|
EP-ALELNÖK
"Ez egy anakronizmus az egyesült Európában"
EuroAstra Internet Magazin, 2011 június 13.
Politikai hisztéria és hecckampány folyik - így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt. Mint mondta, állampolgárságától és alelnöki posztjától is megfosztanák, számos uniós vezetőnél is feljelentették őt ugyanezen ok miatt.
Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani - nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Mint mondta: "nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi".
A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az "egy anakronizmus" az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
"Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy Székelyföld márpedig nem létezik, és román-ellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy Partiumban, itt, Európában" - hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: "nem fogy ki" a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy "posztkommunista politikus", amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Basescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. "A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daul-nál, a néppárti frakcióvezetőnél, a székelyföldi képviseleti iroda miatt" - mondta Tőkés László a Közbeszédnek nyilatkozva.
Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.
Tőkés: a jövő márpedig a székely autonómiáé
kitekinto.hu, 2011. június 13.
Politikai hisztéria és hecckampány folyik – így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
„Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani" – nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi". A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az „anakronizmus" az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában" – hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: „nem fogy ki" a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus", amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Băsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt" – mondta Tőkés László.
Tőkés tiltakozik az RMDSZ kíváncsiskodása miatt
Szabadság, 2011. június 14.
Tiltakozását és megdöbbenését fejezte ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici ügyvéd közjegyző jelenlétében felhatalmazta Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az új magyar párt bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Az EMNT elnöke emlékeztet arra, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többször is kijelentette: „az RMDSZ a bíróságon nem akadályozza az új magyar párt bejegyzését". A szövetségi elnök kijelentését mind Borbély László politikai alelnök, mind Kovács Péter főtitkár megerősítették – emlékeztet továbbá Tőkés. „Ezt szem előtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterű és ellenséges érzületű román magánszemély gyanús közreműködését veszi igénybe a vele szövetségben álló EMNT által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot – s talán minisztériumi apparátust – sem kímélve ellenőrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat" – olvasható a közleményben.
A Krónika és a Háromszék című napilap megírta, hogy a román ügyvéd közjegyző előtt hatalmazta fel Budai Richárdot és Novák Leventét arra, hogy a törvényszéken tanulmányozzák az aláírásokat. A két érintett nem tagadta, hogy jártak a törvényszéken.
Novák Levente úgy nyilatkozott a Háromszéknek, hogy testvérét átverték, ugyanis egyik barátja kérte meg, írjon alá valamit, a testvére pedig úgy tudta, azért írja alá a dokumentumot, hogy a barátja megtarthassa munkahelyét a demokrácia központokban. Novák elmondása szerint testvére kézjegye valóban szerepelt az új pártot támogatók listáján. Budai – mint mondta – arra volt kíváncsi, hány bukaresti magyar támogatta az új párt bejegyzését. Hangsúlyozta: nem felső pártutasításra járt el, hanem saját elhatározásából, ami miatt „fentről le is teremtették".
Az új magyar párt bejegyzését két szervezet és egy magánszemély, a jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért és Egy Jobb Társadalomért Párt, valamint a Dan Diaconescu által bejegyezni tervezett Nép Pártja, illetve az ügyvéd támadta meg. Az első, érdembeni tárgyalásra csütörtökön kerül sor a bukaresti törvényszéken.
EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Az RMDSZ áll a Tőkés-párt megóvása mögött?
Krónika, 2011. június 10. – Rostás Szabolcs
Hozzáfért az RMDSZ az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése érdekében összegyűjtött és a bukaresti törvényszékhez benyújtott támogató aláírásokhoz. A Krónika birtokába jutott dokumentumok szerint az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök egyik közvetlen munkatársa attól a személytől kapott felhatalmazást az EMNP-dosszié áttanulmányozására és lefényképezésére, aki megóvta a Tőkés Lászlóhoz közelálló alakulat létrehozását.
Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök azt állítja, a szövetség felső vezetői nem tudtak egyéni akciójáról. Tőkés tegnap megdöbbenésének adott hangot a történtek kapcsán, és a demokrácia megcsúfolásának nevezte az RMDSZ politikai magatartását, ennek ellenére érdemi összefogást javasol az erdélyi magyar politikai alakulatok között.
Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drăghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak. Lapunk információi szerint Adrian Drăghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét (a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette művelődési minisztérium tanácsadóját), hogy közösen vagy külön-külön bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét.
Drăghici egyébként külön felhatalmazta arra is a dokumentumban megbízottjainak nevezett RMDSZ-es tisztségviselőket, hogy az aláírási íveket is áttanulmányozzák. A hitelesített felhatalmazás alapján Budai és Novák Levente már másnap, május 18-án írásban kért – majd ez alapján kapott – engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknőjétől a pártdosszié tanulmányozására és lefényképezésére. Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor május 4-én, az EMNP létrehozását támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta: a szövetség nem tervezi, hogy megtámadja a törvényszéken az új párt bejegyzését. Június elején Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke (a bejegyzés előtt álló néppárt ideiglenes elnöke) lapunknak elmondta: információik szerint az RMDSZ megbízásából csapatok keresik fel azokat a Kárpátokon túli megyékben élő személyeket, akik kézjegyükkel látták el az EMNP bejegyzését támogató íveket. Ezek a személyek aztán arról próbálják meggyőzni az aláírókat, nyilatkozzák azt, hogy a kézjegyüket meghamisították, vagy kényszerítették őket arra, hogy támogassák az új párt bejegyzését. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára akkor alaptalannak nevezte a vádakat, és értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EMNT képviselői miért aggódnak, ha valaki megkérdőjelezi az aláírások hitelességét.
