Időközi választást sürget az EMNP
Krónika, 2012. január 20.

Több aktuálpolitikai kérdést, például az egészségügyi reform ürügyén kialakult belpolitikai helyzetet, az újra a köztudatba hozott etnikai arányosság elvének témáját, illetve az európai polgári kezdeményezés adta lehetőségek kihasználását tűzte napirendre nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke és Zatykó Gyula régióelnök.

Zatykó kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszékhez kinevezett Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő távozása után közel negyvenezer erdélyi magyar maradt képviselet nélkül, ennek ellenére a határidő lejárta után sem írtak ki időközi választást a Bihar megyei 2-es számú választási körzetben. A régióelnök emlékeztetett: a néppárt annak idején kezdeményezte, hogy közös jelöltet indítsanak a megüresedett tisztségre, azonban az RMDSZ vezetősége még csak válaszra sem méltatta megkeresésüket.

Súlyos mulasztásos törvénysértést követett el a kormány azzal, hogy a január 15-i határidő leteltével sem írta ki az időközi választást, fűzte hozzá az elhangzottakhoz Toró T. Tibor.

„Bár az országos tüntetéssorozatot mesterségesen gerjesztik, az mégiscsak az állampolgárok általános elégedetlenségéből fakad” – fejtette ki Toró, aki szerint méltánytalan, hogy leállt az egészségügyi törvényről szóló közvita, és ezáltal ismételten elodázzák a nagyon is szükséges reformot. A megbízott pártelnök elmondta, nem lepte meg, hogy a legtöbben az etnikai arányosság elvének bevezetése ellen foglalnak állást, viszont szerinte már azért is érdemes volt ismételten felvetni az ötletet, mert egyes román politikusok érdemben foglalkoztak vele. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ „zsigerből és buta érvekre alapozva” elutasította a kezdeményezést.

Toró arról is beszélt, hogy a Lisszaboni szerződés által lehetővé vált az európai polgári kezdeményezés lehetőségével élni, ami új lendületet adhat a Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeknek. Mivel az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, és a különböző kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik egymást, ezért szerinte szoros együttműködésre lenne szükség a közös célok sikerre vitele érdekében.


Breaking: az EMNP is felébredt
manna.ro, 2012. január 20.

A tüntetések hetedik napján reagált a romániai belpolitikai válságra Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke és Zatykó Gyula, régióelnök.

A csütörtöki sajtótájékoztatón kiderült, hogy az RMDSZ a kormány csendestársa, hogy a tiltakozásokat manipulálják, jön az EMNP kongresszus, valamint sokba kerül a Dacia regisztráció.

Zatykó Gyula azzal a megállapítással indította a sajtóértekezletet, hogy az Állami Számvevőszék élére kinevezett Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő távozása után negyvenezer erdélyi magyar maradt képviselet nélkül, ennek ellenére, a határidő lejárta után sem írtak ki időközi választást a Bihar megyei 2-es számú választási körzetben.

A régióelnök arra is emlékeztette az újságírókat, hogy a Néppárt annak idején kezdeményezte azt, hogy közös jelöltet indítsanak a megüresedett tisztégre, azonban az RMDSZ vezetősége még csak válaszra sem méltatta megkeresésüket.

Súlyos mulasztásos törvénysértést követett el a kormány

azzal, hogy a január 15-i határidő leteltével sem írta ki az időközi választást, fűzte hozzá az elhangzottakhoz Toró T. Tibor, aki szerint ennek stratégiai okai lehetnek.

„Az a minimum elvárásunk egy kormánnyal szemben, hogy tartsa be a törvényt. Jó, ha a választópolgárok szembesülnek azzal, hogy a kormány – amelynek az RMDSZ is tagja – mindenféle stratégiai okokból képes törvényt szegni. Vagy csak egyszerűen nem szeretne szembesülni azzal, hogy támogatottsága megroggyant” – hangzott el.

Az egészségügyi reform kapcsán a Néppárt megbízott elnöke kifejtette, hogy, bár az országos tüntetés-sorozatot mesterségesen gerjesztik, ez mégiscsak az állampolgárok általános elégedetlenségéből fakad.

Az államelnök különbizottsága által kidolgozott törvénytervezet beterjesztésében a hagyományosan RMDSZ-es kézben lévő egészségügyi tárca számára csak „csendestársi” szerep jutott. Ugyanilyen szolgai módon viszonyult a jelenlegi tárcavezető a közvitára bocsájtott törvény visszavonását kérő államelnöki állásponthoz, hangsúlyozta Toró. Véleménye szerint méltánytalan az, hogy leállt a közvita és ezáltal ismételten elodázzák a nagyon is szükséges egészségügyi reformot.

A magyarság parlamenti képviseleti monopóliumának birtokában, az RMDSZ-nek mindent el kellett volna követnie a reform sikere érdekében, ehelyett azonban a szövetség minisztere visszavonta az egész törvénytervezetet - hangzott el tegnap.

Az EMNP állásfoglalása szerint, az ilyen elhibázott kormányzati szerepvállalásnak az ódiuma nem csak az RMDSZ, hanem az egész magyar közösségre száll. Ennek tükrében egy-két kórház korszerűsítéséért nem érdemes felvállalni ezt a szerepet, hiszen az egész erdélyi magyar közösség becsülete a tét, mutatott rá Toró.

Zatykó Gyula az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régióelnöke ezt követően a február 25-i Országos Küldöttgyűlés előkészítéséről szólt. A Néppártnak jövő hónap közepéig regionális szinten minimum negyven helyi szervezetet fog létrehozni. Mindeddig 17 helyi szervezetet sikerült megalapítani, de a jövőben állítólag felgyorsulnak az események.
A régióelnök elárulta azt is, hogy elsősorban azokra a településekre összpontosít, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. A Partiumban hat megyei szervezetet hoznak majd létre. Toró T. Tibor néhány országos adattal egészítette ki az elhangzottakat, így például megtudhattuk, hogy összesen 130 területi, és 12 megyei szervezet megalapítását tűzték ki célul.

A sajtótájékoztató következő témája az etnikai arányosság elvének kérdése volt, mely az EMNP szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Tőkés Lászlónak Traian Băsescu román államfőhöz címzett levele után került újra a köztudatba.

Végre sikerült elérni a román sajtó és politikum ingerküszöbét - adott hangot örömének Toró, állítását pedig a sajtóban megjelent cikkek egész sorával támasztotta alá. A megbízott pártelnök elmondta, hogy nem lepte meg az, hogy a legtöbben az etnikai arányosság ellen vannak, viszont véleménye szerint már azért is érdemes volt ismételten felvetni az ötletet, mert egyes politikusok érdemben foglalkoztak vele.

Például Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője, javasolta a parlamenti bejutási küszöb elérését. Toró pozitívan értékelte az RMDSZ választási szakértőjének, Márton Árpádnak a hozzáállását, aki érdemben szólt hozzá a vitához: szerinte a listás választási rendszerben alkalmazható a politikai arányosság elve. Azonban Toró úgy gondolja, hogy az elképzelés egyéni választókerületes rendszerben is megvalósítható, csak politikai döntés kell hozzá.

„Én azt hiszem, hogy egy hosszú távú reform része lehet az etnikai arányosság elvére épülő választási reform, mely az erdélyi autonómiának lehet a választási rendszerben megjelenő intézménye” – hangsúlyozta a politikus és sajnálatosnak nevezte azt, hogy az RMDSZ „zsigerből és bugyuta érvekre alapozva” elutasította a kezdeményezést.
Toró T. Tibor végezetül arról beszélt, hogy a Lisszaboni Szerződés által lehetővé vált az európai polgári kezdeményezés lehetőségével élni, ami új lendületet adhat a Kárpát-medencei autonómia-küzdelmeinknek.

Mivel az "őshonos nemzeti közösségek" önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel és a különböző kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik egymást, ezért egy szoros együttműködésre lenne szükség a közös célok sikerre vitele érdekében.

Az egyeztetések legalkalmasabb fóruma a Kárpát-medencei Autonómia Tanács az EMNP szerint, amelyet Tőkés László kezdeményezésére újból összehívhatnak a közeljövőben, közölte a Néppárt megbízott elnöke. Hangsúlyozta: „a polgári kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírás, illetve nemzetközi összefogás követelményét szem előtt tartva saját széthúzásunkkal lehetséges külföldi szövetségeseinket nem volna szabad magunktól elriasztanunk”.

A sajtótájékoztató utolsó részében Zatykó Gyula a gépjárművek regisztrációs adójának kérdését ajánlotta az újságírók figyelmébe. A megbukott magyarországi mintát követő romániai jogszabályozás egy kalap alá veszi a külföldről behozott gépjárműveket a 2007 előtt regisztráltakkal, aminek következtében ellehetetlenítik az öregebb autók eladását.
Példaként megemlítette, hogy a módosított regisztrációs adónak köszönhetően egy 1310-es típusú Dacia bejegyzése mintegy 13 ezer lejre rúg, míg egy Dacia Logané 11 ezer 500 lejre. A régióelnök erkölcstelennek tartja azt, hogy a kormány ilyen úton jut mintegy 700 millió lejnyi „kamatmentes hitelre”.


Harminc helyi szervezetet alapított eddig az új romániai magyar párt
mti, 2012. január 20.

Jelezte: a következő időszakban a szervezetalapítási folyamat felgyorsul, hiszen február közepéig százharminc települési szervezet megalakítását tervezik. Eddig főleg városi szervezeteket hoztak létre Erdély különböző régióinak központjában. Az új politikai alakulat tizenkét megyei szervezet megalapítását tervezi, ezek február közepéig alakulnak meg, és megválasztják azt a 350 küldöttet, aki részt vesz a párt február 25-ére tervezett csíkszeredai alakuló kongresszusán. Toró szerint főleg a szórványban lesznek olyan megyék, ahol egy települési szervezet látja el a megyei szervezet feladatait is, de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szilágy, Bihar és Szatmár megyékben több tucatnyi települési szervezet tartozik majd egy megyei szervezethez. Hangsúlyozta, hogy Székelyföldön lesznek széki egyeztető tanácsok is, hiszen ott figyelembe veszik a régió hagyományos történelmi felépítését. A politikus beszámolt arról is, hogy nem mondanak le az etnikai arányosság elvének a romániai választási rendszerbe való beépítéséről annak ellenére, hogy a román pártok ezt elutasították. Mint ismeretes, az EMNP azt szeretné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek számára számarányuknak megfelelően különítsenek el hivatalból mandátumokat, amelyekért egy-egy adott kisebbség politikai szervezetei küzdenének meg egymással anélkül, hogy ezáltal veszélyeztetnék saját nemzeti közösségük parlamenti képviseletét. Toró szerint elsősorban a magyar szervezeteknek kellene egyezségre jutniuk ebben a kérdésben, de egyelőre csak a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) fogadta nyitottan az EMNP javaslatát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői elutasították azt, ennek ellenére a néppártiak szakmai vitát fognak kezdeményezni a szövetség egyes politikusaival. Toró szerint egyes román politikusok nem zárkóznak el attól sem, hogy a romániai magyarság esetében esetleg töröljék a parlamenti küszöböt. Ezáltal a magyarság politikai szervezetei az általuk elért szavazataránynak megfelelő mandátumszámot kapnák meg a törvényhozó testületben függetlenül attól, hogy elérték-e vagy sem az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Toró szerint a küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatot az RMDSZ-nek is képviselnie kellene a román kormánykoalícióban.

