Tusványos 2011: nem a 22-es csapdája
Manna.ro, 2011. június 29. - Sz. T
Ha minden igaz, összenő, ami összetartozik: állampolgárság, nemzetpolitika, energiapolitika, demográfia, oktatás, gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében.
Hogy szándékosan hangolta-e össze a kolozsvári Spritz Kávézó a sült oldalasos napi menüt az idei Tusványos első hivatalos nagydobra verésével, azt nem tudjuk. De tény, hogy vidámabban gurultunk a 12-re hirdetett sajtótáj helyszínére abban a tudatban, hogy egy órától újkrumplit fogunk tocsogtatni a sült oldalas zsírjában. (Téves asszociáció ne essék, ebédre nem a szervezők hívtak meg.)
És arra is emlékeztünk, milyen jól szórakoztunk a tavalyi beharangozón. Most csak Sándor Krisztina főszervező és Somogyi Attila programfelelős ült a mikrofonok előtt, a háttérben a központi szervezőcsapat egy része tízórait majszolt. Krisztina közölte a szomorú hírt, hogy Demeter Szilárdot ugyan beígérték, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni. Amit mi azért sajnálunk, mert így
csak lényeges infók csorogtak, a szaft nem.
22. Bálványosi Szabadegyetem fő jelszava: Összenő, ami összetartozik! – indított Sándor Krisztina. A szervezők lendületes optimizmusát a felkiáltójel is jelzi a szlogen végén, az előzetes programot legalábbis ezzel kaptuk. Bár bevallották, lendületüket kissé megtörte ma délelőtt az, hogy a szlogent képtelenek voltak románra úgy lefordítani, hogy ugyanazt jelentse, mint magyarul. (Nem is jött idén román sajtós kolléga.)
Amikor még csak gondolkodtak a szlogenen, már tudták, hogy a magyar állampolgárság, a könnyített honosítási eljárás köré fognak épülni az idei szabadegyetem főbb előadásai. És tényleg. Napokra (július 19-24.) lebontott programmal még nem, de már visszajelzett előadókra rögzített panelekkel szolgáltak – csak ez hat nyomtatott oldal.
Így aztán Somogyi Atttila nem bocsátkozott részletekbe, a szokásosakat említette: előadások, könyvbemutatók, filmvetítések, borkóstolás, sport, animációs és fotós műhelyek, humorest, koncertek, bulik. Sőt idén visszatér a táncház is az igényeknek megfelelő helyszínnel. Vagyis aki képes unatkozni Tusványoson, az jelentkezzen a helyszínen két pofonért.
Átlósan átfutva a kínálatot,
az előadások témája a tavalyiakat meg az azelőttieket meg az azelőttieket ismétli. De ez nem a 22-es csapdája, továbbra is ezekre izgulunk rá: állampolgársági helyzetkép, kárpát-medencei tudástér, közép-európai energiapolitikák, jövő évi választások. Plusz szórvány, közmédia, gazdasági válság, romastratégia, népszámlálás, stb.
Az előadók is attól érdekesek, amit megszoktunk: vagy mert magas tisztségekben ücsörögnek, vagy mert okosakat szoktak mondani, vagy mert össze tudják kombinálni a kettőt. Jön a magyar kormány egyébként is Erdélybe járó fele (Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Répás Zsuzsanna, Wetzel Tamás, Réthey Miklós, Szőcs Géza, Hoffmann Rózsa) és természetesen feje, Orbán Viktor.
Traian Băsescu román államfőt is meghívták, de szokásosan csak az utolsó előtti napokban derül ki, elfogadja-e a meghívást. Miután hírszerzői lecsekkolják, elég biztonságos-e Tusnádfürdő, és tanácsadói megtanácskozzák, a román-magyar parolázással nyer-e vagy veszít az általa mentorált párt, a PDL a jövő évi választásokon.
Jönnek kedvenc szakértőink: Székely István, Bakk Miklós politológusok, Kapitány Balázs szociológus, Lukács Csaba újságíró, aki a világjárás, a diktátorok és katasztrófák szakértője, plusz egy rakás rektor, prorektor, dékán, konzul, államtitkár és vezérigazgató.
Azért nem a koncertekkel kezdtük
a Tusványosra csábító felsorolást, mert a fellépő együttesek szivárogtak ki leghamarabb. Hetek óta tudjuk, hogy 19-én, kedden a Kaláka, a Kiscsillag és a Budapest Bár lép fel, szerdán az Intim Torna Illegál és Shantel, csütörtökön a Magna Cum Laude, Maszkura és a Tücsökraj. A péntek a gyerekkori nosztalgiánkra hajt majd a Beatricével és az Eddával, szombaton pedig az ősz hajú rockereké a színpad: Ghymes, Illés Lajos emlékkoncert és Role a zárómenü.
Délelőtti zsibbadtságunkból Sapientiás diákok próbálnak majd felrázni egy-egy hosszabb kérdőívvel, mivel eldőlt, hogy a Sapis diákok hivatalos szakmai gyakorlatukat Tusványoson tudják le. Felmérést készítenek az idei Mozaik program számára – a magyar kormány kárpát-medencei ifjúsági kutatása Bauer Béla vezetésével, aki szintén részt vesz a szabadegyetemen.
Korábban már zajlott ilyen program Mozaik néven, az idei kutatás keretében a többi kárpát-medencei régióban is elkezdték a felmérést, Erdély több városában pedig fókuszcsoportokat szerveztek. A felmérés célja részletes képet, elemzést nyerni az erdélyi magyar fiatalokról, hogy mi érdekli őket, hogyan látják az erdélyi politikai helyzetet, stb. Kimondottan Tusványosra vonatkozó kérdések is szerepelnek majd a kérdőíven.
Tábori logisztika
A helyszín a megszokott, árak a honlapon – igazítottak el a szervezők. Vagyis előadások és szállás a tusnádfürdői kempingben felvert sátrakban. Előadások és koncertek, bulik ingyenesek, a szállás és a kaja nem. A napi sátorbelépő ára 20 lej/fő (1500 Ft), egész hétre 100 lej (7000 Ft), a kétszemélyes faház ára 400 lej (27 000 Ft).
Ha előre nem foglal magának, akkor csak annak a szállása biztos, aki sátorral érkezik – biztatott Sándor Krisztina. Idén kb. száz szálláshellyel kevesebbet tudtak foglalni az üdülő panzióiban és szállodáiban, több együttes és meghívott Csíkszeredából fog ingázni. A tusnádfürdői panziósok ugyanis beszálltak az országos nyugdíjas-üdültetési programba, ezért adott számú ágyat fenn kell tartaniuk a július 19-24. közötti időszakban is.
A tábor összköltségvetése 150 ezer euró körüli, és valószínűleg kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly, mert a válság idén is megnehezítette a pénzszerzést – mondta Sándor Krisztina. Az összeget a sörös főtámogatótól, hagyományos céges szponzoroktól és pályázatokból szedi össze a főszervező Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, és ezután jelentkező finanszírozókat sem utasítanak vissza. Úgyhogy kedves hedonista és altruista gazdagok, tessék szépen beszállni Erdély legtutibb közéleti táborába.
A táborozókkal sokéves tapasztalatunkból most csak annyit szeretnénk megosztani, hogy hozzatok gumicsizmát. Szépet.
Kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés
Erdély.ma, 2011. június 30.
Az Európai Parlament több képviselőjével találkozott tegnap délben Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetősége. A FUEN intenzívebbé szeretné tenni kapcsolatait az EU fővárosában, főként az Európai Parlamentben, ezért a munkaebéddel egybekötött szemináriumon Hans Dietrich Hansen, a FUEN elnöke és Jan Diedrichsen, a szervezet igazgatója az európai kisebbségvédelem szempontjából fontos témákat vetett fel.
A rendezvény meghívott előadójaként Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője a kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésről beszélt. A FUEN júniusi ausztriai kongresszusa az RMDSZ javaslatára egyhangúan úgy döntött, hogy a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezetként kezdeményezőként lép fel a Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogi eszköz – egymillió európai állampolgár által támogatott indítvány – hasznosításában.
A szemináriumon Winkler Gyula utalt arra, hogy a FUEN-kongresszus óta eltelt időben a magyar közösségeken kívül több európai kisebbségi szervezet és EP-képviselő támogatta a kisebbségi kezdeményezés gondolatát. Az RMDSZ képviselője javasolta, hogy az őszi ülésszakban kezdődjön el a szakértői munka a kezdeményezés konkrét tartalmáról és az aláírásgyűjtés stratégiai kérdéseiről. Esélyeikkel kapcsolatban Winkler Gyula úgy fogalmazott: „az EU-ban a kisebbségi kérdés érzékeny témának számít, de mi nem adhatjuk fel erőfeszítéseinket". Sógor Csaba, az RMDSZ másik EP-képviselője a romániai közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európában még gyenge a demokrácia, kisebbségi vonatkozásban pedig egyelőre lehetetlen jogbiztonságról beszélni.
Az erőtlenség ellenszerei
Háromszék, 2011. június 30. - Kovács András
Nem tartozom azok közé, akik az RMDSZ vereségeként fogják fel azt, ahogy legutóbb visszavonult a régiósítási vita csatateréről, noha üres kézzel tért meg, sőt, kisebbségi törvénytervezete azonnali elfogadtatásáról is kénytelen volt lemondani az adott helyzetben.
Ez fájhatott a szövetségnek a legjobban, dédelgetett célja volt e törvényjavaslat, és fájó szívvel nézte, ahogy annak lemészárlásába kezdenek a bizottságban tulajdon szövetségesei, akik annyira jutottak a paragrafusok önmagukból való kiforgatásában, hogy e féltett magzatra tulajdon édesanyja sem ismerne rá. Ilyen formában nem is kell az már neki, új alkuk rehabilitáló kezelésében bízik, abban, hogy azok majd visszaadják szegényke emberi ábrázatát.
Mondom, ennek ellenére nem tartom vesztesnek az RMDSZ-t, mivel úgy vélem, a hatalomban maradni sem utolsó dolog. Amíg Romániában a pénzek elosztása a mai rendhagyó rendszer szerint folyik, addig a kormányban való jelenlét szokásos hatalmi pozíciónál több, tulajdonképpen a kijátszás lehetőségének kijátszása, és mint ilyen, megbecsülendő.
No de a várt nyereség, melyre pedig olyannyira számított az RMDSZ, amit szinte biztosra vett, s amire szavazói előtt olyannyira szüksége lett volna, mégis elmaradt. Bizony, a nagy játékosként az erőviszonyokat bármikor fonákjukra fordító, a politikai helyzetteremtés nagy mestereként hírhedtté vált elnök játszmáiban nem először maradt alul a szövetség, s a dolog alighanem bármikor megismétlődhet. Különösen, hogy az elnököt és pártját most mindenekelőtt választási esélyeinek növelése motiválja. A nemzetiségi jogegyenlőségért folyó birkózásban újabb számottevő siker számunkra egy időre aligha ígérkezik.
Az RMDSZ kényszerű, ámbátor bizonyos értelemben méltányolható visszatáncolása azonban legélesebben a szövetség eszközeinek szegényességére világított rá. Kiderült – és már hányadszor –, hogy nem csupán saját erőnk nem elegendő, hanem a kormánybeli partnerek szavahihetőségét sem szabad túlbecsülni. Ne kerteljünk, a szövetség mai politikai vezetése múltjának adósa. Kudarcos taktikája akkor alakult ki, mikor csak magára számíthatott a kilencvenes években. Mióta azonban új nemzetstratégia lépett érvénybe, ideje lenne ott keresni a távlatilag is megbízható és kitartó szövetségeseket, ahol azok magamagukat kínálják, határokon túl és innen. A nemzeti oldalon.
Az utolsó megyésítés – Kovászna megye születése
Háromszék, 2011. június 30.
A megyésítésre vonatkozó tervezet bemutatása és a pártvezetés nyitásából fakadó lehetőségek nagymértékben mozgósították a székelyföldi helyi politikai elitet, értelmiségieket és a közvetlenül érintett települések lakosságát. Az 1960-ban felszámolt Magyar Autonóm Tartomány (MAT) emléke még elevenen élt a helyi társadalomban, és a Székelyföld egy közigazgatási egységben történő megszervezésnek lehetősége élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Legalább ugyanekkora hangsúllyal bírt – néha még fölül is írta az előbbi tényezőt – a térség helyi elitcsoportjainak azon törekvése is, hogy a reform során a lehető legelőnyösebb pozíciókat őrizzék, illetve szerezzék meg. A belső küzdelem három fontosabb elitcsoport között zajlott: a „nagy székely megye" esetében megyeszékhelynek jelölt csíkszeredai, a fontos történelmi hagyományokkal rendelkező udvarhelyi és a sepsiszentgyörgyi.
Vita a hovatartozásról
A különböző helyi lobbicsoportok már a szervezési előkészületek során mozgásba lendültek. A párthierarchia felső lépcsőfokain elhelyezkedő magyar származású káderektől és a hatalom holdudvarában tevékenykedő, vezető értelmiségiek kapcsolatrendszerétől várták a megoldást. Az ilyen jellegű kérések zöme, az akkor legbefolyásosabb székelyföldi származású magyar pártvezetőhöz, Fazekas Jánoshoz futott be.1 Kiemelt problémaként szerepelt, hogy mi lesz a sorsa az 1960-ban a MAT-tól elcsatolt Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajonoknak, a jövendőbeli „nagy székely megye" és Brassó megye hogyan fognak osztozkodni a két rajon településein. Említettük, hogy már az előkészítő viták során felmerült ez a kérdés központi szinten is. A brassói pártvezetés, a sepsiszentgyörgyi pártaktíva egy részének támogatását megszerezve, minden lehetséges eszközt bevetett a két rajon megtartása érdekében: lobbiztak a párt központi szervezési bizottságainak ülésein, megszerezték a pozícióikat féltő sepsiszentgyörgyi magyar káderek egy részének támogatását, ígéretekkel, fenyegetésekkel, manipulált népgyűlésekkel próbálták rábírni a pártvezetést a számukra kedvező döntés meghozatalára. A vita megosztotta a két érintett rajon (Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely) helyi pártvezetését is, ugyanis a kézdivásárhelyiek a „nagy székely megyéhez" való tartozás mellett foglaltak állást.2 1968. január 18-án a KB-nak azt jelentik, hogy „Több sepsiszentgyörgyi lakos is amellett van, hogy ha nem hoznak létre számukra új megyét, inkább Brassóhoz szeretnének tartozni."3 A brassói pártvezetés igyekezett a központi szervekhez küldött jelentések tömkelegével azt a látszatot kelteni, hogy a térség lakossága egyértelműen a Brassóhoz történő csatlakozás mellett foglal állást.
Befolyásolási kísérletek
Más forrásokból (visszaemlékezések, Fazekas János személyes hagyatéka) viszont kiderül, hogy a lakosság és az értelmiségiek zöme nem osztotta egyértelműen a helyi pártvezetés véleményét.
Helyi értelmiségiek és a brassói központot ellenző káderek igyekeztek jelezni a felsőbb fórumoknak a visszaéléseket, hogy a népgyűléseken résztvevőket és felszólalókat, ígéretekkel, fenyegetéssel befolyásolták, megpróbálták rávenni arra, hogy Brassó mellett szavazzanak, és a másképpen gondolkodó felszólalókat sok esetben elhallgattatták.4
Hasonló visszaélésekre hívta fel Fazekas János figyelmét a korszak két meghatározó vezető értelmisége is. Sütő András és Hajdú Győző a sepsiszentgyörgyi értelmiségiekkel való találkozás után fogalmazott meg egy levelet Fazekasnak, tolmácsolva a helyiek kéréseit. A levélből kiderül, hogy a sepsiszentgyörgyi színház aligazgatóját, Bákai Balázst behívatták a párt helyi tanácsának épületébe, ahol Sándor Éva arra kérte, Bákai fogalmazza meg írásban, hogy kéri Sepsiszentgyörgy Brassó megyéhez történő csatolását. Miután Bákai ezt visszautasította, arra kérte, hogy szervezze be ebből a célból Fekete Gyula színészt és Völgyesi András rendezőt. Bákai mindezt visszautasította.5
Ugyanebben a levélben arról is beszámoltak, hogy a helyi pártszervek azokat a gyűléseket, amelyekről már eleve sejteni lehetett, hogy Brassó ellen fognak dönteni, nem tartották meg. „Sokan mesélik, hogy a szeszgyárban négyszer is Csík mellett szavaztak, de a párt küldöttje mindannyiszor arra hivatkozott, hogy a szavazók nem értették meg a kérdést. Így az ötödik menetben megszavazták Brassót", olvasható továbbá a levélben.6
Nem akarják Brassó megyét
Egy másik helyi értelmiségi csoport személyesen Fazekas Jánosnak küldött üzenetet, hogy járjon közbe Ceauşescunál annak érdekében, hogy Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajon ne kerüljön Brassó megyéhez. „...azok, akik Brassó mellett agitálnak, azt gondolják, hogy a közigazgatási változások negatívan fogják érinteni a pozícióikat és munkahelyüket. Egyesek úgy vélik, hogy az új megyei vezetés már nem fog munkahelyeket biztosítani számukra, minden reményüket a régi brassói kapcsolataikhoz fűzik, mellőzve a közösség érdekeit" – olvasható a levélben.7 Hasonló módon nyilvánultak meg a tervezet alapján Brassó megyéhez csatolandó falvak (Tamásfalva, Gidófalva stb.) vezetői is.
Január folyamán Kovászna város értelmisége is mozgásba lendült. Jól kidolgozott és dokumentált iratanyaggal fordultak Fazekas Jánoshoz néhány olyan település érdekében, amelyeket a reformtervezet Brassó megyéhez sorolt. „Kommandó, Zágon, Borosnyó, Papolc és Egerpatak községről van szó. Azt javasoljuk, hogy ezeket a községeket csatolják Hargita megyéhez a következő okok miatt:
1. Földrajzi szempontból ezek a községek, akárcsak Kovászna városa, a Feketeügy folyó medencéjében helyezkednek el. Természetes központjuk Kovászna városa.
2. A medencét többségében ugyanaz a nép lakja [magyarok N.Z.], tehát etnográfiai szempontból is indokolt, hogy Hargita megyéhez tartozzon.
3. E térség lakosságának közös kultúrája, történelme és hagyományai vannak, amelyek évezredek óta közös szállal kötik össze Kézdivásárhely rajon településeivel.
4. Gazdasági szempontból, a vasút- és kommunikációs hálózattal együtt az említett Brassó megyéhez csatolandó községek Kovászna várossal és annak térségével alkotnak egy egészet. Mindannyian a múlt századtól kialakult fafeldolgozó ipari hálózat részei..."8
Etnikai tényező
Kovászna megye esetében a gazdasági tényezők mellett szerephez jutott az etnikai tényező is. A MAT 1960-as felszámolásának, a magyar etnikai tömb közigazgatási megbontásának emléke még eleven volt. A megyésítési tervezetek, viták csak fokozták a magyarok és románok közötti gyanakvást, feszültséget. Az egységes székely megye mellett érvelőket a helyi románok és a Brassó pártiak szeparatizmussal vádolták, a térség román ajkú lakossága inkább Brassó megyét választotta volna. A magyarok többsége számára pedig a Brassóhoz való csatolás terve nem jelentett mást, mint egy újabb kísérletet arra, hogy megosszák a székelységet, és hogy tovább folytatódjon a térség Brassó általi „kizsákmányolása." Egy korabeli jelentésből kitűnik, hogy pl. Zabola településen a népgyűlések során nagyon felfokozott volt a hangulat. „A viták során különböző kijelentések hangoztak el a résztvevők szájából. Egyes román lakosok több alkalommal is kifejezésre juttatták, hogy: ne engedjétek, Romániában élünk és ezek gúnyt űznek belőlünk [...] néhány magyar, főleg női, résztvevő pedig a következőket mondta: gúnyt űznek a magyarokból, ez a föld magyar föld, nem megyünk innen sehova."9
A háromszéki események híre hamar eljutott a legfelső pártvezetés szintjére. Utasításukra több, a terepet is jól ismerő központi küldött (Koppándi Sándor, Király Károly, Fazekas János, Vasile Patilineţ) próbálta meg feloldani a feszültséget. Fazekas így emlékszik vissza a történtekre: „Akkor nekem azok az információim voltak, hogy milyen súlyos hibákat követnek el, hogy több helyen három-négyszer is szavaznak, olyanokat visznek be szavazni, akik nem odavalósiak. Nekem volt egy jó emberem, egy Fábián Ernő nevezetű agrártitkár, agrármérnök, aki éjszaka áthozta az ojtozi szoroson a jegyzőkönyveket és az információkat, hogy mi történik Háromszéken."10 A pártvezetés számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a térség lakosságának nagy része és a helyi értelmiségiek egyértelműen nem óhajtják a Brassóhoz való csatolást. A közvélemény kérése, „nyomása" és a magasabb funkciójú pártaktivisták (Fazekas, Király) közbenjárása nyomán körvonalazódni kezdett egy kompromisszumos megoldás: a két vitatott rajonból létrehozandó új megye terve.
Országos szinten még három esetben alakult ki hasonló helyzet: Szilágy, Mehedinţi és Galaţi vonatkozásában. Galaţi esetében szintén egy ősi rivalizálás állt a háttérben Brăila városával.
Február 10-én egy KB jelentésben hivatalosan is megjelent, hogy Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely rajonból és néhány Csík rajoni településből létre fogják hozni Kovászna megyét.11 A hivatalos indoklás a következő volt: „Kovászna megyét azért hozzuk létre, mert a térségben együtt élő és dolgozó román, magyar és más nemzetiségű lakosok számos levélben és a központi bizottság javaslatait megvitató népgyűléseken is ezt kérték. Figyelembe vettük ugyanakkor e, hajdan egy megyét képező, térség települései és lakosai között levő hagyományos kapcsolatokat is [...] Kovászna megye létrehozása nagy politikai jelentőséggel bír, szocialista demokráciánk alapelveinek gyakorlatba ültetését bizonyítja."12 A KB-hoz befutó jelentések a pártvezetés döntésének kedvező fogadtatásáról számoltak be. Az új tervezet végső elfogadására (Szilágy, Mehedinţi megyék létrehozására, valamint Brăila és Galaţi szétválasztására) 1968. február 14-én került sor az RKP plenáris ülésén.13
(Következik: Csíkszereda versus Székelyudvarhely)
1. Fazekas János politikai pályafutása a hatvanas évek közepétől ívelt ismét fölfelé, KB-tag volt, és a Minisztertanács alelnöki tisztségét is betöltötte. Személyes hagyatékában több tucat kérés, levél is található, amelyekben székelyföldi értelmiségiek, káderek, lobbicsoportok kérnek közbenjárást ügyeik érdekében.
2. A két vitatott rajon vezetősége közötti ellentéteket erősíti meg Király Károly is a visszaemlékezéseiben. A Kézdi rajoni pártbizottság, Szász Domokos, Stemmer József, Németh József, Bede Gyula, Sylvester Lajos, Fábián Ernő, Benedek Géza a nagy székely megyei hívei voltak. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy rajoni pártbizottság, Sántha Károly első titkár vezetésével a Brassóhoz való tartozás mellett foglalt állást. Király: Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek. Nap Kiadó, Budapest, 1995. 22. o. Maga Fazekas János is megerősíti egy interjúban ezt az ellentétet. Sarány István-Szabó Katalin: Megyecsinálók. Státus Könyvkiadó Csíkszereda, 2001. 19–20. o.
3. ANIC, fond CC al PCR Secţia Organizatorică, dos. 4/1968, 20. f.
4. Interjú Czikó Árpáddal, Sylvester Lajossal és Fábián Ernővel. B. Kovács András: Szétszabdalt Székelyföld, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006.
5. Sütő András és Hajdú Győző levele Fazekas Jánoshoz. Politikatörténeti Intézet levéltára (PTIL), 917. fond, 8. doboz, 3. dosszié, 1–3. f.
6. Uo.
7. Uo. 10. doboz, 3. dosszié, 1-5. f. A levelet többek között Veress Dániel író, Berde Zoltán tanár, Valkó Ernő költő, Birtalan Ibolya és Cz. Enikő tanárok írták alá.
8. Uo.
9. Uo. 10. doboz, 5 dosszié. 1. f.
10. Interjú Fazekas Jánossal. Sarány-Szabó: Megyecsinálók...i.m. 18–19. o.
11. Fazekas visszaemlékezése szerint ő javasolta a Kovászna elnevezést. Sarány-Szabó: Megyecsinálók...i.m. 20. o. Írott forrást erre nem találtunk, az viszont tény, hogy a Hargita elnevezést ő javasolta. A párt az új megyék létrehozásakor bizonyos esetekben engedélyezte a régi nevek alkalmazását, más esetekben pedig valamely településről vagy szimbolikus domborzati formáról nevezték el.
12. ANIC, fond CC al PCR Secţia Organizatorică, dos. 4/1968, 132–134. f.
13. ANIC, fond. CC PCR Cancelarie, dos. 21/1968, 7. f.
(Novák Csaba Zoltán történész Székelyföldben megjelent tanulmánya alapján)
Csütörtökön kezdődik az első Magyar Világtalálkozó Balatonlellén
MTI, 2011. június 29.
Mintegy tízezer emberre számítanak a rendezők a Balatonlellén csütörtökön kezdődő I. Magyar Világtalálkozón, amelynek fő célja, hogy határokon átívelve teremtsen lehetőséget a magyar származású emberek kapcsolatteremtésére és a magyar értékek bemutatására.
A vasárnapig tartó rendezvénynek köszönhetően a település vonzáskörzetében többnyire teltházasak már a szálláshelyek - közölte Joó Géza, a rendezvény szóvivője szerdán az MTI-vel.
A négynapos rendezvény Balatonlelle 12 helyszínén - a helyi művelődési háztól kezdve a Balatonon ringó rendezvényhajóig - közel száz kulturális, szórakoztató és tudományos programmal várja majd a résztvevőket.
A nyitónapon megemlékeznek arról, hogy Magyarország átadja az európai uniós elnökséget Lengyelországnak. A Magyar-Lengyel Barátság Napjának is nevezett eseményen beszédet mond Fodor Lajos a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, és hivatalos a lengyel nagykövet, Roman Kowalski is.
A fesztivált konferenciák is színesítik. A Szent Miklós sétahajón Magyarsághíd címmel tartanak összejövetelt, a magyarság sorskérdéseit megvitatva. A Hotel Lellében műszaki és természettudományi konferenciát, a Hotel Lidóban egészségkonferenciát rendeznek, a Rádpusztai Szabadidős Centrumban pedig a hungarikumokról tartanak majd beszélgetést.
A fesztivál keretében megrendezett koncerteken a fellépők között lesz egyebek közt Pataki Attila, Kefír, Király Viktor, Szikora Róbert, Keresztes Ildikó és Demjén Ferenc is. A Szabadtéri Színházban a Csárdáskirálynő kerül színre, és a programkínálatot gasztronómiai bemutatók, bor- és pálinkakóstolók is tarkítják.
Arról egyelőre nincs adat, hogy hányan érkeznek külföldről, de számos országból érdeklődtek a rendezvény iránt - mondta Joó Géza. Több országban megtartották például a magyar származású lányok között a Magyarok Világszépe verseny elődöntőit, amelynek döntőjét a világtalálkozón rendezik meg szombaton. A szépségek magyaros jellegű alkalmi ruhában vagy világtalálkozós emblémával ellátott ajándék fürdőruhában, majd estélyiben állnak a zsűri elé - tette hozzá.
Vasárnap, a rendezvény utolsó napján tartják Balatonlelle-Rádpusztán az első Nemzeti Lovagtorna Bajnokság döntőjét, amely a 2012-es világbajnokság előválogatója is egyben.
A fesztiválon leleplezik Jakab György erdélyi származású szobrászművész Megmaradásunkért című, három méter magas szobrát Balatonlelle főterén. A tölgyfából készült, tojás formájú installáció talapzata alá helyezhetik el a világtalálkozó résztvevői egy-egy mondatos üzenetüket az utókornak, amelyeket a tervek szerint ötven év múlva vehetnek elő és olvashatnak el az utódok.
A rendezvény szervezését több tucatnyi külföldön működő magyar és hazai civil szervezet - köztük több hagyományápoló -, továbbá magánszemélyek végezték és végzik társadalmi munkában - közölte a szóvivő.
EU-elnökség - A Kárpát-medence borkultúrája mutatkozik be az Európai Parlamentben
MTI, 2011. június 29.
A Kárpát-medence borkultúrája mutatkozik be ezekben a napokban az Európai Parlament brüsszeli épületében; az esemény alatt a magyar agrárminiszter átadta a "borstafétát" lengyel kollégájának.
A Tőkés László EP-alelnök rendezte tárlaton és borkóstolón mind Fazekas Sándor, mind Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy az európai uniós soros elnökséget pénteken Magyarországtól átvevő Lengyelország rendezvényein is fognak magyar borokat kínálni.
A magyar vidékfejlesztési miniszter stafétaként egy palack bort nyújtott át a lengyel tárcavezetőnek. Mint mondta, ezzel jelképesen az elnökségi feladatokat is átadta Sawickinek. A lengyel kormánytag a palackot megköszönve az uniós agrárpolitika reformját jelölte meg elnöksége legfontosabb témájaként.
A rendezvényen elhangzott a közmondás is, miszerint "lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát".
A kiállításon, amelynek fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, a nagy magyar borvidékek mellett erdélyi, felvidéki és szerémségi borok is bemutatkoztak. A rendezvényen a kalotaszegi hagyományokat bemutató mérai Csűrös zenekar tartott bemutatót.
Fazekas Sándor beszédében hangoztatta, hogy a magyar történelmet végigkísérte a minőségi szőlőtermesztés és borkészítés. Mint mondta, a két népet is ezeréves történelmi szálak kötik össze, együttműködésük testvéri jellegű.
Sawicki hangoztatta, hogy mindkét nemzet folyamatosan a szabadságért harcolt Európában, és végül harc nélkül tudta megváltoztatni Európát.
Kiemelte, hogy választásuk azért is esett a magyar borokra, mert azok illenek legjobban a lengyel konyhához.
Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a történelem viharai súlyos károkat okoztak a közép- és kelet-európai társadalmakban. A kommunista irányításnak is katasztrofális hatásai voltak a borkészítésre - emelte ki.
Méltatta annak jelképes értékét, hogy idén az a két ország tölti be az uniós elnökséget, amelyek a múlt század végén kommunista uralom alól szabadultak fel. Emlékeztetett arra, hogy ezzel párhuzamosan az Európai Parlament elnöke is lengyel.
"A mai alkalom azt a meggyőződésünket erősíti, hogy a Kárpát-medencéből kiinduló magyar-lengyel borút egyike azon európai utaknak, amelyek önmagukon túlmutatva, remélt, közös jövendőnk, a béke, a szabadság és a felvirágzás irányába vezetnek"- fogalmazott Tőkés László.
EU-elnökség - Martonyi: Európa működik
MTI, 2011. június 27. - Kárpáti János
Martonyi János szerint az elmúlt félévben megmutatkozott, hogy Európa - ha néha lassan és döcögve is, de - működik, megfelelően képes reagálni a kihívásokra.
A külügyminiszter hétfőn Brüsszelben nemzetközi sajtóértekezleten összegezte a magyar EU-elnökség tapasztalatait és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az átfogó gazdasági csomag ügyében jelentős sikerek születtek, hiszen lezajlott az első "európai szemeszter", a tagállamok költségvetési terveinek uniós szintű egyeztetése.
"Az európai szemeszter működik, a gyakorlat megkezdődött" - fogalmazott a miniszter. Az uniós országok gazdaság- és pénzügyi politikájának jobb összehangolását célzó hat jogszabály tervezetéről szólva elmondta, hogy a csomag csaknem teljes egészében elkészült. Áttörésként értékelte az energiapolitika területén a magyar elnökség alatt született megállapodásokat.
A magyar elnökség elkönyvelhette azt is, hogy politikai döntés született a horvát EU-csatlakozási tárgyalások eredményes lezárásáról - emelte ki Martonyi János. A magyar elnökségnek e tekintetben még június utolsó napján is lesz feladata: akkor zárják majd le Brüsszelben miniszteri szinten az egyelőre nyitott három utolsó tárgyalási fejezetet. Ezt a múlt heti EU-csúcson született döntéssel szabták az elnökség feladatául. Martonyi János szerint ez a teendő már csupán technikai jellegű finomhangolásnak nevezhető.
Martonyi kitért arra is, hogy éppen ezen a napon nyitottak meg négy témafejezetet az Izlanddal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon, és e négyből kettőt - vitás pontok hiányában - rögtön le is zártak.
