|
EMNT
Bejegyzésre kész az EMNP
Új Magyar Szó, 2011. április 5.
Összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírás. A Krónika értesülései szerint erről a pártalapítást kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétvégi bővített elnökségi ülésén hangzott el tájékoztatás.
Összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírás. A Krónika értesülései szerint erről a pártalapítást kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétvégi bővített elnökségi ülésén hangzott el tájékoztatás. Lapunk tegnap megkereste a hírrel kapcsolatban az elnökség több tagját is, ám azt a választ kaptuk: a pártalapításról csupán Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke nyilatkozhat a sajtónak.
A Budapesten tartózkodó Torót lapunknak tegnap nem sikerült elérnie. Mint ismert, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bírósági bejegyzéséhez szükséges 25 ezer támogató aláírást Románia 15 megyéjéből és Bukarestből kell összegyűjteni, megyénként legalább hétszáz kézjegyet. Ezt a feladatot a kezdeményezőknek kevesebb mint négy hónap alatt sikerült teljesíteni: a pártlapítási szándékot tavaly december elején szavazta meg az EMNT küldöttgyűlése.
Korábban a Magyar Polgári Pártnak több mint egy évre volt szüksége az aláírások összegyűjtéséhez. Az EMNT-nek vélhetően nagy segítségére voltak a honosítási eljárásról tájékoztató, Erdély-szerte létrehozott úgynevezett demokrácia-központok. A hálózat irodáiban a párttagsági űrlapokat ugyanazokra az íróasztalokra helyezték, amelyekhez a magyar állampolgárságért folyamodni készülőt leültetik.
Az EMNT vezetői többször hangsúlyozták: nem árucsatolásról van szó, a honosításról szóló tájékoztatást nem kötik a leendő párt támogatásához. Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök tavaly felelőtlenségnek nevezte az EMNT pártalapítási szándékait.
Összegyűltek az aláírások (Erdélyi Magyar Néppárt)
Háromszék, 2011. április 5.
Összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges több mint huszonötezer aláírás, dolgoznak a programon és az alapszabályzaton, április második felében elindítják a hivatalos bejegyeztetést – mondta el a Háromszék érdeklődésére Toró T. Tibor, az új alakulat életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke.
Majdnem harmincezer támogató kézjegyet sikerült összesíteniük Románia húsz megyéjéből és Bukarestből. Most folyik az aláírások ellenőrzése, alapos, aprólékos munka, de minden tévedési eshetőséget ki akarnak zárni, hogy utóbb ne bukhasson el ezen a pártbejegyzés. Várhatóan jövő héten elkészülnek ezzel, és akkor nyilvánosságra hozzák a megyéket és támogatóik pontos számát is – mondotta Toró. A hét végén ülésezett az EMNT bővített elnöksége, s megvitatta a majdani párt programtervezetét és alapszabályzatának vázlatát. Kidolgozásuk folyamatban, hisz a bejegyzéshez szükség lesz ezekre a dokumentumokra. Toró T. Tibor becslései szerint április második felére mindennel elkészülnek, és elindítják a hivatalos bejegyzési procedúrát.
Az ügyvezető elnök kiemelte, Háromszéken különösen jól ment a támogatók toborzása (értesüléseink szerint több mint ötezer aláírást gyűjtöttek), és külön jeleskedett Erdővidék – mondotta. Szórványban Beszterce bizonyult nagyon pontosnak és szorgalmasnak, cáfolták az eddigi tévhitet, hogy a kisebbségi magyar régiókban nincs igény a pluralizmusra, igazolták, az új magyar pártot ott is sokan várják.
ROMÁNIA
„Ha az RMDSZ kormányon marad, a választások után ellenzékbe mehet"
Nyugati Jelen, 2011. április 5.
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos választmányának elnöke szombati, nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül.
Năstase azt mondta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) várja az RMDSZ-en belüli közvita végét, hogy nézzék meg, a Szövetség „folytatja-e az öngyilkos műveletet", támogatva egy rendkívül alacsony támogatottsággal rendelkező kormányt, vagy „megpróbál hosszú távra tervezni".
„Az RMDSZ-en belül megvan a belső közvita, és nekünk meg kell látnunk, hogy elsajátítja-e a kormány filozófiáját, és csak rövid távra terveznek, vagy megpróbálnak hosszú távra tervezni. Merthogy a következő pillanatok jönnek, és meggyőződésem, hogy az RMDSZ vezetői tudatában vannak ennek. Következik a Demokrata Liberális Párt (PD-L) kongresszusa. Az lehet egy harmonikus pillanat, vagy lehet egy olyan pillanat, amely a parlamenti felállásra is kihat. Ha nem ez történik, jövőre sor kerül a parlamenti választásokra, és az USL olyan többségre tehet szert, amely elegendő ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. Tehát az RMDSZ-nek el kell döntenie, a rövid távon kényelmesebb utat választja-e, azaz kormányon marad-e még néhány hónapig, vagy az általunk felajánlott megoldást választják, amely gyorsabban vezethet változáshoz, hogy az ország ne maradjon ebben a hatalmas veszteségekkel járó, nehéz gazdasági helyzetben" – fejtette ki a PSD országos választmányának elnöke.
Năstase elmondta: ha az RMDSZ kitart a PD-L-vel való partnerség mellett, azt kockáztatja, hogy ellenzékbe kerül, ugyanakkor Traian Băsescu államfő támogatja is az RMDSZ-szembeni alternatív politikai alakulat megalakulását.
„Ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy jövőben, a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül. Véleményem szerint az RMDSZ vezetői jól felmérik majd a helyzetet. Meghosszabbítják-e ezt a kínszenvedést, és vállalják-e a részvételt ebben az öngyilkos műveletben, miközben az általuk támogatott kormány támogatottsága 8 százalékos, és miközben Traian Băsescu támogat egy olyan pártot, amely a magyarországi Fidesz romániai zászlóvivője lesz, és így támadja a mérsékelt megközelítés stabilitását? Ezeket a kérdéseket elsősorban az RMDSZ vezetőinek kellene feltenniük" – magyarázta Năstase.
Felmérés: abszolút többséggel nyerné az ellenzék a parlamenti választást
Krónika, 2011. április 5.
Az ellenzéki pártokból álló Szociálliberális Unió (USL) nagy fölénnyel nyerné meg a parlamenti választást, ha arra a következő vasárnap kerülne sor – derül ki a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint az RMDSZ a szavazatok 5 százalékára számíthat.
A felmérés eredményei szerint az USL-re a megkérdezettek 59 százaléka adná voksát, a Demokrata Liberális Párt (PDL) a szavazatok 17 százalékára számíthatna, harmadik helyen áll 8 százalékkal Dan Diaconescu OTV-tulajdonos tervezett alakulata, A Nép Pártja, amelynek bejegyzését pénteken utasította el a bíróság.
A szavazatok 5 százalékát szerezné meg az RMDSZ, szintén 5 százalékra számíthatna a legutóbbi választáson a parlamentből kiszorult Nagy-Románia Párt (PRM).
A független honatyák által létrehozott Románia Haladásáért Szövetség (UNPR) 2 százalékos eredményt érne el, 1 százalékot szerezne a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD), ugyanennyi szavazatot kapna a Gici Becali vezette Új Generáció Pártja (PNG).
Az USL tagpártjai közül 57 százalékos a támogatottsága a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), 36 százalékos a Nemzeti Libeárlis Pártnak (PNL), míg a Konzervatív Párt (PC) az Unió támogatóinak 4 százalékra számíthat.
A válaszadók 2 százaléka meg nem nevezett más pártokra vagy független jelöltekre szavazna.
A megkérdezettek 69 százalékának van konkrét pártopciója, 31 százalékuk nem döntötte el, nem tudja, vagy nem válaszolt.
Arra a kérdésre, hogy pártopciótól vagy részvételi szándéktól függetlenül ki nyerné meg a parlamenti választást, a következő eredmények születtek: USL – 68 százalék, PDL – 14 százalék, A Népp Pártja – 4 százalék, más pártok – 1 százalék. Erre a kérdésre a válaszadók 13 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
A bizonytalanok és a nem szavazók a következő okokat indokolták álláspontjukat: a pártokkal és politikusokkal szembeni bizalmatlanság – 29 százalék, nincs akire szavazni – 10 százalék, a politikusok semmit nem tesznek az emberekért – 9 százalék, a jelöltekről és programjukról szóló információk hiánya – 8 százalék, a jelenlegi politikai osztály teljes mértékben kompromittálódott – 7 százalék, kiábrándulás a politikusokból és a pártokból – 7 százalék.
Ennek a kategóriának a 2 százalékát nem foglalkoztatja a politika, 1 százalékuk pedig a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségre lépését okolja bizonytalanságáért vagy távol maradásáért. Nem tud, vagy nem akar válaszolni a bizonytalanok és nem szavazók 26 százaléka.
Az országos közvélemény-kutatás március 10 és 28 között készült 1104 nagykorú személy megkérdezésével, elméleti hibalehetősége plusz-mínusz 2,95 százalék.
ERDÉLY
Oktatási-nevelési támogatás: hamarosan kiírják a pályázatot
Szabadság, 2011. április 5. – NAGY-HINTÓS DIANA
„Aki sokáig kíván élni, alapítson szórványiskolát".
Az erdélyi szórványkollégiumok jövőjével foglalkozó konferenciát szerveztek az elmúlt hétvégén Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén. Bevezető beszédében Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke azt hangsúlyozta: az erdélyi szórványkollégiumok megtartják a közösséget, és erősítik a magyarságtudatot. A konferencián előadást tartó Répás Zsuzsanna magyarországi helyettes államtitkár a szórványkollégiumok további anyaországi támogatásáról biztosította a jelenlévőket, de azt is elmondta, hogy az idén sem marad el a határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatása. Ezt erősítette meg tegnap a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság is, amely közölte az MTI-vel: néhány héten belül megjelennek az oktatási-nevelési támogatások pályázati kiírásai, ráadásul már nem csak az iskolások, hanem az óvodások is részesülhetnek a 20 ezer forintos támogatásban.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője a magyar kormány új szórványtámogatási stratégiájáról kijelentette: az erdélyi szórványkollégiumok továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására. „Az elmúlt években elhanyagolták a szórvány kérdését, habár a szórványban élő magyarság is része a magyar nemzetnek és kultúrának. A szórványkollégiumok egyik előnye az, hogy magába foglalják a különböző közösségek egymás mellett élésének technikáit, amelyekből mi is tanulhatunk. Átlátható és kiszámítható támogatási rendszert kell kidolgoznunk.
Az erre vonatkozó átfogó, tudatos és gyakorlati stratégia még nem készült el, az adatgyűjtési szakasz viszont már befejeződött" – mondta.
Az oktatási-nevelési támogatások kapcsán megtudtuk: az azzal foglalkozó Bethlen Gábor Alap működéséhez szükséges Alapkezelő Zrt. még nem jött létre, most zajlik a bíróságon való bejegyzése. „Ahogy ez a szakasz lezárul, előkészítjük a pályázati kiírást. Idén a támogatottak körébe bevonjuk az anyaország határain kívül magyar oktatásban részt vevő óvodásokat is. A moldvai csángók külön kategóriát alkotnak a támogatottak sorában; számukra külön programokat kell létrehozni" – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A nemzetpolitikai államtitkárság tegnap közleményben reagált a határon túl megjelent sajtóhírekre, kifejtve: néhány héten belül megjelennek az oktatási-nevelési támogatások pályázati kiírásai. Ismételten hangsúlyozták, hogy bővül a támogatottak köre, hiszen a legutóbbi törvénymódosítások nyomán lehetővé vált, hogy az óvodások is részesülhessenek a támogatásokból.
A kedvezménytörvény 2002-es hatálybalépése óta biztosított oktatási-nevelési támogatások pályáztatása és odaítélése tanéves periódusban történik. A rendelkezések értelmében a támogatás összege a kiskorúak nevelési-oktatási támogatására fejenként 20 ezer forint, tankönyv és taneszköz támogatására 2400 forint. E két támogatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló együttesen igényelheti.
2009-ben és 2010-ben a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3,475 milliárd forintot irányoztak elő (a teljesítés tényleges adata nem ismert). A 2011. évi költségvetési előirányzat szerint ez az összeg több mint 5 milliárd forintra növekedett.
Politikai akarat van, pénz kevésbé
Répás Zsuzsannától megtudtuk: a különböző országban élő szórványközösségek kapcsolatát is bátorítani kell, mert egyik közösség a másik példájából tanulhat. A Románia és Magyarország között létrejött alapszerződés nem jelenti a felmerülő gondok megoldását, mert erre politikai akaratra van szükség. A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a határmenti szórványtelepülések akár uniós pályázatok által is megoldást találhatnak gondjaikra. „A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor mind a két országban komoly gazdasági gondok vannak, a magyar költségvetésből csak kevés pénzt fordíthatunk a határon túli magyarok, és ezen belül a szórványközösségek támogatására. A politikai akarat megvan, de a gazdasági potenciál kevésbé" – magyarázta Répás Zsuzsanna.
Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója az ezredforduló utáni Erdély demográfiai folyamatairól értekezett. „2011-ben megáll a románság és a magyarság közötti arányvesztés, a számbeli csökkenés viszont nem. A demográfiai folyamatokat három tényező határozza meg: a természetes szaporulat, a migráció és az asszimiláció. Az erdélyi magyarság kockázati tényezői a szórványlét és a vegyes házasságok, mivel ez utóbbiak esetében nagyobb esély arra, hogy a román szülő adja át identitását a házasságból származó gyerekeinek" – közölte a szakember, majd érdekes tényre hívta fel a hallgatóság figyelmét: a közvélemény-kutatások alapján a magyar értelmiségi családok jelentős része 2008-ban három gyereket tervezett, míg a román értelmiségi házaspárok csak egyet.
Érték a szórvány
Bodó Barna, a Szórványtanács képviselője a megmaradás esélyeiről beszélve kifejtette: a szórványt hungarikumnak tartja. „A szórványlétre értékként kell tekintetnünk, mivel ez a közösség a kontaktus-zónában él, amely lehetővé teszi a két nép közötti értékcserét. A szórványban élő magyar közösségnek pedig egészséges önismerettel és önbecsüléssel kell rendelkeznie. Ugyanakkor az anyanemzetnek felelősséget kell vállalnia mind a szórvány, mind a tömbben élő magyarságért – összegzett Bodó, majd azt javasolta, hogy november 15-e, Bethlen Gábor születésnapja legyen a szórvány napja. Szorgalmazta továbbá a szórványszolgálati díj megalakítását.
Vetési László szórványkutató a Mezőségben 2009. októbere és 2010. májusa között teológus hallgatók által lefolytatott oktatási felmérés eredményeit ismertette. „Eredetileg 160 települést mértünk volna fel, ám pénzhiány miatt végül 76 településen valósítottuk meg a felmérését, amelynek eredménye 2356 (14 év alatti) gyermek összeírása" – mondta Vetési. Ennek a felmérésnek a tanulságai a következőek voltak: folyamatosan el kell végezni a gyerekek összeírását; meg kell találni az oktatáshoz szükséges helyi humán erőforrást, az oktatási támogatást normatív alapra kell helyezni. Szóba került még az is, hogy magyarországi pedagógusok elindították már a Vasárnapi Iskola mozgalmat, amelynek keretében 50 tanár 30 településen oktatja a magyar nyelvet. „Ezt erdélyi pedagógusok is felvállalhatnák" – hívta fel a figyelmet Vetési.
Honlap a szórványról
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója egy új honlapról számolt be. „A www.szorvany.hu-t a kényszer és a szükség szülte. Az a kényszer hozta létre, hogy mi magunk továbbra is tegyünk valamit a külhoni magyar szórványmagyarságért. Pénzt adni – jelen állás szerint – nem áll módunkban, de ki tudunk alakítani egy felületet, amely róluk, a szórványról szól. Ennyit tudunk tenni értük és nekik. Másrészt a szükség hozta létre ezt a honlapot, mert a nemzeti összetartozáshoz szükség van arra is, hogy minél többen megismerjék e szó jelentését akkor, amikor minden ötödik magyar szórványhelyzetben él, távol a tömbmagyarságtól, az Anyaországtól.
Működtetni kell egy olyan internetes felületet, amely segít abban, hogy minél több magyarországi értse meg e szó valódi jelentését, és fedezze fel maga is a szórványt, átkelve a határokon, kimerészkedve olyan területekre, ahol korántsem természetes, hogy az első járókelő magyarul ad eligazítást a helyes útirányról. Honlapunkon a szó szoros értelmében az útirányról adunk eligazítást: a szórványba vezető utakról, olcsó szálláshelyekről, hogy bátran induljanak minél többen felfedezni a szórványt, az egykori magyar falvak, városok mai valóságát. Mert lelkigondozás ez is.
A szórványban élők meglátogatása egyfajta üzenet a számukra: tudunk róluk, érdeklődünk felőlük, számon tartjuk őket. Honlapunkon a szórványról szóló szakirodalom mellett térképekkel is segíteni igyekszünk a tájékozódást, és úgy tervezzük, hogy rendszeresen hírt adunk a jelentősebb szórványeseményekről, elsősorban az oktatásra, a magyar iskolákra, megmaradásunk bástyáira fókuszálva. Mert ma nem diófát kell ültetni annak, aki sokáig kíván élni, hanem iskolát alapítani. Szórványiskolát" – zárta beszédét Csete Örs.
Figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat
A Szülőföld Alap támogatásával lezajlott tanácskozás következtetéseit záródokumentumban foglalták össze a szervezők, résztvevők. Ebben kifejtik: a szórványban tevékenykedő kollégiumok működésének fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a normatív támogatások életbeültetése, illetve a legalább négyéves oktatási ciklusra érvényben maradó, kiszámítható támogatási rendszer működése.
Az aláírók hangsúlyozzák: bármilyen támogatási rendszert csak a helyi sajátosságok figyelembevételének lehetőségével lehet hatékonyan működtetni. Szorgalmazzák az iskolák, a partner civil szervezetek és a magyar egyházak közötti együttműködés fontosságát, javasolják az erre vonatkozó kezdeményezések erkölcsi és anyagi támogatását. „Támogatunk minden olyan törekvést, amely az óvodások és a kisiskolások magyar nyelvű oktatására irányul. Támogatjuk a helyi igényeket kielégítő magyar nyelvű szakoktatási hálózat megszervezését és működését. A román oktatási törvény szellemének megfelelően, az oktatási folyamatot segítő partnerintézmények kapják meg szolgáltatásaik ellenértékét. Javasolják egy évente kiosztásra kerülő díj alapítását, amely a szórványközösségekben dolgozó, valóságos missziós munkát vállaló személyek erőfeszítését jutalmazná" – olvasható a szerkesztőségünkben eljuttatott dokumentumban.
MAGYARORSZÁG
Orbán: Magyarország ki tud állni magáért és polgáraiért
MTI, 2011. április 4.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. A magyar EU-elnökség félidejét értékelte.
A miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben a magyar EU-elnökség félidejénél tartott értékelésében azt mondta: az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy "Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket". Az elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági kormányzásának megteremtését nevezte.
Európa megerősítése közös cél - jelentette ki beszédében a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökségnek van egy másik célja is, mégpedig az ország új helyének, új pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában. Hozzáfűzte, "elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával, azokkal a hónapokkal, amikor a legnagyobb küzdelmeket vívjuk a megújulás érdekében, és amelyeknek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározó lesz az ország élete szempontjából".
Magyarországnak a korábbi igen gyenge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket kell elfoglalnia a régióban, Európában, a világban, ez azonban konfliktusokkal jár - mondta, majd hozzátette: csak az az ország tudja javítani nemzetközi pozícióját, amely nem ijed meg senkitől, kiáll az igazáért, céljaiért, és így képes erősíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját.
Szerinte az elmúlt három hónap legfőbb sikere éppen az, hogy "Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket". Ezért Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt - emelte ki, megjegyezve, hogy ezért tud az ország a soros elnökséggel hasznára lenni Európának, hiszen csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon.
Orbán Viktor rámutatott, egyáltalán nem volt túlzó az elnökség átvételekor az a kijelentés, hogy a kommunizmus bukása óta olyan nehéz év nem várt még Európára, mint az idei, "Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthető".
A miniszterelnök szerint a magyarok azok közé tartoznak, akik elsők között ismerték fel a megújulás szükségességét, azt, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi mércéket, eszközöket, "ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták".
Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, valamint azt is, hogy a "részátalakítások" nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség - sorolta, folytatva, felismertük és megértettük azt is, hogy a Magyarország és Európa előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló: Magyarországot és Európát is át kell szervezni. A két legfontosabb feladat Magyarországon és Európában is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés - mondta a kormányfő. Megjegyezte, Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól.
A magyar elnökség legnagyobb teljesítményének a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot nevezte, amelyet minden tagállam elfogadott, és az Európai Parlament elé kerül.
A magyar EU-elnökség legfontosabb teendője az Európai Unió közös gazdasági kormányzásának megteremtése - közölte, kijelentve, hogy ebben Magyarország jó úton és jó ütemben halad, függetlenül attól, hogy nem csatlakozott az unió versenyképességi paktumához, amelyet az eurózóna tagállamai kezdeményeztek. Ezzel kapcsolatban a kormányfő megismételte: a kabinet a paktum hat céljából ötöt kívánatosnak tart, és meg is fog valósítani, a társasági adó alapjának harmonizációját azonban az ország érdekeivel ellentétesnek ítéli. "Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk" - hangsúlyozta.
A magyar elnökség eddig elvégzett munkájáról számot adva Orbán Viktor kifejtette: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak, és egyszerre több száz ügyön dolgoznak. Az állampolgárok életét közvetlenül is befolyásoló eddigi eredmények között említette az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését; a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását; az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását; a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadását; a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását; az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését; valamint az energiapolitika területén elért eredményeket, így azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot.
KÁRPÁT-MEDENCE
Nem csitulnak a kedélyek Verecke körül
Nélpszava, 2011. április 5. – Dunda György (Ungvár)
Alig egy hónap leforgása alatt másodszor gyalázták meg a Vereckei-szorosban álló magyar honfoglalási emlékművet. 2008-as hivatalos átadása óta már hatodszor pusztítottak vandálok a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyén. A legújabb eset még március 27-én történhetett, de csak a napokban derült ki.
Magyarország ungvári külképviseletének munkatársai vasárnap, miután tudomást szereztek az újabb esetről, a helyszínen tájékozódtak. Szalipszki Endre konzul a Népszava tudósítójának nyilatkozva mélységes megdöbbenéssel beszélt a látottakról, felfoghatatlannak nevezve a vandálok tettét, az egyetemes keresztény értékek elleni gyűlölködésüket. Mint elmondta, hétfő reggel megtették a bejelentést az ügyben a megyei rendőrkapitányságon. Arra a kérdésünkre, hogy a Kárpátalján megszaporodó magyarellenes cselekmények nyomán sérülhetnek-e a két ország közötti kapcsolatok, a konzul kifejezte: reméli nem így lesz, s az illetékes hatóságok megteszik a szükséges lépéseket. Egyúttal emlékeztetett, hogy a Budapesten álló ukrán vonatkozású szobrokban soha senki semmilyen kárt nem tett.
Tavaly ősszel a magyar kormány a KMKSZ-nek adta át a honfoglalási emlékmű tulajdonjogát. Brenzovics László alelnök lapunk tudósítójának kifejtette: természetesen most is feljelentést kívánnak tenni a rongálás nyomán. Megtudtuk tőle, a korábbi elkövetők ügyében a kulturális szövetség kártérítési igényt nyújtott be.
Oleg Kucin, a radikális Szvoboda (Szabadság) párt kárpátaljai vezetője és két társa ellen hamarosan megkezdődik a büntetőper, miután bizonyítottan ők követték el a február 19-i gyújtogatást. Az ukrán hírportálokon egyébként olyan fotók is megjelentek, amiken a hágó térségében lévő sziklákon, a második világháborús emlékművön "Üdvözöljük Magyarországon", "Történelmi magyar határ", "Igazságot Magyarországnak" feliratok olvashatók. Ezeket most a szélsőséges ukrán erők provokáció céljából igyekeznek felhasználni. A Szvoboda megyei vezetője az ukrán állami hatóságokat okolja a kialakult helyzetért, mindenáron lebontatná az emlékművet, önmagát pedig igyekszik politikai áldozatként beállítani.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Nem teljesül Orbán terve
Világgazdaság, 2011. április 5. – Wéber Balázs
Most már biztosan csúszik a horvát EU-csatlakozási céldátum, nehéz tárgyalások sora következik
Orbán Viktor miniszterelnök kívánsága és jóslata ellenére is úgy tűnik, áprilisban még nem lesz meg Horvátország uniós csatlakozási céldátuma. Ezzel együtt a magyar elnökség célkitűzésének teljesítésére, a tárgyalások júniusi lezárására még mindig van némi remény, a schengeni célokat viszont már elbuktuk.
Valószínűsíthető, hogy áprilisban még nem közli Horvátország uniós csatlakozási céldátumát az Európai Unió – értesült a Világgazdaság. A horvát fél ugyanis csak május közepére vállalta annak a dokumentumnak az elkészítését, amely a tárgyalások legnehezebb részének tartott 23-as fejezetben elért konkrét előrelépéseket összegzi majd, elsősorban a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás terén. Ha azok kielégítik az EU kívánalmait, akkor ezen fejezet és egyben a csatlakozási tárgyalások lezárására legkorábban a következő miniszteri szintű uniós ülésen, június 21-én kerülhet sor.
Mindez azt jelenti, hogy a jelen állás szerint nem teljesül Orbán Viktor miniszterelnök céldátummal kapcsolatos jóslata és kívánsága. A magyar miniszterelnök február közepén tett zágrábi látogatása során ugyanis úgy fogalmazott: áprilisban végre el kellene hangoznia a „bűvös" belépési dátumnak, majd hozzátette: nem szükséges jósolni, hogy meddig halasztódhat a csatlakozás, „mert áprilisra lesz dátum".
Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) horvát csatlakozás ügyében illetékes raportőre, egyben szociáldemokrata képviselő már akkor kritizálta a kormányfő kijelentését. „Felelőtlenség, amit Orbán tesz. Nem mondhatja azt, hogy áprilisig minden el lesz intézve" – mondta még februárban a Jutarnji list nevű horvát napilapnak. Szerinte a magyar miniszterelnök nyilatkozatával hamis reményeket kelt a horvátokban, és hozzátette, hogy a balkáni állam előtt még mindig „hosszú út" áll a csatlakozás tekintetében.
Az általunk megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy az uniós belépésre legjobb esetben 2013–14-ben kerülhet sor.
Ennek egyik feltétele lenne, hogy – a magyar elnökség célkitűzésének megfelelően – június végéig sikerüljön befejezni a csatlakozási tárgyalásokat. A 35 fejezetből eddig 28-at sikerült lezárni, az április 19-i egyeztetési fordulón pedig valószínűleg újabb két fejezetre – mezőgazdaság, regionális fejlesztés – kerül majd rá a pecsét, mondta el a Világgazdaságnak Polner Gergely elnökségi szóvivő. A fennmaradó öt fejezetről – a már említett igazságszolgáltatás és alapjogokon kívül idetartozik a versenypolitika, a pénzügyi és költségvetési rendelkezések, valamint az intézmények témaköre – csak a június 21-i ülésen születhet megegyezés. Eddig az időpontig el kell majd hangoznia a belépési céldátumnak is, mivel – az uniós alapok forrásainak tervezhetősége miatt – ez szükséges a költségvetési fejezet lezárásához.
Míg a horvát csatlakozás terén még van némi esély arra, hogy teljesüljön a magyar elnökség terve, addig a schengeni bővüléssel kapcsolatos eredeti célkitűzését már biztosan elbukja az elnökség. Az ugyanis már februárban világossá vált, hogy Románia és Bulgária márciusban nem csatlakozhat a schengeni zónához, erre legkorábban a légitársaságok újabb menetrendváltásakor, október végén kerülhet sor.
Igaz, a csúszás egyik okát azóta helyi politikusok szerint orvosolták „Bulgária az utolsó technikai követelményeket is teljesítette a schengeni belépéshez" – mondta még március közepén Cvetan Cvetanov bolgár belügyminiszter. Ennek részeként bekamerázták a határszakaszokat, közelebb telepítették hozzájuk a helikopteres egységeket, a bolgár–török szakaszon pedig olyan technikai újításokat vezettek be, amelyek segítségével könnyebben lefülelhetik az ember-, drog- és fegyvercsempészeket.
A fejlesztéseket a múlt héten mutatták be az EU kontrollcsoportjának, amelynek esetleges pozitív véleménye azonban még nem lesz elég a sikerhez. Néhány tagország – Németország, Franciaország, Finnország, Hollandia – ugyanis politikai feltételekhez köti a balkáni államok csatlakozását, azaz csak akkor hajlandó rábólintani a belépésükre, ha a két ország konkrét előrelépést tud felmutatni a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatás gyakorlati működése terén.
Orbán: Úgysem jött volna el senki a csúcsra
Siker, hogy fontos döntések születtek az energiacsúcson, többek közt az egységes gáz- és árampiac megteremtéséről és az energiaszigetek megszüntetéséről, s jó irányban halad az európai gazdasági együttműködés is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben a magyar elnökség első három hónapját is értékelő beszédében.
Hozzátette, hogy a magyar szerepvállalás az európai közös kül- és biztonságpolitikában, legfőképp Líbia kapcsán nem volt eléggé erős, de emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni szerződés ezen a téren megköti a soros elnökség kezét.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar elnökség díszének tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót végül nem tartják meg, annyit jegyzett meg: értelmetlen lett volna egy hétvégére megbénítani Budapestet (bár az eseményt eredetileg Gödöllőn tartották volna – a szerk.), miközben egy igazán fontos politikai szereplő sem jött volna el.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Az elnökké válás
Hargita Népe, 2011. április 5. – Isán István Csongor
Eltelt néhány hét azóta, hogy Kelemen Hunort elnökké választották az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. Amint a hétvégi SZKT-n mondott beszédében a politikus fogalmazott: ez nem volt unalmas időszak. Egyet is lehet ezzel érteni, a március 15-i ünnepet több provokáció övezte, amire az ellenzéki pártok rá is játszottak. Szerencsére a lendület lassan kihunyt.
A politikai színtéren, akárcsak a kormánykoalícióban, biztosan sok megoldandó feladat van, és a nehézségi fokot csak növeli, hogy a PD-L-ben elnökválasztó kongresszusra készülnek. Ezért biztos vagyok benne, hogy az RMDSZ elnökének volt amit tennie, volt éppen elég helyzet, amit meg kellett oldania. Azonban a kongresszus óta eltelt több mint egy hónap alatt mégis alig hallottunk Kelemen Hunorról mint közszereplőről. Valahogy nem jelent meg hangsúlyosan a médiában sem, inkább (a társadalomszervezéshez képest) kisebb projektek kapcsán tűnt fel a neve (például a Mikó-vár felújítása, amihez a finanszírozást ő szerezte).
Kelemen Hunor mint „ügyintéző" politikus „nőtt fel". A legtöbbet politikusokkal tárgyalt, zárt ajtók mögött egyeztetett, a megszülető stratégiákban sokszor komoly szerepet vállalt – de nem nyilvános szerepet. Most meg kell változzon. A tárgyalási képességeire és tapasztalatára továbbra is nagy szüksége lesz (a választások előtt rengeteg egyeztetés várható, biztosan nem lesz könnyű dolga). De szüksége van arra, hogy közvetlenül tudjon szólni a közösséghez. Az RMDSZ elnöke, és általában bármelyik szervezet elnöke valamilyen szinten sztár. Egy főszereplő, aki üzenetet kell közvetítsen, arcot kell adjon a szervezetnek. Kelemen Hunornak ebben a szerepben nincs kimondottan nagy tapasztalata, leginkább az elnöki kampányban láthatta, hogy milyen ezt játszani. De amíg elnök, addig úgy kell viselkedjen, mintha folyamatos kampányban lenne.
Sokkal többször kell állást foglaljon a súlyos kérdésekben, és állásfoglalásainak komoly üzenetértéke kell legyen. Ki kell nőnie a kulturális miniszter szerepből is (a 15-i megemlékezés meghívóján is kulturális miniszterként volt feltüntetve), hiszen neki most ennél sokkal fontosabb feladata van.
Az látszik, hogy Kelemen Hunor keresi a helyét, próbálja megtalálni a saját hangját egy olyan szerepben, amiről sokan még most is úgy érzik, hogy Markó Bélára íródott. Biztosan az új elnök is megtalálja a módját, hogy magára alakítsa ezt a szerepet, azonban őt nagyon szorítja az idő. Az RMDSZ-nek a komoly szervezeti megnyilvánulásokon kívül szüksége van egy „magánprodukcióra" is az elnök részéről, ha jó eredményeket akar elérni a jövő évi megmérettetéseken.
Lakatosi út
Krónika, 2011. április 5. – Balogh Levente
Az utóbbi időben az RMDSZ néhány politikusa úgy viselkedik, mint az anekdotabeli szőlősgazda, akinek előbb az aszály, majd a jégeső, végül pedig a seregélyek szinte teljesen elpusztítják a termését, a maradék néhány tőkét aztán „Lássuk, Istenem, mire megyünk ketten!" felkiáltással ő maga vágja ki.
E politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt – legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az előző kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyűréséért.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az „egyenlő távolságtartás" jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen „érdemei" miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthető Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az őszödi beszédben, és beszélgetős estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra.
Ehhez persze joga van – csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek „kreatív kezelésében" jeleskedő MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatásköréből.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fő csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon.
Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke – Azzal kellene foglalkozni, ami a magyarság érdeke
Népújság, 2011. április 5. – Mózes Edith
A Szövetségi Képviselők Tanácsa a múlt hét végén igennel szavazott Kelemen Hunor elnök javaslatára, aki Borbély László környezetvédelmi minisztert jelölte az RMDSZ politikai alelnöki tisztségére. A testület 115 igen és 9 nem szavazattal fogadta el a javaslatot.
A szavazást követően kérdeztük a politikust.
– Nagy szavazattöbbséggel választották meg politikai alelnöknek. Tulajdonképpen miért is nem pályázott az elnökségre?
– Többször elmondtam, hogy már a tavaly nyáron, amikor felmerült, hogy Markó Béla esetleg nem vállal több mandátumot, és beszélgetni kezdtünk erről, eldöntöttem, hogy nem indulok azért a tisztségért. Azt hiszem, ez így jó, mert ismerem a korlátaimat, ismerem a habitusomat, és véleményem szerint egészséges kompromisszum született, és politikai alelnökként nagyjából azt fogom csinálni, amit eddig, hiszen eddig is ügyvezető alelnök voltam. Azért nem vállaltam, mert meggyőződésem, hogy Kelemen Hunor el tudja látni ezt a feladatot, s arról is meg vagyok győződve, hogy az a terület, ahol politikai alelnökként fogok mozogni, megfelelőbb nekem.
– A kérdésem nem teljesen ártatlan, akár tendenciózusnak is mondhatná, mert többen állítják, akár az itt jelen levő képviselők közül is, hogy úgyis ön fogja vezetni a szervezetet, Kelemen Hunor amolyan „zergetoll a kalapon".
– Szó sincs róla. Megnyugtatónak találom, hogy az eltelt egy hónap bebizonyította, Kelemen Hunor képes jól ellátni ezt a feladatot, mikor keménynek kell lenni, akkor kemény, vannak elképzelései, tehát szó sincs olyasmiről, amit egyesek állítanak. Egy csapat vagyunk és – le kell kopogjam – már a választások előtti hónapokban is nagyon jó volt az együttműködés közöttünk, konzultáltunk egymással. De ez a csapat nemcsak két emberből áll, hanem nagyon sok emberből. Megnyugtató, hogy az elnökség nagyobb lesz, többen lesznek a döntéshozatalban, ez nem egy „one man" vagy „two men" csapat, ez egy szervezet, amelyet bizonyos dolgokban valóban újítani kell, jobb kommunikációra van szükség, el kell kezdeni az erdélyi konzultációt a magyarokkal. Nagyon nehéz időszak következik, fel kell készülni a jövő évi önkormányzati választásokra, ez jelenleg a legnagyobb kihívás számunkra akkor, amikor egyesek azért munkálkodnak, hogy új magyar pártot jegyezzenek be. Ez véleményem szerint veszélyes, s erre fel kell készülnünk.
– A politikai alelnöki funkció és mellette a főtitkár, tulajdonképpen az ügyvezető elnök eddigi munkájának megosztását jelenti. Ugyanakkor azt is jelentheti – javítson ki, ha rosszul mondom –, hogy az RMDSZ a pártosodás felé halad.
– Ellenkezőleg. A főtitkári funkció és a főtitkárság szervezéssel fog foglalkozni. Eddig az ügyvezető elnöknek volt egy markánsabb politikai szerepe is, a főtitkárság pedig kiemelten a szervezéssel foglalkozik majd.
– És mi a politikai alelnök „kiemelt" feladata?
– A politikai alelnök a kormányzati problémákkal, a dekoncentrált intézményekkel, bizonyos külpolitikai problémákkal foglalkozik majd, nemcsak Bukarestben, de a területeken is.
- A nagyváradi kongresszus óta hogyan alakult az RMDSZ–Fidesz kapcsolat?
– Tárgyalunk. Nekem is volt egy-két találkozóm Németh Zsolttal, Kelemen Hunor jelezte szándékát, hogy az RMDSZ szeretne minél hamarabb asztalhoz ülni a Fidesszel. Meggyőződésem, hogy nincs más út, mint a partneri viszony és a konzultálás. Persze, problémák adódnak. Most például sok ezer magyar gyerek nem kapja meg az oktatási támogatást az Iskola Alapítványtól, mert késik a pénz átutalása a magyar kormány részéről, miközben Tőkés László jelentgeti fel az RMDSZ-t a magyar kormánynál. Tőkés Lászlónak mással kellene foglalkoznia, nem ezzel.
Az Iskola Alapítvány jól működött, nem szólt másról a dolog, mint hogy támogassuk azokat, akik magyarul tanulnak. Megengedhetetlen, hogy hónapok óta nem kapunk érdemleges választ a magyar kormánytól, hogy mikor kapja meg az alapítvány a pénzt. Ezt ki kell mondani. Azt hiszem, meg kell értenie a magyar kormánynak, a Fidesznek és Tőkés Lászlónak is, hogy ezekben a kérdésekben össze kell fogni. Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak érdeke lenne, hogy a magyarul tanuló gyerekek ne kapják meg az iskolapénzt.
– Ahhoz, hogy ez a tárgyalás létrejöjjön, a politikai alelnök megteszi az első lépést?
– Mi már megtettük az első lépést. Tőkés Lászlónak is üzentünk, hogy minél hamarabb hívjuk össze az EMEF-et. És úgy néz ki, hogy valamikor április-májusban összeül. De mindenekelőtt azzal kellene foglalkozni, ami a magyarság érdeke, és nem azzal, hogy feljelentgetjük egymást.
Inkább maradni, mint menni
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. április 5. – Veres István
RMDSZ-fórumok előtt-után elhangzó nyilatkozatokban újra meg újra felvetődik a kérdés: maradjon-e az RMDSZ továbbra is kormányon, vagy hagyja el a népszerűségi mérésekben oly nagyon süllyedő hajót? Akik a koalíciós partnerek faképnél hagyását szorgalmazzák, attól tartanak, hogy a kormány és a PD-L népszerűségvesztése az RMDSZ-t is leértékeli választói szemében, ezért sokan a parlamentből való kiesést vizionálják. Ennek megvan az esélye, de leginkább azért, mert a Szövetség minden eddigi választáson az 5 százalékos küszöbtől nem távoli eredményeket ért el, de leginkább azért, mert megélénkült a hazai magyarság egységét fenyegető munkálkodás. A most nyilvánosságra került közvélemény-kutatási eredmények azt igazolják, hogy ez a százalékarány lényegében nem változott, tehát a koalíciós partnerek népszerűségvesztése nem hatott ki az RMDSZ választóira. (Ennek ellenére tudatosult a Szövetségben, hogy a gazdasági kérdésekkel az eddigieknél többet kell törődnie, amiért létre is hozta a gazdasági tanácsot.)
Ezt figyelembe véve azt kell mondanunk, hogy az RMDSZ-nek most nincs komoly oka kilépni a kormányból és a koalícióból. Még komoly célok vannak előtte ebben a ciklusban, mint például a kisebbségi törvény lefogadása. Erre írásbeli egyezség született a PD-L-vel, s eddig a nagyobbik kormánypárt is tartotta adott szavát. Reméljük, ezután is így lesz, noha jól tudjuk, hogy a politika nem a hűség tanyája.
Van azonban egy másik oka is az RMDSZ-nek arra, hogy jelenlegi partnereit ne cserélje fel a most népszerűbbnek mutatkozó Szociálliberális Unióra. Annak pártjai, a PSD, a PNL és a konzervatívok nem mennek a szomszédba egy kis magyarellenességért, amint azt bebizonyították legutóbb is, amikor a március 15-én elhangzott beszédek kapcsán akartak politikai nyilatkozatot elfogadtatni a parlamentben. Ezekhez az erőkhöz nem lehet jó szívvel csatlakozni, ha nem muszáj. Még akkor sem, ha van némi megfontolandó magva mindannak, amit Adrian Năstase mondott. Bizony előfordulhat, hogy ha az eredmény igazolja majd a mostani előrejelzéseket, a Szociálliberális Uniónak nem lesz feltétlenül szüksége az RMDSZ-re, hogy a választások után kormányt alakítson. Ugyanígy előfordulhat azonban az is, hogy mégsem nyernek akkorát, hogy ne legyen szükségük a Szövetségre. De addig még a választók preferenciái is gyökeresen változhatnak, különösen, ha tényleg javul az általános társadalmi közérzet.
Már megint
Szatmári Friss Újság, 2011. április 5. – SZABÓ TIBOR
Az RMDSZ 1990-ben megalkotta programját, mely szerint tevékenykedett és tevékenykedik napjainkban is. Érdekvédelmi szervezetünk nagyrészt teljesítette feladatát, ami még maradt, azon most dolgoznak, minden remény megvan rá,
hogy ezeket a feladatokat is teljesíteni fogják. Az elmúlt húsz év alatt az
RMDSZ-t támadták belülről és kívülről is. Ez az állandó védekező harc lekötötte az érdekvédelmi szervezetünk energiájának jó részét. Az RMDSZ mindig védekező helyzetben kellett legyen.
Az első frontális támadást az MPP belülről indította.
Közben kiderült, hogy az MPP a C. T. Vadim-féle ultranacionalista párt, a PRM
társult szerve, ennek következtében az MPP kettészakadt, a bihari szárny levált róla, mára már az MPP agóniáját éli. Nem sikerült nekik a józanul gondolkodó RMDSZ-tagokat eltántorítani. Most megint új kihívás előtt áll érdekvédelmi szervezetünk. Egy új, megosztó párt van kialakulóban, az EMNP (Erdélyi
Magyar Nemzeti Párt), melynek nincs jelen pillanatban semmiféle tömegbázisa, az
RMDSZ-től akarják elhódítani a tagságot. E szakadási kísérletet Tőkés László és Toró T. Tibor akarja levezényeli.
A személyes ambíció olyan nagy a fenti személyekben, hogy vakká teszi őket. Nem tanultak semmit a szlovákiai esetből,
mikor is Bugár Béla megakadályozta, hogy a szlovákiai magyarságnak képviselete legyen a parlamentben. Az EMNP vezetőinek világosak a szándékaik, mégpedig az, hogy ártsanak az RMDSZ-nek, az itteni magyarság érdekvédelmi szervezetének,
vagyis nekünk. Szerintem még nem késő, még van tárgyalási lehetőség.
Én bízom a nagy tapasztalatú vezetőinkben, hogy megtalálják a tárgyalási lehetőséget. Ajánlják fel Tőkés Lászlónak az örökös EP-képviselői tisztséget
és a lehetőséget, hogy az EMNP legyen az RMDSZ-nek egy platformja. Le kell ülni és tárgyalni. Ha tárgyalás meghiúsul, a lakosság tudomására kell hozni, hogy mit vesztünk, ha egységünk megszakad. Itt, helyi szinten is próbálja bomlasztani szervezetünk egységét egy volt RMDSZ-tisztségviselő.
Szabad Sajtó díjat Orbán Viktornak!
Új Magyar Szó, 2011. április 5. – Salamon Márton László
A gyakorló újságírót foglalkoztató sok dilemma közül az egyiket osztanám meg itt az olvasókkal, már csak azért is, mert közvetlenül érinti őket is. Arról a dilemmáról van szó, hogy mit tehet az újságíró, ha az interjúalany – jelesen egy közpénzből fizetett állami tisztségviselő – egyértelműen értésére adja, hogy nem hajlandó szóba állni vele, nyilatkozni neki.
A gyakorló újságírót foglalkoztató sok dilemma közül az egyiket osztanám meg itt az olvasókkal, már csak azért is, mert közvetlenül érinti őket is. Arról a dilemmáról van szó, hogy mit tehet az újságíró, ha az interjúalany – jelesen egy közpénzből fizetett állami tisztségviselő – egyértelműen értésére adja, hogy nem hajlandó szóba állni vele, nyilatkozni neki. Ha pedig olyan kérdésről van szó, amely széles érdeklődésre tart számot, a dilemma annál nagyobb.
Ilyen kérdés az oktatási-nevelési támogatásoké, amelyek késése okáról, mértékéről a magyar kormány illetékese sorozatosan és következetesen megtagadta a válaszadást lapunknak. Teljesen fölöslegesnek bizonyult Répás államtitkár-helyettes asszonynak azzal érvelni, hogy az Új Magyar Szó olvasói között sok az oktatási-nevelési támogatások felől érdeklődő szülő, nagyszülő, pedagógus – a tisztviselő hajthatatlan maradt.
A budapesti kormányhivatalnok azonban aligha hirdetett silentio stampát saját feje szerint, pártbeli felettesei megkérdezése nélkül. A Fidesz-kormány kommunikációjára nagyon is jellemző a titkolózás, a hírforrások szigorú ellenőrzés alatt tartása, a szivárogtatások teljes tilalma, a szivárogtatók szigorú megbüntetése. De hiszen mi is várható egy olyan hatalomtól, amely törvénybe iktatta a sajtóinkvizíciót? Amely az államapparátusban végzett tisztogatás után feltölti azt saját embereivel, a megmaradtakat pedig a párttal szembeni hűségesküre kötelezi?
A dilemmára visszatérve: a válasz a kérdésre az, hogy az újságírónak – azon kívül, hogy megírja az elutasítást – nincs más eszköze. A szakma tehetetlen az ilyen, a közvélemény tájékoztatását kötelességének nem tekintő tisztségviselőkkel szemben. Mint ahogyan tehetetlen saját esendőségével, a szakmai szolidaritás hiányával szemben is. Azzal a lehangoló jelenséggel szemben, amikor az illető párthoz közel álló sajtó az őt is megcsonkító törvény védelmére kelve agresszíven kitámadja a csonkítás ellen tiltakozó szakmatársakat.
Ennek a sajtónak, és mindazoknak az újságíróknak, akik hagyják magukat megfélemlíteni, hűségesküre rábeszélni, vagy akik egyszerűen csak szemellenzősen végzik munkájukat „én ilyen médiatörvényes politikai vitákba nem avatkozom" alapon, azt javaslom: hozzanak létre egy Szabad Sajtó díjat, és adják oda Répás Zsuzsannának. Vagy nem is, egyenesen Orbán Viktornak. (Ha már Markó Bélától egyesek úgyis elvitatták.)
Laudációként pedig idézzenek ebből a vezércikkből.
|
