| Sajtószemle 2011. november 5-7. |  |
 |
| Médiafigyelő | 2011. november 07., hétfő | ( 0 szavazat ) |
|
Tartalomjegyzék
EMNT/EMNP/D.K. Megkezdődtek a Brassói Magyar NapokErdély.ma, 2011. november 6. Szimbolikus térfoglalással, a Cenk-csúcson, az egykori Árpád-szobor helyén kezdődtek a Brassói Magyar Napok. Közel kétszázan gyűltek össze reggel 10-kor a nagyáruház parkolójában, hogy Kovács Lehel túravezetésével a Gábony-lépcsőket megmászva, mintegy 4 km-t és 400 m szintkülönbséget megtéve a Cenk csúcsára jussanak. 1916-ig itt állt a Honfoglaló vitéz szobra, amely a köztudatban Árpád-szobor néven él. A 20,3 m magas szobrot a millenniumi ünnepségek alkalmával, 1896. október 18-án leplezték le a Cenk csúcsán, 1913-ban bombatámadás érte, súlyosan megrongálódott, majd ledőlt. Talapzatának nagy részét az 1916-ban Brassóra támadó román hadsereg hordta el.
Szász Ferenc unitárius lelkész áhítatát a 121. zsoltárral kezdte: Szemeimet a hegyekre emelem, majd kiemelte a közösségépítés szerepét. Ezt követte a Himnusz eléneklése, majd Hanke Rezső az Árpád-szobor történetét ismertette, Szász Ágnes Reményik Sándor verset szavalt, Lay Imre 1956-os forradalmár pedig a magyar nyelv használatára hívta fel a figyelmet. ERDÉLY Nőtt a magyarok aránya az elmúlt tíz évben?Krónika, 2011. november 4. Elképzelhető, hogy a népszámlálási adatok feldolgozását követően az fog kiderülni, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok számaránya Erdélyben és a Partiumban – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere elmondta, a cenzus eddigi adatai ezt az eredményt is előrevetítik, hiszen nagyobb volt a népességfogyás azokban az erdélyi megyékben, ahol nincsenek magyar közösségek. Tíz évvel ezelőtt Erdélyben 19,6 százalékos volt a magyarság aránya, és akkor például Kolozsvár lakóit radírral a kezükben vették számba a Gheorghe Funar akkori polgármester által irányított biztosok, mondta Antal Árpád. A polgármester szerint a Székelyföldön nem változott jelentősen a nemzetiségi arány, hiszen 1992 és 2002 között sem módosult ez a mutató: Hargita megyében 14, Kovászna megyében 23 százalék körül volt a románok aránya. Maros megyében 1992-höz viszonyítva 9 évvel ezelőtt egy százalékot nőtt a románság, 52 százalékról 53 százalékra. Kovászna megyében 1977 és 1992 között ugrott meg látványosan a románok létszáma a betelepítések következtében. Akkor tizenöt év alatt a románság körében 40 százalékos volt a népességgyarapodás, míg a magyarok körében csak 12 százalék, így a románság aránya a 19,5 százalékról 23,4 százalékra növekedett. Antal Árpád elmondta, Kovászna és Hargita megyékben az idei népszámlálás előzetes adatai szerint kisebb volt a népességfogyás mértéke, mint az országos átlag: Kovászna megyében 5,03 százalékos, Hargita megyében 6,57 százalékos volt a csökkenés. A városok között a megyeszékhelyeken jelentősebb a fogyás, és úgy tűnik, Románia még inkább rurális országgá válik, szögezte le az elöljáró. Sepsiszentgyörgyön 8,5 százalékos, Csíkszeredában 11,9 százalékos a becsült visszaesés, és általában a környező falvak felé volt a migráció. Hisztériát keltett a román politikusok körében az egységes Székelyföld lehetőségeKrónika, 2011. november 4. Mesterségesnek nevezte Borbély László környezetvédelmi miniszter a Székelyföld egységéről szóló népszavazás körüli botrányt, az RMDSZ politikai alelnöke szerint ezt bizonyos román politikusok szítják, akik így akarnak szavazatokat szerezni a jövő évi választásokon. „Székelyföld létezett, létezik, és létezni fog, úgy, ahogy van Barcaság, van Mócvidék, ahogy van más olyan területe Romániának, ahol a hagyomány, a kultúra nem ötven, nem száz éve, hanem évszázadok óta létezik, ez természetes” – jelentette ki újságírói kérdésre csíkszeredai látogatása során a politikus. Hozzátette, nem érti, hogy a román politikusoknak és a közvéleménynek „mi a problémájuk” a Székelyfölddel, hiszen azt nem lehet „betenni a tarisznyába és elvinni”. A miniszter emlékeztetett, hogy a népszavazási törvény szerint amennyiben egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, amennyiben a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott. A Kovászna Megyei Tanács határozata valóságos hisztériát keltett a román politikusok körében. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy a tanácsi döntés törvénytelen, és a prefektúrának meg kellene támadnia azt. Úgy vélte, a határozathoz az államfőnek és a kormányfőnek is köze lehet, az RMDSZ „cinkosai” lehetnek, azért nem nyilvánítottak véleményt az ügyben. A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a közigazgatási reformról csak országos szintű népszavazáson lehet dönteni. Úgy vélte, a Székelyföld autonómiája kapcsán országos referendumot kellene szervezni, megnézni, hogy a lakosság egyetért-e az „autonóm enklávé” létrehozásával. Grama úgy vélte, természetes lenne, hogy a románok véleményt nyilvánítsanak erről, hiszen a Székelyföld Románia része. A PSD-s képviselő a parlamentben is fel kíván szólalni az ügyben. A Kovászna megyei tanácsi határozat bírósági úton való megtámadására szólít fel a Románok Civil Fóruma is, amely egyenesen a kormányhoz fordult az ügyben, felszólítva a Boc-kabinetet és a belügyminisztériumot, kényszerítse rá erre a lépésre a Kovászna megyei prefektúrát. Hozzátették, amennyiben György Ervin kormánymegbízott nem tenne eleget a felszólításnak, meneszteni kellene. A bíróság szerint besúgott a széki polgármesterKrónika, 2011. november 7. Megállapította Sallai János szekus besúgói múltját a Bukaresti Táblabíróság. November 3-án közzétett ítéletében az igazságszolgáltatási fórum helyben hagyta a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008 márciusában született, 24310-es számú határozatát, amelyben az átvilágító bizottság kimondta, hogy Szék község polgármestere együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az elöljáró ügye azért húzódott évekig a táblabíróságon, mivel Sallai alkotmányossági kifogásokat emelt az átvilágítási törvény ellen, ezt azonban most a táblabíróság elutasította. A jogszabályok értelmében az érintett az ítélet kihirdetésétől számított tizenöt napon belül megfellebbezheti a döntést a legfelsőbb bíróságon, amely majd kimondja a végleges, jogerős verdiktet. A 48 éves Sallai János egyébként 1992 óta irányítja a közel 2700 lelkes, túlnyomó többségében magyarok lakta Kolozs megyei települést, amely a 19. században vesztette el városi rangját. A székiek minden év augusztus 24-én, Bertalan-napon megemlékeznek az 1717-es tatárpusztításról, melynek áldozatul esett a község szinte teljes lakossága. Sallai besúgómúltját egyébként a CNSAS a 2008-as helyhatósági választások idején tárta fel, amikor a politikus korábbi mandátumaival ellentétben már nem az RMDSZ színeiben, hanem függetlenként vágott neki a megmérettetésnek. Az átvilágító bizottság szerint Sallai a rendszerváltás előtt Creţu fedőnéven jelentett a Szekuritáténak, 1989. április 24-én például 300 lejt vett át nyugta ellenében az elnyomó gépezet részét jelentő volt politikai rendőrségnek nyújtott szolgáltatásaiért. Lapunknak tegnap nem sikerült elérnie a polgármestert, aki viszont korábban cáfolta, hogy besúgó lett volna, sőt politikai támadásnak tulajdonította az ellene felhozott vádat. Sallai függetlenné válása egyébként nem tartott sokáig, mivel ötödik mandátuma megszerzése után visszatért az RMDSZ-be, újraszervezte a szövetség széki szervezetét, sőt bevallása szerint a 2012-es helyhatósági választásokon az alakulat színeiben kívánja megpályázni az elöljárói széket. (Az RMDSZ 2003-ban Ezüstfenyő díjban részesítette a politikust). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) idén augusztusban többek között a Szekuritátéhoz fűződő kapcsolata miatt elhatárolódott a politikustól, aki korábban a szervezet Szamos mente – Mezőség kistérség képviselőjeként is tevékenykedett, és lemondásra szólította a polgármestert. Az EMNT egyúttal reményét fejezte ki, hogy a többi politikai szervezet sem fogja támogatni Sallait a jövő évi választásokon. Nőtt a magyarok arányaÚj Magyar Szó, 2011. november 7. – Kovács Zsolt Sepsiszentgyörgyön megnőtt a magyar lakosság aránya, ami a többi nemzetiség arányának csökkenésével magyarázható – tájékoztatta lapunkat Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere, aki a hét végén elsők között férhetett hozzá a népszámlálás ideiglenes adataihoz. Sepsiszentgyörgyön megnőtt a magyar lakosság aránya, ami a többi nemzetiség arányának csökkenésével magyarázható – tájékoztatta lapunkat Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere, aki a hét végén elsők között férhetett hozzá a népszámlálás ideiglenes adataihoz. Antal Árpád elmondta: az – egyelőre nem végleges – eredmények azt mutatják, hogy idén 56 094 személyt vettek számba a városban, de közülük közel 1500 személy tartósan máshol tartózkodik, így a háromszéki megyeszékhely jelenlegi állandó lakossága 54 641 fő. Ebből 41 898 (76,7 százalék) vallotta magát magyarnak, 12 142-en (22,2) románnak és 417-en (0,8) cigánynak –tájékoztatott a polgármester. Az adatok azt mutatják, hogy a 2002-es népszámláláshoz viszonyítva a háromszéki megyeszékhelyen 1,78 százalékkal nőtt a magyarok aránya. Eközben a román közösség aránya 0,83 százalékkal csökkent, illetve 0,71 százalékkal apadt a cigányok aránya, mivel sok magyar anyanyelvű roma magyarnak vallotta magát. Antal elmondta: a népszámláláskor száznál kevesebb személy vallotta magát székelynek, így arányuk a városban 0,3 százalékos, de ők is a magyaroknál szerepelnek. A polgármester figyelemre méltó jelenségnek nevezte, hogy miközben csökkent Sepsiszentgyörgy lakossága, megnőtt a környező falvak népessége, ami a városról falura vándorlással magyarázható. Kovászna megyében leginkább Árkos lakossága emelkedett. Antal példaként említette az árkosi „Fészekrakó” közösséget, amelyet a városból kiköltözött több mint húsz magyar család alapított. Erdély több nagyvárosában még meg sem kezdődött az eredmények összesítése. László Attila kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, a kérdezőbiztosok csak tegnap adták le jelentéseiket a városházára. IRES: öt százalék hibádzik A romániai lakosság 90 százaléka közölte személyi azonosítószámát a kérdezőbiztosokkal a népszámlálás során – derül ki az IRES közvélemény-kutatásából. A felmérésből kiderül: a lakosság öt százalékához el sem jutottak a biztosok, adataikat sem a szomszédok, sem a rokonok nem diktálták be, így hiányozni fognak majd a végleges statisztikából. A felmérés október 31-én és november elsején készült 1469 személy megkérdezésével. Besztercén adott elő Sógor CsabaKrónika, 2011. november 7. Aktuális európai uniós témákról, pályázati lehetőségekről és a szórványban élő magyarok problémáiról értekezett Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyet szombaton a besztercei Magyar Házban szerveztek meg. „Bár néha azt gondoljuk, hogy bennünket nem érintenek a világ történései, mégis be kell látnunk, hogy nem tudjuk a magunk dolgait a világ eseményeitől függetlenül értelmezni. Éppen a gazdasági és pénzügyi válság második hullámát éljük, amikor az Európai Uniónak is olyan stratégiákban kell gondolkodnia, amelyek segíteni tudják a fenntartható növekedést” – indította bevezetőjét Sógor Csaba, aki elmondta: az Európa 2020-as stratégia a munkahelyteremtésről és az életszínvonal növeléséről szól, olyan problémákat kíván kezelni, mint a szegénység, a korai iskolaelhagyás vagy az éghajlatváltozás és az energiaügyi kérdések. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy legyen egy olyan civil szféra, amely képes erősíteni saját közösségének felelősségérzetét. „Az emberekben élnie kell a közösségi élet minden területén az egymásra figyelés, az összetartozás és a bizalom érzésének” – fejtette ki a képviselő, aki a találkozót követően a szüreti batyus bálon is részt vett. 1,78 százalékkal több a magyar SepsiszentgyörgyönKrónika 2011. november 7. – Bíró Blanka Nőtt a magyar, és csökkent a román, valamint a roma nemzetiségűek aránya Sepsiszentgyörgyön, derül ki az idei népszámlálás előzetes adataiból. Antal Árpád polgármester, a helyi népszámlálási bizottság elnöke elmondta, a városban 56 094 lakost számláltak meg, közülük 54 641-en tartózkodnak állandóan a háromszéki megyeszékhelyen. Az előzetes eredmények szerint 41 898 sepsiszentgyörgyi nyilatkozta azt, hogy magyar nemzetiségű, azaz az összlakosság 76,7 százaléka. A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás adataival összehasonlítva, a városban 1,78 százalékkal nőtt a magyarság aránya. Az idei cenzus során 12 142 sepsiszentgyörgyi vallotta magát román és 417 roma nemzetiségűnek. A lakosság 22,2 százaléka tehát román, míg 0,8 százaléka cigány, a románok számaránya 0,83 százalékkal, míg a cigányoké 0,71 százalékkal csökkent. Sepsiszentgyörgyön kevesebb mint százan vallották magukat székelynek, az arányuk 0,3 százalékos, de az összesítésben ők is a magyarok között szerepelnek. Antal Árpád szerint ennél is nagyobb lehetett volna a magyarság aránya, de a magyar családok egy része kiköltözött a környező falvakba. Így például a Sepsiszentgyörgytől öt kilométerre található Árkos lakossága gyarapodott leginkább Kovászna megyében. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általa ismertetett eredmények nem véglegesek, a hivatalos adatokat jóval később ismerteti a statisztikai hivatal. Elfogadták a BBTE-chartátKrónika, 2011. november 7. Elfogadta az oktatási minisztérium a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem chartáját, melyet még a nyár elején szavazott meg, és terjesztett be a szaktárcához az egyetem szenátusa – közölte az egyetem magyar tagozatának sajtóosztálya. A minisztérium korábban kiigazításra visszaküldte a dokumentumot, a javított változatot azonban már nem küldte vissza, és az egyetem jogászainak értelmezése szerint ez harminc nap elteltével hallgatólagosan elfogadottnak minősül. Az alapdokumentum több helyen is foglalkozik a magyar oktatással és egyetemszervezéssel. Kimondja, hogy az egyetem „több kultúra, a többnyelvűség és a felekezetek közötti kölcsönhatás keretét biztosítja, és egyenlő feltételek között működtet román, magyar és német nyelvű képzést”. Továbbá azt is leszögezi, hogy „a BBTE multikulturális egyetem”, aminek „az intézet jelvényeiben is tükröződnie kell”. A második rész egyértelműen kimondja, hogy az egyetem az oktatást három (tannyelvi) tagozatban szervezi – román, magyar és német – ezek mindegyikét egy-egy rektorhelyettes koordinálja. „A tagozat egyetemi autonómiát élvez az oktatás szervezésében, a személyzetpolitikában, pénzügyi gazdálkodásban, valamint az egyetemek közötti kapcsolatok terén” – áll továbbá a dokumentumban, amely szerint a különböző tagozatok a maguk által alkotott szabályzat szerint működnek. Az új charta arról is rendelkezik, hogy a nyelvi tagozatok nemcsak a saját intézeti szinten, hanem a közös testületekben is arányos képviseletet kapnak. A bevett szokásokhoz képest újdonságnak számít, hogy az egyetem szenátusának a vezetőségében is lesz magyar oktató, a szenátus alelnöke vagy maga az elnök. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten számos erdélyi közéleti személyiség nyílt levélben figyelmeztetett, hogy az új tanügyi törvény a magyar intézetek mellett magyar tagozat létrehozására is lehetőséget ad a BBTE-n. MAGYARORSZÁG Ülést tartott a MÁÉRT Oktatási és Kulturális SzakbizottságaFELVIDÉK.MA, 2011. NOVEMBER 4. Idén második alkalommal ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Oktatási és Kulturális Szakbizottsága. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárának, a szakbizottság elnöke köszöntötte a tanácskozást. Köszöntőjét követően Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszámolt arról, hogy jól halad a határon túli szervezetek, intézmények, programok számára megítélt támogatások kifizetése. A tanácskozás keretében mutatta be Lélfai Koppány vezérigazgató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. működését, Papp-Váry Borbála vezérigazgató-helyettes pedig a Magyarság Háza projekt eddigi eredményeit és terveit ismertette. A most készülő új köznevelési és felsőoktatási törvényről Hoffmann Rózsa tájékoztatta a résztvevőket. Mint mondta, mindkét jogszabály a megújulást, a minőségi képzést, a nemzet jövőjét szolgálja, s tudatosan vállalja azokat az értékeket, amelyekre Európa épült. Hisszük és valljuk, hogy a színvonalas oktatás és nevelés az összmagyarság érdeke, az ország, a nemzet felemelésének leghatékonyabb eszköze – hangsúlyozta az államtitkár. A szakbizottság tagjainak hozzászólását követően Répás Zsuzsanna elmondta, hogy a nemzeti jelentőségű intézményeket a jövőben meghatározott feltételrendszer alapján támogatja a kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül. Kérte a bizottság tagjait, hogy a kritériumok meghatározására tett javaslataikat juttassák el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságához. Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus KoalícióMTI, 2011. november 6. Döntöttek ma a Demokrata Párt tagjai az alapszabályváltoztatásról és a párt átnevezéséről Demokratikus Koalícióvá. Pártelnöknek választották Gyurcsány Ferencet, Bauer Tamás, Debreczeni József, Molnár Csaba és Niedermüller Péter alelnök lesz. Gyurcsány azt mondta, hogy a Demokratikus Koalíció "szegény, mint a templom egere". A Demokrata Párt tagjai döntöttek a szervezet átnevezéséről és alapszabályának megváltoztatásáról, valamint arról is, hogy a jövőben a Demokratikus Koalíció nevet viselő párt elnöke Gyurcsány Ferenc legyen. Ezt a volt miniszterelnök jelentette be a párt vasárnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is, hogy alelnökké választották Bauer Tamás közgazdászt, korábbi SZDSZ-es politikust, Debreczeni József közírót, aki tavaly az MDF képviselőjelöltje volt, Molnár Csaba volt kancelláriaminisztert és Niedermüller Péter etnográfust. Az elnökség tagja rajtuk kívül Avarkeszi Dezső egykori igazságügyi államtitkár, Baracskai József országgyűlési képviselő, Bács Márton, a XI. kerület korábbi alpolgármestere, P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője, Szabó Zoltán volt MSZP-s parlamenti képviselő és Vadai Ágnes, aki a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezette a szocialista frakcióból való távozásáig. A párt tiszteletbeli elnöke Vitányi Iván, az etikai bizottság vezetője Kósáné Kovács Magda, a pártigazgató Varju László lett, mindannyian korábbi szocialista politikusok. Gáti Mátyásra bízták a DK ifjúsági szervezetének létrehozását, Wirsching Viktóriára a kommunikációs igazgatói feladatokat. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a Demokratikus Koalíció az ország legdemokratikusabb pártja lesz, amelynek vezetőit a kongresszuson a tagok összessége választhatja meg, az elnök jogköre pedig csak annyival nagyobb a tizenkét tagú elnökségben részt vevőknél, hogy vezeti az üléseket. A DK vezetői között a volt kormányfő elmondása szerint szociáldemokraták, szabadelvűek és konzervatívok mellett olyanok is vannak, akik eddig "megátalkodott pártonkívüli értelmiséginek tartották magukat", de megértették, hogy feladatuk van a köztársaság védelmében és újraépítésében. Azt is hozzátette, hogy mivel a Demokratikus Koalíció "szegény, mint a templom egere", a szervezetet egyelőre Varju László lakására jegyezték be. Hangsúlyozta azonban, hogy a pártépítéshez "nem székház vagy fénymásológépek" szükségesek, hanem elsősorban az a vágy, hogy Orbán Viktor "önkényuralmi rendszere" megállítható. A jövőbeni gazdálkodásukat firtató kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc példaként hozta: ha a sajtótájékoztatójuknak helyet adó kávézónak kell fizetni ezért tízezer forintot, a jelenlévő pártvezetők ki fogják fizetni. Hozzátette, hogy a jövő héten országjárásra indulnak a saját pénzükön, a rendezvényeiken jelenlévőket pedig arra kérik majd, hogy járuljanak hozzá a költségekhez. Az újságírókat ugyanakkor arról biztosította, az átlátható pártpénzügyek érdekében arról is tájékoztatást adnak, "ha vesznek három Technokol Rapidot". Az új pártba eddig több mint 3800-an kérték felvételüket, a kérelmek elbírálásáról az elnökség dönt - mondta Gyurcsány Ferenc, kiemelve, hogy vasárnap a pártalakítás első szakasza lezárult, most az építkezés következik.Várakozásuk szerint a jövő év végére a választókerületek 90 százalékában lesz szervezete a Demokratikus Koalíciónak, 2014-ben pedig akár egyedül, akár másokkal, képviselőjelölteket állít. Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy távoznak az MSZP-ből és Demokratikus Koalíció néven új pártot alakítanak. Elmondta, hogy pártjukat formailag a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, néhány héten belül annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Ezt úgy indokolta, hogy az új pártok bejegyzéséről az ügyészség mondhatja ki a végső szót, ők pedig nem bíznak Polt Péter legfőbb ügyészben. Az egyesülési törvény szerint ha egy pártnak olyan adata változik, amely érinti a bírósági nyilvántartást, azt 60 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. A változást - ha nincs szükség hiánypótlásra - a bíróságnak a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül kell bejegyeznie, az új adatok a végzés jogerőre emelkedése után kerülnek be a nyilvántartásba, vagyis a Demokrata Párt esetében ekkortól lesz hivatalos a Demokratikus Koalíció elnevezés. KÁRPÁT-MEDENCE Eddig százhatvanezren kérték a magyar állampolgárságotMagyar Szó, 2011. november 7. Ünnepi eskütételt tartottak a szabadkai főkonzulátuson Ötvennyolcan tettek állampolgársági esküt szombaton Szabadkán. A magyar állam részéről ezúttal Dr. Wetzel Tamás, a könnyített honosításért felelős miniszteri biztos vett részt az ünnepségen. A díszvendég kiemelte, hogy mindig örömmel jön Szabadkára, hiszen a Délvidékről indult a kettős állampolgárság követelése, amely a magyarság összetartozásának eszméje volt mindig is. – Sok-sok hányattatás után a múlt év május 26-án révbe ért a magyarság összetartozását erősítő magyar állampolgárság ügye. Az új országgyűlés egyik első döntése volt a könnyített eljárással megszerezhető állampolgárság az anyaország határain kívül élő magyarok számára is. Kezdetben sokan kételkedtek abban, hogy majd gördülékenyen folyik az állampolgárság megadása, de hála a főkonzulátus munkatársainak, itt a Délvidéken is több tízezren lettek újra magyar állampolgárok. Ez a folyamat nem áll meg egy vagy két év alatt, hanem hosszú távon is a magyarság összetartozását fogja szolgálni. Ilyen eskütételekkor sokszor megkérdezték, de mire jó ez? Materiálisan mire lehet ezt átváltani? Ettől nagyobb magyar leszek? Mit akar ezzel a magyar kormány? Tulajdonképpen erre csak azt lehet mondani, hogy nem materiálisan megfogható dolgok ezek, hanem szimbolikus dolgok: ez jár. Ez egy ősi jog, ami mindenkinek jár, aki magyar ember, magyarul beszél, magyar származású és a magyarsághoz akar tartozni. Őmiatta is fontos, mert megtartotta magyarságát és az ősei miatt is, akik a magyarságot, a Magyar Királyságot vagy Magyarországot szolgálták. Ez egy ősi jog, egy ősi juss, ami visszajár Önöknek – mondta a miniszteri biztos.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA Az RMDSZ-t jobbról nem lehet. És balról?Manna.ro, 2011. november 4. – Czika Tihamér Egy okos, célratörő, interetnikus, transzilvanista, naconalizmus-ellenes baloldali vagy bal-liberális párt nagyot tudna hasítani a kiégett, hiteltelenné és érdektelenné vált, autonomista hármas pofozkodás piacáról. Ha megnézzük a brit Guardian oldalán az utóbbi negyven év Európájának a politikai jobb-bal váltakozásáról készített interaktív térképet, akkor jól láthatjuk, hogy 2011 nyara a baloldal mélypontjának számított. Népszavazás vagy régióátszervezés?Új Magyar Szó, 2011. november 7. Korábbi álláspontját felülbírálva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétvégén kiadott közleményében „örvendetesnek” nevezte a Kovászna megyei népszavazás kiírását, viszont nem tért ki arra, hogy az általa vezetett testület is szándékszik-e hasonló dokumentumot elfogadni. Korábbi álláspontját felülbírálva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétvégén kiadott közleményében „örvendetesnek” nevezte a Kovászna megyei népszavazás kiírását, viszont nem tért ki arra, hogy az általa vezetett testület is szándékszik-e hasonló dokumentumot elfogadni. Mint imsert, a háromszékieknek 2012. március 11-én két kérdésre kell választ adniuk: egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye határai módosuljanak úgy, hogy öt bodzavidéki település ne legyen része a megyének, illetve egyetértenek-e azzal, hogy létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási egység, amelynek része legyen Kovászna megye? Borboly Csaba hangsúlyozza, hogy Székelyföld autonómiájának megteremtése nem képzelhető el az itt élő román közösség ellenében. „Felelős székely vezetőként nekünk azon is dolgoznunk kell, hogy – dél-tiroli mintára – a kölcsönös garanciák széles körű rendszerét építsük ki, melyek biztosítják az itt élő közösségek együtt boldogulásának lehetőségét” – fogalmaz az RMDSZ-es elöljáró. A Hargita Megyei Tanács vezetője hangsúlyozta Marosvásárhely „visszaszerzésének” fontosságát. „Meggyőződésem, hogy Marosvásárhely és Marosszék nélkül egységes székelyföldi régió, térség nem képzelhető el, s ehhez a következő lépés Székelyföld fővárosának visszaszerzése” – mutatott rá Borboly. A háromszékiek székelyföldi népszavazással „kontráztak” a PDL régióátszervezési tervére A háromszékiek székelyföldi népszavazással „kontráztak” a PDL régióátszervezési tervére Tiltja a törvény? Múlt heti csíkszeredai látogatása alkalmával Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke a három székely megye egyesítését céljául tűző népszavazás kapcsán emlékeztette a kezdeményezőket, hogy a népszavazási törvény szerint ha egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott. Nem fogalmazott ennyire kategorikusan Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivője, aki lapunk kérdésére korábban azt nyilatkozta, hogy a megyei önkormányzattól még nem kapták meg a határozatot, amikor ezt megkapják, elemzik, és közlik álláspontjukat. A PDL fejlesztene, az RMDSZ enklavizál? A megyék újraszervezését kezdeményező Demokrata Liberális Párt (PDL) azt rója fel az RMDSZ-nek, hogy etnocentrikusan közelíti meg az ország területi-adminisztratív átszervezésének kérdését. Sever Voinescu, a nagyobbik kormánypárt szóvivője a hétvégén, marosvásárhelyi látogatása alkalmával szembeállította a PDL és az RMDSZ álláspontját. „A mi tervünk az ország fejlesztési prioritásait tartja szem előtt, olyan megyéket javasolunk, amelyek fel tudják venni a versenyt az Európai Unió többi régióival. Az RMDSZ erre etnikai érvekkel válaszolt. Őket nem érdekli a mi fejlesztésen alapuló érvrendszerünk, ők nem akarják feladni a jelenlegi többségi státusukat a két székelyföldi megyében” – fogalmazott Voinescu. Hozzátette: a két kormánypárt közötti nézeteltérést az okozza, hogy teljesen más szemszögből közelítik meg a területi-adminisztratív átszervezés kérdését: a PDL fejlesztési régiókat akar, az RMDSZ pedig etnikai enklávékat. A régióátszervezés kérdését Traian Băsescu államfő múlt csütörtökön ismételten az őt felköszöntő a demokrata liberálisok „figyelmébe ajánlta”, arra kérve híveit, hogy az év végéig – akár kormányzati felelősségvállalással is – vigyék dűlőre a dolgot. Egy nappal később Emil Boc kormányfő arról beszélt, hogy a közigazgatási átszervezés továbbra is a PDL és a koalíció egyik fontos célkitűzése, a koalíciós alakulatok folyamatosan egyeztetnek a kérdésről, de egyelőre még nem jutottak közös nevezőre. Konstancai precedens Népszavazással dönthettek tegnap a Konstanca megyeiek arról, hogy egyetértenek-e vagy sem a megye megszüntetésével. A reggel nyolctól este nyolcig tartó referendum eredménye akkor lesz érvényes, ha a szavazással rendelkező 632 ezer polgárnak legalább a fele leadja voksát. A népszavazás kiírásáról a megyei tanács ellenzéki többsége döntött június 22-én, közvetlenül azután, hogy a Demokrata Liberális Párt bejelentette az ország közigazgatási átszervezésére vonatkozó tervét. A referendum kiírását megtámadta a Konstanca megyei prefektúra, de a tengerparti város fellebbviteli bírósága a megyei tanács javára döntött. 
Cimkék: |
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Legolvasottabb hírek
-
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak elérhetőségei
[ Országos hírek | 2011. január 10., hétfő ] -
Okmányt is hamisított a besúgó esperes
[ Szatmár megyei szervezet | 2010. augusztus 13., péntek ] -
Válság és autonómia: romániai magyar átrendeződés?
[ Országos hírek | 2010. augusztus 30., hétfő ] -
Sajtószemle 2010. október 13.
[ Médiafigyelő | 2010. október 14., csütörtök ] -
Újabb árvizek a Nyikómentén
[ Országos hírek | 2010. július 15., csütörtök ]
Médiafigyelő archívum
Linkfelhő