Tartalomjegyzék

EP-ALELNÖK

EMNT/EMNP/D.K.

RMDSZ

ROMÁNIA

ERDÉLY

Összeírás: erősítés a szórványban

Krónika, 2011. szeptember 28. –Nagy Orsolya

A következő hetekre tervezett összes rendezvényét beépíti népszámlálási kampányába a Bihar megyei RMDSZ-szervezet – jelentette be tegnap Szabó József megyei ügyvezető alelnök.

A szövetség „Minden magyar számít" mottójú tájékoztató kampányának lényegét, a magyar nemzetiség felvállalásának fontosságát a nagyváradi Szacsvay Akadémia előadásaitól a belényesújlaki cserkésztoborzóig mindenütt hangsúlyozzák majd. A bihari kampány egyik arcául Huszár István nagyváradi önkormányzati képviselőt választották, aki a kampányindító sajtótájékoztatón azt mondta, számára négygyerekes apaként a legfontosabb, hogy a fiatal generáció ne hagyja el hazáját a tanulmányai befejezése után. „Ahhoz, hogy tehessünk valamit a gyermekeinkért, az kell, hogy számítsunk, hogy minél többen legyünk" – jelentette ki a nagyváradi tanácsos. Bihar megyében egyébként az ország más területeihez hasonlóan komoly számlálóbiztos-toborzó kampányt folytatott az RMDSZ. Egyes kisrégiókban erős lesz a magyar képviselet a biztosok szintjén: a magyarok által gyéren lakott Belényesi-medencében például arányaiban jóval több magyar számlálóbiztos teljesíthet majd szolgálatot, mint azt a nemzetiségi arány megkövetelné. Az Open Stage zenekar Biharba is ellátogat népszámlálási karavánjával október 7–8-án. A zenész-humoristákat olyan településekre viszik majd kampányolni, ahol hajszálon függ a 20 százalékos magyarságarány, így a nemzetiség vállalása különösen fontos.

MAGYARORSZÁG

KÁRPÁT-MEDENCE

Németh Zsolt: az egész vajdasági magyarságot kirekesztették

MTI, 2011. szeptember 27.

Németh Zsolt szerint nem viszi közelebb Szerbiát az Európai Unióhoz a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény, hanem éppen hogy eltávolítja tőle. Közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette".

Mint emlékeztetett, a szerb kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" – emelte ki.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Önrendelkezés vagy autonómia? – Interjúsorozat Csibi Barnával 1.

Erdély.ma, 2011. szeptember 27. – Kovács Tímea

Csibi Barna ellen mind több eljárás indul, a karhatalom mindenhol lecsap rá, ahol megjelenik. Nemrég házkutatást tartottak nála, és mindent elvittek, ami ellene bizonyítékként felhozható. Az Erdély.ma úgy döntött, interjúsorozatot készít vele, hogy olvasóink megismerhessék elveit, elképzeléseit.

- Mi a konkrét célod ezekkel a tüntetésekkel, figyelemfelkeltő megnyilvánulásokkal? Elsősorban magad, vagy a nép nevében szólalsz fel?
- Sohasem az úgynevezett nép nevében szólaltam fel, mert semmiféle ilyen jellegű felkérésem, megbízatásom nincs. Hogy a nép mit gondol, nem tudom, csak azt, amit én gondolok. A már többször is deklarált célom a törvényesen értelmezett székely önrendelkezés, azaz az önálló állam létrehozása, mert a nemzetközi jogrend szerint minden népnek joga van az önrendelkezésre. Így, ha székely vagyok, nekem is, akárcsak a románnak vagy a magyarnak, jogom van saját államhoz. Másfelől az identitás csak vállalás kérdése, egyszerűen azt kell vállalni és kész. Gyakorlatilag az összes megmozdulásom ennek a célnak van alárendelve.

- Mikor tudatosultak benned ezek a dolgok, illetve minek kapcsán alakult ez ki benned?
- Az egyik EMI-táborban üldögéltem egy előadáson, ahol valaki az ELTE-ről tartott előadást „Autonómiaformák Európában" címmel. Egy adott pillanatban pedig azt mondta az előadó, – miközben a nemzetközi jogrendet magyarázta – , hogy milyen könnyű is lenne a székelyeknek, ha önálló nép lennének. Persze ez marhaság, tette hozzá, mert mindenki tudja, hogy a székely az magyar. És ezzel siklott is tovább az előadás. Csakhogy én emlékeztem még a '92-es népszámlálásra, mikor kicsi voltam, hogy az egész család, egész Zsögödfürdő győzködte nagyapámat, hogy vallja magát magyarnak, és meg is győzték. De amikor jött a népszámlálóbiztos, akkor nagyapám gyorsan betolt egy kupica pálinkát, és beírta, hogy székely. Ez bennem az óta megmaradt. Akkor 192-en vallották magukat székelynek, 2002-ben 535-en.

- Tehát akkor az EMI-táborban zajló előadás után kezdtél komolyabban foglalkozni az identitás kérdésével? Kérlek, mesélj erről részletesebben.
- Igen. Mondjuk addigra volt már mögöttem egy autonómia népszavazásos megmérettetés. Itt kezdtem el gondolkozni, hogy vajon miért nem azt mondják, hogy önrendelkezés, miért mondják, hogy autonómia latinul. Kik is mondják valójában és mit is akarnak? Nekem van egy olyan elképzelésem, hogy valamiért direkt a székely önrendelkezési jogot el akarjak hallgatni. Lényeg, hogy félrevezessék az embereket. Például, gondolok itt olyan személyekre, mint egy bizonyos Kádár Gyula (erdélyi magyar helytörténész – szerk.), akivel váltottam egy-két levelet, és rájött, hogy igazam van, ezért írt egy cikket a Háromszék napilapban arról, hogy a székely népnek, noha joga volna a teljes önrendelkezéshez, lemond erről a területi autonómiáért cserébe, azaz Románia keretén belül marad.

Az önrendelkezési jog helyes értelmezésével óhatatlanul ellentétbe kerülünk a román alkotmány első cikkével. Persze erre is megvan a megoldás, épp ezért ítél el engem ennyire a román állam.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek