|
ROMÁNIA
Schmitt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze
MTI, 2010. október 18.
Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Románának a schengeni övezethez való csatlakozását - mondta hétfőn Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Basescu államfővel folytatott megbeszéléseket.Találkozójuk napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi beintegrálása. Basescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlést úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának.
A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről és az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Basescu a sajtó előtt úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti.
A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat mát jó néhány év óta tart - mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.
Schmitt Pál hangsúlyozta: a két országot a közös értékek fűzik egymáshoz, jó szomszédok vagyunk,
azonos szövetségekhez tartozunk. Lassan eltűnnek a határok, és egyre nagyobb lesz az egymás iránti felelősségünk, egyre több közös kezdeményezésre lesz lehetőségünk - fűzte hozzá. Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez - mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátásra, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt.
Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására, A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként - tette hozzá. Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.
Schmitt tiszteletre szólította az erdélyi magyarokat
MTI, 2010. október 18.
Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, és Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását - mondta hétfőn Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Basescu államfővel tárgyalt.
Találkozójuk napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi beintegrálása. Basescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlés katasztrófáját úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának.
A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről és az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Basescu a sajtó előtt úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat mát jó néhány év óta tart - mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek.
Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Schmitt Pál hangsúlyozta: a két országot a közös értékek fűzik egymáshoz, jó szomszédok vagyunk, azonos szövetségekhez tartozunk. Lassan eltűnnek a határok, és egyre nagyobb lesz az egymás iránti felelősségünk, egyre több közös kezdeményezésre lesz lehetőségünk - fűzte hozzá. Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez - mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátásra, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt.
Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására, A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként - tette hozzá. Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.
Băsescu: Romániának nincs kifogása a magyar állampolgársági törvény ellen
Krónika, 2010. október 19.
Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.
„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette" – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék e feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését" – jelentette ki Băsescu.
A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen.
Schmitt Pál arról beszélt: Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni-övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a Schengeni-övezethez" – hangoztatta Schmitt. Mint ismeretes, Magyarország jövő év elején veszi át a féléves elnökséget. Schmitt Pál közölte, Magyarország diplomáciai úton kívánja az európai országok bizalmát megszerezni Románia számára. Egyúttal arról is beszélt, hogy az elnöki mandátum egyik prioritása a Duna-stratégia, amelynek keretében egységes tömbként kívánják kezelni az érintett tíz országot, mivel ebben a témakörben is számos együttműködési lehetőség adott.
Schmitt Pál Bukarestben megbeszélést folytat Markó Béla RMDSZ-elnökkel, majd hétfőn este Marosvásárhelyen találkozik a magyarság vezetőivel: Tőkés László EMNT-elnökkel, az Európai Parlament alelnökével, Szász Jenő MPP-elnökkel és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor kulturális miniszter képviseli.
Tiszteletköröket futott Schmitt Pál Bukarestben
Új Magyar Szó, 2010. október 19. – Salamon Márton László, Antal Erika
Magyarország elnökének kötelessége valamennyi magyar emberhez közel jutni, politikai nézetektől függetlenül – válaszolt Schmitt Pál az ÚMSZ azt firtató kérdésére, hogy az RMDSZ mellett az EMNT, az MPP és az SZNT vezetőivel is megbeszélést folytat romániai látogatásán. A Bukarest után Erdélybe utazó magyar államfő mindvégig szívélyesen beszélt román vendéglátójáról.
Magyarország köztársasági elnökének kötelessége valamennyi magyar emberhez közel jutni, politikai nézetektől vagy vallástól függetlenül – válaszolt Bukarestben Schmitt Pál az Új Magyar Szó azt firtató kérdésére, hogy a magyar államfő tegnap elkezdett romániai látogatásán az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt vezetőivel is megbeszélést folytat.
„Magyarország köztársasági elnökeként nyitva kell tartanom az ajtót mindenki előtt, mindenkinek a kívánságait és a javaslatait meg kell hallgatnom" – magyarázta Schmitt Pál.
Előzékeny sportdiplomata és nyájas tengerész
A magyar államfő tegnap a Cotroceni-palotában vendéglátójával, Traian Băsescu elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján ugyanakkor lapunknak elmondta, a román államfővel egyetértettek abban, hogy az RMDSZ fontos kormányzati tényező Romániában, és azt ecsetelte, hogy Traian Basescu „megelégedéssel beszélt" az RMDSZ kormányfőhelyettesének és három miniszterének munkájáról, kiemelve azt is, hogy Kelemen Hunor személyében magyar nemzetiségű miniszter vezeti a román kulturális tárcát. „Sokatmondó, hogy a román kultúrát egy magyar emberre bízták" – tette hozzá elismerően Schmitt.
