Tartalomjegyzék

EP-ALELNÖK

Tőkés a MOGYE diszkriminatív chartájáról és az erdélyi magyar politikai erők összefogásáról

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) súlyosan diszkriminatív chartájáról, az erdélyi magyar politikai erők demokratikus összefogásának szükségszerűségéről, valamint a magyarellenes megnyilvánulások elleni határozott fellépés fontosságáról volt szó azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tartott Marosvásárhelyen Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanács elnökével és Kincses Előd ügyvéddel közösen.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem legfőbb döntéshozó szerve nem tartja tiszteletben a demokratikus elveket azzal, hogy nem veszi figyelembe az új tanügyi törvény rendelkezéseit, miszerint a multikulturális egyetemeken önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint. Ennek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Továbbá elfogadhatatlan az, hogy míg a román és magyar diákok fele-fele arányban tanulnak az intézményben, annak szenátusában kétharmados a román többség. Kincses Előd ezzel kapcsolatosan elmondta: közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Panasszal fordult az oktatásügyi minisztériumhoz is, akárcsak Markó Bélához, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyetteshez. Az ügyvéd ismételten jelezte: ha panaszát nem fogják elfogadni, illetve nem vonják vissza és nem dolgozzák át a chartát, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot.

Tőkés László az újságírók kérdésére válaszolva elmondta: nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban. Az EMNT elnöke állást foglalt a mozgalom olyan, alulról építkező hálózatának a kialakítása mellett, amely a magyarokat kérdezi meg, hogy mit szeretnének, nem felülről mondva meg, hogy mi a jó nekik. A romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a "kizárólagos posztkommunista pártegységgel" szemben, tette hozzá Tőkés László utalva ezzel az RMDSZ más erdélyi magyar politikai erőkhöz való viszonyulására. Szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben a volt pártelnök elmondta, hogy szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt a romániai magyarságot mérgező „politikai cián". Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását.

"Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle" – hangzott el. Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak, nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye. Márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott "pártegységgel" - fejtette ki Tőkés László. "Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt! - szögezte le Tőkés László. Mindezek mellett elhangzott az is, hogy szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki "kizárólagos és elutasító", így megvan az esély az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma munkájának a felújítására.

Még mindig nem vonták felelősségre a Tőkés meggyilkolására bujtogató újságírót

Krónika, 2011. szeptember 26. – Szucher Ervin

Egyelőre semmiféle döntés nem született Tőkés László európai parlamenti alelnöknek a Ştefan cel Mare című román nyelvű kiadvány főszerkesztője, Mihai Florin Nahorniac újságíró ellen májusban benyújtott panasza kapcsán. Tőkés szombati, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a fővárosi törvényszék melletti ügyészségen és az Országos Diszkrimináció ellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel a Román Vasúti Társaság (CFR) vonatain terjesztett Ştefan cel Mare című lap igazgató-főszerkesztőjét, volt államelnökjelöltet.

A lapban Florin Bucovineanul néven aláírt, május elején megjelent cikkében a szerző „szerencsétlen bozgornak" nevezi Tőkést, majd az EP-alelnök meggyilkolására buzdítja olvasóit, az írás végén feltéve a kérdést: „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót röpítene ennek a hazaárulónak a fejébe?"

„Úgy látszik, hogy nagyon nehéz döntés előtt állnak, és nem egyértelmű, hogy a fejbe repített golyó a meggyilkolás szinonimája lenne" – jegyezte meg Kincses Előd, Tőkés ügyvédje. Emlékeztetett: az Asztalos Csaba által vezetett diszkriminációellenes tanács eddig két ízben ült össze a Nahorniac-ügyben. Érdemben viszont csak egyszer tárgyalt, ugyanis az első terminusra nem tudta beidézni az inkriminált lap főszerkesztőjét. A második, szeptember 13-ai meghallgatáson a tartalékos tábornok Mihai Florin Nahorniac azzal védekezett, hogy egy ügyben nem folyhat két eljárás ellene, az ügyészségen és a diszkriminációellenes tanácsnál is. A testület tagjai elmagyarázták, hogy a két eljárás egymástól teljesen független.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnának

Tőkés László védelmében ismét megszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki nem sokkal a botrány kitörése után is hallatta szavát. A magyarországi legfelsőbb bíróság volt elnöke úgy véli, hogy a Kárpát-medencében 2011-ben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások közül kétségtelenül a Nahorniac „felhívása" bizonyul a legsúlyosabbnak. A tanács még a nyár elején különböző romániai, magyarországi és nemzetközi fórumokhoz fordult, felhívva a közvélemény figyelmét, hogy az EP alelnöke szülőhazájában, az Unió egyik országában milyen veszélynek van kitéve. „Ismét a nyilvánossághoz fordulunk, mert meggyőződésem, hogy a románok is elítélik a gyilkosságra való felbujtást" – jelentette ki a hétvégén Marosvásárhelyen Lomnici. Kérdésünkre, hogy a sajtóüzeneteken túl, az emberi jogok és emberi méltóság védelmezésére alakult civil szervezet kíván-e konkrétabb lépéseket tenni, a tanács elnöke elmondta, hogy előbb megvárják az ügyészség és a CNCD eljárásának lezárását. „Amennyiben ezek eredménytelenek, akkor közvetlen módon az európai országok államelnökeihez fordulunk" – szögezte le a Krónikának Lomnici Zoltán

Mihai Florin Nahorniac, akit telefonon értünk el, nem kívánt válaszolni kérdéseinkre, s csak annyit kiabált a kagylóba, hogy „ne kérdezzen semmit, menjen az ördögbe, és hagyjon, mert én Lengyelországban vagyok".

MOGYE: bírósági pert kezdeményeznek

A sajtótájékoztatón továbbá Kincses Előd rámutatott, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) legfőbb döntéshozó szerve nem tartja tiszteletben a demokratikus elveket, nem veszi figyelembe az új tanügyi törvény rendelkezéseit, miszerint a multikulturális egyetemeken önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, és elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy míg a román és magyar diákok fele-fele arányban tanulnak az intézményben, annak szenátusában kétharmados a román többség. Kincses Előd ezzel kapcsolatban elmondta: közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Panasszal fordult az oktatásügyi minisztériumhoz is, akárcsak Markó Bélához, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyetteshez. Az ügyvéd ismételten jelezte: ha panaszának nem lesz hatása, illetve nem vonják vissza, és nem dolgozzák át a chartát, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) pénteken kiadott közleményében leszögezi: Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van a magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveinek figyelmét is felhívják a diszkriminációs ügyre. Emellett a négy magyarországi orvos- és gyógyszerészképző egyetem vezetőit is felkérik, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körűvé tételéhez Marosvásárhelyen.

Tőkés: van igény az együttműködésre

A romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a „kizárólagos posztkommunista pártegységgel" szemben – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva ezzel az RMDSZ más erdélyi magyar politikai erőkhöz való viszonyulására. „Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" – hangsúlyozta a politikus, aki szerint, ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), kockára teszi a magyarság zámarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Rámutatott: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki „kizárólagos és elutasító", így van esély az Erdélyi Magyar Együttműködési Fórum munkájának a felújítására.

Tőkés László: demokratikus összefogásra van szükség a "kizárólagos posztkommunista pártegységgel" szemben

MTI, 2011. szeptember 24.

Az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kérdésekre válaszolva élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Úgy vélte, hogy e szövetség berkeiből kizárólagosságra törekvő, más politikai erőkkel szemben kérlelhetetlen vélemények hangzanak el, elsősorban Markó Béla volt RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes részéről, illetve annak közvetlen környezetéből.

Tőkés szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben kifejtette: szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT) a romániai magyarságot mérgező "politikai cián", "politikai környezetszennyezés". Az EMNT elnöke emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását. "Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle" - mondta Tőkés László.

Hozzátette azonban: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki ilyen "kizárólagos és elutasító". "Úgy látom, hogy Kelemen Hunorban (az RMDSZ elnökében) megvan a szándék a tárgyalásokra" - mondta, utalva arra is, hogy Borbély László politikai alelnök is javasolta az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma (EMEF) munkájának felújítását, vagyis készséget mutatott a párbeszédre és az együttműködésre.

A továbbiakban Tőkés úgy fogalmazott: "Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak", nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye. Márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott "pártegységgel" - fejtette ki az EMNT elnöke. "Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt! - szögezte le Tőkés László.

Úgy fogalmazott: a demokratikus Európában elképesztő, hogy kárhoztatják a demokratikus pártalapítás kérdését. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor véleményét idézte, mely szerint a demokráciában semmi kivetnivaló nincs abban, ha pártot alapítanak. "Demokratikus összefogásra törekszünk a kizárólagos posztkommunista pártegységgel szemben" - mondta Tőkés.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban, nem akar pártpolitikus lenni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy most már létezik egy mozgalom (az EMNT szervezésében - a tud megj.), és most már van egy párt is, amely a mozgalom eszköze. Állást foglalt a mozgalom olyan, alulról építkező hálózatának a kialakítása mellett, amely a magyarokat kérdezi meg, hogy mit szeretnének, nem felülről mondva meg, hogy mi a jó nekik. Tőkés László szerint ilyen értelemben az RMDSZ összetéveszti magát a néppel, amelyet képviselnie kellene.

Az RMDSZ-nek le kell mondania a „különútról"

Nyugati Jelen, 2011. szeptember 26. – Mediafax

Tőkés László EMNT-elnöknek „szinte meggyőződése", hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a „különutas" szerepéről.

Pénteki marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés elmondta, felhívást intéz „a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához", engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, melynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aláírásokat gyűjtött, és a Magyar Polgári Párttal – jelenti a MEDIAFAX tudósítója.

„Az RMDSZ pártban gondolkodik, mi másként, a magyarság összes erőivel való együttműködésben gondolkodunk. (...) Úgy véljük, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének nyilatkozata értelmében sor kerül a párbeszédre, és a nemzeti összefogás fóruma keretében tudunk majd tárgyalni. Ez a fórum rég nem ült össze, de most alkalmunk lesz egyeztetni az összes politikai párttal, mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel. Én ezúton intézek felhívást a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához, hagyja Kelemen Hunort, ha nem akarja, hogy Hunor az ő epigonja legyen – mert még csak epigonja sem lesz, ha nem engedi meg neki ezt a párbeszédet együttműködésünk érdekében" - mondta Tőkés.

Hozzátette, az RMDSZ-nek le kell mondania a „különutasságról", de „végső soron" a magyar közösség lesz az, mely dönt e kérdésekről, a választók fogják „megszabni az útirányt".

„Az RMDSZ az elmúlt húsz esztendőben elvesztette a magyar szavazatok 50 százalékát, itt az ideje tehát, hogy összegyűjtsük az összes magyar szavazópolgár voksát. És ezt csak együttműködve lehet elérni, jó szándékkal, és nem az egypártrendszerben gondolkodó barátunkra, Markó Bélára jellemző politikai különutassággal" - fejtette ki Tőkés László.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol, a magyar politikai alakulatok külön el tudnák-e érni a parlamenti bejutáshoz szükséges választási küszöböt, Tőkés László azt válaszolta: „szinte meggyőződése", hogy az az együttműködés, amelyről ő beszél, megvalósítható, az RMDSZ meg kénytelen lesz „alkalkalmazkodni" a magyarság legfőbb érdekeinek követelményeihez.

„Szinte biztos vagyok benne, hogy lehetséges ez az együttműködés, és az RMDSZ sem tehet mást. Véleményem szerint a magyar politizálásban is rendszerváltásra van szükség, miként ez megtörtént Magyarországon is a neokommunizmus és posztkommunizmus hosszas időszaka után. Elérkezett az idő, hogy e rendszerváltás megtörténjék. Mi már 2008-ban szorgalmaztuk ezt a rendszerváltást, de az RMDSZ vezetői bíztak kormánybeli pozícióiknban, nem értették meg, hogy tagjaikat mindinkább lebilincseli a kormány, és ez a helyzet visszaüt a magyar közösségre. Remélem, ezúttal nem találnak majd rejtett kiskapukat. Az RMDSZ-nek tartania kell magát közösségünk nagy érdekeihez" - fűzte hozzá Tőkés.

Tőkés üdvözli Florea "döntését", miszerint Bernádyról nevezik el a marosvásárhelyi 2-es iskolát

Transindex, 2011. szeptember 25.

Tőkés László, az EMNT elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy az, hogy a 2012-es választásokon magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek, az utolsó esély arra, hogy a magyarok megvédjék közösségüket és az iskoláikat.

Az EP alelnöke egy általa aláírt dokumentumot ismertetett, amelyben üdvözli Dorin Florea polgármester „döntését", miszerint a 2-es számú marosvásárhelyi általános iskola Bernády György nevét viselje.

Ismert tény, hogy a korábban csak számozott, utóbb nevet kapó iskolák közül jelenleg csak egy viseli magyar személyiség nevét. A polgármester bejelentése eleget tesz a magyar közösség kívánságának, és reméljük, hogy nem merülnek fel különböző kitalált okok, amelyek megakadályozzák ezt a névadást – áll a dokumentumban. Ugyancsak eszerint a magyar közösség ereje az együttműködésben és az erdélyi magyar közösség érdekében való cselekvésben, a kicsinyes pártérdekek félretételében áll, és 2012-ben egy magyar polgármester megválasztása Marosvásárhelyen lehet az utolsó lehetőség az itteni magyarság számára, hogy a közösségét és az iskoláit megvédje. Tőkés felhívást intézett valamennyi magyar szervezethez, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Marosvásárhely következő polgármestere magyar legyen. Véleménye szerint erre minden esély megvan.

Dorin Florea kedden egy sajtótájékoztató keretében nyilatkozta azt, hogy helyesnek és természetesnek tűnik számára, hogy az általa építetett iskola a volt polgármester, Bernády György nevét viselje. Korábban a PSD azzal a javaslattal állt elő, hogy az oktatási intézménynek Adrian Păunescu nevét adják. Ennek kapcsán Florea hozzátette, hogy annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a nemrég elhunyt költőnek is szobrot állítsanak a városban.

Megszerezhetjük a magyarság minden szavazatát

Háromszék, 2011. szeptember 24.

Tőkés László EMNT-elnöknek "szinte meggyőződése", hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait.

Az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a "különutas" szerepéről, ezért Tőkés felhívást intéz "a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bé­lá­hoz", engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az EMNP-vel és az MPP-vel. "Az RMDSZ az elmúlt húsz esztendőben elvesztette a magyar szavazatok ötven százalékát, itt az ideje tehát, hogy összegyűjtsük az összes magyar szavazópolgár voksát. És ezt csak együttműködve lehet elérni, jó szándékkal" – nyilatkozta Tőkés, aki "szinte biztos" abban, hogy lehetséges ez az együttműködés, noha ezúttal is élesen bírálta az RMDSZ-t. A politikus marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke is részt vett, és kijelentette: Románia számára is presztízskérdés, hogy határozottan fellépjen a magyarellenes megnyilvánulások ellen, amelyek egyik legsúlyosabb példája volt, hogy egy román hetilap Tőkés László meggyilkolására buzdított. A kiadványt vonatokon terjesztették, a sértett nevében Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd emelt panaszt az illetékes hatóságoknál.

Értesítik az európai államfőket a „Tőkés László megölésére való felbujtásról"

Nyugati Jelen/Mediafax, 2011. szeptember 23.

Kincses Előd, az RMDSZ volt Maros megyei elnöke pénteken bejelentette, hogy Tőkés László nevében értesítették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az ügyészséget, miután egy vonatban terjesztett újságban Tőkés László meggyilkolására uszítottak, elmondta, tájékoztatják az európai államfőket.

Kincses Előd ügyvéd egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón mondta el, hogy Tőkés László EP alelnök nevében, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, jelezték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a bukaresti ügyészségen, hogy a Bukarest-Marosvásárhely intercity járaton osztogatott Ştefan cel Mare nevet viselő újságban Tőkés megölésére buzdító írás jelent meg, de késik a román hatóságok válasza, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.

Kincses átadta a sajtónak az említett újságcikk fénymásolatát, amelyben ilyen részletek vannak: „ Lám, mire képes egy hazaáruló, ez a szerencsétlen bozgor, Tőkés László", „Senki nem kerül ebben az országban, aki fejbe lőné ezt az árulót?, állítása szerint az idézett cikk diszkriminálja a magyar közösséget és sérti Tőkés méltósághoz való jogát.

Az ügyvéd szerint a román vasúttársaság (CFR) képviselői azt nyilatkozták, nincs semmi közük a Ştefan cel Mare újsághoz, ő pedig ügyfele nevében május 27-én értesítette a bukaresti ügyészséget, a gyilkosságra való felbujtásról és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot .

Kincses elmondta, az ügyészségről semmilyen választ nem kapott, annak ellenére, hogy letelt a törvényes 60 nap.

Kifejtette az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 13-án tárgyalta az ügyet, a döntését később közli, ekkor a Ştefan cel Mare újság főszerkesztője, Florin Nahorniac, egykori államelnökjelölt azzal próbált védekezni, hogy ne vonhatja felelősségre egyszerre két intézmény, az ügyészség és az Országos Diszkriminációellenes Tanács.

„Ha nem hozzák meg a megfelelő törvényes döntést, értesítjük az ügyről az európai államelnököket", fejtette ki Kincses, aki utóbb azt is elmondta, a Tőkés ügyről a tájékoztatást az Emberi Méltóság Tanácsa végzi el, amelynek tíz országban van képviselete.

Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomniczi Zoltán ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben vizsgálta a „magyarellenes jelenségeket" Szlovákiában, Ukrajnában és Erdélyben is és a Romániában tapasztalt legsúlyosabb ügy a Tőkés ügy.

„Úgy értékeljük az ilyen, fizikai megsemmisítésről szóló fenyegetés nagyon sokat árt Romániának. Felkérünk mindenkit az emberi méltóság kölcsönös tiszteletére.

Felhívjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai magyarellenes jelenségre, amely ütközik a román törvényekkel de az EU-s felfogással is", mondotta Lomniczi.

Tőkés László szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács által vizsgált magyarellenes jelenségek közé sorolható az is, hogy a kolozsvári központi temetőben egyetlen őr sem beszél magyarul, hogy a város központjába, a református templom mellé új épületet akarnak felhúzni, a műemlékvédelmi törvények dacára.

Marosvásárhelyen az elemzett esetek között van az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol „ a magyar részlegnek nem adják meg a lehetőséget, hogy autonóm módon, külön szerveződjék, illetve a 2-es általános iskolában ahol elnevezési viták zajlanak arról, hogy a volt polgármesterről, Bernády Györgyről, vagy Adrian Păunescu költőről, „a kommunista diktatúra egyik képviselőjéről nevezzék el", mondotta Tőkés.

Tőkés László: nemzeti egységben gondolkodunk 

Szabadság, 2011. szeptember 26.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) súlyosan diszkriminatív chartájáról, az erdélyi magyar politikai erők demokratikus összefogásának szükségszerűségéről, valamint a magyarellenes megnyilvánulások elleni határozott fellépés fontosságáról volt szó azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tartott Marosvásárhelyen Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanács elnökével és Kincses Előd ügyvéddel közösen.

Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája által szerkesztőségünknek küldött közlemény szerint elfogadhatatlan az, hogy a MOGYE keretében, míg a román és magyar diákok fele-fele arányban tanulnak az intézményben, annak szenátusában kétharmados a román többség. Kincses Előd ezzel kapcsolatosan elmondta: közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Panasszal fordult az oktatásügyi minisztériumhoz is, akárcsak Markó Bélához, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyetteshez, ha pedig panaszát nem fogadják el, illetve nem vonják vissza és nem dolgozzák át a chartát, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot.

Tőkés László az újságírók kérdésére válaszolva elmondta: nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban. A romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a „kizárólagos posztkommunista pártegységgel" szemben – olvasható a közleményben. Tőkés László szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben a volt pártelnök elmondta, hogy szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt a romániai magyarságot mérgező „politikai cián". Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását: „Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle". Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak, nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye, márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott „pártegységgel" – fejtette ki Tőkés László. „Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" – hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. „Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt!" – szögezte le Tőkés László. A közlemény szerint a sajtótájékoztatón még elhangzott, hogy szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki „kizárólagos és elutasító", így megvan az esély az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma munkájának felújítására.

EMNT/EMNP/D.K.

Valljuk magunkat magyarnak! (Közeledik a népszámlálás)

Háromszék, 2011. szeptember 24.

Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor, a Kézdiszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet a küszöbön álló romániai népszámlálás rendkívüli fontosságára, valamint az EMNT népszámlálási kampányára.

Fogyunk – hangsúlyozta Bardócz Csaba –, mert míg az 1977-es népszavazáskor 1,71 millió személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 1992-re 1,62 millióra, 2002-re pedig 1,43 millióra csökkent a romániai magyarság száma. A lelkipásztor elmondta: az egyszerűsített honosítás mellett a népszámlálás ugyanolyan fontos számukra, ezért igyekeznek október 20-ig olyan népszerűsítő munkát folytatni, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, és semmiképpen ne székelynek, csángónak vagy más nemzetiségűnek. Aki székelynek vallja magát, a magyarság számát csökkenti. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámlálási űrlapon érdekes módon a nemzetiségi kockában nem a maghiar, hanem az ungur szó szerepel, és az 1100-as kódszámot viseli. Figyeljenek arra, hogy az űrlapra töltő- vagy golyóstollal, semmiképpen ne ceruzával írják be a nemzetiséget, előttünk – hangsúlyozta a lelkész. Akik nem tartózkodnak az országban, vagy más városban egyetemisták, azok családtagjainál legyen kéznél a személyazonossági kártyájuk másolata, hogy őket is be tudják diktálni. Ha valakit más városban is nyilvántartásba vesznek, azzal sincs gond, a számítógépes nyilvántartásból kiderül, ha kétszer szerepel a népszámlálási listákon.
Az űrlapon arra vonatkozó kérdés is található, hogy van-e valakinek második állampolgársága. A magyar állam nem közli senkivel, hogy ki kapta meg a magyar állampolgárságot, ezért nem kötelező erről nyilatkozni, hiszen nem tudni, mi a szándéka a román államnak ezzel a kérdéssel kapcsolatosan – mondotta a lelkész. Ha pedig valakit október 24-ig nem keres fel a számlálóbiztos, azt jelezni kell a polgármesteri hivataloknál, hogy ne maradjon ki senki a nyilvántartásba vételből. Az EMNT a kampány időszakában, október 1–20. között szórólapot juttat el minden székelyföldi magyar ember postaládájába. Bardócz Csaba Ma­gyar­nak lenni jó! szavakkal zárta sajtótájékoztatóját.

RMDSZ

A hétvége hírei

Háromszék, 2011. szeptember 26.

Markó: hatékonyabb európai szabályozást kisebbségi téren
Napjaink gazdasági kihívásai mellett az Európai Uniónak hosszú távú megoldásokat kell találnia a nemzeti önazonosságot érintő kérdésekre is – jelentette ki Maró Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) által szervezett konferencián. Markó szerint miközben politikai, morális és gazdasági téren közös európai identitás kialakítására van szükség, nem szabad lemondani a sajátos nemzeti identitásunkról, nyelvi, kulturális és vallási önazonosságunkról.

Ez immár nemcsak a nemzeti kisebbségek, hanem az összes európai nemzet alapvető érdeke – mondta. Markó úgy értékelte, az együttműködésen alapuló politikának és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak köszönhető, hogy mára törvény garantálja Romániában a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, valamint a teljes szintű anyanyelvű oktatást. Ezek nagy eredmények, de vannak még további, megoldásra váró kérdések, mint a kisebbségi törvény vagy a különböző autonómiaformák megteremtése. Ehhez azonban európai szinten is jóval konkrétabb és hatékonyabb szabályokra van szükség az etnikumközi viszonyokat és jogokat illetően – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Százezer ember előtt misézett a pápa
Több mint százezer ember előtt mutatott be szentmisét németországi látogatásának utolsó napján, tegnap délelőtt Freiburgban XVI. Benedek pápa. A négynapos pápai vizit utolsó nagyszabású nyilvános eseményét jelentő szentmisét az önálló érsekségnek számító baden-württembergi város repülőterén tartották, és arra szerte az országból, sőt, a szomszédos Franciaországból és Svájcból is érkeztek hívők. A katolikus egyházfő a hit szerepét hangsúlyozta a világot sújtó bajok elleni harcban. Utalt arra, hogy Isten szabadsággal ruházta fel az embereket, de figyelmeztetett a szabadság felelősségére. XVI. Benedek pápa a katolikus egyház megújulása mellett emelt szót, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ez a megújulás csakis a hit erősítése és megújítása által történhet. Homíliájában a pápa utalt az elmúlt évben ismertté vált szexuális botrányok által megrendült német katolikus egyház előtt álló hatalmas kihívásokra. Meggyőződését fejezte ki, hogy az egyház úrrá lesz a jelen és a jövő kihívásain, és a társadalom egyik legfontosabb összekötő eleme marad.

ROMÁNIA

Năstase szerint diverziót szolgál az EMNP bejegyzése

Szabadság, 2011. szeptember 26.

Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „Tőkés szatellit-pártja" rendkívül „aljasan támadta" Markó Bélát, ami arra vall, hogy a hatalom „diverziót próbál kelteni a magyar közösségben". Az ügyészségnek ugyanis meg kellett volna támadnia az EMNP bejegyzését – vélekedett a politikus szombaton, Aradon tartott sajtóértekezletén.

„Rendkívül kemény támadások voltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy tulajdonképpen a jelenlegi, felelőtlen hatalom diverziókkal próbálkozik a magyar közösségben, radikális megoldásokat teremtve és radikális üzeneteket továbbítva, ily módon destabilizálva a politikai helyzetet, amely húsz év után, legalábbis a magyar közösséggel való viszony tekintetében, kezdett normális kerékvágásba zökkenni" – tette hozzá Năstase.

„Ha a főügyészségen lettem volna – de én csak meghívottként járok oda –, megtámadtam volna egy párt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Nem értem, miért nincs a nevében, hogy Romániai, még utalásként sem. Nincsenek népi magyarok más megyékben? Világos e párt regionalizációs célja, az elszakadás, az elszakadás felé vezető autonómia" – mondta Năstase. Azt állította, hogy „ez az Orbán-Băsescu-Tőkés háromszög Romániára nézve is ártalmas, mint ahogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra meg a romániai magyar közösségre is."

Arra a kérdésre, hogy szerinte az RMDSZ ellenzékbe fog-e vonulni, Năstase azt mondta, nem óhajtja azt a hatást kelteni, mintha még udvarolna a szövetségnek. „Az RMDSZ-nek joga és felelőssége eldönteni, melyek a legjobb megoldások a magyar közösség számára. Mi megyünk a magunk útján, és meglátjuk, hogy az keresztezi-e még az RMDSZ útját" – fejtette ki Năstase.

Năstase a magyarokat félti?!

Nyugati Jelen/Mediafax, 2011. szeptember 26.

Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „Tőkés szatellit-pártja" rendkívül „aljasan támadta" Markó Bélát, ami arra vall, hogy a hatalom „diverziót próbál kelteni a magyar közösségben", az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az EMNP bejegyzését.

Adrian Năstase szombaton Aradon tartott sajtóértekezleten azt mondta, „a PDL különféle szatellit-megoldásokkal próbálkozik", azt állította, hogy a hírekben látta, „a Tőkés László számára alakított szatellit-párt miként támadta rendkívül aljas módon Markó Bélát" – jelenti a MEDIAFAX tudósítója.

„Rendkívül kemény támadások voltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy tulajdonképpen a jelenlegi, felelőtlen hatalom diverziókkal próbálkozik a magyar közösségben, radikális megoldásokat teremtve és radikális üzeneteket továbbítva, ily módon destabilizálva a politikai helyzetet, mely húsz év után, legalábbis a magyar közösséggel való viszony tekintetében, kezdett normális kerékvágásba zökkenni" – tette hozzá Năstase.

Năstase azt is szóvá tette, hogy az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését.

„Ha a főügyészségen lettem volna – de én csak meghívottként járok oda -, én megtámadtam volna egy párt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Nem értem, miért nincs a nevében, hogy Romániai, még utalásként sem. Nincsenek népi magyarok más megyékben? Világos e párt regionalizációs célja, az elszakadás, az elszakadás felé vezető autonómia. Én nem hagytam volna, hogy egy ilyen pártot bejegyezzenek" – mondta Năstase.

Azt állította, hogy „ez az Orbán-Băsescu-Tőkés háromszög Romániára nézve is ártalmas, mint ahogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra meg a romániai magyar közösségre is".

Arra a kérdésre, hogy szerinte az RMDSZ ellenzékbe fog-e vonulni, Năstase azt mondta, nem óhajtja azt a hatást kelteni, mintha még udvarolna a Szövetségnek.

„Az RMDSZ-nek joga és felelőssége eldönteni, melyek a legjobb megoldások a magyar közösség számára. Mi megyünk a magunk útján, és meglátjuk, hogy az keresztezi-e még az RMDSZ útját" – fejtette ki Năstase.

Adrian Năstase vasárnapig tartózkodik Aradon, ahol szombaton este bemutatta A Zambaccian kód című munkáját.

Tőkés László EMNT-elnöknek „szinte meggyőződése", hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a „különutas" szerepéről.

Pénteki marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés elmondta, felhívást intéz „a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához", engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, melynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aláírásokat gyűjtött, és a Magyar Polgári Párttal.

„Az RMDSZ pártban gondolkodik, mi másként, a magyarság összes erőivel való együttműködésben gondolkodunk. (...) Úgy véljük, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének nyilatkozata értelmében sor kerül a párbeszédre, és a nemzeti összefogás fóruma keretében tudunk majd tárgyalni. Ez a fórum rég nem ült össze, de most alkalmunk lesz egyeztetni az összes politikai párttal, mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel. Én ezúton intézek felhívást a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához, hagyja Kelemen Hunort, ha nem akarja, hogy Hunor az ő epigonja legyen – mert még csak epigonja sem lesz, ha nem engedi meg neki ezt a párbeszédet együttműködésünk érdekében" – mondta Tőkés.

Hozzátette, az RMDSZ-nek le kell mondania a „különutasságról", de „végső soron" a magyar közösség lesz az, mely dönt e kérdésekről, a választók fogják „megszabni az útirányt".

ERDÉLY

Lomnici: fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen

hirado.hu, 2011. szeptembeer 24.

Románia számára is presztízskérdés, hogy határozottan fellépjen a magyarellenes megnyilvánulások ellen, amelyek egyik legsúlyosabb példája volt, hogy egy román hetilap Tőkés László meggyilkolására buzdított – mondta pénteken Marosvásárhelyen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke.

Lomnici Zoltán Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a városban, amin részt vett Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd is, aki az említett ügyben a sértett nevében emelt panaszt az illetékes hatóságoknál.

Az ügyről először egy május 13-i nagyváradi sajtótájékoztatón szerzett tudomást a közvélemény, miután nyilvánosságra hozták: a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Stefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője.

A Stefan cel Mare – amely „Románia függetlenségéért, szuverenitásáért, integritásáért és újraegyesítéséért" küzdő kiadványnak nevezi magát – említett cikkében a Romániában meglehetősen durva szitokszónak számító „bozgor" (hazátlan) jelzővel illeti Tőkés Lászlót. Azt veti a szemére, hogy az általa vezetett EMNT a kisebbségek kollektív jogainak törvénybe iktatására törekszik. Idéz egy Tőkésnek tulajdonított nyilatkozatot, amely szerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették országukat".

"Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen bozgor? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol megkapta mindazokat a jogokat, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Miért nem költözöl Magyarországra, miért nem hagyod el ezt az országot, ha nem tetszik neked valami?" – írja a szerző (aki vélhetően maga a főszerkesztő), aki ezután felteszi a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?".

Tőkés e mondatok miatt emelt panasz ügyvédjén keresztül a Bukarestben működő Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ezen kívül a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt.

A magyar etnikum egészét diszkriminálták

Kincses Előd pénteken felidézte ezt az esetet a sajtó képviselői előtt. Hangsúlyozta: a cikk szerzője a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor hozzá sem fogott az ügy érdemi megvizsgáláshoz, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg.

A szeptember 13-ra kitűzött újabb tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azon a lap főszerkesztője is megjelent. Egyelőre azonban még nem született meg a testület határozata – tette hozzá Kincses, aki arról is tájékoztatott, hogy az ügyészségen már májusban panaszt tettek, de ott sem született még döntés.

Lomnici Zoltán rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta. Úgy vélte: Románia számára presztízskérdés, hogy az ilyen magatartással szemben határozottan lépjen fel, és akadályozza meg az ilyen cselekmények megismétlődését.

Tőkés László részben ennek az esetnek a kapcsán is szólt az emberi és a nemzeti méltóság tiszteletben tartásának fontosságáról. Aggodalommal szól arról, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások, amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát.

Több magyarellenes cselekedet is történt a közelmúltban

Leszögezte: az emberi méltóság alapértéknek számít az Európai Unióban, és ez az elv független attól, hogy egy ember melyik nemzeti vagy vallási közösséghez tartózik. Tőkés a magyarellenes cselekedetek sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, valamint azt, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával.

Nehezményezte azt is, hogy a marosvásárhelyi 2. számú általános iskolát a nacionalista politikusról, Adrian Paunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek.

Presztízskérdés lenne a magyarellenes megnyilvánulások elleni fellépés

Népújság, 2011. szeptember 26. – Mózes Edith

Tőkés László, az EMNT elnöke, az EP alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, és Kincses Előd ügyvéd tartott pénteken sajtótájékoztatót Marosvásárhelyen, amelyen Magyarellenesség Erdélyben címszó alatt kilencoldalas anyagban sorolták fel az utóbbi időszakban, a román politikai és közéletben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulásokat.

Tőkés aggodalmának adott hangot a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások miatt, „amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát". A magyarellenes megnyilvánulások sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, illetve, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolát Adrian Păunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek.

Kincses Előd elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Ştefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője. A lap Tőkést bozgornak nevezte, és a cikk végén feltette a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?"

Tőkés László ügyvédje emiatt panaszt emelt a Diszkriminációellenes Tanácsnál, és a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt. Kincses Előd kijelentette: a szerző a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor nem tárgyalta meg az ügyet érdemben, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg. A szeptember 13-i tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azonban még nem született meg a testület határozata és az ügyészségen májusban letett panaszra sem érkezett válasz.

A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozottabb fellépés Románia számára presztízskérdés lenne, jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta.

Gyűlnek az aláírások a marosvásárhelyi iskola névadásának kapcsán

Népújság, 2011. szeptember 26. – Menyhárt Borbála

Több úton gyűl az aláírás annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi 2-es általános iskola felvegye a város neves személyiségének, dr. Bernády Györgynek a nevét. Eddig több ezren támogatták kézjegyükkel az ügyet.

Az online petíció kezdeményezői marosvásárhelyi magyar gyerekek szülei, valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet. A www.petitieponline.ro honlapon tegnap délelőttig 2922 aláírás gyűlt össze – tájékoztatott Horváth-Kovács Ádám, a CEMO illetékese.

Emellett az RMDSZ is aláírásgyűjtésbe kezdett, csak a városi székházba több mint kétszázan látogattak el, hogy támogassák az ügyet. Ugyanakkor a körzeti elnökök is aláírásokat gyűjtenek, az egyházakhoz is juttattak nyomtatványokat – tájékoztattak a városi székházban. Az aláírásgyűjtés folytatódik. „Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete felkér mindenkit, aki támogatja, hogy a 2-es általános iskola a dr. Bernády György nevét, a 7-es általános iskola pedig a Vályi Gyula nevét viselje, fáradjon be az RMDSZ városi, vagy megyei székházába – Dózsa György utca 9. – vagy a Horea utca 6. szám alatti Bernády Alapítvány székhelyére, ahol aláírhatja az ívet – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
A CEMO illetékesei azonban úgy gondolják, az RMDSZ nem aláírásgyűjtéssel, hanem politikai lobbi útján kellene támogassa az ügyet.

– Felkérjük az RMDSZ-t, konkrét politikai érdekérvényesítési eszközök mentén harcoljon gyerekeink iskolájának nevéért. Az aláírásgyűjtést nem tartjuk hatékony politikai lobbinak, sokkal inkább civil akciónak tekintjük – áll a petícióban.

Írószövetségi állásfoglalás a Păunescu-szobor ügyében

Népújság, 2011. szeptember 26. – Mózes Edit

A Romániai Írószövetség Maros megyei fiókja dr. Cornel Moraru, dr. Iulian Boldea és dr. Eugeniu Nistor egyetemi tanárok aláírásával ellátott közleményben fejti ki véleményét „az utóbbi időben szoborállítás-ügyben kezdett aláírás-gyűjtési kampányról".

Mindenekelőtt azt róják fel, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezői nem konzultáltak az ügyben az írószövetséggel. Kijelentik: a Maros Megyei Írószövetség nem ellenzi, hogy oktatási, kulturális, egyházi épületek elé egy-egy író szobrát állítsák, vagy iskolát nevezzenek el írókról, de ehhez, a hibák elkerülése végett, „komolyan mérlegelni kell a dolgokat". Ugyanakkor felhívják a helyhatóságok, illetve a közvélemény figyelmét, hogy olyan irodalmi személyiségeket kellene választaniuk, akik valóban hozzájárultak e vidék irodalmi életének a fellendítéséhez. Példának Romulus Guga, a Vatra folyóirat létrehozójának nevét említik.

Ugyanakkor kijelentik, hogy a közvélemény és a helyhatóságok rendelkezésére állnak minden adattal, ha olyan román íróknak akarnak emléket állítani, akik értéket alkottak Maros megyében.

Vitatott tankönyvek – A kákán is csomót keresünk?

Székely Hírmondó, 2011. szeptember 26. – Daczó–Hodor Barna

Harminckét év után ismét magyar nyelvű tankönyvek jelenhettek meg Románia történelméről és földrajzáról, mégsem arattak osztatlan sikert. Közben a kiadás előtti célegyenesbe ért az alternatív székelytörténelem-tankönyv.

A földrajz- és történelemtankönyvek térképei egyaránt román nyelvűek, emellett fordítási hibák is tarkítják ezeket. A XII. osztályos földrajz-könyvben olykor elmaradnak a magyar helység- és földrajzi nevek (pl. Jászvásár csak Iaşi-ként jelenik meg, az Egyesülés tér csak Unirii-ként szerepel). Tanárok véleményét kérte ki a Székely Hírmondó, milyennek találják a szóban forgó oktatási segédeszközöket.

Deák Mária és Borişca Krisztina, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, illetve a Bod Péter Tanítóképző földrajztanárai még nem nézték át részletesen a tankönyveket, így nem formáltak véleményt ezek tartalmáról.

Farkas Ferenc történelemtanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója elmondta, „csúsztak ugyan hibák a fordításba, a történelmi térképek is román nyelvűek, mégis az a legfontosabb, hogy létezik egy magyar nyelvű könyv, amiből lehet tanítani". Szerinte a fordítók rendelkezésére álló kevés idő miatt nem lett jobb a végeredmény, de így is használhatóak.

A Nagy Mózes Líceum igazgatója, Bejan András történelemtanár véleménye szerint egy új tankönyvre lett volna szükség. Mivel tagja volt annak a tanári bizottságnak, amelynek a véleményét a minisztérium kikérte, elő is terjesztette meglátásait, de időhiány miatt végül egy román nyelven megírt tankönyv magyar nyelvre való átültetése mellett döntöttek. Az eredmény egy elfogadható, de nem tökéletes könyv lett.

Négyen – Farkas Ferenc, Bejan András, Târaş Silviu és Sibianu Victor – elkészítettek ugyan egy másik változatot (a Corvina Kiadó által megjelentetett román nyelvű tankönyv fordítását), de azt elutasították, mondván, hogy eddig nem sikerült összehívni a minisztériumban a kiadás jóváhagyásáról döntő bizottságot. Bejan bízik abban, hogy a tanterv változásait követően mielőbb esélyt kapnak annak megjelentetésére.

Kádár Gyula, a Történelmi Magazin szerkesztője, egykori történelemtanár és tanfelügyelő nem ismeri a frissen lefordított tankönyveket, de részt vett a VI–VII. osztályos tanulók számára készülő alternatív székely történelem-tankönyv összeállításában. Őt bízták meg a székelyek letelepedésével és az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó fejezetek elkészítésével.

– Úttörő jellegű tankönyvről lévén szó, csak a szakirodalom és a szakma által elfogadott anyag kerülhetett bele. Nem olyan szakkönyv, amelybe a vitatható kérdéseket is begyömöszöljük. Véleményem az, hogy a tanár személyisége, felelősségtudata és saját népe történelmének alapos ismerete dönti el a székely tankönyv hatékonyságát."

Amint azt Nagy Balázstól, a tankönyv sepsiszentgyörgyi szerzőjétől megtudtuk, „a taneszköz a műszaki szerkesztés stádiumában van. Megjelenése az ősz folyamán várható, de az iskolákban, az új oktatási törvény megkésett alkalmazása miatt valószínűleg csak a 2012–2013-as tanévtől fogják használni".

Winkler erdélyi fejlesztési stratégiát szorgalmaz

Szabadság, 2011. szeptember 24. – BORBÉLY TAMÁS

Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint a romániai magyarságnak sincs egységes és jól körvonalazódott elképzelése arról, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió, és milyen irányba fejlődjön Erdély. A politikus szerint az erdélyi magyar elitnek kell kidolgoznia az Erdély 2020 fejlesztési stratégiát.

A Hunyad megyei politikus szerint a romániai magyarság körében felerősödött az euró­szkepticizmus, ami nem jó, mivel véleménye szerint a régiók Európájában érezhetné magát a legnagyobb biztonságban a romániai magyar közösség. Európa jövőjéről azonban egyre több vita zajlik, és nem egyértelmű, hogy az európai közösség milyen irányba fejlődik, sőt fennáll az a veszély is, hogy összeomlik a közös európai építmény. A politikus kifejtette, hogy milyen jövőt lát Európának és azon belül az erdélyi magyarságnak, de beszámolt az Európai Néppárt jövő évi kongresszusáról, amely kiemelkedő diplomáciai siker Románia számára, s ezen belül a néppárthoz tartozó RMDSZ-nek és PD-L-nek.

Winkler szerint egyre erőteljesebben érezhető az EU-val szembeni kételkedés a romániai magyar közösségben is, amit azzal magyaráz, hogy csaknem öt évvel a csatlakozás után nem az történt, amire az emberek számítottak, aminek az oka a hibás vagy gyenge kommunikáció is lehet. Ennek ellenére a politikus reméli, hogy a jövő évi választási kampányban kedvező hangulat alakul ki az EU-val kapcsolatosan, hiszen a romániai magyarság helyzete elsősorban az EU-ban javulhat. Rámutatott: Románia EU-tagsága előny, amit azonban tudni kell kamatoztatni. Hangsúlyozta: Erdélyt leghatékonyabban EU-s alapokkal lehet fejleszteni, de ehhez mentalitásváltásra van szükség, ami abból áll, hogy a romániai magyarságnak előbb el kellene döntenie, milyen irányba akarja fejleszteni az általa lakott régiót, és a meghatározott prioritásokhoz kell igazítania a későbbi cselekvési tervet. Winkler szerint a mentalitásváltásnak azért kell bekövetkeznie, mert jelenleg az EU-pénzek megpályázása jelenti a célt a fejlődés helyett, holott a pénzek lehívása csak eszköz kellene legyen. Előbb azt kellene eldönteni, hogy mit akarunk fejleszteni, s csak utána kellene a létező kiírásokat a fejlesztési szükségletekhez igazítani, hiszen jelenleg fordítva történik, vagyis azt fejlesztjük, amire van pályázati kiírás. Mint mondta, Romániát a kommunizmus időszakából kísérti az a terhes örökség, hogy a kormány nem követ prioritásokat, hanem minden fejlesztést támogat. Szerinte ezt kellene jobban csinálnia a romániai magyarságnak, s ezért tett javaslatot arra, hogy az erdélyi magyar elit – beleértve a civil szervezeteket és az egyházakat – dolgozza ki az Európa 2020 mintájára az Erdély 2020 fejlesztési tervet.

Szerinte Európának abba az irányba kellene fejlődnie, hogy Brüsszel legyen erős, vagyis a nemzetállamok minél több kompetenciát adjanak át az EU-nak, amelyben az Európai Parlament hatáskörét kellene erősíteni az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa rovására. A tagállamok kompetenciáiból emellett a régióknak is juttatni kellene, hogy megszülethessen a „régiók Európája".

Winkler beszámolt arról is, hogy az Európai Néppárt (EPP) a jövő év októberében Bukarestben tartja tisztújító kongresszusát, amelyen új programot terveznek elfogadni. Az RMDSZ célja az, hogy az EPP programjába az etnikai kisebbségekről szóló fejezet is bekerüljön. Erre az RMDSZ már javaslatot tett, az egyeztetések még zajlanak.

KÁRPÁT-MEDENCE

Duray feldühítette Slotát

Új Szó(Pozsony), 2011. szeptember 24.

Fellebbezett a végrehajtás ellen Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja volt alelnöke. Az expolitikus 2006 óta áll perben a Szlovák Nemzeti Párttal.

A választásokat követően a magyarországi InfoRádióban ugyanis azt mondta egy műsorban: az SNS fasiszta párt.

A bíróság emiatt bocsánatkérésre kötelezte. Ő azonban a bocsánatkérést magyar nyelven küldte el. Az SNS ezért újra bíróságra adta, a bíróság pedig végrehajtó útján akarja tőle behajtani a szlovák nyelvű bocsánatkérést.

Az első fokon eljáró járásbíróság már elutasította Duray Miklós fellebbezését, most azonban a Pozsonyi Kerületi Bírósághoz fordult. „Ott a fellebbezésem a kerületi bíróságon. Csak azokkal az eszközökkel élek, amelyeket a jog biztosít számomra" – mondta.

Az SNS jogi képviselője szerint a törvényben joghézag van, mely Duraynak kedvez. „A végrehajtó több tízezer euróig terjedő bírságot róhatna ki rá, ha az eljárás a normális ügymenet szerint haladna. Duray azonban folyamatosan kéri a végrehajtás elhalasztását. Ez egy specifikus helyzet, mivel mindig kitalál valamit. Butaságot is, de mindig újat. Így a végrehajtónak kell foglalkoznia vele" – mondta Karol Gordík.

Ján Slota pártelnököt felháborítja az évek óta húzódó per. „Felháborító, hogy egy ennyire egyértelmű ügyben milyen lassan járnak el a bíróságok. Az SNS azonban nem adja fel, mindent megteszünk, hogy Duray úr, aki megengedte magának, hogy egy államalkotó pártot, melynek 140 éve változatlan az irányvonala, és a nemzetállami érdekeket képviseli, fasisztának nevezzen, viselje ennek a következményeit" – mondta.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Az egységes képviselet

Hargita Népe, 2011. szeptember 26. – Isán István Csongor

Sok szó esett a napokban az egységes magyar érdekképviseletről. Romániában jártak az Európai Néppárt képviselői, így több találkozó zajlott az RMDSZ politikusai és az európai néppárti vezetők között (az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak). Ezeken elhangzottak ígéretek is, értékelések is.

Egyik kijelentés, ami elég sarkalatos volt, és értelmezéseknek helyet nem adó, Wilfried Martens szájából hangzott el: az Európai Néppárt álláspontja az, hogy a romániai magyar közösség számára az egységes képviselet az egyetlen megoldás annak érdekében, hogy érdekeit és célkitűzéseit továbbra is érvényesíteni tudja.

Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy biztosan a belga politikus csak udvariassági gesztust tett. Általában hivatalos találkozókon tett kijelentések esetében jogos ennyi szkepszist alkalmazni. Ám ezt a kijelentést Martens valószínűleg nem a jólneveltsége hatására tette, inkább őszintén beszélt. Ugyanis Európában általában azt szeretik, ha az adott országok belső problémáikat párbeszéddel oldják meg, és addig rágódnak a problémákon, amíg azokra megoldást találnak, olyan megoldást, amelyik megnyugtatja a feleket. Az erdélyi magyarság kérdésében is ezen az állásponton vannak, és a legkevésbé sem szeretnék, ha ez a probléma nem így oldódna meg. Évekkel ezelőtt, amikor még a külföldi hírek rovatnál dolgoztam, rendszeresen nyilatkozatokat kértem egy fideszes EP-képviselőtől a romániai magyarság különböző kezdeményezéseiről, ezek európai megjelenítéséről. Egyszer elmondta nekem, hogy a csatlakozási biztos már nem válaszol az erre vonatkozó kérdésekre, hanem átnéz a kérdezőkön, mintha ott sem lennének.

Vagyis az EU-nak és az európai hatalmaknak is az felel meg, ha folyamatos párbeszéd zajlik, és nem kell minden kérdésben bíráskodjanak. Romániában a magyarság és a román hatalom között a kezdetektől intézményes párbeszéd folyik: az RMDSZ parlamenti tényező. Ezt Európában kétségkívül jó szemmel nézik, és valószínűleg aggodalmat okozna, ha ebben a helyzetben egy törésvonal következne be. Hogy a párbeszéd nem abban az ütemben halad, amelyikben mi elképzeltük, és amilyen ütemet elvárnánk, azon – ismerve a romániai helyzetet – nincs miért csodálkozzunk. Ekkora a tárgyalási erőnk, ennyit tudunk és ilyen ütemben megszerezni a minket megillető jogokból. Erőforrásaink menedzsmentjének hatékonyságáról természetesen bármikor vitát nyithatunk, és illik is vitát nyitnunk, amikor aggályok merülnek fel. Viszont az intézményes kapcsolatot, és a jogok megszerzésének folyamatát megállítani nem szabad. Mert ha, tegyük fel, nem önként mondunk le a parlamenti képviseletről, hanem például elveszítjük, akkor az a közösség gyengülését mutatja. És akkor nem több jogunk lesz majd, hanem megpróbálnak minél többet elvenni a megszerzett jogainkból, főként ha látják, hogy nem tudjuk érvényesíteni őket, illetve megakadályozni a visszarendezési folyamatot. Ebben az esetben viszont a közösségen belüli elégedetlenség megnő, és feszült helyzetekhez vezethet. Ezt Európa nem akarja (azt sem, hogy kevesebb jogunk legyen, mint van, azt sem, hogy feszültségek alakuljanak azért, mert elhülyéskedjük képviseleti dolgainkat). Ezért állítható, hogy az egységes képviselet támogatására vonatkozó kijelentés nem diplomatikus, hanem felszólítás: ne sodorjatok minket se, de magatokat sem zsákutcába.

Népszámlálási versenykampányok

Manna.ro, 2011. szeptember 23. – P. B.

Egy nemzeti identitás, több népszámlálási kampány: az RMDSZ és az EMNP is külön utakon győzködi a magyarokat, vallják magukat magyaroknak. Két dudás egy csárdában.

A magyar identitás vállalása természetes dolog, és ez a tény ellentmond a kampány elvének: természetes dologért nem kell kampányolni – nyilatkozta Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője azzal kapcsolatban, hogy folyik a lakosságmérésre való felkészülés.

A szakértő úgy fogalmazott, elsősorban nem is „meggyőzni" akarják az embereket az identitásvállalás fontosságáról, hanem tájékoztatni őket a felmérés technikai részleteiről, annál is inkább, mert a soron következő népszámlálás sokkal összetettebb, mint a kilenc évvel ezelőtti.

Több a kérdőív, több adatot ellenőriznek a kérdezőbiztosok.

„Speciális helyzetekkel szembesülünk. Tény például, hogy két és fél millió ember tartózkodik külföldön, követni kell, ki az, aki ideiglenesen van távol. Vagy itt van az állandó lakhelyüktől távol tanuló diákok, egyetemisták helyzete" – emlékeztet Székely István, aki hozzáteszi, a megkérdezettek 95 százalékát tulajdonképpen csak tájékoztatni kell a helyes adatszolgáltatás módjáról és jellegéről.

„A fennmaradó öt százalékba azok tartoznak, akik a nyelvváltás, az identitásváltás határán állnak. A vegyes házasságban élők, a szórványvidékek lakói. Esetükben már nem elég a tájékoztatás. Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár lakótelepein több fiatal van például szórvány helyzetben, mint Dél-Erdélyben" – emlékeztet az RMDSZ-es kampányfelelőse.

Nem térítik a magukat magyarnak valló romákat

A Szövetség külön figyelmet fordít arra a kilencvenezer romára, aki 2002-ben magyarnak vallotta magát. „Olyan emberekről van szó, akiket a közvetlen környezetük romának tart. Mi nem akarunk az identitásról hitvitákat, és nem fogunk missziós tevékenységet végezni a romák között, de szeretnénk elérni, hogy biztosítva legyen az identitásválasztás szabadsága" – szögezte le Székely.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi évek magyar-roma konfliktusai után mennyi az esély, hogy továbbra is ragaszkodjanak az érintettek a magyar identitásukhoz, az illetékes úgy fogalmazott, nem kell a mélyszegénységben élők konfliktusait etnikai szempontból kezelni.

„A társadalom több szegmense is konfliktusban áll egymással. Nem hiszem, hogy az, hogy valaki alszegi vagy felszegi, protestáns vagy katolikus, befolyással lenne arra, hogy milyen nemzeti identitást nevez meg. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a magyarul beszélő romák magyarnak vallják magukat" – véli az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki abban bízik, hogy a Szövetség és az EMNP között nem alakul ki

rosszul értelmezett verseny a népszámlálás kapcsán.

„Most nem azt kell bizonyítani, hogy kinek fontosabb a magyar identitás vállalása. Annak nincs semmi tétje, hogy Csíkszereda főterén a magyarság vállalására buzdítsunk. Nagyon fontos az azonban, hogy az EMNP, az EMNT, sőt még a SZNT is ugyanazt mondja ebben a kérdésben. Például, hogy a székelyek magyarok" – nyilatkozta az RMDSZ tisztségviselő, aki elmondta, egyeztetnek a többi szervezettel, ha „felpörög" a kampány.

„Már voltak is egyeztetések, például akkor, amikor arról döntöttünk, hova küldünk kulturális műsorokat a kampány során. Ha jól tudom, az EMNP a saját programtervét is ennek ismeretében állította össze, és ezt maximálisan korrekt eljárásnak tartom" – vont mérleget az RMDSZ megbízottja.

Demeter Szilárd az EMNP népszámlálási felelőseként úgy fogalmazott, „magától adódott" a feladat, hogy a frissen bejegyzett párt is saját, az RMDSZ-től független kampányt indítson. „Vissza kell csábítani a billegő identitásúakat. A pártpolitika bármikor pótolható, népszámlálás tíz évente egyszer van" – nyilatkozta Demeter.

Csak a háttérben egyeztetnek

Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ-szel közösen, vagy a Szövetség kampányához csatlakozva mozgósítanak, az EMNP illetékese úgy válaszolt, tavasszal megkereste Toró T Tibor, a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Kelemen Hunort az egyeztetés érdekében, de az RMDSZ elnöke azóta se válaszolt.

„Ennek ellenére a háttérben a szakemberek folyamatosan egyeztetnek. Nézegejük egymás üzeneteit, hogy ne írjuk felül a másik mondanivalóját. Azt is tisztáztuk, hogy a programok ne üssék egymást" – mondta a megbízott, aki szerint az alternatív kampány a direkt és gerillamarketingre alapoz, hogy minél több magyarhoz el lehessen jutni.

Hólabdázik, matricázik a Néppárt

„Odafigyelünk a peremvidékekre, a szórványra, a Bánságra, Máramarosra, Bukarestre. Minél közvetlenebbül igyekszünk megszólítani az embereket. Például képeslapokat küldünk figyelemfelkeltés céljával, hogy a címzettek további ismerőseiknek küldjék el, hólabda szerűen terjedjen az információ. Ez kevésbé látványos, de embertől emberig folytatott kampány. A nagyvárosokban pedig matricázni fogunk" – ismertette az EMNP kampányát Demeter, aki szerint a lényeg az, hogy minden politikai és társadalmi erő, amely csak teheti, az most mozgósítson.

„Hogy miért kampányolnak külön a pártok? Hát mire vannak nekünk politikai pártjaink? Az a dolgunk, hogy kampányoljunk, ha ilyen súlyú felmérés van. Oda is el kell menni, ahova egyébként a politikai haszonszerzés logikája nem diktálja, tíz embert is el kell tudni érni" – emlékeztetett a megszólaló.

Nem lopnak identitást

A romákat illetően az EMNP osztja az RMDSZ álláspontját, amely Demeter szerint a „befogadó nemzet" álláspontja. „Azon a kilencvenezer emberen kívül, akik a múltkori felmérésen magyarnak vallották magukat, van még körülbelül ötvenezer roma, akik kötődnek valamilyen szinten a magyar identitáshoz. Nekik ajánlatot kell tenni, be kell kötni őket a nemzet körébe. De ugyanez a helyzet a svábokkal például Szatmár megyében" – tette hozzá az illetékes.

Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól az EMNP, hogy „identitáslopással" vádolják majd meg a magyarokat a roma jogvédő szervezetek, Demeter azt válaszolta, a jogvédő szervezetek teremtsék meg a roma identitásvállalás szükséges feltételeit.

Dél-Tirol és Székleyföld autonómiája Bukarestben

Kitekintő.hu, 2011. szeptember 24.

Miközben romániai viszonylatban ma is általános felháborodást vált ki a Székelyföld autonómiájának és általában egy régió autonómiájának az említése, egy hajdan szegény olaszországi tartományban a jólét, a kulturális és gazdasági értéktöbblet, a békés együttélés forrását képezi. A dél-tiroli modellt vándorszimpózium keretében mutatták be Bukaresttôl Sepsiszentgyörgyön át Marosvásárhelyig.

Komlóssy József (aki nemzetközi síkon a kisebbségek jogaiért áll ki nem-kormányzati szervezetek képviseletében), Svájcban élő székelyföldi származású autonómia-szakértő dél-tiroli német és olasz munkatársait, barátait kérte meg előadások és párbeszédek tartására romániai magyar és román kollégáiknak a múlt héten.

Az elôadók azt a folyamatot mutatták be, amelynek során nemzetközi, országos és helyi szinten sikerült közös álláspontra jutni annak érdekében, hogy egy politikai feszültségekkel terhelt térség Európa mintaszerűen sikeres régiójává váljon. Alto Adige, azaz Dél-Tirol helyzete hasonlít Erdélyéhez – hangzott el Lokodi Edit elnök asszony köszöntôjében, majd a bevezetôben Komlóssy József folytatta a gondolatot: a haladást egy többnemzetiségű régió lakói csakis együtt és nem egymás ellenében munkálkodva képesek megvalósítani.

A Habsburg-birodalomhoz tartozó Dél-Tirolt 1919-ben, az elsô világháború után csatolták Olaszországhoz. Lakói 90 százalékban német anyanyelvűek voltak, négy százalékban ladinok (az Alpokban beszélt rétoromán nyelv) és mindössze három százalékban olaszok. A tôsgyökeres németséget a húsz évig tartó fasiszta uralom betelepítéssel próbálta meg elolaszosítani, elűzni, áttelepíteni. A tartomány autonómiájának elsô formáját a II. világháború után az olasz kormány a békeszerzôdésben biztosította, ami azonban nem nyújtott elegendô védelmet a német és a ladin népcsoportnak. Dél-Tirol Ausztria és Olaszország között állandó jogvita tárgyát képezte – mondotta Cristoph Pan professzor –, majd az elôadásokat követô beszélgetés során kiderült, hogy a helybeli lakosság erôszakos megnyilvánulásai sem hiányoztak, akik felrobbantották az olasz nagyvárosokat ellátó magasfeszültségi állomásokat. Dél-Tirol ügye 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került, ahol megbékélésre szólították fel az egymással szemben álló feleket. Hosszú ideig tartó tárgyalássorozat eredményeként 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, amely több mint húsz éve példaértékű Európában.

Az autonómia alapját képezô Alto Adige-i javaslatcsomag, amely a felek közötti egyetértés eredménye, 137 rendeletben szavatolja az arányos többnyelvűséget a közigazgatásban, az oktatásban, magas szintű védelmet nyújt a két kisebbségnek, s az országos szinten többségi, de helyi vonatkozásban kisebbségnek számító olasz lakosságnak is. Az autonómiával lehetôvé vált, hogy az olasz kormány a gazdasági döntések jogát is átengedje helyi szintre, ami a társadalmi békével együtt a haladás fontos feltétele. A jobbára hegyes vidékbôl álló Dél-Tirolban ma az egy fôre esô jövedelem 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, ismeretlen a munkanélküliség, a mezôgazdaságból, kisiparból és a turizmusból élô tartomány évente egymillió tonna almát termel, s jelentôs összegű adót fizet be az olasz államnak. A többnyelvűség pedig többletértéket jelent, és ezt ma mindkét fél elismeri.

Az állam, a kormányzat szemléletváltásáról beszélt dr. Davide Zaffi. 1919-ben az olasz állam úgy gondolta, hogy a fennhatósága alá került német, horvát és szlovén lakosságú területeket tekintélyelvű módon kell irányítani, megtagadva az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, s bevezetve a hatóságokkal való egynyelvű kommunikációt. Mivel a második világháború után sem sikerült az autonómiáról alkotott saját elképzeléseit keresztülvinni, az olasz államnak el kellett fogadnia a demokrácia azon alapelvét, hogy a valós önrendelkezést az érintett népcsoporttal közösen lehet létrehozni, ami hosszas tárgyalások, egyezkedés eredményeképpen vált valósággá.

Érdekes volt Lucio Giudiceandra szavait hallgatni, aki dél-tiroli olaszként elismerte, hogy a tartomány bekebelezésével az állam erôszakos elnemzetlenítô politikát folytatott. A nagy számban betelepített olaszoknak az volt a küldetésük, hogy civilizálják a barbár német lakosságot. Átvették a közigazgatás, az ipar és a média irányítását, kultúrájukat az anyanyelvű közösségekre akarták erôltetni, új személy- és helyneveket vezettek be. Mivel Dél-Tirol urainak érezték magukat, az arányos választási rendszerre és a többnyelvűségre alapuló második autonómiacsomagot kezdetben igazságtalannak tartották. A társadalmi béke létrejöttében fontos szerepe volt, hogy a németek, akik éveken át ragaszkodtak a tartomány visszacsatolásához, lemondtak errôl a követelésükrôl, az olasz állam pedig központosító törekvéseirôl, elfogadva, hogy a fontos döntéseket helyi szinten hozzák és alkalmazzák.

Új eurorégió

Új eurorégió jöhet létre Ausztria és Olaszország között, miután az olasz kormány jóváhagyta az erre irányuló szándékot idén májusban. Ausztria már már az olaszok előtt pár héttel áldását adta az új eurorégió megalakítására, amelyben Tirol osztrák tartomány és Olaszország Trentino-Alto Adige régiója vesz részt. Az olasz jóváhagyásra tavaly október óta vártak a két határ menti vidék lakosai. Róma állítólag kifogásolta az „eurorégió" elnevezést, de végül beadta a derekát.

Lucio Giudiceandra szerint az elutasítás és az ellenszenv idôszaka az elmúlt tizenöt évben zárult le a dél-tiroli olaszoknál, akik egyre inkább érdeklôdnek a német nyelv és kultúra iránt. A közigazgatásban, ahol a lakosság mai számarányának (25 százalék olasz, 67 százalék német, 3 százalék ladin) megfelelôen alkalmazzák a köztisztviselôket, nemcsak kötelezô, de érdemes is a másik fél nyelvét beszélni, mivel azért tíz százalékkal magasabb jövedelem jár, a ladinok, akik mindkét nyelvet kell ismerjék, 20 százalékos pótlékot kapnak. Három iskolatípus létezik, az olasz anyanyelvű, ahol kötelezô nyelv a német, illetve a német anyanyelvű, ahol kötelezô az olasz, a ladin anyanyelvű gyermekeknek pedig az olasz és német nyelvet is meg kell tanulniuk.

A Kolozsvári Zoltán vezette szemináriumon élénk párbeszéd bontakozott ki, ami a nemzetiség pontos megvallásától és számon tartásától a felsôoktatáson át sok kérdést érintett. A legérdekesebb annak a Marosvásárhelyen élô, dél-tiroli, német anyanyelvű, de olaszul megszólaló vállalkozónak a hozzászólása volt, aki értetlenségét fejezte ki, hogy azokon az erdélyi településeken, ahol magyar többségi lakosság él, a román anyanyelvű diákoknak miért nem tanítják a magyar nyelvet.

Ezt követően Kom­lóssy joggal szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonómia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis oda jönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a területi önigazgatás garantálja.

Dan Manolăchescu hozzászólását üdvözölve – ne vesszünk bele a történelmi vitákba – Antal Árpád polgármester elmondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a magyarnál kisebb népcsoport egy Romá­niánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszonhét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát.

Bár elhangzott, hogy a példaértékű dél-tiroli együttélés kereteit az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy a helyi lakosság egymásra van utalva és egyikük sem tud felülkerekedni a másikon, a végkövetkeztetés szerint az autonómia megvalósításában fontos szerepe volt az osztrák államnak, amely folyamatosan felvállalta a német anyanyelvűek ügyét, másrészt a kisebbségbe került lakosságnak az a felismerése, hogy több gyermek vállalásával nyerhet teret, s mindenekelôtt az a szempont, hogy az ellentéteken mindig túl kell lépni és nagyon össze kell fogni, amikor közös célról van szó.

Borbély: A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani – Kisebbségpolitikai áttörésre van szükség Erdélyben

Magyar Nemzet, 2011. szeptember 26.

Az erdélyi magyarság körében nem lehet sikeres az olyan politika, amely nem tűz ki távlati célokat, mint amilyen az autonómia; kormányzati szerepvállalással lehet ugyan apró-cseprő engedményeket kicsikarni, de most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben – fejtette ki az MTI-nek adott interjújában Borbély Zsolt Attila politológus.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségi tagja, aki egyike az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását kezdeményező kilenceknek, az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett: 1990-ben még egymillió magyar szavazó járult az urnákhoz, ma csupán mintegy négyszázezerre lehet számítani. Sokan csalódtak a politikában, és ez részben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tevékenységének az eredménytelenségéből fakad – vélte a politológus.

A most bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt arra törekszik, hogy visszahozza az urnákhoz azokat az embereket, akik elfordultak a politikától, vagy akik most már román pártokra szavaznak. „Egy olyan ember, mint Tőkés László, aki az elmúlt több mint két évtizedben mindvégig következetesen ugyanazt mondta, alkalmas lehet arra, hogy megszólítsa azokat, akiket az RMDSZ az elmúlt esztendőkben elveszített" – mondta Borbély. Emlékeztetett: a 2007-es európai parlamenti választásokon Tőkés László egymaga több szavazatot kapott Székelyföldön, mint az RMDSZ. Akkor mind a szövetség, mind Tőkés bejutott az EP-be, vagyis a verseny mozgósította a választókat.

„Távlatok nélkül nem lehet politizálni"

Az emberek kiábrándultságát meghatározta az is, hogy a rendszerváltás Közép-Európa egészében nem váltotta be az emberek nagy tömegeinek a reményeit. Bár a struktúrákat demokratizálták, a társadalom jelentős része számára nem sikerült jobb életkörülményeket biztosítani. „Távlatok nélkül nem lehet politizálni, nincs esély a választók mozgósítására, ha nem mondjuk meg az embereknek, hogy mi az, ami évszázados távlatban szavatolhatja közösségi megmaradásukat" – szögezte le a politológus.

Az RMDSZ kezdetben azt ígérte, hogy élhető létkörülményeket biztosít az erdélyi magyarságnak, olyan létkeretet, amely a távlati megmaradást szavatolja, ez pedig csak az autonómia lehet – állapította meg. Emlékeztetett arra, hogy 1993-ban az akkor még egységes RMDSZ brassói kongresszusa elfogadott egy programot, amely kötelezte a szervezetet, hogy az autonómia megvalósítása érdekében tegyen meg minden olyan lépést, amely nem ütközik a romániai jogi szabályozásba. A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a román politikai elit határozott ellenállást tanúsít minden olyan elképzeléssel szemben, amely garantálná az erdélyi magyarság hosszú távú fennmaradását. Emiatt az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek minden erejével be kellett volna vonnia a nemzetközi erőket problémája megoldásába – mondta az EMNT elnökségi tagja.

Magyar segédlet, Clinton, „tankönyvkommandó"

Csakhogy 1996-tól az RMDSZ kormányra kerülésével lényegében azt üzente a külföldnek: „Kérem, itt belföldön minden rendben van, nincs szükségünk semmiféle segítségre." Létre is jött a „modellértékű román kisebbségi politika" hazug mítosza, mégpedig magyar segédlettel – fogalmazott Borbély. Ezt több akkori vezető külföldi politikus, így például Bill Clinton el is hitte. A valóság azonban más volt – fűzte hozzá –, hiszen a csángókérdés mindig éles ellentétekkel volt terhes, az autonómia nem jött létre, a gyerekek iskolatáskájában „tankönyvkommandók" kutattak, hogy van-e bennük magyarországi tankönyv.

A kormányra kerülés tehát azzal járt, hogy a szövetség feladta önálló külpolitikáját. Kormányzati szerepvállalással ki lehet ugyan csikarni apró-cseprő engedményeket – mondta –, viszont lehetetlen megvalósítani egy olyan távlati célt, mint amilyen az autonómia. „A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani" – szögezte le Borbély Zsolt Attila, aki szerint most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben. A magyarság parlamenti képviselete viszont fontos – ismerte el Borbély Zsolt Attila.

Magyar belső választások?

Az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, hogy ennek esélyét nem csökkenti-e a több erdélyi magyar párt választási versengése, emlékeztetett: már 1993-ban elhatározták az RMDSZ említett kongresszusán, hogy a magyar szervezet rendez egy saját népszámlálást a magyarság körében, és az így létrejött nemzeti kataszter szerint megtartják majd az erdélyi „belső választásokat". Mivel időközben pluralizálódott az erdélyi magyar közélet, az RMDSZ-en belül belső választásokat nem lehet tartani, de magyar belső választásokat lehetne rendezni, ezeken indulhatna a most már létező három párt. Ezek eredménye határozná meg, hogy a romániai parlamenti választásokon egy közös szervezet listáján milyen arányban indulhatnak a politikusok a különböző politikai erők képviseletében.

„A jövő év első felében szervezhetnénk egy belső megméretkezést, annak az eredménye alapján osztanánk el a mandátumokat. De az RMDSZ elzárkózik ettől a versenytől, inkább erőből akarja megoldani a problémákat" – mondta Borbély Zsolt Attila. Az MTI kérdésére válaszolva a politológus megállapította: az erdélyi magyar választóközönség kétségtelenül nem egynemű. Teljesen más annak az embernek a perspektívája, akit a munkahelyén elsősorban románok vesznek körül, a szórványban nagymértékű az asszimiláció. Megint más a helyzet az olyan vegyes közegben, ahol nagyjából fele-fele arányban élnek románok és magyarok, s ahol kiélezettek az etnikai viszonyok (mint Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen). És megint más az uralkodó szemlélet a tömbmagyar vidékeken, ahol voltaképpen magyar világban érzik magukat az emberek – állapította meg Borbély Zsolt Attila.

A „székelykedés" csapdái és a népszámlálás

Háromszék, 2011. szeptember 26.

Ha századszor, ha ezredszer kell elmondanunk, hogy az október végi népszámlálás alkalmával a számlálóbiztosok előtt vállalnunk kell, hogy magyarok vagyunk, akkor ezt ezredszer is megtesszük. Nem a regionális identitást – székely, csángó, barcasági, bánáti, háromszéki, csíki, gyimesi stb. –, hanem a nemzeti hovatartozásunkat kifejező népcsoportot, a magyart kell megjelöltetnünk, hiszen ezen a nyelven beszélünk, a magyar közösséghez tartozunk évszázadok óta, történelmileg többnyire szétválogathatatlan keveredésen estünk át, anyanyelvünk, kulturális, vallási kötődésünk, szokásaink révén magyarok vagyunk.

A következmények és a gyakorlat felől nézvést az országban, a régióban, a megyében, a településen a magyarok számaránya szerint porciózzák ki a következő tíz évben az intézmények, az iskolák, az óvodák, az egyházak, a kulturális intézmények költségvetési részesedését, a központi alapok leosztását, ezektől az adatoktól függ majd, településekre lebontva, hogy jogunk lesz-e az iskolákban, intézményekben, a közéletben anyanyelvünk használatához, vagy nem lesz jogunk. Hiába kívánnánk, hogy legyenek külön székely nyelvű és külön magyar iskolák, s az előbbiekben a "székely írást" használnák, Moldvában a csángót, ahol a magyar közösségekbe beolvadt cigányok élnek, ott a cigány nyelv használatát támogatnánk, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, és elvileg a legfontosabb nemzeti kötelékünket, az együvé tartozást roncsolná szét, diribdarabolná fel.

Nemzeti hovatartozásunk megvallása nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk – helyi példákat mondok – a székely népviseletről, a székely faragászatról, a kürtőskalácsról és a pityókás kenyérről, nem, ezek a különbségek úgy élhetnek tovább és erősödhetnek meg, ha erős, nagyszámú magyar közösségek léteznek az adott térségben.

Székelyföld autonómiája és a székelység népszámlálási megvallása között nincs ellentmondás, hisz a területi autonómiánk hivatalosan használt nyelve, írása nem székely, hanem magyar lenne, azok a tudományos, művészeti, építészeti értékeink, amelyek az évszázadok folyamán létrejöttek és felhalmozódtak, alapjában véve magyar gyökerűek, Tamási Áron és Mikszáth Kálmán vagy Jókai Mór közös nyelvi, irodalmi és kulturális kincsünk. És, egyébként is, a vágyott autonómia megvalósítása még odébb van, s attól még nem valósul meg, ha érette hangosan lármázunk.

Ne játsszunk tehát ezzel a főleg Székelyföldön elharapózó tűzzel, hogy valljuk magunkat székelynek, mert nagyon megégetjük kezünket, nyelvünket, meglehet, hogy bőrfelületünket olyan százalékarányban, ami a túlélést már nem teszi lehetővé!
Végre ezekkel az elvekkel és gyakorlattal mindenik magyar politikai csoportosulás egyetért. Akkor is, ha sajátos kampányokat dolgoznak ki. Mindannyian azt hangoztatják – a Székely Nemzeti Tanács is! -, hogy valljuk magyaroknak magunkat.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek