|
ROMÁNIA
Daniel Buda: a kisebbségi törvényt június végéig elfogadhatjuk
Nyugati Jelen, 2011. május 30.
Daniel Buda demokrata liberális képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem látja akadályát annak, hogy a kisebbségi törvényt június végéig elfogadják, anélkül, hogy a kormány felelősséget vállaljon érte.
Buda szerint senkinek nem kellene tartania ettől a törvénytől, mert az nem vezeti be az „etnikai alapú szegregációt".
„A kisebbségi törvény a Szociál-Liberális Szövetség (USL) által felvetett áltéma. A tervezet tulajdonképpen egyfajta összesítése a kisebbségekről szóló más, különleges törvények által rögzített jogoknak és kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy a roma, az örmény vagy a magyar kisebbségről van szó, így senkinek nem kell félnie ettől a tervezettől. Nem látom akadályát annak, hogy a tervezetet június végéig elfogadjuk, normális parlamenti vita útján. Nem tartom szükségesnek azt, hogy a kormány felelősséget vállaljon a tervezetért. Június végéig el lehet fogadni a törvényt" – magyarázta a Demokrata Liberális Párt képviselője.
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet jelenleg a képviselőház kisebbségi és emberi jogi bizottsága vitatja meg.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a kisebbségi törvényt június végéig el kell fogadni, és fontolóra veszik a kormány felelősségvállalását is a tervezet elfogadása végett.
„Június végéig a kisebbségi törvényt el kell fogadni, és az el is lesz fogadva. Két lehetőség van, a normális parlamenti vita útja, vagy a kormány felelősségvállalása. Mi számolunk azzal az alkotmányos lehetőséggel is, amelyet a kormány felelősségvállalása jelent. Az a fontos, hogy június végéig legyen elfogadva a törvény. Koalíciós partnereink egyetértenek velünk abban, hogy az egyezményeket tiszteletben kell tartani, amint mi is tiszteletben tartottuk az eddigi megállapodásokat, és ők is ezt tették" – mondta az RMDSZ vezetője.
ERDÉLY
Székely lajstrom készül
Háromszék, 2011. május 30.
Elkészítik a székely katasztert – jelentette be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki Borboly Csaba Hargita és Lokodi Emőke Maros megyei kollégáival a székelyföldi megyék közös programjai mellett erről a kérdésről is egyeztetett.
Elsősorban a máshol élők számbavételét tartják fontosnak, azokét, akik itt születtek, de ma már az ország vagy a világ más tájain élnek. Az elképzelés szerint az összeírás önkéntes bejelentkezés alapján történik majd, elsősorban az interneten, "egyfajta székely Facebook készülne", melyen keresztül a jegyzékbe kerülők értesülhetnek az itthoni programokról, eseményekről. Olyan rendezvényekről nyújtanak majd tájékoztatást, amelyekért érdemes hazajönni, a rendkívül népszerű és ismert csíksomlyói búcsú vagy a Szent György-napok mellett felhívják majd a figyelmet a perkői búcsúra, gasztronómiai eseményekre, kulturális, művelődési rendezvényekre.
A háromszéki megyei elnök szerint egy ilyen névsor jelentős segítséget nyújthat fontos ügyek népszerűsítésében, támogatásában is. Példaként a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérletet említette, így hatékonyan ráirányítható a világ figyelme egy-egy számunkra jelentős közéleti kérdésre – mondotta. Tamás Sándor szavai szerint a "székely lajstrom" illeszkedik majd a Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes által meghirdetett programba, ő a nagyvilág különböző pontjain élő magyarok számbevételét, a nagy magyar kataszter elkészítését hirdette meg.
A külügy kezdeményezte a Iorga-tábla kihelyezésének megvizsgálását
Transindex, 2011. május 30.
A Külügyminisztérium tudomásul vette Magyarország álláspontját a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett vitatott tábla ügyében, és kezdeményezte a kulturális minisztériumnál annak megvizsgálását, hogy törvényes volt-e a lépés – olvasható a Külügyminisztérium közleményében. A szaktárca pénteken késő délután közzétett dokumentumában emlékeztet arra, hogy a nap folyamán a bukaresti külügyminisztériumban fogadták Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét.
A dokumentum szerint a magyar álláspontból az derül ki, hogy kolozsvári helyhatósági szinten rejtezik a probléma, Románia tiszteletben tartotta a szoborcsoport restaurálására vonatkozó román–magyar megállapodást.
„A külügyminisztérium bízik abban, hogy a kialakult helyzet rendeződik a román törvényi előírások alapján, és nem fogja befolyásolni Románia és Magyarország kiváló kétoldalú kapcsolatait" – olvasható a külügy közleményében.
A magyar Külügyminisztérium pénteken közölte: sajnálattal értesült arról, hogy a magyar–román finanszírozással restauráltatott Mátyás-szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy, „az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó román nyelvű táblát", amely feszültségeket gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában.
Budapest: feszültségeket kelt a Mátyás-szoborcsoport elé tett tábla
Krónika, 2011. május 27.
A Magyar Külügyminisztérium szerint feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett tábla. A magyar Külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy Kolozsváron, a magyar-román közös finanszírozásban felújított Mátyás király-szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy, „az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó román nyelvű táblát". A külügyi álláspontot Szilágyi Mátyás főkonzul ismertette pénteken Kolozsváron.
Mint fogalmaztak, „a polgármesteri hivatal tudtával végrehajtott táblakihelyezés feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában".
A budapesti külügyminisztérium szerint az előbbi intézkedéshez hasonlóan a többnyelvű, köztük a magyar nyelvű üdvözlőtáblák eltávolítása szintén Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pénteki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a kétoldalú kapcsolatoknak része az ilyen gondok orvosolása. „Erre van esély: Füzes Oszkár bukaresti nagykövet konstruktív megbeszélést folytatott a román külügyminisztériummal, reméljük ennek hamarosan pozitív eredménye is lesz" – közölte a diplomata.
Újságírói kérdésre hozzáfűzte: nem kívánja a Iorga-idézet szövegét minősíteni, egész egyszerűen a két oldalú kormánymegállapodás betartását és a törvényesség helyreállítását kérik számon, hiszen a szoborcsoport felújítását a két kormány közösen finanszírozta, Magyarország 400 ezer eurót adott erre a célra.
Szilágyi ugyanakkor szóvá tette a három nyelvű Kolozsvár helységnévtáblák eltávolításának ügyét is, mint mondta három nyelvű helységnévtáblák elhelyezését fontos és pozitív lépésnek tartotta a magyar fél, eltávolításuk nem felel meg az igazi multikulturalizmusnak, ráadásul a Kolozsvár 2020-as Európai Kulturális Fővárosá válása szempontjából is kedvezőtlen fejlemény. „Úgy véljük, hogy alapvető európai dolog az egyes nemzetiségek nyelvének a megjelenítése a város közintézményeiben" – jelentette ki Szilágyi Mátyás.
Szilágyi Mátyás arról tájékoztatott: a napokban megbeszélést folytat Sorin Apostu polgármesterrel a tábla elhelyezéséről.
Önkormányzati Tanács alakult régiónkban
Szabadság, 2011. május 28. – ZAY ÉVA
Május 27-én tartotta alakuló ülését a Belső-Erdély és a Szórvány Önkormányzati Tanácsa, amelynek elnöke Kalotaszentkirály-Zentelke polgármestere, Póka András György lett – nyilatkozta tegnap délután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter. Ugyanaznap zajlott a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet az RMDSZ-platformok tanácskozása előzött meg. A tanácskozáson a politikai helyzetről egyeztettek . A TEKT keretében a tárgyalások az RMDSZ belső ügyeiről, szervezési kérdésekről, a közelmúltban indított erdélyi konzultációs folyamatról szóltak.
Mint ismeretes, az RMDSZ új alapszabályzata székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakítását határozza meg. Marosvásárhelyen május 20-án jött létre a Hargita, Kovászna és Maros megyék által alkotott székelyföldi tanács. A belső-erdélyi mellett a jövő hét végéig megalakul a nyugati (Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros) megyék részvételével a partiumi önkormányzati tanács is – magyarázta Kelemen Hunor.
A politikus kiemelte, hogy a jelenleg zajló erdélyi konzultációs folyamat keretében a visszajelzések többnyire pozitívak. A megkérdezettek szívesen válaszolnak a megfogalmazott kérdésekre, így a június végére megszabott határidőt, a jelenlegi helyzetből ítélve, be tudják tartani. Az RMDSZ a feldolgozott válaszok nyomán levont következtetések alapján közép- és hosszú távú politikai stratégiát dolgoz majd ki.
A TEKT leltározta a megyei koalíciók működésében adódott problémákat is: a nagy többség véleménye az volt, hogy továbbra is meg kell teremteni a feltételeket, illetve tartalommal kell megtölteni az együttműködési kereteket ahhoz, hogy a kormánykoalíció tovább működhessen. – Jelenleg nincs arra irányuló többségi vélemény, hogy ezt a következő napokban, hetekben újra kellene gondolni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. De ez a koalíciós partnerek részéről is megfelelő nyitottságot, megértést feltételez – tette hozzá.
Mint kiemelte, a koalíciós együttműködés feltételezi, hogy az oktatási törvény nem módosul majd a szenátusban, illetve a kormánypártok megegyezésének részét képezi a kisebbségi törvény is, amelyet a júniusban véget érő parlamenti ülésszak keretében kell elfogadnia a képviselőháznak. A TEKT előkészítő ülése volt a hétfői bukaresti elnökségi ülésnek, valamint a június 25-re tervezett, újonnan alakuló Szövetségi Képviselők Tanácsának. Ezeknek a testületeknek a februári RMDSZ
kongresszus után kell meg-, valamint újraalakulniuk.
Marosvásárhelyi Napok politikai vitával
Krónika, 2011. május 30. – Szucher Ervin
Az elmúlt évek „hagyományához" híven idén is kicsinyes politikai vita tette emlékezetesebbé a hétvégén lezajlott városnapokat Marosvásárhelyen. Dorin Florea polgármester ezúttal Lokodi Edittel, a megyei tanács elnökével került összetűzésbe amiatt, hogy az elnök asszony bezárta a Kultúrpalota Tükörtermét, ahol a városvezető átadta volna a Pro Urbe díjakat.
Florea szerint a megyei tanács elnöke elutazott, és szándékosan magával vitte a kulcsot. Replikájában Lokodi Edit cáfolta az elöljáró állítását, mondván, hogy ingyen és bérmentve a városi önkormányzat rendelkezésére bocsátotta a termet, de a bútorzat használata nélkül.
A nem marosvásárhelyi származású, de a városért sokat tevő személyiségeknek járó kitüntetést idén Mark H. Gittensteint, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete, Valerian Vreme távközlési miniszter és az utólag megszavazott Simon Berger, amerikai befektető vette át. A díjra jelöltek listája is nehezen állt össze, mivel az önkormányzati testület nem támogatta a város demokrata-liberális színeket képviselő polgármesterének javaslatát, miszerint Anca Boagiu közlekedésügyi tárcavezető is kapjon díjat. Dorin Florea azonban a tanács megkerülésével egy másik, a Város barátai című kitüntetést talált ki pártbeli társának.
Az egy héten át tartó, tizenötödik alkalommal megszervezett városünnep tegnap tűzijátékkal és a németországi Madonnaként is emlegetett Sandra koncertjével ért véget a főtéren. A rendezvény idején a szebb sorsot érdemlő várban hektoliter számra folyt a sör, és a vendéglátó-ipari egységek nem panaszkodhattak a forgalomra sem. Az idei városnapok számos értékes kulturális és hagyományőrző rendezvényt is tartogattak a szép számú látogatók számára. Csegzi Sándor alpolgármester számításai szerint a magyar vonatkozású, igényesebb események aránya jóval meghaladta a hatvan százalékot.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ezúttal is benépesítette a Kultúrpalota nagytermét a nótaestre, és sokakat mozdított ki otthonról a kilencvenéves Keresztes Gyula köszöntésére. A neves műépítész, aki egyben a város díszpolgára is, legújabb kötetével, a Maros megyei középkori templomok című könyvének bemutatásával bizonyította szellemi frissességét és lankadhatatlan munkakedvét. A nőegylet a két évszázada született Liszt Ferenc emlékére rendezett előadást.
Akárcsak a tavaly, a minőségi könynyűzenekoncertek költségvetése az idén is szűkösre sikeredett. Ez leginkább a sztáregyüttesek számán és kevésbé ismert nevén tükröződött. A magyar közönség még így is volt kinek tapsoljon: a 100 tagú cigányzenekartól Komár Lászlóig jó néhány anyaországi meghívott örvendeztette
meg a nagyérdeműt.
Együttműködés a magyar jövőért
Krónika, 2011. május 30.
A Székelyföld–szórvány partnerség magyarországi együttműködéssel egészül ki – a kétéves Összetartozunk program kiértékelése mellett erről szólt az a szórványkonferencia, amely a szombaton kezdődő II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferencián hét erdélyi megye mellett Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala és Békés megye küldöttsége is részt vett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a partnerség olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. „Az elmúlt húsz évben a politikai vezetők gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetőség adódott. A magyar–magyar együttműködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerősíteni" – fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttműködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Számos olyan kihívás van, amelyet csak közösen tudunk megválaszolni – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért van szükség az Összetartozunk programra, hogy „megkeressük azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nem teljes az élet, figyeljünk oda egymásra, segítsünk egymáson". Borboly Csaba külön megköszönte a magyarországi partnereknek a rendezvényen való jelenlétét.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élő magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. „Amióta megismertük, hogy milyen a végeken élni, a mieinkre is jobban odafigyelünk" – fogalmazta meg tanulságként Tamás Sándor, aki elmondta, januárban felkérték a magyarországi testvérmegyéket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a közösségépítő munkába.
MAGYARORSZÁG
Megkezdődött Trianon gyógyítása
Magyar Hírlap, 2011. május 27. – Csókás Adrienn
A trianoni trauma feldolgozásának leghatékonyabb eszköze a szolidaritás és az emlékezés – mondta Papcsák Ferenc, a XIV. kerület fideszes polgármestere egy zuglói konferencián.
„Tavaly az új magyar kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június negyedikét, a trianoni békeszerződés évfordulóját. Egész életemben büszke leszek arra, hogy igennel szavazhattam erre a törvényre" – hangsúlyozta Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere tegnap a Trianon, 1920. június 4.–2010. augusztus 20. című budapesti konferencia megnyitóján. Kiemelte, a trauma feldolgozásához és megértéséhez elsősorban emlékeznünk kell. „Trianonról beszélnünk kell, mert csakis a beszéd közben világosodhat meg az értelem. Mindaddig, amíg nem értjük meg a történteket, nem szabadulunk meg az árnyéktól. Értelmetlenségből pedig nem születik megoldás, nem születik megtisztulás, nem lesz tiszta és erős haza" – fogalmazott a polgármester. „Európa és az ország öregszik, ha így megy tovább, 2050-ben a lakosság fele időskorú honfitársunk lesz, egyharmada pedig a mindennapokkal küzdő roma testvérünk. Fontos, hogy talpra álljunk, és egy teljesen új országot építsünk" – jelentette ki, majd rámutatott, kilencvenegy évvel a békediktátum után az a feladatunk, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki, és emlékezzünk mindazokra, akik akaratuk ellenére határainkon kívül rekedtek, akiket magyar származásuk miatt ért meghurcoltatás.
„Trianon legfontosabb következménye, hogy tíz országban szétszóródva él a magyarság, illetve hogy hosszú távra tönkrement a kelet-közép-európai országok kapcsolata" – emelte ki előadásában Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, és emlékeztetett, Trianonnál Magyarország területének több mint 73 százaléka veszett el. Kiemelte, az ország megmaradásához erős magyar gazdaság, erős magyar hadsereg, erős magyar lélek és a magyarság gyarapodása szükséges. Fontosnak nevezte, hogy Trianon kérdését a világ is megismerje.
Levélben köszöntötte a konferenciát az elfoglaltsága miatt távol maradó Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke azt írta, a nemzeti összetartozás tanúságtételével és a könnyített honosítás elindításával tavaly megkezdődött Trianon gyógyítása.
KÁRPÁT-MEDENCE
Szlovákia elutasítja a magyar alkotmány "területen kívüli" elemeit
MTI, 2011.május 28.
A szlovák parlament elutasítja az új magyar alkotmány államhatárokon átnyúló rendelkezéseit. Egyebek között ezt a megállapítást tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban pénteken fogadott el a Nemzeti Tanács (parlament) Pozsonyban.
A nyilatkozat szerint Szlovákia a modern európaiság, az Európai Unió és a kétoldalú politikai alapszerződés szellemében jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, ám nem fogadja el az alaptörvény területen kívüli elemeit.
"A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa biztosítja a Szlovák Köztársaság minden állampolgárát arról, hogy területén kizárólag csak a Szlovák Köztársaság alkotmánya, jogrendje és a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai érvényesek, s lesznek érvényesek a jövőben is" - áll a dokumentumban.
A nyilatkozat megerősíti, hogy Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el. Ez a megállapítás reagálás a magyar alaptörvény azon cikkére, amelyben az áll, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja törekvésüket a kollektív jogok megszerzésére.
A 150 tagú testületben a szavazáskor jelen lévő képviselők közül a nyilatkozatot csak 75 koalíciós honatya támogatta. Az ellenzék egységesen ellene szavazott, mert a dokumentumot túlságosan mérsékeltnek, Budapest irányában nem elég kritikusnak tartotta.
A dokumentumban eredetileg szerepelt az a megállapítás is, hogy a szlovák parlament "tudomásul veszi az új magyar alkotmányt". Erős ellenzéki, s részben koalíciós bírálatok után azonban ezt a mondatot törölték a nyilatkozatból.
A honatyák előtt két javaslat feküdt: az egyik tervezetet a szlovák külügyminisztérium, a másikat az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) terjesztette a törvényhozás elé. Végül módosításokkal ugyan, de a külügyminisztérium tervezetét hagyta jóvá a Ház. Az SNS tervezete sokkal élesebben fogalmazott. Feszültség szításával, Szlovákia elleni támadásokkal vádolta Budapestet, és felszólította, hogy módosítsa a nemrégiben elfogadott alkotmány, illetve más törvények azon cikkeit, amelyek a tervezet szerint sértik a környező országok szuverenitását. Felszólította Budapestet arra is, hogy tartsa be a nemzetközi normákat.
A nyilatkozat elfogadását kétnapos, rendkívül éles vita előzte meg. A szlovák ellenzéki képviselők felszólalásai magyarellenesek voltak, Orbán Viktor és kormánya politikáját revizionistának, a közép-európai régió számára veszélyesnek, míg a Híd magyar-szlovák kormánypártot a Fidesz "ötödik hadoszlopának" minősítették. Mikulás Dzurinda külügyminiszter és a koalíciós képviselők felszólalásait megfigyelők mértéktartónak vélik.
"A Magyar Koalíció Pártja (MKP) érthetetlennek és értelmezhetetlennek tartja, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa két napon át a magyar alaptörvényről vitázott. Az államok alkotmánya az európai normák értelmében a nemzeti parlamentek kizárólagos jogkörébe tartozik, amit a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban az Európai Parlament és az Európai Bizottság is megerősített" - áll az MKP-nek az MTI pozsonyi tudósítójához eljuttatott állásfoglalásában.
Az MKP úgy véli, hogy "a magyar alaptörvénynek nincs semmilyen negatív hatása Szlovákiára, és Magyarország többi szomszédos országára sem". "Sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyar alaptörvény elítéléséhez - egy kivétellel - a magyar képviselők is nevüket adták, amivel hozzájárultak a magyarfóbiával átitatott és ellentmondásos határozat elfogadásához, amely semmiképpen nem járul hozzá a két ország és nemzet közeledéséhez" - zárul az MKP állásfoglalása. (mti)
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Boross Péter: egy lehorgasztott fejű nemzet nem lehet igazán életképes
MTI 2011. május 30.
A magyar harcoló és katonai erényekben gazdag nép, nincs még egy ilyen nemzet, amely ennyi véráldozattal tartotta volna meg magát – hangoztatta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a magyar hősök emlékünnepén vasárnap a Rákoskeresztúri új köztemetőben.
A volt miniszterelnök a Magyar Katonahősök Emlékművénél a magyar nemzet történelmére visszatekintve beszédében azt hangsúlyozta: ezért nevezhetjük joggal katonanemzetnek a magyart. Boross Péter azt mondta: „történelmünket meghazudtoló, a köztudatot rongáló, az egyetemes hazugság ötvenéves korszaka után" emlékezhetünk újra hőseinkre, és mára kevesen maradtak, akik fél évszázaddal korábban még megélhették ennek az ünnepnek az emelkedettségét".
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a Magyar Katonahősök Emlékműve előtt úgy fogalmazott: „Ha majd történelmünk helyreigazodik, ha majd a valós és igaz szó uralkodóvá válik és hat a köztudatra, akkor ez az ünnep, ez az emléknap visszanyeri a maga jelentőségét. De addig is az a kötelességünk, hogy mindig és mindenkor magyarázzuk, mondjuk el az igazat, mert egy lehorgasztott fejű nemzet nem lehet igazán életképes." Boross Péter szerint a magyarok túl szerények saját múltjuk megítélésében, pedig volt időszak, amikor gőggel és uralkodó hajlamokkal vádolták a magyar népet.
A volt miniszterelnök emlékező beszédét mondanivalójának befejezése előtt lezárta, mert az emlékkő mellett egy egykori '56-os forradalmár, aki egy lyukas nemzeti zászlót tartott az ünnepség alatt, összeesett. A férfit a helyszínen lévő mentők ellátták.
A Rákoskeresztúri új köztemetőben a magyar hősök emlékünnepe alkalmából az emlékezés koszorúit helyezték el a parlamenti pártok és a főpolgármester képviselői mellett a politikai elítéltek és az '56-os szervezetek képviselői, valamint Jánosi Katalin, Nagy Imre mártír miniszterelnök unokája.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk „az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért – az 1956-os forradalom idején is.
SZÉKELYFÖLD BRÜSSZELI IRODÁJA
Székely szálka román szemben
Székely Hírmondó, 2011. május 30.
Tamás Sándor nyílt kérdést tett fel az iroda ellenzőinek: a Székelyföld megnevezés zavarja őket?
A múlt héten román pártok össztüze zúdult az RMDSZre a Hargita, Kovászna és Maros megyék tanácsai által fenntartott brüsszeli információs és tájékoztató képviseleti iroda erre a hétre tervezett megnyitója miatt.
A nacionalista hangvételű nyilatkozatoktól az alkotmányellenesnek tituláló kijelentésekig minden elhangzott, sőt a kormánykoalíciót erősítő Románia Haladásáért Országos Szövetség a kormány, illetve a külügyminisztérium mielőbbi állásfoglalását kérte az ügyben. Erre reagált pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A román politikusoknak, köztük Mircea Geoanănak, a szenátus szociáldemokrata párti elnökének egész pontosan mi a gondja az irodával, mi is zavarja őket? Esetleg az, hogy a székelyföldi megyék közös képviseletéről van szó? – tette fel a kérdést Tamás. A lobbiiroda elsődleges célja, hogy megjelenítse e megyék fejlesztési igényeit az Európai Unió intézményeinek szintjén, mondta az elnök. Ilyen irodával számos romániai, illetve más országbeli megye, régió rendelkezik Brüsszelben. Tamás konkrét példákat hozott fel, elmondva, hogy dél-tiroli németeknek, a németországi bajoroknak, a belgiumi flamandoknak is van saját irodájuk, nem beszélve a Nagy-Britanniához tartozó Wales-ről, Skóciáról és Észak-Írországról, ezeket pedig senki sem „piszkálja". Ráadásul több romániai példa is van, hiszen a Megyei Tanácsok Szövetsége, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége is, valamint a moldvai megyéket tömörítő Északkeleti Fejlesztési Régió is működtet ilyen irodát. Emellett Kolozs és Máramaros megyéknek is volt képviselete.
A megyetanácselnök a fő „gondot" a Székelyföld névhasználatban véli felfedezni. A megnevezést illetően rámutatott: érdekes módon több kormányhatározatban megjelennek más történelmi régiók, így például Hátszeg vidéke vagy a Szilágyság elnevezések, és ezek nem zavarnak senkit. Sőt, Suceava megye tanácselnöke a régióját Bukovinaként reklámozza. Ezek után érthetetlen, hogy miért éppen a Székelyföld megnevezés zavaró, mikor a térségnek ezeréves múltja van.
A román belpolitika vizeit felkavaró banális ügyben Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők közös közleményben hallatták hangjukat.
„Mi, erdélyi magyar európai parlamenti képviselők üdvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetői – legitim módon – közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetőséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén. (...) Határozottan visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartjuk, hogy egy régiót népszerűsítő iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek, és nem is lehetnek politikai célkitűzései, szélsőséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része" – áll a nyilatkozatban.
A régiók Európájában normális Székelyföld
Erdély.ma, 2011. május 27.
Hisztériának nevezte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Mircea Geoană szociáldemokrata politikus nyilatkozatait, amelyben elítéli a Székelyföldi Képviseleti Irodát.
Mint ismeretes, Kovászna és Hargita megyék tanácsai közös képviseleti irodát nyitnak Brüsszelben. Tamás Sándor május 27-i sajtótájékoztatójának keretében elmondta: „Ebben a pillanatban Brüsszelben több ezer lobbi iroda működik: megyék, régiók, népcsoportok számára. Van Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a romániai megyei jogú városok szövetségének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is külön képviseleti irodája. Ezek mellett hasonló irodát működtet a Központi Fejlesztés Régió is, amely Brandenburg tartomány ingatlanját használja bérmentesen. Az elmúlt évek során, több hazai megyének, köztük Máramaros, vagy Kolozs megyéknek is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon hoztunk 2008 decemberében a végleges tanácshatározatot a képviseleti iroda létesítésére vonatkozóan. Ugyanezt a döntést Hargita Megye Tanácsa 2011 tavaszán hozta meg."
„Az is megszokott dolog, hogy a régiók Európájában képviseleti irodát nyissanak különböző jogi személyek, társulások" – summázta Tamás Sándor. A tanácselnök azt is kifejtette, hogy minden bizonnyal az iroda nevében megtalálható Székelyföld szó volt, ami heves nyilatkozásra késztette a PSD politikusát. „A román törvényhozásban használatos a történelmi régiók megnevezése is. Az erről szóló kormányhatározatok közt van olyan is, amelyet éppen Adrian Năstase PSD-miniszterelnök ír alá. A megnevezéseket turisztikai kiállításokon, különböző leírásokban gyakran fel lehet lelni. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak „.
A megyei tanács elnöke leszögezte: jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használta. Kovászna és Hargita területi képviseleti irodájának avatására június elsején kerül sor Brüsszelben.
Román külügy: nincs törvényes alapja a brüsszeli Székelyföld-képviseletnek
Krónika, 2011. május 27.
A bukaresti külügyminisztérium sajnálatosnak tart minden olyan akciót, amelynek célja egy, az alkotmányos és törvényes keretek között nem létező „közigazgatási-területi egység" képviseletének létrehozása.
Csütörtöki közleményében a román külügy leszögezi: az Európai Unió szintjén létező gyakorlatnak megfelelően a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben.
Románia bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, aktívan képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ezzel hozzájárulnak az európai integráció elmélyítéséhez – áll a közleményben.
Tájékoztatása szerint a külügyminisztérium már a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitására vonatkozó első információk megjelenésével ellenőrzést indított az ügyben, hogy megbizonyosodjon a törvényes előírások tiszteletben tartásáról.
Mint arról tájékoztattunk, a román politikusok és a média egy része csütörtökön éles hangnem ben reagált arra, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A média bemutatta a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.
Kelemen Hunor: érthetetlen a felháborodás a Székelyföld brüsszeli képviselete kapcsán
Krónika, 2011. május 27.
„Nem értem a felháborodást Székelyföld brüsszeli képviselete ügyében" – nyilatkozta csütörtökön a sajtónak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint egy teljes mértékben törvényes, alkotmányos és normális kezdeményezésről van szó, amelyet a három székely megye tanácselnöke kezdeményezett.
„A brüsszeli képviseleti iroda célja az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetőket vonzzon és népszerűsítse Székelyföldet turisztikai szempontból. Nem a három RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezése ennek az irodának a megnyitása, de természetes módon támogatják és segítik ezt Brüsszelben" – mondta Kelemen.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ezzel a lehetőséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet.
„Nem akadályozza meg senki sem Dâmbovița, sem Prahova sem Constanța megyét, hogy képviseleti irodát nyisson Európa fővárosában. Ha van rá anyagi lehetőségük és felkészült szakemberük, akkor én azt javaslom, nyissanak ők is irodát Brüsszelben, mert ezzel is hozzájárulnak térségük fejlesztéséhez" – jelentette ki a Szövetség elnöke, hozzátéve, visszautasít minden nacionalista nyilatkozatot ebben a kérdésben és teljes mértékben támogatja a székelyföldi megyék kezdeményezését.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője is annak a véleményének adott hangot, hogy a székelyföldi megyék kezdeményezése törvényes, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ EP-képviselői csupán támogatói a képviseleti iroda megnyitásának.
Winkler példaként elmondta, hogy a németországi bajor tartománynak is van képviseleti irodája Brüsszelben, hozzátéve, hogy a Romániában elégtelenül működő fejlesztési régiók is okolhatók azért, hogy az uniós alapok csupán 7%-át sikerült lehívnia az országnak.
Székelyföld – és akiknek nem kell
Új Magyar Szó, 2011. május 30. – Székely Ervin
A vitát Székelyföld létéről vagy nem létéről egyszer le kell folytatni a hazai politikai közgondolkodásban.
Irodát nyitna a Székelyföldnek Brüsszelben az RMDSZ három Európai parlamenti képviselője (hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt spiritus rectora mennyiben tekinthető a Szövetség képviselőjének, az más kérdés, de maradjunk a formális megjelölésnél).
Amint az egy ilyen hír hallatán várható volt, a Külügyminisztérium valamint a Szenátus elnöke sietett törvénytelennek, sőt alkotmányellenesnek minősíteni a kezdeményezést, mondván, hogy Székelyföld nevű területi-közigazgatási egység Romániában nem létezik. Erre Kelemen Hunor leszögezte, hogy márpedig az elképzelés tökéletesen törvényes és alkotmányos, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke pedig kijelentette, hogy függetlenül az általa alaptalannak minősített román kormányzati aggályoktól, az irodát június elsején megnyitják.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő pedig megmagyarázta a Székelyföldi iroda brüsszeli megnyitásának értelmét: a képviselet egyrészt megismertetné az európai illetékesekkel a Hargita, Kovászna és Maros megyei befektetési lehetőségeket, úgymond „eladná" Székelyföldet Európának (ha már az egész országot nem sikerült), másrészt pedig informálná a három megye önkormányzatát az európai finanszírozás hozzáférési esélyeiről. Egyébként Winkler volt az egyetlen, aki megfogalmazta a tervezett brüsszeli képviselet jellegét is, mondván, hogy kizárólag a romániai történelmi régió gazdasági fejlesztésének egyik eszközéről van szó.
A Külügyminisztérium aggályai alaptalanok. Egy brüsszeli iroda megnyitása nem tekinthető kétoldalú, még kevésbé államközi aktusnak. Az iroda révén Székelyföld nem csatlakozik az EU-hoz (erre nincs is szüksége, mert már tagja), a NATO-hoz, a G8-akhoz vagy az ENSZ-hez. Még csak az EU sem ismeri el 28. tagállamként. Egyszerűen arról van szó, hogy lesz egy kirakata Brüsszelben az egyik romániai régiónak, ahogyan kereskedelmi társaságok is képviseleteket nyitnak Brüsszelben vagy New Yorkban.
Politikai értelemben azonban a kép nem ennyire egyszerű. Markó Béla joggal jegyezte meg néhány évvel ezelőtt, hogy Kelet-Európában a szavaknak varázserejük van. Azoknak a hatékonyságát, akik bizonyos politikai célok elérése érdekében manipulálni kívánják a nemzeti érzékenységet, a jogi megfontolások a legkevésbé sem csökkentik. A Székelyföldnek mint önálló történelmi, kulturális, gazdasági vagy Isten ments politikai entitásnak a megjelenítése, a székely zászló kitűzése irritálja a román közvéleményt, következésképp alkalmas a politikai manipulációra.
Székelyföldet azért nem lehet egy kalap alá venni Bukovinával, Dobrudzsával vagy a mócvidékkel (amelyek szintén nem önálló közigazgatási entitások), mert – a felsoroltakon túl – etnikai jellege is van. Következésképp Székelyföld bár informális – létének az elismerése egyet jelentene a nemzetállam tagadásával (ami egyébként helyes következtetés, de a hiba nem Székelyföldben, hanem az alkotmányban van).
Valószínű, hogy ezt a vitát Székelyföld létéről vagy nem létéről egyszer le kell folytatni a hazai politikai közgondolkodásban. Kétlem azonban, hogy most van a legalkalmasabb ideje, amikor küszöbön áll (vagy legalábbis ott kellene hogy álljon) a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvény parlamenti vitája. Akik Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása ellen lépnek fel, valójában a jogszabály elfogadásának az esélyeit akarják csökkenteni, különösen olyan körülmények között, amikor felvetődött annak a lehetősége, hogy ezt a törvényt is a kormány felelősségvállalásával fogadják el.
A kisebbségi törvény elfogadásának ellenzőit nemcsak a román politikai elit soraiban kell keresni. A közelmúltban a Tőkés Lászlót támogató EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) megjelentetett egy meglehetősen felszínes elemzést a jogszabály tervezetéről, amelyik szintén kemény bírálatokkal illette a kezdeményezést. Az a tény, hogy Tőkés László számára épp az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumainak a benyújtása után vált prioritássá a Székelyföldi iroda megnyitásának szorgalmazása, arra utal, hogy ő sem érdekelt a kisebbségi törvény sikerében.
Össztűz
Krónika, 2011. május 30. – Rostás Szabolcs
Minden jel arra utal, a következő időszak vízválasztó lesz Romániában a többség és a kisebbség, pontosabban a román politikai-közigazgatási hatalom és a magyar közösség viszonyrendszerében.
Tulajdonképpen felfoghatatlan, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás, a nacionál-kommunista diktatúra bukása után jóformán alig haladtunk előre, hogy Bukarest szinte ugyanolyan gyanakvással, elutasítással tekint a magyar jogkövetelésekre, mint 1989 előtt, Erdély fővárosában pedig törvényerőre emelkedett, önkormányzati hatáskörbe került a magyarok sértegetése. A román pártok például össztüzet zúdítottak a három székely megye magyar elöljáróira, az erdélyi EP-képviselőkre amiatt, hogy június elsején megnyílik Brüsszelben a Székelyföld képviseletének irodája.
Miközben a tömbmagyar régió nem tesz mást, mint csatlakozik ama európai tartományok, megyék, városok hosszú sorához, amelyek saját érdek-képviseleti kirendeltséggel rendelkeznek a kontinens fővárosában, a bukaresti politikusok, a román külügyminisztérium sajnálatos módon úgy tekint a kezdeményezésre, mintha legalábbis az országtól elszakadni kívánó székely állam nyitna nagykövetséget. Merthogy egységes nemzetállamban gondolkodnak, és nem államalkotó közösségként, partnerként tekintenek a magyarokra, hanem mint Románia integritását veszélyeztető, destabilizáló tényezőkre.
Akárcsak a nem interetnikus környezetben felnőtt, a magyarok épített és kulturális örökségét, jelenlétét egyszerűen semmibe vevő kolozsvári polgármester, aki nem érti, sőt nem is akarja megérteni, miért fáj a szélsőségesen magyargyűlölő, több mint egy évtizedes Funar-korszakot átélt kincses városi magyarságnak, ha visszahelyezi a Mátyás-szoborcsoportra a történelemhamisításnak kiválóan beillő „emléktáblát" – ráadásul teljesen törvénytelenül. Hogy segít-e visszaverni ezeket a nemtelen támadásokat a magyar politikai-civil szervezetek, a magyar diplomácia erélyes kiállása, ma még nem tudni. De az biztos, hogy határozott fellépés, jogaink nyílt követelése nélkül az erdélyi magyarság nem lesz képes kitörni az örök kisebbség béklyójából. A kolozsvári aljas táblaügy esetében ezért nem szabad kizárni a polgári engedetlenséget sem – természetesen minden egyes politikai-jogi akció kimerülése után. Ellenkező esetben maholnap azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán létezünk.
|
