Még az ősszel módosulhat a státusztörvény
MTI, 2010.07.30.
Még az ősz folyamán módosulhat a státusztörvény annak érdekében, hogy az állampolgársági szabályokat és a magyarigazolványra vonatkozó passzusokat összehangolják - mondta el Wetzel Tamás, a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos költségekre az idén 830 millió forintot különít el a kormány, s első évben 250-400 ezer közötti kérelmezőre számítanak. Az a szándékuk, hogy a magyarigazolványhoz kapcsolódóan több kedvezményt megtartsanak. Ezért is kell a státusztörvényhez és annak végrehajtási rendeletéhez mindenképpen hozzányúlni.
Attól tehát, hogy valaki az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot szerez, nem esik el azoktól a kedvezményektől, amelyek a magyarigazolvánnyal járnak - mutatott rá Wetzel Tamás, aki elmondta: miután július 28-án a kormány elfogadta a kettős állampolgárság részletszabályait, az ezzel foglalkozó bizottság már a jövő héten megkezdheti a munkáját.
Wetzel Tamás az elkövetkező félév teendői között említette még azoknak a jogi szabályzóknak a lebontását, amelyek eddig akadályozták, hogy a határon túli magyarok, amikor átköltöznek Magyarországra, az eredeti magyar nevüket használhassák.
Tőkés László: ki kell alakítani a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét
Krónika, 2010. július 30.
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig - mondta pénteken Nagyváradon az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
Tőkés hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ-el, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel. Ugyanakkor közölte: „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában".
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor - többek véleménye szerint - az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések - mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? - tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig". „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért" - tette hozzá.
A volt református püspök sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszolgálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak.
Tőkés: Szükség van egy új pártra Erdélyben
MTI, 2010. 07.30.
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kész elmenni addig – mondta az MTI-nek Nagyváradon Tőkés László.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, a Magyar Polgári Párttal és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában" – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig". „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért" – tette hozzá.
Tőkés volt szekus-kollaboránsok és eltérített pénzek esetét ajánlotta Orbán figyelmébe
Krónika, 2010. 07.30.
Tőkés László EP-alelnök bejelentette: átnyújtott egy dokumentációt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Budapest által az erdélyi kisebbségi szervezeteknek nyújtott támogatások eltérítéséről, és a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető „Szekuritáté-kollaboránsokról".
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: miután több hónapon keresztül nyilvánosságra hozta azon Református Egyházon belüli tagok nevét, akik együttműködtek a Szekuritátéval, tisztázni szeretné a magyar kormány által bizonyos erdélyi kisebbségi szervezetek projektjeire kiutalt pénzek ügyét, éppen ezért bemutatott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek minden olyan esetet, amelyről tud, és az erről szóló dokumentációt is átadta.
Tőkés arra kérte Orbánt, ellenőrizzék azon volt szekus-kollaboránsok esetét, akik időközben Magyarországon vagy más államokban telepedtek le. Az Európai Parlament alelnöke volt sógorát, Bartha Tibort említette, akit korábban többször is azzal vádolt, hogy együttműködött a Szekuritátéval a volt püspök által a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) megszerzett információk szerint.
Minthogy Bartha jelenleg Magyarországon lakik, Tőkés szerint „reális veszélyt jelent a szomszédos ország nemzetbiztonságára".
Ugyanebbe a kategóriába sorolta az EP-képviselő Szatmári Tibort és feleségét, Ildikót – mindketten volt RMDSZ-es tisztségviselők – akiket 2005-ben azzal vádolt a magyar sajtó, hogy a román állam számára kémtevékenységet folytatnak Magyarországon.
Ugyanakkor felidézte a nagyváradi Mecénás Alapítvány esetét, amelyben alapító tagokként érintett a Medgyessy Péter volt magyar szocialista kormányfőhöz közel álló Mudura Sándor üzletember, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és ügyvezető elnöke, Kiss Sándor, illetve Szabó Ödön és Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő.
Tőkés szerint az Ady Endre Művelődési Központra – amelyet a költő szülőfalujában kellett volna létrehozni – a magyar állam által kiutalt pénz „a Bihar megyei gazdasági és pártklientúra kezére" került, azaz a Mecénás Alapítványhoz jutott, amely vállalta, hogy Nagyváradon létrehozza a központot. Szerinte a pénzt eltérítették, mivel a projektet nem valósították meg.
Az EP alelnöke felhívta a figyelmet egy budapesti ingatlanra, amelyet 2001-ben kormányhatározat révén az erdélyi magyar egyházak számára ajánlottak fel.
