|
EMNT
Megfellebbezték a pártbejegyzést - Nem aggódik az EMNP
Krónika, 2011. május 23.
Nem aggódnak a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői amiatt, hogy a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt megfellebbezte az új politikai alakulat bejegyzését.
„Nincs gond addig, amíg csak Ioan Antonescu óv ennek a hosszú és nehezen kimondható nevű pártnak a nevében. Ez az ember gyakorlatilag minden új párt bejegyzése ellen fellebbez, mindenkinek elege van már belőle, a bírókat is beleértve" – nyilatkozta a Krónikának Toró T. Tibor az EMNP ideiglenes elnökségi tagja.
Toró hozzáfűzte: Antonescu kivételével senki más nem óvott az új politikai alakulat bejegyzése ellen, sőt még csak óvási szándékot sem jelentettek be.
A politikus ugyanakkor elmondta: többszörösen ellenőrizték a teljes dokumentációt, hogy az megfeleljen a párttörvénynek, arra meg különös gondot fordítottak, hogy a jövendőbeli alakulat programja is megfeleljen a hatályos romániai jogszabályoknak.
Kérdésünkre, hogy számítanak-e arra, hogy a május 26-ai bírósági tárgyaláson bejegyzik-e a pártot, kifejtette, ez lehetséges, de ők több tárgyalásra számítanak, és minden lehetőségre felkészültek.
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Gergely Balázs, a párt ideiglenes elnökségének kolozsvári tagja is: „a dokumentáció, amit benyújtottunk, teljesen rendben van, az aláírásokat többször is ellenőriztük, a selejteseket kiszűrtük, ezeket nem nyújtottuk be, ezért ez az óvás nem változtat semmit a helyzeten" – jelentette ki Gergely Balázs, hozzátéve, nem is reménykedtek abban, hogy nem lesz fellebbezés.
RMDSZ
WikiLeaks: az RMDSZ-ről is szivárogtattak
Krónika, 2011.május 23. – Balogh Levente
Az RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak azok az amerikai nagykövetségi táviratok, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtató portál hozott nyilvánosságra. A hétvégén nyilvánosság elé került táviratok egyike 2005. július 22-i keltezésű, és az RMDSZ szerepével foglalkozik.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai két csoportba osztották a romániai magyar politikai osztályt: a mérsékeltekre, akik fokozatosan kérnek több jogot és autonómiát, valamint a radikálisokra, akik gyorsabb reformokat szeretnének.
A nagykövetségi tájékoztatás szerint, amelyet az amerikai külügyminisztériumnak küldtek, a Markó Béla vezette mérsékeltek 1993 óta a romániai pártokkal és politikusokkal folytatott együttműködés és párbeszéd útján érték el céljaikat.
A radikálisok ugyanakkor több táborra oszlanak, amelyek egykori, a szövetség nehézkessége és a fiatal politikusok háttérbe szorítása miatt elégedetlen RMDSZ-tagokat is soraik között tudnak. Egyesek szinte teljes területi autonómiát és oktatási szegregációt akarnak az ország közepén fekvő Székelyföld számára.
A radikális csoportok között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot említik meg. Markó Béla azóta leköszönt RMDSZ-elnököt a mérsékeltek vezetőjeként jellemzik, aki szoros együttműködést alakított ki a román pártokkal, és középre pozicionált alkupárttá tette a szövetséget, amely baloldali és jobboldali koalíciókban is részt vett.
A szerző szerint ez a politika gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen önálló magyar iskolák jöttek létre, a magyar egyházak visszakapták egykori tulajdonukat, és a magyar nyelv is használhatóvá vált hivatalos fórumokon. Markó ugyanakkor nem volt hajlandó párbeszédbe bocsátkozni a Magyar Polgári Szövetséggel, sőt sikeresen megakadályozta, hogy induljon a választásokon.
Egy másik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos arról beszélt, hogy Traian Băsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erős korrupcióellenes intézmény létrehozásától.
A kisebbségi törvény és a tanügyi törvény módosításának leállítása, a koalíció sarokköve
Nyugati Jelen, 2011. május 21.
Kelemen Hunor, RMDSZ elnök azt mondja, hogy a kisebbségi törvény júniusi elfogadása, akár felelősségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció „sarokkövei".
Kelemen Hunor RMDSZ elnök a Székelyföldi Önkormányzati Tanács plénuma előtt elmondta, hogy koalíciós partnereik múlt héten a belső választásokkal voltak elfoglalva és mivel nem volt megfelelő parlamenti jelenlét átment hallgatólagosan a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása, ami „elfogadhatatlan".
„Elfogadhatatlan, hogy hallgatólagosan átment a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása. Ez súlyos, visszalépés ahhoz képest, amit kértünk, amiért húsz éve harcolunk és ezt a visszalépést árulásnak is tekinthetjük. Tárgyaltunk a PDL-vel és megállapodtunk, hogy a szenátusban nem megy át a jogszabály, azt kértem kollégáinktól, legyenek jelen, amikor szavazni kell a számunkra fontos tervezetről, úgy, ahogy mi is tettünk a számukra fontos törvények esetében. Ha van parlamenti többségünk és létezik politikai akarat akkor akár egy fős többséggel is de le kell állítani a tervezetet", mondotta Kelemen Hunor.
Hangsúlyozta, a „koalíció kompromisszumot jelent" és kölcsönösséget kért koalíciós partnereiktől bizonyos törvények esetében.
Emlékeztetett, spekulációk folytak az új kormányról és az USL folyamatosan üzeneteket fogalmaz meg az új többség kialakításáról.
„Ha a szenátusban nem állítjuk le a módosítást, akkor új helyzet lesz. Ha nincs politikai akarat, kompromisszumkészség, veszélybe kerülhet a koalíció. De nem kell idő előtt farkast kiáltanunk. Ha elérhetjük céljainkat, nincs amiért új, formális tárgyalásokat kezdenünk", mondotta Kelemen Hunor , aki azt is hangsúlyozta, az RMDSZ tárgyal az ellenzékkel, soha nem utasította vissza a párbeszédet.
Elmondta a kisebbségi törvény június végéig történő elfogadása, akár felelősségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció „sarokkövei".
„El kell fogadnunk június végéig a kisebbségi törvényt, vagy normális módon vagy felelősségvállalással. És ez a koalíció sarokköve, az adott szó sarokköve. A következő öt-hat hétben a szenátusban vigyáznunk kell, hogy nem menjen át a tanügyi törvény módosítása, és a képviselőházban, hogy átmenjen a kisebbségi törvény. Hogy az év második felében meghozhassuk a gazdaságélénkítő intézkedéseket és ezek hatása a lakosság zsebén is érződjék", mondotta.
Kelemen Hunor hangsúlyozta az RMDSZ képviselőinek nem érdeke politikai instabilitást okozni.
„De nem fogadhatjuk el azt sem, hogy csak mi kössünk kompromisszumot, s ha a mi érdekeinkről van szó, partnerünk ne tegye", hangsúlyozta.
Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa
Krónika, 2011. május 23. – Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin
Összefogásra, az értékek megbecsülésére és a majdani önálló székelyföldi régió létrejöttébe vetett bizalomra buzdított a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácselnöke azon a hétvégi marosvásárhelyi ülésen, melyen megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT).
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az egyetlen ujj tehetetlenségének példájával próbálta ecsetelni az összefogás fontosságát. „Egy ujjal a legapróbb kavicsot sem vagyunk képesek felemelni" – fogalmazott a háromszéki elöljáró. Ellenpéldaként kifejtette, hogy a több ujj, azaz az érdekvédelmi szövetség mintegy 1300 székelyföldi választott képviselője olyan erőt ad a magyarságnak, mely egyértelművé teszi, hogy a régióban gyakorlatilag egyetlen döntés sem születhet az RMDSZ megkerülésével. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba tanácselnök is az önkormányzatiság erejére hivatkozott, amikor kijelentette: csupán idő kérdése, hogy mikor válhat a Székelyföld Románia önálló régiójává.
„Addig is legyünk büszkék sajátosságainkra" – biztatta az esemény házigazdája, Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök a vásárhelyi alakuló ülésen megjelent mintegy hatvan polgármestert, alpolgármestert és tanácsost.
A jövő évi választásokra gondolnak
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kifejtette, a régiók szerinti felosztást az eltérő igények, prioritások és cselekvési tervek tették szükségessé. „Az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a kezdet kezdetétől felvállalta, és a mai napig is prioritásként kezeli. Ennek eredményeként az elmúlt 21 évben a székelyföldi önkormányzatok megerősödtek és megőrizték a többséget. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulása Kököstől Nyárádszeredáig minden önkormányzat érdekeit felvállalja, tevékenységüket összehangolja" – hangoztatta Kelemen.
A szövetségi elnök felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az önkormányzati tanács tagjai a közösség érdekeit képviselik, de azon túl olyan üzeneteket kell megfogalmazniuk, amelyek a térség jövőképét tartalmazzák. Kelemen Hunor a tanácsalakítás politikai oldalára is kitért. Nem rejtette véka alá, hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ az önkormányzati választásokat próbálja minél hatékonyabban előkészíteni. „2012-ben verseny lesz az önkormányzati választásokon, és nem lesz könnyű dolgunk a Székelyföldön. De nekünk ezt a versenyt meg kell nyernünk!" – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. Úgy vélte, ha a helyhatósági választásokat a szövetség megnyeri, másképpen tud készülni majd a parlamenti választásokra. „Ma vannak olyan magyar emberek, magyar pártalapítók, akik azt mondják, hogy az erdélyi magyarságnak nem kell parlamenti képviselet. Ezt az álláspontot mi visszautasítjuk, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy továbbra is képviseljük a romániai magyarság érdekeit a román parlamentben" – tette hozzá Kelemen Hunor.
Köszönet a walesi hercegnek
„Nem vagyok híve a székelykedésnek, de híve vagyok annak, hogy a Székelyföld mutassa meg saját arcát és fogalmazza meg saját céljait" – fejtette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, aki megköszönte Károly brit trónörökösnek azt a szolgálatot, amelyet kijelentéseivel az elmúlt napokban Erdélynek és a Székelyföldnek tett. Mint ismeretes, a herceg Románia legértékesebb exportcikkének nevezte Erdélyt.
Borbély László is a regionalizálódási kezdeményezés gazdasági vetületét próbálta érzékeltetni. A szövetség politikai alelnöke felsorolt néhány pályázati lehetőséget, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkező időszakban élhetnek. „Nagyon fontos, hogy a régió fogalmazza meg céljait, prioritásait és éljen is velük" – hangsúlyozta Borbély, aki szerint a három székely megyének egyértelműen azonos célkitűzései vannak. A hatékony együttműködés, a pályázási lehetőségeken túl, számos befektetést vonzhat a régióba, értékelte a környezetvédelmi miniszter arra bíztatva a helyhatóságok képviselőit, hogy nyugodtan kérdezzenek és tanuljanak egymástól, az csak a térség javára válhat.
Miközben az alapszabály és a működési szabályzat megvitatása nem sok újat hozott, az elnökválasztás meglepetést okozott. Titkos szavazással Péter Ferenc, Szováta polgármestere került a testület élére, aki eddig igencsak ritkán nyilvánult meg politikusként, jobbára az önkormányzatra összpontosított. Az elnökségben a három megyei tanácselnök mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Petres Sándor és Sófalvi László, a Hargita megyei tanács alelnökei kaptak helyet. A héten megalakul a Közép-Erdélyi Önkormányzati Tanács is, míg a partiumi testület várhatóan június elején tartja alakuló ülését.
Kampányfogást sejt az ellenzék
„Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat" – kommentálta a SZÖT megalakulásának hírét Papp Előd. Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezői korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés előtt álló pártot. Papp szerint az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a politikai irányvonalat a párt országos vezetése határozza meg, és hozza meg a döntéseket is. „Ez az egész készülődés azt mutatja, hogy komolyan veszik az új pártot" – jelentette ki a politikus.
A SZÖT megalakulásáról Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. „Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi. Az, hogy a testület elnöki tisztségére nem valamelyik befolyásos önkormányzat vezetőjét választották, hanem Péter Ferenc szovátai polgármestert azt mutatja, az RMDSZ ismét nem engedi önállóan dönteni az önkormányzati képviselőket" – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzáfűzte: Péter Ferencet emberként tiszteli, de szerinte Borbély László bizalmi embere, aki így rajta tartja majd a szemét az új testületen.
Hány tagúak a testületek?
A három – székelyföldi, partiumi és belső-erdélyi – önkormányzati tanács tagjainak számát az RMDSZ a 2008-as helyi választások eredményei alapján határozta meg. Eszerint a székelyföldi polgármesterekből, alpolgármesterekből és tanácsosokból álló szervezet 62 tagot számlál, a partiumi 57-et, a belső-erdélyi 28 főből áll majd. Az alapszabály értelmében valamennyiüket területi szervezeteik delegálják.
Máté András Levente az RMDSZ új Kolozs megyei elnöke
Szabadság, 2011. május 23. – PAPP ANNAMÁRIA, ZAY ÉVA
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szombaton délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen az új elnök megválasztása mellett a küldöttek döntöttek a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) összetételéről is, kijelölték továbbá a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) helyi tagjait és módosították a szervezet alapszabályzatát. Az elnöki tisztségért a Kolozs megyei szervezetet hat éve irányító László Attila, Kolozsvár alpolgármestere és Máté András Levente parlamenti képviselő, ügyvéd szállt síkra. Összesen 284 küldött voksolt, két szavazat érvénytelen volt, a leadott 282 érvényes szavazatból Máténak 144-et, Lászlónak pedig 138-at sikerült megszereznie – a szoros verseny tehát 6 szavazaton dőlt el. A háttérbeszélgetésekből kiderült, hogy Máté András Leventét főleg a vidéki szervezetek támogatták, míg László Attila mellett elsősorban a kolozsvári körzetek foglaltak állást.
Közel háromszáz küldött jelenlétében zajlott szombaton délelőtt a Kolozsvári Állami Magyar Színházban az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlése. Az eseményen jelen volt Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere is, aki üdvözlő beszédében a város európai szellemiségét és multikulturális jellegét emelte ki. Ugyanakkor elmondta, hogy egyik jelölt mellett sem kíván kampányolni, kiemelte azonban, hogy László Attila alpolgármesterként mindig Kolozsvár és lakóinak az érdekeiért küzdött.
Wilfried Schreiber, a Német Demokrata Fórum elnöke örvendetesnek nevezte a tanügyi törvény elfogadását. Mint mondta, a romániai németek immár két éve várják a kisebbségi törvény meghozatalát is. Bár a romániai magyarok és németek egy bárkában eveznek, különböző helyzetekkel küszködnek: míg a német etnikum számára elsősorban a lélekszám csökkenése jelenti a fő gondot, addig a magyarságnak a politikai szervezetek gyarapodásával kell szembenéznie.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözletét Kovács Péter tolmácsolta. Az érdekvédelmi szövetség főtitkára rámutatott: nagyon nehéz időszak előtt áll az RMDSZ és a romániai magyar közösség. Véleménye szerint igaza van az embereknek, amikor azt állítják, hogy a politikusok elfordultak tőlük.
Következésképpen a magyar választópolgárok bizalmának a visszanyerésén kell munkálkodni, és tartalommal kell megtölteni a Kelemen Hunor által meghirdetett „új fejezetet", amely egy új és erős RMDSZ-t kell hogy jelentsen. Az RMDSZ főtitkára szerint azért is nagy kihívás előtt áll a szövetség, mert mind Magyarországról, mind pedig Bukarestből is a „víz alá akarják nyomni". Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében zajló tisztújításról Kovács Péter úgy fogalmazott: nem vagyunk ugyan egyformák, de összetartozunk, és mindannyiunk célja, hogy egy erős RMDSZ-t képviseljünk.
László Attila: Sikeres négy évet zártunk
László Attila elnöki beszámolójában elmondta: nem volt könnyű az utóbbi négy esztendő az RMDSZ, s ezen belül a Kolozs megyei érdekvédelmi szervezet számára sem. A leköszönő elnök szerint a gondok ellenére sikeresnek mondható négy évet zártak, hiszenebben az időszakban jött létre a tordai önálló magyar tannyelvű líceum, felavatták Kolozsváron a Márton Áron-szobrot, az 1956-osemlékművet, megkapta az építkezési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, felújították a Mátyás-szoborcsoport, első ízben megrendezték a Kolozsvári Magyar Napokat, amelynek egyik főszervezője volt a megyei szervezet is stb. „Mindezek után én mégis azt mondom, legnagyobb sikerünk az volt, hogy egyben tudtuk tartani a megyei szervezetet, és egyben tudtuk tartani a magyar érdekképviseletet is. Tiszta szívvelállítom, hogy nem sároztuk be magunkat, nem lettünk percig sem hűtlenek azokhoz, akiknek az érdekképviseletét felvállaltuk, vagyistelepüléseink, megyénk magyarságához" – szögezte le.
László Attila rámutatott: vannak bőven adósságaik is adott kérdésekben, adott helyzetekben, és időben többet is tehettek volna. Ezen a téren megemlítette a szervezeti fegyelmezetlenséget a tagsággal: a helyi magyar közösséggel való folyamatos és közvetlen őszinte kapcsolat hiánya, a tagsági díj begyűjtésének az elhanyagolása, helyenként az önként vállalt kötelezettségek teljesítésének az elmaradása.
„Azt is meg kell szoknunk huszonegy év múltán, hogy már nem a „központ" tud mindent a legjobban, már nem a „központ" talál ki mindent számunkra, és nem a „központ" dolga elvégezni helyettünk a helybéli teendőket, feladatokat" – hangsúlyozta.
Milyen modellt kellene követnie Kolozs megyének?
Ezt követően a leköszönő elnökség tagjai, a különféle szakbizottságok vezetői és a megye parlamenti képviselői számoltak be négyéves tevékenységükről. A hozzászólások során Péntek László, Körösfő alpolgármestere Kovács Péter azon kijelentésére reagált, amely szerint az RMDSZ-t két irányból próbálják meg a víz alá nyomni. A kalotaszegi önkormányzati képviselő hangsúlyozta: nem a nyugati határon kell keresni az ellenfelet, hozzáfűzve, hogy az érdekvédelmi szövetségnek is el kell fogadnia a feléje nyújtott kezeket.
Csoma Botond emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben mind Kolozsváron, mind pedig vidéken sikerült bizonyos kisebbségi jogoknak érvényt szerezni. Ugyanakkor örvendetesnek tartotta, hogy Sorin Apostu eljött a küldöttgyűlésre, de nem díjazta a polgármesternek a város multikulturális jellegével kapcsolatban tett kijelentéseit, amelyeket Csoma üres szólamoknak nevezett. „Akkor beszélhetünk csak valódi multikulturalizmusról, ha a háromnyelvű helységnévtáblák végre kikerülnek a település határainál" – mondta a tanácsos. Csoma Botond kifejezte reményét, hogy erre várhatóan még az idén sor kerül, ellenkező esetben a demokrata-liberálisokkal kötött helyi megállapodás számára megszűnik.
Kötő József parlamenti képviselő három lehetséges modellt javasolt azt illetően, hogy miként kellene az RMDSZ megyei szervezetének tevékenykednie. Az első modell szerint az RMDSZ országos keretei között fontos láncszemként érvényesül a Kolozs megyei szervezet, de a valóság az, hogy a Kolozs megyei szervezet külön úton igyekszik járni az úgymond paternalista, központosított szervezettől. A saját útkeresésének viszont az eredménye az, hogy a központi szervekben alig van kolozsvári képviselet, így a lehetséges forráslehetőségeket sem tudja megfelelő módon kihasználni a helyi közösségek megsegítésére.
A második lehetőség a teljes körű érdekmegjelenítés igényével kialakított helyi szövetségek megkötése volna – részletezte Kötő József. Biztató jeleknek minősítette ugyan a Brassai-líceum helyzetének megoldását, az ötnyelvű üdvözlő táblák elhelyezését a város határainál, de úgy vélte, hogy ennél több előrelépésnek kell érvényt szerezni.
A harmadik modell az alulról építkezés elvére alapozó, belső szervezeti struktúra megszervezése volna, de ez sem valósult meg a gyakorlatban – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve: így történhetett meg, hogy egy héttel a tisztújító küldöttgyűlés előtt olyan körzeti elnökkel találkozott, aki erről nem tudott. Mint kiemelte, a jövőbeli vezetőségnek meg kell találnia és alkalmaznia e három modell közül a megfelelőt.
Dilemma: Kolozsváron vagy Bukarestben tartozkodó elnök
Eckstein-Kovács Péter az elnöki beszámoló kapcsán fontosnak tartotta kiemelni az RMDSZ megyei szervezetének új székházba való átköltöztetését, amit – szerinte– sikerült megfelelőképpen lebonyolítani. Az államelnöki tanácsos azonban stratégiailag helytelennek tartja azt, hogy a helyi szervezet anyagi okokra hivatkozva nem igazán foglalkozott szociális ügyekkel. „Jövőre két választás lesz, és ha nem kezdünk el most az emberekkel foglakozni, feltérképezni a gondjaikat és ezekre megoldásokat találni, akkor nem fogunk jó eredményt elérni" – vélekedett. Eckstein-Kovács a megyei szervezet élére pályázó két jelölt személye kapcsán kifejtette: két nagyon jó jelölt van, így nem lehet rosszul dönteni. „Amikor megkérdeztem Markó Bélát, hogy miért nem vállal újabb elnöki mandátumot, azt mondta: nagyon nehéz év lesz, és a nap huszonnégy órájából huszonnégyet kell majd dolgozni. Nagyon fontos tehát, hogy az eljövendő elnök állandóan Kolozsváron tartózkodjon" – mondta az RMDSZ politikusa. Hozzátette: az RMDSZ-nek erős képviselettel kell rendelkeznie, s nem szabad helyeket veszíteni a funkciók halmozása miatt.
Vekov Károly szerint nemcsak nehéz, hanem felelősségteljes időszak következik, amikor minden magyarnak felelnie kell minden magyarért, mert másképp a magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete. Kiemelte: a magyar hagyományoknak nem felel meg az, hogy a mindenkori budapesti kormánnyal szembemenjünk. „Kolozsvár nyerje vissza hitelét és szavának súlyát, s ne a budapesti kormány ellen beszéljünk, hanem az érdekeinket próbáljuk meg képviselni" – hangsúlyozta.
Horváth Anna is egyetértett azzal, hogy nehéz idők előtt állunk, és legalább két irányból próbálják meg az RMDSZ-t a víz alá nyomni. Úgy vélte: az RMDSZ-nek továbbra is törekednie kell arra, hogy baráti kéznyújtással megtalálja a partnereket Budapesten és itthon egyaránt „Ehhez természetesen két fél szükséges, de bízom abban, hogy a másik kinyújtott kéz is megérkezik" – szögezte le. Úgyszintén felhívta a figyelmet arra, hogy egy erős politikai szervezetre van szükség, amelynek minden intézményében végbe kell mennie egy katarzisnak, megtisztulási folyamatnak, önvizsgálatnak és elszámoltatásnak.
Kónya Hamar Sándor kifejtette, hogy egy bukaresti tisztséggel rendelkező elnöknek olyan súlya van, amit semmi nem pótol. Hangsúlyozta, a fiatalok csapatmunkájára és a megfelelő ügyvezető elnökre alapozó új elnökséget oly módon kell megválasztani, hogy ne történhessen meg az, ami korábban: az elnökségi ülésekről titkosrendőrségi jelentés készüljön.
Fekete Emőke emlékeztetett arra, hogy az elkövetkező időszakban is folytatni kell a szervezetépítést, amely – szerinte – közösségépítés nélkül elképzelhetetlen. A megyei tanács alelnöke beszámolt arról, hogy Kolozs megye minden településére eljutottak, élő kapcsolatot alakítottak ki a választópolgárokkal, összeállították a legfontosabb feladatokat, amelyek közül sok mindent sikerült orvosolni.
Pálfi Zoltán Mózes parlamenti képviselő elmondta: az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a kezdetektől fogva mindig az volt a célja, hogy Kolozsvárról, és ne Bukarestből irányítsák. „Volt egy félrelépés, ami öt évig tartott. Olyan elnökségre van szükség, amely bármelyik pillanatban elérhető" – fejtette ki. Bokor János és Pető Zsigmond is azt hangsúlyozták: a szervezet elnökének Kolozsváron kell tartózkodnia, nem két város között megosztva.
Szoros versenyben a két jelölt
Az elnökségi beszámolók elfogadása után elkezdődött a tisztújítás: a sorshúzás eredménye alapján elsőként Máté András Levente, majd László Attila ismertette programjának főbb célkitűzéseit. Ezt követően került sor az új elnök, az MKT-tagok és az SZKT-küldöttek megválasztására. A folyosóbeszélgetésekből ítélve szoros küzdelem volt várható, amit utólag a szavazás eredménye is alátámasztott. Máté András Leventének a leadott érvényes 282 szavazatból 144-et sikerült megszereznie, míg László Attilának 138-at.
ROMÁNIA
Gesztus az RMDSZ-nek
Új Magyar Szó, 2011. május 23.
Értetlenségének adott hangot Traian Băsescu amiatt, hogy a parlament halogatja a kisebbségi törvény elfogadását, amit – mint mondta – ő akár már most megszavazna, ha tőle függne. Az államfő a közszolgálati televíziónak adott interjúban kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nem hoz lényeges újdonságot, ugyanis csak összegyűjti azokat a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvényi előírásokat, amelyek más jogszabályokban már megtalálhatók.
Értetlenségének adott hangot Traian Băsescu amiatt, hogy a parlament halogatja a kisebbségi törvény elfogadását, amit – mint mondta – ő akár már most megszavazna, ha tőle függne. Az államfő a közszolgálati televíziónak adott interjúban kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nem hoz lényeges újdonságot, ugyanis csak összegyűjti azokat a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvényi előírásokat, amelyek más jogszabályokban már megtalálhatók.
„Már most elfogadnám a kisebbségi törvénytervezetet, ugyanis tudom, hogy mit tartalmaz" – mondta Traian Băsescu. Hangsúlyozta, nemcsak a magyar, hanem a többi romániai nemzeti kisebbségre is vonatkoznak az előírások. Emlékeztetett: az RMDSZ-é volt az az ötlet, hogy az igazságszolgáltatás, az oktatás és a kultúra működését szabályozó törvényekből egyetlen jogszabályba, a kisebbségi törvénybe gyűjtsék össze a nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket.
A kisebbségi törvénytervezetet a Călin Popescu-Tăriceanu volt liberális miniszterelnök vezette kormány terjesztette a parlament elé 2005-ben, a szenátus azt elutasította, majd átkerült a képviselőházhoz, ahol azóta is porosodik. Az Emil Boc miniszterelnök vezette mostani kormánykoalíció februárban írt alá egy újabb megállapodást, amelyben megerősítették, hogy már a június végéig tartó parlamenti ülésszakban elfogadják a kisebbségi törvénytervezetet a képviselőházban. Ennek ellenére a tervezet vitája még el sem kezdődött az alsóház illetékes szakbizottságában.
ERDÉLY
Többnyelvű táblák Kolozsvár bejáratainál
Krónika, 2011. május 23.
Ötnyelvű – román, magyar, német, angol és francia – üdvözlő feliratokat helyeztek el a kolozsvári RMDSZ-frakció tagjai és László Attila alpolgármester pénteken délután a kincses város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál.
A tervek szerint a táblákat a következő időszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felőli bejáratainál is felszerelik majd a magyar önkormányzati képviselők, akik maguk állták a pannók előállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az első lépés afelé, hogy a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a helyi tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetővé. Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, hogy erről még a júniusi tanácsülést megelőzően egyeztet Sorin Apostu polgármesterrel, és amennyiben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) nem vállalja fel az ügyet, az RMDSZ-frakció nevében beterjeszti az erre vonatkozó határozattervezetet. „Ha a polgármester visszautasítja kérésünket, számomra a demokrata-liberálisokkal kötött koalíció megszűnt" – szögezte le a lapnak a frakcióvezető.
Közösen döntenek Marosvásárhely magyar polgármester-jelöltjéről
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. május 22.
Közös megállapodással indít jelöltet a marosvásárhelyi polgármester-választásra az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete.
A konszenzus révén megnevezett jelöltet mindhárom szervezet elfogadja, és saját jelöltjének tekinti – áll közleményükben.
A marosvásárhelyi együttműködés érdekében a szervezetek városi konzultációsorozatot kezdeményeznek, amelynek célja, hogy a lehető legszélesebb társadalmi alapokra hagyatkozva nevezzék meg Marosvásárhely következő polgármesterét. A kezdeményeshez a szervezetek a történelmi egyházak és a civil szervezeteink hathatós segítségét és támogatását várják – írják közleményükben.
Egyébként Marosvásárhely polgármesteri székéért nem száll versenybe Borbély László, jelenlegi környezetvédelmi miniszter. Korábbi hírek szerint biztosan indul Smaranda Enache emberjogi aktivista.
Marosvásárhely: ma egyeztet a közös polgármesterjelöltről az RMDSZ, az MPP és az EMNT
Krónika, 2011. május 23.
Az egyezménytervezet szerint a jelöltnek dinamikus, köztiszteletben álló személynek kell lennie, akit mindhárom alakulat elfogad – a kezdeményezők konzultációsorozat során választanák ki, melyben számítanak a történelmi egyházak és a civil szervezetek közreműködésére is.
Ma egyeztetnek az esetleges közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltről az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei vezetői. Míg utóbbi alakulat már az esetleges protokollum szövegét is elkészítette abban a reményben, hogy a jelenlévők aláírják azt, az RMDSZ politikusai szerint korai még megegyezésről beszélni. Az egyezménytervezet szerint a jelöltnek dinamikus, köztiszteletben álló személynek kell lennie, akit mindhárom alakulat elfogad – a kezdeményezők konzultációsorozat során választanák ki, melyben számítanak a történelmi egyházak és a civil szervezetek közreműködésére is. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azonban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, neki csak a közös jelölt kiválasztásáról volt tudomása, a protokollumról nem. Kifejtette, a szövetség számára is fontos, hogy a polgármesteri széket magyar, lehetőleg RMDSZ-es jelölt foglalja el, de úgy vélik, nem alkalmas a pillanat az egyezménykötésre. Benedek István helyi RMDSZ-elnök korábban kifejtette, a jelöltet a többségnek, azaz az RMDSZ-nek kellene adnia. László György Maros megyei MPP-elnök válaszként elmondta, a közös jelöltnek függetlenként kell indulnia, ellenkező esetben a polgári alakulat saját jelöltet állít.
A székely zászló betiltásán dolgozik a Maros megyei prefektus
Székelyhon.ro, 2011. május 20. – Fancsali Attila
Május 19–20. között Marosvásárhelyen tartózkodott Traian Igaş belügyminiszter. Pénteken találkozott Marius Paşcan Maros megyei kormánybiztossal is, aki kérte, módosítsák úgy a vonatkozó törvényeket, hogy a székely zászlót se lehessen kitűzni az önkormányzati épületekre.
Zavarja a székely lobogó Marius Paşcant, Maros megye prefektusát. A kormány helyi képviseletét ellátó közalkalmazott Traian Igaş belügyminiszternek panaszkodott, hogy a megyében több polgármesteri hivatal homlokzatán leng az „úgymond" székely zászló, és a törvénykezés hiányosságai miatt nem tehet semmit. „A jogszabályt ki kellene egészíteni úgy, hogy megtiltsa minden jel vagy zászló kihelyezését a közintézményekre" – mondta a kormánybiztos. Hozzátette, az intézkedésre azért van égető szükség, hogy az ügy miatt ne legyenek feszültségek a települések lakói között.
Marius Paşcan a próbanépszámlálás alkalmából tartott sajtótájékoztatón nemrégiben kijelentette, a székelyek nyugodtan vallják magukat székelynek, a magyarok magyarnak és a csángók csángónak.
Nem sokkal azelőtt a prefektus szegregációt emlegetve figyelmen kívül hagyta a segesvári és dicsőszentmártoni szülők kérését, hogy a két településen létesítsenek
önálló magyar iskolát.
Kolozsvári Városnapok: alulreprezentált magyarok
Manna.ro, 2011.május 20.
Tolvai Renáta, a Szászcsávási Cigányzenekar és az Ördögtérgye azon kevesek közé tartozik, akik kimondottan a magyarokat szórakoztatják a május 27-június 3. között zajló rendezvénysorozaton.
Most már biztos, hogy az ígéretekkel ellentétben nem lesz minden nap magyar rendezvény a hivatalos Kolozsvári Városnapokon.
László Attila alpolgármester szerint a programok összeállításakor megkeresték a városban tevékenykedő összes magyar kulturális intézményt, szervezetet, mégis kevesen éltek a lehetőséggel.
A meglepetések azonban nem maradnak el.
A május 27. és június 3. között zajló rendezvénysorozat programfüzetében nem tüntettek fel minden magyar vonatkozású programpontot, így nem szerepel például a Szászcsávási Cigányzenekar fellépése, amely hétfőn, a magyar gasztronómia napján húzza a talpalávalót.
A speciális magyar étkeket felvonultató kulináris rendezvényre a Memo 10 nevű étkezdében kerül sor, de az sem kizárt, hogy a zenekar az utcán okoz majd közlekedési dugót. László Attila alpolgármester arról is beszámolt, hogy a napokban magyarul is kinyomtatják a programfüzetet, abban talán szerepel a fellépés.
Megasztár és X Faktor – most sem hiányozhat
A sajtóhíresztelésekkel ellentétben biztosra vehető, hogy Tolvai Renáta nagyváradi Megasztár-győztes és az X Faktor sztárjai, Patai Anna és Giorgio Kolozsváron szórakoztatja majd gyermeknapon nem csak a kicsiket: a koncert a román nyelvű programfüzetben is szerepel.
Csalódásra adhat okot, hogy a Farkas utcában, a könyvvásárok helyszínén hiába keresünk majd magyar könyvbemutatókat, a kisebbségi könyvkiadók nem vállaltak szerepet a városnapokon. Az ok: június másodikán kezdődik az ünnepi könyvhét a Mátyás utcában és a Karolina téren, itt szeretnék felvonultatni az újdonságokat.
A programfüzet bogarászásakor mégis találtunk egy magyar nevet a könyvfesztivál beharangozóján: Veres Ella magyar származású írónő munkájának bemutatójára hétfőn kerül sor. Egyelőre nem tudni, hogy melyik kiadó vállalta fel a kiadást.
Magyar vonatkozású rendezvényekre számíthatunk még vasárnap, az operagálán, ahol a Kolozsvári Magyar Opera is fellép, és hétfőn, a népzene és néptánc napján, ahol az Ördögtérgye Néptáncegyüttes szórakoztatja a közönséget. A Puck Bábszínház többször is előrukkol majd valamivel, az Erdélyi Szépmíves Céh rendezte civil falun kívül viszont nem sok másra számíthatunk.
Ismét alulreprezentáltak a magyarok
A Kolozsvári Városnapokon naponta minimum 25-30 programponttal várják az érdeklődőket, ez a nyolc nap alatt körülbelül 250 eseményt jelent. A 2002-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár lakosságának 19 százaléka magyar, a városnapok programjában való részvételükből viszont ez egyáltalán nem derül ki.
„Mindenkinek meg volt adva a lehetőség. Ha valaki jelezte a szándékát, mi biztosítottuk, hogy ott is legyen. Egyesek éltek a felajánlott lehetőséggel, mások nem" – mondta László Attila. Hozzátette: egyetlen magyar szervezetet, intézményt sem utasítottak vissza, bár a program összeállításánál ügyeltek a minőségre.
A románok beleadtak anyait-apait
Az első hivatalos városnapokon a románok kitettek magukért, gyakorlatilag nem lesz olyan tér, amelyen ne zajlana majd valami esemény. Minimum nyolc koncerttel várják az zenerajongókat, fellép például a Luna Amară, az Iris, a Speak Floyd vagy Andra.
A Florin Piersic moziban egész hétvégén 12 és 14 óra között nagy-britanniai dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők a British Council támogatásával.
A Sétatéren Napoca ókori várát próbálják rekonstruálni korabeli viseletben, gladiátorviadallal színesítve. A Múzeum/Karolina téri színpadot az alternatív zenének és az társasági táncoknak szánják, a Farkas utcát irodalommal, könyvbemutatókkal, írókkal és színházzal árasztják el, a Szabók-bástyája a középkor és a reneszánsz témájú eseményeké lesz.
A rendezvénysorozat hét témakör köré csoportosul: művészetek, irodalom, építészet és műemlékek, hagyomány és történelem, sport, helyi termékek és termelők, valamint természet. Tehát lesz miből válogatni.
Ezen a héten startol a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, szabadtéri és 3D-s vetítésekkel. Sorin Apostu szerint a városháza nem szán egyetlen lejt sem a helyi költségvetésből az eseménysorozatra, a városnapokat teljességgel a szponzorok finanszírozzák.
MAGYARORSZÁG
Répás: nem szegtünk szerződést
Új Magyar szó, 2011. május 23.
Budapest nem sértette meg a magyar–román kormányközi szerződést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását – jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
Budapest nem sértette meg a magyar–román kormányközi szerződést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását – jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna. A nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. Értelmezésük szerint Magyarország a szerződést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
„Nagyon hosszú idő telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett" – érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az ő dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. „Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerződéseket" – érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. „Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd" – mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz – közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektől és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat jelentő szervezetek számára előre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
KÁRPÁT-MEDENCE
KMAT: Nemzetegyesítés és az önrendelkezés
Magyar Hírlap, 2011. május 23. – Kristály Lehel
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Kárpát-medencei magyar autonómiamozgalom a Tisza-parti Mártélyon, miközben az önrendelkezést zászlajára tűző Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése akadályba ütközött.
Tegnap befejezte Mártélyon tartott kétnapos ülését a Tőkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amely – közleménye szerint – 2004-ben „olyan időben alakult meg, amikor az akkori, az össznemzeti érdekvédelmet nem vállaló magyar kormány már-már teljesen ellehetetlenítette a külhoni magyar nemzetrészek ügyének közös képviseletét, amelynek részeként – egyebek mellett – a Magyar Állandó Értekezlet áldásos működését is megszüntette".
A KMAT az új nemzeti kormány hivatalba lépésének első évfordulóján, a kormányzó pártok hatékony támogatása iránti köszönettel, újult erővel folytatja a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezésének kivívása érdekében vállalt szolgálatát.
Nemzetpolitikai céljai megvalósítása ügyében természetes szövetségesének tekinti a Magyar Állandó Értekezletet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, s a velük való rendszeres és gyakorlati szintű együttműködést kezdeményezi.
A mártélyi tanácskozáson több fontos kérdésben is teljes konszenzuson alapuló döntés született: országgyűlési határozat kezdeményezése az egységes Kárpát-medencei magyar nemzeti örökség védelme tárgyában; a KMAT bekapcsolódása az Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe; Kárpát-medencei mozgalom indítása a nemzeti hovatartozás szabad és öntudatos vállalásáért – különös tekintettel a szomszédos országokban folyamatban lévő vagy éppen küszöbön álló népszámlálásokra.
A KMAT határozott a tagszervezetek által egységesen elfogadható, a közösségi önrendelkezés alapelveit és kritériumait tartalmazó általános autonómiaterv kidolgozásáról, valamint az egyes határon túl élő magyar nemzetrészek sajátos helyzetére alkalmazott önrendelkezési tervezetek egyeztetéséről.
Időközben kiderült, hogy megfellebbezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését egy politikai szervezet. A bukaresti Új Magyar Szó szerint az óvást a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt nyújtotta be a bukaresti törvényszékre.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményező bizottságának tagja szerint a párt bejegyzésének tárgyalását május 26-ra tűzte ki a törvényszék, akkor dől el a fellebbezés sorsa is. Gergely azonban nem tart attól, hogy a román párt óvása megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását. Szerinte legfeljebb az történhet, hogy megalakulásukat később mondják ki.
Dolgoznak a határon túliakért
Magyar Hírlap, 2011.május 21. – Kristály Lehel
Országgyűlési határozatot kezdeményez egységes nemzeti örökségünk védelméről a Kárpát-medencei magyar autonómia tanács
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Kárpát-medencei magyar autonómiamozgalom a Tisza-parti Mártélyon, miközben az önrendelkezést zászlajára tűző Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése akadályba ütközött Romániában.
Tegnap befejezte Mártélyon tartott kétnapos ülését a Tőkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amely – közleménye szerint – 2004-ben „olyan időben alakult meg, amikor az akkori, az össznemzeti érdekvédelmet nem vállaló magyar kormány már-már teljesen ellehetetlenítette a külhoni magyar nemzetrészek ügyének közös képviseletét, amelynek részeként – egyebek mellett – a Magyar Állandó Értekezlet áldásos működését is megszüntette".
A KMAT az új nemzeti kormány hivatalba lépésének első évfordulóján, a kormányzó pártok hatékony támogatása iránti köszönettel, újult erővel folytatja a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezésének kivívása érdekében vállalt szolgálatát.
Nemzetpolitikai céljai megvalósítása ügyében természetes szövetségesének tekinti a Magyar Állandó Értekezletet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, s a velük való rendszeres és gyakorlati szintű együttműködést kezdeményezi.
A mártélyi tanácskozáson több fontos kérdésben is teljes konszenzuson alapuló döntés született: országgyűlési határozat kezdeményezése az egységes Kárpát-medencei magyar nemzeti örökség védelme tárgyában; a KMAT bekapcsolódása az Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe; Kárpát-medencei mozgalom indítása a nemzeti hovatartozás szabad és öntudatos vállalásáért – különös tekintettel a szomszédos országokban folyamatban lévő vagy éppen küszöbön álló népszámlálásokra.
A KMAT határozott a tagszervezetek által egységesen elfogadható, a közösségi önrendelkezés alapelveit és kritériumait tartalmazó
általános autonómiaterv kidolgozásáról, valamint az egyes határon túl élő magyar nemzetrészek sajátos helyzetére alkalmazott önrendelkezési tervezetek egyeztetéséről.
Időközben kiderült, hogy megfellebbezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését egy politikai szervezet. A bukaresti Új Magyar Szó szerint az óvást a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt nyújtotta be a bukaresti törvényszékre.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményező bizottságának tagja szerint a párt bejegyzésének tárgyalását május 26-ra tűzte ki a törvényszék, akkor dől el a fellebbezés sorsa is. Gergely azonban nem tart attól, hogy a román párt óvása megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását. Szerinte legfeljebb az történhet, hogy megalakulásukat később mondják ki.
Kevés támogatás a határon túliaknak
Népszava, 2011.május 23.
Kiírta első, szervezeteknek szóló pályázatát a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap. A felügyelő nemzetpolitikai helyettes-államtitkár azonban sajtótájékoztatón azt mondta, azt szeretnék, hogy a nagyobb, nemzeti jelentőségű szervezetek és programok ne pályázzanak erre az 1,2 milliárdra, számukra majd "a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján" normatív, hosszútávú finanszírozást biztosítanak.
Az viszont egyelőre még nem tudható, melyek lesznek az e körbe tartozó intézmények, hiszen arra majd a még meg sem határozott időpontban összeülő MÁÉRT tesz javaslatokat.
A külhoni magyar kulturális és oktatási életet biztosító alapintézmények, az úgynevezett nemzeti jelentőségű intézmények - egyetemek, iskolák, színházak, kulturális, oktatási, tudományos ernyőszervezetek - normatív támogatási rendszerét 2007-ben indította el a Gyurcsány Ferenc-vezette kormány. Az ide tartozó intézmények körét a külhoni magyar érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve jelölte ki.
Ők egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást a budapesti illetékesektől, nem tudják, megmarad-e a státusuk és a vele járó működési támogatás. Amennyiben most nem pályáznak a kiírt 1,2 milliárdra, könnyen megtörténhet, hogy egész évre finanszírozás nélkül maradnak. A sorsukról dönteni hivatott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) időpontját még ki sem tűzték, a tagszervezetek, vagyis a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek, pártok sem értesítést nem kaptak erről, sem felkérést arra vonatkozóan, hogy mely szervezeteket kívánják jelölni ebbe a körbe.
Az sem ismert, hogy milyen kritériumok alapján nyerhető el a nemzeti jelentőségű státus, erről is a majdani MÁÉRT fog dönteni. A határon túli magyar nemzeti jelentőségű intézmények és szervezetek tanácstalanul és félve állnak a helyzet előtt, csak reménykedni tudnak abban, hogy több évtizedes nemzetfenntartó, identitásmegőrző tevékenységüket az új nemzetpolitika sem kérdőjelezheti meg.
Az 1,2 milliárdos nyílt pályázati keret rendkívül kevés a teljes Kárpát-medence számára. A felszámolt Szülőföld Alap 2 milliárdot osztott szét, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkárásága is folyamatos pályázati lehetőséget biztosított a külhoni szervezeteknek. A Bethlen Alap ugyan 13 milliárd fölött
rendelkezik, de az eddigi ismretetések szerint az egyetlen nyílt pályázat csupán ez az 1,2 milliárd, amelyet most írtak ki.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár sajtótájékoztatón elhangzott ismertetésével nem ez az egyetlen gond. Tájékoztatása szerint eddig közel 7 milliárdos keretre írtak már ki pályázatot. Csakhogy az első meghírdetett program, az 500 milliós Határtalanul! tanulmányi kirándulások nem határon túli, hanem hazai iskoláknak szól, és nagy valószínűséggel azért megy a határon túli támogatások terhére, mert Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kedvenc programja számára nem tudott máshonnan pénzt kiszakítani. Az ötmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatások kerete pedig nem szervezeteknek szól, hanem a szomszédos országok többségi társadalmaiban magyar iskolába járó tanulók kapják személyesen az első Orbán-kormány által elfogadott státustörvény alapján.
Egy év kormányzás után még nem sikerült átlátható támogatási rendszert kialakítani, a mindenki számára ismert szabályok szerint működő, de teljesen szétvert korábbi helyett. A potenciális pályázók számára is csupán annyi biztos, hogy ezt az évet is valahogyan túl kell élniük, ugyanis a most kiírt pályázatokból jó esetben késő ősszel, a még ki sem írtakból év vége, jövő év elején számíthatnak pénzre.
Továbbra is Halzl József irányítja a Rákóczi Szövetséget
Felvidék.ma, 2011. május 22.
Május 21-én tartotta tisztújító közgyűlését a határon túli magyarság sorsáért elkötelezett szervezet, a Rákóczi Szövetség. A közgyűlést megtisztelte és köszöntötte Répás Zsuzsanna államtitkár is.
A közgyűlés elvégezte munkáját: elfogadta a 2010. évi beszámolókat, elfogadta a 2011. évi terveket, a mindennapi gyakorlathoz igazítva módosította az Alapszabályt és újabb négy esztendőre megválasztotta a Szövetség tisztségviselőit.
Elismerve és megköszönve eddigi fáradhatatlan munkáját a közgyűlés újra Halzl Józsefet választotta meg elnöknek. A Szövetség új főtitkára Csáky Csongor lett, Ugron Gáspár ezután alelnökként tevékenykedik.
A közgyűlés keretében, távollétében, Rákóczi Emlékéremmel köszönték meg a 92 éves Vígh Károlynak a két évtizedes munkáját. A losonci születésű történész, aki több cikluson keresztül volt a Rákóczi Szövetség alelnöke, korára és egészségi állapotára tekintettel lemondott tisztségéről - tájékoztatta honlapunkat Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség szervezeti titkára.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Két állam tiltakozik Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen
hvg.hu, 2011. május 21.,
Az Európai Unió két tagállama nem akarja, hogy Románia és Bulgária már az idén csatlakozzon a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez – jelentette ki pénteken Florin Saghi, a belügyminisztérium schengeni ügyosztályának vezetője.
Saghi egy bukaresti konferencián kifejtette, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának júniusi ülésére kidolgozandó szövegtervezetben két tagállam nem jelölt meg Románia és Bulgária számára pontos csatlakozási határidőt, sem az idei év, sem későbbi időpont nem szerepel javaslatukban. Elmondta, hogy az Európai Unió két legnagyobb finanszírozójáról van szó, amelyek az év elején is ellenezték a két ország schengeni csatlakozását.
Románia két nappal ezelőtt elküldte észrevételeit a szövegtervezethez – folytatta Saghi. Bukarest jelezte: azt szeretné, ha a dokumentumban 2011-es időpont szerepelne majd csatlakozási határidőként. Románia reméli, hogy számára szeptemberben újabb pontos csatlakozási határidőt szabnak meg a schengeni övezethez tartozó tagállamok, amelyeknek egyhangú döntést kell hozniuk.
A belügyi illetékes hozzátette, hogy a szóban forgó előzetes szövegtervezetnek még több munkabizottságon is „át kell mennie", mígnem, várhatóan június első felében, a bel- és igazságügyi tanács elé kerül.
Romániának és Bulgáriának eredetileg már tavasszal be kellett volna lépnie a schengeni övezetbe, de Franciaország, Németország, Hollandia és Ausztria kifogásolta, hogy a két országban még túlságosan elterjedt a korrupció.
Saghi szerint a Románia csatlakozását kifogásoló tagállamok a román állampolgárok özönétől tartanak, akik úgymond exportálni fogják a bűnözést, és elfoglalják a kifogásokat megfogalmazó államok állampolgárai elől a munkahelyeket. Saghi szerint ezek alaptalan félelmek, hiszen a románok már 2002 óta vízummentesen utazhatnak, Románia pedig már 2007 óta tagja az uniónak.
EU-elnökség - Martonyi: megvan az esélye, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai lezáruljanak a magyar elnökség végéig
MTI, 2011. május 22.
Martonyi János külügyminiszter szerint a horvát uniós csatlakozás időpontja tekintetében a következő napoknak döntő jelentőségük lesz. A miniszter szerint megvan az esélye annak, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai lezáruljanak a magyar uniós elnökség végéig.
Az eu2011.hu honlapon olvasható, az Általános Ügyek Tanácsa brüsszeli ülése előtt készített interjúban Martonyi János közölte: a külügyminiszterek hétfő este minden kérdésre kiterjedő, alapos eszmecserét fognak folytatni a horvát csatlakozás állásáról egy munkavacsora keretében.
Ennek során "feltehetően felmerül majd a csatlakozás indikatív időpontjának kérdése is, illetve minden más, ezzel összefüggő ügy" - mondta a miniszter.
Martonyi János emlékeztetett arra, hogy "Horvátország az elmúlt hetekben rendkívüli mértékben felgyorsította felkészülését és ezt folytatni fogja a következő napokban-hetekben is. (...) Megvan tehát az esélye, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség végéig le tudjuk zárni" - hangsúlyozza Martonyi János.
Az Általános Ügyek Tanácsának napirendjén szerepel az uniós roma-keretstratégia megvitatása is. Martonyi úgy véli, hogy "a romák ügye alapvetően szociális, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és lakhatási probléma, de természetesen vannak diszkriminációellenes és emberi jogi dimenziói is".
A miniszter szerint a romák társadalmi befogadása terén a tagállamoknak van elsődleges felelősségük, de az unióban élő nyolcmilliós roma kisebbség szociális és gazdasági helyzetének javítása a tagállamok közös érdeke, az EU-szintű együttműködés pedig komoly hozzáadott értéket teremthet.
Elfogadják a miniszterek az Alapjogi Charta egyéves működésének tapasztalatairól szóló tanácsi záródokumentumot is. A Charta biztosítja, hogy a polgárok jogai ne sérüljenek az Európai Unióban, és Martonyi szerint a charta alkalmazásának első évi tapasztalatai nagyon pozitívak.
A magyar külügyminiszter felhívja a figyelmet arra is, hogy az Alapjogi Charta végrehajtását ellenőrizni kell. Ha az uniós intézmények nem fognak össze, akkor a charta egy üres papír marad - mondta. Ezt az összefogást és elkötelezettséget erősíti meg hétfőn az Általános Ügyek Tanácsa.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Riasztó népesedési kilátások - A kevesebb talán jobb lenne (1. rész)
MTI, 2011. május 23.
Az ENSZ egy nemrég kiadott előrejelzése szerint a világ népessége, amelyről korábban azt gondolták, hogy az évszázad közepén kilencmilliárd fölött stabilizálódni fog, tovább növekszik, és 2100-ra elérheti a 10,1 milliárdot. Az afrikai növekedés olyan rohamléptű marad, hogy az ottani népesség ebben az évszázadban több mint háromszorosára, a mostani 1 milliárdról 3,6 milliárdra nőhet, ami aggasztó kilátás egy olyan földrész számára, amelyen már ma is nehézségbe ütközik a lakosság ellátása élelemmel és vízzel.
A jelentés abban az időszakban készült, amikor az emberiség demográfiai mérföldkőhöz közeledik: a világ népessége októberben, mindössze tizenkét évvel a hatmilliárdos szám meghaladása után, várhatóan túllépi a hétmilliárdot. A demográfusok szerint ez újabb emlékeztető arra, hogy a XX. századi globális politikák meghatározásában problémaként figyelembe vett népességrobbanás a XXI. században is távol van még a megoldástól.
"Minden egyes milliárdos szaporulat nehezebbé teszi az életet mindenki más számára. Ilyen egyszerű - fogalmazott John Bongaarts, a Népesedési Tanács nevű New York-i csoport tagja. - Vajon a világ végét jelenti ez? Nem. Tudunk élelmezni 10 milliárd embert? Valószínűleg. De bizony jobban járnánk kisebb népességgel."
Az előrejelzést az ENSZ népesedési részlege készítette, amely az 1950-es évek óta gyárt eddig meglehetősen pontosnak bizonyult előrejelzéseket. Jelentésében a részleg 2050-re is készített egy becslést, amely szerint addigra a világ népessége valószínűleg 9,3 milliárdra nő, ami 158 millióval több, mint az előző, 2008-as előrejelzés szerinti érték. A becsült mutatók növekedésének oka az, hogy a népességgyarapodás a világ legszegényebb országaiban nem csökken olyan gyorsan, mint korábban vélték, és enyhén emelkedik néhány gazdagabb országban.
Hania Zlotnik, az ENSZ népesedési részlegének vezetője szerint azoknak az országoknak, amelyekben a leggyorsabban nő a népesség, illetve a gazdag nyugati államoknak, amelyek segítenek finanszírozni fejlődésüket, el kell dönteniük, hogy újból nagy hangsúlyt helyeznek-e a családtervezést bátorító programokra. Ezek megkülönböztetett figyelmet kaptak az 1970-es és az 1980-as években, de a világ sok részén bekövetkezett a stagnálásuk, részben azért, mert ideológiai harc kezdődött az abortusz, a szexuális oktatás és a nők társadalomban betöltött szerepe témájában.
Az ENSZ becslései szerint az utóbbi évtizedben alig változott a fogamzásgátláshoz adott külföldi segítség összege, amely 238 millió dollár volt 2009-ben. Az Egyesült Államok sokáig a legnagyobb támogatója volt az ilyen programoknak, de a kongresszusban az idén született költségvetési kompromisszum jelentősen megnyirbálta az e célra szánt összeget. "Az igény nőtt, de a családtervezés hozzáférhetősége nem javult" - állapította meg Rachel Nugent, az ilyen kérdésekkel foglalkozó, Center for Global Development nevű washingtoni magánfinanszírozású csoport munkatársa.
Jól megtervezett programok kellenek
Hania Zlotnik a The New York Timesnak adott nyilatkozatában felfedte, hogy az új számok a csoportja által alkalmazott módszerek megújulása nyomán születtek. A csoport biztos a komputertechnikát használó és a legújabb demográfiai trendeket figyelembe vevő új módszer helyességében, de ezzel együtt elismeri, hogy bármilyen, 90 évvel későbbi időpontra vonatkozó előrejelzés esetében fennáll a tévedés lehetősége.
Különösen igaz ez néhány, a népességszámot tekintve gyorsan gyarapodó afrikai, ázsiai és közel-keleti ország vonatkozásában, amelyeknek a lakossága a következő évszázadban rakétasebességgel növekedhet. Jemenben például, ahol a lakosságszám 1950 óta ötszörösére, 25 millióra duzzadt, az évszázad végéig négyszeres emelkedésre, vagyis 100 milliós lakosságra lehet számítani, amennyiben az előrejelzés pontos. Jemen erőteljesen függ az élelmiszerimporttól, ráadásul kritikus vízhiánnyal kell szembenéznie, úgyhogy sok szakértő szerint gyors lakosságnövekedése nem tartható fenn.
Nigériában, a legnépesebb afrikai országban a jelentés szerint a lakosság a jelenlegi 162 millióról 2100-ra 730 millióra gyarapodik. A jelenleg 15 milliós Malawiban az előrejelzés szerint 129 millióan élnek majd.
A számok mögötti ki nem mondott és talán megkérdőjelezhető feltételezés az, hogy a több tízmillió még meg nem született számára lesz elég élelem és víz, miközben a potenciális katasztrófák a klímaváltozástól a háborúkig és járványokig vélhetően nem fékezik le a népesség gyarapodását. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés növekedése az afrikai országokban a legjobb esetben is akadozik, Ázsia egyes országaiban a földből fenntarthatatlanul nagy mértékben hoznak fel vizet, a tengerek szintjének a globális felmelegedés miatti emelkedése pedig még ebben az évszázadban emberek millióit fogja elűzni a lakóhelyéről.
"Az előrejelzések arról szólnak, hogy mi fog történni, ha a mai recepteket tovább alkalmazzák - fejtette ki Zlotnik, hozzátéve: - Könnyen lehetséges azonban, hogy a kicsi és kevés forrással rendelkező országok egy részében ezek a számok nem érvényesek." (folyt.)
Riasztó népesedési kilátások - A kevesebb talán jobb lenne (2. rész)
MTI, 2011. május 23.
Annak ellenére, hogy a népesedéspolitika nem áll a figyelem középpontjában, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy a jól megtervezett programok visszafoghatják a növekedés ütemét a legszegényebb országokban is, ráadásul anélkül, hogy a kínaihoz hasonló restriktív politikát alkalmaznák.
A nők ellátása információval és a fogamzásgátló eszközökhöz való önkéntes hozzájutás biztosítása azt eredményezte, hogy csökkent a születésszám olyan egymástól sokban különböző országokban, mint Irán, Srí Lanka, Banglades, Mexikó és Thaiföld.
Kína beléphet a csökkenő lakosságszámú országok táborába
Az új jelentés egyik üzenete az, hogy az AIDS, bármilyen pusztító volt is a világ sok részén, nem okozott olyan demográfiai katasztrófát, amilyenre számítottak.
Az 1990-es években készült, az afrikai országokban való elterjedtségére vonatkozó előrejelzések túlzónak bizonyultak, és az új gyógyszerek megjelenése sok helyen csökkentette az AIDS okozta halálesetek számát.
Az a tény, hogy sok millió AIDS-es, aki a kezelés nélkül meghalt volna, életben maradt, továbbá a csecsemő- és gyermekhalandóság rátájának mérséklődése - amúgy mindkettő üdvözlendő folyamat - azt is jelenti, hogy a népességgyarapodás lefékezése érdekében apadnia kell a születési aránynak.
Szakértők szerint számos egyéb tényező lassítja Afrikában a változást. Szerepel köztük a nők férfiakkal szembeni alávetettsége, a korai házasság és a poligámia hagyománya, a politikai irányítás hiánya.
Miközben a férjezett amerikai nők háromnegyede használ korszerű fogamzásgátlót termékeny éveiben, Kelet-Afrikában az arány 25 százalék, Nyugat-Afrikában 10 százalék, Közép-Afrikában pedig csupán 7 százalék - derül ki egy ENSZ-statisztikából.
"Nyugat és Közép-Afrika az a két nagy körzete a világnak, ahol születési arány csigalassúsággal változik" - magyarázta John F. May, a Világbank demográfusa.
Néhány tanulmány szerint a könnyű, olcsó hozzájutás a fogamzásgátlókhoz nem mindig elegendő ahhoz, hogy a nem kívánt születések száma észrevehetően csökkenjen. Egy, a Harvard Egyetem kutatói által a zambiai Lusakában végzett, véletlenszerű kiválasztáson alapuló vizsgálat megállapította, hogy csak akkor születik számottevően kevesebb gyerek, ha a nők nagyobb önállóságot élveznek annak eldöntésében, hogy használjanak-e fogamzásgátló eszközöket vagy sem.
A jelentés szerint Kína, amely számára valamikor súlyos veszélyt jelentett a gyorsan növekvő lakosságszám, hamarosan beléphet a csökkenő lakosságszámú országok táborába. Az előrejelzés szerint a kínai lakosság a következő évtizedekben eljut az 1,4 milliárdos csúcsra, majd csökkenni kezd, és 2100-ban
941 millió lesz.
Autonómia: a perverz közhelyek mögött
Manna.ro, 2011.május 19. – Czika Tihamér
Ha valaha is lesz székely autonómia, azt a román parlament fogja megszavazni. Nem Budapest, nem Brüsszel, nem Washington, nem Strassburg, és nem is az ENSZ.
Az autonómiát, mint varázsszót az erdmagyar politika gyakorlatilag már a forradalomkor felfedezte. De amíg a kilencvenes években elsősorban az RMDSZ belső fórumain folyt a végtelen vita arról, hogy pontosan mit is kéne kérni (arról már kevésbé, hogy hogyan adjuk el a többségnek), addig 2003-tól, a szatmári szkizma után az autonomistázás kiszabadult a köztérre, teljesen elöntötte a sajtót, a választási kampányokat.
Politikai szervezeteink kommunikációs versenyt futottak a magyar választók előtt, hogy ki a nagyobb autonomista. Csak egy dolgot felejtettek el:
elmondani, hogy miről is beszélnek.
Maradjunk egyelőre kimondottan Székelyföld területi autonómiájának kérdésénél, mert a kulturális autonómia területén valamivel tisztább a kép (bár ott sem eléggé). Nézzük meg melyek azok a dolgok amelyeket azonnal oda kellene tenni az első mondat után, amely ugye általában így hangzik: „Mi küzdünk Székelyföld területi autonómiájáért!"
Innen az okos politikus azonnal továbblép, és mond valami általános maszlagot. Az okos román újságíró visszavág, hogy: pontosan hogyan képzelik ezt el? Hebegés-habogás jön ezután, hogy hát izé, önrendelkezés, önkormányzás, több jogok. Jojó, de pontosan mi? Itt tipikusan vége a filmnek.
Az erdmagyar választó már nem is kérdez.
Ő már megszokta, hogy ez csak egy olyan üres szlogen, mint Kolozsvár polgármestereinek szájában a multikulturalizmus.
A felelőtlen elkoptatás ellenére vissza lehet még hozni ezt a témát mindkét politikai kommunikációs felületen (erdmagyaron és románon is) a komoly dolgok közé. De csak akkor, ha minden egyes feldobáskor a választó vagy a sajtós
választ kap a következő tíz kérdésre:
1. Pontosan mekkora területről is beszélünk, hol vannak a határai?
Ahány szervezet, annyi a válasz is. Van, aki még térképet is csinált. Kár, hogy mások meg másfélét csináltak, megint mások pedig semmilyet. Nyilván Maros megye kérdése a legnehezebb. Történelmi Marosszék, teljes Maros megye, mai etnikai határok? Ha megkérdezünk egy marosvásárhelyi magyart, hogy székely-e vagy sem, tuti, hogy fele-fele arányban kapunk válaszokat. De nem tiszták a határok Hídvég, Bodzaforduló, Maroshévíz illetve a Kovászna és Hargita megye határán lévő Brassó megyei magyar többségű falvak esetében sem.
Akkor miről is beszélünk? Ezt a kérdést végre el kellene dönteni. Nem lehet területi autonómiáról beszélni pontos határok nélkül. Ugyanúgy, ahogy megyékről vagy országokról sem.
2. Milyen plusz jogok lennének az identitás-megtartó területeken a jelenlegiekhez képest?
Állandóan visszatérő, egyik legélesebb kérdés, amit a román sajtósok feltesznek. Mi kell még nekünk, milyen plusz jogokat adna ez azok mellé, amelyek már megvannak, hisz vannak anyanyelvű iskoláink, kulturális intézményeink, használhatjuk a nyelvünket a közigazgatásban (Székelyföldön szinte mindenütt), mit akarunk még?
És tényleg, ilyenkor mit mondunk, amit meg is értenek? A valóság az, hogy egy területi autonómia nem hozna sok új jogot az identitásmegtartó területeken. Ezek nagyobb részét már elértük, a teljes kontrollt pedig meghozza majd a kulturális autonómiát adó kisebbségi törvény.
A pontos válasz tehát ez lenne: ezeken a területeken nem hoz újat, mert ezek a kulturális autonómia részei. A területi autonómia lényege a döntések helyi szintre vitele a lehető legtöbb területen, illetve a helyi közösség sorsának nagyrészt a saját kézben való vétele, az otthonérzet, a felelősség, a maximális szubszidiaritás.
3. Melyek az intézményei, hogyan épül fel az államszerkezete?
Milyen kormánya lesz, milyen parlamentje? Hogyan választják meg a parlamentet, lesznek-e belső választások? Lesz-e elnöke? Ha igen, őt hogyan választják meg? Inkább parlamenti vagy inkább elnöki rendszer lesz? Milyen közigazgatási egységekre fog bomlani? Maradnak a mostani megyék azon belül is, vagy kisebb székekre bomlik?
4. Milyen közjogi hatáskörök kerülnének az autonóm terület szintjére?
Miről dönthet a helyi kormány? Hát a helyi parlament? Ki kéne választani legalább 3-4 hatáskört, amelyhez ragaszkodunk, és amely eladható: pl. altalajkincsek kihasználása, helyi szimbólumok kérdése, turisztikai kínálat kérdése, a helyi közigazgatási berendezkedés kérdése, stb.
Mekkora gazdaságszervezési autonómiája lenne? Ezt külön ki kéne emelni a hatáskörök közül. Helyi adók kivetése, bevétele. Milyen jogkörei lennének ezen a területen?
5. Miből élne? Fenn tudja tartani magát egyáltalán?
Örök kérdés ez a román újságírók szájából. Gazdaságilag életképtelen autonómiák – legalábbis működő etnikai alapú autonómiák – nem léteznek Európában.
Mindenki, aki elért valamit (és nem szovjet módon felülről tették a nyakába a kirakatintézményeket), az előbb meg tudta engedni magának az autonóm terület fenntartását.
Ide kellene egy röviden összefoglalható, néhány statisztika arról, hogy a három megye fenn tudja tartanai magát (ha ez így van). Milyen gazdasági húzóágazatai vannak, mekkora az bevétel-kiadások aránya? Ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy valóban nagyjából önellátó lenne, akkor inkább bele se fogjunk.
6. Miért nem szeparatizmus a területi autonómia kérése?
Egy másik sláger Bukarestben: ennek ugye az a célja, hogy előbb-utóbb elszakadjatok? Ez csak egy lépés a függetlenség felé, ugye? Nos, nem.
Itt fel kellene sorolni az összes autonóm terület példáját, amely 20-30-40 éve él békésen és boldogan abban az országban ahol létrejött. Koszovót itt mellőzük. Újabban Skócia és Katalónia sem túl jó példa, mert ott idő kérdése a függetlenségi népszavazás, hisz a függetlenségpártiak kezdik elnyomni az autonomistákat.
No de van bőven „hűséges" autonómia is. Többségük ilyen.
7. Mi haszna van pontosan belőle a székelyföldi magyarnak?
Mit veszítünk, ha nem jön össze? Ezt ugye már a helyi választók irányába kellene pontosítani. Azon kívül, hogy nemzeti, szép, lobog a zászló, jólesik magad ura lenni stb., pontosan miért is lenne jó a helyi polgárnak az autonómia bevezetése?
Nem könnyű kérdés ez sem. Itt a választó általában pragmatikus választ vár. Nos, a helyzet az, hogy egyből jólétet nem hozna. A személyes haszon az inkább perspektivikus, és elsősorban abban nyilvánul meg, hogy egy erős, jól szervezett, önmaga értékeit fenntartani tudó közösségnek lehet a része, ő, a gyerekei, unokái.
Az autonómia nem hoz karácsonyi csomagot, sem ingyenes tűzifát, sem nagyobb fizetést. Legalábbis egyből biztosan nem.
8. Miért jó a helyi románoknak egy ilyen konstrukció? Hát az országnak?
A helyi románok felvilágosultabb, fiatalabb generációja egy részét meg lehet győzni, hogy nekik is jobb lenne egy jól szervezett autonóm területen élni, ahol nem a csúnya Bukarestiek döntenek a mindennapokról.
De a helyi románok másik felét (többségét), és az országos véleményt nagyjából lehetetlen meggyőzni ennek hasznáról. Ennek a magyarázata egyszerű: egy etnikai alapú területi autonómia a kisebbség fennmaradását célozza, nem a többség a célközönség.
Nem nekik van szánva, ez a helyzet. Itt sokkal inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy sem a helyi románok, sem az ország nem veszít azzal semmit, ha Székelyföld magyarjai jól érzik magukat saját szülőföldjükön. Sőt, annál hűségesebbek lesznek a román államhoz, minél nyitottabb lesz az feléjük.
Lásd például: román nemzeti (székely) hokicsapat. Ha a székely magáénak tudja érezni ezt az országot, mert ő is úgy szerepel benne, ahogy elvárja, akkor van egy esélye, hogy elinduljon végre Románia elfogadása, sajátnak való érzése.
Nyilván kihagyhatatlan itt a helyi románok jogainak maximális biztosítása, garanciák felmutatása (pl. nyelvi jogok, belső kulturális autonómia).
9. Mi haszna van ebből a NEM Székelyföldön élő erdélyi magyaroknak?
Hisz őket is meg kell győzni ennek szükségességéről. A belső anyaország elmélet... nos, az Székelyföldön kívül senkit sem érdekel. Sokkal büszkébbek az erdélyi nagyvárosok lakói, vagy a Partium gazdag falvainak polgárai annál, hogysem a keleti, elmaradottabb, nacionalistább (románokkal tárgyalni képtelen) Székelyföldre anyaországként tekintsenek.
Nemcsak azért, mert tényleg sosem volt az (Székelyföld mindig Erdély és Magyarország pereme volt), hanem mert mitől válna azzá autonómként?
Ám mindez teljesen másképp hangzik, ha úgy csomagoljuk, hogy erős Székelyföld nélkül nincs sem országos politikai képviselet (egyszerű matematika), sem kulturális autonómia.
Az utóbbi ugye az, ami az interetnikus területeknek és a szórványnak az elsődleges érdeke. Mi segítünk abban, akkor ők segítenek ebben. Egy közösség vagyunk, szolidárisnak kell lenni, még akkor is, ha ami neked fontos, az nekem nem mindig az.
10. Mikor fogjuk ezt mégis elérni, és hogyan?
Kell erről beszélni, még akkor is, ha szinte bármit mondunk, az inkább science-fiction kategória, mint valóban belőhető valóság. Míg a kulturális autonómiáról beszélhetünk elérhető közelségben, akár 1 éven belül is – ha ez a koalíció képes még működni –, addig Székelyföld területi autonómiája egyáltalán nem látszik az alagút végén.
Lőjünk be egy 15-20 évet. Reális? Túl sok, addig már túlságosan elfogyunk? Nem tudom, én nem politizálok Bukarestben, nem ismerem, hogy mit lehet háttérmunkával kihozni a román politikumból.
Azért is a román politikum állapotához kell ezt kötni, mert ha valaha is lesz székely autonómia, azt a román parlament fogja megszavazni. Nem Budapest, nem Brüsszel, nem Washington, nem Strassburg, és nem is az ENSZ.
Támogatni sem fog senki, legfeljebb Budapest. Ő is csak halkan. Mondjuk tehát frankón el azt is, hogy akkor lesz Székelyföldnek autonómiája, ha a román parlament ezt megszavazza.
Nos, ha a fenti tíz kérdésre legalább hetven-nyolcvan százalékos válaszokat tud fűzni egy politikai szervezet, párt vagy politikus, akkor elhihetjük neki: komolyan gondolja, valódi elképzelése van, hisz abban, amit csinál, tényleg autonomista.
Aki csak hebeg-habog meg üres közhelyeket mond, az egy politikai perverz, aki lejáratja az autonómia ügyét.
Ellenzem a megosztó politikát" – Beszélgetés Szili Katalin magyarországi parlamenti képviselővel, a Szociális Unió elnökével
Új Magyar Szó, 2011. május 23. – Sike Lajos
A neves múlt századi kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett konferencia egyik előadójaként járt Szatmárnémetiben a hétvégén Szili Katalin, a magyar parlament volt elnöke, az általa létrehozott Szociális Unió vezetője. Az ÚMSZ ez alkalomból kért interjút az ismert politikustól.
Jóllehet ismereteink szerint nincsenek erdélyi gyökerei, Ön mégis gyakran jön hozzánk, talán azért is, mert mindig szívesen látott vendég, akkor is az volt, amikor az MSZP elnöke 2004 után csak azzal a kockázattal mert volna ide látogatni, hogy kifütyülik.
– Örülök, hogy felfigyeltek rá: én mindig másképpen viszonyultam a határon túli magyarsághoz, mint a szocialisták többsége. Ezért is éreztem szükségesnek a „kitagadó" népszavazás után, hogy az okozott sebek gyógyításáért feltétlenül tenni kell valamit, mert a párbeszédet a történtek után is tovább kell folytatni.
E célból jött létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely több fontos kezdeményezéssel állt elő, gondolok itt például egyebek között az általunk kidolgozott szórványstratégiára, amely azóta is eredményesen működik. Nem véletlen, hogy a Fidesz-kormány is életképesnek tartja a Fórumot, ezért nem szüntette meg, hanem továbbviszi tevékenységét.
- Úgy tudjuk, a mostani kabinettel kapcsolatban azért vannak más tapasztalatai is. Hogyan élte meg például azt, hogy az új alkotmányt kidolgozó parlamenti bizottság egyetlen javaslatát sem fogadta el az előterjesztett huszonegyből?
– Nem mondom, hogy repdestem volna az örömtől, de edzett politikus vagyok és lenyeltem. Ám arra büszke vagyok, hogy a Szociális Unió teljes alkotmánytervezetet tett le az alkotmányozó országgyűlés asztalára. Ebben két dolgot különösképpen erőteljesen fogalmaztunk meg. Egyrészt a szociális biztonságról, másrészt a nemzetpolitika kérdésköréről van szó.
A gyűlöletpolitizálás kiiktatása és az arányosabb népképviselet érdekében kétkamarás parlamentet ajánlottunk. A második kamarában kaptak volna helyet például az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek képviselői, a határon túli magyaroké pedig az elsőben. Így több lett volna a párbeszéd, a nemzet és a társadalom minden rétege megjeleníthette volna véleményét.
- Mit mond volt pártjánál, a szocialistáknál dúló belső harcokról? Van-e még esély arra, hogy az MSZP kudarcáért leginkább felelős Gyurcsány Ferenc átvegye a vezetést?
– Őszintén szólva, nem foglalkozom a szocialistákkal. Soha nem tudtam azonosulni azzal a politikájukkal, hogy nem kívánták tisztázni a nemzethez való viszonyukat, és saját hibáikért vállalni a felelősséget. Lám, súlyos árat fizettek érte. Kérdés: tanultak-e belőle?
- Bizonyára tudja, bennünket, erdélyi magyarokat, mostanában egyre többet foglalkoztat politikai, kormányzati és parlamenti képviseletünk jövője. Jelenlegi helyzetünk sem áldásos, annak ellenére, hogy az RMDSZ a román kormány tagja. Rágondolni is rossz, mi lesz velünk, ha megosztásunk miatt legközelebb nem leszünk ott a bukaresti parlamentben. Amire azért is megvan az „esélyünk", mert a Fidesz minden eszközzel (a jelek szerint anyagilag is!) támogatja egy harmadik erdélyi magyar párt létrejöttét.
– Mindenféle megosztó politikát ellenzek, bárki is folytatja, különösen, ha kisebbségekről van szó, és azoknak a képviseletét érinti. Nagy felelősség beleszólni olyan dolgokba, amelyeknek a következményeit mások viselik. Az én véleményem szerint csakis az adott közösség illetékes eldönteni, hogy mi jó neki, azon egyszerű oknál fogva, hogy ő ismeri legjobban helyzetét és az adott körülményeket. Ha a döntés két ország és nemzet kapcsolatát is érinti, annál inkább igaz ez.
Rosszul áll az őshonos kisebbségek ügye
Krónika, 2011. május 23. – Babos Krisztina
Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztő születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a 20. és 21. században – Kisebbségi jogok a Népszövetségtől az Európai Unióig címmel tizedik alkalommal rendezték meg hétvégén Szatmárnémetiben a Jakabffy-napokat.
Csökken a cigány népszaporulat
A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szerveződött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly előrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelőtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövőben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következő népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erősen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.
Az Unió nem szól bele
Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetőségei és korlátai című előadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levő országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. „Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az őshonos kisebbségekkel kapcsolatosak" – fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erős identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselő szerint a gond az, hogy a vezető politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az őshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.
Nemzetstratégiát sürgetett Szili
„Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél" – szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égető szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erő. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élő magyarságnak. Autonómiaformák és lehetőségeik Európában és a Kárpát-medencében című előadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelőre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellről, ezt kidolgozni a jövő feladatai közé tartozik. A képviselő szerint ahogy Magyarország vezető szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is.
Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendő követendő példának a jövőre nézve.
Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban – Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak – a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erős külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet–amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években előre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a '89-es rendszerváltásokat, a „barbatrükköt" a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát – emberei befolyásos politikusokká, cégvezetőkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.
Versenyhelyzet
Krónika, 2011. május 23. – Balogh Levente
Az RMDSZ elfogadta, hogy komoly verseny vár rá a jövő évi választásokon, és máris keményen kampányol – ez szűrhető le a szövetség legutóbbi lépéseiből.
Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem. A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik.
Az egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de objektíven nézve nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását. Az RMDSZ frusztrációja érthető, mégis, meglehetősen vad az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné.
Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – míg az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé.
Csakhogy már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét. Az RMDSZ számára bosszantó, hogy a kormány helyzetbe kívánja hozni azon erdélyi politikusokat, akik hajlandóak együttműködni nemzetpolitikája megvalósításában – mindemellett még a versenyhelyzet ellenére sem kis kommunikációs túlzás, ha monopóliuma megnyirbálását gyarmatosításként, importált megosztásként (mintha az erdélyi magyarságon belül amúgy nem lennének politikai nézetkülönbségek) vagy pláne a magyar parlamenti jelenlét felszámolására tett törekvésként próbálja beállítani.
|