Budai Richárd a Krónikának megerősítette, hogy betekintést kapott az EMNP-dossziéba, kíváncsiságát pedig azzal indokolta: tudni akarta, milyen az új alakulat támogatottsága a bukaresti magyarok körében. „Megnyugodtam, hogy az aláírók között nagyon kevés a magyar név, az aláírások viszont eléggé egyformák" – nyilatkozta az RMDSZ bukaresti elnöke, nem rejtve véka alá azt sem, hogy ő kereste meg Adrian Drăghici-et a felhatalmazás végett, a megbízás nélkül ugyanis több időbe került volna, amíg betekinthet a dossziéba. Budai azonban azt állítja, korábban nem ismerte az EMNP bejegyzését megóvó bukaresti ügyvédet, annak nem is említette, hogy RMDSZ-es tisztségviselő, ama felvetésünkre pedig, miszerint az EMNT vezetői az új párt Kárpátokon túli támogatóinak „megkörnyékezésével" vádolják az RMDSZ-t, az elnök leszögezte: ő egyetlen aláírót sem keresett meg. Budai a Krónikának elmondta: az akcióról előzetesen nem egyeztetett az RMDSZ-szel, emiatt a szövetség vezetői „leteremtették", miután az ügy nyilvánosságra került. „Tudom, hogy akciómmal számos értelmezésnek adtam helyet, de bukaresti RMDSZ-elnökként tulajdonképpen a saját tevékenységemet akartam felmérni, hogy az itteni ezer RMDSZ-tag közül esetleg hányan pártoltak át az új alakulatba.
Ha leplezni akartam volna a dolgot, mást küldtem volna magam helyett a dosszié átvizsgálására" – állapította meg Budai. Lapunk megkeresésére Adrian Drăghici azzal magyarázta az EMNP bejegyzésének megóvását, hogy „elege lett a Romániában zajló törvénytelenségekből". „Egyszerűen nem tűröm tovább a romániai politikusok huncutságokon, korrupción és illegalitáson alapuló ténykedéseit. Személyesen beszéltem olyan emberekkel, még rendőrrel is, akik elmondták: nem támogatták aláírásukkal ennek a pártnak a létrejöttét" – nyilatkozta lapunknak a bukaresti ügyvéd, kérdésünkre hozzátéve: most először nyújtott be fellebbezést a törvényszéken egy pártbejegyzés ügyében. Drăghici hangja meglehetősen ingerültté vált, amikor azt firtattuk tőle: tudomása volt-e arról, hogy a pártdosszié áttanulmányozására általa felhatalmazott két személy egy másik politikai alakulat tisztségviselője (a szervezet nevét nem közöltük vele). „Engem nem érdekelnek a politikai játszmák. Ha engem arra köteleznek Romániában, hogy ne hágjam át a törvényeket, én sem akarom, hogy egy pártot okirat-hamisítással lehessen létrehozni" – szögezte le az ügyvéd.
Tőkés felháborítónak tartja, hogy az EMNP-dossziéhoz hozzáfért az RMDSZ
Transindex, 2011. június 14.
Nyilatkozatban reagált Tőkés László arra a hétvégi hírre, mely szerint Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője és Novák Levente, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadója felhatalmazást kapott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici román ügyvédtől arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Tőkés közleményében arra emlékeztet, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök több ízben kijelentette, hogy az RMDSZ a bíróságon nem akadályozza a párt bejegyzését, és ezt mind Borbély László politikai alelnök, mind Kovács Péter főtitkár ismételten megerősítették.
"Ezt szem előtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterű és ellenséges érzületű román magánszemély gyanús közreműködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot – s talán minisztériumi apparátust – sem kímélve ellenőrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat" - nyilatkozta Tőkés.
Tőkés továbbá azt sejteti, hogy a Demokrácia Központok pénzügyeinek ellenőrzése RMDSZ-es megrendelésre történt, hiszen a pénzügyőrséget egy, a szövetség által kinevezett személy, Ladányi Árpád Csaba vezeti. Szerinte az Evenimentul Zilei napilapnak is RMDSZ-es források szivárogtatták ki a magyarországi támogatásokról szóló információkat. "A kialakult helyzet alapján újból csak bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR – ha önös érdeke úgy diktálja – sokkal közelebb áll többségi „partnereihez", mint az erdélyi magyar közösségből való, saját Testvéreihez..." - áll Tőkés közleményében.
Az EMNT elnöke hozzáteszi: "a nemzeti szolidaritás hiányán túlmenően ez a politikai magatartás a demokrácia megcsúfolását is jelenti egyben, ekképpen egész erdélyi magyarságunk kétszeres szégyene. Bő húsz esztendővel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését. Mert milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha – ezzel szemben – mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!"
Továbbá felszólítja az RMDSZ vezetőit, hogy "az ilyen típusú akcióknak egyszer s mindenkorra vessenek véget" és tegyenek azért, hogy az erdélyi illetve az összmagyar nemzeti együttműködés szellemében létrejöjjön az összefogás. (hírszerk.)
Krónika: az RMDSZ betekintést nyert az EMNP-t támogatók névjegyzékébe
Transindex/Krónika, 2011. június 11.
Az RMDSZ hozzáfért a Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat és támogató aláírásokat tartalmazó, a Bukaresti Törvényszékhez benyújtott dossziéhoz - írja birtokába jutott dokumentumok alapján a Krónika napilap.
A dokumentumok alapján a Krónika arra a következtetésre jutott, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyik közvetlen munkatársa az EMNP bejegyzését megóvó Adrian Draghici magánszemélytől kapott jegyző előtt hitelesített felhatalmazást az alakulóban levő párt bejegyzési dossziéjának áttanulmányozásához.
Egyébként az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen Draghici-on kívül a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt és a Nép Pártja nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken.
A Krónika információi szerint Adrian Draghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján megbízottjainak nyilvánítva felhatalmazta Budai Richárdot és Novák Leventét, hogy az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2011-es számú dossziét, illetve a támogató aláírásokat tartalmazó íveket közösen vagy külön-külön bármikor átnézhessék, illetve lefényképezhessék.
A Krónika szerint a felhatalmazás alapján Budai és Novák Levente már másnap, május 18-án írásban kért engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknőjétől a dosszié tanulmányozására és lefényképezésére.
A Krónika emlékeztet Kelemen Hunor egy múlt hónapi, kolozsvári sajtótájékoztató alkalmából tett kijelentésére, mely szerint a szövetség nem szándékozik megtámadni az EMNP bejegyzését. Majd a Toró T. Tibor által elmondottakról ír, miszerint RMDSZ-es aktivisták megfélemlítés révén akarják rávenni a Kárpátokon túli megyékben élő aláírókat, hogy vallják azt, hamisították kézjegyüket, vagy aláírásra kényszerítették őket az EMNP-bejegyzésben érdekeltek.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára Toró nyilatkozatát követően a Facebook-on az sejtette, abszurdum Toró feltételezése. "Aki elhiszi, hogy vannak a Hargitán megedzett RMDSZ-kommandók, akik riogatják az új párt támogatóit, azoknak mondhatok bármit" - írta az EMNP létrehozását kezdeményező Tőkés László sajtóreferensének, Demeter Szilárdnak.
A Krónika kérdésére Budai Richárd nem tagadta, hogy betekintés kapott az EMNP-dossziéba. Hozzátette, azért volt kíváncsi a dosszié tartalmára, mert szerette volna tudni, hogy a bukaresti magyarság köréből hányan támogatták aláírásukkal az EMNP létrehozását.
„Megnyugodtam, hogy az aláírók között nagyon kevés a magyar név" – nyilatkozta az RMDSZ bukaresti elnöke a Krónikának. Azt is elmondta, hogy ő kereste meg Adrian Draghici ügyvédet a felhatalmazás végett, a megbízás nélkül ugyanis több időbe került volna, amíg betekinthet a dossziéba. Budai leszögezte: ő egyetlen EMNP-t támogató aláírót sem keresett meg. Budai a Krónikának azt is elmondta, hogy az RMDSZ vezetőség nem vette jó néven az akcióját, amiért az ügy nyilvánosságra kerülését követően elmarasztalták.
Hamisított román aláírások az EMNP listáin?
Új Magyar Szó, 2011. június 14.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található – árulta el lapunknak Budai Richárd.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található – árulta el lapunknak Budai Richárd. A bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, a bejegyzés előtt álló párt szellemi vezére tegnap közleményben sérelmezte, hogy az EMNP bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici ügyvéd közjegyző előtt hatalmazta fel Budayt és Novák Levente művelődési miniszteri tanácsadót az EMNP bejegyzési iratcsomójának tanulmányozására.
„Bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR – ha önös érdeke úgy diktálja – sokkal közelebb áll többségi partnereihez, mint az erdélyi magyar közösségből való, saját Testvéreihez" – fogalmaz Tőkés. Az RMDSZ ellenpártját szervezgető politikus „a nemzeti szolidaritás hiányát" kéri számon az RMDSZ-en, és felszólítja, hogy „tegye félre a szűkkeblű pártpolitikát", tegye lehetővé „az érdemi összefogás" megteremtését.
Budai Richárd az ÚMSZ-nek Tőkés vádjai kapcsán kifejtette: őt a magyarság legitim érdekképviseletének területi vezetőjeként a szerveződő magyar ellenpárt bukaresti támogatottsága érdekelte csupán. „Az aláíráslisták alapján megállapítható, hogy több mint nyolcezer bukaresti magyarból mindössze ketten írták alá a Tőkés-párt támogatólistáit, ha ők egyáltalán magyarok, mert ez sem biztos. A mintegy nyolcszáz román nevű személy aláírása pedig gyanúsan egyforma" – tette hozzá Budai.
RMDSZ
Elfogadhatatlan a régióátszervezés – Kilép az RMDSZ?
Háromszék, 2011. június 11. – Farcádi Botond
Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ háromszéki területi szervezete a Demokrata Liberális Párt által előterjesztett, Románia közigazgatási felosztására vonatkozó javaslatot. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetőségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyéről szóló elképzelésükhöz.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének állásfoglalása szerint elfogadhatatlan a nyolc megyéről szóló javaslat. Szükséges ugyan a közigazgatási reform, de azt tárgyalásoknak, széles körű társadalmi konzultációnak kell megelőznie.
Emlékeztetnek: az RMDSZ által a parlament elé terjesztett törvény a régiók történelmi, kulturális, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. A DLP tervét azért tartják elfogadhatatlannak, mert az gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. Az egyetlen elfogadható változatnak azt tartják, hogy Dél-Tirolhoz hasonlóan Székelyföld különleges státussal rendelkező régiót alkosson, és különálló entitás legyen a Szilágyság és a Partium is. Nemzetpolitikai kérdésről lévén szó, felkérnek minden székelyföldi politikai és civil szervezetet, csatlakozzék az állásfoglaláshoz, és a következő időszakban egységesen lépjenek fel.
Elutasítja a nyolc nagy megye ötletét az RMDSZ országos vezetősége is. Kelemen Hunor elnök a háromszéki önkormányzati vezetőkkel tartott ojtozi találkozóján leszögezte: visszautasítják a demokrata-liberálisok azon szándékát, hogy a kisebbségi törvényhez csatolt áruként hozzáteszik a közigazgatási felosztás tervezetét. „Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak" – fogalmazott a szövetségi elnök.
RMDSZ-tisztségviselők ellenőrizték az EMNP által összegyűjtött aláírásokat
Háromszék, 2011. június 11. – Farkas Réka
Az RMDSZ tisztségviselői vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit. A Háromszékhez eljutott dokumentumokból kitetszik, a pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is.
A két érintett nem tagadta, hogy járt a törvényszéken, és megvizsgálta az EMNP bejegyzési iratcsomóját. Novák Levente elmondta, azért kérte ügyvédkollégája, Adrian Drăghici felhatalmazását, mert testvérét Nyárádszeredában megvezették, azt hitte, más dokumentumot ír alá, amikor kézjegyét adta az új párt bejegyzéséhez. „A testvéremet a barátja kérte, írja alá az ívet, azt hitte, így azt támogatja, hogy az illető megőrizheti állását a Demokrácia Központban. Félrevezették, és ő jóhiszeműen aláírta. Ezt akartam ellenőrizni, és valóban ott volt a kézjegye" – mondta el Novák Levente. Kétszer is bent járt két-három héttel ezelőtt, de tagadta, hogy másolatot készítettek volna az ívekről. Novák Levente megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan került kapcsolatba Drăghici-csel, ki kit keresett meg.
Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti elnöke elmondta, őt a kíváncsiság vezette Drăghici-hez, gyakran járt a bukaresti magyarok közé templomba, a Petőfi-házba, iskolába, de aláírásgyűjtésről nem hallott, ezért akarta látni, kik támogatták az új pártot. Megkereste ügyvédkollégáját, és meghatalmazást kért tőle – mondta el a Háromszék érdeklődésére –, kétszer is bement a törvényszékre, főleg a bukaresti aláírásokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy alig akad magyar a támogatók között, no meg véleménye szerint a kézjegyek is eléggé egyezőek. Fénymásolatot a párt alapszabályzatáról, programjáról készített, az aláírásokról nem, de azt nem is tehette, mert a törvény nem engedi – mondotta. „Meg is feddtek fentről, hogy miért kellett nekem odamennem, de felnőtt ember vagyok, és szabad akaratom van. Kíváncsi voltam, ezért néztem meg a dokumentumokat, és ez szerintem természetes" – magyarázta, igaz, nem akarta pontosítani, milyen „fentről" és ki feddte meg.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke – aki megbízottként irányítja az új párt bejegyzését – megdöbbenéssel értesült arról, hogy „a jelek szerint az RMDSZ-nek mégis köze van az EMNP elleni óvásokhoz". „Szerettük volna elhinni, amit Kelemen Hunor, Borbély László és Kovács Péter nyilatkozott, hogy nincs közük ehhez" – mondta el Toró megkeresésünkre. Kiemelte, elemzik a helyzetet, látni kívánják a dokumentumokat, és azt követően állást foglalnak az ügyben.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt és Adrian Drăghici magánszemélyként nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi chartájának előírásait kérte számon az EMNP-től. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Múlt héten már felröppent a hír, hogy RMDSZ-esek próbálják aláírásuk visszavonására biztatni a párt támogatóit, ám a szövetség legfelsőbb vezetői akkor tagadták a vádakat, elhangzott, nem állt módjukban hozzáférni az aláírási ívekhez.
ROMÁNIA
Nagy magyarellenes tüntetések készülnek Romániában
mediatica.ro, 2011. június 13.
Nem tűrik el a románok, hogy lenyomják a torkukon a kisebbségi törvényt.
A Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu azt mondta, ha a kormány felelősségvállalással átviszi a jogszabályt, ahogy az RMDSZ követeli, méreteiben jelentős tiltakozó megmozdulásokat szerveznek.
„Sem erkölcsileg, sem történelmi szempontból sincs joga Románia egyetlen kormányának sem, hogy autonómiát biztosítson Hargita, Kovászna és Maros megyének. Ezzel vége lenne az ország egységes és oszthatatlan jellegének. Ha ez megtörténne, készen állunk hatalmas tiltakozó akciók szervezésére" – jelezte közleményében a konzervatív párti politikus.
Bogdan Diaconu felszólította a románokat és civil szervezeteiket, hogy álljanak készen határozottan nemet mondani a román nemzeti érdek elárulására és az ország szétdarabolási szándékára. A Konzervatív Párt alelnöke szerint Románia modellértékű Európában a kisebbségi jogok tiszteletben tartása szempontjából, „bármilyen további engedmény nem a magyarság érdekeit, hanem szélsőséges politikusok ambícióit szolgálja".
Bogdan Diaconu szerint Románia Magyarország vazallusa lett, az országot hazaárulók irányítják, akik egyetlen célt követnek, éspedig, hogy minél tovább kormányon maradjanak.
Megállapodás a kisebbségi törvénytervezet módosításáról
MTI, 2011. június 10.
Megállapodott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a többi romániai nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő parlamenti frakcióval arról, miként módosítják a parlament előtt lévő és elfogadásra váró kisebbségi törvénytervezetet – írta pénteken az Új Magyar Szó című napilap.
A Bukarestben megjelenő újság tudósítása szerint azt követően kellett tárgyalnia az RMDSZ-nek a többi nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő honatyák parlamenti frakciójával, hogy ez utóbbiak váratlanul módosító javaslatokat terjesztettek be.
Ezt a jogszabályt június végéig kellene elfogadnia a román képviselőháznak a román kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ egyezsége szerint. A határidő nagyon szoros, ezért a magyar szervezetet meglepték a többi nemzeti kisebbség frakciójának módosító javaslatai.Varujan Pambuccian, ez utóbbi frakció vezetője a lapnak elmondta: nem voltak elvi nézeteltéréseik az RMDSZ-szel, így hamar megállapodásra jutottak. Tájékoztatása szerint az egyik legfontosabb javaslatuk az volt, hogy a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala autonóm intézménnyé alakuljon a törvény módosítása révén, ami azt jelenti, hogy a hivatal vezetőjét nem a kormány, hanem a kisebbségek jelölik, az igazgató fő hitelutalványozó lesz, és az intézmény költségvetési forrásokon kívüli pénzekre is pályázhat.
A kisebbségek közötti megállapodás ellenére azonban még mindig kérdéses, hogy a június végéig tartó tavaszi ülésszak lezárásáig sikerül-e elfogadni a jogszabályt a parlamentben, amitől az RMDSZ függővé tette a kormánykoalícióban maradását.
A jogszabály vitája kedden folytatódik a képviselőház emberjogi szakbizottságában, és jövő péntekig kell elkészülnie a tervezetről szóló szakbizottsági jelentésnek, amely a tervezet elfogadását vagy elutasítását javasolja majd a képviselőháznak.
Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő kételyeinek adott hangot, hogy jövő péntekig elkészülhet a szakbizottsági jelentés. A kisebbségi törvénytervezet ellen ugyanis a román pártok számtalan kifogást emeltek, a jogszabálytervezet hat éve van már a román törvényhozói testület asztalán.
