|
ROMÁNIA
Markó visszavonul, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter indul az elnöki tisztségért
Krónika, 2010. december 11. – Szucher Ervin
Nem kívánom magam újrajelöltetni az RMDSZ elnöki posztjára a februári nagyváradi kongreszszuson – jelentette be Markó Béla , a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén.
A politikus – aki tizennyolc éve tölti be a tisztséget – hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától, és úgy vélte: tapasztalatait az RMDSZ hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. Az SZKT-n Kelemen Hunor művelődési miniszter és Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos is bejelentette: megpályázza a szövetség elnöki tisztségét.
Két napirenden kívüli pont tette érdekessé a szombaton Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) idei utolsó ülését. A résztvevők főként Markó Béla bejelentését várták, hogy vállal-e vagy sem újabb mandátumot az RMDSZ élén. Hamarosan kiderült: nem. Ebből pedig rögtön arra lehetett következtetni, hogy a februári tisztújítás alkalmával az eddig „bejelentkezett" Eckstein-Kovács Péter ellenfele a Markó Béla jobbkezeként és utódjaként emlegetett Kelemen Hunor lesz.
Ugyanakkor a Frăţia szakszervezeti tömb Maros megyei vezetősége által a Kultúrpalota bejáratánál szervezett tiltakozó akció keltette fel a sajtó és a járókelők figyelmét. A politikusok nem voltak kíváncsiak a tüntetők véleményére, a skandálások és a füttykoncert még azokat is elkedvtelenítette káros szenvedélyüktől és a palota előcsarnokában tartotta, akik máskor egyik cigiszünetet a másik után tartják a bejárati lépcsőkön.
Találgatások a folyosón
Markó Béla korszaklezárási bejelentéséig a teremben is, de főként az előcsarnokban folytak a találgatások: indul, nem indul, ha nem indul, akkor ki indul... Szombaton délelőtt fél 11-kor még az eddigi egyetlen RMDSZ-elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter sem tudott ezekre a kérdésekre pontos választ adni. Traian Băsescu tanácsosa – akiről az RMDSZ SZKT-ról szóló tegnapi sajtóközleménye említést sem tesz – viszont sejtette, hogy Kelemen Hunorral és nem Markó Bélával kell megmérkőznie a februári kongresszuson.
Szakszervezeti füttykoncert néma füleknek
Rendkívül hangos és fáradhatatlan szakszervezeti tüntetőcsoport fogadta a szombati SZKT-ra érkezőket. A Kultúrpalota bejáratától alig tíz méterre, molinókkal, plakátokkal és hangosbemondóval berendezkedett mintegy ötvenfős csoportosulás legsűrűbben a „Gyertek ki!" felszólítást skandálta. Ez egyrészt a rögtönzött és azonnali párbeszédre való felhívást, másrészt a kormányból való kivonulás követelését feltételezte. A gyűlésre szállingózó politikusok egyike sem vetett különösebb figyelmet a Marosvásárhelyen első ízben két nyelven tiltakozó szakszervezetisekre. Annak ellenére, hogy az SZKT közel egyórás késéssel kezdte meg munkálatait, a Kultúrpalota emelvényéről Markó Béla kijelentette, hogy a teremben lévőknek fontos politikai döntéseket kell meghozniuk, ezért sem neki, sem másnak nincs ideje és módja a tüntetőkkel tárgyalni.
„Teljesen természetesnek tartom, hogy a szakszervezetek hangot adjanak elégedetlenségeiknek. Nekünk azonban senki nem jelezte a párbeszéd szándékát" – tette hozzá. A tüntetők egy korábbi ígéretet szerettek volna számon kérni az RMDSZ-vezérektől. Hasonló helyzetben, szintén Marosvásárhelyen a szövetség országos elöljárói a nyáron megfogadták, amenynyiben a demokrata-liberális (PDL-s) partnereik további gazdasági megszorító intézkedéseket próbálnak elfogadtatni, az RMDSZ kilép a kormányból.
„Az RMDSZ vezetői hazudtak, nem tartották be a szavukat. Mi több, szavazatukkal maguk is hozzájárultak az újabb megszorító intézkedések meghozatalához" – nehezményezte Călin Orlando Cociş, a Frăţia szakszervezeti tömb Maros megyei elnöke. „Feláldoztatok románokat és magyarokat egyaránt" – állt az egyik magasba emelt táblán. Látván, hogy a kormánykoalíció tagjai semmibe veszik a tiltakozókat, Cociş egy adott pillanatban megjegyezte, hogy a szövetség politikusai azért nem hajlandóak kilépni a Kultúrpalotából, mert attól tartanak, hogy megfáznak és a romániai egészségügyi rendszer nem teszi lehetővé a kezelésüket.
A bennfentesek ezt már rég tudták, de maguk az érintettek is titoktartási fogadalmat tehettek, hisz egyikük sem volt hajlandó időnap előtt nyilvánosságra hozni szándékait. Aztán Markó bejelentése után Eckstein-Kovács volt az első, aki a plénum előtt megismételte korábbi szándékát. „Nem könnyű Markó Béla utódjának lenni – mondta később a sajtónak. – Kelemen Hunor egyben fiatal és tapasztalt ellenjelölt, akinek előnye is, meg hátránya is, hogy Markó Béla támogatja". Gondolatmenetét kifejtve Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy értékelésében Kelemen, akárcsak Markó, az SZKT-küldöttek bizalmát élvezi, de a területi szervezetek kissé elhidegültek tőle.
„Nyissuk ki újra az ernyőt!" – tanácsolta kollégáinak az államelnöki tanácsos, aki fő erényének a kommunikációs készséget tartja. „Szükség van a fiatal nemzedékre is, hisz állandóan újulni kell, de a megújulást belül kell keresni. Úgy érzem, ehhez van elég erőnk és erőforrásunk is" – nyilatkozta a szünetben Kelemen Hunor volt ügyvezető elnök, akiben sokan a Markó-politika folytatóját látják.
Markó: az RMDSZ-t a sokszínűség tartja össze
Közben odabent Markó Béla valóban meghozott egy fontos politikai döntést, bejelentvén, hogy februártól nem vállal újabb elnöki mandátumot. Beszédében kifejtette: az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye, hogy a szövetség mindvégig tisztességgel, szavatartóan, következetesen együtt tudott működni a romániai demokratikus pártokkal, de a magyarországi politikummal is az erdélyi magyar közösség érdekében. Rámutatott: az utóbbi idők kormányzati döntései – a közalkalmazottak fizetésének csökkentése, a gyes átalakítása – és az ezek mentén kialakult belső viták azt példázzák, hogy az RMDSZ-en belül ideológiai sokszínűség van.
Ezzel szemben a nemzeti ügyként kezelt oktatási törvény kapcsán teljes egyetértés volt: álláspontja szerint mindez azt bizonyítja: az RMDSZ-t, akárcsak a kezdetekkor, ma sem az ideológiák, hanem a magyar identitás kérdései, a nemzeti kérdés, a különböző autonómiaformák megteremtéséért folytatott küzdelem tartja össze, és az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában párttá akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a Kárpát-medencei magyar pártalapítási kísérletek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából.
Leszögezte: irritálja és zavarja az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már mindenkivel volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van" – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó Béla későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe.
„Kísértet járja be Erdélyt..."
A leköszönni készülő elnök ugyanakkor üzenni kívánt az EMNT-nek és mindazoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek, akik szimpátiával tekintenek az új magyar párt alapítására. Markó úgy fogalmazott, „kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítás kísértete". Rámutatott, akik most pártot akarnak alapítani, azok már korábban is megpróbálták. „Megpróbálták egyébként az RMDSZ-en belül is. Miért nem érvényesítették a politikai akaratukat az RMDSZ-en belül? Aztán kiléptek az RMDSZ-ből, megalapítottak egy pártot, de azt is kiütötték a kezükből. Hányszor kell próbálkoznia valakinek ahhoz, hogy rájöjjön, erre nem alkalmas: nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen, amely politikának az alapja a tolerancia és nem az intolerancia? Mindenkinek joga van pártot alapítani, csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés" – szögezte le Markó Béla.
Irányváltást remél a román ellenzék
A román parlamenti pártok vezetői sajnálkozásuknak adtak hangot Markó Béla „visszavonulása" kapcsán, az ellenzéki alakulatok ugyanakkor politikai irányváltásban reménykednek az RMDSZ háza táján. Ioan Oltean, a szövetséggel együtt kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke szerint Markó nemcsak az RMDSZ-ben, hanem a koalícióban is befolyással bíró, egyensúlyt teremtő politikus, és reméli, utódja ugyanilyen elismerést vív majd ki magának a román pártok körében. Radu Moldovan, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy nyilatkozott: abban bízik, hogy az új vezető irányváltást – azaz a Boc-kormányból való kilépést – is hoz majd az RMDSZ politikájában.
„Remélem, az alakulat új elnöke belátja, hogy az RMDSZ egy hozzá nem értő, gyilkos kormányt támogat, amely tönkreteszi Romániát. Nem hiszem, hogy a romániai magyarok meg vannak elégedve az RMDSZ jelenlegi politikájával" – jelentette ki Moldovan. Hasonlóképpen nyilatkozott az RMDSZ élén bekövetkező „őrségváltásról" Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is, aki szerint a liberálisokat nem annyira a leendő RMDSZ-elnök személye, hanem az általuk remélt irányváltás foglalkoztatja. „Bízunk benne, hogy az RMDSZ nem sokáig tart ki a jelenlegi hatalom mellett. Ha az alakulat vezetői meghallgatnák szavazóik véleményét, az irányváltás nem váratna magára" – állapította meg Voicu.
Vastaps fogadta Markó bejelentését
Az RMDSZ élén eltöltött tizennyolc esztendőről szólva Markó elmondta, megválása az elnöki széktől semmiként nem jelenti a politikától, a közélettől és a szervezettől való búcsúzkodást. Visszaemlékezett, 1992–1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésére, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Kifejtette: büszke a mandátuma alatt közösen elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás és a nyelvi jogok jelentős bővítésére, a magán- és közösségi javak visszaszolgáltatására és az erdélyi közéletben végbement jelentősen pozitív változásokra. Az SZKT-képviselők székeikből felállva tapsolták Markó Béla bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért.
Kelemen szavahihető RMDSZ-t akar
„Erős, következetes, szavahihető és önálló RMDSZ-t akarok, amely képes önmagát megújítani, megváltoztatni. Olyan szövetséget, amely meghallgatja az embereket, odafigyel gondjaikra, problémáikra. Meggyőződésem, ha egy befogadó szövetség maradunk, a magyar közösség egységét is meg tudjuk őrizni" – jelentette ki beszédében Kelemen Hunor. „Visszatekintve az RMDSZ elmúlt 20 évére, azt látom, hogy nem volt egy könnyű időszak, ez az utolsó esztendő volt azonban a legnehezebb – mondta az RMDSZ volt ügyvezető elnöke. – Nem a kormányzás miatt, nem azért, mert nem tettük a dolgunk, hanem a mélyülő válság hatására. Ebben a helyzetben szinte lehetetlen jó döntést hozni. Ennek ellenére mi, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői igyekeztünk minden döntést úgy meghozni, hogy a szegényebb társadalmi réteget védjük, mert tudjuk, hogy az erdélyi magyarok nagy többsége vidéken él. Ezt vettük figyelembe, amikor döntéseket hoztunk, és azt látom, hogy az embereknek őszintén el kell mondani, mi áll a döntéseink hátterében."
A politikus szerint az elmúlt években sokszor és sokan megpróbáltak belenyúlni az RMDSZ-be, kívülről és belülről is, azonban sikertelenül. „Az elmúlt években Markó Béla és Takács Csaba oldalán benne lehettem a szövetség vezetőségében, és itt azt láttam, hogy jó döntéseket közösen, érveket felsorakoztatva és megvitatva hozhatunk. Az RMDSZ minden hibája, problémája ellenére ezeket az értékeket meg kell őrizni. Azért van RMDSZ, mert az emberek ezt akarták 1990 óta." Röviden ismertette néhány elképzelését is arra vonatkozóan, milyen változásokra van szükség. „2011 után az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni.
Területi elnökök, önkormányzati vezetők, platformok képviselői ott kell legyenek a Szövetségi Állandó Tanácsban. Erős csapattal kell továbbmennünk, nagy hangsúlyt helyezve a társadalomszervezésre. Sok mindent végig kell beszélnünk a szövetség megújításáról" – mondta Kelemen. Nem kizárt egyébként, hogy megpályázza az elnöki tisztséget a külföldi útja miatt a miniparlament üléséről távolmaradt Frunda György szenátor és Borbély László miniszter is. A következő SZKT-ülést február 6-án tartják, az RMDSZ tisztújító kongresszusára február 26. és 27. között kerül sor Nagyváradon.
Markó Béla nem jelölteti magát újra az RMDSZ elnöki posztjára
MTI, 2010. december 11.
Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ "miniparlamentjének" ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc éve tölti be a tisztséget - ugyanakkor hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: az elmúlt csaknem két évtized alatt szerzett tapasztalatait az RMDSZ - ha akarja - hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. A szónokot beszéde végén a küldöttek felállva, hosszan megtapsolták.
A tanácskozáson Kelemen Hunor (a szövetség ügyvezető elnöke, de akit kulturális minisztersége idejére felfüggesztettek az RMDSZ e vezetői tisztségéből) bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért.
Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia.
Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete "elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását".
Markó kifejtette: "irritálja és zavarja" az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már "mindenkivel" volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. "Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van" - hangoztatta a szónok. Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik új romániai magyar pártot akarnak alapítani.
Visszavonul Markó Béla a vezetésből
Magyar Hírlap, 2010. december 13.
Nem kívánja magát újrajelöltetni Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson – ezt a szövetség elnöke személyesen jelentette be szombaton Marosvásárhelyen.
Markó Béla – aki tizennyolc éve tölti be a tisztséget – ugyanakkor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ „miniparlamentjének" ülésén hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Tapasztalatait az RMDSZ – ha akarja – hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. A küldöttek felállva, hosszan megtapsolták.
Kelemen Hunor (a szövetség ügyvezető elnöke, akit kulturális minisztersége idejére felfüggesztettek az RMDSZ e vezetői tisztségéből) bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Elmondta, sokszínű RMDSZ-t akar, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll az elnöki posztért.
Markó Béla politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia. Bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik új romániai magyar pártot akarnak alapítani.
Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómiaformákat.
A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát: szerinte az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt a helyi magyarság képviselete elerőtlenedett. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. Emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást az RMDSZ életébe. Markó beszélt arról is, hogy irritálja és zavarja az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már „mindenkivel" volt szövetségben Romániában.
Magyarországon is rosszallják egyesek – mondta –, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt jó politikai viszonyt kialakítani. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért" – tette hozzá.
Markó nem jelölteti magát újra az RMDSZ elnöki posztjára
MR/MTI, 2010. december 11.
A politikus tizennyolc éve tölti be a tisztséget, a politikától nem akarja távol tartani magát.
Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla – jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ miniparlamentjének ülésén.
Markó Béla – aki tizennyolc év óta tölti be a tisztséget – ugyanakkor hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: az elmúlt csaknem két évtized alatt szerzett tapasztalatait az RMDSZ –
ha akarja – hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. A szónokot beszéde végén a küldöttek felállva, hosszan megtapsolták.
A tanácskozáson Kelemen Hunor (a szövetség ügyvezető elnöke, de akit kulturális minisztersége idejére felfüggesztettek az RMDSZ e vezetői tisztségéből) bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar – mondta –, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg – tette hozzá.
Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért.
Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt.
A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta
önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását.
Markó kifejtette: irritálja és zavarja az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már mindenkivel volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van" – hangoztatta a szónok.
Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik új romániai magyar pártot akarnak alapítani.
MARKÓ NEM INDUL – Eddig Kelemen és Eckstein jelezte: szívesen lenne RMDSZ-elnök
Transindex, 2010. december 11.
A szövetségi elnök nem vonul vissza a politikai életből: továbbra is segítené az RMDSZ tevékenységét.
Nem indul újabb mandátumért Markó Béla RMDSZ-elnök. Ezt ő maga jelentette be Marosvásárhelyen, a mai napra összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsán, politikai tájékoztatója végén.
Markó Béla ugyanakkor hangsúlyozta, nem kíván visszavonulni a politikai életből, hiszen az elmúlt 18 évben gyűjtött politikai tapasztalatot az RMDSZ javára szeretné fordítani.
Markó szavait az SZKT-n résztvevők székeikből felállva, vastapssal fogadták. A szövetségi elnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mai nap folyamán bejelentések várhatók arra vonatkozóan, hogy a februári Kongresszuson ki indul az RMDSZ elnöki mandátumáért.
Update 1: Eckstein Kovács Péter, a szövetség Szabadelvű Körének elnöke felszólalásában megismételte a korábban bejelentett szándékát, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki székét, amennyiben a Kolozs megyei RMDSZ szervezet - amelyhez tartozik - biztosítja támogatásáról.
Update 2: Kelemen Hunor egyéni felszólalása keretében bejelentette, a februári Kongresszuson megpályázza a szövetségi elnöki széket, amennyiben a területi szervezetek támogatják őt ebben: a következő hetekben e célból fog konzultálni fog ezekkel a szervezetekkel. Szerinte az RMDSZ az elmúlt húsz évben meghatározott értékeit úgy tudja megőrizni, ha gyorsan cselekszik, de ugyanakkor megfontoltan dönt.
"A magyar emberek problémáira jó válaszokat kell adni, de ezt csak csapatban dolgozva lehetséges" - így Kelemen, aki szerint most a társadalomszervezés élvez prioritást. A szövetség alapszabályzatának módosítása kapcsán úgy vélekedett, olyan változtatásokat kell a dokumentumon végrehajtani, amelyek révén az elnökség megerősödik, de ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a megyei elnököket és a platformokat is hangsúlyosabban be lehessen vonni a szövetség vezetésébe.
BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL
Transindex, 2010. december 11.
Mi történt az SZKT-n, ahol Markó bejelentette: nem indul újabb mandátumért?
Rég nem láttunk ennyi őszintén megilletődött embert az RMDSZ-ben. A trónkövetelők felálltak: ők Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor.
Az átlagosnál jóval nagyobb médiafigyelem, néhány megható pillanat és meglepően sok egybehangzó felszólalás jellemezte a szombati SZKT-t, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette: 18 év után nem kíván újabb mandátumért indulni a februárban megtartandó RMDSZ-tisztújításon.
Az elnök régóta lebegteti visszavonulását, és korábban megígérte: a szombati SZKT-t világos választ ad arra a kérdésre, hogy indul-e vagy sem. A potenciális elnökjelöltek egy része szintén erre az SZKT-ra ígérte bejelentését arról, hogy indul-e az elnöki székért.
Éppen ezért Markó politikai tájékoztatója, valamint a beszéd végére várt bejelentése képezték az SZKT legfontosabb pillanatait. Az elnök beszéde kevésbé aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, mintha inkább a 18 év politikai tapasztalatának összegzése,
néhány tanulság megfogalmazása lett volna a cél.
Az utóbbi idők kormányzati döntéseivel – a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével, a GYES átalakításával – és az azokról való belső vitákkal példázta az RMDSZ-en belül létező ideológiai sokszínűséget.
Elmondta, bár kimutatható, hogy egyes RMDSZ-politikusok felvetései egyik vagy másik ideológia mentén lettek megfogalmazva, az RMDSZ-t nem az ideológiák tartják össze, hanem az, hogy miképpen lehet az országban a többséggel egyenlő, méltányos helyzetet teremteni a magyarság számára.
Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában pártokká akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a kárpát-medencei magyarság pártalapítási kísérleteinek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából.
Az EMNT pártalapítási szándékára reagálva elmondta, nem örül annak, hogy egyes RMDSZ-es politikusok úgy nyilatkoztak: segítenék a párt bejegyzését.
Mindenkinek joga van pártot alapítani,
csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés – fogalmazott. Ami a maga 18 éves mandátumát illeti, Markó visszaemlékezett, 1992-1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésre, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét.
"Az én szerepem nem ideológiai jellegű – egy vezető nem teheti meg, hogy jobb- vagy baloldali legyen" - mondta az elnök, és hozzátette, az RMDSZ története – bár személyeken múlik – nem személyes jellegű. Az SZKT-képviselők székeikből felállva, elérzékenyülve tapsolták Markó bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért. Az elnök szemlátomást megkönnyebbülve ült le az első sorban levő helyére.
Szabó Ödön a Tulipán frakció nevében felszólalva azt emelte ki, hogy az RMDSZ el kell tudja mondani: nélkülük a GYES-t egy évre csökkentették volna, a kisnyugdíjasok egészségügyi biztosítási járulékot kellene fizessenek, sok minden rosszabb lenne. Az RMDSZ szerepe biztonsági övhöz hasonló: nem túl kényelmes, azonban ütközés esetén életet ment.
Tamás Sándor a Székelyföld frakció nevében arra a kérdésre próbált válaszolni, hogy milyen irányba kell tartson 20 év után az RMDSZ, továbbá milyen személy kell legyen az, aki a legmagasabb szinten képviseli azt?
A megyei tanácselnök szerint az utóbbi két évtized építkezését folytatni kell: cél a nemzeti identitás megerősítése, újratermelése, az önálló, teljes értékű erdélyi magyar társadalom kiépítése. Az erdélyi magyarság egy része a székelység: őket az utóbbi években sikerült megjeleníteni a nagypolitika színterén.
Ha az elmúlt 20 év a nyelvi jogok kibővítésével telt el, a következő két évtized a régiókról fog szólni, nem csak Székelyföldön, hanem a Partiumban is. Bukarestben, Budapesten mindig lesznek fontosabb ügyek – kell legyen egy olyan hely, ahol mi vagyunk a legfontosabbak: ez Székelyföld.
Lakatos Péter a Partium frakció képviselőjeként azt mondta,
Markó gondolkozhatna még egy mandátumon,
hiszen szava van úgy külföldön, mint belföldön. A képviselő egy, Traian Basescuval folytatott vitát idézett fel a GYES-törvénnyel kapcsolatban, ahol az államelnök Markó érveit hallgatván végül beadta a derekát.
Kelemen Atilla, a Novum Forum frakció nevében elmondta, a jelenlegi súlyos helyzetben Markó Béla bejelentése még súlyosabbnak hat. A politikus szerint hiányozni fog az elnök higgadtsága, önmagát emésztő, de a jó útra mindig rátaláló stílusa. Kelemen szerint ugyanakkor az RMDSZ-ben van elég erő az utódlást megoldani, a már megkezdett, romániai és magyarországi pártoktól független utat továbbvinni.
Winkler Gyula, a Szórvány frakció nevében beszámolt arról, hogy Brüsszelben mennyire kevéssé hatékony a két felvidéki, MKP-színekben EP-képviselői mandátumot nyert politikus munkája úgy, hogy pártjuk már nincsen jelen a szlovákiai törvényhozásban.
Winkler szerint az RMDSZ alapszabályzatának az alakulása a kulcskérdés ebben a pillanatban: az erdélyi magyarság durván egyharmada szórványban, egyharmada vegyes vidéken, további egyharmada pedig tömbmagyarságban él. Amennyiben sikerül olyan irányban módosítani az alapszabályzatot, hogy az mindhárom kategória számára elfogadható legyen, akkor az RMDSZ a
továbbiakban sem lesz bukaresti vagy budapesti pártokhoz annektálható.
Eckstein-Kovács Péter az új párt alapításának kérdéséhez hozzászólva elmondta, nagy hiba megosztani az erdélyi magyar szavazókat: ha három párt küzd egymással, akkor igencsak kérdéses az 5%-os parlamenti küszöb elérése. Ugyanakkor szerinte az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy versenyhelyzetben van, valamint, hogy az RMDSZ-nek is vannak hibái. A szabadelvű politikus szerint cél lenne visszahozni az RMDSZ-be azokat az embereket, akik fásultak, kiábrándultak a politikából.
Ami a kormányzati részvételt illeti, Eckstein szerint egyértelmű, hogy az erdélyi magyarok azt várják el az RMDSZ-től, hogy kormányzati tényező legyen. A politikus szerint ugyanakkor a parlamenti küszöb átlépése a legfontosabb prioritás, ami minden mást felülír – és e tekintetben érdemes elgondolkozni a kormányzati szerepvállalás értelmén.
A politikus ezután bejelentette, indulna az RMDSZ-elnöki tisztségért, amennyiben úgy látja, támogatottsága van. „Az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség. Ezt szentül tovább viszem" – fogalmazott, hozzátéve,
Markó Bélának méltó helyet kell
találni a szervezetben. Korodi Attila szerint az elnökválasztás miatt az RMDSZ a következő 2-3 hónapban eddig nem tapasztalt izgalmak elé néz. Fontos az új elnök megválasztása, egy pragmatikus program, valamint egy egységet teremtő alapszabályzat elfogadása. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy a politikai ellenfelek ne használják ki ezt az időszakot – mondta.
Kelemen Hunor felszólalását azzal kezdte, hogy ez elmúlt egy év az RMDSZ történetének talán legnehezebb éve. A kormányzás nem azért nehéz, mert az RMDSZ nem tud kormányozni, hanem azért, mert a gazdasági válság miatt nagyon nehéz olyan döntéseket hozni, melyek a többség támogatását bírják. Az RMDSZ számára ebben az időszakban prioritás az elesettek, szegények védelmezése, hiszen tudni lehet, hogy az RMDSZ szavazóbázisának fele vidéken él, és nem gazdag.
Saját karrierjének állomásait vázolva Kelemen elmondta, 14 éve politizál az RMDSZ-ben. Végigjárta a szervezetben az összes lépcsőfokot, az utóbbi években pedig Markó Béla és Takács Csaba mellett az RMDSZ vezetőségének is tagja volt. Ennek a szakasznak a legfőbb tanulsága, hogy a jó döntések azok, amelyeket többen vitatnak meg – fogalmazott.
A kulturális miniszter ezt követően jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben a területi szervezetek támogatják őt ebben: a következő hetekben e célból konzultálni fog ezekkel a szervezetekkel. Szerinte az RMDSZ az elmúlt húsz évben meghatározott értékeit úgy tudja megőrizni, ha
gyorsan cselekszik, de ugyanakkor megfontoltan dönt.
"A magyar emberek problémáira jó válaszokat kell adni, de ezt csak csapatban dolgozva lehetséges" így Kelemen, aki szerint most a társadalomszervezés élvez prioritást. A szövetség alapszabályzatának módosítása kapcsán úgy vélekedett, olyan változtatásokat kell a dokumentumon végrehajtani, amelyek révén az elnökség megerősödik, de ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a megyei elnököket és a platformokat is hangsúlyosabban be lehessen vonni a szövetség vezetésébe.
Markó Béla az előtte szólók felvetéseire reagálva tisztázta: ugyan szeretné továbbra is az RMDSZ munkáját segíteni, a szervezetnek azonban más lesz az elnöke. Ő a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja majd befolyásolni a döntéseket, azonban a végső döntés mindig az elnöké lesz. „Egyik nagy bűnöm, hogy sosem engedtem, hogy mások diktáljanak" – jelentette ki.
Eckstein-Kovács Péter megkezdte kampányát
Háromszék, 2010. december 11. – Iochom István
Csütörtök este Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos a kézdivásárhelyi Asimcov székhelyén találkozott az RMDSZ választmányának tagjaival. Tegnap Kovásznán a keresz¬ténydemokrata mozgalom kongresszusán vett részt.
Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsadója, aki elsőként jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, elmondta: azzal a céllal érkezett a céhes városba, hogy ismertesse, miért is szeretne szövetségi elnök lenni, amihez a februári kongresszuson a kézdivásárhelyiek támogatását kéri. Hosszú, országos körút első állomáshelye Kézdi¬vá¬sárhely, s szándékában áll minden, magyarok által lakott megyét felkeresni ajánlatával. Véle¬ménye szerint megérett az idő a váltásra, a változásra, nem tör senkinek a székére — hangsúlyozta —, ahogy azt a sajtó előszeretettel írja. Markó Bélát tiszteli, de úgy gondolja, már nagyon régóta, tizennyolc éve a szövetség elnöke, s ez óhatatlanul erkölcsi kopáshoz vezet. Azt is elmondta, hitelesen tudná kép¬vi¬selni a magyarság érdekeit, nyílt kártyákkal játszik, elfogadja a másságot, amit meg is jelenít, és nem rejti véka alá a véleményét. Nem eltaszítani kell embereket, szervezeteket, hanem vissza kell nyerni a tagság bizalmát — vélekedett Eckstein, aki miután ismertette programjának főbb elemeit, a választmányi tagok kérdéseire válaszolt.
Markó visszavonul, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter indul az elnöki tisztségért
Krónika, 2010. december 13.
Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc év óta tölti be a tisztséget - hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: tapasztalatait az RMDSZ hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. Az SZKT-n Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is bejelentették: megpályázzák a szövetség elnöki tisztségét.
Kelemen Hunor kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá.
Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért.
Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia.
Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete „elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását".
Markó kifejtette: „irritálja és zavarja" az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már „mindenkivel" volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van" - hangoztatta a szónok.
Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik egy új romániai magyar pártot létrehozásán munkálkodnak.
ERDÉLY
Nem örülne az új pártnak az RMDSZ
Marosvásárhelyi Rádió, 2010. december 12.
Sem Markó Béla, aki februárban már nem indul a szövetség elnöki tisztségéért, sem az arra pályázó két politikus: Kelemen Hunor és Eckstein Kovács Péter nem örül túlzottan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékának. Markó Béla a Szövetségi Képviselők tegnapi tanácskozásán kifejtette: az a csoportosulás, amely lérte kívánja hozni az Erdélyi Magyar Néppártot, immár alapított egy politikai alakulatot, a Magyar Polgári Pártot és úgy tűnik, nem igazán alkalmasak arra, hogy politikai szervezetet vezessenek. Emlékeztetett, hogy Tőkés László a magyar összefogással jutott be az Európai Parlamentbe. Mint mondta, a közös listára nemcsak az RMDSZ-nek volt szüksége. Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal.
Kelemen Hunor szerint egy újabb erdélyi magyar párt megjelenése nem szolgálja az egységes magyar politikai képviseletet és úgy véli, azt a fajta együttműködést kellene folytatni, amit 2008-ban kezdtek el. Az új párt létesítésének szándékát egyáltalán nem támogatja.
Eckstein Kovács Péter úgy véli, különböző szervezetekkel együtt lehet működni, ha azonban pártokról van szó, akkor már mindjárt más a helyzet.
Az etnikai és kulturális alapon való diszkrimináció ellen tiltakozik Borboly
Transindex, 2010. december 10.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, miután Emil Boc kormányfő felmentette tisztségéből Nagy Ferdinánd helyettes államtitkárt, a világkiállítások romániai biztosát.
A felmentés indoka – többek között – az, hogy a román nemzeti pavilonban magyarul énekelt és magyar táncokat vitt színre a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A felmentést interpellációban kérte Valer Marian szociáldemokrata szenátor újságcikkekre hivatkozva.
A Hargita megyei elöljáró a diszkrimináció tényének megállapítását kérte az országos testülettől. Az a tény, hogy egy magas rangú tisztségviselő menesztését azzal az indokkal kérik, miszerint magyar énekeket és táncokat mutattak be a román nemzeti pavilonban, a magyar közösség elleni támadásnak minősül, ugyanakkor kimeríti a diszkrimináció fogalmát az, hogy kulturális és etnikai érvekkel támasztották alá a tisztségből való felmentés követelését – olvasható a CNCD-hez intézett, Borboly Csaba által jegyzett megkeresésben.
A dokumentum leszögezi, hogy az „egy Hargita megyei folklórcsoport"-ként emlegetett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes több évtizedes múltra visszatekintő, számos hazai és nemzetközi szakmai elismerésben részesült professzionális intézmény, repertoárjában pedig román műsorszámok is szerepelnek. Borboly Csaba nehezményezi, hogy az interpelláló szatmári szenátor nem hivatkozik más, a sanghaji expó román pavilonját elismeréssel illető román sajtóbeszámolókra. A megyei tanács elnöke kérte a szóban forgó cikk, valamint az erre alapozó interpelláció tartalmának megvizsgálását, hangsúlyozva, hogy mindkettő az alkotmányos jogok gyakorlása és az Emberi Jogok Nemzetközi Chartája elleni támadás.
Nagy Ferdinánd 2009-től töltött be helyettes államtitkári tisztséget a külügyminisztériumban, ő felelt főbiztosi minőségben Románia részvételéért a világkiállításokon. Ugyanezt a tisztséget 2003 és 2006 között is betöltötte, 2006-ban is azért menesztették, mert a 2005-ben Japánban tartott világkiállításon magyar táncokat is bemutattak a román pavilonban. (hírszerk.)
MAGYARORSZÁG
Új csatornákon kell építeni magyar–magyar kapcsolatokat
Magyar Nemzet, 2010. december 11.
Az egyenrangú, konstruktív partnerségen alapuló együttműködést hangsúlyozta a határon túli ifjúsági szervezetekkel a nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésén szombaton a Parlamentben.
Répás Zsuzsanna a magyar–magyar kapcsolatokat az online fórumok és közösségi terek erőteljesebb használatával is erősítené. Répás kiemelte: idén április óta megvan a politikai akarat a nemzet határokon átívelő egyesítésére. A helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy a fiatalok ötletei is megjelenjenek és azokat be tudják csatornázni a kormányzati munkába. Az elkövetkező időszakban két területet jelölt meg a lehetséges együttműködés terepeként: a januárban induló egyszerűsített honosítási eljárást és a szomszédos országokban rendezendő népszámlálásokat. Előbbi kapcsán hangsúlyozta: minél több partnert szeretnének bevonni, hogy zökkenőmentes lehessen az eljárás.
A népszámlálásokról szólva azt mondta, számítanak arra, hogy a MIK és tagszervezetei segítenek elérni a fiatalokat. Fontos, hogy a megrendült identitást megerősítsék – emelte ki Répás Zsuzsanna. Kitért arra is, hogy az online fórumokat, közösségi tereket is szeretnék erőteljesen használni, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat erősítsék, ezért a közeljövőben Facebook-oldalt is indítanak.
Ulicsák Szilárd miniszteri biztos azt mondta, hogy a magyarság megtartásának és megerősítésének a legfontosabb helyszíne az oktatás. Ezért emelték be a kedvezménytörvénybe, hogy újra járjon óvodás kortól a nevelési támogatás. Beszélt arról is, hogy a szórványok megerősítésére, az asszimiláció megállítására külön szórványstratégiát kíván a kormány kimunkálni. Fontos feladatnak tartotta olyan programok kidolgozását, amelyek segítenek a határon túli népességfogyás megállításában. A miniszteri biztos szerint az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitika terén vagy semmi nem történt, vagy súlyos töréseket okoztak. Nem nagyon lehet mire építeni, ezért nagyon fontos az együttgondolkodás – mutatott rá. Ulicsák Szilárd kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a Szülőföld Alap jogutódjaként, az összes, e célra fordítható mintegy 13 milliárd forintos forrás fölött rendelkezik majd. Megjegyezte: ez az összeg a magyar költségvetés egy ezreléke, s a feladatok sokaságát tekintve nem sok. A rendelkezésre álló forrásokat a gazdaság jelenlegi helyzetében reálisnak tartotta, de megjegyezte: ha sikerül a gazdaságot talpra állítani, ez az összeg jelentősen bővülhet. A támogatandó célterületek közé sorolta többek között a határon túli köz- és felsőoktatást, a szórványmagyarságot, a történelmi egyházakat és intézményeik fenntartását, valamint az önrendelkezést és az önkormányzatiságot. Beszélt arról is, hogy a támogatások záró elszámolásánál szigorúbb rendszert vezetnének be, és várhatóan a helyszíni ellenőrzések is megszaporodnak. Az a cél, hogy kiszámítható és egyértelmű legyen a források felhasználása – mutatott rá a miniszteri biztos.
A határon túli szervezetek képviselői közül volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai helyzet javításáért minden erőfeszítést meg kell tenni. Érintették a szomszédos országokban várható népszámlálásokat is, s egy olyan kampányt szorgalmaztak, hogy a magyar emberek ténylegesen magyarnak vallják magukat. Sándor Krisztina, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács elnöke azt kérte többek között, hogy az Európai Ifjúsági Konferenciára hívják meg a MIK-et is.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Újra kell gombolni a kabátot
Transindex, 2010. december 11. – OLOSZ GERGELY
„ha gyorsan akarsz haladni, egyedül menj, ha messzire szeretnél jutni, menj a többiekkel"
Ki akar RMDSZ elnök lenni? Ki kivel, hogyan kerülhet majd konfliktusba? Ki kit támogat? A média munkatársai egyre türelmetlenebbül teszik fel ezt a kérdést. Megpróbálják úgymond kiugratni a nyulat a bokorból. De vajon
ez-e a legfontosabb kérdés?
A média érdeklődése nyilván érthető, mert a média a hírből, még pontosabban a szenzációs hírből él. Érdekes példája ennek a Transindex cikke (Kelemen Attila írása), amelyben a szerző hangzatos jelzőkkel próbálja a politikusokat valahova beskatulyázni. S provokálni is, hogy minél előbb szólaljanak meg. Borboly Csaba, az egyik megszólított már válaszolt is.
A romániai magyarságot érintő kérdésekről nyilvánosan beszélni jó dolog, fontos dolog. De nem biztos, hogy a romániai magyar közösség, a romániai magyar érdekképviselet ügye számára most az lenne a legfontosabb kérdés, hogy ki lesz az RMDSZ elnöke. Azt pedig egészen biztosan merem állítani, hogy a szenzációhajhász megközelítés nem segíteni, hanem akadályozni fogja az előttünk álló feladatok megoldását. A szenzáció alapú megközelítéseket persze nem lehet elkerülni, már csak azért sem, mert a nyilvánosságban egy jó közéleti botrány sokak számára mindig fontosabb mint egy jó megoldás.
Az RMDSZ nagyon sok feladatot vállalt és ezek közül nagyon sokat meg is oldott. Az elvárások száma állandóan gyarapodik, a feladatok száma is növekedni fog. Az érdekképviseleti szervezetben dolgozók előtt mindig sok tennivaló lesz. Ezen nem kell csodálkozni, a politika és az érdekképviselet már csak ilyen.
Mindenkinek joga van bírálni, kifogásokat megfogalmazni, jobb megoldásokat javasolni. De az igazi kérdés nem az, hogy az RMDSZ eddig elég sokat teljesített-e vagy csak keveset. Nem az az igazi kérdés, hogy meg vagyunk-e elégedve az eddigi eredményességgel vagy nem.
Az igazi kérdés
véleményem szerint az, hogy a továbbiakban hogyan alakul az RMDSZ érdekképviseleti, problémamegoldó képessége, ereje? Ez az a kérdés, amit a szervezet életútjának minden lényeges pontján föl kell tenni és meg kell próbálni válaszokat is találni. Egy közéleti-politikai szervezet életében a kongresszus egyike a legfontosabb alkalmaknak. Az RMDSZ esetében is a kongresszus a szervezet életútjána kulcsfontosságú pillanata. Nem azért, mert ilyen alkalmakkor szerkezeti vagy személyi változtatásokat lehet végrehajtani. Sokkal inkább azért, mert ilyen lényeges pillanatokban mindig azt a kérdést kell föltenni, hogy a továbbiakban hogyan alakul a szervezet feladatmegoldó ereje, képessége. Milyen módon, és milyen mértékben lesz majd hatékony a szervezet működése a következőkben?
A szervezeti vagy akár a személyi változtatásokról csakis ennek a függvényében érdemes gondolkodni. Az új szervezeti megoldásokat, az új szerepleosztásokat vagy a régiek megerősítését abból a szemszögből érdemes kidolgozni, hogy milyen módon, milyen mértékben, milyen bizonyossággal növelik majd a szervezet problémamegoldó erejét. Jelen esetben a kisebbségi érdekképviselet mértékét és hatékonyságát.
Minden új szervezeti ötlet érdekes lehet, minden fölmerülő új szereposztás mérlegelhető, minden megtartandó régi név és minden választható új név/személy talán hasznos lehet. Érdemes és hasznos lehet mindezt mérlegelés tárgyává tenni. De azt azért minden esetben meg kell nézni, mégpedig alaposan, hogy a szóban forgó szervezeti forma, szervezeti szerep vagy vezető személy hogyan áll kompetencia dolgában!
Mire képes a jövőben?
Milyen garanciát jelent arra nézve, hogy általa a szervezet érdekképviseleti és érdekérvényesítő ereje bizonyíthatóan növekedni fog? Ami/aki erre nem nyújt garanciát – legyen régi vagy új –, azt nem nagyon érdemes támogatni. A kisebbségi politizálás nem kísérleti terep. Amit ma elveszítünk, azt nem lehet holnap pótolni. Kötelező az eredményességre hajtani.
Az a véleményem, hogy egy alapos szemléleti fordulat igazán ráfér a romániai magyar érdekképviselet intézményére, s a gyakorlatra is. Sok eredményünk van, de bizonygatni mégsem azt kellene, hogy eddig mit értünk el, hanem azt, hogyan fogunk még több feladatot megoldani. Bizonygatni azt kellene, hogy a szervezet rugalmas, professzionális, nyitott, jelentős társadalmi támogatottsággal bír és képes a jelenleginél sokkal több feladatot vállalni és megoldani. S ha ez mégsem így volna, akkor arról kellene beszélni, hogyan tegyük eredményes és versenyképes szervezetté. Ezen a ponton még vitatkoznék is Borboly Csabával. Ő a szervezeti átalakításban, a testületi kompetenciák újra elosztásában látja a megoldást. Ez egyébként szerintem is fontos dolog, de messze nem elég. A politizálás módja az, amit érdemes újra gondolni, ami
szemléleti fordulatot hozhat.
Hadd említsek egyetlen aktuális példát. A sokakat érintő, minden szinten megmutatkozó jelenlegi válság nemcsak gondokat hozott felszínre, hanem megoldásokat is. Többek között olyan megoldásokat, amelyek keveseknek tetszenek, mégis élni kell vele. Előtérbe hozta, azt is mondhatjuk, hogy kikényszerítette az egyeztetéseket, a tárgyalásokat, a többek szempontját figyelembe vevő megegyezéseket. Ezzel háttérbe szorult a diktálás, az erő és akarat érvényesítése. A hierarchikus szervezeti és működési formák mellett egyre nagyobb terepet kapnak a horizontális szerveződések, az egymásra figyelés, az előnyök és hátrányok mérlegelése, az előnyök és hátrányok kölcsönös megosztása.
Elképzelhető-e, kiépíthető-e olyan kisebbségi érdekképviseleti szervezet, amely a mi közösségünkben is ilyen modellt honosít meg? Az a véleményem, hogy ilyen és hasonló kérdéseket most már kötelező feltenni. S nem csak azt, hogy kell-e nekünk ilyen szervezet, hanem azt is, hogy van-e hozzá képesség, tudás, akarat? S ha nem lenne ilyesmi kellő mennyiségben, akkor mi a teendő? Foglalkozunk-e azzal, hogy a kisebbségi közélet és politika fiatal szereplői ebben jártasak legyenek? Elgondolkodhatunk-e már azon, hogy a kisebbségi politika és érdekképviselet már nem személyi varázs és nem személyi autoritás függvénye csupán, hanem mérhető professzionális teljesítmény kérdése is?
Persze megkérdezheti bárki, hogy miben is áll a professzionális teljesítmény? Mekkora a részesedésünk az országos vagy a megyei politikában? Milyen jogi kereteket teremtettünk a magyar közösség számára? Hány beruházást sikerült kilobbizni? Mindez valóban a professzionális teljesítményhez tartozik. De ha holnapra gondolunk, akkor ennél valamivel többről van szó!
Ha valaki veszi magának a fáradságot és körülnéz, esetleg el is gondolkodik, akkor azt veheti észre, hogy a romániai magyar közösség sokféle csoportból, sokféle érdekből áll össze. Ez régóta így van, a történészek sokat írtak erről, s így lesz még egy jó ideig. Vannak akik előnynek tartják, vannak, akik hátránynak. Egyeseknek tetszik, másoknak nem. De a politikusnak nem az a dolga, hogy minősítse a társadalmat. A politika, az érdekképviseleti rendszer le kell képezze, meg kell jelenítse ezt a sokféleséget. A
sokféleség egységes megjelenítése
az, amivel foglalkozni kell. Képesek vagyunk-e, képesek leszünk-e erre? Aki ezt a kérdést megkerüli, az tudatosan mellébeszél vagy egyáltalán nem érti, hogy miről van szó. Persze lehetnek új kezdeményezések, de kérdés, hogy hova jutunk velük! Ma a világban olyan politikai szereplők is egyeztetnek, akik soha nem gondolták, hogy figyelni fognak egymásra. Olyan témákról is egyeztetnek, amiről mindig azt gondolták, hogy csak rájuk tartozik. S meg is egyeznek, mert a helyzet rákényszeríti őket. Nekem az a véleményem, hogy el kell mozdulni ebbe az irányba.
Még egyszer hangsúlyoznám, sok eredményünk van. Aki nem akarja ezt elfogadni, gondoljon bele, hogy a romániai magyar érdekképviselet 1989-ben szinte a nulláról indult.
Mára felnőttünk.
Újra kell gombolni a kabátot.
(Olosz Gergely az RMDSZ felsőháromszéki parlamenti képviselője, a képviselőházi szövetségi frakció vezetője. szerk.)
Hogyan tovább, RMDSZ?
Háromszék, 2010. december 13. – Farcádi Botond
Hatalmas esélyt jelenthet az RMDSZ számára Markó Béla hét végi bejelentése, mely szerint nem vállal újabb elnöki tisztséget a jövőben. Sokan reménykedve tekintenek a szervezeten belül zajló történésekre, talán-talán most változik valami, lehet, hogy nyitottabbá válik a szövetség, visszafordul választóihoz, a pártosodást felváltja a belső demokrácia megerősítésének folyamata, esetleg megújul az RMDSZ, hiteles arcok érkeznek, másfajta politizálás kezdődik.
Az SZKT szombati, könnyhullatással, ölelkezéssel, nosztalgiával, végrendelkezéssel, drámai jelenetekkel tarkított ülésén történtek azonban inkább valamiféle koronaátadást sejtetnek, nem egy igazi verseny nyitányát jelzik. Nyílt titok volt, hogy Markó Béla csak akkor száll versenybe, ha nem látja biztosítottnak védence, Kelemen Hunor győzelmét. Visszavonulása tehát voltaképpen azt jelzi: a háttéralkuk megszülettek, így a sokak által esélytelennek tartott Eckstein-Kovács Péter kivételével nem is jelentkezett senki a megmérettetésre — igaz, meglepetések bármikor történhetnek.
De jelenleg talán nem is a leendő elnök személye a legfontosabb. Sokkal jelentősebb, jelzés értékű üzeneteket tartalmaz Markó Béla „utolsó beszéde", melyet az elmúlt tizennyolc év politizálásának egyfajta szintéziseként is értelmezhetünk. Terjedelmes beszámolójában egyetlen szót sem ejtett az esetleges tévedésekről, hibákról, rossz döntésekről, a lehető legelutasítóbb módon viszonyult a Tőkés László és az EMNT által kezdeményezett pártalapítás ügyéhez, kigúnyolta és megfeddte azokat a székelyföldi vezetőket, akik partnerségről, összefogásról beszéltek ez ügyben, erénynek kiáltotta ki az ide-oda csapódást, a mindenkivel való szövetkezést, majd gyakorlatilag az érdekérvényesítés kizárólagos módozatának minősítette a kormányzást.
És Markóval jóformán senki sem vitatkozott — Eckstein pedzette csupán, hogy az új párt létrejöttében az RMDSZ sem teljesen ártatlan —, az utána felszólalók csak túllicitálták némely gondolatát, ami azt jelzi, a Markó-doktrína — mely szerint az RMDSZ-en kívül nincs is élet — tovább él a szövetségen belül. Márpedig ez mindenféle reformnak, megújulásnak, irányváltásnak akadálya lehet, függetlenül attól, hogy hívják majd az új szövetségi elnököt. És akkor a korona átadása után könnyen kiderülhet: országot nem is örököl a legkisebb királyfi.
Markó után az élet
Népszava, 2010. december 13.
Markó Béla nem indul újra az RMDSZ elnöki posztjáért, ezt maga jelentette be a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Egyelőre Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter jelezte indulási szándékát a februári tisztújító kongresszuson.
A párton belül nem tartják kizártnak, hogy a Semjén Zsolt kedvencének tartott Olosz Gergely is ringbe száll. Nem tudni még, Orbánék megpróbálnak-e beavatkozni az elnökválasztásba, vagy megelégszenek a Tőkés-párt támogatásával.
A Kárpát-medencei magyar politizálás egyik megkérdőjelezhetetlen vezéralakja, Markó Béla 18 év után, kényes helyzetben adja át a stafétabotot. A román kormánykoalíció tagjaként népszerűtlen megszorító intézkedésekre kényszerült az RMDSZ. Két hete újabb párt létrehozását jelentette be az európai parlamenti mandátumát RMDSZ-színekben elnyerő Tőkés László. Az Orbán-kormány nyíltan támogatja Tőkésék pártalapítási szándékát, látványosan mellőzi az RMDSZ-t.
Az SZKT-n nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ tart a jövőtől, és az is, hogy a budapesti nemzetpolitikai döntéseket a határon túliak érdekeinek figyelmen kívül hagyása nélkül hozzák. Markó a Szülőföld Alap átkeresztelése kapcsán megjegyezte: meglepődött, hogy Bethlen Gábor nevét választották. Úgy véli, a névadók nincsenek tisztában azzal, mit is jelképez a fejedelem neve. Bethlen két hatalom nyomása között próbálta Erdély függetlenségét megőrizni. Az ésszerű kompromisszumok fejedelme volt, épp azt képviselte, amit az RMDSZ-nek felrónak a névadók.
Az RMDSZ esélyeiről nyilatkozik a két elnökjelölt
Kelemen Hunor, román kulturális miniszter, volt államtitkár, az RMDSZ ügyvezető elnöke
-A Bethlen Gábor hasonlattal élve, mi lehet ma az az arany, amellyel megváltható az RMDSZ függetlensége?
- Több nagy erő között boldogulni kényszerülő közösségeknek fontos, hogy ne váljanak egyik csatlósává sem. Szavahihetőség, egyenes beszéd, célkövető politikai magatartás lehet a mi aranyunk. A bölcs partnerek megértik ezt. Akik nem, azok nem partnernek tekintik a közösséget - akár Bukarestről, akár Budapestről beszélünk - hanem szolgának. Az esetek többségében megértették.
-De mi van akkor, ha mégsem?
-Nem ezzel számolok. A magyar kormányokkal, a jelenlegivel is, partneri a viszonyunk. Kétségtelen vannak ellendrukkerek, de az RMDSZ megtalálja az utat, hogy ezt megerősítse. Amikor partnerségről beszélek, akkor egyenlő felek partnerségére gondolok, még akkor is, ha az egyik erősebbnek tűnik mint a másik.
-Hogyan látja az RMDSZ 2012-es esélyeit az új párt megjelenésével, úgy, hogy a megszorító intézkedések súlya csak Önöket terheli?
-Ha én leszek az elnök, azt fogom javasolni, hagyjanak fel a pártalapítással, keressünk közös megoldást. Azt mondták, azért van szükség új pártra, hogy erőből tudjanak az RMDSZ-szel tárgyalni. Ha csak ezért akar valaki pártot alapítani, akkor óriási baj van. Tőkésék már alapítottak egy pártot, elvette tőlük Szász Jenő. Ezt is el fogja venni. Ezért inkább azt javaslom, a közösség érdekeit figyelembe véve keressünk közös nevezőt.
-Két párttal lehetetlen parlamenti képviseletet szerezni?
- Teljes mértékben kizárt.
Eckstein-Kovács Péter, volt szenátor, kisebbségi miniszter, a román államfő miniszteri rangú kisebbségi tanácsosa
-Döntése hátterében sokan Basescu-t sejtik, akitől az RMDSZ függetlenségét féltik. Hogyan tudja ezt kivédeni?
-Csak a szavamat tudom adni. Húsz éve vagyok az RMDSZ -ben, bizonyítottam, hogy nem vagyok senkinek az eszköze. Az államfőnek a bejelentés előtt szóltam a szándékomról, hogy ne a sajtóból tudja meg. Győzelmem esetén feladom az állásomat, mert az elnöki poszttal összeférhetetlennek tartom.
- Hogyan látja esélyeit Kelemennel szemben?
Pillanatnyilag ő az esélyesebb, de február 27-ig még van három hónap.
- Mit tart az RMDSZ-elnök legfontosabb feladatának?
- A parlamenti képviselet megtartása a prioritás. Bár szavazóink elvárják tőlünk a kormányzati szerepvállalást, ha ez a parlamenti képviseletet fenyegeti, ki kell lépnünk a kormányból, akkor is, ha ez jelenlegi partnerünket, (Basescu államfő pártja- szerk. megj) kényelmetlenül érinti. De hasonlóképpen fontos az RMDSZ függetlenségének megőrzése. Az erdélyi magyar képviseletet nem szabad sem Bukarest, sem Budapest akaratának alárendelni. Ez az erősségünk, ezt mindenáron meg kell őrizni.
- A hat százaléknyi magyar voksért három párt szállhat versenybe 2012-ben. Gondolja, van esélyük úgy, hogy az egyik pártot a budapesti kormány támogatja?
- Ezt a versenyt mindenek dacára meg kell nyernünk. Nehéz lesz, de nincs választásunk, mert parlamenti képviselet nélkül reménytelen helyzet áll elő. Meg fogjuk csinálni.
Markó Béla
Új Magyar Szó, 2010. december 13. – Ágoston Hugó
Két hónap múlva, 2012. február 11-ikén véget ér az RMDSZ és a romániai magyar nemzetiségi politika Markó Béla nevével fémjelzett korszaka. Ez a korszak történelem, és Markó Béla is immár kitörölhetetlenül – egyértelmű pozitív előjellel – ott van a történelem lapjain.
Két hónap múlva, 2012. február 11-ikén véget ér az RMDSZ és a romániai magyar nemzetiségi politika Markó Béla nevével fémjelzett korszaka. Ez a korszak történelem, és Markó Béla is immár kitörölhetetlenül – egyértelmű pozitív előjellel – ott van a történelem lapjain.
Markó Bélának eszménye a Bethlen Gábor-i politika: a megfontoltság, az egyensúly és az egység előbbrevalóságának politikája. Napjaink „forradalmai" közepette ezek nem számítanak valami nagy értékeknek, inkább van keletje a nagyotmondásnak, a megosztásnak, a hamis nemzeti szólamoknak, az erőfölény antidemokratikus érvényesítésének, a hatalomkoncentráló törekvéseknek, a türelmetlenségnek, a zsigeri, bosszúálló radikalizmusnak.
De a történelem meg fogja mutatni az igazi érdemeket, és – ha van igazság – megmutatja Markó Béla helyét is korának legjobb politikusai között, mind összmagyar, mind román vonatkozásban. És meg fogja mutatni azt, amit a régi harcostárs, Takács Csaba úgy fejezett ki: ilyen világosan látni és így beszélni ebben a helyzetben csak olyan ember tud, akinek nagyon tiszta a lelkiismerete.
Markó Bélának tiszta lehet a lelkiismerete. Amikor átvette az elnökséget, az RMDSZ kettészakadni látszott. Akkor és azóta az ő vezényletével sikerült megtartania a politikai egységet – ez a Szövetség legnagyobb eredménye, ezen az alapon váltak elérhetővé az ismert eredmények. A sors iróniája és felelőtlen frusztráltak aknamunkája folytán most megint reálisan veszélybe kerül a magyarság politikai képviselete. Megakadályozni pedig ismét csak közös erővel lehet – és ez ismét Markóéknak, úgy értjük: az új szövetségi elnöknek, Markó Bélának és a többi RMDSZ-vezetőnek a feladata.
Markó Béla ugyanis még erőteljesen: jelen és jövő is. Korántsem mondta ki minden szavát. A szavainak pedig hitele van, a romániai politikában szinte egyedülálló módon. És az RMDSZ koránt sincs abban a helyzetben, hogy Markó Béla gondolataira, véleményére, munkájára, szavaira ne lenne szüksége.
Abban biztosak lehetünk, hogy amikor a balkánias-vezérkultuszos politikában szokatlan visszalépést választotta, akkor is a szervezet érdekeit tartotta szem előtt. Ugyanúgy, mint amikor a kormányzás legnehezebb pillanataiban azt mondta: végig kell csinálni, mert más út sem számunkra, sem az ország számára nincs – és most, amikor a szigorú megszorítások után felcsillan a remény, hogy talán valamivel jobb lehet az emberek sorsa, azt is tudni kell mindenkinek: éppen az RMDSZ és elsősorban Markó Béla érdeme, hogy legalább a tengődő kisnyugdíjasokat, kisdedeiket nevelő anyákat „megkímélte" a kormány.
Az RMDSZ ezután sem alapozhat másra, mint egységre és egyensúlyra. Amire Markó Béla alapozott. Meg arra, amit záróbeszéde végén kijelentett, nyomatékos – ha akarják, forradalmi – üzenetet fogalmazva meg a román és a magyar vezető politikusok, „játékos" állam- és kormányfők felé: „nem hagytam, hogy diktáljanak!"
Reméljük, hogy az utóda sem hagy diktálni az RMDSZ-nek senkit. Csakis a romániai magyar nemzeti közösséget.
Maradva menni
Krónika, 2010. december 13. – Rostás Szabolcs
Nemcsak a megilletődöttséget és a Markó Béla iránti odaadást lehetett leolvasni az RMDSZ SZKT-jának hét végi ülésén a miniparlament tagjainak arcáról a bejelentés nyomán, miszerint a szövetségi elnök nem pályázik újabb mandátumra. Hanem egy kis ijedtséget is amiatt, hogy mekkora belső hatalmi harcokat generál majd Markó visszavonulása, lesz-e irányváltás az alakulat politikájában, és ha igen, milyen irányú, s talán a legfontosabb kérdés: mennyire lesz képes egyben, a bukaresti és az erdélyi magyar politikai életben pedig meghatározó pozícióban megtartani az RMDSZ-t.
Márpedig ezek a dilemmák hatványozottan jelen lesznek a következő időszakban, amikor a szövetségnek – elsősorban a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások perspektívájában – rendkívül nehéz lesz eladnia a magyar választóknak, hogy a gazdasági válságra adott rossz vagy elmaradt kormányzati válaszokhoz, a megszorításokhoz neki nincs köze, csak a reformokhoz. Nem beszélve az újabb, az MPP-nél sokkal jelentősebb politikai konkurencia, a Tőkés-féle párt megjelenéséről, amely e téren talán a legfajsúlyosabb kihívást jelenti fennállása óta az RMDSZ számára.
Az RMDSZ-es politikusok azonban hamar fellélegezhettek, hiszen Markó egyértelművé tette: 18 év elteltével csak az elnöki tisztségről mond le, annak tulajdonképpeni gyakorlásáról viszont nem, hiszen a politikai életből nem vonul vissza. Róla amúgy is nehezen képzelhető el, hogy elődjéhez, Domokos Gézához hasonlóan felhagy az aktív politizálással. Vagyis Markó úgy megy, hogy mégis marad, és erre a helyzetre kiválóan alkalmas lesz az elnöki székben legnagyobb politikai pártfogoltja, a posztra általa kiszemelt Kelemen Hunor.
Aki minden bizonnyal már most felajánlotta volna mesterének a tiszteletbeli elnöki tisztséget, ha a 2003-ban rendezett RMDSZ-kongresszus – Tőkés László nyilvánvaló kiszorításának szándékával – meg nem szüntette volna azt. Pályájának markói egyengetése ellenére viszont Kelemen részéről hiba volna, ha már most előre inna az elnöki tisztségre, a nála esélytelenebbnek tűnő Eckstein-Kovács Péteren kívül ugyanis nehezebb ellenfelet kaphat a szövetséget minduntalan a román szociáldemokraták oldalára csábítgató Frunda György szenátor vagy Borbély László miniszter személyében. A küzdelem csak most kezdődik igazán.
|
