Demokrácia-központok erdélyi módra
Krónika, 2010. november 5. – Gyergyai Csaba
Többek közt a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatosan, illetve a szükséges okiratcsomó összeállításában kívánnak segítséget nyújtani azok a demokrácia-központok, melyeket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hozna létre az év végéig minden erdélyi megyében – tudtuk meg Toró T. Tibortól, a szervezet ügyvezető elnökétől. Elmondta továbbá, a hálózat naprakész helyzetjelentéseket készítene a magyar közösséget érintő demográfiai, gazdasági és szociális ügyekről is, emellett pályázatfigyeléssel, pályázati tanácsadással és jogsegélyszolgálattal is foglalkozna.
A magyar nemzetegyesítés folyamatának eszközeként, a magyar közösségek közti együttműködés érdekében úgynevezett demokrácia-központokat hozna létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – erről a szervezet legutóbbi választmányi ülésén született döntés. Az új intézmény a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos információkról is tájékoztatja majd az érdeklődőket és segít majd a szükséges okiratcsomó összeállításában is – tudtuk meg Toró T. Tibortól, az EMNT ügyvezető elnökétől.
A főként információ- és ismeretcserére alapozott hálózatot úgy alakítanák ki, hogy az év végéig minden erdélyi megyében regionális központokat hoznának létre, ezeket részben saját pénzforrásból, részben pályázati pénzekből működtetnék. A hálózat székhelye Kolozsváron lenne – részletezte a Krónikának a szervezet ügyvezető elnöke. A témában szárnyra kapott hírek nyomán a Krónika arra is kíváncsi volt, hogy a demokrácia-központok átvennék-e egy adott pillanatban a státustörvény romániai végrehajtását monitorozó, a magyarigazolványok iránti kérelmeknél segédkező státusirodák szerepkörét. Toró úgy fogalmazott: az új intézmény kész átvenni bármilyen feladatot, ha erre szükség lesz.
Székely István, a státusiroda-hálózat vezetője a Krónika megkeresésére nem kívánta kommentálni a témát. Elmondta azonban, cáfolja a budapesti Népszabadság című napilapban megjelent, neki tulajdonított kijelentést, miszerint információi lennének arra vonatkozóan, hogy a státusirodák bezárhatnak azt követően, hogy az irodának lejárnak az érvényes szerződései.
Toró T. Tibortól megtudtuk továbbá, a demokrácia-központok főként az EMNT programjában rögzített kérdésekkel kívánnak foglalkozni, szakmai szemszögből. Mint mondta, a hálózat feladata lenne tulajdonképpen „a közösség paramétereinek a rögzítése", tehát naprakész helyzetjelentéseket készítene a magyar közösséget érintő demográfiai, gazdasági és szociális ügyekről. Gyakorlatilag minden iroda – a tervek szerint 22 regionális központ jönne létre – az adott kis régiót figyelné: vállalja az önkormányzatokban, különböző intézményekben szerepet vállaló közösségi képviselők, politikai szervezetek munkájának monitorozását, elősegítené ezek együttműködését, ugyanakkor adatokat gyűjtene arról, hol mennyire figyelnek a magyar közösség problémáinak megoldására – részletezte az EMNT ügyvezető elnöke. „Az újonnan létrehozott intézmények moderálnák a közösséget érintő vitákat, és természetesen figyelniük kell az önkormányzatok, intézmények által meg nem oldott vagy rosszul megoldott kérdésekre is" – mondta Toró T. Tibor.
A demokrácia-központok munkatársai emellett pályázatfigyeléssel is foglalkoznának és pályázati tanácsadást, jogsegélyszolgálatot is biztosítanak majd az érdeklődőknek.
Stratégiai partnerség Tőkés és Pásztor között
Kitekintő.hu, 2010. november 4.
Az európai integrációs bizottsággal folytatott megbeszélések során Tőkés elmondta, az EP képviselőinek mind gyakoribb belgrádi látogatásai az ország mielőbbi csatlakozása melletti elkötelezettségüket tükrözi. Tőkés üdvözölte a nemzeti tanácsok megalakulását, és kiemelte, az e téren szerzett romániai tapasztalatok segíthetik Szerbia uniós közeledését.
A parlament által kiadott közlemény arra is kitér, hogy „Tőkés, mint a romániai magyar kisebbség képviselője és az EP alelnöke, kiemelte, Románia támogatja Szerbia európai integrációját, de nem ismeri el Koszovó függetlenségét."
Varga László az integrációs bizottság elnöke az ország eddig elért eredményeivel és tervezett lépéseivel ismertette meg a vendéget. Dragoljub Mićunović a külügyi bizottság vezetője pedig azon elvárásának adott hangot, hogy Magyarország, amely januártól átveszi az EU soros elnökségét, aktív részt vállal Szerbia gyorsabb felzárkózása terén.
TALÁLKOZÁS A VMSZ VEZETŐSÉGÉVEL
November másodikán Tőkés László Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével és munkatársaival találkozott.
A Vajdasági Magyar Szövetségnek a találkozóról kiadott közleménye szerint „az EP alelnöke nagyra értékelte, hogy a közvetlen NT-választáson a nemzetileg elkötelezett erők – melyek letéteményese és legfőbb politikai ereje a Vajdasági Magyar Szövetség – háromnegyedes többséget szereztek."
Megállapodás született arról, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ stratégiai partneri viszonyt fog egymással kiépíteni, elsősorban az újra összehívásra kerülő MÁÉRT vonatkozásában. A megállapodás értelmében a két fél a jövőben egyezteti véleményét és előterjesztéseit.
Emellett Tőkés László hivatalosan is meghívta Pásztor Istvánt a Kárpát Medencei Autonómia Tanács 2010. november 30-án Brüsszelben megtartandó ülésére, illetve az ezt követő tanácskozásra, melyen a Fidesz-KDNP képviselőivel közösen vitatják meg a nemzetpolitikai kérdéseket.
Tőkés Lászlóval tanácskozott a VMDK elnöke
Vajdaság.ma, 2010. november 4.
Csonka Áron, a VMDK új elnöke tegnap Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével találkozott Újvidéken, és a vajdasági magyar politikai színtér fejleményeiről tárgyalt vele. Tőkés szerint példaértékű pillanat a magyarországi összefogás, ezt javasolja az itteni magyar pártoknak is. A VMDK nyitott a pártok közötti egyeztetésekre.
Csonka Áron elmondta, hogy megújulóban van a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Jelenleg a párt legfontosabb feladata a kapcsolatrendszer bővítése, továbbá a következő választásokra való felkészülés. A VMDK vezetője beszélt a magyar autonómia jelenlegi helyzetéről, a vagyon-visszaszármaztatásról, azokról az ügyekről, amiket érdemes lenne Brüsszelben felvetni. Az osztályösszevonások problémájáról is szó esett. A VMDK szeretné elérni, hogy a magyar tannyelvű óvodákban tanszereket kapjonak a gyerekek, elősegíteni ezzel is a magyar nyelvű oktatást.
Csonka Áron elmondta, hogy a VMDK javasolni fogja, hogy jövőre, a következő népszámláláson az állam írja össze a kisebbségekhez tartozó polgárokat, kikérvén a beleegyezésüket, egy külön, államilag szavatolt adatvédelmi eljárásban, a nemzeti tanácsoknál alkalmazandó külön választási névjegyzékre. Ezzel ki lehetne küszöbölni a jelenlegi törvény egyik gyenge pontját.
A VMDK célkitűzése a hárompilléres autonómia, ezért szeretne bekapcsolódni a Kárpát- medencei magyar összefogásba. A VMDK hosszú távú céljai változatlanok, viszont a rövid távú célokban alkalmazkodik a politikai fejleményekhez.
Dokumentált magyarirtás – Tőkés László Újvidéken fogadta Ágoston Andrást
Vadaság.ma, 2010. november 3.
Tőkés László az Európai Parlament alelnöke szerbiai látogatásának során, ma délután Újvidéken fogadta Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét.
A találkozón Ágoston tájékoztatójában ismertette a párt időszerű kérdésekkel kapcsolatos álláspontjait.
Tőkés László érdeklődésére jelezte, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében mintha fordulat állt volna be. AVajdasági Levéltárban megnyitották a népirtás dokumentumait. A dokumentáció Újvidékre vonatkozó része ugyan Belgrádba került, de nyilvánossá vált, hogy az is létezik. A magyarokra vonatkozó teljes dokumentáció – Újvidéket kivéve – kivéve, kutathatóvá vált. Remélhető, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés eredményeként az újvidéki anyag is kutathatóvá válik.
Ha a mintegy harminc folyóméternyi hosszúságú és 650 doboznyi vajdasági vonatkozású levéltári anyag teljes tudományos feltárása akadályok nélkül megkezdődik, ezzel új szakasz kezdődhet a 44/45-ös magyarirtások történetének megírásában.
Ismeretes, hogy a történelmi VMDK nevében Ágoston András 1990. április 19-én levélben fordult a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnökéhez, hogy kezdődjön meg a háború utáni magyarellenes atrocitások feltárása. Az elmúlt években, a történelmi VMDK majd a VMDP vezetői elsősorban Matuska Márton és Csorba Béla, és sokan mások, a szemtanúk, a leszármazottak és más források alapján nem mindig akadályoztatás nélkül széleskörű adatgyűjtést végeztek, amelyek jó része nyomtatásban is megjelent.
Az elmúlt húsz évben született több tudományos igényű, de szükségszerűen hiányos monográfia, tanulmány is. Mindezen erőfeszítések, amelyek értékét nem lehet túlbecsülni, hozzájárultak ahhoz, hogy a vajdasági magyarság tudatából hatalmi eszközökkel kitörölt, vagy az idő múlásával a fiatal nemzedék számára kiesett 44/45-ös tragédia emléke újra közösségi élménnyé vált, s megjelent az egyöntetű politikai igény, hogy a vérengzések teljes körű tudományos feldolgozása mielőbb megtörténjen.
Most az a feladat, hogy a magyar kormány hathatós segítségével, halogatás nélkül megkezdődjön a levéltári anyag széleskörű feldolgozása.
Ugyanakkor tovább kell folytatni a még meglevő források, emlékezések begyűjtését ott is, ahol ez még nem történt meg.
A VMDP elnöke arra kérte az Európai Parlament alelnökét, hogy segítsen a még meglevő és az esetleg felmerülő nehézségek leküzdésében. Tőkés László a segítséget megígérte és hangsúlyozta, hogy a teljes igazság feltárása a Vajdaságban és másutt is a nemzet egészének az ügye.
A Tőkés-Ágoston-találkozó témái közül a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése és a magyar állampolgárság könnytett felvétele külön hangsúlyt kapott. Fontos, hogy a kettős állampolgárság közjogi intézménye mielőbb életes tartalommal töltődjön fel. Erre jó alkalom lehet a magyarországi támogatások rendszerének célszerű átalakítása, s a választójog megfelelő formája is.
Autonómiaügyben tovább kell dolgozni a lehetséges modellekkel kapcsolatos egység megvalósításán. Kialakult az álláspont, hogy az autonómiakövetelések nemzetközi megjelenítése nemcsak lehetséges, de egyik kívánatos útja lehet a nemzeti integráció előbbre vitelének. Eljött az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek nyílt és megoldatlan helyzete rendeződjön.
Nincsenek másodrendű áldozatok – Egeresi Sándorral találkozott Újvidéken Tőkés László
Magyar Szó, • 2010. november 5.,
Szerbiai látogatása során csütörtökön Újvidéken járt Tőkés László püspök, az Európai Parlament alelnöke, aki Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház elnökével, Boris Barjaktarović tartományi kormányfőhelyettessel, valamint Daniel Petrovićtyal, a Román Nemzeti Tanács elnökével is tárgyalt.
Egeresi és Tőkés egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani Szerbia Európához való közeledését, az integrációs folyamatban pedig Vajdaságnak kiemelten fontos helye és szerepe van. A képviselőház elnöke az eszmecserét követő sajtótájékoztatón elmondta: vendégével beszéltek az itt élő kisebbségek helyzetének javulásáról, sőt a nemzeti alapon történő atrocitásokkal kapcsolatos problémákról is.
