Sajtószemle - Január 11. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle - Január 11.

Sajtószemle - Január 11.

Médiafigyelő | 2012. január 16., hétfő

( 0 szavazat )

Még mindig sok a kérelem a Demokrácia Központokban
Erdély Tv, 2012 január 11 – Székely Varga Edina

Sikeres, de zsúfolt évet zártak a Demokrácia Központok Erdélyben. Már egy éve, 2011 januárjától igényelhetik a külhoni magyarok a magyar állampolgárságot. Így tavaly januárban Románia-szerte közel húsz Demokrácia Központ nyílt. Most is folyamatosan érkeznek a kérelmezők.

Egy év után sem csökkent a visszahonosításról érdeklődők száma. Már tavaly januárja óta lehet igényelni a magyar állampolgárságot, a marosvásárhelyi Demokrácia Központban még ma is csak egy héttel később tudnak időpontot adni. Naponta több tízen jelentkeznek a mappák összeállításáért.

Kali István irodavezető, Demokrácia Központ, Marosvásárhely: „Az elmúlt évben – ugye körülbelül egy éve nyílt meg a Demokrácia Központ – és hát egy teljesen sikeres évet zártunk, a 2011-es év az, úgy mond jól sikerült az állampolgárság szempontjából, mint a Demokrácia Központ egyéb tevékenységei szempontjából. Mi sem mutatja ezt jobban, mit a lezárt dossziék száma. Ez ötezer, ötezerkétszáz körül van.”

Kali István hozzátette, 2011 elején hosszabbított programmal is kellett működjenek, olyan sokan érkeztek, de azóta sem csökkent az érdeklődés. Más városokban is rengeteg mappát állítottak össze az elmúlt egy évben: Szatmárról december végéig 6000 mappa került ki a nagykövetségekre, ami körülbelül 17000 új magyar állampolgárt jelent. Sepsiszentgyörgyön több mint 5500, a kolozsvári Demokrácia Központban 8500 mappát állítottak ki december végéig.

A Demokrácia Irodák mellett az RMDSZ és az MPP irodáiban is lehet segítséget kérni a visszahonosítási folyamatban.

Brassai Zsombor irodavezető, RMDSZ, Marosvásárhely: „Tulajdonképpen nem csökkent az érdeklődőknek a száma, nyilván, hogy ez hetente, naponta változik. Egyik nap kevesebb, másik nap több, de munkatársaink azok ki sem látszanak a munkából.

Egy év alatt, több mint 1600-an fordultak az RMDSZ marosvásárhelyi irodájához, ahol sikerült ingyenessé tenni a szolgáltatást.

A visszahonosítás első éve alatt, 2012 januárjáig közel kétszázezer visszahonosítási kérelem érkezett be Budapestre. Ez hetente legalább négyezret jelent és úgy tűnik, az érdeklődés nem lankad.

Eddig a magyar állampolgárságot körülbelül 100 ezren kapták meg könnyített eljárással.

Honosítás a háromszéki falvakon
Háromszék, 2012. január 11. – Bokor Gábor, Farkas Réka

A háromszéki Demokrácia Központok munkatársai falvakra is kiszállnak, helyben segítenek összeállítani az igénylőknek a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges iratcsomót. Újdonság, hogy a már felesküdött polgároknak a frissen elnyert dokumentumok (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, házassági levél) hazajuttatásában nyújtanak támogatást.

Az orbaiszéki ENMT és a kovásznai Demokrácia Központ munkatársai tegnap Kisborosnyón és Zágonban segítettek az érdeklődőknek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomók összeállításában. A dossziékhoz szükséges fényképek elkészítésére fotóst is magukkal vittek. A Szabó Tünde orbaiszéki EMNT-elnök vezette csapat Kisborosnyón 25, Zágonban 18 személynek nyújtott tájékoztatást. Mindkét faluban a református imatermekben tartották a találkozókat. Szabó elmondta, szerdán 12–15.30 óra között Barátoson, szintén az imateremben fogadják az érdeklődőket. Pénteken 15–16.30 óra között ismét Zágonban lesznek. A megkezdett iratcsomók véglegesítésére jövő héten újból felkeresik az említett településeket.

Helyszíni tájékoztatást tartanak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ munkatársai is a sepsiszéki falvakban. Január 11-én, szerdán Sepsiszentkirályban az unitárius egyház imatermében délután fél öttől várják az érdeklődőket, ugyanaznap Illyefalván a kultúrházban 18 órától. Árkoson január 13-án, pénteken lesz tájékoztató, 16 órától az unitárius imateremben. Sepsikőröspatakon folyamatosan lehet érdeklődni és iratkozni a református lelkészi hivatalban.

A háromszéki Demokrácia Központok újabb szolgáltatással bővítették kínálatukat azok számára, akik letették az esküt, és magyar állampolgárokká váltak: segítséget nyújtanak a magyar születési és házassági bizonyítványok, illetve lakcímkártyák hazahozatalában. A csíkszeredai főkonzulátus dolgozói a dokumentumok érkezéséről telefonon értesítik az érintetteket, akik felkereshetik a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központot, ahol kitölthetnek egy egyszerű felhatalmazást, amellyel megbízzák a központ egyik munkatársát, hogy elhozza a dokumentumokat, és így az érintetteknek nem kell harmadszor is Csíkszeredába utazniuk.

Az RMDSZ prioritásai: kisebbségi törvény, családvédelem
Háromszék, 2012. január 11.

A 2012-es esztendő törvényhozási és kormányzati prioritásairól számolt be tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök.

„Ebben az évben is, úgy, mint eddig, számunkra a legfontosabb a magyar közösség akarata, ezt tartjuk szem előtt akkor, amikor döntéseket hozunk. (...) Az elmúlt két évben megteremtett gazdasági stabilitás minden állampolgár közös erőfeszítésének is köszönhető, a szövetség ezt a stabilitást kívánja megőrizni. Ehhez szükséges a koalíció zökkenőmentes működése. Törvényhozási szempontból prioritás az RMDSZ számára a kisebbségi törvény, de olyan formában, amely a kulturális autonómiát hozza létre, és annak jogköröket, hatásköröket biztosít, mert egy kiüresített kisebbségi törvényre nincsen szükség. Mi nem mondunk le erről a törvényről, újrakezdjük annyiszor, ahányszor kell, addig, amíg megszavazza a parlament" – szögezte le.

A szövetség kiemelt figyelmet szentel a szociális problémák megoldásának, ennek érdekében törvénycsomagot készül letenni a parlament elé, amely elsősorban a családok segítségére lenne, a gyerekvállalási kedvet ösztönzi, „és lehetőséget teremt a jövő tervezésére itthon, a szülőföldön". Az ősszel esedékes választásokra az RMDSZ márciusban és áprilisban nevezi meg az önkormányzati, és késő nyáron a képviselő- és szenátorjelölteket.

Az egészségügyi törvénytervezetről csütörtökön egyeztetnek az RMDSZ elnökségi ülésén. Van néhány alapvető probléma, a tervezet ugyanis privatizálná az egészségbiztosítási rendszert – ez az Egyesült Államokban és Svájcban jól működik, de jelentős állami költségvetési támogatás segítségével. Az RMDSZ elnöke szerint a magánbiztosítók elsősorban a saját profitjukat tartják szem előtt, ami nem az adófizetők érdekeit szolgálja, ugyanakkor monopolhelyzetet alakíthatnak ki. Aggályokat vet fel az is, hogy lehetővé válna az állami tulajdonban lévő kórházak magáncégek általi működtetése, mert a tervezet nem tisztázza megfelelően, mi történik ezekkel a létesítményekkel, ha becsődöl a működtető.

Kedvezőtlenül érinthetik az autonómiatörekvéseket a Magyarországot érő vádak
MTI, 2012. január 11.

Korodi Attila a képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint a magyar kormányt érő nemzetközi vádak ronthatják az erdélyi magyarság helyzetét, mivel az autonómiatörekvésekre is kedvezőtlen hatással lehetnek. A politikus kedden a Duna TV Közbeszéd című műsorában arról is beszélt, hogy idén felerősödhetnek a magyarellenes hangok Romániában.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormányt érő nemzetközi vádak befolyásolhatják-e az erdélyi magyarság helyzetét, úgy válaszolt, ezek ronthatják a pozíciójukat, mivel az autonómiatörekvésekre is kedvezőtlen hatással lehetnek. Véleménye szerint magára maradhat az erdélyi magyarság, ha Magyarország nem szerzi vissza tekintélyét a nemzetközi porondon.

Korodi Attila a hírműsorban azt mondta: a magyar kormánynak minél előbb kezelnie kell a kialakult helyzetet, vissza kell szereznie a bizalmat, és jó viszonyt kell teremtenie Európával, mert a bizalomhiány az erdélyi magyarságot is hátrányosan érinti. Ezért – mondta – „csak szurkolni tudok a magyar kormánynak", hogy minél hamarabb túljusson ezen a nehéz időszakon.

Az RMDSZ parlamenti képviselője arról is beszélt, hogy a 2012-es választási évben minden politikai párt igyekszik felhasználni a nemzetiségi kérdést, ami véleménye szerint azt jelenti, hogy idén minden hónapra jut majd egy „magyar botrány".

Kifejtette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy „akárhányszor egy kritikus ponthoz ért valamilyen közvita Romániában", előkerült a magyar téma. „A nagy pártok most már nem tudnak a válság kapcsán többletszavazatokat szerezni", ezért veszik elő a nemzetiségi kérdést – mondta, hozzátéve, az önkormányzati választások csak ősszel lesznek, ezért az év első felében várhatóan még nem erősödik meg ez a tendencia.

A politikus arra is kitért, hogy Romániában az elmúlt két évben már meghozták a szükséges, „nagyon nehéz gazdasági döntéseket", és az ország elindult egy olyan úton, amelyet az EU kedvezően ítél meg.

Korodi Attila szerint a választójogi törvény alapján hatékony összefogással garantálható, hogy a magyarság arányos képviselete tükröződjön a parlamenti mandátumokban is.

Inog az RMDSZ-es miniszterek széke?

manna.ro/mediafax, 2012. január 11.

Nem cáfolta, de nem is erősítette meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Mediafax hírügynökségnek,, hogy átszervezik a kormányt, és távozni kényszerülnek a Szövetség jelenlegi tárcavezetői.

A Boc-kabinet tagjai ellentmondásosan nyilatkoznak, már Traian Băsescu is meglebegtette egy televízióadásban Ritli László távozását.

"Meg vagyok győződve, hogy a kormány átszervezését bejelenti majd a miniszterelnök, az év elején, vagy az év végén, amikor ezt ő jónak tartja. A miniszterelnök hatásköre ilyen jellegű bejelentéseket tenni, és meg vagyok győződve, hogy pontosan akkor fogja ezt megtenni, amikor ez indokolt lesz. Én nem tudok erről nyilatkozni, mert nem lenne helyes minisztertársaimmal szemben. Ha majd én leszek a miniszterelnök, akkor én fogom bejelenteni az átszervezést" - nyilatkozta Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek.

Teodor Baconschi hétfőn azt mondta, a kormány prioritásai "sokkal szélesebbek" a kormány átszervezésénél, ezt az ügyet időről időre különböző érdekekből újramelegítik, de – fogalmazott a külügyi tárca vezetője – a felvetés nem bír "relevanciával".

Elena Udrea fejlesztési miniszterként és a PD-L alelnökeként hétfőn szintén tagadta az átszervezésre vonatkozó kormányzati szándékot.

Ezzel szemben Ioan Oltean, a PD-L főtitkára azt állította: "az átszervezésre sor kerül, vita nélkül".

Traian Băsescu először 2011 novemberében mondta azt, hogy a kormány minisztercserékre készül, de úgy fogalmazott, a miniszterelnök leváltása nem aktuális, mert ez "politikai válságot" okozna. Hétfő este televíziós vitában bocsátkozott az államelnök a kedden lemondott egészségügyi államtitkár-helyettessel, és akkor úgy fogalmazott: "vagy Raed Arafatnak, vagy az egészségügyi miniszternek, Ritli Lászlónak távoznia kell".

Raluca Turcan PD-L párti képviselő a múlt csütörtökön mondta azt, hogy pártja "altatásban van", és fel kell ébreszteni ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen az idei választásokon. Ehhez pedig a politikus szerint elengedhetetlenül fontos, hogy január 15-i hatállyal átszervezzék a kormányt, és lezárják az ország adminisztratív átalakítására, valamint az alkotmánymódosításra vonatkozó tárgyalásokat.

Vasile Blaga, a szenátus elnöke a kormányátalakítással kapcsolatban azt mondta, "friss levegőre" van szükség és "felfrissülésre".

Az RMDSZ nem támogatja a levélben szavazást
Krónika, 2012. január 11. – Balogh Levente

Az RMDSZ nem támogatja a levélben szavazás bevezetését, mivel a rendszer biztonsága kívánnivalót hagy maga után – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

„Úgy kell megszervezni a választásokat, hogy minden román állampolgárnak lehetősége legyen voksolni valamely szavazókörzetben. A levélben szavazás megkérdőjelezi a szavazás korrektségét” – szögezte le.

Közölte, azt javasolta Emil Boc kormányfőnek, hogy a megüresedett parlamenti mandátumok betöltésére márciusra írják ki a választást. Meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ jelöltjei nyernek majd Hargita és Bihar megyében. Szerinte kialakulhat magyar-magyar küzdelem, de csak ha a nem RMDSZ-es magyar jelöltek román párt listáján vagy függetlenként szállnak versenybe.

Leszögezte: a közigazgatási átszervezést és az alkotmánymódosítást nem lehet 2012-ben végrehajtani.

Kelemen Hunor: Tőkés javaslata sci-fi
Krónika, 2012. január 11.

Tőkés László javaslata, amelyben az etnikai arányosság választási törvényben való rögzítését kéri, nem a reálpolitika, hanem a tudományos fantasztikum területéhez tartozik – jelentette ki kedden Bukarestben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

„Ha valaki egy törvényi problémát kíván megoldani, nem az államfőnek ír nyílt levelet. Ha valaki nyílt levelet ír az elnöknek, az azt jelenti, hogy nem kívánja megoldani a problémát, csupán jó vagy nagyon jó, esetleg rossz vagy nagyon rossz benyomást akar kelteni. Én nem vehetek figyelembe az elnöknek írt nyílt leveleket” – jelentette ki Kelemen.

Az RMDSZ elnöke szerint ráadásul az ötlet nem is valósítható meg.

„Meggyőződésünk, hogy szavazótáborunk, a magyar közösség elég erős ahhoz, hogy elérje a parlamenti küszöböt, és állandó, erős jelenlétet biztosítson a román parlamentben. Ehhez nincs szükség mesterséges megoldásokra. Ráadásul fölmerül egy csomó gyakorlati kérdés: mi lesz a Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar vagy Szilágy megyei választókerületekkel: ott nem lesznek képviselők, vagy hogyan osztják ki a mandátumokat? Szerintem Tőkés László javaslata a tudományos fantasztikum, nem pedig a reálpolitika területéhez tartozik” – szögezte le Kelemen.

Mint arról beszámoltunk, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke pénteken tett közzé egy Traian Băsescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben Băsescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.

Az RMDSZ kormányzati és törvényhozási tervei 2012-re
Szabadság, 2012. január 11.

Az RMDSZ megvalósíthatatlannak tartja az etnikai arányosság elvének a választási rendszerbe való beépítését, továbbra is prioritásnak tekinti a kisebbségi törvénytervezetet, ugyanakkor számos kérdésben nem ért egyet koalíciós partnereivel, de továbbra is fenntarthatónak tartja a kormánykoalíciót. A szövetség azt ígéri, hogy kerüli az idén a populista ígéreteket, és továbbra is szem előtt tartja az egész romániai társadalom, akárcsak a magyar közösség sajátos érdekeit. A szövetség azt szeretné, hogy március végén kerüljön sor az időközi választásokra, és úgy számolja, hogy Lakatos Péter és Gyerkó László volt törvényhozók megüresedett Bihar és Hargita megyei mandátumát megnyerheti. A szövetség a hónap végéig alakítja ki testületi álláspontját az egészségügyi törvénytervezetről.

Kivitelezhetetlennek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden azt a javaslatot, hogy építsék be a választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét, és töröljék el valamennyi nemzeti kisebbség szervezetei számára a parlamenti küszöböt. Az etnikai arányosság elvét először november végén Toró T. Tibor, az újonnan létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke vetette fel, a múlt héten pedig Tőkés László nyílt levélben fordult Traian Băsescu államfőhöz, hogy járuljon hozzá érdemi vita elkezdéséhez az etnikai arányosság elvéről.

Kelemen Hunor Tőkés kezdeményezése kapcsán elmondta: nem veszi komolyan sem javaslatát, sem saját magát az, aki meg akar oldani egy problémát és nyílt levélben fordul az államfőhöz. Az RMDSZ elnöke szerint az EMNP és Tőkés javaslata „a tudományos-fantasztikus irodalom kategóriájába tartozik, nem a komolyan vehető, megvalósítható felvetések közé”. A politikus kitért arra is, hogy az RMDSZ azt szeretné: március második felében kerüljön sor az időközi választásokra. Az RMDSZ jelöltjei által 2008-ban elnyert törvényhozói mandátumok közül ugyanis három időközben megüresedett. Így egy-egy Kolozs, Hargita és Bihar megyei egyéni választókerületben kell kiírnia időközi választást a kormánynak.

Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ jelöltjei nyernek majd Hargita és Bihar megyében. Ebben a két kerületben az EMNP és a Magyar Polgári Párt is akar indítani jelölteket. Kelemen szerint kialakulhat magyar–magyar küzdelem, de csak akkor, ha a nem RMDSZ-es magyar jelöltek román pártlistáján vagy függetlenként szállnak versenybe.
Az RMDSZ elnöke első idei sajtótájékoztatóján a szövetség törvényhozási és kormányzati prioritásairól számolt be. Leszögezte, hogy az RMDSZ 2012-ben is elkerüli a populista szólamokat, hogy ne sodorják veszélybe a lakosság áldozatvállalásával kialakított makrogazdasági egyensúlyt. Az RMDSZ számára prioritás a kisebbségi törvény, de csak akkor, ha megfelelő formában hajlandó elfogadni a képviselőház a jogszabályt. A szövetség kiemelt figyelmet szentel a szociális problémák megoldásának, ennek érdekében egy olyan törvénycsomagot készül benyújtani februárban a parlamentben, amely a családokat segítené és a gyermekvállalást ösztönözné.

„Távozz tőlünk, populizmus!”
Új Magyar Szó, 2012. január 11.

Március végét javasolta Emil Boc miniszterelnöknek az RMDSZ az időközi választások megszervezésének időpontjaként – tájékoztatta kedden Bukarestben a sajtót Kelemen Hunor.

Március végét javasolta Emil Boc miniszterelnöknek az RMDSZ az időközi választások megszervezésének időpontjaként – tájékoztatta kedden Bukarestben a sajtót Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke első idei sajtókonferenciáján többek közt a 2012-es esztendő törvényhozási és kormányzati prioritásairól számolt be. Mint elmondta: az idei évben a legnagyobb kihívás a populista politizálás elkerülése, lévén, hogy választási évben általában nagyobb a kísértés népszerűségnövelő, ám a nemzetgazdaság számára káros intézkedések megtételére. „Nem sodorhatjuk veszélybe a tavalyi évben elért eredményeket” – utalt Kelemen Hunor a 2011-es, makrogazdasági stabilitásnövelő politika folytatásának fontosságára.

Törvényhozási szempontból prioritás az RMDSZ számára a kisebbségi törvény, de „csakis olyan formában, amely valós jogköröket és hatásköröket biztosít, kiüresített kisebbségi törvényre ugyanis nincs szükség”. Mint hangsúlyozta, „az RMDSZ mond le erről a törvényről, újrakezdjük annyiszor, ahányszor kell, addig, amíg megszavazza a parlament”. Ugyanakkor a szövetség kiemelt figyelmet szentel a szociális problémák megoldásának, ennek érdekében olyan törvénycsomagot készül benyújtani a parlamentbe, amely elsősorban a családok segítségére lenne. „2012-re prioritás marad annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a kismamák szülés után hamarabb visszatérhessenek dolgozni, amennyiben ezt óhajtják, de egy olyan jogszabályban is gondolkodunk, amely pénzügyi vonzatai által a gyerekvállalási kedvet ösztönzi, és lehetőséget teremt a jövő tervezésére itthon, a szülőföldön” – ismertette az RMDSZ terveit Kelemen Hunor.

Az időközi választások kapcsán emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti frakcióiban két képviselői és egy szenátori mandátum maradt üresen. „Hargita megyében a szenátori hely és Bihar megyében a képviselői hely az időközi választások után is az RMDSZ-é marad” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Ami az ősszel esedékes önkormányzati és parlamenti választásokat illeti, Kelemen szerint március-áprilisban nevezik meg az önkormányzati jelölteket, és késő nyáron a képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre képtelen ötletnek nevezte Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az etnikai arányosság elvét követő választási törvénymódosítási javaslatát, amelyet Tőkés az államfőhöz intézett nyílt levél formájában tárt anyilvánosság elé. „A magyar közösség elég erős ahhoz, hogy ehhez hasonló trükkök nélkül is bejuttassa képviselőit a parlamentbe” – szögezte le Kelemen Hunor.

Lesre futtatott törvény
Új Magyar Szó, 2012. január 11. – Zsehránszky István

Az Országos Levéltárról szóló törvény módosításáról van szó. Arról az RMDSZ által kezdeményezett törvényről, amely lehetővé tenné a kommunista rendszer idején önkényesen elkobzott levéltári anyag visszaszolgáltatását. Például az egyházi levéltárak visszaadását a romániai magyar és a romániai német történelmi egyházaknak; azoknak, akiktől elrabolták.

Csakhogy a román többség nem akarja ezt, mert attól tart, hogy így nyilvánosságra kerülnek olyan dolgok is, amelyekkel nem büszkélkedhet. Ezért nemzeti kampány indult a visszaszolgáltatást lehetővé tevő jogszabály ellen. Azt állítják, hogy ennek a visszaszolgáltatási törvénynek az alkalmazása „megkárosítja a román államnak és állampolgárainak a történelmi emlékezetét”, vagyis amnéziát, amolyan Alzheimer-kórt idéz elő számukra. A lopott, illetve rabolt holmi viszont – ennek megfelelően, legalábbis a tiltakozók szerint – feltehetőleg élénkíti a memóriát... Sőt, a kampányolók szerint – beleértve a román történészeket is – a világon minden civilizált államban így van: egy helyen tartják az összeharácsolt javakat. Hát ez nem vet valami jó fényt az emberi civilizációra...

A törvényterevezet parlamenti vitája során kiderült, hogy nemcsak az ellenzék – a liberálisok, a szocialisták és a konzervatívak -, de egyetlen román párt sem akarja ezt a törvényt; a Szenátusban először az RMDSZ kormánybeli társai: a liberális demokraták és a velük egy húron pendülő „függetlenek” is ellene szavaztak, s ez történt eleinte a Képviselőház Művelődési Szakbizottságában is, amíg az RMDSZ szavazatainak elvesztésétől félve jobb belátásra nem tértek.

A jobb belátás abban állt, hogy elfogadták a törvény szenátusi változatát kiegészítő módosításokat, s kibocsátásra küldték a törvényt. Az RMDSZ örvendett, hogy sikerült átvinnie ezeket – a visszaszolgáltatást ténylegesen lehetővé tevő – módosításokat, és nem vette észre, hogy átverték. A kiegészítő szakaszokat ugyanis csak az egyik házban tárgyalták meg, s emiatt nem bocsátható ki a törvény – az Alkotmánybíróság kapott az alkalmon, hogy alkotmányellenesnek minősítse ezt a jogszabályt.

A politikusok gazemberkedései nem lepnek meg, a történészek nacionalista hazudozása az, ami inkább fáj. Az, amikor Zoe Petre azt állítja, hogy az elkobzott levéltárak visszaadása – más szóval a történelmi igazságszolgáltatás – „példátlan barbárság, bűntett”. Vajon Zoe Petre tudja-e, hogy mit beszél? És hamis hangokat penget Vlad Nistor is, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának a dékánja, amikor azt állítja: „Ha (a levéltárakat) visszaviszik oda, ahonnan elhozták, az mélységesen károsítja a kutatómunkát, mert az irattárak centralizálása nagyon hasznos a tudományos munka szempontjából.” Tehát nemcsak a „nemzeti memória” vész el, ha a törvényhozás az RMDSZ-re hallgat, hanem a „munka tárgya” is. A munka tárgya? Kit érdekel ma az? Nagyváradon a kommunista rablás során állami levéltárba került régi térképeket például, amelyek sokat mondhatnak a Bihar megye déli részén élő románok múltjáról, fél évszázad alatt egyetlenegy(!) kutató tanulmányozta, a nagyváradi katolikus püspökség levéltárosa. Vagy kérdem én, hányan vették kézbe a râmnicu vâlcea-i levéltárba áttett mintegy háromezer folyóméternyi Bihar megyei iratanyagot? Ejsze ott kutat mindennap Zoe Petre? Ne vicceljünk! Nem inkább azért kellett odavinni, hogy ne is vegye kézbe senki? Ez hihetőbb...

A múltat először is múltnak kellene tekinteni, nem pedig a mai csetepatékban használható politikai tőkének, nacionalista-populista kincsesládának. Mert amíg a politikusok a gazdaságot, a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a civilizációt előmozdító tettek helyett érzelmek szításával, nemzeti történelmi injekciókkal kívánnak sikert aratni, addig egy tapodtat sem jutunk előre. És az sem segít rajtunk, ha a múltbeli rablást mai hazugságokkal takargatjuk. Hogy a jóvátétel néha kényelmetlen, s be kell ismerni az elkövetett bűnt, ez igaz, de elkerülhetetlen. Különben törvényeinkkel együtt magunk is lesre futunk.