Az EU bővítésének kérdését a magyar külügyek irányítója a "befogadás" gyűjtőszóval jellemezhető magyar célkitűzések között helyezte el. További "befogadási" jellegű sikerként említette a romák társadalmi integrációját célzó uniós keretstratégia elfogadását, valamint a Duna-térség fejlesztésére vonatkozó stratégia jóváhagyását. Ez utóbbi ugyanis - jegyezte meg - nyolc uniós tagállam mellett hat, jelenleg EU-n kívüli országot is átfog.
Szintén a "befogadás" témaköréhez tartozik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet Romániával és a Bulgáriával történő kibővítésének az ügye. E tekintetben ugyan nem sikerült végigvinni a folyamatot, de a magyar elnökség végére azt kimondták a belügyminiszterek, hogy technikai értelemben mindkét ország eleget tett a csatlakozás előfeltételeinek. A tagországok szeptemberben térnek vissza a témára.
A miniszter utalt arra, hogy a magyar elnökségi időszakban több olyan nagy kihívás érte az uniót, mint az euroövezetben előállt helyzet, a fukusimai katasztrófa vagy éppenséggel az "arab tavasz" eseménysorozata. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy ő inkább lehetőséget lát az észak-afrikai változásokban, mint kihívást. Elismerte mindenesetre, hogy ezt a helyzetet is kezelnie kellett az uniónak. A migrációs problémakört illetően Martonyi János felhívta a figyelmet arra, hogy az unió döntött a külső határ védelmét segítő ügynökség, a Frontex megerősítéséről.
A sajtóértekezleten többen felvetettek olyan kérdéseket, amelyek sok figyelmet vontak el a magyar elnökség érdemi tevékenységéről: a médiatörvény és az új alkotmány ügyét. Martonyi János hangsúlyozta: a magyar kormányzat nem hagyta eltéríteni magát elnökségi feladataitól, és kizárólag a szolgálattal járó teendőkre összpontosított. Ami a felvetett ügyeket illeti, ezekkel kapcsolatban egyfelől emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény Brüsszel által kifogásolt pontjait Magyarország megváltoztatta. Másfelől idézett a Velencei Bizottságnak a magyar alkotmányról alkotott véleményéből, amely elismerte, hogy az alaptörvény a jogállamiság és az emberi jogok európai normáit követi.
Martonyi szerint ugyanakkor néhány kérdésben soha nem lesz teljes egyetértés, hiszen például van, akinek tetszik, van, akinek nem tetszik a keresztény gyökerek említése az alkotmányban.
A külügyminiszter elismerte: a magyar kormányzat kezdetben nem számolt azzal, hogy milyen nagy mértékben jelenhet meg a pártpolitikai szembenállás európai szinten is. Utalt az Európai Parlamentnek a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos állásfoglalására, ahol az EP-képviselők kifejezetten párthovatartozás alapján nyilvánítottak véleményt.
Martonyi János a sajtóértekezletet követően részt vett az Európai Parlamentben azon a kerekasztalvitán, amelynek résztvevői - Gál Kinga fideszes EP-képviselő kezdeményezésére - azt tekintették át, hogy mi újat hozhat az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára.
E vitán a külügyminiszter hangsúlyozta: Európa kreativitása a sokféleségben gyökerezik, ezért ezt a sokféleséget nem csupán megőrizni, hanem erősíteni is kell. Martonyi szerint a lényegről eltereli a figyelmet, amikor arról vitáznak, hogy a közösségek, illetve kisebbségek rendelkeznek-e kollektív jogokkal, vagy csupán egyéni jogosultságok összességéről van szó.
Szerinte ugyanis e kettő nem választható el élesen egymástól, bizonyos egyéni jogok csak közösségi közegben érvényesülhetnek.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a sokszínűség alapfeltétele a különböző identitások megőrzése, ehhez pedig meg kell találni a különböző identitásokat megjelenítő közösségeket.
A magyar elnökség - jegyezte meg Martonyi János - tudatában volt annak, hogy az uniónak kevés hatásköre van a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésében, az ilyen jogok biztosítását nem írja elő kötelező európai norma. Igaz, nem is tiltja - tette hozzá.
A kerekasztalvitán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egyebek közt azt szorgalmazta, hogy vezessenek be egységes uniós kisebbségvédelmi rendszert, uniós szinten támogassák a többség és kisebbség megegyezése alapján kialakítandó kulturális és területi autonómiákat.
Szegedi Csanád: Ne játsszák ki a magyar kártyát!
Népújság, 2011. június 29.
A nyugat-európai önrendelkezési modellt ajánlja a kormány figyelmébe
Szegedi Csanád EP-képviselő pénteken Marosvásárhelyen kijelentette: az Európai Unióban is nagy visszhangot kiváltó ügy, a romániai regionális átszervezés terve félő, hogy beárnyékolhatja Románia és Magyarország viszonyát.
„Ha nagyobb távlatból nézzük a regionális átszervezést, egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy nem az emberek mindennapi problémái közé tartozik, és meggyőződésünk, hogy a román kormány ezzel akarja elterelni a valós problémákról a figyelmet. Szinte egyértelműnek látszik, hogy ez a kérdésfelvetés már a jövő évi választások előszele, és ily módon provokációnak kell minősítenünk". Arra kérte a román kormányt és a politikai elitet, szakítsanak az eddigi hagyományokkal, és ne játsszák ki a magyar kártyát, mert az elmérgesítheti a románság és a magyarság jó viszonyát Erdélyben. Véleménye szerint a politikumnak inkább a mindennapi emberek problémáival kellene foglalkoznia. „Azt válaszolja meg akár együttesen a magyar és a román kormány, hogyan történhetett meg, hogy az elmúlt években, mióta az Európai Unió tagjai vagyunk, a közüzemi árak, a benzinár, az élelmiszerárak elérték az európai színvonalat, az adók százalékos értéke néha még a nyugat-európai szinteket is meghaladja, miközben az átlagfizetések lassan harmadik világbéli, afrikai szintre csökkennek. Telente emberek százai fagynak meg mind Romániában, mind Magyarországon, a nyugdíjasok nyomorognak, a diákok nem tudnak továbbtanulni, és gyerekek milliói éheznek nap mint nap mind Romániában, mind Magyarországon. Erre adjon választ a román kormány és ne etnikai feszültséget gerjesszen". Amennyiben mégis megtörténne a regionális átszervezés, a Jobbik azt szeretné, ha Székelyföld és Partium is külön régió lenne Románia területén belül. „Szeretnénk, ha a román kormány a nyugat-európai kormányokhoz hasonlóan támogatná az Európában is bevett jogi intézményeket, például a területi önrendelkezés intézményét" – jelentette ki.
Népújság: Azt mondta, hogy a 10 régiós megoldás megfelelő kompromisszumos megoldás lehetne a magyar állam számára is. Ha így fogalmaz, az beavatkozásnak számít egy másik ország belügyeibe.
Szegedi Csanád: Ez a Jobbik álláspontja, mi képviselnénk és fenntartanánk ezt az álláspontot a magyar parlamentben és a kormány előtt. A határon túli magyarság érdekképviselete miatt érintett a magyar állam ebben a kérdésben. Az új magyar alkotmány szerint minden magyar politikus felelősséget vállal a határon túli magyarságért s ebből fakadó kötelességünk is, hogy megszólaljunk ebben az ügyben. Azért tisztázzuk: ez nem valamiféle fenyegetőzés, beavatkozás, hanem szeretnénk, ha a Nyugat-Európában bevett modellek valósulnának meg Romániában is.
A politikus azért jött Székelyföldre, hogy ebben a kérdésben konzultációkat folytasson helyiekkel, egyeztessen civil szervezetekkel, hogy adott esetben milyen lépéseket lehet tenni az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban, a magyar országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban. A Népújság kérdésére, hogy meghívásra vagy saját kezdeményezésből jött-e, Szegedi Csanád elmondta, több szervezet, a Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom, a Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör, a Székely Pajzs Egyesület és a Maros megyei MPP meghívására érkezett. Marosvásárhelyről Székelyudvarhelyre, Kézdivásásárhelyre, Fenyédre, és Szatmárnémetibe látogatott.
Transindex, 2011. június 30.
Zsarolással vádolja az államfő az RMDSZ-t. Szerinte a szövetség politikai válság előidézésével fenyegetőzve akadályozta meg az ország közigazgatási reformját.
"Úgy gondolom, hogy nem korrekt hozzáállás egy kisebbségben levő koalíciós partner részéről az, hogy etnikai érdekek miatt akadályozza meg az ország fejlődését. A magyar kisebbség is része az ország lakosságának" - így Băsescu, aki szerint az RMDSZ azért gáncsoskodik, mert meg szeretne őrizni néhány megyei tanácsot, ahol többségben vannak politikusai.
"A zsarolásnak is vannak határai, a szövetségiek nem fenyegetőzhetnek a végtelenségig azzal, hogy politikai válságot idéznek elő, ha egy olyan reformra kerül sor, amely véleményem szerint csak használhat az országnak. Nem elfogadható, hogy a zsarolásuk miatt szenvedjen az ország lakosainak többsége" - mondta az államfő. Szerinte a közigazgatási reform felvetése nem volt elhamarkodott, hiszen több alkalommal is beszélt már erről a kormányfővel.
A szövetség vezetői június 27-én úgy döntöttek, hogy a közigazgatási reform elhalasztását kérik a kormánykoalícióban. (realitatea)
KISEBBSÉGI KOMPLEXITÁS - Egyelőre nem lesz kisebbségi törvény. Jobb így?
Transindex, 2011. június 30.
Csütörtökön lejár a tavaszi ülésszak, a meggyámbászott tervezet pedig a szakbizottságban vesztegel. Kelemen Hunor és Varga Attila nyilatkozott az Erdély FM-nek.
Nem lesz kisebbségi törvény egyelőre, annak ellenére, hogy elfogadása kormányzati prioritás, és az RMDSZ június 30-ig szerette volna megszavaztatni a jogszabályt. A határidő holnap lejár, így esély sincs arra, hogy a mostani parlamenti ülésszakban döntsenek róla.
A csúszás viszont még jól is jöhet, mivel a jelenlegi politikai közhangulat nem kedvez a jogszabálynak.
Magyarán nem szavaznák meg.
Az Erdély FM közéleti műsora, az Arcvonal az RMDSZ reakciójára volt kíváncsi.
"Ebben az időszakban nagyon nehezen tudtunk előre haladni a kisebbségi törvénnyel, ha előrehaladásnak lehet nevezni azt, hogy a parlamentben, a bizottságban néhány cikkelyt megvitattunk. A bizottságban valóban elkezdődött a munka, és a jelentés gyakorlatilag el is készülhetne a jövő hétre, de június 30-ra ebből nem lesz megszavazott törvény.
Akkor, amikor a protokollumot aláírtuk a kollégákkal, június 30-át, a tavaszi ülésszak végét jelöltük meg a kisebbségi törvény elfogadási határidejeként. Nyilván a politikai kontextus mindent fölülírhat, illetve sokmindent befolyásolhat.
Ebben a felturbózott magyarellenes hangulatban, ebben a mostani politikai viszonyban, ahol az ellenzék és a kormányoldal semmiben nem akar és nem tud közös nevezőre jutni, nehezen látom azt megvalósíthatónak, hogy június 30-án egy olyan kisebbségi törvénnyel álljunk elő, amely megfelel az elvárásainknak.
De azt igenis kötelességünknek tartom, hogy továbblépjünk, hogy továbbvigyük ezt a kisebbségi törvényt, keressük a partnereket, párbeszédet folytassunk, érveljünk és alakítsuk ki azt a politikai helyzetet, amikor a kisebbségi törvényt el lehet fogadni.
Nekünk most, ebben a pillanatban, nem egy kétnyelvű táblát, nem is egy kétnyelvű feliratot, mégcsak nemis a nyelvhasználatot, hanem
az elmúlt 21 esztendőben elért eredményeinket
kell mindenestül megvédenünk" - mondta el az Arcvonalnak az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Varga Attila, a képviselőház emberjogi bizottságának tagja szerint jelenleg nem is menne át a kisebbségi törvény a parlamenten. "Az emberjogi bizottság tagjaként részese vagyok annak a vitának, ami a kisebbségi törvény körül közvetlenül is zajlik ezekben a napokban is. A konklúziók: az elmúlt napok, hetek tapasztalata azt mutatja, hogy a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan kialakítható egy közel kétharmados többség. Sajnos nem mellette, hanem ellene, ami nyilván a mi pozíciónkat is meghatározza" - fogalmazott.
Kelemen Hunor azt mondta a szombati SZKT-n, hogy újra kell kezdeni az egyeztetéseket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény valóban a magyarság érdekeit szolgálja, és megteremtse a kulturális autonómia kereteit. Ezért inkább halasztódjon a törvény elfogadása, semmint egy olyan törvényt szavazzanak meg, amely hiányos - mondta el a szövetség elnöke.
Az RMDSZ korábban a koalícióban maradás feltételeként szabta meg a kisebbségi törvény elfogadását még ebben a parlamenti ülésszakban. Varga Attila képviselő szerint viszont ha kilép a kormányból az RMDSZ, mert nem sikerült végigvinni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, akkor az nem jelenti azt, hogy majd az ellenzékkel meg lehet ezt valósítani.
"Ha mi kilépünk a kormányból azért, mert a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nem találunk jelenleg olyan romániai parlamenti partnert, amelyik ezt támogatná. Tehát nem logikus vagy nem ésszerű a kilépés. Akkor lenne ez ésszerű, ha úgy lépnénk ki, hogy partnerek lennének körülöttünk, akik támogatják majd a kisebbségi törvény megszavazását. Szívem szerint én kilépnék, de eszem szerint tudom, hogy csak egy gazdasági és politikai válságot mélyítenénk el, miközben kisebbségi törvény nem lenne. Tehát eszem szerint én is amellett vagyok, hogy most,
ebben a pillanatban nincs hova kilépni"
- fogalmazott Varga. Annak ellenére, hogy Teodor Baconschi külügyminiszter nemrég még azt hangoztatta, a kisebbségi törvény elfogadása a koalíció legfontosabb céljai között van, a képviselőház emberjogi bizottságában olyan módosításokat is jóváhagytak, melyek hátrányosan érintik a magyar közösséget, és nem csupán az ellenzéki pártok képviselői szavaztak ezekre a módosításokra. Ráadásul a törvény vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, tudtuk meg Varga Attilától.
A képviselő beszámolt az Erdély FM-nek: "Politikai partnerünk, a PDL segítségével elölről kezdtük a vitát, de olyan módon, hogy módosultak bizonyos cikkelyek, amelyek szerintem már most elfogadhatatlanná teszik számunkra így a kisebbségi törvényt, és vannak függőben lévő kérdések."
Varga elmondta: "A partnereink nem akarnak már hallani az autonómiáról, magát a szót, a kifejezést sem akarják, és nem is merek rákérdezni, hogy a tartalmát értelmezik-e valamilyen módon vagy sem. Azt is kifejtették, hogy döntési kompetenciát nem hajlandóak biztosítani valamilyen autonómia-tanácsnak, és ha ezt nem teszik meg, akkor értelmetlen az egész jogszabály ezen része.
Nagyon veszélyes, hogy az elnök is, mások is elmondták, nem tudnak egyetérteni azzal, hogy vétójoga legyen a kisebbségügyi szervezetnek vagy valamilyen tanácsnak például akkor, ha egy kisebbségi iskola megszűnéséről van szó, mert hogy hozható az állam olyan helyzetbe, hogy ne tehessen meg bármit?
Ennél is súlyosabbnak vélem azt, hogy egyszerűen törölték azt az egyértelmű rendelkezést a törvénytervezetből, amely azt mondja ki, hogy normatív illetve közigazgatási eszközökkel nem változtatható meg az etnikai arány. Ugyanennek a cikkelynek a következő bekezdését, amely azt mondja ki, hogy nem módosíthatóak a közigazgatási határok úgy, hogy sérüljenek az etnikai arányok, módosították. A tiltást pozitív módon fogalmazták meg, hogy az állam megteheti, csak nem csorbulhatnak a jogok. Nyilván teljesen másról van szó, hiszen itt
a jog maga a meglévő etnikai arány.
Tehát nem állunk jól a vitában. Ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy erőnket arra kelljen összpontosítsuk, hogy kivédjünk egy olyan döntést, amellyel netán megszavaznak egy olyan kisebbségi törvényt, amellyel nem tudunk egyetérteni."
A képviselő nem zárja ki, hogy júliusban egy rendkívüli parlamenti ülésszakon a kormány felelősségvállalással fogadja el a kisebbségi törvényt. Ugyanakkor nem sok esélyt lát arra, hogy ebben a formában megszavazzák a jogszabályt.
Napirenden az egymillió aláírás (kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés)
Háromszék, 2011. június 30.
Az Európai Parlament több képviselőjével találkozott tegnap délben Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetősége. A FUEN intenzívebbé szeretné tenni kapcsolatait az EU fővárosában, főként az Európai Parlamentben, ezért a munkaebéddel egybekötött szemináriumon Hans Dietrich Hansen, a FUEN elnöke és Jan Diedrichsen, a szervezet igazgatója az európai kisebbségvédelem szempontjából fontos témákat vetett fel.
A rendezvény meghívott előadójaként Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője a kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésről beszélt. A FUEN júniusi ausztriai kongresszusa az RMDSZ javaslatára egyhangúan úgy döntött, hogy a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezetként kezdeményezőként lép fel a Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogi eszköz – egymillió európai állampolgár által támogatott indítvány – hasznosításában.
A szemináriumon Winkler Gyula utalt arra, hogy a FUEN-kongresszus óta eltelt időben a magyar közösségeken kívül több európai kisebbségi szervezet és EP-képviselő támogatta a kisebbségi kezdeményezés gondolatát. Az RMDSZ képviselője javasolta, hogy az őszi ülésszakban kezdődjön el a szakértői munka a kezdeményezés konkrét tartalmáról és az aláírásgyűjtés stratégiai kérdéseiről. Esélyeikkel kapcsolatban Winkler Gyula úgy fogalmazott: "az EU-ban a kisebbségi kérdés érzékeny témának számít, de mi nem adhatjuk fel erőfeszítéseinket". Sógor Csaba, az RMDSZ másik EP-képviselője a romániai közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európában még gyenge a demokrácia, kisebbségi vonatkozásban pedig egyelőre lehetetlen jogbiztonságról beszélni.
Vádemelés a gyulafehérvári rektor bántalmazói ellen
Krónika, 2011. június 30. - Rostás Szabolcs
Többek között diszkriminációra való felbujtás miatt emelt vádat tegnap a Fehér megyei törvényszéki ügyészség Oláh Zoltán, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának bántalmazói ellen. Ezzel a nyomozó hatóság gyakorlatilag elismerte, amit a másfél héttel ezelőtt történt incidens kapcsán bukaresti politikusok mindvégig cáfolni próbáltak, mégpedig hogy a teológia rektorát nemzetisége miatt verték meg.
A négy román férfi ellen közrendháborítás és erőszakos bűncselekmény miatt is vádat emeltek.
A nyomozati anyagból kiderül: a négy, erős alkoholbefolyásoltság alatt álló férfi egy „spontán botrány" nyomán inzultálta a Béke utca lakóit, miközben magyarellenes, „Ki a magyarokkal az országból!" jelszavakat skandáltak. Adela Corodeanu ügyészségi szóvivő az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a hátrányos megkülönböztetésre való felbujtáson kívül – amelyért a vádlottak hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphatnak – a négy elkövető ellen rongálás, a közerkölcs és a közrend megsértése és csendháborítás miatt is vádat emeltek. Közülük három vádlott ellen ugyanakkor a vád jogi besorolását kiterjesztették az erőszakos bűncselekményre is.
Kiderült egyébként, hogy az elkövetők egyike hivatásos katona, a román hadsereg szerződéses viszonyban álló alkalmazottja. Különben a vádlottakat nem helyezték előzetes letartóztatásba, az ügyészség mindössze megtiltotta számukra, hogy a következő 30 napban elhagyják az országot. Mint arról beszámoltunk, június 19-ére virradóra a román fiatalok baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók az intézet egyik alkalmazottjának a férjét is leütötték, aki a rektor segítségére akart sietni. A bántalmazottak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek a bántalmazás során. Emlékezetes, a magyar külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. A román külügy ugyanakkor az incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezetét „nem megfelelőnek" tartotta. Traian Băsescu államfő ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet magyarellenességről beszélni az ügyben, szerinte a támadóknak fogalmuk nem volt, hogy az áldozatok magyarok.
Marosvásárhely: Smaranda Enache indul a polgármesteri tisztségért
Krónika, 2011. június 30.- Szucher Ervin
Semmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. „Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az őt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerűen politikai infantilizmusra vall" – utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelőtt bejelentette indulási szándékát.
Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendő pártja egy román nemzetiségű jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyről, aki 1990-től errefelé, számos magyar politikust megszégyenítő módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. „Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyőzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert" – jelentette ki a Krónikának Kincses Előd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különböző, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat.
„Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel" – adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tűnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. „A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó" – szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és főként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövő évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi „a mostani politikai infantilizmusát", és belátja, hogy az ő személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére.
„Évekkel ezelőtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. Én nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind művelődési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere" – vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök.
Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. „Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstől teljesen eltérő vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szőni" – fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépő Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fővárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlődő Nagyszebent.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni.
A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodni
Népújság, 2011. június 30. - Mózes Edith
Elhibázott szembeállítani a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintű együttműködéssel
A Székely Nemzeti Tanács szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, azonban úgy kell megtenni, hogy közben ne sérüljenek azok a nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia az elmúlt évek során tett, és ne sérüljenek a demokrácia alapelvei – nyilatkozta sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Azok a tervek, amelyeket Románia kormánya előterjesztett, és a jelenlegi fejlesztési régiókat akarja közigazgatási egységekké alakítani, nem felelnek meg ezeknek az alapvető elveknek, megszegik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sértik a demokrácia alapelveit. A hét végén levélben kérték az SZKT-t, ne hozzanak olyan döntést, amely a közösséget hátrányosan érinti. Az SZNT szerint valóban nem hoztak olyan döntést, amely ártana. „Tehát ez a minimum: nem ártani. Persze, ez így önmagában kevés, ennél többet kell tenni". Azt is elhibázottnak tartják, hogy az RMDSZ-vezetők szembeállítják a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintű együttműködéssel, és egymást kizáró aktusként jelenítik meg a bukaresti politizálást a brüsszeli politizálással, mondta Izsák Balázs.
Véleménye szerint a kormány által javasolt felosztás nem egyszerű politikai lépés, történelmi léptékű döntés. A székelységnek a saját szülőföldjén történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, akár székely székeknek, akár vármegyéknek nevezték őket. Mélyen antidemokratikus, hallatlanul magyarellenes, kisebbségellenes lépésnek nevezte a hatalom mostani szándékát.
Kérdezzék meg a lakosságot!
Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet, hogy még a kommunista diktatúra idején is létezett autonómia: a Magyar Autonóm Tartomány, amelyet 1952-ben hoztak létre, majd 1960-ban, azzal a szándékkal, hogy megbomoljon az etnikai arány, ezt a tartományt kissé átszervezték, Háromszék egy részét Brassó megyéhez, a Mezőséget pedig Maros megyéhez csatolták, de még mindig Maros Magyar Autonóm Tartományról beszélhettünk abban az időben.
Kijelentette: az SZNT ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási határokat úgy húzzák meg Romániában, hogy a lakosságot előbb kérdezzék meg ebben az ügyben, vagyis helyi referendumokat szorgalmaz, ezek mellett szólnak a nemzetközi ajánlások és konvenciók, és ezt ajánlja az államelnök által létrehozott Stanomir-bizottság is mint járható utat. Az SZNT szerint ha ténylegesen érvényesülne a közakarat, akkor a leendő Székelyföldnek egyértelműen része maradhatna Marosszék is.
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható
Az SZKT-hoz intézett nyílt levélben az SZNT kijelenti: „Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell".
Emlékeztette a testületet, hogy Maros megyének csak egy része, az egy tömbben élő székely-magyar közösség által lakott Marosszék tartozik Székelyföldhöz. Az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó törvénytervezetében javasolt, Maros, Kovászna és Hargita megyéből álló régió lakosságának már a 2002-es népszámlálási adatok szerint is mindössze 57,3%-a volt magyar nemzetiségű, és a magyar népesség kor szerinti megoszlását figyelembe véve elmondható, hogy ez folyamatosan csökkenni fog a jövőben.
Felhívta a figyelmet, hogy Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie, lehetőséget teremtve a helyi önkormányzatoknak a szabad társulásokra, és ezeket a helyi közösségek szabad akaratából létrejött társulásokat kell közigazgatási régiókként elismerni, amint azt a Románia alkotmányos és közigazgatási reformját előkészítő, Ioan Stanomir által vezetett bizottság is javasolja. Ennek szellemében haladéktalanul meg kell kezdeni a székely önkormányzatok szabad társulását, hogy ezáltal jöjjön létre a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió.
Mi a valódi helyzet Dél-Tirolban?
Új Magyar Szó, 2011. június 30 - Ambrus Attila
Akkor sürgősen más példa után kell nézni, mert ki tudja, lesz-e még számunkra kedvező ajánlat.
Csapdahelyzetbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a székelyföldi magyarság. Az államfő, Traian Băsescu két ajándékcsomagot is felkínált – egyiket ugyan nem ő, hanem bizalmasa, Brassó polgármestere ajánlotta –, s ez volt a legtöbb, amit román államfő felkínálhat(ott), a székelyföldi magyaroknak azonban ez kevés.
Csapdahelyzetbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a székelyföldi magyarság. Az államfő, Traian Băsescu két ajándékcsomagot is felkínált – egyiket ugyan nem ő, hanem bizalmasa, Brassó polgármestere ajánlotta –, s ez volt a legtöbb, amit román államfő felkínálhat(ott), a székelyföldi magyaroknak azonban ez kevés.
Traian Băsescu néhány hete vetette fel Románia területi átszervezésének gondolatát, és azonnal javaslatot is tett a kormánynak, nyolc megamegyére. Székelyföld a központi fekvésű Brassó megyének lett volna a része. Az RMDSZ nem fogadhatta el ezt a területi újrafelosztást, hiszen a székelyföldi (Kovászna, Hargita és Maros megyei) magyarok kisebbségbe kerültek volna; az új megyehatáron belül csak Brassó megyében annyi román él, mint a három székely megyében magyar, s a vidék része lett volna Szeben és Fehér megye is, amelyek lakosságának 95 százaléka román.
Az RMDSZ szavazata nélkül azonban ma semmit sem lehet elfogadni a romániai törvényhozásban, így az államfő két másik javaslatot is tett. Az első javaslatot Brassó polgármestere, George Scripcaru vetette fel: alakuljon egy óriásmegye a mai Brassó, Kovászna és Hargita megyék területén. A másikat maga az elnök: a nyolc megamegye mellett Kovászna és Hargita megye külön-külön létezzen tovább. Traian Băsescu azonban határozottan ellenzi, hogy Kovászna és Hargita megye egyetlen területi közigazgatási egységet alkosson, tehát egyesüljön.
Az első javaslat ésszerűsége mellett nem én, a brassói érvelek, hiszen nyilvánvaló, hogy az ötvenezer barcasági magyarnak előnyére válna, ha olyan megyében élne, ahol további 430 ezer magyar van. Vannak néhányan Kovászna és Hargita megyében is, akik név nélkül ugyan, de úgy nyilatkoznak, hogy az Erdélyben sokat emlegetett dél-tiroli modell megvalósíthatóvá válna.
Trentino–Alto Adige tartomány ugyan olasz többségű (román többségű lenne Brassó tartomány is), amelyen belül azonban Bolzano–Bozen megye német többségű (ez lehetne mondjuk HarKov járás). Brassó polgármestere, George Scripcaru egyébként nyilvánosan kijelentette, hogy Székelyföld létezik, s ez nem jelent semmilyen problémát, úgy, ahogy a hasonló európai vidékek (Dél-Tirol, Katalónia) léte sem jelent senkinek gondot, ellenkezőleg, lehetőséget nyújtanak a helyi turizmus, gazdaság fejlesztésére.
A gond azonban Maros megye, amely kimaradna e tartományból, s az RMDSZ szavazóinak kemény magvát jelentő Maros megyei magyarok elárulva érezhetnék magukat. Ugyanez a gond a két székely mikromegyés változattal, ez esetben Brassóhoz, Szebenhez és Fehérhez csatolnák Maros megyét. A Brassó–Székelyföld tartomány esetén Marosvásárhely megyeközpont lehetne. Elégedetlenek e megoldással a partiumi magyarok is, ők is különleges státust követelnek Bihar, Szatmár és Szilágy megyéknek.
Az államfő azonban csak a két mérgezett ajándékot kínálta föl. Ez a legtöbb, amit valaha is remélhetett az erdélyi magyarság, amely azonban ma úgy látja, ez kevés.
Az RMDSZ csapdahelyzetben volt: ha elfogadja az ajánlatot, a választók haragja elsöpörheti (a Kovászna és Hargita megyeiek is ragaszkodnak marosi véreikhez), ha elszalasztja, hamarosan nem kap ilyen kecsegtető ajánlatot.
Szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntött. Elsöprő többsége elfogadhatatlannak tartotta a két javaslatot. Az SZKT elutasította az elnök javaslatát azzal az ajánlással, hogy a közigazgatási átszervezését halasszák őszre.
Addig érdemes lenne vitát nyitni a Brassó– Székelyföld illetve Trentino–Bozen párhuzamról, annak elfogadhatóságáról, előnyeiről, hátrányairól. Mérlegelni kell, s ha könnyűnek találtatik, akkor más ideális modellt kell választania az erdélyi magyarságnak, nem a dél-tirolit, mert akkor arról ki is derült, hogy elfogadhatatlan. S az is, hogy tévedett mindenki Erdélyben, aki a kisebbségi jogérvényesítés csimborasszójaként tekint az olaszhoni autonómiára.
Akkor sürgősen más példa után kell nézni, mert ki tudja, lesz-e még számunkra valamelyest is kedvező ajánlat, vagy a hatalom birtokában a többség törvényesen ellenünk dönt – s ettől nem védhet meg sem Brüsszel, sem Budapest.
Borboly az MPP-nek: most dolgozni kell, nem gyűlésezni
Új Magyar Szó, 2011. június 30.
Közös Kovászna és Hargita megyei önkormányzati tanácsülés és kerekasztal megszervezését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt. Nagy András, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy mindkét székely megyében elkezdték a tárgyalásokat a megyei tanácsok elnökeivel Tamás Sándorral és Borboly Csabával, hogy a közeljövőben megszervezzék a két megye önkormányzatának együttes ülését, és utána egy kerekasztal beszélgetést az MPP és RMDSZ képviselőivel.
Közös Kovászna és Hargita megyei önkormányzati tanácsülés és kerekasztal megszervezését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt. Nagy András, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy mindkét székely megyében elkezdték a tárgyalásokat a megyei tanácsok elnökeivel Tamás Sándorral és Borboly Csabával, hogy a közeljövőben megszervezzék a két megye önkormányzatának együttes ülését, és utána egy kerekasztal beszélgetést az MPP és RMDSZ képviselőivel.
Nagy András szerint „ez jelzés értékű lehetne, azt mutatná, hogy képesek vagyunk összefogni és megegyezni egy nemzeti minimumban, amiből semmilyen körülmények között nem alkuszunk". Az MPP-sek már múlt héten össze szerették volna hívni a magyar szervezeteket, hogy a régióátszervezés ügyében közös álláspontot alakítsanak ki. Nagy András szerint az RMDSZ jó döntést hozott, amikor nem fogadta el az államfő régióátszervezési javaslatát.
A polgári párti politikus szerint a régióátszervezés szeptemberig ugyan visszakerült a fiókba, de addig is ki kell alakítani a közös álláspontot az ügyben. Nagy András hozzátette: a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok közös ülésén arról is kellene tárgyalni, hogy hogyan látják Székelyföld gazdasági, turisztikai, kulturális fellendülését. „A következő időszakban ugyanis fontos lesz azt bebizonyítani, hogy képesek leszünk Székelyföldet gazdaságilag az országos átlag fölé emelni", fejtette ki Nagy András.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök lapunk érdeklődésére leszögezte: az MPP képviselői nem keresték őt meg ebben a témában, de a közös tanácsülés megszervezéséről már régen döntöttek a két megyei önkormányzat RMDSZ-frakciói.
„Ezt az ülést azonban megfelelően elő kell készíteni, hogy olyan döntések szülessenek rajta, amelyek már másnap éreztetik hatásukat. Székelyföld többet érdemel, mint hogy a sajtónyilvánosság előtt politikai showt szervezzünk" – mondta Borboly Csaba. Hozzátette: most dolgozni kell nem gyűlésezni. „Az MPP által felvetett témák már mind napirenden vannak, és a polgári párti tanácstagoknak nincs más dolguk, mint azokat megszavazni" – mondta Borboly, aki szerint a Hargita megyei MPP-s tanácstagok egy része korábban nem támogatta ezeket a projekteket.
|