A képviselőház elnöke átadta Tőkésnek a vajdasági parlament ankétbizottsága által összeállított, az 1941 és 1948 közötti áldozatok nem teljes névsorát tartalmazó dokumentumot, melynek nagy szerepe van abban, hogy „pontot lehessen tenni egy sötét korszak végére".
Az Európai Parlament alelnöke azt mondta, látogatását azzal az eszmével összhangban teszi, mely soha többé nem kíván tömegsírokat, áldozatokat látni ezeken a vidékeken.
– Ahogyan a polgároknak, úgy az áldozatoknak is egyenrangúaknak kellene lenniük, nem szabad megengedni, hogy első- és másodrendű áldozatokra osszák szét őket. A magyar fél már számos alkalommal kért elnézést a történelmi hibákért, jó néven vennénk, ha Szerbia is megtenné ezt a magyar áldozatok miatt. Jómagam ezt legszívesebben az európai integráció egyik előfeltételének is megtenném – fogalmazott Tőkés László.
Nem kívánta kommentálni azokat a „nagypolitikai" feltételeket, amelyek Mladić és Hadžić kiadatásához kötik nyolcmillió ember boldogulását, de elmondta: az elkövetett bűneiért mindenkinek felelnie kell. Pozitívan értékelte az ország csatlakozási törekvéseit, melyekben szerinte lényeges lépést jelent Vajdaság statútumának, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az elfogadása.
AZ MNT KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE
Egy nappal korábban Tőkés László Csonka Áronnal, a VMDK elnökével találkozott. Az újonnan kinevezett pártvezető elmondta: terveik között szerepel az MNT külső ellenőrzése. Emellett szó esett még a magyar autonómia jelenlegi helyzetéről, a vagyon-visszaszármaztatásról, valamint az osztályösszevonások problémájáról is. Csonka Áron elmondta: a VMDK javasolni fogja, hogy a jövőre esedékes népszámlálás alkalmával az állam az összeírással párhuzamosan írja fel a kisebbségekhez tartozó személyeket – kikérve a beleegyezésüket – egy államilag szavatolt adatvédelmi eljárásban a nemzeti tanácsoknál alkalmazandó külön választási névjegyzékre. Ezzel ugyanis ki lehetne küszöbölni a jelenlegi törvény egyik gyenge pontját.
DOKUMENTÁLT ATROCITÁSOK
Tőkés László megbeszéléseket folytatott Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével is.
Mint a párt közleményéből kiderül, Ágoston jelezte, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében mintha fordulat állt volna be. A VMDP elnöke arra kérte az Európai Parlament alelnökét, hogy segítsen a még meglevő és az esetleg felmerülő nehézségek leküzdésében. Tőkés László a segítséget megígérte és hangsúlyozta, hogy a teljes igazság feltárása Vajdaságban és másutt is a nemzet egészének az ügye.
A Tőkés–Ágoston találkozó témái közül a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése és a magyar állampolgárság könnyített felvétele külön hangsúlyt kapott.
ROMÁNIA
Kelemen: az RMDSZ kilépése nem érdeke az országnak
Paprika Rádió, 2010. november 4.
Több vezető RMDSZ-es politikust hívtak csütörtökön délelőtt a Victoria palotába, ahol Traian Băsescu, államelnök, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt az Alkotmánybíróság döntéséről a tanügyi törvény felelősségvállalásának ügyében. Kelemen Hunor, művelődési miniszter a kormánynál folytatott megbeszélés után kifejtette, hogy az RMDSZ várja az Alkotmánybíróság indoklását, hogy lássák, milyen megoldásokat javasolnak a kormány és parlament közötti jogi konfliktus feloldására.
Arra a kérdésre, hogy kiléphet-e a kormányból az RMDSZ, Kelemen Hunor elmondta, hogy nem áll szándékukban, mert ez nem szolgálná Románia érdekeit. – A mi szándékunk nem az, hogy kilépjünk a kormányból, mert ez veszélyeztetné az IMF szerződést, az utolsó részlet folyósítását, az ország gazdasági stabilitását és nem szolgálná Románia érdekeit – nyilatkozta Kelemen Hunor. Traian Băsescu államelnök csütörtökön a közszolgálati rádiónak (RRA) azt nyilatkozta, véleménye szerint „még nem egyértelmű" az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése, okozott „egy kis izgalmat", de ő várja a testület indoklását.
Az RMDSZ határidőket és vállalásokat vár
Paprika Rádió, 2010. november 4.
Borbély László környezetvédelmi tárcavezető szerint az RMDSZ-nek a kormányból való esetleges kilépése a hétfői tárgyalásoktól függ. Mint mondta, az oktatási törvény és egyéb törvények kapcsán a Szövetség „határidőket és vállalásokat" vár a kormány-partnerektől. Borbély László csütörtökön Aradon elmondta, az RMDSZ képviselői szomorúak, és aggódnak az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése miatt. – Nem kérdőjelezzük meg az Alkotmánybíróság döntését, de furcsának találom, hogy egy alkotmánybíró két hét alatt kétféleképpen szavazzon – állította Borbély.
A miniszter hozzáfűzte, szükség van az oktatási törvényre, „nemcsak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyek miatt, hanem mert jó törvény, a decentralizációt például várják a helyi hatóságok". Borbély elmondta, az RMDSZ-ben pénteken tanácskoznak az Alkotmánybíróság döntéséről, a koalícióban pedig hétfőn kerül sor a tárgyalásra. Arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, Borbély azt válaszolta: ez „függ a hétfői koalíciós tárgyalásoktól".
Frunda szerint fel kell mondani a koalíciót
Paprika Rádió, 2010. november 5.
Logikus lépés lenne felmondani a kormánykoalícióban való részvételt – nyilatkozta Frunda György szenátor, miután az Alkotmánybíróság a tanügyi kerettörvény törvényerőre emelését alkotmányellenesnek nyilvánította. A Boc-kabinet felelősségvállalással kívánta bevezetni a sokat vitatott törvénycsomagot, amelynek elfogadását az RMDSZ a jelenlegi kormány egyik legfontosabb sikereként értékelt kisebbségi szempontból. Markó Béla az alkotmánybírósági döntés után úgy nyilatkozott, felül kell vizsgálni az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A szövetségi elnök ugyanakkor visszautasította, hogy a demokrata párti képviselők közül többen üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését. Azt, hogy a kerettörvény mégsem lép hatályba, nem az ellenzék sikereként, hanem a kormányzat kudarcaként értékelte Markó. Frunda György, aki az utóbbi hónapokban többször fogalmazott meg az RMDSZ-en belül kritikai észrevételeket, megerősítette: nem megalapozott a koalíciós részvétel.
Átverésről beszélnek a háromszéki RMDSZ-vezetők
Háromszék, 2010. november 5. – Farkas Réka
Már megint átvertek — állítja egybehangzóan Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke és Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi szervezet vezetője az alkotmánybíróság azon döntésére reagálva, miszerint alaptörvénybe ütköző a kormány felelősségvállalása az oktatási törvényért. Antal Árpád szerint kétségtelen, hogy a taláros testület politikai döntést hozott, és ezek után ő is úgy véli, nincs sok értelme az RMDSZ részvételének ebben a kormányban. Tamás Sándor szerint a következő hét végén, elején nem arról kell döntenie az RMDSZ-nek, hogy kilép-e a kormányból, hanem elemeznie kell, lát-e elegendő garanciát, hogy év végéig teljesüljenek a szövetség követelései.
Év végéig három törvényt
Az elkeseredettség tetten érhető, Tamás Sándor nem is próbál finomkodni: átvertek bennünket — mondja. Tárgyalt kollégáival, nagy az elégedetlenség, a felháborodás. A román politikusok egy része még mindig nem értette meg, hogy az RMDSZ számára az etnikai jellegű kérdések pont annyira fontosak, mint a fejlesztés, s hogy „a tanügyi törvény nem kiváltható öt kilométer aszfalttal vagy huszonkét sportcsarnokkal". Tamás Sándor elmondta, etnikai kérdésekben akkor ért el eredményt az RMDSZ, amikor az SZDP-vel vagy az NLP-vel kormányzott, a térség, a Székelyföld fejlesztése ügyében a demokrata-liberálisok mutatkoztak nyitottabbnak. Az RMDSZ háromszéki elnöke elismerte, nagyon sok kompromisszumra kényszerültek, de javaslatot is megfogalmazott: azt ajánlja a csúcsvezetésnek, hogy szögezzen le pontos határidőt — például az év végét — két kérdés teljesítésében: a szociális gondok, tételesen a fizetések visszaállítása és az etnikai tényező — oktatási törvény, kisebbségi törvény, régiófejlesztési jogszabály — ügyében. „Mindhárom törvény a parlamentben, ha létezik valós politikai akarat, el lehet azokat vagy bár egy részüket fogadni" — fejtette ki.
MTI, 2010. november 4.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az oktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés után megvizsgálja az új helyzetet, és csak abban az esetben hajlandó a jövőben is részt venni a kormánykoalícióban, ha továbbra is van esély a társadalom egészét érintő reformok megvalósítására - fejtette ki csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetség elnöke - aki az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) alkotta kormány miniszterelnök-helyettese - a romániai sajtó rendkívüli érdeklődése közepette beszélt a magyarok szervezetének álláspontjáról.
Szerdán a román alkotmánybíróság úgy határozott: ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a kormány gyorsított eljárással, "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül (vállalva a bizalmatlansági indítvány kockázatát) terjesztette a honatyák elé az oktatási törvény tervezetét. Ezt megelőzően a kabinet a közoktatás és a felsőoktatás egészét szabályozni hivatott jogszabálycsomagot visszavonta a szenátus napirendjéről; ez utóbbi lépést támadta meg az alkotmánybíróságon Mircea Geoana ellenzéki szociáldemokrata párti politikus, a szenátus elnöke.
Az alkotmánybíróság szerdai határozata kimondja: alaptörvénybe ütközik, hogy gyorsított eljárással terjesztette a kormány a parlament elé a jogszabályt. Ezáltal alkotmányos természetű jogi ellentét keletkezett a parlament és a kormány között, mivel a jogszabálytervezet szerepelt már a szenátus napirendjén, s a szenátus végső döntéshozói jogkörrel rendelkezik. A demokrata-liberális miniszterelnök, Emil Boc számára roppant kínos a taláros testület döntése, amely az RMDSZ számára is kedvezőtlen politikai fejlemény.
Markó sajtóértekezletén kiemelte: az új oktatási törvény lehetőséget teremtett volna arra, hogy kiiktassák a kisebbségi oktatást még sújtó diszkriminatív intézkedéseket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály nemcsak az anyanyelvű oktatás, hanem az egész oktatási rendszer reformja tekintetében is előrelépést jelentett volna. Bírálta a nagyobbik kormánypárt képviselőit, különösen a szenátus oktatási szakbizottságának demokrata párti elnökét amiatt, hogy a testületben immár közel fél éve akadályozzák a törvény elfogadását. Emlékeztetett: éppen e huzavona miatt látta szükségesnek az RMDSZ is a törvénycsomag "felelősségvállalással" való előterjesztését.
A szövetségnek nem az az érdeke, hogy kilépjen a kormányból, hanem az, hogy a koalíció hatékonyan működjön, márpedig most nagyon is megkérdőjelezhető ez a hatékonyság. A koalíciónak hiába van matematikai értelemben többsége a parlamentben, ha valójában gyenge - tette hozzá.
Jelezte: az RMDSZ operatív döntéshozó szervei megvizsgálják a kialakult politikai helyzetet (megvárva például az alkotmánybíróság részletes indoklását), s azután döntenek arról, hogy a szervezet marad-e a koalícióban vagy nem. Úgy vélte: csak abban az esetben érdemes a jövőben is vállalni a kormányzati szerepet, ha továbbra is van esély a társadalom egészét érintő reformok - így az oktatás reformjának - megvalósítására, a decentralizációra. "Nem veszünk részt olyan koalícióban, amely nem képes megvalósítani saját reformprogramját, beleértve a kisebbségi jogok bővítését is" - szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Menni vagy maradni?" – Hétfőről szombatra hozták előre a koalíciós válságról tárgyaló SZÁT-ülést
Új Magyar Szó, 2010. november 5.
Már szombaton összeül a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – jelentette be tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A miniszterelnök-helyettes azután nyilatkozott, hogy a Victoria-palotában Traian Băsescu elnökkel és Emil Boc miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a tanügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés után kialakult helyzetről.
Már szombaton összeül a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – jelentette be tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A miniszterelnök-helyettes azután nyilatkozott, hogy a Victoria-palotában Traian Băsescu elnökkel és Emil Boc miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a tanügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés után kialakult helyzetről.
Mint ismeretes, a taláros testület az alaptörvénybe ütközőnek találta szerdán a kormányzati felelősségvállalást a tanügyi törvényért.
Markó tegnap elmondta, a SZÁT ülését követően, hétfőn a szövetség parlamenti frakcióival is tárgyalnak arról, hogyan kerülhet ki a kormánykoalíció ebből a politikai zsákutcából.
„Az RMDSZ csak akkor hajlandó továbbra is részt venni a kormányzásban, ha adottak a feltételek az általános társadalmi reform, a decentralizáció véghezvitelére, beleértve az oktatás reformját is. A szövetségnek nem az az érdeke, hogy kilépjen a kormányból, hanem hogy a koalíció hatékonyan működjön, ez azonban a jelen pillanatban megkérdőjelezhető" – jelentette ki Markó.
Mint fogalmazott, a helyzet súlyos, a szövetség pedig várja az Alkotmánybíróság indoklását is, hiszen csak ennek ismeretében hozhat döntést a következő lépésekről. Közölte: Băsescu és Boc is keresik a megoldást, Markó értelmezésében azonban a megoldás adott: a kormányzati többségnek még az ősszel el kell fogadnia a parlamentben a jogszabályt.
A politikus bírálta a nagyobbik kormánypárt, valamint az ellenzék képviselőit, különösen a szenátus oktatási szakbizottságának demokrata-liberális párti elnökét amiatt, hogy a testületben immár fél éve akadályozzák a törvény elfogadását. Mint mondta, Mihail Hărdău szenátor saját kormányának érdekei ellen cselekedett a törvény elfogadásának akadályozásával. „Az már végképp minősíthetetlen, hogy az alkotmánybírósági döntés hírére Hărdău maga is megtapsolta saját kormányának kudarcát" – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Kelemen: maradunk
Az államfővel tartott tegnapi találkozón Markó Béla mellett az RMDSZ több vezető politikusa is részt vett. Kelemen Hunor művelődési miniszter a tárgyalások után arról beszélt: nem áll szándékukban kilépni a koalícióból.
„Ez a lépés veszélyeztetné a Nemzetközi Valutaalappal szembeni vállalásainkat, kétségessé tenné a következő hitelrészlet folyósítását, megingatná az ország gazdasági stabilitását" – érvelt a tárcavezető. Verestóy Attila szenátor abban is bízik, hogy a tanügyi törvényért történő felelősségvállalási eljárás az Alkotmánybíróság döntése ellenére is folytatódhat.
Antal: ki kell lépni
Az RMDSZ területi szervezeteiben eközben nagy az elégedetlenség. Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke szerint etnikai kérdésekben a jelenlegi koalícióban nem sikerült eredményeket elérnie az RMDSZ-nek, ezért megfontolandó a kormányból való kilépés.
„Egyértelmű, hogy az oktatási törvény ügyében az Alkotmánybíróság politikai döntést hozott, és a Demokrata–Liberális Párt átverte az RMDSZ-t" – jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró a megoldást abban látja, hogy a kisebbik koalíciós alakulat nyújtson be egy szociális és etnikai igénylésekről szóló csomagot, és konkrét 1-2 hónapos határidőt szabjon ezek teljesítésére. „Ha nem adják meg, ki kell lépni a kormányból" – fogalmazott Antal Árpád.
Băsescu: forró a helyzet
Az államfő az RMDSZ-es politikusokkal történt találkozója után a közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta: a koalícióban jelenleg „forró a helyzet", ám úgy vélekedett, a kormány „kiállja majd a tanügyi törvény próbáját".
Traian Băsescu nem árult el részleteket az RMDSZ-es politikusokkal tartott tárgyalásokról, ám azt leszögezte: a tanügyi törvényt még az idén el kell fogadnia a parlamentnek, hogy az új tanévben alkalmazható legyen. Az államfő egyben elismerte, hogy az RMDSZ kilépésével igen nehéz helyzetbe kerülne a kormány az IMF-fel szembeni kötelezettségvállalások miatt.
Leváltják Hărdăut?
A román sajtó információi szerint Băsescu tegnap arról próbálta meggyőzni az RMDSZ politikusait: nem csapták be őket. Mint ismert, az Alkotmánybíróságon az államfő által javasolt bírán múlott a tanügyi törvény sorsa. Băsescu tegnap állítólag azzal érvelt: Petre Lăzăroiu önös érdekből nyilvánította alkotmányellenesnek a felelősségvállalás procedúráját. Az alkotmánybíró ugyanis az egyik magánegyetem lektora, s ha a törvény életbe lép, elveszíthette volna ezt az állását.
Sajtóértesülések szerint tegnap a Demokrata–Liberális Párt azzal is próbálta csillapítani a kedélyeket a koalícióban, hogy megígérte az RMDSZ-nek: leváltják tisztségéből Mihail Hărdăut.
A román sajtó egyébként azt is tudni véli, hogy szerdán Emil Boc kormányfő a lemondását fontolgatta. Az ÚMSZ kérdésére ezt Markó cáfolta. „Nem tudok ilyesmiről, annak ellenére, hogy nagy csalódás érte a miniszterelnök urat is" – válaszolta a kormányfőhelyettes.
Szolidaritást vár partnereitől az RMDSZ
Krónika, 2010. november 4. – Balogh Levente
Az államfő is csatlakozott az RMDSZ megbékítésére összehívott tárgyalásokhoz, miután a szövetség a koalícióból való kilépést is fölvetette az oktatási törvénnyel kapcsolatos felelősségvállalás alkotmánybírósági bukása után. Az RMDSZ egyelőre kivár, de fontosnak tartja a koalíciós szolidaritást.
Nem csitult csütörtökön sem a kormánykoalíción belüli feszültség, ami annak nyomán alakult ki, hogy az alkotmánybíróság szerdán az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, hogy a kormány a parlament megkerülésével, felelősségvállalással fogadtassa el a kisebbségek számára számos kedvező elemet tartalmazó oktatási törvénycsomagot. Az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párt (PDL) árulásáról beszélt, mondván: a Traian Băsescu államfő által kinevezett alkotmánybíró szavazatán múlt, hogy a taláros testület 5-4 arányban elkaszálta a kormány terveit. A koalícióból való kilépéssel fenyegetőző RMDSZ vezetőit csütörtökön az államfő is a kormányon maradásra ösztönözte: Traian Băsescu délelőtt a kormánypalotába ment, ahol mintegy két órán keresztül tárgyalt Emil Boc kormányfő jelenlétében Markó Béla RMDSZ-elnökkel, valamint a szövetség több vezetőjével a kormányzó szövetség és az oktatási törvény sorsáról.
A tárgyalásokat követően a szövetség elöljárói már visszafogottabban fogalmaztak: kijelentették, hogy álláspontjuk szerint a kormányból való kilépésük veszélybe sodorná a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelszerződés feltételeinek teljesítését, és ezáltal a nemzeti érdekeket, ezért az alkotmánybíróság indoklására várnak, hogy kiderüljön: milyen javaslatokkal áll elő a kormány és a parlament között általa megállapított alkotmányjogi konfliktus feloldására. (Mint arról beszámoltunk, Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök fordult a taláros testülethez azzal az indokkal, hogy a kormány nem vállalhat felelősséget egy olyan jogszabályért, amelyet a képviselőház már elfogadott, jelenleg pedig a szenátus oktatásügyi bizottsága vitatja, az alkotmánybírák pedig neki adtak igazat.)
Markó: nem működik a koalíció
Az RMDSZ-vezérek között akad olyan, aki szerint a taláros testület döntése ellenére sem kell letenni a felelősségvállalásról. „Még bízom abban, hogy a felelősségvállalási projekt az indoklás közzététele után is folytatódik, és a parlament megvitatja a bizalmatlansági indítványt" – nyilatkozta Verestóy Attila szenátor. Mint ismeretes, a felelősségvállalás kizárja a beterjesztett jogszabály parlamenti vitáját, viszont lehetőséget nyújt az ellenzéknek bizalmatlansági indítvány benyújtására; ha azonban a kormány túléli a bizalmi szavazást, a jogszabály elfogadottnak minősül.
Kelemen Hunor művelődési miniszter is leszögezte: az RMDSZ-nek nem áll szándékában kilépni a kormányból, mivel az veszélyeztetné az ország gazdasági stabilitását. Kifejtette: ugyan a későbbiekben elemzik a kormány elhagyásának lehetőségét, ám álláspontja szerint az semmit nem oldana meg. Kizárta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy maga az államfő állna az alkotmánybírósági döntés mögött, és jelezte: Emil Boc kormányfő a továbbiakban is a jelenlegi formában támogatja a jogszabály elfogadását, azaz úgy, hogy az biztosítja a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, valamint hogy a románt idegen nyelvként, különleges tankönyvekből sajátíthassák el.
Ezt megerősítette Markó Béla is, aki szerint mind a kormányfő, mind az államfő a törvény mielőbbi elfogadása mellett érvelt, ugyanakkor megjegyezte: a koalíció nem úgy működik, ahogy kellene. „Vagy sikerül helyreállítanunk a koalíción belüli szolidaritást és kohéziót, vagy az RMDSZ részéről a koalícióban maradás felülvizsgálata is fölmerülhet" – jelentette ki a szövetségi elnök. Úgy vélte, a koalíció, bár számszerű többségben van, úgy viselkedik, mintha kisebbségi kormányt alkotna, ezen pedig változtatni kell.
Leszögezte: a további lépésekről a Szövetségi Állandó Tanács szombati és a parlamenti frakciók hétfői megkérdezése után döntenek, és hozzátette: a szövetség érdeke nem a koalíció elhagyása, hanem a szolidaritás erősítése, ám nem biztos abban, hogy ez sikerül. „Ha van esély a reformokra és a kisebbségi jogok bővítésére, maradunk" – fogalmazott. Bírálta egyben Mihail Hărdăut, a szenátus oktatási bizottságának PDL-s elnökét, aki az alkotmánybíróság ítéletének szerdai bejelentését követően megtapsolta a döntést: mondván, a vitának a parlamentben kell folytatódnia. Markó szerint a kormánynak azért kellett a felelősségvállalás mellett döntenie, mert Hărdău négy hónap alatt is képtelen volt elérni, hogy a szaktestület végezzen a törvénycsomag véleményezésével. A bizottsági elnök gesztusát Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője is nehezményezte.
Az államfő is elismerte, hogy az alkotmánybírósági ítélet a koalíciós szolidaritás próbaköve. Traian Băsescu, aki egyébként már szerdán este is tárgyalt a kormányfővel az ítélet következményeiről, kijelentette: az csak a látszat, hogy a döntés miatt csupán az RMDSZ háborog, őt magát is bosszantja, hogy késleltetik a jogszabály elfogadását. Hozzátette, nagyon szeretné, ha az országnak végre korszerű oktatási törvénye lenne, a jelenlegi ugyanis meghosszabbítja a régi, nem hatékony rendszer életét. Ezért leszögezte: legkésőbb január elsejéig az oktatási törvényt el kell fogadni.
Háborgó RMDSZ-esek
Nem minden RMDSZ-es politikus osztja azonban maradéktalanul az országos vezetők véleményét. Az RMDSZ háromszéki politikusai például átverést és szószegést emlegetnek. Szerintük az alkotmánybíróság nem szakmai, hanem politikai döntést hozott az oktatási törvényről. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke szerint az etnikai kérdéseket „nem lehet aszfalttal és sportcsarnokokkal kiváltani". Az RMDSZ prioritásai a magyarlakta régiók fejlesztése és a kisebbségi jogok bővítése, mondta Tamás, aki szerint a kisebbségi kérdésekben csak a szociáldemokrata és a liberális pártokkal értek el eredményt. Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke úgy fogalmazott, be kell nyújtani egy szociális és etnikai igénycsomagot, ha ezek teljesítésére legkésőbb az év végéig nem lesz politikai akarat, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Borbély László környezetvédelmi miniszter Aradon kijelentette: a szövetség dühös a kialakult helyzet miatt, és az esetleges kilépésről az RMDSZ-vezetéssel megtartott egyeztetés, illetve a hétfői koalíciós tárgyalások után döntenek.
Ponta „békítene"
A vitához a jogszabály kisebbségbarát elemeit románellenesnek tartó, de amúgy a törvény számos más cikkelyét szintén bíráló ellenzék is hozzászólt. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem csupán az RMDSZ számára fontos cikkelyekről kell beszélni, amelyek képviseletét a kormányfő politikai okokból fölvállalta, hanem a törvény többi eleméről is. Álláspontja szerint az RMDSZ-szel egyetlen témában kell tárgyalni: arról, hogy a jogszabályt valós politikai konszenzus övezze, olyan megoldások révén, amelyek sem az oktatási rendszer működését nem érintik hátrányosan, sem a kisebbségi jogokat. „Egyszerűbb lenne, ha vitát gerjesztenénk az erdélyi románok és magyarok között, de azt szeretnénk, ha sikerülne a legjobb megoldást megtalálni az ország számára, hogy a jövőben ne pozitív vagy negatív diszkriminációról legyen szó. Lehetőség van arra, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartását a törvényben rögzítve is garantálják anélkül, hogy mesterséges konfliktust gerjesztenénk" – vélte Ponta.
Az RMDSZ szerint az oktatási törvényt még az ősszel el kell fogadni
Népújság, 2010. november 5.
– Az RMDSZ csupán abban az esetben hajlandó továbbra is részt venni a kormányzásban, ha adottak a feltételek az általános társadalmi reform, a decentralizáció véghezvitelére, beleértve az oktatás reformját is. A szövetségnek nem az az érdeke, hogy kilépjen a kormányból, hanem hogy a koalíció hatékonyan működjön, ez azonban a jelen pillanatban igen megkérdőjelezhető – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Bukarestben tartott sajtóértekezletén.
A szövetségi elnök közölte, szombatra, Marosvásárhelyre összehívta a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), hogy megvitassák az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos elutasító döntése miatt előállt helyzetet, és ezt teszik majd hétfőn az RMDSZ parlamenti frakciói is: a szervezet csak ezt követően vonja le a következtetést.
Mint mondta, a helyzet súlyos, a szövetség pedig várja az Alkotmánybíróság indoklását is, hiszen csak ennek ismeretében hozhat döntést a következő lépésekről.
Közölte: tárgyalt a kormány-, illetve az államfővel, akik maguk is keresik a megoldást az oktatási törvény elutasítása miatt kialakult helyzetre, értelmezésében azonban a megoldás adott: a kormányzati többségnek még az őszön el kell fogadnia a parlamentben a jogszabályt, ehhez azonban nagyobb fegyelemre, következetességre van szükség a nagyobbik kormánypárt részéről, különösen a szenátusban, ahol számbelileg igen törékeny a koalíciós többség. Ha ez a fegyelem, ez a többség nem biztosítható, akkor felül kell vizsgálni az RMDSZ kormányzati szerepét is, hiszen ebben az esetben nincsen garancia arra sem, hogy további fontos döntések esetén megfelelő parlamenti támogatottsága legyen a kormánynak. – Nem kívánunk olyan kormány részesei lenni, amely számszerűen rendelkezik ugyan parlamenti többséggel, a valóságban azonban kisebbségi kormánynak bizonyul. Nem veszünk részt egy olyan koalícióban, amely nem képes megvalósítani a reformot, belértve a kisebbségi jogok bővítését – szögezte le az RMDSZ elnöke. Mint fogalmazott, az RMDSZ azért vállalt kormányzati szerepet, mert hozzá kívánt járulni az országos gondok megoldásához, lehetőséget látott arra, hogy egy átfogó társadalmi reformot hajtsanak végre és bővítsék a kisebbségi jogokat is. Amennyiben a továbbiakban ehhez adottak a feltételek, akkor az RMDSZ folytatni fogja a kormányzást, dacára annak, hogy továbbra is nehéz, népszerűtlen intézkedéseket kell hozni – hangsúlyozta.
Úgy értékelte, az új oktatási törvény lehetőséget teremtett volna arra, hogy kiiktassák a kisebbségi oktatást sújtó utolsó diszkriminatív intézkedéseket, ám a jogszabály nemcsak az anyanyelvű oktatás, hanem az egész oktatási rendszer reformja tekintetében is hatalmas lépésnek bizonyult volna. Markó Béla bírálta a nagyobbik kormánypárt, valamint az ellenzék képviselőit és különösen a szenátus oktatási szakbizottságának demokrata párti elnökét amiatt, hogy a testületben immár közel fél éve akadályozzák a törvény elfogadását. Mint mondta, nem tiszte megmondani a PDL-nek, milyen személyeket nevezzen ki fontos szakbizottságok élére, egy azonban biztos: Nicolae Hărdău saját pártja ellen is cselekedett a törvény elfogadásának akadályozásával. – Az már végképp minősíthetetlen, hogy az alkotmánybírósági döntés hírére Hărdău maga is megtapsolta saját kormányának kudarcát – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Ingataggá vált az RMDSZ további kormányzati szerepvállalása
Szabadság, 2010. november 5. – NAGY-HINTÓS DIANA
Az RMDSZ szerint az oktatási törvényt még az ősszel el kell fogadni
Az RMDSZ akkor hajlandó továbbra is részt venni a kormányzásban, ha adottak a feltételek az általános társadalmi reform, a decentralizáció véghezvitelére, beleértve az oktatás reformját is. A szövetségnek nem az az érdeke, hogy kilépjen a kormányból, hanem a koalíció hatékony működése, ami jelenleg megkérdőjelezhető – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtöki bukaresti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a helyzet súlyos, a szövetség pedig várja az Alkotmánybíróság indoklását is, hiszen csak ennek ismeretében hozhat döntést a következő lépésekről. Miután alkotmányellenesnek ítélték az oktatási törvénycsomag felelősségvállalással való elfogadását, tegnap Kolozsváron Victor Ponta, a PSD elnöke bírálta a jogszabályt, illetve a BBTE tanárainak és diákjainak egy része tartott tiltakozó gyűlést. Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy vélekedet: amennyiben a jelenlegi formájában lép életbe a jogszabály, kihatással lehet a nemzetbiztonságra is.
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az általa vezetett párt nevében felhívást intézett tegnap Kolozsváron a többi romániai politikai alakulathoz, hogy a jövő héten vitassák meg, és konszenzussal fogadják el az oktatási törvényt, amely „nem a kormánypárt vagy az ellenzék számára legyen siker, hanem az oktatás gondjaira talál megoldást".
Ponta konszenzust javasol
„Ebben a fontos időszakban félre kell tennünk a már megszokott bírálatokat és politikai csatározásokat. Az új tanügyi törvény kapcsán kialakuló vitának pedig mentes kellene lennie olyan nacionalista felhangoktól, miszerint adjunk több jogot vagy sem a nemzeti kisebbségeknek" – hangoztatta az ellenzéki politikus. „Könnyű lenne Erdélyben a románok és a magyarok közti véleménykülönbség pedálját nyomogatni. Mi készek vagyunk a lehető legjobb megoldásokat találni azért, hogy Romániában többet ne legyen szó pozitív vagy negatív diszkriminációról, illetve az ebből a kritériumból fakadó több vagy kevesebb jogról. A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és biztosítása akkor is lehetséges ezen törvény által, ha nem keltünk mesterséges konfliktust az ügy kapcsán" – mondta Ponta, majd az oktatás finanszírozásáról megjegyezte, hogy a GDP 6 százalékát oktatásra kellene költeni.
Ponta hangot adott azon meggyőződésének is, hogy az oktatási törvénytervezet vitája kapcsán főleg az RMDSZ óhajait tükröző cikkelyekkel foglalkoztak, és hogy Emil Boc politikai indoklásból fogadta el az RMDSZ-nek az oktatással szembeni kitételeit. „Az oktatási törvényt konszenzussal kell elfogadni úgy, hogy se az oktatási rendszer, se a kisebbségek jogai ne sérüljenek. A tanügyi törvény nem a magyar kisebbség ellen irányul" – összegzett Ponta.
Marga: Katasztrofális a törvény
A BBTE központi épületében egyetemi oktatók és diákok vettek részt azon a gyűlésen, amelyen az oktatási törvény ellen tiltakoztak. „Bárki elolvassa ezt az oktatási törvényt, rájön, hogy rossz, és annak életbe léptetése katasztrofális hatással lesz Romániára nézve. A törvény vitáját egy kibővített szakbizottságnak kellene lefolytatnia" – hangozatta a gyűlés megkezdése előtt a sajtónak a rektor. Nicolae Păun egyetemi oktató felszólalásában arról beszélt, hogy az oktatási törvény életbe léptetése zavart és nyugtalanságot kelthet a romániai oktatásban.
„A BBTE nem azért utasítja el ezt az oktatási törvényt, mert azt egyik vagy másik politikai párt állította össze, illetve az érdekeinket sértené, hanem mivel egy rossz törvény, amely nem oldja meg a román oktatás gondjait. Ezenkívül pedig politikai ellenőrzés alá vonja mind a közoktatási intézményeket – ha ezek vezető tanácsának fele nem a tantestületből kerül ki –, mind a felsőoktatást. Ilyen politikai tisztogatás csakis a náci és a sztálinista korban történt" – hangsúlyozta Marga, hozzátéve: az oktatási törvény megpróbálja szembeállítani a románokat és a magyarokat, s ami még szomorúbb, hogy ilyen késztetések a legmagasabb szintről érkeznek.
IonuţNeamţa diákszervezetek részéről elmondta: a törvénytervezetet módosító javaslataikat félresöpörte a szaktárca. „Az oktatási törvénytervezet súlyos hiányosságai nagy horderejű visszaéléseknek adnak majd teret" – hangoztatta a hallgató, majd felsorolt néhányat ezek közül: a szaktárca ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja a finanszírozást, csorbul az egyetemi autonómia, az év közben megejtett kiértékelők, dolgozatok elvesztik jelentőségüket, és csakis a vizsgán elért jegy a döntő, a dékán érvénytelenítheti egy-egy vizsga eredményeit, s nem utolsósorban gátat szab a diákok véleményszabadságának, mivel csökken létszámuk az egyetemek döntéshozó testületeiben.
Creţu: Alapvető jogok sérülnek
Corina Creţu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő tegnap Kolozsváron kijelentette: az oktatási törvény jelenlegi formája az ország biztonságát veszélyezteti, hiszen elfogadhatatlan, hogy törvény mondja ki: a román tanulóknak más nemzethez tartozó gyerekekkel szemben diszkriminációt kell elszenvedniük. „Osztom az erdélyi románok aggodalmait, amelyek az összrománság aggodalmainak kellene lenniük. Nem hiszem, hogy a magyar kisebbség valamilyen módon fenyegetve lenne. A pozitív diszkrimináció egy dolog, de az állampolitikai rangra emelt egyenlőtlenség megint más. Nem értem, hogy a romániai magyarok miért nem tanulhatják annak az államnak a nyelvén a haza történelmét és földrajzát, amelyben élnek?" – tette fel a kérdést a politikus, majd azt is megjegyezte, hogy az oktatási törvény életbe lépésével „szétrobbantották volna a BBTE-t és új, nyelvi akadályokat helyeztek volna a románok és a magyarok közé".
Antal Árpád: Elárulták az RMDSZ-t
Úgyszintén az oktatási törvény kapcsán nyilatkozott a sajtónak Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. „Az Alkotmánybíróság döntése politikai döntés, abszurd döntés. Az RMDSZ-t elárulta a koalíciós partner, ezért jobbnak látom az előre hozott választásokat. Az RMDSZ mindig betartotta ígéreteit. Egyik kompromisszum követte a másikat, hogy életben maradjon ez a kormány, ám azt nem lehet, hogy egyesek mindig betartják a szavukat, mások pedig sohasem" – összegzett a politikus. Antal szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) a romániai magyarok legjobb barátai lesznek, bár az utóbbi hónapokban a magyarokhoz illetlenül viszonyultak.
Markó Béla tegnap tárgyalt a kormány-, illetve az államfővel, akik maguk is keresik a megoldást az oktatási törvény elutasítása miatt kialakult helyzetre, értelmezésében a megoldás adott: a jogszabályt még az őszön el kell fogadnia a parlamentnek, ehhez azonban nagyobb fegyelemre van szükség a nagyobbik kormánypárt részéről, különösen a Szenátusban, ahol számbelileg igen törékeny a koalíciós többség. Ha mindez nem biztosítható, akkor felül kell vizsgálni az RMDSZ kormányzati szerepét, hiszen ebben az esetben nincs garancia arra sem, hogy további fontos döntések esetén megfelelő parlamenti támogatottsága legyen a kormánynak. – Nem kívánunk olyan kormány részesei lenni, amely számszerűen rendelkezik a parlamenti többséggel, a valóságban azonban kisebbségi kormánynak bizonyul. Nem veszünk részt egy olyan koalícióban, amely nem képes megvalósítani a reformot, beleértve a kisebbségi jogok bővítését is – szögezte le. Az RMDSZ azért vállalt kormányzati szerepet, mert hozzá kívánt járulni az országos gondok megoldásához, és lehetőséget látott arra, hogy a kisebbségi jogokat is bővítsék. Ha erre adottak a feltételek, akkor az RMDSZ folytatja a kormányzást – hangsúlyozta.
ERDÉLY
Pártiskolát nyit az RMDSZ
Háromszék, 2010. november 5. – Farkas Réka
Nagyszabású vezetőképzést indított az RMDSZ másfél éves, három szakaszra osztott tanfolyamsorozatával, amelynek címe: Erdélyt építünk, és bevallottan a szövetség politikusi, helyi vezetői utánpótlását kívánják kinevelni. A székelyföldi régiót érintő első egyhetes fejtágítót, amely során közösségi vezetőket szándékoznak oktatni, tegnap kezdték meg Árkoson.
A másfél éves képzésfolyam három részre oszlik. A decemberben és januárban még egy-egy hetes tanfolyammal folytatódó vezetőképzés után, jövő ősszel hasonló felosztásban kampánymenedzsereket kívánnak felkészíteni, majd 2012 tavaszán az önkormányzati választások fiatal jelöltjeinek tartanak képzést. Mindhárom tanfolyamot megszervezik a három erdélyi régióban: húsz-húsz fiatal okulhat Székelyföldön, ugyanennyi a Partiumban, illetve Közép-Erdélyben. Az RMDSZ ifjúsági szervezetével, a Magyar Állandó Értekezlettel (Máért) közösen vállalta a szervezést, és felezik a 100 000 lejre becsülhető költségeket is — mondta el Kovács Péter, a szövetség ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke. A képzésben részt vevő, 20—26 év közötti fiatalok felét az RMDSZ szervezete, felét a szövetség ifjúsági szervezete nevesíti. A most kezdődött első sorozatban Há¬romszékről hatan lesznek jelen, többnyire az RMDSZ vagy a Hárit köreiben tevékenykedő fiatalok, akik már bizonyították, érdemes időt, tudást és pénzt fordítani rájuk, hasznos tagjaivá válhatnak a szövetségnek, no meg közösségüknek — mondotta Tamás Sándor megyei elnök. Kovács Péter vázolta, RMDSZ-en kívüli előadókat, szakembereket hívtak, és jelentős hangsúlyt kap az elmélet mellett a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása, ez az egyhetes képzések szerepe. Rosszallta kérdésünket: pártiskolát nyitott az RMDSZ? Nem hangzik jól a kifejezés — mondotta, majd elismerte: lényegében erről lenne szó, saját önkormányzati, politikusi és kampányelitjét kívánja frissíteni a szövetség, idejében gondoskodik a majdani utánpótlásról.
„Építi Erdélyt" az RMDSZ
Új Magyar Szó, 2010. november 5. – Kovács Zsolt
A háromszéki Árkoson indult tegnap az RMDSZ és a MIÉRT „iskolája", amelyben a következő három évben a szövetséghez és ifjúsági tagszervezeteihez közel álló fiatalokat képezik közösségi vezető, kampánymenedzsment és kommunikáció területeken.
A háromszéki Árkoson indult tegnap az RMDSZ és a MIÉRT „iskolája", amelyben a következő három évben a szövetséghez és ifjúsági tagszervezeteihez közel álló fiatalokat képezik közösségi vezető, kampánymenedzsment és kommunikáció területeken.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke által elindított „Építjük Erdélyt" képzéssorozat első részében húsz háromszéki, Hargita és Maros megyei fiatal vesz részt a közösségivezető-tanfolyamon. Kovács Péter szerint nem véletlen, hogy Háromszéken indítják a képzéssorozatot.
„Meggyőződésem, hogy Háromszéken az elmúlt évek folyamán egy olyan hangsúlyos építkezésnek lehetünk tanúi, amely érdemessé tette a terület előnyben részesítését" – jelentette ki. Közölte: az elkövetkezendőkben Közép-Erdélyben és Partiumban is szerveznek ilyen tanfolyamokat. A második részben kampánymenedzsereket képeznek, majd a 2012-es választások előtt a jelölteknek tartanak kommunikációs tréninget.
Kovács Péter elmondta: azt szeretnék, a jelenleg is aktív 20 és 26 év közti fiatalok tanulják meg a sajátos technikákat, hogy a választási kampányokban különböző szervezések során ne a saját hibájukból legyenek kénytelenek tanulni. Másodlagos cél a szervezet fiatalítása, hiszen ezekből az ifjakból lehetnek a szövetség jövendőbeli polgármesterei és tanácstagjai.
A képzéssorozat 100 ezer lejbe kerül, fele-fele arányban fizeti az RMDSZ és a MIÉRT. „A képzések magas szakmai színvonalát elismert hazai és magyarországi trénerek biztosítják" – egészítette ki Kovács Péter.
MAGYARORSZÁG
Újból összeül a Máért – Hat év után ismét együtt tanácskoznak a Kárpát-medencei magyar politikusok
Magyar Hírlap, 2010. november 5. – Kristály Lehel
Ismét egy asztalhoz ülnek a magyarországi parlamenti pártok, a kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ma kezdődő 9. ülésén.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a magyar kormány hat év szünet után, november 5-re újból összehívja a Máértet. A tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása szerepel.
Az első hasonló jellegű találkozót 1996-ban tartották, majd az első Máért 1999-ben ült össze. Záródokumentuma szerint a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához. A második Máért felkérte a magyar kormányt arra, hogy vizsgálja meg a határon túliak magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét. A harmadik fórum megfogalmazta javaslatait a magyarigazolvány kiadásáról, míg a negyedik Máért-ülésen a kedvezménytörvény végrehajtását vitatták meg.
A szocialista–szabaddemokrata koalíció 2002-es hatalomra jutása után két Máértet is tartottak: előbb megállapították, tovább erősödött Magyarország és a határon túliak kapcsolata, novemberben viszont már a kedvezménytörvény módosításáról állapodtak meg, s a 2003 májusában tartott hetedik ülés zárónyilatkozata a változtatásokat is tartalmazta. Ezt a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá.
Semjén emlékeztetett arra, hogy a Máértet utoljára 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, de amikor a határon túliak nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze".
2 perces interjú: Berényi József elnök, Magyar Koalíció Pártja
– Milyen elvárásokkal érkezik a Magyar Koalíció Pártja a Magyar Állandó Értekezlet hétvégi ülésére?
Mivel a Máért már hat éve nem ülésezett, túl nagy elvárásaink nem lehetnek. Örülünk, hogy a konzultációnak ez a formája folytatódik. Természetesen kíváncsiak vagyunk a magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseire, különösen annak határon átívelő részére, mert ha Észak-Magyarországnak jó, az Dél-Szlovákiának sem rossz, s ugyanez igaz fordítva is. Ami az oktatási és nevelési támogatás rendszerét illeti, az elmúlt időszak tapasztalataira hagyatkozva van elképzelésünk arról, hogyan lehetne ezt a támogatást hatékonyabbá tenni a felvidéki intézmények számára.
– Kik fogják képviselni az MKP-t az ülésen?
A meghívás két személyre szólt, alapszabályunk értelmében rajtam kívül Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke vesz részt a tárgyaláson.
– A közelmúltban több fórumon is felmerült a Most-Híd részvétele a Magyar Állandó Értekezleten. Legutóbb a Lehet Más a Politika javasolta meghívásukat. Az önök pártja esetlegesen megfogalmaz ezzel kapcsolatban valamilyen ajánlást a szervezőknek?
Semmilyen ajánlást nem teszünk. A Híd vegyes pártként határozza meg önmagát, a Máért pedig – már csak a nevéből is adódóan is – a magyar pártok egyeztető fóruma. Ilyen szempontból tehát érthető, hogy nem szerepelnek a meghívottak listáján. (PKL)
2 perces interjú: Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
– Mi a jelentősége a Máért összehívásának?
Ennek részben szimbolikus, részben gyakorlati jelentősége van. Az első szerint ez határozott jelzés arról, hogy az új magyar kormány által hangoztatott nemzetpolitikai rendszerváltás nem csak pusztába kiáltott szó. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerint a legfontosabb nemzeti integrációs intézmény ugyanis a Máért. Az értekezlet keretei között születhet meg az a nemzetstratégia, amelynek a hívószava a határokon átívelő nemzetegyesítés. A gyakorlati haszna pedig abban áll, hogy itt fog kialakulni a nemzetstratégia végrehajtásának munkamegosztása.
– Mihez vezetett a Máért éveken át tartó szüneteltetése?
A Máért helyén keletkezett űrt próbálta ugyan kitölteni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de ezt csak részben tudta elérni. Jól jelzi, hogy mivel a nyolc évig regnáló baloldali kormányok nem dolgoztak ki nemzetstratégiát, így nem volt Máért sem, hisz nem volt mit a gyakorlatba ültetni. Most azonban ez fordítva lesz, így a Máért igazi műhelymunkát végezhet majd.
– Mit vár a mostani értekezlettől?
A státustörvény és az állampolgársági törvény összehangolását, harmonizálását.
– Mit takar ez?
Fontos lenne a státustörvény módosítása, hogy ne záródjanak ki a magyarországi kedvezmények sorából azok, akik életvitelszerűen nem élnek az anyaországban, de felveszik a magyar állampolgárságot. (KL)
Összeült a MÁÉRT – A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt magyar-magyar találjkozó.
Duna TV, 2010. november 5. – Cseke Márta
Immár a 9.magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
A 9. MÁÉRT-et 6 év után hívják össze. Azért volt ekkora szünet, mert 2004-ben a kormány 3 héttel a kettős népszavazás előtt úgy összeveszett a határon túli szervezetekkel, hogy többé nem tárgyaltak egymással. A kettős állampolgárság kérdésében amúgy sohasem volt egyetértés a magyarországi pártok között. Míg az MDF és a Fidesz támogatta a jogszabályt, az SZDSZ ellenezte, az MSZP pedig már a 2002-es kormányváltás után is azzal érvelt, hogy az uniós csatlakozás után nem lesz rá szükség, mert a külhoni magyarok többsége előtt úgyis megnyílnak a határok. Gyurcsány Ferernc többször is úgy érvelt, a kettős állampolgárság megadása az elvándorlást erősítené, ezért ezt nem támogatják.
Elegendő aláírás a népszavazáshoz
2004-ben az Magyarok Világszövetsége elegendő számú aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést. Ha a referendumon az igenek győztek volna, akkor akár már 2005-től minden határon túl élő magát magyarnak valló ember kérhette volna a magyar állampolgárságot. Az ellenzéki pártok a kampányban kiálltak a kérdés mellett, és arra kérték a szavazókat, hogy igenjeikkel támogassák az ügyet. Közben a kormányzó MSZP és maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is arra bíztatta a választókat, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha igen, mondjanak nemet a kettős állampolgárságra. Ugyanezt kérte szimpatizánsaitól az SZDSZ is. A határon túli magyarok tömeges bevándorlásával és munkavállalásával riogatták az embereket.
A negatív kampány megtette a hatását
Sokan maradtak távol a szavazófülkéktől. A nyolcmillió szavazásra jogosult magyar választópolgár közül mindössze 3 millióan mentek el szavazni. A nagyfokú érdektelenség miatt a népszavazás eredménytelenül zárult. A határon túli magyarok elkeseredéssel fogadták a referendum eredményét. Erdélyben és Székelyföldön néhány vendéglőben Magyarország-ellenes feliratokat helyeztek el. Sokan azt fontolgatták, hogy visszaadják magyarigazolványukat. Az akkori kormányzat a feszültségek enyhítésére a határon túliak kedvezményes honosítását javasolta, az ellenzéki pártok pedig újra a kettős állampolgárság megadását sürgették.
9. találkozó
Immár a 9.magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
Gyökeres változás a nemzetpolitikában
A rendszerváltozás után gyökeres változást jelentett a magyar nemzetpolitikában, amikor Antall József kijelentette, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Már ekkor is rendszeresen találkoztak a magyar kormány és a határon túli magyarság képviselői. A Horn kormányzat idején azonban változott a nemzetpolitikai koncepció. A külhoni magyarsággal kapcsolatos kérdésekről a magyar-szlovák illetve a magyar-román alapszerződések egyeztető tárgyalásain esett szó. Az első Orbán-kormány idején a nemzetpolitika már a kormányprogram részévé vált. Egyre nagyobb igény mutatkozott a rendszeres véleménycserére határon túli magyarság képviselőivel.
A nemzetpolitikai kérdések összehangolását, az erdélyi autonómia, a státustörvény és a határon túliak oktatás-nevelési támogatását tartják fontos kérdésnek a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő három romániai magyar szervezet vezető politikusai. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az a fontos, hogy az ilyen tanácskozás során megerősödjenek a határon túli szervezetek és befolyásuk növekedjen saját hazájukban. Ellenkező esetben az ilyen konferenciák, idézzük: álmodozások maradnak. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az egységes nemzetstratégia fontosságáról beszélt még a tanácskozás előtt. Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke a határon túli gyermekek után juttatandó oktatási-nevelési támogatás visszaállításáért és a határon túli magyaroknak kedvezményeket nyújtó státustörvény kapcsán akar felszólalni a Máérten.
A MÁÉRT első nyolc ülése
Az első Magyar Állandó Értekezlet 1999-ben ült össze. Az ülés záródokumentuma kimondta: hogy a MÁÉRT feladata biztosítani Magyarország és a határon túli magyarok közötti folyamatos kapcsolatot. A nyilatkozat szerint a miniszterelnök meghívására évente legalább egyszer ülést tartanak. Már a MÁÉRT második tanácskozásán szó volt a határon túli magyarok státuszát rendező törvényről. A harmadik tanácskozáson pedig az ezzel kapcsolatos ajánlásokat, mint például a magyar igazolványok kiadására vonatkozó javaslatokat is beépítették státusztörvény tervezetébe.
Az Országgyűlés 2001. márciusában 94 százalékos többséggel elfogadta a "Szomszédos államokban élő magyarokról" szóló törvényt. A jogszabály 2002. január 1-jén lépett hatályba. A státusztörvény célja a szülőföldön maradás és a boldogulás segítése volt. Kedvezményeket és támogatásokat biztosított a határon túl élő magyaroknak. A magyarigazolványok tulajdonosai utazási, oktatási és kulturális kedvezményeket vehettek igénybe. A Medgyessy-kabinet idején is folytatódtak a MÁÉRT találkozók. 2003-ban a MÁÉRT hetedik ülésén módosították a kedvezménytörvényt. Az akkori kormány megfogalmazás szerint eurokonformmá tették a jogszabályt, és bővítették a kedvezmények körét is. A záródokumentumot három párt illetve szervezet nem írta alá.
Egy évvel később a népszavazás előtti hónapban tartották a MÁÉRT nyolcadik ülését. A MÁÉRT történetében ezen nem fogadtak el hivatalos zárónyilatkozatot. Nem tudtak közös nevezőre jutni a kettős állampolgárság ügyében. Miközben a határon túli magyar szervezetek, a Fidesz és az MDF is kiállt mellette, az MSZP és az SZDSZ nyíltan elutasította. Ezt követően megszakadtak a MÁÉRT ülések . A külhoni magyarság képviselői 2005-ben életre hívták új fórumukat a Kis-Máértot.
Magyar megmaradás: Orbán Viktor is felszólal a Máért tanácskozásán
Magyar Nemzet, 2010. november 5.
Hatéves szünet után pénteken ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet (Máért); a Parlamentben tartandó tanácskozás napirendjén szerepel többi között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása. A rendezvényen délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kora délután pedig Orbán Viktor kormányfő is felszólal.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta, hogy a Máért programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze. Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a Máértet, az új kormány ezt tegye meg, s a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg.
Nekünk is identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvátenni, amit az előző kormány elrontott – mondta, hozzátéve, ez egy egységes nemzet, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül. Közölte: a szlovákiai Híd-Most nem kapott meghívást a Máértra, mert – a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban – a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik. Ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség.
Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddigi összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. A Máért nyolcadik ülése a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárságról hivatalos zárónyilatkozat elfogadása nélkül zárult. A határon túli magyar szervezetek, valamint a Fidesz és az MDF a kettős állampolgárság támogatásáról fogadtak el nyilatkozatot, melyet az MSZP és az SZDSZ nem írt alá.
KÁRPÁT-MEDENCE
Egy kattintás – Honlap indult az egyszerűsített honosításról
Magyar Nemzet, 2010. november 4.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult csütörtökön; a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a honlap csütörtöki budapesti bemutatóján újságírók előtt nagyon fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarok pontosan tájékozódhassanak az egyszerűsített honosításról. Mint mondta, a honlappal hivatalosan is elindul a tájékoztatás.
Kiemelte: a kérelmeket január 1-jétől lehet benyújtani, az állampolgárság megszerzése teljesen ingyenes lesz, költséget csupán a dokumentumok fordítása jelenthet. A kérelmeket három hónapon belül elbírálják. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzésének lehetőségével a magyar nemzet közjogi egyesítése előtt nyílik meg a lehetőség.
Nincs kétféle állampolgárság
Rámutatott: a létező legegyszerűbb, leggyorsabb és legbürokráciamentesebb eljárást dolgozták ki, a felkészülés tökéletesen zajlik. Az egyszerűsített, kedvezményes honosítást kérheti a Magyarországon élő (függetlenül az itt-tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengerentúli kérelmező egyaránt.
Semjén Zsolt azt mondta, hogy arra biztatják a határon túli magyar szervezeteket, propagálják az egyszerűsített honosítási eljárást, szervezzenek rendezvényeket. Ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság, nem lesz külhoni magyar és magyarországi állampolgár, nincs A és B kategória. Egy magyar állampolgárság van, miként egy magyar nemzet – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Schmitt Pál köszönti a látogatókat
A honlapra kattintókat a köztársasági elnök köszönti, aki úgy fogalmaz: az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges, egyszerűsített eljárásban megszerezhető állampolgárság törvényével új alapra helyeztük a magyarság közös ügyét. Ez az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is összeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvükkel mindig összetartoztak – írta Schmitt Pál. „Bízom benne, hogy az állami hivataloktól, valamint ettől az információs honlaptól minden segítséget megkapnak, minden kérdésükre választ találnak, s hamarosan aláírásommal szentesíthetem magyar állampolgárságukat. Akárhányszor is veszem majd kezembe a tollat, ez a feladat mindig felemelő, mindig könnyű, mindig örömteli lesz számomra" – fogalmaz az államfő, aki mint írta, nagy szeretettel köszönti azokat a határon túli magyar testvéreinket, akik élni kívánnak ezzel a történelmi eséllyel.
Száz új dolgozó
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős kormánybiztos kiemelte: pontosan hatvan nap van hátra az eljárás indulásáig. A fejlesztések nagyon jól állnak, a külképviseletekre 51 munkatársat vettek fel, az anyakönyvvezetőknél is tartottak tájékoztatókat, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál pedig 100 új dolgozó állt munkába. Nagyon komoly informatikai fejlesztések is megvalósulnak, hiszen az eljárás a jelenlegi 12 hónapról három hónapra csökken majd.
A honlapról le lehet tölteni az eljáráshoz szükséges dokumentumokat, választ találhatnak az érdeklődök magáról az eljárásról, hogyan, hol lehet kérelmezni az állampolgárságot. Wetzel Tamás elmondta: a kérelmet az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, a polgármesteri hivatalok mellett mintegy 2200 helyen, a bevándorlási és állampolgársági hivatal minden megyében megtalálható regionális ügyfélszolgálatain és az összes magyar külképviseleten be lehet adni. Az oldalon is meg lehet tudni, hogy a kérelmező hol találja a hozzá legközelebb eső helyet kérelme beadásához, mi a teendő, ha eltorzították magyar nevét, ami a csángóknál gyakori.
Olcsóbb lesz a fordítás
Az érintettek a honlapon tájékozódhatnak a jogosultságokról és kötelezettségekről, s a gyakori kérdések között a legsűrűbben előforduló felvetésekre igyekeztek választ adni. Tájékoztatást találnak az oldalra kattintók az idegen nyelvű okiratok lefordításáról is. Utóbbi kapcsán a kormánybiztos elmondta: megállapodtak az országos fordítóirodával, hogy a szokásos 11-12 ezer forint helyett anyakönyvi kivonatnál, önköltségi áron, 3500 forintért vállalják a munkát. A várható nagy érdeklődésre tekintettel a tervek között szerepel, hogy telefonon, majd interneten is lehetővé tegyék az előzetes időpontfoglalásokat – mondta a kormánybiztos. Wetzel Tamás elmondta: személyesen kipróbálta, s a kérelem kitöltése mintegy negyedórát vesz igénybe.
A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy a honlapot belső fejlesztéssel dolgozták ki, az az államigazgatásnak egyetlen fillérjébe nem került.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
„Újrakezdés" előtt a Magyar Állandó Értekezlet
Új Magayr Szó, 2010. november 5.
„Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk. Többek között azt, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást" – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla. A Magyar Állandó Értekezlet hat év szünet után először ülésezik ezen a hétvégén, Budapesten.
„Újrakezdés a MÁÉRT, és ilyen szempontból jó, hogy meghallgathatjuk az új magyar kormány szándékait, támogatási elképzeléseit a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatosan. Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk, hiszen olyan módosításokról van szó, mint például az, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást" – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a hétvégi MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint indokolt az a változtatás is, hogy magyar állampolgárok is kaphassanak ilyen támogatást, lévén, hogy az új állampolgársági törvény értelmében jövőtől a határon túli magyarok is megkaphatják a magyar állampolgárságot. Ami a magyar kormány új támogatási elképzeléseit illeti, az RMDSZ elnöke szerint ezeket úgy kell alakítani, hogy a határon túli közösségek képviselőinek beleszólási joguk legyen a támogatások szétosztási módjába.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor az autonómia kérdését emelte ki. Toró szerint arra van szükség, hogy a MÁÉRT visszavegye azt a vezető szerepet a nemzetpolitikában, amelyet az utóbbi években a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma töltött be.
Egyébként Tőkés László, az Európai Parlament alenöke, valamint Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök tegnap befejezte háromnapos szerbiai látogatását. A politikusok Vajdaságban a magyar vezetőktől tájékoztatást kaptak a tartomány helyzetéről, és megbeszélést folytattak a MÁÉRT-tal kapcsolatban is.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a ma kezdődő értekezlet újabb lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok jobbítására. „Hat év böjt után Magyarországnak végre van egy olyan kormánya, amely kíváncsi a határon túli magyarok véleményére" – fejtegette a politikus.
Szász szerint az oktatási támogatások kérdésében vissza kell térni arra a „már egyszer jól bevált" változatra, hogy a támogatások odaítélését rá kell bízni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére. A státusztörvény kapcsán az MPP elnöke elmondta, ennek a magyar-magyar kapcsolatok kerettörvényévé kell válnia.
Honlap a honosításról
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult az interneten: a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze. A kérelmeket január 1-jétől lehet benyújtani, az állampolgárság megszerzése teljesen ingyenes lesz.
Minden, amit a MÁÉRT-ról tudni kell
Kitekintő.hu, 2010. november 5.
Hat év után újra ülésezik a MÁÉRT, a világ magyar szervezeteinek fórumát november 5-én tartják. Ennek apropóján érdemes felidézni, milyen céllal hívták életre az értekezletet, és milyen eredményeket ért el a magyar-magyar párbeszéd viszonyában.
Miután a magyar kormány úgy döntött, hogy újra összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), azonnal felmerült a fórum átalakításának szükségessége, a bizottsági rendszer újraindítása. A továbbiakban áttekintjük a MÁÉRT megalakulásának körülményeit, szervezeti felépítését és legfontosabb eredményeit.
A kezdetek
A MÁÉRT előzményeként a Horn-kormány idején összehívott magyar-magyar csúcsok tekinthetőek, melyek főként a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződések egyeztetéséről szóltak. Majd ezek a találkozók abban maradtak, de három év múltán, 1999-ben újra igény mutatkozott a magyarországi és határon túli magyar párbeszéd felújítására, így 1999. február 20-án, immár intézményes formában megalakult a Magyar Állandó Értekezlet.
"A Magyar Állandó Értekezletet a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői alkotják, de minden esetben biztosítva a térség valamennyi magyar nemzeti közösségének részvételét. A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze. Munkarendjéről maga határoz." - részlet a „Magyarország és a határon túli magyarság - 1999" konferencia nyilatkozatából
Az esemény kapcsán előzetesen táplált aggodalmak indokolatlanoknak bizonyultak: a szomszédos országok akkori vezetése, valamint a nemzetközi közvélemény tudomásul vette a magyar-magyar párbeszéd felújítását - írja a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a honlapján.
A MÁÉRT hatékony működése érdekében a magyar Országgyűlés szakbizottságok felállításáról döntött, melynek munkáját a HTMH segítette. A bizottságok hat szakterületen - kulturális, oktatási, szociális- és egészségügyi, gazdasági, állampolgársági, illetve önkormányzati és EU integrációs ügyek - dolgoznak ki ajánlásokat, majd ezeket a kormányhoz juttatják el.
Milyen eredményeket ért el a MÁÉRT?
A MÁÉRT kétségkívül a státusztörvény előkészítésében játszotta a legfőbb szerepet, már a második ülésen megfogalmazódott az igény a határon túli magyarok státuszát rendező törvényre. A szakértői bizottságok tehát 1999 novemberében összeültek, hogy kidolgozzák a szabályozást, majd a MÁÉRT harmadik ülésén elhangzott ajánlásokat is beépítették a törvénytervezetbe. Az Országgyűlés 2001. márciusában 94 százalékos többséggel elfogadta a "Szomszédos államokban élő magyarokról" szóló törvényt, mely 2002. január 1-jén lépett hatályba.
A kettős állampolgárság ügyében már nem mutatkozott ilyen konszenzus a magyar kormány és a MÁÉRT tagjai között. A 2004. novemberében tartott ezidáig utolsó ülésen heves vita alakult ki, mert a határon túli magyar szervezetek kiálltak a kettős állampolgárság mellett, és felszólították a kormányt, hogy ne folytasson negatív kampányt. Az ülés alatt nem jutottak közös nevezőre a felek, így a MÁÉRT történetében először nem született közös nyilatkozat. A népszavazás után a kettős állampolgárság kérdése patthelyzetet idézett elő a magyar kormány és a határon túli szervezetek között, az előbbi elutasított minden olyan tárgyalási lehetőséget, ahol a kérdés szóba kerülhetett. A MÁÉRT jegelése után a határon túli szervezetek a saját kezükbe vették az irányítást, és 2005-ben életre hívták a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, azaz "kis-MÁÉRT"-ot.
Változások előtt
A második Orbán-kormány megalakulása után valószínűsíthető volt, hogy felújítják a MÁÉRT üléseket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már júliusban jelezte, hogy igény esetén készek a szervezet megváltoztatására, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár pedig a MÁÉRT legfontosabb mondanivalójának az újjáalakulást jelölte meg a keddi sajtótájékoztatón.
A tervek szerint felújítják a bizottsági rendszert, új formát adnának a státusztörvénynek, és kiterjesztenék az oktatási-nevelési támogatásokat az óvodásokra is. Egy dologban azonban nem várható változás: a MÁÉRT a magyar pártok és politikai szervezetek fóruma, a szervezet tagjai csak olyanok lehetnek, akik magyarként definiálják magukat. A hat év után felmelegített MÁÉRT ülés tehát nagy feladat előtt áll, nemcsak a közös hangot kell újra megtalálni a tagoknak, hanem a szervezet hatékony működését is be kell indítani.
Duray Miklós alapítóval a MÁÉRT megújulásának lehetőségeiről
Felvidék Ma, 2010. november 3. – Gyurkovits Róza
November 5-én, pénteken hat év szünet után ül újra tárgyalóasztalhoz Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet. Utoljára a 2004. december 5-ei népszavazás határon túli magyarokat megalázó kampánya idején ülésezett a testület, most fél évvel a külhoni magyaroknak állampolgárság-szerzési jogot adó törvény megszületése után, de a kisebbségben élő nemzetrészek hatéves széttartó fejlődése után is.
A nemzetpolitikai egységteremtés reményében indul újra a közös munka, melyben minket az MKP elnöke, Berényi József, Országos Tanácsának vezetője, Bárdos Gyula képvisel. És meghívást kapott a MÁÉRT-alapító Duray Miklós, akit a MÁÉRT előkészítése kapcsán megkerestünk..
– A Magyar Állandó Értekezlet megalakulása idején nagyon konkrét és határozott célkitűzéseket fogalmazott meg, a magyar-magyar viszonyt pedig úgy próbálta rendezni, hogy ennek alakításáról a legitim magyar politikai képviseletek folytassanak párbeszédet. A közelmúlt két magyar kormányával azonban éveken át szünetelt a párbeszéd, most meg teljesen új körülmények között kell felújítani a munkát. Mi következhet?
Térjünk vissza oda, hogy 1996-ban volt az első magyar-magyar csúcstalálkozó, és ott megfogalmaztunk három olyan célkitűzést, amelyekhez 1998 és 2002 között megpróbáltuk megteremteni az alapokat, hogy teljesíthetővé váljanak. Az egyik cél az volt, hogy a Kárpát-medencében olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a határon túl élő magyarok megmaradhatnak a szülőföldjükön, ott boldogulhatnak, a szervezeteiknek és a magyar parlamenti pártjaiknak pedig legyen egy egyeztető tanácskozása. Ebből az egyeztető tanácskozási óhajból született meg a Magyar Állandó Értekezlet 1999 februárjában, az 1998 novemberében megtartott második magyar-magyar csúcs döntése alapján. Azért fontos történelmi keretbe foglalni az eseményeket, mert 1998 és 2002 között a MÁÉRT legfontosabb tevékenysége az úgynevezett státustörvény – hivatalos nevén: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény – megalkotása volt, melyet az MSZP-SZDSZ kormány idején kedvezménytörvénynek neveztek át. Az ún. státustörvény egyrészt a magyarigazolvány rendszerét teremtette meg, másrészt szándékában állt egy olyan mechanizmusnak a működtetése, amely segítené a magyar nyelven való tanulást a Magyarország határain túl élő magyarok számára. Ez az ún. oktatási-nevelési támogatás, amely – enyhén szólva – célt tévesztett, mert egy átalány jellegű pénzfelvételi lehetőséggé fajult, Szlovákiában pedig vásárlási utalványként működött. Ám ami még ennél is rosszabb: az oktatási-nevelési támogatás egy jelentős részét – 6-10 százalékát – az úgymond kifizetés bonyolítására-végrehajtására fordítottak, amelynek tételes felhasználására a szlovákiai magyar közösségnek nincs megfelelő társadalmi ráhatása, nem ellenőrzi megfelelően senki. Forintban tehát százmilliókat költöttek el eddig úgy, hogy annak, állítom, társadalmi haszna nincsen.
- És a MÁÉRT ezt csak nézte?
A Magyar Állandó Értekezlet 2002 után csődbe jutott, 2004 után pedig már nem is ülésezett. Ez összefügg a december 5-ei népszavazás előkészítésével és kampányával, ekkor ugyanis szembekerült a határon túli magyarság képviselete az akkori magyar kormánnyal, amely ezt követően többé már nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Üdvözölni kell hát, hogy újra sor került a MÁÉRT összehívására, viszont azt is tudatosítani kell, hogy van mögöttünk egy több mint tízéves tapasztalat, és ennek a tanulságait kellene minél gyorsabban levonni, mert újra kell fogalmazni a Kárpát-medencei, és egyáltalán a határon átnyúló magyar nemzetpolitikát.
- Azt gondolom, Ön úgy készül a találkozóra, hogy ezeket a tapasztalatokat-tanulságokat összegezte.
Évek óta azzal foglalkozom, hogy különböző elemzéseket és tervezeteket írok, néha hiábavalóan, néha eredményesen. Én magamban folyamatosan értékelem a Kárpát-medencei és a határokon átnyúló magyar nemzetpolitikát, mert meggyőződésem: ahhoz, hogy a szétszakított magyar nemzetet valamennyire is összetartsuk, egy, az egész világ magyarságára kiterjedő szerkezetet kell működtetni, ahogy azt más, hasonló helyzetben lévő nemzetek is teszik.
- Egy új világszövetséget...?
Nem. A Magyarok Világszövetsége célt tévesztett szervezet, s nem csupán az MVSZ-ben kialakult viszonyok miatt, hanem mert már a megújulása is olyan viszonyok között játszódott le, mely előre jelezte a lezüllését. A céltévesztést arra is értem, hogy egy világszervezetet nem lehet olyan körülmények közt és olyan alapon működtetni, ahogyan általában a civil szervezetek működnek. Egy civil szervezet alkalmatlan arra, hogy a világ magyarságát összefogja. Már elég régen megfogalmazódott az az igény, hogy egy magyarországi, törvény által létrehozott szervezet-intézmény foglalkozzon a világ magyarságával, amelynek elsősorban a kapcsolattartás lenne a feladata, másrészt olyan kapcsolatfejlesztések biztosítása, melyet egyének vagy szervezetek helyileg nem tudnak kialakítani. Ha én Pozsonyból kapcsolatba akarok lépni mondjuk egy sidneyi magyar szakemberrel, mert épp oda készülök, akkor ez a szervezet segíthetne, hogy a kapcsolat létrejöjjön. Ennek a világszervezetnek tehát egyrészt a nemzeti katasztert kellene létrehoznia, a magyar-magyar kapcsolatokat ápolnia, fejlesztenie, és olyan rendszereket kellene működtetnie, amely segít a magyar szervezetek – főleg művelődésügyi – tevékenységének a folytatásában. Gondolok itt főleg a világ magyar szórványaiban működtetett vasárnapi iskolák tevékenységének, illetve a cserkészcsapatoknak a támogatására, ugyanis a magyar világszórványokban ezek végzik a művelődési tevékenységet. Nemzeti érdek, hogy ezek működjenek, de összefogni őket önmagában az állam nem tudja, ehhez egy szervezetre is szükség van.
- A MÁÉRT teszthalála idején a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek működtetni kezdték az ún. Kis-MÁÉRT-ot, ott már történt egy nyitás a nyugat-európai magyarság szervezetei felé. Felfogható ez ennek az elképzelésnek az előképeként?
Tulajdonképpen igen. Mi törekedtünk arra a Kis-MÁÉRT keretében, hogy a nyugat-európai és a tengerentúli magyar szervezeteknek is legyen képviseletük, s ez lényegében sikerült is. És el kell mondani, hogy Szili Katalin akkori házelnök jóvoltából ugyan létrejött a Magyar Állandó Értekezlet parlamenti változata, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de ennek elsősorban a pártpolitikai egyeztetés színtereként kellene szolgálnia, míg a Magyar Állandó Értekezlet az operativitás színtere kellene hogy legyen. A MÁÉRT-ban különböző feladatokat kell megfogalmazni, ellátni, és eredményeket kell felmutatni.
- Milyen szerepet játszott a nyugati irányú nyitás igényének megjelenésében, hogy a húsz éve még gyakran tömbmagyarságban élő Kárpát-medencei nemzetrészek elindultak Nyugat-Európa, de a tágabb értelemben vett világ felé is?
A Kárpát-medencei magyarság megroppanása nem játszik benne akkora szerepet, jóval többet az, hogy a Magyarok Világszövetsége nem tölti be küldetését. Másrészt jogos emberi igényként fogalmazódott meg a nyugati magyarságban, ne gondoljuk, hogy csak a Kárpát-medencében élnek magyarok. Az utóbbi több mint száz évben a magyarság annyira szétszóródott a világban, hogy több millióra tehető a Kárpát-medencén kívüliek lélekszáma, a magyar származásúaké pedig még ennek is a többszöröse. De ha már az elvándorlás kérdése is felmerült, hadd mondjam el: az elmúlt húsz év fontos tapasztalata, hogy a magyar-magyar viszonyban nem elég csak a nyelvre és az iskoláztatásra összpontosítani. Már az 1996-os magyar-magyar csúcson megfogalmazódott: a szülőföldön való megmaradás és boldogulás legalább annyira fontos, mint az anyanyelv ápolása és megtartása. Ez azonban csak felismerés maradt. Nem vált gyakorlattá, hogy hogyan lehet az eszmei célt, a szülőföldön maradást elősegíteni. Ebbe az irányba kell elmozdítani a határon átívelő nemzetpolitikát. Meg kell találni a módját, hogy hogyan lehet kiterjeszteni egy olyan gazdasági teret, amely abban segít, hogy a Kárpát-medencei magyarság a szociális vagy létbizonytalansága miatt ne bomoljon szét, ne széledjen szét a világban. Ebben kapóra jön az Európai Unió által szorgalmazott határ menti vagy régióközi együttműködés, az ehhez nyújtott támogatások és segélyprogramok, a baj azonban az, hogy ezeket esetlegesen, vagy egyáltalán nem használjuk ki, vagy szamárságokra fordítjuk. Egyelőre nem használjuk arra, hogy ebből a szülőföldön való boldogulás megvalósuljon. Tehát nem hozunk létre olyan tervezeteket, amelyek munkahelyeket teremtenének. Még azt sem tudjuk pontosan, hogy egy szerves, magyar lakta régiót hogyan lehetne fejleszteni a saját erőforrások felhasználásával. Ez az, amit nem tekintünk fontosnak, és mindig csak a külföldi, működőképes tőkére és a multinacionális tőkére gondolunk akkor, amikor régiófejlesztésről vagy munkahelyteremtésről esik szó. Nem gondoljuk végig, hogy a nemzetközi tőke csak oda megy, ahol van közlekedési infrastruktúra, nemcsak olcsó, hanem szakképzett munkaerő is.
A leginkább azonban arról feledkezünk meg, hogy a multinacionális tőke ugyan tud munkahelyet teremteni, de őt nem érdekli a helyi erőforrás. Itt van Galántának és környékének a példája! Amikor a Magyar Koalíció Pártja kormányon volt, nagy eredménynek tekintettük, hogy Galántán megtelepedett a Samsung. Csökkent a munkanélküliség, az országos átlag felére, ugyanakkor a beruházás az egész régió etnikai képét felforgatta, mert odahozott rengeteg vendégmunkást. A multinacionális tőke teljesen más célokat követ, mint a szülőföldön boldogulás, a szülőföldön megmaradás eszméje. Ezt elsősorban a helyi erőforrások kiaknázásával lehet elősegíteni. Az adott régió helyi erőforrásokra támaszkodó fejlesztési lehetőségeit azonban előre meg kell tervezni, a pályázatokon ezekre kell támogatást szerezni, így kell munkahelyet teremteni és a régió lakosainak a szociális helyzetét javítani.
- Ez azonban igen komoly szakértői munkát, tudást igényel. Műkedvelőként nem csinálhatja senki. Úgy gondolja, hogy a magyar nemzetstratégia alakítása során ezt a stratégiai tervezési tevékenységet is intézményesíteni lehet?
Pontosan erről van szó. Azért kell újragondolni a nemzetpolitikát, hogy a nyelv és a kultúra megőrzésén túl mely területeken kell létrehozni olyan nemzetpolitikai intézményeket, amelyek gazdasági és szociális téren tudják megteremteni a nemzetpolitika alapjait és fejlesztését. Mondhatnám: olyan tervezőintézetet kell létrehozni, amely képes megtervezni a Kárpát-medencei magyar tér gazdasági fejlesztését.
- Foglalkozzunk most kissé gyakorlatiasabb dolgokkal. A magyar kisebbségekkel kapcsolatosan jelenleg több magyarországi törvény működik párhuzamosan, s egyelőre nem tisztázott, milyen lesz például a státustörvény és a magyar állampolgársági törvény együttes hatálya alá kerülő személyekkel szemben az eljárás. Volt egy ígéret, amely szerint nyár végére tiszta helyzetnek kellett volna előállnia. Úgy gondolja, hogy most, a MÁÉRT ülésén kész elképzelést tesz asztalra a magyar kormány?
Tudomásom szerint elkészült az ún. státustörvény módosításának a javaslata, aminek célja, hogy az állampolgárságra vonatkozó törvény és státustörvény ne ütközzön egymással. Ez fontos lépés, mert a státustörvényben az van megfogalmazva, hogy magyar állampolgár nem részesülhet kedvezményben e törvény alapján. Ez azonban akkor volt időszerű, amikor magyar állampolgárságot csak az kérhetett, aki Magyarországon lakott és életvitelszerűen ott élt. Az állampolgársági törvény legutóbbi módosítása viszont kimondja, hogy bárki kérheti az állampolgárságot, éljen életvitelszerűen a világ bármely részén, ha felmenőinek valamelyike bizonyíthatóan magyar állampolgár volt, s ennek a megszerzéséhez nem kell Magyarországon laknia. Ennek következtében a státustörvényt úgy kell módosítani, s ezen dolgoznak a szakemberek, hogy csak arra a személyre ne vonatkozhasson, aki már Magyarországon letelepedett. A státustörvény jelentőségét ugyanis az adja, hogy az ún. nemzetpolgárságot fogalmazza meg, ami a nemzethez való kapcsolódást szabályozza, az állampolgársági pedig az államhoz való kapcsolódást, ami konkrét jogviszony, konkrét következményekkel. A státustörvényből fakadóan jogviszony csak azokkal keletkezik, akik valamilyen konkrét támogatásban részesülnek.
- Nem akarunk mi, határon túliak túl sokat, amikor állampolgárságra is igényt tartunk, de a kedvezménytörvény előnyeit is élvezni akarjuk?
Én az állampolgárság ügyére úgy tekintek, hogy visszakapok valamit, ami megillet engem. Az elődeim, a szüleim magyar állampolgárok voltak, mert akkor születtek, amikor ehhez kétség nem fért, vagyis 1918 előtt, és tőlük elvették a magyar állampolgárságot. Nem a magyar állam vette el tőlük, nem is ők mondtak le róla, hanem csehszlovák törvényekkel és a trianoni békeszerződéssel fosztották meg tőle őket. Ez az állapot az állampolgárság jelenlegi nemzetközi felfogása szerint – én így ítélem meg – jogtalan állapot. Egy létező nemzetközi egyezségokmány mondja ki, hogy állampolgárságától megfosztani senkit nem lehet. Ez helyes elvi alap, ennek ellenére a magyarok egy részét megfosztották állampolgárságától. A magyar állampolgársági törvény jelenlegi formájában azt teszi lehetővé, hogy bárki – nemzetiségre való tekintet nélkül – kérhesse a magyar állampolgárságot, ha felmenői a Magyar Királyság területén laktak, és az 1879-es magyar állampolgársági törvény szerint magyar állampolgárságot szereztek, így visszaszerezhesse azt a jogosultságát, amivel elődei rendelkeztek. Ha kívánnak ezzel a jogosultsággal élni. Szerintem a magyar állampolgársági törvény erről szól, nem a nemzethez való tartozásról, hanem egy eredendő jognak a helyreállításáról, a visszahonosításról.
- És a státustörvény? Az eddigi tartalmán kívül mivel gyarapodhat?
A státustörvény várható módosítása csak azokat a magyarigazolvánnyal rendelkező személyeket fogja érinteni, akik az állampolgárság felvétele után Magyarországon letelepednek, lakcímkártyát és személyi igazolványt szereznek. Esetükben minden, a magyar állampolgársággal járó jog kiterjed majd rájuk, a gyerekeik például állami ösztöndíjért folyamodhatnak, családi pótlékot kaphatnak, így a kedvezménytörvényből fakadó lehetőségeket nem vehetik majd igénybe. A státustörvény jelentősége azonban nem csökken, hanem tulajdonképpen megnőhet, ha létre jön az a világ magyarságát felölelő szervezet, mert ebben a törvény által létrehozandó szervezetben a személyi nyilvántartás és a kapcsolatteremtés és -tartás, a tagsági viszony a magyarigazolványon keresztül valósulhatna meg. A státustörvényt és az állampolgársági törvényt így akár ikertörvénynek is tekinthetnénk, és a létrehozandó köztestületben a tagságot ez a két törvény együtt teremthetné meg.
- Feltételezi, hogy ezekről a kérdésekről már most szó lesz a budapesti találkozón?
Nem tudom. Én mindenesetre kidolgoztam elvszerű javaslatokat erre vonatkozóan, és azok, akik felelősek a MÁÉRT programjának a kidolgozásáért, összeállításáért, ezeket a javaslatokat ismerik.
- A november 5-ei tanácskozástól nagyon sokan azt is várják, hogy meghatározásra kerül, kik, milyen szervezetek képviselői vehetnek részt a továbbiakban a MÁÉRT munkájában.
Ha maradunk a régi gyakorlatnál, akkor tulajdonképpen egyszerű a helyzet, mert magyar szervezetekről van szó, csak talán pontosítani kell, hogy etnikailag magyar legyen a szervezet, amely bekapcsolódik a Magyar Állandó Értekezlet munkájába.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy a felvidéki magyarságot ne politikai, hanem valamilyen civil szerveződés képviselje a MÁÉRT-ben? Mondjuk, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala...
Nem tartom valószínűnek. Egyrészt, mert az SZMK nem szervezet, hanem egy vitafórum, melynek nincsen olyan legitimitása, hogy a felvidéki magyarság egészét képviselhesse. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy olyan szervezetek ülhetnek le a MÁÉRT tárgyalóasztalához, amely szervezeteknek közlegitimitással bíró képviselői vannak, tehát vagy parlamenti képviselői, vagy regionális, illetve helyi, valamint európai parlamenti képviselői vannak. Az adott országban hatályos törvények alapján, közlegitimitással bíró, magyarok által megválasztott személyeknek kell lenniük az adott magyar szervezetek tagjai közül, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának viszont ilyen legitimitása nincsen és nem is lesz.
- Tehát továbbra is a Magyar Koalíció Pártja az egyedüli, amely megfelel ezeknek a követelményeknek?
Pillanatnyilag igen. Szlovákiában ugyanis nem létezik más olyan szervezet, amelynek közlegitimitása lenne és magát etnikailag magyar szervezetként határozza meg.
– Köszönöm a beszélgetést.
|