„A Medgyessy-Gyurcsány teljesen más célra használta az ingatlant, amely a Szatmári-pár, illetve az RMDSZ szállása lett" – mondta Tőkés.
Szülőföld Alap: döntés a magyar-magyar kapcsolattartási támogatásról
Duna TV, 2010.07.30
A Szülőföld Alap oktatási és szakképzési kollégiumának döntése alapján 2010. második félévében Szerbiában a Szekeres László Alapítvány, Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség látja majd el a magyar-magyar kapcsolattartási támogatási program lebonyolítását.
Az alap honlapján pénteken közzétett tájékoztató szerint a Szekeres László Alapítvány 25 millió forintos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 110 millió forintos támogatásban részesül.
A közlés szerint a támogatások kifizetése hamarosan megkezdődik.
Az előző kormány 2008. január 1-től vezette be a szerbiai és az ukrajnai magyar közösség tagjainak új támogatási formaként a magyar-magyar kapcsolattartási támogatást. Ezt azok a szerb, illetve ukrán állampolgárok igényelhetik, akik a kérelem benyújtásának napján rendelkeznek magyarigazolvánnyal, vagy magyar hozzátartozói igazolvánnyal. Azoknak nyújtható a kapcsolattartási támogatás, akik oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civiltársadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar-magyar együttműködési, illetve kegyeleti okokból utaznak Magyarországra.
Az üzleti tevékenységgel, turizmussal, illetve munkavállalással kapcsolatosan beutazók nem tartoznak ebbe a körbe.
Népszerűtlen PD-L
Új magyar szó, 2010.07.30
A megszorító intézkedések hatására jelentős mértékben csökkent Traian Băsescu államfő, valamint az őt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) népszerűsége. Az Insomar tegnap közzétett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 13,7 százaléka voksolna a nagyobbik kormánypártra, amely ekként a harmadik helyre szorult vissza az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé.
A megszorító intézkedések hatására jelentős mértékben csökkent Traian Băsescu államfő, valamint az őt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) népszerűsége. Az Insomar tegnap közzétett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 13,7 százaléka voksolna a nagyobbik kormánypártra, amely ekként a harmadik helyre szorult vissza az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé.
A szociáldemokratákra a megkérdezettek 38,8 százaléka, a liberálisokra 21 százalékuk voksolna. A demokraták a legutóbbi választásokon rendszerint 30 százalék körüli eredményt értek el.
Az RMDSZ-re 5,1 százalék szavazna, így a magyar érdekvédelmi szervezetet megelőzi a bukaresti parlamentből 2008-ban kiszorult, de az Európai Parlamentbe két képviselőt is kiküldő, szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) 8,9 százalékkal. A válaszadók több mint fele nem menne el szavazni, vagy nem tudja, melyik pártra voksoljon.
Traian Băsescu népszerűsége is sokat romlott, hiszen a megkérdezettek 81 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben bízik a tavaly decemberben újraválasztott államfőben. Emil Boc miniszterelnök – aki egyben a PD-L elnöke – még rosszabbul áll, hiszen a megkérdezettek 88 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben bízik benne.
A válaszadók fele a legnépszerűbbnek bizonyult Mugur Isărescu BNR-elnökben sem bízik meg, őt az emberek 17 százaléka eléggé megbízhatónak tartja, 5 százaléka pedig a legnagyobb mértékben bízik benne. A válaszadók 50,6 százaléka szerint a jelenlegi kormánynak távoznia kell, 14,2 százalék minisztercseréket sürget, 10,7 százalék szerint pedig a kormánynak a helyén kell maradnia.
A megkérdezettek 24,5 százaléka nem tudott, vagy nem akart véleményt nyilvánítani. A kormányátalakítást szorgalmazók 41,1 százaléka Emil Bocot menesztené, őt követi 7,4 százalékkal Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter, és 6,1 százalékkal Radu Berceanu közlekedési miniszter. RMDSZ-es tárcavezető nem szerepel a listán.
Felszámolnák a prefektúrákat
Új magyar szó, 2010.07.30
„A prefektúrák felszámolásával sok pénzt lehetne spórolni" – fejtette ki Antal Árpád polgármester, aki szerint nincs szükség a kormányhivatalokra. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnök ezt Horia Grama PSD Kovászna megyei elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva mondotta.
„A prefektúrák felszámolásával sok pénzt lehetne spórolni" – fejtette ki Antal Árpád polgármester, aki szerint nincs szükség a kormányhivatalokra. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnök ezt Horia Grama PSD Kovászna megyei elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva mondotta.
A szociáldemokrata politikus ugyanis arra szólította fel az RMDSZ vezetőket, hogy két év múlva az önkormányzati választások után juttassanak alpolgármesteri, tanácselnök helyettesi tisztségeket a román közösség képviselőinek és legyen övék a prefektusi tisztség is. Antal Árpád erre válaszolva leszögezte: szerinte két év múlva már nem kellene létezzen prefektúra, és akkor nem kellene azon vitatkozni, hogy román vagy magyar legyen a kormánybiztos.
„A prefektúra teljesen fölösleges intézmény, és a román államot úgy is meg kell reformálni, hogy felszámolják a kormányhivatalokat, és ezzel sok pénzt spórolnak meg. A prefektúrának nem az a feladata, hogy beleszóljon az önkormányzatok tevékenységébe, hanem, hogy az elfogadott jogszabályok törvényességét felügyelje" – mondta Antal.
Szerinte önkormányzati szempontból az a jó prefektus, akinek jelenlétét nem is érzik, ezért György Ervin jól végzi feladatát Háromszéken. Horia Gramának válaszolva kifejtette: nincs jogszabály arra, hogy ahol 20 százalékot meghaladja a kisebbség aránya, kötelező módon kell juttatni vezetői tisztségeket, így azokon a településeken, ahol a kisebbségben levő magyarság pozíciókat kapott, ott politikai alkuval szerezte meg azokat.
Kovács Zsolt
Székelyföld-alap kellene
Háromszék, 2010.07.30
A kezdeményező elképzelése szerint a szolidaritási alap a hozzájárulás elve szerint működne, a polgármesteri hivatalok havonta befizetnének bizonyos összeget, árvizek, földrengések, más természeti katasztrófák esetén ebből azonnali segítséghez jutnának az érintettek. Így nem kellene mindig a bukaresti kormány támogatására várni, önerőből is meg lehetne oldani a gondok egy részét — magyarázta Édler, aki szerint a kezdeményezés a székelyföldi öntudatot is erősítené. Mint mondta, javaslatát felvetette Tamás Sándor megyei tanácselnöknek is.
Kovászna Megye Tanácsá¬nak elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az ötletet jónak tartja, és a keretet már korábban létrehozták, a hivatalosan bejegyzett Adetcov egyesület révén lehetne lebonyolítani. Nagyobb körben, a polgármesterekkel még nem esett szó a tervről, de az elmúlt hetek áradásai azt mutatják: mindenkinek szüksége lenne a támogatásra.
Székelyföld-alap létrehozását javasolja Édler András sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő, a megye valamennyi önkormányzata hozzájárulna, különféle természeti csapások esetén pedig azonnali segélyhez jutnának a települések.
Farcádi Botond
Tamás Sándor kibúvót keres
Közös tanácsülés az egységes régióért
Háromszék, 2010.07.30.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke Fazakas Tibor, a Magyar Polgári Párt alelnökének levélben megfogalmazott javaslatára reagált, miszerint Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának együttes ülésen kellene kinyilvánítania, hogy egy fejlesztési régióba kívánnak tartozni.
Maros megye esetén bonyolultabb a helyzet, ott a tanács román többségű — magyarázta. Borboly Csaba Hargita megyei elnökkel azonban már beszéltek erről, szeretnék, ha idén meg tudnák szervezni. Emlékeztetett: korábban már kezdeményezték az együttes ülést, ez főként a Hargita megyei MPP miatt hiúsult meg. Mint mondta, Fazakas Tibor úgy tesz, mintha az MPP nem lenne politikai szereplő, felülről osztogatja a parancsokat, miközben több önkormányzatban is többségben van, ráadá¬sul a javaslat híre éppen akkor érte, amikor a felső-háromszéki árvíz okozta károk elhárításáról tárgyaltak, ekkor üzenget az MPP-s politikus magasröptű politikai témákról — ecsetelte. Szerinte a nyári uborkaszezonban igyekszik politikai piacot keresni a polgári alakulat, miután a bálványosi szabadegyetemen sem jutott szóhoz, ami aligha véletlen.
A majdani együttes ülés napirendjéről elmondta: törvény szabályozza, miről lehet határozatot elfogadni, politikai kérdésekről ez nem lehetséges. Politikai nyilatkozatként azonban szóba kerülhet a székelyföldi régió ügye.
Lesz együttes ülése Kovászna és Hargita megye tanácsának — szögezte le lapunk érdeklődésére Tamás Sándor.
Farcádi Botond
|
