Tartalomjegyzék

EMNT/EMNP/D.K.

Szervezkedik az új magyar párt (Tagokat toboroz az EMNP)

Háromszék, 2011. október 4.

Vegye mindenki kezébe sorsának alakítását, jöjjön és szóljon bele, váljon a folyamat részesévé – ezekkel a szavakkal hívják az új pártba, a nemrég hivatalosan is bejegyzett Erdélyi Magyar Néppártba az érdeklődőket, s azokat, akik az elmúlt két évtized csalódásai után elfordultak a politikától, a közéleti szerepvállalástól – fejtette ki Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke.

Nemes Előd ügyvezető elmondta, elkezdték a pártépítést, felmérést készítenek minden háromszéki településen, és számba veszik, kire számíthatnak a további munkában. Eddig a települések egyharmadát járták be, Erdő­vidéken haladtak jobban, de tudják, az idő sürget, a decemberi alapító közgyűlésre már szeretnének minden közigazgatási egységből küldöttet delegálni. Városon erősebb az ellenzéki légkör, népszerűbbek a hatalommal szemben építkező pártok, falvakon nehezebb támogatókat találniuk, és azzal is szembesülnek, hogy sokat várnak az emberek, húsz év csalódás után már nem elégednek meg az üres ígéretekkel, konkrétumokat akarnak, "bizonyítani is kell, nemcsak beszélni".

A pártépítésben hátráltatja őket, hogy a bukaresti bírósági végzés nem érkezett meg, így a hivatalos formaságokat nem tudják teljesíteni, egyelőre még pecsétjük sincs, ezért a tagfelvétel gyakorlati eljárása is halasztódik, s el kellett napolniuk a székházigénylést is. Nemes Előd elmondta, a törvény által szavatolt irodára igényt tartanak, külön akarják választani a párt tevékenységét a Demokrácia Központok és az EMNT működésétől.

Jakabos Janka azt is kiemelte, nem zárkóznak el az együttműködéstől más pártokkal, hiszen erre szükség van, nem szabad veszélyeztetni a parlamenti képviseletet, ám az önkormányzati választásokon megmérettetés kell. Nem szimbolikus összefogásban, hanem valós közös munkában, szövetségben kell gondolkodniuk, a feleknek egyenrangúként kell megállapodniuk, s ehhez bizony építkeznie kell az EMNP-nek – vélekedett.

ROMÁNIA

Nem akarnak magyar többségű régiót

Háromszék, 2011. október 4.

Újabb javaslattal szeretné rávenni a Demokrata Liberális Párt az RMDSZ-t a közigazgatási átszervezésre: az alakulat vasárnap esti vezetőségi ülésén úgy döntöttek, folytatják az erről szóló egyeztetéseket a szövetség képviselőivel, tizenkét régiós elképzelést mutatnak be, ám a magyar többségű térség létrehozásától elzárkóznak.

Toader Paleologu, a nagyobbik kormánypárt alelnöke tegnap kifejtette: a történelmi régiók mentén hoznák létre az új közigazgatási egységeket, hiszen ez az elv mindenki számára elfogadható. A székelyföldi régióval azonban nem értenek egyet. Leszögezte: mindenben nem engednek a szövetségnek.

Vasile Gherasim demokrata-liberális képviselő – aki tagja a közigazgatási átszervezést előkészítő bizottságnak – hangsúlyozta: a legvalószínűbb, hogy nem lehet létrehozni magyar többségű régiót. A Demokrata Liberális Párt nem is fogadja el az etnikai elvet a régiósítás során, de figyelnek azért kormányzati partnereik "érzékenységére". "Reggeltől másnap reggelig tárgyalunk, amíg valaki enged. Vannak működő statisztikai, gazdasági kritériumok, nincsenek etnikai kritériumok" – szögezte le. Roberta Anastase képviselőházi elnök is abban bízik, találnak kompromisszumos megoldást, amelyet az RMDSZ is elfogad. "Mi egyetlen pillanatig sem mondtunk le erről a tervről" – hangsúlyozta.

Az RMDSZ-nek semmilyen konkrét régiósítási elképzelést nem mutatott be a DLP – közölte tegnap Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője. Múlt hét végén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta: a szövetség támogatja az átszervezésről szóló tárgyalások folytatását, de döntést a 2012-es választások után kell hozni, nem pedig a voksolás előtt.

„Újramelegített" régióátszervezés?

Krónika, 2011. október 4.

A régióátszervezés és a választási törvény módosítása kapcsán is homlokegyenest eltér a hatalmon lévő demokrata-liberálisok és az RMDSZ álláspontja, olyannyira, hogy a nézetkülönbség a koalíció működőképességét is veszélybe sodorhatja.

A PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után kiderült, az Emil Boc kormányfő vezette alakulat november végéig szeretné tisztázni a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetét már az új területi felosztás alapján dolgozzák ki. Az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében a nagyobbik kormánypárt hajlik arra, hogy 10 vagy 12 megyére osszák fel az országot.

Mint ismeretes, a régióátszervezés kérdését júniusban az RMDSZ nyomására jegelte a koalíció, a szövetség ugyanis elutasította Traian Băsescu államfő javaslatát, miszerint a tervezett nyolc „megamegyén" kívül Hargita és Kovászna megye megőrizheti önállóságát. Máté Andrástól, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjétől megtudtuk: a szövetség a tegnapi koalíciós egyeztetésen egyértelművé tette, számára nem prioritás a régióátszervezés ügye, a kérdést csak a 2012-es választások után kell napirendre tűzni, az pedig kizárt, hogy idén átrajzolják a megyéket, régiókat. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a PDL-vel idén februárban meghosszabbított koalíciós megállapodás határidő leszögezése nélkül érinti a régióátszervezés kérdését, ami az RMDSZ szerint 2013 után aktuális. „Ha a PDL tiszteletben akarja tartani a protokollumot, akkor csakis a fejlesztési régiók, és nem az adminisztratív területek átszervezéséről tárgyalhatunk, amiről mi már beterjesztettünk egy törvénytervezetet a képviselőházba. A mostani törvényhozási ciklusban viszont nem látjuk értelmét a megyék átszabásáról tárgyalni" – jelentette ki a Krónikának Fekete. Kérdésünkre, miszerint nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a PDL – akárcsak júniusban – a közigazgatási átszervezés meghiúsítása miatt megtorpedózza a kisebbségi törvény idei parlamenti elfogadását, a szenátor úgy válaszolt: fennáll a veszély, viszont az RMDSZ továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a két kérdést nem lehet „egy csomagban" kezelni.

A régióátszervezésnél is keményebb diónak számít a koalícióban a választási törvény módosítása, a PDL ugyanis – Băsescu ösztökélésére – a tisztán egyéni választókerületes rendszerre való áttérést forszírozza; ez esetben az a képviselő és szenátor szerez mandátumot, aki választókerületében begyűjti a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban a német modellt támogatja, vagyis hogy az egyéni választókerületes rendszert egészítse ki a kompenzációs pártlista, ez utóbbi hiányában ugyanis az erdélyi magyarok csak a Székelyföldön és Bihar, Szatmár megyében lennének képesek honatyákat küldeni a törvényhozásba. Fekete Szabó András a Krónikának elmondta, az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, amely révén egyetlen szavazat sem vesztődik el, a kompenzációs lista ugyanis lehetővé teszi, hogy a szórványvidéken vagy a Kárpátokon túli megyékben leadott „magyar" voksok is megjelenjenek képviselet, vagyis mandátum formájában.

„Ha a PDL nem hajlandó beleegyezni a kompenzációs lista megőrzésébe, akkor más koalíciós partner után kell nézniük, velünk ugyanis nem tudják megcsinálni a tiszta egyéni választókerületes rendszert. És ez esetben nem támogatjuk a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés összevonását sem" – szögezte le a szenátusi frakcióvezető. Hozzátette: az RMDSZ ellenzi a képviselők és szenátorok létszámának 300-ra történő lecsökkentését is, ez esetben ugyanis a magyarságnak kevesebb honatyája lenne, mint a 18 fős frakcióval rendelkező nem magyar kisebbségeknek, holott a magyar közösség létszáma tízszer akkora, mint a roma, török, szerb, német és egyéb kisebbségeké együttvéve. Fekete szerint a honatyák létszámának lefaragását a többi kisebbség sem támogatja, mert attól tart, hogy ez előbb-utóbb az ő képviseletük rovására megy. A szenátor közölte, a választási törvény módosítása ügyében szerdán, a koalíciós alakulatok képviselői alkotta szakbizottságban folytatódik a vita. Máté Andrástól különben megtudtuk: az RMDSZ nem fogja megszavazni a levélben történő szavazásról szóló PDL-s tervezetet sem.

Kormányátszervezés: majd a „nagyok"

A PDL vezetői és területi elnökei úgy határoztak, hogy a kormány esetleges átalakításának kérdése Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államfő hatásköre, ők ketten hivatottak eldönteni azt is, hogy mely miniszterek cseréje lenne indokolt. Az elmúlt időszakban több demokrata politikus, valamint az államelnök is a kormány átalakításának szükségessége mellett érvelt, sajtóértesülések szerint a „menesztendők" listáján szerepel Valeriu Tabără mezőgazdasági, Ion Ariton gazdasági, Gheorghe Ialomiţianu pénzügy- és Teodor Baconschi külügyminiszter. Az RMDSZ már korábban leszögezte, hogy nem tartja indokoltnak a szövetség tárcavezetőinek lecserélését.

Precedenst teremthet: bíró kéri a magyar állampolgárságot

Marosvásárhelyi Rádió, 2011. október 4.

Kérni fogja a magyar állampolgárságot egy sepsiszentgyörgyi bírónő. Codreanu Melinda a Legfelsőbb Bírói Tanács véleményét kérte arról, hogy kettős állampolgárként betöltheti-e a bírói tisztséget.

A Legfelső Bírói Tanács ma hoz döntést a sepsiszentgyörgyi bírónő ügyében, azonban a humánerőforrással foglalkozó szakbizottsága közölte a plénummal, nincs semmi akadálya, hogy kettős állampolgársággal rendelkező bíró továbbra is ellássa feladatkörét.

Codreanu Melinda a sajtónak kifejtette: biztosítékként kérte a Legfelső Bírói Tanács véleményezését, várja a testület döntését, és annak függvényében él majd az egyszerűsített honosítás lehetőségével. Az Európai Unió működési alapszabályzata szerint csak az államérdekhez kapcsolható ágazatokban vezető tisztséget betöltők esetében korlátozható az Unión belüli szabad munkavállalás. Ha a testület ma kedvezően dönt, és a sepsiszentgyörgyi bírónő megszerzi a magyar állampolgárságot, elsőként lesz az országban kettős állampolgárként bíró.

ERDÉLY

Régiósítás: Ne legyenek magyar többségű régiók

Háromszék, 2011. október 4. – Farcádi Botond

Újabb javaslattal szeretné rávenni a Demokrata Liberális Párt az RMDSZ-t a közigazgatási átszervezésre: az alakulat vasárnap esti vezetőségi ülésén úgy döntöttek, folytatják az erről szóló egyeztetéseket a szövetség képviselőivel, tizenkét régiós elképzelést mutatnak be, ám a magyar többségű térség létrehozásától elzárkóznak.

Toader Paleologu, a nagyobbik kormánypárt alelnöke tegnap kifejtette: a történelmi régiók mentén hoznák létre az új közigazgatási egységeket, hiszen ez az elv mindenki számára elfogadható. A székelyföldi régióval azonban nem értenek egyet. Leszögezte: mindenben nem engednek a szövetségnek.

Vasile Gherasim demokrata-liberális képviselő – aki tagja a közigazgatási átszervezést előkészítő bizottságnak – hangsúlyozta: a legvalószínűbb, hogy nem lehet létrehozni magyar többségű régiót. A Demokrata Liberális Párt nem is fogadja el az etnikai elvet a régiósítás során, de figyelnek azért kormányzati partnereik „érzékenységére". „Reggeltől másnap reggelig tárgyalunk, amíg valaki enged. Vannak működő statisztikai, gazdasági kritériumok, nincsenek etnikai kritériumok" – szögezte le. Roberta Anastase képviselőházi elnök is abban bízik, találnak kompromisszumos megoldást, amelyet az RMDSZ is elfogad. „Mi egyetlen pillanatig sem mondtunk le erről a tervről" – hangsúlyozta.

Az RMDSZ-nek semmilyen konkrét régiósítási elképzelést nem mutatott be a DLP – közölte tegnap Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője. Múlt hét végén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta: a szövetség támogatja az átszervezésről szóló tárgyalások folytatását, de döntést a 2012-es választások után kell hozni, nem pedig a voksolás előtt.

MAGYARORSZÁG

Tanulmányok a magyar-román kapcsolattörténetről és identitásról

MTI, 2011. október 4.

Megközelítések – Tanulmányok a magyar-román (román-magyar) kapcsolattörténetről és identitásról címmel mutatták be Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi tanár kötetét – amely a Lucidus Kiadó Kisebbségkutatás Könyvek sorozatában jelent meg – a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Borsi-Kálmán Béla elmondta az MTI-nek, hogy egész életében a magyar-román-francia viszonnyal, a magyar és a román nemzettudat konfliktusos ága-bogaival, kölcsönös összefüggéseivel foglalkozott. A magyar nemzetfogalom tisztázását tartja fontosnak, és elemzi a román történelmi elhallgatásokat is, kutatásait pedig francia „tükörbe" helyezi.

Legújabb kötete három témakört ölel fel: a szerző vizsgálja, hogy a Kossuth-emigráció Havasalföldre került tagjai hogyan látták a román nemzeti törekvéseket, elemzi, hogy mi a különbség a magyar és a román nemzetstratégiai és érdekérvényesítési törekvések között, valamint újragondolja a magyar nemzettipológia új szempontjait.

Borsi-Kálmán Bélát meglepte kutatásai közben, amikor rátalált arra az adatra, hogy a Bánság központjában, Temesváron az 1850-es évekbeli 8-9 százalékról 1910-re a magyarság arányszáma 50 százalék fölé emelkedett. „Kiderült, hogy az emberek számára vonzó volt a civilizálódással egybekötött iparosodás, urbanizáció, és ennek akkora volt a dinamikája, hogy spontán asszimilációs hajlamot váltott ki az ott élő szerbek, németek, zsidók körében, de ez kevésbé hatott a románokra. Ennek hátterében a magyar nemesi típusú társadalomfejlődés rejtett törvényszerűségei állnak" – fejtette ki.

Cholnoky Győző, a kiadó vezetője azt írta a Megközelítések című kötet elé, hogy „a szerző az ELTE egyetemi tanára, a magyar-román kapcsolattörténet legkiválóbb kutatója, tanulmánykötetében a Kossuth-emigráció román társadalomképétől a Trianon előtti román és magyar nemzetpolitika eltéréseinek felkutatásáig, a román-magyar párbeszéd reális feltételeinek elemzéséig veszi végig a kapcsolatok alakulását."

Az egyik korábbi kötetnek kritikusa pedig kiemelte, hogy a szerző legmarkánsabb és – román-magyar vonatkozásban – legmeglepőbb képessége az empátia. Szinte belebújik a megérteni próbált történeti személyiség bőrébe, újraéli a kort, rekonstruálja mindazokat a körülményeket, amelyek a szereplőket mozgatják. A szerző nem ítélkezni akar hősei fölött, megérteni akarja őket – írta Bíró Béla.

Borsi-Kálmán Béla 1948-ban született a Szatmár megyei Csengerbagoson, 1962-ben, 14 évesen Szinérváraljáról került szüleivel Magyarországra. Az áttelepülés számára nem jelentett teljes szakítást, magával hozta a családi örökséget, a román kulturális értékek, a román nyelv, az észak-erdélyi románság, a máramarosi magyar zsidóság ismeretét, a románok, a zsidók és a svábok iránti empátiát – jegyezte meg.

Középiskoláit a szatmárnémeti kollégiumban kezdte, majd Sárospatakon és a budapesti Eötvös Collegiumban folytatta. Számtalan tanulmányt publikált itthon és külföldön, a Megközelítések a kilencedik kötete, de műfordításokat is készített a román irodalomból. Az Aranycsapat és kapitánya címmel pedig Puskás Ferenc életpályáját írta meg. Diplomáciai szolgálatban volt a magyar nagykövetségen Bukarestben 1990 és 1995 között, majd Párizsban 1999 és 2003 között. Borsi-Kálmán Béla elárulta az MTI-nek, hogy újabb diplomáciai megbízást kapott és Párizsban teljesít majd szolgálatot a magyar nagykövetségen.

KÁRPÁT-MEDENCE

Büntetlenül: a Magyar Nemzet vezércikke a Malina Hedvig-ügyről

MNO, Felvidék.ma, 2011. október 3. – Pataky István

Malina Hedvig ügye tökéletesen szemlélteti mindazt, ami Szlovákiában történt az utóbbi fél évtizedben.

2006. augusztus 25-én két fiatal a nyílt utcán megver egy magyar diáklányt, amiért az anyanyelvén beszél. A sérüléseket orvosi látlelet igazolja. A szlovák rendőrség nyomozást indít, két hét múlva azonban hirtelen leállítja az akciót, s azt állítja, a feljelentő kitalálta saját megverését. Lakossági feljelentés érkezik, és máris Malina Hedvig ellen indul eljárás a hatóság megtévesztésének gyanújával. A gyomorforgató történet egy szakaszában a lány barátját - ma már férje, két gyerekének édesapja -, a szlovák nemzetiségű Peter Žákot is gyanúba keverik. Malina Hedvig egyik feljelentője öngyilkos lesz, a másikról kiderül, hogy korábban a titkosszolgálatnak dolgozott. A főügyész jelenleg is hamis tanúzás miatt folytat vizsgálatot. A sértett még 2007-ben az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, a beadványt iktatták Strasbourgban, a pozsonyi kormány tegnapig kellett, hogy válaszoljon a bíróságnak. A Robert Fico és Ján Slota kormányát időközben leváltó Radičováék a határidő előtt egy ügyes huszárvágással előzték meg a Szlovákiát komoly presztízsveszteséggel fenyegető strasbourgi döntést: bocsánatot kértek Malina Hedvigtől, amiért "sérültek emberi és állampolgári jogai". Mindez csak sajtóértesülés, nyilvános, hivatalos kiállás nincs.

Némi optimizmussal lehetne ezt szerencsés végkifejletnek is nevezni, ám még az sem biztos, hogy a szlovák vádhatóság felmenti a felvidéki magyar asszonyt, a meghurcolás levezénylőinek felelősségre vonásáról pedig szó sem esik. Fél szívvel hozott döntés ez. Olyan, mint a nyíltan és gátlástalanul magyarellenes Ficóékat leváltó jobboldali szlovák kabinet általános viszonyulása a magyar kisebbséghez. Tudják ugyan, jóval többet kellene tenni az előző koalíció sovinizmusának felszámolása érdekében, mégsem hagyja őket cselekedni az egész politikai életet mérgező magyarfóbia. De van egy másik tanulságos epizódja is a történetnek. A világ sajtóját és diplomáciáját izgalomba hozó WikiLeaks nyilvánossá tett dokumentumai szerint a pozsonyi nagykövetségen dolgozó amerikai diplomaták Washingtonnak címzett távirataikban megkérdőjelezték a szlovák ügyészség függetlenségét Malina Hedvig ügyében. A nyilvánosságra hozott táviratok szerint a nagykövet személyesen kereste meg Robert Kaliňák akkori belügyminisztert és a megvert magyar lány ügyvédjét, Roman Kvasnicát. Egy 2009-es távirat részletesen foglalkozik az igazságügyi orvos szakértő által kiadott szakvéleménnyel, mely szerint Malina Hedvig maga okozta sérüléseit. A feljegyzés megvetéssel ír az orvosról és arról, hogy tizenkét olyan kollégájának a nevét is a jelentésre írta, akik nem voltak hajlandók aláírni azt. Egy másik közzétett követségi anyag idézi a Szlovák Nemzeti Párt által delegált akkori oktatási minisztert, aki szerint az lenne kívánatos, ha a magyarok nem beszélnének nyilvános helyen magyarul. Erre jegyezték meg a diplomaták a jelentésekben, Slotáék és a szlovák kormány álláspontja között nincs különbség. Ilyen éleslátás és ennyi remek észrevétel ismeretében óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem tette szóvá hivatalosan a Malina Hedvig ügyével, s általában a kabinet kisebbségellenességével kapcsolatos kifogásait Robert Ficonál az emberi jogok élharcosaként tetszelgő amerikai vezetés? Ha most tartanának parlamenti választásokat Szlovákiában, Fico pártja simán győzne. Kalinák jó eséllyel újra megkapná a belügyi tárcát. Az amerikai nagykövetségről pedig ismét izgatottan táviratoznának.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Az autonómiára utaló módosító javaslatot fogadtattak el magyar képviselők az ET-ben

MTI, 2011. október 4.,

Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve. A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.

Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú európa tanácsi határozatra hivatkozik.

A szóban forgó 2003-as határozat egyébként - amelynek címe "Az autonóm régiók pozitív tapasztalata, mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában" - annak idején Andreas Gross svájci szocialista képviselő kezdeményezésére született meg, és a határozatra való visszautalás javaslatát most Gross is támogatta.

A vitában egyébként Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire.

A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során "a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák".

Szintén felszólalt a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy "a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el", és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely - mint fogalmazott - "kifejezetten diszkriminatív", a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Lázár János a Die Weltnek: a Fidesz egy új konzervativizmust képvisel

MTI, 2011. október 4.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője a német konzervatív napilapnak cáfolta, hogy Magyarországon a volt kormányfők esetleges elítélése érdekében visszamenőleg módosítanák a törvényeket.

Pártja célkitűzéseiről szólva a frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a Fidesz egy új értékekre támaszkodó, széles és erős középréteget akar. A szóban forgó értékek között a kemény munkát, a szorgalmas tanulást, a felelősséget, a takarékoskodást és a környezetvédelem-tudatos gondolkodást említette, és mindezt egy új konzervativizmusnak nevezte.

Mindennek kapcsán Lázár János utalt arra, hogy az Európai Unióban, de a magyar értelmiség köreiben is egyesek komolyan kétségbe vonják a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök "demokratikus érettségét". A frakcióvezető ezt a leghatározottabban elutasította. "Követünk el hibákat, mint mindenki, aki sokat dolgozik. De demokratikusan választottak meg bennünket, és természetesen demokratikus értékeket képviselünk" - hangsúlyozta a politikus, aki a lap kérdésére válaszolva az említett kételyeket a magyar baloldali pártok magatartásával indokolta. A szóban forgó pártok - mint utalt rá - gyengék a parlamentben, mert kevesen szavaztak rájuk. Azt azonban sikerült elérniük, hogy a magyar belpolitika harcmezejét Brüsszelbe és Berlinbe helyezzék át, ahol jó kapcsolatokkal rendelkeznek - tette hozzá.

A frakcióvezető a volt kormányfők esetleges bírósági felelősségre vonását firtató kérdés kapcsán emlékeztetett arra, hogy a magyar államadósság néhány év alatt 53 százalékról 85 százalékra emelkedett. Ennek drámai következményei voltak Magyarország számára - jelentette ki Lázár János, hozzátéve ugyanakkor, hogy soha nem fognak egyetlen bírónak sem utasítást adni. Ha valaki azonban hibát követett el, és megsértette az akkor érvényes törvényeket, akkor azt ki kell vizsgálni - fogalmazott a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, hangsúlyozva: "Senkit nem fogunk elítélni, de senkit nem is mentünk felé. Ez a bírók dolga." Ezzel összefüggésben pedig cáfolta és esztelenségnek nevezte, hogy a volt miniszterelnökök esetleges elítélése érdekében Magyarországon visszamenőleges hatállyal módosítanák a törvényeket.

A parlament által tervezett törvényhozási munkát ismertetve Lázár János első helyen az új párttörvényt, valamint az új választási törvényt említette. Az új párttörvény kapcsán az átlátható pártfinanszírozást emelte ki, az új választási törvénnyel kapcsolatban pedig elsődlegesnek nevezte, hogy a Magyarországon élő kisebbségek - mint például a németek, a horvátok és a romák - saját képviselőket küldhessenek a parlamentbe. "A kormány számára a kisebbségek integrációja központi feladat" - hangsúlyozta Lázár János. A lap kérdésére válaszolva a parlamenti frakcióvezető elutasította a társasági adó európai harmonizálását. Lázár János szerint Magyarország soha nem fogadja el a társasági adóalap kiszámításának egységesítését vagy akár a szóban forgó adó harmonizálását. Ez - mint fogalmazott - "halálos" lenne a magyar gazdaság számára, de rendkívül káros lenne a magyarországi képviselettel rendelkező, kereken 8000 német vállalat számára is. Az európai gazdasági kormányzás nem jelenthet egyenlősdit, annak sokkal inkább az egészséges versenyt kell elősegítenie - jelentette ki az interjúban a frakcióvezető.

„Zavaros" vokstörvény

Új magyar szó, 2011. október 4. – Cs. P. T., M. Á. Zs.

Nem sikerült megegyezniük a tegnapi koalíciós tanácskozáson a kormányt támogató alakulatoknak a választási törvény módosításáról. „A demokrata liberálisok szóban terjesztették elő elképzelésüket az új törvényről, s amit mondtak, az számunkra meglehetősen zavaros volt" – számolt be lapunknak a tanácskozásról Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Alsóházi kollégája, Máté András Levente azt is leszögezte, hogy a szövetség nem támogatja a levél útján történő szavazás törvényét.

Fekete Szabó András tájékoztatása szerint a PDL tervezetének lényege az, hogy 250 egyéni választókerületet hoznak létre az országban: a kerületenként legtöbb szavazatot elnyerő jelöltek automatikusan bekerülnek a parlamentbe, emellett a pártokra országosan leadott szavazatok arányában 50 kerületből a második helyezett is mandátumhoz jut. Ezt a változatot egyébként vasárnap esti tanácskozásukon ötölték ki a nagyobbik kormányzó párt vezetői. Sajtóértesülések szerint ülésükön többször elhangzott: a PDL nem érthet egyet a kompenzációs listákkal. Ezt hangsúlyozta korábban többször az államfő is.

A német vagy magyar modellt támogatnák

A szövetség felsőházi frakcióvezetője lapunknak elmondta: a PDL változatával sem az RMDSZ, sem a kisebbségek frakciója nem ért egyet. Az RMDSZ ugyanis a magyarországi vagy németországi modellhez hasonló választási rendszer híve. E szerint egyéni választókerületekből, illetve országos kompenzációs listáról kerülnének be a parlamentbe a jelöltek.

Ez utóbbi arányos képviseletet tesz lehetővé, hogy „ne vesszenek el" a mandátumot el nem nyerő egyéni jelöltekre leadott szavaztok. „A megyei listákhoz nem, de az országos kompenzációs listához ragaszkodunk" – mondta a frakcióvezető.

Elkerülhetetlen az országos lista?

A koalíciós pártok végül tegnap abban állapodtak meg, hogy a vitát holnap, az új törvény kidolgozásával megbízott bizottságban folytatják. Fekete Szabó András bizakodó: szerinte a választási törvény módosítása nem vezet majd a koalíció szakításához. „Bízom abban, hogy a jövő heti ülésünkig sikerül közelíteni az álláspontjainkat" – tette hozzá Fekete Szabó.

„Elkerülhetetlennek" nevezte az országos kompenzációs lista beiktatását Marian Sârbu, az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) elnöke, aki a koalíciós tanács elmondta, hogy alakulata a „tiszta" egyéni választási rendszer mellett teszi le voksát, viszont „valószínűleg nem lehet elkerülni az RMDSZ által kért országos visszaosztást".

Az USL kivonul a parlamentből?

A jövő évi parlamenti választások kimenetelét nagymértékben befolyásolhatja a levél útján történő szavazás törvényének sorsa. A PDL által szorgalmazott jogszabályt az ellenzéki pártok tegnap vehemensen támadták, Crin Antonescu és Victor Ponta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) két társelnöke azzal fenyegetőztek, hogy az ellenzéki honatyák lemondanak mandátumunkról amennyiben a kormánypártok rájuk erőltetik a törvényt.

Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint a választási csalásnak teret adó jogszabály életbe léptetése esetén az ellenzéki alakulatok számára értelmetlenné válik a választásokon való indulás is. Roberta Anastase, az alsóház demokrata liberális elnöke ironikusan üdvözölte az ellenzéki pártvezető bejelentését, ugyanis az USL-s honatyák lemondásával „megoldódna" a képviselők és szenátorok számának csökkentésére vonatkozó probléma.

Roberta Anastase szarkazmusát lohaszthatja Máté András Levente, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetőjének azon bejelentése, hogy a levél útján történő szavazással a szövetség sem ért egyet, mivel nincs garancia arra, hogy a rendszer nem teszi lehetővé a választási csalást. „Nem tudjuk leellenőrizni, hogy a beküldött szavazatot valóban az arra jogosult személy adta-e le.

Azt sem tudjuk időben megvizsgálni, hogy a személyesen szavazók nem voksoltak-e már levélben is, és amíg mindennek a végére járunk a Központi Választási Bizottság hitelesíteti a választásokat" – fogalmazta meg az RMDSZ néhány ellenvetését Máté.

A PDL Bocra és Băsescura bízta a kormányátalakítást

A Demokrata Liberális Párt (PDL) vasárnap esti tanácskozásán a nagyobbik kormánypárt honatyái és területi elnökei felhatalmazták Emil Boc miniszterelnököt, hogy az esetleges kormányátalakítás időpontját és annak „mélységét" Traian Băsescu államfővel közösen döntse el.

A kiszivárgott információk szerint Ioan Oltean főtitkár arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben ne nyilatkozzanak a témában. Végül a PDL bővített országos vezetősége hét ellenszavazattal fogadta el a Boc–Băsescu páros felhatalmazásáról szóló javaslatot.

Mint korábban írtuk, Valeriu Tabără mezőgazdasági-, Ion Ariton gazdasági-, Gheorghe Ialomiţianu pénzügyi-és Teodor Baconschi külügyminiszterek neve merült fel a lehetséges leváltandó tárcavezetők között.

Akadályozzák a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen

Erdélyi Napló, 2011. szeptember 30. – Nánó Csaba

A Romániai Magyar Gyógyszerész Kamara szerint az ország magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ám a törvényi előírások ellenére a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) nem alapítanak magyar nyelvű tagozatot.

Mi több, szeptemberben az egyetem román többségű szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést a magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárokkal. Ezzel egy időben az RMDSZ az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kérte. Ez a cikkely egyebek között kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken – így a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben is – önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is. Az egyetemen tanuló diákok fele magyar, a magyar nemzetiségű tanárok aránya, a legutóbbi intézkedések nyomán, egyharmad alá csökkent.

Az egyetemen kialakult helyzetről és a várható fejleményekről Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület ügyvezetője számolt be az Erdélyi Naplónak.

– Mikor, milyen körülmények között robbant ki a jelenleg is tartó botrány az egyetemen?
– A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az erdélyi magyarság veszélyeztetett, utolsó mentsvárai közé tartozik. A románság Kolozsváron megszerzett uralma után most Marosvásárhely magyarságának szétverésére törekszik. Az oktatási intézményeinktől való megfosztás, a nemzeti büszkeségünk csorbítása is egyben. Ha egy nemzet elveszti a büszkeségét, a gyökereiben szenved érvágást. Ugyanakkor a MOGYE nemzetközi elismertséget vívott ki, amíg a magyarság azt a sajátjaként gondozta. Nemrég az egyetemet leminősítették másodrangú egyetemmé. Románia nem tudja államilag finanszírozni a 12 orvosi egyetemét, ezért döntött úgy, hogy az elsőrangú egyetemeket fejleszti, a másodrangúakat leépíti főiskolákra. A jelenlegi egyetemek osztályozása az első lépes ez irányban.

Minden orvosi egyetemnek három funkciót kell betöltenie: kutatás, oktatás és gyógyítás. Az oktatás és gyógyítás terén a magyarság emberpróbáló erőkkel még ma is állja a sarat a MOGYE-n. Oktatóink túlterheltsége miatt és pénzforrások hiányában a kutatás minimális, miközben az egyetemek osztályozását éppen a kutatásra építették. A jelenlegi helyzetet tetőzte, hogy a nyugdíjazott oktatók többsége magyar ajkú, a számukra óradíjas alkalmazásuktól is elzárkóztak. Az egyetemen és a kórházban a munkaszellem terhelővé vált a magyarságra nézve. A románság kíméletlenül uralkodik. Egyre több funkciót szerez meg magának, és az új alkalmazottak névsora is elrománosodott.

Az új román tanügyi törvény reménykeltő volt számunkra. Az egyetem szenátusa sokáig levelekben hitegette a magyarságot, hogy megteremtik az önállóságukat, külön főtanszékek létrehozásával. Időt akartak nyerni, hogy a tiltakozó akciók ne kezdődjenek el a szorgalmi időszakban. Megvárták, hogy a diákság vakációban legyen. A nyári szünet elején a szenátus román tagjai kimutatták a hátsó szándékukat és leszavazták a magyar oktatás önállóságát. Ekkor ébredt arra a magyarság: átverték.

A román többségű szenátus olyan chartát alkotott, amely rosszabb az előzőnél, hiszen ez szerint a jövőben a mi magyar vezetőinket is ők választanák meg. Az RMDSZ közbenjárására a minisztérium visszadobta kiigazításra a chartát helyesírási hibákra hivatkozva, de a magyar oktatás helyzetéről nem esett szó. Kiderült, hogy a magyar oktatás akkreditálása az ARACIS által nem történt meg, a román többség így sorvasztotta el a magyar oktatást.

– Milyen úton tiltakoztak az elsorvasztás ellen, és volt-e valamilyen következménye az Önök tiltakozó akciójának?
– A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) 2007-ben 10 pontos petícióban kérte a magyar oktatás önállóságát a MOGYE-n. A petíciót a hallgatók több mint 90 százaléka aláírta, és jelenleg az Európai Tanács polcain porosodik, reméljük nem sokáig. Egyesületünk 2009-ben született és mindeddig közel 100 magyarországi neves egyetemi oktatót hívott meg egy-egy hétre, Marosvásárhelyre, ezzel rendszeressé téve a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerész továbbképzést. Az egyetem román többségű vezetői nem örülnek, hogy vendégoktatókat hívunk engedélyük nélkül.

Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról, jelenéről, jövőjéről szerveztünk konferenciát ez év tavaszán a marosvásárhelyi Kultúrpalota Nagytermében. Neves előadók erősítették meg a hallgatóságnak, hogy a MOGYE-n a magyar oktatás múltja mindannyiunkat arra kötelez, hogy biztosítsuk az egyetem jövőjét.

Egyesületünk a szeretet jegyében is kérte egyenlő jogaink biztosítását olyan egyetemen, amely magyar egyetemként született, olyan városban, ahol a 40-es években 4-5 százaléknyi volt a románság. Fehér rózsát ajándékozott minden MOGYE szenátustagnak kártyával, amelyre rá volt írva a bibliai ige: ,,Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket". Bíztunk benne, hogy ha ortodox katedrálisok épülnek minden utca sarkán, jogos követelni a keresztény szellemiséget, amely egymás elfogadásán alapszik.

Mivel a rózsák nem voltak hatással a szenátus tagjaira, tüntetés és fáklyás felvonulás szervezésébe kezdtünk a város főterén. A városvezetés törvénysértést követve nem engedélyezte a rendezvényünket, az alkotmányban is biztosított gyülekezéshez való jogunkat megtagadva. Engedélyek hiányában a Vártemplomban tartattunk Ökumenikus Imát a magyar oktatásért. A város magyarságának egy része nem értett egyet velünk abban, hogy visszavonulást fújtunk, és nem maradtunk a főtéren. Ezt mi is így gondoljuk, nem lett volna szabad meghátrálnunk városunk főteréről. A hivatalok elutasító magatartása mellett kényszerültünk olyan tiltakozó akciókra, amelyhez nem szükséges engedély.

Így született meg az akció, hogy műtős ruhákba felöltözve, figyelemfelkeltő, narancssárga esernyőkkel, kettesével sétáljunk a városban, csúcsidőkben. Az esernyőkre és a ruhákra a következő feliratok vannak ráírva románul, magyarul: A MOGYE szenátusa megszegte a tanügyi törvényt. A tanügyi törvényt nem vitatjuk, hanem végrehajtjuk. Az egyetemi autonómia nevében nem sérthetők meg az ország többi törvényei. Ha nem adják meg az egyenlőséget a MOGYE-n, az RMDSZ vonuljon ki a kormányból. A tanévet egyenlőséget biztosító egyetemi chartával kezdhetjük el. Egyenlőséget a MOGYE-n. Nem akarunk volt szekusokat a MOGYE szenátusában. Közel egy hónap alatt ezzel az akcióval sikerült a lakosság és a közvélemény figyelmét a MOGYE problémáira összpontosítani. Ezzel párhuzamosan a MOGYE szenátusának 190/170 cm-es táblát kívántunk ajándékozni aranyozott kerettel és aranyozott betűkkel ráírva a 2011-es Tanügyi Törvény 135. cikkelyét, amely kötelezi a magyar oktatás önállóságának biztosítását a multikulturális egyetemeken. Az egyetem szenátusa nem fogadta el és ezért a táblát az egyetem elé szerettük volna rendszeresen kivinni, ahhoz, hogy a törvénnyel a magyar és román hallgatók és diákok ismerkedhessenek. A táblát a múlt héten, csütörtökön a rendőrség elkobozta és 500 lej bírságot rótt ki. Az összeget nem szeretnénk kifizetni, az RMDSZ vezetőségétől kívánjuk összegyűjteni. Ha az RMDSZ a kormányban képtelen őrködni a törvények diszkriminációmentes alkalmazásán, legalább a bírságot fizessék ki.

– Hogyan érinti a diákokat, illetve a tanárokat a kialakult helyzet?
– Jelenleg az oktatók hozzáállása nincs felmérve, a MOGYE szenátustagjai abban tanúsítottak összefogást, hogy a diszkriminatív charta elfogadását bojkottálták. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) vezetősége partner a tiltakozó akciók folytatásában és az van kilátásban, hogy az új tanév ülősztrájkkal és tüntetésekkel fog kezdődni. Hétfőn este olyan gyűlés volt, ahol civil szervezetek és két magyar párt vettek részt közös tiltakozó akció szervezéséért. A civil szervezetek egységet mutattak föl, miközben a pártok azon küzdöttek, hogyan lehet ebből az ügyből is politikai tőkét kovácsolni. Jelenleg kevés esélyt látok arra, hogy egységes fellépés legyen a magyar pártok részéről, de bízom benne, hogy legalább külön-külön küzdeni fognak a MOGYE jövőjéért.

– Milyen további lépéseket terveznek?
– Egyesületünk kilátásba helyezte, hogy a feliratos esernyőkkel e héten Bukarestben a Tanügyi Minisztérium előtt is tüntetni fog. A város forgalmas utcáin a tiltakozó akció mindaddig folytatódni fog, amíg az egyenlőséget biztosító új chartát megszavaznak.

Pénzre váltható korcsok = magyarok?

Manna.ro, 2011. október 3. – Parászka Boróka

Ismerjük azokat a fojtott hangú, erdélyi beszélgetéseket arról, hogy ki a tulajdonképpeni román vagy magyar, ki ki fia-borja, hova házasodott be, milyen óvodába járatja a gyerekét, hogyan írja a nevét.

Megkezdődtek a pártalapú népszámlálási kampányok, és elég különös követni, hogyan igyekeznek a hazai politikai szereplők politikailag inkorrekt üzeneteket közvetíteni. Például arról győzködni a vegyes házasságból születetteket, hogy vallják magukat magyarnak.

Vagy a „magyar identitással rendelkező" romákat, hogy – kivételesen, a statisztika kedvéért – legyenek magyarok. (És felejtsék el, hogy a magyar érdekképviselet az utóbbi évben nemcsak hogy cserbenhagyta a legkiszolgáltatottabbakat, hanem számos esetben ellenük is fordult.) Egyébként ezek az emberek a nemzeti közösségek perifériáján élnek, és

viszonyukat az identitásukhoz a jobban neveltek nem firtatják,

a kevésbé tapintatosak pedig elutasítóan kezelik. (Ismerjük azokat a fojtott hangú, erdélyi beszélgetéseket arról, hogy ki a tulajdonképpeni román vagy magyar, ki ki fia-borja, hova házasodott be, milyen óvodába járatja a gyerekét, hogyan írja a nevét stb.)

Most azonban hirtelen értékessé válnak mindezek, mint ahogy hajlamos az erdélyi magyar közösség felfedezni, hogy nagyon sok romának magyar kulturális kötődései is vannak. Persze, hogy vannak kötődései, hiszen a nemzeti identitás nem kőbe vésett, hanem változó, képlékeny, élő valami. Nem vagy-vagy, hanem is-is. Ha választásra kényszerítik az embert, akkor ez azt jelenti:

nyelvi, kulturális, közösségi öncsonkítást kell végrehajtania.

Arról kell dönteni, hogy ki inkább az apám, és ki kevésbé az anyám, vagy fordítva. Hogy a gyereked egészen a tied, vagy csak félig? Hogy a szavak, amelyeket nap mint nap használsz, saját szavaid, vagy csak kölcsön kaptad? Az idei népszámlálás nem toleráns ezekkel a dilemmákkal, nincsenek áthidaló megoldások, nyitott kapuk és nyitott rubrikák. A most folyó kampány és a számlálóbiztosnak adott válaszok sokak számára jelent majd keserű emléket.

Hangzatos magyarázat, hogy azért van szükség a romák, a vegyes házasságból származók, a szórványban élők magyar identitásának „vállalására" (patetikusra hangolva: megvallására), mert mi befogadó nemzet vagyunk. Valójában nem arról van szó, hogy saját nyelvi és kulturális gazdagodásunkért hirtelen toleránssá és nyitottá válunk, hanem arról, hogy

az asszimilációval ellenasszimilációval válaszolunk.

Sok elrománosított magyar helyett maréknyi elmagyarosított cigányt, románt vagy félrománt akarunk. És ami még ennél is rosszabb: pénzt. A népszámlálás „tétje" – ahogyan azt manapság sokan mondják – mindaz, ami az etnikai kvóta alapján megszerezhető: mandátum, kinevezés, státusz, költségvetési részesedés. Előbb-utóbb pénzre váltjuk a nemzeti hovatartozásunkat.

Kérdés, hogy meddig? A demográfiai kopás nem megállítható, talán csak mérsékelhető. De a későbbiekben egyre kevesebb jog lesz megszerezhető úgy, hogy arra hivatkozunk, mennyien vagyunk. Ez a probléma kiküszöbölhető úgy, hogy „befogadó nemzetként" különböző, a fentiekhez hasonló taktikákat alkalmazunk, és megpróbálunk szembefordulni a demográfiai kényszerűségekkel.

Nagyon valószínű azonban, hogy az igazán korszerű és hosszú távon is életképes stratégia az lesz, ha a nemzeti érdekképviseletet nem azonosítjuk a nemzeti elkülönüléssel. Ha az állami, közösségi támogatás alanyi jogon, kulturális önértéken jár, és nem fejpénzként. Ehhez azonban az kell, hogy perspektívát váltsunk.

Nincs kisebbségi és kisebbségibb,

nincs etnikai és nyelvi hierarchia, nincsenek kulturális előjogok, privilegizált helyzetek. Roma, magyar, félig román vagy „tán egészen az" – mindegy: védettséget élvez és érdemel, függetlenül a statisztikától. Egy ember vagy másfél millió: ebből, a minden állampolgáráért, kulturális vagyonáért felelős állam szempontjából mindegy.

Ez az a pont, ahol sokan azt mondanák: ilyesfajta toleranciát várni Romániában naivitás. Mindaddig, amíg szembe nem nézünk a ténnyel, hogy a román nacionalizmust is ugyanaz működteti, mint a magyart. A merev, élettelen, tekintélyelvű, korszerűtlen nemzeti demagógia. És ennek sem magyar, sem román, sem semmilyen térfélen nincs létjogosultsága.

A paradoxon az, hogy ha felismerjük és felvállaljuk, hogy – befogadó nemzetként – önazonosságunk része a román kultúra is, hogy erdélyiként használjuk, értjük és megéljük: védettebbé tesz. Mert azt jelenti, felmérjük, mit jelent az élő, mindennap „használt" identitás. Amely kicsit ilyen is, meg olyan is. Ma ilyen, holnap olyan, és ki tudja, mit hoz a holnapután.

A szomszédos országok is beleszólhatnak, mi lesz a verespataki projekttel

Transindex, 2011. október 4.

Eddig nem nagyon hangoztatták, de a tervezett kitermelés példátlan méretű: 13-szor annyi cianidot használna, mint a létező európai projektek összesen.

Az Európai Bizottság képviselője elismerte, hogy a verespataki bányaberuházásnak Románia határain túlnyúló környezeti hatásai lehetnek – nyilatkozta Renate Weber a román TOTB-nek az EP petíciós bizottságának ülése után, amelyen a cianidos bányászati technológia betiltásáért indított petíciót tárgyalták meg. Ez azt jelenti, a szomszédos országokkal is konzultálni kell a projekt beinídtása előtt, magyarázta az EP-képviselő.

A petíciós bizottságban zajló vita során kiderült, a verespataki projekt méreteit tekintve egyedülálló Európában: ha megvalósul, 13-szor annyi cianidot használnak fel a kitermelés során, mint az összes jelenleg is folyó, hasonló európai projektben. Az európai jogszabályok a kitermelés hatalmas dimenzióit is figyelembe vevő elemzés elkészítését is szükségessé teszik – mondta Weber.

Az Európai Bizottság emellett kérte, készüljön független felmérés a verespataki kulturális, történelmi és társadalmi örökségről.

A vita során elhangzott, a verespataki projekt tíz éve húzódik, ám soha nem mérte fel független, hiteles szakértő a kockázatokat.

A petíciós bizottság november elején Romániába jön, és lehetséges, hogy Verespatakra is ellátogatnak.

„A verespataki cianidos kitermelési projekt a környezet és az európai örökség visszaállíthatatlan károsodását okozza" című petíciót a Verespatak Kulturális Alapítvány képviselői, Sorin Jurcă alelnök és Aurel Sântimbreanu geológus, az állami verespataki kitermelés volt mérnöke nyújtotta be.

Daciana Sârbu (PSD) és Renate Weber (PNL) EP-képviselők kezdeményezésére 16 európai parlamenti képviselő bírálta az Európai Bizottság hozzáállását a cianidos bányászat kapcsán. Egy közös beadványban magyarázatot kértek a Bizottságtól, miért nem reagált az Európai Parlament cianidos bányászatot tiltó (a tagállamok számára nem törvényerejű) határozatára, hiszen a reakció elmaradása arra bátorítja Románia kormányát, hogy engedélyezze a verespataki kitermelést.

Az EP 2010-ben, az összes politikai frakció támogatásával fogadta el a cianidellenes határozatot.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek