|
EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
 A jövő héten döntés születhet az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről
Krónika, 2011. július 14. – Gyergyai Csaba
A Bukaresti Törvényszék várhatóan jövő hét elején dönt első fokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséről. Toró T. Tibortól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökétől a Krónika megtudta: a csütörtöki tárgyaláson a testület újabb három óvást tárgyalt.
Ezúttal az 1989-es Forradalom Veteránjainak Nemzetközi Akciócsoportja elnevezésű szervezet, Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd és egy magánszemély fellebbezett. Míg a szervezet a bejegyzés előtt álló párt elnevezését, a másik két fellebbező a regisztrációhoz szükséges aláírások, illetve a pártprogram jogszerűsét kifogásolta a törvényszék azonban mindhárom óvást megalapozatlannak találta. A néppárt ideiglenes elnökségét képviselő Toró T. Tibor elmondta továbbá, hogy a csütörtöki, harmadik tárgyalást egy másik bíró vezette, annak ellenére, hogy a testület korábban megalapozatlannak találta a Román Demokrata Párt (PDR) kérelmét a bejegyzést tárgyaló bíró visszahívását illetően.
„Pozitív eredmény, hogy a törvényszék elutasított minden olyan óvást, amely megkérdőjelezte a párt jogi bejegyzésének a törvényességét, ezzel az igazságszolgáltatás elismerte, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája törvényesen zajlott" – mondta Toró.
Arra a kérdésünkre, hogy a pártbejegyzést kezdeményező EMNT nem tartja-e kudarcnak, hogy a szervezet által kitűzött határidőig – azaz július közepéig – nem sikerült bejegyeztetni a szervezetet, az ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: ez a román igazságszolgáltatás sebességén és a regisztrálás megakadályozására törekvő személyek elvetemültségén múlott, jövő héten azonban reális esély van arra, hogy a törvényszék rábólintson az EMNP bejegyzésére.
Toró T. Tibor ugyanakkor közölte: az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöksége kártérítés kér mindazoktól, akik megnehezítik és késleltetik a párt bejegyzését, és visszaélnek a bejegyzést támogató 30 ezer ember türelmével.
Mint ismeretes, a törvényszék egy héttel korábban elutasította a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd által benyújtott óvásokat, később pedig egy negyediket is tárgyalt. Ezt a Román Demokrata Párt (PDR) nyújtotta be amely Adrian Drăghicihez hasonlóan kifogásolta a párt nevében szereplő Erdély szót, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt programjában szereplő szubszidiaritás és társadalmi szolidaritás elvét, amely megítélésük szerint föderalizmust jelent, és veszélyezteti Románia területi épségét, valamint a nemzetbiztonságot.
A Bukaresti Törvényszék bírája ezt a két óvást, valamint az Egy Jobb Társadalomért Pártja óvását megalapozatlannak találta. Az Adrian Drăghici által korábban benyújtott fellebbezésben az is szerepel, hogy a néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók, ezt azonban nem tudta bizonyítani.
Az EMNT időközben kiderítette, az ügyvéd felhatalmazást adott Budai Richárdnak, az RMDSZ bukaresti elnökének és Novák Leventének, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadójának, hogy a bejegyzési iratcsomót, valamint az aláírási íveket tanulmányozzák és lefénymásolják. Toró T. Tibor akkor úgy nyilatkozott, az EMNT számára egyértelmű, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni az új magyar párt létrehozását.
„Tőkés-párt": ítélet jövő héten
Új Magyar Szó, 2011. július 15.
Jövő hét elején mondja ki az ítéletet a Bukaresti Törvényszék az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésének ügyében – tudtuk meg Toró T. Tibortól, az alakulat kezdeményező bizottságának tagjától a fővárosban tartott tegnapi bírósági tárgyalás után.
Jövő hét elején mondja ki az ítéletet a Bukaresti Törvényszék az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésének ügyében – tudtuk meg Toró T. Tibortól, az alakulat kezdeményező bizottságának tagjától a fővárosban tartott tegnapi bírósági tárgyalás után. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökének tájékoztatása szerint „kedden vagy szerdán" tudják meg, sikerült-e bejegyezni az EMNP-t, a bíróság indoklása későbbi időpontban várható.
„Az indoklás közzététele után lehet fellebbezni" – magyarázta a politikus. Toró elmondta, a tegnapi tárgyaláson a törvényszék alapfokon elutasította az összes olyan óvást, amely „megkérdőjelezte a pártbejegyzésen munkálkodó személyek tisztességességét", vagyis azt, hogy a kezdeményezők hamis aláírásokat is csatoltak a támogatási ívekhez. A bíró sorra elutasította azokat is, akik részt kívántak venni a perben.
„Három újabb személy akart bekapcsolódni a perbe. Számunkra sokatmondó, hogy egyikük a Nyolcvankilences Forradalom Veteránjai Nemzetközi Akciócsoport nevű fantomszervezetet képviselte" – nyilatkozta Toró. Beszámolója szerint a személyek kizárása után a bíró meghallgatta az EMNP kezdeményezőinek álláspontját, majd a Néppárt képviselőjének kifogásait.
Ez utóbbi azért ellenzi az új magyar alakulat bejegyzését, mert nevében szerepel a Néppárt elnevezés. Toró elmondta, a tárgyaláson „pitoreszk" jelenetek is voltak. Így például ki kellett vezetni a perből kizárt személyek egyikét, mert a bíró döntését hangos nemtetszéssel fogadta.
Ahhoz azonban, hogy a pitoreszk jeleneteknek – és egyáltalán a pártbejegyzési eljárásnak – tanúja lehessen a sajtó, a tárgyaláson részt venni akaró újságírónak a bukaresti törvényszék bejáratát őrző szigorú cerberusok seregén kellett magát átverekednie.
Az ÚMSZ munkatársát a bejáratnál hosszan faggatták arról, hogy milyen sajtóorgánumtól érkezett, milyen szándékkal, és csak akkurátus ellenőrzés után léphetett be a törvényszék épületébe, hátrahagyva fényképezőgépét. Eközben mellette, egyszerű igazoltatás után háborítatlanul közlekedtek ki-be az ügyes-bajos ügyeiket intéző polgárok.
Tusványosi ajándék
Új Magyar Szó, 2011. július 15. – Salamon Márton László
Érdekes egybeesések idejét éljük manapság Romániában. Az egyik ilyen egybeesésnek az egész ország tanúja lehetett: a Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszterrel kapcsolatos korrupcióellenes ügyészségi kutakodások – amelyek egyébként már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek – éppen akkor kapnak sajtónyilvánosságot, amikor a miniszter neve megjelenik azon a „feketelistán", amelyen a Traian Băsescu szerint rosszul teljesítő tárcavezetők szerepelnek.
Érdekes egybeesések idejét éljük manapság Romániában. Az egyik ilyen egybeesésnek az egész ország tanúja lehetett: a Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszterrel kapcsolatos korrupcióellenes ügyészségi kutakodások – amelyek egyébként már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek – éppen akkor kapnak sajtónyilvánosságot, amikor a miniszter neve megjelenik azon a „feketelistán", amelyen a Traian Băsescu szerint rosszul teljesítő tárcavezetők szerepelnek.
Akkor, amikor Borbély László sajtótájékoztatót szervez, amelyen adatokkal cáfolja, hogy rosszul állna az uniós alapok tekintetében, ezzel mintegy üzenve a Cotroceni felé: márpedig ő nem hajtja „önként, dalolva" a fejét kés alá. És akkor, amikor a magyar érdekvédelmi szövetség is testületileg fityiszt mutat az államelnöknek, marosvásárhelyi „miniparlamentjén" egyhangúan elutasítva Traian Băsescu nagy ívű országtérkép-átrajzolási elképzeléseit.
Egy másik érdekes egybeesésre már kevésbé figyelhetett fel a nagyközönség, az ugyanis egy, a nagypolitikai ricsaj által teljesen elnyomott jogi folyamathoz kapcsolódik. Éspedig az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének folyamatához, amely a bukaresti törvényszéken szép csendben elérkezett az elsőfokú ítélethirdetés fázisába. És mit ad isten? Az ítélet Toró T. Tibor, a „Tőkés-párt" egyik alapítója szerint jövő hét közepére, július 19-20-ára várható.
Vagyis az idei – a program szerint július 20–25 között zajló – „Szupertusványos" kezdetével megegyező időpontra. Ami azt jelenti, hogy minden gyakorlati akadály elhárulhat addigra az elől, hogy a nyílt titokként kezelt szervezői szándék – mely szerint az esemény fénypontjaként a tusnádi táborban jelenthessék be az új párt megalakulását – megvalósulhasson.
A hazai igazságszolgáltatás tehát igencsak hatékony fegyver a hatalom kezében: ostor, hisz büntetni lehet vele az önfejűsködő koalíciós társat, megmutatva neki, ki az úr a háznál. De piros szalaggal átkötött szuvenír is tud lenni, amikor támogatni, jutalmazni kell valakit. Amikor szép ajándékkal illik fogadni a Budapestről érkező elvbarátokat...
Egyre többen igénylik az állampolgárságot Háromszéken
Krónika, 2011. július 15.
Újra növekvő tendenciát mutat a magyar állampolgárság iránti érdeklődés – közölte Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ vezetője.
Az irodában akárcsak január–február időszakban, naponta mintegy százan érdeklődnek a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsített módjáról. Nemes Előd szerint a fokozott érdeklődés magyarázata az lehet, hogy a nyári szabadságolás alatt több idő van beszerezni a szükséges okmányokat. A központban napi 25-30 iratcsomót véglegesítenek, ennél többet nem bír el a rendszerük. Nemes Előd elmondta, Kovászna megyéből eddig mintegy hatezer honosításigénylést nyújtottak be, az év végéig valószínű elérik a 12 ezret. A családok a néhány hetes csecsemőknek is kérik már a magyar állampolgárságot, Sepsiszentgyörgyön 96 éves volt a legidősebb igénylő. Szép Béla, az EMNT erdővidéki elnöke elmondta, a térségben sok idős embernek nincs pénze és lehetősége, hogy eljusson Csíkszeredába, a demokrácia-központ munkatársai eddig 268 idős személy ügyiratait véglegesítették, köztük van egy 101 éves erdőfülei néni is. A csíkszeredai konzulok sok esetben a helyszínen veszik át az iratokat, de ekkora létszámra nem tudnak vállalkozni, ezért valószínű autóbuszos kirándulást szerveznek, hogy az idősek benyújthassák kérelmüket.
Nemes Előd elmondta, egyre többen igénylik a magyar igazolványt is, mert belátták, hogy a magyar állampolgárság nem jogosít fel az igazolvány nyújtotta kedvezményekre. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a kérések leadásának sorrendje nem minden esetben egyezik az állampolgársági eskületétel sorrendjével. Előfordul, hogy aki később nyújtotta be az igénylést, hamarabb leteheti az esküt, mert a magyarországi hivatalok gyorsabban véglegesítették az iratait. Mint ismeretes, a kedvezményesen honosult erdélyi magyarok július 11-étől igényelhetnek magyar útlevelet Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. A nagykorú magyar útlevél-kérelmezők eldönthetik, hogy tíz vagy öt évig érvényes úti okmányt kérnek. A tíz évig érvényes útlevél 14 ezer forintba kerül, míg az öt évig érvényes útlevélért ennek felét, 7 ezer forintot vagy az annak megfelelő eurót kell fizetni. A kérelmezőnek szüksége van a honosítási okiratra, a magyar születési anyakönyvi kivonatra, az eskütételkor megkapott lakcímkártyára, illetve a román személyi igazolványra.
RMDSZ
Konzultáció – félidőben
Új Magyar Szó, 2011. július 15.
Az RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra.
Az RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra.
„Nem is az volt a célunk, hogy a határidőt betartsuk, hanem, hogy minél több emberhez eljuthassanak a kérdőíveink" – mondta Kovács. Az RMDSZ korábban 250 ezer kérdőívet nyomtatott, melyeket a magyarság számarányának megfelelő arányban osztott szét területi szervezetei közt.
Kovács Péternek jelenleg nincs kimutatása arról, hogy a kérdezőbiztosoknak eddig hány személyhez sikerült eljutniuk. Tájékoztatása szerint az adatok digitalizált formában, folyamatosan érkeznek a főtitkárságra, a válaszok kódolása is már megtörtént. Hozzátette, reményeik szerint az adatok feldolgozása után, várhatóan szeptemberben már világos képet kapnak arról, hogy melyek az erdélyi magyarság legfontosabb gondjai és az RMDSZ-szel szembeni elvárásai.
Pluszkérdőívek Magyarlétára
Kolozs megyében a leosztott 17 ezer kérdőív fele jutott eddig el a címzettekhez – tudtuk meg Máté András Leventétől, az RMDSZ-szervezet elnökétől. „Azt szeretnénk, ha minden olyan településre eljutnának ezek az ívek, ahol legalább egy magyar család él. Eddigi tapasztalataink szerint az emberek többsége szívesen válaszol a kérdésekre. Egy részük további kitartásra buzdítja az RMDSZ politikusait, többen bírálják is a munkájukat" – tájékoztatott a politikus.
Mint megtudtuk, a Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarléta településre érkező 100 darab kérdőív kevésnek bizonyult, itt a kérdezőbiztosoknak további 15-20 darab ívet kellett igényelniük.
Bihar megyei részében mintegy 20 ezer emberhez szeretnének eljutni a kérdőívekkel – mondta el az ÚMSZ-nek Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Eddig hatezer személyt kérdeztek meg a felmérés során, a fogadtatás mindenhol pozitív volt. A munkát július végére szeretné befejezni a megyei szervezet.
Maros megyében több mint negyvenezer ívet osztottak szét – tudtuk meg a Maros megyei szervezet ügyvezető elnökétől. Brassai Zsombor tájékoztatása szerint a konzultáció a vége felé tart. A felmérésben a helyi tanácsosok vagy a helybéli választmány tagjai segédkeznek úgy, hogy elviszik a címzetthez a kérdőívet, majd néhány nap múlva utánamennek.
„Mindenki maga tölti ki, csak abban az esetben segítenek, ha nem tudja az illető kitöltetni, azért, hogy ne legyen befolyásolás. Az eddigi tapasztalatok szerint az emberek nagyon kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy elmondhatják a véleményüket, akár jót, akár rosszat a településük jövőjével kapcsolatosan" – mondta az ügyvezető elnök. Szerinte eddig az derült ki a konzultációból, hogy az emberek többségének rossz ugyan a közérzete, vannak kifogásolni valók az RMDSZ-szel szemben, ám nagy többségük továbbra is az RMDSZ-ben látja a politikai érdekképviselet valós esélyét.
Kovászna megyében 10 ezer emberhez szeretnék eljuttatni a kérdőíveket. Tischler Ferenc, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az eddig megkeresett háromszékiek rendkívül pozitívan fogadták a szövetség képviselőit. „Üdvözlendőnek tartják, hogy az RMDSZ ennyire közvetlenül keresi fel támogatóit, és kéri ki azok véleményét" – magyarázta.
Tájékoztatása szerint a felmérés Sepsiszentgyörgyön kiegészül a „Városi konzultációval", amely ugyanarra a kérdéskörre épül, kiegészülve más helyi jellegű kérdésekkel is. „Az eddigi válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége az ivóvíz- és csatornarendszer, az úthálózat, illetve a vidéki kultúrházak fejlesztését tartja prioritásnak" – mondta az ügyvezető elnök.
Udvarhelyen nehezebben halad
Udvarhelyszéken 12 500 háztartásba szeretnének eljutni a kérdőívvel a helyi RMDSZ-es tanácsosok, városi elnökségi tagok, körzeti elnökök és önkéntesek. Eddig a tervezett háztartások valamivel több, mint egyharmadához sikerült csupán eljutni.
„Sajnos nagyon kevés önkéntes segédkezett a felmérésben, így az eddig meglátogatott székelyudvarhelyi családok száma alig haladja meg a négyezret" – tájékoztatta lapunkat Fehér István, a székelyudvarhelyi városi szervezet elnöke. Mint mondta, a legnagyobb csalódást a postaládákban hagyott ívek iránti érdektelenség okozta, mert csak 2 százalékban juttatták vissza a válaszokat a címzettek.
Csíkszéken 12 ezer családhoz szeretnének eljutni, ám itt is lassan haladnak a felméréssel. A csíkszeredai városi RMDSZ-irodánál érdeklődve megtudtuk, a már kitöltött kérdőívekből kiderül, hogy Csíkszereda lakóit az utak állapota, a romák helyzete, a munkahelyek kérdése, a parkosítás, játszóterek és a kóbor kutyák helyzete foglalkoztatja leginkább.
Tamás Mónika, az Erdélyi Konzultáció gyergyói koordinátora lapunknak elmondta: Gyergyószéken jó ütemben halad a felmérés, eddig közel hatezer családot kerestek fel. A gyergyószentmiklósiak általában a szegénységet, a munkanélküliséget, az utak állapotát, a por és szennyeződés jelenlétét, valamint a víz- és csatornahálózat elavultságát említették problémaként.
Kiállt Borbély mellett a SZÁT
Új Magyar Szó, 2011. július 15.
Egyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor.
Egyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor. „Elfogadhatatlannak tekintjük a miniszter személyét illető alaptalan vádakat" – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke annak kapcsán, hogy a héten a korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: olyan ügyben vizsgálódik, amelyben Borbély neve is szerepel. Kelemen elmondta, elutasítják a DNA-eljárást.
„Kiszivárogtatnak bizonyos alaptalan vádakat, és ezzel bemocskolják egy ember jó hírnevét. Ezért fogjuk kérni a legfőbb ügyészséget, vizsgálja ki, hogyan lehetséges, hogy az egyik legfontosabb állami intézményből kiszivárognak a hírek" – jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke.
A SZÁT-ülésen politikai alelnöki minőségében részt vett maga Borbély László is. „Korábbi nyilatkozataimat továbbra is fenntartom: semmilyen szinten nincs közöm ezekhez a vádakhoz. Akárcsak önök, jómagam is a sajtóból értesültem a történtekről, és önökhöz fordulva tájékozódom az ügy alakulásáról" – mondta az újságíróknak Kolozsváron a környezetvédelmi miniszter.
Leszögezte, egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak és az ügyészségnek is megvan a maga felelőssége. „Ugyanakkor nem tartom normálisnak azt az állapotot, hogy az igazságszolgáltatás a tévécsatornákon keresztül történjék. Csak ismételni tudom magam, semmi közöm nincs az ügyhöz" – hangsúlyozta a politikus.
Kiállt tegnap Borbély mellett a kormányfő is. Emil Boc közölte, az RMDSZ politikai alelnöke „továbbra is teljes jogú miniszter", a DNA semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott arról, hogy vizsgálat zajlana ellene.
Mint ismert, a köztelevízió értesülése nyomán a DNA kedden közölte, hogy nagyváradi ügyészei egy olyan ügyben vizsgálódnak, amelyben Borbély László neve is szerepel. Az ügy gyanúsítottja Ioan Ciocan Szatmár megyei üzletember, aki a vádhatóság szerint egy 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" a miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. Az ügyészek szerint mindebben Szepessy Szabolcs, Borbély személyi tanácsosa közvetített, ő szintén gyanúsítottként szerepel. A vállalkozó és a tanácsos ellen bűnvádi eljárást indított a DNA, a miniszter ellen azonban nem kezdeményeztek eljárást.
A szóban forgó ingatlan Bukarestben található, és az Adevărul azt állítja, tulajdonosa Vincze Mária, aki a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán Borbély László doktorátusvezetője volt. A lap szerint a lakást Vincze Borbély László anyatársától vásárolta meg két évvel korábban. Az anyatárs Kovács Attilának, a Brassó Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökének az anyja. Kovács Attila felesége ugyanis Borbély Eszter, a környezetvédelmi miniszter lánya.
Az ügyészek szerdán házkutatást tartottak a lakásban, tegnap pedig Nagyváradon tanúként kihallgatták Borbély László feleségét és anyatársát.
Kihallgatta a DNA Borbély László feleségét és anyatársát
Krónika, 2011. július 15.
Kihallgatták csütörtökön a nagyváradi korrupcióellenes ügyészek Borbély László környezetvédelmi miniszter feleségét és anyatársát abban a befolyásszerzési ügyben, amelyben az RMDSZ-es tárcavezető tanácsosa és egy Szatmár megyei üzletember ellen folyik vizsgálat. A több órás kihallgatás után Borbély László felesége és anyatársa nem nyilatkozott a sajtónak. Eközben Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, amelyet Kelemen Hunor hívott össze szerdán, és amelynek napirendjén a Borbély László ügye is szerepelt.
Az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter feleségét, Borbély Melindát, és anyatársát tanúként hallgatták ki a nagyváradi DNA-ügyészek – mondta Nagyváradon Mircea Stratulat, Ioan Ciocan üzletembernek az ügyvédje, akit a DNA azzal gyanúsít, hogy Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével egy 20 ezer euró értékű lakásfelújítással megvásárolta Borbély László befolyását, hogy cége könnyebben juthasson állami megrendelésekhez.
Borbély Melinda a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió igazgatóhelyettese és a Román Rádiótársaság kisebbségi műsorokért felelős főtitkára.
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) kolozsvári ülése előtt Borbély László kijelentette: csak annyit tud az állítólagos befolyásszerzési ügyről, amelyben az ő neve is felmerül, amennyit a sajtó tud. „Semmiféleképpen nem vagyok érintett ebben az ügyben" – ismételte meg a miniszter egy nappal korábbi kijelentését.
Az RMDSZ vezető testületének ülésén egyébként Borbély László ügye is szerepel a napirenden. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár csütörtökön elmondta, nem emiatt hívták össze a SZÁT ülését, de szó lesz erről a kérdésről is.
Emil Boc miniszterelnök csütörtökön leszögezte: Borbély László teljes jogú tagja marad a kormánynak, mert a környezetvédelmi miniszter ellen mindeddig nem indult jogi eljárás.
Borbély egykori tanára a felújított lakás tulajdonosa?
A Hotnews hírportál egyébként megkereste annak a bukaresti tömbháznak a gondnokát, amelynek egyik lakásában a DNA ügyészei házkutatást tartottak szerdán. Az ügyészség szerint ez a lakást újította fel Ioan Ciocan cége. A ház gondnoka, Ilie Gheorghe azt állítja, a lakás felújítása idén májusban kezdődött, a munkát Szatmár megyei munkások végezték, és a szükséges építőanyagokat is onnan szállították Bukarestbe. A gondnok szerint Borbély László személyesen ellenőrizte a lakás felújítását.
A szóban forgó lakrész jelenlegi tulajdonosa egyébként bizonyos Vincze Mária, aki a gondnok szerint az év elején vásárolta meg a lakást.
Az Adevărul azt állítja, a nő azonos Vincze Mária egyetemi tanárral, aki a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán Borbély László doktorátusvezetője volt. Borbély idén tavasszal védte meg doktori disszertációját. Vincze Mária jelenleg Svédországban tartózkodik, a lap megkeresésére jelezte: nem nyilatkozik az ügyben.
A lap szerint a lakást Borbély László anyatársa vásárolta meg két évvel korábban, aki Kovács Attila, a Brassó megyei tanács RMDSZ-es alelnökének az anyja. Kovács Attila felesége Borbély Eszter, a környezetvédelmi miniszter lánya.
SZÁT: kiállnak Borbély mellett
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint elfogadhatatlan az a módszer, ahogyan a korrupcióellenes ügyosztály „alaptalan vádakra hivatkozva" eljárt abban az ügyben, melynek kapcsán Borbély László miniszter és Szepessy Szabolcs tanácsos neve is felmerült.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) csütörtöki, kolozsvári ülését követően Kelemen Hunor elmondta, a szövetség a főügyészséghez fordul, és kérni fogja az ügy kivizsgálását, mivel szerinte megengedhetetlen, hogy nem bizonyított, kiszivárogtatott információk közlésével lejáratják az RMDSZ politikai alelnökét.
A SZÁT határozottan kiáll Borbély László mellett, egyhangúlag támogatja mindabban, amit miniszterként és a Szövetség politikai alelnökeként végez – mondta Kelemen Hunor.
A SZÁT-ülésen továbbá szó volt arról, hogy a szövetség legkésőbb őszig nevesíti a polgármesterjelöltjeit a nagyobb erdélyi és partiumi városokban. A szövetség ugyanakkor kérni fogja koalíciós partnerétől az intézményi decentralizáció felgyorsítását, hogy a megyei intézményektől minél több hatáskört utaljanak át a helyi önkormányzatokhoz. Az RMDSZ vezető testületének ülésén arról is döntöttek: a szövetség gazdaságélénkítő javaslatcsomagot fog előkészíteni.
Vádak után kihallgatások – Vizsgálatot követel az RMDSZ
Háromszék, 2011. július 15. – Farcádi Botond
Borbély László környezetvédelmi miniszter továbbra is a kormány teljes jogú tagja marad, hiszen eddig semmilyen hivatalos értesítés nem érkezett arról, hogy vizsgálat folyna ellene – jelentette be tegnap Emil Boc miniszterelnök.
Mint arról már beszámolt a Háromszék, a környezetvédelmi tárcavezető neve is felbukkan egy befolyásszerzési ügyben, amelyben a korrupcióellenes ügyészség Borbély tanácsosa és egy Szatmár megyei üzletember ellen indított bűnvádi eljárást. A vád szerint a cég vezetője 20 000 eurós értékű lakásfelújítással vásárolta meg Borbély befolyását bizonyos közbeszerzési szerződések odaítélésére. Az ügyben tegnap Borbély feleségét és anyatársát hallgatták ki tanúként. Közben az RMDSZ vezetése ismételten leszögezte: kiállnak Borbély mellett, és vizsgálatot követelnek a főügyészségtől a kiszivárogtatás miatt.
Emil Boc tegnapi kijelentése véget vetett a napokban beindult találgatásoknak, hogy ki lehet Borbély utódja a környezetvédelmi tárca élén. A kormányfő hangsúlyozta: tárgyalt a miniszterrel, és biztosította őt arról, hogy a kormány teljes jogú tagja marad, hiszen egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az esetleges vizsgálatról, információkat sem kértek a kormánytól a korrupciós ügyben. A Borbéllyal folytatott beszélgetésről további részleteket nem árult el a miniszterelnök.
Miközben az ellenzék és a sajtó a Szövetségi Állandó Tanács tegnapi délután Kolozsváron zajló ülését várta, az ügyben a nagyváradi korrupcióellenes ügyészek Borbély László feleségét – Borbély Melindát, a marosvásárhelyi rádió igazgatóhelyettesét – és anyatársát hallgatták ki. A nyomozók szerint ugyanis az említett lakás az anyatárs nevén szerepel. A két hölgy nem nyilatkozott a sajtónak, Ioan Ciocan üzletember ügyvédje is csak annyit közölt, tanúkként hallgatták meg őket a nyomozók. Borbély László az esetet kommentálva annyit jegyzett meg: azért jelentek meg a kihallgatáson ügyvéd nélkül, mert nincs semmi rejtegetnivalójuk. Mint ismeretes, a hatóság már beindította a bűnvádi eljárást Ciocan és Szepessy Szabolcs, Borbély tanácsadója ellen, előbbit befolyásvásárlással, utóbbit befolyással való üzérkedésben bűnrészeséggel gyanúsítják. A Hotnews portál egyébként felkereste annak a bukaresti tömbháznak a gondnokát, amelyben a felújított lakás található. Az ingatlanban szerdán házkutatást tartottak, a gondnok szerint Szatmár megyei munkások dolgoztak a korszerűsítésen, és Borbély személyesen is ellenőrizte a munkálatokat.
Közben Borbély László megismételte korábbi kijelentését, miszerint egyáltalán nem érintett az ügyben, maga is a sajtóból értesült arról, ugyanakkor alaptalannak minősítette a vádakat. Azt is hangsúlyozta: az általa vezetett minisztérium semmiféle megkülönböztetésben nem részesíti azokat, akikkel szerződést köt. Mint mondta, mandátuma átvételekor 30 milliárd lejre rúgott a tárca által a vállalkozókkal szemben felhalmozott adósság, most viszont napra készek a kifizetésekkel, és tudomása szerint kollégái semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaznak.
Az RMDSZ új Szövetségi Állandó Tanácsának tegnap délutáni alakuló ülésén is felmerült az ügy. Az ülést követően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség határozottan kiáll Borbély László mellett, egyhangúan támogatja mindabban, amit miniszterként és a szervezet politikai alelnökeként végez. Az RMDSZ elnöke elmondta: a testület szerint a Borbély ellen felhozott vádak megalapozatlanok, és elfogadhatatlannak tartja a korrupcióellenes ügyészség eljárását, azt, ahogy kiszivárogtat híreket, légből kapott vádakat, bemocskolja az ember nevét, hírnevét. „Kérni fogjuk a főügyészséget, vizsgálja ki, hogyan lehetséges ilyen eljárás, hogyan lehetséges, hogy az egyik legfontosabb állami intézmény folyamatosan információkat szellőztet meg. Határozottan kérjük mindazok felelősségre vonását, akik mindezt elkövették, ezt ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk" – szögezte le Kelemen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, a botrány hatással lehet a politikai életre, a kormány és az RMDSZ megítélésére, de nem befolyásolja a koalíciós kapcsolatokat. „Engedni kell, hogy az igazságszolgáltatás tegye a dolgát, és nem szabad közvitát szervezni bizonyos intézményekről, olyan vitákat, amelyek találgatásokra adnak okot" – fogalmazott. Hangsúlyozta: támogatja Borbélyt, húsz éve tisztességes emberként ismeri őt.
Tárgyalások az ellenzékkel
A Szövetségi Állandó Tanács ülésén a koalíciós prioritásokról is szó esett, ezek közül a legfontosabb a decentralizáció folytatása. Kelemen Hunor az ülést követő nyilatkozatában azt is elmondta: az RMDSZ elfogadja az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség meghívását a párbeszédre. Az ellenzékiek júniusi 22-i levelükben tárgyalásokra kérték az RMDSZ-t a közigazgatási átszervezés és a választási törvény módosítása ügyében. Az RMDSZ elnöke leszögezte: a levélre írásban válaszolnak, a szövetség mindig is nyitott volt a párbeszédre minden politikai alakulattal, hiszen vannak olyan tervek, amelyeket a politikai osztály egyetértése nélkül nem lehet megvalósítani, mint például az alkotmánymódosítás, a választási törvények, a kisebbségi jogok bővítése.
ROMÁNIA
Romániai sajtó: számos kérdőjel a Borbély minisztert érintő ügyben
MTI, 2011. július 14.
Számos kérdőjelet vet fel a román korrupcióellenes ügyészség által indított vizsgálat, amelyben Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter neve is felbukkant - írta csütörtökön a romániai sajtó.
Az ügyészség szerint Ioan Ciocan Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással "vásárolta meg" az RMDSZ-es miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. Az ügyészek szerint mindebben Szepessy Szabolcs, Borbély személyi tanácsosa közvetített.
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szóban (ÚMSZ) Bogdán Tibor publicista úgy véli, hogy a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) szüksége volt "balhéra", nemcsak a súlyos gazdasági-pénzügyi helyzetről való figyelemelterelésként, de azért is, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a koalíciós partner véleményétől eltérő álláspontra helyezkedett az ország közigazgatási-területi átszervezésének ügyében.
Júniusban Traian Basescu román államfő és az őt támogató PD-L azt javasolta, hogy csökkentsék ötödére a romániai megyék számát, amit az RMDSZ elutasított, mert a romániai magyarság csaknem 90 százalékát befogadó két új óriásmegyében a magyar lakosság számaránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna.
Az ÚMSZ szerint "a szembehelyezkedést, az ellentmondást nem tűrő Basescu személyes sértésnek vette" az RMDSZ álláspontját. A szerző szerint a fő cél az RMDSZ megzsarolása, a "Borbély-ügy" egyfajta fenyegető üzenet, figyelmeztetés a "renitenskedő" magyar szervezet számára a vitás törvények őszre tervezett elfogadása előtt. Borbély az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti.
A Krónika című napilapban Gazda Árpád újságíró Lakatos Pétert, az RMDSZ parlamenti képviselőjét idézi, aki az ügy kapcsán kijelentette, hogy "megnyílott a halász-vadász szezon az RMDSZ vezetői ellen". A szerző megállapítja: ahányszor korrupciós vádakkal illettek egy politikust Romániában, mindig akadt olyan párttársa, aki a politikai játszmák részeként próbálta láttatni a történteket. A lap szerint Borbély Lászlót megilleti az ártatlanság vélelme, de aki úgy próbálja őt menteni, hogy buzgalmában besározza az egész politikai osztályt, rossz szolgálatot tesz - olvasható a Krónikában.
A Hotnews című román hírportál kommentárjában Dan Tapalaga újságíró megállapítja, hogy az ügyészség eddig nagyon kevés információt közölt a szóban forgó ügyről. Mint írja, a portál információi szerint az ügyészség már márciusban elkezdett vizsgálódni, ezért szerinte nem áll meg a lábán az a feltételezés, hogy a Borbély-ügy a közigazgatási átszervezés megakadályozása miatt az RMDSZ ellen irányuló bosszúhadjárat lenne.
A szerző szerint az egyik nagy talány az, hogy az ügyészek miért hozták nyilvánosságra a Borbély elleni vizsgálatot a román közszolgálati televíziónak egy írásban megfogalmazott kérdésére válaszként kibocsátott közleményben, ha tudják, hogy őszig - a nyári szünet miatt - nem kaphatják meg a parlamenttől a miniszter elleni vizsgálódáshoz szükséges engedélyt. Romániában törvényhozói mandátummal rendelkező miniszterek ellen bűnvádi eljárás csak a parlament jóváhagyásával indítható.
ERDÉLY
MPP: Nyílt levél Hargita és Kovászna megye tanácselnökeinek
Erdély.ma, 2011. július 15.
Tisztelt elnök urak és képviselőtársak!
A PDL, illetve Traian Bãsescu államelnök elképzelése az ország területi-közigazgatási átszervezéséről nehéz helyzetbe hozta a romániai magyarságot, beleértve Székelyföld lakóit is. Megvalósulása gyakorlatilag a jelenleg létező székely-magyar tömb beolvasztásával járna, ami mindannyiunk számára elfogadhatatlan.
Hiába a kormánytagság és a koalíciós szerződés, a veszély még nem múlt el. Az elmúlt időszak vitái során több RMDSZ-es politikus is kilátásba helyezte a tömegek utcára szólítását végső esetben – bizonyítván ezzel azt, hogy az RMDSZ pozíciója és ereje egymagában nem garancia még bár arra sem, hogy a mostani állapotot konzerválni lehessen. A mi vállalt célunk pedig ennél sokkal több: egy területi autonómiával rendelkező Székelyföld megteremtése. Számos európai példa bizonyítja, hogy ez a cél elérhető, ha a közösség vezetői félretesznek minden vélt és valós ellentétet és egységesen lépnek fel. Ebben a helyzetben tőlünk is ezt várja a székely nép, nekünk pedig kötelességünk ennek az elvárásnak megfelelni.
Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy egyetértünk abban, hogy a közigazgatási átszervezés során a döntő szót a lakosság kell hogy kimondja. Ebből kiindulva elkészítettük és a két megyeházán iktattuk a népszavazás kiírására vonatkozó határozat-tervezeteket. Ezúton is arra kérjük önöket, hogy szavazatukkal is támogassák annak a népszavazásnak kiírását, amit a román törvények is előírnak ilyen esetekre, és amelynek az eredményét ma Európában senki nem hagyhatja figyelmen kívül.
Kezdeményezzük, hogy az említett népszavazási határozatot a két megyei testület együttes ülésén fogadjuk el. Ugyanazon ülésen fogadjuk el azt az elvi nyilatkozatot, amelyben közhatalommal felruházott képviselőkként állást foglalunk Székelyföld egysége mellett.
Kelt Székelyföldön, 2011.VII.13.-án
A Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei képviselőcsoportjai nevében Kovács Árpád-András és Kulcsár-Terza József frakcióvezetők
Kerékpáron az autonómiáért
Háromszék, 2011. július 15. – Farkas Réka
Több mint kétszázan 240 kilométert készülnek megtenni négy nap alatt jövő héten a székelyföldi autonómia érdekében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezését minden magyar politikai szervezet felkarolta, és több tucatra tehető az akciót támogató civil szervezetek, vállalkozások száma. A kezdeményezők szerint a biciklitúra hasonlítható az autonómiaharchoz, akadályokkal, buktatókkal teli, nehézségekkel kell megbirkózniuk azoknak, akik vállalják, de egyik és másik esetben is bizonyíthatják, nem szállnak ki a versenyből, nem választják a könnyebb utat, hanem következetesen, kitartóan haladnak a cél felé – hangzott el tegnap, az EMNT háromszéki sajtóértekezletén.
A négynapos háromszéki biciklitúra a Magyar Ifjúsági Tanács öt évvel ezelőtti hasonló, csak nagyobb területi lefedettségű akciója előtt is tisztelegni kíván, de céljai közt szerepel megmutatni a háromszékieknek az akarat és autonómiaigény erejét. Nagy eredménynek tartják a kezdeményezők, hogy a magyar politikai szervezetek mind felkarolták a kerékpárutat (bevallásuk szerint az egyik legtöbb időt, leleményességet igénylő tevékenység volt, hogyan helyezzék el a plakáton a logókat, hogy egyik se érezze másod- vagy többedrangú támogatónak magát), mindenütt polgármesterek fogadják majd a csapatot, és akad, aki megígérte, néhány kilométer erejéig csatlakozik a kerékpározókhoz. „Ez na¬gyon fontos, hiszen az autonómia ügyében csak összefogással lehet eredményt elérni. Bizonyítani akartuk azt is, a fontos, nagy célok egybe tudják kovácsolni a különböző nézeteket vallókat" – fejtette ki Bardócz Csaba, a EMNT felső-háromszéki elnöke.
A kerékpározók jövő kedden, július 19-én reggel 9 órakor indulnak Kézdivá¬sár¬helyről, első nap Felső-Háromszéket barangolják be, majd átkarikáznak Orbai¬szék¬re, az éjszakát Kovásznán töltik. Más¬nap sok fontos megálló (Csomakőrös, Zá¬gon, Uzon stb.) beiktatásával Sepsiszent¬györgy¬re tartanak, ott éjszakáznak, harmadik nap pedig Erdővidékre hajtanak, a Baróti megalvás után Kisbacon, Bibarcfal¬va és Mikóújfalu érintésével délutánra tervezik az érkezést a Tusványosi Szabadegye¬temre. A szervezők elmondták, az út honismereti túrának is tekinthető, minden településen megnézik a jelentős kulturális, történelmi műemlékeket, esténként a városokban neves szakemberek tartanak előadásokat az autonómiáról, melyre nemcsak a túra résztvevőit, de minden érdeklődőt várnak. Cél¬juk az is, hogy az emberekhez közelebb vi¬gyék az autonómiát, megértessék velük tartalmát, lényegét, no meg a legfontosabbat: bárki tehet érte valamit, csak rajtunk múlik, hisszük-e, hogy megvalósítható, haj¬landóak vagyunk-e vállalni a kisebb-nagyobb áldozatokat.
Az autonómia érdekében tett kerékpárútra mindenkit várnak, egy jól felszerelt bicikli szükséges, elszántság és némi erőnlét. A szervezők ígérik, nem terhelik túl a vállalkozó szelleműeket, gyakoriak lesznek a pihenők, minden településen megállnak.
Újabb akadály hárult el a verespataki aranybánya-beruházás megnyitása elől
MTI, 2011. július 14.
A romániai Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta csütörtökön a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, így újabb akadály hárult el a verespataki aranybánya-beruházás megnyitása elől.
A bizonylat kiállítására vonatkozó információt a román kulturális minisztérium közölte csütörtökön az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményben. A dokumentum szerint ez az első lépés, amellyel biztosítják a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását. Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter kezdeményezésére ugyanis olyan cselekvési terv született, amely biztosítja a térségben található legfontosabb régészeti és építészeti örökség megmentését.
A román országos régészeti bizottság a július 12. ülésén fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati terv című régészeti kutatási tanulmányt, aminek alapján kibocsátotta a mentesítési bizonylatot a Fehér megyei igazgatóság.
A közlemény szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése. Ezek közé tartoznak a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratai, a Katalin-tárna feltárása, helyreállítása és látogathatóvá tétele, a Taul Gauri római kori temetkezési hely, valamint az Alburnus Maior-i római kori leletek. Emellett Carpeni körzet a római kori, a középkori és jelenkori bányajáratokkal együtt, valamint a védett területen található 41 műemléképület és Verespatak történelmi központjának felújítása, akárcsak több mint száz kilométer bányajárat, tárna régészeti kutatása és dokumentálása.
A dokumentum szerint a régészeti értékek megőrzésére vonatkozó tervet az aranybányát megnyitni akaró Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat finanszírozza 70 millió dollárral.
A terv szerint egy független szakértőkből álló bizottság is megalakul majd, amelynek feladata a bányakitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak.
Az RMGC több mint tíz éve próbálja megszerezni a román hatóságoktól a Verespatakon és környékén tervezett, Európa legnagyobb külszíni aranybánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Egyebek között a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylata volt eddig az egyik hiányzó jóváhagyás. A bánya megnyitásához a terv környezetvédelmi engedélyezése is szükséges. Ez a procedúra még folyamatban van.
Az RMGC becslése szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a verespataki hegyekben, amit ciántechnológia alkalmazásával termelnének ki. E vitatott technológia miatt Romániában és Magyarországon számos civil szervezet ellenzi a beruházást, akárcsak a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és az erdélyi magyar történelmi egyházak.
Előzetes fegyelmi vizsgálat folyik Biró Zsolt marosvásárhelyi rádiós ügyében
Krónika, 2011. július 15.
A Székely Nemzeti Tanácsban (SZNT) betöltött tisztsége miatt összeférhetetlenséggel vádolt marosvásárhelyi rádiós újságíró ügyében harminc napon belül dönt a közszolgálati rádió bizottsága, hogy indokolt-e vagy sem a fegyelmi eljárás beindítása.
Megjelent csütörtökön a Román Rádiótársaság különbizottsága előtt Bukarestben Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki ellen az Astra nevű román kulturális egyesület nevében tettek panaszt amiatt, hogy egyben a Marosszéki Székely Tanács elnöki tisztségét is betölti, holott a közszolgálati médiában dolgozó újságírók számára a törvény tiltja, hogy politikai pártban vagy szervezetben tevékenykedjenek.
A panasz nyomán Demeter András, a rádió elnök-vezérigazgatója elrendelte, külön bizottság vizsgálja ki az ügyet, Birót pedig július 14-re meghallgatásra idézték Bukarestbe.
Biró Zsolt a Krónikának elmondta: a három tagú testület – amelynek tagjai a rádió területi kirendeltségeiért felelős főtitkár, valamint két jogász voltak – írásban tette fel kérdéseit, amelyekre ő szintén írásban válaszolt.
„Összesen hét kérdésre kellett válaszolnom, ezek azt firtatták, hogy tagja vagyok-e valamilyen pártnak vagy más politikai szervezetnek, milyen szervezet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), jogilag bejegyzett szervezet-e vagy sem, milyen tisztséget töltök be az SZNT-ben, mivel jár ez a tisztség, és hogy milyen politikai háttere van az SZNT tevékenységének" – nyilatkozta Biró.
Hozzátette: a kérdésekre azt válaszolta, amit eddig is hangoztatott, hogy az SZNT nem politikai párt, nem indul a választásokon, nincsenek fizetett tisztségviselői, pártpolitikától független mozgalom.
Mint elmondta, közölték vele: a csütörtöki meghallgatás csupán előzetes vizsgálat, tájékozódás, amelynek alapján a bizottság eldönti, hogy indít-e vagy sem fegyelmi vizsgálatot ellene.
A bizottság 30 napon belül közli az előzetes vizsgálat eredményét, mondta Biró.
Mint arról tájékoztattunk, Biró Zsolt a múlt héten nyilvánosan azzal vádolta a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió vezetőségét, hogy „koncepciós eljárást" folyat ellene amiatt, hogy tisztséget vállalt az SZNT-ben. A szerkesztő ugyanakkor politikai nyomásgyakorlással vádolta Borbély Melindát, a vásárhelyi rádió aligazgatóját, Borbély László RMDSZ-alelnök, környezetvédelmi miniszter feleségét. Borbély Melinda a Krónika megkeresésére „nevetségesnek" nevezte a vádakat.
Szerző(k): Fall Sándor
KÁRPÁT-MEDENCE
Hátrányban a magyarok
Új Magyar Szó, 2011. július 15.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy látja, hogy a tavalyi kormányváltás ellenére sem szűnt meg a javarészt magyarok lakta Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése. „A kormány tevékenységének első évében nem jelentek meg a kedvező fordulat jelei" – áll abban a nyilatkozatban, amelyet tegnap juttatott el a parlamenten kívüli párt az MTI pozsonyi irodájához.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy látja, hogy a tavalyi kormányváltás ellenére sem szűnt meg a javarészt magyarok lakta Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése. „A kormány tevékenységének első évében nem jelentek meg a kedvező fordulat jelei" – áll abban a nyilatkozatban, amelyet tegnap juttatott el a parlamenten kívüli párt az MTI pozsonyi irodájához.
Az MKP megállapítja: „Elsősorban a munkahelyteremtés területén nem érzékelhető semmilyen pozitív változás. A legmagasabb munkanélküliségi aránnyal bíró 7 járás közül 6 Kelet-Szlovákia déli részében, illetve Dél-Szlovákiában található." Közben a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítását követő magyar aggodalmakról és fenntartásokról tájékoztatta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Knut Vollebaeket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát Hágában.
Ezt azért tartotta fontosnak, mert már az államnyelvről szóló törvény év eleji módosítása után mind Vollebaek, mind az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület, a Velencei Bizottság kifejezte fenntartásait a változtatásokkal kapcsolatban, és ismertette azokat az elvárásokat is, amelyeket Szlovákiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy a kisebbségi nyelveket érintő törvényi szabályozása megfeleljen a nemzetközi dokumentumokban is rögzítetteknek.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Román képviselő lett idén a legsikeresebb az EP-ben
Index.hu, 2011. július 14.
A liberális frakció a legsikeresebb európai parlamenti képviselőcsoport – állapította meg a VoteWatch.eu, mely félévente készít mérleget az európai parlamenti munkáról. A 735 fős Európai Parlament harmadik legerősebb, mindössze 85 képviselővel rendelkező frakciója ugyanis a szavazások 90 százalékában az lett, amit az ALDE támogatott, írja a bruxinfo.
Nem sokkal lemaradva, de ugyancsak 90 százalékos eredményt ért el az Európai Néppárt 265 képviselőjével, valamint 86 százalékos eredménnyel harmadik lett a szocialista frakció 185 képviselője.
A néppárt fejlődött leginkább
Az elmúlt félévben a legnagyobb fejlődést a jobboldali néppárt érte el – mondta a jelentés brüsszeli bemutatóján Simon Hix, a VoteWatch elnöke, aki szerint a néppárt tudta leginkább mobilizálni a képviselőit. A néppártiak növekvő szavazási részvétele ugyanakkor még mindig nem volt elég arra, hogy a legsikeresebbek legyenek, és bár az állampolgári ügyek, a bel- és igazságügyek területén javítottak pozícióikon, a gazdasági tárgyú jelentésekben inkább a szocialisták véleménye érvényesül.
A szervezet tanulmányából kiderül, az Európai Néppárton belül a fideszes képviselők szavaztak a legtöbbször a pártakarattal szemben, és egyébként is jellemző, hogy a magyar, francia és olasz delegációk többször osztották a szocialisták álláspontját, mint a Néppárt többi képviselője – mondta Simon Hix a jelentés kapcsán. A fideszes képviselők szembenállása különösképpen a mezőgazdasági tárgyú jogszabályok és állásfoglalások terén figyelhető meg.
A szocialisták politikáját az igazgató szerint alapvetően a német, az olasz és a spanyol delegáció határozza meg, de komoly befolyással van a csoport munkájára a román képviselőcsoport is. A központitól leginkább eltérő vonalat a Brit Munkáspárt képviseli, akik a szervezet szerint a leginkább jobboldaliak a szocialisták között, míg a francia képviselők alkotják a frakció bal szárnyát.
Szájer a legsikeresebbek közt
A Votewatch megvizsgálta azt is, hogy az egyes tagországokon belül mely képviselők voltak a legsikeresebbek, azaz milyen arányban kapott többséget az ő álláspontjuk. A magyarok közül a néppárti Szájer József végzett a lista élén, mert az általa leadott szavazatok 87 százaléka bizonyult többségi véleménynek.
A legsikeresebb képviselő viszont a román, liberális Adina-Ioana Valean lett, míg a legrosszabb eredményt az osztrák néppárti Paul Rübig érte el, aki csak az esetek 84%-ban értett egyet a többségi állásponttal.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Nem tartja időszerűnek nagy múltú marosvásárhelyi iskolájának újraindítását a katolikus egyház
Krónika, 2011. július 15. – Szucher Ervin
Részben elhidegült, részben elmérgesedett a viszony a marosvásárhelyi egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai és a gyulafehérvári római katolikus érsekség között. A vita tárgyát a kommunista rendszer által megszüntetett iskola képezi. Míg a Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült egykori diákok a volt Klastrom utcai épület valós birtokbavételét és a felekezeti iskola újraindítását szorgalmazzák, az érsekség évről évre halogatja a kérdés megoldását. – RIPORT
Egyik, 2009. december 4-én írt levelében Jakubinyi György érsek egyenesen kijelentette, nincs meggyőződve afelől, hogy egyáltalán szükség lenne az épület visszavételére. „Jobb lett volna eladni, és az árát befektetni valamilyen hasznosabb dologba. A helyiek érzékenységére való tekintettel nem tettük meg ezt" – ismeri be az érsek. Az egyház potom, négyzetméterenkénti 1,5 lejes összegért, a város meg a megye katolikus magyarságának csalódottságára, hosszú távú szerződést írt alá az önkormányzattal. Ennek értelmében az Unirea Főgimnázium 15 évig használhatja a tanintézet főépületét, míg a kisebbikből 2011-ig kellett volna kivonulnia. Az esperesi hivatal mégis úgy döntött: további egy esztendővel meghosszabbítja az impozáns épületben helyet kapó Unirea Főgimnázium bérletét. Kérdésünkre, hogy miért, Holló László azt mondja, hogy három különböző változatban gondolkodtak, ám egyik sem tűnt életképesnek. „A véndiákok ugyan erőltetik az iskolaalapítást, azonban eltekintenek a kényes helyzettől" – állítja az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöke. A lelkész szerint nem hálás feladat kiköltöztetni az épületből egy vegyes tannyelvű állami iskolát. „Szerintem a helyi egyházi képviselők feladata lenne felmérni a marosvásárhelyi helyzetet. Azt, hogy van-e igény az iskolára, és ha igen, akkor miként valósítható az meg" – mondja Holló László.
Polgári per vagy visszavonulás
Az öregdiákok a mai napig nem értik, hogy az egyház miért ennyire közömbös a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő római katolikus oktatás ügye iránt. Pedig mint hangsúlyozzák, a katolikus osztályba járó gyermekek, ha matematikából vagy informatikából nem is veszik fel a versenyt a Bolyai Farkas Gimnázium más osztályaiban tanuló diákkal, a többi tantárgyból egészen jók tudnak lenni, arról nem is beszélve, hogy emberi tartásból, magyarságtudatból és Erdély történelméből sokkal többet visznek a batyujukban, mint egy átlagos végzős. Ugyanakkor, mondják a Santcus Emericus vezetői, ezekre a fiatalokra az egyház bármikor számíthat mint utánpótlásra. „Nem értjük, hogy egyházunk miért nem támogatja azt, ami lényegében a saját oktatási intézménye kellene hogy legyen. Sajnos nincs rálátásunk az egyházi főhatóságok terveire. Éppen ezért úgy döntöttünk: nem szállunk szembe egyházunkkal és papjainkkal. De mivel nem vagyunk egy hullámhoszszon velük, inkább visszahúzódunk. Mást nem tehetünk, hisz az érsekség képviselői még csak szóba sem állnak velünk" – panaszolja Péter Mihály, a baráti kör elnöke. A Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült öregdiákok nemrég úgy döntöttek, felfüggesztik szervezetük tevékenységét, és megszűnnek mint jogi személy létezni.
Az iskola védőszentjéről, Imre hercegről elnevezett egyesület egyszerű baráti körré alakulna. Ezzel semmiként nem tud egyetérteni az egyesület ügyvezetője, Kiss Dénes. A nyugdíjas jogtanácsos szerint egy jogilag el nem ismert baráti kör még annyira sem lehet hatékony, mint egy bejegyzett civil szervezet. „A Sanctus Emericus Egyesület jelene és jövője nem a felszámolásban, hanem a tagság fiatalításában áll" – vallja a szervezet jogi ügyeivel foglalkozó Kiss. Társai azonban nem értenek egyet vele, mi több, elhatárolják magukat tőle. Megítélésükben nyilatkozataival Kiss Dénes ártott a szervezetnek meg az ügynek. „Legutóbb azt hangoztatta, hogy az iskola újjáalakításában tanúsított nemtörődömsége miatt bepereli az egyházat. Ez azért mégiscsak több lenne a soknál" – vélekedik a kialakult belső konfliktusról Bányász Sándor.
Küzdelem a múlt beidegződései ellen
Az öregdiákok semmiként nem értik, hogy annyi küzdelem után, amit a román hatóságokkal vívtak, most, amikor kormányrendelettel sikerült visszaszerezni, majd Dorin Florea polgármester ellenében peres úton megtartani az épületet, lejárt annak a bérleti szerződése, és a politikai, illetve a szakmai konjunktúra is aránylag kedvező, az egyház miért mond le az iskoláról. A Szent Imréről elnevezett egyesület tagjai számára már csak azért is furcsa az érsekség hozzáállása, mivel a jelenlegi oktatási törvény lehetőséget kínál a nagy múltú felekezeti iskola újjáalakítására. Bár nem volt a valamikori katolikus gimnázium diákja, és még csak nem is marosvásárhelyi, Fodor Imre azon kevés hivatalosságok közé tartozott, aki szívügyének tekintette a felekezeti oktatás újraindítását. A város volt elöljárója, majd alpolgármestere sokat talpalt az iskola ügyében. Most szomorúan nyugtázza, hogy fáradozása hiábavalónak bizonyulhat.
„Ezelőtt közel tíz évvel az esperesi hivatal még pozitívan viszonyult a kérésünkhöz, de konkrét lépéseket akkor sem tett – emlékszik vissza a nyugalomba vonult városatya. – Így kénytelenek voltunk elindulni mi, az egyesület tagjai. Előbb megteremtettük a keretet, majd osztályterem után néztünk. Az egyház két államosított, de időközben visszaszolgáltatott iskolája a bérlők révén határozottan elutasított. Az Unireában hallani sem akartak rólunk, a művészetiben pedig a magyar többségű vezetőség leszavazta a kezdeményezést." Bár az oktatási minisztérium barátságosan viszonyult a kezdeményezéshez, Fodor és társai tudták, hogy Vásárhelyen nem számíthatnak sem a tanfelügyelőség, sem a román nemzetiségű iskolavezetők támogatására. Az egyházi ingatlant bitorló Unirea igazgatója, Cristina Branea azzal utasította el a katolikus osztály befogadását, hogy nem illeszkedik a gimnázium profiljába, és különben is a négy román osztály mellett amúgy is van egy magyar. Az intézményvezető hozzáállása a magyar közösséghez a mai napig nem változott. Szülői nyomásra ugyan hajlandó volt kitenni a kétnyelvű homlokzati feliratot, de abba már nem egyezett bele, hogy a rajta szereplő Tîrgu Mureş alatt magyarul is szerepeljen a település neve.
A Sanctus Emericus tagjait viszont főként a művészeti iskola magyar tanerőinek hozzáállása botránkoztatta meg. „Pedig kezdetben mindössze egyetlenegy termet kértünk – a sajátunkból" – hozzák fel a baráti kör tagjai. A kezdeményezők igazán akkor kerültek kellemetlen helyzetbe, amikor hosszas talpalás után sikerült az ügy mellé állítani több vidéki plébánost és szülőt, az osztályra való gyermeksereg pedig elárvulva várta a tanév kezdetét. A véndiákok, mint mondják, „kínjukban" fordultak a Bolyai vezetőségéhez, ahova szívesen befogadták őket. A gond csupán az, hogy a város elitiskolája keretében a katolikus tagozatnak nincs jogi személyisége; külön profilnak számít, ám még így is egy osztály az aránylag sok közül. Még szerencse, hogy az épületben működő Bolyai Farkas Gimnázium és a '90 után újraalakult Református Kollégium igazgatóit nem zavarja a katolikus osztályok jelenléte. „Eleinte azt hittük, hogy egy-két éven belül megoldódik a helyzetük, de már eltelt hét esztendő. Az lett volna a természetes, ha ennyi idő alatt önálló iskolaként újjáalakul" – mondja Horváth Gabriella, a Bolyai igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy sem neki, sem az iskola tanári karának nincs kifogása az elnyúló ottlét ellen. Hasonlóan vélekedik Székely Emese is, a Református Kollégium igazgatója. „Épület- és iskolapolitika szempontjából mindenki szeretne terjeszkedni, de a felebaráti szeretet jegyében nem lehetünk sem kirekesztők, sem önzők" – vallja.
(Egy)házon belül megvívott harc
A kezdetekre emlékezve az öregdiákok fontosnak tartják kiemelni, hogy nemcsak a román hatóságok viszonyultak ellenségesen terveikhez, az egyházat már akkor hidegen hagyta az iskolaügy. „Sajnos az egyház sem állt a helyzet magaslatán. Csató Béla főesperes 2000 után még mindig azzal érvelt, hogy az iskolaalapításnak még nem jött el az ideje. Másrészt nincs is elég gyermek, hangoztatta. Amikor ellentmondtam neki, önfejűnek, erőszakosnak nevezett" – eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti disputákat Bányász Sándor. A nyugdíjas történelemtanár gyorsan hozzáteszi: a későbbiekben Csató álláspontja radikálisan változott, amíg Vásárhelyen szolgált, teljes mellszélességgel kiállt az ügy mellett.
A kialakult helyzetet Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő sem érti. Mint mondja, hónapokig várt Jakubinyi György érsekre, aki még az év elején megígérte, hogy hamarosan felkeresi. „Az ősszel kezdődő tanév már rég elúszott, s úgy tűnik, ez fog történni a 2012/13-as iskolai évvel is. Mondhatni, hogy szinte már most késő beindítani a folyamatot ahhoz, hogy 2012 őszén megnyithassa kapuit az önálló római katolikus gimnázium" – állítja Illés, aki szerint most már kizárólag az egyházon áll vagy bukik a marosvásárhelyi felekezeti oktatás kérdése. Potyó Ferenc szerint azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy addig, amíg az egyház nem szerzi vissza az oktatási hálózatát eltartó javait, kénytelen jegelni az iskolaalapítási terveit. „Nem úgy működnek a dolgok, hogy egy asztalnál kigondolunk valamit, s másnap meg is valósítjuk. Az öregdiákok, akik a mai napig is leveleikkel bombázzák az érseki hivatalt, azt képzelik, hogy a vásárhelyi iskola olyan, mint egy vezeték, amit 2011-ben ott lehet csatlakoztatni, ahol 1948-ban elvágták" – mondja az érseki általános helynök.
A huszonkettes csapdája
Magyar Hírlap, 2011. július 15. – Kristály Lehel
Huszonkettedik alkalommal kezdődik a jövő héten a székelyföldi Tusnádfürdőn a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor, közkeletű nevén: Tusványos. Huszonkettedszer nyílik alkalom arra, hogy a román–magyar viszonyról kötetlenül, mégis komolyan beszéljenek e törékeny és sérülékeny kapcsolat alakítói, fő- és mellékszereplői.
Tusványos ugyanakkor játékos dimenziója is a két nép együttélését tanulmányozóknak, emellett pedig a problémák, illetve sérelmek ki- és megbeszélésének kiváló terepe, ráadásul a román–magyar csúcstalálkozók legfőbb helyszíne.
Nem véletlenül tartja lázban a szervezőket és a résztvevőket minden évben, hogy a Román Köztársaság első embere vajon megjelenik-e a táborban vagy sem. Ráadásul a Székelyföldet kitüntetett figyelemmel kezelő Traian Basescu rá is játszik ezekre a várakozásokra. Amint az egyik főszervező mondta, az elnök jelenléte csak akkortól bizonyos, ha néhány nappal Orbán Viktor és Tőkés László szombatra (az utolsó napra) tervezett közös előadása előtt megjelennek a táborban a hírszerzés emberei.
Június másodikán közölt álláspontomban azt fejtegettem, hogy Romániában 2012-ben önkormányzati és parlamenti választásokat tartanak, a magyarellenes megnyilvánulásokat pedig e szemüvegen keresztül érdemes vizsgálni és értelmezni. Akkor még a kolozsvári Mátyás-szobor mellé helyezett román felirat (amely szerint az uralkodó román volt), illetve Székelyföld Brüsszelben nyitott képviseleti irodája borzolta az idegeket. Mint korábban fogalmaztam, ezek a problémák lokálisan kezelhetők és kezelendők. Léteznek átfogó ügyek is, mint a földrajz és a történelem tantárgy kötelezően román nyelven történő tanításának visszacsempészése az oktatási törvénybe. Azonban az RMDSZ-szel kormányzó demokrata liberálisok, akiket Basescu a háttérből irányít, az utolsó pillanatban rendszerint mégis felteszik a kezüket. Azzal érveltem, hogy a párthierarchiák magaslatain, ama bizonyos piramisok csúcsán olyan szél van, amely nyaranta egybefújja Traian Basescut Orbán Viktorral, akik viszont európai uniós, gazdasági, energiapolitikai, és ami a legfontosabb, térségi stratégiai partnerekként tekintenek egymásra – miközben mindketten karakteres nemzetpolitikát folytatnak.
Az elmúlt hetekben azonban megfigyelhettünk néhány, az erdélyi magyarság egészét negatívan érintő basescui húzást is. A román államfő váratlanul előrukkolt régióátszervezési ötletével, a kisebbségi törvény megszavazása pedig tovább húzódik. Közben a bukaresti Cotroceni-palota lakója különféle ötletekkel, kijelentésekkel hergeli és bombázza a közvéleményt.
Értetlenségét fejezte ki például amiatt, hogy miért teszi a történelem a fasiszta diktátort, Ion Antonescut felelőssé „a zsidók és a cigányok holokausztjáért", hiszen a marsall nem államfő, csak miniszterelnök volt. Az elnök azt is kijelentette, hogy Mihály román király „az oroszok szolgája volt", és lemondása „nem hazafias tett, hanem nemzetárulás".
A súlyos gazdasági problémákkal küszködő Románia viszont rendre be is veszi a közbeszédet zseniálisan tematizáló és manipuláló Basescu témáit.
Az RMDSZ ugyan azt állítja, hogy politikai alelnöke, Borbély László ellen a minap korrupció gyanújával indított eljárás Basescu bosszúja a régióátszervezési tervek magyarok által történt elgáncsolására, a nyomozás tényén azonban ez mit sem változtat. Legfeljebb az időzítés volt – viszonylag – jó.
Mert Basescu általában jól időzít, még annak ellenére is, hogy tavaly a székelyföldi autonómiát elutasító szavait éles füttykoncert kísérte Tusnádfürdőn.
A román államfőt természetesen az idén is odafújhatja a szél az Olt-parti táborba, de elképzelni sem tudom, mit tudna hozzátenni Orbán Viktor és Tőkés László július 23-i előadásához, amelynek tervezett témája: Összenő, ami összetartozik – magyar nemzetegyesítés a 21. század Európájában.
Nehéz miniszternek lenni Romániában
Háromszék, 2011. július 15. – Simó Erzsébet
Nemcsak Borbély László került egérfogóba a nagyváradi korrupcióellenes ügyészség kiszivárogtatott híre miatt, de az RMDSZ-nek is határoznia kellett: folytatja-e az együttműködést Emil Bockal és pártjával, vagy kilép a koalícióból, s ezzel felborítja a hatalom szekerét.
Úgy döntöttek, nem vállalják a Muszáj-Herkules szerepet, kitartanak amellett, hogy Borbély ártatlan, mint a ma született bárány, és fogadkoztak, megrendszabályoztatják az ügyészséget, hogy az ilyen természetű, le nem zárt vizsgálatok az elkövetkezőkben ne kerüljenek nyilvánosságra. S maradnak!
Kelemen Hunor a kolozsvári tanácskozást követő rövid nyilatkozatában tiltakozottforma a nem épp tiszta politikai játékok miatt, de leginkább az bántotta, hogy „spekulációk, fél- és ellenőrizetlen információk alapján" beszennyezhetnek embereket. Szót nem ejtett arról, Traian Băsescura gondol-e, aki nagyrégiós terveinek akadályozóit látja bennük, s nem nyugszik bele vereségébe, vagy a politikában eszközzé alacsonyított ügyészségre. És különös: hosszú idő után először mutatott hajlandóságot, hogy leüljenek az ellenzékkel, mondván, a „tárgyalás nem ártott még senkinek".
Az ellenzék, a román sajtó ama része, mely különben naponta gyalázza az RMDSZ-t, csalódott. Szinte nem is érti, miért nem akartak Románia efemer nemzeti hősévé válni, kormányt buktatni a magyarok. De lássuk be, az RMDSZ-nek igaza van: döntsék meg az ellenzéki pártok a kormányt, nekik az a hitvallásuk, hogy egy kisebbségi szervezetnek, pártnak, szövetségnek a mindenko¬ri hatalom uszályában kell maradnia. És emígy is cselekedtek.
De – és ez a baj – a hatalom, főként, ha hosszúra nyúlik, megront. Erre az RMDSZ némely vezetőinek magatartása is példa. A kezdetekkor, az úgynevezett hőskorban, még erényes és igazságos, harcra kész férfiak voltak.
Borbély bizonyára makulátlan politikus. Az égadta világon sem¬mit nem tud ama fránya bukaresti lakás felújításáról, soha nem hal¬lott Ioan Ciocan vállalkozásairól, fogalma sincs, ki nyert, ki ve¬szített egy-egy nagy munkálat odaítélésére kiírt pályázaton. De ne irigyelje senki. Ahogyan felsége és anyatársa futva menekült tegnap délben a nagyváradi korrupcióellenes ügyészségi meg¬hallgatás után a sajtó elől, nemcsak mosolyt, de sajnálatot is keltett.
Szegény magyar miniszter...
Gazdag István: Amerika az Apokalipszis bűvöletében
antidogma.hu, k, 2011/06/21 - 20:35
A George W. Bush mandátuma végén bekövetkezett pénzügyi válság után rövidesen egy sokkal súlyosabb eseménynek lehetünk majd a tanúi: a dollár összeomlásának, amely Barack Obama elnöksége idején fog bekövetkezni. Mára ugyanis az Egyesült Államok (vagyis a szövetségi kormány) kb. 11 ezer milliárd dollár „közadósságot" halmozott fel, amely az 50 ezer milliárdos „magánadóssághoz" adódva azt eredményezi, hogy minden egyes amerikai állampolgár, beleértve az újszülötteket és az aggastyánokat is, több mint 200 ezer dollár (kb. 36 millió forint) adósságterhet cipel.
Hab a tortán, hogy a „klasszikus" típusú recesszió elkerülésére szánt Obama-féle 800 milliárdos tőkeinjekció csak tovább rontott a helyzeten, mert a gazdaságélénkítést egyrészt befektetésekből, vagyis további eladósodással szándékozott finanszírozni, másrészt pedig (a republikánus lobbi nyomására) adócsökkentéssel, ami tovább szűkítette a fiskális bevételeket. Nem csoda, hogy az Obama-adminisztráció gazdasági előrejelzéseiben a következő hat évre szó sincs a költségvetési egyensúly helyreállásáról. Ha minden jól megy (!), 2015-ben a szövetségi büdzsé bagatell 500 milliárdos hiánnyal számol.
És hogy honnan jön ez a pénz? Hát éppen itt van a kutya elásva: jórészt persze a külföldi hitelezőktől (élükön Kínával), de az adóssággal együtt duzzad a pénztömeg is. Más szóval megállíthatatlanul növekszik a dollár mennyisége a világon, miközben az ország, amely ezt a valutát kibocsájtja, recesszióban van, vagyis egyre kevesebbet termel és egyre jobban eladósodik. Ráadásul lehetetlen megtudni, hogy pontosan milyen mértékben növekszik a forgalomban lévő dollár mennyisége, ugyanis 2006 márciusa óta az amerikai jegybank (Fed) nem hozza nyilvánosságra az erre vonatkozó gazdasági jelzőszámot (M3), vagyis csak néhány beavatott van tisztában a beteg valódi állapotával.
Mi határozza meg egy pénznem értékét? Valaha a kibocsátó ország központi bankjának az aranytartaléka, ma azonban kizárólag azon az észlelésen alapul, amelyet gazdasági apparátusának szilárdsága és dinamizmusa kelt a külvilágban. Márpedig az Egyesült Államok esetében ez az észlelés egyre negatívabb, és mint ilyen esetben mindig, akár egy látszólag jelentéktelen esemény is képes lehet pánikot kelteni, ahogy a 2008-as jelzáloghitel-válság idején történt. Az a hit, miszerint a kínaiak örökké támogatni fogják a dollár árfolyamát, hogy fenntartsák az USA-ba irányuló exportfolyamukat, csak arra szolgál, hogy elmaszkírozza a nyilvánvalót: örökké nem lehet hitelből élni, a bankóprést működtetve. Eljön a nap, amikor már senki nem fog kölcsönt adni, és senkinek sem kell ez a pénz. Ebben a pillanatban a dollár összeomlik, hiperinflációba és káoszba taszítva az Egyesült Államokat.
A szövetségi állam csődje, amely a válság előtt csupán abszurd hipotézisnek tűnhetett, ma már egyáltalán nem az: egyes tagállamok, például Kalifornia, már most is a szakadék szélén lavíroznak. Egy ilyen forgatókönyv esetén tekintetbe kell venni annak a lehetőségét, hogy magánvállalatok fizetőeszközöket fognak kibocsátani, „alternatív dollárt" kreálva és így alapozva meg hatalmukat, messze a háttérbe szorítva a szövetségi állam jogosítványait. Ekkor bekövetkezhet a kapitalizmus (talán) utolsó stádiuma, az állam kvázi-megszűnése és az ország teljes magánosítása.
Politikailag egy ilyen válság következményei minden bizonnyal fatálisnak fognak bizonyulni - remélhetőleg ez alkalommal magára az USA-ra nézve. A külpolitika terén történelmi precedensek egész sora valószínűsíti, hogy az amerikaiaknak most is, mint a múltban mindig, „felelősökre" lesz szükségük: kínaiak, oroszok, arabok, európaiak, a célnak bármelyikük és mindegyikük megfelel... Éppen ezért a nemzetközi feszültség fokozódása várható, az erőszak eszkalációja egy olyan birodalom részéről, amely nem hajlandó beletörődni nemzetközi szupremáciája elvesztésébe és ezért kijátssza utolsó kártyáját, a katonai hatalmát, hogy megőrizze rangját. Belpolitikai téren a dollár végét a Sátán jeleként fogják azonosítani. A zöld hasú bankjegy, rajta az „Istenben bízunk" (In God We Trust) felirattal, az amerikai társadalom cementje. Bukása egy olyan jelképet teremt, amelynek a magyarázata átcsúszik a transzcendens mezejére: egy olyan országban, ahol fundamentalista szekták és vallásmániás elmeháborodottak döntő befolyásra tettek szert, ez maga lesz az Apokalipszis. Irracionalitás, xenofóbia és bigottság fogja alkotni az amerikai politika új pilléreit. Ebben az optikában a hatalomba visszatért és teljesen a dominionista/keresztény cionista jobbszárnya által ellenőrzött republikánus párt késztetést érezhet egy teokratikus „alkotmányos puccs" végrehajtására.
Az állami szerepek magántényezők általi kisajátítása, városok, sőt egész államok „privatizálása" - mindez az amerikai társadalom „harmadik-világiasodását" eredményezheti, a szociális egyenlőtlenségek drasztikus növekedésével. A folyamat természetes következménye az erőszak szédületes elharapódzása lesz, különösen a fajilag vegyes lakosságú nagyvárosokban. Azon amerikaiak számára, akik nem akarnak ebben az etnikai dzsungelben élni, csupán egyetlen megoldás marad: „körbe állítani a szekereket", mint a Vadnyugat meghódításának idején, vagyis olyan bázisközösségekbe zárkózni, amelyek megvédik a tagjaikat. Ezek természete nagyon eltérő lehet, az idők végét prédikáló apokaliptikus szektáktól egészen az alkalmazottaikat magas falakkal védelmező vállalatokig, amelyek munkát és védelmet biztosítanak számukra, ha cserébe lemondanak az alapvető szabadságjogaikról.
Persze ez többé már nem demokrácia lesz, hanem egy feudális típusú rendszer - paradox módon éppen olyan, mint amilyentől az Egyesült Államok egykori alapító atyái úgy irtóztak, akár az Ördög a tömjénfüsttől. Olyannyira, hogy régi hazájukból elmenekülve meg sem álltak az Új Világig és egy új haza alapításáig, a történelem iróniájaként az eredeti elképzeléseikhez képest ezzel a valószínűsíthetően disszonáns végeredménnyel. Végső soron egy rövid távú baj (a gazdasági és pénzügyi válság) kezelésére szánt hagyományos gyógyszerek egy sokkal súlyosabb patológia kiváltójának bizonyulhatnak. Amikor a gyógyszer méreggé válik...
MD 2011. VI. 21.
VÍZEN, FÖLDÖN, LEVEGŐBEN – Több lépésben csatlakozhat Románia a schengeni övezethez
Transindex, 2011. július 15. – Sólyom István
A francia nagykövet inkább Párizsba, mint Bukarestbe üzen, amikor 2012-t nevezi meg csatlakozási céldátumként - véli Korodi Attila.
Románia leghamarabb 2012 végén válhat a schengeni övezet tagjává, míg a legpesszimistább forgatókönyv szerint soha, mondta kedden Henri Paul, Franciaország bukaresti nagykövete. A diplomata a Mediafaxnak adott interjújában aláhúzta, Románia és Bulgária csatlakozása Franciaország mellett a nemzetközi tárgyalások eredményétől is függ, hisz nem minden ország képvisel Párizshoz hasonló álláspontot.
"A köztünk lévő különbségek nagyok"- tette hozzá a nagykövet, aki szerint az Európai Bizottság júliusban napvilágot látó, ún. CVM-jelentésétől függ (Mechanism for Cooperation and Verification - Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus), hogy meg tudják-e győzni a tárgyalópartnereket, és 2012-re pontot tehetnek-e Románia schengeni övezethez való csatlakozási folyamatának a végére. Ugyanakkor olyan eshetőséggel is számolni kell, mint például Görögország esetében, hogy a balkáni állam csatlakozási kérelmét Németország három alkalommal vétózta meg.
A Schengeni Egyezmény
Az egyezményt 1990. június 19-én írták alá az Európai Gazdasági Közösség tagállamai (NSZK, Franciaország, Benelux államok) a luxemburgi Schengenben és 1995. március 26-án lépett hatályba. A megállapodás csupán a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt, ugyanakkor egyszerűsítette a határátlépés formaságait és kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely a megállapodás megvalósításának folyamatát határozta meg, életképessé téve azt. A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más tagállamok is csatlakoztak a schengeni övezethez, így jelenleg a schengeni határok 13 EU tagországot (minden régi tagállamot kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot), valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, amelyek döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben. A Schengeni Megállapodást és a schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország a szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a későbbiekben születő schengeni acquis-t. A később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelező a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása.
Néhány biztonsági ellenőrzés, amely megmaradt:
-járőrök igazoltatnak egy 20 km széles határmenti sávban, az EU-n kívülre nyitott repülőtereken, kikötőkben és pályaudvarokon;
-biztonsági ellenőrzések a repülőtereken a beszálláskor;
-kiskorú gyermekeknek a térség elhagyásához engedélyre van szükségük.
-Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon.
Románia és Bulgária eredetileg 2011. márciusára tervezett schengeni csatlakozása a francia és német belügyminiszter levele miatt hiúsult meg annak ellenére, hogy a csatlakozás technikai követelményeinek mindketten eleget tettek. Németország és Franciaország álláspontjához később Hollandia is csatlakozott.
A halasztás időtartamára vonatkozó konkrét javaslatot nem fogalmaztak meg, ezért jelentőséggel bír a francia nagykövet által lehetségesnek ítélt 2012-es céldátum. Az ellenzők szerint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizete terén még nem indultak be visszafordíthatatlan változások.
Franciaország számára a romániai korrupcióellenes küzdelem kapcsán pozitív fejleményt jelentene, ha végre jogerős ítéletek születnének. A diplomata arról is beszámolt, hogy Romániában befektetni szándékozó francia üzletemberek arra panaszkodtak, hogy a hatóságok képviselői kenőpénzt követeltek tőlük; ez pedig újabb rosszpont az országnak.
Az EP rábólintott
Az Európai Parlament június elején szavazott Strasbourgban arról az előterjesztésről, amely szerint Bulgária és Románia készen áll a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, mivel teljesíti a tagság feltételeit. Az előterjesztést 487 képviselő támogatta, 77 tartózkodott, 29 pedig ellenezte.
A schengeni követelmények közé tartozik a szárazföldi és tengeri határok, valamint a légterek ellenőrzése, a vízumkötelezettség biztosítása, rendészeti együttműködés. Mindezek előfeltételei annak, hogy az Európai Parlament konzultációs jellegű szavazása után az Európai Tanács dönthessen a tagállamok közötti, belső határok ellenőrzésének eltörléséről.
Carlos Coelho portugál néppárti EP-képviselő jelentésének megszavazása azt jelenti, hogy az EP úgy ítélte, a két ország eleget tett vállalt, technikai jellegű kötelezettségeinek. Carlos Coelho felszólalásában azt mondta, hogy a bolgár–török–görög határszakasz az illegális bevándorlás szempontjából az EU külső határának legsebezhetőbb pontja. Ezért Bulgáriának néhány további intézkedést kell foganatosítania. Egyebek mellett ki kell dolgoznia egy, a schengeni csatlakozáskor végrehajtandó speciális cselekvési tervet, és közös forgatókönyvet kell kidolgoznia Görögországgal és Törökországgal a fellépő migrációs nyomás kezelésére.
Hollandiának időre van szüksége
Az uniós országok belügyminiszterei is egyetértésre jutottak abban, hogy technikai értelemben mind Románia, mind Bulgária felkészült a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való csatlakozásra, azonban nem határoztak a csatlakozás időpontjáról, hanem abban maradtak, hogy szeptemberben visszatérnek a témára. Az elfogadott szöveg azonban nem azt jelenti, hogy idén szeptemberben döntést hoznak az ügyben, csupán újra áttekintik a helyzetet. A 27 tagországból egyedül Hollandia fogalmazott meg kifogásokat.
Luxemburgi médiaértesülés szerint Gerd Leers holland bevándorlási miniszter a tanácskozás előtt arról beszélt, hogy Hága csak jövőre dönt arról, hogy hozzájárul-e a román és a bolgár csatlakozáshoz. Később viszont a holland küldöttség árnyaltabb véleményt fogalmazott meg a helyszínen tartózkodó újságíróknak, amelyben szerint a miniszter azt mondta: Hollandiának némi időre van szüksége a döntéshozatal előtt.
A holland küldöttség fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csatlakozásról szóló döntés előtt Hollandiának meg kell ismernie az Európai Bizottság már említett júliusi CVM-jelentését Romániáról és Bulgáriáról.
Előbb a légtér, aztán a szárazföld?
Teodor Baconschi román külügyminiszter derűlátó Románia schengeni övezethez való csatlakozását illetően. A tárcavezető nyilatkozatában nem kívánta kommentálni a francia nagykövet által mondottakat. "A francia partnerekkel közösen dolgozunk a helyzet méltányos megoldásán" - mondta Baconschi, majd reményét fejezte ki, hogy a lengyel elnökség hatékony bírónak fog bizonyulni ebben a témakörben.
Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Transindex kérdésére elmondta, két hete Párizsban tárgyalt francia kollégájával, a kiútkereső megbeszélésen kompromisszumos megoldás látszott körvonalazódni. E szerint Románia több lépésben - előbb a légtér révén, majd a szárazföldön is - válhatna a schengeni övezet részévé.
Henri Paul 2012-es céldátummal kapcsolatos megjegyzéseinek nem tulajdonított különösebb jelentőséget a politikus. "Az elsősorban biztonságpolitikai szaktekintélynek számító nagykövet úr szolgálati ideje hamarosan lejár, szavai elsősorban Párizsnak szóltak, inkább politikai, semmint technikai jellegűnek tartom az általa elmondottakat" - fejtette ki Korodi. A schengeni csatlakozás ütemtervéről és a lehetséges céldátumról az EU-s belügyminiszterek szeptemberi ülésén várható határozat, tette hozzá a képviselő.
LEÉPÜL EGY MÍTOSZ? – Útmutatók történészeknek: magyar-román levéltári megállapodást írtak alá
mti, 2011. július 14.
Hamarosan fontos segédeszközt kapnak a kezükbe a két ország történészei: a levéltárak kölcsönösen hozzáférhetővé teszik 1919-ig valamennyi Erdélyre vonatkozó levéltári fond ismertetőjét.
Szerdán Gyulafehérváron, a sajtó képviselői jelenlétében írták alá azt a Magyar Országos Levéltár és a Román Nemzeti Levéltár közötti együttműködési szerződést, amelynek értelmében az elkövetkező években kiemelt közös programnak tekintik az Erdélyre vonatkozó levéltári fondok ismertetőinek kölcsönös feltárását és megjelentetését, valamint azok hozzáférhetővé tételét a tudományos kutatások számára.
Tulajdonképpen a 13. századtól egészen az 1918/1919-ig terjedő időszakból származó, romániai, illetve magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó levéltári fondok, állagokról és sorozatokról van szó.
Az egyezmény aláírását kétnyelvű sajtótájékoztató követte. Az eseményen a Román Nemzeti Levéltárat Dorin Dobrincu igazgató és Nagy Mihály aligazgató, a Magyar Országos Levéltárat pedig Mikó Zsuzsanna vezérigazgató képviselte. Emellett a magyar küldöttségben jelen volt még Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke és Varga László, Budapest főváros Levéltára főigazgatója.
2013-ig kétnyelvű kötetek
A munkaterv 2012. január 1-től kezdődik, a kéziratoknak pedig legkésőbb 2013. június 30-ig kell elkészülniük, hogy ezt követően megkezdődjön a kiadásuk. Minden erdélyi megye levéltárban őrzött anyaga egy-egy önálló, kétnyelvű kötetben jelenik majd meg. A jövőre nézve javaslatként felmerült egy angol nyelvű fordítás létrehozásának lehetősége is, hogy az anyag a külföldi kutatók számára is hozzáférhető váljon. A kiadványok szervezési elveként a jelenlegi szerkezeti rendszert veszik majd alapul, lényeges különbségek vannak ugyanis a két levéltári rendszer között: a romániai erősen centralizált, és minden a bukaresti Nemzeti Levéltár vezetése alá tartozik.
Erdélyben a legtöbb fond Kolozsvár, Maros, Szeben, Temes és Bihar megyékben található. Ha egy megyei levéltárban több történeti vármegye anyagát is őrzik, és egy kötetbe nem fér bele a bilingvis anyag, ebben az esetben az illető megyei levéltár anyaga több kötetben fog megjelenni.
Minden egyes kötethez a közlési alapelveken, illetve az adott ország levéltárügye rövid bemutatásán kívül készítenek egy részletes bevezetőt is, amelyből a kötet használója tájékoztatót az illető levéltárban őrzött irat-együttesek (pl. székely székek, szász székek, vármegyék, szabad királyi városok, mezővárosok, járási szolgabíróságok, községek, körjegyzőségek, bíróságok, középiskolák, erdélyi kancellária, a helytartótanács stb. levéltárainak) történetéről, a levéltárak anyagában végzett legfontosabb iratrendezésekről, segédletkészítésekről, az esetleges iratpusztulásokról, a korabeli és a jelenlegi segédletekkel való ellátottságról, a levéltárban jelenleg őrzött iratanyag terjedelméről.
Az együttműködési szerződés értelmében, magyar részről a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában és az önkormányzati levéltárakban található erdélyi vonatkozású fondok, állagok, sorozatok feltárására, román részről pedig a Román Nemzeti Levéltárban található erdélyi vonatkozású fondok, állagok, sorozatok és gyűjteményes fondok feltárására kerül sor.
Közös digitalizásról nem esett még szó
Kérdésünkre, miszerint a megállapodásban történt-e esetleg utalás egy közös digitalizálási projektre is, amely a teljes dokumentumokat tenné hozzáférhetővé, Mikó Zsuzsanna elmondta, hogy ez egyelőre nem merült fel. Jelenleg csak a különböző anyagok legfőbb leírásai szerepelnek majd, hogy pontosan milyen dokumentumról van szó, milyen évből, milyen intézményről vagy szervezetről stb. Mind kifejtette, a magyar oldalról nagyon sok anyag digitalizálása megtörtént már – az okleveles anyagaik például teljes mértékben –, és ezek hozzáférhetőek a levéltárak honlapján.
„Kizárólag az iratok leírásáról állapodtunk meg. Ezek útmutatók lesznek, mert óriási mennyiségű anyagról van szó: a magyarországi levéltárakban legalább 130 kilométernyi iratanyagot őrzünk. Ez akkor mennyiség, amiben levéltárosi segítség nélkül egy járatlan kutató nem tud eligazodni. Erre szolgálnak majd a kötetek, hogy ezeket megismertessük magyar és román oldalon is, mert a két levéltári rendszer teljesen más. Azért is fontos ez az együttműködés, hogy egymás számára is megismerhetővé tegyük, hogyan épül föl a két levéltári rendszer struktúrája" – fejtette ki a vezérigazgató.
"Jelenleg sok esetben csak nehezen lehet kutatni, de ha elkészül ez a mutató, akkor az jelentősen megkönnyíti a történészek munkáját. Él még az a mítosz, hogy az erdélyi levéltárakban eltitkoltak különböző iratokat, és ha ezek bemutatásra kerülnek, akkor a mítosz leépül. Kutathatóak lesznek, publikálva lesznek, nem lehet majd letagadni. De nincs is ilyen szándéka senkinek, hogy letagadja ezeket az iratokat" – méltatta a megállapodás fontosságát Nagy Mihály, a Román Nemzeti Levéltár aligazgatója, aki a sajtótájékoztatón tolmácsként is segédkezett.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a kezdeményezés a magyar fél felől érkezett még 2009-ben, és az egyeztetéseket követően mostanra sikerült véglegesíteni az együttműködés feltételeit – ez azonban mindkét fél érdekeit szolgálja, és kölcsönös előnyöket jelent. Éppen ezért
mindkét fél prioritásként kezeli a feladatot.
Mint Dorin Dobrincu elmondta, jó pillanatban került sor az egyezmény megszületésére, ugyanis az időnként nagyon bonyolult és konfliktusos közös múlt után most végre nagyon jó együttműködés van a két intézmény között. És bár már most is létezik egy széleskörű és kölcsönös hozzáférés a két ország levéltári anyagaihoz, olyan munkaeszközökre volt szükség, amelyek elősegítik az információkhoz való a hozzájutást. Az igazgató szerint bár egyesek sokáig úgy gondolták, hogy a történelmet politikailag, ideológiailag kontrolálni kell, de a mai demokratikus államokban és „határok nélküli" Európában professzionálisan és kevésbé érzelmesen kezelhetjük a múltat.
Mikó Zsuzsanna kiemelte, hogy magyar fél számára nagyon fontos az egyezmény aláírása, mert a magyar történelemre vonatkozó iratok jelentős része román levéltárákban található, a közös történelmet pedig ennek a munkának segítségével tudják majd feltárni. Mint elmondta, a fő cél az, hogy a történészkutatók olyan iratokat is megismerhessenek, amelyek eddig kevésbé voltak a történeti kutatás középpontjában,
új kutatási területekre is szeretnék felhívni a figyelmet.
Kiderült, hogy magyar részről már elkezdték a feltáró munkát, és a következő három évben is az egyik kiemelt terület lesz a számukra, amely a magyar kultusztárca támogatását is élvezi. A Magyar Országos Levéltár mellett önkormányzati levéltárak is nagy számban vesznek részt, így a Magyarországon őrzött teljes Erdélyre vonatkozó anyag feltárásra kerül – hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre, hogy miért csak 1919-ig terjed ki az egyezmény, Dorin Dobrincu kifejtette, hogy ezzel a periódussal tulajdonképpen a legnagyobb történelmi időszakot és a legtöbb dokumentumot lefedik. De elismerte, hogy egy könnyebben meghatározható korszakra törekedtek és első körben megpróbálták elkerülni, hogy „túlzott érzelmi töltet" merüljön fel. Ennek a periódusnak a feltárása után azonban sor kerülhet a többi olyan korszakra is, amely a szakértők részéről érdeklődésre tarthat számot.
Hangsúlyozta azonban, hogy a levéltáraknak nem feladatuk ezeknek az iratoknak az értelmezése, esetleges vitás kérdések eldöntése, csakis az anyagok hozzáférhetővé tétele. A szakértők dolga, hogy kérdéseket tegyenek fel és válaszokat keressenek rájuk – szögezte le.
|
