|
EMNT/ DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Kovács Péter: alaptalanul vádaskodik Tőkés
Transindex, 2011. június 14.
Alaptalanul vádaskodik Tőkés László, az EMNT elnöke, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ felkérésére óvták meg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését - nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az Erdély FM-nek. A politikus elmondta: a magyar párt bejegyzését két román civil szervezet és egy román ügyvéd óvta meg, és a történtekhez nincs köze az RMDSZ-nek.
„Semmiképp sincs arról szó, hogy az RMDSZ testületileg meg akarja akadályozni a párt bejegyzését. Én úgy gondolom, arról van szó, hogy Tőkés László és csapata valamitől fél. Felmerül annak a gyanúja ezek szerint, hogy ezek az aláírások csalással voltak összegyűjtve" - fogalmazott.
Kovács Péter szerint a pártbejegyzés nem az RMDSZ-ről szól, így, ha kiderül, hogy a támogató aláírásokat törvényesen gyűjtötte össze az EMNT, bejegyzik az Erdélyi Magyar Néppártot, másképp nem. A főtitkár szerint az sem igaz, hogy a pártbejegyzés bírósági iratait RMDSZ-es megbízottak tekintették volna át, hiszen erre az óvást benyújtó két szervezet és az ügyvéd bárkit felhatalmazhatnak.
„Ezt az ügyvédet két magánszemély megkereste, aki közjegyző előtt teljesen törvényesen felhatalmazta őket, hogy áttekintsék az óvásokat. Nem titkoljuk, és nem is állt szándékunkban titkolni, hogy ennek a két magánszemélynek van köze az RMDSZ-hez, de nem egy RMDSZ-es kezdeményezésről van szó" - mondta el.
Ugyanígy a főtitkár szerint az sem igaz, hogy a pénzügyőrség az RMDSZ közbenjárására világította át az EMNT-t. Kovács Péter hangsúlyozta, a pártfinanszírozásnak szigorú szabályai vannak, így nem csak az EMNT-t, de minden politikai alakulatot szigorúan ellenőriz a pénzügyőrség. (erdély fm)
Az EMNT szerint az RMDSZ gördítette az egyik akadályt az új magyar párt bejegyzése elé
MTI, 2011. június 15.
- Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint "bizonyíthatóan" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áll azon magánszemély mögött, aki két másik szervezet mellett megtámadta a bíróságon az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését - jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A politikust a szerdai romániai magyar sajtó idézi. Toró szerint a bejegyzést megtámadó Adrian Draghici román ügyvéd nem önszántából, hanem az RMDSZ felkérésére szállt be a tárgyalásba. Toróék azért feltételezik ezt, mert a bukaresti ügyvéd azzal indokolta perbelépési kérelmét, hogy az új magyar párt bejegyzését támogató személyek aláírásait meghamisították az aláírásgyűjtők.
Ennek ellenére az ügyvéd soha nem kérte ki az aláírásokat tartalmazó támogató listákat a törvényszéktől - állítja Toró -, ellentétben Budai Richárddal, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökével, valamint Novák Leventével, Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter tanácsadójával. Ez utóbbiakat Draghici közjegyző előtt hatalmazta fel a támogató listák tanulmányozására.
Így Toróék megalapozottnak tartják azt a gyanút, hogy valójában az RMDSZ áll az ügyvéd akciója mögött. Szerintük tisztességesebb lett volna, ha az RMDSZ nem tagadja, hogy köze van a pártbejegyzés megakadályozási kísérletéhez.
A Tőkés László által vezetett EMNT kezdeményezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Ennek érdekében összegyűjtöttek 30 ezer aláírást, és jelenleg a bíróság előtt van az ügy. Az első érdemi tárgyalásra csütörtökön kerül sor.
A hét elején Tőkés László megdöbbenésének és tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ megpróbálja megakadályozni az új magyar párt bejegyzését. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára alaptalannak nevezte Tőkés vádját. Az Erdély FM-nek nyilatkozó politikus elmondta: "két magánszemély" kereste meg az ügyvédet, aki törvényesen felhatalmazta őket, hogy átnézzék az aláírásokat. Kovács szerint nem áll szándékukban titkolni, hogy ennek a két embernek köze van az RMDSZ-hez, de akciójuk nem RMDSZ-es kezdeményezés.
Átnézte a bejegyzésre váró új magyar pártot támogató aláírásokat az RMDSZ bukaresti vezetője
MTI, 2011. június 13. – Garzó Ferenc
Megszerezte és átnézte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése érdekében összegyűjtött támogató aláírásokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti szervezetének elnöke, aki hamisnak véli az aláírások nagy részét, Tőkés László ugyanakkor az új párt bejegyzése elleni mesterkedésnek nevezte a szövetség e "kíváncsiságát".
A keddi romániai magyar napilapok részletesen írnak arról, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke hozzáfért az EMNP bejegyzése érdekében összegyűjtött és a bukaresti törvényszékhez benyújtott támogató aláírásokhoz. Az erdélyi Krónika birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva tudni vélte: Budai, valamint Novák Levente, Kelemen Hunor szövetségi elnök egyik közvetlen munkatársa attól a személytől kapott felhatalmazást az EMNP-dosszié áttanulmányozására és lefényképezésére, aki megóvta a Tőkés Lászlóhoz közel álló alakulat létrehozását.
Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Draghici bukaresti ügyvéd nyújtott be óvást a bukaresti törvényszéken. Ez utóbbi arra hivatkozva kérte a bejegyzés elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak.
A Krónika információi szerint Draghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budait és Novákot, hogy közösen vagy külön-külön bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó dossziét.
Budai Richárd az MTI-nek kedden beismerte, hogy valóban megnézte a listát. Hozzáfűzte: ehhez nem kellett engedélyt kérnie Kelemen Hunortól. "Én magam voltam kíváncsi a bukaresti aláírásokra" - mondta. Elárulta azt is: az RMDSZ felső vezetéséből valaki felelőtlennek nevezte őt e "magánakciója" miatt, és figyelmeztette, hogy ebből nagy "hűhó" lesz, ki fogják használni a szövetség ellen.
Csakhogy a helyi vezető szerint - mint az MTI-nek elmondta - a legtöbb bukaresti aláírás nem magyar, hanem román neveket tartalmaz, ráadásul "sok az egyforma aláírás", Budai szerint - aki hangsúlyozta, hogy a jogi karon annak idején grafológiát is tanult - hamisítás történt. A bukaresti Új Magyar Szó keddi számában ugyancsak kijelentette: a mintegy nyolcszáz bukaresti aláíró között mindössze két magyar név található.
Tőkés László, az EMNT elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben megdöbbenését és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ "egy kétes hátterű és ellenséges érzületű román magánszemély gyanús közreműködését" (Draghici-ra utal) vette igénybe az új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében.
Tőkés ebben annak a bizonyítékát látja, hogy az RMDSZ – ha önös érdeke úgy diktálja – sokkal közelebb áll többségi "partnereihez", mint az erdélyi magyar közösségből való, saját testvéreihez.
"Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erős érdekképviselete, hogyha tűzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képződmény ellenében, hanem attól, ha a szűkkeblű pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret" - olvasható Tőkés László nyilatkozatában.
Toró: az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól!
Erdély.ma. 2011. június 14.
Az ország új területi felosztásáról, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről, valamint a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokról fejtette ki álláspontját június 14-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs.
A közigazgatási átszervezés alapos előkészítést kíván
Az új közigazgatási felosztás kapcsán Toró T. Tibor elmondta: „Románia mindig sokszínű, és egymástól eltérő sajátosságokkal bíró régiókból állt, mint például a Bánság, a Partium, Máramaros, Közép-Erdély, a Székelyföld, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa vagy Olténia. Sokévi homogenizációs törekvések ellenére a regionális identitástudat él, tehát az új közigazgatási felosztás csakis a természetes régiók szerint képzelhető el. Az 1968-ban kialakított mai megyerendszer mesterséges képződmény, nem lehet az akkori mintát követve több mai megyét összerakosgatni. Még szerencse, hogy a kormánynak nincs ereje elképzelését keresztülvinni".
Toró T. Tibor hozzátette: a területi átszervezést csak több lépésben lehet megtenni. Mindenekelőtt hatástanulmányokat kell készíteni, ezek nyomán nem csak a gazdasági, hanem a kulturális, történelmi, földrajzi és a nemzetiségi szempontokat is figyelembe véve kell megtervezni az új megyehatárokat, amelyeket minden érdekelt bevonásával közvitára kell bocsátani, majd népszavazással kell azokat megerősíteni.
„A parlament csak ezeket a lépéseket követően készítheti el az új közigazgatási felosztásról szóló törvénytervezetet, amelyben a magyarlakta térségek sajátos jogállását is szeretnénk látni" – szögezte le Toró T. Tibor, aki a spanyolországi, olaszországi és franciaországi regionális sokszínűséget tartja figyelemre méltónak.
Az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól
Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése kapcsán Toró T. Tibor elmondta: elegendő bizonyíték van arra, hogy az RMDSZ áll az EMNP jogi bejegyzése elé gördített akadályok egyike mögött. „Bár az RMDSZ csúcsvezetése, Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter főtitkár mindannyian tagadták, hogy az RMDSZ-nek köze lenne az EMNP bejegyzésének akadályozásához, ma már egyértelmű, hogy a pártbejegyzést megóvó Adrian Drăghici bukaresti lakos az RMDSZ bukaresti elnökétől, Budai Richárdtól, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök és művelődésügyi miniszter tanácsadójától, Novák Leventétől kapta ehhez az állítólagos bizonyítékokat. Nehezen hihető, hogy a beosztottak a főnökök tudta, vagy rábólintása nélkül léptek volna" – magyarázta Toró T. Tibor.
A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drăghici óvását, az általa Budai Richárd és Novák Levente nevére kiállított felhatalmazást a Bukaresti Törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét.
„Ez az eset a hazug ember és a sánta kutya esete. Kelemen Hunornak és kollégáinak egy lehetősége van kimászni abból a hazugságból, illetve csőből, amelybe saját embereik húzták bele: a következő június 16-i tárgyaláson vonassák vissza az EMNP bejegyzése elleni óvást, az EMNP bejegyzését támogató 30 000 embertől kérjenek bocsánatot, és vegyék tudomásul, hogy az EMNP létezik. Ha pedig van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre, mert az összefogás például éppen olyan kérdésben szükséges, mint az ország új közigazgatási felosztása" – foglalta össze Toró T. Tibor.
Az EMNT ügyvezető elnöke jelezte: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve őt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belső választások megszervezéséről, valamint azokról a kérdésekről, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Bár bő egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett, ezért is kerül most ezúton a nyilvánosság elé. Az ajánlat a tárgyalások elkezdésére még mindig áll, az egyeztetésre váró kérdések sora pedig azóta folyamatosan bővül.
Nemzetközi szintre kell emelni a Házsongárd ügyét
Házsongárd nem csak kolozsvári, hanem nemzeti ügy. Ezt Gergely Balázs fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a kolozsvári hatóságok semmit sem tesznek a sorozatos sírgyalázások megállításáért, valamint a vétkesek felelősségre vonásáért. Elmondta: pünkösdkor az Iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek.
„A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temető alkalmazottai és vezetői folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvű feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára valóban egyfajta Kis-Szlovákia" – mondta Gergely Balázs.
Hozzátette: „Halottaink nem tudják megvédeni magukat, nekünk kell megvédenünk őket. Minden eszközből kifogytunk, éppen ezért a héten az egyházak és civilszervezetek vezetőivel fogjuk megbeszélni, milyen konkrét lépéseket tegyünk, nem zárva ki az utcára vonulást sem".
Gergely Balázs bejelentette: „a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bűntetteket" a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselőjének meghívásával „városnézést" terveznek.
Kolozsvár, 2011. június 14.
az EMNT sajtóirodája
EMNP bejegyzés: az ügyvéd mögé bújtak a vizsgálódók?
Szabadság, 2011. június 15. – ZAY ÉVA
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési iratait, támogatóinak jegyzékét érintő, a napokban felszínre került kutakodások kapcsán Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető, és a bejegyzés előtt álló politikai alakulat ideiglenes elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján összegezte: az EMNT május ötödikén nyújtotta be az új párt bejegyeztetéséhez szükséges iratcsomót a bukaresti bíróságon.
Az első, május 26-i tárgyalás alkalmával szembesült azzal a ténnyel, hogy Adrian Drăghici ügyvéd május 25-én óvást emelt az EMNP bejegyzése ellen, arra hivatkozva, hogy a támogatói íveken hamis aláírások szerepelnek. Június 10-én a Krónika és Háromszék napilapok megírták, hogy Drăghici közjegyzői hitelesítéssel felhatalmazta Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét, és Novák Leventét, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsadóját arra, hogy az iratcsomót tanulmányozzák és lefénymásolják.
Az RMDSZ csúcsvezetése egyöntetűen elhatárolódott a sajtóhírektől, az állításokban kételkedő EMNT pedig a dossziéhoz való hozzáférések szálait felgombolyítva megállapította: kétség nem fér ahhoz, hogy említettek május 17-én kapták a meghatalmazást, május 18-án ennek alapján kézzel írott kérést nyújtottak be a bírósághoz, hogy az iratokat áttanulmányozhassák, fénymásolhassák, ugyanaznap este pedig egy román újságíró az ügyirat pontosan megjelölt lapszámaiba való betekintéstkért – összegezte Toró T. Tibor. Budai Richárd sajtóban megjelent nyilatkozatából kitűnik, hogy ő kereste meg Drăghiciot, kíváncsi lévén arra, hogy hány bukaresti magyar támogatta az EMNP bejegyzését. Mindemellett, a román ügyvéd a perbe csak május 25-én lépett be, május 12-én pedig kérést adott le, hogy az EMNP dokumentációját átvizsgálhassa – magyarázta Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, hozzátéve: az óvást emelő ügyvéd úgy jelenik majd meg bizonyítékokkal a soron következő, június 16-i tárgyaláson, hogy ő maga nem tanulmányozta át a kérdéses iratcsomót a bíróságon. Az EMNT szerint mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy Budai Richárd és Novák Levente bástyaként használták az említett ügyvédet, nem vállalva nyíltan a perbe való belépést.
Toró T. Tibor kijelentette: Kelemen Hunor művelődésügyi miniszternek, az RMDSZ elnökének módja van a szövetségen belüli mechanizmusok által a túlbuzgó tagok számonkérésére, és arra, hogy kikeveredjen a gyanúfelhőből, amelybe berántották. Mint mondta, említettek június 16-án még visszavonhatják az óvást, elnézést kérhetnek a mintegy 30 ezer aláírótól, hogy potenciálisan megvádolták őket. A sajtótájékoztató alkalmával ugyanakkor az EMNT ügyvezető elnöke nyílt levéllé alakította a Kelemen Hunornak címzett, május 10-i keltezésű levelét, amelyre mindmáig nem kapott választ, és amelyben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összeülését szorgalmazta. A levélben Toró T. Tibor a Tőkés László európai parlamenti képviselő által javasolt nemzeti kataszter összeállításával, a belső választások megszervezésével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolta. A sajtótájékoztató alkalmával adalék napirendi pontokként jelölte meg a népszámlálással, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel összefüggő szempontok megtárgyalását, illetve mindannak leszögezését, hogy mi megengedett és mi nem az erdélyi magyar politikai életben. – Ismételten bebizonyosodik, hogy stratégiai céljainkat az egységes román nemzetállami gondolkodás ellenében csak összefogással, együttműködéssel és munkamegosztással érvényesíthetjük –
fogalmazott Toró T. Tibor.
AZ EMNT szerint bizonyítható az RMDSZ gáncsoskodása
Krónika. 2011. június 15. – Gyergyai Csaba
Bizonyítékokat mutatott be kolozsvári sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor arra vonatkozóan, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadója felhatalmazást kapott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici román ügyvédtől arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Az EMNT ügyvezetője elmondta, miután a szervezet több forrásból is arról értesült, hogy az új párt bejegyzéséhez szükséges, az öszszegyűjtött támogató aláírásokat is tartalmazó iratcsomókat az RMDSZ megbízásából tanulmányozzák, arra voltak kíváncsiak, hogy a Bukaresti Törvényszéken milyen nyoma van annak, hogy ki(k) és mikor kértek engedélyt a dosszié áttanulmányozására. A törvényszéken iktatott folyamodványokból kiderült, Adrian Drăghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét, hogy bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét. „Kiderült, a pártbejegyzés ellen óvást benyújtó Adrian Drăghici csupán a pártbejegyzést célzó dosszié és az aláírási ívek áttanulmányozását kérte a törvényszéktől, az ügyvéd azonban soha nem élt ezzel a lehetőséggel, felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Levente minisztériumi tanácsost, akik valószínűleg pártfeladatot teljesítve vizsgálták át a dokumentumokat" – mondta Toró T. Tibor. A hitelesített felhatalmazás alapján Budai és Novák már másnap, május 18-án írásban kért – majd ez alapján kapott – engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknőjétől a pártdosszié tanulmányozására és lefényképezésére.
Az EMNT ügyvezető elnöke (a bejegyzés előtt álló néppárt ideiglenes elnöke) szerint tisztességesebb lett volna Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter főtitkár részéről, ha nem tagadják, hogy az RMDSZ-nek köze van a pártbejegyzés megakadályozásához. „Itt az alkalom, hogy Kelemen Hunor hívja vissza az embereit, akik hazugságban hagyták, ugyanakkor elvárjuk, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot attól a 30 ezer személytől, akik kézjegyükkel látták el az aláírási íveket, és akiket csalással gyanúsítottak" – jegyezte meg a politikus.
Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drăghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Az utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak. A Krónikának korábban nyilatkozó Budai Richárd megerősítette, hogy betekintést kapott az EMNP-dossziéba, mint mondta, arra volt kíváncsi, milyen az új alakulat támogatottsága a bukaresti magyarok körében. Budai ugyanakkor úgy nyilatkozott, az akcióról előzetesen nem egyeztetett az RMDSZ-szel, emiatt a szövetség vezetői „leteremtették", miután az ügy nyilvánosságra került.
Az EMNT ügyvezető elnöke jelezte továbbá: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve őt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belső választások megszervezéséről, valamint azokról a kérdésekről, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Toró elmondta, bár több mint egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett Kelemen Hunor részéről, ezért úgy döntöttek, a levelet nyilvánosságra hozzák az EMNT honlapján.
RMDSZ
Az RMDSZ nem enged a 16-ból
MTI, 2011. június 14.
Budapest támogatja a kisebbik román kormánypárt tervét, mert az a magyarság érdekeit veszi figyelembe
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akár a kormánykoa-líciót is kész megbuktatni, ha partnere, a Traian Basescu államfő által a háttérből irányított Demokrata Liberális Párt (PD-L) benyújtja a parlamentnek az erdélyi magyar többségű megyéket a zömében románok lakta erdélyi megyékkel összeboronáló új közigazgatási térképet. A PD-L a jelenlegi 41 megyét nyolcba tömörítené úgy, hogy a mai gazdasági fejlesztési régiókat megyékké alakítaná át. Az új megyékben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya (az elképzelés szerint a „legmagyarabb" új megyében is mindössze harminc százalék lenne az arányuk, miközben – a 2002-es népszámlálási adatok szerint – ma van olyan megye, ahol ez most 84 százalék). A kisebbik kormánypárt elképzelésében 16 megye szerepel, amelyek jobban ügyelnek a jelenlegi etnikai megoszlásra. Egy új egységbe sorolnák például a tömbmagyar területeket (Hargita, Kovászna és Maros megyét), ott a magyarok aránya így 59 százalékra „emelkedne".
Az RMDSZ még úgy sem hajlandó engedni elképzeléséből, hogy a PD-L indítványozta: fenti tervüket a régóta kívánt kisebbségi törvénytervezettel együtt, felelősségvállalással (parlamenti vita nélkül, de bizalmatlansági indítvány veszélyével) nyújtsák be a román parlamentnek. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök több ízben jelezte: ha a PD-L nem áll el szándékától, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.
A tervezett átalakítás kapcsán a magyar párt elnökét idézte tegnap a Krónika című erdélyi lap. Ebben Kelemen hiányolja a magyar kormány reakcióját: „Egyelőre senki nem kérdezett semmit, és nem tudom, hogy a magyar kormányt érdekli-e a régióátszervezés, vagy van-e valamilyen álláspontja ez ügyben. Meglepőnek tartom ezt" – mondta a pártvezető. A reakció azonban nem maradt el, Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője a Magyar Hírlap kérdésére úgy fogalmazott: „A magyar kormány támogatja az RMDSZ javaslatát, mert az erdélyi magyarságra nézvést megfelelőnek tartja azt. Úgy véljük, e tekintetben konszenzus van a magyarság körében, amely továbbra is maga mellett tudhatja Budapest támogatását."
Bírság a plakát miatt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magyar nyelvű reklámfeliratai miatt bírságol a kolozsvári polgármesteri hivatal. Az indok: az óriás hirdetőtáblákat törvénytelen helyre állították ki, majd a városvezetés egy törvényre hivatkozott, amely szerint tilos csak idegen nyelvű feliratot tartalmazó plakátokat elhelyezni.
A hivatal azt a reklámcéget büntette, amely az RMDSZ-szel kötött szerződést a szövetség által lebonyolított, Erdélyi konzultáció nevű országos kampány hirdetőtáblákon való népszerűsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen óriásplakátot helyeztek el. A kolozsvári magyar közösség sértőnek érzi az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásait, amelyeknek sokak szerint Sorin Apostu polgármester is teret enged. A kincses városban a hét végén két akcióval is tiltakoztak ez ellen.
Nem enged az RMDSZ – Régiósítási háború Bukarestben
Háromszék, 2011. június 15.
Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetőivel az ország közigazgatási átszervezéséről, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását.
Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget – szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Édler András háromszéki képviselő pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni.
A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelősséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Băsescu államfőtől származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következő napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket.
Emil Boc kormányfő és a DLP vezetői – köztük az átszervezéssel pénteken előállt Ioan Oltean pártfőtitkár – nem nyilatkoztak a hétfői koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivő kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos – válaszolta a felelősségvállalásra vonatkozó kérdésre. „Végül kialakul a koalíció közös álláspontja" – fűzte hozzá.
"Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. Úgy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására" – fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén előbb politikai döntésre van szükség, és azt követően lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintűek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy a magyar kormány egyelőre nem reagált a fejleményekre, mert „az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövőjét érintik, reagálni szoktak".
A kisebbségi törvény nem váltópénz
Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. „A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselőház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényről szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább" – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy „még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végső formáját". „Csütörtökön még tárgyalunk erről, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre" – hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelősségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivője nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. „Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került" – nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után.
Átszervezésre szükség van
A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelősségvállalás révén kellene elfogadni – véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de „a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelőre". A megyék számáról még nem született döntés. „Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dőlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfő is konzultációra hívta a pártokat" – mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. „Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelből" – összegzett.
Mi a gond a Székelyfölddel?
Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen – nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkező tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk – mondotta Scripcaru a DLP ülésén. Ötletét Emil Boc kormányfő nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk – válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt.
Az ellenzék tervei
A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról – jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. „És csak remélni lehet, hogy Băsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját" – mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, ők azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz.
Aradon bizottság alakult
Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy „Traian Băsescu államfő egyoldalú javaslata – amelyet utóbb a DLP is átvett – súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát". Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens – írják. A bizottság a következő időszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésről. A bizottság a DLP vezetőinek csatlakozására is számít.
ROMÁNIA
„A kisebbségi törvény nem váltópénz a közigazgatási átszervezésre"
Nyugati Jelen, 2011. június 15.
Kelemen Hunor kedden elmondta: nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások a PDL és az RMDSZ között, amelyek arról szólnának, hogy a Szövetség támogatja a PDL régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében.
Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtak abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg az emberi jogi bizottságban.
„Ma dolgozik a bizottság, holnap is, csütörtökre el kell készülnie a törvényről szóló jelentésnek. Várjuk az emberi jogi bizottság jelentését, valószínűleg holnapra, holnaputánra elkészül a jelentés, ha mégsem, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább" – magyarázta.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője kedden elmondta: nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában, mint mondta, várják az emberi jogi bizottság jelentését.
Kelemen Hunor egy héttel korábban elmondta: kérni fogja a kormány felelősségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül a képviselőház emberi jogi bizottsága nem készíti el a jelentést a tervezetről.
ERDÉLY
„Városnézéssel" a magyarellenes bűntettek megállításáért
Paprika Rádió, 2011.június 15.
Házsongárd nem csak kolozsvári, hanem nemzeti ügy. Ezt Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke fogalmazta meg keddi sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy a kolozsvári hatóságok semmit sem tesznek a sorozatos sírgyalázások megállításáért, valamint a vétkesek felelősségre vonásáért.
Ahogy, arról már beszámoltunk, pünkösdkor a Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek. Ezzel kapcsolatban Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Paprika Rádiónak elmondta, hogy a legutóbbi rongálások esetében tett feljelentés sem vezetett sehova, hiszen a januári rongálások tetteseit sem kerítették kézre.
„A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temető alkalmazottai és vezetői folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvű feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára valóban egyfajta Kis-Szlovákia" – mondta Gergely Balázs. Hozzátette: „Minden eszközből kifogytunk, éppen ezért a héten az egyházak és civil szervezetek vezetőivel fogjuk megbeszélni, milyen konkrét lépéseket tegyünk, nem zárva ki az utcára vonulást sem".
Gergely Balázs bejelentette: „a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bűntetteket" a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselőjének meghívásával „városnézést" terveznek.
Tilos az „idegen nyelvű" felirat Kolozsváron
MTI, 2011. június 14. – Garzó Ferenc
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magyar nyelvű reklámfeliratai miatt bírságol a kolozsvári polgármesteri hivatal – adta hírül ma a romániai magyar sajtó, amely beszámolt arról is, hogy a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) a hétvégén flashmobot (villámcsődületet) szervezett a kincses városban az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai miatt.
Az Új Magyar Szó, a Krónika és a Szabadság beszámolt arról, hogy a polgármesteri hivatal pénzbírsággal sújtotta azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerződést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevű országos kampány óriáspannókon (hirdetőtáblákon) való népszerűsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen óriáspannót helyeztek el.
A polgármesteri hivatal szóvivője szerint a pannókat törvénytelen helyre állították ki, majd egy törvényre hivatkozott, amely szerint tilos csak idegen nyelvű feliratot tartalmazó feliratokat elhelyezni.
A kolozsvári magyar közösség sértőnek érzi az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásait, amelyeknek sokak szerint Sorin Apostu polgármester is teret enged. A kincses városban a hétvégén két akcióval is tiltakoztak ez ellen. Szombaton a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztójának ünnepélyességét zavarta meg az a mintegy negyven fiatal, akik a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) által meghirdetett villámcsődületben hívták fel az eseményen részt vevő meghívottak figyelmét a polgármesteri hivatal magyarellenes tetteire. Vasárnap reggelre pedig ismeretlen személyek többtucatnyi plakáttal ragasztották tele Kolozsvár belvárosának épületeit. A plakáton Sorin Apostu jelenlegi és a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar volt polgármester látható.
A flashmobon résztvevők többek között az ellen tiltakoztak, hogy a város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett „Üdvözöljük Kolozsváron!" feliratú ötnyelvű táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester „eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával". A tiltakozók azt is sérelmezték, hogy a városnapok idején a nemrég felújított emlékművet a városi rendőrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közleményében felteszi a kérdést: „Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmű törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvű hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki?". Az RMDSZ főtitkára arra kéri Sorin Apostut, hogy „ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmű, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe".
Egyébként egyelőre nem látszik rendeződni a Mátyás-szobor előtti tábla ügye. Azt néhány héttel ezelőtt helyezték el az emlékmű előtti füves részen. A Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet tartalmazza: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben. A szoborcsoport felújítása során eltávolították a táblát. A most ismét elhelyezett tábla nem azonos a Funar-félével, de ugyanezt a Iorga-idézetet tartalmazza.
Újabb felháborító vandalizmus a Házsongárd temetőben
Paprika Rádió, 2011. június 14.
Újabb vandalizmus történt a kolozsvári Házsongárd temetőben. A nemrég felújított Bánffy-sírkertben található sírköveket fáradt olajjal öntötték le egyelőre ismeretlen tettesek – mondta el a Paprika Rádiónak Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója.
- Pünkösd vasárnapján kimentem a temetőbe és döbbenten láttam, hogy a szépen restaurált, legféltettebb köveinket leöntötték fekete olajjal, nagy felületen, mindkét oldalán, teljesen tönkretéve. Ez a Bánffy-sírkertben van, ahol Bánffy Miklós hamvai is nyugszanak. Tulajdonképpen ez egy kegyhely, egy emlékhely. A Bonchidai kastélyt restaurálják, Károly herceg azon fáradozik, hogy hamvaiból feltámassza, és közben egy műemléktemetőben, ami rá van bízva egy bizonyos igazgatóságra folyamatosan történnek a rongálások. Alantas módon történik az egész, oda ütnek, ahol előre léptünk, hiszen a kripta restaurálása folyamatban van.
A Nagy Gyula kövét az egyház most csináltatta kegyeletből, 15.000 lejes munka, gyönyörű faragott kő, porózus a szerkezete, ezt a festékanyagot soha nem lehet kiszedni belőle – mesélte a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Legutóbb januárban történt jelentős rongálás a temetőben, az alapítvány igazgatója szerint fél éve csend van, és az ügyet valószínűleg elsimították, ugyanis az önkormányzat szerint nem döntőek a bizonyítékok. Januárban ismeretlenek három 19. századi síremléket romboltak le.
A törvénytervezet csökkentené a magyar lakosság számarányát
Magyar Nemzet, 2011. június 14.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította koalíciós partnerének azt a tervezetét, amely radikálisan átalakítaná az ország közigazgatási szerkezetét úgy, hogy a jelenlegi 41 megyét nyolcba tömörítené.
A román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át, amit az RMDSZ elsősorban azért ellenez, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya.
A PD-L pénteken jelezte Ioan Oltean főtitkár révén, hogy nyolcra csökkentené a megyék számát. Először Traian Basescu államfő beszélt erről egy kormányülésen, amelyen meghívottként vett részt. Basescu azzal érvelt, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiónak megyévé való átalakításával jelentős mértékben karcsúsítható az államapparátus, és csökkenthető a bürokrácia. A demokrata pártiak azt is kilátásba helyezték, hogy rendkívüli parlamenti eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztik a parlament elé a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet.
Egyes román lapok tudni vélik, hogy a demokraták felkínálták az RMDSZ-nek: a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet a kisebbségi törvénytervezettel együtt nyújtsák be felelősségvállalással a törvényhozó testület elé. Ez az eljárás azt jelenti, hogy az így beterjesztett jogszabályokról nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azonban már csütörtökön kijelentette magyar önkormányzati képviselők előtt, hogy az RMDSZ nem fog olyan alkut kötni, amelynek keretében a kisebbségi törvényért cserében elfogadja az ország közigazgatási felépítésének módosítását. Kelemen a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PD-L nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.
A délutáni órákban a demokraták már visszakoztak. Vezetőik elismerték, hogy egyelőre nincs egyetértés a koalícióban a közigazgatási reformot illetően. Jelezték, hogy tárgyalni fognak az RMDSZ-szel, valamint a koalíciót támogató független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyákkal egy közös álláspont kialakítása érdekében.
A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.
MAGYARORSZÁG
Vizi a Bethlen-kollégium élén
Új Magyar Szó, 2011. június 15.
Megtartotta alakuló ülését a Bethlen Gábor Alap nyílt pályázatainak döntéshozatalában szerepet betöltő kilenctagú kollégium; a döntéseket előkészítő testület elnöki tisztét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felkérésére Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (képünkön) vállalta – közölte tegnap a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel.
Megtartotta alakuló ülését a Bethlen Gábor Alap nyílt pályázatainak döntéshozatalában szerepet betöltő kilenctagú kollégium; a döntéseket előkészítő testület elnöki tisztét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felkérésére Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (képünkön) vállalta – közölte tegnap a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel.
A tájékoztatásban nem szerepel, kiket nevezett ki a Bethlen Gábor Alapot vezető háromfős bizottság a kollégium tagjaivá. Közlésükben csak ez áll: „a testület tagjai a magyar közigazgatás határon túli magyar ügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselői, valamint neves külső szakértők lettek."
Mint korábban beszámoltunk róla, a jogelőd Szülőföld Alaptól eltérően a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázatok elbírálásában nem kapnak szerepet a határon túli szervezetek képviselői; mi több, a döntéseket előkészítő kilencfős kollégium tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. Ezt korábban Ulicsák Szilárd, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztos az ÚMSZ-nek azzal magyarázta: „nagyon bonyodalmas lett volna", ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt. Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek.
Mint ismert, a pályázatok elbírálásában amúgy sem a kollégiumé lesz a végső szó. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény előírásai szerint a testület döntés-előkészítő javaslata az alapkezelőt vezető bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. Ez utóbbi testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
KÁRPÁT-MEDENCE
Berényi állampolgársága felől érdeklődik a belügy – „Úgy táncolnak, ahogy Slota fütyül"
MTI, bumm, 2011. június 14.
A szlovák belügyminisztérium levélben fordult Berényi József MKP-elnökhöz, hogy nyilatkozzon: pártja április 14-i közgyűlésének idején Szlovákia állampolgára volt-e.
A belügyminisztérium közigazgatási osztálya a Szlovák Nemzeti Párt beadványát követően levélben fordult Berényi József MKP-elnökhöz, hogy nyilatkozzon: pártja április 14-i közgyűlésének idején Szlovákia állampolgára volt-e, mert egy más ország állampolgárságának felvételével automatikusan elveszíti a szlovákot - adta hírül kedden a honlapján a Szabad Újság felvidéki közéleti hetilap és hírportál.
Ha pedig a szlovák állampolgárságát elveszítette, a politikai pártokról szóló törvény értelmében a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke sem lehet. Pártelnöki funkcióba ugyanis csak szlovák állampolgárságú egyént választhatnak. A lap tudósítása szerint Berényi lakonikus, szintén levélben elküldött válasza egyelőre mindössze ennyi: "A levél tartalmát tudomásul vettem."
Berényi: Radičová és társai már elfelejtették választási ígéretüket
A politikus a Szabad Újságnak kifejtette: - Úgy látszik, nagyon zavarom a kormánykoalíció köreit, ha az SNS-es Ján Slota kezdeményezésére Daniel Lipšic belügyminiszter a koalíció többi politikusának csendes jóváhagyásával ilyen jellegű hadjáratot indít ellenem. Iveta Radičová és társai már elfelejtették választási ígéretüket, mely szerint senki sem veszítheti el az állampolgárságát a kormányzásuk idején.
"Fontolgatom, hogy hasonló beadvánnyal én is a belügyminisztériumhoz fordulok, amelyben kérem, vizsgálják meg, Ján Slota nem rendelkezik-e horvát állampolgársággal is, hiszen a médiában megjelent információk szerint abban az országban jelentős vagyonnal rendelkezik. S ki tudja, a nagy vagyonhoz nem kapott-e időközben állampolgárságot is" - nyilatkozta a lapnak az MKP elnöke.
Berényi a belügyminisztérium levelét még május elején megkapta, a válaszát viszont csak e héten postázta. Mint mondta, a népszámlálás előtti időszakban és a kisebbségi nyelvhasználati törvényről szóló vita idején nem akart zavart kelteni.
"A szlovák politikusok úgy táncolnak, ahogyan Ján Slota fütyül"
Az MKP elnöke kedden kiegészítette korábbi szavait. "Úgy látszik, a kormánykoalíció mindenáron gyöngíteni akarja az MKP-t, hogy a magyar kérdésekben folyamatosan visszalépegető Most-Híd tényleges kihívó nélkül indulhasson a következő parlamenti választásokon" - véli Berényi József.
"A magyar parlament elnökének, Kövér Lászlónak végül is igaza van: a szlovák politikusok úgy táncolnak, ahogyan Ján Slota fütyül" - áll a pártelnök keddi nyilatkozatában.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Mi tartható, s mi nem?
Új Magyar Szó, 2011. június 14. – Ágoston Hugó
A múlt hét eseményei ismét ráébreszthettek, hogy milyen szomorú nekünk, erdélyi magyaroknak egyszerre szégyenkezni és szenvedni két, mindinkább elszigetelődő ország erőszakos, személyiségzavaros belpolitikája miatt.
A múlt hét eseményei ismét ráébreszthettek, hogy milyen szomorú nekünk, erdélyi magyaroknak egyszerre szégyenkezni és szenvedni két, mindinkább elszigetelődő ország erőszakos, személyiségzavaros belpolitikája miatt. Milyen hálátlan, szinte kilátástalan ilyen körülmények között az RMDSZ helyzete! Milyen hirtelen puskaporos hordóvá tehetik az országot, a térséget a felkorbácsolt nacionalista indulatok!
Magyarország a médiatörvény miatt elszenvedett megaláztatások után újabb heves támadások kereszttüzébe került alaptörvényének vitáján az Európai Parlamentben. A néppártiak látszatőrző próbálkozásai – miszerint bármit tételezhet, az alkotmány az ország szuverenitásának körébe tartozó ügy, amibe másoknak nincs beleszólása – nem válaszolnak az érdemi kérdésekre, kifogásokra, és nem tarthatóak.
Nem tartható, akármilyen magas világi vagy egyházi szószékről hirdetik is, az emberek alapvető jogainak megsértése, a demokratikus játékszabályok, az uniós értékek és alapelvek semmibevétele; de említhetnénk az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését vagy a házasság meghatározását, a jogszabály túl gyors és egyeztetés nélküli elfogadásának körülményeit is. Mindez szakmai, közjogi vita tárgya kell hogy legyen, nem hit kérdése!
Az alaptörvény preambulumának avítt történelemszemlélete még tekinthető „magánügynek" – de például milyen alapon lehet felháborodni a külföldi „beavatkozásokon", amikor maga az új magyar alkotmány átnyúl országhatárokon!? Egyébként fel lehet-e tételezni józan ésszel, hogy a fő kifogásolók – olyan világszervezetek, testületek, mint az ENSZ, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament – egytől egyig rosszindulatúak, elfogultak, magyarellenesek? (És még össze is beszéltek!) Lehetséges dacosan semmibe venni a véleményüket, vagy egyenesen „harcot hirdetni" ellenük?
Ideát Orbán Viktor eksztatikus harcaival egy időben Traian Băsescu felforgató hiperaktivizmusa immár ennek a politikai/politikusi képletnek a dicstelen jövőjét: agóniáját illusztrálja. Romániában az államfő már az eltérő politikai konstelláció miatt sem tudja kiélni autoriter hajlamait. Mind az alkotmánymódosítás, mind a közigazgatási-területi átszervezés elnöki terve kudarcra van ítélve. Miként az az újabb elnöki diverzió is, amely egymás feltételeként összekapcsolná a regionalizálás és a kisebbségi törvény parlamenti megszavazását. Miközben a nagyobbik kormánypárt változatlanul azt játssza, hogy „akarnánk, de nem tudjuk", illetve „tudnánk, de nem akarjuk". A PDL végül is teljesen feloldódott a vesztét érző Traian Băsescuban.
Ez a nyomott hangulat, a játékszabályok állandó megváltoztatása, az örökös készenléti kényszer, stresszállapot tarthatatlan. Az RMDSZ, könnyen meglehet, kénytelen lesz beváltani többszöri figyelmeztetését. Minél nagyobb a felelőssége az egész ország további sorsát illetően, annál kevésbé hagyhatja, hogy a saját sorsa megpecsételődjék.
Az idő szorít. Az ellenzék frusztráltabb, de eltökéltebb is, mint valaha. Ha lépni kell, lépni kell.
Szervezés kérdése egy új Vasgárda
Manna.ro, 2011. június 14.
A rendszerellenes retorika a válság miatt Európa valamennyi társadalmában népszerű, és a helyi hagyományoknak megfelelően csomagolják. Romániában az erős ortodox hatás és a konzervatív tradíció komoly esélyt ad egy neo-vasgárdista csoportosulás megjelenésének.
Lehangoló elméletet fogalmazott meg Cristian Pîrvulescu politológus nemrég egy interjúban: Romániában komoly kereslet létezne egy neo-vasgárdista eszméket megjelenítő politikai alakulatra.
Sőt valamelyik már létező vagy ezután megalakuló párt igyekszik majd meg is lovagolni ezt az igényt a 2012-es választásokon. A politológussal ennek kapcsán készült rádióinterjú rövidített, általunk alcímezett átiratát közöljük.
Hol az újdonság, mi változott az eddigiekhez képest? Hiszen az ilyen jellegű kereslet egyrészt soha sem tűnt el, másrészt valamennyi létező párt folyamodott már bizonyos helyzetekben nacionalista retorikához. Jelentkezett újabban valamilyen perdöntően új elem, amely átrajzolhatja az erőegyensúlyt?
Azt gondolom, hogy a már bejáratott nacionalista, idegengyűlölő recepteken túl az az új elem, amely a klasszikus, két háború közötti vasgárdista mozgalomhoz közelíthetné megjelenítőjét, az a rasszizmus lehet. Akkor antiszemitizmusról volt szó, most ennek helyét a romaellenesség veheti át.
A körülöttünk levő országokban már erőteljes romaellenes mozgalmak alakultak ki. Bulgáriában az Attaka, amely az elmúlt hetekben is szervezett tüntetéseket Bulgária úgymond „elcigányosodása ellen". Ezeket a politikai kifejezésmódokat könnyűszerrel meg lehetne honosítani Romániában is, már csak hirdetőkre-terjesztőkre van szükség.
A közvéleménykutatásokból kiderül, hogy a körülmények függvényében 25-30 százalékra tehető azok részaránya, akik „vevők" erre a retorikára. A választási potenciál tehát nagy. Tény, hogy ezt a választói réteget az utóbbi húsz évben bizonyos pillanatokban sikerrel szólította meg például a Nagyrománia Párt, vagy az Új Generáció Pártja a 2009-es EP-választásokkor, de eddig soha nem beszélhettünk kialakult, kiteljesedett mozgalomról.
Ami egyébként szélesebb megnyilvánulási teret és igazolást biztosíthat az ilyen megnyilvánulásoknak, az a gazdasági válság. A válság a lakosság jelentős hányadának elszegényedéséhez vezetett, és ők most magyarázatot keresnek. Nos, ha Nyugaton „az idegenek", mármint a belső idegenek a magyarázat, Romániában ilyenekkel nemigen rendelkezünk. Nincsenek maghrebiek, törökök, mint Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában vagy Németországban. Így aztán a megfelelő retorika „őshonos idegeneket" kell, hogy megcélozzon.
A romák vannak leginkább kéznél.
Másként fogalmazva: a nacionalizmushoz, amely jórészt a honi kommunista sztereotípiákhoz nyúlt – ne feledjük, hogy a nemzeti-kommunizmus masszívan alapozott a nacionalizmusra –, hozzáadódik a rasszizmus is, amely nagyban megkönnyíti az elfogadást és az emésztést. Ennek oka elsősorban a kulturális-kommunikációs gondokban rejlik.
Nagyon sokan az etnikai különbözőségekkel magyarázzák Románia társadalmi gondjait és azzal, ahogyan a romák úgymond hasznot húztak a válságból, illetve a rendszerváltás átmenetéből.
Íme az érvek, amelyek egy neo-vasgárdista szellemiségű mozgalom alapítása mellett szólnak.
Az egyház sem ártatlan
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kilencvenes években, el egészen 2000-ig, amikor a Nagyrománia Párt megnyilvánult, az egyház, ezen belül főként az ortodox egyház szerepe sokkal törékenyebb volt a romániai társadalomban. Márpedig az ortodox egyház a mai napig nem oldotta meg a vasgárdista mozgalomhoz fűződő viszonyának kérdését.
Egyetlen példa erre az a születésnapi ünnepség, melyet egy moldvai kolostor tiszteletreméltó, 92 éves kort megért papjának tiszteletére szerveztek, és amelyen a Szent legionárius ifjúság című vasgárdista indulót is elénekelték, lévén az illető pap egy volt vasgárdista aktivista. Az ortodox egyház ezt a megnyilvánulást nem büntette. Sohasem tette meg.
Ez a kétértelműség olyan újabb ideológiai elemet hoz létre a román ortodoxia fundamentalista zónájában, amelyet mozgósítani lehet most, a válság időszakában, főként az egyelőre még félszeg, de egyre jobban körvonalazódó Európa-ellenesség hátterével.
Ez a három elem összesítve olyan neo-vasgárdista mozgalom megjelenéséhez vezethet, amely gyökeresen különbözhet az eddigi nacionalista, xenofób irányzatoktól. Ami kell még, az a szervezés. Ezzel megpróbálkozhatnak létező politikai erők, amelyek így igyekeznének destabilizálni a jelenlegi helyzetet, de spontánul is kibontakozhat akár különböző helyi, román vagy magyar közösségek megoldatlan gondjaiból.
Abban a bizonyos interjúban Ön a magyarellenesség lehetséges aduját is megemlítette. Ez akkor most a cigányellenesség amolyan kiegészítője, vagy maga is alapmotívum lenne?
A magyarellenes üzenet Erdélyben kaphatna szerepet akkor, amikor bizonyos politikai pártok, alakulatok kényes helyzetben vannak. Elsősorban a Demokrata Liberális Pártra gondolok, amely az egykori Demokratikus Konvencióhoz hasonlóan Erdélyből kapja szavazatainak zömét, a románságtól.
A román-magyar kapcsolatok – a politikai mitológián túl – nem volt hogy javuljanak az elmúlt két évtizedben, tekintettel a kommunikációs problémákra és kulturális különbségekre. Természetesen az ellentéteket sikerült nagyrészt ellenőrzés alatt tartani, főként az RMDSZ 1996-tól tartó kormányzati részvétele, a források újraelosztása révén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem törhetnek újra a felszínre.
Ha a magyarok erőltetik a regionalizációt
Tekintettel arra, hogy a nagyobbik kormánypárt egyre kevésbé élvezi a lakosság bizalmát, megpróbálkozhat úgy visszaszerezni román választóit, hogy magyarellenes diskurzusra alapoz. Ezt egyébként kipróbálta már, nem is olyan régen, a Tăriceanu-kabinet idején a kisebbségi törvény témájában.
Van azonban egy gond. A demokrata-liberálisok nem vállalhatnak fel nyíltan, teljes mellszélességgel egy ilyen üzenetet mindaddig, míg az RMDSZ-szel kormányoznak. Feltételezhető, hogy mások teszik meg ezt helyettük, mások ébresztik fel az erdélyi román nacionalizmust, csakhogy ez nem hiszem, hogy rasszista formát ölthet.
Úgy gondolom, hogy Erdélyben a rasszizmusnak, akárcsak a régi Vasgárdának kevesebb esélye van, bár a régió déli zónáiban, Hunyad, Fehér megyében, ahol a lakosság eléggé szegény, eléggé erős volt a mozgalom, miként a Bánságban is egyébként. Tehát arra számíthatunk, hogy a perifériákon ahol komolyabb gazdasági-társadalmi bajok vannak, a rasszizmus is megnyilvánul, főként ha jelentős roma közösségek is adottak.
A magyarellenesség inkább amolyan választási, rövid távú tét lehet, megállapíthatjuk viszont, hogy ez a típusú nacionalista retorika lassan-lassan felüti fejét, például a regionalizáció témája mentén, amely mindig gyanakvással terhes maradt Romániában, a gyanakvás irányulván Erdély valamiféle lehetséges nyelvi, kulturális és – miért ne? – politikai autonomizálódására.
Nagyobb-e a rasszizmus, nacionalizmus választási hozadéka, mint a külföldi imázsvesztésből származó nagyon gyakorlati gondok? Az láttuk, hogy – eddig legalábbis – a szélsőségesnek minősített pártokat marginalizálták, mondhatni kiközösítették Európában, és függetlenül attól, hogy Jörg Haiderről, Jean Marie Le Penről vagy Jan Slotáról volt szó, ennek eredménye előbb-utóbb megmutatkozott.
Igaz, a „régi" szélsőségesség, az egy évtizeddel ezelőtti inkább kuriózumnak számított. Az a párt, amelyre gondolok, amely megadta hangot, a holland Pym Fortuyn csoportosulás, amely felvette vezetője nevét, akit éppen a 2002-es választási kampány alatt gyilkoltak meg, és aki olyan nyelvezetet használt, akárcsak Jörg Haider pártja, amellyel megpróbált valahogyan alkalmazkodni a nyugati társadalomban végbement változásokhoz.
Csakhogy az, ami Pym Fortuyn esetében, szűk évtizeddel ezelőtt szélsőségességnek tűnt, ma már mindennapos úzus. Németországban egy szociáldemokrata politikus, tavalyig a Bundesbank igazgatótanácsának tagja, Thilo Sarazzin arról írt, és azt hirdeti, hogy a németországi török kisebbség veszélyt jelent a német identitásra, és nem zárták ki a Szociáldemokrata Pártból.
Ez azt mutatja, hogy az identitárius, rasszista retorikával szemben a tűrés sokat nőtt a mai társadalomban, mitöbb: nemhogy saját pártja nem ítélte el, de ennek a korábban alig ismert politikusnak a népszerűsége megugrott könyvének tavalyi közlése után. Pártjának hasznot hajt mindez, csakhogy nagyon kockázatos.
Sarkozy Franciaországában a nemzeti identitásról szóló vita ugyanerre a vonalra épül, megpróbálja individualizálni az elnöki pártot, az Uniót egy Népi Mozgalomért a Nemzeti Fronthoz képest, de nem sikerül. A fő nyertes éppenséggel az a Nemzeti Front volt, amelynek vezetését egy éve átvette Marine Le Pen. Íme egy olyan újabb nyelvezet, amelyet átvett a mérsékelt, konzervatív jobboldal.
Hogy a klasszikus példákat ne is mondjam: a mai holland szélsőséget. Ne feledjük, hogy a holland kormány gyakorlatilag egy olyan szélsőséges párt foglya, amely az ország harmadik erejévé vált, maga nem vesz részt a kormányzásban, de általa biztosítják a parlamenti többséget.
A legmegrázóbb példa Finnországból származik, ahol az úgynevezett Valódi Finnek xenofób és Európa-ellenes pártja néhány év alatt 4 százalékról 19 százalékra hízott, ilyeténképpen nem egyszerűen az ország harmadik politikai alakulata lett támogatottság szempontjából, hanem mindössze két százalékkal marad le az első, és fél százalékkal sem a második mögött.
Ez azt jelenti, hogy a rendszerellenes retorika a válság miatt Európa valamennyi társadalmában népszerű. Minden országban a helyi hagyományoknak megfelelően csomagolják, Romániában az erős ortodox hatás és a konzervatív tradíció komoly esélyt ad egy neo-vasgárdista csoportosulás megjelenésének.
Léteznek olyan tanulságok, amelyeket az RMDSZ a magyar közösség képviselőjeként és a jelenlegi kormányzat résztvevőjeként mindebből megszívlelhetne?
Az RMDSZ a lehető legkényesebb helyzetben van. Egyfelől résztvesz a kormányzásban és a magyar közösségen belüli versenytárs megjelenésével nem is igen marad más esélye, mint hatalmon maradni, hogy megőrizze lehetőségeit. Ha ugyanis a jelenlegi szabályok maradnak, azaz öt százalékos eredményt kell felmutatni a választásokon a parlamenti bejutáshoz, akkor az RMDSZ-nek meg kell szereznie a magyarok szavazatainek döntő hányadát, legalább 80 százalékát.
Másrészt az RMDSZ most azon pártok nacionalista-populista retorikájának rabja, amelyek ellenében szeretnék magukat legitimálni. Az RMDSZ nem maradhat sokáig mérsékelt, miközben a többi párt, szervezet kísértést érez arra, hogy ezt a retorikát használja szavazatszerzésre, vagy éppen az RMDSZ-szel szembeni alkuhelyzete javítására.
A Szövetség vezetői szerint Tőkés László és az úgynevezett polgári oldal hajlik a tárgyalásokra, keményebb nyelvezetük tulajdonképpen a tárgyalások prelűdje lenne. De fennáll annak lehetősége is, hogy tovább mennek, és megpróbálják destabilizálni az RMDSZ-t, ami oda vezetne, hogy a román társadalomban létező kisiklás a magyar közösségre is áttevődne.
Annál is inkább, hogy Magyarországon a Jobbik hatása már érezhető. Ennek a pártnak van már romániai fiókja is, aktivistái pedig romaellenes akciókra bátorítanak, megpróbálva mintegy exportálni magyarországi romaellenes üzenetüket, amely otthon már számos gondot okozott, és nem mellékesen: európai szinten ártott Magyarország imázsának.
Az RMDSZ helyzete sem túl jó, mégis jobb, mint román koalíciós partnereié. Mert ha sikerül jól kezelnie a többi magyar alakulattal folytatott alkuit, legalábbis rövid és középtávon fenn tudja tartani a román-magyar párbeszéd elfogadható szintjét. Ha ad absurdum nem kerül be a parlamentbe, akkor fennáll annak kockázata, hogy ezek a kapcsolatok gyorsan romlásnak indulnak, ami beláthatatlan következményekkel járna.
Cristian Pîrvulescu, filozófus, politológus. A bukaresti Politika- és Közigazgatástudományi Egyetem előadója, a Politikatudományi Kar dékánja, a Pro Demokrácia Egyesület (APD) elnöke.
Velünk vagy nélkülünk?
Új Magyar Szó, 2011. június 15. – Székedi Ferenc
Az idősebbek minden bizonnyal emlékeznek még: az 1968-as megyésítésnél a sepsiszentgyörgyiek nem fogadták el, hogy Brassóhoz csatolják őket, a csíkszeredaiak pedig tiltakoztak, hogy a többször is átrajzolt Hargita megye székhelye Székelyudvarhely legyen.
Az idősebbek minden bizonnyal emlékeznek még: az 1968-as megyésítésnél a sepsiszentgyörgyiek nem fogadták el, hogy Brassóhoz csatolják őket, a csíkszeredaiak pedig tiltakoztak, hogy a többször is átrajzolt Hargita megye székhelye Székelyudvarhely legyen. Az egyik, csikorgó hideggel megáldott februári napon tüntetni is kezdtek a városközpontban, ami akkor még ugyancsak újdonságszámba ment az ellenkezést nem tűrő egypártrendszerben.
Az „Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk" rigmus még sokáig élt a csíkiak emlékezetében, és nincs kizárva, az ihletforrást éppen az az állítólagos udvarhelyi temetői felirat jelenthette, miszerint „még itt is jobb, mint Csíkban" .
A tiltakozásnak nyilvánvalóan lokálpatrióta jellege volt, és talán, ha valamiféle szocialista jós megsúgja akkor a csíkiaknak, hogy néhány év leforgása alatt, a megyeszékhellyé válás nyomán szétrombolják és tömbházasítják városukat, lehet, hogy nem csupán a szilvába, hanem bármiféle aszalt gyümölcsbe szívesebben belekóstoltak volna.
De hát ez már a maga teljességében visszafordíthatatlan, jelenkori történelem, amely egyvalamire biztosan megtanított: a lakosságot érintő, területi-közigazgatási átszervezéseknél, rövidebb-hosszabb távú fejlesztéseknél minél több tényezőt figyelembe kell venni, és a mérlegelésre, a különböző, jövőt elemző forgatókönyvek elkészítésére nem elég sem néhány nap, sem néhány hét.
Mindazok, akik mostanig azzal támadták az RMDSZ-t, hogy mit keres a román kormányban, most egy kicsit magukba szállhatnának: ha a romániai magyarságnak nincs kormányzati és parlamenti képviselete, akkor Băsescu államelnök karmesteri pálcájának beintésére, kormányzati felelősségvállalással úgy verik át Bukarestben a nyolcrégiós területi átszervezést, hogy mire a székelyek feleszmélnek, már Brassóhoz tartoznak – más erdélyi visszásságokról nem is beszélve. És utána nyugodtan lehet jajveszékelni Brüsszelnek, hogy ez meg amaz történt, mert rögtön kiderítik: a közigazgatási átszervezés a tagállamok hatásköre.
A kormányzati szerepet vállaló, a kormány parlamenti többségét is biztosító RMDSZ azonban most betette a sarkát az ajtóba, és politikai eszközei vannak arra, hogy figyelmeztessen: nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan a demokrata liberálisok szeretnék!
Azaz, a makrogazdasági és makronépességi szempontok mellett egész sor más tényezőt – többek között a nemzetiségi hovatartozást, a hagyományos térségszerkezetet – is figyelembe kell venni bárminemű területi átszabásnál. A szövetségnek a kormányból való esetleges, sértődékeny kilépése kimondottan látványos és nemzetközi szempontokból visszhangos is lehet, de a maradás, illetve a romániai magyarság szempontjainak a politikai érvényesítése Bukarestben mindennél jóval fontosabb. Azaz meg kell mutatnunk: nem nélkülünk, hanem csak velünk lehet dönteni!
Erdély szívében – A politika változó hullámverésén túl létezik a szellemi-kulturális értékek igazi Magyarországa.
Új Magyar Szó, 2011. június 15. – Székedi Ferenc
Az ÚMSZ olvasói bizonyára észrevették: az utóbbi években a magyar kulturális értékeknek a magyar államhoz kapcsolódó, úgymond hivatalos és intézményes terjesztésével Romániában két intézet is foglalkozik.
Az ÚMSZ olvasói bizonyára észrevették: az utóbbi években a magyar kulturális értékeknek a magyar államhoz kapcsolódó, úgymond hivatalos és intézményes terjesztésével Romániában két intézet is foglalkozik. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet elsősorban román nyelvű közegben segíti elő a magyar kulturális értékek bemutatását, a sepsiszentgyörgyi központú, meglehetősen hosszú nevű, de jóval kisebb személyzettel rendelkező intézménynek viszont más a feladatköre.
A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központját ugyanis azzal bízták meg, hogy a magyar-magyar kulturális kapcsolatokat ápolja, azaz a magyarországi és az erdélyi szálakat fonja szorosabbra. „Kösse össze a kultúra azt, amit a politika szétválasztott, hogy a jövőben megértsük és ne félreértsük egymást. Közös a nyelvünk, közös a kultúránk, de árnyalatnyi különbségek, máshová tett hangsúlyok zavarhatják, bonyolíthatják a kapcsolatokat, így néha valóban szükség volt és szükség van a kultúra közvetítő nyelvére".
Ezt a két utóbbi mondatot már Hadnagy Miklóstól, a sepsiszentgyörgyi központ vezetőjétől és egy olyan, szerkesztésében és nyomdai kivitelezésében is rendkívül elegáns kiadványból idéztem, amely a napokban jutott el hozzám és összefoglalja az utóbbi öt esztendőben, kifejtett munkájukat.
Érdemes megemlíteni néhány számot, noha nem ez a lényeg. A központ, nem jelképesen, hanem működőképesen kialakított erdélyi kapcsolatrendszerének köszönhetően, az elmúlt években, harmincegy erdélyi település 112 helyszínén több mint négyszáz rendezvényt tartott, de mint mondottam, nem az összefoglaló adatok a legfontosabbak, hanem ami mögöttük vagy éppenséggel – előttük van. A tartalom.
Azokban az esztendőkben ugyanis, amikor az őstörténeti álmítoszok hirdetőitől a kézrátétellel gyógyító táltosokig oly sok hamis próféta járta és járja be Erdélyt, amikor a hazájukban már elfelejtett, beporosodott együttesektől és énekesektől kezdve a magyarországi tévécsatornák botrányhőseivel bezárólag, majd mindenki itt szerette volna vagy szeretné újra eladni magát, akkor ez a központ megmutatta, felmutatta, hogy mit is jelentenek az igazi magyar kulturális-szellemi-alkotói értékek.
Emlékezzünk csak vissza azokra a napokra, amikor Brassainak, Robert Capának és társainak, azaz a világhírű magyar fotográfusoknak a munkáit mutatták be, igazi közönségsikerrel. Vagy amikor az idén Prima Primissima díjas Kubinyi Anna székelyföldi motívumokból ihletődött, Belgiumtól Indiáig jól ismert textíliái sorakoztak az erdélyi kiállítótermekben. Vagy amikor a legismertebb jelenkori magyarországi írók, előadóművészek, a szakmájukat valóban a tudomány eszközeivel művelő történészek tartottak előadásokat majd mindenhol ugyancsak szépszámú közönség előtt.
És ez csupán tevékenységük egyik vonulata volt, hiszen több, nem hagyományos szálon is segítették az erdélyi magyar kultúrát. Székelyföldi közművelődési szakemberek találkozóját szervezték meg, nem is egyszer, erdélyi magyar képzőművészek és előadóművészek kiállításainak, fellépéseinek a megtartását segítették, sőt még a Brassói Lapok első főszerkesztőjére, Veszely Károlyra emlékezve és emlékeztetve a MÚRE-vel együtt sajtódíjat is összehoztak.
Egy darab Magyarország – Erdély szívében. Ezt a címet viseli az összefoglaló kiadvány, és azt hiszem, a központ éléről a napokban távozó Hadnagy Miklósnak és munkatársának, élete párjának, Hadnagy Piroskának az lehet a legnagyobb elégtétele, hogy visszaadták a bizalmat az erdélyi magyar értelmiség számára: igenis, a politika változó hullámverésén, a média szó- és képzuhatagain túl létezik a szellemi-kulturális értékeknek az az igazi Magyarországa, amelyre mindig fel lehet nézni, ahová mindig érdemes fordulni, ahonnan mindig erőt lehet meríteni, ahol nem a baloldali, a jobboldali, a konzervatív, nemzeti, liberális és más címkézés számít, hanem mindaz, amit a művészet, a művelődés az ember javára és csodálatára megteremtett. Alighanem ezt nevezhetjük a lehető leghatékonyabb és valóban időt álló koordinációnak, hiszen ez a Magyarország mindig ott van és ott is marad Erdély szívében.
Közigazgatás és autonómia
Szabadság, 2011. június 15. – BORBÉLY TAMÁS
Nehéz elképzelni, milyen kompromisszumot sikerül találnia a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) és az RMDSZ-nek az ország közigazgatási-területi felosztása ügyében.
Természetesen, nem lehetetlen olyan megoldást lelni, amelyet végül minden fél támogatni tud, beleértve, hogy senkinek sem kell túl nagy politikai árat fizetnie az alkuért. Egy országot nem szoktak választási ciklusokként újra és újra felosztani közigazgatásilag, sőt még évtizedenként sem, ugyanis ez annál fontosabb és nagyobb horderejű kérdés, hogy ideiglenes politikai céloknak kiszolgáltatva, ideiglenes és félmegoldásokat találjanak a döntéshozók. Egy rossz, hibás felosztásnak ugyanis évtizedekre szóló következményei lehetnek, ezért is érthetetlen, hogy a legnagyobb kormánypárt hirtelen, erőből próbálja lenyomni az RMDSZ torkán az ő közigazgatási felosztási elképzelését. A sietség azt sejteti, hogy rövidtávú politikai célok vezérlik a terv kitalálóit, hiszen nem véletlen, hogy éppen egy évvel a helyhatósági választások előtt akarják sebbel-lobbal „átvinni" akaratukat a parlamenten.
Az ország közigazgatási felépítése érzékeny kérdés, mert az összetett gazdasági következmények mellett etnikai vonzata is van. Ezt minden döntéshozó tudja, csak erről nem illik beszélni a rosszul értelmezett, steril, felszínes konszenzus mímelésére alkalmas politikai korrektség jegyében. Romániának van ugyanis egy 1,5 millió lélekszámú magyar kisebbsége, amelynek körülbelül fele szórványban él, a másik fele tömbben, Székelyföldön. Akárhogyan nézzük, merő ábránd azt gondolni, hogy a magyar lakosságnak a felosztása az új megyeszerkezetben nem etnikai kérdés, és nem veti fel végső soron a kollektív jogok kérdését, amitől a román politikum egyelőre úgy fél, mint ördög a szenteltvíztől.
Fogalmunk sincs, hogy részleteiben hogyan néz ki a PDL által kitalált új közigazgatási szerkezeti felosztás. Törvénytervezetet még nem mutattak be, csak nyilatkozatokból sejtjük a módosítás főbb irányait. Számos részletkérdés tisztázásra vár, és azok fogják meghatározni a tárgyalások sikerét vagy kudarcát.
Az eddig ismert főbb irányvonalakból azonban világosan kiderül, hogy a PDL a megyék számának csökkentésével meg akarja szüntetni a „Székelyföld-problémát". Az elmúlt években a román politikum ingerküszöbéhez képest zavaróan gyakran lángolt fel a Székelyföld és a székelyek léte/nem léte körüli vita. Igaz, többnyire indulatos vagdalkozás volt, érdembeni, higgadt, megoldás felé mutató javaslat csak elvétve hangzott el, de mindez hasznos volt magyar szempontból arra, hogy a román közvélemény tudomást szerezzen a romániai magyarság autonómiaformák iránti jogos követeléséről. A székelyföldi magyarságnak a beömlesztése a központi fejlesztési régióból kialakított óriásmegyébe végképp meghiúsítaná Székelyföld területi autonómiájának kivívási lehetőségét. Ezzel tisztában van az RMDSZ is, ezért ellenzi oly vehemensen a PDL tervezetét, de a demokraták is tudják ezt, és ez lett volna az átalakításnak egyik olyan mellékes politikai haszna, amit ők remekül kamatoztathattak volna hosszú távon.
A demokraták közigazgatási-területi reformjukat a decentralizáció csábító mázába csomagolták. Azzal próbálták meggyőzni az RMDSZ-t tervezetük előnyösségéről, hogy ez a reform kiteljesítené a központosított rendszer felszámolása érdekében elkezdett reformokat. A demokraták a megyéktől elvett hatásköröket leosztanák a polgármesteri hivatalokhoz, és konkrétan a polgármesterek nyernék a legtöbbet a hatáskörbővítés révén. Ez valóban helyes végcél, hiszen az RMDSZ által is sokat hangoztatott szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a döntéshozatal kerüljön a helyi közösségekhez való legközelebbi szintre. Csakhogy a PDL a decentralizációt puszta közigazgatási kérdésként kezeli, és hallani sem akar arról, hogy a demográfiai adottságok által adott etnikai vonzatot figyelembe vegye. Mert ha ezt tenné, akkor eljutnánk óhatatlanul a sajátos státusú régiókhoz, vagyis a kollektív jogokhoz, amelyeket Dél-Tirolban az osztrákok, Spanyolországban pedig a katalánok élveznek.
Az ország közigazgatási szerkezetének a PDL által javasolt módosítása nem csak Székelyföldet érinti hátrányosan, hanem Partiumot és a Szilágyságot is. Az észak-nyugati óriásmegyébe való beolvasztásukkal ezek a hagyományos régiók is elveszítenék sajátos arculatukat, az ott élő magyarok pedig nem érvényesíthetik hatékonyan érdekeiket az új, mamut közigazgatási egység keretében.
A PDL tervezete nem csak magyar érdekeket, hanem román regionális érzékenységeket is sért. Románia már régen megérett egy regionális vitára, hiszen az ország távolról sem olyan homogén és fejlettségében egységes, mint ahogy a nacionálkommunizmus diskurzusa az 1980-as években máig tartós hatással belesulykolta a román köztudatba. A román regionális érzékenységekről azonban azért nincs nyílt vita, mert elfolytja az attól való félelem, hogy a regionális különbözőségek nyílt megbeszélésével felerősödhetnek a Székelyföld Romániából való kiszakadását, Románia föderalizálását, vagy netán Erdély függetlenségét szorgalmazók hangja. Valószínű, hogy a különböző autonómiaformákhoz – beleértve a területi autonómiát (ami nem az országhatárok megváltoztatását jelenti) – való közeledés nélkül az elfojtás csak nagyon lassan fog felengedni. Ezért a választások előtt ez a tervezet csak akkor fog hatályba lépni, ha a Boc-kormány megbuktatása valóban cél a Cotroceni-palotában.
Koalíciós csapda
Szabadság, 2011. június 14. – Rostás Szabolcs
Nem kell feltétlenül belelátni a kormányzó demokrata-liberális párt boszorkánykonyhájába ahhoz, hogy megértsük, miért lett hirtelen sürgős az alakulat számára Románia közigazgatási térképének átrajzolása.
A nagy sietség oka roppant egyszerű: a tavalyi megszorító intézkedések, a várt gazdasági reform elmaradásának terhét nyögő PDL jelenleg sehogy sem képes húsz százalék fölé tornásznia népszerűségi mutatóit, ezért a támogatottságához kell igazítania a választókerületeket felölelő régiókat. Azaz úgy kell létrehozni az új közigazgatási egységeket, hogy azok minél nagyobb arányban passzoljanak a narancsos „felségterületekkel", növelve a demokrata önkormányzati, régiós képviselők megválasztásának esélyét. Ha nem így lenne, nem ütnék a vasat, hogy a jövő évi helyhatósági választásokat már az új közigazgatási felosztás alapján rendezzék. Ezért utasítja el a PDL régióátszervezési elképzelését a balliberális ellenzék, és fenyegetőzik utcai tiltakozások megszervezésével, Victor Pontáék ugyanis tudják, hogy a Traian Băsescu által szorgalmazott, Emil Bocék által pedig felvállalt koncepció gyakorlatba ültetése megnehezítené a 2012-ben ígérkező választási győzelmüket.
A kormány és az ellenzék közötti nézetkülönbség alapesetben nem is lenne tragédia, ha azt vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt még bizony nem akadt román párt és politikus Bukarestben, amely és aki ne tartotta volna ördögtől való, Románia területi épségét veszélyeztető, ergo irredenta, szeparatista törekvésnek az ország regionalizációját, közigazgatási újrafelosztását célzó kezdeményezést. A baj csak az, hogy jelenleg a demokraták, illetve a szociáldemokraták és liberálisok elképzelése egyaránt elfogadhatatlan az erdélyi magyarok számára, mivel a jelentős számban magyarok lakta területeket odacsapná a román vidékekhez. A nagyobbik gond, hogy a PDL mindezt a kisebbségi törvény elfogadásának árán igyekszik ledugni az RMDSZ torkán, hiszen a jelek szerint egy csomagban kíván felelősséget vállalni a két jogszabályért, ez esetben a szövetség nem szavazhatná meg az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert akkor a saját kisebbségi törvényét utasítaná el, aminek ódiumát a demokraták az RMDSZ honatyáira zúdítanák. Hamarosan eldől: az RMDSZ és a PDL közül mely alakulat számára fontosabb fenntartani a jelenlegi koalíciót.
Milyen bizonyítékoktól tartanak az EMNT vezetői?
Új Magyar Szó, 2011. június 15. – Sipos M. Zoltán
Bocsánatot kéretne az RMDSZ-szel „az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató harmincezer embertől" Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke tegnapi – Gergely Balázzsal, a szervezet közép-erdélyi régióelnökével együtt tartott – kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejtette: bírósági bizonyítékai vannak arra, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni a Tőkés László volt püspök nevéhez fűződő új párt bejegyzését.
A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvását, a Drăghici által Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök és Novák Levente művelődésügyi miniszteri tanácsos nevére kiállított felhatalmazást a fővárosi törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét.
Toró elismételte a Tőkés egy nappal korábbi, lapunk által is ismertetett közleményében foglaltakat, miszerint a pártbejegyzést megóvó Adrian Drăghici Budai Richárdtól és Novák Leventétől kapta az óváshoz szükséges „állítólagos bizonyítékokat". Azt azonban Toró nem árulta, el, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyeknek bírósági felhasználásától tartanak az EMNT vezetői.
Mint arról az ÚMSZ tegnapi lapszámában beszámolt, Budai Richárd szerint a bukaresti támogatólisták egyforma aláírások hosszú sorait tartalmazza, ami arra utal, hogy ugyanaz a személy írt alá több tíz, vagy akár száz – eszerint fiktív – név helyett is. Emellett Budaitól azt is megtudtuk, hogy a több mint nyolcszáz fővárosi aláíró között mindössze két magyar név volt, és őt – területi RMDSZ-elnökként – voltaképp csak az is érdekelte, hogy a bukaresti magyarok mennyiben támogatják az új magyar párt létrehozását. „Semennyiben" – vonta le a végkövetkeztetést Budai.
Toró egyébként a sajtón keresztül üzent Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek: ajánlatot tett egyeztetések elkezdésére, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására. „Ha van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre" – fogalmazott plasztikusan az EMNT politikusa, aki sérelmezte, hogy az RMDSZ „nem vesz tudomást" a be sem jegyzett Tőkés-párt létezéséről.
|
