Tartalomjegyzék

RMDSZ

Az RMDSZ nélkül nincs közigazgatási átszervezés

Paprika Rádió, 2011. október 11.

Az RMDSZ nélkül nem tudják megvalósítani a közigazgatási átszervezést – mondta Theodor Stolojan, a PDL EP képviselője. „Az RMDSZ nélkül nem tudjuk megvalósítani. Tehát a dolog egyszerű: vagy találunk megoldást, vagy lebénul az egész. Várjuk a jobb időket", mondta Stolojan újságírói kérdésre válaszolva a PDL Országos Állandó Bürójának (BPN) ülése előtt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön Aradon azt nyilatkozta, hogy nem kerül sor a regionális közigazgatási átszervezésre 2012 előtt, „ha megtörténik, akkor az RMDSZ nélkül történik meg", mert a szövetség nem fogadja el az eddig javasolt változatok egyikét sem.

ERDÉLY

Székelyföld 2020

maszol.ro, 2011. október 11.

Nem elég rövid távú megoldásokat keresni jelenlegi problémáinkra, mert ha tartalmas jövőképpel rendelkezünk, tudjuk, hogy milyen Székelyföldet szeretnénk 2020-ban, akkor gazdasági és társadalmi szempontból is másként lehet foglalkozni a kérdésekkel – mutatott rá Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hétvégén székelyföldi körútján.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tett kétnapos látogatásán önkormányzati vezetők és vállalkozók számára tartott előadásain hangsúlyozta: a kitörési pontok megtalálása éppannyira fontos, mint a különböző térségek közös fellépése.

Székelyudvarhelyen Birtalan József megyemenedzser, a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke kezdeményezésére szombaton tartottak gazdasági fórumot, amelyen Winkler Gyula társaságában jelen volt Borbély Károly gazdasági államtitkár is.

A találkozón Winkler kiemelte: ideje Székelyföldnek iparfejlesztésben és olyan stratégiai kérdésekben gondolkodnia, mint az infrastruktúra, ahelyett hogy csupán a turizmustól, a biotermékektől vagy a zöldenergiától várnánk a régió felfutását. „A székelyföldi termék fogalma biztató kezdet, de sokat kell finomítani az elgondoláson, akárcsak az oktatás vagy a társadalomfejlesztés területén" – fogalmazott az EP-képviselő.

Előző nap Winklert Gyergyószentmiklóson Moldován József államtitkár látta vendégül; az EP-képviselőt Gyerkó László szenátor, valamint Ladányi Árpád, az Országos Pénzügyőrség vezetője is elkísérte. „Az ország prioritásai jelenleg a gazdasági fejlesztéshez, a hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez kötődnek" – szögezte le az EP-képviselő Gyergyó térség önkormányzati vezetőivel folytatott tárgyalásain.

Csíkszeredai előadásán Winkler a tényeket ismertetve rámutatott: a közösségi alapok felhasználásában sereghajtók vagyunk, a helyzet javításához viszont paradigmaváltásra van szükség a társadalom minden szintjén. „A paradigmaváltás eléréséhez és a jövőkép megfogalmazásához hasznos lenne a Székelyföld 2020 fejlesztési terv megalkotása, amelynek a legfontosabb finanszírozási forrásai épp az unió kohéziós politikájából származó alapok lennének" – magyarázta, hozzátéve: az uniós pénzek elköltése nem cél, hanem eszköz.

Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójog

Krónika, 2011. október 11. – Gyergyai Csaba

Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor a Krónikának aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot.

„Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma" – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni" – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ elnöke.

Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba" – nyilatkozta a Krónikának a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket.

Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése

Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében" – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul" – fogalmazott Toró T. Tibor.

Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot

Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű" mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el.

Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát", de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást", akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–

KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.

Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.

Elítélik az Új Jobboldal akcióját

Nyugati Jelen/Mediafax, 2011. október 11.

Az Arad megyei RMDSZ képviselői elítélik az Új Jobboldal akcióját amelyre csütörtökön került sor a Román–Magyar Megbékélési Parkban, amikor körülbelül 30, román zászlós tüntető kitett egy bannert, amelyen az állt: „A Bem József vezette magyar hadsereg által 1848-ban megölt 40 000 román emlékére".

Az Arad megyei RMDSZ Állandó Tanácsának hétfői közleménye szerint, a szövetség "sajnálattal vette tudomásul egy szervezett csoport kísérletét, hogy megmérgezzék a 13 aradi vértanú előtt tisztelgő megemlékezés légkörét", tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.

„Úgy értékeljük, az ellentüntetők által kifüggesztett szöveg nem a történelmi valóságot tartalmazza és ellentétes a békés egymás mellett élést szolgáló helyi hagyományokkal. Határozottan elítélünk minden kísérletet, amely megmérgezi azt a légkört, amelynek jegyében létrehozták az aradi Megbékélési Parkot, a román–magyar egyetértés jelképeként", áll a közleményben.

Marosvásárhelyi rektor: az egyetem szenátusa el fogja utasítani a magyar tagozat megalapítását

MTI, 2011. október 10.

- A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa várhatóan elutasítja a román oktatási minisztériumnak az egyetemi multikulturális jelleg biztosítására tett javaslatait - jelentette ki Constantin Copotoiu, a marosvásárhelyi egyetem rektora.

Az egyetemi vezető az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a felsőoktatási intézmény szenátusa az új román oktatási törvény szellemének megfelelő, "kiegyensúlyozott" chartát (alapokmányt, szabályzatot) fogadott el, és hangot adott annak a személyes véleményének, miszerint az egyetem szenátusa várhatóan el fogja utasítani a minisztériumnak a magyar tagozat létesítésére vonatkozó javaslatait. Copotoiu szerint a szaktárca megsérti az oktatási törvény által szavatolt egyetemi autonómiát azáltal, hogy a charta néhány pontjának módosítását javasolta az egyetemnek.

A román oktatási minisztérium a múlt héten átiratban fordult az intézményhez, amelyben arra kéri az egyetem vezetőségét, módosítsa az intézmény szenátusa az egyetemi chartát úgy, hogy maradéktalanul érvényesüljön az intézmény multikulturális jellege.

A román oktatási törvény ugyanis a MOGYE-t is a multikulturális egyetemek közé sorolja, s ezeken az egyetemeken létre kell hozni a magyar tagozat alapját képező magyar intézeteket. Jelenleg a MOGYE-n nem létezik magyar tagozat, tehát a magyar oktatóknak nincs testületi döntési jogkörük.

A MOGYE magyar oktatói és a romániai magyar politikai szervezetek azt szeretnék, hogy a szintén multikulturális felsőoktatási intézménynek számító kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mintájára a MOGYE-n is megalakuljon a magyar tagozat, ami lehetővé tenné, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is magyar nyelven történjen a magyar diákok számára.

A felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének a következő napokban kell döntenie a minisztérium javaslatairól. Romániában az idén minden egyetemnek új chartát kellett elfogadnia a januártól hatályba lépett oktatási törvény értelmében. Az egyetemek legfőbb működési szabályzatát a minisztériumnak is jóvá kell hagynia.

MOGYE: nem teljesíthetők a tanügyminisztérium kérései

agerpres, Krónika 2011. október 11.

Nem teljesíthetők a MOGYE chartájának módosítására vonatkozó tanügyminisztériumi kérések, mivel a javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – mondta Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek.

Az intézményvezető hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeztethetők össze. A rektor szerint a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE belügyébe, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvény által előírt intézményi autonómia.

A magyar tagozat külön megszervezett évnyitója kapcsán úgy vélte: az érintettek etikai hibát követtek el. A magyar vonal hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelni – mondta a rektor, aki hozzátette: a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkor betöltése után az oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem.

A nyugdíjazott pedagógusok lehetőséget kaptak arra, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem fogadta el az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítás érkezett: ha nem nyugdíjazzák az oktatókat, a törvény előtt kell felelniük. A román tagozat esetében is ugyanez volt az eljárás – jelentette ki a professzor.

Elmondása szerint a tanerők hiánya mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettek, annak ellenére, hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan meg sem jelentek a versenyvizsgákon, akik igen, azok pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek – részletezte Copotoiu. Hozzátette: több kollégájával együtt javaslatot tett egy olyan magyar vonal létrehozására, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, azonban az egyetem vezetősége és a szenátus nem értettek egyet az elképzeléssel.

A rektor úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, hisz nem rendelkeznek megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg nincs fedezet. Továbbá egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, így tudja később gyakorolni a szakmáját – vélte az intézményvezető. Az etnikai megosztással történő felvételizés nem kivitelezhető, hisz mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége - magyarázta a rektor.
A Krónika értesülései szerint az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez nem is a szűk vezetőség feladatköre. A döntés a rektor kezében van, neki kellene összehívni a szenátust. Az ügy intézését pár hétig lehet halogatni, de a végtelenségig ez nem mehet így - mondta a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, aki úgy véli: egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni, még Romániában sem. Ami a marosvásárhelyi egyetemen történik, már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb - tette hozzá.

KÁRPÁT-MEDENCE

Banális a történet" – Dobroslav Trnka, Szlovákia volt legfőbb ügyésze az öt éve húzódó Malina Hedvig-ügyről

Népszabadság, 2011. október 11. – Szilvássy József

Lapunknak nyilatkozik Dobroslav Trnka, aki négy éve tartja vissza Malina Hedvig aktáit. Februárig ő volt Szlovákia legfőbb ügyésze, jelenleg az ügyvezető utódjának az első helyettese – a lapunknak adott exkluzív interjúban arról beszél, hogy a bántalmazási ügyet a politikusok és a sajtó fújta fel.

Megbízható értesüléseink szerint a pozsonyi kabinet titkos szavazáson a múlt héten úgy döntött, hogy peren kívüli egyezséget köt Malina Hedvig volt nyitrai egyetemistával, akit több mint öt évvel ezelőtt bántalmaztak a dél-szlovákiai városban. Ön ezt a lépést az egyik szlovák internetes portál megkeresésére indokolatlannak és elsietettnek tartotta. Miért?

Azért, mert a szlovák főügyészség a kabinet kérésére állásfoglalást dolgozott ki, amelyet aztán megküldtek a strasbourgi emberi jogi bíróságnak. Tudomásom szerint a belügyminiszter a bocsánatkérés ellen szavazott. A kormányülés előtt Iveta Radicová nem konzultált velünk, pedig megtudhatta volna, hogy a vizsgálatot rövidesen lezárjuk. Helyesebb lett volna azután dönteni.

Az mégiscsak furcsa, hogy a bűnüldöző szervek 2006 nyarán két hét alatt véget vetettek a nyomozásnak azzal, hogy nem történt bűncselekmény. Aztán hamis tanúzással gyanúsították meg Malina Hedviget. Az utóbbi ügyben csaknem fél évtized múltán sincs előrelépés. Miként magyarázza ezt?

Amikor a leány 2006. augusztus 26-án reggel közölte a nyitrai egyetem tanáraival, majd a sajtóval, hogy bántalmazták őt az egyik közeli gyalogjárón, mert magyarul beszélt, a blúzára pedig magyarellenes feliratot firkáltak, a rendőrség nagy erőkkel kezdte keresni a tetteseket. Rövidesen azonban egyre több kétely merült fel az egyetemi hallgató állításaival kapcsolatban. Egyetlen példát említek. Először azt vallotta, hogy a mobilján beszélt magyarul, de aznap reggel ezt a készüléket nem is használták. Ezután úgy módosított, hogy egy magyarországi rendszámú gépkocsi vezetője kérdezte tőle, miként jut el Érsekújvárra. Ám az eset helyszínén és közelében nincs semmilyen út. Folytathatnám sokáig. Valamennyi bizonyítékunkat elküldtük Strasbourgba.

Két héttel a nyitrai eset után Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter diadalittasan világgá kürtölte, hogy az egyetemista nem mondott igazat. Jogállamban tehet ilyet felelős politikus?

Nyilván nem, de az eset átpolitizálása akkor kezdődött, amikor a Magyar Koalíció Pártjának akkori vezetői szlovák–magyar nemzetiségi konfliktusként állították be a történteket. Amibe a politikusok és az újságírók beletenyerelnek, ott a jog súlyosan sérül.

De hiszen Malina Hedvig a bántalmazóiról használható személyleírást adott, amely alapján két nyitrai szélsőséges fiatalember került képbe.

Ők azon a napon nem voltak Nyitrán, ezt kétséget kizáróan tudjuk bizonyítani. Különben is mindketten alávetették magukat a hazugságvizsgálatnak, amit Malina Hedvig máig nem tett meg.

Megtette viszont Izraelben, mert állítása szerint a szlovák szakértők elfogultak lehetnek vele szemben!

A hazugságvizsgálatot idehaza, bizottság előtt kellene elvégezni, a hölgy védőügyvédjének jelenlétében. Ha a gyanúsított aláveti magát ennek a vizsgálatnak, amelynek az eredménye negatív lesz, akkor három munkanapon belül felmentjük őt a gyanú alól. Erre törvényes jogunk van.

Az sem elegendő bizonyíték, hogy Jozef Hasto, az egyik legnevesebb szlovák pszichiáter szerint sem hazudott az egyetemista leány, mert aznap súlyos traumák érték, amelyekből csak hónapok múltán gyógyult ki?

Az ő szakvéleményét is a védőügyvéd rendelte meg és nyújtotta be. Több más kiváló pszichiátert ismerünk, ezért akár olyan konzíliumot is létrehozhatunk a tények tisztázására, amelynek Jozef Hasto is tagja lehetne, mert a képességeit nem vonom kétségbe.

Ha mindent ilyen világosan lát a főügyészség, Ön miért tartja vissza csaknem négy éve az aktákat?

Amikor felülvizsgálatra 2007-ben bekérettem a teljes nyomozati anyagot, kiderült, hogy a nyitrai rendőrök súlyos szakmai hibákat követtek el. Nem dokumentáltak fontos, talán perdöntő bizonyítékokat. Ezért sokkal bonyolultabb körülmények között, utólag kellett elvégezni számos eljárást, amely azért is lassult le, mert időközben a hölgy férjhez ment és kétszer is várandós volt, a kihallgatásokkal nem akartuk kockáztatni az egészségi állapotát. Késleltette az ügy lezárását a védőügyvéd is, aki újabb és újabb kihallgatásokat, szembesítéseket indítványozott. Sokáig készült el a pozsonyi törvényszéki orvos véleménye is.

Önök nem tartják legalábbis elfogultnak a törvényszéki orvosnak azt a következtetését, amely szerint Malina Hedviget senki sem bántotta, az ajkát pedig önmaga harapdálta véresre?

Ez így csak a sajtóban jelent meg. Peter Labas doktor úr arra adott választ, hogy a gyanúsított arcán és testén észlelt sérülések mikor keletkezhettek.

Azon a reggelen a buszjáraton többen látták a leányt. Akkor még nem volt sérült, az egyetemre viszont már feldúltan, összefirkált blúzzal, véresen érkezett. Ezt miként magyarázza?

Nem zárjuk ki, hogy Malina Hedvig konfliktusba keveredhetett, de korántsem úgy és olyan indokkal, ahogy állította. Ennél sokkal banálisabb a történet, amelyet az egyetemista leány állításait követően a politikusok és az újságírók fújtak fel. Többet lezáratlan ügyről nem mondhatok.

Malina Hedvig védőügyvédje az ügyészeket és a nyomozókat is elfogultnak minősítette, mert bizonyos politikai körök megrendelésére, nem pedig a színtiszta igazság felderítése érdekében munkálkodnak. Emiatt óvást jelentett be. Milyen eredménnyel?

Az ügyvéd úrnak joga van ilyen vélemény hangoztatására, amit azonban kollégáim nevében is visszautasítok. Huszonnégy éve vagyok ügyész, döntéseimet sosem befolyásolta a politikusok vagy a sajtó nyomása.

Mikor és miként zárják le ezt az ügyet?

Remélhetőleg október végéig. Elméletben három lehetőségünk van: vagy véglegesen, esetleg feltételesen leállítjuk a büntetőjogi eljárást, vagy felfüggesztjük az ügyet új bizonyítékokra várva, vagy pedig vádat emelünk. Végleges döntés még nincs.

Határon túli magyarok csak országos listára szavazhatnak

Erdély.ma, 2011. október 11.

Százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol a Fidesz–KDNP – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén. A Fidesz támogatta, az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új választási rendszerről szóló javaslatát.

