Stratégiai partnerség az EMNT és az autonomista Európai Szabad Szövetség között
Krónika, 2011. február 16.
Stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta Tőkés László az Európai Parlament (EP) Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciója, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között.
Tőkés László sajtóirodájának közleménye szerint az EP-alelnök meghívottként vett részt február 15-én, Strasbourgban az Európai
Szabad Szövetség (EFA) EP-frakciójának ülésén, Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában. A szövetséget nemzeti kisebbségi pártok és alakulatok alkotják.
A rendhagyó találkozóra a jövőbeli együttműködés megbeszélése céljából került sor. Tőkés László stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta az EFA és az EMNT között, a két szerveződés egymáshoz igen közel álló értékrendje és politikai célkitűzései alapján.
Jill Evans welszi képviselőnő, frakcióvezető köszöntése és bevezető gondolatai nyomán Tőkés László köszönettel idézte fel azt, hogy 2007–2009-es csonka mandátuma idején, az akkori politikai ellenszélben az EFA-csoport volt az, amely őt soraiba befogadta, és az erdélyi magyarok ügyét pártfogásába vette. Előterjesztésében a rendszeres és intézményes együttműködésen túlmenően arra nézve tett konkrét javaslatot, hogy a rövidesen életbe lépő úgynevezett állampolgári kezdeményezés nyújtotta lehetőséget kihasználva az EFA és az EMNT együttesen indítson útjára egy olyan európai törvénykezdeményezést, mely az őshonos európai nemzeti közösségek és népcsoportok önrendelkezési jogát volna hivatott biztosítani és szabályozni.
Az egymilliónyi polgári aláírást igénylő kezdeményezés sikerre vitelében meghatározó szerepet vállalhatnának a Kárpát-medence országaiban élő magyarok – mutatott rá hozzászólásában Szilágyi Zsolt.
A katalán Oriol Junqueras Vies képviselő üdvözölte a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni, mivel vannak ellenérdekeltek is, akik a nemzetállami többségtől
eltérő nemzeti közösségek létét saját országuk területén nem hajlandók elismerni.
A litvániai oroszokat képviselő Tatjana Zdanoka képviselőasszony a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) egy korábbi javaslatát elevenítette fel a hagyományos nemzeti közösségek egységes európai – anyagi – támogatására nézve, mely azonban végül is kudarcot vallott.
A Skót Nemzeti Párt színeiben megválasztott Alyn Smith képviselő feltétlen támogatását fejezte ki az intézményes együttműködés terve iránt.
A korzikai Francois Alfonsi EP-képviselő véleménye szerint az EFÁ-nak élnie kell a felajánlással, ugyanis Tőkés László alelnöki minőségében felerősítheti politikai csoportjuk üzenetét.
Frieda Brepoels belgiumi – flamand – képviselőnő hozzászólásában a belgiumi államalkotó nemzetek sajátos vonatkozásairól szólt, és szintén az együttműködés mellett foglalt állást.
Záró összegzésében Jill Evans frakcióvezető az EFA fogadókészségét fejezte ki az együttműködés iránt. A felek végezetre abban állapodtak meg, hogy a Tőkés László által előterjesztett szövegtervezet véglegesítése nyomán rövidesen aláírják a megállapodást.
összejövetelét, és ebből az alkalomból erdélyi látogatásra hívta meg Jill Evans képviselő asszonyt.
Viszontválaszában Tőkés László örömmel nyugtázta, hogy idén ősszel az EFÁ-hoz kapcsolódó Maurits Coppieters Alapítvány nagy valószínűséggel Nagyváradon fogja tartani rendszeres évenkénti
ROMÁNIA
Szatmáron találkozott a küldöttekkel Eckstein-Kovács Péter
Erdon/SZFÚ, 2011. február 17.
Eckstein-Kovács Péter sajtótájékoztatót tartott Szatmárnémetiben, majd találkozott a Szatmár megyei RMDSZ kongresszusi küldötteivel.
A sajtótájékoztatón Eckstein-Kovács Péter szólt a választáson való indulásának motivációiról, elmondta, hogy miként látja a szatmári régió problémáit, milyen megoldásokat tart kivitelezhetőnek és hatékonynak, végül beszámolt kampányának eddigi tapasztalatairól. A küldöttekkel való kötetlen beszélgetés alkalmával Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ működésének hatékonyabbá tétele mellett, beszélt a választási programjáról, majd válaszolt a küldöttek által feltett kérdésekre.
Az szatmári beszélgetésen a szövetségi elnökjelölt kiemelte: „Az emberek valódi változást kívánnak. Változás kell jöjjön, ezt mindenki érzi. Nem vagyok egy álszerény ember, ahányszor indultam Kolozsváron, mindig több szavazatot hoztam az RMDSZ-nek, mint amennyire az országos szavazatarány alapján számítani lehetett, mindenekelőtt azért, mert több magyar szavazót sikerült mozgósítanom, mint másoknak. Hogy ezt a teljes RMDSZ szintjén is elérjük, mindig a választóink többségének akaratát kell képviselnünk a nagypolitikában."
Az elnökjelölt szerint a szatmáriaknak is fontos az autonómia, még ha nem is ugyanúgy mint Székelyföldön: „Partiumban, Szatmáron vagy akár Kolozsváron a személyi elvű autonómia a legfontosabb. De ugyanakkor a megyei szervezetek cselekvési autonómiáját is támogatnunk kell. Ha Szatmár megye a többi partiumi megyével úgy gondolja, hogy közös regionális szerveződést akar a Szövetségen belül én azt csak támogatni tudom".
A romániai magyar politikai szervezetekkel kapcsolatban kifejtette: „Észre kell vennünk, hogy a kettő több mint három, az egy több, mint kettő. Az egységünk fontos, hisz másképpen elveszíthetjük a parlamenti jelenlétet" Elmondta: „A kormányzati szerepvállalás kétségtelenül fontos eszköz – még akkor is, ha Önök itt, Szatmáron a körgyűrű megépítése vagy a sportcsarnok munkálatai kapcsán nem is érezték kifejezetten – , azonban a parlamenti jelenlét, az elnyert mandátumarány középtávon sokkal fontosabb."
A magyar és román ellenzéki pártok vezetői biztosan részt vesznek az RMDSZ kongresszusán
Transindex, 2011. február 17.
A magyarországi és romániai parlamenti pártok képviselői - kivéve a Jobbikot -, a román államfő, a Magyarország határain túli magyar szervezetek képviselői, illetve egyházfők, civil szervezeti vezetők és főszerkesztők kaptak meghívást az RMDSZ 10. kongresszusára - számolt be a Transindexnek Kovács Péter.
A kongresszusi biztos elmondta: Victor Ponta (PSD), Crin Antonescu (PNL) és Daniel Constantin (PC) pártelnökök már jelezték részvételi szándékukat a február 26-27-én Nagyváradon sorra kerülő kongresszuson, míg Emil Boc (PDL) illetve Traian Băsescu visszajelzésére még várnak. A rendezvényre a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségek is meghívást kaptak, üzenetüket egy felszólaló fogja tolmácsolni.
Mesterházy Attila (MSZP) és Schiffer András (LMP) szintén részt vesz a tisztújító kongresszuson, a Fidesz és a KDNP visszajelzésére még várnak a szervezők. Az eseményre a Jobbik nem kapott meghívást, Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek illetve a parlamenti képviselettel nem rendelkező pártoknak sem kézbesítettek meghívót - számolt be kérdésünkre Kovács Péter.
Az RMDSZ a határon túli magyar szervezetekkel együtt a szlovákiai Hídnak is meghívót küldött, az EMNT, az MPP és az SZNT azonban nem kapott meghívást a nagyváradi eseményre.
Az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens videóüzenetét be fogják játszani az RMDSZ kongresszusán, Christian Kremer főtitkárhelyettes pedig személyesen lesz jelen. (hírszerk.)
Az RMDSZ kongresszus a döntő
Szatmári Friss Újság, 2011. feberuár 17. – SZEGHALMI ÖRS
Kulcsszerepe lehet a miniszterelnök körüli huzavonában annak, mi történik Váradon, az RMDSZ kongresszusán. Băsescu is meghívást kapott. A kormányfő sorsa kérdéses, a koalícióé kevésbé.
Meghívták Traian Băsescu államfőt is az RMDSZ kongresszusára, amely 26–27-én lesz Nagyváradon. A bejelentés tegnap hangzott el a kongresszus két szervezőjének részéről is – és önmagában véve nem különös, hiszen magas rangú vendégek részt szoktak venni ilyen rendezvényeken (ide is várják még a PSD és a PNL elnökét is például). Ám most különös aktualitást ad az ügynek az, hogy Băsescu koordinálásával épp új kormányfőt keres a PD-L, amelynek koalíciós partnere az RMDSZ. Elemzők emlékeztettek is: Traian Băsescu államfő az RMDSZ kongresszusával köti össze Emil Boc miniszterelnök sorsát.
Összefüggések
Az elnök Emil Boc helyére „független" politikust szeretne helyezni, így próbálván megállítani az általa támogatott nagyobbik kormánypárt, a PD-L népszerűségének zuhanását. Márpedig Emil Boc annak a pártnak az elnöke. Az RMDSZ-nek azonban az az érdeke, hogy ne független, hanem pártpolitikus legyen a kormányfő – ezért meg is torpedózta Băsescu gyors váltási szándékát. Az államfő pedig most átmenetileg leállt, s megvárja az RMDSZ tisztújító kongresszusát. A kongresszuson legesélyesebb elnökjelölt, Kelemen Hunor el is mondta: „ha a PD-L miniszterelnök-váltást akar, mi politikai elkötelezettségű kormányfőt szeretnénk". A PD-L egyik alalnöke, Valeriu Stoica pedig elismerte: „a PD-L most azért vár, mert nem akarja befolyásolni az RMDSZ-elnökségért folyó versenyt, s megvárja a helyzet tisztulását is". Băsescu a konzultációk után maga is jelezte: mivel egy miniszterelnökcseréhez a koalíciós partner beleegyezésére is szükség van, csak az RMDSZ kongresszusa után lehet továbblépni ebben az ügyben. Valójában azért is így van ez, mert az államfő várja, ki lesz az RMDSZ-vezető, kivel kell tárgyalni a részletekről, ugyanis ő mindenképp szeretné megtartani ezt a szervezetet is kormányon – hiszen így van többségük.
Folytatnák
Közben a PD-L-n belül is nézeteltérések vannak e kérdésben. Sokan nem szeretnék továbbra is a párt élén látni Bocot, mások nem fogadnának szívesen „technokrata" politikust a kormány élén, s inkább Boc mellett állnak ki. Úgy hírlik, B[sescu erőteljes nyomást gyakorolt ötletének ellenzőire, állítólag értésre adta, hogy bármit is csinálnak, akkor is az ő joga lesz miniszterelnököt jelölni – s függetlent szeretne. Az Adevărul még idézi is B[sescut, aki azt mondta a PD-L vezetőinek: „Aztán ne hozzám jöjjetek panaszkodni, ha a végén ellenzékbe kerültök!" Hozzátette: „Jön 2012, s gondolnotok kell a kormányzás folytatására".
Összetartozás: sok érdekesség jön...
Szatmári Friss Újság, 2011. feberuár 17.
A szavazati jogunk valamiféle megadása mellett tervezik még Pesten egy új testület létrehozását, valamint a MÁÉRT és a KMKF átgondolását.
Rendkívüli pillanatnak nevezte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának létrehozását a testület alakuló ülésén Kövér László házelnök a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldást vázolt fel a képviselők előtt.
Határozott tervek
Kitért az állampolgárság kiterjesztésére, és arra, hogy a következő lépés az alkotmány újrafogalmazása lesz. Az alkotmányozás következő lépéseként a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni, ami az elszakított nemzetrészek az egy nemzetbe való, közjogi értelemben történő visszafogadását lezárja majd. Álláspontja szerint két úton lehet elindulni: az egyik arról szól, hogy minden diszkriminációt megszüntetve lehetővé teszik minden magyar állampolgár számára, hogy lakóhelyétől függetlenül részt vegyen a magyar belpolitikában. A másik lehetséges út, hogy megteremtik a külhoni magyarok képviseletének lehetőségét az Országgyűlésben.
A kettő között minőségi értelemben óriási különbség van – állapította meg Kövér László, hozzátéve: ez kedvezményes, egyszerűsített, de a szavazatok egyenlőségének elvét átmentő megoldással lesz lehetséges. Kitért arra, hogy ha az Országgyűlés úgy dönt, elhárítja az akadályokat, amelyek eddig voltak bizonyos típusú állampolgársággal rendelkezők választási részvétele előtt, és teljes lesz a Nemzet parlamenti képviselete, akkor a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának funkcióját is át kell gondolni. Hozzátette: még ebben a parlamenti ciklusban meg kell alkotni egy olyan közjogi státusú testületet, amely azon közösségi, személyközi kapcsolatok sűrű szövedékét tudja ismét a maga erejével támogatni, amely nélkül nincs nemzet a szó valóságos értelmében. Erre a testületre át kell ruházni bizonyos, ma még állami feladatokat. Az ülésen kérdésre válaszolva a házelnök elmondta: az LMP jelezte, hogy részt kíván venni a testület munkájában, az MSZP viszont úgy nyilatkozott, hogy nem kívánnak abba a jövőben sem bekapcsolódni.
Szatmárt is a döntéshozó helyekre!
Szatmári Friss Újság, 2011. feberuár 17. – ŐRI-PÁKAY FRANCISKA
Eckstein-Kovács Péter tartott szerdán sajtótájékoztatót az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének székházában, majd találkozott a február végén tartandó kongresszus Szatmár megyei delegáltjaival.
Eckstein-Kovács Péter, mint az RMDSZ egyik elnökjelöltje érkezett a megyébe, és csavarta ujja köré a sajtó képviselőit néhány mondat után a szerdán tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt héten Kelemen Hunor már ismertette megyénkben a
programját, így az remek öszszehasonlítási alapul szolgált. A két elnökjelölt programja abban hasonlít, hogy mindketten hármas pillérre kívánják
helyezni a szövetség alapjait, de ebben ki is merült igazán. A Változás 2011 elnevezésű — internetes felületen is fiatalos ritmussal bemutatott — program a demokrácia, autonómia és szolidaritás gondolatiságára épül, amely kihat az RMDSZ-en belüli változásokra ugyanúgy, ahogy a társadalmi szerepvállalásban szükségessé vált mentalitásváltásra, de Eckstein-Kovács Péter szerint a magyar-magyar kapcsolatokban is elérkezett a fordulóváltás ideje.
Kifogásolja
Felhívta a figyelmet néhány olyan tervre, amely szerinte erősen kifogásolható. Az egyik ilyen az ügyvezető elnökség főtitkársággá való átnevezése, amely véleménye szerint hangsúlyozná a pártvonalat, de egyúttal tovább növelné az ügyvezető
elnökség és a választók közötti távolságot, amely már most sem mondható kicsinek. A maga részéről az elnöki hivatalt is megszüntetné, hiszen a jelenlegi
apparátuson belül megoldható az elnök mellé szükségesnek mondható néhány ember átcsoportosítása. Olyanokról mint politikai alelnök és a hozzá tartozó hivatal, valamint a volt elnök hivatalának létrehozása hallani sem akar. „Mindaddig,
ameddig helyi szervezetek küszködnek azzal, hogy hónap végén miből fizessék ki az alkalmazottaikat, nem tartom jó ötletnek az amúgy is nagy vezetőségi
hivatalok további duzzasztását" – fejtette ki a sajtótájékoztatót követően. Véleménye szerint inkább a jelenlegi struktúrát kellene ésszerűsíteni.
Méltánytalan
Ugyanezen a gondolatmeneten haladva fejtette ki, hogy méltánytalannak tartja, hogy egy olyan nagyszerű eredményeket elérő területi szervezet, mint a szatmári, az RMDSZ országos szintjén nincsen megfelelően képviseltetve. „A jelenlegi helyzet nem tükrözi a megye potenciálját" – szögezte le azon véleményét, hogy ezen a területen változtatni kell, rögtön azáltal, hogy a Szövetségi Állandó Tanácsba ne csak a jelenlegi rotációban bekerülő három megyei tanácselnök vehessen részt, hanem az összes, hiszen nekik van állandó és szoros kapcsolatuk nem csak a választókkal, hanem a terület specifikus problémáival is.
„A sok szükséges változtatás mellett az RMDSZ nagy értékének tartom, hogy az elmúlt két évtizedben nem vált egyetlen párt utánfutójává sem" – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter a szövetség nagy előnyére, majd kifejtette, hogy az a viselkedés, amely miatt sokszor az RMDSZ-t a romániai politikában „könnyűvérűnek" nevezik, tulajdonképpen egy képesség, amely révén alkalmazkodni tud a mindenkori helyzethez. A maga előnyeként azt a tehetséget nevezte meg, amely az eddigi választások során – szenátori vagy Kolozsvár polgármesteri székért vívott harcban – biztosította azt, hogy nem csak az RMDSZ bázis szavazóit sikerült maga mellé állítania, hanem olyan plusz szavazatokat is megszerzett, amelyekre mások nem számíthattak.
Előnytelennek nevezi a mostani versenyt, hiszen a Markó Béla által megnevezett utód, Kelemen Hunor mögé felsorakozott az RMDSZ apparátus, de elmondta, hogy függetlenül a választások eredményétől, ő ugyanúgy RMDSZes marad, ahogy eddig.
Azon kérdésre, hogy miért nem ülnek mellette az RMDSZ helyi vezetői, ahogy tették azt Kelemen Hunor látogatása alkalmával, viccesen jegyezte meg, hogy talán az ő hibája, hiszen nem hívta meg a vezetőket, de úgy gondolta, hogy a sajtóval egyedül is elboldogul.
Eckstein-Kovács Péter: egyetlen esélyem van
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. feberuár 17. – Babos Krisztina
Tegnap megyénkbe látogatott Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ-elnökségre pályázó három jelölt egyike, aki - mielõtt délután négy órától leült volna tárgyalni a szövetség tisztújító kongresszusának Szatmár megyei küldötteivel - sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében ismertette programja fõbb elemeit.
Bár az RMDSZ Szatmár megyei küldöttei állítólag még nem döntöttek arról, hogy a kongresszuson kit támogatnak, úgy látszott, Eckstein nem áll olyan közel hozzájuk, mint Kelemen Hunor. Utóbbi múlt heti ittjártakor ugyanis Csehi Árpád megyei tanácselnök és Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester egyaránt megjelent a sajtótájékoztatón, a jelölt mellett foglalva helyet az asztalnál, most viszont távol maradtak. Eckstein-Kovács Péter bemutatkozása során kifejtette, hogy 21 éves RMDSZ-es múltja során „minden volt már", azaz a helyi önkormányzati képviselõségtõl a kolozsvári polgármester-jelöltségen át egészen a parlamenti képviselõségig, a szenátorságig és a miniszterségig mindent volt alkalma kipróbálni.
Jelenleg pedig Traian Bãsescu államelnök kisebbségügyi tanácsadójaként tevékenykedik. Elnöki programjáról szólva elmondta, hogy ez három elv mentén épül fel, ezek pedig: a demokrácia, az autonómia és a szolidaritás. Kifejtette: számos dolgot meg kíván változtatni az RMDSZ-en belül, melyek fõ célja a szervezetet közelebb hozni a választókhoz, hogy ne a pártjelleg, hanem az érdekképviselet-jelleg váljék meghatározóvá.
A jelölt állította: képes „pluszt" hozni az RMDSZ számára, amit az is bizonyít, hogy a kolozsvári polgármester-választáson és a képviselõválasztáson egyaránt több szavazatot szerzett, mint amennyi a magyarság részaránya volt a városban, illetve a választókerületben. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a magyarok adták rá a voksaikat. Az RMDSZ átszervezésével kapcsolatban kitért arra, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tizennégy tagja közül mindössze három van állandó kapcsolatban a választókkal (három megyei elnök tagja a testületnek). Ezt az arányt szerinte meg kell fordítani, és olyan emberekbõl kellene álljon a vezetõség, akik ismerik az emberek gondjait.
Kifejtette: nem tartja méltányosnak azt, hogy a SZÁT-nak egyetlen Szatmár megyei tagja sincs annak ellenére, hogy a Szatmári RMDSZ-szervezet szinte minden olyan önkormányzati tisztséget megszerzett, amit lehetett. Eckstein továbbá számos, általa feleslegesnek ítélt hivatalt - például az elnöki hivatalt - felszámolna, ezek fenntartási költségeit pedig leosztaná a területi szervezeteknek. A saját elnökségi esélyeirõl szólva felemlegette, hogy nem volt kimondottan tisztességes a verseny a három jelölt között, ugyanis Markó Béla jelenlegi elnök, illetve az RMDSZ teljes apparátusa Kelemen Hunort segítette. „Egyetlen esélyem van.
Az, ha valóban titkos lesz a szavazás a tisztújító kongresszuson, és a küldöttek a saját lelkiismeretükre hallgatva szavazhatnak. Ez esetben viszont biztosra veszem, hogy én nyerek" - jelentette ki az elnökjelölt. Eckstein elmondta továbbá, hogy szándékában áll a normális mederbe, azaz a párbeszéd és az együttmûködés irányába terelni az RMDSZ és a magyarországi kormánypártok közötti, finoman szólva is hûvös viszonyt. Lapunk érdeklõdésére, mely arra vonatkozott, hogy mikért értékeli a Szatmár megyei RMDSZ-es vezetõk ama megnyilvánulását, hogy míg ellenfele, Kelemen Hunor mellett helyet foglaltak az asztalnál, az általa tartott sajtótájékoztatón meg sem jelentek, a következõt felelte: „Bizonyára az én hibám, mivel nem hívtam meg õket, ugyanis a mai nap során (tegnap - a szerk. megj.) még úgyis tárgyalni fogunk. Egyébként pedig úgy vélem, hogy én a sajtóval egyedül is képes vagyok elboldogulni."
ERDÉLY
„Kihasználnák" a magyarokat
Krónika, 2011. február 17. – Kiss Előd-Gergely
Kolozsvári multikulturális jellegét, etnikai és vallási sokszínűségét kívánják kihangsúlyozni abban a pályázatban, mellyel a helyi önkormányzat az Európa Kulturális Fővárosa címet kívánja megszerezni 2020-ban – hangzott el tegnap a projektet menedzselő bizottság alakuló ülésén, melyen a helyi kulturális intézetek és civil szervezetek képviselői is részt vettek.
A jelenlévők arra is felhívták a figyelmet, hogy „belső versenyre" is kell számítani, ugyanis Temesvár és (információk szerint) Brassó önkormányzata is pályázatot fog benyújtani a címért. A bizottság koordinátorának Răzvan Rottát, a Lions klub helyi vezetőjét nevezték ki, a testület összetételéről a későbbiekben döntenek.
A kulturális és civil szervezetek képviselői jó ötletnek tartották a projektet koordináló bizottság létrehozását, ugyanakkor úgy döntöttek, saját tagságukkal is konzultálnak, mielőtt eldöntik, hogy részt kívánnak-e venni a bizottság munkájában.
A meghívott magyar kulturális egyesületek és civil szervezetek közül a Tranzit Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az Erdélyi Kézmíves Céh képviseltette magát.
Az alakuló ülésen Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke azt javasolta, hogy mielőtt Kolozsvár megpályázná az Európa Kulturális Fővárosa címet, előbb az ország kulturális fővárosaként tartson egy egyéves rendezvénysorozatot. Az EMKE elnöke ugyanakkor elmondta, az általa vezetett egyesület kapcsolati tőkéjét tudja mozgósítani a cél érdekében.
Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh titkára is kiélezett küzdelemre számít, mint mondta: az általa képviselt szervezet elsősorban kézművesvásárok megszervezésében tud segíteni az önkormányzatnak. Molnár Attila szerint az is fontos, hogy minél több magyar civil szervezet részt vegyen a bizottság munkájában, illetve minél többen tudjanak a bizottságról, mert ezúttal a meghívott magyar szervezetek fele nem jelent meg a megbeszélésen.
Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke ugyanakkor arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a kisebbségi kultúrát ne korlátozzák csupán a hagyományok bemutatására, hanem a kortárs művészeteket is kellő mértékben jelenítsék meg.
Florin Moroşanu, az önkormányzat kapcsolatokért és turizmusért felelős igazgatója hangsúlyozta: szükség van a kisebbségi kulturális szervezetek lobbijára is, ezért további civil szervezetek és kulturális egyesületek jelentkezését várják a bizottság
tagságába.
Harc a nyelvi jogokért
Krónika, 2011. február 17. – Forró Gyöngyvér
Veress Dávid, az immár nyolc éve működő Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének (képünkön) meggyőződése, hogy lesz eredménye az anyanyelvhasználat minél szélesebb körű használatáért folytatott küzdelemnek.
„Mentalitásváltásra van szükség: ahogy az öltözködésben, frizuraválasztásban, igényesnek kell lennünk anyanyelvünk használata terén is" – mutatott rá a Krónika megkeresésére a szövetség elnöke. Veress úgy véli, annak ellenére, hogy hosszú évtizedeken keresztül a hatalom igyekezett leszoktatni a kisebbségeket az anyanyelvük használatáról, és kezdett megjelenni a „kevertnyelvűség", a helyzet romlása megállítható.
Veress emlékeztetett, azért is hívták életre a szövetséget, mivel nap mint nap azt tapasztalták, hogy az emberek – főként az ügyintézésben – nem merik használni a magyar nyelvet még akkor sem, ha megvan egyébként erre a lehetőségük. A szövetség tagjai háromszínű (piros, fehér, zöld) cédulákat nyomtattak, eleinte a Használd édes anyanyelved! felirattal, később Hivatalos magyar nyelvet! mottóval. „Mi úgy tartjuk, valami akkor lesz hivatalos, ha egyre többen használják" – mutatott rá.
Veress Dávid sokak számára akkor vált ismertté, amikor első ízben tüntetett a csíkszeredai törvényszék épülete előtt, hogy felhívja az illetékesek figyelmét arra, a törvény előírja a kisebbségi nyelvhasználatot a bíróságon is. „2009-ben sok panaszt hallottam a törvényszéki nyelvhasználattal kapcsolatosan, így május 14-étől tíz héten át, minden csütörtökön déli 12 órakor megjelentem a törvényszék előtt „Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás" jelszavakkal próbáltam felhívni a törvényszék illetékeseinek figyelmét a megváltozott jogszabályra" – idézte fel Veress.
Lőrincz Rómeó, a bíróság akkori elnöke üdvözölte Veress kezdeményezését, és magyar tárgyalásokat tartott egy egész napon át, figyelemfelkeltő jelleggel. „Az emberek nem szokták meg, hogy jogaink érvényesítéséért nekünk kell lépéseket tennünk, ha az érintettek nem teremtik meg a szükséges feltételeket" – értékelte az akciót Veress.
Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség a név-visszamagyarosítás problémájával is foglalkozik: Kérjük vissza becsületes magyar nevünk! feliratú cédulát osztogatnak azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a múltban elkövetett jogtalanságra. „Beismerték, hogy annak idején jogtalanul jártak el, amikor nem hagyták, hogy az édesanyák magyar neveket írassanak be, így lettek Mihaiok, Ştefanok, Paraschivák, ezeket ma meg lehet változtatni" – hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Veress ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvijogok.ro honlapon megtalálhatók a törvény biztosította anyanyelv-használati jogok, s ugyanitt lehet megtalálni a Romániában élő, magyarul beszélő orvosok, közjegyzők, illetve ügyvédek névsorát.
Politikusok hada Nagyváradon
Új Magyar Szó, 2011. február 17. – Sike Lajos
Traian Băsescu román államfő kivételével az RMDSZ-kongresszus minden fontosabb meghívottja jelezte részvételi szándékát a február 26-a és 27-e között Nagyváradon megrendezendő tisztújításon. Băsescu távolmaradása amúgy borítékolható, tekintettel arra, hogy az elnöki hivatal honlapján közzétett információk szerint a kongresszus idején hivatalos kuvaiti látogatáson vesz részt.
Traian Băsescu román államfő kivételével az RMDSZ-kongresszus minden fontosabb meghívottja jelezte részvételi szándékát a február 26-a és 27-e között Nagyváradon megrendezendő tisztújításon. Băsescu távolmaradása amúgy borítékolható, tekintettel arra, hogy az elnöki hivatal honlapján közzétett információk szerint a kongresszus idején hivatalos kuvaiti látogatáson vesz részt.
A román és magyar ellenzéki pártok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat, nem tudni még, hogy a nagyobbik koalíciós partner elnöke, Emil Boc miniszterelnök elmegy-e a nagyváradi tisztújításra.
Kovács Péter, a hónap végi RMDSZ-kongresszus szervezésével megbízott ügyvezető alelnök beszámolója szerint Victor Ponta szociáldemokrata, Crin Antonescu liberális és Daniel Constantin konzervatív pártelnökök már jelezték, hogy személyesen is részt vesznek a munkálatokon. A magyar országgyűlés ellenzéki pártjai szintén a legmagasabb szinten képviseltetik magukat Mesterházy Attila (Magyar Szocialista Párt) és Schiffer András (Legyen Más a Politika) személyében.
A Fidesz és a KDNP visszajelzésére még várnak a szervezők. Az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül kettő tegnap a Partiumban kampányolt. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter Nagyváradon találkozott a kongresszusi küldöttek egy részével, Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó pedig Szatmárnémetiben próbálta a maga oldalára állítani a helyi RMDSZ-eseket. Mindkét jelölt méltánytalannak tartja, hogy a Szatmár megyei RMDSZ eddig nem volt szavazatokkal is bizonyított súlyának megfelelően képviselve a szövetség országos vezetőségében.
Állampolgársági útmutató az MPP-nél
Háromszék, 2011. február 17.
Tegnaptól működik Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásár¬helyen a Magyar Polgári Párt állampolgársági tanácsadó irodája.
A megyeközpontban az MPP Martinovics utcai székházában, Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatalban nyújtanak tájékoztatást, ingyenesen segítenek az iratcsomó összeállításában, véglegesítésében, és időpontot is előjegyeznek a csíkszeredai vagy kolozsvári konzulátuson. Ha valakinek sürgős az ügyintézés, Budapesten teremtenek lehetőséget az állampolgárság gyors megszerzésére — mondta el Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke. Leszögezte, szolgáltatásuk ingyenes, csak a hitelesített fordításért kell fizetni 15 lejt dokumentumonként, azaz ugyanannyit, mint a Demokrácia Központokban. Kulcsár-Terza József megyei pártelnök kiemelte, kidolgozzák azt is, hogyan tudnak tájékoztató segítséget nyújtani a falvakon élő igénylőknek, valószínűleg, megszervezik beszállításukat két irodájukba.
Koordinátákon áll vagy bukik a házsongárdi sírok védelme – A temető igazgatósága továbbra is titkosnak nyilvánítja az adatokat
Szabadság, 2011. február 17. – ZAY ÉVA
Tételenkénti pontos helyrajzi meghatározásra szorulnak a Házsongárdi temető védelemre felterjesztett sírjai, pontos helymeghatározás híján ugyanis a Házsongárd Alapítvány által összeállított síremlék-jegyzék nem teljes – hangsúlyozta tegnap Virgil Pop, a Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa a Házsongárd Alapítvány igazgatójával, Gergelyné Tőkés Erzsébettel folytatott megbeszélésén. Virgil Pop úgy vélte: egységes és alkalmazható megoldást kell kidolgoznia az alapítvány szakembereivel a sírok, kripták és a gazdátlan sírkövek beazonosítására. Amennyiben a műemlékvédelem oltalmára szoruló sírjegyzék kiegészül a fent említett adatokkal, már továbbküldhető a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium nyilvántartási hivatalának, iktatás végett. A helyrajzi adatgyűjtésben sajnos a temető igazgatóságának együttműködésére egyelőre nem lehet számítani, a gazdátlan műemlékek pusztulása pedig folyatódik.
A Házsongárd Alapítvány – Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hivatalos felkérésére – már tavaly összeállította a Házsongárdi temető védelemre felterjesztett sírjainak jegyzékét. A dokumentáció meg is érkezett a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottsághoz, Virgil Pop műemlékvédelmi tanácsos pedig a törvény oltalmát igénylő emlékeket és emlékcsoportokat felsorakoztató összeállítást tételekre bontotta, nevesítette. Azonban az immár háromszáz tételre leosztott jegyzékben minden egyes emléket pontos helyrajzi megjelöléssel kell ellátni – jelentette ki a szakember, aki bízik abban, hogy a Házsongárd Alapítvánnyal együttműködő építészekkel, építőmérnökökkel sikerül majd egy megfelelő módszert kidolgozni az említett cél megvalósítására.
Mint elmondta, a műemlékvédelmi kóddal ellátott, sorszámozott, helyszínileg beazonosított házsongárdi emlékek jegyzékét a teljesség és pontosság jegyében kell felterjeszteni a szaktárca nyilvántartási hivatalához: ilyenképpen nem lenne ésszerű, ha a lista nem foglalná magába mindazokat az emlékeket, amelyek jogosan a műemlékvédelmi törvény égisze alá tartozhatnak, másrészt a Hivatalos Közlönyben is publikálandó jegyzék egyik alapkövetelménye az elhelyezkedés megjelölése. A pontosan meghatározott emlékre ekképpen összpontosul majd a törvény védelme is – magyarázta a tanácsos.
Mint elmondta, nem volt még példa ilyen jellegű műemlékjegyzék összeállítására, a temetők ugyanis egységként szerepelnek a műemlékvédelmi listán. Virgil Pop egyébként a kolozsvári Építészeti és Városrendészeti Egyetem professzoraként két tanársegédjével a házsongárdi kripták és síremlékek széleskörű építészeti felmérését kezdeményezi a IV. éves hallgatók bevonásával, akik a projekt és a restaurálási javaslatok elkészítése által tesznek majd eleget a szaktantárgy gyakorlati követelményeinek.
A pontos helyrajzi azonosítás segédeszközeként felmerült a GPS-felmérés lehetősége. László Attila alpolgármester felvállalta a városháza anyagi forrásaival végrehajtandó folyamat lebonyolítását – mondta Gergelyné Tőkés Erzsébet, hozzátéve: a Házsongárd Alapítvány a közelmúltban 500 ezer forint értékű pályázati támogatást nyert a GPS-felmérés elkészítésére, de ez nem elegendő a munkálatok teljeskörű elvégzéséhez.
A koordináták meghatározását nehezíti, hogy a temető igazgatósága tavalytól titkosította nyilvántartását, így a sírokra vonatkozó helyrajzi adatokat kizárólag a bérlőnek, vagy örökösnek szolgáltatják ki. Az unitárius egyház átiratára, amelyben a koncessziójában levő sírokra vonatkozó információk kiszolgáltatását kérte, a temető igazgatósága így válaszolt: az egyházi intézmény megbízottja a hivatalos átirat elküldése, és egy formanyomtatvány kitöltése nyomán, a megszabott ellenérték fejében kaphatja meg a nyilvántartási kivonat másolatát, amely egy hétig használható törvényhatósági fórumokon – tájékoztatott Gergelyné. Mint elmondta, Kötő József és Máté András parlamenti képviselők az adattitkosítás jogi hátterét vizsgálják, ugyanis valószínűsíthetően a közérdekű adatok kategóriájába sorolódna a temetői nyilvántartás is.
MAGYARORSZÁG
Semjén: a magyar kormány nem ad ki állampolgársági adatokat
MTI, 2011. február 16.
A magyar kormány sem Szlovákiának, sem más országnak nem szolgáltat állampolgársági adatot - jelentette ki Semjén Zsolt a kettős állampolgárságot szabályozó magyar-szlovák államközi szerződés tervezete kapcsán az MTI-nek szerdán. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: mindez összhangban van a nemzetközi joggal. A szlovák fél kedden Budapesten adta át a magyar félnek a magyar-szlovák kettős állampolgárságot szabályozó államközi szerződés tervezetét. A szerződés megkötéséről szóló tárgyalások megindításában nemrégiben egyezett meg Pozsonyban a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Iveta Radicová.
"A szerződés célja: szabályozni a másik ország állampolgársága felvételének feltételeit, a diplomáciai és konzuli védelemnyújtást a kettős állampolgároknak, a kettős állampolgárságot kérő, illetve a kettős állampolgárságot elnyerő személyek jegyzékének évenkénti cseréje" - jelentette ki a szlovák államtitkár.
A dokumentumot szerdán a Magyar Koalíció Pártja (MKP) számára teljességgel elfogadhatatlannak nevezte. A Berényi József pártelnök által aláírt közleményben az MKP egyebek között megállapítja, hogy a szlovák fél javaslata ellentétes a szlovák kormánykoalíció parlament elé vitt elképzeléseivel is.
A parlamenten kívüli magyar párt kifogásolja a szlovák tervezet azon paragrafusait, amelyek szerint "a másik fél állampolgársága akkor vehető fel, ha a kérelmező lakhelye legalább 12 hónapon át az adott ország területén található", vagy ha "ott több mint 5 évig folyamatosan tanulmányokat folytat, illetve munkaviszonyban van, miközben állandó lakhellyel rendelkezik". Nem tetszik az MKP-nek, hogy a szerződéstervezet 5. cikkelye azt is kimondja, hogy Szlovákia és Magyarország minden évben május 31-ig kölcsönösen kicseréli azon állampolgárok listáját, akik kérelmezték, illetőleg akiknek odaítélték a másik fél állampolgárságát az előző naptári évben.
Magyar Nemzet, 2011. február 16.
Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a médiatörvény módosításában. A kormány a kiegyensúlyozottság, a külföldi tartalmak bírságolása, a regisztrációs kötelezettség és a sértő tartalmak tekintetében is engedett az Európai Uniónak. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint a módosított javaslat nem más, mint amit eredetileg szerettek volna.
A megállapodás megszületését jelentette be szerdán Brüsszelben Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője. Mint közölte, a magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt - Todd tudomása szerint két héten belül. A törvény módosítása két héten belül a parlament elé kerülhet - erősítette meg ezt Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján is.
E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan: az egyik a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a másik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírása, a harmadik pedig a túl szigorú regisztrációs kötelezettség. A negyedik kérdés - mondta Todd - a törvény tanulmányozása közben később merült fel. Ez az egyének, illetve a többség és a kisebbség "megsértésének" tilalma, amit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtatnak.
Kovács Zoltán azt mondta, a megszületett végleges szövegváltozat a magyar kormány és az Európai Bizottság meglátása szerint is az összes olyan kérdést megnyugtatóan megválaszolja, amelyet Neelie Kroes vetett fel.
Az Európai Bizottság Magyar Képviselete által kiadott angol nyelvű közlemény szerint Neelie Kroes üdvözölte a megállapodást. A médiaügyben illetékes EU-biztos örömét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok egyetértettek a médiatörvény uniós jogokkal, köztük az Alapjogi Chartával összehangolt módosításában. Kroes elmondta, hogy a továbbiakban is folytatni fogják a média helyzetének figyelését, és szorosan együttműködnek a magyar partnerekkel abban, hogy a megállapodás szerinti változtatások bekerüljenek a törvénybe és a törvényalkalmazás napi gyakorlatába is.
A kiegyensúlyozottság követelményének kérdésében a felek abban állapodtak meg, hogy az előírást – a többi tagállamhoz hasonló módon - leszűkítik az országos sugárzású adókra. A magyar fél a megegyezésben elállt attól a szándékától is, hogy a más országból előállított médiatartalmakat a médiatörvény szabályai alapján megbírságolhassa. A regisztrációs kötelezettséggel kapcsolatban a magyar fél garanciát vállalt arra, hogy a médiatermékek regisztrációját csak azok működésének megkezdése után teszi kötelezővé, hatvan napon belül, így előzetesen semmilyen módon nem befolyásolhatja azok működését. A megállapodás értelmében a médiatörvényben leszűkül a sértő tartalmak fogalomköre is. Ezután ebbe a kategóriába csak a gyűlöletkeltés és diszkrimináció fog bele tartozni.
Kovács Zoltán erről azt mondta: a tervek szerint hatályon kívül helyezik a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ezzel azonban nem változik az a kitétel, amely a kirekesztés tilalmára vonatkozik - ismertette Kovács Zoltán, hozzátéve, hogy az eredeti kormányzati szándékokkal gyakorlatilag sehol nem ütközik az a módosítási javaslat, amelyben megegyeztek.
MTI, 2011. február 16.
Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője bejelentette: Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában. Kovács Zoltán azt mondta, a megszületett végleges szövegváltozat a magyar kormány és az Európai Bizottság meglátása szerint is az összes olyan kérdést megnyugtatóan megválaszolja, amelyet Neelie Kroes vetett fel.
A módosítási javaslat a következő kormányülésen a kabinet elé kerül, ezután pedig a kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja az indítványt a parlamentnek. A kommunikációs államtitkár szerint ez akár két héten belül megtörténhet.
A módosítás összesen négy kérdést érint: a kiegyensúlyozottságot, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját, valamint a csoportok megsértését.
Kifejtette: a kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással összefüggő követelmények - a hitelesség, gyorsaság, pontosság - a médiarendszer egészére értendők, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában kell értelmezni. Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel - hangsúlyozta.
A lekérhető audiovizuális tartalmak esetében visszavonják a kiegyensúlyozottság követelményét - emelte ki Kovács Zoltán, hozzátette ugyanakkor, meglátásuk szerint a médiában jellemző tendenciák arra mutatnak, hogy a letölthető tartalmak esetében is lehetett volna alkalmazni ezt a szabályt, ebben azonban egyelőre nem sikerült megegyezni. Így a továbbiakban is csak a televíziókat és a rádiókat érintően tartják fenn a kiegyensúlyozottság követelményét.
A származási ország elvével kapcsolatban a javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül, a médiahatóság pedig kizárólag a magyarországi terjesztés ügyében járhat el - ismertette az államtitkár.
A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, "a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja" - tájékoztatott a sajtóértekezlet után a kormányzati kommunikációs államtitkárság, kifejtve, hogy a szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat kifejezetten utal a "médiaszolgáltatás" és a "sajtótermék" definíciójában arra, hogy csak a "rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett", tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá - közölték.
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.
E három, korábban már ismert felvetés mellett, egy negyedik témában is változás lesz, a tervek szerint ugyanis hatályon kívül helyezik a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ezzel azonban nem változik az a kitétel, amely a kirekesztés tilalmára
vonatkozik - ismertette.
Népszabadság, 2011. február 17. – Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó
Az Európai Bizottság megegyezett a magyar kormánnyal a jogszabály módosításáról – Három helyett négy ponton írják át.
Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása, miután a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal. A korábban kifogásolt három helyett végül négy ponton változik a jogszabály. A negyedik egy új elem, amely korábban büntetéssel fenyegette bármilyen személlyel kapcsolatos elmarasztaló jellegű vélemény megjelentetését. A Népszabadság egyebek mellett emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz.
A múlt hét hétfő óta tartó egyeztetések eredményeként az Európai Bizottság és a magyar kormány szakértői megállapodtak a Neelie Kroes EU-biztos levelében megfogalmazott felvetésekkel kapcsolatban, így megszületett a megállapodás a médiatörvény javasolt módosításáról. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerdán azt mondta: a szövegpontosítások, illetve módosítások az Európai Bizottság és a magyar kormány szerint is minden olyan kérdésre választ adnak, amelyekre az EU médiaügyekért is felelős biztosa levelében felhívta a figyelmet. A szövegszerű módosítási javaslat a következő kormányülésen a kormány elé kerül. Ezután a kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja a törvény módosítására irányuló javaslatát a parlamentnek.
Kovács Zoltán budapesti és Neelie Kroes szóvivőjének brüsszeli tájékoztatásából kiderült, hogy a korábbiakhoz képest nem három, hanem négy ponton módosítja a kormány a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvényt.
1. A kiegyensúlyozottság kérdése. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek („hiteles, gyors, pontos") a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában. – Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel – jegyezte meg Kovács Zoltán. A kiegyensúlyozottság követelményét emellett a javaslat a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában megszünteti, és a továbbiakban is csak a televíziók és a rádiók tekintetében tartja fenn. A javaslat ezzel a Kroes-levélben szereplő kívánalomnak a legtágabb értelemben felel meg.
2. A származási ország elve. A javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül. Az eredeti jogalkotói szándékot világossá tévő rendelkezéssel egyértelműen utal arra, hogy a médiahatóság kizárólag a magyarországi terjesztés vonatkozásában jár el. A műsorterjesztés felfüggesztése lesz az a szankció, amely a végső esetben alkalmazható – mondta az államtitkár. A változtatás pontosan megfelel a Kroes-levélben kérteknek.
3. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációja. A javaslat egyértelművé teszi, hogy e szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja. A szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat az eredeti jogalkotói szándékot egyértelművé téve és (a törvény normatív tartalmát nem változtatva) kifejezetten utal a „médiaszolgáltatás" és a „sajtótermék" definíciójában arra, hogy csak a „rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett", tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.
4. Csoportok megsértése. A módosítás az Európai Bizottság felvetésének megfelelően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltotta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését"; a kirekesztés tilalma ugyanezen a ponton megmarad. Ezt a negyedik kifogást a bizottság a február 7-i brüsszeli tárgyaláson szóban vetette fel.
Kovács Zoltán a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva sem ismételte meg korábbi véleményét, hogy „technikai jellegű" pontosításokról lenne szó. Úgy fogalmazott, nem szeretné minősíteni, hogy „ezek kisebb vagy nagyobb" módosítások. Annyit mondott, hogy alapvetően pontosító jellegű módosításokról van szó.
A kormány több tagja, így Kovács Zoltán az elmúlt hetekben folyamatosan azt kommunikálta, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott kifogások technikai jellegűek. A lapunk által megkérdezett médiajogászok már korábban is úgy fogalmaztak, hogy az eredeti három kifogásolt pont sem tekinthető csak technikai jellegűnek, hiszen például a kiegyensúlyozottság kérdése lényeges tartalmi elem.
A most bejelentett negyedik pont pedig kifejezetten tartalmi változtatás a médiaszabályozáson, és érinti annak eredeti szellemiségét is. A lapunk által megkérdezett médiajogász arra hívta fel a figyelmet, hogy ez jelentős tartalmi elmozdulás. Ha ez benne maradt volna a médiaalkotmányban, akkor az jelentősen csorbította volna a vélemények szabad kifejtéséhez fűződő jogot. A rendelkezés, amennyiben alkalmazzák, lehetetlenné tett volna bármilyen, személlyel kapcsolatos elmarasztaló jellegű vélemény, kritika megjelentetését. Ez volt az egyike azon sérelmes rendelkezéseknek, amelyeket a médiatörvény vitájában a „gumiparagrafusok" közé soroltak a kritikusok.
A Népszabadság egyebek mellett emiatt támadta meg az új médiaszabályozást az Alkotmánybíróságon. Egyébként nemcsak a Népszabadság sérelmezte ezt a rendelkezést, hanem szinte az összes, a médiatörvényt és a médiaalkotmányt bíráló szakmai és politikai szervezet. A médiajogász ugyanakkor figyelemre méltónak tartja, hogy a törvény továbbra is tilalmazza a személyek és közösségek kirekesztését. Ez szerinte továbbra is alkalmas a visszaélésszerű jogalkalmazásra.
Visszatérve a magyar kormány kommunikációjához: kérdésekre válaszolva Kovács Zoltán közölte, hogy a technikai határidőket betartva a módosítások a parlament elé kerülhetnek. Arra, hogy a szerdai strasbourgi vita eredménye befolyásolja-e a kormány vagy a parlament munkáját a médiatörvénnyel kapcsolatosan, úgy reagált: semmilyen spekulációt nem szeretne kommentálni. „Én nem gondolom, hogy presztízsveszteségként kellene bármit megélni, hiszen azt mondtuk, hogy a magyar kormány elkötelezett az európai alapértékek mellett, amelyekről maga az EU szól; az unió tagjaként nem is tehet mást, minthogy igazodik ezekhez. Ha tanulmányozzák a módosításokat, nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti kormányzati szándékokkal azok sehol sem kerülnek összeütközésbe" – mondta Kovács Zoltán lapunknak arra az észrevételére, hogy karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök még úgy nyilatkozott, eszük ágában sincs módosítani a médiatörvényt. (Az államtitkár emlékezete szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy nem vonják vissza a törvényt. Tévedett – a szerk.)
Egy másik kérdésre, miszerint indokoltnak látják-e, hogy a négy, módosítani tervezett ponton más EU-tagállamok is korrigálják a saját szabályozásukat, ahogy azt korábban a magyar kormány kívánta, Kovács Zoltán azt mondta: „Ezek a típusú változtatások, amelyeket mi most eszközölünk, nem érik el azt a szintet, hogy más országok ilyen típusú szabályozását vizsgálni kellene."
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azt kérte, hogy a médiatörvény módosításakor Budapest tegyen eleget az EBESZ követelményeinek is, ahogy azt tenni készül az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően. „A médiaszabályozást módosítani szükséges az olyan EBESZ-kötelezettségek figyelembevételével is, mint a média pluralizmusa és az információ szabad áramlása" – hangoztatta közleményében Dunja Mijatovic, a szervezet sajtószabadságképviselője. (Reuters)
KÁRPÁT-MEDENCE
Átadták az első kérelmeket Eszéken
Új Magyar Képes Újság, 2011. február 16. – Lj. Molnar Mónika
Az eszéki igazolványirodában pénteken kihelyezett konzuli fogadónap keretében Juhász Zoltán zágrábi magyar konzul átvette a kedvezményes honosítás iránti első kérelmeket.
Arról már tájékoztattuk kedves olvasóinkat, hogy a horvátországi magyarok számára egy olyan lehetőséget is sikerült teremteni, melynek köszönhetően szerint nem szükséges Zágrábba vagy Magyarországra utazni az állampolgársági kérelmekkel, hiszen múlt péntektől Eszéken is be lehet adni azokat. A kihelyezett konzuli fogadónapon Juhász Zoltán zágrábi magyar konzul fogadta az első kérelem-benyújtókat. Az érdeklődés még az iroda munkatársainak a várakozásait is felülmúlta.
Az első eszéki kérelembenyújtási nap a tervezettnél hosszabbra nyúlt, elsősorban a bonyolultabb „esetek" miatt.
Heti két napra volna szükség
Az első kérelembenyújtási napra sokan kértek időpontot, és egyúttal az is világossá vált, hogy nagyon sokak számára jelent segítséget, hogy régióközpontunkban is átadhatják kérelmeiket.
- Az első napon körülbelül 15-en nyújtották be a kedvezményes honosítással kapcsolatos dokumentumaikat. A következő hetekben ennél valamennyivel kevesebb kérelmezőt tudunk csak fogadni. Már a márciusi időpontok is szinte tele vannak, nagyon nagy az érdeklődés. Véleményünk szerint szükség lenne hetente még egy konzuli fogadónapra, de ezzel kapcsolatban még nincsenek konkrét információim – tudtam meg Palizs-Tót Hajnalkától, az iroda egyik munkatársától.
A minél gyorsabb ügyintézéshez szükséges, hogy az adatlap megfelelően ki legyen töltve, valamint hogy a csatolt dokumentumok megfeleljenek a követelményeknek. Ebben tudnak segítséget nyújtani az Információs Iroda munkatársai, és időpontot is náluk lehet kérni. Juhász Zoltán konzul pedig péntekenként áll a kérelmezők
rendelkezésére.
Márciusban már Lendván is igényelhető a magyar állampolgárság
Népújság (Szlovénia) 2011. február 17.
Azóta, hogy januártól egyszerűsített eljárásban lehet igényelni a magyar állampolgárságot, megközelítően 30 ezer fő kérvényezte ezt. A legnagyobb az érdeklődés Erdélyben és a Vajdaságban, a többi régióban a benyújtott igénylések száma kisebb. Ez jellemző Szlovéniára is.
Eddig Szlovéniában csak a ljubljanai magyar nagykövetségen lehetett benyújtani az igényt, márciusban ezt már meg lehet tenni Lendván is. A Nemzetpolitikai Államtitkárság adatai szerint múlt péntek délutánig 27.734-en kérvényezték a magyar állampolgárságot. A közlemény szerint a határon túli magyarok továbbra is folyamatosan nyújtanak be kérelmeket, hetente annyi beadvány érkezik, mint a tavalyi év egészében. Továbbra is körülbelül fele-fele arányban nyújtják be az igényléseket a külképviseleteken, illetve Magyarországon az anyakönyvvezetőknél vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalokban.
Az egyszerűsített honosítási eljárás továbbra is zökkenőmentes. Az említett forrás szerint meglepetésként érte őket, hogy több tucat olyan idős magyar nemzetiségű ember kérte a visszahonosítást, aki most lesz harmadszor magyar állampolgár, mert még Trianon előtt született. A legidősebb kérvényező 1912-ben született, most töltötte be a 99. életévét. Az államtitkárság szerint a legnagyobb az érdeklődés Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán.
Hogy mennyi szlovén állampolgár nyújtotta be eddig igényét a magyar állampolgárságért, pontosan nem lehet tudni, de minden jel arra mutat, eddig gyér az érdeklődés. A ljubljanai magyar nagykövetségen felsőbb utasításra hivatkozva nem tájékoztattak az igénylők számáról, a lenti polgármesteri hivatalban azonban megtudtuk, eddig két kérvényt továbbítottak a megfelelő fővárosi instanciákra, további megközelítően húsz szlovén állampolgár pedig érdeklődött az eljárásról. A többi határ menti anyakönyvvezetői hivatallal nem létesítettünk kapcsolatot, de valószínűleg ezekben sem okozott gondot a szlovéniai magyarság tolongása.
A ljubljanai magyar külképviseleten egyébként Molnár G. Bíborka konzultól megtudtuk, hogy 2011. március 9-étől kéthetente szerda délutánonként 14 órától Lendván is beadhatóak lesznek a kérelmek, előzetes bejelentkezéssel.
Az utóbbi információ igen fontosnak számít, mert bebizonyosodni látszik a muravidéki magyarság politikai vezetőinek eddig többször kifejtett aggodalma, hogy a szlovéniai magyarság több okból, de leginkább kényelemből nem fog elutazni a magyarországi anyakönyvvezetőkhöz, a ljubljanai külképviseletre pedig még inkább nem, hogy elindítsa az eljárást. Pedig igény az lenne, legalábbis a Népújság internetes változatában feltett kérdés eredményei szerint. A muravidéki magyarság számára való tekintettel reprezentáns 146 válaszadó 40 százaléka, vagyis 58 személy egyértelműen úgy válaszolt, igényli a magyar állampolgárságot. A válaszadók további 30 százaléka (36 személy) még gondolkozik, talán majd a későbbiekben dönt a magyar állampolgárság igénylése mellett.
A válaszolók 21 százaléka, vagyis 30 személy a felmérés szerint egyáltalán nem szeretne magyar állampolgár lenni, 10 százaléka, vagyis 15 személy akkor indítaná el az eljárást, ha az állampolgárság valamilyen hasznot hozna neki, míg a válaszolók 5 százaléka, vagyis 7 személy úgy gondolja, a honosítási eljárás túl bonyolult, ezért nem is indítványozza ezt. A reprezentánsnak tekinthető adatok szerint tehát a szlovéniai magyarság 40 százaléka mindenképpen igényli a magyar állampolgárságot, további 30 százalék pedig még gondolkozik ezen. Természetesen az interneten, a fotel kényelmében sokkal könnyebb kattintani, mint az eljáráshoz szükséges adatokat, a papírokat megszerezni, majd ezt még hivatalosan is beadni. Ennek ellenére az igény egyértelmű, a már említett könnyített, lendvai igénylés lehetősége, illetve az esetleges egyéb településekre kihelyezett ügyintézés ezen bizonyára csak segíteni tud.
Pozsony a kettős állampolgárok listáját kéri
Új Szó, 2011. február 16.
A politológus szerint a szlovák kormány a magyar fél számára elfogadhatatlan javaslatot tett
A magyar állampolgárságért folyamodott szlovák polgárok listájára is igényt tart a szlovák fél, tudta meg lapunk a szlovák-magyar belügyekért felelős vegyes bizottság tegnap Budapesten zajlott ülése után. Maroš Žilinka belügyi államtitkár, a bizottság szlovák elnöke átnyújtotta a magyar félnek azt a koncepciót, amelynek alapján a szlovák kormány a kormányközi szerződés előkészítését elképzeli. „Az egyezmény célja rendezni a kettős állampolgárság felvételének körülményeit, a diplomáciai és konzuli védelem lehetőségeit a kettős állampolgárok esetében, valamint a kettős állampolgárokról szóló információk cseréjét" - mondta Žilinka.
Öllös László politológus szerint semmi esély sincs arra, hogy egy ilyen javaslatba - az állampolgárságot megszerzők jegyzékének rendszeres cseréjébe - belemenjen a magyar fél. „És ezt tudja a szlovák fél is" -magyarázta lapunknak Öllös. A politológus szerint a javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy elfogadhatatlan legyen. A magyar kormányzat a kedvezményes honosítási eljárás tavalyi elfogadása óta többször is kinyilvánította: semmilyen adatot nem hajlandó kiadni kettős állampolgárairól sem Szlovákiának, sem más országnak.
A magyar fél a megegyezés szerint két héten belül tájékoztatja Pozsonyt az álláspontjáról. Ezután kezdődhet meg a szlovák belügyminisztérium, valamint a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakértői bizottságainak egyeztetése az egyezményt előkészítendő.
Budapest álláspontja viszont ebben is kérdéses, mivel a kormányközi szerződés javaslatát ugyan nem vetették el, de ígéretet sem tettek arra, hogy ezt biztosan megkötik. (vps, MSz)
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Ez van, ezt kell szeretni
Népszabadság, 2011. február 17. – Blahó Miklós
Neelie Kroes az EU-jog alapján védte az alkut – Nem került szóba a médiahatóság függetlensége.
Az EU-joganyag alapján ezt lehetett elérni a magyar médiatörvényben, és lehet, hogy a helyzet nem ideális, de ez van – mondta az Euró pai Parlament vitájában Neelie Kroes digitálisügyi EU-biztos. A Néppárt is örömmel nyugtázta a megoldást, míg a szocialisták, a liberálisok és a zöldek továbbra is kétségeiket hangoztatták.
Orbán Viktor beleegyezett, hogy megváltozzék a médiatörvény, és a változásokat hamar átvezetik – mondta az Euró pai Parlament szerda esti vitájában Neelie Kroes, aki lényegében felolvasta korábban kiadott közleményét a szükséges módosításokról. Egyben hozzátette, hogy a tagállamok szabályozását is felülvizsgálják, és beavatkozást kérnek, ha szükséges. A magyar kormány a vita kipattanása után ezt kifejezetten szorgalmazta. A médiaügyekben eljáró EU-biztos bejelentette, hogy szakbizottságot hoz létre a kérdés beható vizsgálatára: miként lehet uniószerte érvényt szerezni olyan alapelveknek, mint a pluralizmus?
A vita ezután a pártvonalak mentén zajlott. A néppártiak elégedetten nyugtázták, hogy ígéretéhez híven a magyar kormány figyelembe veszi az Európai Bizottság ajánlásait. Felszólították a törvényt bíráló határozati javaslatot előterjesztő szocialistákat, liberálisokat, zöldeket és kommunistákat, hogy álljanak el a csütörtöki szavazás erőltetésétől, mert a megállapodás nyomán az ügy okafogyottá vált. Egyben igyekeztek úgy beállítani az egész vitát, hogy ezek a baloldali, liberális erők folytatnak kampányt a demokratikusan nagy többséggel megválasztott magyar kormány ellen.
Az érintettek ezt kikérték maguknak, mondván, az európai alapértékek védelméről van szó. Kifogásolták, hogy az új szöveget nem tanulmányozhatták, hogy nem is került szóba a médiahatóság politikai függetlenségének kérdése vagy a jogorvoslati folyamat hiányossága, a források védelme, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe az EBESZ ajánlásait vagy az Európa Tanács emberi jogi biztosának a véleményét. A zöldek még azt is szóba hozták, hogy miközben szerintük Kroesnek fontosabb a béke és a nyugalom, a soros elnökség megvédése, a magyar kormány hajszába kezdett a filozófusok ellen, és betiltotta a Meleg Méltóság Menetét.
A fideszesDeutsch Tamás és Gál Kinga kettős mércét emlegettek – hol voltak önök 2006-ban? A szocialista Tabajdi Csaba pedig azt hangoztatta, hogy a törvény végül is nem ment át az európai teszten, ezért kell megváltoztatni. A független jobbikos Morvai Krisztina magyarul bekiabálva próbált színt vinni a gyér részvétel mellett megrendezett vitába – hol volt az európai baloldal, amikor emberek szemét lőtték ki 2006-ban? –, de nem figyelt rá senki.
A szócsata végén Neelie Kroes megjegyezte: tudja, mi forog kockán, demokratikus elkötelezettségét, harcosságát nem kérdőjelezhetik meg. Ám az EU-jogból kellett kiindulnia, csak ez adhat támpontot. Meglehet, ez nem mindig vezet az ideális állapotig, de ez van. Ami a Médiatanács összetételét, tagjainak kinevezését illeti, nem sokban tér el más országok gyakorlatától; igaz, a magyar kormánynak kétharmados parlamenti többsége van. Ez tény. Amint az is: a politikai függetlenség meghatározására tett bizottsági javaslatokat a tagállamok korábban elutasították.
A jogorvoslattal kapcsolatos kételyre azt válaszolta: a döntés ellen bírósághoz lehet fellebbezni, és csak a közigazgatási eljárásban nincs mód erre. A források védelme is fogós kérdés, mert jórészt nemzeti hatáskörbe tartozik a szabályozása. Az EBESZ véleményét pedig azért nem lehet teljes mértékben figyelembe venni, mert annak más a jogalapja.
Végül a magyar kormány –és nem annyira a soros elnökség – nevében Martonyi János külügyminiszter megköszönte a segítő szándékú észrevételeket, és azt ígérte, hogy már a pénteki kormányülés dönt. Utána a tervezet a parlament elé kerül, amely a lehető leggyorsabban átülteti a kért változtatásokat, és a javított szabályozás hatályba is lép. Sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbi hetekben a magyar kormánynyal szemben sokan inkább a bűnösség, mintsem az ártatlanság vélelmével éltek. De biztosított mindenkit Magyarország európai elkötelezettségéről, amelynek további bizonyítéka lesz, hogy az alapjogi charta az új alkotmány részéve válik.
A vita után azt nyilatkozta Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője, hogy fontos kérdések nyitva maradtak, és Kroes sem adott ezekre megnyugtató válaszokat. A politikai nyomás annyiban elérte célját, hogy Orbán Viktor engedett, de a változtatások jellegét és tartalmát még alaposan tanulmányozni kell.
A bővítés erősíti Európában a békét – a külügy üdvözli a döntést
MTI, 2011. február 16.
A magyar soros elnökség üdvözli az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott, Horvátország tavalyi teljesítményéről szóló állásfoglalás-tervezetét, amely azt tükrözi, hogy az EP konstruktívan járul hozzá az unió bővítéséhez – tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTI-t.
A tárca közleményében azt írták: az EP elismeri a Horvátország európai integrációs folyamatában eddig elért haladást, valamint azt, hogy ha folytatják a megkezdett reformokat, a csatlakozási tárgyalásokat le lehet zárni 2011 első felében. Az EP ezzel támogatja a magyar elnökségnek a tárgyalások befejezésére vonatkozó tervét – tették hozzá. Mint kiemelték, az állásfoglalás vitájában felszólalt Martonyi János külügyminiszter, hangsúlyozva, „kézzelfogható közelségbe került" a tárgyalások lezárása.
A tárcavezető szerint ha lehetséges, szeretnék véglegesíteni a csatlakozási szerződést is, „kikövezve ezzel az utat Horvátország uniós csatlakozása előtt". A külügyminisztert idézve a közleményben rámutattak, a bővítés erősíti Európában a békét, a demokráciát és a stabilitást, emellett az EU stratégiai érdekeit is szolgálja. Az állásfoglalás szerint a horvát igazságszolgáltatási rendszer sokkal hatékonyabb lett, és az alkotmány módosítása is komoly lépés volt – fogalmaztak. Kifejtették: jelentősen javult az együttműködés a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ugyanakkor a törvényszék főügyésze által kért néhány hiányzó dokumentum továbbra sem került elő. Az EP szerint a legnagyobb kihívást a közigazgatási reform, a korrupció elleni harc, a menekültek hazatérése és a veszteséges hajógyárak átalakítása jelentik – fűzték hozzá.
Mint a közleményben felidézték, az EP aggodalmát fejezte ki, hogy a legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint a horvátok többsége úgy látja, az uniós tagság nem lenne előnyös országuknak. A képviselők ezért felszólították a horvát kormányt és civil szervezeteket, hogy a közvéleményben tudatosítsák, hogy ők is részesei az integrációs folyamatnak – írták. Az EP az Európai Bizottság ősszel megjelenő éves országjelentései alapján minden évben állásfoglalásra irányuló határozatot fogad el a tagjelölt országokról. Ha a csatlakozási tárgyalásokat valóban sikerül lezárni ebben az évben, Horvátországról utoljára fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament – emlékeztetett a tárca.
A polgárok is kezdeményezhetnek európai törvényeket
Kossuth Rádió 2011. február 17.
Aláírták az Európai Parlamentben azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok állampolgárai is kezdeményezhessenek uniós jogszabályalkotást vagy módosítást. A határozat egyik aláírója Martonyi János külügyminiszter volt, aki mérföldkőnek nevezte a rendeletet.
Egymillió aláíró legalább hét tagállamból. Ez a feltétele annak„ hogy az uniós állampolgárok jogszabályalkotást, vagy módosítást kezdeményezhessenek. További feltétel, hogy tagállamonként legalább hétszázötvenszer annyian legyenek az aláírók, mint, ahány európai parlamenti képviselője van az adott tagállamnak.
Az európai polgári kezdeményezés részletes szabályairól szóló rendelet ünnepélyes aláírása előtt Martonyi János külügyminiszter azt mondta, ez a határozat párbeszédet hoz létre az uniós polgárok és az intézmények között. „Nagyon fontos, hogy a polgárok csak olyan kérdésekben kezdeményezhetnek jogszabályt, jogalkotást, amely kérdések egyébként az Unió hatáskörébe tartoznak. De önmagában véve az a tény, hogy ezt követően a bizottság köteles ezzel a témával foglalkozni, ez azt jelenti, hogy mégis csak van közvetlen kapcsolat az európai polgárok és az európai intézmények között" – mondta Martonyi János.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a rendelet másik aláírója méltatta a spanyol, a belga és a magyar elnökség tevékenységét. Mint mondta, a polgári kezdeményezés intézménye betölti a hézagot az Európai Parlament és a lakosság között.
Tabajdi: a szavazás elhalasztását javasolja a szocialista EP-frakció
MTI, 2011. február 17.
Azt javasolja a szocialista frakció, hogy az Európai Parlament plenáris ülése halassza el a csütörtökre tervezett szavazást a médiatörvénnyel kapcsolatos határozatról - mondta Tabajdi Csaba, a MSZP EP-delegációjának vezetője szerda este Strasbourgban. Az Európai Bizottság bejelentését követően ugyanis szükségesnek látják, hogy jobban megismerjék a magyar kormány válaszát a bizottság törvénymódosítási ajánlásaira. Csütörtökön az EP házbizottságának strasbourgi ülésén dől el, hogy elfogadják-e ezt a javaslatot - tette hozzá.
A plenáris ülésen lefolytatott vitát Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, az nem változtatott azon a véleményén, hogy az új fejlemények politikai vereséggel érnek fel a magyar jobboldal szempontjából.
Úgy ítélte meg, hogy a kormány, "ahhoz képest, amit decemberben mondott, vagy amit Orbán Viktor kormányfő hétfőn mondott az Országgyűlésben, mégiscsak meghátrált".
Elmondta azt is: nyilvánvaló, hogy az EP-ben a négypárti állásfoglalás előterjesztői nem fogják annyiban hagyni a Médiatanács politikai egyszínűségét. A politikai kisebbség jogait is figyelembe kell venni, nem lehet mindent elintézni a kétharmadra való hivatkozással - állapította meg.
"1996-ban, az akkor 72 százalékos szocialista-liberális parlamenti többség nem 28 százalékos, hanem 50 százalékos képviseletet adott az ellenzéki pártok által delegált szakértőknek, sőt biztosította a civil szervezetek aktív részvételét" - emlékeztetett Tabajdi. Mint fogalmazott, nehéz azt megmagyarázni, hogy a jelenlegi Médiatanácsban miért nincs egyetlen ellenzéki párt által javasolt szakértő sem.
Hangoztatta azt is: akármi lesz is a mostani vita eredménye, az Európai Parlament és más nemzetközi szervezetek figyelemmel fogják követni a sajtószabadság helyzetét Magyarországon. A Fidesz tehát semmiképpen nem ülhet ölbe tett kézzel a módosítást követően sem.
MTI, 2011. február 16.
Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén személyesen is beszámolt a képviselőknek arról, hogy délben a magyar kormány tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására irányuló készségéről. Ismertette azokat a pontokat, amelyekben megváltoztatják a törvényt. Úgy értékelte, hogy a magyar médiatörvény a módosítás nyomán mindenben meg fog felelni az uniós jognak, beleértve az alapjogi charta előírásait is. Hangsúlyozta, hogy az EB a törvénymódosítás után is figyelemmel kíséri majd annak gyakorlati alkalmazását. Bejelentette, hogy szakértői csoportot hoz létre, amelytől tanácsokat vár a médiapluralizmus európai szintű biztosítása érdekében.
Az EU-biztos elmondta, hogy a magyar féltől kapott tájékoztatás szerint a kormány már a következő ülésén napirendre tűzi a törvénymódosítást. A parlamenti ülésteremben jelen lévő Martonyi János külügyminiszterre és Győri Enikő EU-ügyi államtitkárra pillantva örömmel konstatálta, hogy a magyar kormány képviselőinek "testbeszéde" visszaigazolta szavait.
Neelie Kroes ismertetése szerint a törvénymódosítás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, a más EU-országokban alapított médiavállalkozások bírságolhatóságára, a regisztrációs eljárásra, valamint a közösségek megsértésének tilalmára vonatkozik. A kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra - tévére, rádióra - fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra és a nyomtatott sajtóra nem. A külföldi uniós médiavállalkozások bírságolhatóságát megszüntetik, velük szemben szankcióként a magyarországi terjesztés megakadályozása jöhet szóba. A regisztráció nem lehet előzetes feltétele a szolgáltatás nyújtásának. A sértő tartalom tilalmazását leszűkítik a gyűlöletkeltés és a kirekesztés tilalmára.
Az uniós végrehajtó testület "bátran megvédi a médiaszabadságot és a médiapluralizmust, amikor erre szükség van" - szögezte le a médiaügyekért felelős holland liberális EU-biztos.
Biztosította az EP-képviselőket arról, hogy az Európai Bizottság tisztában van az európai média helyzetével kapcsolatos aggályokkal, a civil társadalom felvetéseivel. Kroes szerint a média helyzete az utóbbi időben megváltozott, ami egyfelől új lehetőségeket, másfelől veszélyeket is jelent a médiapluralizmusra nézve, nem csupán a tulajdonosi viszonyok szemszögéből. Fontosnak mondta, hogy tudják megbízhatóan mérni a médiapluralizmus fokát, mégpedig a jogi, gazdasági és társadalmi összefüggések komplex figyelembe vételével.
Bejelentette, hogy ennek érdekében létre kíván hozni egy olyan szakértői csoportot, amely az érintettek és érdekeltek széles körét fogná át. E csoport vizsgálná a médiapluralizmus európai helyzetét. Felkérte az EP-képviselőket, hogy vegyenek részt ennek a szakértői csoportnak a tevékenységében.
Méltatták a Fidesz és a KDNP képviselőit is magában foglaló európai néppárti frakció felszólalói a magyar médiatörvény módosításának bejelentését, a baloldali frakciók felszólalói ugyanakkor kevesellték az ismertté vált változtatásokat. A szocialista, liberális és zöld képviselők elsősorban a médiatanács összetétele ellen emeltek kifogást, illetve azt bírálták, hogy a törvény nem biztosítja kellően a források védelmét. A bizottság által javasolt módosítások szerintük nem tartalmaznak választ az EBESZ és az Európa Tanács több aggodalmára sem. A néppárti képviselők megismételték azt a vádat, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak.
Magyarország teljes mértékben elkötelezett az uniós alapszerződésben, az alapjogi chartában, az európai és az egyetemes emberi jogi előírásokban bennefoglalt értékek, elvek, illetve szabályok mellett - hangsúlyozta Martonyi János al plenáris vita végén. A külügyminiszter közölte, hogy pénteken a magyar kormány ülést tart, megvitatja a Brüsszellel való egyeztetés során szerdán véglegesített törvénymódosítás szövegét, és a javaslatot a parlament elé terjeszti. A magyar törvényhozás a módosítást a legrövideb idő alatt, amit az eljárási szabályok lehetővé tesznek, el fogja fogadni.
A brit Claude Moraes, a második legnagyobb létszámú frakció, a szocialisták vezérszónoka elégedettségét fejezte ki, hogy az EP nyomására négy területen megoldás született, és üdvözölte a hatóságok készségét a módosításra. Hangoztatta azonban, hogy a parlamentnek vannak egyéb aggodalmai is, köztük az, hogy a médiahatóság egyelőre homogén testület, és központi ellenőrzés alatt áll.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint "az uniós kritika a magyar jobboldal politikai veresége". Kiemelte, hogy változatlanul érvényes a szocialisták, liberálisok, a Zöldek és az egységes baloldal frakció közös állásfoglalási indítványában tett kifogások döntő része.
A vitában a néppárti képviselők arról beszéltek, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak. Vezérszónokuk, Marco Scurria leszögezte: Kroes biztos "gyakorlatilag azt mondta, hogy felesleges is lefolytatni a vitát". Több bizalmat kellene mutatni a demokratikusan választott kormányok irányában - tette hozzá. Gál Kinga (Fidesz) szerint politikai támadásról volt szó a kétharmados többséggel megválasztott kormány ellen. Úgy vélte, hogy a baloldali frakciók határozattervezetének szövege is csúsztatásokra épül. Morvai Krisztina (Jobbik) úgy vélekedett: a Fidesz-kormány "megérdemli azt, ami most történik, ... hogy kedves baloldali képviselőtársaink adják önöknek a leckéket demokráciából".
A vita végén Kroes biztos reagált az elhangzottakra. Felszólalásából az derült ki, hogy a bizottság az európai uniós joganyaggal összefüggő valamennyi szempontot igyekezett szem előtt tartani, néhány, a képviselők által felvetett kérdés ugyanakkor nem vág uniós kompetenciába. Elmondta, hogy a médiahatósági elnök személyének megválasztási módja a magyar szabályozásban nem tér el attól, ami általánosan elfogadott Európában, a hivatali idő pedig más tagállamokban is 5-9 évig terjedhet. Az ülésen elnöklő Lambrinidisz Sztavrosz a vita után azt jelentette be, hogy a csütörtöki szavazásra hat határozattervezet érkezett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Tölgyessy az alkotmányozás csapdájáról
Népszabadság, 2011. február 17. – Nyusztay Máté
Csapdahelyzetnek tartja a parlamentben már zajló alkotmányozási folyamatot Tölgyessy Péter. Az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítását sérelmezte előadásában Paczolay Péter, a testület elnöke.
Hogy Tölgyessy egyenlő Matolcsival!Nem mindig erre gondoltam az elmúlt húsz évben. Most olvasva, ennyi az eszenciája az alkotmányozási folyamatról.Mélyebbre már nem kell mennie kedves Tölgyessy -volt alkotmányjogász.Az már az altest/fidesz/alatt lenne!
Tölgyessy Péter a csapdahelyzetből egy kiutat lát: ha az ország belátható időn belül sikereket ér el Kocsis Zoltán Tölgyessy Péter alkotmányjogász, korábbi fideszes országgyűlési képviselő az alkotmányozási csapdahelyzetről a Mathias Corvinus Collegium „Az új alkotmány, változások és lehetőségek" című konferenciáján beszélt. Szerinte a kétharmados többség birtokában a kormányzó párt nem teheti meg, hogy ne fejezze be az alkotmányozást – különösen a hatályos alaptörvény „ideiglenes" jellegére –, az ellenzék viszont nem teheti meg, hogy részt vegyen a folyamatban. Tölgyessy ebből a szempontból logikus lépésnek tartja az ellenzéki kivonulást a vitából, de attól tart, ez a helyzet elfajulhat: az ellenzék nem a kormány, hanem a rendszer ellenzékeként határozza meg magát. „Afelé rohanunk, hogy az ellenzék kívül helyezze magát az alkotmányos berendezkedésen", ami újabb és újabb rendszerváltásokhoz vezethet.
Nem véletlen, hogy a kormányoldal igyekszik vissszacsalogatni az ellenzéket – tette hozzá Tölgyessy. Az alkotmányjogász szerint látszólag ugyan ultrastabilitást ad az alkotmánynak az, hogy a kormány hosszú távra bebetonozza a fontosabb intézmények vezetőit, de ez szerinte valójában „szabályos felhívás arra, hogy alkotmányon kívüli eszközökkel kettétörjék". A csapdahelyzetből Tölgyessy egy kiutat lát: ha az eredmények legitimálják az új alkotmányt, azaz, ha az ország belátható időn belül sikereket ér el, és megvalósul például a mesebeli hétszázalékos gazdasági növekedés.
Mindez – bár nem lehetetlen – nem túl valószínű, jegyezte meg Tölgyessy Péter. Az új alkotmány koncepciójáról Tölgyessy azt mondta, a tizenegy oldalas dolgozatból megtudhatjuk például, hogy ki írta a Himnuszt, de azt például nem, hogy az Alkotmánybíróságnak milyen szerepet szánnak. Ennyiben hasonlít az 1949-es sztálini alkotmányhoz: tökéletesen demokratikus, minden benne van ami szép és drága, csak éppen ott lebeg a semmiben, és a valódi tartalma majd az olyan úgynevezett sarkalatos (kétharmados) törvényeken múlik, mint amilyen a százhetven oldalas médiatörvény. Ezért sem csodálkozna azon, ha ezt a konstrukciót az ellenzék a létező legbrutálisabban elutasítaná.
A politológus szerint a Fidesz szakít húsz év gyakorlatával, szabadságharcot folytat a Nyugat ellen és eszközként használja a jogot. Ilyen lépés a különadók rendszerének bevezetése, amely szerinte „elképesztően alkotmányellenesen" történt. Jelentősen diszkriminatív – s mint fogalmazott –, csak annyit tartalmaz a törvény indoklása, hogy „kell a pénz". Tartalmában sem jelent radikális újítást az új alkotmánykoncepció, hacsak abban nem, hogy jelentősen lerövidíti a jelenlegi alkotmány szövegét – mondtaKukorelli István alkotmányjogász. A magalkotmány elgondolást ő is bírálta, és az értékek védelmét, a rendszer stabilitásának megőrzését hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új koncepció meglehetősen óvatosan kezeli a hatáskörök elkülönítésének kérdését, „mintha nem ismernék a tételt"; a választójogi kérdéseket pedig kivennék az alaptörvényből.
Ez egy majdnem egyirányú utca, innen nehéz lesz megfordulni – tette hozzá Kukorelli.
Az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítását sérelmezte előadásában Paczolay Péter, a testület elnöke. A mostani modell szerinte is bevált; az Alkotmánybíróság jelentős szerepet játszott az alkotmány védelmében. Bizonyos hatáskörökről ugyan szívesen lemondanának ők is: „el a népszavazási ügyekkel az Alkotmánybíróságtól!" Viszont az AB álláspontja szerint az alkotmánybíráskodás feltételeit továbbra is az alaptörvényben, önálló fejezetben kell meghatározni, „általános, nem pedig szelektív hatásköröket" megszabva. Ezek közé sorolta a jogszabályok általános felülvizsgálatának és a törvények megsemmisítésének általános jogát. Paczolay kifogásolta, hogy kivennék az alkotmányból az utólagos normakontrollt (tehát egy elfogadott törvény alkotmányosságának vizsgálatát). Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértéseiről pedig azt mondta, most is huszonöt mulasztás lóg a levegőben.
Duray: a kettős állampolgársághoz való viszonyulás nem identitásválságot jelez
MTI, 2011. február 16.
A felvidéki magyarok viszonyulása a kettős állampolgársághoz nem identitásválsággal függ össze, hanem egy jogi helyzettel; nem akarják elveszíteni a jelenlegi állampolgárságukat - mondta Duray Miklós közíró, szlovákiai magyar politikus szerdán este egy veszprémi fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy a magyarokat Szlovákiában egyszer - 1945-ben - már megfosztották az állampolgárságuktól, s ezzel együtt az anyagi javaiktól, a vállalkozási lehetőségektől, a nyugdíjjogosultságuktól és minden joguktól. Ezek a rossz emlékek a mai napig hatnak és félelmeket váltanak ki - tette hozzá.
Megjegyezte: ez a lelkiállapot más vonatkozásban is érződik, s szerinte a felvidéki magyarság "megtörtebb", mint a másutt élő magyar közösségek. Duray Miklós szerint az elmúlt 66 évben a magyarok a "legtöbb üldöztetésnek itt voltak kitéve".
A közíró-politikus szerint, ha a szlovák parlament által 2010. májusa 26-án elfogadott "büntető jellegű törvényt" sikerülne módosítani, azaz nem veszítené el automatikusan a szlovák állampolgárságát az, aki más államét felveszi, akkor "bizonyára sokan fognak jelentkezni a magyar állampolgárságért". De mégsem annyian, mintha ezt a törvényt nem fogadták volna el, mert közben újabb félelmek rögzülnek - fogalmazott.
Duray Miklós utalt arra, hogy a büntető jellegű törvény megváltoztatásáról márciusban újra dönt majd a szlovák parlament, ám szerinte a kormánypártok ehhez nem tudnak biztosítani 76 szavazatot.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt alelnöke szerint a jelenlegi szlovák kormány nem fogja kibírni a négyéves időszakot, mert - mint mondta - "vagy megbukik és új kormány alakul, vagy pedig előre hozott választások lesznek".
Duray Miklós hangsúlyozta: "Szlovákiában magyar párt csak egy van", mert szerinte a Bugár Béla vezette Híd-Most még a szlovákok szemében is csak egy "politikai kft.", amelyet gazdasági érdekcsoportok hálóznak be.
Az MKP korábbi vezető politikusa szerint az MKP ereje visszajött öt százalék körüli határra, s az őszi helyhatósági választásokon már nagy fölénnyel nyert azokon a helyeken is, ahol a parlamenti voksoláskor még a Híd-Most szerezte meg a képviselői posztokat.
Szili Katalin: „Egyik politikai oldal mellett sem horgonyzok le"
HVG, 2011. február 16. – Fürjes Judit
A szocialistáknak nem velem kellene foglalkozniuk, hanem elgondolkodniuk, miért vesztettek három év alatt másfél millió szavazatot - fejtette ki Szili Katalin, volt szocialista Házelnök, jelenleg független parlamenti képviselő és a Szociális Unió elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban. Megerősítette, aktívan bekapcsolódik az alkotmányozási folyamatba, amelyben „minden politikai erőnek képviseltetnie kell magát".
Korábban azt nyilatkozta, hogy az MSZP nem volt igazán baloldali, mert nem lehet egyszerre kiállni a nyolcmilliós bankelnöki fizetés és a vidéken élő lecsúszottak érdekei mellett. Kilépett a szocialista pártból, majd megalapította a Szociális Uniót, amely a baloldali értékeket hivatott képviselni. Mennyire volt ez szükségszerű?
Szili Katalin:. Először 2004-ben fogalmaztam meg az MSZP-től eltérő véleményt, 2007-ben pedig megírtam a Merjünk baloldalinak lenni című dolgozatomat, majd az egészségügyi törvény végszavazása előtt javasoltam, az ne történjen meg társadalmi vita nélkül.
Sorolhatnám még különállásom számos állomását, ami végül odáig vezetett, hogy 2010. október 4-én eldöntöttem, kilépek a pártból és külön úton folytatom a politizálást. Akikkel korábban a Szövetség a Jövőért Mozgalmat életre hívtuk, azokkal hoztuk létre a Szociális Uniót.
Meg akarjuk mutatni, hogy a társadalomnak az MSZP baloldali színben feltüntetett neoliberális gazdaságpolitikája helyett másra, a szolidaritás elve alapján történő, szociális érzékenységet felmutató politikára van igénye. A választási eredmény egyértelműen bizonyította, hogy sokan vannak, akik nem találtak támogatható politikai erőt. A választók több mint negyven százaléka nem ment el szavazni, tehát a jelenlegi politikai paletta nem igazán tükrözi vissza a társadalmi igényeket. A Szociális Unió új társadalmi alternatíva, ez alapján építettük fel politikai krédónkat, s az ehhez tartozó témákat is.
hvg.hu: Mégis, milyen megfontolásai voltak, amikor elvállalta, hogy részt vesz az alkotmányozást segítő nemzeti konzultációs testület munkájában?
Sz.K.: Ez alapvetően nem pártpolitikai kérdés volt részemről, hanem egyszerűen annak a belátása és elfogadása, hogy egy képviselőnek utolsó leheletéig küzdenie kell azért, amit a választók elvárnak tőle. Tisztában vagyok politikai nézetkülönbségeinkkel. Tudom, hogy miben más a szocialisták neoliberális gazdaságpolitikája és miben a Fidesz patrióta gazdaságpolitikája. Nem értettem soha egyet a liberális gazdaságpolitikával, melynek lényege, legyen mindenki versenyképes. A 21. század második évtizedében, ismerve a globális kihívásokat, szomorú látni, a társadalmi különbözőségeket. Például egy Felsőszentmártonban élő embernek, aki dolgozni szeretne, de nincs se szakképzettsége, se munkája, nem mondhatom, hogy legyen versenyképes.
Meg kell találni azt a szintet, ameddig az állam felelősséggel tartozik a polgárai iránt, ez is fontos része az alkotmányozásnak. Nyilvánvaló, hogy egy politikus láttatja a markáns nézetkülönbözőségeket a kampány idején. Ám alapelve legyen az, hogy ahol vannak azonosságok és azonos értékek, azokat próbálja az ország, a társadalom, a nemzet érdekében hasznosítani. Ahol viszont nincsenek, ott élni kell az éles kritikával, egyben meg kell jeleníteni a jobbnak vélt saját megoldást is.
hvg.hu: Komolyan reméli, hogy érdekérvényesítő szerephez jut a kormány alkotmányozási folyamatában?
Sz.K.: Igen. Én elsősorban képviselő vagyok, így mindaddig részt kell venni az alkotmányozási folyamatban, amíg egyetlen esély is van arra, hogy az általunk képviselt értékeket megjeleníthetjük. Az alkotmány nem egy jogszabály a sok közül, következésképpen nem lehet kormányzati kérdésekkel azonosítani. Minden politikai erőnek képviseltetnie kell magát a társadalmi párbeszédben. Egyik politikai oldal mellett sem horgonyzok le, senkit nem szeretnék kiszolgálni; számomra az ügyek a fontosak, beleértve a devizahitelesek helyzetének a javítását, a kis- és középvállalkozások reorganizációját, a nyugdíjrendszer átlátható és kiszámítható jövőképét.
Nevünkben szerepel az „Unió" szó, ezzel a nyitottságot akarjuk jelezni minden olyan együttműködés iránt, amelyben megjeleníthetjük a nehéz helyzetben lévők megsegítését célzó javaslatainkat. Egy példát említek: ha nekem a devizahitelesek problémáira van komplex javaslatom, akkor azt leteszem az asztalra, és nem zavar, hogy ki valósítja meg. Csupán azt szeretném, hogy megoldódjon azoknak a problémája, akik nehéz helyzetbe kerültek. Jó lenne, ha végre mindenki belátná, hogy nekünk közösen kell szolgálnunk a társadalmat.
hvg.hu: Önnel szemben a közelmúltban több baloldali politikus is kifejezte ellenérzését, néhány internetes cikk fórumozója pedig egyenesen megélhetési politikusnak nevezte, akinek semmi sem szent, ha az érdekeiről van szó. Nem tart attól, hogy baloldali körökben azért is kritizálni fogják, mert részt vállal az alkotmányozási folyamatban?
Sz.K.: A stílus maga az ember. Az Ön által is idézett vélemény tipikus neoliberális magatartás azok részéről, akik egyébként maguknak toleranciát követelnek, másokkal szemben viszont egyáltalán nem gyakorolják azt. Én tiszteletben tartom mindenkinek a nézetét, és ezt másoktól is elvárom. Főleg azok után, hogy már nem vagyok tagja az MSZP-nek. Csak mosolygok, mert konzekvensen mindig azt támadják, aki akar valamit. Csodálkozom, hogy a szocialistáknak még ma is én jelentem a legnagyobb problémát. Nem velem kellene foglalkozniuk, velem személyeskedni, hanem a társadalommal, a polgárokkal.
Inkább azon gondolkodjanak el, miért hagyta el három év alatt másfél millió választópolgár a szocialista pártot és egy állítólag normálisan működő demokráciában miért van kétharmada egy politikai erőnek? Azért, mert a kilépők nem találtak alternatívát és nem volt kapaszkodójuk.
Az a baj, hogy a társadalom alapvetően párturalmi rendszerben él, ahol mindenki csak a megszokott sémákban tud gondolkodni. Szeretném, ha ebből végre ki tudnánk lépni. A kritikát és a személyem elleni támadásokat elviselem, mert az idő engem fog igazolni. Számtalan pozitív emailt, személyes megkeresést kapok azoktól, akik szerint szükség van a higgadt és kiegyensúlyozott politikára. Leginkább a fiatalok és a vidéki értelmiségiek részéről, ami számomra erőt ad a további munkához.
hvg.hu: Az MSZP önt többször felszólította, hogy adja vissza mandátumát, hiszen pártlistán jutott be a Parlamentbe. ..
Sz.K.: A választásokat követően, tavaly májusban, a szocialista párt tagsága fölszólította a teljes szocialista parlamenti frakciót, hogy mondjon le, adja vissza a mandátumát és olyanoknak biztosítson helyet, akik második, vagy harmadik vonalban a maguk tisztességével politizálnak. Ha az MSZP frakció visszaadja a mandátumát én is vissza fogom adni. Tisztában vagyok vele, hogy a legtisztességesebb ez lenne, viszont azokat a választókat hagynám cserben, akik miattam szavaztak a szocialistákra.
hvg.hu: Ön megkülönbözteti a politikai baloldalt a társadalmi baloldaltól. Miért?
Sz.K.: Az MSZP hamisan kisajátító és hegemóniát követelő módon mindig azt vallotta, hogy övék az egyetlen párt, amely a baloldalt képviseli és képviselheti. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy mi történt az elmúlt három, négy évben: elveszítettek másfél millió szavazót! Akik elpártoltak az MSZP-től, lelkükben baloldaliak maradtak, csak nincs, aki képviselje őket. Én őket hívom társadalmi baloldalnak. Ismerem a magyar társadalom gondolkodását és hovatartozását, tudom és érzem, hogy nem lehet baloldali megfontolások nélkül építeni. Ma a politikai baloldal sokkal szűkebb kör, mint amit egyébként a társadalmi baloldal képvisel. Az MSZP folyamatosan balliberálisnak határozza meg magát, ez pedig jelzi belső identitását, politikai irányultságát. Innentől kezdve van egy űr, ami politikai oldalon nem lefedett, ugyanakkor a társadalom keresleti oldalán igényként, szükségletként megjelenik.
hvg.hu: Gyakran emlékeztet arra, hogy a baloldal nem úgy viszonyult a nemzeti kérdéshez, ahogy elvárható lett volna és máig nem tisztázta viszonyát a nemzethez...
Sz.K.: A baloldal alapvetően a neoliberális irányvonalat fogadta el, a globalizáció kritikája nélkül, szemben a nemzeti értékek képviseletével. Ennek első jele a 2004. december 5-i népszavazás volt, amikor én lelkiismereti szavazásra szólítottam fel. Az MSZP ott átmehetett volna a tű fokán, de már a kérdés feltevését is elutasították, hogy a Parlament alkosson-e törvényt valamikor a kettős állampolgárságról? Ennek az lett az eredménye, hogy pártpolitikai alapon megosztott lett a nemzet, kialakult egy gyűlöletstruktúra. Ez folytatódott a kettős állampolgárság parlamenti szavazásánál is, majd a nemzeti összetartozás napjának a kérdésében. A húsz év alatt nem alakult ki olyan baloldali politikai erő, ami a nemzeti értékeket következetesen képviselte volna.
hvg.hu: És mi a véleménye a határon túli magyarok állampolgársága mellé adandó szavazati jogról?
Sz.K.: Az állampolgársághoz önmagában egész Európában hozzátartozik a szavazati jog. Nyilván ebben benne van a választás és a választhatóság joga is. A kérdés az, mi lesz ennek a konkrét, megoldási módja a választójogi törvényben. Több kérdés adódik, például, hogyan lehet majd határon túl kampányolni, csak magyar listákra lehet-e szavazni, vagy csak azok szavazhatnak egyénire, vagy lesznek választhatók, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek? Ezeket még a választójogi törvény megalkotása előtt tisztázni kell. Legfontosabbnak azt tartom, hogy e kérdésben a nemzet ne legyen a pártpolitika mentén ismét megosztott . Olyan megoldást kell találni, amely a hazai és a határon túli magyarság többsége számára egyaránt elfogadható.
Heltait zsarolással kényszeríthette együttműködésre a Securitate
Hírszerző, 2011. február 17. – M. László Ferenc - Sipos Zoltán
Öt éven keresztül beszervezett informátorként tartotta nyilván a neves tévés személyiséget, Heltai Pétert a hírhedt román titkosszolgálat a Securitate. Heltai állítja, egészen 2009-ig, amíg ki nem kérte Bukarestben a róla összeállított dossziét, fogalma sem volt arról, hogy az állambiztonság hálózati személyként kezelte. A Hírszerző által kikért jelentések arra utalnak, hogy a szekusok megzsarolták Heltait.
A Magyar Televízió korábbi főszerkesztőjéről, az InfoRádió alapítójáról november végén derült ki, hogy a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a Securitatéval (Szeku). A botrányt a Berlinben élő, kolozsvári származású képzőművész, Gáll Tibor robbantotta ki, aki az 1980-as években róla íródott jelentéseket tartalmazó dossziéban bukkant a „Hegel" fedőnevű informátorra, majd kérte a román állambiztonság iratait kezelő bukaresti levéltártól (Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii - CNSAS) a fedőnév feloldását. A 2010. november 25-i keltezésű okirat szerint a Hegel név Heltai Pétert takarta.
Gáll december elején a Hírszerző rendelkezésére bocsátotta a birtokába került két jelentést, melyek tanúsága szerint Heltai 1985-ben két alkalommal biztosan találkozott a Securitate két tisztjével, Valer Rusu és Gavril Neciu kapitányokkal, akik részletesen kikérdezték azokról a barátairól, ismerőseiről, akiket az állambiztonság az ellenzéki tevékenységük miatt megfigyelt.
Az iratokban „informátornak" illetve „forrásnak" (románul: informator, sursă) nevezett Hegel kilétét felfedő (szakszóval: dekonspiráló) levéltári nyilatkozat nyilvánosságra kerülése után a Hírszerző és az erdélyi Transindex hírportál a CNSAS-hoz fordult, hogy tisztázza, milyen viszonyban is állt Heltai az 1980-as években a román állambiztonsággal.
A bukaresti archívumtól megkapott iratok: a személyi dosszié (dosar personal) valamint az informátor jelentéseit tartalmazó iratcsomó (mapa anexă) szerint a későbbi tévés személyiség 1982 és 1987 között állt kapcsolatban a Securitatéval. A feletteseiknek küldött, a személyi dossziéban olvasható értékelésekben több jel utal arra, hogy nem volt zökkenőmentes a kapcsolat. Ugyanakkor számos jel utal arra, hogy Heltai óvakodott attól, hogy a barátairól terhelő információkat szolgáltasson: rendszerint kerülte a politikailag kényes témákat.
A beszervezés körülményei
Heltai decemberben a Hírszerzőnek azt mondta, a román titkosszolgálat az 1980-as évek elején folyamatosan zaklatta, mert az érettségi után részt vett egy, a székelyföldi Szent Anna tónál szervezett bulin, ahol magyar zászlók is előkerültek, és a résztvevők elénekelték a székely himnuszt. Az egyik reggel a táborozókra rendőrök csaptak le, de Heltainak sikerül időben meglépnie. Ennek ellenére a Securitate tudott róla, hogy ő is ott volt, ezért többször beidézték és kihallgatták.
Heltai állításait alátámasztják a személyi dosszijéba bekerült, Neciu és Rusu által jegyzett értékelő jelentések. A feljegyzések szerint Heltait már 1981-ben kihallgatták a Szent Anna-ügyben. Ez adta az apropót, hogy próbálják meg rávenni, jelentsen egy „Kant" néven nyilvántartott célszemélyről – akinek kilétét csak találgatni lehet –, a romániai szamizdat újság, az Ellenpontok szerkesztésében 1982-ben részt vett Keszthelyi Andrásról, illetve egyetemi évfolyamtársairól.
„Őszinte és korrekt együttműködésre törekszem az állambiztonsági szervekkel tudván, hogy segítő tevékenységemmel jóváteszem a magam dolgait" – olvasható abban a rossz románsággal megfogalmazott, kézzel írt beszervezési nyilatkozatban, melyet Heltai Péter 1982. szeptember 29-én szignált a hírhedt román titkosszolgálat kapitánya, Neciu Gavril előtt.
Beszervezése előtt a Securitate a szokásos eljárásrend által előírt környezettanulmányt készített az elsőéves, történelem-filozófia szakos hallgatóról, annak barátairól, szüleiről. Tudták, hogy milyen eredménnyel fejezte be a gimnáziumot, milyen volt a magaviselete, hol volt katona, mikor iratkozott be az egyetemre, kik a szülei, hol dolgoznak, valamint hogy tagja a Román Kommunista Párt ifjúsági szervezetének, az UTC-nek (KISZ). A környezettanulmány azt is megállapítja, hogy „jelöltnek" (candidat) nevezett Heltai szimpatikus, udvarias és jól kommunikál.
A Szeku arra az esetre is felkészült, hogy Heltai nemet mond: a beszélgetést a Szent Anna-ügyre kellett volna terelni, mondván, hogy csak azzal kapcsolatban lettek volna kíváncsiak újabb részletekre. A beszervezést az értelmiség megfigyelésével megbízott ezredes, Florian Oprea hagyta jóvá.
Adtak a játékszabályokra
A beszervezésről szóló 1982. szeptember 30-i jelentés szerint a beszélgetés a kolozsvári egyetem egyik szobájában zajlott. Az állambiztonság tisztje jelezte Heltainak, tud arról, hogy milyen tervei vannak az egyetemmel kapcsolatban, miként a Szent Anna-ügyet is felemlegette. (Míg a beszervezési nyilatkozatot Neciu „ellenjegyezte", a jelentést már Rusu készítette.) A nyilatkozat aláírását megelőzően arról is tájékoztatták, hogy az együttműködésről senkinek sem beszélhet, nem „dekonspirálhatja" magát.
Bár a kapitány hivatali bikkfanyelven írta körül, hogy mi történt a találkozón, a 19 éves egyetemi hallgatót minden jel szerint megzsarolták: a jelentés szerint ugyanis Heltai azt mondta, már sajnálja (regretă), hogy részt vett az 1981-es székelyföldi bulin, és „reméli", hogy ez nem lesz kihatással a tanulmányi előremenetelére.
„Ennek a 'kulturált' megfogalmazásnak nyilván az lehet az oka, hogy a törvények szerint a polgárokat nem lehetett erőszakkal rávenni az együttműködésre, és a formára a Securitate is adott" – mondta a Hírszerzőnek Piros Simona, a román állambiztonság tevékenységét kutató történész. Ugyanakkor a beszervezésről részletesen beszámoló feljegyzésekben nincsen nyoma annak, hogy Heltai akárcsak megpróbált volna ellenállni.
„Hozza be az egyetemi jegyzeteit"
Az öt év alatt 17 találkozóra kerül sor, amelyek során egy külön vezetett tartalomjegyzék (Opis) szerint 28 jelentés született: gyakran előfordult, hogy egy találkozón több összefoglaló is készült a beszélgetésekről. A román állambiztonság bizonyos esetekben rendkívül precíz volt, máskor kifejezetten gondatlanul végezte a munkáját. Miközben a munkával járó költségekkel a tisztek az utolsó lejig elszámoltak, sőt még a számlákat is megőrizték, 15 feljegyzés hiányzik a hálózati dossziéból. Vélhetően elvesztek, legfeljebb arra lehet számítani, hogy idővel előkerülnek a megfigyeltek mappáiból. Ugyanakkor felfedeztünk egy olyan jelentést is, mely nincsen feltüntetve a jelentések tartalomjegyzékében, az Opis-ban.
Párat kézzel írtak: a beszélgetés összefoglalóját egyes szám harmadik személyben fogalmazták („a forrás azt mondta" , „a forrás megállapította"), majd a végére ott szerepel a „Hegel" szignó. Más jelentések a Heltaival való beszélgetések összefoglalói, melyeket a tartótisztek írtak alá. Több ilyen, a tartótisztek által írt jelentés gépelt formában van meg. Néhány gépelt példány alján feltűnik az s.s. Hegel felírat, ami arra utalhat, hogy Heltai láttamozta a másolatokat is.
A Hegel-dossziéból kiderül, hogy Heltai Péter nem otthon, egyedül írta meg és küldte be a beszámolóit, hanem a két tiszt időközönként berendelte, a találkozókat pedig a titkosszolgálat épületén kívül szervezték meg. Minden találka végén megegyeztek a következő időpontban, illetve a szüleinél lakó Heltait telefonon keresték. Ha nem volt éppen otthon, üzentet hagytak: „másnap hozza be az egyetemi jegyzeteit".
„Nemtetszését fejezte ki"
Az 1984-ben, 1985-ben készült két „haladási jelentés" szerint a tisztek elégedettek voltak Hegellel, azt írták, hogy hasznosak a vele folytatott beszélgetések, amelyek során „érdemi információk keletkeznek" és mindig pontosan érkezik a találkákra. Érdekes, hogy már 1985-ben jelezte a tartótiszteknek: az egyetem befejezése után ki akar vándorolni Romániából, egy magyarországi lányt készül feleségül venni. (A fellehető jelentésekéseket bemutató szóló cikkünket pénteken fogjuk közölni, bemutatva, hogy a jelentések és összefoglalók nagy része általános, gyakran semmitmondó információkat tartalmaztak, igaz, nagyon nehéz megítélni, mit mire használt az állambiztonság.)
A hálózati dossziét 1987. március 16-án lezáró jelentés már nem dicséri az országot időközben elhagyó Heltait, sőt megállapítja, „esetenként az informátor személyes okok miatt nemtetszését fejezte ki, szóvá tette elégedetlenségét a beszélgetések alatt". Igaz, öt hónappal később egy belső használatra készült feljegyzésben már úgy emlékeztek rá, hogy „jó minőségű tájékoztató munkát végzett".
A nyilvántartás szerint Rusu és Neciu számos alkalommal pénzt igényelt a Securitate kasszájából, hogy „ajándékokat" vegyenek belőle Heltainak. A dossziéban mellékelt számlák alapján bort, pezsgőt, kínai tollat vettek. Ugyanakkor sehol nem szerepel Heltai aláírása az ajándék átvételét igazolandó, tehát nem zárható ki, hogy az egyébként nem túl jól fizetett szekusok „zsebre tették" azokat.
Ezek a tételek pár lejtől 300 lejig terjedtek (egy gyári munkás akkori fizetése 1300-2000 lej között mozgott ). Készpénzt is akartak adni neki, de Heltai nem fogadta el, mondván, meggyőződésből teszi, amit tesz. „Ez a fizetett ügynök-státusz visszautasításának lehetett egy kódolt módja" – mondta a Hírszerzőnek Piros Simona, aki azt is megjegyezte, hogy csak azok az informátorok részesülhettek fizetségben vagy más juttatásokban, akik munkájával kifejezetten meg voltak elégedve.
Vártak rá az előadó előtt
„Nem voltam ügynök, nem állítottak rá senkire. Mikor hivatalos idézést kaptam, bementem az egyetemre, kihallgatásra. Az egyetemről vittek el, nem tudtam ellenkezni. Semmilyen konspiratív lakáson nem voltam, amikor kihallgattak, válaszoltam a kérdéseikre, de amint a Hírszerző által fellelt anyagokból is kitűnik, érdemi információt nem kaptak tőlem. Határozottan állítom, hogy nem volt 17 alkalom, én 5 vagy 6 berendelésre emlékszem" – mondta Heltai Péter, miután a Hírszerző megmutatta neki a hálózati dossziéját. Heltai állítja, amikor bementek az egyetemre, a szekusok még attól sem féltek, hogy megjelenésükkel esetleg leleplezik, dekonspirálják az évfolyamtársai, barátai előtt.
Egyébként a CNSAS nyilvántartása szerint Heltai 2009. november 20-án – tehát egy évvel a dekonspiráló okirat nyilvánosságra kerülése előtt – már belenézett a saját dossziéjába. „Többször is kérvényeztem, hogy megnézhessem, mit állítottak össze rólam, mit kezdtek azzal, ami a találkozókon elhangzott. Eleinte azt válaszolták, hogy nem találják, majd egyszer csak megkaptam az engedélyt. Elhűltem, amikor láttam, hogy informátorként kezeltek". Heltai azt mondta párszor szignálta az eléje tett dokumentumokat, de arra nem emlékszik, hogy aláíratták vele a beszervezési nyilatkozatot is, és soha nem érezte úgy, hogy ezek nem kihallgatások, hanem „információ-gyűjtés".
„Rusu még normálisabb volt, Neciu viszont egy vadállat volt, ütött" – beszélt a tartótisztek módszereiről. Azt mondta, az ajándékokról most hallott először, soha semmit nem kapott a Szekutól, még ha felajánlották volna, akkor sem fogadta volna el.
„Óvatosabb voltam vele"
„Nem szálltak le rólam, pontosan tudták, mikor hol voltam, kivel beszéltem, csak kérdeztek és kérdeztek" – mondta Heltai, aki állítja, Keszthelyit figyelmeztette, hogy ráállt a Securitate. Keszthelyi azt mondta, az egyik kihallgatása alatt a szekusok egy olyan információval álltak elő, amit csak barátja, Heltai tudhatott róla. „Megkérdeztem Pétert, aki azt válaszolta, hogy őt is kihallgatták az állambiztonságiak, és muszáj volt valamit mondania. Onnantól kezdve óvatosabb voltam vele" – mondta a Hírszerzőnek.
„Én is ott voltam a Szent Anna tónál, engem is négyszer behívtak, fenyegettek, kihallgattak, jegyzőkönyvet írtak, tudtam, hogy vele is ezt teszik, mint mindenkivel, aki a látókörükbe került. Minden beszélgetésről jegyzőkönyv készült, írásos nyoma volt mindennek, akár volt információértéke, akár nem. Biztos vagyok benne, hogy Péter nem volt besúgó, félelmetes, hogy ennyi év után a Securitate utána nyúlt és tönkretette – és ehhez a magyar sajtó, mint egy jámbor, gyanútlan eszköz a rendelkezésükre állt. Oknyomozás, tényszerű tájékoztatás, a források közlése helyett habozás nélkül belemásztak valakinek a becsületébe, - vélhetően politikai okokból - Péternek esélye sem volt kifejteni a saját igazát. A bűnösség vélelme – ez irányította a jobb és baloldali sajtót a Heltai-ügyben. " – mondta Kiss Csaba, színházi rendező, aki az 1980-as évek elején a Heltai-családnál lakott albérletben.
Kányádi Sándor kolozsvári költő – akinek fia Heltai legjobb barátja volt és szintén említésre került a jelentésekben – azt mondta, a sajtó ugyanolyan sötét módszerekkel „leplezte le" Hegelt, mint amilyenekkel a Securitate dolgozott. „A körülmények, a háttér pontos ismerete nélkül ez puszta megbélyegzés" – állította Kányádi, akit az államvédelem évekig lehallgatott, Oprea pedig rendszeresen hívogatta telefonon, hol fenyegetőzve, hol hízelegve, hogy információkat próbáljon szerezni.
Ám a megfigyeltek közül nem mindenki osztja ezt az álláspontot. Többen nem is akartak nyilatkozni, mások az ügy politikai vonatkozásai miatt – Heltai dolgozta ki tavaly nyáron a közmédiumok összevonásának tervét – nem vállalták névvel a véleményüket. „Nem értem, miért lepődött meg Heltai azon, hogy botrány lett az ügyből. Abban az időszakban a Securitate embereket tüntetett el, volt, akit véresre vertek egy kocsmai elszólás miatt. Akárhogy is, öt évig együttműködött ezzel a szervezettel" – mondta a Hegel-ügy egyik érintettje, aki szerint hiba lenne „átesni a
ló túl oldalára és mártírt kreálni Heltaiból.
Nyelviskola
Krónika, 2011. február 17. – Páva Adorján
Nagy hiba, ha egy erdélyi magyar azt hangoztatja büszkén, ő ejsze azért se tanul meg románul, az viszont sokkal elszomorítóbb, ha valaki szép csendben elvész az adeverincák és csertifikátok erdejében. A hivatalos román szóhasználat már életünk első ügyintézései során belevésődik emlékezetünkbe, s mivel sok helyen esély sincs arra, hogy a magyar megfelelőkkel találkozzunk, a berögződések akár egész életünkön végigkísérhetnek.
Ez sokakat nem is zavar, sőt bizonyos körökben megtörténik, hogy értelmetlen magyarkodással vádolják meg azt a társukat, aki magyar nevén emleget egy román intézményt vagy egy hivatalos okiratot.
Ez ellen tenni nagyon nehéz, hiszen már-már önfejűnek kell lenni ahhoz, hogy önszorgalomból elsajátítsuk a magyar szóhasználatot, az pedig óriási akaraterőt és türelmet igényel, hogy legalább a közvetlen környezetünkben élőkkel is megértessük: a bérlet semmivel sem kevesebb, mint az abonament, csak rövidebb. Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, a törvény szerint magyar nyelvű kérvénnyel is fordulhatnak a közigazgatási hatóságokhoz, a hivatalos ügyeket magyar nyelven intézhetik, magyarul szólalhatnak fel a bíróságon.
Az már más kérdés, hogy az illetékesek a legtöbb helyen ezt nem teszik lehetővé, így a makacs ragaszkodás az anyanyelvhasználathoz csak idegeskedéssel és időveszteséggel jár. Ám a probléma megoldását elsődlegesen nem is az irodákban, hanem önmagunkban kell keresni. Az „átállást" immár egyre több civil szervezet, kiadvány és honlap bátorítja. Ezek nem csak egyszerű nyelvápoló szerepet töltenek be: olyan honlap is van, amely az intézménynevek és szakszavak magyar megnevezése mellett csokorba fogja például az erdélyi magyar orvosok, közjegyzők és ügyvédek névsorát. Eme gyakorlatias szolgáltatások jó esetben azt eredményezhetik, hogy nemcsak a már eleve elkötelezett nyelvőrzők böngészik majd ezeket az oldalakat, hanem azok is, akik egyébként jól tudják, gondjukat-bajukat szívesebben mondják el anyanyelvükön. S ily módon talán az igénytelenebb, érdektelenebb rétegben is lassacskán tudatosul, hogy Erdélyben magyarnak lenni és magyarul beszélni természetes. Egyúttal azt is megérti, ez nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel és sok-sok tanulással is jár.
|
