetőségén, ám az újbóli kormányzati szerepvállalás hamar elfeledtette ezt az izgalmas gondolatkísérletet. Márpedig manapság tényleg a bőrünkön érezhetjük: ez egy kudarcos történet és opció volt.

Amikor tehát mi a demokráciaközpontok hálózatának felállításán kezdtünk gondolkodni (bő egy évvel ezelőtt), akkor abból a tapasztalati tényből indultunk ki, hogy erdélyi közösségünk esetében a demokráciadeficitünknél csak a tudásdeficitünk a nagyobb.
Éppen ezért az alapkoncepcióban egy – csúnya, ám élő szóval – multifunkcionális szolgáltatóközpont hálózatot írtunk le, és erre szereztünk elvi támogatást jóval azelőtt, hogy az anyaországi állampolgársági törvény módosítását elfogadták volna. Vagyis az RMDSZ-es körökből érkező vádakkal ellentétben: a honosítási fejlesztésekre a magyarországi költségvetésben elkülönített 830 millió forintból egy fillér sem jutott a demokráciaközpontokat létrehozó és fenntartó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a honosításban nyújtott segítség többletvállalás, amit valóban lelkesen és elkötelezetten végeznek – ingyen – a munkatársaink.

A demokráciaközpontok hálózatának többek között a tudásbevitel, az önkormányzati monitoring, valamint a többirányú információáramoltatás a feladata. Szándékaink szerint irodáink regionális, és ha lehetséges, kisrégiós központokként látnák el a feladataikat, nagyfokú autonómiával, rugalmasan viszonyulva a helyi sajátosságokhoz.
Eszközök és nem öncélok. Nem fogják levenni a helyi közösségek vállairól a gondokat, viszont hozzásegítik az adott közösségeket ahhoz, hogy saját problémáikat egyáltalán megfogalmazhassák, a megoldáshoz eszközöket, tudást és gyakorlati útmutatást találjanak.
Röviden: az élhető demokrácia és az öngondoskodás generálói.
Kiváló tisztelettel,
Demeter Szilárd

Tőkés: fontos a schengeni csatlakozás

Krónika, 2011. január 20.

A magyar uniós elnökség megkezdésével egy időben Románia és Bulgária schengeni csatlakozása is kézzelfogható közelségbe került. Sajnálatos, hogy néhány uniós ország ellenkezése halasztani látszik felvételünket – áll abban az állásfoglalásban, amelyet Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke adott ki tegnap.

„Minekutána Románia az előző években a követelménycsomag technikai feltételeinek teljesítésére eredményesen felkészült, a schengeni övezethez való csatlakozás nagyban növelhetné az európai intézmények iránti szimpátiát mindenekelőtt azért, mert ez az emberek mindennapi életében hozna változást.

A belföldi és európai gazdasági válság, a növekvő euroszkepticizmus közepette az Unió belső kohéziójának ez irányú megerősítése és kiterjesztése ténylegesen európai jelentőséggel bírna" – mutat rá Tőkés. „Románia polgárainak érdekében szorgalmazzuk, hogy induljon újra a tartalmi párbeszéd a német és a francia külügyminisztérium vezetőivel. Ugyanakkor indítványozzuk, hogy az Európai Parlamentben dolgozó romániai képviselők együttes fellépéssel próbálják előremozdítani Románia schengeni csatlakozásának ügyét" – javasolta Tőkés László.

ROMÁNIA

Markó: Magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyvek ősztől

Krónika, 2011. január 20.

Az RMDSZ szerint az iskolarendszer decentralizációjának már a tavasszal végbe kell mennie. „Az új oktatási törvény, a korábbi 1999-es jogszabályhoz hasonlóan, mérföldkő az anyanyelvű oktatásban, hiszen megteremti a teljeskörű magyar oktatást, és legalább tíz évre biztosítja a minőségi oktatás feltételeit" – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön Brassóban, a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők, valamint az RMDSZ szakpolitikusainak tanácskozásán.

A szövetségi elnök közölte: az RMDSZ a napokban széleskörű szakmai konzultációt indított az oktatási törvény alkalmazásának kérdéseiről, ennek keretében a tanfelügyelők mellett magyar oktatókkal, tanintézményvezetőkkel és önkormányzati vezetőkkel kívánják áttekinteni a jogszabály alkalmazását előkészítő teendőket. Bejelentette: az RMDSZ-nek az a célja, hogy az iskolahálózat decentralizációja, azaz a tanintézmények önkormányzati hatáskörbe való áthelyezése, valamint az iskolák vezetését ellátó iskolaszékek létrehozása még a tavasszal végbemenjen, de alapvető cél, hogy szeptemberben, az új tanév kezdetén már magyar nyelvű történelem és földrajzkönyv legyen a magyar diákok kezében.

Úgy értékelte, a magyar tanfelügyelőknek, az oktatási szakembereknek és testületeknek kiemelt szerepük lesz a jogszabály alkalmazását célzó szakmai munka elvégzésében, a különböző tantervek és tankönyvek mihamarabbi kidolgozásában, és alapvetően fontos, hogy ahol erre mód van, már menet közben érvényesítsék az új törvény biztosította kisebbségi rendelkezéseket. Az eddigi konklúziók szerint e tekintetben a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatása bizonyulhat a legkönnyebb feladatnak, hiszen ebben az esetben a jelenlegi tankönyvek lefordításával – és az ezekben szükséges mentalitásbeli javításokkal - viszonylag rövid idő alatt lehet biztosítani a magyar tankönyveket, a román nyelv oktatása azonban ennél nehezebb kérdés, hiszen itt sajátos tankönyveket és sajátos tanterveket kell kidolgozni.

Markó Béla jelentős eredménynek tekinti, hogy a jogszabályban mindenhol sikerült bevinni azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják azt, hogy az alacsony gyereklétszámú magyar iskolák is megőrizhessék jogi személyiségüket. A magyar szórványiskolák szempontjából ez egy fontos kérdés, mint ahogyan az a rendelkezés is, melynek értelmében a kisebbségi tannyelvű tagozatok képviselői a diáklétszám arányában jelen lehetnek az iskolaszékekben.

Király András államtitkár az iskola és a közösség viszonyáról beszélve kifejtette, az új koncepció az iskola egy szolgáltató kell legyen, de nemcsak a diákok, hanem az egész közösség számára. Arra kérte a tanfelügyelőket, hogy a törvény alkalmazása során tegyenek meg mindent a kisebbségi oktatásra vonatkozó pozitív rendelkezések maradéktalan gyakorlatba ültetéséért, és a kis létszámmal működő elemi iskolák megtartásáért.

Olosz: begyűltek az aláírások

Új Magyar Szó, 2011. január 20.

Állítása szerint sikerült összegyűjtenie az RMDSZ-elnöki tisztség megpályázásához szükséges ezer támogató aláírást Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezetőnek. „Nem tudok még számot mondani, mert még nem történt meg az összesítés.

Állítása szerint sikerült összegyűjtenie az RMDSZ-elnöki tisztség megpályázásához szükséges ezer támogató aláírást Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezetőnek. „Nem tudok még számot mondani, mert még nem történt meg az összesítés. Egy biztos: több ezer aláírást sikerült összegyűjtenem" – mondta tegnap az ÚMSZ-nek a háromszéki politikus. Beszámolója szerint nemcsak Kovászna megyei településekről kapott támogatást, hanem más megyékből is.
„Felhívtak diákok az egyetemi városokból, hogy szívesen besegítenek" – nyilatkozta Olosz Gergely, akinek – mint ismeretes – azért van szüksége a támogató aláírásokra, mert egyetlen területi RMDSZ-szervezet támogatását sem élvezi. A képviselő jelöltdossziéja a szabályzatfelügyelő bizottsághoz kerül. Ez a testület vizsgálja majd meg, hogy Olosz teljesíti-e a jelöltetés feltételeit.
Kovács Péter kongresszusi biztostól megtudtuk: a bizottság várhatóan szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd az aláírások hitelességét. Csupán azok a kézjegyek érvényesek, amelyek a tagsági díj kifizetésével napirenden lévő RMDSZ-tagoktól származnak.
Ha a testület mindent rendben talál, akkor Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter mellett Olosz Gergely lesz a harmadik jelölt az elnöki tisztségére. Tegnapi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a MPP elnöke „megjósolta" Cseke Attila miniszter indulását is.

Szabályzatmódosítást javasol Ludescher

A kongresszuson akarja előterjeszteni Ludescher István nagybányai RMDSZ-elnök azt a szabályzatmódosító javaslatát, amelynek értelmében egyesülne a két Máramaros megyei területi RMDSZ-szervezet. Erről Nagybánya megbízott polgármestere a Krónikának nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy a történelmi máramarosi területi szervezet ugyanannyi pénzt kap a központtól, mint a nagybányai, holott az egész megye magyarságának 77 százalékát ez utóbbi képviseli.

Kovács Péter kongresszusi biztostól megtudtuk: elegendő, ha Ludescherék javaslatát a Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazza, nem kell a kongresszus elé terjeszteni. „Formálisan ezt Ludescher István a kongresszuson is megteheti, ám jobb lett volna, ha javaslatát a szabályzatmódosító bizottsághoz juttatja el" – mondta az RMDSZ területi szervezetekért felelős alelnöke.

ERDÉLY

Készülnek a kongresszusra

Szatmári Magyar Hírlap, 2011. január 19.

Csak azt követően alakítja majd ki álláspontját az új szövetségi elnök személyével, illetve valamelyik jelölt támogatásával kapcsolatban a Szatmár megyei szervezet, ha mindegyik jelölt álláspontját, elképzeléseit meghallgatja – jelentette be tegnap az Állandó Bizottság döntését Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Bár mindhárom eddigi jelölt szeretett volna jelen lenni a tegnapi megyei küldöttgyűlésen (MKGY), a tájegység RMDSZ-szervezetének küldöttei csak január 26-a után fogják őket tárgyalásokra, bemutatkozásra hívni. A tegnap délutáni Megyei Küldöttgyűlésnek a fő célja a február 26-27-én sorra kerülő RMDSZ-kongresszus küldötteinek a kiválasztása volt, de a jelenlévők meghallgatták az ilyenkor szokásos éves beszámolókat, idei terveket, melyek lényege az volt: nehéz év áll a megyei, helyi közigazgatási tényezők és parlamenti képviselet mögött, de azért szép eredményeket is sikerült felmutatni.

A központi vezetés részéről Kovács Péter ügyvezető alelnök volt jelen a gyűlésen.
Csehi Árpád a szövetségi elnökválasztással kapcsolatban kifejtette még: az, hogy Nagyváradon tartják a kongresszust, jelképes értékű is, hiszen itt került sor a legelsőre is, amelyet tankok őriztek. Szatmár megyét összesen 20 személy képviseli majd a kongresszuson: 6 Szatmárnémetiből, 2 Nagykárolyból, 2-2 a különböző régiókból, illetve az SZKT tagjai.

Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ megyei elnöke úgy véli: az adott állapotok közepette a szervezet büszke lehet az elért eredményekre – mind a szervezetépítést, mind a megyei önkormányzat irányítását illetően. Húsz év után sikerült elérni azt, hogy államtitkára is van a tájegységnek: Gáti István kormányfőtitkár-helyettes első kézből tájékoztatja a megyei illetékeseket a törvényhozásban készülő elképzelésekről. A decentralizációnak Szatmár megyében komoly eredményei vannak: Csehi természetesen a kórházak központosított vezetésének a felszámolását említette, amely országos szinten Szatmárban valósult meg elsőként. Ennek eredményeként az utóbbi évtizedek leglátványosabb kórházkorszerűsítési programja is beindulhatott.

Az elnök rámutatott: meg kellett vívni olyan politikai harcokat, is, amelyekre ennek előtte nem volt példa – itt a politikai úton kinevezett intézményvezetőkre (iskolaigazgatók stb.) gondolt. Ami 2011-et illeti, Csehi kiemelte: már most el kell kezdeni a kampányévre való felkészülést, vagyis oda kell figyelni arra, hogy mindenhová a legalkalmasabb jelölteket válassza ki az érdekvédelmi szervezet. Draveczky Károly, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője felsorolta a konkrét projekteket – turisztikai, határon átnyúló kezdeményezések, hagyományőrző rendezvények stb.

A parlamenti döntéshozók (Varga Attila, Günthner Tibor, Erdei D. István) az elmúlt esztendő nehéz döntéseit, a megszorításokban való RMDSZ-es részvételt is megemlítve kihangsúlyozták: a kisebbségi érdekvédelem terén igen látványos előrelépések éve volt 2010. Itt természetesen elsősorban a tanügyi törvényre gondoltak, amely az RMDSZ eddigi tevékenységének egyik legkiemelkedőbb eredménye. Bár vannak, akik megkérdőjelezik a szervezet kormányzati szerepvállalásának hasznosságát, az RMDSZ kizárólag akkor tudja megfelelően képviselni az erdélyi magyarság érdekeit, ha legfelsőbb szinten bele tud szólni a politika alakulásába – vélték a felszólalók.
A megyei szervezet pénzügyi helyzetéről Rácz Márta könyvelő tartott beszámolót, Ilyés Gyula, szatmárnémeti polgármestere a Kölcsey Ferenc Főgimnázium helyzetéről beszélt.
(fi)

Az MPP elkezdte az előkészületeket a 2012–es választásokra

Transindex, 2011. január 19.

A Magyar Polgári Párt megyei szervezetei 2011 január 14-én, a Kolozsváron tartott találkozón megalakították a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumát - tájékoztat közleményében az MPP.

Mint írják, az MSZEF tagságát a Magyar Polgári Párt megyei szervezeteinek mindenkori elnökei és alelnökei alkotják. Az MSZEF a Magyar Polgári Párt egyeztető, döntőképes testületeként határozza meg magát, célja a megyei szervezetek tevékenységének elősegítése, összehangolása, valamint az országos elnökség fontos döntéseinek, politikai állásfoglalásainak előkészítése.

Soron következő gyűléseit negyedéveként tartja, vezetését egy 3 tagú elnökség látja el. Hatáskörei közé tartozik a megyei szervezetek tevékenységi körének kiterjesztése, a megyei szervezetek tevékenységének összehangolása, együttműködve az országos ügyvezető elnökkel.

Szervezési, pártépítési kérdésekben javaslatokat, cselekvési terveket fogalmazhat meg, amelyeket elfogadás végett az országos tanács vagy az országos elnökség elé terjeszt, ugyanígy a politikai kérdésekben kialakított álláspontját is közli az országos elnökséggel.

A Kolozsváron megtartott alakuló ülésen döntés született arról, hogy a Magyar Polgári Pártnak részt kell vállalnia a honosítási, illetve visszahonosítási folyamat elősegítésében.

Ugyanakkor az MSZEF támogatta a háromszéki elnökség döntését, amelyben arra kérik a Magyar Polgári Párt országos elnökségét, hogy hívjon össze január végéig Sepsiszentgyörgyre egy olyan politikai rendezvényt, amelyen a párt országos elnöksége, megyei elnökei, polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácsosok, városi és községi frakciók képviselői, valamint meghívottként az erdélyi magyar jobboldali politikai- és civil szervezetek képviselői vegyenek részt. A Magyar Polgári Párt ezen a politikai rendezvényen határozza meg viszonyát a meghívott szervezetekkel, ugyanakkor a párt politikai irányelveit, mint egy első lépést a 2012–es választások előkészítésében.

Az alakuló ülés záró lépéseként a Megyei Szervezetek Egyeztető Fóruma megválasztotta az elnökséget, figyelembe véve az egész Erdélyt lefedő képviseletet. Az MSZEF elnökének a 2 éves mandátum idejére egyhangúan László Györgyöt, a Maros megyei szervezet elnökét választották, az alelnöki feladatokat a Szilágy megyei elnök, Papp Lajos, és a Bihar megyei elnök, Kozma Csaba fogja ellátni. Jegyzőnek Kulcsár Ernő Csabát, az Országos
Etikai és Alapszabályzat Értelmező Bizottság tagját választották - áll még a közleményben.

Döntéshozó testület a Magyar Polgári Pártban

Krónika, 2011. január 20.

Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezeteket irányító testülete, amelyet hét erdélyi megyei MPP-szervezet hozott létre. A testület elnöke a Maros megyei szervezet vezetője, László György lett.

Az új vezető testületet a megyei elnökök és alelnökök alkotják, saját meghatározása szerint „az MPP koordináló és döntéshozó testülete" kíván lenni, melynek feladata segíteni és összehangolni a megyei szervezetek tevékenységét.

Az ülésen arról is döntöttek, hogy az MPP-nek is szerepet kell vállalnia a magyar állampolgárság megszerzésének folyamatában. Ennek érdekében politikai ülés összehívását kezdeményezték, amelyen az MPP újra meghatározhatná a meghívott szervezetekhez fűződő viszonyát, és a párt politikai álláspontját.
MAGYARORSZÁG

Kövér László: Szemléletváltás a nemzetpolitikában

Népszava, 2011. január 19.

A kormányváltás egyben szemléletváltást is hozott a nemzetpolitikában - mondta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának budapesti ülésén Kövér László, a testület és az Országgyűlés elnöke. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a határon túliak állampolgársági kérelmeinek befogadása zökkenőmentesen halad, naponta körülbelül 800 igény érkezik.

A kormányváltás szándékaik szerint egyben szemléletváltozást is hozott a nemzetpolitikában - mondta a KMKF Állandó Bizottságának újraalakuló ülésén a Parlamentben Kövér László szerdán. Semjén Zsolt szerint minden fórumra, a KMKF-re és a Magyar Állandó Értekezletre is szükség van. Emlékeztetett arra, hogy a KMKF-et Szili Katalin akkori parlamenti elnök hívta életre,
miután Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök "ellehetetlenítette a MÁÉRT-et" a 2004-es népszavazás sikertelenségével.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikában tett lépések között első helyen említette a kettős állampolgárság megadását, amire azért van szükség, mert nagy nyomás nehezedik a magyarságra: a demográfiai problémák és az asszimiláció. A kérelmek befogadása zökkenőmentes, panasz, fennakadás nincs. Naponta 800 kérelem érkezik - mondta Semjén Zsolt.

A kormányfő-helyettes szerint nem igazolódtak azok a félelmek, hogy a kettős állampolgárság miatt konfliktusok lesznek a szomszédos országokkal. Soha ilyen jók nem voltak a kapcsolatok - hangsúlyozta Semjén Zsolt. Megerősítette: soros EU-elnökként Magyarország mindent megtesz azért, hogy Románia mielőbb beléphessen a schengeni övezetbe. A nemzetpolitikában a kormány újjáalakította a MÁÉRT-et, és létrehozta a határon túli támogatásokat végző Bethlen Gábor Alapítványt - mondta még Semjén Zsolt.

Kövér a magyar állampolgárok választójogáról – KMKF-ülés

Bumm.sk, 2011. január 19.

Kövér László szerint a törvényhozás többségének szándéka a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.A kormányváltással szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában, új korszak kezdődött e téren - emelte ki az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szerdai ülésén a Parlamentben.

Az ülést megnyitó beszédében elmondta: az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot - mutatott rá a házelnök, hozzátéve: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-t is érdemes újragondolni.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: felvetődik az a kérdés is, a későbbiekben hogyan lehet tisztázni a KMKF és a Máért egymáshoz való viszonyát. Kövér László beszélt arról, hogy jelen pillanatban hiányzik a nemzetpolitika intézményrendszeréből az a fajta társadalmi, civil elem, amit korábban a Magyarok Világszövetsége valósíthatott volna meg, ha nem "téveszt irányt".

A házelnök szerint ehelyett valamilyen intézményes szervezetet kellene létrehozni, amelynek a megfelelő pénzügyi és jogszabályi garanciák mellett elsődleges funkciója az összmagyarság kataszterének megvalósítása lenne, azaz hogy összefogja a világ magyarságát.

Kövér László az intézményi változások közül kiemelte, hogy az Országgyűlés decemberben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát. Jelezte, hogy a bizottság elnöki feladatainak ellátására Potápi Árpádot (Fidesz) szeretné majd felkérni. A szemléletváltozást példázza a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság megalakítása is - jegyezte meg.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar Állandó Értekezletre (Máért), mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet.

Mint mondta, nagyra értékelik, hogy amikor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő ellehetetlenítette a Máért működését a "tragikus" december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt, akkor Szili Katalin ebben a formában átmentette a magyar-magyar párbeszéd lehetőségét.

Az eltelt időszak nemzetpolitikai szempontból fontos intézkedései közül kiemelte az állampolgársági törvényt és a nemzeti összetartozásról szóló törvényeket. Az állampolgárság kapcsán hangsúlyozta: a magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból egyaránt óriási nyomás alatt van, A hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek - mutatott rá, hozzátéve: erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása.

Hozzátette: az eljárás kapcsán eddig egyetlen panasz sem érkezett, fennakadás nem volt. Naponta mintegy nyolcszáz kérelmet vesznek át - mondta.

Kitért arra is, hogy a szomszédos országokkal soha nem volt ilyen jó Magyarország kapcsolata, mint most, a magyar-román kapcsolatokban paradigmaváltás következett be. A kormányfő-helyettese ismét üdvözölte a tanügyi törvényt, és nyilvánvalóvá tette, Magyarország mindent megtesz Románia schengeni csatlakozásáért. Szerbiával szintén is kiegyensúlyozott és jó a viszony, és Szlovákiával is egészen más hangnemben folynak a tárgyalások, mint Gyurcsány Ferenc és Fico idején - mondta a kormányfő helyettese.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004. decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaival segítsék a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját.

A KMKF tagjai a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.

A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott (illetve 2006-ban módosított) statútum alapján – tehát konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.

A KMKF állandó bizottsága utoljára 2010. márciusában ülésezett.

Egységes Kárpát-medencei gazdasági övezetről egyeztetettek a MÁÉRT-en

fidesz.hu/Erdély.ma, 2011. január 18.

A közös Kárpát-medencei közlekedés és vasútfejlesztés, a szakképzés és a most induló Széchenyi terv lehetőségei szerepeltek többek között az újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága keddi budapesti ülésének napirendjén.

Becsey Zsolt a szakbizottság elnöke, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta: abban maradtak, hogy a magyar külgazdaság-politika készülő koncepciójához a határon túli magyar szervezetek is hozzászólnak majd. A közeljövőben minden résztvevő meghatározza azokat a konkrét gazdaságfejlesztési prioritásokat, amelyek a vállalkozások versenyképességének erősítését segítheti – tette hozzá.

Kifejtette: egyértelművé vált, hogy a gazdasági összefogásnak egy egységes Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepcióján kell alapulnia. Ez része a kormányprogramnak is – emlékeztetett. Ennek a térségnek nagyobb gazdasági integrációra van szüksége, hogy kellő erőt, innovációt tudjon felmutatni, hogy az unióban és a világpiacon sikerrel vehessük fel a kiélezett küzdelmet – tette hozzá.
A cél ugyanakkor az, hogy mindenki megmaradjon, és gazdasági téren is boldoguljon ott, ahol született – fogalmazott az államtitkár.

Becsey Zsolt a konkrét témákról elmondta, hogy az ülésen ismertették a Széchenyi terv hét nagy prioritását, megtárgyalták, hogy a tervnek a Kárpát-medencei határokon átnyúló gazdasági együttműködés, és a közlekedés fejlesztése nagyon komoly részét képezi.

A közös Kárpát-medencei közlekedés és vasútfejlesztés kérdésében egyetértettek az együttes fellépés szükségességében – mondta. Kitért arra is, hogy minden fél érdekelt egy szélesebb szakképzési struktúra megvalósításában, hogy a beruházók a lehető legtöbb munkaerővel számolhassanak a Kárpát-medencében.

A konkrét javaslatok ismeretében a szakbizottság várhatóan május-június folyamán ül össze ismét.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár felidézte, hogy az újjáalakult MÁÉRT-hez kapcsolódva négy szakbizottság felállításáról döntöttek.

Az oktatási és kulturális szakbizottság hétfőn tartott ülést, s a héten még összeül a külügyi és jogi szakbizottság. Répás Zsuzsanna elmondása szerint január végén tanácskozik a Kárpát-medencei szórványalbizottság, s várhatóan márciusban ülésezik a diaszpóra albizottság.

Egységes Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia készül

Felvidék.ma, 2011. január 18.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási és kulturális szakbizottsága hétfőn tartott ülésének részleteiről a tanácskozáson részt vett Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatási és kulturális alelnöke tájékoztatta portálunkat.

Ez volt az oktatási és kulturális szakbizottságnak az első ülése. A Kárpát-medencei magyarság képviselői jelen voltak a tanácskozáson (a nyugati és tengerentúli magyarság képviselői más szakbizottságban végzik a tevékenységüket). Az ülést Hoffman Róza oktatási államtitkár vezette, jelen volt a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszony, Répás Zsuzsanna, és a szakbizottság titkára, Czimbalmosné Molnár Éva is. Nagyon konstruktív, élénk vita, tanácskozás folyt. Elfogadtuk a szakbizottság ügyrendjét, mely szerint évente kétszer tanácskozunk. A tanácskozás témája az oktatás és a kultúra helyzetének az elemzése volt, illetve egy egységes Kárpát-medencei oktatási stratégia tervezése volt. Ide tartozik az oktatással kapcsolatos szakprioritások meghatározása is. Foglalkoztunk a külhoni magyar nyelvű oktatás minőségi kritériumrendszerének a meghatározásával, szóba került a határon túli közép- és felsőoktatásban részt vevő diákok és a pedagógusok részére az ösztöndíjak folyósításának lehetősége is. Felmerült az a gondolat is, hogy az ún. "szőlőföld-ösztöndíjak" bevezetése a szülőföldön való maradás szempontjából motiváló lehetne, annak érdekében, hogy a diákok a továbbtanulás lehetőségei közül ne azt válasszák, hogy Magyarországra mennek , és aztán ott is maradnak. Fontosnak tartjuk a kárpát-medencei egyházi közoktatási rendszerrel kapcsolatos fejlesztési stratégiák és támogatási prioritások meghatározását is. A kultúra terén pedig elsősorban az ún. kulturális ernyőszervezetek programjának, a közművelődési intézményrendszereknek, illetve a határon túli színház, irodalom, képzőművészet, zene- és táncművészet támogatásával foglalkoztunk.

Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a Szülőföld Alapot felváltó Bethlen Gábor Alap képviseletében szintén részt vett az ülésen. Milyen erőforrásokkal és működési rendszerrel kezdi meg a tevékenységét az Alap?
– Ulicsák Szilárd elmondta, hogy miután az Alappal kapcsolatos törvény már elkészült, most egy kormányrendelet fogja meghatározni az Alap kezelőjét. Február végére felállhatnak azok a testületek is, amelyek a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos szakmai és egyéb tevékenységeket végzik. A pénzügyi forrásokról is tájékoztatást kaptunk, 12,8 milliárd forinttal gazdálkodik az Alap. Ennek legnagyobb tétele az oktatási és nevelési támogatásra irányul. Ebben az évben csak egyetlen pályázati kiírásra kerül majd sor, tehát nem lesz felaprózva, mint korábban a Szülőföld Alap esetében.

Mikor lesz folytatása, illetve konkrét eredménye a hétfői tanácskozásuknak?
– A vita során elmondtuk észrevételeinket. Hoffman Róza államtitkár azt kérte tőlünk, hogy javaslatainkat a szakbizottság működésével kapcsolatban február 28-ig küldjük el az oktatásügyi államtitkárságra. A következő tanácskozás ősszel lesz. A szakbizottságoknak javaslatokat is megfogalmazhat a kormány irányába.

A Magyar Koalíció Pártjából kik dolgoznak a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban?
– Az oktatási és kulturális szakbizottságban Köteles László (MKP elnökségi tag) és én, az önkormányzati és gazdaságiban Őry Péter (az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke) és Farkas Iván (az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke), a külügyi és jogi szakbizottságban Berényi József (az MKP elnöke) és Hodossy Szabolcs (MKP elnökségi tag), a szórványszakbizottságban pedig Ladányi Lajos MKP-elnökségi tag dolgozik.

A határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek a magyarországi alkotmányozásban

Krónika, 2011. január 19.

Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnöke azt kéri, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) képviselői is vegyenek részt aktívan az alkotmányozásban.

Kövér a testület állandó bizottságának szerdai ülése után újságíróknak elmondta, azt kérte, hogy minden tagszervezet kövesse figyelemmel a koncepció vitáját, s ha van javaslata, észrevétele a KMKF fórumain keresztül is hozza a magyar Országgyűlés képviselőinek tudomására. Annak érdekében, hogy egy olyan alkotmány születhessen, amely nemcsak a közjogi értelemben a magyar államhoz tartozók alkotmánya, hanem azok is magukénak érezhetik, akik az államhatárokon kívül élnek a magyar nemzet tagjaiként – fogalmazott a parlament elnöke.

Hozzátette: az alkotmányozással kapcsolatos napirendi ponttal összefüggésben tárgyaltak az állandó bizottsági ülésen a választójog reformjának kérdéséről is. Mint mondta, egyelőre a koncepcionális kérdések felvetéséig jutottak, a gondolkodás folyamata kezdődött el. Arról ejtettek szót, hogy a szomszédos országok gyakorlatát miként lehetne esetleg átültetni. Addig jutottak, hogy az állampolgárság egy és oszthatatlan, és együtt jár a választójoggal, a diszkriminációt felszámolva – közölte Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke beszámolt arról is, hogy a témák között szerepelt a brüsszeli magyar nemzeti képviselet. Itt működik egy iroda, amelyet a KMKF hozott létre, s a házelnök ezen iroda használatára biztatta a KMKF tagjait. Megjegyezte: az iroda élén – miután a külügyi tárca az eddigi vezetőt saját munkatársi körébe kérte – hamarosan személyi változás lesz. Erről későbbre ígért tájékoztatást.

Szó volt a KMFK statútumának módosításáról is, ezt majd a fórum plenáris ülése fogadja el. A változtatások technikai jellegűek – jelezte előzetesen az Országgyűlés elnöke.

Kövér László elmondta, hogy a KMKF plenáris ülését március 11-én tartják majd.

Kétmilliárd forint az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek

Kossuth Rádió, 2011. január 19. – Oláh-Gál Elvira

Akárcsak alapításakor, ismét kétmilliárd forint jut a magyar állami költségvetésből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. A félmilliárdos többlet nagyobb részét fejlesztésre fordítják.

Fél milliárd forinttal növekedett idén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem illetve Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása – közölte rádiónkkal Ulicsák Szilárd, miniszteri biztos Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen. A kiegészítést az tette szükségessé, hogy az egyetem normatív finanszírozása feltételezett volna már idén egy 25 százalékos önrészt, de ezt a forrást a jelenlegi gazdasági körülmények között az egyetem nem tudta előteremteni, ugyanakkor évek óta nem jutott fejlesztésre sem, ami szintén elodázhatatlan.
A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja megtörtént, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a szakmai akkreditációt megszerezte, de a politikai döntés késik, ugyanakkor kérdésessé vált a román állami támogatás, mert az új oktatási törvény szerint magánegyetem nem támogatható állami költségvetésből. Csak kormányközi
megegyezésben reménykedhetnek – mondta Dávid László, az egyetem rektora.

Kövér választójogot sürget

Magyar Hírlap, 2011. január 20.

A parlament elnöke szerint az alkotmányozás után várható a választójogi törvény korrekciója is

Kövér László szerint a törvényhozás többségének szándéka a választójogi törvény várható módosításakor arra irányul majd, hogy létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot. Az Országgyűlés elnöke azt kéri, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) képviselői is vegyenek részt aktívan az alkotmányozásban.

Kövér László, a KMKF állandó bizottságának tegnapi ülése után újságíróknak elmondta: azt kérte, hogy minden tagszervezet kövesse figyelemmel az alkotmány koncepciójának vitáját, s ha van javaslata, észrevétele, hozza a magyar Országgyűlés tudomására. A parlament elnöke szerint ez azért fontos, hogy olyan alkotmány születhessen, amely nemcsak közjogi értelemben a magyar államhoz tartozók alkotmánya, hanem azok is magukénak érezhetik, akik az államhatárokon kívül élnek a magyar nemzet tagjaiként. Hozzátette: az alkotmányozással kapcsolatos napirendi ponttal összefüggésben tárgyaltak az állandó bizottsági ülésen a választójog reformjának kérdéséről is. Mint mondta, egyelőre a koncepcionális kérdések felvetéséig jutottak, a gondolkodás folyamata kezdődött el. Arról ejtettek szót, hogy a szomszédos országok gyakorlatát miként lehetne esetleg átültetni. Addig jutottak, hogy az állampolgárság egy és oszthatatlan, és együtt jár a választójoggal, a diszkriminációt felszámolva – közölte Kövér László.

Kövér beszédében elmondta: az alkotmányozás után, a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Az Országgyűlés többségének szándéka nagy valószínűséggel arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot – mutatott rá a házelnök, hozzátéve: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-et is érdemes újragondolni, s így felvetődik az a kérdés is, hogy a későbbiekben miként lehet tisztázni a KMKF és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) egymáshoz való viszonyát.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Máértra, mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet. Az állampolgárság kapcsán hangsúlyozta: a magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból egyaránt óriási nyomás alatt áll, erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása. Hozzátette: naponta mintegy nyolcszáz állampolgársági kérelmet vesznek át.

Kitért arra, hogy a szomszédos országokkal soha nem volt olyan jó Magyarország kapcsolata, mint most, a magyar–román kapcsolatokban paradigmaváltás következett be, Szerbiával szintén kiegyensúlyozott és jó a viszony, és Szlovákiával is egészen más hangnemben folynak a tárgyalások, mint Gyurcsány Ferenc és Fico idején.

A KMKF tagjai a magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek vagy regionális közgyűléseinek legitim képviselői, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.

KÁRPÁT-MEDENCE

Civilek segítenek a honosításban

Magyar Szó, 2011. január 19. – Mihájlovits Klára

Határon túli magyar civil szervezetek is segítik a polgárokat abban, hogy az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges kérelmeket minél pontosabban kitölthessék, a szükséges dokumentumokat beszerezhessék. Erről kedden írt alá megállapodást egyfelől Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Wetzel Tamás miniszteri biztos, másfelől pedig Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője, Dudás Károly, a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület elnöke, valamint Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség első embere. A rangos eseményen részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

– Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság igénylésének lehetősége a szabadság kiteljesedésének pillanata. A kisebbségi magyarsághoz a rendszerváltás most érkezett el, a kettős állampolgárság megadásával – mondta a megállapodások aláírását követően Németh Zsolt. A külügyi államtitkár elmondta: azok a civil szervezetek, amelyekkel erről már megállapodtak, segítik az állampolgársági kérelmek kitöltését, összegyűjtését és továbbítását a magyar külképviseletekre. „Segíteni kell a szabadság kiteljesítésében a külhoni magyar honfitársainkat, ez a legfontosabb feladatunk" – szögezte le Németh Zsolt, aki emlékeztetett: mostantól további három szervezet segíti a magyar államigazgatás munkáját. „Eleinte voltak kételkedő hangok, amelyek azt kérdezték, hogy mit keresnek a civilek a konzuli munkában. Az elmúlt néhány hét egyértelműen bebizonyította: nélkülük elveszett lenne a magyar államigazgatás" – hangsúlyozta az államtitkár, utalva arra, hogy Romániában a demokráciaközpontok már korábban megkezdték azt a munkát, melyet mostantól a horvátországi, a vajdasági és a muravidéki civilek is végezni fognak.

Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár arról számolt be, hogy az egyszerűsített honosítási kérelmek átadását megelőzően, az iratok kitöltésekor nem egyszerű ügyintézés zajlik, a kérelmezők az egész életüket is elmesélik, ami viszont az ügyintézők munkáját teszi érdekessé, érzelmekkel telítetté. Wetzel Tamás miniszteri biztos pedig elmondta, hogy az év eleje óta hetente annyi állampolgársági kérelem érkezik a határon túlról, mint tavaly egész évben.

Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapította: a CMH már bizonyította elkötelezettségét, szervezettségét, rátermettségét, hatékonyságát, s biztos benne, hogy az aláírt megállapodás előbbre viszi közös ügyeinket. Eddig mintegy kétezren kérték Szabadkán a magyar állampolgárságot, s mintegy 10 ezren jelezték ebbéli
szándékukat. „Ez minden várakozáson felüli érdeklődés, ami bizonyítja, hogy a vajdasági magyar emberek mindenkor az egységes magyar nemzet részeként élték meg azonosságukat" – szögezte le a VMSZ elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet: folyamatosak az „ijesztgetések, amelyek fodrozzák a közéletet", s ezek közé tartozik az a bejelentés, amely szerint kettős állampolgár nem lehet rendőr.

Dudás Károly, a CMH elnöke az aláírást követően elmondta: legalább 40 ezer állampolgársági kérelemre számít. „Most kezdett igazán élni a magyar–magyar párbeszéd. Tapasztaljuk, hogy valóban komolyan gondolja a kormányzat, amit megígért; hogy velünk, s nem nélkülünk döntenek a legfontosabb nemzeti kérdésekben" – emelte ki Dudás Károly.

Egyházak találkozója a magyar EU-elnökséggel: A folyamatos párbeszéd kezdete

Vajdaság.ma, 2011. január 18.

Orbán Viktor miniszterelnök és az egyházi vezetők hétfői találkozójára két európai egyházi szervezet is úgy tekint, mint az egyházak és a magyar EU-elnökség közötti folyamatos párbeszéd kiindulópontjára - közölte kedden az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottsága és az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn találkozott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának, az Európai Püspöki Karok Bizottságának, az Európai Egyházak Konferenciájának, magyarországi egyházi szervezetek és a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A találkozón a cigányság integrációja, a demográfiai helyzet és a diszkriminációmentesség fontossága is téma volt.

A két szervezet a találkozóhoz kapcsolódó, közös nyilatkozatában azt írta: mivel a magyar EU-elnökség egyik prioritása, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz, az egyházak képviselői a találkozón hangsúlyozták a civil társadalom, valamint a vallási közösségek részvételének fontosságát, különösen az európai szintű döntéshozatali folyamatban.
Orbán Viktor miniszterelnök rámutatott arra, hogy az európai intézmények nehézségekkel küzdenek ezen a területen. Arra bátorította az egyházakat, hogy helyi, nemzeti és egyben regionális szervezetként őrizzék meg fontos "hídépítő" szerepüket, és így gondoskodjanak arról, hogy "az emberek hangja" elérje az intézményeket - olvasható a közleményben.
Közleményükben - amelyet a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata juttatott el az MTI-hez - kitértek arra, hogy a miniszterelnök támogatását fejezte ki, hogy az Európai Unió hatékony választ adjon az egész világot érintő keresztyénüldözésre és a keresztény közösségeket ért egyre szaporodó támadásokra.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Orbán: Ez most egy történelmi igazságtétel

Erdély.ma, 2011. január 19. – Bucsy Levente - Gabay Balázs - Pálfi Krisztina

Megtiszteltetés, hogy itt állhatok önök között. Önök minden félévben látnak itt egy miniszterelnököt az Európai Unió soros elnökeként, de számunkra ez most egy történelmi igazságtétel – fogalmazott Strasbourgban Orbán Viktor kormányfő az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az ülés néhány képviselő performanszával kezdődött, a honatyák a médiatörvénnyel kapcsolatos vitákra emlékeztetve ragasztót tettek a szájukra, amire Orbán úgy reagált: „otthon érzem magam".

A kormányfő kijelentette: Magyarország adta a legtöbb vért a szabadságért és a demokráciáért a huszadik században, és 1956-ban először szállt szembe fegyveresen a Szovjetunióval. Orbán emlékeztetett arra is, hogy hazánk felhívta a világ figyelmét, hogy a kommunizmus nem egyszerűen egy veszedelmes doktrína, hanem veszélyezteti az egész nyugati civilizációt.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai egység ügyét fogja szolgálni. „Mi egységes Európában voltunk és vagyunk érdekeltek, ennek az egységnek a megtartásához viszont erő kell. Húsz évvel ezelőtt volt erő az újraegyesítéshez. Úgy vélem, ma ugyanolyan súlyú a kihívás, és egyben az unió legnehezebb éve előtt állunk" – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Úgy gondolta, hogy Európának ezért egységesnek kell lennie, de a kontinens és persze Magyarország csak akkor lehet erős, ha az Európai Unió is erős.

A kulcsszó: a munka

„De honnan merítheti az erejét Európa? Emellett az is roppant fontos kérdés, mi az, ami gyengíti ma Európát?" – tette fel a kérdést Orbán Viktor. „Gyakorlatias probléma a miénk, az angolban is egyszerű szó, úgy hívják: adósság. Európa számára ez jelenti ma a legnagyobb kockázatot. Ezt – véleményünk szerint – egyetlen erővel lehet legyőzni, ez a munka" – fogalmazott egyértelműen a magyar kormányfő. „Ha nincs munka, nem lesz pénz sem, akkor pedig jön az adósság, és persze jön a hitel" – tette hozzá. „A mi civilizációnkat a munkát megbecsülő mentalitás tette sikeressé. Nem tehetjük meg, hogy adóssággal terheljük gyermekeinket. El kell fogadnunk, hogy csak akkor juthatunk hozzá valamihez, ha megdolgoztunk érte."

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az adósság diagnózisában mindenki egyetért, a terápia tekintetében viszont eltérőek a vélemények. Nincs azonban sok idő a vitára. – Bátorságra és nyitottságra van szükség, hogy úrrá tudjunk lenni az adósságon – vélte a miniszterelnök.

Parlamentbarát elnökségre készülhetnek

„A magyar elnökség munkájának középpontjában ezért a gazdasági kérdések állnak, ez a mi prioritásunk. Az irány helyes, de további erőfeszítések kellenek, emellett pedig az alapszerződés módosítására is szükség lesz."

A magyar miniszterelnök a gazdaságpolitikai koordinációt és a fenntarthatóságot is a fontos elnökségi célok közé sorolta, ezek megvalósításához pedig hat jogszabály elfogadásához kért támogatást.

„A magyar elnökség parlamentbarát lesz. Az eddigieknél sokkal hatékonyabban kell majd összehangolni a strukturális irányítást" – szögezte le Orbán Viktor. – A szemeszter megkezdődött, és az ehhez nyújtott segítségért szeretnék köszönetet mondani Barroso elnök úrnak. Jó esélyünk van arra, hogy a korábban nagy deficittel küszködő országunk kilép a válságból, erre óriási szükség lesz kredibilitásunk megőrzéséhez."

„Európa hiába okos, ha nincsen szíve"

Orbán elmondta, a magyar elnökség kiemelt célja az energiapolitika és az innováció. Jól látható és átjárható energiapolitikát akarnak létrehozni, és az elmúlt negyven év gyakorlatától eltérve a kelet–nyugat vonalba bevonják az észak–déli irányt is.

A célok között említette a romastratégiát is, véleménye szerint „Európa hiába okos, ha nincsen szíve". Bár nem bocsátkozott részletekbe, elmondta, igyekeznek a szociális beilleszkedést megteremteni. Szerinte minden nemzet a tűzzel játszik, hiszen ha záros határidőn belül nem születik megnyugtató európai romastratégia, a már letelepedett romák újra a nomád életforma felé fordulnak.

Szólt még a bővítésről is. Úgy fogalmazott, tudja, hogy Európán „bővítési frász" uralkodik, hiszen mindenki a belső gondjaival van elfoglalva. Ugyanakkor úgy véli, ez a munka még nincs befejezve, hiszen nem minden európai nemzet tagja az uniónak. Példaként említette Horvátországot, amely jobb gazdasági mutatókat produkál, mint hazánk. Hangsúlyozta Orbán, mindent megtesznek azért, hogy a horvátok csatlakozása elnökségünk alatt már az aláírás fázisába jusson. A miniszterelnök szerint kontraverzális téma a schengeni övezet bővítése is. Úgy véli, a csatlakozó országok jól felkészültek, és ő mindig ki fog állni mellettük. Az idő rövidsége miatt már csak érintőlegesen tudta a további célokat megemlíteni, úgy mint a Duna-stratégiát, a klímaváltozás kérdését. Hangsúlyozta, meg kell vitatni a családpolitikát és a demográfiai helyzetet is, a vallásszabadság kérdését, valamint fel kell lépni a keresztényüldözés ellen.

Orbán Viktor beszédét úgy folytatta, tudja, mindannyian politikusok, akik a teremben helyet foglalnak, saját elvekkel, szempontokkal és érdekekkel. Ezek mellett viszont kérte: ne keverjék össze a magyar belpolitikai kérdéseket érintő kritikákat az európai uniós elnökséggel. Azt mondta, össze lehet, de akkor ő „készen áll a harcra", hogy megvédje országát, de a belpolitika és az uniós ügyek keverése az Európai Uniónak is árthat. Emlékeztetett, a médiatörvény kapcsán is a józan ész talajára terelődött a vita, Magyarország áll az uniós biztosok vizsgálata elé. „Ez nem szkander- vagy hiúsági kérdés" – vélte és hozzátette: a kommunizmus elnyomásával megküzdő hazánkra mindig lehet számítani a szabadságért vívott harcokban.

Európa a második világháború okozta romhalmaz felett is képes volt létrehozni a nemzetek közötti együttműködést, így Orbán véleménye szerint ez a mostani történelmi viszonyok közepette is sikerülni fog. „Közös célokat csak közös értékekre lehet alapozni. Meg kell adni a tiszteletet és alázattal fordulni a másikhoz" – zárta beszédét Orbán.

Az EB támogat minket

Az Európai Bizottság teljes támogatásáról biztosította a magyar EU-elnökséget José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jogi kérdéseket illetően Magyarországot is objektív módon kell megítélni, és ettől elválasztva kell foglalkozni a politikai kérdésekkel.

Daul: Ritkán van ennyi kihívás

„Ritkán találja magát szemben egy soros elnökség ennyi kihívással, amelyek között megtaláljuk az euróval, a gazdasági növekedéssel, a foglalkoztatottsággal, az energiafüggetlenséggel kapcsolatos feladatokat, valamint, az árak riasztó mértékű emelkedésének következtében az élelmiszer-ellátás biztonságának kérdését" – hívta fel a figyelmet Joseph Daul.

Daul: Az új magyar kormány elkötelezett a változtatások iránt

Magyar Nemzet, 2011. január 19

„Ritkán találja magát szemben egy soros elnökség ennyi kihívással, amelyek között megtaláljuk az euróval, a gazdasági növekedéssel, a foglalkoztatottsággal, az energiafüggetlenséggel kapcsolatos feladatokat, valamint, az árak riasztó mértékű emelkedésének következtében az élelmiszerellátás biztonságának kérdését" – hívta fel a figyelmet Joseph Daul a magyar elnökség prioritásainak bemutatásával kapcsolatban megrendezett, Orbán Viktor és José Manuel Barroso részvételével folytatott vita során.

„Nincs kétségem afelől, hogy a magyar elnökség képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat." A legnagyobb befolyással rendelkező európai parlamenti frakció elnöke emlékeztetett: a magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz megalakulása óta a szabadság tiszteletére épül. Joseph Daul üdvözölte, hogy az elmúlt évek rossz kormányzását követően az új magyar kormány elkötelezett a változtatások iránt.

„Jelenleg ezen reformok egyike a média területét érinti, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság jogi kiértékelést végez. Bízom abban, hogy az Európai Bizottságban betölti a »szerződések őrének« szerepét, és bízom a magyar miniszterelnökben is, aki ígéretet tett a törvény módosítására abban az esetben, ha a bizottság a jogszabály egyes rendelkezéseit a közösségi joggal ellentétesnek találja. Elutasítok minden más előzetes vádaskodást" – jelentette ki Daul.

A néppárti képviselőcsoport elnöke beszédében szintén kérte a magyar soros elnökséget, hogy biztosítson minden szükséges segítséget Tunéziának, amely egy feszült, de rendkívül lényeges időszakon megy keresztül, és amelyet támogatni kell a változások irányába.

EBESZ-főbiztos: a kisebbségeknek ismerniük kell az államnyelvet

Krónika, 2011. január 19. – Balogh Levente

A kisebbségek tagjainak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, hogy beilleszkedhesseek a társadalomba – jelentette ki kedden Bukarestben a kétnapos romániai látogatáson tartózkodó Knut Vollebaek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa azt követően mondta ezt, hogy Korodi Attilával, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnökével tárgyalt az új oktatási törvényről, amely lehetővé teszi a kisebbségi diákok számára, hogy különleges tankönyvekből, gyakorlatilag idegen nyelvként tanulják a románt.

„Tárgyaltunk az oktatási törvényről, amely érdekes jogszabály. Még nem tanulmányoztam, de ez is megtörténik. Úgy tűnik, olyan törvényről van szó, amely bővíti a kisebbségek lehetőségeit. Számunkra fontos az anyanyelv használatának joga. Ugyanakkor figyelemmel követjük a hivatalos nyelv elsajátítására vonatkozó előírásokra, mivel annak érdekében, hogy a kisebbségek beilleszkedhessenek a társadalomba, ismerniük kell az államnyelvet" – vélte Vollebaek.
„Jól látjuk ezt a jelenséget azon országokban, amelyekben tevékenykedünk, és érzékeljük a veszélyt azon országokban, ahol elszigetelten él egy kisebbségi közösség, és nem beszéli az állam nyelvét" – tette hozzá a főbiztos. Szerinte azért fontos az államnyelv elsajátítása, hogy a kisebbségek tagjai zavartalanul választhassák a politikusi pályafutást, választhatók legyenek, vagy munkát találjanak a közszférában.
Korodi Attila elmondta, a tárgyalás során kiderült: Vollebaek fokozottan érdeklődik a román nyelv tanítására vonatkozó romániai tantervi változások tapasztalatai iránt, főként Szlovákia kapcsán, mivel ott is a romániaihoz hasonló vita zajlik az államnyelv kisebbségi iskolákban történő oktatásáról. Korodi szerint a Romániában szerzett tapasztalatokat a szlovákiai szakértőknek is továbbítani kell, hogy ott is hasonló tantervet alakíthassanak
ki.

Băsescu: Keményebbek leszünk romaügyben

„Keményebbek leszünk, például nem fizetünk gyermekpénzt azoknak, akik nem küldik iskolába a gyermeküket. Eddig nagyon rugalmasak voltunk, de tennünk kell valamit" - mondta kedden Traian Băsescu államfő Knut Vollebaek EBESZ-főbiztosnak a Romániában élő romák témájában. Băsescu már a találkozó kezdetén leszögezte: a „legkényesebb" kérdés a romák ügye. „Európai szinten sem értik, hogy milyen mély ez a probléma, de vállaljuk a felelősséget polgárainkért. Nem akarjuk európai problémává tenni, de ugyanakkor szükség van az európai szintű együttműködésre" – nyilatkozta Traian Băsescu. Kifejtette, a romakérdés megoldásában minden javaslatot szívesen látnak.
Korodi is egyetértett azzal, hogy az államnyelv ismerete bizonyos helyzetekben fontos a kisebbségiek számára. „De annak fényében oktassák, hogy olyan gyerekek is vannak, akik olyan közegből jönnek, ahol szinte sosem használják a román nyelvet, így az oktatás elején ifegen nyelvként kell tanítani. Az ebből származó tapasztalatokat aztán meg lehet osztani a főbiztossal, hogy más, régióbeli országokban is bemutathassa" – mutatott rá Korodi.

„Ha a tantervben az államnyelv elsajátítása is a kisebbségek igényei szerint zajlik, akkor esély van arra, hogy a fiatalok jobban beilleszkedjenek a romániai társadalomba. Romániában a 80-as évekig léteztek különleges románnyelv-tankönyvek a kisebbségi iskolákban, így a testvéremnek például nagyobb esélye volt elsajátítani a román nyelvet, mint nekem, mivel én a román diákokéval azonos tankönyvből tanultam románul. Ennek nyomán saját elhatározásból kellett tovább tanulnom, hogy bepótoljam azokat a dolggokat, amelyeket az iskolában nem tanulhattam meg" – ecsetelte a képviselő.
Vollebaek találkozott Mircea Geoană szenátusi elnökkel is, aki a megbeszélést követően elmondta, felkérte a főbiztost, készíttessen jelentést arról, milyen mértékben biztosítja az oktatási törvény kisebbségek jogát anyanyelvük, valamint az államnyelv elsajátítására. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a magyar és más kisebbségekhez tartozó fiatalok számára fontos a román nyelv elsajátítása. Geoană emellett arra is felkérte a főbiztost, hogy szenteljen több figyelmet az Ukrajnában és Szerbiában élő románok ügyének.
Ingerült nyitány
Népszabadság, 2011. január 20.

A program helyett a médiatörvényről folyt a vita Strasbourgban

A magyar nép megsértéseként értékelte Orbán Viktor az Európai Parlamentben (EP) a médiatörvényt ért bírálatokat.

A kormányfő szokatlanul éles hangon utasította rendre a képviselőket, akik viszont éppen ezt kérték ki maguknak, a viharos parlamenti vitában elszabadultak az indulatok. Ilyen EU-elnökségi bemutatkozásra veterán törvényhozók sem emlékeznek.
A soros elnökség programja helyett a médiatörvény kapta a legnagyobb fi gyelmet Strasbourgban. A zöldek leragasztották a szájukat, és az üresmagyar címlapokra emlékeztető plakátokkal tiltakoztak. Martin Schultz, az EP szocialista frakciójának vezetője közölte, hogy az unió jog- és értékközösség, ahol a média ellenőrzi a hatalmat, és nem fordítva. Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakciójának vezére szerint a magyar kormányfő Európa Chávezévé válhat. Az osztrák szociáldemokrata Jörg Leichtfried arról faggatta Orbánt, milyen érzés egykori liberálisként a „totalitárius rendszer határáig" elvezetni az országot.
Orbán Viktor láthatóan dühösen és megrendülten emelkedett szólásra, hogy megválaszolja a támadásokat. Közölte, hogy a médiatörvény bírálata rendben van, de „egy országot, egy népet nem lehet sértegetni". Erre nagy zúgolódás támadt a teremben, hiszen a vitában éppen hogy méltatták a szónokok a magyar nép szerepét a kommunizmus bukásában és a demokrácia kiterjesztésében.
Eredménytelenek voltak Dunja Mijatovics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiabiztosának tegnapi budapesti tárgyalásai. Mijatovics, aki a magyar kormány meghívására érkezett hazánkba, lapunknak úgy nyilatkozott: semmiféle megoldás vagy megállapodás nem született az EBESZ magyar médiaszabályozással kapcsolatos kifogásai ügyében. – Nem kérdőjelezzük meg a kormány jogát a média szabályozására, de a túlszabályozás ellen szót emelünk, és jelezzük, ha egy EBESZ-tag nem jár jó úton –mondta a szakértő. Elmondta: ahhoz, hogy megváltoztassa véleményét,
látnia kellene a tévedéseit alátámasztó tényeket, ám ez nem történt meg.

Strasbourgban a médiatörvényről - "...hol voltak akkor, amikor a szlovák nyelvtörvényt bevezették?..."

Felvidék.ma, .2011. január 19.

Orbán Viktor miniszterelnök - miután zömmel liberális, baloldali, illetve zöldpárti EP-képviselők részéről heves támadások érték szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a magyar médiatörvényt - visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat, ám előzőleg megerősítette azt az ígéretét is, hogy meg fogják változtatni a jogszabályt, ha az Európai Bizottság elemzése hiányosságokat tár fel abban.
Orbán Viktor a magyar EU-elnökségi programot ismertette az EP-ülésen, de a vitában túlsúlyba került a médiatörvény témája. Már beszédének kezdetén több EP-képviselő - többségükben zöldpártiak - fehér szalaggal leragasztott szájjal ült az ülésteremben, illetve olyan transzparenseket mutatott fel, amelyek a cenzúrára hívták fel a figyelmet. Az ülésteremben időnként némi hangzavar uralkodott, néhány közbekiabáló zöldpárti politikust német néppárti EP-képviselők csitítottak.

Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok, Lothar Bisky, a radikális baloldaliak vezetője, valamint Daniel Cohn-Bendit, a zöldpártiak társ-frakcióvezetője szerint a törvény nem felel meg a médiaszabadság követelményeinek. Schulz a törvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Cohn-Bendit szenvedélyes hangú beszédben szállt szembe azzal a nézettel, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást a kormányzatok előírhatják és megítélhetik. Cohn-Bendit "Cháveznek" titulálta Orbánt.
A konzervatívok soraiból felszólaló Bokros Lajos szerint "a porcelánboltban nem csak a médiatörvény elefántja található": az EP-képviselő számos további magyar kormányzati lépést tett szóvá, amelyek szerinte durván sértik a demokráciára jellemző fékek és egyensúlyok rendszerét.

A szintén konzervatív lengyel Jacek Olgierd Kurski ezzel szemben képmutatónak, tisztességtelennek nevezte a médiatörvény kapcsán Magyarország ellen indított ideológiai támadást. Kiemelte, hogy a magyar kormány nagy támogatást élvez hazájában, és ez segíti a szocialisták kormányzása utáni kilábalást.
Orbán leszögezte, nem presztízskérdés az ügy: ha az Európai Bizottság elemzése alapján módosítani kell a médiatörvényt, akkor az meg fog történni. Arra kérte az EP-képviselőket, hogy lehetőség szerint ne keverjék össze a magyar belpolitika vitás kérdéseit az EU-elnökség ellátásával kapcsolatos közös feladatokkal. A kormányfő szavai tapsot váltottak ki a képviselők részéről.

José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület elnöke hangsúlyozta, hogy a jogi kérdéseket illetően Magyarországot is objektív módon kell megítélni, és ettől elválasztva kell foglalkozni a politikai kérdésekkel.

Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciónak - a Fidesz pártcsaládjának - a vezetője kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Bizottság betölti az uniós szerződések őrének szerepét, valamint bízik a magyar miniszterelnökben is, aki ígéretet tett a törvény módosítására abban az esetben, ha a végrehajtó testület a jogszabály egyes rendelkezéseit a közösségi joggal ellentétesnek találja.

Werner Langen német néppárti EP-képviselő szerint a médiatörvény miatti kampányt a 2010-es választás vesztesei indították. Hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály nagyon sok európai médiatörvénnyel összeegyeztethető, így az elítélő értékelés kétszínű.
Ernst Strasser osztrák néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a kommunista időkből származó médiatörvényt meg kellett reformálni.

A jobbikos Szegedi Csanád azt a kérdést tette fel a magyar törvény bírálóinak: "hol voltak akkor, amikor a szlovák nyelvtörvényt bevezették, hol volt Cohn-Bendit, amikor a délvidéki magyarokat a szerb szélsőségesek megfélemlítették, hol volt Schulz Martin, amikor a délvidéki sírokat, (...) erdélyi magyar sírokat megrongálták?"

Orbán Viktor elmondta, hogy súlyos tárgyi tévedések vannak a magyar médiatörvényt ért bírálatokban.
"Önöket csúnyán rászedték" - mondta a vádakat megfogalmazó képviselőknek. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt például nem lehet pénzbírságot kiszabni. Azt mondta, "nem gondolhatják komolyan", hogy az internet korában el lehet nyomni a véleményszabadságot. Szerinte a magyar nép megsértése, ha azt állítják, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el, ha kétségbe vonják az ország demokratikus elkötelezettségét. Hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában.

Szavaira azzal reagált Martin Schulz, hogy a magyar kormányzat alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak. Jelezte, hogy a magyar EU-elnökséget az általa nyújtott tényleges teljesítmény alapján fogják majd megítélni.
A miniszterelnök a parlamenti ülést követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar médiatestület összetételével nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának a vezetője arról beszélt, hogy a vita sajnálatos módon azt jelzi: a magyar elnökség kezdete viharos, több uniós tagállamban az európai uniós értékrenddel ellentétesnek ítélik meg az Orbán-kormány lépéseit. Tabajdi utóbb újságíróknak azt mondta: az Orbán Viktor által képviselt stílus nem oszlatta, hanem növelte a Magyarországgal szembeni bizalmatlanságot.

ELEFÁNT PORCELÁNBOLTBAN – Alapos fejmosást kapott Orbán Viktor Strasbourgban

Transindex, 2011. január 20.

A magyar miniszterelnök a soros EU-elnökség programját mutatta be szerdán. A vita során a prioritásokkal egyetértettek, a médiatörvénnyel kevésbé.

Nem kerülhette el a médiatörvény miatti kritikát Orbán Viktor a magyar EU-elnökség tervezett programjáról szóló európai parlamenti bemutatón és vitán. Bár a magyar miniszterelnök arra kérte a jelenlevőket, hogy válasszák szét a magyar belpolitikát az EU-elnökségtől, a vita során világossá vált: ez nem fog megtörténni. Gyakorlatilag minden felszólaló kitért a médiatörvényre, és a túlnyomó többség nem pozitív jelzőkkel illette. Orbán Viktor beszédének elején több képviselő leragasztott szájjal tüntetett – erre a miniszterelnök úgy reagált, otthon érzi magát: mintha csak a magyar parlamentben lenne.

A médiatörvény miatti feszült hangulat várható volt: az európai szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali frakció már eddig is élesen támadta a magyar törvényt, és ebben a kérdésben a néppárti képviselők sem sorakoztak fel a Fidesz mögött. Egyébként a szerdai beszólásoknak semmilyen jogi következménye sincs: a magyar kormánynak akkor kell módosítania a jogszabály szövegén, ha az Európai Bizottság folyamatban lévő vizsgálata megállapítja, hogy a törvény nem összeegyeztethető az EU szabályozásával. Azonban a kemény kritikák médiavisszhang szempontjából nem elhanyagolhatóak.

A magyar EU-elnökség idején egyébként főként gazdasági kérdésekben kell dűlőre jutni: az ugyanis már világos, hogy az eurozóna tagjai valamilyen módon össze kell hogy hangolják a gazdaságpolitikájukat. A kormányoknak tehát le kell mondaniuk arról, hogy a költségvetéseket saját belátásuk szerint írják. A magyar elnökség legfőbb feladata, hogy ezt az új, központosított rendszert jogszabályokba öntse. További téma az eladósodás, illetve az adósság csökkentése – Orbán ezzel kapcsolatban így fogalmazott: abban mindenki egyetért Európában, hogy az eladósodás a betegség, csak a terápiáról van vita. Nem kell félni az új típusú terápiáktól.

A magyar kormány másik nagy projektje a roma integrációs stratégia: ezen a téren várhatóan nem fog különösebb ellenállásba ütközni. A stratégia nyár elejére készülne el, és arról szólna, hogy mit kell tenniük a tagállamoknak annak érdekében, hogy az európai cigányság életkörülményei, munkához jutási esélyei javuljanak. A magyar elnökség prioritás-listáján ott van még az EU- és a schengeni övezet bővítése, valamint a Duna-stratégia véglegesítése.

José Manuel Barroso EB-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar elnökség "Erős Európa" jelszavával a strukturális reformok alkalmazásának szükségességét jelzi, valamint egy közös irányt vázol fel a gazdasági kormányzás és az energiapolitika terén. Ami a médiatörvényt illeti, a politikus a sajtószabadságot szentnek nevezte

és megígérte, hogy még a héten megvizsgálják a törvény szövegét. Joseph Daul, a néppárti frakció vezetője azt hangsúlyozta, hogy egyetért a magyar elnökség prioritásaival, az európai intézmények megerősítésével és a gazdasági reformokkal. A médiatörvényről azt mondta, hogy bízik abban, hogy Orbán "tiszteletben tartja majd az európai törvények szellemét, nincs okunk kételkedni abban, hogy amit megígért, azt meg is teszi".

Martin Schulz szocialista frakcióvezető elismerte a foglalkoztatottság növelésének és a médiatörvény módosításának fontosságát. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az új törvény alapján, a kiegyensúlyozott médiatartalom biztosítása érdekében létrehozott Média Tanács tagjait kormánypártiak vagy ahhoz közel állók alkotják, ez pedig "nem európai megoldás". Felszólalásában sürgette a magyar miniszterelnököt a médiatörvény visszavonására és egy jobb jogszabály kidolgozására.

A liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt támogatta az elnökség prioritásait, különösen az EU gazdasági kormányzásának erősítését. Szerinte a spekulatív üzletek befolyásolták az euróövezetet, és rámutatott arra, hogy a világon sehol sincs valuta kötvénypiac nélkül.

Egy elefánt van a porcelánboltban,

a magyar médiatörvény – zárta beszédét Verhofstadt, aki szerint a magyar médiatörvény olyan, mint a szlovák nyelvtörvény, a kettő nem is létezhet egymás nélkül.

A zöldek vezetője, Daniel Cohn-Bendit szerint a médiatörvény nem felel meg az uniós értékeknek, Orbán Viktor esetében fennáll a populizmus és a demokrácia alapértékeinek félreértelmezése. "A demokrácia sohasem szűnhet meg a túl sok szabadságtól" – tette hozzá.

Bokros Lajos konzervatív képviselő felszólalásában "tizenegy másik elefántra" hívta fel a figyelmet, amellyel a múlt hónapban elfogadott nemzeti jogszabályra célzott, és szolidaritásellenesnek minősítette a magyar kormányt. Lothar Bisky baloldali képviselő
szerint a média feladata a kormány ellenőrzése, nem pedig fordítva.

EP: a baloldal bírálta a médiatörvényt

Krónika, 2011. január 20.

Több frakció vezérszónoka bírálta a magyar médiatörvényt tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, ahol Orbán Viktor magyar kormányfő ismertette a magyar európai uniós elnökség főbb célkitűzéseit.

Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok, Lothar Bisky, a radikális baloldaliak vezetője, valamint Daniel Cohn-Bendit, a zöld pártiak társ-frakcióvezetője szerint a törvény nem felel meg a médiaszabadság követelményeinek.

Cohn-Bendit szenvedélyes hangú beszédben szállt szembe azzal a nézettel, hogy a kiegyensúlyozottságot a kormányzatok előírhatják és megítélhetik, és Hugo Chavez venezuelai elnökhöz hasonlította Orbánt, akit nacionalista és populista politikusnak nevezett. Néhány képviselő „cenzúrázva" feliratú fehér papírlapot lobogtatott, és volt, aki leragasztotta a száját. Orbán Viktor válaszában rámutatott: súlyos tárgyi tévedések vannak a magyar médiatörvényt ért bírálatokban. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt például nem lehet pénzbírságot kiszabni.

Orbán szerint a magyar nép megsértése, ha azt állítják, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el. Hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában. „Önöket csúnyán rászedték – mondta. – Mi az interneten és a Facebookon nyertünk választást.

Hol élnek önök? Meg vagyok döbbenve" – jelentette ki a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy az eddigi médiatörvény alapján bármikor meg lehetett szüntetni egy lapot. Azt mondta, „nem gondolhatják komolyan", hogy az internet korában el lehet nyomni a véleményszabadságot. Leszögezte: ha az EU elemzése hiányosságot talál a magyar
médiatörvényben, módosítani fogják.

Médiatörvény: aggályokat fogalmazott meg az EU-biztos

Krónika, 2011. január 20.

Aggályokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülésén.

Úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is, nem csak a Magyarországon bejegyzettekre – említette Kroes az első aggályt.

Második aggályként azt hozta fel, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a jogszabályt védve azzal érvelt, hogy egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagymértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson.

Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik – a nyomtatott médiára nem, mert „ott mindenki azt ír, amit akar". Gál Kinga néppárti EP-képviselő „politikai hisztériakeltésnek" minősítette az ülés összehívását, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó „tévképzetekre". José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke tegnap közölte: az EB a héten levélben is kifejti a kifogásait.

EBESZ: problematikus a médiaszabályozás

Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatban különösen problematikus az, hogy az új médiahatóság kizárólag olyan tagokból áll, „akiket a kormány támogat"; ez alááshatja a média pluralizmusát – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, miután a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral egyeztetett az új magyar médiatörvényről tegnap Budapesten.
Dunja Mijatovic problémás pontnak nevezte, hogy az új médiatörvény nem támogatja a közszolgálati média függetlenségét, és aggályosnak tartja a médiatanács tagjainak 9 éves mandátumát is. Kovács Zoltán államtitkár azt mondta, a félreértések egy részét sikerült eloszlatnia. Hangsúlyozta: a szabályozás vitáját vissza kell terelni a józan ész és szakmai vita terepére.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Identitásmunka vagy fajelmélet? – S ha utódja valakinek, akkor kinek az utódja Orbán Viktor?

Új Magyar Szó, 2011. január 20. – Bíró Béla

Olvasom a kitűnő közíró Debreczeni József Mi, magyarok című cikkét a Népszabadságban. (Átvételben megjelent Színkép mellékletünk szemleoldalán – a szerkesztő megjegyzése.) A cikk tényeit megkérdőjelezhetetleneknek tartom. A magyar népesség túlnyomó többségének alapbeállítódása valóban antidemokratikus, ez a többség (amellyel én – Dereczeni Józseffel ellentétben – ironikusan sem érzem azonosnak magam, tehát Debreczeni többes számából kénytelen vagyok kiiratkozni) riasztóan materialista, s ebből is fakadóan gazdaság- és hatalom-centrikus.

A demokratikus értékeket bármikor előnyben részesíti a materiális előnyökkel, biztonságot a szabadsággal, a központi vezérlésű gazdasági és politikai rendszert a piacgazdasággal és a pluralizmussal szemben. A nagyfokú bizalmatlanság, a normazavarok és a paternalizmus ennek az alapvető attitűdnek a járulékai.

Amit Debreczeni írásában problematikusnak érzek, az a tények mögé rejtett implicit állítások sora. Az egyik ilyen állítás az, hogy "mi, magyarok": ilyenek vagyunk. Azaz nem ilyenné „váltunk", hanem mindig is ilyenek „voltunk". Szemben – s ez a másik implicit állítás – a „lesajnált szomszédokkal", akik, úgy tűnik, azért másak, mert mindig is azok voltak.

Debreczeni a felsorakoztatott vonásokat mintha a magyar népesség esszenciális és időtől független („nemzeti?") sajátosságaiként azonosítaná. Márpedig a modern társadalomtudományok régen bizonyították, hogy sem az egyéni, sem a közösségi identitások nem meghatározóan genetikai eredetűek. A közösségek és az egyének jellemvonásait, attitűdjeit, nézeteit is a történelem, illetve a személyes élettörténet alakítja. Magyarán: a közösség és az egyén önmagához való viszonya, az a bizonyos identitásmunka, amelyben a szakma a közösségek és az egyének önazonosságának legfontosabb forrását látja.

Debreczeni cikkének alapvető problémája az, hogy ennek az identitásmunkának nem jár utána. Nem teszi fel a kérdést, hogy ha ilyenek „vagyunk", mi tett „bennünket" ilyenné, más szóval hogyan tettük „magunkat" olyanná, amilyenek ebben a pillanatban „vagyunk". A „tények" alakulásába persze az is jelentősen belejátszik, hogy milyennek gondoljuk „magunkat", illetve milyenek „szeretnénk lenni". Merthogy – ismétlem – „értékrendünket" és az ezzel összefüggő érzelmek, vágyak, törekvések bonyolult rendszerét (kulturális, állampolgári és személyes) „tapasztalataink" alakítják. Az előző nemzedékektől kapott tapasztalatok és jellemvonások bázisán természetesen.

Hogy ezeket a kérdéseket Debreczeni miért nem feszegeti, könnyen megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy a liberális-szocialista dominancia időszakában ('89 után volt már szocialista-liberális kétharmad is) szerzőnket és mai elvbarátait a magyar nemzeti sajátosságok nem nagyon foglalkoztatták, sőt efféle sajátosságok létét is előszeretettel tagadták, mint nacionalista, esszencialista, törzsi ideológiák megnyilvánulási formáit. Az úgynevezett nemzeti sajátosságok léte különös módon csak a jobboldal hatalomra kerülésének periódusaiban kerül előtérbe.

Pedig a jobboldalnak – legalábbis az utóbbi két-három nemzedék alatt – jóval kisebb befolyása lehetett az eltérő kulturális közösségekből felépülő magyar nemzeti (azaz állampolgári) közösség morális és politikai értékrendje, beállítódásai alakulására, mint a baloldalnak.

Debreczeninek tehát azt a kérdést kellett volna feltennie, hogy a szocialistáknak és a liberálisoknak (a magyar kommunizmus közismerten a legliberálisabb volt) miért nem sikerült több mint hatvan esztendő alatt (a nyolc jobboldali évet leszámítva) megváltoztatni a társadalom értékszerkezetét, vagy ha mégis, akkor miért éppen olyanná változatták, amilyen. Amikor a paternalizmusról van szó, érdemes volna megvizsgálni, kinek a személyisége gyakorolhatott nagyobb hatást a magyar társadalom mai értékrendjére: a Horthy Miklósé vagy a Kádár Jánosé? S ha utódja valakinek, akkor kinek az utódja Orbán Viktor?

Ezeknek a problémáknak a végiggondolása nélkül Debreczeni József mégoly megrázó megállapításai is ugyanolyan érzelmi elfogultságok megideologizálásainak tűnnek, mint másokéi.

Sajnos.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek