Tartalomjegyzék

tokes_laszlo

Tőkés visszautasítja az őt ért támadásokat

MTI, 2010. szeptember 27.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről egyaránt érkező támadásokat.

Nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés felidézte Corina Cretu román EP-képviselő kijelentéseit, amelyekkel „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" minősítette a magyar képviselőt. „Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója -, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben, bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" – jegyezte meg Tőkés. Utalt a Cotidianul című napilap egy cikkére, amely volt Securitate-ügynöknek, „idegen hatalmak" kiszolgálójának tüntette fel őt.

Felháborodását fejezte a magyar részről is gerjesztett lejáratási kampány miatt, amelyben – mint fogalmazott – sajnálatos magánéleti válságából próbálnak politikai tőkét kovácsolni ellene. Konkrétan Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét említette meg ezzel kapcsolatosan.

Külön beszélt az EP alelnöke a nagyváradi utcanévtáblák ügyéről. A táblákat az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete három hónappal ezelőtt szerelte fel. A hivatalostól kinézetre szándékosan eltérő utcanévtáblákat a várad-újvárosi református templomra erősítették fel, illetve a túloldalon álló épületre, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája, illetve az Illyés Gyula Református Könyvesbolt működik.

Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, s az ifjak úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését.

Csakhogy e táblákat a nagyváradi városháza eltávolíttatta az épületekről, az EMI azok egy részét azonban visszakapta. Tőkés László hétfői sajtóértekezletén „szégyenteljesnek" nevezte Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester viszonyulását ehhez a kérdéshez. Emlékeztetett rá, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester egy nyilatkozatában azt mondta, nem történt törvénysértés a táblák leszerelésekor, sőt, mi több, a városháza köteles e táblákat leszerelni. „Ha a mi választottjaink nem a magyarság érdekeit képviselik, hanem opportunista módon belesimulnak a minden szintű és rangú hatalomba, az a magyar közösség szégyene" – mondta Tőkés. A hétfői sajtóértekezlet után egyébként az EMI tagjai Tőkés bátorítására visszahelyezték a történelmi magyar elnevezéseket tartalmazó utcanévtáblákat.

Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elhangzott megnyilatkozásokat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül. Tőkés ugyanakkor hangot adott annak a reményének, hogy jó esélyt teremthet a magyarság érdemi összefogására, ha az átvilágítás és az elszámoltatás során az RMDSZ-t sikerül gyökeresen megtisztítani a „levitézlett és megalkuvó" politikusoktól.

ROMÁNIA

Vasile Blaga: Am înaintat demisia de onoare

Ziare.ro, 2010. szeptember 27.

Update: "În această dimineaţă mi-a prezentat demisia din funcţia de ministru al Administraţiei şi Internelor. Este o demisie de onoare", a declarat Vasile Blaga în cadrul unei conferinţe de presă.

Vasile Blaga a mers la Guvern cu demisia scrisă, însă a fost oprit să demisioneze de către mai mulţi lideri din coaliţia de guvernare, potrivit unor surse citate de Antena 3. Reprezentanţii UDMR i-au cerut lui Vasile Blaga, în şedinţa de luni a Coaliţiei, să revină asupra deciziei de a demisiona din funcţia de ministru al Administraţiei şi Internelor. Aceştia au arătat că ministrul nu poate fi făcut responsabil pentru acţiunile liderilor sindicali.

În cadrul şedinţei de luni a liderilor Coaliţiei, Vasile Blaga şi-a anunţat intenţia de a demisiona din funcţia de ministru al Administraţiei şi Internelor. Se pare
că Ministerul Administraţiei şi Internelor va rămâne la PDL, astfel încât să nu fie schimbată configuraţia Guvernului.

Intenţia de a demisiona urmează scandalului iscat de protestul de vineri al poliţiştilor. Alături de Vasile Blaga, ar urma să demisioneze şi şeful Poliţiei Române, Petre Tobă, şi şeful Jandarmeriei, Antonescu Olimpiodor. Potrivit lui Florin Vâlnei, preşedintele Federaţiei Poliţiştilor, lui Vasile Blaga i s-a cerut să îi demită pe şeful Poliţiei şi pe cel al Jandarmeriei, dar a refuzat.

Vasile Blaga i-a convocat, luni dimineata, in jurul orei ora 7.00, pe reprezentantii conducerii ministerului pe care îl conduce. Ministrul va face declaraţii în cadrul unei conferinţe de presă ce va avea loc în jurul orei 11.00.

Blaga s-a intalnit duminică seară cu premierul Emil Boc, însă la finalul discuţiilor nu s-au facut declaraţii de presă.

Vasile Blaga

Ministrul Vasile Blaga se află la al doilea mandat de ministru al Internelor, după ce a deţinut aceeaşi funcţie pentru aproape doi ani, în cadrul Guvernului Tăriceanu I. Este una dintre principalele voci ale democrat-liberalilor, un personaj cunoscut pentru duritatea şi fermitatea cu care a condus până acum alte instituţii ale statului. Între ele, prefectura Bihor şi un alt minister, cel al Dezvoltării Regionale şi Locuinţei.

După ce social-democraţii s-au retras de la guvernare şi după ce guvernul Boc a căzut la moţiunea de cenzură din toamna anului 2009, Vasile Blaga a primit pentru a doua oară în carieră portofoliul Administraţiei şi Internelor.

Vasile Blaga a fost prefect de Bihor, director general la Directia Regională Vamală Oradea, expert parlamentar şi, pentru doar o săptămână, în decembrie 2004, consilier prezidenţial pentru apărare, securitate şi siguranţă naţională.

În viaţa politică, Blaga a intrat încă din 1990, ca preşedinte al Consiliul Frontului Salvării Naţionale şi vicepreşedinte al CFSN Bihor, apoi ca deputat FSN. Din 2004 este senator PDL de Bucureşti. Vasile Blaga a candidat, în 2008, şi la alegerile pentru primăria Capitalei, dar a fost înfrînt în turul al doilea de actualul edil Sorin Oprescu.

Petre Tobă

Chestorul principal Petre Tobă a condus Poliţia Română din ianuarie 2009. A mai fost adjunct al inspectorului general şi a ocupat diverse
funcţii de conducere în cadrul M.A.I. Zvonuri despre schimbarea lui din funcţie au tot circulat în ultima jumătate de an.

Poliţist de carieră, după cum reiese din CV-ul său, Petre Tobă a ocupat de-a lungul timpului funcţii importante de management la nivelul unităţilor din Ministerul de Interne. În ianuarie 2009, a fost numit inspector general al Poliţiei Române de ministrul Gabriel Oprea.

Potrivit unor articole apărute în presa centrală, schimbarea lui Petre Tobă se urmărea de mult, dar s-a aşteptat momentul prielnic. Şi secretarul de stat Dan Valentin Fătuloiu l-ar fi luat în vizor, după ce Tobă l-a schimbat din funcţia de şef al poliţiei Capitalei.

Fostul şef al Poliţiei Române a ajuns în atenţia presei şi pentru salariul pe care îl câştiga. În luna mai, de exemplu, veniturile sale depăşeau cu 37 % salariul preşedintelui. Mai exact, Tobă a încasat peste 9 mii

de lei mai mult pe lună.

Nemulţumit de relaţia cu mass-media, el a schimbat în primăvară conducerea serviciului de comunicare. Luna aceasta, Petre Tobă el anunţase că se vor face modificări ale legii privind uzul de armă, astfel încât fiecare poliţist să poate deţine un pistol, pe care să îl folosească, la nevoie.

Antonescu Olimpiodor

Inspectorul general Antonescu Olimpiodor se află la conducerea Jandarmeriei Române de la începutul lunii octombrie 2009. El a fost numit în fucţie după ce ministrul Internelor şi Adminstraţiei, Vasile Blaga a decis înlocuirea lui Costică Silion.

Olimpiodor Antonescu fost numit inspector general al Jandarmeriei Române, în urmă cu aproape un an de zile. Înainte de a accepta noul post, Antonescu a ocupat funcţia de prim adjunct al inspectoratului general şi şef al statului major al Jandarmeriei Române.

În perioada 2004-2005 a condus Direcţia de Ordine şi Siguranţă Publică din cadrul Comandamentului Naţional al Jandarmeriei. Antonescu Olimpiodor a fost unul dintre artizanii legii privind combaterea violenţei pe stadioane.

Şeful Jandarmerie Române a ajuns în atenţia opiniei publice datorită averii destul de consistentă. Astfel, şeful Inspectoratului General al Jandarmeriei Române, este, conform declaraţiei de avere, proprietarul unui teren intravilan de 520 de mp în Bragadiru, cumpărat în 2008 şi locuieşte într-un apartament spaţios din Capitală.

Are un depozit la bancă de 10.000 de lei, dar şi o datorie de 30.000 de euro către o persoană fizică. Singurele venituri sunt cele din salariul sau de aproximativ 9600 de lei si cel al sotiei, de aproape 2200 de lei.

S-a mai scuturat un "greu" şi nu oricine din această categorie de persoane publice, destul de restrânsă, în fapt: Vasile Blaga. Un personaj înconjurat de mult folclor, cu o aură aproape neştirbită de mână forte, de veteran intangibil al frecuşurilor politice.

COMENTARIU: La revedere domnule B.! Sau, pe curând...

Medifax.ro, 2010. szeptember 27.

Fără a avea cineva vreun drag aparte de fostul ministru de Interne, era temut şi respectat cu o înghiţitură în sec. Temut va fi şi în continuare, după ce şi-a dat demisia de onoare de la minister, un gest care nu s-a mai facut în politica românească de vreo douăzeci de ani încoace (de la răposatul ministru de la începutul anilor '90, Ioan Aurel Stoica). Şi singura contrapondere de imagine pe măsură la acel uluitor protest al uniformelor, care l-a transformat pe preşedintele Băsescu în şofer răbdător la semafor. Odată cu Blaga ar cădea şi o furtună de stele, care nu s-a mai văzut de la fuga cetăţeanului Hayssam (cine-şi mai aminteşte de el?). Mâine, Vasile Blaga va fi istorie la Interne, un minister unde se dovedeşte că nu poţi să vieţuieşti pe termen lung. Se pare că i s-a şi găsit repejor un înlocuitor. Cuminte şi cu ceva exerciţiu parlamentar.
Curajos, Emil Boc, supravieţuitorul numărul unu al guvernului s-a spălat pe mâini: demisia doar este un act de voinţă unilateral, prin care autorul vrea să scape de dureri de cap şi să nu le dea şi altora. Oricum, temutele Interne rămân la PDL. A întărit-o şi Cristian Diaconescu, printr-o intervenţie scurtă şi cam vexată: Gabriel Oprea nu dă Apărarea pe Interne şi nici Diaconescu funcţia de la UNPR pe Apărare. Luni, în economia comunicării PDL, subiectul "Blaga" a venit după câştigarea primăriei Baia de Aramă şi o viitoare întâlnire a primarilor democrat-liberali. Cu acelaşi leit-motiv: demisia este un act unilateral. Deci, ministrul demisionar a făcut-o cu propria minte, de bunăvoie şi nesilit de nimeni.
Prin plecarea lui Vasile Blaga din guvern peisajul de la palatul Victoria devine păstos, dominat de prezenţe cu contururi estompate. Miniştrii care ieşeau într-un fel sau altul din rând au fost trimişi la plimbare sau au plecat singuri. Privind în urmă, execuţiile făcute de la începutul lui septembrie încoace arată aproape simetric: au plecat membrii ai Cabinetului pe care preşedintele îi susţinea, chiar în pofida mârâielilor constante din Modrogan (Sebastian Vlădescu, Mihail Dumitru), însă au fost trimişi în exil pe insula Modrogan şi corifei ce păreau de necoborât de pe piedestal (Radu Berceanu, Adriean Videanu şi ultimul pe listă, cu voia publicului, Vasile Blaga).
Şi în tăcerea militărească a şedinţelor de guvern va mai lumina doar paratrăsnetul Boc -un premier care, fără să aibă lupte libere cu preşedintele, l-a depăşit la proba de anduranţă pe Călin Popescu Tăriceanu - însoţit de lumina stelei fixe, care este ministrul Dezvoltării. Nu ar fi de mirare, cum clevestesc diverşi, ca doamna ministru să schimbe cu graţie această lumină potolită cu strălucirea fulgerului.
Făceam vorbire de insula Modrogan. Cine crede că în exil te legeni în hamac, mâncându-ţi unghiile şi visând la glorii apuse, se înşeală. Adriean Videanu şi-a ocupat ondulatoriu locul, luându-şi rolul în serios. Doar Radu Berceanu, mai necăjit, nu-si găseşte încă ritmul, deşi a mai trecut prin experienţa perioadelor de dizgraţie. Bineînţeles, este aşteptat şi Vasile Blaga. Secretar general, om de forţă şi manete. Nu cred că în partid îi poate pune cineva la îndoială, în mod convingător, această reputaţie.
Numai că pe Blaga nu poţi să îl ştergi din catastif cu un "mulţumesc. drum bun. vă aşteptăm cu drag la partid". Respectând anecdotica, are memorie lungă, exersată şi aşi în mânecă cam cât într-un bax de cărţi de joc. În cazul său, jocul este deschis oricărui final, fie şi unuia amânat. Fie şi din acest motiv, plecatului de la Interne nu i se poate spune "la revedere!". Ci, mai curând, "pe curând!".