 

Ülésezett a Szövetségi Állandó Tanács
RMDSZ, 2012. január 19.

Január 19-én, csütörtökön délben ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. A napirenden szervezeti és aktuálpolitikai kérdések szerepeltek, a SZÁT tagjai elemezték a jelenlegi társadalmi és politikai helyzetet.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség most is a parlamenti párbeszédnek a híve, a jogállami kereteken túl nem lehet megoldani semmiféle problémát, ezért mi azt javasoltuk, hogy a parlament rendkívüli ülésszakát a jövő héten tartsuk meg, és ott vitassuk meg a politikai kérdéseket. Továbbra is legitimnek tartunk minden olyan békés, szervezett tüntetést, ahol a polgárok elmondják a problémáikat, elégedetlenségeiket. Minden ilyen megnyilvánulásnak helyet kell adni egy demokratikus államban, de nincs helye a vandalizmusnak, nincs helye az erőszaknak, semmilyen olyan magatartásnak, amely a polgárok biztonságát veszélyeztetné” – nyilatkozta a SZÁT után Kelemen Hunor.

Hangsúlyozta, 2012-ben az a legfontosabb, hogy megőrizzük mindazt, amit az elmúlt két évben sikerült elérni, ez pedig minden adófizető polgár közös erőfeszítése volt.

„Az, hogy ebben az esztendőben ki lehet fizetni a nyugdíjakat, a béreket, hogy Románia nincsen olyan gazdasági helyzetben, mint Európa más országai, hogy a költségvetési egyensúlyt fenn lehet tartani, és a fizetésképtelenség fel sem merül, ez mindannyiunk közös erőfeszítésének köszönhető. Ezeket a mindenki által elért eredményeket nem szabad kockáztatni, éppen ezért az előrehozott választásokat nem támogatjuk, mert minden politikai instabilitás a gazdaság visszaeséséhez, az egyensúly felbomlásához vezet” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Beszámolt még arról is, hogy a Szövetségi Állandó Tanács ülésén döntés született arról, hogy februárban megalakul a Szövetség kampánystábja, nevesítik a kampányfőnököt, márciusban elfogadják a jelöltállítás módszertanát, amelynek fő kiindulópontja az, hogy hiteles, megbízható jelöltjei legyenek a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek.


Nemzetközi sajtó: különben dühbe jöttünk
Manna.ro, 2012. január 20.

Az utóbbi tíz év legsúlyosabb politikai válságával szembesül Románia a nemzetközi sajtó szerint. A románok nem erőszakosak, de most begurultak.

Romániára zoomolt a Reuters, az Associated Press, a Le Monde és a The Economist is. Ceaușescu Traian Băsescuval kísért.
Az ABC News szerint a bukaresti tüntetésik jelzik, hogy Európában egyre súlyosabb a válság, Romániában pedig az utóbbi tíz év legnagyobb társadalmi konfliktusa zajlik. Az amerikai adó szerkesztői szerint a "frusztrálstág" oka a gazdaság stagnálása, és az elégtelen kormányzás, azt pedig nem lehet megjósolni, hogy hova vezetnek a tiltakozások.
A The Economist már másodszor foglalkozik a tüntetésekkel, a brit lap szerint a románok nem erőszakos emberek, de ha a tiltakozások tovább tartanak, akkor változhat a róluk kialakult kép.
Az Associated Press a megszorító intézkedések következményének tulajdonítja, hogy most a kormányváltásért tüntetnek az emberek.
A Reuters részletesen beszámol a csütörtöki ellenzéki megmozdulásról, és arról, hogy a tüntetők Traian Băsescut Nicolae Ceașescuhoz hasonlították.
A Le Monde azt firtatja, hogy kik mentek utcára, és megjegyzi, hogy a fővárosi erődemonstráción az ország minden városából voltak küldöttek.


Egy órás beszédében Traian Băsescu nem szólt a tiltakozásokról
Krónika, 2012. január 19.

Románia számára érthetetlen a Schengeni övezethez való csatlakozást illető döntés késése, hiszen az ország minden szükséges feltételnek eleget tesz – jelentette ki Traian Băsescu a Bukarestben akkreditált nagykövetekkel való csütörtöki találkozóján. Az államfőnek ez az első nyilvános megjelenése a hetedik napja tartó kormány- és elnökellenes tüntetések kezdete óta, Băsescu azonban nem hozta szóba a külföldről is figyelemmel követett tiltakozásokat.

„Meglepő, hogy habár az Európa Tanács előtt októberben és decemberben is felvetettük a Schengeni-övezethez való csatlakozásunk kérdését, erről máig nem született döntés, pedig minden feltételnek eleget teszünk” – mondta Traian Băsescu csütörtökön.

Az államelnök ugyanakkor megalapozatlannak nevezte, hogy az unió kilenc tagállama továbbra is korlátozza a román állampolgárok külföldi munkavállalását. Mint mondta: Románia számára továbbra is e korlátozások feloldása a cél.

A találkozón Băsescu a 2012-es reformok egyik legfontosabb tételének nevezte az új egészségügyi törvény véglegesítését. Fontosnak nevezte az ország közigazgatási átszervezését is, amelyre szerionte akkor kerülhet sor, ha a politikai feltételek adottak lesznek.

Az államfő szólt a 2011-es év nehézségeiről, a gazdasági válságról, Románia gazdasági helyzetéről, az európai alapok lehívásának fontosságáról és az ország külpolitikai prioritásairól, de egy szóval sem utalt az immár hetedik napja folyó demonstrációkra.


Országszerte nyolcezer személy követelte a kormány távozását
Krónika, 2012. január 20.

Megközelítőleg nyolcezer személy vett részt szerda este országszerte a kormányellenes tiltakozásokon. A Traian Băsescu és a kormány távozását követelő tüntetések nagyobb incidensek nélkül zajlottak le. Az ellenzék eközben tízezer személyre számít a csütörtökön Bukarestbe tervezett utcai tüntetésre, az ország nagyobb városaiból buszokkal szállítják a tiltakozókat.

Bukarestben öt személyt őrizetbe vett a rendőrség – hármat könnyűdrogok, kettőt pedig ütő-szúró tárgyak birtoklása miatt szerda este. Egy személyt szinte megvertek a tiltakozók, mivel „Legalizáljátok a marihuánát” transzparenst emelt a magasba, őt a rendőrök mentették ki a felháborodott tömegből.

A bukaresti tiltakozás már éjfél előtt véget ért. A tüntetés vége felé megjelent az Egyetem téren Traian Igaș belügyminiszter is, de csak a tüntetők – többnyire nyugdíjasakból álló – elszigetelt csoportjával állt szóba. A tárcavezető azt nyilatkozta: lélekben a tiltakozókkal tart, megemlítve, hogy az 1989-es forradalom idején ő is az utcára vonult.

„Nem érthetek egyet azonban azzal, hogy egyesek káoszt, pánikot keltenek a tömegben” – mondta, utalva arra, hogy a vasárnap esti tiltakozás futballdrukkerek és a csendőrség közötti utcai harcokba torkollt. A hatóságok ekkor 283 személyt kísértek be kihallgatásra.

A belügyminiszternek többen is a szemére vetették, hogy anyagi nehézségeik miatt nincs miből családjuk megélhetését biztosítsák. Egyik tüntető arra hivatkozott, hogy a kormány megvonta tőle az 1900 lejes forradalmár nyugdíjt, ami súlyos anyagi gondokhoz vezetett. „Nagyon sokan vannak hasonló helyzetben, nekik többet kell dolgozniuk” – vágott vissza Igaș.

A tüntetések szervezőinek adatai szerint Aradon ezer, Szebenben 2500, Kolozsváron 300, Marosvásárhelyen pedig 400 személy vett részt a tiltakozó megmozdulásokon.
Csütörtök délutánra az ellenzéki Szociállibeárlis Uniós (USL) szervez tiltakozó felvonulást és nagygyűlést Bukarestben és az ország más településein. Több városból is autóbuszokkal szállítják a résztvevőket, a szervezők a bukaresti megmozduláson tízezer emberre számítanak.

 

Tüntetések, követelések, vesztesek
Új Magyar Szó, 2012. január 20. – Bogdán Tibor

Az ellenzékiek egyik legfontosabb és legnagyobb következményeket maga után vonó követelését az előrehozott választások kiírása jelenti. Nem véletlen, hogy a kormányfő a leghatározottabban elzárkózott előle.

Tegnap gyökeres változás következett be a hetedik napja folytatódott bukaresti tüntetéssorozatban, amelybe első ízben kapcsolódtak be immár hivatalosan az ellenzéki politikai pártok, miután a tüntetők közé vegyült néhány politikusukat a tömeg szabályszerűen kifütyülte.

Ötpontos ultimátum

A Szociál-Liberális Szövetséget kormánypárti oldalról azzal vádolják – és talán nem is egészen megalapozatlanul –, hogy politikai tőkeszerzés céljából ki akarja sajátítani a tömegek utcai megmozdulását. Az tény, hogy az ellenzéki politikai tömörülés átvette a tüntetők által skandált követelések legfontosabb elemeit, amelyet öt pontos ultimátumukban Emil Boc kormányfővel találkozva át is nyújtottak a kabinetnek. Az első pontban Traian Igaş belügyi tárcavezető azonnali lemondását szorgalmazták, őt téve felelőssé a tüntetők és a rendfenntartók túlkapásaiért. A második pontban a helyhatósági és parlamenti választások összevonásáról történő lemondást követelték, az Alkotmánybíróság jövőbeni döntésétől függetlenül. Sürgető feladatként jelölték meg azt is, hogy a hatalom a parlamenti pártokkal tanácskozást folytasson a jelenlegi kormány szakértőkből álló, valamennyi parlamenti párt által elfogadott kabinettel történő felcseréléséről, amelynek feladata a választások előkészítése, a legégetőbb gazdasági intézkedések meghozatala lenne. Az ellenzék olyan választási törvény elfogadását is szükségesnek tartja, amelynek három alappillérét a honatyák létszámának csökkentése, a pártvándor honatyák mandátumának visszavonása illetve az egyfordulós, egyéni választókerületes parlamenti választások bevezetése jelentené. Végül a szociál-liberálisok vezetői szabad és tisztességes előrehozott választások megszervezését követelték. Emil Boc miniszterelnök az ultimátum valamennyi pontját visszautasította.

Előrehozott választások – mikor?

Az ellenzékiek egyik legfontosabb és legnagyobb következményekkel járó követelését éppen az utolsó pont, az előrehozott választások kiírása jelenti. Nem véletlen, hogy a kormányfő a leghatározottabban elzárkózott előle, arra hivatkozva, hogy azokat nem lehetne megszervezni augusztus, azaz alig két-három hónappal a „rendes” választások előtt, az ellenzék azonban márciusi időpontot javasol.

Mindez döntő módon az államfő akaratától függ. Az alkotmány értelmében ugyanis a két ház elnökeivel és a parlamenti frakciók vezetőivel tartott tanácskozás után az államfő feloszlathatja a Parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább két bizalmi szavazati kérelem elutasítása után. Az alaptörvény szerint egy év folyamán a Parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel, továbbá a testület nem oszlatható fel az államfő mandátumának utolsó hat hónapjában, sem pedig mozgósítási, háborús, ostrom- vagy sürgősségi állapot idején.

Csakhogy a törvényes kereteknek megfelelően a választások időpontját legalább 90 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. Ez világossá teszi, hogy 150 nap, vagyis öt hónap múlva, júniusban lehetne megszervezni az előrehozott választásokat, azaz sem a miniszterelnöknek, sem az ellenzéknek nincs igaza.

Akik ráfizetnek

Bár a tömeg elégedetten vette tudomásul az egészségügyi törvénytervezet visszavonását és Raed Arafat helyettes államtitkári tisztségbe történő visszahelyezését, annak nem mindenki örül.

Egészségügyi szakértők szerint a narancsvörös hatalom meghátrálása nyomán igen sokat veszítenek a magán egészségügyi egységek. Több, mint negyvenre tehető azoknak a magánvállalkozásoknak a száma, amelyek, az egészségügyi törvénytervezet elfogadására számítva, többmillió eurót fektettek be egyebek között mentőautók vásárlásába. A törvény alapján kiterjesztette volna tevékenységi körét a BGS, a Neuromed, a Puls, a Nei medica, az Uman Serv, a Medicover, a Medlife, amelyek nemcsak a lakásról történ hívások esetében, de balesetekhez is kivonulhattak volna. Ezzel megnövelhették volna potenciális pácienseik számát, ezzel pedig nyereségüket is. A magán mentőszolgálatok a törvénytervezet életbe lépése esetén három forrásból juthattak volna jövedelemhez: egyrészt a betegek közvetlen hívására történt, fizetős kezelésből, másrészt a magánklinikák páciensek ellátásból, harmadrészt pedig a központi diszpécserszolgálat által hozzájuk irányított hívásokból.

Érthető, hogy a magán mentőszolgálatok már évekkel ezelőtt pert indítottak az illetékesek ellen, diszkriminációval vádolva őket. A táblabíróság és az alkotmánybíróság azonban elutasította keresetüket, arra hivatkozva, hogy nincs szó diszkriminációról, hiszen szabadon működhetnek, az állam azonban nem kötelezhető magán gazdasági vállalatok finanszírozására.

Az állam egyébként évi 200 millió euróval finanszírozza a mentőszolgálatokat, ebből azonban 97 százalékot az állami mentőszolgálat kap, a magáncégeknek csak 3 százalék jut.


Európai balliberális támadás a román kormány ellen
Krónika, 2012. január 19. Balogh Levente

A demokratikus normák betartására szólította fel csütörtökön a román kormányt Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) ügyvezető elnöke, és figyelmeztette a kabinetet, hogy tartsa tiszteletben azt a rendszert, amely szabad és korrekt választások megszervezését teszi lehetővé. Graham Watson, az Európai Liberális Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetője előrehozott választásokat követel.
Szergej Sztanisev, aki korábban Bulgária miniszterelnöke volt, közleményében kifejti: a romániai Szociáldemokrata Párt és „az utcákon tüntető románok ezrei” melletti szolidaritás jeleként elégedetlenségének kíván hangot adni „a demokratikus normák PDL-kormány által előidézett romlása” miatt.
Sztanisev szerint „a tiltakozó akciókat az egészségügyi rendszer magánosításával szembeni jogos felháborodás idézte elő, ma már azonban a tüntetések egyaránt szólnak a nemzet egészségéről és az egészségügyi rendszerről”.
A szocialista politikus szerint Romániában fokozatosan lerombolták a demokratikus intézményeket, a magyarországi történésekhez kísértetiesen hasonló módon. Úgy véli, Traian Băsescu államfő nem tartotta be alkotmányos esküjét, ami a politikai semlegesség megőrzésére kötelezi.
„A kormány riadtan követi a demokratikus ellensúlyok elnyomására irányuló próbálkozásait” – írja Sztanisev. A kormánynak az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, az egészségügyi rendszer privatizációját, 14, nyilvános vita nélküli kormányzati felelősségvállalást, a büntető törvénykönyvnek a parlament megkérdezése nélküli jelentős módosítását és egyes regionális választásokon a közismert és büntetlenül maradt választási csalásokat rója fel.
A szocialisták mellett az Európai Liberális Demokraták Szövetségének vezetője, Graham Watson – a romániai balliberális ellenzék jelszavát átvéve – egyenesen előrehozott választásokat követel.
„Nem lehet folytatni az eddigieket, amikor az állam élén olyan elnök áll, aki visszaél alkotmányos hatalmával, és megpróbálja áterőszakolni az egészségügyi törvényt a parlamenten. Nem lehet folytatni, amikor a nép elveszítette a bizalmát a kormányban, amely ellustult, és korrupcióról tesz tanúbizonyságot. Számos tennivaló van még a romániai reformok folytatása érdekében, hogy az ország modern európai demokráciává váljék” – áll Watson közleményében.
Szerinte az eddigi eredményeket nem lehet eltékozolni. „A közvélemény Bukarest utcáin, illetve máshol is tapasztalt erősségű kifejeződésének elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy megértesse az államfővel és a kormánnyal: ideje távozniuk, hogy új választások és új kezdet következzenek az országban. Én pedig kampányolni fogok önökért és önökkel itt Brüsszelben és Srasbourg-ban is, hogy ez megvalósuljon” – írta Watson.


Ismét meggyalázták Mátyást
Szabadság, 2012. január 19. – Papp Annamária

Mondhatni, szinte már várható volt, hogy az egészségügyi törvénytervezet miatt múlt héten kirobbant megmozdulások előbb-utóbb nacionalista síkra terelődnek. Ezen megnyilvánulások helyszínéül a tettesek ismét Kolozsvárt, a kincses város Főterét és az itt pompázó, nemrég felújított Mátyás-szoborcsoportot szemelték ki. Valószínűleg nem véletlenül, hiszen azok, akik a kedd esti tüntetés alkalmával meggyalázták a műalkotást, és trágár szavakat („Muie UDMR”) festettek ennek talapzatára, nagyon is jól tudták, hogy ezáltal milyen reakciókat váltanak majd ki. Nagyon is tisztában voltak azzal, hogy Fadrusz János alkotása milyen jelentőséggel bír a magyar közösség számára, milyen szellemi értékeket képvisel, és milyen érzékenységeket fognak érinteni a műalkotás összemázolásával.
Teljesen természetes, hogy az országban napok óta tartó tiltakozáshullám – amely Bukarestben összecsapásokhoz is vezetett a tiltakozók egy része és a rendfenntartó erők között – az RMDSZ ellen is irányul, hiszen az érdekvédelmi szövetség a demokrata-liberális mellett fő kormányzati tényező. Nem beszélve arról, hogy az RMDSZ kezében van az egészségügyi tárca irányítása, így a szövetség hangsúlyozottan érintett az ügyben. Egyértelmű tehát, hogy a tiltakozók felháborodásától, elégedetlenségétől és ellenszenvétől az RMDSZ sem mentesül. Az viszont teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a tüntetők közül egyesek mindezt egy műemlék meggyalázása, összemázolása és lefestése által juttassák kifejezésre. Számos lehetőség létezik arra, hogy az emberek világgá kürtöljék követeléseiket, illetve az államelnökkel, a miniszterelnökkel és a kormányt alkotó pártokkal szembeni esetleges elégedetlenségüknek hangot adjanak. Ebből is világosan látszik, hogy a Mátyás-szoborcsoport ismételt meggyalázása – legutóbb tavaly ilyenkor a nyilvánosság számára máig ismeretlen tettesek műanyagot és gumidarabokat égettek el a műalkotás talapzatának Szent Mihály-templom felőli oldalán – tudatos cselekedet volt, szándékosan követték azt el, mi több: a tettesek provokációnak szánták a trágár szavak felfestését a talapzatra.
A történtek kapcsán ugyanakkor jogosan tevődik fel immár a kérdés, hogy ettől a pillanattól kezdve mennyire tekinthetők hitelesnek az esetleges további megmozdulások, pontosan mi ezeknek a célja, illetve kik állnak az utcára vonuló tömegek mögött, kik mozgatják, irányítják a háttérből az eseményeket. Félő, hogy a Raed Arafat melletti – egyébként teljesen jogos – kiállásként országszerte elterjedt tiltakozáshullám mára egészen más dimenziót kapott. Ezt bizonyítja a kedd esti kolozsvári eset is, és a Fadrusz-alkotás meggyalázása: valaki/valakik célja a megmozdulásokat szociális síkról nacionalista „utakra” terelni, és magyarellenes hangulatot kelteni. Természetesen találgatni lehetne az okokat, hogy mindez kinek, illetve miért lenne az érdeke, tény viszont az: tudatosan jártak el a tettesek, akikről időközben kiderült, hogy az U FC focicsapat – akik köztudottan híresek magyarellenességükről – drukkerei. Nem árnyalja a helyzetet az sem, hogy hasonló feliratot fedeztek fel a tegnapi nap folyamán a Kolozs megyei prefektúra épületén is. Ha kizárólag kormány- és nem magyarellenes megnyilvánulásról lenne szó, akkor a tettesek miért csak az UDMR feliratot mázolták fel a szobor talapzatára, illetve a kormány helyi képviseletének a székhelyére? Tudtommal a fő kormánypárt nem az érdekvédelmi szervezet, hanem a PD-L…
A négy tettest, akik közül három fiú és egy lány, a kedd esti tüntetésen jelenlévő csendőrök rövidesen a (bűn)cselekmény végrehajtása után előállították, és a rendőrőrsre szállították. A hírek szerint a vonatkozó jogszabályok értelmében 1000 és 500 lej közötti pénzbírsággal sújtották őket. Ezzel azonban még az alapvető probléma nem oldódott meg, ami a Mátyás-szoborcsoport jövőbeni védelmét illeti. Hiszen mi a garancia arra, hogy egy következő tüntetés alkalmával ugyanezen csoportosulások vagy más személyek nem követnek el hasonló vandál cselekedetet. Valamelyes megoldást talán a szoborcsoport bekerítése jelentene, amelynek lehetősége korábban már felvetődött, és talán a jelenleginél hangsúlyosabb védelmet biztosítana Mátyás királyunk és hadvezérei számára. Eljött tehát az ideje annak, hogy a helyi önkormányzat, a magyar érdekképviselet, illetve a kérdésben illetékes személyek megtegyék ennek érdekében a szükséges, konkrét intézkedéseket.

 

MPP: a magyarok is az utcán tüntethetnek az RMDSZ ellen
Krónika, 2012. január 19.

Az erdélyi magyarok is az utcán tüntethetnek az RMDSZ ellen, ha a kormány nem enged, mivel a szövetség ugyanúgy vétkes az ország helyzete miatt, mint Boc, Băsescu vagy Udrea – jelentette ki csütörtökön László György, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetének elnöke.
A Kovászna megyei PSD elnöke ugyanakkor úgy véli, a székelyeket az RMDSZ próbálja távol tartani a tiltakozásoktól.
A Maros megyei MPP elnöke meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a magyarok eddig nem tiltakoztak az utcán az RMDSZ ellen, amely „talán még hibásabb, mint a Demokrata Liberális Párt (PDL)” a „katasztrofális kormányzásért”. „Tizenhat év folyamatos kormányzati részvétel után az RMDSZ talán hibásabb, mint a PDL” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján a marosvásárhelyi politikus.
„Számunkra is a romániai gazdasági és politikai helyzet a legfontosabb, mivel itt élünk és szenvedünk az ország többi lakosával együtt. Világos, hogy nem csupán Traian Băsescu elnök, Emil Boc kormányfő vagy Elena Udrea hibás a katasztrofális kormányzásért, hanem az RMDSZ vezetői is, például Markó Béla kormányfőhelyettes és a többi miniszter és tisztségviselő” – fogalmazott László György, aki szerint a „romániai magyar politikai rezsimet” le kell váltani 2012-ben.
A székelyek tüntetésekről való távolmaradásáról beszélt Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke is.
Grama szerdán este sajtótájékoztatón úgy vélekedett, a székelyek nem azért nem vesznek részt az országszerte zajló tiltakozó megmozdulásokon, mivel elégedettek a kormányzással, hanem mert – mint általában az erdélyiek – lassabban cselekednek, és előbb jól megfontolják döntéseiket.
„Viszont meggyőződésem, hogy Sepsiszentgyörgyön is az utcára vonulnak majd” – mondta a megyei PSD-elnök.
Horia Grama szerint az RMDSZ „vélhetően” befolyásolni próbálja az embereket, hogy ne vegyenek részt a tiltakozásokban, „mivel az RMDSZ ugyanúgy felelős a jelenlegi helyzetért, mint a PDL”.
„Támogatja ezt a kormányt. Az RMDSZ-esek örültek a koncnak, amit kaptak, és amit a PDL mellett maradással fizetnek meg” – fogalmazott Horia Grama.
Kovászna megyében egyébként eddig nem rendeztek utcai tiltakozó megmozdulásokat, viszont a Facebookon terjed egy felhívás, amely „Fütyöljük ki őket! Hai să-i fluierăm” címmel arra buzdítja a helybélieket, hogy csütörtökön 17 és 19 óra között a prefektúra épülete előtt tüntessenek a kormány ellen.


Felmérés: borúlátók az erdélyi magyarok
Krónika, 2012. január 20. – Kiss Előd-Gergely

A biztosan pártválasztó erdélyi magyarok 72,6 százaléka az RMDSZ-re voksolna a parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt 5,1, a Magyar Polgári Párt 3,2 százalékot kapna – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtökön ismertetett felméréséből. A magyaroknak rosszabb a közérzete, mint a többségi lakosságnak.
A biztosan pártválasztó erdélyi magyarok 72,6 százaléka az RMDSZ-re voksolna a parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 5,1 százalékot, a Magyar Polgári Párt (MPP) 3,2 százalékot kapna – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtökön ismertetett felméréséből.
Eszerint ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a válaszadók 57 százaléka járulna az urnák elé, román pártokra az erdélyi magyarok 3,5 százaléka adná voksát, 15 százalékuk bizonytalan. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a megkérdezettek fele elégedett, míg negyven százalékuk negatívan ítéli meg azt. A Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok készítette Közélet és közérzet című felmérés adatait 2011. november 25. és december 13. között vették fel Erdély 16 megyéjében összesen 1190 fő megkérdezésével, a reprezentatív mintán alapuló felmérés eredményeinek hibahatára plusz-mínusz 2,9 százalék.
Kiss Tamás arról is beszámolt, hogy zárt kérdésben négy erdélyi politikus népszerűségét, ismertségét is mérték. Eszerint Tőkés László a legismertebb erdélyi magyar politikus (98,4 százalék), a megkérdezettek 49,5 százaléka pedig megbízik benne. Kelemen Hunort valamivel kevesebben ismerik (91 százalék), de népszerűbb Tőkésnél, a válaszadók 59 százaléka bízik benne.
Toró T. Tibor és Szász Jenő ismertségben és népszerűségben is elmarad az előbbiektől, a megkérdezettek 22, illetve 23 százaléka bízik bennük. A román politikusok bizalmi indexe ennél lényegesen alacsonyabb az erdélyi magyarság körében: Traian Băsescu államfőben a megkérdezettek 19,8, míg Emil Boc kormányfőben 17,2 százaléka bízik.
Az ellenzéki román politikusok ennél is kisebb népszerűségnek örvendenek, Crin Antonescunak a válaszadók 13,7, míg Victor Pontának 7,7 százaléka szavaz bizalmat. A felmérés eredményei szerint ugyanakkor az erdélyi magyarok 69 százaléka azt szeretné, ha egyetlen politikai szervezet képviselné az érdekeit, és csupán 19 százalék szeretne szabadon választani több magyar párt között. Mint kiderül, 2010 óta növekedett az egységpártiak aránya, inkább a bizonytalanok, mintsem a pluralizmust támogatók rovására.
Borúlátóak vagyunk, de vannak pesszimistábbak is
Barna Gergő arról számolt be, hogy az erdélyi magyarok borúlátóak, de enyhén javult a hangulatuk, ugyanakkor nem különbözik jelentősen a közérzetük a teljes lakosságtól, legfőbb gondjuk a megélhetés. Tíz erdélyi magyarból nyolc gondolja úgy, hogy Románia rossz irányba halad, de 2010-hez képest még így is enyhén nőtt azok aránya, akik szerint jó fordulatot vettek az ország dolgai. Az erdélyi magyaroknak mindössze 35 százaléka elégedett jelenlegi életkörülményeivel, míg 63 százalékuk elégedetlen.
Európai összehasonlításban csak Magyarország, Görögország és Portugália lakosai pesszimistábbak nálunk. Lényeges eltérés van e tekintetben románok és magyarok között. Az Eurobarométer adatai szerint Románia a lakosság közérzetét tekintve az európai középmezőnyben helyezkedik el: a polgárok 23 százaléka gondolja azt, hogy jobban, míg 24 százalék azt, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva, míg 49 százalékuk nem számít változásra. Ehhez képest az erdélyi magyaroknak mindössze 15 százaléka optimista a jövőjét tekintve, a pesszimisták aránya pedig 39 százalék.
Gyakori diszkriminációra panaszkodnak
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján az intézmény igazgatójának, Horváth Istvánnak A diszkrimináció percepciója a magyar közösségen belül című kutatását is ismertették. A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarok 47 százaléka szerint Romániában gyakori, míg 14 százalékuk szerint nagyon gyakori a hátrányos megkülönböztetés jelensége, alig 8 százalékuk gondolja azt, hogy ilyesmi csak elvétve fordul elő. A válaszadók a külföldi bevándorlókkal szemben a legtoleránsabbak 78 százalékuk állította, hogy leülne velük egy asztalhoz enni, míg a megkérdezettek 61 százaléka a romákkal is együtt étkezne. A megkérdezettek 56 százalékának nem okoz problémát homoszexuális személlyel ebédelni, a legkevesebben – alig 51 százalék – HIV-fertőzött személlyel ülnének asztalhoz. A homoszexuálisokkal – úgy tűnik – jóval türelmesebb az erdélyi magyar, mint a többségi lakosság: Románia teljes lakosságának csak 35 százaléka ülne le velük egy asztalhoz.

 

Eredeti állapotába állítsák vissza a temesvári Mária-szobrot! – ALÁÍRÁSGYŰJTÉS
Erdély.ma, 2012. január 20.

Január 11-én vandál kezek ledöntötték Temesváron Dózsa György kivégzésének feltételezett színhelyén Szűz Mária szobrát. A Temesvári Magyar Nőszövetség aláírásgyűjtést kezdeményez az ismeretlen elkövetők által megrongált Mária-szobor és Dózsa György-emlékmű helyreállítására.
„Nem nézhetjük ölbe tett kézzel Temesvár épített örökségének, emlékműveinek és emlékhelyeinek rombolását. A Mária téri emlékmű esete figyelmeztet, hogy a különböző okokból történő vandalizmus már szinte megállíthatatlan méreteket öltött városunkban. A civil szférának nyomást kell gyakorolnia a Polgármesteri Hivatalra, hogy tegyen valamit ennek megállítására" – olvasható a Nőszövetség néhány napja közzétett felhívásában, amely nemcsak a január 12-én ledöntött Mária-szobor, hanem a szobrot magában foglaló egész emlékmű helyreállítását kezdeményezi.
A TMN azt szeretné elérni, hogy a történelmi-kulturális-vallási értéket képviselő emlékművet a tulajdonosi jogokkal bíró Polgármesteri Hivatal eredeti állapotába állítsa vissza, tüntesse el róla és környékéről az engedély nélkül hozzátoldott elemeket, illetve pótolja ki a hiányzókat.
A Mária-szobornak több szempontból is jelentősége van Temesvár életében: egyrészt három városnegyed határán található: a Józsefváros, az Erzsébetváros és a Belváros találkozási helyén. A középkori legendák szerint Dózsa György kivégzésekor csoda történt: megjelent Szűz Mária képe. Az esemény után, nem a kivégzés helyét, hanem a csoda helyét jelölték meg. Lényegében ez a harmadik szobor, amely ezen a helyen állt. A kivégzés utáni időkben a közelben egy kápolnát is építettek, amelyet a régi térképek és leírások Magyar Kápolnaként (Capela Hungarica) tartottak számon, amelyet az ugyancsak ott megjelent Szűz Mária tiszteletére emeltek.

 

Újabb magyarellenes feliratok Kolozsvár központjában
Paprika Rádió, 2012. január 20.

Újabb magyargyűlölő feliratok Kolozsvár központjában. A soviniszta feliratok szerzőit még nem kerítette kézre a rendőrség. A Kismester utcai ingatlanok falán megjelenő feliratok a citynews.ro információi szerint a Mátyás-szoborra felfirkált szöveggel egyidőben jelentek meg.
- Egyelőre nem sikerült kézre keríteni a tetteseket. A rendőrség nyomoz az ügyben – mondta Anca Purdea a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője.
A „Ki a magyarokkal az országból! Románia a románoké!"-felirat mellett egyéb trágár, magyargyűlölő feliratok is olvashatók a kincses város központjában.

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google