A sportdiplomatából lett magyar államfő egyébként mindvégig előzékenyen és szívélyes hangnemben beszélt román vendéglátójáról, még ha előbbi kérdésünk némileg ki is zökkentette. Az udvariasságra a román elnök is udvariassággal válaszolt, Băsescu nem győzte hangsúlyozni, hogy a két ország közötti kapcsolat soha nem volt ennyire jó, mint most. Olyannyira, hogy a magyar állampolgárság megadásának tíz évvel ezelőtt Bukarestben még nagy port felvert ügyével kapcsolatban a román elnök az ÚMSZ kérdésére azt válaszolta: Romániának semmiféle kifogása nincs az új magyar állampolgársági törvény ellen, amely 2011 január elsejétől lehetővé teszi a magyar állampolgárság megszerzését valamennyi romániai magyar számára.
„Az anyaországok kötelessége lehetővé tenni egy másik országban élő etnikai kisebbségek számára az állampolgárság könnyített megadását" – szögezte le lapunknak Băsescu, aki emlékeztetett, hogy Románia hasonlóan járt el a moldovai románok esetében.
Autonómia-értelmezések
A két államfő által megvitatott témák közt az autonómia is szerepelt. Ezzel kapcsolatosan Băsescu a „közösségek autonómiáját" hangsúlyozta, Schmitt viszont a három magyar megyéről tett említést.
Basescu után Schmitt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és a parlament házelnökeivel folytatott eszmecseréken hangsúlyozta: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze. Emil Boc miniszterelnök elsősorban azt kérte Magyarországtól, hogy részrehajlástól mentesen kezelje Románia schengeni csatlakozását.
Schmitt – aki a nap folyamán repülőgéppel Marosvásárhelyre utazott – a Márton Áron halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen a magyarok összefogására hívta fel a figyelmet.
„Amennyi szenvedést az erdélyi magyarságnak az elmúlt kilencven esztendőben ki kellett állnia, a természet törvényei szerint már fel kellett volna adnia. Több mint két emberöltő – ennél rövidebb idő alatt is országok, népcsoportok tűntek el a történelem színpadáról. Ennyi idő éppen elég lehetett volna, hogy a magyarok már ne akarjanak önmaguk lenni" – fogalmazott Schmitt Pál.
Ma délelőtt az egyházi vezetőkkel tervezett munkareggelit követően a magyar államfő részt vesz a Magyarok XXI. címet viselő fórumon, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, majd Nagyváradra utazik, ahol ellátogat a Partiumi Keresztény Egyetemre, végül pedig megkoszorúzza Szent László és Bethlen Gábor szobrát.
Államfők az autonómiáról
A magyarság összefogása és az autonómia ügye mellett foglalt állást, a román—magyar kö¬zös értékeket hangsúlyozta, Ro¬mánia időbeni schengeni csat¬lakozásának elősegítését ígérte tegnapi bukaresti és marosvásárhelyi látogatásán Schmitt Pál magyar köztársasági elnök.
A Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszélésen az autonómia fogalmáról és a kisebbségek hely¬zetéről is szó esett. A román államfő a közösségek autonómiája mellett érvelt, és a szubszidiaritás elvének érvényesítését hangsúlyozta, Schmitt Pál pedig azt mondta, szeretné, ha figyelembe vennék azt is, hogy vannak magyar többségű térségek. A találkozó után a román államfő leszögezte: Romániának semmi kifogása sincs az ellen, hogy Magyar¬or¬szág az állampolgárság megszer¬zését könnyítő törvényt fogadott el. Schmitt Pál azt ígérte: Ma¬gyar¬ország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását.
A magyar köztársasági elnök Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és a parlament házelnökeivel folytatott eszmecseréken hangsúlyozta: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze.
A megvitatott témák között az autonó¬mia is szerepelt. Ezzel kapcsolatosan Bă¬sescu a közösségek autonómiáját hangsúlyozta, utalva a szubszidiaritás elvére. Traian Băsescu leszögezte: Románia ,,nem a régiók autonómiáját, hanem a közösségek autonómiáját célozza a központi kormányzással szemben". Példaként említette, hogy a helyi adók mellett az országos adók jelentős hányada a helyi közösségeknél marad, a gyermekek választhatnak, hogy milyen nyelven akarnak tanulni, az új oktatási törvény pedig előírja, hogy az iskolák átkerülnek az önkormányzatokhoz. ,,Nagyon szeretnénk, ha a Románián kívüli országokban élő román közösségeknek is ugyanolyan szintű autonómiájuk lenne, mint amit mi biztosítunk a kisebbségek számára" — magyarázta Băsescu. Mint mondta, Románia elképzelése az, hogy az autonómiára egyformán szüksége van a román nemzetiségű román állampolgároknak, a magyar származású magyar állampolgároknak és a magyar nemzetiségű román állampolgároknak.
Schmitt Pál a sajtó előtt elmondta: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy jó állampolgárokként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Felhívta román kollégája figyelmét, hogy vannak olyan térségek, ahol magyarok élnek, és szeretné, ha ezt a szempontot is figyelembe vennék. Leszögezte: támogatná, hogy a három megye nagyobb fokú önrendelkezést kapjon.
Schmitt Pál repülőgéppel Marosvásár¬helyre utazott, ahol a Márton Áron halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen a magyarok összefogására hívta fel a figyelmet. Az egykori püspök, aki mindig kiállt elveiért, ragaszkodott a magyarok kisebbségi, kulturális jogaihoz — mondta. Felidézte: Márton Áron kárhoztatta, hogy a magyarok oly gyakran a sokszínű gazdagság öröme helyett törésvonalakat látnak a hitbéli, politikai különbségekben, és seb¬zetten, haraggal fordulnak testvéreikhez. ,,Éppen itt az ideje, hogy a magyarság letegyen arról az önsorsrontó szokásáról, hogy csak a bajban képes összefogni" — mondta beszédében a köztársasági elnök.
Bukarestbe és Erdélybe látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök
Krónika. 2010. október 19. –
Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.
„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette" – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék a feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését" – jelentette ki Băsescu.
A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen. Ennek kapcsán szorgalmazták egy európai gyorsreagálású katasztrófavédelmi egység felállítását.
Schmitt Pál arról beszélt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most. Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez" – hangoztatta Schmitt.
A találkozó napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi integrálása. Băsescu úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. Kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez azt jelenti: a területi önrendelkezéssel szemben a helyi közösségek központi kormánnyal szembeni autonómiáját támogatják. Leszögezte: Romániában nincs kisebbségi probléma, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az országban, megőrizhessék kultúrájukat, szokásaikat, valamint a többségi polgárok megbecsülését. Kifejezte ugyanakkor abbéli óhaját, hogy a környező országban élő román kisebbség ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint a romániai kisebbségek, példaként azt hozva fel, hogy a művelődési miniszter is magyar. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-en kívül miért találkozik az EMNT, az SZNT és az MPP képviselőivel is, Schmitt leszögezte: minden magyarhoz közeledni kíván, politikai hovatartozásuktól függetlenül. „Minden magyar képviselője kívánok lenni, ezért mindegyik fél véleményére kíváncsi vagyok" – mutatott rá, egyúttal megemlítette: örül, hogy az RMDSZ-es miniszterek jó teljesítményt nyújtanak a román kormányban. Schmitt délután Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott. Boc kijelentette: Bukarest azt szeretné, ha a schengeni csatlakozást nem politikai feltételekhez, hanem a műszaki követelmények teljesítéséhez kötnék.
A magyar államfő egyébként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével is találkozott.
Schmitt Pál este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol este beszédet mondott a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron. Beszédében leszögezte: az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét. Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével – hangsúlyozta. Az államfő programjában az RMDSZ-es politikusok mellett a Tőkés László EMNT-elnökkel, Szász Jenő MPP-vezetővel és Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével való egyeztetés is szerepelt, ma pedig részt vesz a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon a Sapientia EMTE-n.
A magyar elnök ezt követően Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat.
A Magyar Köztársaság elnöke Marosvásárhelyen
Népújság, 2010. október 19. – Mózes Edith
Első hivatalos útja során tegnap délután Bukarestből érkezett Marosvásárhelyre Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke és Dorin Florea polgármestert Marius Paşcan prefektussal, valamint az erdélyi magyar közélet képviselőivel találkozott.
Köszöntő beszédet Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnőke mondott a tiszteletére. Este – az esemény védnökeként – részt vett a Kultúrpalotában tartott koncerten és az azt követő állófogadáson. A Kultúrpalotában tartott beszédében (amelyet mellékelten olvashatnak) a magyar államfő hangsúlyozta: az elmúlt 90 évben annyi atrocitás érte az erdélyi magyarságot, hogy fel kellett volna adnia, de mégsem így lett. Arra biztatta a magyar közéleti szereplőket, őrizzék meg kultúrájukat, magyarságukat, mert a felnövő fiatal nemzedék számon kéri rajtuk az elmulasztott lehetőségeket.
Ma munkareggelin fogadja a magyar történelmi egyházak elöljáróit, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen részt vesz a Magyarok XXI. című fórumon. A campus aulájában ezt követően kerül sor Schmitt Pál ünnepi beszédére, illetve a Sapientia EMTE első marosvásárhelyi diákkollégiuma alapkővének elhelyezését megörökítő okirat aláírására.
ERDÉLY
Megalakult az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács
Erdély.ma, 2010. október 19.