Lázár János a kormánypárti frakciószövetségnek az új választási rendszerről szóló elképzeléseit ismertetve – hangsúlyozva, hogy azok nincsenek kőbe vésve – közölte: indítványozzák, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöjjön létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. (A területi listák – mint az már korábban kiderült – megszűnnének.) Újdonság ugyanis, hogy míg jelenleg csak egy választói névjegyzék létezik, addig a jövőben három lenne: a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék. Mindez újabb kérdéseket nyit meg, így például azt, hogy a névjegyzékbe hogyan kerül be valaki – tette hozzá.
Az egyéni választókerületek kialakításánál az egyik fő szempont a mostani szisztéma aránytalanságának felszámolása – utalt a frakcióvezető az ezt kimondó

alkotmánybírósági döntésre. Hangsúlyozta, javaslatuk célja, hogy az egyes egyéni kerületben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térhessen el egymástól. Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176-ról 106-ra csökkenne, az országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumok száma 94 lenne, s így létrejönne a jelenlegi 386 helyett a 200 tagú parlament.

A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választói névjegyzékben szereplő határon túli magyar állampolgárok csak a magyarországi országos listára szavazhatnának. Esetükben regisztrációra lenne szükség, és lehetőség lenne levélben szavazni – fejtette ki.

A Fidesz frakciója támogatja az új választási rendszerről szóló javaslatot – jelentette ki Vitányi István az előterjesztésre adott reakciójában. A fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos, és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyan­akkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte, ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni válasz­tókörzet „hatalmas mértékű" man­dátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A Jobbikos politikus ötszázalé­kos helyett négyszázalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszáza­lékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, de nem tartotta megfelelőnek a töredékszavazatok számítását.

Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel be tudja betonozni a hatalmát, de ha a kormánykoalíció folytat­ja az „ámokfutásszerű kormányzást", akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t, bármilyen, látszólag nekik kedvező törvényt is próbálnak áterőltetni. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.

Az LMP képviselője nem vett részt az alkotmányügyi bizottság vitájában. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes később az MTI-nek azt mondta, pártjuk véleménye továbbra is az, hogy a Fidesz választási koncepciója azokat az elemeket tartja meg, amelyeket a leginkább meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket a leginkább kellene tartani. Magya­rázatként hozzátette, hogy az LMP továbbra is a kétfordulós rendszert támogatja, miközben elavultnak tartja az ajánlószelvények szisztémáját.

Érdemes-e szlovák állampolgárság nélkül élni?

MTI, 2011. október 11.

Érdemes-e Szlovákiában szlovák állampolgárság nélkül élni? Mit veszthetnek az aktuális törvények értelmében a honosított szlovákiai magyarok? Egyebek között ezekre a kérdésekre szeretne választ adni az a kézikönyv, amelyet a Jogsegélyszolgálat munkatársai készítenek a szlovákiai magyarok kerekasztalának megbízásából – közölte az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn.

Lancz Attila, a Jogsegélyszolgálat munkatársa a lapnak kifejtette: a jogászok megvizsgálják a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákat. Céljuk, hogy tanácsaikkal segítsenek azokon, akik fontolgatják a magyar állampolgárság felvételét, vagy már elveszítették szlovák állampolgárságukat.

Gyakorlati útmutatót készítenek a külföldi állampolgárként Szlovákiában élő személyek számára, részletesen ismertetve azokat az élethelyzeteket, amelyekkel a mindennapi életben szembesülnek. A jogászok cáfolni szeretnék a tévhiteken alapuló, széles körben elterjedt információkat, és konkrét tanácsokkal látják el azokat, akik ugyan elveszítették szlovák állampolgárságukat, de továbbra is Szlovákiában élnek.

„Kitérünk például arra, hogyan érinti az állampolgárság elvesztése az itteni munkavállalást, a vállalkozást vagy a társadalombiztosítást" – fejtette ki Lancz. Hozzátette, a Jogsegélyszolgálat egyben végső formába öntötte a kisebbségek jogállásának szabályozásáról szóló törvénytervezetét, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoz.

Verecke: rés van, bírósági döntés nincs

Kárpáti Igaz Szó, 2011. október 11.

Diadalittas hangnemben számol be a Szvoboda a zakarpattya.net portálon a vereckei honfoglalási emlékjel meggyalázói perének legutóbbi tárgyalásáról. Mint arról több alkalommal beszámoltunk, Oleg Kucint a párt megyei vezérét, valamint helyettesét, Ruszlan Polivkát és Lelekács Tamást, a Szvoboda ungvári szervezetének vezetőjét Verecke térségében vette őrizetbe a rendőrség, miután bejelentést kaptak a honfoglalási emlékjel felgyújtásáról. A triót az ukrán Btk. 296. cikkelyének 2. pontjába ütköző cselekménnyel, azaz a közrend csoportosan elkövetett durva megsértésével vádolják.

A per első tárgyalására április 28-án a Volóci Járási Bíróságon került sor. A vádlottak ügyvédje azzal a beadvánnyal fordult az ítélőszékhez, hogy bűncselekmény hiányában zárja le az ügyet. A periratokban ugyanis egyetlen olyan adat sem található, mely alátámasztaná a KMKSZ tulajdonjogát, az építmény törvénysze­rű­sé­gét. Továbbá semmi nem bizonyítja, hogy az emlékjel bármilyen kulturális vagy történelmi értéket képvisel.

Az említett hírportálon megjelent tudósítás most teljes győzelemről beszél, mely szerint a bíróság mindenben a Szvobodának adott igazat. Például abban, hogy az emlékjelet törvénytelenül építették fel. Ezt, áll a tudósításban, Kovács Miklós is elismerte a bíróság előtt, sőt azt is, hogy a KMKSZ-nek semmilyen engedélyező irat nincs a kezében.

A hitelesség érdekében megkerestük Iljasovics Viktor ügyvédet. A KMKSZ jogi képviselője elmondta, valótlant állít az ukrán hírportálon megjelent közlemény. A bíróság ugyanis semmilyen döntést nem hozott. Sőt október 18-ra újabb tárgyalást tűzött ki. Az időhúzásra és a magyarok befeketítésére játszó nacionalista párt perbe fogott vezérei ráadásul öngólt rúgtak. A kihallgatások során ugyanis beismerték a rongálást, a per során azonban visszavonták korábbi vallomásukat. Azzal azonban, hogy a legutóbbi tárgyaláson az amnesztiatörvényre hivatkozva kegyelmi kérvényt nyújtottak be, gyakorlatilag mégiscsak bevallották bűnösségüket.

A Szvoboda bűncselekménnyel vádolt vezetői alantas módszerektől sem riadnak vissza. A nyár folyamán a verebesi lakosokat próbálták fellázítani a magyarok és az emlékjel ellen. Ez szerencsére nem sikerült, sőt a település polgármestere is kiállt az építmény védelmében, mely épületként hivatalosan is be van jegyezve, de műemlékként még nincs.

Az ügyvéd szerint az eljárás során olykor érezhető volt a bíróság részrehajlása. Megkísérelték például visszaadni a vádlottaknak a tárgyi bizonyítékként lefoglalt személygépkocsit. Ezt azonban jogi úton sikerült megakadályozni, így nem tudták eltüntetni a tárgyi bizonyítékot, mondta Iljaso­vics Viktor. A jogi képviselő érvelése szerint a kárpátaljaiak nem vevők a szélsőségesek gyalázkodásaira. Az „ideológiai importot" támasztja alá az a tény is, hogy a vádlottak közül ketten más megyék szülöttei.

Az emlékjel jogviszonya még valóban rendezetlen. Ezt egyik ukrán lapnak adott interjújában a KMKSZ elnöke is elismerte: „Akkor minden döntés sürgős volt, és mi gyorsan hozzáláttunk az építkezéshez. A sietség miatt igaz, nem tudtunk minden szükséges iratot előkészíteni. Némelyek jelenleg is készülőfélben vannak..."

Bár nem igazán érthető, miféle sietségről lehet szó, hisz másfél évtized állt az emlékjel tulajdonjogi és egyéb kérdéseinek rendezésére. De mint látható, ez sem volt elegendő. Az pedig szinte természetes, hogy a Szvoboda kihasználja a hiányosságokat. Elvégre nem is kell rést ütnie a magyarok falán, ha az a hanyagság miatt eleve ott tátong.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Megnyílt Vajdaság brüsszeli irodája – Pajtić: Prioritás a külföldi beruházások idevonzása – Egeresi: Szerbia egy lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz

Magyar Szó, 2011. október 11. – Virág Árpád

Bojan Pajti ć tartományi kormányfő szerint az európai pénzforrások figyelemmel kísérése, a külföldi befektetések Vajdaságba vonzása számítanak az iroda legfőbb feladatainak. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke biztosra veszi : az, hogy az iroda Szerbia brüsszeli missziójának épületében kapott helyet, nem csökkenti majd sikerességét.

Vajdaság brüsszeli irodája még szeptember végén munkához látott, ünnepélyes megnyitására azonban, mintegy száz hazai és külföldi meghívott jelenlétében, csak hétfőn este került sor. A BojanPajtić tartományikormányfő és Vuk Jeremićkülügyminiszter közötti, korábbi megállapodás értelmében az iroda Szerbia brüsszeli missziójának épületében kapott helyet.

–A képviselet legfontosabb feladata az lesz, hogy szavatolja: a tartomány és a helyi önkormányzatok minél nagyobb sikerrel vegyenek részt európai pályázatokon, illetve, hogy minél több külföldi beruházó érkezzen Vajdaságba – fogalmazott hétfőn, az iroda megnyitását megelőzően Bojan Pajtić.

Mint mondta, logisztikai hátteret kívánnak biztosítani a vajdasági cégeknek az unió területén működő vállalatokkal folytatott együttműködéshez, fontos cél viszont az is, hogy újabb külföldi cégek érkezzenek, és kezdjenek üzletelésbe Vajdaságba.

A brüsszeli irodát Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alapjának igazgatója vezeti.

Egeresi Sándor Újvidéken, újságírók társaságában ünnepelte meg az iroda megnyitását. Úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli érdekképviselet a tartományi vezetés elmúlt tizenegy éves tántoríthatatlan politikájának az eredménye. Megköszönte a befektetett munkát mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az iroda megnyitásához, mely a megannyi ellenvetés, akadályoztatás ellenére most mégis megvalósulhatott.

– Meggyőződésem, hogy Vajdaság brüsszeli irodájának megnyitásával Szerbia egy lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz. Vajdaság türelmesen várta, hogy bekövetkezzen ez a pillanat. Voltaképpen egyetlen oka sincs annak, hogy Vajdaság ne használhassa ki ugyanazokat a lehetőségeket, melyeket már mintegy háromszáz más régió használ ki ugyanezen a módon. Ez az iroda senki számára sem jelent veszélyt. Ellenkezőleg, lehetőségeket rejt, melyeket minden modern európai régiónak kötelessége kihasználni – jelentette ki a képviselőház elnöke.

Mint mondta, az iroda lobbizik majd a vajdasági érdekekért az európai fővárosban, s ezzel, szerinte, az európai Szerbia megvalósulásáért is lobbizik. Őszintén reméljük, tette hozzá, hogy más szerbiai régiók, városok is követni fogják majd Vajdaság példáját, hiszen itt nem egy exkluzív jogról van szó, a jövőben akár Šumadijának, Újvidéknek, Belgrádnak is lehet brüsszeli irodája. Az iroda, a jelenlegi politikai-gazdasági körülmények közepette, egy reális igénynek számít – fogalmazott Egeresi. Emlékeztetett, Niš és Kragujevac már rendelkezik saját brüsszeli érdekképviselettel.

– Nem kételkedek az iroda működésének sikerességében, hiszen az Európai Unió székhelyén Vajdaság partnerekkel, barátokkal van körülvéve. Amikor ezt mondom, azokra a városokra, régiókra gondolok, melyekkel már évek óta építjük baráti interparlamentáris, művelődési és gazdasági kapcsolatainkat – hangsúlyozta.

A NEHEZEBBIK FELADAT

Vajdaság, a képviselet megnyitásával, a könnyebbik feladat végéhez ért, s most jön a munka nehezebb része: elérni, hogy a vajdasági polgárok által érezhető konkrét eredményeket is fel tudjon mutatni az iroda az elkövetkező hónapok folyamán – húzta alá Egeresi. Úgy fogalmazott, Brüsszelben gyorsabbaknak kell lennünk a többieknél, hogy behozhassuk azt a többéves lemaradást, amelyet a különféle Európa-ellenes erőkkel folytatott harc idézett elő.

Újságírói kérdésre válaszolva Egeresi elmondta, valóban nem gyakorlat, hogy a régiók képviseletei az államok képviseleteiben, nagykövetségekben nyíljanak meg, mindez azonban, mint mondta, egyáltalán nem számít, a lényeg az, hogy az iroda megfelelően lássa el a feladatait, melyben, szerinte, a szerbiai állami képviselet semmiképpen sem fogja gátolni.

Kijavítani vagy visszavonni

A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva a Tartományi Képviselőház elnöke elmondta, elfogadhatatlannak számít Szerbia európai jövője szempontjából annak a kollektív bűnösségnek a bevezetése, melyet a törvény néhány itteni nemzeti közösséggel szemben alkalmazna. Emlékeztetett, a vajdasági parlament még 2003-ban elfogadta a kollektív bűnösség elutasításáról szóló határozatát, s sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néhányan azok közül, akik 2003-ban támogatták e határozat elfogadását, most rá szavaztak a restitúciós törvényre a szerbiai parlamentben. Mint mondta, a törvény visszavonására vagy szövegének korrekciójára számít.

Európa kiáll a koptok védelmében

MTI, 2011. október 10.

Aggodalmát fejezte ki a keresztények elleni egyiptomi atrocitások miatt az Európai Unió több tagországának külügyminisztere hétfőn, egyértelművé téve, hogy az egyiptomi vezetésnek kötelessége vallási hovatartozásra való tekintet nélkül védelmet nyújtania az ország minden lakosának.

Az unió Luxembourgban találkozó külügyminiszterei nyilatkozataikban azokra a hírekre reagáltak a vártnál is élesebb hangon, miszerint Egyiptomban támadást intéztek egy kopt keresztény templom ellen, majd halálos áldozatokat követelő vallási zavargások robbantak ki keresztények és muszlimok között, illetve a biztonsági erők a keresztény tüntetőkkel szemben erőszakot alkalmaztak. Az összecsapásoknak 24 halálos áldozata is volt a helyszíni jelentések szerint.

Az egyes becslések szerint csaknem 10 százalékban keresztények lakta Egyiptomban az elmúlt hónapokban megnőtt a vallásközi feszültség. Az elmúlt napokban lezajlott erőszakos incidensek a legsúlyosabbak közé tartoznak Hoszni Mubarak volt elnök év eleji távozásra kényszerítése óta.

Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő a hétfői luxembourgi tanácskozásra érkezve a vallásszabadság tiszteletben tartásának alapvető fontosságára emlékeztette Egyiptomot, és elítélte az erőszakos cselekményeket.

Franco Frattini olasz külügyminiszter "nagyon súlyos erőszaknak" nevezte a történteket, és ő is figyelmeztetett a vallásszabadság biztosításának szükségességére. Azt is jelezte, hogy jónak látná, ha az EU egységesen elítélné a koptok elleni atrocitásokat.Felhívta a figyelmet azokra a beszámolókra is, amelyek szerint keresztények jelentős létszámú csoportjai távoznak Egyiptomból.

Riasztónak ítélte a híreket William Hague brit külügyminiszter is, a német Guido Westerwelle pedig elfogadhatatlannak mondta a vallási kisebbségek elleni erőszakot.

Ashton azt is hangoztatta: az EU fontosnak tartja, hogy Egyiptom úgy induljon neki a közelgő választásoknak, hogy a folyamatban mindenki egyformán részt kívánjon venni. A rendszerváltást segítő arab tavaszt követően folytatni kell a demokratikus átalakulást egy olyan rendszer felé, amelyben mindenki számíthat arra, hogy emberi jogait tiszteletben tartják - fogalmazott a főképviselő.

Közleményt adott ki a témáról Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is. Kiemelte, hogy "a politikai átalakulás e nehéz hónapjaiban mindent meg kell tenni az egyiptomi nép harmóniájának és egységének megőrzése érdekében".

Buzek szerint a katonai vezetésnek is tisztában kell lennie saját szerepével az átmeneti időben, az erő aránytalan alkalmazása minden körülmények között elfogadhatatlan. Úgy vélte, az egyiptomi demokrácia fontos eleme kell, hogy legyen a katonaság polgári ellenőrzése is.

Bojkottálják a brüsszeli iroda megnyitóját

Magyar Szó, 2011. október 11. – PESEVSZKI Evelyn

Az Európai Néppárt nehezményezi, hogy a tartomány magyarságának képviselőit kizárták az ünnepélyes iroda-megnyitóból

Az Európai Néppárt néhány magyar képviselője hétfőn felszólította a párt többi magyar képviselőjét, hogy ne vegyenek részt Vajdaság brüsszeli irodájának ünnepélyes megnyitóján. Schöpflin György , az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője összefoglalta lapunknak, hogy miért is kezdeményezték a bojkottot: „Ha valóban a Vajdaság Autonóm Tartomány irodájáról van szó, akkor érthetetlen, hogy a megnyitón miért nincsenek ott a magyarok képviselői. Vajdaság egy többnemzetiségű tartomány és nagyon úgy néz ki, hogy ebből a történetből a vajdasági magyarok valamiért kimaradtak. Így nem egy igazi vajdasági irodáról van szó, hanem valami másról. Azt persze nem tudom, hogy mi ez a valami más, de éppen ezt szeretném kideríteni és ezért leszek ott a megnyitón. Nem magyar nemzetiségű képviselőként megyek el a megnyitóra, hanem mint a Néppárt szerbiai főárnyék-jelentéstevője."

Schöpflin György egyelőre nem tudott állásfoglalást megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy vajon a vajdasági magyarságot miért nem képviselte, vagy képviselhette senki sem a megnyitón. Schöpflin György ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy a Demokrata Párt Szerbiában úgy tűnik ugyanazon a nacionalista vonalon kezd el a szerbiai magyarok irányában viseltetni, mint azt Szlovákiában vagy Romániában teszi a politikum az ottani magyarokkal szemben.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Értesülések: a Krónika napilapnál végbement a tulajdonoscsere

Transindex, 2011. október 10.

Tulajdonoscsere történt a Krónikánál, az erdélyi közéleti napilap már a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány érdekeltségi körébe tartozik. Sőt, a lap szerkesztősége is hamarosan a kolozsvári Septimiu Albini utcai székházból új székházba, az ugyancsak kolozsvári Onisifor Ghibu utcába költözik - értesült a Transindex.

Forrásaink arról is tájékoztattak, hogy az új tulajdonos képviselői a mai nap folyamán találkoznak a Krónika szerkesztőivel. A találkozón feltételezhetően a tulajdonoscsere részleteiről tájékoztatják a munkaközösséget. Az információt a napilap vezetősége részéről Marton Sándor lapigazgató nem kívánta kommentálni, Deák Attilát, a lap vezérigazgatóját pedig többszöri telefonos megkeresésre sem sikerült elérni.

A "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány működtetőit, képviselőit, vezetőit sem lehet elérni, mert sem telefonszámot, sem elektronikus postacímet nem tettek közzé. Június 1-jén egyébként ugyanez az alapítvány szerzett többségi tulajdont az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben. A kft. az Udvarhelyi Híradót, a Csíki Hírlapot, a Vásárhelyi Hírlapot, a Gyergyói Hírlapot adja ki, illetve a Székelyhon.ro hírportált működteti.

Az alapítványt Budapesten 2010 decemberében jegyezték be. Az alapítvány ugyancsak decemberben 250 millió forintos adományt kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Az üggyel kapcsolatos sajtóinformációkra hivatkozva júniusban a Lehet Más a Politika (LMP) két politikusa, Dorosz Dávid és Karácsony Gergely képviselő úgy nyilatkozott, a Fidesz ezen az alapítványon keresztül épít médiahátteret az Erdélyi Magyar Néppártnak, hogy ezzel saját politikai hátországát biztosítsa. (hírszerk.)

Közfeliratok

Nyugati Jelen, 2011. október 11. – Chirmiciu András

Kétnyelvű közfeliratok felállításáról rendelkezett hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.

Rendelete a kormány interetnikai osztályának döntésére támaszkodik, mely szerint a kétnyelvű feliratok kötelezőek olyan vidéken, ahol a kisebbség – ez esetben a magyarság – aránya meghaladja a 75%-t. Sepsiszentgyörgyön – meg általában a Székelyföldön – a közfeliratok nagy többsége immár jó néhány éve kétnyelvű, a prefektus mostani rendelete után, viszont kötelező módon valamennyi közfeliraton a román nyelvű szöveg mellett ott kell lennie a magyar változatnak is.

Könnyű a Székelyföldön, hiszen ott tömbben élnek, bezzeg a szórványban, jegyezhetnék meg egyesek. Az arány azonban itt is fontos, hiszen a szórványban található a legtöbb olyan település, ahol a magyar nyelvű helységnévtábla sorsa függ a közeledő népszámlálás eredményeitől. Vagyis attól, hogy a magyarság aránya eléri-e a 20%-t.

A törvény ugyanis nem tiltja a többnyelvű helységnévtáblát, ha a kisebbség aránya nem éri el a 20%-t, s több példa van már ilyen esetre. Szászváros és Vajdahunyad helységnévtábláin például a városok magyar elnevezése is szerepel, Nagyszeben esetében pedig a Hermannstadt elnevezés is ott díszeleg, noha ezen városokban a magyarok, illetve németek aránya még a 10%-t sem éri el. Ilyen esetben a többnyelvű felirat kihelyezése a helyi hatóságok jóindulatán múlott, viszont ott, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%-t kötelező módon ki kell tenni a többnyelvű feliratot, tetszik vagy sem a helyi hatóságoknak.

Ez csupán egy példa, a közeledő népszámlálás eredményei egy évtizedre határozzák meg az erdélyi magyarság helyzetét, valamennyi országos arányossági tárgyalás ezen számokból indul ki, legyen szó oktatásról, finanszírozásról, kultúráról stb. Ezért fontos, hogy a számlálóbiztosok előtt a magyarság vállalja nemzetiségét. Sok minden múlhat néhány ember elhatározásán.

A küszöb levitele 15-re, vagy akár 10-re nem olyan könnyű dolog, amikor a 20%-os szint nemzetközi egyezményekben rögzített, Bukarest egyoldalú nagylelkűségére aligha lehet feltétlenül számítani. De ha mégis leviszik, akkor is valamilyen küszöbhöz kötik, vagyis az arány akkor is döntő marad.

A magyarság lélekszáma a korai századokban

Háromszék, 2011. október 11. – Kádár Gyula

Nincs egységes haderő

A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a X. század folyamán szervezett katonai expedíciókat egységesen irányítják-e, a törzsek haderejét egyetlen hadseregbe egyesítik-e.

A feljegyzések szerint a magyarok 899 és 970 között 47 katonai expedíciót küldtek Európa különböző országainak megadóz­tatására. Ezekből 38-at Nyugat-Európába, 9-et Dél-Európába vezettek. A X. században szervezett hadjáratok útvonalát figyelve azt észleljük, hogy egymástól függetlenül, egy időben több lovas hadsereg vonult fel. Mivel a törzsek lovas hadai a különböző országok területén egymástól akár több ezer kilométeres távolságban harcoltak, szó sem lehet arról, hogy egységes külpolitikát folytattak, illetve közös katonai célokat követtek. A törzsek önálló hadjárataira a legjobb példa a 906. évi katonai akció, amikor a szláv Meissen környéki dalamancok kérésére egy magyar lovas sereg Szászországot rohanta le. Amikor azok nagy zsákmánnyal megtértek Dalamantiába, összetalálkoztak egy másik magyar lovas haddal.

Utóbbiak felhá­bo­rodottan vették tudomásul, hogy a dalamancok nem őket hívták a szászok elleni katonai expedícióra, ezért nagy zsákmánytól estek el. Végül ők is végigvonultak Szászországon, míg a korábbi magyar sereg Dalamantiában várt rájuk.
917-ben Bizánc és Franciaország, 919-ben Itália, Szászország és Franciaország, 924-ben Szászország és Fran­ciaország, 933-ban Szász­ország és Itália, 934-ben Bizánc és Lotaringia, 943-ban Bizánc és Ba­jorország ellen indult magyar hadjárat. Nyil­ván­való, hogy a több száz, illetve ezer kilométer távolságra harcoló lovas hadak expedíciói más és más törzsek fejedelmeinek önálló külpolitikai és katonai vállalkozásai voltak. A 937. évi hadjárat felderítő katonai expedíció volt, amelyben saját vezérlés alatt a nyugati törzsek elitlovassága vett részt. Már ez alkalommal érvényesült a X. század legtapasztaltabb hadvezér-fejedelme, Bulcsú vezéri szerepe. E hadjáratban a legkiválóbb, legjobban felszerelt katonai rétegek képviseltették magukat, mert az ötezer kilométeres út célja Nyugat-Európa katonai, politikai és földrajzi viszonyainak a megismerése volt. A Duna vonalán haladva jutottak el a Loire völgyébe, innen délkelet felé fordultak, átkeltek az Alpokon, majd Dél-Itálián is végiglovagolva sértetlenül tértek haza.

Hasonlóképp a 955-ös európai hadjáratban is több, legalább három-négy törzs fejedelme közös katonai akcióban, szövetségben harcolt, ezúttal is Bulcsú legfőbb irányítása alatt. Azonban még e közös expedíciókban sem beszélhetünk egységes nomád állam egyesített katonai erejéről, hanem a nyugati határvidék törzseinek alkalmi (katonai) együttműködéséről. (folytatjuk)

KIKALKULÁLTUK – 2%-ot érnek a határon túli magyar szavazók

Transindex, 2011. október 11.

Az új magyar választójogi törvénytervezet szerint kevesebb mint felét éri egy külhoni voksa egy magyarországinak. Nem lesz képviseletünk az országgyűlésben.

A múlt héten szivárgott ki a magyarországi parlamenti választásokra vonatkozó törvény fideszes tervezete. Ez több ponton is jelentős újításokat hoz, és ami kifejezetten érdekel bennünket, rendelkezik a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogáról is.

Az alapkoncepció: a választás egyfordulós lesz, a szavazók egy országos listára és egy egyéni jelöltre voksolnak. Az országgyűlési képviselők száma a jelenlegi 385-ről 200-ra csökken. 90-110 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a többi helyet az országos listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületes töredékszavazatok alapján tölthetik be a pártok képviselői. A határon túli szavazók viszont csak az országos listára szavaznak, levélben.

A tervnek ez az utóbbi része két szempontból is érdekes. Az egyértelmű, hogy a levélben történő voksolás a legjobb módszer arra, hogy a határon túliak valóban tömegesen leadják szavazatukat, és így valamilyen szinten befolyással legyenek a végeredményre – a nagykövetségeken és konzulátusokon lehetetlenség lenne pár ezernél több szavazót fogadni egyetlen nap leforgása alatt. Másrészt

nagy önuralomra enged következtetni

az, hogy a Fidesz nem próbálja meg maximalizálni a határon túlról behozható voksokat, és nem akar egyéni választókerületeket létrehozni a határon túl (hogy ez lehetséges, arra jó példa a román választási rendszer), ahol a jelöltjeik szinte garantált befutók lennének.

Az egyéni választókerületek hiánya azonban több kérdést is felvet. Ezek közül az első az, hogy ha már a külhoniak szavazójogot kaptak, az miért nem ugyanolyan, mint a Magyarországon élőké? Nemrég még az volt a szlogen, hogy nincsenek első- és másodrendű magyar állampolgárok, most viszont azt látjuk, hogy 2014-ben egy határon túl élő magyar állampolgár szavazata feleannyit sem fog érni, mint egy magyarországi lakhellyel rendelkezőé, ugyanis a képviselői mandátumok kevesebb mint feléről döntenek majd az országos listára leadott szavazatok.

A második kérdés, ami ebből következik, hogy miért nem lehetnek a határon túli magyaroknak képviselői az Országgyűlésben? Ha lennének határon túli választókerületek, teljesen tiszta lenne a képlet: aki abból a kerületből bejut, annak az a feladata, hogy a külhoniakat képviselje. Így viszont a határokon túlról beküldött voksok a pártok országos listáit fogják erősíteni, anélkül, hogy pontosan tudhatnánk, kit segítettünk mandátumhoz.

Ez a rendszer ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy regionális vagy egy kifejezetten a határon túliak képviseletére létrejövő párt, sőt a külhoniakat képviselő független jelölt bejutását is.

Mennyit fognak nyomni a latban a határon túli voksok?

Magyarországon 2014 tavaszán lesznek országgyűlési választások, hacsak valamilyen rendkívüli esemény miatt nem kerül sor előrehozott választásokra – bár ez a szcenárió a kétharmados Fidesz-többség miatt nagyon valószínűtlen.

Ha a jelenlegi tempóban folytatódik a magyar állampolgárság igénylése a határon túliak körében (eddig több mint 150 ezren kérvényezték), és az állami apparátus időben fel is dolgozza a beérkezett kéréseket, akkor 2014 tavaszára a magyar állampolgársággal rendelkező határon túliak száma meghaladhatja az ötszázezret. Ez durván számolva négyszázezer szavazásra jogosult, 18 éven felüli személyt jelent. Hiába él elméletileg ötmillió magyar Magyarország határain kívül, két és fél éven belül ennél több voksolóval nem érdemes számolni.

Magyarországon 2010-ben 8,2 millió választásra jogosult személy élt. Ennek nagyolva az 5%-át jelenti a négyszázezer határon túli. Ha feltételezzük, hogy a határon túliak a magyarországiakkal azonos arányban szavaznak (2010-ben 64%-os volt a részvételi arány Magyarországon), akkor az országos listára leadott szavazatok 5%-a jön a határon túlról. (Természetesen, ha jelentős különbségek mutatkoznak a magyarországi és a külhoni szavazókedv között, az ezen az arányon is változtathat: ha a magyarországiaknak csak egyharmada voksol, az erdélyieknek meg mondjuk 90%-a, akkor a külhoni voksok súlya akár 10% fölé is nőhet az országos listán.)

A 200 fős országgyűlés körülbelül fele egyéni választókerületek nyerteseivel telik meg, a másik felét az egyéni választókerületekből visszaosztott töredékszavazatok és az országos listára leadott szavazatok alapján töltik meg. Bár a kettő közti arányt egyelőre nem áll módunkban pontosan meghatározni (ez a leadott szavazatok és az egyéni választókerületes szavazások eredményének a függvénye), de az egyértelmű, hogy a töredékszavazatok is jócskán be fognak számítani a végösszegbe. Így a külhoni szavazatok még azt az 5%-ot sem fogják elérni, mivel a határon túlról nem jönnek töredékszavazatok.

Ha a töredékszavazatok 20%-ot nyomnak a latban, akkor a határon túlról érkező szavazatok súlya 4%-ra csökken az országos listára leadott, illetve az ehhez hozzácsapott töredékszavazatokon belül. Ez pedig összben ennek a felét, vagyis körülbelül 2%-ot jelent, ami az országház összetételét illeti. Ez a 2% összességében

4 mandátumot jelenthet majd

az új országgyűlésben. Nem kell politológusnak lenni vagy közvélemény-kutatásokat végezni ahhoz, hogy tudjuk: a határon túli magyarok körében a Fidesz messze a legnépszerűbb magyarországi párt, és az is valószínűsíthető, hogy a párt magyarországi eróziója a határon túl nem vezet olyan arányú népszerűségcsökkenéshez, mint Magyarországon. Meglátásunk szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz megszerzi 2014-ben a határon túli voksok 75%-át, ami azt eredményezi, hogy nekik köszönhetően hárommal több képviselőjük lehet.

Számításainkban természetesen sok az ismeretlen: egyelőre nem tudjuk, hány határon túli magyarnak lesz magyar állampolgársága 2014-ben, hány százalékuk fog szavazni, milyen lesz a magyarországi mobilizálás, hány töredékszavazat kerül visszaosztásra, de a számításaink alapján kijött 2% nagyon messze áll ahhoz az egyharmadhoz képest, ami elméletileg a Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyarok aránya az összmagyarságon belül.

Figyelembe kell venni azonban, hogy ha a most elfogadandó tervezet több évtizedig érvényben marad, akkor a határon túli szavazatok súlya folyamatosan nőni fog, és a következő évtizedre már abba is komoly beleszólásuk lehet, ki alakít kormányt Magyarországon.

A tét

Krónika, 2011. október 11. – Rostás Szabolcs

Az RMDSZ és a román demokrata-liberálisok között a parlament őszi ülésszakának megkezdődésekor újult ki a vita a régióátszervezés és a választási törvény módosítása mentén. És a két alakulat gyakorlatilag most is ott tart, ahol a parlamenti vakáció beköszöntekor: az RMDSZ ellenzi a PDL által erőltetett közigazgatási átszervezést, valamint a tiszta egyéni választókerületes szavazási rendszert.

Nem véletlen azonban, hogy az Emil Boc kormányfő vezette demokraták folyamatosan napirenden tartják a kérdést, állhatatosan előhozakodnak vele a koalíciós egyeztetésekkor és magyar szövetségesük nemleges válasza dacára minduntalan azt hajtogatják: számukra ez a két téma jelenti a prioritást. Holott, ha megpróbálunk mélyebben belátni a PDL érdekei és szándéka mögé, könynyen kiderül: a demokraták igazából nem a régióátszervezést, és még csak nem is a választási törvény átfogó módosítását tekintik létfontosságúnak a maguk szempontjából, hanem a levélben történő szavazás bevezetését. (A PDL területi vezetői fejmosást is kaptak az államfőtől amiatt, hogy csak ímmel-ámmal állnak ki a „mamutmegyésítés" mellett). Miközben ugyanis a tavaly foganatosított megszorító intézkedések, a mélyreható és meggyőző reformok hiánya miatt a nagyobbik kormánypárt népszerűsége a 15 százalékot alig éri el, a balliberális ellenzék pedig kényelmes többséget szerezne a törvényhozásban, ha most rendeznék a választásokat, a demokraták számára nyilvánvaló: óhatatlanul ki kell találniuk valamit, ha nem akarnak ellenzékbe kerülni. És mivel a hatalom megőrzéséhez szükséges szavazatokat itthon begyűjteni lehetetlen küldetésnek tűnik, a PDL a külföldön élő románok voksaira pályázik.

Ennek a stratégiának a kulcsa a levélben szavazás gyakorlatba ültetése. Hiszen miközben a Fideszről nem mondható el, hogy a külhoni magyar állampolgárok által az országos listára leadott szavazatokkal fogja bebetonozni kétharmados többségét, a román jobboldal számára létkérdést jelent a mintegy hárommillió lélekszámúra becsült külhoni románság szavazójogának megkönnyítése. Ez az igazi tétje a PDL erősködésének, és ezért minden bizonnyal a régióátszervezés elodázásánál vagy a kompenzációs lista megőrzésénél nagyobb árat is hajlandó fizetni az RMDSZ-nek. Ennél jobb alkupozíciója a szövetségnek nemigen lesz.

Dilettáns hitvallás-osztogatás

Népszabadság, 2011. október 10.

Sólyom László volt köztársasági elnök szerint az alkotmány már nem szent, hanem eszköz

Van egy alkotmány, ami ilyen. Nem kell megijedni tőle, a helyére kell tenni a tanításban – ezt ajánlotta a történelemtanároknak Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke a Történelemtanárok Egyletének szombati konferenciáján, a Kossuth Klubban. Az Alkotmány és történelem című fórumon tartott előadásában dilettantizmusnak nevezte, hogy a diákoknak kiosztják az alaptörvény preambulumát, hiszen azt hihetik, hogy kötelező, hogy ez az alkotmány. Hol ott az alkotmány szövege sem mond önmagában semmit, az értelmezése a lényeg. Ezzel együtt, a szövegértelmezés tekintetében szinte ugyanaz lesz, mint a korábbi alkotmányé. Az igazi kérdés szerinte az, milyen lesz az „alkotmányos valóság", hiszen az alkotmány szövegével szinte teljesen ellentétes rendszert is létre lehet hozni, ahogy az 1949-es „sztálini" alkotmány esetében is történt.

Azt viszont őrületnek mondta, hogy a jobboldal arra fogja az ország sikertelenségét, hogy sztálini alkotmányunk lenne. Húsz év alatt nem lehetett elmagyarázni, hogy ez csak populista szöveg, és hogy 1989-ben alapvetően megváltoztatták a '49-es alkotmányt – jelentette ki a volt államfő.

„1989-ben még volt mi ellen alkotmányozni, most viszont szinte mesterségesen kellett ellenséget teremteni, akit az elmúlt húsz év kudarcaiért felelőssé lehet tenni, így bűnös módon rávezették az elégedetlenséget az alkotmányra", folytatta Sólyom László, hozzátéve: „Kiállok az 1989-es alkotmány becsülete mellett!"

A 2010-es alkotmányozási folyamat Sólyom László szerint sajátos volt, hiszen – 1989-cel ellentétben – titokban készítették elő, a nemzeti konzultáción tökéletesen irreleváns kérdéseket tettek fel, a nagy alkotmányozó nemzetgyűlés élményéhez képest pedig az új alaptörvényt érdektelenség mellett, az ellenzék távollétében tárgyalták. Születési hibák keletkeztek a rendszerben is, az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását például gyógyíthatatlan sebnek nevezte. Így ugyanis a jogkörök megnyirbálásával, szerinte „nem alkotmányos a rendszer", van olyan része – a költségvetés és csatolt részei –, ahol bármi megtehető. És ezeket a születési hibákat nem lehet semmiféle szertartással kompenzálni, mondta az alaptörvény kifüggesztésére utalva a volt államfő.

Maga az alaptörvény szövege szerinte nagyjából rendben van, egy normális parlamentáris rendszer továbbépítésére alkalmas, feltéve, hogy ebben a szellemben akarják működtetni. Az alkotmányszöveg számos hibája pedig gyógyítható az alkotmánybírósági értelmezésekkel. „Az alkotmány nem új, illetve nem az alkotmány új, hanem az alkotmányos hozzáállás. Az elmúlt húsz évben kialakult kultúrában az alkotmány szent. Úgy néz ki, már nem szent, hanem csak egy eszköz, ami hihetetlen vissza esés", fogalmazott Sólyom László. Figyelmeztetett arra, hogy óriási szerepe lehet az államfőnek, az Alkotmánybíróságnak, hiszen a struktúrák területén hatalmas rombolást visz végbe az Orbán-kormány hozzáállása, amely szerint „nem áll az utunkban semmi, még maga az alkotmány sem". Végül arra a kérdésre, hogy mit tanítsanak az új alkotmányról a történelemtanárok, Sólyom László azt felelte: egy alkotmányos ideát kell tanítani – azt, hogy nincs önkénye a hatalomnak.

Hasonlóan vélekedett előadásában az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is: Paczolay Péter szerint az alkotmány nem válhat az állami önkény eszközévé, mögötte pedig az elvek szilárd rendszerének kell állnia. A január elsejével életbe lépő új alaptörvény értelmezésére az AB elnöke nem tért ki, de mint mondta, az, hogy az alaptörvény a gyakorlatban hogyan fog működni, elsősorban az Alkotmánybíróság értelmezésén múlik majd. Az alaptörvény preambulumában hivatkozott történeti alkotmányról egyebek közt azt mondta, azt „nem lehet visszahozni", a jogfolytonosságot mindössze olyan szimbólumok őrzik, mint a címer és a himnusz.

Beteg ország, nagy preambulum

Tölgyessy Péter alkotmányjogász szerint a rendszerváltás nem járt együtt az életszínvonal várt növekedésével, így határtalanul csalódott az emberek többsége. Egy társadalmi berendezkedést márpedig két dolog igazolhat: az, hogy „a miénk", a sajátunknak érezzük, illetve az, hogy sikert, növekedést, polgárosodást hozott. Hazánkban egyik feltétel sem teljesült, erre adott válasz volt a 2010-es fordulat. Ebből a helyzetből a Fidesz „rásodródott" az új alkotmányra: ha nem csinálja meg, azzal a vágyakat árulta volna el, ha pedig konszenzusra törekszik, az ellenzék megvétózta volna. A Fidesz-alkotmánnyal két alapvető probléma van: az egyik, hogy megosztja a társadalmat, a másik pedig az, hogy az alkotmányos szerkezetet nem módosítja. Ami új, az a preambulum, amiről úgy vélte: egy egészséges, jó öntudatú országban nincs, vagy csak nagyon rövid a preambulum – minél betegebb egy ország, annál hosszabb. (Ny. M.)

Kisebbségek a Kárpát-medencében

Erdély Online, 2011. október 10.

Két neves történészt arról kérdezte az Erdély Online, számíthatunk–e arra, hogy a magyarországi és a romániai történészek egységesen értelmezik a két nép történelmét, és azt egy könyvből fogják tanítani.

A Patrimonium 2. program keretén belül szombaton és vasárnap tudományos konferenciát tartottak a Szatmár Megyei Múzeumban. A szervezők nevében Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója és Cservenyák László, a Mátészalkai Szatmár Múzeum igazgatója ismertette a két megye múzeumai között kialakult jó kapcsolat révén megvalósult programokat, majd Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke kívánt eredményes munkát a tanácskozás résztvevőinek, akik két szekcióban – a néprajzi (Kisebbségek határhelyzetben) és a történelmi (A második bécsi döntés következményei. Észak- és Dél-Erdély 1940-1944 között) – mutatták be kutatási eredményeiket. A konferencia célja, hogy a helyi ismeretek tudatában tudjanak választ keresni a Kárpát-medence kisebbségeit érintő kérdésekre.

Még élnek a régi történetek

Dr. L. Balogh Béni esztergomi történész a fent említett kérdéssel kapcsolatban nyilatkozott az Erdély Online-nak.

– Nagyon örvendetes, hogy ma Magyarország és Románia az Európai Unió tagja. Ez már eleve feltételezi azt, hogy a két ország közötti ellenségeskedés megszűnjön. Hivatalosan ez már így van, a mélyebb rétegekhez ez sokkal lassabban szivárog le, hiszen az erdélyi magyarokban és románokban még elevenen élnek a régi történetek. Sok kölcsönös sérelem gyűlt össze, amit nem egyszerű megszüntetni. A történetírás feladata az, hogy levéltári források alapján minél hitelesebben szóljanak erről a korszakról, mellőzzék a túlzásokat, ne sérelmeket hánytorgassanak, hanem objektíven, tárgyilagosan írják meg az igazságot, hogy ezzel tegyenek szolgálatot a két nép közeledéséért. Caragiale mondta: „A múlt elbeszélése lehet sújtásra emelt ököl, de lehet barátságos, kinyújtott, parolázó kéz is." Nem szabad elfelejteni, hogy a Kárpát-medencében nem él olyan nép, melynek ne lennének meg a maga fájdalmai. A múlt e tájon mindnyájunk számára keserű, sőt helyenként tragikus. Ordas ideológiák gondoskodnak arról, hogy a sebek ne hegedjenek, hanem mérges kelésként létezzenek tovább.

Történelem csak egy van

Dr. Pritz Pálnak, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem történész-professzorának a véleményére is kíváncsiak voltunk. Az alábbiakban az ő nyilatkozatát közöljük.

– Nekem nagy problémám a politikusoknak a történelemhez való viszonya, mert az a szomorú tapasztalatom, hogy a történeti anyagot legitimációs eszközként, igazolási célokra használják fel, és ezzel szemben a történészek nagyon védtelen helyzetben vannak, mert a történész megírja munkáját, ami megjelenik ötszáz példányban, a politikus pedig, ha mond egy ünnepi beszédet, akkor azt a média milliók számára eljuttatja. Roppant jó lenne már eljutni arra a korra, hogy a politikusok szakszerűen és legitimációs kényszerektől függetlenül szolgálják országuknak és népüknek az érdekeit. Én már nem érem el, hogy a Kárpát-medencének egy történelemkönyve legyen, de ebbe az irányba haladunk. Tudjuk azt, hogy a hitelválság milyen kihívásokat jelent. Az Európai Unió így nem maradhat fenn. Vagy szét fog esni, vagy pedig elmegyünk egy reális föderáció irányába, amikor lesz egy közös külpolitika, lesz egy közös hadsereg, létrejönnek azok az intézmények, amelyek ezeket a lehetetlenségeket fel fogják számolni. Amikor már nem csak szólam lesz az, hanem tényleg komolyan gondolja a magyar és a román politikus is, hogy csak együtt, és nem egymásnak a rovására kell cselekedni. De minden szólamok ellenére még megvannak a régi törekvések, hogy a másik rovására próbáljam a saját népemnek, nemzetemnek az érdekeit szolgálni.

Erdély volt a tét

– A nacionalizmusnak hallatlan politikai ereje van. Minden korszakban nagyon szeretik leszólni a feudális világot. A feudális világnak volt egy hallatlan ereje a polgári nacionalista korszakokkal szemben, hogy a mássággal szemben sokkal inkább türelmesek voltak. Ezt a mérhetetlen egymásnak feszülést a modern kor hozta magával. Nem igaz az, hogy Magyarország és Románia szövetséges volt Hitler oldalán. Nem voltak szövetségesek, mélyen szemben álltak egymással, de egy szövetségi rendszeren belül voltak. Attól, hogy egy házba beterelnek két ellenséget, nem lesznek annak a háznak békés lakói. El kell ismerni azt a tényt, hogy Románia és Magyarország nem a bolsevista szovjetek és nem a hitlerista németek ellen harcolt, hanem Erdély megszerzéséért.

Pártok, ki az iskolákból!

Manna.ro, 2011. október 11. – Parászka Boróka

Nem székel külön az otthonra talált magyar szellem és a román a saját nyelvű feliratok alatt – engedjük csak szabadon multikulturális fantáziáinkat.

Fiam iskolájában állítólag még a vécé is több nyelven van kiírva Marosvásárhelyen, sajnos ez nem annak a jele, hogy a tolerancia elérte a legintimebb, családias formáját ebben, az etnikai szempontból konfliktusos, megnyugodni nem tudó városban.

Nem székel külön az otthonra talált magyar szellem és a román a saját nyelvű feliratok alatt –

engedjük csak szabadon multikulturális fantáziáinkat.

Ugyanitt megy a vita arról, hogy az intézmény Bernády György egykori polgármesternek, vagy Adrian Păunescunak, Ceauşescu egykori udvari költőjének nevét vegye-e fel.

És ugyanitt kaptak a gyerekek Magyar Polgári Pártos szórólapot, amelyek a magyar állampolgárság felvételére ösztönöztek. (Nagy MPP-s logó, kis állampolgársági reklámszöveg – csakhogy a valódi szándékokat, arányokat és téteket lássuk.)

Ez az az intézmény, amelyet egyre inkább behálóz a politika, és ahol jól követhető, milyen torzulásokat okoz, ha a közélet nem ismeri a határokat, nem tudja, melyek azok az (iskola)küszöbök, amelyeket nem szabad átlépni.

Reggel, amikor a gyereket felcsomagolom,

arra gondolok, nem iskolába megy, hanem ki a frontvonalra, szegény kis gyalog, fogalma sincs, mi mindenről vitáznak a feje fölött a felnőtt hatalmak. Ha ez a gyakorlat elfogadottá és általánossá válik, akkor a közoktatás ürügyén a következő években a politikai-közéleti beavatás áldozatává válnak azok a gyerekek, diákok, akiknek az érdekeiért – állítólag – az érdekképviseletek (melyekből természetesen sok van) felszólalnak.

Ma az MPP szórólapozik az általános iskolában, holnap majd más magyar pártok kampányolnak, és ez legfennebb a különböző pártállású magyar szülők között fog feszültséget kelteni. Elintézzük, vagy lenyeljük egymás közt. Esetleg kötünk egy megnemtámadási szerződést, felosztjuk a hadszintért stb. (Te hova adod a gyerekedet, RMDSZ-es vagy EMNP-s iskolába? – szokjuk csak szépen a kérdést.) De mi lesz akkor,

ha vérszemet kapnak a román pártok is?

Hiszen ha a kis magyar szervezeteknek szabad megsértenie az oktatási intézményekre érvényben lévő politikai propaganda-tilalmat, akkor miért ne lenne szabadna azoknak, akik nagyban játszanak? Ma még csak a kettős állampolgárság örve alatt kampányol az MPP – kis magyar ügy –, holnap azonban választási csatatérré válhat az iskola. És akkor már aligha lehet közös megegyezésben, elnézésben, „családon belüli" alkukban bízni.

Azok az ügyek, amelyeket kisebbségi érdekvédelemként adtunk el (iskolák elnevezése, magyar nyelvhasználat az intézményekben) teljesen hitelüket vesztik közösségi kérdésekként, ha a politikai PR nem ismer határokat, önfegyelmet. Igen, eddig is kilógott a lóláb, eddig is nyilvánvaló volt, hogy politikai hasznot lehet húzni az ilyen jellegű, ún. nemzeti érdekérvényesítésből.

Az egyetemi hallgatóknak nem tett ez jót, a mai huszonéves egyetemisták radikalizálódtak Erdélyben, többségüket beszippantották a szélsőséges szervezetek. Ez olyan tény, amit csak tudomásul lehet venni, mert felnőtt emberekről van szó, akik szavazati joggal rendelkező állampolgárok, akiknek joga, lehetősége van a védekezéshez, a döntéshez.

Az általános és középiskolák ilyen értelemben védtelen területek.

Ha elszabadul az iskolákban az (erdélyi magyar) pártpolitika, már nem fogunk tudni arra hivatkozni, hogy a kisebbségi jogokat az alkotmány védi, ezek érvényesítését már nem kérhetjük számon az illetékes hatóságokon. Az érdekérvényesítés megszűnik, és politikai lobbivá alakul.

A magyar feliratok, a magyar nyelvhasználat nem praktikus eszköz, hétköznapi igény és alapjog lesz, hanem a politikai játszmák része. És hiába tündököl majd rovásírással a mellékhelyiség falán a felirat, hogy „klozett", attól még senki sem fog megkönnyebbülni.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek