Sajtószemle 2011. november 15. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2011. november 15.

Sajtószemle 2011. november 15.

Médiafigyelő | 2011. november 15., kedd

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

RMDSZ

Kovács Péter szerint „oda kellett adni” a szalontai főgimnáziumot

Krónika, 2011. november 15. – Rostás Szabolcs

Elismerte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, hogy a szövetség politikai alku keretében mondott le a nagyszalontai Arany János Főgimnázium épületéről az önálló hajdúvárosi magyar iskola létrehozása érdekében.

Mint arról lapunkban beszámoltunk, a bihari városban idén szeptemberben kezdte meg működését az ugyancsak a Toldi szerzőjéről elnevezett önálló magyar iskola, miközben a magyar tagozatok kiköltözése nyomán „színrománná” vált főgimnázium tanári kara eldöntötte: a tanintézetet Daciára kereszteli át. A megyei tanfelügyelőség, majd az oktatásügyi minisztérium jóváhagyására váró határozat felzúdulást váltott ki a hajdúvárosi magyarság körében, sokan felháborítónak tartják ugyanis, hogy az 1909-ben Székely László tervei alapján, a nagyszalontaiak pénzén emelt impozáns épület a római provincia nevét viselje.

A napokban írt blogbejegyzésében Kovács Péter – meglehetősen sarkítva – arról számol be, hogy a több mint száz éves iskolaépület elvesztését kifogásolók árulónak, megalkuvónak nevezték az RMDSZ-t azért is, mert „volt pofája létrehozni egy önálló magyar iskolát”. „A nagyszalontai önálló magyar intézmény létrehozása azért minősül (egyesek szerint) bűnnek, mert ezáltal egy román iskola is létrejött, ahol a pedagógusok önállóan, a magyarok megkérdezése nélkül hoznak döntéseket. Persze, engem is zavar, hogy a magyar többségű Nagyszalontán, egy magyar múltú épületben Dacia (Logan) nevű iskolaközpont fog működni, de a román pedagógusok éppen azzal a jogukkal éltek, amit mi magunknak követelünk: az önálló döntéshozatali jogkör” – állapítja meg a politikus.

A főtitkár közölte: lehetőség volt egy olyan politikai alkura, amely sorsdöntő fontossággal bírt a nagyszalontai magyar közösség hosszú távú megmaradása szempontjából. Eme alku révén a román intézmény maradt a korszerű főgimnáziumban, míg az önálló magyar iskola öt épületben vágott neki az első tanévnek.

„Valamit valamiért! Erről (is) szól a kisebbségi politizálás és közösségi érdekérvényesítés! És ez nem megalkuvás, hanem hosszú távon való gondolkozás. Ezt a lehetőséget az RMDSZ-nek ki kellett használnia, még akkor is, ha ezért most egyesek támadják. (…) Valamit kell adni, azért, hogy kapjunk is. Ha nem adunk, ha nem keressük a középutat, akkor nincs önálló magyar iskola Nagyszalontán. A mostani döntésnek ez volt az alternatívája!” – szögezi le blogján Kovács Péter.

Szavaira tegnap közleményben reagált az EMNT Bihar megyei elnöksége, érthetetlennek nevezve, miként lehet sikerként beállítani azt, ami veszteséget hoz az erdélyi magyarság számára. „Önként átadunk közpénzből felújított patinás százéves épületet. Egy olyan épületet, amelyet a nagyszalontai polgárok építtettek, nem kis áldozat árán. Ön szerint, főtitkár úr, az akkori építtetők vajon mit szólnának efféle „sikeres” politikai alkukhoz?” – teszi fel a kérdést a nemzeti tanács, felhívva a figyelmet, hogy számos szalontai magyar diák az anyaországi Sarkadra és Gyulára jár át tanulni, holott jó karban lévő iskolákkal, minőségi oktatással kellene itthon maradásra ösztönözni őket.

„Becsületesebb lett volna elmondani: emberek, csak abban az esetben lesz Nagyszalontán önálló magyar iskola, ha lemondunk épületünkről, tanszereinkről. Ha azt akarjuk elérni, ami normális esetben jár nekünk, oda kell adni azt, amit őseink reánk bíztak. De ezt sikertörténetként beállítani és elvárni, hogy örüljünk neki, gusztustalan dolog” – állapítja meg az EMNT. Különben a témában a Krónika korábbi cikkeit idéző bihari román média a napokban sovinisztának, hazaárulónak és revizionistának kiáltotta ki a Dacia-névadást lapunknak adott nyilatkozatában bíráló Török László szalontai polgármestert. Az RMDSZ-es elöljáró korábban lapunknak úgy vélekedett, üzenetjelleggel bír a román iskola vezetőségének döntése, amellyel azt jelzik a magyarság felé, „hogy ez itt román föld”.

A Bihoreanul hetilap – kiforgatva Török szavait – ennek kapcsán azzal vádolta a polgármestert, hogy „románellenes kereszteshadjáratot folytat”, és nem hajlandó elismerni, miszerint Nagyszalonta Romániához tartozik, holott – jegyzi meg a hetilap – a román államtól kapja a fizetést. Liviu Galea, az Arany-főgimnázium igazgatója a lapnak elmondta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanintézet felvegye a Dacia elnevezést.

Markó Béla: az RMDSZ önállóan politizál

MTI, 2011. november 15.

A konfliktusos kilencvenes évekhez képest jó a magyar–román államközi viszony, amely ugyanakkor lehetne sokkal szorosabb és gazdagabb – nyilatkozta budapesti Népszava tegnapi számában Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke hasznosnak nevezte a korábban szervezett közös kormányüléseket, amelyek sora 2009 őszén a román kormányválság miatt szakadt meg.

A politikus szerint ezek a találkozók olyan keretet hoztak létre, amelyet ki lehetett tölteni tartalommal; rossz, hogy egy ideje elmaradtak. Szerinte ez nem a román kormányon múlott. A politikus kifejezte meggyőződését: a magyar kormány és az erdélyi politika viszonya nem függhet attól, hogy éppen ki az RMDSZ elnöke, vagy Magyarországon éppen melyik párt kormányoz.

Markó emlékeztetett: az elmúlt húsz évben mindvégig azt vallotta, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben, mert a helyi politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét.

„Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni, alárendeltségi viszonyba helyezni az RMDSZ-t” – fogalmazott Markó, aki „nagy mulasztásnak” tartja, hogy nem igazán szoros a szervezet és a magyar kormány közötti együttműködés.

Rossz kezdeményezésnek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát, elítélve, hogy ezt Magyarországról támogatják. Mindenesetre veszélyben látja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, szerinte az EMNP-nek nem is célja, hogy maga is képviselhesse a magyarság érdekeit.

ROMÁNIA

Kevesebb honatya, kétházas parlament (Összevonják a választásokat)

Háromszék, 2011. november 15.

Összevonják a jövő évi parlamenti és önkormányzati választásokat, csökkentik a honatyák számát, de marad a kétházas törvényhozás – állapodtak meg tegnap a kormánykoalíciót alkotó pártok.

Az elvi döntés értelmében a képviselők és szenátorok száma a jelenlegi 470-ről 388-ra csökken, a honatyák kétharmadát egyéni körzetekben, a többit országos listán választják, minden megyéből két-két, illetve a főváros kerületeiből egy-egy szenátor kerül be a törvényhozó testületbe. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az új választási rendszer révén a szövetség megőrizheti jelenlegi súlyát a parlamentben. Az ellenzék egyetért a honatyák létszámának csökkentésével, de a választások összevonását ellenzi, és jelezték: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a kormány felelősségvállalással fogadja el a módosításokat.

A kormánykoalíció tegnapi ülésén született döntés nyomán a képviselőház létszáma a jelenlegi 333-ról 300-ra csökkenne. A képviselők 65 százalékát egyéni körzetekben választanák meg, a fennmaradó mintegy száz helyet pedig az országos listára leadott voksok alapján osztanák vissza. A kormány elképzelései szerint minden megyéből két-két szenátor jutna mandátumhoz a felsőházban, Bukarest hat kerületéből pedig egy-egy honatya kerülne ki. A módosítás révén a felsőházban a jelenlegi 147 helyett 90 szenátor tevékenykedne. A szenátusban valamennyi mandátumot az egyéni választókerületekben első helyen végzett jelöltek nyerik el, a választás egyfordulós lesz. Az összevont voksolást novemberben bonyolítanák le, a polgármester-választás pedig egy korábban elfogadott jogszabály értelmében szintén egyfordulós lesz. A Demokrata Liberális Párt azt is javasolja, hogy a jelöltek csak az egyik megmérettetésben vehessenek részt, azaz ne lehessen versenybe szállni például polgármesteri és képviselői mandátumért.

A koalíció tegnapi ülésén született döntéseket ismertetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy értékelte, kompromisszumos megoldás körvonalazódik. A Transindexnek a szövetségi elnök elmondta: a módosítások révén a felsőházban az RMDSZ hét-nyolc mandátumot szerezne meg, így megőrizné súlyát, hiszen jelenleg is a szenátorok körülbelül kilenc százaléka RMDSZ-es.

Mint ismeretes, a kormánykoalíció pártjait hosszú ideig megosztotta a választási rendszer módosításának kérdése. A Demokrata Liberális Párt ragaszkodott a tiszta egyéni körzetes, többségi választási rendszerhez, az államfő pedig a 2009-es népszavazás eredményeire hivatkozva egykamarás parlamentet szorgalmazott, ráadásul nézeteltérésekre adott okot a parlament létszáma is. Az RMDSZ ragaszkodott az arányosságot biztosító országos listához, hogy ne csökkenjen jelentős mértékben érdekérvényesítő ereje.

Nem rajong a bejelentett módosításokért az ellenzék. A koalíció ülését követően Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke kifejtette: egyetértenek a parlament karcsúsításával, de szerintük arra az általuk benyújtott törvénytervezet parlamenti elfogadása révén kellene sort keríteni. A választások összevonását azonban nem fogadják el, mert sérülne a demokrácia és az állampolgárok azon joga, hogy pontosan megértsék, mire szavaznak. Leszögezte továbbá: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be abban az esetben, ha a kormány felelősségvállalás révén fogadná el a módosításokat. Szerinte amúgy alkotmányellenes, hogy minden megyéből két szenátor jusson mandátumhoz.

A módosítások elfogadása kapcsán Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek képviselője leszögezte: nem esett szó felelősségvállalásról, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor pedig azt mondta, a parlament elé terjesztik a törvénytervezeteket. Emil Boc miniszterelnök azonban nem adott egyértelmű választ a felelősségvállalás lehetőségét firtató újságírói kérdésre.

Megállapodás született az új választási rendszerről a koalícióban

Szabadság, 2011. november 15.

Csökken a törvényhozók száma, de érvényesül az arányosság elve

Megállapodás született a kormánykoalícióban a választási rendszerről, így az is eldőlt, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat egyszerre tartják meg. A demokrata párt elfogadta végül az RMDSZ által támasztott követeléseket, így lemondott arról a tervéről, hogy 300-ra csökkentse a törvényhozói testület létszámát. Ugyan mérséklődik a képviselők és a szenátorok létszáma, de nem olyan jelentős mértékben, mint ahogy a demokraták tervezték. Továbbra is marad az egyfordulós arányos egyéni választókerületes szavazási rendszer, de a képviselőházi helyeknek körülbelül az egyharmadát országos listákról töltik be, a többit pedig az egyéni választókerületekben nyertes jelöltek. A szenátusba pedig kizárólag egyéni választókerületekből lehet bejutni. Azonban minden megye csak két szenátori mandátummal rendelkezik majd, ezt a javaslatot is Kelemen Hunor fogalmazta meg pár héttel ezelőtt Kolozsváron.

Jelentős előrelépéseket tettek a koalíciót alkotó pártok tegnap a választási rendszerről megkötendőegyezség ügyében – így értékelték tegnap mind a demokrata párti, mind az RMDSZ-es politikusok. Egyelőre elvi megállapodásról van szó, hiszen néhány lényeges szempontot sikerült tisztázni, de vannak még bőven olyan részletkérdések, amelyek tisztázásra várnak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a hétfői koalíciós tárgyalásokat követően bejelentette, hogy a parlament létszámáról, valamint az egyéni választókerületekben elnyerhetőmandátumok és az országos listáról bejutó képviselők arányáról egyaránt megegyeztek. A PD-L korábban ellenezte az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy országos listával biztosítsák a választási rendszer arányosságát. Most azonban elfogadta ezt a javaslatot, így a képviselőházi helyek 65 százalékát egyéni választókerületekből lehet majd elnyerni, 35 százalékát pedig az országos listákról. A szenátusban valamennyi mandátumot az egyéni választókerületekben elsőhelyen végzett jelöltek nyerik majd el. A választás egyfordulós lesz.

A felek között nézeteltérést okozott a parlament létszáma is. Az egyezség szerint a képviselőház létszáma a jelenlegi 333-ról körülbelül 300 főre csökken. A szenátus létszáma tekintetében a PD-L elfogadta az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy minden megye két szenátort küldjön a felsőházba, a bukaresti kerületek pedig egy szenátort, így a szenátus létszáma várhatóan 90 főlesz a jelenlegi 137 helyett. Ez azt jelenti, hogy mintegy nyolcvan fővel csökken a törvényhozók száma a következőválasztásoktól.

Kelemen Hunor szerint az elvi megállapodás részeként az RMDSZ elfogadta a nagyobbik koalíciós partnerének azt a javaslatát, hogy az önkormányzati és a parlamenti választásokat egyszerre tartsák meg, így mindkét megmérettetésre várhatóan a jövőév novemberében kerül sor.

A választási rendszer véglegesítése előtt egyelőre fontos és nyitott kérdés marad, miként húzzák meg az egyéni választókerületek határait. Az RMDSZ számára kedvezőlehet, hogy egyfordulós választásról van szó, mert a román szavazatok megoszlanak, így például a szavazatok 25–35 százalékával is mandátumot lehet nyerni. Az RMDSZ a legutóbbi választáson 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot nyert.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk kérdésére elmondta: Kolozs megyében az RMDSZ nem veszítene szenátori mandátumot, hiszen jelenleg sincs szenátora. A képviselői mandátumok tekintetében sok függ majd attól, hova húzzák meg az egyéni választókerületek határait. Továbbá sokat nyom a latban a népszámlálás eredménye is, ugyanis a lakosság arányának megfelelően állapítják meg a képviselőházi mandátumok számát egy adott megyében.

Az ország területi-közigazgatási átszervezését elhalasztják, ugyanis a kérdésben nincs konszenzus a koalícióban – nyilatkozta hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter. Az RMDSZ álláspontja értelmében az átszervezést 2012 előtt nem lehet megvalósítani, illetve ha mégis, akkor csak a szövetség nélkül. Az RMDSZ ugyanis nem fogadja el a mindeddig felvetett javaslatokat, és kezdeményezi, hogy döntés a következőválasztási ciklus elején szülessen az ügyben. Az RMDSZ nem ragaszkodik feltétlenül egy adott ötlethez, ellenben fontosnak tartja, hogy a régiók „hatékonyak és összefüggőek” legyenek – fejtette ki Kelemen Hunor. Mint ismeretes, Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke vasárnap este kijelentette: a nagyobbik kormánypárt arra kéri koalíciós partnereit, fejtsék ki álláspontjukat az egyházas törvényhozást, a honatyák számának csökkentését, a területi-közigazgatási átszervezést, illetve a helyhatósági és parlamenti választások összevonását illetően.

Két szavazás egy napon – Egyezségre jutott tegnap a kormánykoalíció a választási törvény módosításáról

Új Magyar Szó, 2011. november 15. – Cs. P. T.

Egy év múlva, egy napon tartják jövőre a helyhatósági és a parlamenti választásokat Romániában – döntötte el tegnap a koalíció. A feleknek sikerült kompromisszumot találni arra, hogy a magyarság arányos parlamenti képviselete biztosítva legyen.

Hetek óta tartó viták után elvi egyezség született tegnap a koalícióban a választási törvény módosításáról és a jövő évi választások összevonásáról. Eszerint kétkamarás marad a parlament, 469-ről 388-ra csökken a honatyák száma, mindkét ház mandátumaiért egyfordulós egyéni kerületes választásokon versenyeznek a jelöltek, a képviselőházban pedig a mandátumok körülbelül egyharmada országos listáról kerül szétosztásra.

A koalíciós tanács ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a helyhatósági választásokat várhatóan egy év múlva, 2012 novemberében tartják majd egy napon a parlamenti választásokkal. Tájékoztatása szerint a képviselők számát a jelenlegi 332-ről 300-301-re csökkentik; a szám függ az idei népszámlálás eredményeitől.

A Demokrata Liberális Párt (PDL) elfogadta az RMDSZ-nek azt a korábbi javaslatát, hogy a szenátorok számát 137-ről 88-ra csökkentsék; eszerint valamennyi megyének két-két, a főváros kerületeinek pedig egy-egy szenátori mandátum jár.

A szenátusi mandátumokért egyfordulós szavazást tartanak a 88 egyéni választókerületben: aki nyer, az bekerül a felsőházba. A képviselőházban körülbelül kétszáz mandátumhoz jut ugyanannyi egyéni választókerület nyertese, a maradék mintegy száz mandátumot a pártok országos listáján szereplő jelöltek között osztják szét, az országos szinten kapott szavazatok arányában.

Kelemen Hunor szerint még nem született döntés arról, hogy a tegnap elfogadott módosításokat milyen formában próbálja majd elfogadtatni a koalíció. Tájékoztatása szerint az ülésen egyelőre nem merült fel az, hogy a kormány a parlament előtt vállaljon felelősséget a változtatásokat bevezető törvénycsomagért.

Szilágy megye is esélyes

Ezt megerősítette lapunknak Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is. „A kormányzati felelősségvállalás az utolsó opció a törvénycsomag elfogadtatására” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a választások összevonásáról szóló törvénytervezetet a belügyminisztérium, az új választási törvényt pedig az Állandó Választási Hatóság dolgozza majd ki, a koalíció szakértőinek részvételével. Fekete reményei szerint a törvénycsomag legkésőbb év végéig a parlament elé kerülhet.

A szenátusi frakcióvezető szerint a tegnap elfogadott kompromisszum előnyös az RMDSZ számára. „Szimulációkat végeztünk több rendszerre is. Az elfogadott változat esetében biztosított a magyarság arányos képviselete” – magyarázta. A politikus Szilágy megyében kapott mandátumot, és elképzelhetőnek tartja, hogy az új rendszerben tartandó választásokon is bekerüljön a szenátusba.

Állítását a román szavazatok várható megoszlására alapozza. „Ha a román pártok nem fognak össze, a választókerületem magyar ajkú lakossága pedig rám szavaz, akkor van esélyem, ugyanis az egyfordulós rendszerben akár 25–30 százalékkal is lehet nyerni. Ehhez természetesen az kell, hogy a magyar politikai szervezetek fogjanak össze, és ne állítsanak jelölteket” – mondta az ÚMSZ-nek.

Markó: az ördög a részletekben

Elégedett a kompromisszummal Markó Béla kormányfő-helyettes is. Az Erdélyi Televíziónak elmondta: az új választási rendszer biztosítja majd a romániai magyarság arányos képviseletét azáltal, hogy a képviselők nagyobb része egyéni körzetekből, kisebb hányada pedig országos listáról kerül majd be a parlamentbe. „Persze, az ördög a részletekben rejtőzik, hisz ezután kell majd kidolgozni a törvénytervezeteket” – mondta a politikus.

Fekete Szabó András: nincs szó PDL-ultimátumról a területi átszervezés ügyében

„Szó sincs arról, hogy ultimátumot kaptunk volna a demokrata-liberálisoktól. Ezt a koalíciós tanács ülésén is tisztáztuk” – jelentette ki Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető arra a kérdésünkre: miként viszonyulnak a PDL-nek ahhoz az ultimátumához, hogy az RMDSZ valljon színt az ország területi-közigazgatási átszervezésének kérdésében? A fenyegető hangnemű kijelentés Emil Boc pártelnök-kormányfő részéről hangzott el a PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után.

„Koalíciós partnereink továbbra is azt szeretnék, hogy a területi átszervezést még a választások előtt hajtsuk végre. Mi pedig továbbra is azt mondjuk, ez csak konszenzus révén lehetséges, s mivel az egyetértésre nincs kilátás, inkább a választások utánra kéne hagyni” – mondta az RMDSZ-es politikus.

ERDÉLY

Brassói Magyar Napok: tegnap este zárult a kilencnapos rendezvény

Erdély.ma, 2011. november 15.

Fábry Sándor humorestje zárta hétfőn, november 14-én a 71 év után először megrendezett Brassói Magyar Napokat.

Az érdemes művész nemcsak kiváló humorával kápráztatta el a brassói magyarokat, hanem azzal a személyes vallomásával is, hogy nagyapja 1880-ban Brassóban született, így először lévén a Cenk alatti városban, az előadás mellett a levéltárban is kutatott.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte eseménysorozaton 9 napon keresztül 25 rendezvény mozgatott meg több mint 10 ezer Brassó megyei magyart. Mintegy 23 támogató, 25 partnerszervezet, 27 médiapartner, valamint sok önkéntes állt a Brassói Magyar Napok mögött, példátlan összefogást tanúsítva.

A rendezvénysorozat védnökei: Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese; Németh Zsolt, parlamenti államtitkár; Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke; Deutsch Tamás, Európai Parlamenti képviselő; Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete.

Dr. Semjén Zsolt levélben biztosította a rendezvény résztvevőit arról, hogy a szórványkérdés kikerült a perifériáról, és egyenrangú részese lett az egységes nemzetstratégiának, az idén októberben elindított Nemzeti Regiszter pedig immár intézményes formában is megerősíti a kormány hitvallását, mely szerint a nemzet minden tagja, legyen bárhol is a világban, egyformán fontosnak számít.

A Brassói Magyar Napok kiemelt meghívottja a délvidéki szórványból először Brassóba érkező Rúzsa Magdi volt, akinek koncertje mintegy 1500 személyt vonzott Brassó megyéből, de a Székelyföldről is.

A II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – amelyen felszólalt az első hivatalos erdélyi útján lévő dr. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csete Örs, a Határtalanul program vezetője is – adott helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szórványtanácsa megalakulásának.

Igen nagy sikerű volt a mintegy 600 érdeklődőt megmozgató Ökumenikus Kórustalálkozó, vagy a hagyományos termékek kétnapos vására, a gyerekek kézműves műhelye is.

Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében elmondta, hogy a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni, összekovácsolni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapokban. Kiemelte, hogy a stratégiai cél az, hogy a brassói magyarság, a nemzet délkeleti határának őrsége, erős pilléreken álljon, és a tömbmagyar vidékek, a Székelyföld mellett nem szabad elfeledkezni az erdélyi szórványról sem. Beszéde végén ígéretet tett arról, hogy jövőben ugyanitt, hasonlóan, de még változatosabb programmal folytatódnak majd a Brassói Magyar Napok.

Nyárádszeredai MPP: elég legyen a nyomásgyakorlásból!

Krónika, 2011. november 15.

A kormány magyar tagjainak és a Maros megyei magyar elöljáróknak a segítségét kéri a Magyar Polgári Párt (MPP) nyárádszeredai szervezete a Marius Paşcan prefektus által a város magyar tanácsosai ellen indított per ügyében.

„A Magyar Polgári Párt nyárádszeredai szervezete határozottan elutasítja azt az újabb nyomásgyakorlást, amellyel Marius Paşcan, Maros megye prefektusa a város tanácstagjait próbálja megfélemlíteni” – áll az MPP helyi szervezetének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, amely emlékeztet, hogy a kormánymegbízott egyenként és név szerint a marosvásárhelyi bíróságra hiívatja a magyar tanácstagokat a kisvárosba tervezett újabb ortodox templom ügyében, a tárgyalásra november 25-én kerülne sor.

Mint arról beszámoltunk, Marius Paşcan beperelte a Maros megyei kisváros magyar önkormányzati képviselőit, akik nem értenek egyet azzal, hogy a több mint 90 százalékban magyarok lakta település főterén ortodox templomot építsen a görögkeleti egyház. A kormánymegbízott a testület tagjait magánszemélyekként akarja felelősségre vonni, s fejenként 6 ezer eurós kártérítést követel tőlük. A vita tárgyát egy telek képezi, amely az ortodox egyház tulajdonában van, és amelyre ez templomot akar építeni.

Az önkormányzat korábban felajánlotta a telekcsere lehetőségét az ortodoxoknak, akik azonban nem fogadták el az ajánlatot. Ehelyett bírósághoz fordultak, amely az egyháznak adott igazat, és felszólította az önkormányzatot, vegye ki a közterületi leltárból a szóban forgó területet. Ez azonban nem tett eleget a felkérésnek, mivel a telken park van, s a hatályos törvények értelmében ennek rendeltetését nem szabad megváltoztatni.

A kormánymegbízott által indított kártérítési per kapcsán korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének állandó tanácsa is kiadott egy közleményt, melyben leszögezi: az eljárás nem a vitatott telekügy megoldását szolgálja, hanem további nemkívánatos etnikai és felekezeti feszültségeket kelt a nyárádmenti városban.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

A Mikó-perről is szó volt napirenden kívül az EP-plenárison

MTI, 2011. november 15.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása nyomán indított per visszásságaira hívta fel a figyelmet az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hétfőn Sógor Csaba.

Az erdélyi magyar képviselő emlékeztetett arra, hogy a per vádlottjai az egykori restitúciós bizottság tagjai, Markó Attila államtitkár és társai, „akik néhány évvel ezelőtt a hatályos törvények értelmében, hivatali kötelességüknek eleget téve a visszaszolgáltatásról döntöttek". Arra kérte az Európai Parlamentet, hogy kísérje figyelemmel az ügyet, amelynek egyetlen méltányos lezárása szerinte „a képtelen vád ejtése" lehet.

Surján László (KDNP) az EP úgynevezett ifjúsági Károly-díjával is kitüntetett Rákóczi Alapítvány tevékenységét méltatta szintén a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában. Az alapítványtól – amely egyebek között határon kívüli fiatalokat hív meg Magyarországra, hogy ismerkedjenek az országgal és történelmével -, az önkéntesség uniós évének szellemében idén mintegy száz fiatal egy szerbiai faluba látogatott el, és ott segítettek rendbe hozni a helyi sporttelepet. „Az európai gondolatról lehet szépeket mondani és lehet cselekedni. Ezek a gyerekek példát mutattak számunkra" – emelte ki a magyar képviselő.

Hankiss Ágnes (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy egy amerikai jelentés szerint bebizonyosodott: az internet megsokszorozza a politikai és gazdasági előnyszerzésre irányuló kiberkémkedés lehetőségeit és veszélyeit, egyre nagyobb teret nyerve a hagyományos hírszerzéssel szemben. Európa ráadásul szerinte évekkel le van maradva más nagyhatalmak mögött. Ezért – vélte – fontos volna felmérni és az EU belbiztonsági stratégiájában az eddiginél világosabban meghatározni, milyen képességekkel rendelkezik az unió az ilyen támadások kivédésére. Az EU-n belüli rendőrségi együttműködést koordináló Europolt pedig a képviselő szerint ebben a témában világos kompetenciákkal és kapacitásokkal kell felruházni.

Finnország visszavonta vétóját Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban

MTI, 2011. november 15.

- Finnország visszavonta vétóját Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban, és ezzel Hollandia maradt az egyetlen ország, amely blokkolja a két délkelet-európai állam belépését a határellenőrzés-mentes övezetbe - adta hírül Teodor Baconschi román külügyminiszterre hivatkozva az EUobserver című brüsszeli hírportál.

"A helsinki kormány pénteken úgy határozott, hogy támogatja Románia és Bulgária két lépésben történő jövő évi belépését - első körben a légi és a tengeri határok megnyitását márciusban, majd a szárazföldi határok megnyitását júliusban" - közölte Baconschi.

Eközben Alexander Stubb EU-ügyekért felelős finn miniszter Helsinkiben megerősítette, hogy kormánya változtatott az álláspontján, s elfogadta a többi schengeni tagállam által támogatott kétlépcsős megoldást.

Baconschi kifejtette: jóllehet nem "táplál illúziókat" azzal kapcsolatban, hogy Hollandia az év végéig meggondolja magát, ám a finn fordulat fontos előrelépés ahhoz, hogy abszolút többséget szerezzenek a Miniszterek Tanácsában.

A schengeni övezet mind a 22 tagjának - beleértve Hollandiát - támogatása szükségeltetik ahhoz, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson az egyezményhez. A két ország teljesítette ugyan az ehhez szükséges technikai feltételeket, ám szeptemberben Hollandia és Finnország is kifogásolta a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén nyújtott teljesítményüket.

Az Európai Bizottság februárban tesz jelentést Románia és Bulgária ez irányú igazságügyi törekvéseiről.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Dr. Csáti Gábor: Még egyszer a székelyek erdélyi megjelenéséről 2.

Erdély.ma, 2011. november 15.

Az események feltételezett dinamikája

Most már tehát majdnem minden elméletet ismerünk. Elég nagyok a különbségek egyes elméletek között, és még mindíg nem tudjuk az események dinamikáját, a lefolyását reprodukálni. Kíséreljük meg tehát!

Úgy tünik, hogy a legtöbb szerző – az eddig felsoroltakon kívül is – a székelyek Kárpát-medencében való létezése mellett tör lándzsát, már a 896-ot megelőző idők előtt is. És akkor még nem is említettem a külföldi szerzőket, pl. Myrfatih Zakievet, aki a következőképpen írt:

„De hát hogyan is alakult ki a magyar nyelvet beszélő mai nép?
A Duna völgyében hosszú idön át éltek együtt a magyar nyelvűek a madzsgarokkal. Az utóbbiak, az idők folyamán átvették a magyar nyelvet a magyarul beszélőktől, megőrizve azonban a kettő eredőjének számító nép számára a magyar népnevet.”

Ezzel a magyarázattal természetesen nem mindenben lehet egyetérteni, de jól példázza azt, hogy a legtöbb szerző, köztük nagynevű idegen szerzők előtt is egyértelmű, hogy a magyar nép legalább két régebbi etnikumból alakult ki annak idején.

Árpád honfoglalóit Vékony Gábor is aránylag kislétszámú, főleg katonai expedíciós csoportnak tekinti, s az, szerinte törökül beszélt, és fő érdeme szerinte az, hogy: „dinasztiát adott egy népnek....”

Ezzel a magyarázattal sem lehet teljesen egyetérteni, bár ami a honfoglalók számosságát illeti, valószínűleg semmiképpen sem lehetett olyan nagy, hogy az egész későbbi magyarság tőlük származott légyen. Egyszerű katonai expedíciős csoportnál viszont nagyobbnak kellett lennie, és a török nyelvűség is minden bizonnyal csak egy részükre lehetett érvényes. Különben mit tennénk akár egyes törzsek magarul értelmezhető nevével?

Alighanem igaza van viszont szerzőnknek abban a meglátásában, hogy egyrészt először a Duna-Tisza közét foglalhatta el ez a beérkező csoport (népnél kisebb, katonai expedíciós seregnél nagyobb kellett legyen), és onnan terjeszkedett aztán a Kárpát-medence külsőbb területei felé. Ez a terjeszkedés elég gyorsan történhetett, és minden valószínűség szerint nem nélkülözött bizonyos tervszerűséget. (Ország szervezésének szándéka).

Mit tudunk hát az események lefolyásából?
Tudjuk egyrészt, hogy 895-96-ban az ország területére érkezett, tervezetten, szervező szándékkal egy nagyobb csoport, hét törzsből állott, (plusz a három kabar törzs) és valószínűleg egy része törökül, más része magyarul beszélt. Mivel a nomád nagyállattartó földműves nélkül nem élhet meg, a földműves pedig egy katonai nagyállattartó réteg nélkül akkoriban országot szervezni magának nem tudhatott, azt hiszem, hogy már a honfoglalók is hoztak magukkal olyan népelemet, amel tagjai földműveléshez (és mesterségekhez) értettek. Ezek azonban nem lehettek sokan, s legfontosabb dolguk alighanem az lehetett, hogy az országban már régen ott élő, szintén az ó nyelvüket beszélő, önmagukat székelynek nevező sorstársaikkal szót értsenek. Persze, a katonai réteg ellátása növényi termékekkel, szintén nem volt mellékes szempont.

Honnét tudjuk, hogy mindezek a népek nem holmi szláv rabszolgák voltak? Onnét, hogy ha így lett volna, akkor az országban is jórészt szlávokat találtak volna, és akkor ma a népünk nem magyarul, hanem valamely szláv nyelven beszélne. Holott ez nem így van, magyarul beszélünk, az azóta is egyfolytában tartó szláv betelepülés ellenére is. Ez az a tény, amelyet soha nem vesznek figyelembe azok, akik az ellenkezőjét állítják.

Rögtön a honfoglalás után tehát így állhatott a helyzet:
Az új hatalom, amelyet mi Árpád honfoglalóinak nevezhetünk, elfoglalta a mai Magyarországnak nagyjából központi részét. László Gyula felmérése szerint, mely állítás ásatások százainak tanúságát veszi figyelembe, ez nem volt közvetlenül rátelepülés az itt maradt avar maradékokra, sőt, gondosan elkerülték a tömeges rátelepülést azokra a tájakra, ahol ekkor a magukat székelyeknek nevező maradék avarok éltek. *6 Mindkettőnek gyümölcsöző volt ez a szerkezet, az egyik háborítatlanul végezhette tovább az addigi, földművelési, kézművesi munkáját, ugyanakkor biztonságot is kepott életében az új hatalomtól. A másik megszervezhette az országot, amúgy is ez volt a célja, életére pedig olyan hátországot kapott, amely számbelileg nála jóval nagyobb volt, emellett – barátságos.

Azért lehetőleg ne idealizáljuk ezt a helyzetet! Mert ugyancsak László Gyula írta a kettős honfoglalásról írt könyvében, hogy a hatalom átvétele nem ment mindenütt teljes békében. *7 Minden bizonnyal már akkoriban is lehettek torzsalkodások, akár kisebb helyi háborúk is. Így lehetett az, hogy nagyobb avar temetőkben találhattak egy-két, rendszerint nem több, magyar honfoglaló sírt. Ezek az emberek a László Gyula véleménye szerint épp azért lettek odatelepítve, hogy az ott lakókat megszervezzék, fölöttük az uralkodást személyükkel biztosítsák. De nagy általánosságban, az avar maradékok földjére, vagy nevezzük őket most már inkább székelyeknek, tömeges betelepülés nem történt, illetve nem bizonytható. Ilyen terület volt a Duna-Tisza köze például. Eddig azonban mindez nem mond ellent az erdélyi székely betelepülési elméletnek.

A László Gyula által az 1930-as években, szintén ásatások eredménye után készített térképen azonban világosan látható, hogy Erdály meglehetősen nagy területén avar-székely lakosság volt a honfoglalás idejében. Ez a terület természetesen a nagy folyók völgye volt, ahogy az akkoriban megszokott is volt egész Kelet-közép Európában, főleg a lovas-nagyállattartó népek (és azok utódai!) részéről. De más népek letelepedés politikája is hasonló volt abban az időban, a kifejezett erdőlakó népeket (szlávok) kivéve.

A két nagy folyóvölgy a térkép tanusága szerint a Maros – Küküllök, és a Körösök völgye volt. Éltek tehát székelyek Erdélyben is a honfoglalás idejében. Méghozzá, az ásatások eredményei után ítélve, meglehetősen nagy számban, mert nem sírokat, hanem temetőket lehetett találni.

Ezeknek a településeknek a lakói, azelőt, az Avar Kaganátus idején, még minden valószínűség szerint avaroknak nevezték magukat. Az Avar Kaganátus megszervezése előtt pedig alighanem war-chuni-nak, vagy egész egyszerűen hunoknak. Mindezt valószínűsítik a bizánci történetírók munkái, *8 de szépen egybevág a mi nemzeti krónikáink szövegével is.

*6 László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. 1997
*7 László Gyula: A „kettős honfoglalás” 2004
*8 Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai. (Magyar őstörténeti könyvtár)

(Folytatjuk)