Tartalomjegyzék

RMDSZ

 

Kelemen-Orbán találkozó: jó úton az RMDSZ-Fidesz kapcsolat rendezése

Rmdsz Tájékoztató, 2011. november24.

Hivatalos találkozóra került sor Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség és Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke között november 24-én, csütörtökön, Budapesten. A találkozón a felek megállapították, hogy a Fidesz és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai, politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük".

Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy az RMDSZ jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke.

Kelemen Hunor ismertette a magyar miniszterelnökkel a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a romániai választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.

A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások.

Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a Fidesz képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését.

Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz.

Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános. „Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a magyar kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről" – fogalmazott Kelemen Hunor.

Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a magyar kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását.

Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a román kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről.

A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó.

RMDSZ–Fidesz: rendezik végre közös dolgaikat?

Új Magyar Szó, 2011. november 25.

„A Fidesz és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése jó úton halad" – állapították meg tegnap délutáni, budapesti találkozójukat követően Kelemen Hunor, az RMDSZ és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

„A Fidesz és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése jó úton halad" – állapították meg tegnap délutáni, budapesti találkozójukat követően Kelemen Hunor, az RMDSZ és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A közös álláspont szerint az RMDSZ és a Fidesz „ugyanabba az európai, politikai családba tartozik, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben pedig ugyanazt az álláspontot képviselik".

A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek hangsúlyozták, hogy Magyarország és Románia kapcsolata jó, és ennek egyik biztosítéka az, hogy az RMDSZ jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. „Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke" – tették hozzá Orbán Viktor és Kelemen Hunor.

Az RMDSZ részéről a találkozón jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália SZKT-elnök, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó is. Kovács Péter az ÚMSZ-nek „őszinte, jó hangulatú beszélgetésként" jellemezte a találkozót. Az RMDSZ főtitkára szerint a budapesti tárgyalásokon folytatódott a felek közeledése.

Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök idén másodszor találkozott Orbán Viktorral, az első RMDSZ-Fidesz „csúcsra" a tusványosi tábor adott alkalmat. „Kezdenek rendszeressé válni ezek a találkozók, most már kezd folyamatossá válni a párbeszéd" – jelentette ki a főtitkár, utalva arra, hogy Kelemen Hunor nemrégiben Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettessel is tárgyalt.

Kovács szerint a Fidesz elnöke nyitott volt az RMDSZ javaslataira a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumrendszerével kapcsolatban. Ez abban nyilvánult meg, hogy Orbán Viktor azt javasolta: jövő hét végén a magyar kormány illetékesei és az RMDSZ szakértői „pontról pontra" tárgyalják meg azoknak az intézményeknek a listáját, amelyeket a szövetség javasol támogatásra.
Az RMDSZ listáján egyébként több mint száz intézmény szerepel, amelyek Kovács szerint a Máért ülésén elfogadott kritériumrendszer szerint is kiemelt támogatásra lennének jogosultak.

ROMÁNIA

Regionális szóvivőnek nevezte ki Borbély Lászlót az ENSZ Románia fejlesztéséért felelős programja

RMDSZ Tájékoztató, 2011. november 22.

A fenntartható fejlődés több mint egy elvont fogalom, ahhoz, hogy a stratégiákban előirányzott intézkedések konkretizálódjanak, elsődleges fontosságú a politikai, az akadémiai és a nem kormányzati szférák összehangolt együttműködése.

A közeljövőben olyan adminisztratív intézkedések meghozatalára kell koncentrálnunk, amelyek segítenék az akadémiai szférában felhalmozott információk gyors átadását a központi adminisztrációnak – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter november 22-én egy, a fenntartható fejlesztésről és a zöld befektetések támogatásáról szóló konferencián, Bukarestben.

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium és az ENSZ Románia fejlesztéséért felelős programja (UNDP) által szervezett konferencián Yesim Oruc UNDP képviselő, Călin Georgescu, ENSZ-különmegbízott, Silvian Ionescu, a Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője és a külügyi,- fejlesztési- és gazdasági minisztériumok képviselői vettek részt.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 19-ik Ülésének elnökeként szerzett tapasztalatai alapján a környezetvédelmi miniszter elmondta: egy globális fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozásában, elfogadásában fontos szerep jut a politikumnak. A politikum hathatós közreműködése nélkül nehezen hihető, hogy egy ilyen érzékeny témában, mint a fenntartható fejlesztés, az országok konszenzusra jutnak a közeljövőben.  Borbély László véleménye szerint a politikai konszenzus fontosságára mutat rá az a tény is, hogy egy-két éves szakértői egyeztetés után, 2011. május 14-én az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 19-ik Ülése politikai döntés nélkül zárult a szállítás, vegyi anyagok, hulladékmenedzsment, bányászat és tíz éves fenntartható termelés és fogyasztás terén.

Az ENSZ Románia fejlesztéséért felelős programja Borbély Lászlót regionális fenntartható fejlődési szóvivőnek nevezte ki.

A fenntartható fejlesztés megvalósítása érdekében hazai szinten hozott intézkedésekről a környezetvédelmi miniszter elmondta: Románia 2008. óta rendelkezik fenntartató fejlesztési stratégiával, igaz, a dokumentum jóváhagyása után, kevés, a stratégiában foglalt előírások életbeléptetésével kapcsolatos intézkedés született. A mandátuma alatt hozott intézkedések közül Borbély László egy, a minisztériumon belül a fenntartható fejlesztésért felelős osztály létrehozását valamint a fenntartható fejlesztésért felelős minisztériumok közötti bizottság munkájának felgyorsítását említette.

A környezetvédelmi miniszter véleménye szerint a fenntartható fejlesztés terén a kormány legfontosabb feladata a minisztériumok által meghozandó intézkedések világos meghatározása, illetve ezeknek az intézkedéseknek az összehangolása. Nem beszélhetünk energiatakarékossággal és megújuló energiákkal kapcsolatos intézkedésekről, ha nem rendelkezünk egy legalább 2020-ig érvényes koncepcióról. Nem beszélhetünk a hő-központok privatizációjáról, ha nem tudjuk pontosan, milyen intézkedéseket akarunk hozni az üvegházhatású gázok mértékének csökkentése érdekében - emelte ki Borbély László.

A miniszter meglátásában a stratégiák kivitelezésének egyik legfontosabb előfeltétele a pénzalapok biztosítása. Borbély példaként említette a több mint 1.000 szennyezett terület megtisztítását sürgető tanulmány elkészítését, mely akció kivitelezéséhez  a közeljövőben körülbelül 4-5 milliárd euró szükséges. A munkálatok elkészítéséhez szükséges alapok egy részét a minisztérium a Környezetvédelmi Alapból illetve a Környezetvédelmi Operatív Programból biztosítja, de a beruházás nagy értéke szükségessé teszi egy fontossági sorrend kialakítását – emelte ki Borbély László miniszter.

ERDÉLY

Kevesebb a magyar, több a roma Szatmár megyében

manna.ro/sajtóközlemény, 2011. november 25.

Fogyott a magyar, a sváb és a román közösség, nőtt a roma Szatmár megyében.A megye harmadik legnagyob kisvárosának, Tasnádnak a lakossága 10 000 fővel csökkent.

Az RMDSz Szatmár megyei tagszervezete közzé tette a 2011-es népszámlálás frissen feldolgozott részadatait.

Aranyosmeggyes községben szintén jelentős a népességfogyás, itt 7249-ről 6526-ra esett vissza a lakosság száma. Vámfaluban háromszáz emberrel élnek kevesebben 3669-ről 3358-ra csökkent a lélekszám. Érkáváson 2539-ről 2350-re, Sződemeteren 1468-ról 1293-ra módosult a regisztrált lakosok száma.
A Szatmárnémetihez közeli településeken fordított a trend.Szatmárpálfalván majdnem négyszázzal (4359-ről 4727-re), Vetésen pedig majdnem kétszázzal (4475-ről 4654-re) emelkedett a lakosság száma.Szatmárpálfalván majdnem kétszázzal nőtt a magyarok (2063-ról 2291-re) és és hússzal a románok (1888-ról 1906-ra) száma. Vetésen majdnem százzal nőtt a románok száma (2183-ról 2274-re), csökkent viszont a magyaroké (2050-ről 1966-ra). Jelentősen megnőtt ugyanakkor a romáké: 116-ról 263-ra.

A romák száma leginkább Aranyosmeggyesen (184-ről 458-ra) és Érkáváson (116-ról 419-re) emelkedett és az újonnan vizsgált hét község közül egyedül Vámfaluban esett vissza: 74-ről 12-re. Ezzel szemben a magyaroké csak Szatmárpálfalván, a románoké pedig csak ott nőtt, ahol az összlakosság is nőtt: tehát Szatmárpálfalván és Vetésen.

A most elemzett településeken egyre inkább elolvad a német kisebbség: amíg számuk Tasnádon 71-ről csak 61-esett vissza, addig Aranyosmeggyesen 36-ról hatra.
Az újabb adatok is megerősítik, hogy a romák csak elenyésző mértékben jelölik meg a cigányt anyanyelvükként - számuk Tasnádon 221, miközben 960-an vallották magukat cigánynak. Ezzel szemben Érkáváson 828, önmagát magyarnak valló személy mellé 1203 magyar anyanyelvű jut. Hasonló a helyzet Szatmárpálfalván (2291 -2749) vagy Vetésen (1966 - 2673). Utóbbi két településen 510 illetve 263 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek - de csak heten illetve öten mondták azt, hogy cigány az anyanyelvük.

Pusztadarócon (3491/3759), Halmiban (4729/4845), Egriben (1604/1980) és Kálmándon (1376/1410) nőtt a lakosság száma. Jelentős a csökkenés Bogdándon (3227-2866) Csaholyban (1996/1576).

A magyarok aránya Pusztadarócon 2866-ról 3296-ra, Egriben 1253-ről 1266-ra és Avasújvárosban 2369-ről 2413-ra módosult. A románok száma összesen négy községben emelkedett: Pusztadarócon, Halmiban, Csanáloson és Egriben - utóbbi szinte megkétszereződött, 273-ról 557-re ugrott fel. A németek száma csökkent Krasznabélteken és Kálmándon is, egyedül Csanáloson nőtt 339-ről 359-re.
Jelentősen nőtt a romák száma Hadadon, Szoporon és Bogdándon. Ugyanakkor Kolcsban a harmadára esett vissza (108-ról 33-ra), Avasújvárosban pedig 139-ről 19-re csökkent.

Szilágypérben 868-an vallották magukat magyarnak, ám 1025-en válaszolták azt, hogy a magyar az anyanyelvük. 150 roma közül csak 15-en mondták magukat roma anyanyelvűnek. Kálmándon 907 magyar, de 1358 magyar anyanyelvű személy él. Itt viszont a 320 németből csak 1 mondta azt, hogy német az anyanyelve. Hasonló a helyzet Csanáloson is, ahol 359, magát németnek valló lakosból senki sem nevezte meg a németet anyanyelvének. Ezzel szemben 816 magyarra „jut" 1329 magyar anyanyelvű személy. Ami a romákat illeti, Mikola és Börvely kivételével csak elenyésző mértékben vallják anyanyelvüknek a romanit.

Szatmár megyében mellesleg a már tárgyalt négy nemzetiség mellett élnek még ukránok, szerbek, törökök, olaszok, szlovákok, orosz-lipovánok és ruszinok is. Ebben a tekintetben Mikola a legszínesebb község, itt 580 személy vallotta magát ukránnak - és öt kivételével az ukránt tüntették fel anyanyelvüknek. Egriben 153 ukránból 155-en vallották ukrán anyanyelvűnek.

Feloszlatná az SZNT-t a szervezet gyergyószéki tanácsa

MTI, 2011. november 24.

Az SZNT feloszlatását vagy nevének megváltoztatását javasolják a szervezet gyergyószéki tagjai, akik amiatt elégedetlenek, hogy a népszámláláson a szervezet arra buzdította a székelyeket: magyaroknak és ne székelyeknek vallják magukat. Az SZNT hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén azonban a küldöttek nem vitatták meg A székely nép statisztikai eltüntetése című állásfoglalást.

A népszámláláson az SZNT minden magyar politikai szervezettel együtt arra hívta fel a székelyföldi lakosság figyelmét, hogy magyar, ne pedig székely nemzetiségűnek vallja magát. Az SZNT gyergyószéki tanácsa szerint azonban a székely identitás vállalása nem járt volna veszéllyel, hiszen a székelyeket a népszámlálás során a magyar etnikum főcsoportjába sorolják.

A gyergyószékiek úgy vélik, hogy az SZNT megtagadta önazonosságát, és ezáltal olyan erkölcsi válságba került, amelyből az egyetlen kiutat a tanács feloszlatása vagy a szervezet átkeresztelése Székelyföldi Magyarok Tanácsa névre jelentené.

Csíkban provokál az Új Jobboldal

Új Magyar szó, 2011. november 25. – Kovács Zsolt

Idén december 1-jén Csíkszeredába várja szimpatizánsait a Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet. Ez a szervezet honlapján tett közzé arra vonatkozó felhívást, hogy Románia Nemzeti ünnepén az egész országból a hargitai megyeszékhelyre várja azokat, akik „meg szeretnék védeni a magyar elnyomástól a helyi román közösséget".

Idén december 1-jén Csíkszeredába várja szimpatizánsait a Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet. Ez a szervezet honlapján tett közzé arra vonatkozó felhívást, hogy Románia Nemzeti ünnepén az egész országból a hargitai megyeszékhelyre várja azokat, akik „meg szeretnék védeni a magyar elnyomástól a helyi román közösséget".

Az Új Jobboldal tavaly Marosvásárhelyen, 2009-ben pedig Sepsiszentgyörgyön szervezett hasonló megmozdulást. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztatóján kifejtette: provokációnak tartja az akciót, és elege van ezekből, hiszen naponta találkozik ilyesmivel, ami nem tesz jót a román-magyar békés együttélésnek.

Antal Árpád szerint talán jobb lett volna, ha két évvel ezelőtt, már az első ilyen akciójukkor meg kellett volna szervezni egy tízezer fős békés felvonulást, hogy elvegyék az Új Jobboldal kedvét a folytatástól. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint a magyar közösség és képviselői naponta szembesülnek provokációkkal, ezek a provokátorok valójában a reakciókra várnak, hogy aztán azt tudják mondani, hogy a magyarok románellenesek.

Antal Árpád szerint az Új Jobboldal aktivistái valójában a Székelyföldön élő román közösségnek tesznek rosszat. Azok ugyanis általában életükben először érkeznek ebben a térségbe, a felvonulás után el is mennek innen, de az itt élő románoknak kellemetlen, hogy a magyar emberekben ellenérzéseket keltenek ezek a megmozdulások, és rontják a békés együttélés esélyeit.

MAGYARORSZÁG

Verespatak: környezetvédelem helyett RMDSZ ellenes kampányt folytat a magyar kormány

MTI, 2011. november 25.

"A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. A magyar kormány és a Fidesz azonban nem szakmai-környezetvédelmi, hanem politikai vitát folytat, amelynek célja az RMDSZ politikai ellehetetlenítése. A magyar kormánynak hiteles szakmai álláspont megfogalmazásával kellene képviselnie a magyarországi és az erdélyi magyarság érdekeit. Ehelyett a környezetvédelmi szempontokat másodlagosan kezeli, az ügyet pedig arra használja, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t, a romániai magyar nemzeti közösség legitim politikai képviselőjét a román parlamentből" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, aki az EP Petíciós Bizottságával tett hivatalos látogatást Romániába. Az európai parlamenti delegáció meghallgatta a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation társaság vezetőségét, találkozott a környezetvédelmi engedélyének kiadásáért felelős román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával, valamint a beruházás kapcsán petíciót benyújtó magánszemélyekkel, környezetvédelmi és civil szervezetekkel.

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. "Nincsenek megfelelő garanciák az elérhető legbiztonságosabb technológia alkalmazására, a 12 négyzetkilométeres területet érintő külszíni fejtéssel okozott környezeti károk helyreállítására. Hiányzik az a környezetvédelmi biztosítás, amely egy baleset esetén fedezné az emberi egészségben, az infrastruktúrában és a környezetben okozott károkat. Rendezetlen a térségben található kulturális, régészeti és egyházi értékek megőrzésének kérdése. Nem világos az sem, hogy a román állam és a beruházó cég hogyan tenné fenntarthatóvá a helyi gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az aranykitermelést követően." Tabajdi Csaba a román környezetvédelmi államtitkárral folytatott tárgyaláson rámutatott arra: ellentmondásos, hogy az államtitkár elmondása szerint hamarosan sor kerülhet a környezetvédelmi értékeléssel foglalkozó szakmai bizottság beruházást-támogató döntésére, miközben még nem végezték el a lehetséges környezeti károk teljes körű felmérését.

Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja

Verespatak: környezetvédelem helyett RMDSZ ellenes kampányt folytat a magyar kormány

MTI/MSZP, 2011. november 23.

"A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. A magyar kormány és a Fidesz azonban nem szakmai-környezetvédelmi, hanem politikai vitát folytat, amelynek célja az RMDSZ politikai ellehetetlenítése. A magyar kormánynak hiteles szakmai álláspont megfogalmazásával kellene képviselnie a magyarországi és az erdélyi magyarság érdekeit. Ehelyett a környezetvédelmi szempontokat másodlagosan kezeli, az ügyet pedig arra használja, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t, a romániai magyar nemzeti közösség legitim politikai képviselőjét a román parlamentből" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, aki az EP Petíciós Bizottságával tett hivatalos látogatást Romániába. Az európai parlamenti delegáció meghallgatta a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation társaság vezetőségét, találkozott a környezetvédelmi engedélyének kiadásáért felelős román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával, valamint a beruházás kapcsán petíciót benyújtó magánszemélyekkel, környezetvédelmi és civil szervezetekkel.

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. „Nincsenek megfelelő garanciák az elérhető legbiztonságosabb technológia alkalmazására, a 12 négyzetkilométeres területet érintő külszíni fejtéssel okozott környezeti károk helyreállítására. Hiányzik az a környezetvédelmi biztosítás, amely egy baleset esetén fedezné az emberi egészségben, az infrastruktúrában és a környezetben okozott károkat. Rendezetlen a térségben található kulturális, régészeti és egyházi értékek megőrzésének kérdése. Nem világos az sem, hogy a román állam és a beruházó cég hogyan tenné fenntarthatóvá a helyi gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az aranykitermelést követően." Tabajdi Csaba a román környezetvédelmi államtitkárral folytatott tárgyaláson rámutatott arra: ellentmondásos, hogy az államtitkár elmondása szerint hamarosan sor kerülhet a környezetvédelmi értékeléssel foglalkozó szakmai bizottság beruházást-támogató döntésére, miközben még nem végezték el a lehetséges környezeti károk teljes körű felmérését.

Tabajdi ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Verespatakon a környezet állapota már jelenleg is rendkívüli módon leromlott. A helyi patakok szennyezettek, olyannyira, hogy a szennyezés a magyar határon is mérhető. A korábbi külszíni fejtésű bányák állapota szintén rendezetlen, pénz hiányában pedig lehetetlen a térségben található kulturális örökség megmentése.

„A téma évek óta rendkívüli politikai feszültséget okoz Románián belül és a magyar-román államközi kapcsolatokban. A beruházást már az előző baloldali magyar kormány is ellenezte a román félnél. A Fidesz az RMDSZ támadásával most egy új nemzetpolitikai vetületet ad a kérdésnek. A politikai viták helyett a magyar kormánynak a létező és a jövőben várható környezetvédelmi problémákra kellene koncentrálnia. Ez szolgálná Magyarország és a romániai magyarság érdekeit."

KÁRPÁT-MEDENCE

A Boldoghy-ügy „felkiáltójel"

Új Magyar Szó, 2011. november 25.

Orbán Viktor magyar kormányfő szerint a magyar államnak ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él".

Orbán Viktor magyar kormányfő szerint a magyar államnak ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él".

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti tanácskozásán Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pedig úgy vélte, a felvidéki magyar színész-vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye „felkiáltójel", s a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak. Tiltakozását fejezte ki az ügyben a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) is.

Bugár Béla, a Híd–Most szlovákiai magyar–szlovák párt elnöke levélben sürgette, hogy a szlovák alkotmánybíróság mihamarabb vizsgálja meg, összhangban van-e az ország alkotmányával a tavaly módosított és sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény.

Ugyanakkor Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről elhíresült vezetője tegnap felszólította „politikai vezetésünket, hogy konzultációra hívja vissza Peter Weiss (budapesti szlovák) nagykövetet, és közösen adják a magyar politikusok tudtára, mivel Budapesten nyilván nem ismerik a tényeket, hogy a Szlovák Köztársaság szuverén ország. Minden törvénysértő állampolgára ellen mindenkor a hatályos jogrend szerint jár el, és sohasem fogunk igazodni Budapest neofasiszta viselkedéséhez."

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Schengen: Hollandia hajthatatlan

Krónika, 2011. november 25. – Balogh Levente

Hollandia eltökélt abban, hogy továbbra is a schengeni övezeten kívül tartsa Romániát és Bulgáriát mindaddig, amíg be nem bizonyítják, hogy sikerült fejlődést elérniük a korrupcióellenes küzdelem terén – idézte csütörtökön a Novinite.com című bolgár honlap Gerd Leers holland bevándorlási minisztert.

„Ez százszázalékosan biztos. Nem szükséges fölvenni az uniós vezetők következő csúcstalálkozójának napirendjére a témát, számunkra ugyanis világos a válasz" – jelentette ki Brüsszelben a holland tárcavezető. „Romániának és Bulgáriának előbb bizonyítania kell. Ez fontosabb, mint a megoldáskeresés" – hangoztatta Leers. A miniszter közölte, hogy Hollandia tüzetesen átvizsgálja majd az Európai Bizottság februárban kiadandó jelentését, amelyben a Románia és Bulgária által a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket összegzik. Mint megjegyezte, Bulgária esetében fennáll a veszélye, hogy megismétlődik a görög forgatókönyv, Athén ugyanis mai napig képtelen megbirkózni az illegális bevándorlók áradatával.

Romániának és Bulgáriának már idén márciusban csatlakoznia kellett volna a belső uniós határellenőrzés megszűnte nyomán létrejött övezethez, akkor azonban Németország és Franciaország ezt megtorpedózta, azzal érvelve, hogy nem elegendők a korrupcióellenes harc, az igazságügyi reform és a külső uniós határok ellenőrzése terén elért eredmények. Őszre már hajlandók voltak elfogadni azt a kompromisszumos javaslatot, hogy először a vízi és a légi határátkelőkön szűnjön meg az ellenőrzés, majd az ezek nyomán leszűrt tapasztalat alapján döntsenek a szárazföldi határokról is, szeptemberben azonban Finnország és Hollandia már ezt sem volt hajlandó elfogadni.

MÁÉRT 2011

Nemzetpolitikai kutatóintézet alakul - tanácskozást tartanak a jogsegélyről

MTI, 2011. november 25.

- Nemzetpolitikai kutatóintézet alakult a fővárosi Magyarság Házában, az intézet első rendezvényeként Jogsegély a gyakorlatban címmel rendeznek pénteken tanácskozást. A rendezvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg.

A rendezvényen felszólal Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport elnöke, majd nemzetközi kitekintés következik.
A blokkban felszólal Alan Phillips, kisebbségi jogi szakértő, a Minority Rights Group International korábbi igazgatója, aki a kisebbségi nyelvhasználati jogok megvalósulásáról beszél. Előadást tart Tove Malloy, az European Center for Minority Issues igazgatója, ő az európai régiókban a nemzeti kisebbségek részvételi jogait tekinti át.
Délután külhoni civilek témakörben kerekasztal beszélgetést tartanak, amelyen a határon túli magyarság jogérvényesítésének és jogvédelmének lehetőségét veszik górcső alá.

Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket

MTI, 2011. november 24.

- Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kétnapos budapesti ülését követően csütörtökön - közölte a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök a Máért ülése után találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegációval, amelynek tagja volt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke is.
A miniszterelnök a közlés szerint azt mondta: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, és kifejezte meggyőződését, hogy ennek révén Erdélyben gyarapodtak a magyar összefogás erői.
Orbán Viktor és Tőkés László kiemelt fontosságúnak nevezték a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás ügyét, külön kitértek a magyarországi támogatásból működő erdélyi magánegyetemek megerősítésére.

A megbeszélésen Toró T. Tibor tolmácsolta az Erdélyi Magyar Néppárt elnökségének egyetértését a választójog kiterjesztésével a határon túli magyarok számára, az Országgyűlés közeljövőben várható döntésével Magyarország két évtizedes mulasztását pótolja.

A tárgyaló felek abban is megállapodtak, hogy a készülő magyar növekedési terv elkészítésekor a kormány figyelembe veszi és a lehető legnagyobb mértékben beleilleszti az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet.

Máért - Semjén: a miniszterelnökkel összefogásra szólították fel az erdélyi magyar pártokat a közelgő választások előtt

MTI, 2011. november 24.

- Orbán Viktor miniszterelnök megbeszéléseket folytatott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezleten (Máért)részt vevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel, a találkozókon - mint arról Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, aki jelen volt az eszmecseréken, az MTI-nek beszámolt, összefogásra szólították fel az erdélyi magyar politikai erőket a jövő évi romániai választások előtt.

Semjén Zsolt az Európai Néppárthoz tartozó szervezetekkel a kétnapos Máért befejeződése után folytatott megbeszélésekről elmondta, hogy a kormányfő külön-külön találkozott az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével.
Mint közölte, összefogásra biztatták az erdélyi magyar politikai erőket a közelgő, jövő novemberi választások előtt.

Azt mondta: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitottnak mutatkozott az együttműködésre és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar-magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány "lelkesen támogat" - tette hozzá.
Szembe kell ugyanis nézni azzal - mutatott rá -, hogy ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon "integrálódik" a román pártokba. Ez pedig a magyar érdekképviselet végét jelentené - jegyezte meg. A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is.

Kitért arra is, örömmel vették, hogy Berényi József, az MKP elnökeként koalíciót ajánlott a Híd-Mostnak, ugyanakkor sajnálattal állapították meg: ezt a Híd elutasította, és csak azt tartotta elképzelhetőnek, hogy az MKP képviselői a listáján induljanak.

Így a Felvidéken a választások előtt az összefogás valószínűleg elmarad - mondta.

A Máérttel kapcsolatban Semjén Zsolt külön kiemelte, hogy Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője megígérte, hogy az MSZP kiáll a magyar érdekek és a magyar ügy mellett, különösen akkor, ha a környező országban a szocialista pártcsaládból származó erő kerül hatalomra, kormányzati pozícióba.

Máért - Napirenden a nemzetstratégia - határon túli magyar vezetők

MTI, 2011. november 24.

- Üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását határon túli magyar vezetők a Magyar Állandó Értekezlet zárónapján csütörtökön a Parlamentben.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.

Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.

A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy "a különböző nemzetrészek között" erősödjön a bizalom, a szolidaritás. Szólt még arról is, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációja rövid időn belül megtörténhet.

Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke jelezte, hogy a nap folyamán találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben "nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen "egy a nemzet" - mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van - folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a "gyurcsányizmustól", ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.

Hozzátette: azt kérik, hogy Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, - mondta -, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. "Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet" - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.

A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. Az az érdekük, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak - hangsúlyozta.

Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.

Szász Jenő azt mondta,nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve "minőségi korrekcióra" van szükség.

Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híd-Most formációval választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máértra, Semjén Zsolt közölte: a Máérton etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. A Híd-Most önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát "a klubból" - tette hozzá.

Orbán Viktor és Tőkés László megbeszélése

Országos Sajtószolgálat, 2011. november 24.

- A nemzetpolitikai stratégia kereteit elfogadó Magyar Állandó Értekezlet kétnapos budapesti ülését követően csütörtökön megbeszélést folytatott egymással Orbán Viktor miniszterelnök, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegáció, amelynek tagja volt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke is. A tanácskozáson Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket.

A miniszterelnök kifejtette: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, és kifejezte meggyőződését, hogy ennek révén Erdélyben gyarapodtak a magyar összefogás erői.

Orbán Viktor és Tőkés László kiemelt fontosságúnak nevezték a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás ügyét, külön kitértek a magyarországi támogatásból működő erdélyi magánegyetemek megerősítésére.

Toró T. Tibor tolmácsolta az Erdélyi Magyar Néppárt elnökségének egyetértését a választójog kiterjesztésével a határon túli magyarok számára, az Országgyűlés közeljövőben várható döntésével Magyarország két évtizedes mulasztását pótolja.
A tárgyaló felek abban is megállapodtak, hogy a készülő magyar növekedési terv elkészítésekor a kormány figyelembe veszi és a lehető legnagyobb mértékben beleilleszti az erdélyi magyar közösség önálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet.   Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője

Kiadó: Miniszterelnökség

Magyar állandó értekezlet Magyarország támogatja az autonómiát

Háromszék, 2011. november 25.

Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor tegnap, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik ülésének zárónapján.

A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve", de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától. Teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben – mondta később Semjén Zsolt kormányfőhelyettes. A Máért résztvevői elfogadták tegnap a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek gyarapodása. A dokumentum többi között rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését. A határon túli magyar vezetők üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását tegnap a Parlamentben.

Bölcsességet, éleslátást

Orbán Viktor szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem. A kormányfő kifejtette: a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak.

A magyar államnak a Kárpát-medencében ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él", és amely állampolgársággal rendelkezett – hangsúlyozta Orbán. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult" év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában" – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. A Máért résztvevőinek Orbán Viktor ezért bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot kívánt a következő nehéz esztendő feladatainak megoldásához. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak" – zárta szavait a miniszterelnök.

Nemzeti konszenzus

Semjén Zsolt szerint kifejezetten „békességre, együttműködésre törekvő tanácskozást" tartottak. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a kétnapos Máért végén elmondta, hogy az értekezlet zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentumban a többi között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1. óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. A zárónyilatkozatban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.

Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról.

A tanácskozáson elfogadták a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiát is. A kormányfő helyettese ebből kiemelte azt a passzust, amely szerint, ha nemzetpolitikai szempontok és különböző szakpolitikák egymással ellentétbe kerülnek, akkor a nemzetpolitikáé az elsőbbség. Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra: a többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Rögzítik, hogy a szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak. A dokumentum szerint a szórvány a magyarság asszimilációnak leginkább kitett része. Itt és a kisebb településeken az óvodára és az elemi oktatásra kell összpontosítani, erőforrásokat a beiratkozásra koncentrálni. A támogatáspolitika legfontosabb feladatai közé kell tartoznia a magyar anyanyelvű oktatási intézményekbe való beíratást segítő kampányt.

Összefogásra szólítottak
Orbán Viktor miniszterelnök megbeszéléseket folytatott tegnap a Máérten részt vevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozókon, mint arról Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, aki jelen volt az eszmecseréken, beszámolt, összefogásra szólították fel az erdélyi magyar politikai erőket a jövő évi romániai választások előtt. Semjén az Európai Néppárthoz tartozó szervezetekkel a kétnapos Máért befejeződése után folytatott megbeszélésekről elmondta, hogy a kormányfő külön-külön találkozott az RMDSZ, az EMNT és a felvidéki MKP elnökével. Azt mondta: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László, az EMNT elnöke is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar–magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány „lelkesen támogat" – tette hozzá. Szembe kell ugyanis nézni azzal – mutatott rá –, hogy ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon „integrálódik" a román pártokba. Ez pedig a magyar érdekképviselet végét jelentené – jegyezte meg.

A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is. Kitért arra is, örömmel vették, hogy Berényi József az MKP elnökeként koalíciót ajánlott a Híd–Mostnak, ugyanakkor sajnálattal állapították meg: ezt a Híd elutasította, és csak azt tartotta elképzelhetőnek, hogy az MKP képviselői a listáján induljanak. Így a Felvidéken a választások előtt az összefogás valószínűleg elmarad – mondta.

Kelemen Hunor a Máért-ülésen: erős Magyarországra van szükség


RMDSZ Tájékoztató, 2011. november 24.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyaroknak az a közös érdekük, hogy Magyarország erős és hiteles legyen a régióban, tekintélye legyen Európában, mert akkor tudja segíteni a Kárpát-medencei magyarok érdekérvényesítését" – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Magyar Állandó Értekezlet mai, plenáris ülésén, Budapesten.

A szövetségi elnök felszólalásában a magyar-magyar és a román-magyar kapcsolatokról értekezett, de beszámolt az RMDSZ román belpolitikában betöltött szerepéről és eredményeiről is.

Kelemen Hunor ismételten üdvözölte a kettős állampolgárság bevezetését, hangot adva ugyanakkor reményének, miszerint „a Magyar Országgyűlés bölcsen és megfontoltan dönt a választási törvény megszavazásakor annak érdekében, hogy a kettős állampolgárságot igénylők ne legyenek másodrangú szereplők, és ez a kérdés ne ossza meg a magyarországi társadalmat sem. Bizalomra, szolidaritásra és összefogásra van szükség ezekben a nehéz időkben, hiszen látjuk, hogy a gazdasági válság idején ezek az értékek jelentik a legfontosabb társadalmi tőkét" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére vonatkozóan az RMDSZ elnöke bölcs és kiegyensúlyozott döntést vár a Magyar Kormány képviselőitől.

A román belpolitikáról és az erdélyi magyarság helyzetéről szólva Kelemen Hunor elmondta: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyes, ám ugyanakkor a nehéz utat választotta, amikor a kormánykoalícóban elfogadta azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek megóvták Románia gazdaságát az összeomlástól. Ebben a pillanatban a koalíció fennmaradása csakis az RMDSZ-től függ, mi pedig fenn akarjuk tartani ezt a politikai szövetséget. Ennek eredményeképpen tudtuk elfogadni az új oktatási törvényt, amely az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómia bizonyos elemeit. A jogszabály életbe lépése nem működik mindenhol akadálytalanul" – utalt Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, hozzátéve, az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvény előírásait ott is maradéktalanul alkalmazzák.

A kisebbségi törvényről elmondta, az RMDSZ nem szándékszik egy olyan jogszabályt elfogadni, amelyet megfosztanak minden, az erdélyi magyarság számára fontos előírástól, például a kulturális autonómia intézményes kereteitől, éppen ezért a Szövetség ragaszkodik az eredeti törvénytervezethez, és azt akarja elfogadtatni a román parlamenti többséggel.

„2012-ben új választási rendszert vezetünk be Romániában. Fontos, hogy ez a rendszer a magyarság szempontjából biztosítja az arányos és erős képviseletet" – ismertette Kelemen Hunor.

Végezetül az RMDSZ elnöke a román-magyar államközi kapcsolatokról szólva azokat jónak minősítette, hozzátéve azonban, hogy néhány területen erősíteni kell az együttműködést.

A MÁÉRT tizedik, plenáris ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett Kovács Péter főtitkár, Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó képviselte. (rmdsz tájékoztató)

Kárpát-medencei házi feladat

Háromszék, 2011. november 25.

A várakozásnak megfelelően központi kérdés volt a kettős állampolgárság ügye a budapesti Magyar Állandó Értekezleten.

Több okból is érthető módon. Az egyik, a sürgős kezelésért kiáltó szlovák viszonyulás, amely újfent bebizonyította, hogy sosem lehet eléggé komolyan venni. A másik, a jóval lényegibb, hogy milyen eredménye, hozadéka lehet több százezer Kárpát-medencei magyar állampolgársággal való felruházásának.

Hogy aprópénzre váltva ki mit nyer, illetve veszít a magyar állampolgárság felvételével, arra egyelőre csak spekulálni lehet. A teljes jogú – azaz választójoggal is rendelkező –, vagy csak szimbolikus jellegű, az összetartozásnak közjogi minőséget adó státus részletes meghatározása továbbra is élénk véleménycsatákat szít. A mifelénk csak borzadállyal emlegetett végrehajtási utasítás egyelőre várat magára. Ami ténykérdés: a magyar miniszterelnök megfogalmazásával élve, ezzel a történelmi lépéssel felszámolták a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációját.

Hirtelen támadt fontos szempont azonban, hogy milyen jogi és elfogadottsági környezetbe kell majd beágyazni a néhány százezer, más ország határai közé szorult magyar ember új közjogi státusát. Amíg sziklaszilárdan állt az uniós szerkezet, nem sok esélyt adtak egy ilyen, egyik pillanatról a másikra megvalósuló nemzetegyesítésnek. Ám az európai felépítmény igencsak rogyadozik, s egyre többen vannak, akik már nemcsak gazdasági válságról beszélnek, hanem az európai országok identitása újrafogalmazásának kezdetéről. Mert mindenki új Európát akar, még akkor is, ha más és másképpen képzeli ezt az új entitást.

Ezzel együtt a magyar állampolgárság felértékelésének esélye csak részben nevezhető konjunkturálisnak. Hosszabb távon akár demográfiai problémákat is orvosolhat, de már ez év végére közjogilag kétszázezerrel több magyar állampolgár lesz. És ez egy nemzet tagjai közötti kapcsolat új minőségét jelenti. Különleges energiákat szabadíthat fel, ami nemcsak Magyarország és az elcsatolt területek gazdasági talpra állását gyorsíthatja fel, de az önrendelkezés-kaliberű célkitűzések elérését is. A megnövekedett erő hatványozott lobbierőt is szül, és nagyságrendekkel több támogatót azokhoz az ideálokhoz, amelyek az évtized kiemelt fontosságú céljai.
Ennek tudata nélkül azonban egyetlen közösség sem lehet sikeres. Csak ez ad ösztönzést az alkotó cselekvéshez, a gyermekvállaláshoz, a munka becsületének visszaállításához. És ez a teljes Kárpát-medencei magyarság házi feladata.

Máért: elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát

Krónika/MTI, 2011. november 25. – Rostás Szabolcs

Szinte teljes összhang alakult ki a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) alkotó politikai szervezetek között az Orbán-kormány nemzetpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Mindezt bizonyítja, hogy a magyar–magyar csúcsnak is nevezett tanácskozás csütörtöki zárónapján a résztvevők mindegyike elfogadta a kormány nemzetpolitikai startégiáját, valamint a Máért zárónyilatkozatát, ezen túlmenően pedig – e téren is szakítva a gyurcsányi örökséggel – a Magyar Szocialista Párt is bejelentette: új korszakot nyit nemzetpolitikai hozzáállásában.

A Parlament Vadásztermében zajló értekezlet csütörtöki munkálatait Orbán Viktor előadása vezette fel, aki kormánya nemzetpolitikai megvalósításait, továbbá céljait vázolta. A miniszterelnök Magyarország történelmi sikerének nevezte a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását, ezáltal ugyanis megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. Orbán szerint a következő évek feladata az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani, mert – mint fogalmazott – öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.

A Kárpát-medencei magyarság a következő években fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, de kétségkívül bővülni fognak, ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban. A Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett, amely elől nem bújhatnak el a töklevél alá, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak" – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: a magyar államnak ki kell állnia a magyarokért, és – utalva a szlovákiai retorziókra – nem tűrheti el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él.

Erdélyi hajlandóság az összefogásra
Nemzetpolitikáért felelős helyettese, Semjén Zsolt egy nappal korábbi nyilatkozatához hasonlóan Orbán Viktor is kitért arra, hogy 2012-ben az anyaország szinte valamennyi szomszédjánál választásokat rendeznek. Éppen ezért a kormányfő „bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot" kívánt a következő év feladatainak megoldásához, hangsúlyozva: a külhoni nemzetrészek számíthatnak a cselekvő magyar államra és kormányzatra. Ennek kapcsán a Máért résztvevőinek a tanácskozás következtetéseit levonó sajtótájékoztatóján lapunk azt firtatta a három erdélyi magyar szervezet – egyébként egymás mellett ülő – vezetőjétől, szükségesnek tartják-e, hogy a magyar kormány közvetítsen közöttük az egy év múlva esedékes romániai választásokon való összefogás létrejötte érdekében.
Kelemen Hunor elnök szerint az RMDSZ „tárva-nyitva hagyta az együttműködés kapuját, a zárat leszerelte, a kulcsot pedig eldobta", majd hozzátette: ha a magyar kormánynak „szerepe van az erdélyi pártalapításban", akkor az együttműködés kialakításában is szerepet kell vállalnia. Tőkés László, az EMNT vezetője úgy vélte, meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, mihamarabbi tárgyalásokat sürgetett, viszont a szavazatok maximalizálása érdekében plurális egységet szorgalmazott, nem „kommunista típusú pártegységet".

Szász Jenő MPP-elnök szintén nagyon fontosnak nevezte a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de szerinte tartalmi és személyi értelemben is „minőségi korrekcióra" van szükség. Különben a Máért lezárulta után Orbán külön-külön megbeszélést folytatott az EMNT, illetve az RMDSZ vezetőivel, értesüléseink szerint a tanácskozás napirendjén szerepelt az alakulatok közötti választási összefogás kérdése.

Támogatott autonómiatörekvések
A Máért kétnapos tanácskozását összegezve Semjén Zsolt azt emelte ki, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben a kormány, a budapesti parlamenti ellenzék és a külhoni magyar szervezetek között. A miniszterelnök-helyettes megállapítását igazolták a részt vevő tizenegy, határon túli szervezet vezetői is, üdvözölve a magyar kormány 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiáját, amely egyebek mellett rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését.

Valamennyi résztvevő aláírta az értekezlet zárónyilatkozatát is, amely többek között rögzíti: egyetértenek abban, hogy a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. Támogatják továbbá egy hosszú távú Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozását, ugyanakkor a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.

Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról. Reményüket fejezik ki, hogy Románia olyan területi-közigazgatási reformot hajt végre, amely nem érinti hátrányosan sem a tömbben, sem a kisebbségben élő magyar közösségeket, és üdvözlik a Sapientia EMTE akkreditációjának felgyorsulását.

Különben a Máérten szóbeli megállapodás jött létre a tekintetben, hogy a magyarországi politikai alakulatok európai pártcsaládjukban mindent megtesznek a nemzeti szempontok és a külhoni magyar közösségek érdekeinek érvényesítése terén. Ennek kapcsán lapunk értesülései szerint a tanácskozáson bírálat érte Mesterházy Attila MSZP-elnököt amiatt, hogy korábban közös nyilatkozatot írt alá Victor Ponta PSD-elnökkel, amelyben szélsőségesnek nevezik Orbán Viktort, Tőkés Lászlót és Traian Băsescut.

„Történelmi siker a kettős állampolgárság"

Szabadság, 2011. november 25. .

Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve", de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.

A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél –, megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy reményeik szerint, a népességfogyás ellenére év végére 200 ezres növekedés áll be a magyar állampolgárok számát tekintve.
Felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult" év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában" – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak" – zárta szavait a miniszterelnök.

A Máért résztvevői elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt kijelentette: teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben.

Semjén Zsolt elmondta, hogy az értekezlet zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentumban többek között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1-je óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára.
A zárónyilatkozatban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.
Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.
A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá.

Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben „nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen „egy a nemzet" – mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van – folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a „gyurcsányizmustól", ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.

Hozzátette: azt kérik, hogy a Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, – mondta –, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. „Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet" – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.
A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. – Az az érdekünk, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak – hangsúlyozta.
Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.
Szász Jenő azt mondta, nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve „minőségi korrekcióra" van szükség.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híd-Most formációval választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot.

Konszenzus a Máérten

Új Magyar szó, 2011. november 25.

„Teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben" – jelentette ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tegnapi zárónapján tartott sajtótájékoztatón.

„Teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben" – jelentette ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tegnapi zárónapján tartott sajtótájékoztatón.

A miniszterelnök-helyettesnek némileg ellentmond, hogy az ülésen részt vevő RMDSZ-es politikusok kifogásolták a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának azt a kritériumrendszerét, amelyet a magyar kormány terjesztett elő. Ennek ellenére a többi határon túli szervezethez hasonlóan a tervezetet az RMDSZ küldöttsége is megszavazta.

„Orbán Viktor miniszterelnök a plénum előtt ígéretet tett arra, hogy a támogatások megítélésekor nem lesznek részlehajlóak a magyar kormány illetékesei. Mi ezt elhittük neki" – tájékoztatta az ÚMSZ-t a találkozó után Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára szerint a magyar kormány által javasolt kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános. „Olyasmiket pontoznak, hogy az adott intézmény milyen mértékben küzd az autonómiáért. Ennek megítélése szubjektív, a pontozás az elbírálótól függ" – magyarázta.

Az értekezlet zárónyilatkozatot fogadott el, amelyet minden résztvevő aláírt. A dokumentumban többi között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1. óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. Kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak.
A dokumentum szerint a felek üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását, és rögzítik, hogy a támogatáspolitika átalakításának részeként elfogadják a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Egyetértenek a kormány szándékával, hogy a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távra kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe helyezni a pályázati alapú, eseti támogatásokkal szemben.
Egyetértenek továbbá abban, hogy a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.

Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete - az oktatási törvény előírásai ellenére - nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy Románia olyan területi-közigazgatási reformot hajt végre, amely nem érinti hátrányosan sem a tömbben, sem a kisebbségben élő magyar közösségeket. Üdvözlik a a csíkszeredai központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjának felgyorsulását.
A tanácskozáson elfogadták a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiát is. Amint az Kovács Péteről megtudtuk: a stratégia Kántor Zoltán temesvári szociológus, minisztériumi főtanácsadó tanulmányán alapul. „Alapos, jó munka, de csak elméleti keretet nyújt. Ehhez kell majd társítani meglelő közpolitikákat és cselekvési terveket" – értékelte az RMDSZ-főtikára.

A Máért ülését követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnöke szintén üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy „a különböző nemzetrészek között" erősödjön a bizalom, a szolidaritás – jelentette ki.

Máért: így reagáltak a határon túli magyar vezetők

MTI, 2011. november 24.

Üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását határon túli magyar vezetők a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki zárónapján a Parlamentben.

RMDSZ

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.

Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.

A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy „a különböző nemzetrészek között" erősödjön a bizalom, a szolidaritás. Szólt még arról is, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációja rövid időn belül megtörténhet.

Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.

Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke jelezte, hogy a nap folyamán találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.

EMNT

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben „nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.

Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen „egy a nemzet" – mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van – folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a „gyurcsányizmustól", ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.

Hozzátette: azt kérik, hogy Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, – mondta -, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. „Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet" – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.

MPP

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.

A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. Az az érdekük, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak – hangsúlyozta.

Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.

Szász Jenő azt mondta, nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve „minőségi korrekcióra" van szükség.

MKP

Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híd-Most formációval választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máértra, Semjén Zsolt közölte: a Máérton etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. A Híd-Most önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát „a klubból" – tette hozzá.

Hűvös kapcsolat volt, van. Lesz? – Éket ver Tőkés László Orbánék és Kelemenék közé – vélekednek az RMDSZ soraiban

Vagy.hu, 2011. november 23. – Borsi Balázs

A Fidesznek nem tetszik az RMDSZ önálló politizálása. Az RMDSZ visszautasítja, hogy alárendeltté tegyék, csatlósként kezeljék. A Magyar Állandó Értekezlet mostani tanácskozására a magyar kormány Erdélyből meghívta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Pártot is.

November 23-án és 24-én Budapesten tartja következő, immár tizedik plenáris ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban tudatta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba. A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlálások tapasztalatai, és egyéb időszerű kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény. Az ülés második napján szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök. A MÁÉRT soron következő tanácskozására Erdélyből meghívták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Pártot.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Sepsiszentgyörgyön újságírókkal folytatott megbeszélésén bejelentette, valószínűleg lesz egy külön találkozója Orbán Viktorral. Újságírói kérdésre Kelemen elmondta, ebben a pillanatban nincsenek olyan problémák, amelyek a Fidesz és az RMDSZ szorosabb együttműködését megakadályoznák. A magyar kormánnyal való kapcsolatról Kelemen Hunor elmondta, ő szövetségi elnökké való választása óta szorgalmazza a kapcsolat szorosabbra fűzését. „Én első pillanattól kezdve azt mondtam, hogy függetlenül attól, hogy ki kinek a barátja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekelt abban és nyitott arra, hogy a magyar kormánnyal partneri, szoros együttműködést folytasson" – ismertette a Szövetség álláspontját Kelemen.

Az Orbán-kormány és a kisebbik romániai kormánypárt, az RMDSZ közötti viszonyról nemrégiben Markó Béla, az RMDSZ-t tizennyolc évig vezető előző elnök beszélt részletekbe menően a Népszavának adott interjújában (november 14.). Az ex-elnök rávilágított, hogy bár a diplomácia szintjén valóban jól működik együtt a két ország, a legnagyobb magyarországi és határon kívüli érdekvédelmi szervezet közötti kapcsolat igencsak hűvös – erre enged következtetni az is, hogy rendszeresen elmaradnak a magas szintű politikai megbeszélések, a közös kormányülések, és ritkulnak a miniszteri találkozók. Ezzel kapcsolatban Markó Béla az interjúban elmondta: „Amiért ebben a pillanatban valóban nem felhőtlen a viszony, az nem személyi, hanem koncepcionális kérdés. Igaz, ilyen értelemben nagyon kötődött az én személyemhez is. Az elmúlt 20 évben mindvégig azt mondtam, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben és máshol is, mert az itteni politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét, és egy adott pillanatban ők tudják eldönteni, melyik a helyes út. Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt, vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni az RMDSZ-t, valamiféle alárendeltségi viszonyba bevinni. Azt gondolom, az én nagy vétkem – egyesek szerint a bűnöm – az volt, hogy bárhonnan is jött az ilyen próbálkozás, mindig visszautasítottam. Én most is egy ilyen sértettséget látok odaát sokakban, amiért nem vagyunk hajlandók alárendelni magunkat."

Eközben a Fidesz jelentős támogatást nyújt az Erdélyi Magyar Néppárt megizmosodásához, mint korábban a Magyar Polgári Párt létrehozása mellett asszisztáltak. Markó Béla egyértelműen állást foglalt az ügyben: „Igen, én rendkívül rossz kezdeményezésnek tartom az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát, és természetesen nagyon súlyos szavakkal ítélem el azt, hogy ezt Magyarországról támogatják. Azért tartom nagyon rossz dolognak ezt a pártalapítást, mert senki sem játszhatja ebben a kérdésben az ártatlant, hogy úgymond ezzel is meg kell próbálkoznunk. Tőkés Lászlóék már megpróbálkoztak egy pártalapítással, ők hozták létre a Magyar Polgári Pártot, csak azt mások aztán kiütötték a kezükből, de azzal sem tudták az RMDSZ-t szétszedni. Most megint megpróbálkoznak, hátha így sikerül. És a kettő között volt egy összefogás. Hosszú és nehéz tárgyalások után én magam ajánlottam fel Tőkés Lászlónak, hogy legyen listavezető az RMDSZ európai parlamenti listáján, amelyet Magyar Összefogás listájának neveztünk el. (...) Én a magam részéről Tőkés Lászlót nem tudom az RMDSZ képviselőjének tekinteni, soha nem is volt az. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötöttünk egy egyezséget, ami alapján fölvettük őt a listára, de ő RMDSZ-es csak akkor volt, amikor ebből valami hasznos formai következménye származott, például így lehetett tagja a néppárti frakciónak. De ő soha, egyetlen pillanatig sem tekintette magát RMDSZ-es képviselőnek. És attól függetlenül, hogy ez formailag ebben a pillanatban így néz ki, én sem tudom őt annak tekintetni."

Magyar érdek csak magyar párté lehet

Népszabadság, 2011. november 24. – Ágoston Zoltán

A zárónyilatkozatot nézve meglepő egyetértésben zárult a Magyar Állandó Értekezlet X., kétnapos ülése Budapesten.

Az elmondása szerint „kifejezetten együttműködésre törekvő" tanácskozás záró sajtótájékoztatóján Semjén Zolt kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes legalábbis büszkén jelentette be, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden sarkalatos kérdésben. Megszületett A nemzetpolitikai stratégia kerete című, célitűzéseket összefoglaló dokumentum, amely kimondja, hogy – Semjén  szavaival – a jövőben „sem diplomáciai, sem gazdasági sem semmilyen szempont nem überelheti" a nemzetpolitikai szempontokat. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők üdvözölték az egyszerű honosítási eljárást,  elfogadhatatlannak nyilvánították Szlovákia kettős állampolgársággal szemben hozott, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet megalakulását, és üdvözlik a kormány azonnali fellépését a szeptember 26-án a szerb parlament által elfogadott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban.

A valóban figyelemreméltó összképnek talán csak egy szépséghiba maradt, az, hogy a MÁÉRT-ra a szlovákiai Híd-Most nem kapott meghívót. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy Bugár Béla pártja nem képvisel magyar érdekeket, Semjén megismételte a kormány álláspontját, miszerint a „klubba" szóló meghívó feltétele az etnikai politizálás, amelyből a Híd saját magát zárta ki. Semjén felidézte, hogy a Híd a szlovák koalícióban nem teljesítette ígéretét a szlovák állampolgársági ellentörvény visszavonásáról, de utalt arra is, hogy a szerb pártokban szerepet vállaló magyar politikusok „nem átallották" megszavazni  a délvidéki magyarság kollektív bűnösségét hirdető kárpótlási törvényt. „A magyar nemzeti érdekek érvényesítése alapvetően etnikai alapon szervezett magyar pártokban lehetséges – szögezte le a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, „ez nem zár ki" egy másfajta kapcsolata nem magyar többségű pártokkal. Ez a kérdés volt egyébként, amelynek kapcsán már felszínre kerülnek az első törésvonalak a magyarországi pártok között: válaszában Szabó Vilmos, a külügyi bizottság szocialista tagja jelezte, itt nézetkülönbség van, az MSZP az egyes nemzeti közösségekre bízná a választott képviselőkről szóló döntést, amelyet nem kívánna „felülvizsgálni".

Az MSZP a zárónyilatkozat aláírásához megjegyzést csatolt, amely szerint a kisebbségekre kell bízni, kit választanak meg legitim képviselőiknek, és helyteleníti az ebbe való budapesti beavatkozási kísérleteket. Mesterházy Attila pártelnök a MÁÉRT-en egyébként húsz éves kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozására tett javaslatot, és elmondta azt is, ha a határon túli szervezetek felkérik, saját európai pártcsaládjában fellép az érdekeikért. Orbán Viktor kormányfő a maga délelőtti beszédét a már hagyományos EU-Magyarország szembeállításra fűzte fel, történelmi sikernek nyilvánítva a kettős állampolgárságot. A nagy vihart kavart Boldoghy-ügyre utalva azt mondta, „nem tűrhetjük, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától abban az országban, ahol él".

A MÁÉRT margóján sor került egy eddig rendhagyónak számító tárgyalásra is, a Romániában eddig alternatív pártok, az MPP vagy a Tőkés László fémjelezte EMNP felállításán ügyködő Orbán-kormány ugyanis tárgyalóasztalhoz ült a RMDSZ vezetésével.  Kérdésünkre ennek kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tárgyalás után azt mondta, a Fidesz részéről egy „teljesen racionális, az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest pozitív elmozdulást" érez, de az erdélyi magyar-magyar együttműködést sem ő, sem Orbán nem vetette fel.  Előbb-utóbb azonban fel kell: Romániában jövőre választásokat is tartanak, a határon túli magyar pártok együttműködése pedig – mint Kelemen fogalmazott – nagymértékben függ az RMDSZ és a Fidesz viszonyától.

Ez utóbbi kedvező alakulását sejteti, hogy amikor a kétoldalú tárgyalás után Toró T. Tibor EMNP-elnök odavetette Kelemennek, „Találkoztatok, és még éltek? Ez biztató", a Tőkésnek a sajtótájékozatatón tartott beszédét látványosan átunatkozó RMDSZ-elnök azonnal rávágta: – Igen. Sőt.

Kövér: a magyar politikai osztály felelőssége az elmúlt húsz év nemzetpolitikája

MTI, 2011 november 23.

Kövér László a Máért X. plenáris ülésének nyitónapján úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla.

Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye - jó néhány enyhítő körülmény ellenére - a magyar politikai osztály „műve és felelőssége".

"Ennek a nyomasztó felelősségnek a kiporciózását" rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon - "megfellebbezhetetlenül" - a magyar történelem végzi el - mondta. A kialakult helyzetnek - tette hozzá - természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felelős munkája.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.

"És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is" - mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy "a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán". A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok - "értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését" - 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.

Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben "egyértelműen vesztesei voltunk". 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben "ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei".

Az nem kérdés, hogy a mostani nemzetközi válságnak ismét "a vesztesei vagyunk", a kérdés az, hogy a válság utáni újrakezdésnek "hogyan legyünk nemzetpolitikai vonatkozásban is kedvezményezettjei" - mutatott rá.

Úgy fogalmazott: annak a hajósnak, aki nem tudja a célt, semmilyen időjárás, semmilyen széljárás nem segít. A magyar nemzetpolitikában tehát "még nem a vitorlákat, hanem az iránytűt és hozzá a térképet kell pontosan beállítani".

Kövér László szerint nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Márt szerdai ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása.

A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét.

A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben "a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály" elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük.

Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.

A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják - emelte ki Kövér László.

Emlékeztetett, hogy mindkét nemzetpolitikai tételt, amelyek egyben "céltételezések" is voltak, még 1989-90-ben, a politikai rendszerváltások idején megfogalmazták, és ma is hisznek benne. Bár, ami az autonómia stratégiai célkitűzését illeti, ebben az egyetértés túlságosan is elvi természetű, és "bántóan nélkülözi" a közös nevezőt a gyakorlati részletekben.
"A baj az, hogy ezen célokhoz az elmúlt húsz esztendőben összességében nem közeledtünk, hanem távolodtunk azoktól" - mondta Kövér László.

Semjén: a magyar kormány minden jogi segítséget megad az állampolgárságától megfosztott felvidéki vállalkozónak

A felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta "felkiáltójel", és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak - emelte ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésén szerdán a Parlamentben.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért-ülés nyitónapján jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sorstársainak, mint fogalmazott, "nemzettársainknak".

Semjén Zsolt hangsúlyozta, éppen a szlovák alkotmány mondja ki, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg a szlovák állampolgárságtól. Azt mondta, a szlovákiai és uniós fórumokon is kiállnak az állampolgárságától megfosztott révkomáromi férfi mellett, és minden segítséget megadnak neki.

Hozzátette: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel.

Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák "ellentörvényt", amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy Szlovákiában választások lesznek, és ezt a mostani eseményt "nehéz nem összehozni" a közelgő, márciusi választásokkal. Úgy fogalmazott: "Csak bízunk abban, hogy nem lesznek hasonló, magyarellenes provokációk, amelyek célja nyilvánvalóan a felvidéki magyarság megfélemlítése."

A felvidéki magyaroknak azt tanácsolta, hogy aki úgy érzi, hasonló problémákkal szembesülhet, mint Boldoghy Olivér, de vállalja a magyar állampolgárság felvételét, jöjjön át Magyarországra, az önkormányzatok túlnyomó többségénél beadhatja a dokumentumokat, és három hónap múlva kezében lesz az állampolgársági papír. Ismét megerősítette, Magyarország semmiféle állampolgársági adatot nem ad ki senkinek.

Erdéllyel összefüggésben az autonómiatörekvésekről szólva úgy fogalmazott, hogy azok "soha nem adhatók fel".

Ha az etnikai alapú magyar párt kiesik a bukaresti parlamentből, vagy veszélybe kerül, vagy kisebb lesz a magyar jelenlét, az nagymértékben "megterheli" a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét - mondta.

Kijelentette: alapvető fontosságú a jó viszony Romániával, és nagyon fontos, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.

A kereszténydemokrata politikus a Vajdaságra kitérve kiemelte: a belgrádi törvényhozás váratlanul olyan jogfosztó (restitúciós) törvényt hozott, amely "kollektíve bűnösnek" bélyegezte volna a délvidéki magyarságot, kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.

"Délvidék visszacsatolásakor" minden ott élő magyar felnőtt férfi, értelemszerűen a magyar honvédség tagja lett - mondta, hozzátéve,  elfogadhatatlan, hogy a karon ülő csecsemőtől a kilencvenéves aggastyánig mindenkit kizárjanak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt.

Hangsúlyozta ugyanakkor, Magyarország soha nem vitatta, hogy ha valaki háborús bűnt követett el, és ezt törvényes bíróság megállapította, akkor legyen kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.
Semjén Zsolt közölte, a délvidéki magyarság jogfosztása esetén, Magyarország kénytelenek lenne megvétózni Szerbia uniós tagjelölti státuszát.
Megjegyezte, úgy tűnik, hogy Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően megszüntetik a jogfosztást. Ha ez így lesz, Budapest "boldog örömmel" megszavazza a tagjelölti státuszt – mondta.

Október közepén a szerb kormány és a VMSZ egyetértésre jutott abban, hogy egy új rehabilitálási törvénnyel orvosolják a restitúciós
törvény vitatott paragrafusait. Kedden megkezdődött a rehabilitálási törvény általános vitája a szerb parlamentben.

Semjén Zsolt a Máért keddi ülésén beszélt arról is: a Bethlen Gábor Alapon keresztül szeretnék biztosítani, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények az ad hoc jellegű pályázatokon kívül normatív támogatást kapjanak, ezáltal biztosítható legyen stabil és kiszámítható működésük. Az oktatás-nevelési támogatást mindenki megkapja - jelentette ki, hozzátéve, az új, bankszámlás utalás kialakításával "egy gombnyomással meg lehet oldani az utalásokat".

Máért – Kelemen: az RMDSZ a nehéz, de helyes utat választotta

Szabadság, 2011. november 24.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mai budapesti ülésén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: az érdekvédelmi szövetség „a helyes, ám ugyanakkor a nehéz utat választotta, amikor a kormánykoalíció elfogadta azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek megóvták Románia gazdaságát az összeomlástól" – áll az RMDSZ által a Szabadság hírportálhoz eljuttatott közleményében.

Ebben a pillanatban a koalíció fennmaradása csakis az RMDSZ-től függ, mi pedig fenn akarjuk tartani ezt a politikai szövetséget. Ennek eredményeképpen tudtuk elfogadni az új, oktatási törvényt, amely az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit. A jogszabály életbe lépése nem működik mindenhol akadálytalanul – utalt Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, hozzátéve, az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvény előírásait ott is maradéktalanul alkalmazzák.

A dokumentum szerint a kisebbségi törvényről Kelemen elmondta: az RMDSZ nem szándékszik egy olyan jogszabályt elfogadni, amelyet megfosztanak minden, az erdélyi magyarság számára fontos előírástól, például a kulturális autonómia intézményes kereteitől, éppen ezért a Szövetség ragaszkodik az eredeti törvénytervezethez, és azt akarja elfogadtatni a román parlamenti többséggel. (4)

Sikerekről beszélt Orbán

Népszava, 2011. november 25.

Véget ért a kárpát-medencei magyar szervezetek és a magyar kormány közös egyeztető fórumaként működő kétnapos MÁÉRT tanácskozás. Elvi megállapodások igen, de konkrét döntések nem születtek sem a támogatáspolitika, sem az új választójogi törvény kapcsán.

Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a tegnapi tanácskozást. Beszédében leszögezte: a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotása történelmi siker. A miniszterelnök szerint "bár tombol az európai válság, Magyarországon - igaz, vért verítékezve, tégláról téglára, lépésről lépésre haladva, de - újjáépítik az országot, és sikert siker követ.

Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik- mondta. Úgy vélekedett, hogy a következő évek feladata az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani. Leszögezte: öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem. A miniszterelnök kitért a magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar vállalkozó esetére is és kijelentette, a magyar állam nem tűrheti el, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.

Arról nem beszélt, hogy ennek megakadályozására mit tervez a kabinet. Biztosította a külhoni magyar szervezeteket, hogy bármilyen helyzetben számíthatnak a "cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben "nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, aminek következtében a határon túli magyarok is beletartoznak a nemzeti együttműködés rendszerébe.

"Ebben az együttműködésben mindenkinek helye van" - mondta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek "sikerült megszabadulnia a gyurcsányizmustól", mert szerinte ez volt a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra. Ennek a bizonyos gyurcsányista korszaknak volt az eredménye az a nemzeti jelentőségű intézményrendszer támogatás, amely a jelen tanácskozás egyik fő napirendi pontját képezte. MÁÉRT résztvevői elfogadták a kormányzat által elfogadott nemzetstratégiát és a nemzeti jelentőségű intézmények általános kritériumrendszerét. Mindkét dokumentum elvi kérdéseket fogalmaz meg.

A külhoni alapintézmények 2007-től a nemzeti jelentőségű intézményi támogatási rendszer keretében normatív rendszerű alaptámogatásban részesült, amely az Orbán kormány hatalomra kerülése óta elmaradt, mert a kabinet újra kívánta definiálni az alapintézmények körét. Ez azonban még mindig nem történt meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az idei támogatás már nem lehetséges.

Kelemen Hunor: túl általános a támogatási kritériumrendszer
Az RMDSZ elnöke a Népszavának nyilatkozva elmondta: békés MÁÉRT volt, sok elvi kérdésben egyetértés született, konkrét döntésekre azonban nem került sor. Kelemen tájékoztatott, hogy az Orbán Viktorral folytatott külön megbeszélésen külön kitért a nemzeti jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, jelezve, hogy szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános.

Arra kérte a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Megállapodtak abban, hogy tíz napon belül a magyar kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a nemzeti jelentőségű intézményekről, ezúttal névlegesítve azokat. Kelemen elmondta, hogy december elején tartják meg a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának idei ülését, amelynek központi témája, tulajdonképpen egyetlen pontja a választási törvény lesz.

A külhoni magyar szervezetek legtöbbje azt az álláspontot képviseli, hogy a határon túliaknak csak az országos listára kell szavazniuk, mert ez osztaná meg legkevésbé a magyar társadalmat, ez befolyásolná legkevésbé a magyarországi politikai erőviszonyokat.

Orbán: nem tűrhetjük el, hogy magyarokat megfosszanak az állampolgárságuktól

MTI/HVG, 2011. november 24.

A kettős állampolgárság jogintézményének megalkotása történelmi siker Magyarország számára - jelentette kiOrbán Viktor csütörtökön Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.

A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal - amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél - megszűnt amagyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogymegpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani -tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet elgazdasági előnyöket sem.

Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és hosszabb távon ugyan nemlehet a demográfiai problémákat közjogi eszközökkel orvosolni, "de egyelőre azt tudjuk mondani, hogy anépességfogyás ellenére 160 ezer környéki, az év végére reményeink szerint 200 ezres növekmény áll be a magyar állampolgárok számát tekintve".

Az európai politikáról szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, az Európai Unió a megalakulása óta mindenvalószínűség szerint a legnehezebb évét éli, a vita pedig arról szól, hogy mi is legyen az európai kontinens, azon belül az EU jövője. Szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy másfajta Európát akarnak a britek, a németek és afranciák, hanem arról, hogy szinte mindenki másfajta Európát szeretne, sokan pedig a konstrukció alapelemeit,"tartóoszlopait" is szeretnék áthelyezni. "Számos gyenge pontja van annak az építménynek, amelybenmindannyian élünk, hiszen a Kárpát-medencében élő magyarság tekintélyes része az EU-n belül él" - hívta fel afigyelmet.

A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet - igaz,hogy "vért verítékezve", "tégláról téglára, lépésről lépésre haladva", de - újjáépíti az országot, és sikert siker követ.Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogyaz emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon - mondta, megerősítve egyebek mellett azt, hogy míg Európában szinte mindenhol nő az államadósság, addig Magyarországon folyamatosancsökken.

A Kárpát-medencei magyarság - folytatta - a következő években egy fokozatosan erősödő anyaországgalszámolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, "de kétségkívül bővülni fognak", ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika akövetkező időszakban. Nagy kérdésnek nevezte, hogy Európa mely országainak lesz elegendő közösségi erejeahhoz, hogy a szükséges átalakításokat elvégezze, de szerinte Magyarországnak nincs mitől félnie a legutóbbiválasztáson létrejött "történelmi összefogás" miatt. Az átszervezés zajlik, a parlament előtt van egyebek mellett aközoktatási törvény - amely kimondja, hogy "hazafias nevelést várunk el az iskolákban" - és a felsőoktatási törvény javaslata is - jegyezte meg.

Kifejtette: a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett - amely elől"nem bújhatnak el a töklevél alá" -, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel,összefogással reagáljanak.

A kormányfő kiállt amellett, hogy a magyar államnak aktívnak kell maradnia, akármilyen kritikák érik, továbbra isa saját nemzeti érdekeiből kell levezetnie a mindenkori lépéseit, saját magyar gazdasági modellt kell építenie, ésfolytatnia kell a másfél évvel ezelőtt elkezdett munkát.

A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és "nemtűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él", és amely állampolgársággal rendelkezett - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy erősíteni kell akapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében "velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel".

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy "rendkívül bonyolult" év következik, mert szinte "minden jelentős magyar közösség otthonában" - leszámítva az anyaországot - választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. A Máért résztvevőinek Orbán Viktor ezért bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikaiszándékot kívánt a következő nehéz esztendő feladatainak megoldásához. "Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következőévben is számíthatnak" - zárta szavait a miniszterelnök

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Mit kér a nép? – Előválasztást!

Erdély.ma, 2011. november 22. –  P.P., Sz. L.

A biztató kezdet után, úgy tűnik, egyre távolabb kerültünk attól, hogy a helyi politikai erők megegyezzenek a közös polgármester-jelölt személyét illetően. Az EMNT megyei vezetői egy ideig abban a hiszemben élhettek, hogy megtalálták a számukra legüdvözítőbb megoldást: egy RMDSZ-es politikust neveztek meg saját jelöltjükként. Hogy milyen meggondolásból, azt csak találgatni lehet. Az viszont nehezen hihető, hogy a korábbi, a színfalak mögötti egyeztetések során nem ígértek nekik valamit cserébe, mondjuk: néhány biztos bejutó helyet a városi és megyei tanácsosi jelöltlistán. Az már csak idő kérdése volt, hogy az RMDSZ mikor teszi le a garast Vass Levente mellett. S amint ez is megtörtént, már-már lefutottnak látszott a dolog.

Csakhogy Tőkés László ominózus, a vásárhelyi polgármesterjelölt-állítás kapcsán kiadott állásfoglalása teljesen összekuszálta a szálakat. Az EMNT a jelek szerint kihátrált Vass Levente mögül, most már, úgy tűnik, számukra is Smaranda Enache a kedvesebb...

A Pro Európa Liga elnökét látszik támogatni az MPP is, bár itt még nem teljesen lefutott az ügy, hiszen a városi szervezet már úgy határozott, hogy dr. Benedek Imrét támogatja – bizonyos feltételek mellett. Összegezve: ez idő szerint egyetlen dolgot lehet tudni biztosan, azt, hogy semmi sem biztos. Magyarán: ott állnak a politikai erők, mint a februári egyeztető tárgyalások kezdetén, azaz még ott sem, hisz akkor legalább abban megegyeztek, hogy csak összefogással, közös jelölttel hódítható vissza a vásárhelyi polgármesteri szék.

A mostani zavaros – és az újabb kudarcot előrevetítő – helyzetből véleményem szerint egyetlen út vezethet ki: az előválasztás. Egy szakmailag kifogástalanul megszervezett, minden gyanú fölött álló „közvélemény-kutatás" is megtenné, de a jelen helyzetben nehezen lehetne olyan céget találni, amelynek elfogulatlanságát senki sem vonná kétségbe. Tehát marad az előválasztás. Egy igen jól megszervezett „közvélemény-kutatás" győztese mellé, mögé mindenki oda állhatna, pártállásától függetlenül, hisz hivatkozhat arra: a köz akaratát támogatja. Márpedig a mindenkori politikusok mindig a közjóra, a választóik érdekeire hivatkozva tesznek – vagy nem tesznek – bármit is. S hogy ne feledjük, ne feledjék: a választói érdek ma azt kívánja, hogy újra magyar polgármestere legyen a városnak; a választói akarat most azt diktálja, hogy a vásárhelyi magyar politikai erők közös polgármester-jelöltet állítsanak.

Következésképpen: aki ellenzi az előválasztást, az nem a közjó, hanem a választói érdek szerint cselekszik.

Hogyan vélekednek az előválasztásról?

Kelemen Ferenc, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke úgy gondolja, ha több polgármester-jelölt lesz a jövő évi helyhatósági választásokon, akkor a vásárhelyi magyarság illetékes, hogy megmondja, kit tart a legalkalmasabbnak, kire adja majd a voksát. „Egy jól megszervezett előválasztással együtt tudok érteni. Elevenen él még bennem azon választások emléke, amikor rendre önkényesen, pár ember által megnevezett polgármester-jelölt indult, és rendre csúfosan elbukott. És ezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy azért buktak el, mert nagyon rosszak lettek volna, hanem azért, mert nem tudták maguk mögé állítani magyarságot. Ezek után, úgy gondolom, igenis meg kell kérdezni a magyarságot, hogy ki lenne az a személy, akit szeretnének a polgármesteri székben látni az elkövetkezendőkben" – fogalmazott Kelemen.

A polgáriak elnöke is úgy gondolja, hogy a legnagyobb probléma az lehet, hogy az emberek nem mennek el szavazni. Viszont az előválasztásnak nagyon jól megszervezettnek kell lennie, és mindhárom párt összefogását szükségesnek látja ehhez. „Az RMDSZ, az MPP és az EMNT összefogásával egy olyan előválasztást kellene szervezni, amely által egy olyan személy lenne a polgármester-jelölt, akit a magyarság is elfogad. Tudatnunk kell a lakosokkal, hogy igenis érdekel a véleményük, és az, hogy mit szeretnének" – foglalta össze Kelemen.

Jakab István, az EMNT helyi szervezetének elnöke elmondta, hogy amennyiben politikai egyezség van, nincs szükség előválasztásra. Ellenkező esetben sem tartja jó ötletnek, mert az előválasztások nem segítenének abban, hogy Smaranda Enachét, Pro Európa Liga társelnök-asszonyát integrálják. „Mivel értesültem, hogy Smaranda Enache nem kíván részt venni egy ilyen fajta előválasztáson, én nem látom hasznát egy előválasztás megszervezésének. Ugyanakkor, nem sok esélyét látom annak sem, hogy egy előválasztásnak jelentősen mobilizáló hatása lenne a marosvásárhelyi lakosok körében" – összegzett Jakab.

Csegzi Sándor alpolgármester véleményére is kíváncsiak voltunk, akiről mint ismeretes, sajtóberkekben az a híresztelés is felröppent, miszerint függetlenként jelöltetné magát a jövő évi választásokon. „Az RMDSZ körökben az a vélemény, hogy nincs szükség előválasztásra, hisz a szövetség elég erős, és széleskörű támogatottsággal bír ahhoz, hogy a jelöltjét el lehessen fogadtatni a választópolgárokkal" – vélekedik Csegzi. De azt is elmondta, hogyha nem sikerül egyetlen olyan személyt megnevezni, aki mindhárom politikai alakulat támogatását élvezné, akkor „úgy gondolom, hogy az előválasztást is fel kell vállalni."

Megkérdeztük Nagy László unitárius lelkészt, főjegyzőt is, mi a véleménye egy előválasztás megszervezéséről. „Egyrészt korainak tartom erről beszélni, másrészt akkor tudnék véleményt mondani, hogy pozitív vagy negatív hatása lenne egy előválasztásnak, ha biztosan tudnánk, kik a jelöltek, akik részt vennének egy ilyen megmérettetésen" – fogalmazott Nagy.

Ötvös József református lelkész, esperes, egyházkerületi generális direktor azt tartja a leginkább problematikusnak, hogy mindhárom romániai magyar párt saját erejét akarja fitogtatni, saját pozícióját akarja erősíteni elsősorban. „Én úgy gondolom, lenne esély arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen, de ehhez egységesen, összefogással kellene valamit tenni. Akár egy előválasztás megszervezésével, akár más megoldással, de valahogy meg kell mozgatni a magyar lakosságot. Továbbá, úgy gondolom, hogy csakis akkor lehetne az elfásult magyar szavazó polgárokat mobilizálni, ha egyetlen közös jelöltet látnak, akit tulajdonképpen – az előválasztások szervezése által – ők válogatnak, jelölnek ki, és úgy gondolják, hogy emiatt érdemes elmenni szavazni."

Százezer aláírás a verespataki aranybánya ellen

MTI, 2011. november 25.

Százezer aláírással ellátott petíciót adtak be csütörtökön a román parlamentbe a verespataki (Rosia Montana-i) aranybánya terve ellen folytatott kampány szervezői, felszólítva a hatóságokat, hogy ne engedélyezzék ezt a vitatott beruházást.

Az aláírások leadása egybeesett az Európai Parlament petíciós bizottsága küldöttségének romániai látogatásával; a delegáció tagjai egyebek között azért utaztak az országba, hogy találkozzanak a bányaterv ellenzőivel.

Arra is kérték a román parlamentet, hogy vesse el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a bányavállalatoknak az állami kisajátításokat, és amelynek értelmében „minden, engedéllyel rendelkező bányakiaknázás közhasznúnak van elismerve".

A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), amelyet 80 százalékban a Gabriel Resources kanadai csoport birtokol, Európa egyik legnagyobb aranylelőhelyét ciános technológia alkalmazásával akarja kiaknázni. A tervet több környezet- és kulturálisörökség-védő szervezet támadja. A körzetben II. századbeli, Európában egyedülálló római csarnokok találhatók.

EP-szakbizottság vizsgálódott Bukarestben a verespataki beruházás ügyében

Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a tervezett verespataki aranybánya megnyitásának körülményeit vizsgálta csütörtöki rendkívüli ülése keretében Bukarestben.

Az EP-képviselők meghallgatták a romániai beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation társaság vezetőségét, találkoztak a környezetvédelmi engedélyének kiadásáért felelős román környezetvédelmi minisztérium államtitkárával, valamint a beruházás kapcsán petíciót benyújtó magánszemélyekkel, környezetvédelmi és civil szervezetekkel.

Az ülés után Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő nyilatkozatban hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra sem elfogadható a súlyos környezetvédelmi kockázatokkal járó beruházás, mert komoly aggályok fogalmazódnak meg a hatástanulmány hitelessége, a projekt biztosítékrendszere és átláthatósága szempontjából.

A szóban forgó vállalat Verespatakon olyan bányát kíván létesíteni, amely a cianidos lúgozási technológiát alkalmazná. Nyolcszáz hektár területével Európa legnagyobb arany- és ezüstbányája jönne létre, ám ez a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna.

Az alkalmazni kívánt cianidos technológia különösen rossz emlékeket idéz Magyarországon: a 2000-es tiszai ciánszennyezés szintén egy romániai – nagybányai – létesítmény gátszakadásának következtében pusztította ki szinte teljesen a Tisza élővilágát.

Bagó Zoltán a tényfeltárást követően kijelentette: súlyos hitelességi kérdéseket vet fel, hogy a projekt kivitelezéséről készült hatástanulmány megrendelője maga a beruházó volt, és így megkérdőjeleződik az objektivitás és a semlegesség. Szerinte kérdéses az is, hogy a beruházó részéről megnevezett 150 millió eurós felelősségbiztosítás pontosan mire jelent fedezetet. Szintén ellentmondásos a rehabilitációs idő pontos intervalluma, annak ellenőrzése és biztosítása – tette hozzá.

Tabajdi: nincsenek garanciák

Ugyancsak közleményt tett közzé a témában Tabajdi Csaba, az EP MSZP-delegációjának vezetője. Szerinte sincsenek megfelelő garanciák a lehető legbiztonságosabb technológia alkalmazására, és hiányzik az a környezetvédelmi biztosítás, amely baleset esetén fedezné az emberi egészségben, az infrastruktúrában és a környezetben okozott károkat. Rendezetlen a térségben található kulturális, régészeti és egyházi értékek megőrzésének kérdése – tette hozzá.

Tabajdi Csaba rámutatott arra: ellentmondásos, hogy a romániai környezetvédelmi államtitkár elmondása szerint hamarosan sor kerülhet a környezetvédelmi értékeléssel foglalkozó szakmai bizottság beruházást-támogató döntésére, miközben még nem végezték el a lehetséges környezeti károk teljes körű felmérését.

„A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. A magyar kormány és a Fidesz azonban nem szakmai-környezetvédelmi, hanem politikai vitát folytat, amelynek célja az RMDSZ politikai ellehetetlenítése" – fogalmazott ugyanakkor Tabajdi Csaba. Szerinte „a Fidesz az RMDSZ támadásával most új, nemzetpolitikai vetületet ad a kérdésnek".

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek