„Az autonómia megadása elhatározás kérdése"erdely_cimer

Nyugati Jelen, 2010. december 14. – Irházi János

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), tartva ígéretét, rohamléptekkel nyitja majd egymás után a Demokrácia Központokat.

A Tanács Arad megyei elnöke, Nagy István nyilatkozott a Nyugati Jelen napilapnak a célokról, autonómiáról, pénzek elosztásáról, saját politikai útjáról.

Az Erdélyi Magyar Néppárt jövőre fog megalakulni. A kezdeményező, a bejegyzés előfeltételeit megteremtő bizottság 2011. január végére kell hogy megalakuljon, és majd valamikor jövőre a párt is be lesz jegyezve. Az EMNP megyei szervezetei utána jönnek létre, és választják meg elöljáróikat.Vagyis az EMNT nem szűnt meg, és nem is fog megszűnni. Megmarad civil mozgalomnak. Én ebben vállaltam szerepet. Az EMNT megszűnése csak olyanokban merül föl, akiket zavar a léte.

– Arad megyében miként szervezkednek, kiket látnak szívesen az EMNT-ben?

Szívesen látunk mindenkit, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tőkés Lászlóval megjelenített politikai értékrendjét magáénak érzi, azt lélekben vagy munkájával tudja támogatni. Székhelyünk még nincs. Amíg lesz, addig alkalmi helyeken jövünk össze, és ideiglenes jelleggel a hamarosan nyíló Aradi Demokrácia Központ Templom (L. Blaga) utcai székhelyen leszünk legkönnyebben megtalálhatók.

– Hiába nem alakult még meg hivatalosan, de a bejelentés óta már mindenki az új erdélyi magyar pártról, az EMNP-ről beszél. Mi a különbség RMDSZ és Néppárt között?

Ha nem lenne különbség az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ felfogása között, akkor előbbit nem kellett volna létrehozni. Sajnos, az RMDSZ az 1992. október 5-i aradi Küldöttek Országos Tanácsának ülésétől kezdődően az 1993. nyári neptuni találkozón át a szatmárnémeti kongresszusáig, amikor megvonták Tőkés László tiszteletbeli elnöki címét egészen mostanáig sok olyan lépést tett, amelyek nem szolgálták a romániai magyarság autonómiájának ügyét. Bár tervezték, mégsem szervezték meg soha az általános, titkos belső választásokat, nem állították össze a romániai magyarokat nyilvántartani hivatott nemzeti katasztert, és a sor folytatható. Az RMDSZ sajnos beérte az alamizsnamorzsák összegyűjtésével, és nem a minden hazai magyarra kiterjedő társadalomszervezésre, hanem 1996 óta a román versenypártok uralta kormányzati prioritásokra fordította szellemi és emberi kapacitásait, elérve, hogy az 1990-es egymillió harmincezer szavazatból az 1997-es európai parlamenti választásokra csupán kétszáz nyolcvanegy ezren szavaztak a tulipánra. Mindezek oda vezettek, hogy 2008-ban bejegyeztették a Magyar Polgári Pártot, amely sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nagyon hamar elnökének szellemi zsákmánypártjává lett.

– A Néppárt fő célkitűzése az autonómia elérése, úgy gondolják, hogy ebben a román belpolitikai közegben egyáltalán van esély rá?

Azok, akik az EMNT-t létrehozták, és az RMDSZ politizálási módja miatt most arra kényszerülnek, hogy bejegyeztessék az EMNP-t arról ismertek, hogy nem a megfelelés, hanem a helyzetteremtés hívei. Mindazok itt vannak, akik az RMDSZ-fősodorral szemben benyújtották az autonómiastatutum-törvénytervezeteket a bukaresti parlamentben, amelynek vitája során már a többi RMDSZ-képviselő sem beszélhetett ellene, mert az további szavazatvesztést jelentett volna a tulipán alatt futtatott jelöltjeinek. Sok példa van rá, hogy az RMDSZ azért lépett – aprókat –, mert az akkor még a szervezet jobbítási szándékával ott politizálók helyzetet teremtettek. Az autonómia megadása elhatározás kérdése. A romániai magyarság autonómiájával Románia is nagyon sokat nyerne, és vele együtt nagyon megnőne a romániai magyar elöljárók felelőssége is, mert utána nem mutogathatnának a kormányra. Ahol megadták az autonómiát, Spanyolországban a katalánoknak, Belgiumban a vallonoknak, flamandoknak és németeknek, Olaszország tiroli részében a németeknek, ott gazdasági élénkülés és közérzetjavulás következett be, és jólét van, mint Svájcban is. A nemzetközösségek autonómiájával a gazdaországok anyagi és erkölcsi előnyökre tettek szert. Én reménykedem, hogy előbb-utóbb a romániai politikai elit is nagykorúvá válik.

– Ön szerint indulhat-e a két párt közösen 2012-ben, s ha igen, a Néppárt szempontjából mi a feltétele az együttműködésnek az RMDSZ-szel?

Én a 2012. évi választásokon lehetségesnek látom a közös indulást. A parlamenti választásokon ez elemi nemzetközösségi érdek. Az EMNT ennek lehetőségét belefoglalta az EMNP alapítását eldöntő határozatába. Minden a majdani párt, és az akkori RMDSZ döntéshozóinak bölcsességén fog múlni. Szerintem egyetlen feltétel vezérelhet minden akkori versenyzőt, és az nem más, mint a romániai magyar érdekek maximális érvényesítése. Ez a nemzeti imperatívusz.

– Mennyi pénzzel finanszírozza a Fidesz most az EMNT-t, és vannak-e erdélyi, jelentős támogatói?

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénzügyeit nem ismerem, de akik ezzel foglalkoznak, nem adtak okot arra, hogy ne bízzak meg bennük. Az 1990-től tartó közéleti szerepvállalásomban sem a pénz motivált, és ezután sem lesz másként. Erőm, munkával megszerzett tudásom és képességeim szerint szolgáltam, és szolgálni fogok, ott, ahol, és ameddig szükség lesz a szellemi és fizikai erőmre, tapasztalataimra. Egyébként, ha már pénzről van szó, az Aradon induló Demokrácia Központ peremfeltételeivel nem én foglalkozom.

– A Fidesz az EMNT-t, majd később az EMNP-t fogja megbízni a pályázati pénzek kezelésével, elosztásával, megvonva ezt a jogot az RMDSZ-től?

A magyarországi támogatások új szempontok szerint, megváltozott módszertannal és új intézményeken keresztül fognak Romániába jutni. Ennek módját az adományozó dönti el, és maga választ partnereket és embereket céljai minél nagyobb hatékonyságú magvalósítása érdekében. A Medgyessy–Gyurcsány kormány úgy preferálta az RMDSZ-t, hogy a támogatási folyamatba senki mást nem engedtek bekapcsolódni. Látva, hogy a Magyar Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény vitája során – az előzővel ellentétben – sok ellenzéki módosító javaslatot elfogadott, úgy érzem, hogy a nemzeti kormány működése idején a nemzetpolitikai szempontok fölül fogják írni a párthovatartozást.

– Az RMDSZ-ben kezdte a politizálást, megjárta az MPP-t, most az EMNT megyei elnöke. Mi okozta az eddigi kiábrándultságokat?

Amikor 1989. végén 35 évesen beszálltam a közéletbe a közösség szolgálata vezérelt. Volt, hogy Cziszter Kálmán, az RMDSZ-re gondolva, azt mondta: vissza fogsz térni. Társai értésemre adták, hogy kívül tágasabb. Önként távoztam. A Magyar Polgári Párthoz sokan fűztünk nagy reményeket, de tévedtünk, a fő okot említettem. Az értékek szolgálatának és nem az érdekek hajszolásának látom értelmét. A közéleti szerepvállalás szerintem csak akkor erkölcsös, ha az a képviselt közösség hasznáért történik. Ebben bármikor, bárkivel partner leszek.

Tőkés: össze kell fognunk a „nemzeti minimum" mentén

Transindex, 2010. december 15.

Markó Béla „visszalépése" önmagában jelzi, hogy az RMDSZ legújabb kori történetének biztos origója volt az elnök személye – és ilyen szempontból akár párhuzamot is lehetne keresni a Magyar Polgári Párt „személyre-szabottságával". Valószínűleg innen eredeztethető az a riadalom, amely leginkább RMDSZ-es körökben érzékelhető - kommentálta a Transindex kérésére a szombati SZKT-n történteket Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-alelnök.

A személyi természetű kérdéseken túlmenően azonban, mi már régóta hangoztatjuk, hogy egyfajta „rendszerváltozásra" volna szükség az RMDSZ-en belül is, mert ha az új elnök vezénylete alatt is az eddigi politikai kurzus fog folytatódni, akkor – nagy valószínűséggel – egy erejében meggyengült, és továbbra is a többségi nagypolitika foglyaként és kényszerpályáján bukdácsoló RMDSZ-re számíthatunk a jövőben - vélekedett Tőkés.

Szerinte tény az, hogy ha jelenleg tartanának országos választásokat, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe, hiszen legutóbbi kormányzati szerepvállalása "igencsak gyalázatosra" sikeredett, ami által még a saját törzsszavazói bázisát is magára haragította.

"Márpedig nem engedhetjük meg magunknak – és ebben mint stratégiai célban egyet is érthetünk –, hogy az erdélyi magyarság országos képviselet nélkül maradjon. A különbség csupán abban áll, hogy a romániai parlamenti képviseletet eleddig – alanyai jogon – magának vindikálta az RMDSZ, mi pedig úgy véljük, hogy a tényleges érdekvédelem érdekében a közösség iránt elkötelezett, a társadalom lehető legszélesebb rétegeit képviselő, és a lehető legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyar képviseletnek kell Bukarestben értünk dolgoznia. Senkinek sincs joga kisajátítani sem az autonómiát, sem pedig más, nemzetstratégiai prioritást jelentő célokat – ezek megvalósítása céljából, egyfajta „nemzeti minimum" mentén össze kell fognunk. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalata az mutatta, hogy az RMDSZ „szóból nem, hanem csak voksokból ért". Példának okáért a 2007-béli sikeres megválasztatásom után már tárgyalóképes partnernek bizonyultunk számukra, míg annak előtte csak a verbális „hintáztatásra" futotta figyelmükből..." - így Tőkés.

Kijelentette, az EMNT kész arra, hogy amennyiben tényleges változások következnek be az RMDSZ életében, akkor az új vezetőséggel tárgyalóasztalhoz üljön, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretein belül megkeressék a konszenzus lehetőségét alapvető, a pártpolitikai csatározások szintjét meghaladó céljaik elérésében. "A bukaresti kijárásos-, illetve a koncokért való politizáláshoz ellenben nem vagyunk hajlandóak asszisztálni. Könnyű belátni ugyanis: nem sok értelme van annak, hogy a román kormány tagjaként azt magyarázzuk, hogy miért jó nekünk az, ami rossz mindenkinek" - sommázott Tőkés. (hírszerk.)

Kelemen szerint az "erdélyi magyar nemzeti minimum" már létezik

Transindex, 2010. december 15.

Az RMDSZ alapszabályzata kapcsán benyújtott módosító javaslatok érvénybe léptetésével kezdené RMDSZ-elnöki pályáját Kelemen Hunor, amennyiben elnyeri a szövetség vezetői tisztségét és a módosító indítványokat is elfogadja a Kongresszus.

Kelemen Hunor a hétvégén, Marosvásárhelyen megszervezett Szövetségi Képviselők Tanácsán jelentette be, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Mint ismeretes, Markó Béla szövetségi elnök nem kíván újabb mandátumot szerezni.

"Az EMNT-nek, Tőkés Lászlónak azt fogom javasolni, hogy üljünk le, és beszéljük meg a közös problémáinkat és dolgainak. Egyben arra is fogom kérni, hogy álljanak el a pártalapítási szándékuktól, mert azzal nem segítik az erős politikai képviseletet, a megosztottság soha nem vezet megerősödéshez" - válaszolta Kelemen Hunor arra a kérdésünkre, hogy mi lesz az első dolga RMDSZ-elnökként, amennyiben elnyeri a tisztséget.

"Én azt javasoltam, hogy egy politikai alelnöki tisztséget hozzunk létre, szervezzük át a mostani ügyvezető elnökséget és a társadalmi munkát szervezzük meg és erősítsük meg. Nyilván készülődni kezdünk a 2012-ben megszervezendő helyhatósági és parlamenti választásokra" - vázolta a tennivalókat Kelemen.

Szerinte az RMDSZ programjának alapvető célkitűzéseit esetleg ki lehet egészíteni, de nem kell hozzájuk nyúlni. A politikai irányvonalat illetően a szervezet önállóságának megőrzése és egy erős, hiteles szervezet továbbéltetése a cél. "Nem kell feje tetejére állítani az RMDSZ-t és működését. Remélem, hogy a kongresszus után jó és erős csapat alakul ki, és a kampány időszakra jellemző feszültségeket napokon belül feloldjuk. Bárki is legyen az RMDSZ elnöke, egységesen, egy irányba fogja húzni csapatával az RMDSZ.

Szász Jenő MPP-elnök nemzeti minimum létrehozásával kapcsolatos elképzelését Kelemen Hunor úgy kommentálta, nincs szükség egy új fórumra. "Már létezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF-ben az MPP széke évek óta üres. A nemzeti minimumnak, vagy bármilyen egyeztetésnek az EMEF keretében kell megvalósulnia. Ebben ott van az RMDSZ, az EMNT, és nyilván a tanácskozásokra mindig meghívtuk azokat a szervezeteket, amelyek politikai érdekképviselettel foglalkoznak. Szász Jenőék eddig egyetlen tanácskozáson sem vettek részt, de ez nem akadály, hogy a későbbiekben ezt a párbeszédet felújítsuk, vagy sor kerüljön egyeztetésre" - szögezte le a RMDSZ elnökjelöltje. (hírszerk.)

ROMÁNIA

Elfogadta a parlament a tanügyi törvényt

Krónika, 2010. december 14. – Gyergyai Csaba

Elfogadottnak számít a tanügyi törvény, amelynek tervezetéért a kormány felelősséget vállalt, miután a liberálisok (PNL) visszavonták aláírásukat az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról, amely ezáltal érvénytelenné vált – jelentette be a a parlament két házának keddi együttes ülésén Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. Az ellenzék máris jelezte: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel szerintük a kormányoldal súlyosan megszegi az alaptörvényt a felelősségvállalási procedúra folytatásával.

A PNL honatyái bejelentették, hogy visszavonják támogató aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, amelyet a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen nyújtottak be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény tervezetéért. A liberálisok ezzel próbálták megakadályozni a felelősségvállalási procedúra folytatását, miután heves viták és konzultációs szünetek után a kormánykoalíciós erők – a Demokrata Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, és a kormányt a parlamentben támogató UNPR, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója – alkotta többség megszavazta, hogy a keddi együttes plenáris ülés napirendi pontjai közé vegyék fel a felelősségvállalás folytatását. A PSD frakciói ezt követően tiltakozásul kivonultak az ülésteremből arra hivatkozva, hogy a felelősségvállalást az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította korábban az alkotmánybíróság.

A liberálisok aláírásainak visszavonása után Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette: ezzel a bizalmatlansági indítvány érvényét veszti, mivel nem szerepel rajta a szükséges számú aláírás. Mivel pedig bizalmatlansági indítvány nem létezik, a felelősségvállalási eljárás lezárult, a tanügyi törvény pedig elfogadottnak számít – tette hozzá.
Anastase azt is elmondta: a törvény kapcsán két napon belül lehet kifogásokat emelni az alkotmánybíróságon. Ezzel a lehetőséggel az ellenzék élni fog – jelentették be a szociáldemokraták és a liberálisok. Ludovic Orban PNL-képviselő szerint a kormánynak elölről kellene kezdenie a felelősségvállalási procedúrát, de csak azt követően, hogy a szenátus lezárja a tanügyi törvény vitáját. Traian Băsescu államfő egyébként tegnap úgy nyilatkozott, támogatja, hogy ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt.

Bokor Tibor: bármi megtörténhet

Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatási bizottságának képviselője a Krónika érdeklődésére elmondta, amennyiben az alkotmánybírósági fellebbezést követően a tegnap elfogadott oktatási törvény zöld utat kap, és az államelnök aláírja, nem valószínű, hogy a szenátus ellenzéki többségű oktatási bizottsága által elfogadott verzió már a plénum elé kerül, bár igyekezett hozzátenni: bármi megtörténhet. Az elöljáró közölte ugyanakkor, az elfogadott oktatási törvény – amely számos szempontból kedvezőbb a kisebbségi diákok számára – tartalmaz minden olyan javaslatot, amit az RMDSZ megfogalmazott, így a szövetség örül a döntésnek.
Emlékeztetett: november végén, csonka ülésen, a kisebbségben lévő kormánypárti honatyák távollétében vitatták meg a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai az oktatási törvény tervezetét, és többek között a Románia történelmének és földrajzának anyanyelven való tanulását lehetővé tevő cikkelyt is kiiktatták a jogszabályból. Bokor Tibor úgy tudja, a több mint 300 cikkelyt tartalmazó törvénycsomagból a szenátus oktatási bizottsága 270 cikkelyt módosított, és „átírta" azokat a cikkelyeket is, melyek az RMDSZ határozott kérésére kerültek be a törvénybe. Nemcsak a nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó paszszusokat módosították, hanem gyakorlatilag újraírták a törvényt, reformellenes állapotba hozták az eredeti tervezetet. Véleménye szerint az ellenzéki politikusok azért beszéltek folyamatosan a kisebbségi oktatást szabályozó paszszusokról, hogy ezzel is leplezzék: csak politikai szempontokat és saját érdekeiket tartották szem előtt, miközben a tervezet szakmai részével egy pillanatig sem törődtek.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szenátus házbizottsága visszadobta az oktatási bizottság jelentését, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést, ez eddig azonban nem történt meg. „Bízom abban, hogy a testület elutasítja a fellebbezést, és az idei ülésszakot úgy zárjuk le, hogy új oktatási törvényünk lesz, így az ellenzék által átírt, a '89 előtt érvényben lévő oktatási törvénynél is rosszabb verzió fiókban marad" – fogalmazott Bokor Tibor.

Kisebbségbarát tanügyi reform

Mint ismeretes, az RMDSZ korábban többek között az oktatási törvény elfogadásától tette függővé a kormányon maradást. A szövetség javaslatait teljes mértékben tartalmazó, tegnap elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra. A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül. A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.

ERDÉLY

Kettős állampolgárság: elég a hiteles fordítás

Krónika, 2010. december 14. – Bálint Eszter

Valóban nem kell közjegyzővel hitelesíttetni a hivatalos fordító által lefordított, a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez szükséges román dokumentumokat – erősítette meg tegnap a Krónika kérdésére Péter Emőke, az Erdélyi Demokrácia-központ irodahálózat ügyvezető titkára.

Mint elmondta, elég ha a külképviseleteken vagy a magyarországi önkormányzatoknál benyújtandó iratcsomóhoz hiteles fordító által lefordított születési vagy házassági anyakönyvi kivonatokat mellékelnek a magyar állampolgárságot igénylők. Hozzátette: várhatóan a fordítóknak aláírási címpéldányt kell leadniuk a konzulátusokon, de a témában konkrét információkkal még nem tudott szolgálni.

Csak a legszükségesebb iratok kellenek

Péter Emőkét ugyanakkor arról is kérdeztük, hogy milyen esetekben szükséges a felmenők házassági anyakönyvi kivonatát mellékelni. Mint kiderült, ennek a dokumentumnak a hivatalos fordítására csak abban az esetben van szüksége az igénylőknek, ha névváltoztatás történt. Tehát ha valaki apai ágon vezeti le származását, s akár déd- vagy ükapáig azonos a családnév, akkor elég a születési anyakönyvi kivonatok fordításával bizonyítani a származást. Anyai ágon azonban már szükséges a házassági anyakönyvi kivonat fordítása is.

A felmenő eredeti magyarországi okmányát – ami lehet anyakönyvi kivonat, plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány vagy bármilyen olyan dokumentum, amelyet a magyar állam állított ki – eredetiben kell felmutatni az állampolgárság kérelmezésekor. Ezt a dokumentumot vissza is adják, az erről szóló fénymásolat marad csak az igénylési iratcsomóban.
A dokumentációnak továbbá az allampolgarsag.gov.hu honlapról is letölthető űrlapot kell kitöltve csatolniuk - aláírni azonban a konzulátusi tisztviselő előtt kell az iratcsomó leadásakor –, szükség van egy kézzel írott önéletrajzra, illetve egy igazolványfényképre. Amennyiben a kérelmező házas, özvegy vagy elvált, akkor a családi állapotát igazoló dokumentum hiteles fordítására is szükség van, mivel a honosítási okirattal együtt jár az anyakönyvezési okirat is. A kérelmező ugyanakkor köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek csak az eljáró szerv felhívására kell csatolnia a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Nem segíthet bárki

Csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben az EMNT által működtetett demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a nemzetpolitikai államtitkárság. A magyarországi intézmény ezt azok után tette közzé, hogy tudomásukra jutott: az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserébe ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek.

Nyomatékosan felhívják ezért a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek. Mint hangsúlyozzák: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomag összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „Az egyszerűsített honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt" – tudatták. Más, tevékenységükért ellenszolgáltatást is kérő szervezetekkel a magyar kormány nem áll kapcsolatban és tevékenységük minőségéért felelősséget sem tud vállalni, szögezte le az államtitkárság.

Mint arról beszámoltunk, a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást. Ennek értelmében az úgynevezett demokrácia-központok hálózata ingyen segíti a külhoni magyarok tájékoztatását.

Wetzel Tamás miniszteri biztos korábban elmondta: december közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez. Kiemelte: a legtöbb fejlesztés jobban áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Eddig Csíkszeredában volt a legnagyobb az érdeklődés, de sokan jelentkeztek Kolozsvárott és Szabadkán is. Ugyanakkor immár a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain is lehet az internet segítségével időpontot foglalni az állampolgársági kérvények leadásával kapcsolatban. Január 3-ától pedig Budapesten, az Üllői úton új ügyfélszolgálati iroda fogadja az egyszerűsített honosítási kérelmeket.

MAGYARORSZÁG

A külképviseletek és az Erdélyi Demokrácia Központok informálnak a honosításról

MTI, 2010. december 14.

A nemzetpolitikai államtitkárság felhívja a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a Demokrácia Központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal. Az államtitkárság ezt azután közölte, hogy tudomásukra jutott: az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserébe ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek.

Nyomatékosan felhívják ezért a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a Demokrácia Központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek.

Hangsúlyozzák: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomag összeállítását a külképviseletek és a Demokrácia Központok munkatársai ingyenesen végzik. Az egyszerűsített honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt - tudatták.

Más, tevékenységükért ellenszolgáltatást is kérő szervezetekkel a magyar kormány nem áll kapcsolatban és tevékenységük minőségéért felelősséget sem tud vállalni - szögezte le az államtitkárság.

A magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a romániai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást. Ennek értelmében az úgynevezett Erdélyi Demokrácia Központok hálózata ingyen fogja segíteni a külhoni magyarok tájékoztatását.

Wetzel Tamás miniszteri biztos korábban elmondta: december közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez. Kiemelte: a legtöbb fejlesztés jobban áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Eddig Csíkszeredában volt a legnagyobb az érdeklődés, de sokan jelentkeztek Kolozsvárott és Szabadkán is.

December 1-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain is lehet az internet segítségével időpontot foglalni az állampolgársági kérvények leadásával kapcsolatban. Január 3-től a fővárosban, az Üllői úton új ügyfélszolgálati iroda a fogadja az egyszerűsített honosítási kérelmeket.

Az RMDSZ nem adhat infót honosítás-ügyben

MTI, 2010. december 14.

A nemzetpolitikai államtitkárság felhívja a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a Demokrácia Központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal.

Az államtitkárság ezt azután közölte az MTI-vel, hogy tudomásukra jutott: az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserébe ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek.

Nyomatékosan felhívják ezért a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a Demokrácia Központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek.

Hangsúlyozzák: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomag összeállítását a külképviseletek és a Demokrácia Központok munkatársai ingyenesen végzik. Az egyszerűsített honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt - tudatták.

Más, tevékenységükért ellenszolgáltatást is kérő szervezetekkel a magyar kormány nem áll kapcsolatban és tevékenységük minőségéért felelősséget sem tud vállalni - szögezte le az államtitkárság.

A magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a romániai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást. Ennek értelmében az úgynevezett Erdélyi Demokrácia Központok hálózata ingyen fogja segíteni a külhoni magyarok tájékoztatását.

Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta: december közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez. Kiemelte: a legtöbb fejlesztés jobban áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Eddig Csíkszeredában volt a legnagyobb az érdeklődés, de sokan jelentkeztek Kolozsvárott és Szabadkán is.

December 1-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain is lehet az internet segítségével időpontot foglalni az állampolgársági kérvények leadásával kapcsolatban. Január 3-től a fővárosban, az Üllői úton új ügyfélszolgálati iroda a fogadja az egyszerűsített honosítási kérelmeket.

Az Országházban ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia

Erdély.ma 2010. december 14.

2010. december 11-én, Budapesten, az Országgyűlés Delegációs termében, valamint a Budapesti Európai Ifjúsági Központban tartotta 2010. évi második ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 45 ifjúsági szervezet képviselője vett részt. Erdélyből kilenc ifjúsági ernyőszervezet vett részt az ülésen.

Az ülést megelőző napon a Sándor-palotában fogadta a Magyar Ifjúsági Konferencia küldötteit dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr, aki köszöntőjében hangsúlyozta a magyar nyelv megőrzésének, az élethosszig tartó tanulásnak és a sportnak a kiemelkedő szerepét mindennapjainkban. A Magyar Ifjúsági Konferencia vezetői külön köszönetet mondtak Elnök úr kitüntető figyelméért. A régiók cserkész küldöttei ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Teleki Pál miniszterelnök, egykori főcserkész emléktábláját a Sándor-palota belső kertjében.

Zárónyilatkozat

2010. december 11-én, Budapesten tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia, amely a magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma.
A küldötteket a konferenciát megelőző nap a Sándor-palotában fogadta Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr. A konferenciát az Országgyűlés Delegációs termében Dr. Kövér László házelnök úr köszöntötte, kiemelve, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia az elmúlt, több mint egy évtized során bebizonyította életképességét. Az Országgyűlés elnöke üdvözölte, hogy az eljövendő határon túli döntéshozók és közösségi vezetők a rendszerváltás illúziójából kiábrándulva töretlen hittel és kitartással dolgoznak a magyar nemzet fennmaradásáért. A küldötteket köszöntötte Széll Lőrinc, a román Nemzeti Sport és Ifjúsági Hatóság államtitkár helyettese is.

Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a család- és népesedéspolitika fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét, Téglásy Kristóf főosztályvezető úr az új kormányzati ifjúságpolitika céljait, a kialakult intézményi struktúrát mutatta be. Márton Balázs, a magyar EU elnökség ifjúságpolitikai feladatairól és lehetőségeiről tájékoztatta a delegáltakat. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felajánlotta segítségét a MIK külhoni tagszervezeteinek. Államtitkár asszony bejelentette, hogy 2012-ig létrejön a Magyarság Háza, amely nem csak múzeumként fog szolgálni, hanem újszerű, interaktív fóruma kíván lenni a fiataloknak.

Ulicsák Szilárd miniszteri biztos úr előadásában ismertette az újonnan megalakuló Bethlen Gábor Alap struktúráját, amely három fős bizottságból, kilenc fős kollégiumból tevődik össze. Munkáját pedig a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Ifjúsági Konferencia szakmai iránymutatása alapján kívánja végezni.

A délutáni szekcióbeszélgetések zárásaként a Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei megfogalmazták az új magyar kormány iránti kéréseiket:

Köszönve államelnök és házelnök úr kedves fogadtatását, a Kárpát-medencei ifjúsági ügyek iránti nyitottságát, a Magyar Ifjúsági Konferencia hasonló nyitottsággal vállal szerepet a nemzetpolitikai stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában.

Kérjük, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselői tanácskozási joggal vehessenek részt a MÁÉRT munkájában, véleményezési joggal rendelkezzenek a támogatási prioritások meghatározásában.

A Magyar Ifjúsági Konferencia felajánlja szakmai tapasztalatát a jövő évben esedékes Mozaik 2011 ifjúságkutatás és a népszámlálások eredményes lebonyolításához.

A Bethlen Gábor Alap hatékony működtetési rendszerének kidolgozásában aktív szerepet vállalunk és kérjük az ifjúsági keret létrehozását, a korábbi gyakorlattal ellentétben a határon túli támogatások politikamentes, szakmai alapú és célirányos elosztását.
A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli új tagjait: a Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetet, valamint a Nagybecskereki Katolikus Püspökséget ifjúsági referense képviseletében.

A Magyar Ifjúsági Konferencia a következő ülését Burgenlandban tartja.

KÁRPÁT-MEDENCE

Orbán és Radicová szerint az állampolgárság kérdésében nincs egyetértés

MTI, 2010. december 14.

A határon túli magyarok könnyített honosítása kérdésében Magyarország és Szlovákia álláspontja továbbra is nagyon messze van egymástól - ezt a két ország miniszterelnöke közölte kedden Pozsonyban a szlovák-magyar megbeszélések utáni sajtóértekezleten. Orbán Viktor a jövő év első felében esedékes magyar európai uniós elnökség előkészítése kapcsán tett kedden délután hivatalos munkalátogatást Szlovákiában. A mintegy félórás négyszemközti, illetve a nagyjából egyórás plenáris megbeszélések folyamán a magyar EU-elnökség prioritásain kívül a kétoldalú kapcsolatok néhány témája is napirendre került. A magyar EU-elnökség prioritásait Orbán a sajtóértekezleten is felsorolta.

"Vannak témák, amelyekben nem értünk egyet, és nem jutottunk közös nevezőre, amelyekben Szlovákia és Magyarország álláspontjai messze vannak egymástól. Ilyen a kettős állampolgárság kérdése" - jelentette ki Iveta Radicová. Orbán Viktor szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága kérdésében "a két ország álláspontja nagyon messze van egymástól". Hozzátette: ez elméleti, illetve konkrét elképzelések szintjén is igaz. "A jövőt illetően a magyar kormányfő optimista. Úgy látja megtaláljuk a megoldást" - jegyezte meg Radicová.

Mindkét politikus azonban pozitív fejleménynek minősítette, hogy a szlovák-magyar problémák megvitatására létesült vegyes bizottságok már megkezdték a munkát. A 12 vegyes bizottságból hat már az idén találkozott, míg a többiek a jövő év elején fognak tanácskozni. Kérdésre válaszolva Orbán elmondta, hogy a külföldi magyarok választójogának kérdését csak az új alkotmány elfogadása után fogják rendezni.

Orbán szlovákiai látogatása kapcsán kedden Bécsben munkaebéd keretében Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével is találkozott. Arra a kérdésre, miért nem találkozott a Híd elnökével is, hiszen az a párt is képviseli a magyarok egy részének érdekeit, Orbán kifejtette: a magyar fél három kategóriába sorolja a szlovákiai pártokat. Kapcsolatai a szlovák pártokkal a kölcsönös tiszteleten elapulnak; az MKP esetében magyar pártról van szó, s itt az etnikai azonosság a közös többlet; a Híd esetében vegyes pártról van szó. "Itt még meg kell találnunk a módot, hogyan viszonyuljunk ehhez" - mondta Orbán.

Radicová és Orbán megállapították, hogy az energetikai és a regionális együttműködés terén sikerült a feleknek előrelépniük. A regionális együttműködés terén a felek megegyeztek abban, hogy programokat indítanak a határmenti régiókban új munkahelyek létesítésére. Ezek az önkormányzatok együttműködésén fognak alapulni. "A többi téma, milyen prioritásaink lesznek a jövőben, nem választanak el, hanem összekötnek minket. A jövő szempontjából több közöset látunk, s egyetértünk abban is, hogy a múlt nem fog minket elválasztani" - szögezte le Radicová.

A magyar miniszterelnök az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva aláhúzta: a közép-európai országok jövője közös. "Vagy mindnyájan sikeresek leszünk, vagy senki. Minden bilaterális kérdés megoldásakor érdekünk, hogy Szlovákia sikeres legyen. Ugyanakkor abból a feltételezésből indulunk ki, hogy Szlovákia számára is fontos, hogy Magyarország sikeres legyen" - hangsúlyozta Orbán, aki szerint a találkozót "az ésszerűség légköre" jellemezte. Radicová a találkozón megerősítette, hogy a jövő év első felében hivatalos látogatásra Szlovákiába várja a magyar kormányfőt. Orbán viszont azt erősítette meg, hogy a meghívást elfogadta.

A magyar kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: a közép-európai országoknak végre felnőttként kell viselkedniük, s tudatosítaniuk kell, hogy saját sorsukról nekik kell dönteniük. Ha ez nem így lesz, akkor továbbra is Európa másodrangú polgárai lesznek. A mai magyar kormány önállóan viselkedik, s önállóan dönt a gazdaságpolitikában is, mélyreható reformokat valósít meg, s meggyőződése, hogy a választott út sikeres lesz.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Szóváltás magyar EP-képviselők között Strasbourgban

Hír24, 2010. december 14.

Éles szóváltás volt kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az Európai Unió országaiban. Az előterjesztésről szerdán szavaz az EP.

A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Tabajdi szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztosnak, akinek őrködnie kell ezen jogok érvényesülésén, kell hogy legyen bátorsága jogsértési eljárást indítani, ha ő is így ítéli meg a helyzetet.
Gál Kinga a vitát összegezve felszólította a képviselőket, hogy kerüljék a kettős mérce alkalmazását. "Fordulok itt akár a szocialista magyar kollégákhoz is, akik éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el" - mondta Gál Kinga.
Ekkor szót kért Michael Cashman brit szocialista EP-képviselő, aki visszautasította, hogy a szocialisták aláásnák az emberi jogokat. Konkrétnak kell lenni, tényekkel alátámasztott bizonyítékkal kell előállni - mondta.
Gál Kinga áttekintő előterjesztésében egyébiránt jelentős hangsúlyt kaptak azok az új európai uniós emberi jogi törekvések, amelyek például az emberkereskedelem tekintetében az áldozatok fokozott védelmét célozzák.
Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azonban éppenséggel a hagyományos polgári szabadságjogok hangsúlyozását hiányolta az előterjesztésből. Szerinte Magyarországon 2002 és 2010 között a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". Morvai ismételten szóvá tette azt, hogy az EP igazságügyi bizottságának alelnöke ma is Göncz Kinga, aki megfogalmazása szerint "a szemkilövetők kormányának" volt a tagja.

Eltávozott a béketeremtő

Népszava, 2010. december 15. – Elekes Éva

Világéletében harcos, küzdő alkat volt, de ezt a harcot a végzetes aortarepedéssel már nem tudta megvívni. Richard Holbrooke, az amerikai diplomácia rendkívüli alakja keddre virradóra meghalt a George Washington kórházban. A daytoni béketeremtő, Barack Obama afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja 69 éves volt.

Négy demokrata elnököt szolgált, több mint negyven éven keresztül képviselte eltökélten az Egyesült Államok érdekeit a világban. Túláradó személyiségéért egyesek rajongtak, másoknak az agyára ment, de azt mindenki elismerte, hogy kemény tárgyalópartner, a céljaiért a végsőkig küzd, nem ismer lehetetlent és soha nem adja fel. Pótolhatatlan Ázsia-szakértőként emlékeznek rá, aki ugyanakkor igazi européer volt a State Departmentben.

A német újraegyesítés után berlini amerikai nagykövetként szolgált, az európai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkárként gyakran járt hazánkban is az 1990-es években. Karrierje legnagyobb teljesítményének a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás összehozását tartják. Legendákat mesélnek róla, hogy az Ohio állambeli Daytonban egy légibázison hogyan győzködte Szlobodan Milosevicset, ha kellett, egy kupica pálinka mellett.

Széleskörű műveltségével, stratégiai gondokodásmódjával, remek íráskészségével korán kitüntette magát. Vietnam volt a meghatározó élménye, fiatal diplomataként, a USAid munkatársaként a Mekong-deltában kezdte, de hamarosan már Saigonban, az ottani amerikai nagykövet jobbkezeként dolgozott, s 24 évesen a Fehér Házban Lyndon B. Johnsonnak adott tanácsokat. Kevesen tudják róla, hogy ő írta egy részét az amerikai Vietnam-politikát elemző Pentagon-aktáknak, amelyeket 1971-ben kiszivárogtattak a New York Timesnak és a Washington Postnak.

"Ha Richard Holbrooke kér valamit, mondjon rögtön rögtön igent. Ha nemet mond, később úgyis kénytelen lesz beadni a derekát, de az odáig vezető út nagyon fájdalmas lesz" - Henry Kissinger egyszer ezt a használati utasítást adta a feltartóztathatatlan diplomatához. Kissingeri formátumú külpolitikus volt, akinek a nagy vágya, hogy egyszer az amerikai diplomácia első számú irányítója legyen, nem teljesült, noha többször is közel állt hozzá. 1996-ban Madeleine Albright lett a külügyminiszter, s Holbrooke kapta az ENSZ-nagyköveti posztot.

John Kerry elnökválasztási kampányának is külpolitikai főtanácsadója volt, akárcsak Hillary Clintonénak 2008-ban. Obama afganisztáni és pakisztáni elnöki megbízottjaként kulcsszerepet játszott, fáradhatatlanul járta a térséget, sokat vállalt magára, nehéz lesz pótolni. Vietnami tapasztalatai mondatták vele, hogy az afganisztáni háborúban nem lehet katonai győzelmet aratni, tárgyalni kell. Pontosan látta ugyanakkor, hogy az afganisztáni hatalom széttagolt, nehezebb megtalálni a partnereket. Utolsó szavaival is az afgán béketeremtést sürgette.

Richard Holbrooke 1941-ben New Yorkban született. A Brown Egyetemen diplomázott, s szinte egész életét a washingtoni külügyminisztérium kötelékében töltötte. Amikor visszavonult a magánszférába, befektetési bankárként a Wall Streeten is sikeres lett. Népszerű társasági ember volt, aki mindenkit ismert.

Holbrooke-ék New York-i lakása kedvelt szalonja lett a "Nagy Alma" értelmiségi köreinek. A magyarok szívéhez különösen közel állt, harmadik feleségével, Kati Marton író, újságíróval Budapesten tartották az esküvőjüket 1995-ben. Úgy tudni, Richard Holbrooke volt az, aki a délszláv háborúk idején a taszári bázist "kitalálta", s ezzel Magyarország egy ideig felkerült a világtérképre. Felesége, két fia, nevelt fia és lánya, valamint unokái gyászolják.

Barack Obama: "Az amerikai külpolitika óriása volt, aki az Egyesült Államokat erősebbé, biztonságosabbá és tiszteletreméltóbbá tette. Emlékezetes marad fáradhatatlan diplomáciai munkája, hazaszeretete és békeerőfeszítései miatt."

Hillary Clinton: "Amerika egyik legszenvedélyesebb bajnoka volt, aki majd fél évszázadon keresztül szolgálta az országot, amelyet szeretett. Brilliánsan és utánozhatatlan elszántsággal képviselte az Egyesült Államokat a háborús zónákban és a magas szintű béketárgyalásokon.

Anders Fogh Rasmussen: "A daytoni béke építőmestereként kulcsszerepet játszott a boszniai háború, a II. világháború utáni legszörnyűbb európai tragédia lezárásában. Tudta, hogy a történelem kiszámíthatatlan, s a biztonságot néha távoli konfliktusokban kell megvédeni. Hitt a transzatlanti szövetség nélkülözhetetlenségében.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Miért jó nekünk a tanügyi törvény?

Sajtóközlemény

A Képviselőház és Szenátus keddi együttes ülésén jóváhagyta az új oktatási törvény azon formáját, amelyre a Kormány felelősséget vállalt. Az ellenzéknek két napja van az alkotmánybírósági fellebbezésre.
A kisebbségi oktatásra vonatkozóan az RMDSZ-nek számos igen jelentős előrelépést sikerült elérnie.

Elsődleges szempont: anyanyelvünk magyar

• A kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével.
• A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban, a líceumot is beleértve.
• A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is.
• A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet.
• A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, kisebbségi történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.
• Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is.

Kiemelt támogatás a kisebbségi oktatás számára

• Annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
• A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire.
• Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
• Az olyan magyar tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyedüliek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok is indíthatók a kisebbségek nyelvén az illető intézményben.
• A magyar egyházak valamelyikéhez tartozó diákok számára is biztosítani kell a vallásórát.
• A kisebbségi nyelvű felsőoktatásban is, egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.

Döntés saját ügyeinkben: autonómia az oktatásban

• A kisebbségi nyelvű oktatást önálló intézményekben szervezhetjük meg, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban.
• A magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
• Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak kötelezően az adott kisebbséghez kell tartoznia.
• A kisebbségi nyelvű oktatás olyan felsőoktatási intézmények keretében biztosítható, ahol kisebbségi nyelvű karok, programok működnek illetve multikulturális és többnyelvű egyetemeken, valamint más egyetemeken is, igény szerint. A multikulturális és többnyelvű egyetemeken a kisebbségi nyelvű oktatás tagozatokba szerveződik, amely lehetséges karokon, szakokon belül, vagy egyetemi szinten. A kisebbségi egyetemi tagozatok, ha nem önálló karokban működnek, akkor saját működési szabályzat szerint választják meg képviselőiket, és fejtik ki hatáskörüket.
• Az egyetemek keretén belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
• A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén.
• Az egyetemek vezetőségében kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvű oktatók arányos képviseletét. A rektor illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet a kisebbségi oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem kisebbségi.

Kevesebb óra, kevesebb tananyag: cél a készségek elsajátítása

• Minden tantárgynál csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel
• Növekszik a választható tantárgyak aránya, 20 százalék a kötelező oktatás szintjén és 30 százalék líceumi szinten
• Csökken a heti óraszám felső határa.
• Az oktató-nevelői munkában nagyobb hangsúlyt fektethetnek a készségek elsajátítására, fejlesztésére.

Valós decentralizáció: szülők, diákok és önkormányzat beleszólása az iskolát érintő kérdésekbe

• Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, növekedik az önállóságuk.
• Az iskolák irányítását biztosító vezető tanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői.
• A vezető tanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tanterv-csomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát.
• A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken, önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.
• Jelentősen csökken az oktatási minisztérium, illetve a tanfelügyelőségek beleszólása az iskolák életébe.

Nem irányváltás a tisztújítás (Az RMDSZ ellenzéke szerint)

Háromszék, 2010. december 15.

Irányváltást, áttörést az autonómiapolitikában nem vár, érdeklődéssel, de óvatosan viszonyul az RMDSZ-en belül esedékes tisztújításhoz, Markó Béla elnök visszavonulásához a szövetség ellenzéke — ez derül ki a lapunknak nyilatkozó Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető elnök és Szász Jenő MPP-vezető szavaiból.

Ideje volt váltani az RMDSZ élén — kommentálta lapunknak Markó Béla hét végi bejelentését Toró T. Tibor. Az Er¬délyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke azonban kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyszerű vezetőváltás révén megváltozhat a szövetség eddigi Bukarest-centrikus politikája, szemléletmódja, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis saját képére alakította a fiatal generációt is, így aligha várható áttörés az autonómiapolitika tekintetében. Kell a párbeszéd, de óvatosak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ez konszenzusra, közös cselekvésre vezet-e — értékelte az EMNT és az általa kezdeményezett Erdélyi Ma¬gyar Néppárt majdani lehetséges kapcsolatát a leendő RMDSZ-elnökkel.
Az RMDSZ elnöki tisztségére pályázókat illetően Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor az esélyesebb, Eckstein-Kovács Péter sajátos arc az RMDSZ-en belül, egyéni hangvétele révén hívta fel magára a figyelmet, eddig is nyitott volt a párbeszédre, de ideológiája, szabadelvű meggyőződése szűkíti mozgásterét. De akár Kelemen Hunor megválasztása is feje tetejére állíthatja az eddigi viszonyokat, és Borbély László erős befolyását is figyelembe kell venni — vélekedett, hangsúlyozva azonban: az EMNT számára saját mozgalmuk megerősítése, a néppárt létrehozása a prioritás, nem pedig az RMDSZ-en belüli történések.
A találgatások időszakát éljük — vélekedett a Háromszék kérdésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szerinte Markó Béla visszavonulása után is rajta tartja szemét és kezét a szövetségen, befolyása megmarad. Mint mondta, valószínűsíthető, hogy újabb jelöltek is indulnak, a hatalmi harc azonban törésvonalakat alakít ki az RMDSZ-en belül, és ez rányomja bélyegét a szövetségre, még ha nem is vezet szakadáshoz. A jelenlegi jelöltekről úgy véli, Eckstein nyitottabb, könnyebb vele a párbeszéd, de Kelemen Hunor is térhet jobb belátásra olyan külső kényszerre, mint például a parlamenti választások. Az MPP és az RMDSZ jövendőbeli viszonya kapcsán Szász úgy fogalmazott: az önkormányzati választásokon versenyre van szükség Székelyföldön, a Partiumban és Szilágyságban azokon a településeken, kisebb régiókban, ahol a lakosság magyar többségű. Együttműködésre van szükség a parlamenti és az európai parlamenti választásokon, ehhez azonban előbb egy nemzeti minimumban kellene megállapodniuk a magyar pártoknak, szervezeteknek, amely egyfajta ,,szentírássá" válna, és mindenki felvállalná.

Elnökjelöltek szemtől szemben

Népújság, 2010. december 15. – Mózes Edith

A Szövetségi Képviselők Tanácsa múlt szombati ülésén két RMDSZ-tisztségviselő, Eckstein Kovács Péter államelnöki tanácsos és Kelemen Hunor művelődési miniszter jelentette be szándékát, amely szerint a februárban sorra kerülő tisztújító kongresszuson versenybe száll az elnöki tisztségért. A tanácskozás szünetében őket kérdeztük.

A változás jelöltje vagyok

– jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Ellenjelöltjéről azt mondta, Kelemen Hunort barátjának tekinti, nagyon tehetséges politikusnak nevezte, aki fiatal kora ellenére nagy tapasztalattal bír. Azonban, tette hozzá, ami az előnye, az egyben a hátránya is, mert ő a Markó Béla által támogatott jelölt. – Én a változás jelöltje vagyok, és mint ilyen, gondolom, támogatásra számíthatok mindazoktól, akik azt gondolják, hogy változásra van szükség az RMDSZ-ben, és véleményem szerint nem kevesen vannak ilyenek". Elismerte, nincs könnyű dolga, lévén Kelemen Hunor az RMDSZ ügyvezető elnöke és miniszter, ezért a lehetőségei jóval nagyobbak, mint neki, „akinek a puszta kezű ember leleményességével kell megküzdenem ezért a tisztségért". A kérdésre, hogy mit gondol, mekkora támogatottságot élvez a területi szervezetek részéről, kijelentette: – A területi szervezetek meg fognak nyilvánulni irányomban és Kelemen Hunor irányában is, majd lesz egy szavazás, amikor az emberek egyedül lesznek a szavazófülkében. Nekem, úgy érzem, ott van esélyem.

– Azt mondta, a változás jelöltje. Mit szeretne feltétlenül megváltoztatni?
– A kommunikációs hozzáállásban látok elsősorban okot a változtatásra és indokot. Azt, hogy milyen struktúra lesz, azt nem az elnök, hanem a kongresszus fogja eldönteni. Az elnök úgymond készen, tálcán kapja az új szervezeti felépítést. Viszont tény, hogy a tagság úgy érzi, meglehetősen magára maradt, a napi problémái nem jutnak el az RMDSZ vezetőinek a fülébe. Hogy a kommunikáció a magyar pártokkal, román pártokkal, még a sajtóval is kívánnivalót hagy maga után. Úgy gondolom, integráló személyiség vagyok, lehet, az idő vagy önök meg fognak cáfolni. Ezt a szervezetet egyben kell tartani, kompetitívnek kell megtartani. A legfőbb célt abban látom, hogy a következő parlamenti választásokon megőrizzük helyünket a román parlamentben. Ez a cél mindent de mindent felülír. Itt nincs helye a primadonnáskodásnak, nincs helye személyes ellentétek kiélezésének, és – legyen tiszta, nem azt mondom, hogy holnap vagy holnapután lépjünk ki a kormányból – ha a kormányzati szerepvállalás a gátja annak, hogy két év múlva bekerüljünk a parlamentbe, akkor lépjünk ki a kormányból.

Legfontosabb az önállóság megőrzése

Kelemen Hunor: – A legfontosabb, amit meg kell őrizni, bárki is lesz az RMDSZ elnöke, az önállóság. Az a fajta önállóság, amely sokakat bosszant és zavar, de amely lehetővé tette, hogy mindig azokat a döntéseket hozza meg, amelyeket a közösség érdeke megkívánt. Sokan és sokszor megpróbáltak belenyúlni az RMDSZ életébe, de aki ezt megpróbálta, csődöt mondott. Azt gondolom, hogy ez ezután is így fog történni, és ezt az önállóságot mindenáron meg kell őrizni. Mert akkor van az embernek politikusként mozgástere, hitele, lehetősége jó pozícióba kerülni, ha nem lesz soha senkinek a csatlósa.

A magyar kormánnyal partnerek kell legyünk, hisz olyan kérdésekben, amelyek a magyar nemzet alapvető kérdéseit illetik, meg kell tudni egyezni, és azt meg tudom ígérni, hogy mindenkivel párbeszédre és partneri viszonyra törekszem.

Az RMDSZ-ben szükség van a fiatal nemzedékre is, mindig újítani kell, de ezt a megújulást bennünk kell keresni, van elég erőnk és erőforrásunk ahhoz, hogy belülről megújuljunk. De a döntéshozatalba én bevonnám a megyei önkormányza-tok vezetőit, rengeteg döntést nekik kell végrehajtani, nekik kell továbbítani. Bevonnám a döntéshozatalba a megyei elnököket és a platformok képviselőit jobban, mint eddig, mert az ideológiai sokszínűséget a döntéshozatalban is meg kell jeleníteni. Ez csak néhány dolog, de jelentős dolgok, a többiről menet közben beszélünk, hisz lesz alkalmunk alapszabályzat-módosításról, programról a következő hetekben nyilatkozni. Azt tudom ígérni, hogy akár szövetségi elnökként, amennyiben megválasztanak, akár politikusként azt fogom javasolni, hogy hagyjanak fel a pártalakítási kísérlettel, mert az nem hoz semmi jót, a három kevesebb, mint egy, azt tudom ajánlani, keressünk közös megoldást, hogy ne veszélyeztessük az erdélyi magyar képviseletet a román parlamentben, az Európai Parlamentben. Azt gondolom, ez akkora hiba lenne, amit soha nem bocsátanának meg nekünk. Van elég erőnk, tehetségünk, hogy ha ez a szándék közös, ha ezt az erőt meg akarjuk őrizni, akkor megtaláljuk a megoldást.

Toró T. Tibor: Nem irányváltás a tisztújítás

Háromszék , 2010. december 15. – Farcádi Botond

Irányváltást, áttörést az autonómiapolitikában nem vár, érdeklődéssel, de óvatosan viszonyul az RMDSZ-en belül esedékes tisztújításhoz, Markó Béla elnök visszavonulásához a szövetség ellenzéke — ez derül ki a Háromszéknek nyilatkozó Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető elnök és Szász Jenő MPP-vezető szavaiból.

Ideje volt váltani az RMDSZ élén — kommentálta a Háromszéknek, Markó Béla hét végi bejelentését Toró T. Tibor. Az Er¬délyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke azonban kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyszerű vezetőváltás révén megváltozhat a szövetség eddigi Bukarest-centrikus politikája, szemléletmódja, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis saját képére alakította a fiatal generációt is, így aligha várható áttörés az autonómiapolitika tekintetében. Kell a párbeszéd, de óvatosak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ez konszenzusra, közös cselekvésre vezet-e — értékelte az EMNT és az általa kezdeményezett Erdélyi Ma¬gyar Néppárt majdani lehetséges kapcsolatát a leendő RMDSZ-elnökkel.

Az RMDSZ elnöki tisztségére pályázókat illetően Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor az esélyesebb, Eckstein-Kovács Péter sajátos arc az RMDSZ-en belül, egyéni hangvétele révén hívta fel magára a figyelmet, eddig is nyitott volt a párbeszédre, de ideológiája, szabadelvű meggyőződése szűkíti mozgásterét. De akár Kelemen Hunor megválasztása is feje tetejére állíthatja az eddigi viszonyokat, és Borbély László erős befolyását is figyelembe kell venni — vélekedett, hangsúlyozva azonban: az EMNT számára saját mozgalmuk megerősítése, a néppárt létrehozása a prioritás, nem pedig az RMDSZ-en belüli történések.

A találgatások időszakát éljük — vélekedett a Háromszék kérdésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szerinte Markó Béla visszavonulása után is rajta tartja szemét és kezét a szövetségen, befolyása megmarad. Mint mondta, valószínűsíthető, hogy újabb jelöltek is indulnak, a hatalmi harc azonban törésvonalakat alakít ki az RMDSZ-en belül, és ez rányomja bélyegét a szövetségre, még ha nem is vezet szakadáshoz. A jelenlegi jelöltekről úgy véli, Eckstein nyitottabb, könnyebb vele a párbeszéd, de Kelemen Hunor is térhet jobb belátásra olyan külső kényszerre, mint például a parlamenti választások. Az MPP és az RMDSZ jövendőbeli viszonya kapcsán Szász úgy fogalmazott: az önkormányzati választásokon versenyre van szükség Székelyföldön, a Partiumban és Szilágyságban azokon a településeken, kisebb régiókban, ahol a lakosság magyar többségű. Együttműködésre van szükség a parlamenti és az európai parlamenti választásokon, ehhez azonban előbb egy nemzeti minimumban kellene megállapodniuk a magyar pártoknak, szervezeteknek, amely egyfajta „szentírássá" válna, és mindenki felvállalná.

Törvénnyi rés

Háromszék, 2010. december 15. – Csinta Samu

Legyünk óvatos duhajok, és tekintsük úgy, hogy már majdnem van egy új oktatási törvényünk.

A liberális képviselők és szenátorok ugyanis tegnap visszavonták aláírásukat a törvénytervezet elleni bizalmatlansági indítványról, így a képviselőház elnökének értelmezésében az indítvány már nem létezik, következtetésképpen a tanügyi törvény elfogadottnak tekintett. Óvatosságunkat azért táplálja az a valószínű forgatókönyv, amely szerint a szocialisták az alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.

A történet mindenképpen a végéhez közeledik, így lassan érdemes arccal a jövőnek fordulni. A törvény azonban csak keretet biztosít a fontos változtatásokhoz, és akkor ér majd valamit, ha tartalommal töltjük fel. És azért fontos a többes szám első személyben való fogalmazás, mert korántsem csak a tanárokra várnak feladatok, a paradigmaváltásnak a szülőkben is kötelezően meg kell történnie.

A jogszabály ugyanis olyan folyamatra nyit résnyi ablakot, amelynek kiteljesítése elvezethet a valóban közösségi célokat szolgáló, arra felkészítő intézményminta megteremtéséhez. Az iskolaalakításban, a döntéshozatalban való részvétel azonban nem puszta elhatározás kérdése sem a szülői közösség, sem pedig az önkormányzatok részéről. Egyrészt a jellegzetes, megrögzöttségekből táplálkozó közegellenállás miatt, ami az iskolavezetők többségében élő, „nekem kívülálló ne szóljon bele iskolai dolgokba" típusú álláspontban nyilvánul meg. Másrészt mi, szülők csak folyamatos önnevelő munka árán nőhetünk fel a feladathoz, hogy megfelelő informáltsággal, határozottsággal, ugyanakkor kompromisszumkészséggel tudjunk állást foglalni.

Ma még csak az anyagi hozzájárulást várják el tőlünk — több-kevesebb jogossággal. Mi tagadás, ennek a feladatnak is csak fogfájósan teszünk eleget, hiszen bőven él még a többségben az oktatás ingyenességének tévképzete. A közösségi áldozatvállalás nélkülözhetetlenségének tudatosításával párhuzamosan a döntéshozatalban való részvétel felelősségében is izmosodnia kell szülőnek és önkormányzatnak egyaránt. A cél: az intézményvezetésben valamennyi szereplő a maga eszközeinek és lehetőségeinek arányában vállaljon részt, de semmiképpen sem alá-, sem fölérendeltségi viszonyban. Ennek az egyensúlynak a megteremtése az előfeltétele a tényleges intézményi függetlenségnek, amely aztán az értékek szerinti tanárválasztásban, a minőségi oktatás számonkérhetőségében, az igazi iskola megteremtésében nyerheti el igazi értelmét.

Kuruc-szívű labancok, áruló kurucok

Erdéyl.ma, 2010. december 14. – Boldizsár Zeyk Zoltán

Elmúlt évszázadaink, köreinken belül legalábbis, Mohács óta kurucokról és labancokról szólnak. S most, hogy az erdélyi magyarság, az RMDSZ elnökváltásra, sőt korszakváltásra készül, lévén, hogy karizmatikus politikusaink „kurucabbiknak" tűnő fele új párt bejegyzésére is készül, talán érdemes eltöprengeni azon, hogy mi és hogyan is történt velünk azóta, hogy nem lehetünk teljhatalmú uraink sorsunk alakításának.

A kétpólusú világban, amely Mohács óta a fejünk fölött hol osztrák-török, hol osztrák-orosz, hol német-orosz, vagy éppen német-amerikai színezetet öltött, a fogyatkozó magyarság képtelennek bizonyult önsorsának független módon való alakítására. És ma, amikor az erdélyi magyarság létkérdésein töprengve politikusainkat figyeljük és értékeljük, mindannyian a kuruckodásra hajlunk, elégedetlenkedünk, árulózunk és pártoskodunk, mint a kuruc időkben – a labancok a töröktől féltettek, a kurucok az osztráktól. A vége pedig az lett, hogy sok magyar úr az erősebbik oldalán labanc lett, Rákóczi pedig emigrációban halt meg Mikesékkel együtt. Hogy aztán Széchenyi és Kossuth vérig izzó vitája után Szabadságharc legyen, és Görgey világosi fegyverletétele után aradi tizenhármak-négyek, és emigráns Kossuthunk. Történészeink ma is vitáznak, hogy áruló kuruc volt-e Görgey, vagy kuruc-szívű labanc? Aztán következett a haza bölcsének és árulónak egyaránt nevezett Deák Ferenc kiegyezése, az első világháború, Tisza és Károlyi, Trianon, a Horthy-korszak, amelyre mind a mai napig egyesek a fasizmus bűnét kenik„ „a testvéri tankok" létezésében reménykedő József Attila kétségbeesése, aztán a Kós Károlyéké és a transzilvanistáké, a Második Bécsi Döntés rövid négy éve, az „Ana-Luca-Veres" vonal, a Rákosi, a Nagy Imre és a Kádár korszaka, a Gheorghiu Dej-é és a Ceausescu-é, a Király Károlyé és Sütő Andrásé, hogy a teljesség igénye nélkül csak a legreprezentatívabb történelmi neveket soroljam – és ezzel itt is vagyunk napjainkban, Antall Józsefnél és Iliescunál, Domokos Gézánál, Markó Bélánál, Szász Jenőnél, Izsák Balázsnál, Tőkés Lászlónál, Kelemen Hunornál és Eckstein Kovács Péternél, hogy végtére „hazaérjek" gondolatommal.

Tény, hogy minél hosszabb a történelmi távlat, annál tisztább a kép, hogy ki a kuruc, ki a labanc, ki Kossuth és ki Deák Ferenc, ki Kós Károly és kik az aradi tizenhármak-négyek. De hogy mennyire is kuruckodók és labanckodók is vagyunk, ma már nemzeti karakterünk részének tekintve megosztottságainkat, az abból is látszik, hogy ma is folyik a történelmi vita arról, hogy kinek volt igaza: Kossuthnak vagy Széchenyinek, Görgeynek vagy Bemnek, Nagy Imrének vagy Kádárnak? És a történészek sem tudják megállni, hogy föl ne vessék, a történelemtudomány természetével amúgy össze nem egyeztethető kérdést: „mi lett volna, ha..."

A válasz ugyanis örök titok marad, senki sem válaszolhatja meg hitelesen. Ugyanis nem mi, a kérdésfelvetők, hanem eleink voltak akkor ott, akkori tudásuk és az akkori világ törvényeinek engedelmeskedve, eldöntve, hogy kurucok, vagy labancok, az ő döntésük nyomán alakult így és nem másképpen sorsunk. Milyen mértékben labancok, milyen mértékben kurucok voltak ők? Mennyire kuruc-szívű labancok, mennyire áruló kurucok?

Az oroszok ellenfélnek elfogadták Görgeyt, később azonban Horthyt és Nagy Imrét nem. Eltaposható, gyengének bizonyult kurucokkal nem tárgyaltak. Ellenségeink ellenfélként csak azokat fogadták el, akikkel legyőzöttségükben is tárgyalni tudtak. Akikben megvolt a labanc-hajlam, az erősebbel való együttműködés hajlama, akikben a legyőzhető, eltaposható ellenségen túl az együttműködő ellenfelet is láthatták, akikben ugyanakkor gerinc és bátorság tekintetében egyenrangú félre ismertek. A szolgalelkűek árulását pedig ideig-óráig a szokásos Júdás-pénzzel megfizették, majd szemétbe dobták őket. Szálasit a németek utálták a leginkább, Rákosit maguk az oroszok „küldték nyugdíjba"- igaz, kellett hozzá 1956 is!

Az RMDSZ ma a parlamentben nagy csatát nyert az erdélyi magyar oktatás szempontjából. Hogy a győzelem tiszavirág-életű, vagy történelmi-e, majd kiderül. A törvényt, amelyet erősebb ellenfeleinkkel fogadtattak el, azok harcolták ki, akik az ellenséggel paktáló labancok. Akik között sok a kuruc-szívű. Az árulókról és élősködőkről pedig rendre lehull a lepel. Sokukról már le is hullt.

Történelmünk legyőzött, száműzött kurucait pedig azért hordozzuk szívünkben, hogy tudhassuk-érezhessük: melyik az a határ, amin túl kuruc szívű labancnak már nem lehet lenni. Amin túl már csak áruló kurucokról, vagy földbe taposott, bujdosásra kényszerült legyőzöttekről szólhat a történelmi lecke.

Az örökhagyó és az örökösök

Erdély.ma, 2010. december 14. – Bakk Miklós

Valami „fin de siècle" kezdi belengeni az RMDSZ világát Markó Béla lemondásával. Vegyes érzelmek kavargása, homályos végtudat, az újrakezdés tanácstalansága...

Valóban: Markó korszakmeghatározó, a kongresszusra immár 18 évet betöltő elnökségének súlyos öröksége olyan erős keret, amelyet mind a gondolkodásban, mind a politizálás stílusában nehéz egyből meghaladni. Már csupán amiatt is, mert a benne levő „történelmi determináltság" lassú szétfoszlásáról igazi viták nem folytak. Markó-doktrínáról ugyan sokan beszélnek, de stratégiai tartalmának megfejtésére kevesen vállalkoznak.

Úgy gondolom, a Markó-doktrínának két sarkalatos pontja van.

Az első: az erdélyi magyar érdek deliberatív meghatározásának elutasítása. Nincs szükség annak szervezett és nyilvános, vagyis „társadalmi" megvitatására, hogy mi a közös magyar érdek, mert ezt „mi" tudjuk. Az erdélyi magyar érdeket nem kell folyamatos politikai ütköztetésben újrafogalmazni, az „eleve tudható". És Markó mindezt nem a nemzeti mivolt „túlfeszült lényeglátójaként" mondja; nála az erdélyi magyar érdek vitathatatlansága mintha az 1989 előtti korszak szocialista nyilvánosságában, annak – egyfajta közírói kultúrában kitenyészett – összekacsintós konszenzusában gyökerezne. Fontosabb beszédei mindig éltek az írói parabola eszközével, bővelkedtek metaforikus fordulatokban, amelyekben a „mi" mindig a magyarság 1990-es érzületi egységét előfeltételezte és célozta. Olykor e beszédek egyenesen ennek az egységnek időn túli védelmében születtek.

A másik: a magyarság kollektív státusáért folytatott küzdelem pártpolitikaivá és egypártivá szűkítése. Az a tétel, hogy sikert ezen a téren egyedül az RMDSZ koalíciózása hozhat, és minden társadalmi mozgalom, alternatív – főleg RMDSZ-en kívüli – politikai út csak ront ennek esélyein, hiszen szűkíti a koalíciózó RMDSZ mozgásterét, megkérdőjelezvén annak magyarságképviseleti legitimitását a román partnerek szemében.

Olyan sarokpontja ez a Markó-doktrínának, amely mellett mindig könnyű érvelni a politika felszínén, hiszen az elemi logika azt láttatja, hogy egy erős párt többet tud elérni, mind kettő vagy több – a gyengébbek és (természetesen) az együttműködni nem tudók. Csakhogy az alternatív út megtalálása nem azonos az egypárti vs. többpárti képviselet kérdésének megválaszolásával. Hogy mi lenne e szűkítésen túli stratégia tartalma, azaz, milyen együttműködés lehetne RMDSZ és mozgalmak, RMDSZ és a többi magyar párt között, a válsághelyzeteknek milyen kiaknázása lenne célravezető – igen! a román politikai rendszer átalakításában olykor a „minél rosszabb, annál jobb"-ra is kell játszani ! –, nos az erre adandó válaszokat nem kereste a doktrína.

Most az örökösökre vár a feladat, hogy csendben leválasszák az RMDSZ-t a Markó-doktrínáról.

Nem könnyű a feladat, hiszen másfél évtizedes gondolkodási sémákról van szó. És maga Markó – akinek mint örökhagyónak „méltó helyet" kell találni az RMDSZ-ben (Eckstein szerint) – már csupán az értelmiségi politizálás hagyományai szerint is tesz majd a doktrína, politikai életműve védelmében.

Az örökösök azonban e pillanatban nem foglalkoznak a Markó-doktrína leváltásával.

Sőt, Kelemen Hunor csendben letapogatott és kivitelezhetőnek találtatott megválasztatása egyenesen a Markó-doktrína továbbvitelét célozza. De Eckstein-Kovács Péter is erre a talapzatra építi belső választási kampányát. Pontosabban: egyfajta visszatérést vizionál a brassói alapokra, „belső sokszínűséget", a pluralizmus helyreállítását ígéri.

Persze, ez az „egy lépés előre, két lépés hátra" szokványos taktikai elem egy olyan közegben, ahol a belső rend átállítása nem forradalmi elitcserével történik. A lassú változtatást az örökösök mindenképp fontolgatják, sőt, elő is készítik óvatosan. De követelik a váltás körülményei is.

Mit jósolhatunk?

Eckstein-Kovács Péter elnöksége alatt – ami, persze, kevéssé valószínű – hamarabb bekövetkezne az, hogy az RMDSZ elfogadja a pártszerű működés minden konzekvenciáját, köztük azt is, hogy egyenlő partnerként kezelje az EMNT még be nem jegyzett pártját vagy az MPP-t. Az ő személye és politikai habitusa egyben az erdélyi magyar politikai paletta ideológiai letisztulását is felgyorsítaná, hiszen vezetése alatt az RMDSZ nem csupán pozicionálisan – azaz: kapcsolódásai révén – maradna a magyar balközép közelében, hanem ideológiailag is közelítene hozza, miközben a román politika világában a „közép" konzerválására törekedne továbbra is, ami az RMDSZ koalíciós potenciálja megőrzésének egyik feltétele, jóllehet, távolról sem biztosítéka.

Kelemen Hunor is csak látszólag vinné tovább a markói doktrínát. Megválasztásában a székelyföldi arcvonalnak (az Antal Árpád – Tamás Sándor – Borboly Csaba által képviselt laza szövetségnek) lehet döntő szerepe, de ennek ára olyan strukturális váltás, ami kikezdi a Markó-doktrína szervezeti alapjait. A székelyföldi önkormányzati szféra megerősödése és erőcentrummá válása most már megállíthatatlanul napirendre tűzi a székely kérdés RMDSZ-en belüli, szervezeti és programszintű megjelenítését, azt, ami ellen Markó Béla, az 1989-es érzületi egység hályogkovácsa és kíméletlen politikai ügynöke oly sokáig sikeresen fellépett.

Kelemen Hunor: Megőrzendő az egységes erdélyi magyar képviselet

Erdély.ma, 2010. december 14.

A miniszter szükségesnek tartja az RMDSZ megújítását, részbeni átszervezését.
Kelemen Hunor, Románia mostani kulturális és örökségvédelmi minisztere is indul a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöki posztjáért a februári tisztújításon. Markó Béla jelenlegi szövetségi elnök nem méretteti meg magát, a posztért egyelőre Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor száll ringbe.

A miniszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kijelentette: fontosnak tartja az egységes erdélyi magyar politikai képviselet megőrzését, de szükségesnek tartja az RMDSZ megújítását, részbeni átszervezését, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kibővítését. Ha elnökké választanák, arra kérné fel Tőkés Lászlóékat, hogy ne szervezzék meg a most kibontakozó Erdélyi Magyar Néppártot.

Az RMDSZ-nek van néhány erőssége, amit nem szabad megváltoztatni, az egyik az önállósága – szögezte le Kelemen Hunor. „Mindenhonnan megpróbáltak belenyúlni a szövetség életébe a húsz esztendő alatt, és eddig mindenkinek beletörött a bicskája. Az önállóságot tehát meg kell őrizni" – mondta a politikus.

A szövetségen belüli döntéshozatalt viszont megváltoztatná, kibővítené a jelölt. A politikai döntéshozatalba bevonna önkormányzati vezetőket is, hiszen a döntések jelentős részét ők hajtják végre a mindennapokban. A megyei területi elnökök is nagyobb hatáskört és felelősséget kapnának Kelemen Hunor elképzelései szerint.

Az RMDSZ-ne belül létező platformok képviselőit szintén bevonná a döntéshozatalba az elnökjelölt, azért, hogy az ideológiai sokszínűség megjelenjen az RMDSZ állandó tanácsa minden egyes döntésében.

A politikai ellenfelekkel és vetélytársakkal való együttműködésről a politikus azt mondta: amennyiben őt választják az RMDSZ szövetségi elnökévé, azt kéri majd a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, hogy hagyjanak fel pártalapítási szándékukkal (a Nemzeti Tanács küldöttgyűlése nemrég jelentette be, hogy kezdeményezi az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetését – a szerk.). „Azt javasolnám, hogy üljünk le és beszéljük meg a közös dolgainkat, találjunk megoldást, ahogy 2009-ben is találtunk" – érvelt Kelemen Hunor.

Az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletet tehát megőrzendőnek tartaná Kelemen Hunor, és szerinte erre van igény a választók körében is – azzal együtt, hogy szükségesnek látják a megújulást. „Ha az emberek a változást látják, azt mondják majd, hogy nincs szükség egy újabb politikai szervezetre. Ezt kell megértenie annak, aki egyszer létrehozott egy reformtömörülést, azt elvették tőle; létrehozott egy pártot, a Magyar Polgári Pártot, elvették tőle. Azt gondolom, nem ez a jó út, nem szabad kísérletezni ezzel"- szögezte le Kelemen Hunor.

Az erdélyi magyar társadalom viszont politikailag sokszínű. Hogyan lehet biztosítani a pluralizmust, ha egységes képviseletben gondolkodik az ember? – vetette közbe a Duna Televízió.

Erre valók az RMDSZ-en belüli platformok – reagált a jelölt. Ezeket kell megerősíteni, bevonni a döntéshozatalba. A szövetségen belüli vitát lehet artikulálni, lehet erősíteni, lehet ösztönözni – de az RMDSZ ernyőszervezet jellegét ezután is meg kell tartani – fogalmazott a politikus. Kelemen Hunor megjegyezte: másfél millió embert, az erdélyi magyarságot, nem lehet „begyömöszölni" egyetlen ideológiába – sem jobboldaliba, sem baloldaliba, sem a kereszténydemokrata irányzatba.

Az erdélyi társadalmi-politikai együttműködés keretrendszerének egyik részét minden bizonnyal RMDSZ-nek nevezik majd a jövőben is – mondta kérdésre válaszolva a elnökjelölt. Emellett szükség lesz továbbra is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumra, amit lehet bővíteni, ahová meg lehet hívni azokat is, akik hallatni, artikulálni akarják hangjukat, nézeteiket, de eddig nem voltak itt jelen.

"Az együttműködés intézményes formáinak az alapjait megteremtettük, ezeket kellene tovább vinni és bővíteni" – nyilatkozta a Duna Televíziónak Kelemen Hunor Románia kulturális minisztere, az RMDSZ egyik elnökjelöltje.

Există şi români care susţin autonomia Transilvaniei

Romania Libera, 2010. december 13.

Interviu cu Laszlo Tökes, vicepreşedinte al Parlamentului European

Laszlo Tökes consideră că liderii UDMR s-au acomodat cu puterea din „oportunism" şi au uitat de programul lor politic, de aceea militează pentru pluralism politic în rândul comunităţii maghiare. Retragerea lui Marko Bela din fruntea UDMR nu este, din punctul său de vedere, un pas spre reformarea acestei formaţiuni politice.

Marko Bela şi-a anunţat retragerea din fruntea UDMR. Această mişcare nu vă face să vă gândiţi la o revenire în rândurile Uniunii sau poate chiar să candidaţi pentru o funcţie la vârf?

L.T.: Dacă aş fi vrut, aş fi revenit, dar niciodată nu m-am considerat politician de partid şi de aceea nu am avut ambiţii de conducător politic.

Totuşi, sunteţi deja vice-preşedintele Parlamentului European, ceea ce presupune o poziţie politică. Credeţi că plecarea lui Marko Bela din fruntea UDMR ar putea pune în pericol unitatea Uniunii?

L.T.: Este într-adevăr un mare pericol pentru UDMR de a nu mai intra în Parlament, de aceea ar trebui să rezolvăm situaţia în aşa fel încât să putem să realizăm schimbarea de regim din sânul comunităţii noastre politice în aşa fel încât să nu periclităm reprezentarea comunităţii maghiare la toate nivelurile.

(...)UDMR se află la putere de 15 ani şi, cu toate acestea, pare
să negocieze aceleaşi lucruri ca în 1997: predarea istoriei şi geografiei României în limba maternă. Ce putea face pentru a obţine mai repede dezideratele comunităţii maghiare?

L.T.: UDMR s-a degradat pe măsură ce a trecut timpul, a devenit oportunistă şi a uitat de programul politic: autonomia maghiarilor, autodeterminarea comunităţii maghiare, drepturile colective. În schimb, liderii UDMR s-au mulţumit cu firimituri din drepturile pe care le cereau. Avenit timpul ca într-o Europă unită să ne unim şi noi şi să abordăm drepturile mi-norităţii noastre din perspectiva întregii naţiuni maghiare, care numără 13-14 milioane. Noi ne gândim la o naţiune integrată, nu în minorităţi.

O mare comunitate maghiară europeană care să-şi negocieze drepturile global?

L.T.: Aşa cum a spus premierul ungar, Orban Viktor, problemele întregii maghiarimi, indiferent unde trăiesc trebuie rezolvate. Moştenirea Trianonului trebuie vindecată. Altfel dispărem: ne asimilăm, ne pierdem în majorităţile în mijlocul cărora trăim.

Problemele celor 13 milioane de maghiari din Europa ar urma să fie coordonate de la Budapesta?

L.T.: Comunităţile din diferite ţări împreună cu Budapeste. Este un secret cunoscut de toată lumea, că cei care aparţin aceleiaşi naţiuni lucrează împreună pentru viitorul lor. Noi în Europa nu suntem o oarecare minoritate, ci naţiunea maghiară din bazinul carpatin, care-şi trăieşte viiotrul comun.

Partidul Popular Ardelean, pe care vreţi să-l lansaţi anul viitor, aţi vrea să reprezinte întreaga provincie ardeleană?

L.T.: Noi obişnuim să vorbim despre eurotransilvanism, iar partidul va aparţine de popularii europeni.

Aţi vrea să atrageţi şi români?

L.T.: Relaţia cu românii e mai complicată şi destul de prejudiciată, pentru că moştenirea negativă a conlucrării interetnice nu are tradiţii. Totdeauna de-mo-cra-ţia a fost supusă interesului majoritar.

În raportul „Discriminarea maghiarilor din România", pe care l-aţi depus la Comitetul ONU de la Geneva susţineţi că statul român încalcă drepturile maghiarilor la toate nivelurile. Care ar fi încălcările cele mai flagrante?

L.T.: Principala chestiune ţine de moştenirea trecutului şi ţine de faptul că noi trebuie să decidem singuri asupra problemelor noastre: este principiul autoguvernării. Faptul că numeric suntem în minoritate nu înseamnă că n-ar trebui să avem tot atâtea drepturi colective ca majoritatea.

Are în schimb tot atâtea drepturi individuale.

L.T.: Cu toate drepturile noastre individuale, putem să dispărem. În cei 90 de ani de când Transilvania este parte a României, de la 45 la sută câţi eram noi, cetăţenii neromâni din Ardeal, am scăzut la 20 la sută, iar majoritatea oraşelor, care erau maghiare s-au românizat. Milioane de români au fost mutaţi în Transilvania, în vreme ce mulţi maghiari au fugit sau au fost puşi pe fugă sau pur şi simplu au fost asimilaţi. Drepturile pe care le are comunitatea maghiară nu-i pot asigura supravieţuirea.

Deci principala dvs. îngrijorare este dispariţia comunităţii maghiare, fiindcă încălcări flagrante ale drepturilor maghiarilor nu găsiţi?

L.T.: Da, avem o problemă morală.

În acelaşi Raport pe care l-aţi depus la Comitetul ONU din Geneva, argumentaţi că singura soluţie pentru salvarea comunităţii maghiare ar fi autonomia teritorială. Cum poate fi adoptată o legislaţie în acest sens?

L.T.: Doar cu consimţământul majorităţii. Fără consens ar fi imposibil, de aceea nu înţelegem opoziţia unor lideri români împotriva autonomiei. Noi nu vrem nimic fără să ne înţelegem şi în nici un caz o autonomie care să fie împotriva românilor. Autonomia este o instituţie democratică şi funcţionează în multe ţări. Şi românii luptau pentru autonomia lor în Transilvania.

Înainte de 1918, românii ar fi vrut chiar autonomia Transilvaniei

L.T.: Nu, ei luptau doar pentru autonomia lor, dar se poate pune problema întregii Transilvanii, potrivit tradiţiilor şi chiar revendicărilor unioniştilor din 1918: generaţia lui Goldiş a fost dezamăgită că Transilvania nu a primit autonomia promisă la unire.

Credeţi că aţi putea găsi şi români care să susţină autonomia Transilvaniei?

L.T.: Da, fiindcă tot timpul au existat astfel de propuneri şi din partea românilor, numai că cei care au condus România au considerat mereu că toate aceste dorinţe sunt acţiuni „separatiste".

Premierul Emil Boc este din Cluj, iar în Guvern şi alţi ardeleni, dar nu par
preocupaţi de tradiţiile istorice pe care le invocaţi

L.T.: Nu au nici un fel de sensibilitate pentru că ideea statului naţional şi unitar do-mină în gândirea politică românească, chiar din cauză că au răpit Transilvania Ungariei şi doresc şă nu pericliteze situaţia. Liderii români nu înţeleg că noi nu vrem să ne desprindem din România, iar proiectul Europei Unite ne oferă o altă natură de relaţii.

Câtă vreme politicienii români nu sunt de acord cu formele de autonomie teritorială, iar Constituţia rămâne un obstacol ce puteţi face?

L.T.: Trebuie să-i convingem. Constituţia nu e Sfânta Scriptură (...)

Cimkék: