|
EP-ALELNÖK
Tőkés szándékosan maradt távol
Szabadság, 2011. március 5.
Az utólagos értelmezések és félreértések tisztázásának szándékával az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor nyilatkozatban összegezte Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, EMNT-elnöknek az RMDSZ-kongresszusról való távolmaradásának okait.
A politikus nem kapott meghívót a rendezvényre, de az EMNT tudomása szerint EP-képviselőként alanyi jogon járt neki a küldötti státus, így formailag nem is kellett volna kapnia, illetőleg formailag senkinek nem lehetett volna kifogása jelenléte ellen, ha azt adott esetben szükségesnek tartotta volna – derül ki a közleményből.
Toró T. Tibor hangsúlyozza: Tőkés László egyáltalán nem szándékozott részt venni az előre megírt forgatókönyv szerinti elnökválasztáson, másrészt már korábban elfogadta a meghívást Magyarország bakui nagykövetségének felavatására, amely kötelezettségének éppen azokban a napokban eleget is tett.
Az EMNT számára ugyanakkor értelmetlen és érthetetlen Kovács Péter kongresszusi biztos nyilatkozata, – a félreértések esetleges forrása – amely szerint a „magyar összefogás képviselőjeként" nem látták „indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét".
Tőkés László a választást megelőzően többször is hangot adott álláspontjának, miszerint különösképpen egyik jelöltet sem támogatja, ugyanis véleménye szerint az RMDSZ-en belüli változás lehetősége még mindig Markó Béla kezében van. Ilyenképpen a kérdés mindössze az, hogy a szövetség volt elnöke mennyire képes megszüntetve-megőrzött hatalmának (ön)korlátozására. Ebből következően az EMNT elnöke senki által nem „üzent", senki beszédét nem „diktálta", és egyáltalán semmilyen módon nem kívánta befolyásolni a „korszakkoronázó" rendezvény végkimenetelét – részletezi a nyilatkozat.
A versenypárttá alakult volt összerdélyi érdekvédelmi szövetség szervezeti döntései továbbra is kihatással bírnak a nemzeti közösség egészére – közli az EMNT, feladatainak felelősségteljes teljesítéséhez sok bölcsességet kívánva az RMDSZ újonnan választott elnökének.
Fordulat a Tőkés László által indított sajtóperben
Krónika, 2011. március 7. – Nagy Orsolya
Március 11-én születhet ítélet abban a perben, amelyet erkölcsi károkozás miatt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke indított a Ghimpele de Bihor hetilap főszerkesztője, Florin Budea ellen. Az ügyet pénteken tárgyalták a nagyváradi bíróságon. A főszerkesztő múlt év januárjában jelentette meg Tőkés, angajatul Securităţii (Tőkés, a Szekuritáte alkalmazottja) című írását a lapban.
A cikkben a Nagyváradon megjelenő hetilap főszerkesztője egy neve elhallgatását kérő volt szekustiszt feljegyzéseire, illetve egy állítólag a lapnak adott interjúra hivatkozva fejtegeti, hogyan helyezte Tőkést a titkosszolgálat Temesvárra. Az újságíró Tőkés lelkészi pályafutását Hitleréhez hasonlítja, illetve az idézett szekustiszttől kapott információkra hivatkozva kijelenti, hogy meggyőződése: Tőkés a mai napig „a magyar titkosszolgálat embere".
Meglepetés-vallomás a védelem tanújától
A bíróság a pénteki tárgyaláson a védelem tanúját, magát a feljegyzést készítő volt szekustisztet hallgatta ki – Aurel Căprariunak hívják, „civilben" Tőkés szomszédja, a kommunizmus idején pedig a romániai magyar egyházak megfigyelésével megbízott tiszt volt.
A tárgyalóterembe két újságírót, köztük a Krónika munkatársát nem engedték be, holott Tőkés ügyvédje, Kincses Előd szerint a tárgyalás titkosítását senki nem kérte, másfelől a teremben civilek is helyet foglaltak.
Az ügyvéd a tanú meghallgatása után a Krónikának azt mondta, az ügy meglepetésükre nagyon jól sült el a felperes számára, Căprariu ugyanis gyakorlatilag az őt beidéztető Budea ellen vallott.
Kijelentette, hogy egyáltalán nem adott interjút a lapnak, bár Budea cikkéből ez derül ki. Azt is elmondta, hogy az emlékiratait nem szánta közlésre, és ezt világosan meg is mondta az újságírónak.
Érdekességképpen mesélte el Kincses, hogy a tanú egy olyan folyóiratot is meglobogtatott a tárgyaláson, amely kizárólag a Szekuritáté veteránjai számára elérhető, a közvélemény a létezéséről sem tud – állítólag Căprariu megfontolta, jelentesse-e meg visszaemlékezéseit a kiadványban, de végül úgy döntött, nem teszi meg.
Másképp kell értelmezni a címet?
Kincses Előd elmondta: hetvenezer lejes kártérítést követelnek Florin Budeától és a lapot kiadó cégtől, de ha a bíróság valóban elmarasztalja az újságírót, a kártérítés végső összegét már a bírónak kell megállapítania. Megtudtuk: azért éppen ezt az összeget kérik, mivel ennyiről volt szó abban a 2001-es sajtóperben is, amit Tőkés Alison Mutler, az Associated Press hírügynökség tudósítója ellen indított hasonló jogcímen – bár akkor a bíróság nem találta vétkesnek az újságírót.
Időközben a MediaSind romániai újságíró szakszervezet közleményben vette védelmébe Florin Budeát, a szólásszabadságra hivatkozva. A levélben az alperest idézve magyarázzák el, hogy a cikk inkriminált, kérdőjel nélkül megjelentetett címe nem azt jelenti, hogy Tőkés a Szekuritáté alkalmazottja lett volna, hanem hogy temesvári segédlelkészi alkalmazásában nagy szerepet játszott a titkosszolgálat
Az EP-alelnök egyébként nem volt jelen a pénteki tárgyaláson, de telefonon elmondta: ha számára kedvező ítéletet hoz a bíróság, a kártérítés gyanánt kapott pénzt valamilyen, a sajtószabadsággal kapcsolatos jótékonysági célra fordítja.
Tőkés nem akart korszakot koronázni
Magyar Hárlap, 2011. március 5. – Kristály Lehel
Bakui látogatás vagy korszakkoronázás? Tisztázta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy elnöke, Tőkés László miért inkább Azerbajdzsánba látogatott az RMDSZ nagyváradi tisztújító kongresszusa helyett.
„Tőkés László el sem ment az RMDSZ-kongresszusra", „meg sem hívták", „nem is kellett meghívni", „nem készített beszámolót úgy, ahogyan a másik két EP-képviselő" – ilyen és hasonló fordulatokkal volt tele a sajtó a romániai magyar szervezet múlt hét végi kongresszusa után.
A Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem akart „ezzel a nem különösebben fontos kérdéssel foglalkozni", ám „mivel a magyar nyelvterület elemzői, publicistái a mai napig fontosnak tartják ezt a kérdést utánlövéseikben így vagy úgy felmelegíteni", a szervezet a tisztázás szándékával közleményt adott ki. Amint hangsúlyozták, Tőkés – aki az RMDSZ és az EMNT közös listájáról jutott be az Európai Parlamentbe, majd lett az alelnöke – nem kapott meghívót a kongresszusra.
„Tudomásunk szerint mivel EP-képviselőként alanyi jogon járt neki a küldötti státus, ezért formailag nem is kellett volna kapnia, vagyis ha szükségesnek tartotta volna jelen lenni a rendezvényen, akkor az alapszabályzat értelmében senkinek sem lehetett volna kifogása ez ellen" – olvasható a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető elnök által aláírt közleményben. Szerinte ezért értelmetlen Kovács Péter kongresszusi biztos nyilatkozata (amelyben a félreértések forrását látják – a szerk.), amely szerint a „magyar összefogás képviselőjeként" nem látták „indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét".
„Az EMNT elnöke egyáltalán nem szándékozott részt venni az RMDSZ jó előre megírt forgatókönyv szerinti elnökválasztásán, másrészt már korábban elfogadta a meghívást Magyarország bakui nagykövetségének felavatására, és kötelezettségének éppen azokban a napokban eleget is tett" – folytatódott a közlemény, amely azt is hangsúlyozta, hogy Tőkés különösképpen egyik elnökjelöltet sem támogatta, mivel úgy vélte, az RMDSZ-en belüli változás lehetősége továbbra is a csak hivatalosan visszalépő Markó Béla kezében marad. „A kérdés csak az, hogy a szövetség eddigi elnöke mennyire képes megszüntetve megőrzött hatalmának (ön)korlátozására. Ebből következően az EMNT elnöke senki által nem »üzent«, senki beszédét nem »diktálta«, semmilyen módon nem kívánta befolyásolni a korszakkoronázó rendezvény végkimenetelét" – közölte Toró T. Tibor.
RMDSZ
Kelemen Hunor Kolozsvárra helyezte át a szövetség központi hivatalát
Krónika, 2011. március 7. - Rostás Szabolcs
Látványában és külsőségeiben is a Markó Béláétól eltérő vezetői stílussal indította elnöki mandátumát Kolozsvárt rendezett első sajtótájékoztatóján az RMDSZ Nagyváradon „pajzsra emelt" új vezetője.
A szövetség megszűnőfélben lévő kincses városi ügyvezető elnökségén tartott értekezletén Kelemen Hunor pulpitusa, a mögötte kifüggesztett molinó, valamint oldalán egy képernyő is az általa megnyitott új fejezetet hirdette, leginkább azonban az lepte meg az újságírókat, hogy a sajtótájékoztató percre pontosan elkezdődött.
A politikus bejelentette, Marosvásárhelyről Kolozsvárra helyezi át az RMDSZ központját, ennek megfelelően a Majális (Republicii) utcai székházban működik majd az ügyvezető elnökségből átalakuló főtitkárság, valamint a szövetségi elnöki hivatal is, utóbbit Nagy Zoltán államtitkár irányítja majd. (Kelemen egyébként a Szövetségi Képviselők Tanácsa várhatóan április 2-án rendezendő ülésén tesz javaslatot a politikai alelnök és a főtitkár személyére.)
A Krónika megkérdezte a szövetségi elnököt, hogyan kommentálja Lakatos Péter bihari képviselő aggályait, miszerint a múlt héten aláírt koalíciós megállapodásban rögzített intézkedések terén túl kevés a konkrét határidő. Kelemen Hunor elmondta, a törvényhozási prioritások terén számos terminust kitűztek: a kisebbségi törvényt például a parlament tavaszi ülésszaka végéig kell elfogadni, és a jogszabály sorsa máris előremozdult, hiszen a képviselőház állandó bürójának határozata értelmében nem három szakbizottság, hanem csak az emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségekért felelős testület készít jelentést a dokumentumról.
„Gazdasági-pénzügyi téren csak ott tudtunk határidőket szabni, ahol engedte a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal április 30-áig érvényes szerződés, más esetben az év végéig szólnak a célkitűzéseink" – válaszolta a politikus, aki szerint a kormány idén 1,5–2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben jövőre 4–4,5 százalékos növekedést prognosztizálnak.
Az RMDSZ-elnök leszögezte, a kormánykoalíciót alkotó alakulatok által szentesített paktumnak nincsenek titkos alkukat tartalmazó mellékletei, szerinte ugyanakkor nem fog megbukni a Boc-kabinet a munkatörvénykönyv felelősségvállalása ügyében esedékes bizalmi szavazáson – legalábbis a magyar honatyákon ez nem fog múlni. Különben a koalíció azt tervezi, hogy június végéig lezárja a helyhatósági törvény módosítását célzó egyeztetéseket; e téren az RMDSZ egyfordulós polgármester-választást szeretne, a polgármesternek pedig szavazati jogot biztosítana az önkormányzatokban.
A parlamenti megmérettetés tárgyában tervezett újítások csak ősszel lesznek ismeretesek, itt a szöetség vegyes választási rendszert szorgalmaz, a kérdés elemzése azonban még nem zárult le az alakulaton belül.
Kelemen kitért arra is, hogy március 11–12-én zajlik Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói is részt vesznek, a hónap harmadik hetében összehívja a szövetség kormányzati és törvényhozási munkáját segítő gazdasági tanácsot, március 18–19. között pedig megalakul az RMDSZ új elnöksége.
Az RMDSZ elnöke a szövetség központi, a Csíkszereda melletti Nyergestetőn rendezendő ünnepségén várhatóan találkozik Tőkés László EP-képviselővel, EMNT-elnökkel is, ekkor fognak egyeztetni arról, mikor folytatódhatnak a megrekedt tárgyalások az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
ERDÉLY
Európai politika és kereszténység a XXI. században
Erdély.ma, 2011. március 6.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő 2011. március 5-én a székelyudvarhelyi Református Diákotthon meghívottjaként Európai politika és kereszténység a XXI.században címmel tartott előadást.
A székelyudvarhelyi Református Diákotthon húsz évvel ezelőtt alakult, azzal a céllal, hogy vidéki fiatalok számára bentlakást, kiegészítő oktatást, ösztöndíjakat, de leginkább keresztyén nevelést biztosítson. A diákotthonban jelenleg 62 általános-, illetve középiskolás fiatal lakik.
Az erdélyi magyar képviselő a bentlakásban megtartott előadásában a keresztény értékrend szerinti politizálásról, a kereszténydemokráciáról szólt hangsúlyosabban. Mindemellett rövid ismertetőt tartott az Európai Unió működéséről, valamint munkaprogramjának bemutatása révén a fiatal diákok betekintést nyerhettek az európai parlamenti képviselői tevékenységbe.
-Keresztény értékek mentén politizálni annyit jelent, mint szolgálni a közösséget azokkal az eszközökkel, amelyeknek a birtokában vagyunk. Az emberre és a természetre úgy kell tekintenünk, mint Isten teremtményeire, ezért az örökkévalóságban és nem mandátumokban gondolkodunk. A keresztény ember a nyílt, őszinte párbeszéd híve és nem alapoz a véletlenekre, hanem tudja, hogy az életben mindennek, így egyéni és közösségi életének is rendeltetése van. Minden döntésünkkel támogatnunk kell a társadalmat, a közösség biztonságát, jólétét és szabadságát – hansúlyozta Sógor Csaba, aki példaként elmondta, keresztény értékrendű döntéshozatal az is, amikor az Európai Unió nem szögesdróttal védekezik a harmadik világból érkező menekültekkel szemben, hanem biztonságpolitikai okokból, életminőségük javítását szorgalmazza.
Az EP-képviselő kiemelte: belső értékeinkben kell kereszténynek lennünk és keresztény szellemben élnünk. Ma Európában egy szekuláris világgal szemben, majd idővel egy kevésbé toleráns muzulmán hitvallású közegben kell megfogalmaznunk a keresztény világ értékeit.
Sógor Csaba utalt arra, hogy míg az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya a tízparancsolatra épül, addig az Európai Uniós tagállamok többségének alkotmánya a francia forradalom vívmányaira, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméire alapoz.
–A tízparancsolat az alapvető emberi jogokról és normákról szól, olyan morális értékekről, amelyek a keresztény emberben anélkül is fellelhetőek, hogy azt kötelezően jogszabály rögzítené – fejtette ki a képviselő.
Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája
Négy bőséges esztendő az ínségesek után
Honline.ro/Hargita Népe, 2011. március 5. – Kozán István
Az eddigi egymilliárdról kétmilliárd forintra növeli idéntől a magyar kormány a Sapientia – EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem közös éves költségvetését – ígérte meg egy csíkszeredai kari tanácsi ülésen Magyarország kormányának megbízottja. A pluszösszeget kizárólag beruházásokra lehet költeni: Csíkszeredában például teljesen új arculatot kap az egyetem épülete, amelynek tetőterét is beépítik.
Az évről évre egyre szűkösebb költségvetési esztendők után úgy tűnik, a következő négy esztendő meghatározó lesz a Sapientia egyetem életében.
„A magyar kormány megígérte, hogy 2011-től legalább négy esztendőn át az eddigi évi egymilliárd forintról a duplájára emeli a támogatását. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben már kétmilliárd forintból (több mint 31 millió lejből) gazdálkodhat a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem" – újságolta megkeresésünkre Makó Zoltán, a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. A pénz elköltése szempontjából a magyar kormány csupán egyetlen elvárással él: a működési költségeket nem szabad emelni, a plusz forint-százmilliókat pedig kizárólag beruházásokra költhetik.
Négy év alatt Csíkszereda több mint félmilliárd forinthoz, vagyis megközelítőleg kétmillió euróhoz juthat – az összegből három nagyobb beruházást kiviteleznének.
Hőrehabilitáció és új arculat
Makó szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak tekintendő – és ezzel az egyetem mindkét kara egyetért – az épület elavult fűtéshálózatának teljes kicserélése. A harminc esztendővel ezelőtt épített egykori szálloda minden ablakát, ajtaját, fűtőtestjét lecserélnék, továbbá az épület külső szigetelést is kapna.
„A szigeteléssel egy időben az épület mostani külső falával párhuzamosan még egy falat építtetnénk, a két fal között pedig maradna egy 10–15 centiméter vastagságú levegőrés, ugyanis ez a módszer az egyik legjobb hőszigetelési technika" – magyarázza az első hallásra gigantikusnak tűnő elképzeléseket Makó, aki szerint ezekkel a munkálatokkal a fűtésköltségek a mostani felére csökkennének, ráadásul az egyetem épületének „szocreál" képe is megváltozna.
„Hangsúlyozom, egyelőre csak elképzelésekről beszélünk. Az viszont szinte biztos, hogy mi egy, az Európai Unióban B1 típusúnak nevezett hőháztartású épület kialakításán gondolkodunk, közepesnek mondható kivitelezési ráfordítással. Most várjuk az előtanulmány elkészítésére a javaslatokat, hogy megtudhassuk, az említett beruházások mekkora összegbe fognak kerülni. A következő fázis a tervek meghirdetése lenne, majd számításaink szerint jövő év közepétől kezdődhet a tulajdonképpeni munka".
Ezekkel a beruházásokkal egy időben feljavítanák a bentlakásszobákat és a vendégtanári szobákat, a tanszékeken pedig intézetszerű oktatói felületeket is kialakítanának: gyakorlatilag minden tanszéken lenne egy nagy közösségi terem, ahonnan több kisebb – legtöbb négy tanár számára használható – helyiség nyílna.
Beépítenék a tetőteret
Tervben van egy úgynevezett hetedik szint kialakítása is, vagyis az egyetem mintegy kétezer négyzetméteres tetőterét teljesen beépítenék. „Itt a diákok számára közösségi termeket alakítanánk ki, ahol majd rendezvényeket lehetne szervezni. Emellett helyet kapnának kisebb tanulószobák is, amelyeket ugyancsak a diákok használhatnának. Ezek nem osztálytermek lennének" – sorolja a dékán, aki tudatában van annak, hogy biztonsági szempontból a tetőtér beépítéséhez az épület egykori építőjének az engedélyére is szükség lesz. Ezek a munkálatok leghamarabb két év múlva kezdődnének el.
Újabb épületszárnyat terveznek
A felsoroltak mellett négy év múlva egy „tudástranszfer-központ" építésében is gondolkodnak. „A mostani laboratóriumok és a nagyaula folytatásaként épülnének fel az új biokémiai laboratóriumok. Ezekre azért lenne szükség, mert a mostani, ilyen típusú laborok oktatási célokat szolgálnak, a mérnökképzéshez viszont szükség van technológiai laboratóriumokra is. Az új épületszárnyban helyet kapna egy tanácsadó központ is, az alsó szinten pedig egy kisebb tornatermet tervezünk, mivel az egyetemnek nincs saját tornaterme" – nyújt betekintést a leghamarabb négy év múlva megépülendő szárny helyiségkialakításába.
Az egyetem idén elkészíti a tízéves fejlesztési stratégiáját is, amelyben az infrastrukturális fejlesztések mellett helyet kap a humánerőforrás fejlesztése is, amely alapján idővel akkreditációt szerezhetnének mesteri és doktori képzésekre is.
*
Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatásokat felügyelő miniszteri biztos nemrég egy kari tanácsi ülésen vett részt, ahol tájékoztatta a Sapientia egyetem vezetőségét a magyar kormány pozitív hozzáállásáról. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddigi éves egymilliárd forint helyett kétmilliárdból gazdálkodhat a Sapientia és a Partium Keresztény Egyetem.
A intézmények között továbbra is megmarad az arány: a költségvetés egyharmadából a partiumi egyetem, kétharmadából a Sapientia egyetem gazdálkodhat. A Sapientiának járó kétharmad további három részre oszlik: háromheted rész a csíkszeredai karokat, háromheted a marosvásárhelyit, egyheted pedig a kolozsvári kart illeti. A fejlesztésekre használható összegeket Marosvásárhelyen és Kolozsváron campusépítésre fordítják.
MPP-kongresszus Kézdivásárhelyen
Székelyhon.ro, 2011. március 7. – Iochom Zsolt
Március 14-re összehívja Országos Tanácsát az MPP
A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testületének ülését tartják a párt bejegyzésének harmadik évfordulóján, március 14-én Kézdivásárhelyen. Másnap az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeznek.
A kézdivásárhelyi Országos Tanács munkaülés és a párt születésnapja is egyben, március 15. előestéje okán ugyanakkor ünnepi rendezvény is. Éppen ezért másnap a Magyar Polgári Párt Kézdivásárhelyen tartja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi megemlékező ünnepségét, ahová minden, az Országos Tanácson részt vevő küldöttet és meghívottat várnak – áll az MPP közleményében.
Az OT küldöttséget az idén is a tavalyi, Gyergyószentmiklóson megrendezett Országos Tanácsra delegált küldöttek alkotják, akiknek mandátuma az alapszabályzat értelmében érvényes. A szavazati joggal rendelkező küldöttek mellett az MPP önkormányzati tisztségviselői is meghívást kapnak a rendezvényre.
„Szervezetünk életében kiemelt fontosságú eseményre kerül sor, amikor – amellett, hogy közösen ünnepeljük meg a választás szabadságának, az erdélyi magyar pluralizmus jogi- és intézményes kerete megteremtésének harmadik évfordulóját – megbeszéljük a szervezetünket érintő fontos kérdéseket, áttekintjük az elmúlt időszakot, és közösen meghozzuk mindazon döntéseket, melyek az elkövetkező időszakban meghatározzák a Magyar Polgári Párt tevékenységének irányvonalát" – olvasható az MPP közleményében.
Az Országos Tanács elé az alábbi határozattervezetek kerülnek beterjesztésre: az országos önkormányzati testület létrehozása, a megyei szervezetek egyeztető fórumának megalapítása, a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési ütemterv, illetve az erdélyi magyar nemzeti oldal létrehozásának kérdése. A rendezvény kiemelt vendége dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke.
MAGYARORSZÁG
LMP-tisztújítás kódolt konfliktusokkal
Népszabadság, 2011. március 5. - Szalay Tamás Lajos
Tisztújítást tart az LMP a hétvégén, az összes vezető testületbe új tagokat választanak. Az egyik legizgalmasabbnak a párt választmányának megújítása ígérkezik. Korábban ugyanis komoly konfliktusok voltak a testületben és a testülettel.
Az elmúlt hónapokban hárman is kiléptek a csoportból (Wildmann János, Sallai R. Benedek, Mező János), majd a parlamenti frakció egyik meghatározó politikusa, Scheiring Gábor is távozott a választmányból. A képviselő egy levélben mindezt azzal indokolta, hogy a testület nem akarta Tordai Bence választmányi szóvivőt és tagot a stratégiaalkotással foglalkozó bizottságba delegálni. Scheiring szerint ezzel a választmány búcsút intett a józan észnek, és a „törzsi logikát" elé helyezte a rátermettségnek. Arról lapunk már korábban beszámolt, hogy a választmánnyal kapcsolatos konfliktusok alapvetően politikai/elvi nézeteltérések voltak, de ezek olykor személyeskedésig is fajultak.
A választmányba eddig kollektíven választottak tagokat, vagyis a tizenhárom legtöbb voksot kapó jelölt jutott mandátumhoz. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a bejutásért többszörös volt a túljelentkezés. Most azonban új rendszerben választják a tizenhárom tagot: hat regionális, hat funkcionárius delegált lesz, és egy hely a mindenkori frakcióvezetőé.
A hat regionális tagról a régiók maguk döntenek, a jelölteknek legalább a delegáltak egyharmados többségét bírniuk kell. A funkcionárius tagoknál pedig továbbra is elég egy jelöltnek egy ajánlás.
A konfliktus azonban az új rendszerben is dekódolva van: a párt tagsága ugyanis a fővárosban erős, a vidéki régiókban igen szerény. Így viszont aránytalanságot szül majd, hogy egy-egy régió ugyanúgy egyetlen szavazattal bír majd a választmányban, mint például Budapest, ahol viszont a tagság több mint háromnegyede található. Úgy tudni, hogy több ismert frakciótag ezúttal nem indul a választmányi tagságért, így bizonyosan lesznek új arcok.
Lapunk értesülései szerint a választmányi szóvivői posztokon is lesz váltás. Tordai Bence vélhetően marad, női szóvivőtársának (Csiba Katalin) helyére viszont állítólag egyelőre csak egy jelölt van, egy korábbi, pilis-budavidéki képviselőjelölt hölgy.
A frakcióvezetés mandátuma elméletileg a ciklus feléig tart, a képviselőcsoportban ekkor lehet majd tisztújítás. Schiffer András frakcióvezető támogatottsága a poszton azonban stabilnak mondható, így egyelőre fel sem merült a lecserélése. Szintén pozitív a megítélése Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettesnek, aki várhatóan újra a választmány tagja lesz – korábban Scheiring Gábor helyére ült be a testületbe póttagként.
Április 8-tól véglegesen megszűnik a Magyar Demokrata Fórum
MTI, 2011. március 5.
Jólét és Szabadság Demokrata Közösség néven folytatja tevékenységét az MDF április 8-tól – mondta Makay Zsolt, az MDF elnöke a párt országos gyűlésének szünetében Budapesten sajtótájékoztatón szombaton.
Több mint 90 százalékos szavazati aránnyal Makay Zsolt maradt a Magyar Demokrata Fórum elnöke, illetve a párt névváltásának köszönhetően ő lett a jogutód, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke. A párt szombaton azt közöltel, hogy az MDF történetében ilyen nagy aránnyal még nem választottak elnököt. Az Országos Gyűlés a teljes tisztújítás során megválasztotta az új elnökségét is. Így az elnökség tagja lett Farkas Beáta, Viniczai Tibor, Joó Szabolcs, Horváth István Attila, Jagarics Ferenc, Gyüre Lajos, Lakatos Tibor, Zsíros László. Az elnökség tagja lesz még Szabó József, akit az Országos Választmány kooptál.
Makay kiemelte: a nap folyamán az országos gyűlés új elnököt és elnökségi tagokat választ, valamint megfogalmazza az alkotmányozással kapcsolatos elvárásait.
Makay közölte: azt szeretnék, ha szerepelne az új alkotmányban az a kitétel, miszerint Magyarország gazdasági modellje szociális piacgazdaság, ami a szabad gazdasági tevékenységeken, a magántulajdon védelmén, a szolidaritáson alapszik, az állam pedig fellép a tisztességtelen piaci magatartás és a monopóliumok ellen.
Mint ismert, az MDF 1990. április 8-án nyerte meg az országgyűlési választás második fordulóját.
Makay Zsolt emlékeztetett arra, hogy tavaly december 12-én a küldöttek nagy arányban támogatták a névmódosítást. Hangsúlyozta, azért április 8-ától használják az új nevet, mert 21 évvel ezelőtt ekkor nyerte meg az MDF a választást. Az elnök tájékoztatása szerint a Demokrata Közösség logójára nyilvános pályázatot írnak ki. Makay Zsolt hozzátette: minden jogi eszközt felhasználnak azért, hogy az MDF nevének, logójának jogi, morális és politikai védelmét megteremtsék.
Kérdésre válaszolva kiemelte: céljuk, hogy a Demokratikus Közösség egy éven belül készen álljon arra, hogy a következő parlamenti választásokon indulhasson. Makay Zsolt azzal kapcsolatban, hogy Bokros Lajos EP-képviselő nem kívánja visszaadni mandátumát, kijelentette: Bokros Lajos bebizonyította, hogy nem demokrata.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: Dávid Ibolya nem tagja a közösségnek, Herényi Károly megerősítette tagságát 2010 decemberében. Makay Zsolt hangsúlyozta: a közösségnek mindenki tagja lehet, és azzal a körülbelül 40 ezer taggal, akik megfordultak az MDF-ben az elmúlt 21 év alatt, intenzív kapcsolatfelvételt kezdenek. Hozzátette: létrejön majd egy MDF nevű fórum, közösségi hely, amely azt a célt szolgálja, hogy mindenki, aki az MDF tagja volt, és a múlt tanulságainak levonásával szeretne foglalkozni, az MDF külön irodájában tudjon majd tevékenykedni.
Magyarázatként hangoztatta: a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség foglalkozik a napi politikával, indul a választásokon. Az országos gyűlés elején a küldötteknek levetítettek egy filmet, amely három egykori magyar miniszterelnök pályáját idézte fel, Tisza Kálmánt, Bethlen Istvánt és Antall Józsefet a jólét és szabadság miniszterelnökeinek nevezve.
Szili: egyetértéssel kell megadni az állampolgársághoz a szavazati jogot
MTI, 2011. március 7.
Nemzeti egyetértéssel kell megadni a magyar állampolgársághoz a szavazati jogot a honosítottaknak; a teljes egyetértés azért kell, hogy a 2004. december 5-i kettős állampolgársági szavazáskor tapasztalt szembenállás még egyszer ne fordulhasson elő - jelentette ki Szili Katalin egy dél-szlovákiai konferencián. Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke részt vett és felszólalt a Csemadok, a szlovákiai magyarok kulturális szervezete galántai járási szervezetének területi választmányi ülésén a dél-szlovákiai Búcs községben.
Az állampolgársághoz járó szavazati jogról elmondta, hogy amikor 2010-ben a politikusok a parlamenti szavazáson elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt, egyúttal a szavazati jogot is támogatták, mert "az mindenhol hozzátartozik az állampolgársághoz".
Arról, hogy a Magyarországon kívül élő magyar állampolgárok pontosan hogyan gyakorolják szavazati jogukat, Szili Katalin azt mondta, hogy "párbeszédet kell kezdeni, amelynek végén konszenzusos álláspontra jutnak a magyarországi pártok és a határon túli magyarok képviseletei". A teljes egységre azért van szükség, hogy "még egyszer ne fordulhasson elő" 2004. december 5-e - mondta a politikus.
A Magyarok Világszövetségének sikeres aláírásgyűjtése után kiírt kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában eltérő álláspontot képviseltek az akkori kormánypártok és az ellenzék. Szili Katalin, aki akkor az Országgyűlés elnöke volt, a kormánypártoktól eltérően az állampolgárság megadása mellett állt ki.
A galántai a Csemadok egyik legnagyobb tagságú és nagy közösségi, valamint kulturális életet szervező és fenntartó járási szervezete. A területi választmányi ülésen a galántai járási szervezet tavalyi tevékenységét és idei terveit tekintették át. A galántai járási Csemadok következő nagy eseményei a március 15-i megemlékezések lesznek, valamint szervezik a május végén Galántán megrendezésre kerülő XX. Kodály-napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Fesztiválját, amelyre magyarországi kórusokat is várnak.
KÁRPÁT-MEDENCE
Népszámlálás és asszimiláció címmel rendeztek konferenciát Érsekújvárban – „Ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot"
Új Szó 2011. március 5. – Száz Ildikó
„Senki sem kérheti többé számon a nemzetiségünket, senki sem büntethet bennünket annak vállalása miatt, de nem árt tudatosítani, hogy ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot" – áll abban a felhívásban, amelyet a Népszámlálás és asszimiláció című konferencia érsekújvári szervezői intéztek a magyarsághoz.
Mit jelent ma magyarnak lenni és miért kell ma a magyarságunkat vállalni? Erre a kérdésre keresett választ március 5-én, szombaton a Népszámlálás és asszimiláció címmel rendezett konferencia mintegy háromszáz résztvevője a Béke mozi nagytermében, ahol jeles történészek, pszichológusok, jogászok és társadalomkutatók tartottak előadást.
A rendezvényt annak két védnöke, Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes és Vadkerty Katalin történész nyitotta meg. Érsekújvárban egyesek attól tartanak, hogy a magyarság számaránya nem fogja meghaladni a 20 százalékot sem.
A rangos konferenciát az MKP, a Híd és a Csemadok helyi szervezete, valamint a KultúrKorzó közösen szervezte, a konferencia házigazdája Száraz Dénes, az MKP érsekújvári elnökségi tagja és Juhász R. József, a KultúrKorzó elnöke volt.
„Bár a nemzetiség vállalása nem kötelező, amennyiben magyar nemzetiségünket a kérdőíveken is felvállaljuk, sokat teszünk azért, hogy a kettős kultúrában létezés minden előnyét fenntartsuk. Hamarosan kérdezőbiztosok járják körbe az országot, és olyan kérdéseket tesznek fel Önnek, melyekkel naponta szembesül. A nemzetiségére (20. kérdés), az anyanyelvére (21. kérdés) és a legtöbbet használt nyelvre (22. kérdés) adott válaszok most nem csak az Ön sorsát befolyásolják" – olvasható a felhívásban.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Népszabadság, 2011. március 5.
A magyarországi sajtószabadság helyreállítására szólítja fel a kormányt az az európai parlamenti határozattervezet, amelyet négy EP-frakció fogalmazott meg, és amelyről csütörtökön szavazhatnak Strasbourgban.
Közös nevezőre jutott pénteken az Európai Parlament négy frakciója egy olyan határozattervezet megfogalmazásában, amely elítéli a médiatörvényt, felszólítja a kormányt a sajtószabadság helyreállítására, és az Európai Bizottságot a jogszabály végrehajtásának szigorú felügyeletére - értesült a BruxInfo parlamenti forrásokból.
A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által elkészített - és a BruxInfo birtokába jutott - határozattervezet felszólítja a kormányt a médiafelügyelet függetlenségének visszaállítására. Az EP korábban többször megfogalmazta aggályait azzal kapcsolatban, hogy a Médiatanács kizárlag kormánypárti delegáltakból áll, ezt pedig az Európai Bizottság is osztotta, de a testületnek végül nem volt jogi alapja ennek számonkérésére.
A dokumentum azt is kéri, hogy a kormány vonja vissza a média működését szabályozó törvényeket, amennyiben bebizonyosodik róluk, hogy nincsenek összhangban az EU alapszerződés, az EU-jog, illetve az Alapvető Jogok Chartája betűjével vagy szellemiségével. Ez előtt viszont a kormánynak felül kell vizsgálnia a két vitatott jogszabályt, mégpedig a szakma és a közönség teljes körű bevonásával.
A négy frakció a határozatban felrója a Bizottságnak, hogy csak a belső piaci elvek és az Alapvető Jogok Chartája alapján vizsgálta meg a médiatörvényt, és így mindössze három pontot kifogásolt a törvényben. Az Európai Parlament szerint a sajtószabadság sérül Magyarországon, ezért a testületnek az elektronikus kereskedelemről, az idegengyűlöletről, a rasszizmusról és a terrorizmus elleni harcról szóló irányelveket is jogalapnak kellett volna tekintenie, ezek ugyanis mind tartalmaznak rendelkezéseket a szólás szabadságáról. A határozat felszólítja a Bizottságot arra is, hogy készítsen egy európai keretjogszabályt, amely a tagállamokban biztosítaná a sajtó szabadságát, a médiapluralizmust, és a sajtót felügyelő hatóságok függetlenségét.
A négy frakció már a februári plenáris ülésen is megpróbált elfogadtatni egy - a médiatörvényt elítélő - határozatot, de erről nem szavaztak, az Európai Bizottság és a magyar kormány ugyanis néhány órával a szavazás előtt jelentette be, hogy megállapodtak a médiatörvény módosításáról.
Az európai parlamenti matematika alapján kicsi az esély, hogy a csütörtöki szavazáson a legnagyobb frakció, a - Néppárt nélkül elérhet-e többséget az alkalmi négyes, márpedig a Néppárt - amelynek a Fidesz is tagja, Orbán Viktor pedig az alelnöke - már december óta azzal érvel, hogy nincs értelme vitázni a médiatörvényről, ez ugyanis a magyar kormány és a Bizottság megállapodásával okafogyottá vált.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet
Népszbadság, 2011. március 6. – Szőcs Levente
Jövő év végéig szóló koalíciós megállapodást kötött. Ez volt Kelemen Hunor első hivatalos aktusa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első embereként. Noha a ceremónia két nappal megválasztása utánra esett, szó sincs ölbe hullott ajándékról, hiszen az új elnök régóta tagja az RMDSZ csúcsvezetésének. Igaz, ehhez – és a várakozásokhoz – képest sok változtatást sejtet a vele készített interjúnkban.
Az első benyomás a megválasztása után az volt, hogy rendkívül tettre kész. Mihez fogott először?
Az első feladat az volt, hogy véglegesítsük a Demokrata-liberális Párttal a 2011. és a 2012. évre szóló együttműködési megállapodásunkat. Persze ezen túl a szövetség a fontosabb. Elkezdtünk dolgozni azon, hogy az új alapszabályzat szerint minél hamarabb meg tudjuk alakítani az új elnökséget. Föl kell készülnünk a Szövetségi Képviselők Tanácsára, amelyen főtitkárt és alelnököt választ a szövetség. A gazdasági tanácsot is szeretném március folyamán megalakítani, hisz ha van égető problémája a romániai magyarságnak, és így nyilván az RMDSZ-nek is, az a gazdaság.
- A gazdaság fellendítése nem éppen új feladat, tavaly ősz óta készül egy intézkedéscsomag.
- A kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval kötött megállapodások miatt kényszerpályán van. A szerződés április végén jár le. Ebben az időszakban nekünk az volt a fontos, hogy megteremtsük a költségvetési egyensúlyt, elindítsuk a nagy ágazatok reformját, és hogy egészséges alapokra helyezzük – egészen 2016-ig – azt a költségvetési politikát, amely 2009 végén teljesen felborulni látszott.
- És látszik a kényszerpálya vége?
- A stabilizáció jelen pillanatban lezárultnak tekinthető. Viszont a gazdaságélénkítő csomagot csak akkor lehet elővenni, ha van tartalék. Nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy még idén csökkentsük a munkáltatói adóterhet. Az első hónapokban biztosan kisebbek lesznek a bevételek, és a kiesést valahonnan pótolni kell. Korábban is mindig az volt a kérdés, hogy az átmeneti időszakot hogyan vészeljük át. Úgy látom, a most készülő, újabb valutaalapi egyezmény biztosítani tudja ehhez a tartalékot.
- Az egyensúlyteremtés része a munkatörvénykönyv elfogadása is? Miért erőlteti a kormány ezt a népszerűtlen intézkedést?
- Nem tudom, mennyire népszerűtlen, hiszen a szakszervezetek alig tudnak összegyűjteni ezerötszáz embert tüntetni. A mostani munkatörvénykönyv a legmerevebb Európában, rugalmasabbá kell tenni, ellenkező esetben lemaradunk. Természetesen, aki hozzászokott ahhoz, hogy elkötelezi a szakszervezeteket és a munkaadói oldalt négy-tíz évre, az zavartan nézi a tevékenykedésünket. Másfelől a munkáltatói oldalon azt látom, hogy ennek a módosításnak igenis örvendenek.
- Azért nem mindenki: a nagyvállalatok például a szakszervezetek oldalára álltak.
- Teljesen elégedett nem lehet mindenki. Ha a munkaadói és a munkavállalói oldalon egyaránt van elégedetlenség, az azt jelenti, hogy egyiknek sem kedvezel túlságosan, megtaláltad a helyes középutat, ami egy társadalomban az egyensúlyt jelenti. Nem szabad a munkavállalót sem kiszolgáltatni, sőt védeni kell, de a munkaadót sem kell olyan helyzetbe hozni, hogy akarja, nem akarja, meg kell tartania a munkást. Legalább ennyire fontos, hogy a feketén dolgozókat vissza kell hozni a reálgazdaságba.
- A gazdaság az azonnali kihívás, hosszabb távon az RDMSZ a társadalomépítésre összpontosít. Hogyan teszi ezt?
- Az erdélyi magyarság igényli, hogy azokon a területeken, amelyek az identitásunkhoz kapcsolódnak – az oktatás és a kultúra egyes területein – társadalomépítéssel is foglalkozzunk. Ez számunkra nem újdonság, de sok minden megváltozott húsz év alatt. Ezért tartom fontosnak, hogy egy kicsit újragondolva ismét belevágjunk. Ez nem azt jelenti, hogy az alapítványi, egyesületi szférát ellenőrizni akarja bárki. Ahol viszont kezdeményező szerepet kell vállalni, ott kezdeményező szerepet vállalunk, ahol csupán partneri viszonyra van szükség, ott partneri viszonyt alakítunk ki.
- Ez az a bizonyos kinyújtott kéz, amiről megválasztása után beszélt?
- Ami a magyarságot illeti, inkább nyitott kapuról beszélnék: befogadóbbá tesszük az RMDSZ-t. A kinyújtott kézzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) gondoltam, mindazokra, akikkel 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében kialakítottuk a Magyar Összefogást. És természetesen mindazokra a politikai partnereinkre, akikkel határon belül, határon kívül együttműködni kívánunk.
- Markó Béla leköszönő elnök a kongresszuson azt mondta, „újra kell kötni a szövetséget". Elég lesz ehhez tágra nyitni a kaput?
- A szervezetben minden magyar embernek meg lehet találni a helyet, amelyet tudása, tapasztalata szerint el tud foglalni. Ugyanakkor tudatosítani kell minden egyes politikusban: nagyon fontos megismerni az emberek problémáit, de ugyanolyan fontos ezekre megvalósítható válaszokat adni. Ha hitelesek tudunk maradni egyenként, akkor a befogadó szervezet, a sokszínűséget értékelő és erősítő szervezet – a nyitott kapu, amiről beszéltem – megvalósulhat. Készül egy erdélyi konzultáció, nagyon pontos képet szeretnénk kapni a közösség elvárásairól. De a konzultáció arra is jó, hogy az emberek lássák, a szövetség velük foglalkozik, az ő problémáik a fontosak. Ezt időről-időre meg is kell majd ismételni. Azt a bizonyos szövetséget mindig újra kell kötni. Tévedés, hogy az egyszer megkötött szövetség elegendő egy egész életre.
- Érvényes ez a bukaresti partnerekre is?
- Más logika szerint, de érvényes. Az RDMSZ egyik erőssége az, hogy nyitott tud maradni – tárgyalóképes. Másfelől az ellenzéknek meg kell értenie, hogy az RMDSZ, amely most a másik oldalon áll, később ugyanolyan szavatartó lesz, ha átalakulnak a belpolitikai viszonyok és szövetségek.
- Kormány vagy ellenzék, mindkettőhöz parlamenti képviselet kell. Ha budapesti hátszéllel megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ a parlamenti küszöb alá szorulhat. Az EMNT nem zárkózik el az összefogástól, ellenkezőleg. Megtörtént a kapcsolatfelvétel?
- Ahogy ígértem, a kongresszus után kapcsolatba léptem mindazokkal, akik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban jelen voltak. Tőkés Lászlóval már a megválasztásom másnapján beszéltem. Abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk a beszélgetéseinket.
- A Magyar Polgári Párttal keresik a kapcsolatot?
- Ahogy ők viselkednek velünk és az EMNT-vel, nem hiszem, hogy ott kellene keresnünk a párbeszéd csíráit. Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet.
- A nagyváradi kongresszus egyik meghatározó pillanata volt a Fidesz képviselőjének sokak szerint fenyegető beszéde. Ehhez képest a kongresszus végén ön békülékeny hangot ütött meg.
- Nem hiszem, hogy nekünk egy új fejezetet hadüzenettel kell megnyitni.
- Gratuláltak önnek a Fidesz részéről?
- Többen is felhívtak, illetve küldtek üzenetet.
- Rendezhető a nem éppen felhőtlen viszony?
- Türelemmel, bölcsességgel, nyitottsággal igen. Közös érdekeink, de elsősorban közös értékeink vannak. Mind a Fidesznek, mind az RMDSZ-nek érdeke, hogy ez a viszony szoros és partneri legyen. Ez a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatokat is erősíti. Ebben a térségben nagyon fontos, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendezve legyenek, és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is új fejezetet kezdünk. Természetesen türelem is kell hozzá, mert mi tagadás, lehetett érezni, hogy van egyfajta bizalmatlanság mindkét irányból.
- Bizalmatlanság vagy érdekütközés?
- Utóbbi is lehet, de nem akarok belemenni. Egyfajta bizalmatlanság érezhető volt az elmúlt években. Márpedig a bizalom minden partneri viszonyban nagyon fontos.
- Marad akkor az egyenlő közelség keresése?
- Nem fogalmaztam így.
- Markó Béla elnökségének ez volt az egyik vezérelve.
- Nyilván ezt a kérdést vele kell megbeszélni, nem velem.
- Mi lesz az, amin még változtat elődje politikájához képest?
- Az értékeket illetően semmiben, hiszen ezek az erdélyi magyarság értékei. Az út, amelyen elindultunk, a parlamentáris politika marad, nem keresünk más politikai eszközöket. Az alapvető célok – autonómia, kollektív jogok – tekintetében nem történik változás. Ilyen szempontból folytonosságra van szükség. A munkamódszereket illetően lesznek változások. Minden ember magával hoz egyfajta szemléletet, minden vezető másként közelíti meg a döntéshozatalt. Szemléletváltásról is lehet beszélni, nemzedékváltásról is. A lényeg az, hogy ne ott változtassunk, ahol nincs rá szükség, és az értékeket, célokat illetően nincs szükség változtatásra.
- Ha a fontos célkitűzéseket nézzük, a mínuszok közé kell sorolni az autonómiát és az önálló állami egyetemet. Milyen időtávlatban látja ezeket megvalósíthatónak?
- Nem szabad pontos napot és órát adni. Ha parlamentáris eszközökben gondolkodunk, a hét százalékunkhoz mindig kell 43 százalékot találni, hogy valamit el tudjunk érni. Ehhez folyamatos párbeszédre van szükség, de a mentalitásnak is változnia kell. 1990-ben egy magyar felirat miatt borult lángba Marosvásárhely, ma a magyar feliratokat a társadalom nagy többsége elfogadja. A dél-tiroliaktól megtanultuk, hogy újabb és újabb határidők kitűzésénél sokkal fontosabb a következetes politizálás, a partnerkeresés.
- Mintha az állami egyetem már nem volna annyira fontos.
- Kérdés, hogy az egyetemalapítást önmagában értéknek tekintjük, vagy nem. Szerintem csak akkor lehet értéknek tekinteni, ha ezzel minőségi oktatást is tudsz biztosítani, és a meglévő intézményes kereteket nem vered szét. Az egyetem nem népdalcsoport, nem lehet alapítani egyet egyik napról a másikra, és főleg nem az oktatók ellenében. Amíg nincs egyetértés a magyar oktatók között, a politikusok nem tehetnek mást, minthogy megpróbáljanak nyitottak lenni, érvelni, konszenzust teremteni.
Paktum és bizalom
Krónika, 2011. március 5. – Balogh Levente
Ennyire talán még sosem volt kapós az RMDSZ: olyan helyzetben van, mint a békebeli operettdíva, akinek egyszerre udvarol egy dúsgazdag gróf és egy fess katonatiszt, és egyikük drágább ajándékokkal halmozza el, mint a másik. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt hatalmon maradása a szövetségen áll vagy bukik, ennek tudható be, hogy bevállalta: a kormány prioritásait tartalmazó paktumba kerüljön be a kisebbségi törvény és a régióhatárok átszabásáról szóló jogszabály elfogadása is.
A másik oldalról a Szociálliberális Unió duruzsol szép szavakat a fülébe, hiszen ha most kiszállna a kormányból, egy előrehozott választáson az ellenzék tönkreverné a gazdasági hanyatlásból kivezető utat megtalálni képtelen demokrata-liberálisokat. Hogy „jóindulatát" bizonyítsa, az ellenzék máris belement, hogy az oktatási törvény szenátus előtt heverő verziója is lehetővé tegye a történelem és a földrajz magyar nyelven történő oktatását. (Elvileg fölöslegesen, hisz a kormány változata már hatályba is lépett).
Egyértelmű ugyanakkor, hogy az ellenzéki pártok csupán a hatalom megszerzése miatt keresik az RMDSZ kegyeit, viszont a jelenlegi népszerűségi mutatók alapján nem nagyon lenne rá szükség egy új koalícióban. Ezért most értelmetlen lenne engedni a szánalmas és átlátszó sziréndaloknak.
Csakhogy kormányon sem lesz minden játék és mese. Az életszínvonal-romlás ugyanis az RMDSZ népszerűségét is kikezdte. A szavazók visszahódítására pedig nem biztos, hogy elég lesz a szimbolikus eredmények lobogtatása. Már az oktatási törvény sem kimondottan az a téma, amely az átlag magyar szavazópolgárt izgatja – az érintett diákok még nem szavazhatnak – , a kisebbségi törvény és a fejlesztési régiók átrajzolása pedig – bármennyire fontos is – olyan elvont, hogy csak nehezen lesz képes versengeni a mindennapi megélhetést érintő bér-, munkahely- vagy nyugdíjtémákkal.
Az RMDSZ népszerűségi eredményei is jelzik: nem működik az a taktika, hogy a gazdasági kudarcokért a kormánypartnerre próbálja rátolni a felelősséget. Ha gazdasági és szociális kérdésekben nem lesz képes eredményt felmutatni, nehéz lesz visszaszereznie hitelességét, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy kivel szövetkezik. A mandátumszámban mért választói bizalmat ugyanis semmilyen paktum nem helyettesítheti.
Együttműködésre
Új Magyar Szó, 2011. március 7. – Sike Lajos
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ami a Duna Tv híradójában kép- és hanganyagban minderről lejött, abból a kívánalmak megfogalmazásán és az érvek felsorakoztatásán túl sokat nem tudtunk meg. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a felismerhető arcok alapján, az autonómia igénylői (vagyis a mieink) többen voltak, mint azok, akik adhatják az autonómiát, illetve nyomást gyakorolhatnak érte.
Pedig bárki láthatja: az RMDSZ-lista első helyén EP-képviselőnek választott volt püspök tehetsége szerint eddig is igyekezett, hogy ne csak Európa, de a világ legismertebb személyiségeit is megnyerje az erdélyi magyar autonómia ügyének. Lám, nem sok hiányzott, hogy tavaly a dalai láma személyesen is felkeresse Körösi-Csoma Sándor szülőhelyét. Ennél már csak az nagyobb siker, ha Sarkozyt, Angela Merkelt, Medvegyevet, netán az ENSZ főtitkárát, Ban Ki Munt is el tudná csalni Tusványosra, egy a KMAT autonómia-fórumra. Ám ne legyünk telhetetlennek – bár megérhetjük azt is.
Külön oda kellett figyelnünk azonban a KMAT elnöki beszédére, abban is Tőkésnek egy könnyen megjegyezhető rövid mondatára: „Együttműködésre vagyunk ítélve!". Bravó! Ez igen! Jóllehet ezt Tőkés Brüsszelben mondta, reméljük, Erdélyre is érti, hisz itthon még inkább együttműködésre vagyunk ítélve! Ám ő egy idő óta éppen az együttműködés ellen, a megosztáson, az erdélyi magyarság érdekvédelmének szétverésén ügyködik. Még akkor is ez a helyzet, ha a nemzetegyesítés hangzatos jelszavával teszi!
Észre kellene végre vennie: presztízsveszteség nélkül nem megy az ide-oda való táncolás. Amikor személyes karrierjéről van szó, mint az EP-parlamenti választás volt, akkor jó az RMDSZ, mikor már pozícióba került, akkor ellene fordul. Választói büntetik a hintázást, még akkor is, ha neve nem lesz rajta a Néppárt képviselőjelölt-listáján.
Elvégre kitől várhatnának erkölcsi tartást, ha nem egy lelkipásztortól? A népszerűségvesztés jelei figyelmeztetnek. Például az, hogy az erdélyi magyarság körében jó ideje Böjte Csaba ferences atya messze a leghitelesebb egyházi személyiség.
Igen, együttműködésre vagyunk ítélve! Elsősorban itthon, mert a mi dolgaink, benne az autonómia is, először, másodszor és harmadszor is itt dőlnek el. Még akkor is, ha Budapest szebb, Brüsszel vonzóbb, a döntés joga Bukaresté!
Együttműködésre
Új Magyar Szó, 2011. március 7. – Sike Lajos
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ami a Duna Tv híradójában kép- és hanganyagban minderről lejött, abból a kívánalmak megfogalmazásán és az érvek felsorakoztatásán túl sokat nem tudtunk meg. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a felismerhető arcok alapján, az autonómia igénylői (vagyis a mieink) többen voltak, mint azok, akik adhatják az autonómiát, illetve nyomást gyakorolhatnak érte.
Pedig bárki láthatja: az RMDSZ-lista első helyén EP-képviselőnek választott volt püspök tehetsége szerint eddig is igyekezett, hogy ne csak Európa, de a világ legismertebb személyiségeit is megnyerje az erdélyi magyar autonómia ügyének. Lám, nem sok hiányzott, hogy tavaly a dalai láma személyesen is felkeresse Körösi-Csoma Sándor szülőhelyét. Ennél már csak az nagyobb siker, ha Sarkozyt, Angela Merkelt, Medvegyevet, netán az ENSZ főtitkárát, Ban Ki Munt is el tudná csalni Tusványosra, egy a KMAT autonómia-fórumra. Ám ne legyünk telhetetlennek – bár megérhetjük azt is.
Külön oda kellett figyelnünk azonban a KMAT elnöki beszédére, abban is Tőkésnek egy könnyen megjegyezhető rövid mondatára: „Együttműködésre vagyunk ítélve!". Bravó! Ez igen! Jóllehet ezt Tőkés Brüsszelben mondta, reméljük, Erdélyre is érti, hisz itthon még inkább együttműködésre vagyunk ítélve! Ám ő egy idő óta éppen az együttműködés ellen, a megosztáson, az erdélyi magyarság érdekvédelmének szétverésén ügyködik. Még akkor is ez a helyzet, ha a nemzetegyesítés hangzatos jelszavával teszi!
Észre kellene végre vennie: presztízsveszteség nélkül nem megy az ide-oda való táncolás. Amikor személyes karrierjéről van szó, mint az EP-parlamenti választás volt, akkor jó az RMDSZ, mikor már pozícióba került, akkor ellene fordul. Választói büntetik a hintázást, még akkor is, ha neve nem lesz rajta a Néppárt képviselőjelölt-listáján.
Elvégre kitől várhatnának erkölcsi tartást, ha nem egy lelkipásztortól? A népszerűségvesztés jelei figyelmeztetnek. Például az, hogy az erdélyi magyarság körében jó ideje Böjte Csaba ferences atya messze a leghitelesebb egyházi személyiség.
Igen, együttműködésre vagyunk ítélve! Elsősorban itthon, mert a mi dolgaink, benne az autonómia is, először, másodszor és harmadszor is itt dőlnek el. Még akkor is, ha Budapest szebb, Brüsszel vonzóbb, a döntés joga Bukaresté!
|