Bela Marko: S-ar putea ieşi din Guvern „chiar în timp scurt"

Romania Libera, 27 septembrie 2010

Presat de criticii din Uniune, liderul UDMR a avertizat că „deriva" şi „voturile proaste" ale PDL ridică problema ieşirii de la guvernare.

La reuniunea Consiliului Reprezentanţilor Unionali au ajuns semnale critice destul de puternice la adresa liniei politice actuale a UDMR. Venite mai ales din zona organizaţiilor civice mai radicale, aceste nemulţumiri l-au pus pe Bela Marko în situaţia de a explica de ce Uniunea se află încă într-o coaliţie cu partidul „exploatator" şi preşedintele „antipopular". Astfel UDMR trebuie să rămână la guvernare, pentru că aşteaptă încă descentralizarea învăţământului prin noua lege a educaţiei şi adoptarea statutului minorităţilor, blocat de mai mulţi ani în Parlament. Dar, după cum a conchis vicepremierul Bela Marko, PDL a intrat în derivă: „partenerii de coaliţie au făcut în jumătate de an o cale uimitoare de la formaţiune cu disciplină militară, la derivă. Nu este treaba noastră să urmărim disputele din alte partide, cât timp nu influenţează activitatea din Parlament. Însă deriva permanentă, îndoielile, retragerile, voturile proaste - vedeţi numai ce a fost în ultimele zile - nu le putem accepta".

Frunda: „UDMR îşi va pierde încrederea oamenilor"

UDMR se pregăteşte, inclusiv prin reuniunea de la Târgu Mureş, pentru congresul din februarie 2011, când ar trebui să aibă loc schimbări de statut şi eventual în conducere. Unii parlamentari precum viceliderul de grup, deputatul Erdei Doloczki Istvan, prezenţi la şedinţa de sâmbătă, spun că atâta vreme cât PDL respectă programul de guvernare, UDMR va susţine Guvernul. „Tăierile de salarii de 25% trebuie să se termine la 31 decembrie, aşa cum la insistenţa noastră, s-a scris în lege, chiar dacă nu se revine integral", a declarat Erdei Doloczki pentru RL. El adaugă însă că episoade controversate precum votul fără cvorum de la legea pensiilor „nu fac bine coaliţiei şi afectează colaborarea cu UDMR". Totuşi, precizează deputatul Erdei Doloczki , „nu renunţi la o coaliţie decât după ce ai făcut o altă înţelegere". Un primar UDMR care a ţinut să-şi păstreze anonimatul a precizat pentru RL că deşi reforma nu înaintează („sunt prea mulţi poliţişti, prea mulţi angajaţi din servicii care sunt păstraţi"), e de dorit ca UDMR să rămână la guvernare deoarece fondurile publice sunt acordate pe criterii politice. Alţi reprezentanţi ai UDMR, precum senatorul Gyorghi Frunda avertizează însă că UDMR va plăti un preţ prea mare dacă rămâne alături de PDL: „Nu există nici o clasă socială care să nu fie perturbată în traiul ei decent. Între Partidul Civic Maghiar şi probabil mişcarea maghiară transilvană, UDMR îşi va pierde încrederea populaţiei".

Marko Bela: Partenerii de coaliţie sunt "în derivă". UDMR ar putea trece în opoziţie

Antena 3, 26 septembrie 2010

Preşedintele UDMR, vicepremierul Marko Bela, a declarat, sâmbătă, la Consiliul Reprezentanţilor Unionali (CRU) de la Târgu Mureş, că Uniunea nu este în situaţia să spună că trece în opoziţie, dar se poate ajunge la aşa ceva "chiar în timp scurt", întrucât partenerii de coaliţie sunt "în derivă".

Marko Bela a spus că este conştient că în opoziţie este mult mai uşor, mai ales că se pot formula critici reale, cu atât mai mult cu cât situaţia Guvernului este grea, informează Mediafax.

El a adăugat că reprezentanţii UDMR nu sunt în situaţia să spună că trec în opoziţie, însă se poate ajunge la aşa ceva "chiar în timp scurt", partenerii de coaliţie trecând, în numai o jumătate de an, "de la o formaţiune cu disciplină militară la derivă".

"Cred că încă nu suntem în situaţia să spunem că trecem în opoziţie. Se poate ajunge chiar în timp scurt, dar acum suntem în situaţia de a guverna, bine sau prost. (...) Şi în legătură cu propria noastră activitate putem formula critici. Dar partenerii de coaliţie, în jumătate de an au făcut o cale uimitoare de la formaţiune cu disciplină militară, la derivă. Nu este treaba noastră să urmărim disputele din alte partide, cât timp nu influenţează activitatea din Parlament. Însă deriva permanentă, îndoielile, retragerile, voturile proaste - vedeţi numai ce a fost în ultimele zile - nu le putem accepta", a spus Marko Bela.

El a adăugat că UDMR este o formaţiune cu opinii mai diverse
decât în orice alt partid şi în legătură cu orice măsură socială, economică se înregistrează diferite păreri, dar în acelaşi timp reprezentanţii săi sunt capabili să discute şi să voteze unitar.

"Partenerii nu au decât să aibă dispute interne, dar să respecte ce am convenit. Legea salarizării, după două ore de discuţii în coaliţie am ajuns să măsurăm starea economică a unui cetăţean având în vedere dacă are motocicletă sau nu. Nu pentru aceste prostii am acceptat să intrăm la guvernare", a spus Marko Bela.

Vicepremierul a arătat că priorităţile UDMR din perioada următoare vizează inclusiv situaţia socială, întrucât sunt "multe îngrijorări" în legătură cu salariile.

"Reducerea
cu un sfert ţine până la sfârşitul lui decembrie. Înseamnă doar că este nevoie de noi reglementări, care să ducă la mărirea lor, nu revenirea automată la cuantumul anterior. Legea salariilor ce se discută acum trebuie să se refere la acest aspect. După ce am redus personalul şi cheltuielile la ministere, după 31 decembrie trebuie să se încheie această perioadă", a arătat Marko.