A pénteki határidő túllépése esetén az RMDSZ javasolhatja, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze a parlament elé a tervezetet, ami azt jelenti, hogy nem lesz érdemi vita a törvényhozói testületben, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen.
Robbanhat a koalíció a régióátszervezés miatt
Krónika, 2011. június 14. – Babos Krisztina, Rostás Szabolcs
Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Băsescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné. További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne.
Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok" – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót.
Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba" – szögezte le a politikus.
Dél-Tirol státusával példálóznak
Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen" – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromiszszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.
Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük" – állapította meg lapunknak Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.
Băsescu konzultál a pártokkal
Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált" a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Băsescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában.
Antal: Dorin Florea kérjen bocsánatot!
Bocsánatkérésre szólította fel Dorin Floreát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy Marosvásárhely PDL-s elöljárója azt mondta: Kovászna és Hargita megyével ugyanabba a régióba tartozni olyan, mintha „két fogyatékossal látnál munkához". Antal szerint az amúgy Kovászna megyei születésű Florea valótlanságokat állít, hiszen Maros megyében az egy főre eső össztermék (GDP) nem magasabb, mint Hargita és Kovászna megyében, ugyanakkor ha a viszonylag szegény Maros a gazdagabb Brassóval és Szebennel tömörülne régióba, akkor az egy főre eső GDP magasabb lesz, emiatt a régió kevesebb támogatást kapna az EU-tól. „Ha Dorin Florea elég információval rendelkezne az uniós támogatási rendszerről, akkor éppen azért szállna síkra, hogy Maros megye két olyan megyével alkosson egy régiót, amelyekkel nemcsak kulturális és történelmi szempontból tartoznak együvé, hanem gazdasági fejlettség szempontjából is egy szinten vannak, mert így sokkal több pénzt tud lehívni" – szögezte le Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Bíró Blanka
ERDÉLY
Szemet szúró a magyar plakát Kolozsváron
Szabadság, 2011. június 11.
Pénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerződést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevű országos kampány óriáspannókon való népszerűsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerűsítő óriáspannót helyeztek el.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvű feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerkesztőségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: „a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvű hirdetések eltávolítására törekedik".
A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerősödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselői, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmű törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvű hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmű, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe – áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerződést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. „Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag" – összegzett Kovács Péter.
Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselője megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelősséget. – A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvű pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvű pannó elhelyezése? Én román nemzetiségű vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvű pannó? – nyilatkozta a reklámcég egyik vezető beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhető, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt.
A városháza a magyarokat is képviseli?
Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. „Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivője, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyező céget, mivel magyar nyelvű plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak „idegen" nyelvű szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az első intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Főváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idők légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az „Üdvözöljük Kolozsvárt!" feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték – Sorin Apostu előbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával – a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendőrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Főtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az eső. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élő magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Erről a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségű és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év előtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! – olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben.
MAGYARORSZÁG
Az LMP gyanúja szerint a Fidesz sajtóbirodalmat épít Erdélyben
MTI, 2011. június 10.
- Az LMP szerint az Orbán-kormány egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben - írja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Karácsony Gergely és Dorosz Dávid. A párt frakcióvezető-helyettese, valamint az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja úgy fogalmaznak: az erdélyi lapokat felvásárló "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány minden valószínűség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-től, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa.
A két képviselő sajtóhírekre hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz egy alapítványon keresztül médiahátteret épít Tőkés László alakuló pártjának, hogy ezzel saját politikai hátországát biztosítsa. "A Fidesz ezzel azt a megosztó politikát exportálja Erdélybe, amit az elmúlt húsz évben Magyarország alaposan megszenvedett. Ez ahhoz vezethet, hogy a magyarság parlamenti képviselete és több száz polgármesteri, helyi képviselő-testületi hely is veszélybe kerülhet" - jelenti ki a két politikus.
Kitérnek arra is, hogy a "Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat", amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-től a 250 millió forintos adományt a "határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére".
A közleményhez mellékelték a Szerencsejáték Zrt. adománylevelét is. A párt birtokába került dokumentum szerint a Szerencsejáték Zrt. tavaly december 10-én, egy nappal a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány hivatalos bejegyzése előtt már döntött a 250 millió forintos támogatásáról. A támogatás összegét a hivatalos indoklás szerint az alapítvány tevékenységi körében megfogalmazott cél érdekében, a határon túli magyar nyelvű sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használhatják fel.
A bíróság honlapján szereplő alapítványi névjegyzék adatai szerint a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány bejegyzése 2010. december 11-én emelkedett jogerőre. A Korda Éva Judit képviseletével működő szervezet a határon kívüli magyar nyelvű sajtótevékenység támogatására jött létre. A Budapesten működő alapítvány az Üllői út 102. szám alá van bejegyezve, ahová a Magyar Nemzet című napilap, a ClassFM és a Lánchíd Rádió is.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. június 2-án kiadott, a Székelyhon.ro portálon is megjelent közleménye szerint a cégben többségi tulajdont szerzett a budapesti bejegyzésű Határok Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány. A szöveg kitér arra, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft. vezető székelyföldi médiavállalkozás - az Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap című napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál – kiadója.
A Székelyhon.ro portálon ismertetett közleményt úgy folytatják, hogy a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány a Magyarország határain kívüli magyar nyelven folytatott sajtótevékenység, ezáltal a magyar nyelv ápolására jött létre. Az akvizíció célja az Udvarhelyi Híradó Kft. vezető piaci pozíciójának megerősítése - áll az akkor kiadott kommünikében.
A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap hírportálján június 3-án az jelent meg, hogy Székely Róbert, az Udvarhelyi Híradó Kft. ügyvezető igazgatója kérdésükre elmondta: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerősíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezető piaci pozícióját. A cikkben kitérnek arra is, hogy az ÚMSZ tudomása szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. Háromszéken, Kolozsváron és Besztercén terjeszkedne a jövőben.
A lapnak arra a felvetésére, hogy az alapítvány nevét sem az internetes keresőkben, sem a magyarországi Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében nem találták, Székely Róbert megemlítette, hogy a szervezet egyik "alapembere" Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet című budapesti napilap igazgató-főszerkesztője.
Az ÚMSZ azon kérdésére, hogy a tranzakció során jobboldali beállítottságúvá válnak-e a hírlapok, az ügyvezető igazgató határozott választ adott. "Ennek az alapítványnak semmi politikai színezete nincs. Hogy Liszkay Gáborék a Magyar Nemzetnél melyik párttal szimpatizálnak, az az alapítvány szempontjából semmit nem jelent. Azért vásárolták meg a hírlapok többségi tulajdonrészét, hogy összefogják és erősítsék a határon túli magyar lapokat" - közölte akkor Székely Róbert.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
„Székelyföld nem Románia" – tüntetés Londonban
Hargita Népe, 2011. június 14.
Nagy-Magyarország térképét és hosszú feliratokat feszített ki néhány tüntető egy londoni utca kerítésére, amelyeken azt állították, hogy „Székelyföld nem Románia". A demonstrálók azt mondták, ellenzik a trianoni békeszerződést, és mind banneren, mind szórólapokon igazságot követeltek Magyarországnak.
Székelyföld függetlenségét követelő tüntetésre került sor szombaton Londonban. A demonstrálók bannereket függesztettek ki, szórólapokat osztogattak, melyeken az állt, „Igazságot Magyarországnak", illetve hogy Székelyföld nem Románia – számolt be egy amatőr filmes helyszínen készített videója alapján a Gândul bukaresti napilap. A tüntetők úgy nyilatkoztak, ellenzik a trianoni békeszerződést, és kifüggesztették Nagy-Magyarország térképét. Az egyik plakáton megjelenő Székelyföld szó angol megfelelője egyébként többször is helytelenül szerepelt, a „székelyt" „LY" helyett csak „Y"-nal jelölve.
Tegnap a román külügyminisztérium közölte, a londoni tüntetésen, „amelynek témája Nagy-Magyarország 91 évvel ezelőtti felosztása volt", 7-8 személy vett részt. „A londoni román nagykövetség kérésére a Metropolitan Police tájékoztatott bennünket, hogy június 11-én 15.00–17.00 óra között Londonban a Whitehall részen lezajlott egy tüntetés, amelyet egy magánszemély, Karaly András jelentett be a hatóságoknak. A megmozdulás célja volt felhívni a brit közvélemény figyelmét Nagy- Magyarország 91 évvel ezelőtti feldarabolására" – tájékoztatta a Mediafaxot a külügyminisztérium. A külügy azt állítja, a brit hatóságok szerint „bár a bejelentésben 60 személy részvétele szerepelt, valójában 7-8 személy volt jelen, akik bannereket és zászlókat tettek ki angol, magyar és román üzenetekkel".
A külügy azt is kifejti, a brit rendőrség azért nem tájékoztatta a tüntetést megelőzően a román nagykövetséget, mert az igénylő bejelentésében nem történt utalás Romániára.
„Ugyanakkor megjegyezzük, Nagy-Britannia fővárosában naponta vannak tüntetések különböző célokkal, ezek megszervezéséhez nincs szükség semmilyen előzetes jóváhagyásra a helyi hatóságoktól, legfeljebb azt kell bejelenteni, hány résztvevő lesz, hol és mennyi ideig tart majd a tiltakozás; nagyon sok a spontán tüntetés és a brit törvények szerint ezek nem tiltottak, ha nem zavarják a közrendet" – fűzte hozzá a Külügyminisztérium.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Koalíciós térképháború
Új Magyar Szó, 2011. június 14. – Cs. P. T., M. Á. Zs.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) közeli információk szerint a koalíciós tanács mai ülésén a nagyobbik kormánypárt zsarolni készül az RMDSZ-t: azt javasolják majd, hogy a Boc-kabinet még ebben a parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénnyel „egy csomagban" vállaljon felelősséget az ország területi-közigazgatási átalakításáról szóló jogszabályért is.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) közeli információk szerint a koalíciós tanács mai ülésén a nagyobbik kormánypárt zsarolni készül az RMDSZ-t: azt javasolják majd, hogy a Boc-kabinet még ebben a parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénnyel „egy csomagban" vállaljon felelősséget az ország területi-közigazgatási átalakításáról szóló jogszabályért is.
Nyolc szupermegye
A PDL-féle megyésítési elképzeléseket Ioan Oltean, a párt főtitkára ismertette a hét végén. E szerint az átszervezés nyomán a megyék száma 41-ről 8-ra csökkenne, határaik pedig egybeesnének a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határaival. Az új megyék székhelyei Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lennének.
A PDL-s tervezet szerint a jelenlegi megyei tanácsok hatásköreit a helyi tanácsok vennék át, az újonnan megalakuló „szuper-megyeitanácsok" elnökét és tagjait is a lakosság választaná meg, elsődleges feladatköre pedig a regionális fejlesztési projektek koordinálása lenne. „Mi azt szeretnénk, hogy a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy mi, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok" – fogalmazott Oltean.
Szakad a koalíció?
A PDL-főtitkár bejelentése váratlanul érte a nyolcmegyés felosztást következetesen elutasító RMDSZ vezetőit, ezért Markó Béla miniszterelnök-helyettes Emil Boc kormányfővel próbálta tisztázni a helyzetet. Boc megnyugtatta Markót, hogy az Oltean által ismertetett tervezet „nem a PDL álláspontja". Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ nem támogatja a nyolcmegyés átszervezési tervet, attól függetlenül, hogy az elfogadtatása felelősségvállalással vagy érdemi parlamenti vitával történne.
„Átfogó viták és egyeztetések szükségesek a közigazgatási-területi átszervezéséről, de a nyolcrégiós változattal nem értünk egyet" – hangsúlyozta Markó, aki értésre adta: az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a PDL rájuk próbálja erőltetni az elképzeléseit. Kelemen Hunor szövetségi elnök már korábban, egy múlt heti sajtótájékoztatón határozottan elutasította a PDL tervezetét, illetve a nagyobbik kormánypártnak azt a szándékát, hogy a kisebbségi törvényt összekapcsolja a megyék átszervezésével.
Ezt az álláspontot képviselik majd az RMDSZ-es politikusok a koalíciós tanács mai ülésén is – erősítette meg tegnap az ÚMSZ-nek Máté András képviselőházi frakcióvezető. Az RMDSZ vezetőire a területi szervezetek részéről is nagy nyomás nehezedik. A hét végén a Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök mellett a háromszéki, illetve a Csík Területi szervezet is közleményben tiltakozott a PDL elképzelései ellen. Édler András háromszéki képviselő már előrebocsátotta, hogy megszavazná azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék nyújtana be a nyolcmegyés felosztás ellen.
Az RMDSZ vezetői információink szerint maguk sem értik, miért rukkolt elő a PDL hirtelen ezekkel az elképzelésekkel. „Lehet, így akarják kierőltetni kilépésünket a kormányból. Azt azonban nem értjük, miért jó a PDL-nek, ha szétbomlik a koalíció" – nyilatkozta az ÚMSZ-nek az RMDSZ egyik vezető politikusa.
A nagyobbik kormánypárt bejelentése a kisebbségek frakcióját is váratlanul érte. Varujan Pambuccian frakcióvezető felrótta tegnap a PDL-seknek, hogy csak a sajtóból értesül a dokumentum részleteiről. Leszögezte, hogy ilyen körülmények között nem lehet kormányzati felelősségvállalásról beszélni.
Ellenzéki alternatíva
A PDL elképzeléseit az ellenzék is igen vehemensen támadta. „Ceauşescunak három évre volt szüksége ahhoz, hogy átrajzolja Románia közigazgatási térképét. Traian Băsescu ezt egyik napról a másikra akarja megoldani" – jelentette ki Crin Antonescu. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke szerint a nagyobbik kormánypárt ki akarja kerülni az alkotmányt, és át akarja verni az EU-t a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átkeresztelésével.
A nagyobbik kormánypárt szándékát ellensúlyozandó az USL a hét végén bemutatta saját régióátszervezési tervezetét is, amely a jelenlegi megyék megtartásával hozna létre nyolc jogi személyiséggel rendelkező régiót. Szakértők szerint a tervezet a jelenleginél is nehézkesebbé tenné az ügyintézést, ugyanis egy újabb döntéshozói szintet illesztene be a helyi és központi hatóságok közé.
Elsősorban ezt kifogásolja az USL tervezetében Emil Boc kormányfő is, aki az ellenzéki bírálatokra reagálva kijelentette: nincs uniós akadálya a PDL által javasolt területi-közigazgatási átrendezésnek, a már elkezdett projektek a jelenlegi rendszer szerint futnak majd ki. „Nem igaz az sem, hogy az átszervezés nyomán a lakosságnak ki kell cserélnie a személyi iratait. Az okmányok a lejártukig érvényesek maradnak" – tette hozzá.
Băsescu is konzultálna
Mához egy hétre hívta magához a parlamenti pártokat Traian Băsescu államfő, hogy tárgyaljon velük az alkotmánymódosításról, valamint az ország területi-adminisztratív átalakításáról. Ugyanakkor azzal a kéréssel fordult a parlament vezetőségéhez, hogy tegye lehetővé számára azt, hogy június 27-én a két ház plenáris ülésén szólhasson a honatyákhoz.
Londonban tüntettek „Székelyföld függetlenségéért"
„Székelyföld függetlenségét" követelték múlt szombaton a londoni parlament közelében azok a tüntetők, akik román és angol nyelvű feliratokkal hívták fel a figyelmet arra, hogy Románia 91 évvel a trianoni békeszerződés után sem tartja be az ott vállaltakat. A plakátok egyikén úgy próbálták megértetni az angol járókelőkkel a magyarságot ért veszteséget, hogy Skócia és Wales nélküli Nagy-Britannia-térképet mutattak be.
Szőcs: eltűnő nacionalizmus
Új Magyar Szó, 2011. június 14.
„Volt már szerencsém néhány, a Mátyás-szoborcsoporttal kapcsolatos szélsőséges megnyilvánuláshoz. Akárcsak egy szappanopera esetében, voltak már epizódok, de az egyes kirohanások mögött álló agresszív csoportosulások egy idő után eltűntek. Ki emlékszik manapság már Funár-ra?" – fogalmazott a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Szőcs Géza.
„Volt már szerencsém néhány, a Mátyás-szoborcsoporttal kapcsolatos szélsőséges megnyilvánuláshoz. Akárcsak egy szappanopera esetében, voltak már epizódok, de az egyes kirohanások mögött álló agresszív csoportosulások egy idő után eltűntek. Ki emlékszik manapság már Funár-ra?" – fogalmazott a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Szőcs Géza.
A magyar kultúráért felelős államtitkár a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál Kolozsvár főterén felállított VIP Lounge sátrában beszélgetett Tudor Giurgiu fesztiváligazgatóval a filmtámogatási rendszerről. Szőcs a Mátyás-szobor előtti gyepre elhelyezett Iorga-idézetes táblával kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette: „amennyiben a város aktuális vezetősége nem akar eltűnni a szürkeségben, és tovább akar élni mindabban, amit Kolozsvár kultúrájáért, művészetéért tett, rá fog jönni arra, hogy a szóban forgó tábla nincs mit keressen a Mátyás-szobron. Ki lehet tenni máshová, lehet elemezni könyvekben, de nem esztétikai térben van a helye".
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország szimbólum értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének állásfoglalása
Az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének Állandó Tanácsa az RMDSZ országos vezetőségével, egyházi vezetőkkel, az ifjúsági szervezetekkel valamint a civil szféra képviselőivel való tanácskozás után azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy elfogadhatatlan a Demokrata-Liberális Párt által előterjesztett, Románia közigazgatási felosztására vonatkozó javaslat.
Elismerjük, hogy Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie. Az RMDSZ benyújtotta saját tervezetét, amely a régiók történelmi – kulturális – társadalmi-szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést.
A Demokrata-Liberális Párt által javasolt közigazgatási tervet nem fogadhatjuk el, mert ez gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete számára az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld egy, Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen.
Élénken él a székelyföldi magyarság emlékezetében az 1968-as kommunista rezsim Székelyföld-felszámolási szándéka, amit akkor is megakadályoztunk, és most is megvédjük szülőföldünket, felhasználva minden politikai és polgári engedetlenségi eszközt.
Tekintettel arra, hogy nemzetpolitikai kérdésről van szó, felkérünk minden székelyföldi politikai és civilszervezetet, hogy csatlakozzon jelen állásfoglaláshoz, és az elkövetkező időszakban egységesen lépjünk fel.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete
Sepsiszentgyörgy, 2011. június 10.
Meg tudja-e haladni Románia rossz történelmi beidegződéseit?
kitekinto.hu, 2011. június 10. – Rostás Szabolcs
Nagy a tétje a régiós átszervezésnek: többek között az RMDSZ megmaradt támogatóinak elvesztése, az erdélyi magyarság és az erdélyi megyék fejlődésének kérdése. Korántsem biztos, hogy minden politikus tisztában van a helyzet súlyával, míg a választópolgárok egyre kiábrándultabbak.
Egyre sürgetőbb a romániai régiók átszervezésének kérdése: míg tavaly csupán a magyar kisebbség hatékonyabb gazdasági és politikai képviseletének megvalósítása során merült fel a székely megyékből álló régió gondolata, ma Brüsszel is elvárásként fogalmazza meg: az ország akár 10 milliárd euró támogatástól is eleshet, amennyiben a kormány nem képes dönteni. Emil Boc miniszterelnök még a héten pontot akar tenni az ügy végére, de mindezidáig még a végrehajtó hatalmon belül sem született konszenzusos döntés.
A tét igen nagy
Különösen az RMDSZ számára nagy a tét: amennyiben nem képes a magyarság érdekeit szolgáló terveit elfogadtatni, akkor az eddig megmaradt szavazói is el fognak pártolni a szövetségtől. Az párt által felvázolt terv a létrehozandó 16 régióról ugyanis nem egyezik meg a kormánybeli szövetségesének, PD-L által javasult 8 megyére történő osztással. Magától értetődő, hogy az utóbbi verzióban nemhogy nem lenne Székelyföld önálló régió, de egyáltalán nem jönne létre olyan közigazgatási egység, ahol a magyarok többségbe kerülnének.
Az etnikai alap kizárva
Nem csupán a kormányt, de a román közvéleményt is megosztja a kérdés. A román államfő, Traian Basescu már tavaly is felemelte hangját az etnikai alapon létrehozandó régiók és különösen a székelyföldi autonómia ellen. Ezen álláspontja mellett most is kitart: a Krónika beszámolója szerint Basescu elsősorban szociális és gazdasági szempontokat venné figyelembe. Ebből következően – saját logikája alapján – a 8-as felosztást támogatná.
Mint arról korábban beszámolt a kitekinto.hu, egészen kivételesen hasonló állásponton van Bogdan Diaconu, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke – igaz, jóval populistább a megfogalmazás. Diaconu ugyanis egy új Koszovó létrejöttét vízionálja a székelyföldi régió megvalósulása esetén. Éppen ezért arra szólította fel a románokat, hogy lépjenek fel „Románia etnikai alapú felosztása ellen", hiszen „nem nézhetik karba tett kézzel, hogyan esik szét" országuk.
Meghaladottnak hitt sztereotípiák
Mindeközben az Adevarul napilap egyik cikke kifejezetten kiáll a magyar kisebbség által is ésszerűnek tartott megoldás mellett: Székelyföld létezik, függetlenül attól, hogy a román politikusok nem akarják ezt elismerni, mert a „magyarok sovinizmusának" rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására – ezt a gondolatot fejti ki szerdai kommentárjában az Evenimentul Zilei. Sőt, a szerző tovább is megy: autonómiát – igaz, nem etnikai alapon – követel minden egyes régiónak. Ennek pozitív hozadéka lenne a centralizált államhatalom lebontása mellett hatékonyabb brüsszeli érdekképviselet és a támogatási pénzek ésszerűbb felhasználása.
Hasonlóan vélekedik a Romănia liberă is: a román politikai elit még mindig a mára már meghaladottnak hitt történelmi sztereotípiák és előítéletek foglya. Éppen ezért fél a székelyek mindennemű kezdeményezésétől, legyen az a brüsszeli képviseleti iroda, vagy éppen a székelyföldi régió terve.
Megoldás lehet a különleges státusz?
A PD-L tervei ellen tiltakozik az MPP is: Fazakas Tibor szerint a három székelyföldi megyei tanácsnak együttes erővel kellene tiltakozni más megyékhez történő csatolásuk ellen. Ehhez hasonló az RMDSZ regionális terve, miszerint hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány – mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter. Hogy ez ténylegesen az önálló székelyföldi régió megvalósítását jelenti-e, az sajnos nem egészen egyértelmű.
A hétköznapi embereket is egészen megosztja a kérdés: többen elkeseredettségüknek és reménytelenségüknek adnak hangot, hiszen akárhogy is szervezik át az országot, az uniós pénzek úgyis eltűnnek majd egyes politikusok zsebeiben. Továbbá az is félő, hogy a népszerűségszerző médiaharc a parlamenti nyáriszünet kezdetével előbb-utóbb ellaposodik. Ugyanakkor kérdés, hogy adott esetben a három székelyföldi megye vezetése mennyire tudna együttműködni a közös célok érdekében, illetve mennyire lenne életképes gazdaságilag a jövőbeli régió.
Éppen ezért meggondolandó lenne egy esetleges népszavazás kiírása, kikérve a választópolgárok véleményét arról, hogy melyik verzió örvendene nagyobb népszerűségnek. Az effajta konzultációt egyébként az MPP is támogatná. Hiszen az sem mindegy, hogy a székelyföldön kívül élő magyarok, valamint az erdélyi, székelyföldi románok miként vélekednek a kérdésről.
|