2010. október 16-án Marosvásárhelyen a Civil Fórum Tehetséggondozási szekcióján belül megalakult az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács. Ezt megelőzően 17 tehetségsegítő szervezet képviselője fejezte ki szándékát nyilatkozat formájában, hogy részt kíván venni a Tanács tevékenységében. A Tanács megalakításának szükségessége abból a felismerésből fakadt, hogy a mai társadalomban a tehetség egyre inkább felértékelődik. A tehetségeink azok, akik Magyarország, Románia és Európa felé az erdélyi magyarság arculatát meghatározzák.
Az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács olyan független, az erdélyi magyar tehetségtámogató szervezetek tevékenységét segítő civil szerveződés, amely irányt mutató, szervezői és koordináló feladatokat lát el, összehangolja a tehetséggondozói folyamatokat és a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi összefogással segíti a tehetségek felkutatását, gondozását, és tehetségeik hasznosulását. Célja ugyanakkor a tehetségekkel foglalkozó és ezeket felismerő mentorok, tanárok és edzők munkájának a segítése és sokszintű elismertetése. A Tanács önszerveződő, politikamentes, nyitott testület, tevékenységének célja a tehetségbarát társadalom kialakítása.
A Tanács feladatai közé tartoznak: párbeszéd más érdekvédelmi szervezetekkel és az államigazgatás szakosodott szerveivel; tagjai álláspontjainak egyeztetése tehetséggondozás ügyében; szakmai képzések, fórumok szervezése; tehetségek felismerésének, kiválasztásának és a gondozási formáknak a létrehozása, segítése és működtetése; források bevonása tehetséggondozásra; a tehetséggondozás jó gyakorlatainak feltárása és népszerűsítése; a lehető legszélesebb körű összefogás kialakítása a tehetségesek segítése és a tehetségfejlesztő programok támogatása érdekében.
A Tanács egy társadalmi összefogás eredménye. Ennek megfelelően tagjai szakmai intézetek, civil szervezetek és gazdasági egységek képviselői.
Az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács tagjai:
Szakmai partnerek:
- dr. András Szilárd, Kolozsvár
- Beder Tibor, Csíkszereda
- Berszán István , Kolozsvár
- Laczkó György, Székelyudvarhely
- dr. Néda Zoltán, Kolozsvár
- dr. Péntek János, Kolozsvár
- Pető Mária, Sepsiszentgyörgy
- Popa Márta, Kolozsvár
- Varga László, Csíkszereda
- Vörös Alpár, Kolozsvár
Társadalmi partnerek:
- Szász Zoltán, Székelyudvarhely
- Somai József, Kolozsvár
- Bereczki Kinga, Sepsiszentgyörgy
- Szőcs Ildikó, Nagyenyed
- Elekes Zoltán, Csíkszereda
Gazdasági partnerek:
- Diósi László, Bukarest
- Potoczky László, Csíkszereda
Állandó küldött a magyar Nemzeti Tehetségsegítő Tanács részéről: Demeter József.
A megválasztott ügyvezető testület összetétele:
- elnök: Néda Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora
- alelnökök: Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány igazgatója, Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Líceum igazgatója és Somai József, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület ügyvezető elnöke.
Csizma vagy bakancs?
Új Magyar Szó, 2010. október 19. – Székedi Ferenc
Ha az SZNT a Jobbik-úton menetel, akkor a székely harisnyát előbb-utóbb fekete nadrágra, a csizmát pedig hasonló színű bakancsra cseréli...
A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Így hangzik a Magyar Köztársaság jelenlegi Alkotmányának az a cikkelye, amelyet a Székely Nemzeti Tanács a következőképpen szeretne megváltoztatni: A Magyar Köztársaság felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, a szomszédos országokban élő magyar közösségek jogainak védelme pedig, s e jogok intézményi garanciáinak megteremtése és fejlesztése államközi együttműködés tárgyát képezi.
A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Így hangzik a Magyar Köztársaság jelenlegi Alkotmányának az a cikkelye, amelyet a Székely Nemzeti Tanács a következőképpen szeretne megváltoztatni: A Magyar Köztársaság felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, a szomszédos országokban élő magyar közösségek jogainak védelme pedig, s e jogok intézményi garanciáinak megteremtése és fejlesztése államközi együttműködés tárgyát képezi.
Mivel ez a mondat nem éppen az alkotmányos szövegek egyszerű és tömör stílusát koronázza, furdalni kezdte oldalamat a kíváncsiság, hogyan is lett az SZNT-ből alkotmányjogász.
A válasz egyszerű és ott rejlik a javaslatot Budapestre röppentő levél szövegében: A Székely Nemzeti Tanács felkérést kapott, hogy javaslataival vegyen részt az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság munkájában, és ez által járuljon hozzá Magyarország új alkotmányának kidolgozásához.
A „felkérést kapott" meglehetősen általánosító szókapcsolat és leplezi a lényeget: kitől?
Nos, egy kis utánajárás után hamar kiderült: a Székely Nemzeti Tanács közvetve a Jobbiktól kapott felkérést és úgy gondolom, ezt a barátságot az erdélyi nyilvánosság előtt nem szabad sem titkolni, sem szégyellni. A Jobbik ugyanis demokratikusan megválasztott, magyarországi parlamenti párt, következésképpen szavazatok hosszú sora áll a zsidókat, a cigányokat, a globalizmust, az uniót, a tótokat, az oláhokat, a szerbeket, minden más magyarországi pártot és általában a másságot megvető, a társadalmat legszívesebben félkatonai alakulatokkal vezetni óhajtó célkitűzései és megnyilatkozásai mögött.
Az új alkotmány előkészítésének a folyamatában a magyarországi parlamenti pártok képviselőcsoportjai lehetőséget kaptak arra, hogy megnevezzenek öt olyan társadalmi szervezetet, amelyeket véleménnyilvánításra kérnek fel. A Jobbik a Székely Nemzeti Tanácsot helyezte a Magyar Konzervatív Alapítvány, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Magyarok Világszövetsége és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társaságába. Ez utóbbinak a javaslatait az alkotmány-előkészítő bizottság már visszautasította, mivel Szálasi-idézettel ékesítették mondanivalójukat.
A Magyarok Világszövetségének általunk mindeddig egyetlen keresztnevén számon tartott, de ezután három keresztnevet használó elnöke – Patrubány Miklós István Ádám – olyan vaskos iratcsomót küldött a testület asztalára, amelyből kiderül, hogy Magyarországon történjen is bármi, az csupán halovány utánzata mindannak, amit az MVSZ egyszer már kigondolt.
Az SZNT alkotmányjogászsága ehhez képest egy kis morzsa a Jobbik-javasolta szervezetek nemzetmentő elképzeléseinek az asztalán. És igazolja azt is: a tanács átalakul. Mindeddig ugyanis bármire kérték, kerek-perec egyetlen indoklással elutasította: mi, kérem szépen, közképviseleti intézmény vagyunk és kizárólag a székely autonómiával foglalkozunk. Az önrendelkezéssel. Amelynek eredményeként a székely nép önmaga ura lehet és nem függ senkitől.
Csak hát ennek a saját uraságnak a titka nem néhány kiagyalt mondatban, hanem mindazokban az összefüggésekben rejlik, amelyekkel az SZNT egyáltalán nem foglalkozik. A gazdaságban, a társadalmi megújulásban, a családok mindennapi életvitelének a megkönnyítésében, a Székelyföld felzárkóztatásában olyan térségek mellé, amelyek elnyargaltak mellette.
Az SZNT a jobb élet keresése helyett a Jobbik mellé szegődött és ezen nincs amit csodálkozni, hiszen a szavakkal való dobálózás és az ésszerű cselekvés közötti különbség mindkettőt ugyanarra a kényszerpályára állítja.
Mindeközben pedig a Székely Nemzeti Tanácsnak még valamit nem szabadna felednie: az a közösség, amelynek a nevében beszél, alapjában véve soha nem volt és nem is lesz idegengyűlölő. Még akkor sem, ha néhányan imitt-amott ezt a mondatot igyekeznek megcáfolni. Ha az SZNT a Jobbik-úton menetel, akkor a székely harisnyát előbb-utóbb fekete nadrágra, a csizmát pedig hasonló színű bakancsra cseréli...
MAGYARORSZÁG
Martonyi: A magyar külpolitika a választások után értékalapú lett
Magyar Nemzet, 2010. október 19
Remélhetőleg a 2011 első fél évében esedékes magyar uniós elnökség végéig megkezdi működését a budapesti székhelyű Népirtás és Tömeges Emberi Jogsértés Megelőzési Központ – mondta Martonyi János külügyminiszter a harmadik budapesti emberi jogi fórumon hétfőn a Külügyminisztériumban.
A tárcavezető a kétnapos nemzetközi konferencián mondott beszédében hangsúlyozta: a központ két jelentős magyarországi intézmény, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködésében jöhet létre; a két egyetemnek ugyan különböző a háttere, de céljaik, értékeik hasonlóak.
A jogsértéseket megelőző központ létrehozásában sok neves tudós, szakértő segédkezik – közölte Martonyi, köszönetet mondva a támogatásért. Az intézmény céljai megjelennek a 2010-2011-ben az EU elnökségét betöltő trió – Spanyolország, Belgium és Magyarország – programjában is – fűzte hozzá.
Európai székhelyű központként az intézet bizonyára szoros kapcsolatot alakít majd ki az EU-val, de különleges partneri viszonyt kell kiépítenie például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel(EBESZ), az Afrikai Unióval, az Amerikai Államok Szervezetével(OAS) és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségével (ASEAN), továbbá a nem kormányzati szervezetekkel is együtt kell működnie – jegyezte meg a tárcavezető. Hozzátette: reméli, hogy sok ország hozzájárul majd a központ céljainak eléréséhez.
Navanethem Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa videoüzenetében a népirtások és emberi jogsértések megelőzése kapcsán úgy fogalmazott: ezek az esetek nem egyik napról a másikra történnek, ezért is különösen fontos a megelőzés, amelyet hatékonyan segíthet a budapesti központ.
John Shattuck, a CEU rektora beszédében elmondta: a budapesti központ létrehozásával a magyar kormány bizonyítja, hogy külpolitikája valóban értékközpontú. Ugyanakkor a népirtások és emberi jogsértések megelőzésében a kormányok mellett a nemzetközi szervezeteknek és a civil szférának is kiemelt szerep jut – tette hozzá.
A Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese, Balla Péter a bibliai tízparancsolatot idézve úgy vélte, a Ne ölj! parancs valójában az élet értékének védelmét is előírja. Reményét fejezte ki, hogy a központ munkájához más országok is csatlakoznak majd. A konferenciát megnyitó beszédében Németh Zsolt külügyi államtitkár az emberi és az alapvető szabadságjogok védelmének szükségességét hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar kormány is ennek szellemében tevékenykedik. A konferencia zárt ülésén mondott beszédében az államtitkár hangsúlyozta, a budapesti központ létrehozásával a magyar kormány hozzá kíván járulni az emberi jogok nemzetközi védelméhez, különös tekintettel a népirtás és a tömeges emberi jogsértések megelőzésére.
A központ alapításának tervét 2008-ban, az első budapesti emberi jogi fórumon jelentette be a Külügyminisztérium, a megvalósíthatósági tanulmány 2009-re, a második fórumra készült el, ez 2-2,5 millió euróra becsülte az intézet éves fenntartási költségét. 2008-ban Göncz Kinga, akkori külügyminiszter azt mondta: a budapesti intézet célja egyebek mellett a világban kialakuló konfliktusok előrejelzése lenne. Az intézet alapító okiratát a hétfői eseményen írták alá a CEU és a Károli Gáspár Református Egyetem vezetői.
A harmadik budapesti emberi jogi fórum kétnapos konferenciáján beszédet mond mások mellett M. Bacre Ndiaye, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának igazgatója és Eileen Chamberlain Donahoe, az Egyesült Államok genfi emberi jogi nagykövete. Felszólal továbbá Egyiptom, Norvégia és India genfi ENSZ nagykövete is.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Német politikusok a multikulti „haláláról"
Új Magyar Szó, 2010. október 19. – Gy. Z.
Totálisan megbukott Németországban a multikulturális modell, amely szerint különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett – ezek Angela Merkel kancellár hétvégi szavai.
A német politika nagyasszonyának kijelentése bár fontos mérföldkő, aligha jelenti az országban nyáron föllángolt, és azóta is hevesen lobogó vita végét; még akár parázs is lehet a tűzre. Angela Merkel szerint ugyanis megbukott a hétköznapi beszédben csak „multikulti"-nak becézett multikulturális modell. A kancellár úgy véli, illúzió volt az az elképzelés (remény), hogy a különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett.
Amin természetesen nem azt kell érteni, hogy a német földön virágzó különböző ősi kultúrák békétlenkednének egymással – végső soron a bajor és a szász, a porosz és a frank, a sváb és úgy általában a germán hagyományok sok esetben egymásra épülnek –, a fő gondot a betelepülők, elsősorban az iszlámhívő török és arab nemzetiségűek hozzák magukkal.
Vendégmunkásból menekült
A Németország etnikai térképét átrajzoló külföldiek az 1960-as években először vendégmunkásként érkeztek, és miként az elnevezésük is mutatja, meghatározott időre, hogy így gondoskodjanak otthon maradt családjaik eltartásáról. Mi sem természetesebb azonban, hogy megtetszett nekik a nyugati életszínvonal, amit – persze – csak kevesek érhettek teljességében el, de aminek részesei lehettek, az is jócskán meghaladta a hazai szintet. Voltak, akik ott helyben házasodtak (csakis egymás között), s ha gyermekük született, a kicsi természetesen megkapta a német állampolgárságot.
Ezzel maguk is több jogot szereztek. Mások kivitették a családtagjaikat, és ugyancsak sokasodtak, hasonló előnyöket szerezve. A vendégmunkások zöme átalakult gazdasági menekültté, akik ugyanazokra a szociális ellátásokra – például adott esetben munkanélküli segélyre – jogosultak, mint a született németek. És elkezdtek politikai jogokat követelni. Nagyobb beleszólást a közéletbe, elsősorban a helyi közigazgatásba, s egyre erőteljesebben a nagypolitikába is.
Tüzet gyújtottak
Miközben pedig Nyugat-Európa általánosságban elindult a teljes ateizálódás irányában, ezek a jól záródó közösségek őrzik a maguk vallását: életüket az iszlám előírásai szerint élik, ami azonban egyre több törést okoz mind a köz-, mind a hétköznapi életben.
Nemcsak Németországban irritálja a társadalmat, hogy burkába, csadorba, vagy egyszerűen „csak" fejkendőbe öltözött lányok-asszonyok lepik el a szupermarketeket; egyre több országban tiltják be a viseletüket (tegyük hozzá: sokszor ebbe csomagolva be a terrorellenes hisztériát), bár épp az őskeresztények története a legjobb példa arra, hogy egy vallás betiltása legföljebb katalizálja a terjedését.
Nem véletlen, hogy a német városokban egyre-másra nőnek ki a földből a mecsetek, még a kölni városképet is csaknem megváltoztatták, amikor engedélyt kaptak a Rajna túlpartján saját muzulmán imaházuk megépítésére. A közvélemény azonmód tiltakozott, hiszen a minaretek még a világörökség részét képező dóm tornyait is „lenézték" volna, így a terveket át kell dolgozni.
Az igazi tüzet azonban a nyáron Thilo Sarrazin, a Bundesbank azóta lemondani kényszerült elnökségi tagja, Berlin hét esztendőn át tisztségben levő, szociáldemokrata pénzügyi szenátora lobbantotta fel: augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muzulmán, vagyis az arab és a török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjaik révén húzott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon.
Nem várt támogatást kapott a minap Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnöktől, aki arról beszélt, hogy „az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak" a beilleszkedés során, és azt a következtetést vonta le, hogy „nincs szükség idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra".
A beilleszkedés pártján
A német egység napján, október 3-án megszólalt Christian Wulff köztársasági elnök is; Brémában mondott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Németországban élő muzulmánok a társadalom szerves részét képezik. Rendkívül fontos feladatnak nevezte a bevándorlók integrációját, és leszögezte, hogy a jövő azoké a nemzeteké, amelyek nyitottak a kulturális sokszínűségre. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egy hete tett látogatást Berlinben, Wulff pedig éppen tegnap érkezett Ankarába, tehát a német–török kapcsolatok intenzitása igencsak megnövekedett az elmúlt napokban.
Nyilvánvalóan a látogatás elé időzítette a Stuttgartban megjelenő Süddeutsche Zeitung azt a hétvégén megjelent interjút, amelyet Abdullah Güllel, a Török Köztársaság elnökével készített. Gül szót emelt honfitársainak németországi integrációja mellett, amelynek szerinte már az óvodában el kell kezdődnie. A beilleszkedést eddig csak német politikusok szorgalmazták, bírálva a muzulmán (köztük a török) bevándorlók egy részének vonakodását.
„Milyen jó nekünk"
Németország mindeközben nagy dilemmával küzd. Határain belül mind szélesebb körben terjed az iszlám (és ne feledjük: a 2001. szeptember 11-i merényletek szálai is Hamburgba vezetnek), ugyanakkor a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül. De aki Németországba jön, annak be kell illeszkednie, magáévá kell tennie a német kultúrát és értékeit" – hangsúlyozta a kancellár. Merkel szerint a multikulti hitvallása – „immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk" – teljességgel megbukott.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A megmaradás ereje... Schmitt Pál beszéde a Márton Áron tiszteletére tartott koncert előtt Marosvásárhelyen
(„Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyek alapján minden magyar embernek találkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófödte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelvet beszélnek és hat-hét féle nyelven imádják az Istent".)
Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a mai napon Önökkel ünnepelhetek itt, Marosvásárhelyen. És hatalmas tisztesség számomra, hogy megidézhetem Önökkel a 30 esztendővel ezelőtt elhunyt Márton Áron életművét, kopogtathatok a szívükön az ő gondolataival. Mert tőle származnak a megidézett sorok Erdély sokszínű tájairól és sokszínű lelkéről.
Kolozsvárott, püspökké szentelésekor hangzottak el ezek a mondatok. Már akkor tudta, hogy a nyáj, a közösség, melyért most felelősséget vállal, sokkal nagyobb, mint az egyházmegye.
A katolikusok hite szerint azt, akinek boldoggá-avatási kérelmét befogadja a Szentszék, pere elindul, már megilleti az „Isten szolgája" cím.
Én azt hiszem, Márton Áron püspököt egy másik cím is megillet: a magyarság szolgája.
Mert saját egyházának hívein túl lelkipásztorává lett az egész hányattatott sorsú erdélyi magyarságnak. Mert hitt nemzete történelmi igazságában. Ragaszkodott a magyarok kisebbségi, kulturális jogaihoz, s a földhöz, melyet szavai szerint „őseink vére és könnye puhított". Kiállt a felekezetek évszázados értékei mellett. De kárhoztatta a „felekezeti szemszöget". Hogy a magyarok oly gyakran a sokszínű gazdagság öröme helyett törésvonalakat látnak a hitbéli, politikai különbségekben, és sebzetten, haraggal fordulnak testvéreikhez. Ostorozta azokat, akik összetévesztik a megbékélést a meghunyászkodással, a kompromisszumot az önfeladással. Nem félt vitába szállni a hatalommal, ellenszegülni rossz döntéseinek. Méltósággal vállalta a meghurcoltatást, a börtönt, de még hosszú raboskodása után sem akart mártírnak mutatkozni. (...)
Kedves Barátaim!
Azt hiszem, így a huszonegyedik században már jócskán benne élve éppen itt az ideje, hogy a magyarság letegyen arról az önsorsrontó szokásáról, hogy csak a bajban képes összefogni.
Amennyi szenvedést az erdélyi magyarságnak az elmúlt kilencven esztendőben ki kellett állnia, a természet törvényei szerint már fel kellett volna adnia! Több mint két emberöltő! Ennél rövidebb idő alatt is országok, egész népcsoportok tűntek el a történelem színpadáról. Ennyi idő éppen elég lehetett volna, hogy a magyarok már ne akarjanak önmaguk lenni.
Hogy mégsem így lett?
Annak legfőbb forrása, magyarázata az erdélyi történelem lapjain keresendő. A megmaradás ereje ott van a fejedelmek virágzó udvaraiban, gazdag kultúrájában. Ott van az irodalom anyanyelvet őrző soraiban éppúgy, mint 1956 székelyföldi visszhangjában, a forradalomért kivégzettek, bebörtönzöttek mártíromságában.
És ott van a lelkiismereti szabadságot hirdető szellemben, mely minden európai törekvésnél előbb, az 1568-as tordai országgyűlésen mondta ki: „ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől!" Vagyis mindenkinek joga van vallást, hitet választani. Sőt, joga van eszmét, irányzatot, politikát követni. Így, ezzel a választásával együtt lesz fontos.
Erdély történelmi nagysága ebben is áll: a négy felekezet egyformán fontos, nemzetépítő jelenlétében.
Hölgyeim és Uraim!
Jól tudom, ma szép számmal vannak itt közöttünk fiatalok. Ott ülnek fenn a karzaton. Örülök, hogy velünk vannak, és a rájuk jellemző szemszögből, kicsit távolabbról, felülről látják a többieket. Szeretném, ha mindazok, akik az erdélyi magyar közéletben bármilyen módon részt vesznek, mindig magukon éreznék ezt a tekintetet, a következő nemzedékek figyelmét!
Ez a tekintet ugyanis - miként a tizenéveseké szokott lenni - kíméletlen.
Ők számon fogják kérni az örökségüket, az előttük járók fejére fognak olvasni minden elvesztegetett lehetőséget.
Ők már csak a szüleik elbeszéléséből tudják, milyen nehéz az: kínkeservvel, meghurcoltan, szenvedve magyarnak lenni. Ők a szabadságba születtek. Csak magyarok szeretnének lenni, ilyen tisztán, ilyen egyszerűen. Nem értik a viszályokat, gyűlölik a széthúzást. Értik viszont a halk szavakat, megvetik a melldöngetést. Ahogy Márton Áron fogalmazott: „a fiatalok az erdélyi magyarság útját akarják".
Bizony, az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét! Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével.(...)
A mai napon két érmet hoztam magammal ajándékba. Az egyiken a honfoglaló vezérek alakja látható. A hét arc, a hét tekintet arra figyelmeztet, hogy a magyaroknak végzetük az egység, a közösen elvégzendő munka, az összefogás.
A másik érem Szent István király alakját idézi meg, s vele a közös örökséget, a sokszínű közös hazát.
Az anyaországiak évtizedek óta úgy jönnek Erdélybe, hogy ihassanak az igaz, szép magyar szóból, belélegezhessék a hagyományt. De azt is tudjuk, hogy arra, ami volt, ma új világ épül, a mai magyaroké.
Ma hoztunk még valamit Önöknek: az összefogás élményét. Magyarország idén példátlan akarat-egyesítéssel, azzal az elvárással küldte az Országgyűlésbe a képviselőket, azzal adott megbízást a kormányzó pártoknak, hogy legyenek úrrá a széthúzáson. Teremtsék meg a magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi, gazdasági újraegyesítését.
Meg is tettük, amire megbízást kaptunk: az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges eljárásban megszerezhető magyar állampolgárság törvényével készek vagyunk új alapokra helyezni a nemzet ügyét.(...)
|
