400 000 erdélyi magyar véleményére kíváncsi az Erdélyi Magyar Néppárt
Agnus Rádió,. 2012. január 24.

Döntsünk közösen címmel nagyívű felmérést készít az Erdélyi Magyar Néppárt, amelynek során 400 000 kérdőívet akarnak eljuttatni erdélyi magyar háztartásokba.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke elmondta, hogy a ma útjára indított kérdőívben olyan problémákra kérdeznek rá, mint az egészségügyi reform, a szociális juttatások és a közalkalmazottak bérének a visszavágása, illetve rákérdeznek az autonómia, a parlamenti képviselet szükségességére.

Toró kijelentette, az Erdélyi Magyar Néppárt vissza szeretné csábítani az aktív politikai életbe azt a körülbelül félmillió magyart, aki kiesett ebből. Ugyanakkor az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke elmondta, hogy a párt a választásokig elsődleges feladatának tekinti, hogy közvetítő szerepet játsszon a közösség és a kormány között.

A kérdőíveket a párt önkéntesei fogják a lakossághoz eljuttatni, visszajuttatni postán is lehet, valamint személyesen is le lehet őket adni a Demokrácia Központokban, illetve elektronikusan is ki lehet tölteni a www.neppart.eu oldalon.

 

Közösségi tanácskozást hirdetett az Erdélyi Magyar Néppárt
MTI, 2012. január 24.

- "Döntsünk Közösen" címen hirdetett közösségi tanácskozást az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Az elkövetkező hetekben 400 ezer kérdőívet juttatnak el az erdélyi magyar családokhoz, a visszaérkező válaszokat be kívánják építeni a párt programjába.

A tavaly bejegyzett párt ideiglenes vezetősége kolozsvári sajtótájékoztatón számolt be a "Döntsünk Közösen" című programjáról. Toró T. Tibor ideiglenes elnök elmondta, a kérdőíveket önkéntesek segítségével juttatják el az erdélyi magyar családokhoz, de a párt honlapján is válaszolni lehet a kérdésekre. Toró elmondta, folyamatosan szembesülnek azzal a lakossági igénnyel, hogy a politikusok hallgassák meg a választókat, és építsék be a véleményüket a programjukba. Ennek az igénynek szeretnének megfelelni a közösségi tanácskozással. Az íven az egészségügyi ellátásról, a szociális helyzetről, a korrupcióról, a közösségnek szánt költségvetési támogatásokról is kikérik a polgárok véleményét. Kérdés vonatkozik ugyanakkor az autonómiára és a parlamenti képviselet szükségességére is. Egy nyílt kérdés lehetőséget teremt arra, hogy a megkérdezettek olyan témákat is felvessenek, amelyekre a kérdőív egyetlen kérdése sem utal.     Hangsúlyozta, nem közvélemény-kutatást szerveznek, hanem tanácskozást kezdeményeznek az erdélyi magyarokkal. Az MTI tudósítójának kérdésére, hogy miben különbözik a "Döntsünk Közösen" program a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly nyári "Erdélyi Magyar Konzultáció" című hasonló akciójától, az ideiglenes elnök elmondta, olyan kérdéseket is feltettek, amelyekkel az RMDSZ kerüli a szembesülést. "Az RMDSZ úgy fél a korrupció szótól, mint ördög a tömjénfüsttől" - jelentette ki Toró. Azt is megjegyezte, az RMDSZ nem nagyon figyelt oda a közösség válaszaira. Ha odafigyelt volna, a megszorítások helyett a gazdaságélénkítő programokat ösztönözte volna.     Az EMNP vezetői emlékeztettek arra, hogy a végéhez közeledik a párt bejegyzéséhez köthető átmeneti állapot. A február 25-én tartandó csíkszeredai küldöttgyűlésén elfogadják az EMNP keretprogramját, működési szabályzatát, és megválasztják a párt vezetőségét. E küldöttgyűlésnek lesz a feladata az is, hogy megfogalmazza a 2012-es választási év prioritásait. Toró elmondta, naponta alakulnak a párt helyi szervezetei, február közepén pedig megalakulnak a párt megyei struktúrái. A megyei szervezetek alakuló ülésein választják meg a küldöttgyűlés 350 küldöttét is.


Négyszázezer erdélyi magyar véleményére kíváncsi az Erdélyi Magyar Néppárt
Krónika, 2012. január 25.

Döntsünk közösen! címmel széleskörű közösségi tanácskozásra hívja az erdélyi magyarságot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), az akció keretében 400 ezer romániai magyar lakos véleményét kérnék ki az ország és a közösség problémáiról – jelentette be kedden, kolozsvári sajtótájékoztatóján a politikai alakulat vezetősége.

Toró T. Tibor ideiglenes pártelnök elmondta, nem közvélemény-kutatásról van szó, ez inkább „párbeszéd a közösséggel”, és része a párt azon célkitűzésének is, hogy visszacsábítsa a politika iránt érdektelenné vált erdélyi magyarokat. Mint mesélte, számos rendezvényen szembesültek azzal az igénnyel, hogy a lakosok el szeretnék mondani véleményüket, míg az elmúlt hetek történései egyértelműen rávilágítottak, hogy a lakosság elégedetlen a kormánnyal és általában a politikai elittel. Ezért merült fel az ötlet, hogy megpróbálják felmérni: mi foglalkoztatja az embereket.

Toró kifejtette, a hatalmon lévő pártok, például az RMDSZ is végez felméréseket, csak nem figyel az eredményre. A kérdőíven zárt kérdés formájában a tüntetéseket kirobbantó egészségügyi reformról, az IMF-hitelről, a megszorításokról, a korrupcióról faggatják a lakosságot, de sajátosan magyar témák kapcsán is kikérik a véleményüket, mint az RMDSZ-en keresztül a magyar közösségnek juttatandó állami támogatás, az autonómia vagy a parlamenti képviselet ügye.

A kérdőíveket a következő két-három héten postán, illetve önkéntesek révén juttatják el a célközönséghez, de erdélyi magyar nemzeti regiszter hiányában a szórványban civil szervezetek, egyházak segítségét is kérik ehhez.

A kitöltött kérdőíveket szintén postai úton, vagy személyesen, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központokon keresztül várják.

A kérdésekre elektronikus úton, a néppárt honlapján is lehet válaszolni.

Toró. T. Tibor elmondta, abban reménykednek, hogy tízezrek válaszolnak majd kérdéseikre, és így reprezentatív képet kaphatnak az erdélyi magyar társadalom helyzetéről.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy időhiány miatt a február 25-i országos küldöttgyűlés előtt nem lesz idő a válaszok feldolgozására, de mint mondta, az elektronikus úton kitöltött ívek révén már leszűrhetnek bizonyos következtetéseket. A felmérés eredményeit két-három hónapon belül ismertetik.

Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök hangsúlyozta, hogy a kérdőív összeállításakor nem vették figyelembe az RMDSZ által tavaly készített felmérést, az Erdélyi konzultációt, ugyanis az volt a céljuk, hogy az általuk tapasztalt problémákról, kapjanak reális képet.

Rámutatott, a szövetség például nem kérdezett rá a korrupcióra, és a lakosok által adott válaszok nem nyilvánosak. „Az RMDSZ úgy fél a korrupció szótól, mint ördög a tömjénfüsttől” – jelentette ki ennek kapcsán Toró T. Tibor.

Az RMDSZ megrendelésére a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) munkatársai által készített közvélemény-kutatásról szólva – melynek adatait múlt héten ismertették – Gergely Balázs kifejtette: a politikai preferenciák felmérésekor a megrendelő tendenciózusan említi a parlamenti választásokat a kérdésben az önkormányzati megmérettetés helyett.

Az erdélyi magyarokban a parlamenti választások kapcsán van egyfajta félelem, ezért lettek gyengébbek az ellenzéki pártok mutatói, és ennyire magas a szövetség támogatottsága, vélte a régióelnök. Az említett felmérés eredményei szerint az EMNP-re a biztos szavazók (57 százalék) 5,1 százaléka, míg az RMDSZ-re 72,6 százalékuk szavazna.

Folytatódik a pártépítés

Mintegy 150 helyi szervezet hoz létre a február 25-i, Csíkszeredában tartandó országos küldöttgyűléséig az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette be Toró T. Tibor ideiglenes pártelnök. Elmondta, jövő hónap közepéig megalakulnak a megyei, illetve széki szervezetek is, amelyek körülbelül 350 küldöttet jelölnek majd az újdonsült politikai alakulat első kongresszusára, ahol elfogadják a párt keretprogramját, működési szabályzatát és megválasztják a vezetőséget.

 

Az RMDSZ manipulálja a közvélemény-kutatásokat
manna.ro, 2012. január

Az EMNP nem álcázza szociológiai kérdőívnek a szlogenkampányát, hanem az erdélyi magyarok világlátására vagy inkább világérzésére kíváncsi.

Nem hiába nem kérdez rá az RMDSZ a közvélemény-kutatásokban a korrupcióra, hiszen a szövetség „mint az ördög a tömjénfüsttől, úgy fél a korrupció szótól” – jelentette ki ma Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott országos elnöke.

A politikus szerint a Szövetség tudatosan kerüli ezt a témát, holott az általuk megrendelt felmérésekből az derül ki, hogy „az egyik igazán fajsúlyos probléma az egészségügyi ellátás és munkahely-teremtés mellett a korrupció”, azaz leginkább ez foglalkoztatja az erdélyi magyarokat.

Toró T. Tibor arra a kutatásra (is) célzott, melyet az RMDSZ „rendelt meg” a Kisebbségkutató Intézettől, és amelynek eredményeit nemrégiben mutatták be. Az intézet által végzett felmérés nem mentes a manipulációtól Gergely Balázs, az EMNP megbízott országos alapító alelnöke szerint, mert csupán a parlamenti választásokra kérdeznek rá benne.

„Tudjuk, hogy a parlamenti választások esetében sokkal nagyobb a felgyülemlett, sok tekintetben alaptalan félelem. Mivel ők a parlamenti választásokra kérdeztek rá, a mérés jóval gyengébb mutatókat hozott ki az RMDSZ-szel szembenálló, alternatívát jelentő szervezetekkel kapcsolatban” – mondta.

Az említett közvélemény-kutatásban a biztosan pártválasztó erdélyi magyarok 72,6 százaléka az RMDSZ-re voksolna a parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 5,1 százalékot, a Magyar Polgári Párt (MPP) 3,2 százalékot kapna.

Egymástól nyalnak kampányötleteket

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bő egy éve írja az erdélyi gazdaságfejlesztésre kitalált Mikó Imre Tervet. Múlt héten az RMDSZ is bejelentette, hogy Erdély 2020 néven összesíti, milyen fejlesztésekre kellene uniós pénzt költeni a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban. Az RMDSZ szinte egy éve jelentette be az Erdélyi Konzultáció nevű igény- és explicit imázsfelmérését, májusban indította. Év végén Civil Konzultáció néven bevonta a civilszervezeteket is szakérteni.

Az EMNP ma hivatalosan is bejelentette, hogy útjára bocsátották a Döntsünk Közösen! nevet viselő közösségi tanácskozási programot, melyet nem közvélemény-kutatásnak szántak ugyan, de kíváncsiak arra, mit gondolnak az erdélyi magyarok az aktuális társadalmi, közéleti, politikai problémákról.

A nyolc problémakör a megszorító intézkedésekre, egészségügyi reformra, az erdmagyar politikai versenyre, az autonómiára és a korrupcióra kérdez rá, és például arra, mit gondolunk mi, választók, mi történik a közös költségvetésből a magyar kisebbségnek szánt és a Communitas Alapítványnak utalt összegekkel. „Az RMDSZ számlájára érkezik a pénz, és nem lehet tudni, hogy ennek egészével mi történik” – mondta Toró a mai sajtótájékoztatón.

Az előre megadott, beikszelendő válaszok

jól ismert (köz)politikai közhelyekre épülnek: az általánosságukban egyszerű problémafelvetésekre három, szintén általános válasz közül lehet választani, amelyhez konkrétumok híján semmitmondó cselekvési irányokat fűztek hozzá. A válaszok megfogalmazása néhol egyáltalán nem érzelemmentes, emlékezteti a választókat saját elégedetlenségükre, esetleg szítja is azt. A kérdőív egyetlen nyílt kérdése arra kíváncsi, mit javasol a válaszadó az Erdélyi Magyar Néppártnak. A kérdőív itt érhető el.

A kérdőíveket 400 ezer példányban nyomtatták ki (az RMDSZ 250 ezer erdélyi magyart akart megkérdezni), amelyeket a párt helyi szervezetei, illetve önkéntesei juttatnak el a magyar közösségekhez, de személyesen is célba lehet juttatni őket a Demokrácia Központokon keresztül. A kérdéseket online is meg lehet válaszolni.

Toró a sajtótájékoztatón elmondta, a válaszokat szeretnék belekalkulálni a párt keretprogramjába, melyet a február huszadikai küldöttgyűlésen fognak megfogalmazni. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan képzelik el, hiszen a küldöttgyűlésig egy hónap áll a rendelkezésükre, Toró úgy fogalmazott, hogy az online befutó válaszokból reményeik szerint körvonalazódni fog az „a pulzus, melyet fel fognak használni, amikor a keretprogramot árnyalják, melynek kidolgozása az utolsó fázisban van”.


ALAKULNAK AZ EMNP HELYI SZERVEZETEI KOLOZS MEGYÉBEN
Szabadság, 2012. január 25.

Kolozs megyében az elmúlt hetekben az EMNP-nek három helyi szervezete alakult meg – derült ki az EMNP által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.

Elsőként Kisbács községben 2011. december 8-án alakult meg az EMNP helyi szervezete, elnöknek Tőtszegi Stefániát, alelnöknek Tötszegi Andrást, elnökségi tagnak pedig Horváth Árpádot választották.

Széken 2011. december 29-én volt az alakuló ülés, ahol Filep Sándor elnök, Nagy János alelnök és Juhos István elnökségi tag lettek a tisztségviselők. Körösfőn január 18-án jött létre a néppárt helyi szervezete, az elnökségi feladatokkal Mihály Ágnest bízták meg. Korpos Attilát alelnöknek, Mihály Sándort pedig elnökségi tagnak választották.

A helyi szervezetek alakuló ülésein Gergely Balázs, az EMNP közép-erdélyi régió koordinátora ismertette a párt létrehozásának körülményeit, valamint annak jövőbeli terveit. Soós Sándor, a néppárt közép-erdélyi szervezési igazgatója egyeztetett a szervezetek további teendőiről, kiemelten a pártépítés időszerű feladatairól.

Az elkövetkező hetekben további helyi szervezetek jönnek létre a régióban, köztük Kolozsváron is. Február elején megalakul a Néppárt Kolozs megyei szervezete. A párt első országos kongresszusa február 25-én, Csíkszeredában lesz.


EMNP: kérdőíves pártépítés
Új Magyar Szó, 2012. január 25. – Sipos M. Zoltán

Négyszázezer kérdőívet küld szét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Döntsünk közösen! elnevezésű akció keretében, hogy hívei elvárásait megismerve alkothassa meg az alakulat választási ajánlatát.

Négyszázezer kérdőívet küld szét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Döntsünk közösen! elnevezésű akció keretében, hogy hívei elvárásait megismerve alkothassa meg az alakulat választási ajánlatát. „Az erdélyi embereknek reális igényük van arra, hogy a politikusok meghallgassák őket, és beépítsék politikai programjaikba ezeket a véleményeket, prioritásokat” – fogalmazott Kolozsváron tartott keddi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. Hozzátette: a néppártiak által kinyomtatott kérdőív általános, Románia és Erdély gazdasági helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz, de a válaszadók a parlamenti küszöb és az autonómiáról szóló kérdésekkel kapcsolatban is kifejthetik véleményüket. Toró T. Tibor még elmondta, nemzeti kataszter hiányában „változatos módszerekkel” juttatják el a kérdőíveket 400 ezer erdélyi magyar címére. „Székelyföldön nincs nehéz dolgunk, ott az a cél, hogy minél több kérdőívet juttassunk el az ott élőkhöz. A belső-erdélyi, valamint a partiumi régiók szórványközösségeit már nehezebb elérni, számítunk a civil szervezetek és egyházak segítségére” – mondta Toró T. Tibor.

Az EMNP megbízott vezetősége szerint a Döntsünk közösen! akció nem hasonlít az RMDSZ korábbi Erdélyi konzultáció nevű programjára, mert más a mögöttes tartalom: míg az utóbbi eredményeit nem hozták nyilvánosságra és az RMDSZ-es politikusok nyilván figyelmen kívül hagyták a közösség prioritásait a törvényhozások során, addig a Döntsünk közösen! válaszait az elemzések után egy kimutatás formájában közzéteszik, és belefoglalják az EMNP politikai programjába.

Az EMNP vezetői emlékeztettek arra, hogy a végéhez közeledik a párt bejegyzéséhez köthető átmeneti állapot. A február 25-én tartandó csíkszeredai küldöttgyűlésen elfogadják az EMNP keretprogramját, működési szabályzatát, és megválasztják a párt vezetőségét. E küldöttgyűlésnek lesz a feladata az is, hogy megfogalmazza a 2012-es választási év prioritásait. Toró elmondta, naponta alakulnak a párt helyi szervezetei, február közepén pedig megalakulnak a párt megyei struktúrái. A megyei szervezetek alakuló ülésein választják meg a küldöttgyűlés 350 küldöttét is.


Továbbra is nagy az érdeklődés a könnyített honosítás iránt
Krónika, 2012. január 25.

Egy év elteltével sem csökkent a magyar állampolgárságot kérelmezők száma a magyar konzulátusokon – tudta meg a Krónika. A hosszú sorok és várakozás elkerülése végett továbbra is csak előzetes telefonos vagy személyes bejelentkezéssel és időpont-egyeztetéssel fogadják az ügyfeleket a magyar külképviseleteken. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos a Krónika kérdésére kifejtette: az elmúlt egy év során több mint 200 ezer kérelmet nyújtottak be a magyar állampolgárság megszerzésére, az iratok többsége, azaz mintegy 70 százaléka Erdély területéről érkezett.

Wetzel Tamás elmondta, arra vonatkozóan nincsenek adataik, hogy a csíkszeredai és a kolozsvári konzulátusokon, illetve a bukaresti nagykövetségen hány kérelmet adtak le a lakosok, tavaly január óta azonban közel 100 ezren tették le az állampolgársági esküt a romániai képviseleteken.

„Nem csökkent a kérelmezések intenzitása a könnyített honosítási eljárás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, egyértelmű, hogy egyre több lakos szerez tudomást a folyamatról” – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Szilágyi Mátyás főkonzul. Elmondása szerint az illetékesek megpróbálják betartani az előírt négyhónapos határidőt, azonban több esetben is szükség van adatpótlásra, elsősorban az anyaországi hivatalokban. „Igyekszünk minél nagyobb hangsúlyt fektetni a tájékoztatásra, a kihelyezett konzuli napokkal például leginkább idősebbeknek szeretnénk segíteni, akiknek nincs lehetőségük a kincses városba utazni az eljárás lebonyolítására. Ilyenkor az adott településen átvesszük a kérelmeket, illetve átadjuk a lakcímkártyákat az érintetteknek” – magyarázta Szilágyi Mátyás. Hozzátette: megható élmény a honosítási eljárás lebonyolítása, az eskütételek pedig a száraz hivatalnoki tevékenységgel ellentétben a konzuli szolgálat felemelő pillanatát jelentik.

Változik az igénylők köre

Drávucz Herbert, Magyarország bukaresti konzuljának beszámolója szerint a román fővárosban az elmúlt évhez képest szintén nem csökkent a magyar állampolgárságot igénylők száma. „Jelenleg is több hónapos előjegyzéseink vannak, azok számára, akik most jelentkeznek, márciusra tudunk időpontot ajánlani” – közölte a konzul. Hozzátette: az igénylők köre változott az elmúlt év során, jelenleg azok nyújtják be kérelmüket, akik nehezebben tudták beszerezni a szükséges hivatalos iratokat. Drávucz ugyanakkor két kiemelkedő pillanatot is felidézett a könnyített eljárással kapcsolatban. „Egy 18 éves fiatalember éppen a születésnapján tette le az állampolgársági esküt, az eseményt kisebb ünnepséggel is gazdagítottuk, hiszen felnőttéletét már magyar állampolgárként kezdhette. Ugyanakkor egy hajógépészre is emlékszem, Magyarországon ugyanis nem létezik ez a mesterség tengeri kijárat hiányában” – idézte fel a konzul.


Könnyített magyar útlevélszerzés

Több ügyfélpulttal állnak az útlevélkérelmezők rendelkezésére a csíkszeredai főkonzulátuson, ahol jelentősen növekedett az úti okmányt igénylők száma. Továbbra is előzetes, telefonon (0366-087-001) egyeztetett időpont alapján várják az ügyfeleket a konzulátus főépületében, a Petőfi Sándor utca 45. szám alatt. Zsigmond Barna Pál főkonzul hangsúlyozta, egyes híresztelésekkel ellentétben, az útlevélkérelem benyújtásához érvényes személyi igazolványra (magyar vagy román), illetve a honosítási okiratra van szükség, a kérelem elfogadásának nem feltétele a lakcímkártya, valamint a magyar anyakönyvi kivonat birtoklása. A főkonzul elmondta, akik már kaptak lakcímkártyát és anyakönyvi kivonatot, természetesen magukkal vihetik, azonban az útlevél igénylésének nem feltétele ezek megléte. Az útlevél kérelmezéséhez szükséges a megszabott ellenérték befizetése is, ami a 10 éves útlevélre 66, míg az 5 évesre 45 euróba kerül. Az útlevél díját a csíkszeredai főkonzulátus OTP-nél vezetett eurós bankszámlájára fizethetik be, vagy utalhatják át a kérelmezők munkanapokon 9 és 17 óra között, lehetőség szerint ugyanabban a hónapban, amikor időpontot kaptak a főkonzulátuson a dokumentumok benyújtására.

Intenzív évet zárt Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa is – tudta meg a Krónika Zsigmond Barna Pál főkonzultól, a legforgalmasabb külképviselet vezetőjétől. „Az elmúlt év végén és január folyamán is azt láttuk, hogy az érdeklődés töretlen, nagyon nagy számban jelentkeznek hozzánk időpontfoglalás érdekében. Ki lehet jelenteni, hogy összevetve nálunk sem csökkent az érdeklődés” – szögezte le a diplomata. A könnyített honosítási eljárás iránt érdeklődők közül többen nem nyújtották be kérelmüket a törvény életbelépésekor, 2011 elején, azért, hogy ne kelljen fél évet várniuk a dokumentumok megérkezésére, illetve az eskütételre. Sokan azonban most is azt tapasztalják, hogy átlagosan 5-6 hónapnak kell eltelnie addig, amíg kezükbe kaphatják a honosítási okiratot. Zsigmond Barna Pál főkonzul erre válaszolva kifejtette, azért telik továbbra is ennyi időbe az ügyintézés, mert nagyon sok közigazgatási szerv működik együtt a kérelmek feldolgozásában, illetve a döntés meghozatalában. „Csíkszeredából fel kell küldeni ezeket az iratcsomókat Budapestre, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba, ezt követően átkerülnek az illetékes minisztériumba, majd a köztársasági elnökhöz, aki aláírja a kérelmeket, és ezután a dokumentumoknak vissza kell érkezniük Csíkszeredába” – magyarázta a főkonzul, hozzátéve, ez az ügymenet hozzávetőlegesen hat hónapot vesz igénybe, bár nagyon sokan már 3-4 hónap után értesítést kapnak az eskütétel időpontjára vonatkozóan. „Azt gondolom, hogy a magyar közigazgatásnak példátlan sikere a honosítás, hiszen ha összevetjük a számokat – a 2010-es évben összesen 5000 kérelem volt, a 2011-es esztendőben 200 ezer kérelmet iktattak –, kijelenthetjük, hogy sikerrel oldotta meg a feladatot a magyar közigazgatás. Kétségtelen, hogy van egy várakozási idő, azonban ezeket a kérelmeket alaposan meg kell nézni, majd el kell juttatni a kérelmezők részére” – mutatott rá a csíkszeredai főkonzul.

Szerző(k): Kőrössy Andrea, Forró Gyöngyvér


Magyar-román kutatóprogram az érmelléki vállalkozások versenyképességéért
MTI, 2012. január 24.

- Záró workshoppal fejeződött be kedden Debrecenben az az egyéves kutatóprogram, amelyben 10 magyar és 11 román érmelléki település közel 300 kis- és közepes vállalkozásának szakember szükségletét és a térség szakképzettségét térképezték fel.

Csoba Judit projektvezető az MTI-nek elmondta: a kérdőíves kutatás során azt állapították meg, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak sokszor nincs tudomásuk arról, hogy mik az aktuálisan jelentkező munkaerőpiaci igények és lehetőségek, ami nagy versenyképességi hátrány.

A Debreceni Egyetem (DE) Szociológia- és Szociálpolitika Tanszékének vezetője egyben jelezte: a kutatás keretében készülő fejlesztési tanulmány megalapozza a szakképzés irányait és kirajzolja az érmelléki kistérség következő tíz éves fejlesztési lehetőségeit.

A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) és a Kolozsvári Egyetem részvételével folytatott adatgyűjtésbe a helyi vállalkozásokon kívül mintegy negyven érmelléki képzőhelyet is bevontak.

A legfőbb probléma, hogy a képzések nem követik elég gyorsan a munkaerőpiaci igényeket, mivel nincs, vagy  alig van információ áramlás közöttük és ebből csak bizalmatlanság fakad. Ha ezen változtatni tudnának egyben a vállalkozói és a munkavállalói mobilitás is javulna a két ország határmenti térségében - magyarázta Csoba Judit.
A vizsgált vállalkozások mintegy fele kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységet végez és öt főnél több embert foglalkoztatnak. Ezek a cégek jellemzően szűkebb régiójuk szükségleteit elégítik ki, így javuló piaci helyzetük az Érmellék fejlődését segítené.

A HURO Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program "Know-Flow" elnevezésű projektjére a DE és a ROVE közösen 40 ezer eurót nyert.


Vita az erdélyi magyar politikai szervezetek között az európai állampolgári kezdeményezés kapcsán
MTI, 2012. január 24.

- A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is elutasítja Tőkés Lászlónak azt a megállapítását, mely szerint a két szervezet "különutasként" jár el az európai állampolgári kezdeményezés érvényesítése érdekében.

Ezt a kezdeményezést a lisszaboni szerződés teszi lehetővé, így megfelelő számú tagállamból származó, megfelelő számú állampolgári aláírással igényelni lehet az Európai Bizottságtól, hogy bizonyos kérdésekben terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken.

A magyar szervezetek szerint ezzel lehetne rávenni az Európai Unió intézményeit, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét is szabályozza jogilag.

Tőkés László a múlt héten összehívta a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsot (KMAT), amelynek elnöki tisztségét tölti be. Azzal a céllal kezdeményezte a testület újabb tanácskozását, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén. Tőkés szerint ebben a témában a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónika és a Népújság című erdélyi lapoknak kifejtette, hogy a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a "helyes út".

Az SZNT kidolgozott már munkadokumentumként egy tervezetet az állampolgári kezdeményezésről, amelynek tárgya az őshonos nemzeti kisebbségek által többségben lakott régiók sajátos jogállásának biztosítása.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta: az RMDSZ azt szeretné, hogy az EU fogadjon el egy kisebbségi kerettörvényt. Ezért megkeresték az Európai Népcsoportok Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít. Az RMDSZ szerint nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni az európai állampolgári kezdeményezést, hanem a többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni.

 

Elismerték az egyház tulajdonjogát – Fordulat a Mikó-ügyben
Háromszék, 2012. január 25. –   Demeter J. Ildikó,

Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.

Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán.

Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy."

A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.


Nyilatkozatháború – Tájékozatlanság vagy rosszindulat?
Népújság, 2012. január 25. – Mózes Edith

A múlt héten az MPP megyei elnöke azt mondta, hogy az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltje, Vass Levente, az egészségügyi miniszter főtanácsosa két minisztert már megbuktatott, és nem hiszi, hogy Vásárhely ilyen polgármestert akarna.

Egyetlen közös magyar polgármesterjelöltet kell indítani

Az MPP elnökének kijelentésére az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete nyilatkozatban válaszolt, amelyben egyebek között ezt írja: „Annak érdekében, hogy Marosvásárhelyen ismét jó legyen magyarnak lenni, és újra magyar polgármestere legyen az egykori Székelyvásárhelynek, a helyhatósági választásokon egyetlen közös, magyar polgármesterjelöltet kell indítani. Immár egy éve következetesen dolgozunk a marosvásárhelyi magyar közösség, a civil szféra, történelmi egyházaink és a magyar politikai alakulatok koalíciós együttműködése érdekében. Ez az összefogás megvalósíthatónak látszik”.

Ezért sajnálatosnak tartják, hogy „a marosvásárhelyi polgármesterjelölttel kapcsolatos MPP-álláspont annyiszor változik, ahányszor Szász Jenő pártelnök ellátogat Marosvásárhelyre”. Az EMNP ebben a kérdésben következetességet vár el László György elnöktől, lévén, hogy a január 19-i sajtótájékoztatóján tett, „az MPP nagy valószínűséggel saját polgármesterjelöltet állít Marosvásárhelyen” kijelentésével homlokegyenest ellentmondott mind a marosvásárhelyi magyarság elvárásainak, mind pedig saját kézjegyével ellátott korábbi nyilatkozatának.

Hiteles személy legyen Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltje

László György, az MPP Maros megyei elnöke válaszként nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékezteti az RMDSZ-t és az EMNT-t, hogy „Marosvásárhely tekintetében a Magyar Polgári Párt mindvégig kitartott és kitart a független, pártsemleges, mindenki által támogatható jelölt állításának gondolata mellett. A magunk részéről azt is világossá tettük első pillanattól, hogy »pártkatonát« nem tudunk támogatni.”

A továbbiakban biztosítja „mind az EMNP, mind az RMDSZ, de legfőképpen Marosvásárhely magyarságát, hogy az MPP továbbra is kitart a közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt állításának gondolata mellett, de azt is világossá kell tenni, hogy amennyiben potenciális partnereink továbbra is kiszorítósdit játszanak és hiteltelen személyek jelölését erőltetik, kénytelenek leszünk saját jelöltet állítani” – olvasható a László György által aláírt nyilatkozatban.

Együttműködés… feltételekkel

Az ügy azonban nem zárult itt le. László György újra az RMDSZ és az EMNT elnökségéhez fordul, és kijelenti, tudatában annak, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri szék és a tanácsi többség visszaszerzése csak a három magyar politikai szervezet összefogása révén valósulhat meg, elfogadja az együttműködésre való felkérést, de feltételeket szab: * a közös polgármesterjelölt a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje legyen, ezért független jelöltként vagy a három párt által alapítandó koalíciós párt színeiben méretkezzen meg a választásokon * a magyar együttműködés alapjául egy írásba foglalt, részletes, mindhárom politikai szervezet által elfogadott protokollum kell szolgáljon * a választási programot a három magyar politikai szervezet szakértői tárgyalásokon dolgozza ki, figyelembe véve a magyar választókat legjobban foglalkoztató kérdéseket.
Tájékozatlanság vagy rosszindulat?

A Népújság megkeresésére az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla a következőket nyilatkozta:

– Aki ismer, tudja, nem vagyok az a politikus, aki úgy szeret nagyokat mondani, hogy az másokat bántson. Továbbra is marosvásárhelyi, erdélyi vagy akár romániai magyarságban gondolkozom. A múlt heti nyilatkozatról a legenyhébb megítélés szerint is azt kell feltételeznem, hogy az MPP megyei elnöke tájékozatlan, mert ha nem az, akkor azt kell mondanom, hogy rosszindulatú. Hogy valaki Vass Leventét azért marasztalja el, és úgy aposztrofálja, hogy két levitézlett egészségügyi miniszternek a tanácsosa, akkor el kell mondanom, hogy Cseke Attila tulajdonképpen azért mondott le, mert nem fogadhatott el egy olyan egészségügyi törvényt, amelyet úgy dolgoztak ki, hogy az RMDSZ soha nem látta. Tehát nem leváltották, Cseke Attila lemondott, mert nem akart végrehajtani valamit, amivel nem értett egyet.

A mostani miniszter elé is letették a törvényt, amelyet nem a parlament fogadott el, és Ritli László, miután megtárgyalta az RMDSZ-szel, arra a következtetésre jutott, hogy erre a törvényre abban a formában nincs szükség. Tehát csúsztatás, amit Vass Leventéről állít az MPP megyei elnöke. Ezentúl bárkiben lehet hibát találni. Vass Levente továbbra is az RMDSZ jelöltje, akit az EMNT is jónak talál.

Ha az MPP úgy képzeli el a politikai együttműködést, hogy feltételeket szab és sértegeti azokat, akikkel tárgyalni akar, az politikai felkészületlenségre vall, és hozzátenném, az olyan ember, aki mindent úgy kezd, hogy igen, de…, az nem is akar megegyezni.

 

Kétnyelvűség a váradi vízműnél
Krónika, 2012. január 25. – Nagy Orsolya

A kétnyelvű ügyfélfogadás jobbá tétele is szerepel a Nagyváradi Vízmű Rt. 2012-es célkitűzései között – jelentette be tegnap Kuntz Anikó, a vállalat gazdasági igazgatója.
Elmondta, jelenleg a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban lévő négy alkalmazott közül ketten beszélnek magyarul, de az is fontos volna, hogy minden olyan hírt, ami a váradiakat érinti, magyarul is közzétegyen a vállalat, illetve a honlap is legyen magyarul elérhető.

A Nagyváradi Vízmű Rt. egyébként sikeres évet zárt a tavaly, 2011-ben több nagyszabású beruházást is sikerült elindítania – mondta el a sajtótájékoztatón Kuntz Anikó. Kiemelte: a válság ellenére a bevételek jó részét beruházásokra költötték. Önerőből tíz váradi utcában fektettek le új ivóvízvezetéket, egy utcában, illetve a Gyermekvárosban pedig esővíz-elvezető csatornákat.

A városi költségvetésből kapott összegekből tizennégy helyszínen végeztek beruházásokat a víz- és csatornahálózat, illetve az esővíz-elvezető vezetékek felújítására, valamint egy esővíz-szivattyútelepet is építettek Váradvelence negyedben, a Gutenberg utca környékén. A gazdasági igazgató azzal is büszkélkedett, hogy nemrégiben az ország 42 vízvállalata közül a váradi vízmű kapta a pénzügyileg leghatékonyabbnak járó díjat. Az elmúlt évben a mintegy hatszáz alkalmazottat dolgoztató vállalat számos szociális tevékenységben is részt vett, egyebek közt a váradi gyermekotthonoknak mosógépeket ajándékoztak, karácsonykor pedig számos, csonka családban felnövő gyerek kapott a dolgozók összeállította ajándékokat tartalmazó cipősdobozt.


„A Háromszék nem eladó”
Új Magyar Szó, 2012. január 25.

Cáfolta a Háromszék főszerkesztője a Transindex portálnak azokat az értesüléseit, miszerint több erdélyi magyar médiatermék felvásárlását követően a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány a Kovászna megyei napilapot is megkörnyékezte. Korábban hasonló információk jutottak el az ÚMSZ-hez is az alapítvány szándékáról. Farczádi Botond a portálnak hangsúlyozta, a napilap független, saját lábán álló publikáció, amely a munkatársak tulajdonában van és marad. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a Háromszék szerkesztőségének egyik  neve elhallgatását kérő tagja is. „A lap valóban nem eladó. Emellett nagyon nehéz dolga lenne annak, aki meg akarja vásárolni. A Háromszéknek tizenöt tulajdonosa van, s ha csak az egyik nem egyezek bele a vásárba, az üzlet esik” – magyarázta az ÚMSZ-nek.

A budapesti alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-től kapott 250 millió forint adomány felhasználásával szerzett többségi tulajdonjogot korábban az Udvarhelyi Híradó négy lapból és egy internetes portálból álló trösztjében, illetve a Krónika napilapban.


Külföldi sajtó Magyarországról - Továbbra is a budapesti tüntetések, illetve az EU és Magyarország viszonya áll középpontban
MTI, 2012. január 24.

- A nemzetközi sajtó továbbra is a szombati, Orbán Viktort támogató felvonulásról és a Klubrádió melletti tüntetésről cikkezett; kommentárok jelentek meg a magyar kormány és az Európai Unió viszonyáról.

A Le Monde francia napilap honlapján Pierre Verluise, a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója azt a kérdést tette fel: kell-e, hogy az Európai Unió meghátrálásra késztesse Magyarországot és képes-e erre? A lisszaboni szerződésnek szerinte a demokráciáról, a jogállamról, valamint a pluralizmus tiszteletéről szóló cikkelye alapján Orbán Viktor kormányzása problémákat vet fel, s amennyiben az Európai Unió legitim kíván maradni, érvényesítenie kell ezeket az értékeit. Megítélése szerint "a magyar ügy" a 2004 és 2007 közötti, illetve a jövőbeni uniós csatlakozásokat illetően is gondolkodásba ejtő, "hiszen kevesebb, mint tíz évvel 2004-es belépése után mára egyértelművé vált, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unió demokratikus értékeit". A kutató szerint ez a közvéleményt és a politikusokat kritikusabbá fogja tenni a jövőbeni bővítésekkel szemben.    A Le Soir baloldali liberális irányzatú brüsszeli lapban a "Viktor Ortega és Daniel Orban" című terjedelmes írás szerzője, Jean-Paul Marthoz, összevetve Daniel Ortega nicaraguai államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikai pályáját, arra a következtetésre jut: ők ketten ugyan egymással ellentétes ideológiát vallanak, de végül is most a jelek szerint egyaránt "a demokrácia és a szabadság ellenségeinek" táborában találhatók, miközben korábban "a haladás és a demokrácia lázadói voltak".

A Die Welt című német konzervatív lap röviden beszámolt a Klubrádióért és a szólás szabadságáért tartott vasárnapi budapesti demonstrációról. Az újság azt írta, a tüntetők az ellen demonstráltak, hogy "a kormánnyal szemben kritikus rádiónak március 1-jéig be kell szüntetnie az adást, mert az ország vitatott médiatanácsa elvette tőle a frekvenciát." Hozzátették: "ez ellen vasárnap mindenekelőtt az adó újságírói vonultak az utcára." A lap megjegyezte: "a médiatanácsban kizárólag a kormányzó Fidesz szövetségesei" foglalnak helyet, a testület felállítása pedig a 2011 elején életbe lépett és éles nemzetközi bírálatokat kiváltott médiatörvény alapján történt.

A The Wall Street Journal vezető amerikai gazdasági napilap arról írt: jelentős tömeg vonult föl szombaton Budapest belvárosában, "hogy tiltakozzon az ellen, amit a szuverenitás megsértésének tekint, és kimutassa, hogy támogatja Orbán Viktor miniszterelnök kormányát". A tüntetők "Nem leszünk gyarmat" feliratú transzparens mögött meneteltek, és közben Orbánt támogató jelszavakat skandáltak. "Ez volt egymás után a második olyan hétvége, amikor a kormány támogatói tömeggyűlést tartottak, hogy megmutassák, teljes mellszélességgel kiállnak Orbán mellett, és elutasítják a bírálatok özönét, amelyet a magyar kormány kapott a nemzetközi szervezetektől és Magyarország diplomáciai partnereitől" - írta az amerikai lap.

A Regnum orosz hírportál "EU=CCCP": Magyarország kettéhasította az Európai Uniót? címmel közölt összefoglalójában úgy vélte: a múlt szerdán az Európai Parlamentben szokatlanul visszafogottan beszélő Orbán Viktor "nyilvánvalóan legyőzte ellenfeleit", mivel "álláspontját képes volt úgy feltüntetni, mint Magyarország nemzeti érdekeinek megvédését az európai színtéren a szocialisták és liberálisok balról érkező pártpolitikai támadásaival szemben". Ezzel egyidejűleg "egy másféle ellentét is kezd kirajzolódni Magyarország és Brüsszel között: az új fiatal demokratikus Európa (kiállása) az öreg Európa túlzó elvárásaival szemben. A Regnum azt írta: "a magyar kormány egyelőre további támaszokat keres magának Brüsszellel való konfliktusában", s ez ügyben a regionális szolidaritás mellett az otthoni "hazafias nacionalista érzésekre" támaszkodhat. "E két tényező kihasználására irányuló próbálkozás végképp egyértelművé vált a szombati budapesti tömegtüntetés után", amely újfent felmutatta Európának "a magyar társadalom nacionalista potenciálját", amely a magyar lakosság "nem kevesebb mint háromnegyedét" jelenti - írta az orosz portál.

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap Mire elég a többség? című kommentárjában arról írt: "Többen többször leírták már, hogy Magyarországon a jelenlegi ellenzék, legyen az parlamenti, esetleg parlamenten kívüli, nem hogy nem tudja megállítani, de még befolyásolni sem képes a kormány politikáját. 2014-ig valószínűleg képtelenek lesznek olyan egységes frontot kialakítani, mely mögé akkora tömeget tudnának felsorakoztatni, mellyel az utcán számban le tudnák nyomni Orbánékat". A szerző szerint "a magyar kormány politikáját és döntéseit ma összesen két szervezet tudja befolyásolni, az Európai Bizottság és a Valutaalap, végső soron mindkettő ugyanazzal az eszközzel, a pénzzel vagy annak megvonásával". "Az ügy pikantériája, hogy végső soron pont az a világrendszer, pont az az eszköz fogja Magyarországon a demokráciadeficites döntéseket visszavonatni, mely a jelenlegi többség szerint antidemokratikus módszerekkel akar +uralkodni a világon+. Hiába van Orbánéknak kétharmada a parlamentben és a legnagyobb tömege az utcán. Paradoxon, de a nemzetközi tőke is lehet a demokrácia utolsó őre" - zárul a kommentár.


NMHH: a Médiatanács továbbra is nyitottságáról biztosítja Neelie Kroest
MTI, 2012. január 24.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa már kétszer ajánlotta fel együttműködését a digitális és médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos munkacsoportjának, ám érdemi választ erre még nem kapott - reagált az NMHH szóvivője arra, hogy a biztos kedden támogatásáról biztosította a Klubrádió vezérigazgatóját. A Médiatanács bízik abban, hogy a munkacsoport a magyar hatóság álláspontját is meghallgatja.

Kiricsi Karola az MTI-vel azt közölte: január elején az NMHH Médiatanácsa a sajtóból értesült arról, hogy a Neelie Kroes által alapított munkacsoport többek között arra keresi a választ, vajon ellentétes-e az európai uniós joggal a médiatanács azon döntése, amely szerint a Klubrádiótól már nem használhatja a 95.3 MHz-es budapesti frekvenciát.

Az NMHH a munkacsoport létrejöttének hírére reagálva azonnal felkereste az uniós biztos kabinetjét, és felajánlotta segítségét annak érdekében, hogy a csoport tagjai első kézből, a leghitelesebben tájékozódhassanak a kérdésben - mondta a szóvivő.

A magyar hatóság a személyes vagy írásos konzultációról szóló felajánlását múlt héten megismételte, amikor a biztos szóvivője megerősítette, hogy a munkacsoport a január 25-ei ülésén a magyarországi médiahelyzetről is tanácskozik. (Kroes ekkor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez írt levelében megismételte aggodalmait a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatban.)

Mint Kiricsi Karola közölte, érdemi válasz azóta sem érkezett az NMHH-hoz, a biztos szóvivője mindössze annyit közölt velük: megvizsgálják, hogyan tudják bevonni a magyar hatóságot a folyamatba.

A Médiatanács még mindig bízik abban, hogy az európai biztos a magyar hatóságot is meghallgatja, és nem csak az egyik féllel konzultál. Amennyiben ez megtörténik, akkor Neelie Kroes és munkatársai is meggyőződhetnek arról, hogy Magyarország jogállam, ahol nem lehet rádiókat betiltani vagy a rádióktól frekvenciákat elvenni - mondta a szóvivő.

Kiricsi Karola emlékeztetett arra is, hogy a Klubrádió frekvenciáját sem vette el senki, adása ma is fogható. A rádió engedélye 12 év után lejárt, a Médiatanács a frekvenciát a jogszabályoknak megfelelően, átlátható, világos feltételekkel megpályáztatta, és ezután hirdette ki a pályázat nyertesét. A döntés ellen a Klubrádió, a bírósághoz fordult jogorvoslatért. A hatóság döntésének alátámasztására minden formai és tartalmi adat rendelkezésre áll.

Neelie Kroes kedden találkozott Arató Andrással, a Klubrádió vezérigazgatójával, és megígérte neki: továbbra is arra bátorítja a magyar kormányt, hogy "demokratikus módon cselekedjen". Kroes keddi közleményében kitért arra, hogy a Klubrádió számos politikai és gyakran bíráló hangvételű kommentárt közöl, és csak 2011-ben nyolc helyi frekvenciáját vesztette el.

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google