|
ROMÁNIA
Szakítás Ceausescu oktatási örökségével – Az új román törvénnyel magyarul lehet majd történelmet és földrajzot tanulni
Népszabadság, 2010. október 21. – Szőcs Levente
Igazán jól magyarul tanul az ember – szögezi le a történelemtanár, amikor a készülő tanügyi törvényről kérdezzük. A jogszabály, ha életbe lép, lehetővé teszi a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára, hogy az érettségivel bezárólag anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét.
Máté Kálmán számára kicsit későn, de még időben érkezik az új szabályozás. A történelem–latin szakos tanár unokája tavaly még románul tette le a nyolcadikos vizsgákat, három év múlva viszont már magyarul érettségizhet történelemből és földrajzból is. De a változtatást főként magyar pedagógusként tartja fontosnak.
– Sajnos a szórványlét elkoptatja a nyelvet, történelmi és földrajzi neveink pedig elsőként merülnek feledésbe –mondja Máté, aki a dési 1. számú iskola igazgatóhelyettese. Felidézi, hogy közvetlenül a rendszerváltás után egy évig magyarul lehetett tanítani a két tantárgyat. – Azóta visszatértünk a diktatúra legsötétebb éveinek gyakorlatához: akkor a magyar tankönyvekből és a sajtóból is száműzték a magyar neveket – meséli.
A 29 éves K. H. keserűen idézi fel diákéveit. A szórványnak számító Kolozs megyében született, de a csaknem színmagyar Kalotaszegen. A nyolcadikos dolgozatait „a román miatt" elbukta, és hiába volt jó hangszeres, kimaradt a kolozsvári zeneiskolából. Most estibe jár, két év múlva érettségizik. Zenei karrierre már nem, csak jobban fizetett állásra vágyik.
Az új törvény lehetővé tenné, hogy a nem román anyanyelvűek külön tanterv és tankönyv alapján sajátítsák el az állam nyelvét. – Nem idegen nyelvként: nem mondjuk ezt így ki, mert azonnal nagy ellenérzések támadnak – figyelmeztet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. – A lényeg, hogy úgy kell tanítani, mint nem anyanyelvet – magyarázza. Új tantervre nem csak a kisebbségi diákoknak van szükségük. A bukaresti német iskolában egy anyuka elsőként arra panaszkodik, hogy harmadikos lányának románórán „a dákok megfelelő termetéről" kell tanulnia. Ám hozzáteszi, hogy az olvasmány olyan fogalmaktól hemzseg, amelyeket szerinte a román anyanyelvűek sem ismernek ebben a korban.
A törvény több előírása is alkalmas arra, hogy etnikai vitát gerjesszen. Például az, amely jelentősen megnövelné az önkormányzatok és a szülők szerepét, megszüntetve a jelenlegi központosított rendszert. – Az RMDSZ nagyon távlatos célja valósulna meg ezáltal: hogy mi hozzuk az anyanyelvű oktatással kapcsolatos döntéseket.
Ezzel a törvénnyel az esetek többségében így lenne – tartja Markó.
Nem véletlen, hogy a szakszervezetek éppen az oktatásszervezésre vonatkozó előírásai miatt bírálják a törvényt. De van, akit személyesen is érintenek a változások. Pásztor Gabriella volt oktatási államtitkár szerint a minisztériumban nincs kimutatás arról, hány magyarul nem beszélő történelem- vagy földrajztanár tanít magyar osztályokban, ám becslése szerint a többség a román tagozatról jár át; nekik ezentúl kevesebb órájuk lesz.
Burus Siklódi Botond, a RomániaiMagyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) főtitkára szerint a jogszabály igazi erőssége, hogy „elődeitől" eltérően igazi kerettörvény. – Éppen ezért –figyelmeztet – nagyon oda kell figyelni, résen kell lenni a különböző módszertanok kidolgozásánál, a nagyon konkrét alkalmazási feltételek megszabásánál.
A kabinet gyorsított eljárással, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja elfogadtatni a törvényt. A jogszabály parlamenti vita nélkül életbe lép, ha az ellenzék nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, illetve, ha azt a két ház elutasítja.
A törvény elgáncsolása hazafias kötelességnek számít a liberálisok és a szociáldemokraták számára: azzal vádolják a demokrata-liberálisokat, hogy „az RMDSZ zsarolásának engedve áruba bocsátották a nemzeti érdeket". Így biztosan megpróbálják meggátolni a törvény életbelépését, már ha sor kerül az október 28-ra kitűzött felelősségvállalásra. Egy nappal korábban ugyanis a kormánynak helyt kell állnia egy másik bizalmi szavazáson.
ERDÉLY
Továbbra is „kapós" az RMDSZ
Krónika, 2010. október 21. – Balogh Levente
Semmi akadálya annak, hogy az RMDSZ is tagja legyen az új kormánykoalíciónak, amennyiben megszavazza a parlamentben tegnap ismertetett bizalmatlansági indítványt – jelentette ki tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
A politikus szerint az RMDSZ-szel és a képviselőház kisebbségi frakciójával folytatandó tárgyalások létfontosságúak a kormánybuktató indítvány sikeréhez. Leszögezte: a PNL-nek a nagyobbik ellenzéki párttal, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) vállvetve kell megpróbálnia meggyőzni a kormánypárti honatyákat, hogy támogassák az indítványt.
Mint arról beszámoltunk, a téma kapcsán Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor hétfőn úgy nyilatkozott: az RMDSZ elvben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ám kiindulópontja az, hogy jelenleg koalíciós megállapodás köti a Demokrata-Liberális Párttal folytatandó együttműködéshez. Ha azonban az indítvány sikerrel járna, akkor a koalíciós megállapodás hatályát veszítené – mutatott rá.
A Népi indítvány című kormánybuktató dokumentumot egyébként tegnap délelőtt Eugen Nicolăescu PNL-s képviselő ismertette a parlamentben. Elöljáróban bírálta Emil Boc kormányfőt, és tiszteletlennek nevezte, amiért nem volt jelen az ülésen, majd kifejtette: az ellenzéki pártok szerint az indítvány nem ideologikus, hanem a jelenlegi kormány megbüntetésének eszköze, amelynek végrehajtását az ellenzék vállalta el, de amelyet az ország lakosságának többsége szintén támogat.
A kormány menesztésének indokaként többek között azt hozta fel, hogy az saját programját sem tartotta tiszteletben – például ígérete ellenére növelte az áfát –, valóságos gazdasági háborút indított a polgárok ellen, „a Băsescu–Boc–Udrea–Anastase-kormány" katasztrófahelyzetet teremtett a gazdaságban, a kaotikus politika és a túlzott fiskalitás megfojtotta a gazdaságot, korlátozta az állampolgári jogokat a gazdaság helyreállítása érdekében, és klientúrarendszert épített ki. Ezért az ellenzék a kormány bukását követően válságkormányt alakítana, amely a gazdaság megmentésére szolgáló intézkedéseket dolgozna ki, és hat hónapon belül előrehozott választásokat írna ki. Az indítványról szerdán szavaz a parlament, elfogadásához 236 voks szükséges. Az ellenzék ennek ellenére máris a kormánypozíciókon osztozkodik: egyes források szerint a PSD hajlandó lenne belemenni abba, hogy a válságkormány élén független vagy szakértő miniszterelnök álljon, ha megkapja a belügyi és a pénzügyi tárcát.
Egymillió aláírást gyűjtene az MPP a magyar nyelv hivatalossá tételéért
Krónika , 2010. október 21. – Bíró Blanka
Hajlandó akár egymillió aláírást is összegyűjteni a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy a Székelyföldön hivatalos nyelv lehessen a magyar – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Kulcsár Terza József, a szervezet Kovászna megyei elnöke.
Kulcsár Terza József szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette, a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen már határozatba foglalták az arra irányuló törekvést, hogy a régióban legyen hivatalos nyelv a magyar. A polgári párt úgy döntött, első lépésben megkeresik a székelyföldi RMDSZ-es képviselőket, hogy vállalják a tervezetnek a parlament elé terjesztését. Viszont ha a szövetség politikusai ezt nem teszik meg, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hiszen egymillió aláírással az Európa Tanács napirendre tűzheti a kérdést, majd pozitív véleményezés esetén ajánlást fogalmazhat meg Románia kormánya felé. Addig is felszólítják a székelyföldi polgármestereket, hogy a közigazgatási törvény adta jogukkal élve használják a magyar nyelvet a tanács munkaanyagaiban, a nyomtatványokon, az üléseken, hiszen ezt a többség jelenleg nem teszi meg – mondta az MPP Kovászna megyei elnöke.
Közölte továbbá, a szervezet kidolgozott két határozattervezetet, amelyet az MPP tanácsosai november elsejéig minden Kovászna megyei önkormányzathoz beterjesztenek. Az egyik tervezet szerint a helyi önkormányzat elfogadja a Székely Nemzeti Tanács által két évvel ezelőtt az Európa Tanács elé terjesztett memorandumot, és kérik, hogy az Európa Tanács nevezzen ki egy raportőrt, aki a székelyföldi helyzetet és a területi autonómia megvalósításának lehetőségeit a helyszínen tanulmányozza, majd a jelentés alapján fogalmazzon meg ajánlást a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan.
Kulcsár Terza szerint a nemzetközi támogatást illetően nem sikerült áttörést elérni, ezért a székelyföldi önkormányzatoknak kérniük kell az Európa Tanács támogatását. A másik határozattervezetben megfogalmazzák, hogy március 15-e valamint a település, község vagy a város napja legyen helyi jellegű hivatalos ünnep, vagyis munkaszüneti nap. Ezt a két tervezetet beterjesztik a háromszéki önkormányzatokhoz, hogy a novemberi rendes tanácsüléseken lehessen napirendre tűzni a megvitatásukat. Az MPP Kovászna megyei elnöke reméli, ugyanezt a Hargita és Maros megyei polgári párti tanácstagok is megteszik.
Magyar lehetne Csíkszereda hivatalos neve
Magyarrá változtatná Csíkszereda hivatalos román nyelvű közigazgatási megnevezését Csibi Barna. A Székely Gárda vezetője ebben a hónapban kérte a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a hivatalos aláírásgyűjtő íveket. Csibi ugyanakkor benyújtott a polgármesteri hivatalhoz egy dokumentumot, Határozattervezet a népszavazás kiírásáról Miercurea Ciuc közigazgatási egység hivatalos nevének Csíkszereda névre való megváltoztatása ügyében címmel. A civil kezdeményezésű határozattervezetet abban az esetben lehet az önkormányzat elé terjeszteni, ha a város polgárainak legalább 5 százaléka azt aláírásával támogatja. Csíkszeredában valamivel kevesebb mint kétezer polgárnak kell aláírnia a tervezetet támogató íveket, hogy az önkormányzat azt napirendre tűzze. A következő lépés, hogy Csíkszereda tanácsa elfogadja a tervezetet, népszavazás kiírása, amelyen a város lakói döntik el, hogy Csíkszereda vagy Miercurea Ciuc legyen a város hivatalos közigazgatási megnevezése.
Az SZNT – MPP – EMNT közös közleménye
Erdély . ma, 2010. október 20.
Felháborítónak, minden szempontból elfogadhatatlannak tartjuk mindazt, ahogyan a Magyar Köztársaság elnökének, dr. Schmitt Pálnak marosvásárhelyi látogatását a Kultúrpalota „házigazdájaként" a Maros Megyei Tanács megszervezte.
A Kultúrpalotában a Köztársasági Elnök által a 30 esztendeje elhunyt Márton Áron püspök tiszteletére az erdélyi magyaroknak adott emlékkoncerten az erdélyi magyar közélet, szervezeteinek és a történelmi magyar egyházak képviselőinek – az Elnöki Hivatal kérésére ugyanannyi, egyenlő számú – 40 –helyet illett biztosítani az intézmény földszintjén, az arányos, korrekt elosztás elve szerint. Mindezt Elnök úr beszédének szellemében, aki rámutatott: nemcsak bajban, hanem gond esetén is össze kell fognunk, mindig felül kell kerekednünk a széthúzáson.
Ehhez képes megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Kultúrpalota legfelső szintjén biztosítottak számunkra ülőhelyet, miközben a földszinten az RMDSZ-eseknek fenntartott helyek üresek voltak, mert nem jöttek el a meghívottak.
Sajnálatosnak tartjuk a Kultúrpalota ügykezelését gyakorló Maros Megyei Tanács elnökének, az RMDSZ-színeket képviselő Lokodi Edit Emőke elnökasszonynak teljes emberi és szakmai alkalmatlanságról tanúskodó magatartását. Úgy véljük, cselekedetével és intézkedésével homlokegyenest ellentmondott az Elnök úr összefogásra való buzdításának, az egymás iránti tiszteletnek és elfogadásnak.
Az elnökasszony emellett elégtelenre vizsgázott az erdélyi magyarság vezetői előtt vendéglátásból, házigazdaként a legelemibb protokolláris feltételeknek sem tett eleget, sőt, készakarva háttérbe kívánta szorítani a társadalmunk neki nem tetsző részének a véleményét képviselőket.
Ezt a magatartást elutasítjuk, felháborítónak és sértőnek tartjuk.
Kali István, az EMNT Maros megyei elnöke
László György, az MPP Maros megyei elnöke
Fodor Imre, az SZNT Maros széki szervezetének elnöke
MAGYARORSZÁG
"Az vesse rám az első követ..."
Heti Válasz, 2010. október 20. – Borókai Gábor - Stumpf András
Ha a lottószámokat is én húznám ki, annak kétségtelenül az elnöki intézmény látná kárát - mondja Schmitt Pál. A köztársasági elnök - Orbán Viktorral ellentétben - nem gondolja, hogy a végrehajtó hatalom része lenne, s azt is elmondja: a kádárizmusban viselt államtitkár-helyettesi rangja idején is forradalomnak gondolta 1956-ot. (Részletek a 42. heti lapszámban!)
- Tizennégy éves volt a forradalom idején. Kortársai közül többen már harcoltak is. Nem jutott eszébe, hogy Kalasnyikovot fogjon a kezébe?
- Meg sem fordult a fejemben, hogy részt vegyek a harcokban. Emlékszem, október 23-án éppen egy edzésről mentem hazafelé, amikor megláttam a Bem tér felé tartó tömeget. Elmentem velük egy darabon, át a Margit hídon, még a Kossuth térre is.
- Ott már zúgott a "Ruszkik, haza!", ugye?
- Igen, az én fejemben viszont az zúgott, hogy nemcsak nekik, de bizony nekem is haza kellene mennem. A megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, máskülönben édesapám akár egy-egy nyaklevest is kiosztott. Gyerek voltam akkoriban, aki nyelviskolából zeneórára, hittanóráról iskolába ment, onnan edzésre, aztán haza segíteni: éjjel-nappal volt feladatom, ezek kötöttek le, úgyhogy nem hatott át a forradalmi tűz, inkább csak afféle fiús izgalom. Egészen kis ügyek érintettek meg - az például, hogy a gimnáziumban eltörölték a kötelező oroszt, vagy hogy megválasztottuk a tornatanárt igazgatónak. Csak később, visszatekintve értettem meg, milyen jelentőséggel bírt a magyar történelemben mindaz, amit akkor láttam, s hogy miért hallgatta édesapám a fülére tapasztva a Szabad Európa Rádiót azokban a napokban.
Gulyás: A múltbéli logika szerint 7 millió magyar elveszítené szavazati jogát
Hír TV, 2010. október 20.
Választójogot adna a határon túli magyaroknak az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke. Az alaptörvényből kivennék azt a passzust, amely állandó magyarországi lakhelyhez köti a választójogot, hogy később alkotmánymódosítás nélkül lehessen dönteni a kérdésben. A Jobbik támogatja, az LMP ellenzi a javaslatot, és tiltakozik az MSZP-s Bárándy Gergely is.
A Fidesz már a 2006-os választási kampányban is felvetette: választójogot adnának a határon túli magyaroknak. Négy évvel később az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke vette elő újra a kérdést. Gulyás Gergely szerint a határon túlra került magyaroktól a választási jog biztosítása nem tagadható meg.
Rossz logika
Az alapjogi munkacsoport kivenné az alaptörvényből azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Később így alkotmánymódosítás nélkül lehetne dönteni az ügyben. Az eseti bizottság fideszes alelnöke szerint a kérdést nem lehet úgy megközelíteni, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az nem is
szólhat bele a kormányzásba. Gulyás elmondása szerint a fenti logikát követve ellehetne venni 7 millió magyartól a választási jogot, hiszen hazánkban jelenleg 3 millió körül van a munkavállalók száma, akik adót fizetnek. – Sőt, aki munkanélküli segélyt kap, az még rosszabb megítélés alá esik, mert az még el is vesz – mondta el az eseti bizottság alelnöke. – Én ezt egy rossz, múltbeli logikának tartom – tette hozzá Gulyás.
A határon túliak választójogáról a választási törvény módosítása során dönthetnek. Gulyás Gergely szerint ez várhatóan 2011 végén lesz.
A terveket a KDNP és a Jobbik is támogatja. A radikális jobboldali párt szerint a határon túliaknak járó választójogról ők már a választási kampányban beszéltek. Azt javasolják, hogy a következő országgyűlési választáson 26 mandátum sorsáról határozhassanak a külföldön élő magyar állampolgárok, akik a pártok országos listáira szavazhatnának.
A szocialista Bárándy Gergely tiltakozik, bár elmondása szerint az MSZP-frakció nem foglalt még állást az ügyben.
A választójog is része lesz a nemzethez tartozás jogának
Duna Tv, Híradó, 2010. október 21. - Szondi Vanda, Jámbor Eszter
Választójogot kaphatnak a határon túli magyarok is, ha változik a választójogi törvény. Az alkotmányból ugyanis kiveszik azt a részt, ami magyarországi lakóhelyhez köti a választójogot, nyilatkozta Gulyás Gergely, az alapjogi munkacsoport fideszes vezetője. A Jobbik támogatja, az LMP ellenzi a javaslatot, az MSZP pedig nem kommentálta azt.
Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: „Közös cél az, hogy egy kisebb, rövidebb alkotmány készüljön Magyarországon. A részletszabályok pedig kétharmados törvényekbe kerüljenek szabályozásra".
Ilyen kétharmados törvényben szabályoznák a választójogot is. A jelenlegi alkotmány azt írja elő, hogy a választójoghoz magyarországi lakhely kell. Az újban ez már biztosan nem lesz benne.
Gulyás Gergely az alkotmányt előkészítő munkacsoport fideszes vezetője hozzátette: „Úgy gondolom, hogy a magyar nemzethez tartozás önmagában feljogosíthat valakit arra, hogy az országgyűlési választásokon a véleményét valamilyen formában kifejezhesse".
Azt azonban még nem tudják: pontosan hogyan szélesítenék ki a választójogot. Gulyás Gergely szerint érthető okokból a határon túlról nem voksolhatnának például választókerületi, egyéni jelöltekre. A Jobbik támogatja a változást, sőt pontos javaslatuk is van, miszerint a határon túliak az országos listákra szavazhatnának.
Szávai István a Jobbik frakcióvezető-helyetttese elmondta: „Ha a magyar országgyűlés most nem él ezzel a lehetőséggel, és nem adja meg a választójogot, a beleszólás jogát a határon túl élőknek, akkor örökre eleshetünk a magyar nemzet újraegyesítésének lehetőségétől".
Az LMP szerint nem fair, hogy a tavaszi kampányban a Fidesz még azt ígérte: az állampolgársággal nem jár választójog.
Dorosz Dávid a párt képviselője elmondta: „ Az államok területi alapokon szerveződnek, és a választójog tipikusan az államokhoz kötődik. Így aztán ezt jogilag sem tudjuk, elméleti és gyakorlati alapon sem tudjuk támogatni".
Kerestük az MSZP-t is, de azt mondták: addig nem nyilatkoznak, amíg a kormány egy komolyan vehető javaslatot le nem tesz az asztalra.
Salamon László az alkotmányt előkészítő bizottság elnöke elmondta: „A Kereszténydemokrata Néppárt elvi álláspontja az, hogy az állampolgársághoz állampolgári státusjogként a választójog hozzátartozik".
A munkacsoport az év végégig a kormány elé teszi az új alkotmányra vonatkozó javaslatot. Ha ezt elfogadták, megkezdődhet a kétharmados törvények, így a választójogi törvény módosítása is. Gulyás Gergely szerint 2011 végéig döntenek a kiszélesített választójogról.
Milyen lenne a határon túliaknak szóló fideszes választójog?
Népszabadság, 2010. október 21. – Csuhaj Ildikó–Lencsés Károly
Még csak állampolgárságot adott volna tavasszal a határon túli magyaroknak a Fidesz, most azonban kiderült: a honosításhoz a választójog is járna. Ám egyelőre azt sem tudni, mennyien akarnának szavazni, hogyan kerülnének névjegyzékbe, és állíthatnának-e saját jelöltet.
„Az alkotmányból vélhetően kivesszük azt a passzust, ami kizárólag a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítja a választáson való részvétel jogát", erősítette meg kérdésünkre a TV2-nek adott keddi nyilatkozatát Gulyás Gergely. A Fidesz képviselőjének az a véleménye, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk. A képviselő ezt az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökeként, az alapjogi munkacsoport felelőseként, a csoport által készített koncepcióhoz indoklásként fűzte hozzá.
Nyitott kapu
Gulyás Gergely érdeklődésünkre, hogy az új alkotmány tartalmazná-e a határon túl élők választójogával kapcsolatos rendelkezéseket, nemmel válaszolt. Most csupán a korlátozó rendelkezést szeretnék kivenni – hangsúlyozta –, hogy „kinyissuk a kaput". E nélkül ugyanis – magyarázta – eleve kizárnák a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának lehetőségéből. A korlátozás feloldása azonban még nem döntést jelent, hanem azt – fogalmazott a politikus –, hogy e kérdésben a választójogi törvény vitája során kell állást foglalni. Azt is hozzátette: akkor, amikor a törvényhozó, helyesen, kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, nincs ok arra, hogy ezt megtagadják azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és a határokon túl élnek. Ugyanakkor Gulyás szerint minderről még egyeztetni kell.
A választójogi törvény előkészítése még folyik, bár az valószínű, hogy a jelenlegi vegyes választási rendszer megmarad. Ha ez így van, akkor a politikus szerint nyilvánvaló, hogy a Délvidéken, a Felvidéken vagy Erdélyben nem lehet majd arról szavazni, hogy ki legyen egyéni képviselő egy-egy választókerületben. Gulyás elfogadható kompromisszumnak tartaná, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslatban szereplő megoldáshoz hasonlóan – külön szabályok szerint választhatnának meghatározott számú képviselőt. Tehát nem feltétlenül jelentene ez általános választójogot – mondta a politikus.
„A KDNP elvi álláspontja mindig az volt, hogy az állampolgársági státushoz a választójog is hozzátartozik" – nyilatkozta lapunknak még kedd este Salamon László. A parlament alkotmány-előkészítő bizottságának kereszténydemokrata elnöke szintén hangsúlyozta: ezt a kérdést nem az új alkotmányban, hanem a választójogi törvényben kell szabályozni.
Nem új az ötlet
A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítása nem új gondolat, hiszen már a rendszerváltozáskor is felvetődött, hogy szavazhassanak a „disszidensek". Az akkori egyeztetések során többen attól tartottak, hogy a magyar emigráció a kisgazdákat támogatja, és a kérdés gyorsan lekerült a napirendről. A Horn-kormány idején az új alkotmány előkészítése során ugyancsak feszegették ezt a kérdést, bár akkor a kettős állampolgárság ügye még szóba sem került. Az alaptörvény szabályozási elveiről született országgyűlési határozatban szerepelt ugyanis az a kitétel, hogy a külföldön élő, magyar állampolgárságukat igazoló személyeknek – akár az általánostól eltérő szabályok szerint – választójogot kellene biztosítani.
A következő ciklusban – a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottságban – szintén felvetődött ugyanez a probléma, ám a szocialisták elutasították a választójog kiterjesztését, és utána jó ideig nemigen beszélt erről senki. A kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kapcsán merült fel ismét, hogy a kedvezményes honosítással szerzett állampolgárság járhat-e a választójog megszerzésével. A referendum akkor érvénytelen volt, ám a mostani ciklus törvényhozásának egyik első lépése pontot tett az évek óta húzódó vita végére: jövő januártól a környező államokban élő magyar nemzetiségűek egyszerűsített eljárásban szerezhetnek magyar állampolgárságot, és ehhez nem kell Magyarországra költözniük.
Tavasszal fi deszes politikusok az állampolgárság tényleges tartalmát illetően még egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Martonyi János későbbi külügyminiszter szerint az állampolgárság nem jelent majd többet, mint a magyar útlevelet. Az intézkedés nem jár a szavazati jog kiterjesztésével, a választásokon továbbra is csak azok a kettős állampolgárok adhatják le voksukat, akik állandó tartózkodási hellyel rendelkeznek Magyarországon – mondta májusban. A KDNP-s Semjén Zsolt –ma a kormányfő első helyettese – viszont azt hangoztatta, hogy nincs kétféle állampolgárság, aki magyar, az szavazhat.
Egyenlő szavazatok?
– A világon nem létezik olyan mértékadó szabályozás, amelyhez a külföldön élő állampolgárok választójogával kapcsolatban igazodni lehetne – állítja Tóth Zoltán választási szakértő. Például az egykori nagy gyarmattartó hatalmak általában biztosítják ezt a lehetőséget, de Anglia csak bizonyos korlátozásokkal, Spanyolországban pedig – a sorozatos visszaélések miatt – visszavonták a választójogot. Ugyanakkor szavazhatnak a külföldön élő olaszok, horvátok, románok vagy szlovének is.
Az ENSZ alapokmánya mindössze annyit fektet le, hogy minden felnőtt személyt megillet az általános, egyenlő és titkos választójog. Tóth szerint az elvek egy részét már kikezdték, hiszen Ausztriában 16 év a korhatár, de az még inkább ellentétes az alapokmánnyal, hogy a szavazáson való részvételt számos ország nem teszi lehetővé külföldön élő polgárai számára. Vagyis: a választójog nem tekinthető általánosnak.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a választókerületeket arányosan kell kialakítani, mert ellenkező esetben sérül a szavazatok egyenlőségének elve. A szakértő szerint ez újabb problémát vet fel: biztosítani kellene, hogy a külföldön leadott voksok is nagyjából annyi mandátumot érjenek, mint a hazai szavazatok.
Ugyancsak az egyenlőséget kérdőjelezi meg, ha a külföldön élő magyar csak szavazhat, de jelöltként nem indulhat – figyelmeztet egy újabb ellentmondásra Tóth. Ha viszont megadnák a passzív választójogot is – tehát a határon túli választhatóvá válik –, azonnal felvetődik, hogy külföldön milyen módon állíthatnának jelöltet a magyar parlamentbe. További fontos kérdés: hogyan lehet felkerülni a névjegyzékre, ki vezeti azt, kapnak-e a külföldön szavazók ajánlószelvényt, hol és miként lehet majd szavazni? Különösen a névjegyzék összeállítása tűnik nehezen megoldhatónak, mert ma – központi nyilvántartás híján – senki nem tudja, hogy hol és mennyi magyar állampolgár él.
„Húsz évre bebiztosítjuk magunkat"
Mikola István a 2006-os választások előtt a Fidesz kampányzáró nagygyűlésén már megfogalmazta: ha a határon túl élők az állampolgársággal szavazati jogot is kapnának, a jobboldali párt legalább húsz évre bebetonozná a hatalmi pozícióit. Akkor ezt a fideszesek is szerencsétlen elszólásnak tartották, ami miatt szavazatokat veszíthetett a párt.
KÁRPÁT-MEDENCE
Igazi nemzetpolitikai fordulat
Kárpátalja, 2010. október 21.
Németh Zsolt kárpátaljai programja végén nyilatkozott lapunknak az anyaország kormányzata által az elmúlt hónapokban végrehajtott nemzetpolitikai fordulatról.
Kárpátaljai látogatása során több alkalommal is nemzetpolitikai fordulatot emlegetett a magyar kormányzatnak az elmúlt hónapokban foganatosított intézkedései kapcsán. Miért?
- Az elmúlt nyolc esztendő mélyrepülése volt a magyar nemzetpolitikának, ezért igen mélyreható fordulatra volt szükség. Alapvetően három fontos dimenziója van ennek a fordulatnak. Az első, hogy Magyarországnak meg kell erősödnie. Ahhoz, hogy segíteni tudjon a határon túli magyarságnak, mindenekelőtt önmagának kell megújulnia. Meglehet, ennek a megújulásnak az eredményei még nem annyira szembeszökők, de nagyszámban történtek már olyan intézkedések, amelyek elvezetnek ehhez a megújuláshoz. Másodszor, szükség van arra, hogy a magyar kormány kinyújtsa a kezét a határon túli magyarság irányába, s így a kárpátaljai magyarság felé is. Ennek a kéznyújtásnak vannak szimbolikus elemei, amilyen például a nemzeti összetartozás napjának elfogadása volt, s vannak gyakorlati elemeket is hordozó intézkedések, mint amilyen a kettős állampolgárság megadásának egyszerűsítése, amely nagyon komoly gyakorlati következményekkel , hiszen január 1-jétől megkezdődik a végrehajtása. Kárpátalja vonatkozásában el kell mondanom ezzel kapcsolatban, hogy mi tiszteletben tartjuk Ukrajna törvényeit, s nagyon örülünk annak, hogy Ukrajna is úgy tekint viszonyára Magyarországgal, mint egy felfelé ívelő, gyümölcsöző kapcsolatrendszerre. A harmadik feladat, hogy együtt kell működni a szomszédainkkal, így Ukrajnával is, hogy a magyar nemzeti összetartozás kibontakoztatása, a gazdasági, kulturális, szellemi élet területén még meglévő akadályokat el lehessen hárítani. Miután Ukrajna az Európai Unió külső szomszédja, a magyar-ukrán határ pedig az EU külső határa, különösen sokat kell tennünk azért, hogy ezeket a határokat átjárhatóvá tegyük, megszüntessük a hosszú sorokat a határállomásokon, miközben védelmet is biztosítunk az EU-tagállamok számára a schengeni egyezménynek megfelelően. Ily módon a vízumliberalizáció az egyik legfontosabb együttműködési területe a két országnak.
Hogyan látja a magyar kormányzat és a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelméért küzdő KMKSZ együttműködését?
- Nagy szolgálatot tehet a magyar-ukrán kapcsolatoknak és a kárpátaljai magyarságnak a KMKSZ és a magyar kormány közötti együttműködés. Azt hiszem, mindenféleképpen a javára lehet a helyi magyar közösségnek egy olyan szervezet, egy olyan politikai erő, amely napi szintű, mondhatni munkakapcsolatokat tud fenntartani a magyar kormánnyal. Természetesen mi is arra törekszünk, hogy ez a kapcsolat minél erősebb és mélyebb legyen. Itt szeretném bejelenteni, hogy a magyar kormány a napokban az oktatási-nevelési támogatás ügyintézését is a KMKSZ-nek adta át egészen addig, míg le nem zárulnak azok a vizsgálatok, amelyek az UMDSZ-es visszaélésekkel kapcsolatban, mindenekelőtt a magyarigazolványok ukrajnai kiadása tekintetében zajlanak. Ez a lépés logikus folyománya annak, hogy a közelmúltban a magyar kormány felfüggesztette az UMDSZ jogosultságát a magyarigazolványok kiállítása, illetve a vízumigényléshez szükséges támogató nyilatkozatok kiadása tekintetében is.
Mi a véleménye arról, hogy az UMDSZ részéről a magyar kormány vizsgálatai kapcsán magyarországi lejárató sajtókampányt emlegetnek?
- Meglátjuk, hogyan kerülhetett nem magyar emberekhez mintegy 50 ezer magyarigazolvány, s ki viseli ezért a felelősséget? Ha majd világosan látunk ebben a kérdésben, az is nyilvánvalóvá válik, hogy megalapozatlan vádakról vagy esetleg nagyon is valós problémákról van-e szó.
Aggasztó előjelek kísérik Kárpátalján a közelgő önkormányzati választásokra való felkészülést. Miként látják ezt Magyarországon?
- Elvárjuk, hogy Ukrajna biztosítsa a demokratikus választások feltételeit. Az elmúlt években már nem voltak különösebb problémák ezen a téren, korábban viszont igen. Emlékeztetnék arra, hogy Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét 2002-ben választási csalással ütötték el a kijevi parlamenti mandátumtól. Nem örülnénk annak, ha visszatérnének azok az idők, mert az visszavetné Ukrajna és a nemzetközi közösség kapcsolatait, különösen, ami az Európai Uniót illeti. Nem fogunk tudni segíteni Ukrajnának, ha visszalépésre kerül sor a demokrácia területén. Éppen ezért nagyon fontos teszt lesz, miként fogja lebonyolítani Kijev az önkormányzati választásokat.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Erdélyből a T. Házba?
Krónika, 2010. október 21. – Gazda Árpád, Kiss Előd-Gergely
Vélhetően kiiktatják Magyarország alkotmányából azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Erről Gulyás Gergely fideszes képviselő, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának alelnöke nyilatkozott több magyarországi televíziós csatornának. A magyar alkotmány ilyen irányú módosítása megnyitja annak a lehetőségét, hogy a magyarországi parlamenti választásokon azok a határon túli magyarok is részt vehessenek, akik 2011 januárjától magyar állampolgárságért folyamodnak. A Krónika által megkérdezett erdélyi magyar politikusok üdvözlik a fideszes kezdeményezést.
Kiiktathatják Magyarország alkotmányából azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti – erről Gulyás Gergely fideszes képviselő, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának alelnöke nyilatkozott több magyarországi televíziós csatornának. A magyar alkotmány ilyen irányú módosítása megnyitja annak a lehetőségét, hogy a magyarországi parlamenti választásokon azok a határon túli magyarok is részt vehessenek, akik 2011 januárjától magyar állampolgárságért folyamodnak. Magyarország a szavazati jog tekintetében is a román modellt követhetné, Románia határon túl élő állampolgárai ugyanis mindig is rendelkeztek a román politikába való beleszólás jogával.
„A jelenlegi alkotmány a választói jogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti, mi ezt az állapotot nem kívánjuk megtartani" – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság egyik alelnöke. Gulyás a parlamenti bizottságnak az alapjogi munkacsoportját vezeti, melynek a választójoggal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznia kell.
Hozzátette: javaslatukkal nem döntik el a kérdést, csupán a választójogi törvény módosításának vitájához utalják azt. Mint megjegyezte, elvileg ott is ki lehetne zárni a határon túliakat a választásra jogosultak köréből, de reményei szerint a Fidesz később kialakítandó hivatalos álláspontja is ezzel ellentétes lesz. Gulyás a Duna Tévének adott interjúban kijelentette: „Amikor a törvényhozó – egyébként nagyon helyesen – kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarország határain belül élő, egyébként nem a magyar nemzethez tartozó nemzeti kisebbségeknek, akkor nincs okunk megtagadni ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból".
A politikus azzal egészítette ki véleményét, hogy minden további részlet egyeztetés tárgya. Nem biztos, hogy az elképzelése ugyanolyan általános választójogot jelent, mint amit ma ismerünk. „Ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is" – mondta. A politikus az Indexnek nyilatkozva elmondta, a Fideszben még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a szavazati jog megadása. Elképzelhetőnek tartott azonban olyan megoldást, hogy a határon túliak hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntenének.
„A választójogi törvény kidolgozás alatt áll, ezért még csak sejtjük, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. Ha ez így marad, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről, a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek. Ezért talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza" – mondta Gulyás. Különben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes a Krónikának júniusi romániai látogatása idején adott interjúban elmondta: szerinte az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást ebben a kérdésben, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.
Megoszlanak a vélemények Magyarországon
A Magyar Szocialista Párt egyelőre nem reagált az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének felvetésére, a Jobbik viszont pártolja a tervet. Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője azonban nem hat-nyolc, hanem 26 mandátum sorsát helyezné a következő 200 fős parlamentből a határon túliak kezébe. „Mi a horvát modellen alapuló, vagy egy ahhoz hasonló választási szisztémát tekintenénk alapnak, amely szerint az elcsatolt területeken vagy az emigrációban élő, de magyar állampolgársággal rendelkezők külön választási körzetet alkothatnának és a pártok országos listáira szavazhatnának" – nyilatkozta az InfoRádiónak a jobbikos politikus. A javaslat ellen egyelőre csak a Lehet Más a Politika (LMP) foglalt állást. „Elvből ellenzem, hogy rendszerszerűen a választójog olyanoknak is járjon, akik egyébként az állam által közösséggé szervezett embereknek a sorsában nem osztoznak" – szögezte le a Duna Televíziónak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Hozzátette: az állam az egy területen élő személyeket rendezi politikai közösségbe, a választójog azt a lehetőséget adja meg e közösség tagjainak, hogy a közös ügyek intézésébe beleszóljanak. „Egy országgyűlési képviselő-választáson az szavazzon, aki egyébként a megalakuló törvényhozás jótéteményeit vagy negatívumait viselni fogja. Egy választáson abba szólunk bele a választójogon keresztül, hogy egy országban hogyan alakuljon a rendészeti politika, az adórendszer, a társadalombiztosítás milyen legyen. Ebbe azok szóljanak bele, akiknek a bőrére megy ki az egész" – érvelt az ellenzéki politikus.
A román modell
A román választójogi törvény nem tesz állandó lakhely szerinti különbséget a román állampolgárok között. Így hát a romániai parlamenti és államelnöki választásokon a határon túli románok is leadhatják szavazataikat. Ezek zömét a Spanyolországban, Olaszországban és más nyugat-európai államokban letelepedett román vendégmunkások teszik ki, akiknek a száma meghaladja a kétmilliót. Százezres nagyságrendűre becsülik ugyanakkor azoknak a számát is, akik Moldávia állampolgáraiként a lakóhelyükön maradva szerezték meg a román állampolgárságot. Az elmúlt évtized közepéig a román állam csak az ország külképviseletein biztosított lehetőséget a külföldön élő románoknak a szavazásra, így a külföldi szavazatok száma is meglehetősen csekély volt; alig befolyásolta a választás kimenetelét. A külföldi szavazatokat a fővárosban leadott szavazatokkal összesítették. Ez is hozzájárult ahhoz például, hogy a Magyarországon nagy számban szavazó erdélyi magyarok 2000-ben a parlamentbe juttatták Pataki Júlia RMDSZ-es képviselőt.
Az egyéni választókerületes rendszer 2008-as bevezetésekor a törvényhozó külföldi választókerületeket is meghatározott. Az ország határain túl élő románok 4 képviselői és 2 szenátori mandátum sorsáról dönthettek. A számukra kialakított 221 szavazóközpontban mintegy 24 ezer román állampolgár voksolt. A választás érdekessége volt, hogy az ázsiai-afrikai választókerületben az RMDSZ jelöltje, Kötő József színházkritikus szerzett képviselői mandátumot, 34 szavazattal. A választójog kérdése nem képezte vita tárgyát Romániában 2009 decemberéig, amikor Traian Băsescu a határon túliak támogatásával szerzett újabb ötéves államelnöki mandátumot. Ha csak a Romániában leadott szavazatok számítottak volna a választáson, Mircea Geoană ülhetett volna az elnöki székbe. A 294 külföldi szavazóközpontban leadott 147 ezer szavazatból 115 ezret kapott Băsescu, aki a végső összesítés szerint mintegy 78 ezer szavazattal előzte meg Geoanát. Băsescu a Moldovai Köztársaságban aratta legfényesebb győzelmét: az itt leadott 12 ezer szavazat 95 százaléka az ő neve mellé került.
Horvát és bolgár választások a Bánságban
Románia egyébként a más államok által szervezett romániai választásokban is segítséget nyújtott. A horvát állampolgárságot is szerzett bánsági horvátok immár több mint egy évtizede szülőföldjükön maradva vesznek részt a horvátországi választásokon. Amint a Krónika többször is megírta, 2000 óta a Krassó-Szörény megyei horvát falvakban is létesítenek szavazóközpontokat a horvátországi választásokon, melyek biztonságát a román hatóságok biztosítják. 2005-ben Bulgária bukaresti nagykövete is azzal folyamodott a román hatóságokhoz, hogy a bolgár állampolgárságot is szerzett bánsági bolgárok számára Temesváron is létesítsenek szavazóközpontot. A román állam hozzájárulásával a vingai és óbesenyői bolgár közösség tagjai a Bánsági Bolgár Szövetség temesvári székházában szavazhattak.
Bizakodó erdélyi magyar politikusok
Mindenképp üdvözlendő, hogy napirendre tűzték a témát – reagált lapunknak a határon túliak szavazati jogára vonatkozó kérdésre Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régiójának elnöke. Hozzáfűzte, érdemben csak akkor tud reagálni a javaslatra, ha az Országgyűlés törvényben rögzíti a határon túliak választójogát.
Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő megkeresésünkre úgy nyilatkozott, jónak tartja, hogy elhárul az alkotmányos akadály az elől, hogy az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárokra is kiterjesszék a választójogot. Márton ugyanakkor hozzáfűzte, az alkotmánymódosítást követően a választójogot szabályozó törvényt is módosítani kell. „Személyes véleményem szerint elegáns lenne, ha a végső döntés előtt a határon túli magyarokat is megkérdeznék erről – erre a célra rendelkezésre állnak az intézményes fórumok, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma vagy a Magyar Állandó Értekezlet. Volt már rá példa, hogy a minket is érintő kérdésekről megkérdezésünk nélkül döntöttek Magyarországon" – fogalmazta meg elvárásait a képviselő.
Mint arról már beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök Schmitt Pál államfő marosvásárhelyi látogatásakor felvetette: az erdélyi magyaroknak teljes joggal részt kellene venniük a magyarországi választásokon. Szerinte az állampolgárságnak a választójogot és a választhatóság jogát is jelentenie kell.
|
