Koalíciót ajánl az RMDSZ-nek az EMNP – VIDEÓ
hirado.hu/Duna Tv, Híradó, 2012. január 18.


Marosvásárhelyen is megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete. Az újonnan bejegyzett politikai alakulat február végén tartja alakuló kongresszusát Csíkszeredában.

Az EMNP marosvásárhelyi szervezete kész koalíciós szerződést kötni az RMDSZ-szel arról, hogy közös polgármester-jelöltet indítsanak Vass Levente személyében. Közös önkormányzati jelöltlistáról azonban nem állapodtak meg.

Az Erdélyi Magyar Néppárt egyelőre meghívásos alapon építkezik – mondják a szervezet vezetői. A későbbi tagfelvétel feltételeiről a februári alakuló kongresszus dönt majd.
Partiumban, Közép-Erdélyben és Székelyföldön naponta alakulnak meg a szervezeteink – mondta a Duna TV Híradójának Papp Előd, az EMNP rgégió-koordinátora. Céljuk, hogy tavaszra 350 településen legyen jelen az Erdélyi Magyar Néppárt.

Az Erdélyi Magyar Néppárt – a román párttörvény értelmében – saját székhelyet igényel a marosvásárhelyi városházától. Addig viszont az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodájában működnek. Úgy vélik: koalíciós szerződés nélkül a magyarságnak nincs esélye visszaszerezni a marosvásárhelyi városvezetést.

Ezért koalíciós szerződést írnak alá minden olyan civil szervezettel, akikkel együtt megnyerhetik a választást – nyilatkozta Portik Vilmos, az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. A kongresszus előtt az Erdélyi Magyar Néppárt megyei szervezetei is megalakulnak: ezek állíthatnak majd jelölteket a pártelnöki tisztségre.

 

Kongresszusra készülődik az Erdélyi Magyar Néppárt – Váltás és folytonosság egyidejűleg jellemezte 2011-ben a nemzeti oldalt
Erdélyi Napló, 2012. január 14. – Nánó Csaba


Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, aki többek között kijelentette: február 25-én rendezik meg Csíkszeredában az EMNP kongresszusát.

Elfogadják majd a párt szervezeti és működési szabályzatát, a bővített programot, ugyanakkor a választási esztendő prioritásait is meghatározzák. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács új ügyvezető elnökének, Sándor Krisztinának a részvételével megtartott sajtótájékoztatón szóba került a nemzedékváltás, az elmúlt év eseményeinek kiértékelése, és körvonalat nyertek a jövőbeli tervek is.

„A váltás és a folytonosság jellemezte az EMNT tevékenységét” – hangsúlyozta Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke, utalva arra, hogy 2011-ben elnökváltás történt az Erdélyi Magyar Néppárt élén, ugyanakkor a 2012-es esztendőben folytatják az elmúlt évben meghatározott feladatok végrehajtását.

Toró a tavalyi év végén adta át az EMNT ügyvezető elnöki tisztségének stafétabotját Sándor Krisztinának, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökének. A leköszönt elnök emlékeztette a sajtó képviselőit, hogy 2011 eseményekben és eredményekben gazdag év volt az EMNT szempontjából: többek között húsz területi szervezet konszolidációját jelentette, az általa kiépített Demokrácia Központ-hálózat 30 irodája mintegy 140 000 személynek nyújtott tájékoztatót a honosítással kapcsolatban, ugyanakkor közel 75 000 érdeklődőnek segítettek a dossziék összeállításában. Jelentős szerepet vállaltak a népszámlálás előkészítésében és lebonyolításában, kidolgozták a Mikó Imre Tervet, és hangsúlyosan foglalkoztak Verespatak ügyével. Ismét részt vállaltak a Kolozsvári Magyar Napok, illetve a Brassói Magyar Napok megszervezésben, de sok más helységben is sor került jelentős kulturális rendezvényekre az EMNT égisze alatt. „2011 a konszolidáció éve volt” – vonta le a következtetést Toró T. Tibor.

Közös érdekek, közös célok

Az év legfontosabb eseményének az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése bizonyult. A 2010. decemberében Székelyudvarhelyen megalakított Néppártot, minden akadályoztatás ellenére, tavaly nyáron sikerült beíratni a bukaresti táblabíróságon. „A két alakulatot közös érdekek vezérlik, és közös célok mentén lépnek fel” – jellemezte az EMNT és az EMNP viszonyát Toró T. Tibor. Hozzátette, immár a politikum és a civil szféra eszközeit egyaránt kihasználva, közös értékrend mentén folytathatják tevékenységüket, hiszen nemzeti értékrendben gondolkodó csapat áll a két alakulat mögött, akik két különböző szervezeti keretben bár, de azonos célokért küzdenek. „Az érdekérvényesítés egy új eszköze az Erdélyi Magyar Néppárt, amelyet a közösség kezébe adunk” – jelentette ki.

Üdvözlik az új magyar alkotmányt

A magyarországi helyzetről szólva a Néppárt megbízott elnöke kifejtette: a maguk részéről üdvözlik a január elején életbe lépett új magyar alkotmány, hiszen ezzel új korszak nyílik a magyar nemzet történetében. Örvendetes, hogy a magyar kormány felelősséggel viseltetik a határon túli magyarság iránt, és támogatja az autonómia-törekvéseket. Mint mondta, büszkék rá, hogy az EMNT javaslatainak egy része szövegszerűen is helyet kapott az Alaptörvényben. „Aktív nemzetpolitikára sarkall, és számos elem jelzi, hogy nem csak a 10 millió magyarországi Alaptörvénye, de az egész Kárpát-medencei magyar nemzeté is” – mutatott rá Toró T. Tibor. A Magyar Szocialista Párt tiltakozó akcióiról kifejtette: nevetséges, hogy azok, akik az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitikát „lebutították”, a 2004. decemberi sikertelen népszavazás felelősei így tiltakoznak a nemzetpolitikai fordulat ellen. „Határozottan szolidaritást vállalunk az új Alaptörvény kidolgozóival” – jelentette ki a politikus.

Februárban alakuló kongresszus

Az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökségének döntése szerint az alakuló kongresszust február 25-én Csíkszeredában tartják – jelentette be Toró T. Tibor elnök. Itt fogadják majd el a szervezeti és működési szabályzatot, a bővített programot, valamint a választási esztendő prioritásait is. Mint elmondta, januárban folytatódnak a helyi szervezetek megalakulásai, melyeket februárban a megyei szervezetek létrehozása követ. Az alapító elnök hozzátette: a párttörvény értelmében a helyi szervezetek székházait az önkormányzatok kellene biztosítsák, a Néppárt igénylései eddig azonban jobbára válasz nélkül maradtak.
Kiemelt figyelmet szentel továbbra is a Néppárt a verespataki bánya megnyitásának problémájának. Toró elmondta: kíváncsian várják, hogy a román kormány a magyar miniszterein keresztül milyen döntést hoz a verespataki bányaberuházás ügyében, amely egyben politikai és erkölcsi kérdés is a Néppárt számára. Az esetleges bányanyitás „nemzetbiztonsági veszélyforrás” lenne – mutatott rá az elnök.

Készülődés a választásokra

Toró közölte: a Néppárt az időközi választásokra is készül. A Hargita megyei választókerületben önálló jelöltet állítanak. „Az etnikai arányoknak köszönhetően nincs veszélyben a magyar képviselet, sőt a verseny serkent és munkára késztet” – jelentette ki a megbízott elnök. Mint fogalmazott, kusza a jogszabályi háttér, de a Néppárt értelmezése szerint törvényesen indíthatnak önálló jelöltet. „Semmiképp sem a megfonnyadt tulipán jele alatt indulunk” – tette hozzá Toró. A Néppárt Bihar megyében ugyanakkor már tavaly jelezte az RMDSZ-nek, hogy konszenzusos döntést, és pártoktól független jelölt állítását javasolják. „Most majd kiderül, hogy az RMDSZ együttműködési szándéka csak retorikai fogás, vagy komolyan vehető. Egyelőre a támogatásukra szólítanak fel, de még jelöltjük sincs. Nem akarjuk, hogy megint előhúzzanak egy kétes közéleti szereplőt a kalapból” – fogalmazott Toró. Kijelentette: korrupciós vádaktól mentes, a helyi közösségbe kellőképpen beágyazott, kreatív, a pártpolitikától független jelöltre van szükség. A Bihar megyében megüresedett képviselői szék esetében a kiírásra a törvény által előírt 90 nap január 17-én jár le, de volt már arra precedens, hogy a hatóságok megkerülték a törvényt, és elodázták a kiírást.

Bemutatkozott az EMNT új ügyvezető elnöke

Sándor Krisztina, a Tanács tavaly év végén megválasztott ügyvezető elnöke először vett részt sajtótájékoztatón Kolozsvárott. Erősödést, erősítést és fejlesztést ígért a Tanács keretében, ugyanakkor elmondta, konszolidált szervezetet vehetett át elődjétől, Toró T. Tibortól. Sándor Krisztina kijelentette: a társadalomszervező munkát folytatják, arra törekednek, hogy a már létező helyi rendezvények közös szervezése mellett a párhuzamosan dolgozó civil szervezetek munkáját is összehangolják, valamint a már elkezdett országos terveket folytassák. Az EMNT jelenléte 2012-ben is meghatározó lesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az ügyvezető elnök véleménye szerint a magyar honosítás igénylése a továbbiakban is az eddigi mértékben alakul, így szeretnék megismételni a tavalyi számokat.

Januárban országos elnökségi ülés

Az EMNT új országos elnöksége január folyamán megtartja első ülését, valamint a Választmány is ülésezik, amelynek tagjai az országos elnökség mellett a területi elnökök és a szakbizottságok elnökei is – ismertette az ügyvezető elnök. Decemberben a közép-erdélyi régió vezetésében is megtörtént a „staféta” átadása, és megalakult a területi egyeztetőtanács is. Ennek mintájára a partiumi és a székelyföldi régióban is hasonló egyeztetőtanácsok megalakítása van folyamatban – tette hozzá.

Az idei tervekről szólva az ügyvezető elnök kifejtette: az EMNT és a Néppárt szakmai hátterét a Bálványos Intézet keretein belül működő szakbizottságok fogják biztosítani. „Ebből is látszik, hogy a két szervezet együtt halad tovább” – mutatott rá Sándor Krisztina. Az EMNT idén hozza létre a Közszolgálati Szabadegyetemet is, amely jelölteknek, a közéletben aktív, közszolgálatot vállaló szereplőknek nyújt majd szakmai képzést.

Az EMNT háza táján történt stafétaváltásról az ügyvezető elnök kijelentette: „Az elmúlt időszakban a Magyar Ifjúsági Tanácsban tevékenykedő több fiatal is úgy döntött, hogy az ifjúsági szférában szerzett tapasztalatait, tudását a továbbiakban a civil politikai erőtérben kamatoztatja, s ezt egy szerencsés és természetes folyamatnak tartom”.


A jövő héten rendkívüli parlamenti ülésszakot tartanak
nyugatijelen.com/ Mediafax, 2012. január 19.

Emil Boc miniszterelnök szerdán azt nyilatkozta, hogy az USL-vel folytatott megbeszélésen úgy döntöttek, hogy jövő héten rendkívüli ülésszakra hívják össze a parlamentet; kiemelte, hogy a tárgyaláson elsősorban az előrehozott választásokról volt szó, kifejtette: ennek megszervezése elhúzódhat augusztusig.

Emil Boc megköszönte az ellenzék vezetőinek, hogy elfogadták a koalíció tárgyalásokra szóló meghívását, elmondta az USL-nek több kívánsága is volt, és a megbeszélések elsősorban erről szóltak, kiemelve, hogy erről a parlamentben tárgyalnak majd.

A miniszterelnök elmondta, az elfogadott döntés szerint a jövő héten rendkívüli ülésszakra hívják össze a parlamentet, mert ott a helye a konfliktusok feloldásának.

Gazdasági szempontból döntöttek egy tanács létrehozataláról, amelyben a hatalom és az ellenzék szakértői folytatnak párbeszédet a gazdaságról, figyelemmel követik, és megoldásokat keresnek a munkahelyteremtésre.

Politikai szempontból megvárják az Alkotmánybíróságnak a választások összevonásával kapcsolatos döntését, ezt követően döntenek majd a választások időpontjáról, hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kifejtette, a kormány kész havonta egyszer a parlament előtt beszámolni a meghozandó intézkedésekről, beleegyeznek a két ház szabályzatának módosításába oly módon, hogy helyet kapjon a „Kormány órája”.

Az előrehozott választások kapcsán Emil Boc elmondta, a kormány sorsáról a parlament dönt, és elemzik, mi jobb Romániának.


Az embereknek elegük van a „Băsescu-rezsimből”
Erdélyi Napló, 2012. január 18.


Múlt szombat óta országszerte tüntetnek az emberek, a jelenlegi kormány és Traian Băsescu államfő távozását követelve. A hétvégén Bukarestben a békésen tüntetők közé fiatal huligánok vegyültek, akik a csendőrséggel összecsapva csatatérré változtatták a román fővárost. Egyes becslések szerint több mint 250 ezer eurós kárt okoztak újságos butikok, fémkorlátok, villanyrendőrök és az utcai szegletkövek tönkretételével. A csendőrség több tíz randalírozót előállított, közülük néhányat előzetes letartóztatásba helyezett, a többségük azonban csak pénzbírságot kapott. A tüntetések azóta minden délután megismétlődnek, a csendőrség erélyes közbelépésének köszönhetően azonban hétfőn és kedden már nem történt jelentősebb rendbontás.

Az országos tüntetéssorozatot az új egészségügyi törvénytervezet vitája robbantotta ki. Raed Arafat orvos, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára az elmúlt héten több televíziós műsorban élesen bírálta a törvénytervezetet, amely szerinte tönkre teszi az elsősegélynyújtás eddigi rendszerét. Az államfő egy televíziós műsorban éles szóváltásba keveredett a köztiszteletnek örvendő, korszerű sürgősségi mentőszolgálatot a rendszerváltás után kiépítő Raed Arafat orvossal. A vita nyomán Arafat lemondott az egészségügyi minisztériumban betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről, s ezt követően az emberek több romániai nagyvárosban szimpátiatüntetést szerveztek az orvos mellett. (Raed Arafat kedden visszatért a minisztériumba.)

Politikai elemzők szerint az országos zavargások kirobbantó vezető szikrát maga Băsescu szolgáltatta önfejű magatartásával, nyilatkozataival, amivel egyértelművé tette, hogy a Boc-kormány tulajdonképpen bábkormány, amit az árnyékból ő igazgat.

Szombat estére Bukarest utcáin elszabadult a pokol. A tüntetést eredetileg a lemondott egészségügyi államtitkár melletti szolidaritásból, illetve az egészségügyi rendszer tervezett privatizálása ellen szervezték, azonban az ország nagyobb városaiban összesereglő emberek az életszínvonal drasztikus csökkenését, a növekvő nyomort, a 25 százalékkal megkurtított és az ígéretek ellenére több mint egy éve ki nem igazított fizetések miatt tüntettek.

A szombat esti megmozdulás idején országszerte a rohamrendőrséget is mozgósították, a tüntetők és a rendfenntartók azonban csak Bukarestben verekedtek össze, ahol könnygázt is bevetettek. Három rendőr megsérült.

Az összecsapások vasárnap még nagyobb hévvel folytatódtak. Több hírtelevízió egyenes adásban közvetítette az eseményeket. Az Egyetem téren – ahol már szombaton is incidensek voltak a csendőrök és a tiltakozók között – vasárnap este az utcára vonulók közül többen petárdákat lőttek a rohamrendőrökre, akiket üvegekkel és kövekkel is megdobáltak. A rendfenntartók könnygázzal és vízúgyúval válaszoltak. Az Egyetem térről szétoszlatott, zömmel fiatalokból álló erőszakos tüntetők a környező utcákban újabb bandákba szerveződtek, és mindent összetörtek, ami az útjukba került. A hétfői kárfelmérés szerint több mint negyedmillió eurónyi kár érte Bukarestet, ahol az Unirii és az Egyetem teret összekötő úton szalagkorlátokat, újságos butikokat vertek szét a tüntetők, több kirakatot bezúztak, vagy üzleteket rámoltak ki. A csendőrség csak éjfél után tudott véget vetni a fosztogatásnak. Az est során több tucat randalírozót állítottak elő. Kiderült, hogy sok köztük a focimeccsekről ismert rendzavaró. Néhányat letartóztattak, a többség pedig pénzbírságot kapott.

A hétfő délutáni, esti bukaresti tüntetést már csendőrkordon vette körül: a térre igyekvő tüntetőket megmotozták, és csak azokat engedték be, akiknél nem találtak agresszióra utaló tárgyakat. A több mint száz kiszűrt csendbontót azonnal elvezették.

Románia többi nagyvárosaiban is tüntetések voltak, de rendbontásra nem került sor. Az erdélyi városok közül Aradon, Kolozsváron és Temesváron volt nagyobb tüntetés, ott a tiltakozók száma meghaladta a félezret. Kisebb méretű tiltakozás volt mintegy tíz másik városban, egyebek között Marosvásárhelyen, Besztercén, Déván és Brassóban.
A tüntetőkkel szolidaritásukat fejezték ki a nagyobb szakszervezetek, és az ellenzéki balliberális pártszövetség is. A szocialista-liberális tömörülés csütörtökre nagy méretű megmozdulást tervez Bukarestbe. Mindkét párt vezetője előre hozott választásokat követel. Úgy vélik, a „Băsescu-rezsim” tarthatatlanná vált, az embereknek elfogyott a türelme.

Gabriel Liiceanu jeles román filozófus, híres közéleti személyiség szerint a román politikai közélet legnagyobb tragédiája az, hogy számos hibája ellenére Băsescunak és az általa képviselt rendszernek ma Romániában nincs alternatívája. A román közszolgálati adó, a TVR 1-es csatornájának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ellenzék ma a tüntetők hátán szeretne visszakerülni a hatalomba, azonban régi teljesítményük alapján részükről sem számíthatunk javulásra. Liiceanu szerint a Boc-kormány legnagyobb hibája az, hogy az elkerülhetetlen megszorításokat nem tudta érdemben kommunikálni az emberekkel.

Cristian Tudor Popescu közismert újságíró, sajtóegyesületek vezetője, a Gândul című internetes újság vezető publicistája szerint a tüntetések mögött egyértelműen országos elégedetlenség áll. Popescu úgy véli, Traian Băsescu a román politika minden hitelét eljátszotta az emberek előtt. Szerinte nem az a kérdés, hogy ki kerül kormányra, hanem az, hogy az embereknek elegük van a jelenlegi hatalomból, amely megszorításokat megszorításokra halmozva, zsákutcába vezette Romániát.

 

Egy órás beszédében Traian Băsescu nem szólt a tiltakozásokról
Krónika, 2012. január 19.


Románia számára érthetetlen a Schengeni övezethez való csatlakozást illető döntés késése, hiszen az ország minden szükséges feltételnek eleget tesz – jelentette ki Traian Băsescu a Bukarestben akkreditált nagykövetekkel való csütörtöki találkozóján. Az államfőnek ez az első nyilvános megjelenése a hetedik napja tartó kormány- és elnökellenes tüntetések kezdete óta, Băsescu azonban nem hozta szóba a külföldről is figyelemmel követett tiltakozásokat.

„Meglepő, hogy habár az Európa Tanács előtt októberben és decemberben is felvetettük a Schengeni-övezethez való csatlakozásunk kérdését, erről máig nem született döntés, pedig minden feltételnek eleget teszünk” – mondta Traian Băsescu csütörtökön.

Az államelnök ugyanakkor megalapozatlannak nevezte, hogy az unió kilenc tagállama továbbra is korlátozza a román állampolgárok külföldi munkavállalását. Mint mondta: Románia számára továbbra is e korlátozások feloldása a cél.

A találkozón Băsescu a 2012-es reformok egyik legfontosabb tételének nevezte az új egészségügyi törvény véglegesítését. Fontosnak nevezte az ország közigazgatási átszervezését is, amelyre szerionte akkor kerülhet sor, ha a politikai feltételek adottak lesznek.

Az államfő szólt a 2011-es év nehézségeiről, a gazdasági válságról, Románia gazdasági helyzetéről, az európai alapok lehívásának fontosságáról és az ország külpolitikai prioritásairól, de egy szóval sem utalt az immár hetedik napja folyó demonstrációkra.
 


Külföldi sajtó Magyarországról - Amerikai, belga, francia, lengyel, német, osztrák és brit lapok a magyar gazdasági és politikai helyzetről
MTI, 2012. január 18.


- Szerdán is számos amerikai, belga, francia, lengyel, német, osztrák és brit lap foglalkozott a Magyarországgal kapcsolatos EU-eljárásokkal.

Az amerikai sajtóban a The New York Times idézte a belga külügyminisztert, aki szerint az EU-nak a tagállamok estében a gazdaságiak mellett a politikai kritériumok teljesítését is ellenőriznie kell. A The Wall Street Journal szerint az uniós jogszabályok betartatásáért felelős bizottság nem érintett egy sor olyan változtatást, amely az emberi jogi csoportok szerint azzal fenyeget, hogy a Fidesz megerősíti hatalmát a magyar politikai rendszerben.

A német sajtóban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap A kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen című írásban számolt be a kifogásolt törvényekről. A demokrácia és a pénztárca körüli aggodalomról című írásban kiemelték, a kormányban nemcsak az uniós partnerek csalódtak, hanem - közvélemény-kutatások szerint - sok magyar is. Georg-Paul Hefty Felelősség című kommentárban emelte ki, hogy Orbán Viktor felszólalása az EP-ben az intézmény felértékelődésével egyenlő, hiszen "a nemzeti parlament iránti kormányzati felelősség" ezzel a lépéssel az uniós "tagállamok európai felelősségévé válik". A Die Welt című konzervatív lap Az EU eljárást indít Magyarország ellen címmel számolt be az EB döntéséről, idézve a német kormány emberi jogi megbízottját, aki aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás függetlenségét és a véleménynyilvánítás szabadságát illetően. "A médiatörvényt át kell dolgozni" - jelentette ki. A Financial Times Deutschland című lap Európa bemelegít Magyarország ellen címmel számolt be a kötelezettségszegési eljárásokról, megjegyezve, egyes EP-képviselők keményebb intézkedést fontolgatnak. A Handelsblatt című lap az EB nyomás alá helyezi a magyar kormányt címmel számolt be az EU-eljárásokról, amelyek célja, hogy "az erény útjára kényszerítsék Budapestet". A Der Tagesspiegel című liberális lap az EB döntéseiről szóló beszámoló mellett kommentárt is közölt, amely szerint "a központi bank és az igazságszolgáltatás függetlenségének a megnyirbálásával szakadt el a cérna" a Bizottságnál. A Berliner Zeitung című baloldali lap az EB döntéseiről szóló cikk mellett Az EU megfékezheti Orbánt című kommentárban megállapította: a magyar parlamenti ellenzék "erőtlen, az ellenzék az utcákon pedig - még - gyenge", így csak az európai intézmények tudják a miniszterelnököt "a szabályok és jogi normák betartására kényszeríteni." A Spiegel Online-nak Az Európai Kelet jobbra fordul című cikke szerint "az EU eljárást indít Budapest ellen, mert félti a demokráciát, pedig a baj sokkal nagyobb: Kelet-Európa többi részén is törnek előre a populisták és a nacionalisták."

A belga sajtóban a La Libre Belgique című lap idézte a Médiatanács közleményét, mely szerint a Klubrádió licencengedélyét semmilyen hatóság nem vonta vissza. Azt is idézték, hogy a rádió frekvenciahasználati joga 12 év után végérvényesen lejárt, és világos feltételekkel írtak ki pályázatot, a hatályos jogszabályok szerint.

A francia sajtóban a liberális Le Monde idézte Viviane Reding EU-biztost, aki szerint csak a kérdéses törvények módosítása nyugtathatja meg a Bizottságot. A konzervatív Le Figaro szerint Orbán Viktor azért megy Strasbourgba, hogy "szembeszálljon Európával". A Libération úgy véli, Orbán Viktor a teljes jobboldal egységesítése érdekében többek közt retorikája egy részét a szélsőségesektől veszi át.

Az osztrák sajtóban a Die Presse szerint az Európai Unió frontális támadása a magyar alkotmány ellen nemcsak külpolitikai dilemma elé állítja Orbán Viktort: a magyar kormányfő belpolitikai síkon is sarokba van szorítva. Külön kommentárban a lap rámutatott: Orbán új Magyarországot épített föl, amelyben sorra erodálták a hatalmi ágak szétválasztását. A Der Standard feltűnőnek nevezte, hogy az "Orbánhoz közel álló üzletemberek által irányított médiumok újabban erőteljesen szítják az EU-ellenes hangulatot. A lap kommentátora úgy véli, hogy megnőtt a magyar államcsőd veszélye. A Kuriernak nyilatkozó Johannes Hahn EU-biztos leszögezte: a magyar kormány demokratikus választás nyomán került hatalomra, az általa hozott intézkedéseknek azonban összhangban kell állniuk az uniós joggal. A svájci sajtóban a Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán egyes bírálói nem érik be a három pont miatt indított eljárással, hanem az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást sürgetnek, ám ez a követelés túlzott.

A lengyel sajtóban Jerzy Buzek a Gazeta Wyborczaban közölt interjújában kiemeli, hogy a magyar kormány politikája csak az előzmények, egyebek közt a elődöktől átvett ország súlyos gazdasági helyzetének figyelembevételével értékelhető.

A brit sajtóban a The Times szerint Magyarország meghajolt az Európai Bizottság hatalmas nyomása előtt, és közölte, hogy hajlandó változtatni néhány újonnan meghozott törvényén. A The Daily Telegraph című lap Magyarországot csőd fenyegeti, ha az EU elveszíti türelmét címmel jelentetett meg írást. A The Economist című  hetilap Budapest kontra Brüsszel című cikkében azt írták: a magyarok hozzászoktak az idegen uralomhoz. Időnként lakosai segítik a megszállókat, másszor az útjukba állnak. Általában mindkettő igaz volt valamennyire. Ez a hagyományos taktika azonban kevésbé sikeres az ország jelenlegi hűbérura, az EU alatt, különösen azt figyelembe véve, hogy az ország önként csatlakozott a klubhoz. A The Guardian című baloldali lap Orbán Viktor tönkretette Magyarország 1989-es álmait című cikkben azt írta, hogy Európának - szigorúan ragaszkodva alapvető törvényei és normái tiszteletben tartásához - továbbra is reagálnia kell arra kihívásra, amelyet Magyarország intéz ellene.

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google