Revenind la subiectul prezenţei UDMR în coaliţia guvernamentală, Marko Bela a spus că primeşte în ultima vreme destule critici, care nu îl surprind, întrucât a "căzut" pe Uniune "beleaua" să impună măsuri nepopulare.

ERDÉLY

Markó: az RMDSZ-nek nem a kormányon maradás, hanem a kormányzás minősége a fő kérdés

Hirado.hu, 2010. szeptember 25.

A kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára nem feltétlenül az a kérdés, hogy kormányon maradjon-e vagy sem, hanem az, hogy a koalíción belül "jó" vagy "rossz" kormányzást sikerül-e megvalósítani a következő időszakban - mondta Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke - egyben miniszterelnök-helyettes - a szövetség "miniparlamentjének" is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések. Leszögezte: a szövetség az idén már nem hajlandó újabb megszorító intézkedésekre, mivel azokra nincs már szükség.
Felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben-hónapokban több kérdésben sürgősen lépnie kell a kormánynak, így például a szenátusban elakadt oktatási törvénynek még az ősz folyamán meg kell születnie. Az oktatás decentralizációja nemcsak a magyarságnak, hanem az egész országnak az érdeke - fűzte hozzá.
Hozzá kell fogni a magyarság számára különösen fontos jogszabályok megalkotásához - folytatta a szövetség elnöke -, tető alá kell hozni a kisebbségi törvényt, neki kell látni a gazdasági régiók átszervezéséhez.
A koalíciós partnerrel, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L), eddig korrekt volt az együttműködés - mondta, ám megállapította, hogy abban a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok.
Ez a fő oka annak, hogy bár a parlamentben többséget élvez a koalíció, mégsem képes érvényesíteni akaratát a legjelentősebb kérdésekben. "Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást" - szögezte le Markó Béla.
Hatékonynak nevezte a magyar miniszterek munkáját, külön hangsúlyozva, hogy az egészségügyben sikerült megvalósítani a kórházi rendszer decentralizációját. A környezetvédelmi tárca élén működő magyar miniszternek köszönhető, hogy a nehéz körülmények között is ki tudták aknázni a lehetőségeket, a kulturális minisztérium élén pedig ugyancsak magyar miniszter érte el, hogy a kultúrát nem szolgáltatták ki a piacgazdasági körülményeknek - fejtette ki a politikus.
Markó ismét állást foglalt a romániai magyarság erős és egységes képviselete mellett. Szerinte nem jó, ha ez a közösség különböző pártokra bomlik, furcsállotta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pártalapítás gondolatával kacérkodik. Markó szerint ugyanis ebből az következne, hogy nem működik a magyar összefogás. Márpedig - hangsúlyozta - az RMDSZ és az EMNT között jól működik az egyeztetés (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum - EMEF - keretében).

Eltérő álláspontok az SZKT-n

Krónika, 2010. szeptember 26.

A RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a Szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések.

Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó szerint fontos a tisztújítás az RMDSZ-ben, és a programot és alapszabályzatot is újra kell gondolni. Az SZKT döntése értelmében az RMDSZ 10. kongresszusát Nagyváradon tartják 2010 februárjában. Az RMDSZ elnöke a szövetség miniparlamentjének is nevezett SZKT ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések. Leszögezte: a szövetség az idén már nem hajlandó újabb megszorító intézkedésekre, mivel azokra nincs már szükség.

Markó felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben-hónapokban több kérdésben sürgősen lépnie kell a kormánynak, így például a szenátusban elakadt oktatási törvénynek még az ősz folyamán meg kell születnie. Az oktatás decentralizációja nemcsak a magyarságnak, hanem az egész országnak az érdeke – fűzte hozzá.
Hozzá kell fogni a magyarság számára különösen fontos jogszabályok megalkotásához – folytatta a szövetség elnöke –, tető alá kell hozni a kisebbségi törvényt, neki kell látni a gazdasági régiók átszervezéséhez.
A koalíciós partnerrel, a Demokrata Liberális Párttal (PDL), eddig korrekt volt az együttműködés – mondta, ám megállapította, hogy abban a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok. Ez a fő oka annak, hogy bár a parlamentben többséget élvez a koalíció, mégsem képes érvényesíteni akaratát a legjelentősebb kérdésekben. „Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást" – szögezte le Markó Béla.
Hatékonynak nevezte a magyar miniszterek munkáját, külön hangsúlyozva, hogy az egészségügyben sikerült megvalósítani a kórházi rendszer decentralizációját. A környezetvédelmi tárca élén működő magyar miniszternek köszönhető, hogy a nehéz körülmények között is ki tudták aknázni a lehetőségeket, a kulturális minisztérium élén pedig ugyancsak magyar miniszter érte el, hogy a kultúrát nem szolgáltatták ki a piacgazdasági körülményeknek – fejtette ki a politikus.
Markó ismét állást foglalt a romániai magyarság erős és egységes képviselete mellett. Szerinte nem jó, ha ez a közösség különböző pártokra bomlik, furcsállotta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pártalapítás gondolatával kacérkodik. Markó szerint ugyanis ebből az következne, hogy nem működik a magyar összefogás. Márpedig – hangsúlyozta – az RMDSZ és az EMNT között jól működik az egyeztetés (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum – EMEF – keretében).
A februárban esedékes RMDSZ-kongresszussal és saját személyével kapcsolatosan Markó Béla nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vállalja-e a jövőben is a szövetség vezetését. Úgy vélte, most még korai „megelőlegezni" azt, hogy mi lesz 2011-ben. Mindenképpen fontosnak tartotta a változásokat és a tisztújítást az RMDSZ-ben, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni. Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá.
„Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, az elkövetkező hónapokban majd ezekről konzultálunk a területi szervezetekkel, platformokkal, a fontos politikai tényezőkkel" – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: semmiképpen sem akar kivonulni a közéletből, a felhalmozott tapasztalatokat bármilyen szerepben kamatoztatni kívánja a közösség javára.

Frunda György vitába szállt Markóval

Kormányon maradni vagy sem, és ha igen, akkor meddig lehet ott maradni anélkül, hogy ezért túlságosan nagy árat kelljen fizetnie az RMDSZ-nek – tette fel a kérdést az SZKT-ülésen felszólaló Frunda György szenátor (képünkön), aki vitába szállt Markó Bélával. Frunda szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a szövetség maradjon-e a kormányon vagy sem, és ha igen, meddig. Utalt a megszorító intézkedések nyomán megcsappant jövedelmekre, a kisvállalatok tömeges tönkremenésére, az állástalanok számának növekedésére, a kisnyugdíjasok nyomorúságos helyzetére.
Ilyen körülmények között Frunda szerint az a kérdés: kell-e továbbra is vállalnia a szövetségnek mindezért a felelősséget, kell-e vinnie tovább „azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti?". Azzal az elvvel egyetértett a felszólaló, hogy egy kisebbség képviseleti szervének valóban hasznos lehet kormánykoalícióban lennie, de – tette hozzá – nem mindenáron és nem mindent vállalva.
Borbély László környezetvédelmi miniszter a Novum Forum platform nevében abban igazat adott Frunda Györgynek, hogy valóban meg kell állapítani: hol van az a határ, ameddig szabad vállalni a kormányzati szerepet. Megjegyezte: az RMDSZ már néhányszor közel volt ehhez a határhoz, például a nyugdíjakat érintő szavazás esetében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést a kollektív felelősség szellemében kell elemezni, alaposan megvizsgálva, hogy mi valósult meg a kormányprogramból, és mi nem. Szerinte a következő három hónap ebből a szempontból döntő lesz.
Olosz Gergely, a Székelyföldi Frakció nevében maga is úgy látta, hogy az RMDSZ-nek változnia kell. Igaz ugyan, hogy az elmúlt húsz év alatt fontossá, megkerülhetetlenné vált a szervezet, de nem biztos, hogy jelenlegi szervezeti formájában alkalmas-e továbbra is a romániai magyarság érdekeinek képviseletére. Nem tért ki az esetleges személyi változások témájára, de javasolta, hogy állítsák vissza a szövetségen belül a tiszteletbeli elnöki címet.
Markó Béla a hozzászólásokra reagálva nem értett egyet Frunda György érvelésével. Úgy vélte, nem lenne helyes, ha a szövetség az ország nehéz helyzetében hátat fordítana, lemondana a kormányzati cselekvésről. Példaként említette, hogy ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt alkotni.

Nagyváradon rendezik az RMDSZ-kongresszust

Az SZKT szombaton úgy döntött, hogy az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik. A testület erről egy ellenszavazattal és két tartózkodással határozott. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei is.

Markó: Szükség van az RMDSZ-ben a változásra

Szabadság, 2010. szeptember 27. – KISS GÁBOR

Marosvásárhelyen ülésezett szeptember 25-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az ülés első napirendi pontjaként Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartotta meg politikai beszámolóját, amelyben kifejtette, hogy demagógia lenne kilépni a kormányból a népszerűtlenség miatt. Markó szerint az RMDSZ azért vállalkozik folyton kormányzásra, mert programja a magyarság érdekképviseletének ellátására hivatott, amennyiben az RMDSZ valósan ott lehet a megyei és országos szintű döntésekben. A szövetségi elnök a decentralizáció fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte ennek az ősznek a legfontosabb célkitűzése a tanügyi decentralizáció véghezvitele, amelyet akár sürgősségi kormányrendelettel, akár kormányzati felelősségvállalással, de el kell fogadtatni. Külpolitikai célokról is szó esett, Markó elsősorban a Schengen-övezethez való csatlakozás fontosságáról beszélt.

A szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, és a szociális háló további erősítését szorgalmazta: „Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válság-időszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon" – hangsúlyozta.
Nem az a kérdés, hogy kormányon vagy ellenzékben kell lennie az RMDSZ-nek, a kérdés az, hogy jól kormányoz vagy sem. Ez az igazi alternatíva Markó Béla miniszterelnök- helyettes szerint. A fizetéscsökkentéssel kapcsolatosan a szövetségi elnök elmondta, hogy a 25 százalékos csökkentés december 31-ig érvényes, azonban ez nem azt jelenti, hogy januártól automatikusan minden fizetés az eredeti összegre emelkedik, hanem azt, hogy új szabályokat kell alkalmazni, az RMDSZ álláspontja pedig, hogy ezeknek a szabályoknak fizetésemelkedéshez kell majd vezetniük. A választási törvény módosítását is kezdeményezni fogja az RMDSZ úgy, hogy az arányos, átlátható jelölést és képviseletet ezáltal biztosítsa – mondta Markó.
Az RMDSZ X. kongresszusáról beszélve a szövetségi elnök elmondta, hogy február végén egy olyan szervezetet kell továbbvinni, amely a tekintélyét és a befolyását növeli a következőkben. „A tisztújítás 2011-ben van" – hangsúlyozta Markó Béla. „Szükség van az RMDSZ-ben a változásra, szükség van a program újragondolására, az alapszabályzat alapos átgondolására, és szükség van a személyi változásra. Szükség van, de nem minden áron. (...) Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, és azt tudom vállalni, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban területi szervezetekkel, platformokkal, minden jelentős politikai tényezővel az RMDSZ-ben ezen dolgozunk, ezt elemezzük és konzultálunk ezekről a kérdésekről, hogy kialakítsunk egy víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie." A szövetségi elnök elmondta, hogy személyi kérdésekről még nem kell beszélni, hanem formai, szervezési kérdéseket kell először tisztázni.

Frunda György szerint meggondolandó a koalícióban maradás

Frunda György szenátor a hozzászólások rendjén az ország helyzetének súlyosságát ecsetelte, majd hozzátette, szerinte a jelenlegi helyzetben nem azt kell tárgyalni, hogy jól vagy rosszul kormányoz az RMDSZ, hanem, hogy ilyen körülmények között vállalni kell a kormányzást vagy sem. „Az én gondolkodásomban arról kell beszélnünk, hogy meddig maradunk még kormányon. És azt hiszem, hogy most, amikor a költségvetés vitája elkezdődik a parlamentben, akkor ezt a döntést meg kell hozni." Frunda azt kérte, ne a csúcsvezetés szűk köre, hanem az SZKT döntsön a koalícióból való esetleges kilépésről a jövő évi költségvetés elfogadása előtt. A szenátor lapunknak azt nyilatkozta, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés előírja, hogy több adót fogadnak el vagy pénzügyi terhet, ha nem lesz benne gazdaságot stimuláló intézkedés, és a megszorítások miatt az állampolgárok továbbra is rosszabbul fognak élni, akkor felmerül a kérdés: érdeke-e az RMDSZ-nek ebben részt venni, és milyen következményei lesznek két év múlva az önkormányzati választásokon?

Levelet küldött a Brassai-líceum

Czika Tihamér, a Szabadelvű kör képviseletében felvetette a kérdést, hogy mi lesz azokkal az állami iskolákkal, amelyek egyházi ingatlanban székelnek. Czika felolvasta a Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezetőségének nyílt levelét, amelyben az áll, hogy az iskola működtetése a János Zsigmond Unitárius Kollégium terem-visszaigénylései miatt lassan lehetetlenné válik. Az iskola Markó Bélához intézett nyílt levelében kérte, hogy keressen az RMDSZ megoldást a fennálló helyzetre. Arra kérték Markó Bélát, hogy látogasson el Kolozsvárra, közvetítsen a felek között, segítsen, hogy Kolozsvár e nagy múltú és hírnevű iskolája megfelelő épületben működhessen tovább. Markó Béla válaszában elmondta, hogy az RMDSZ egyik legnagyobb eredménye az, hogy az egyházaknak visszaszerezték az ingatlanjaik nagy részét, bár sok ingatlan még nincs a kezükben. Markó szerint normális költségvetési körülmények között az állam kellene a magyar állami oktatási intézményeknek épületet biztosítson, azonban, mint mondta, nincsenek normális körülmények. A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyenek alternatívák, legyen mind egyházi, mind pedig állami iskola is. „Mindenkitől megértést kérek, ebben az esetben az egyházaktól is, hiába járt le a határidő, nincs mód ebben a pillanatban még egy darabig új iskolát építeni, sem a Brassainak, sem másoknak. Meg kell keresni máshogyan a megoldást, az önkormányzatiakat és másokat is arra kérem, pontosan válsághelyzetben, keressük a kompromisszumot, keressünk megértést és találjuk meg a megoldást" – nyilatkozta Markó Béla. Frunda György felvetéseire reagálva Markó elmondta, hogy ki lehet lépni a kormányból, de szerinte nem hasznos, hiszen kormányon az RMDSZ többet tehet a közösségért, amelyet képvisel.

Nagyváradon tartják a X. Kongresszust

A Szövetségi Képviselők Tanácsának második napirendi pontja volt az RMDSZ X. Kongresszusának megszervezése. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javaslatára az SZKT Nagyvárad mellett döntött. Az érvek között az szerepelt, hogy itt tartották az első kongresszust is, legyen itt a tizedik is, valamint a Bihar Megyei RMDSZ sokkal több önrészt vállalt anyagiak terén. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy jelentősen hozzá akarnak járulni a kongresszus megvalósításához. „Azt gondolom, hogy a Bihar Megyei RMDSZ az egyik legjobban saját lábán álló szervezet, és terhet szeretnénk levenni az országos RMDSZ válláról" – mondta a Szabadság kérdésére Szabó Ödön.

Gyenge, habozó, de a miénk?

Új Magyar Szó, 2010. szeptember 27. – Antal Erika

Nagyváradon tartja soron következő kongresszusát az RMDSZ – döntötték el a hétvégén Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjai. A várakozással ellentétben Markó Béla nem nyilakozott egyértelműen arról, indul-e a februári kongresszuson újabb elnöki mandátumért.

„Mindannyian tudtuk, hogy gazdasági válságban vagyunk, de vállalkozni kellett a kormányzásra, mert esélyt láttunk az állami berendezkedés átrendezésére, a reformra" – vont mérleget az elmúlt kilenc hónap kormányzásáról Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó kifejtette, az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság képviseletét ellátni hivatott programja van, képviselőinek ezért jelen kell lenniük a döntéshozatalban.

Elégedetlen az RMDSZ

Az oktatási törvény elfogadásának törvényhozási halogatása kapcsán Markó leszögezte: az RMDSZ rendkívül elégedetlen, hogy – bár van koalíciós többség – nem tudja érvényesíteni minden esetben akaratát. Úgy fogalmazott, a szövetség egy gyenge, habozó koalíció tagja, és az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást: szerinte a jogszabályt még ezen az őszön el kell fogadni, de el kell kezdeni olyan, az erdélyi magyarság számára fontos jogszabály vitáját is, mint a kisebbségi törvény vagy a régióátszervezést célzó kezdeményezés.
A szövetségnek Markó szerint ragaszkodnia kell az általa kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez (a minimáladó eltörlése, a kisvállalkozások számára biztosítandó kedvezményes hitel biztosítása, az elkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, a napszámosmunka kérdésének rendezése).

Markó: a fizetéseknek növekedniük kell

Markó ugyanakkor megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a fizetéseket újból növekedési pályára kell állítani. Az RMDSZ kormányzati létének feltétele ez: folytatni a decentralizációt, és világos intézkedéseket hozni a gazdaság tekintetében.
„Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válságidőszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy az indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon" – hangsúlyozta az elnök.

Ernyő alá hívják az EMNT-t

Politikai beszámolójában a szövetségi elnök élesen bírálta mindazokat, akik azt vetik az RMDSZ szemére, hogy együttműködik a „népnyúzó Demokrata-Liberális Párttal" és Traian Băsescuval, holott, mint rámutatott, a választásokon „éppen ezek az emberek buzdították a magyarokat a Băsescura való szavazásra".
Mint mondta, nem szokása a szövetségeseket bírálni, de furcsállva hallotta, hogy az EMNT a pártalapítás gondolatával kacérkodik, ami akár azt is jelenthetné, hogy a magyar összefogás nem működik. „Szerintem jól működik, és működtethető, másrészt pedig nem hiszem, hogy egy egyébként nehéz helyzetben lévő magyar közösségnek az lenne az érdeke, hogy pártokra bomoljon ahelyett, hogy azt az érdekképviseletet, mely itt van a kezünkben, húsz évig jól működött, próbáljuk megerősíteni, megpróbáljunk ennek ernyője alá mindenkit bevonni" – szögezte le Markó.

Személyi kérdésekről csak jövő februárban

A jövő februárban esedékes RMDSZ-kongresszus feladatairól szólva a szövetségi elnök úgy értékelte, változásra van szükség, újra kell gondolni a szövetség alapszabályzatát és programját. Bár a hozzászólók közül Olosz Gergely képviselő burkoltan feszegette a személyi változások kérdését is (a tiszteletbeli elnöki tisztség visszaállítását javasolta), Markó erről csupán annyit mondott: szükség van a személyi változásokra is, de nem mindenáron.
„Magam támogatni fogom a változás gondolatát, és vállalom, hogy konzultálni fogok a területi szervezetekkel, platformokkal annak érdekében, hogy kialakítsunk egy közös víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie. Ezekről a változásokról azonban nem 2010-ben, hanem 2011 februárjában kell döntést hozni" – szögezte le Markó Béla.

Frunda ismét bírál

Frunda György szenátor felszólalásában bírálta az RMDSZ kormányzati részvételét, amelynek szerinte „túl nagy az ára". Azt az ígéretet kaptuk, hogy júniusig meglesz a tanügyi törvény, nem lett meg. Az RMDSZ nem kapta meg azokat a helyeket az intézmények élén, amelyeket megígértek. Egyetlen olyan törvény vagy döntés nem született, amitől az emberek fellélegezhetnek. Ez nem olyan partner, aki betartja az ígéreteit" – sorolta Frunda az érveket, amelyek szerinte a demokrata-liberálisokkal való szakítás mellett szólnak.
Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint sem könnyű az RMDSZ élete a koalícióban. „Igaza van ebben Frundának, meg kell nézni, hol a tűréshatár. Közel voltunk ehhez a határhoz egyes döntéseknél: alkotmánybírók megválasztása, nyugdíjcsökkentés" – tette hozzá Borbély. Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök arra figyelmeztetett: az RMDSZ szervezeti életét sem szabad elhanyagolni a kormányzati munka miatt. „Foglalkozzunk a szervezettel, és vigyázzunk az egységére" – kérte az SZKT tagjait Takács Csaba.

Nagyváradon rendezik a kongresszust

Az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik – döntötte el a hétvégi SZKT. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték, Nagyvárad egy ellenszavazattal és két tartózkodással győzött.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei.

Markó: az RMDSZ számára nem a kormányon maradás a legfőbb kérdés

MTI 2010. szeptember 25. 12:35

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára nem feltétlenül az a kérdés, hogy kormányon maradjon-e vagy sem, hanem az, hogy a koalíción belül "jó" vagy "rossz" kormányzást sikerül-e megvalósítani a következő időszakban - mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla. Az RMDSZ elnöke - aki egyben miniszterelnök-helyettes - a szövetség "miniparlamentjének" is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések.
Leszögezte: a szövetség az idén már nem akar megszorító intézkedéseket, mivel azokra nincs már szükség.

Frunda: az a kérdés, hogy az RMDSZ meddig és milyen áron maradhat kormányon

MTI, 2010. szeptember 25.

Kormányon maradni vagy sem, és ha igen, akkor meddig lehet ott maradni anélkül, hogy ezért túlságosan nagy árat kelljen fizetnie a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) - tette fel a kérdést Marosvásárhelyen Frunda György. A Kereszténydemokrata Platform nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén, az RMDSZ "miniparlamentjében" felszólaló politikus vitába szállt Markó Bélával. Frunda szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a szövetség maradjon-e a kormányon vagy sem, és ha igen, meddig. Utalt a megszorító intézkedések nyomán megcsappant jövedelmekre, a kisvállalatok tömeges tönkremenésére, az állástalanok számának növekedésére, a kisnyugdíjasok nyomorúságos helyzetére.
Ilyen körülmények között Frunda szerint az a kérdés: kell-e továbbra is vállalnia a szövetségnek mindezért a felelősséget, kell-e vinnie tovább "azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti?". Azzal az elvvel egyetértett a felszólaló, hogy egy kisebbség képviseleti szervének valóban hasznos lehet kormánykoalícióban lennie, de - tette hozzá - nem mindenáron és nem mindent vállalva.

Borbély László környezetvédelmi miniszter a Novum Forum elnevezésű platform nevében abban igazat adott Frunda Györgynek, hogy valóban meg kell állapítani: hol van az a határ, ameddig szabad vállalni a kormányzati szerepet. Megjegyezte: az RMDSZ már néhányszor közel volt ehhez a határhoz, például a nyugdíjakat érintő szavazás esetében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést a kollektív felelősség szellemében kell elemezni, alaposan megvizsgálva, hogy mi valósult meg a kormányprogramból, és mi nem. Szerinte a következő három hónap ebből a szempontból döntő lesz.

Olosz Gergely, a Székelyföldi Frakció nevében maga is úgy látta, hogy az RMDSZ-nek változnia kell. Igaz ugyan, hogy az elmúlt húsz év alatt fontossá, megkerülhetetlenné vált a szervezet, de nem biztos, hogy jelenlegi szervezeti formájában alkalmas-e továbbra is a romániai magyarság érdekeinek képviseletére. Nem tért ki az esetleges személyi változások témájára, de javasolta, hogy állítsák vissza a szövetségen belül a tiszteletbeli elnöki címet.

Markó Béla a hozzászólásokra reagálva nem értett egyet Frunda György érvelésével. Úgy vélte, nem lenne helyes, ha a szövetség az ország nehéz helyzetében hátat fordítana, lemondana a kormányzati cselekvésről. Példaként említette, hogy ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt alkotni.

Kelemen: az RMDSZ a koalíció működése miatt aggódik

Transindex, 2010. szeptember 27.

Bár az RMDSZ azt szerette volna, hogy a Vasile Blaga maradjon a belügyi tárca élén, a kormánykoalíciót alkotó két politikai erő továbbra sem szól bele a másik dolgába – jelentette ki kérdésünkre Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter.

A rendőrök pénteki illegális tüntetése miatt Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök kijelentette, többé nem tart arra igényt, hogy a rendőrség biztosítsa nyilvános szerepléseiket. Băsescu továbbá a rendőrség és a csendőrség vezetőségének lemondatását kérte Vasile Blagától, amit a belügyminiszter megtagadott, ehelyett ő maga nyújtotta be lemondását.

„Azt az elvet, hogy a koalíción belül a különböző esetleges minisztercseréket a miniszterelnök dönti el, és egyik párt a másik politikai alakulat dolgába nem szól bele – ezt az elvet mi továbbra is fontosnak és érvényesnek tartjuk. Ezért ma reggel elmondtuk, hogy azt szeretnénk, hogy Blaga ne mondjon le, azt szeretnénk, hogy a lemondását a miniszterelnök ne fogadja el, de természetesen ez az a határ, addig el tudunk menni" – így Kelemen.

Elmondta, a szövetség kormánytagjai nem hibáztatják Vasile Blagát a történtekért, mivel nem gondolják azt, hogy a lemondott miniszter hibázott: „amit a szakszervezeti vezetők tettek, az nem az ő felelőssége. Az elmúlt évben, amióta ő vezeti a belügyminisztériumot, a tárca projektjei jól mentek, a schengeni övezethez való csatlakozás is jó irányba halad. Nem szabad ezt veszélyeztetni" – véli Kelemen, aki szerint politikai okai is vannak a belügyminiszter lemondásának: „a demokrata-liberális párton belül egyfajta elbizonytalanodás illetve konfliktusok léteznek, amelyek a koalíció működésére is kihatással lehetnek, ezt pedig nem hagyhatják szó nélkül.

Ebben a pillanatban úgy néz ki, hogy az a fegyelem – amelyről a demokrata párt híres volt – már nagyon hiányos, vagy nem is létezik. Emiatt is érezzük azt, hogy sokszor nem lehet a PDL-frakción belül a szavazatokat összeszedni, nem lehet pontosan tudni, hány ember lesz jelen a demokrata párt részéről egy-egy szavazáson. Többség nélkül pedig nincs kormány. Ha a szakszervezetek viselkedéséhez alkalmazkodunk, akkor tulajdonképpen a teljes kormány le kellene mondjon, mert a szakszervezetek a kormány, vagy egyik-másik miniszter ellen tüntetnek. Ilyen alapon belügyminisztert cserélni nem indokolt" – sommázott Kelemen.
A kulturális miniszter elmondta, az RMDSZ ismertette álláspontját koalíciós partnerével, de tiszteletben tartja a demokrata párt döntését. „Továbbra is aggódunk amiatt, hogy a demokrata párton belüli konfliktusok, feszültségek miatt hogyan tud a koalíció dolgozni, döntéseket hozni – ez számunkra továbbra is egy aggasztó tényező" – tette hozzá.
Kelemen szerint a schengeni övezettel kapcsolatos tervek csak abban az esetben kerülhetnek veszélybe, ha egy olyan miniszter váltja Blagát, aki nem lesz elődjéhez hasonlóan határozott, eltökélt. Kelemen kérdésünkre elmondta, a koalíciós gyűlésen nem tárgyaltak arról, hogy ki lehetne Blaga esetleges utódja, nevek egyáltalán nem merültek fel. (hírszerk.)

MAGYARORSZÁG

Hende Csaba: újra hadat szervezünk

MTI, 2010. szeptember 26. 14:05
Ma a honvédség újjáépítése zajlik, képesnek kell lenni a haza fegyveres védelmére, mert a haza védelme nemzeti ügy – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter Pákozdon. Szavai szerint a honvédség gerince rendelkezésre áll, s a feladat iránti érdeklődést jelzi, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezetői szakán húszszoros volt a túljelentkezés. A miniszter hangsúlyozta a honvédelmi nevelés újraindításának fontosságát, mint mondta: "újra hadat szervezünk". Megfogalmazása szerint amelyik ország nem tartja el a saját katonáit, az más országok katonáit fogja eltartani, „ennek azonban mindig ára van".

A miniszter a pákozd-sukorói csata 162. évfordulójának alkalmából rendezett, Főhajtás a honvédeknek elnevezésű eseménysorozaton vett részt, amelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének kiemelkedő napjára emlékeztek, amikor a független magyar felelős kormány által újonnan felállított magyar honvédsereg fényes diadalt aratott Pákozdnál a császár által támogatott Jellacic horvát bán seregei fölött.

Ünnepi beszédében Hende Csaba felidézte a szabadságharc történetének fontos állomását, amikor 1848. szeptemberében az új kormánynak hadsereget kellett szerveznie. Hangoztatta: hadsereget szervezni azonban nem lehet csak lelkesedésből: a katonaság szakma, hivatás, amely egész embert kíván. 1848-ban sok lelkes férfi lépett a katonai hivatás útjára - tette hozzá.

Hende Csaba rámutatott: a pákozd-sukorói ütközet arról is döntött, hogy van-e lehetőség katonaság létrehozására. A miniszter beszédében méltatta a hagyományőrzők tevékenységét, külön köszöntötte Ádám Barna alezredest, aki Portugáliából lóháton érkezett haza Pákozdra.

Balog Zoltán: közös úton kell haladni a cigánysággal

MTI, 2010. szeptember 25.

A cigányság problémáját egy közös út alapjait jelentő építőanyagként kell kezelni, és ehhez az egyházak missziós munkájára is szükség van - hangoztatta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy témában rendezett konferencián szombaton Budapesten. Balog Zoltán azt mondta: magyarországi cigányság problémáira nincs megoldás, csak megoldások vannak, és ezen a hosszú zarándokúton a többségnek és a kisebbségnek együtt kell haladnia. Az államtitkár szavai szerint a projektek és a stratégiák fölött olyanoknak kell állniuk, akik személyes, vagy a közösségük küldetésének tekintik azok eredményességét.
Hangsúlyozta, a kormány prioritásként kezeli cigányság helyzetének javítását, és európai szinten is példát mutatva kíván rávilágítani arra, hogy ez minden ember közös ügye, de ehhez sok, egyes esetekben maga az állam által állított falakat kell lebontani. Az egyházak szerepe a romák integrációjában Magyarországon címmel rendezett konferencián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta, szeretnék, ha minél több egyházi fenntartású oktatási intézményben jelennék meg a cigánygyermekek, de a pécsi Gandhi gimnázium erényeiből okulva cigány nemzetiségi középiskolákat, az egyházakkal közösen pedig felsőoktatási szakkollégiumokat is létre kívánnak hozni.
Az oktatásban tapasztalt szegregációra utalva úgy fogalmazott: nem szabad elfogadni, ha valakit szociális helyzete, bőrszíne, származása miatt különítenek el - és ez nem cigányok esetében is előfordul - de ki kell mondani, hogy az együttlét, az együttélés már kisgyermekkorban kezdődjön el, mert középtávon mindenkinek ez az érdeke. Hozzátette: az iskolának is ilyen terepnek kell lennie, meg kell adni a helyi közösségeknek ehhez a segítséget, de azokat sem szabad magukra hagyni, akik minderre nincsenek felkészülve.

Balog Zoltán az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kijelentette: ha a cigányság integrációjának munkáját nem a keresztény értékek alapján vállalják, akkor mások fogják csinálni, de ez az út nem a felebaráti szeretet alapjain halad majd. Az államtitkár szerint azon múlik a jövő, hogy a cigányság identitását úgy erősítteti-e a következő generációval, hogy egyszerre lesznek büszkék cigányságukra és magyarságukra. A jelenlegi, és a készülő alkotmányra utalva kijelentette: az alapdokumentumban benne kell lennie, hogy a magyar nemzet részei mind a 13 kisebbség, államalkotó tényezők, és ez alapján kell minden kérdést megközelíteni.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek