|
ROMÁNIA
Dalai Lama acuză România de servilism
Romania Libera, 22 septembrie
Liderul spiritual al Tibetului a declarat, într-o întâlnire cu vicepreşedintele Parlamentului European, Laszlo Tokes, că este regretabil comportamentul de servilism la adresa Chinei al diplomaţiei româneşti, potrivit unui comunicat transmis de biroul de presă al oficialului european . Întâlnirea a avut loc în timp ce Dalai Lama a vizitat, pentru a şaptea oară, Ungaria. În aprilie, Laszlo Tokes a anunţat că l-a invitat pe Dalai Lama în România. Ministerul de Externe a anunţat că nu există nici un demers oficial în acest sens şi că ţara noastră recunoaşte principiul existenţei unei singure Chine, din care face parte şi Tibetul.
Román panaszok
Új Magyar Szó, 2010. szeptember 22.
Petícióban fordult tegnap a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége a magyar állam több intézményéhez, melyben a kisebbségi szervezet „tiltakozását fejezi ki a magyarországi román közösséget ért közjogi abúzus ellen".
Petícióban fordult tegnap a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége a magyar állam több intézményéhez, melyben a kisebbségi szervezet „tiltakozását fejezi ki a magyarországi román közösséget ért közjogi abúzus ellen". Mint fogalmaznak, „nem nézzük tovább tétlenül, hogy a hazai román kisebbség önkormányzati autonómiáját olyan súlyos támadások érik, mint az úgynevezett etnobiznisz, amely közösségromboló erejével egyre jobban ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja etnikai identitásunkató".
A dokumentum szerint a magyar politikai elit „kéz a kézben jár a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőivel, miközben semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a hazai kisebbségi közélet megtisztuljon az etnobiznisz káros jelenségétől". Az aláírók kérik a nemzetiségekért felelős hivatalos szerveket, vizsgálják ki a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőinek felelősségét „az etnobiznisz térnyerése és egyre nagyobb elterjedése miatt".
Mint fogalmaznak, „az aktuális kisebbségi önkormányzati választás során kialakult anomáliák kérdésessé teszik a kisebbségi önkormányzati rendszer legitimitását, mely veszélybe sodorja az oly nagyon áhított kisebbségi kulturális autonómia megvalósulását". Megemlítik, hogy számos olyan településen alakulhatnak 2010. október 3-án, a magyarországi helyhatósági választásokon román kisebbségi önkormányzatok, ahol nincs román közösség.
„Ilyenek a Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron-Moson megyékben létrejövő ál-román kisebbségi önkormányzatok, de hasonló jelenség tapasztalható Mátészalkán, illetve a Baranya megyei Szebényben, továbbá számos (14) budapesti kerületben" – teszik hozzá az aláírók.
ERDÉLY
Tőkés László ismét meghívta Erdélybe a dalai lámát
Szabadság, 2010. szeptember 22.
Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló Tőrös Gábor-plakettet ajándékozott Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke hétfőn a dalai lámának. A mintegy negyven percesre sikeredett budapesti találkozón Tőkés hangsúlyozta: az erdélyi közösség mindig büszkén gondol arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor, aki annak idején angol-tibeti szótárával elősegítette Tibet egyedülálló kultúrájának megismerését a nyugati világban, közülünk való volt. Hozzátette: az erdélyi magyarság többek között ezért is tekint a legmélyebb együttérzéssel a Tibetben zajló kegyetlen elnyomásra.
Az EP kultúrák közötti és vallási közösségekkel folytatandó párbeszédért felelős alelnökeként Tőkés a dalai láma Mahatma Ghandiéhoz hasonló, erőszakmentes, de rendíthetetlen küzdelmét is méltatta, amelyet hosszú évtizedek óta folytat az emberi jogok tiszteletben tartásáért, valamint a valódi szabadság megvalósulásáért. Az emberiség szolgálatában álló világvallások összefogásának, illetve a szeretet krisztusi parancsolatának európai és globális meghonosításának szükségességéről szólva XVI. Benedek pápa ez irányú törekvéseit is említette. Támogatásáról biztosította a dalai lámát, hiszen, mint rámutatott, a kínai kommunista diktatúra továbbra is brutális eszközökkel igyekszik megtörni a tibeti nép szabadságvágyát, s a kormány teljes tibeti befolyásra és tökéletes hírzárlatra törekszik.
Őszentsége tömör áttekintést nyújtott a tibeti helyzetről, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy lehetőségei szerint tegyen lépéseket egy európai parlamenti tényfeltáró bizottság tibeti látogatásáért, amennyiben a totalitárius rendszerek elleni leghatékonyabb fegyver a nyilvánosság és az átláthatóság. A megbeszélés rendjén Tőkés László ismét meghívta Erdélybe a neves személyiséget, és sajnálatának adott hangot amiatt, hogy idén nem láthattuk vendégül. Őszentsége is sajnálatosnak nevezte a román diplomácia Kína iránti elutasító magatartását, és arról biztosította Tőkés Lászlót, hogy örömmel eleget tesz meghívásának, amint és amennyiben a román kormányzat viszonyulása e téren kedvezőre fordul. Tőkés László ígéretet tett, hogy közbenjár Traian Băsescu államelnöknél és a román kormánynál annak érdekében, hogy a dalai láma nyugodt körülmények között látogathassa meg az első európai „buddhista szent", Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját.
A megbeszélések végén a dalai láma A vallások közötti testvériség felé vezető úton című dedikált könyvét ajándékozta Tőkés Lászlónak.
Kettős hatósági mérce a román és magyar szélsőségesek ellen
Sazbadság, 2010. szeptember 22. – KISS OLIVÉR
A vaskeresztet viselő román fiatalok ellen nem indul eljárás
A kolozsvári városi bíróság mellett működő ügyészségnek fél évre volt szüksége ahhoz, hogy eljárjon az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges nacionalista szervezet szélsőségesei ellen március 26-án benyújtott feljelentés ügyében. Ştefan Cubleşan ügyész úgy döntött: lévén, hogy a tettesek először követtek el ilyen bűncselekményt, de nem büntetett előéletűek és nem jelentenek veszélyt a társadalomra nézve, nem indít bűnvádi eljárást ellenük, csupán személyenként 400 lejes adminisztratív büntetést ró ki rájuk. Az ügyész elismeri: a 2002-ben elfogadott 31-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében az említett személyek valóban bűncselekményt követtek el. Érdemes megjegyezni, hogy a Székely Gárda fiataljai ellen hivatalból indított nyomozást az ügyészség a március 15-i megnyilvánulásuk miatt, az ügyben pedig még nem született döntés.
Az ügyészségi irat szerint április 4-én ismeretlen tettesek ellen indult nyomozás, azonban az ügyészség kérésére, a RMDSZ Kolozs megyei szervezete által a feljelentéshez csatolt fényképek alapján a kolozsvári rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket. Így augusztus 8-án Alexandru Adrian Moldovan, Alexandru Mihai Bradea és Sergiu Cristian Pop ellen bűnvádi nyomozás indult, és valamennyiüket kihallgatták az ügyészségen.
Érdekes módon, az ügyészségi irat szerint a kolozsvári illetőségű, 22 éves, középiskolai végzettséggel rendelkező munkás, Alexandru Adrian Moldovan azt nyilatkozta az ügyészeknek, hogy nem náci jellegű jelvényt viselt a kabátján, hanem egy olyat, amely „az indián tavasz hírnökének szimbóluma". Hozzátette: a dzsekit egy kolozsvári turkálóban vásárolta, de időközben elajándékozta valakinek, ugyanakkor vétlennek vallotta magát. Ráadásul azt is hozzátette: nem tagja az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szervezetnek. Az ügyész megállapítja: nem lehet figyelembe venni az elkövető tanúvallomását, a szakirodalom tanulmányozása során ugyanis fény derült arra, hogy Alexandru Adrian Moldovan valóban a második világháború során a nácik által hordott jelképeket viselt.
Ha születésnapi ajándék, akkor vaskereszt
A másik vádlott, az aradi illetőségű, Kolozsváron egyetemi tanulmányait végző Alexandru Mihai Bradea azt nyilatkozta az ügyészségen, hogy születésnapi ajándékként kapta a március 14-én viselt nyakláncot, amelyen szerinte nem vaskereszt lógott. A helyszínen készített felvételekből az ügyész megállapította: igenis vaskeresztről van szó. Az ügyészségen adott nyilatkozatában Alexandru Mihai Bradea továbbá azt állította: a láncot időközben elvesztette, és ő sem érzi felelősnek magát bűncselekmény elkövetésében. Az ügyész megállapítása szerint a vádlott nyilatkozata nem mérvadó, a szakirodalom szerint ugyanis Alexandru Mihai Bradea valóban vaskeresztet viselt az említett dátumon.
Érdekes módon a harmadik vádlott, Sergiu Cristian Pop meg sem jelent az ügyészségen, holott „törvényesen beidézték" – áll a dokumentumban. Az ügyész megállapítja: a bizonyítékként benyújtott felvételekből nem derül ki egyértelműen, hogy a dicsőszentmártoni (Maros megye) illetőségű, 22 éves fiatalember valóban tiltott jelvényeket viselt volna, így esetében nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése.
Ştefan Cubleşan ügyész elrendelte: nem indul bűnvádi eljárás az érintett személyek ellen, de Alexandru Adrian Moldovan és Alexandru Mihai Bradea esetében 400–400 lejes adminisztratív pénzbírságot rótt ki.
Fellebbez az RMDSZ?
– Latolgatjuk, hogy fellebbezzünk-e vagy sem. A napokban lesz egy szűk körű vezetőségi gyűlésünk, amelynek keretében megbeszéljük a kérdést – nyilatkozta a Szabadságnak Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet alelnöke, a büntető feljelentés benyújtásának kezdeményezője.
Amint arról lapunk több ízben beszámolt, március 26-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében Molnos Lajos ügyvezető elnök büntető feljelentést tett az Új Jobboldal március 14-i tüntetése és felvonulása kapcsán. Az iratot és a különböző forrásokból szerzett felvételeket Csoma Botond városi tanácsos, megyei alelnök iktatta az ügyészségen. – Kiderült, hogy a román rendőrség kettős mércét alkalmazott, és nem lépett fel egységesen a szélsőségesek ellen. A birtokomba jutott felvételek alapján egyértelmű, hogy március 14-én az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tüntetői náci jellegű jelvényeket viseltek – fogalmazott akkor a politikus.
Világos, hogy a hatóságok kettős mércét alkalmaznak, az Új Jobboldal szélsőségesei ellen ugyanis az RMDSZ-nek kellett büntető feljelentést tennei, míg az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalja székely szakaszának képviselői ellen hivatalból indítottak bűnvádi nyomozást.
A székely szakasz parancsnoka, Balázs Pál Gergely tegnap a Szabadságnak elmondta: nemrég járt az ügyészségen, ahol nyilatkozatot kellett adnia. – Azt mondták, tiltott jelképeket viseltünk, s emiatt 3 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatnak. Ugyanakkor azt is sugallták, hogy pénzbírsággal megúszhatom – nyilatkozta lapunknak a „szakaszparancsnok".
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Az uniós külügyi szolgálat aránytalanságát is bírálták az EP-ben
MTI, 2010. szeptember 21.
Bírálták közép-európai képviselők az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén hétfőn, hogy az Európai Unió külügyi szolgálatának felállításához a múlt héten bejelentett első nagyköveti kinevezések még mindig jelentős aránytalanságokat tükröznek az egyes uniós tagországok között. A magyar képviselők közül a Fidesz EP-delegációját vezető Gyürk András szólalt fel ebben a témában, a napirenden kívüli felszólalások sorában. Leszögezte, hogy a kinevezéseknél továbbra sem érvényesül a regionális egyensúly elve. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a múlt héten megnevezett 29 misszióvezető közül csak 4 érkezik új EU-tagállamból (kettő lengyel, egy litván és egy bolgár).
Hangoztatta, hogy a kinevezéseknél egyszerre kellene érvényesíteni a hozzáértés szempontját és az arányos képviselet elvét, és felszólította Catherine Ashton uniós külügyi főképviselőt, hogy a további szelekciónál biztosítsa a területi arányosságot.
"Mindaddig, amíg a földrajzi egyensúly nem érvényesül, az Európai Parlament jóváhagyása nem tekinthető puszta formalitásnak" - szögezte le Gyürk András.
Ugyancsak napirenden kívül szólt a képviselőkhöz Morvai Krisztina (Jobbik), aki a nők elleni erőszak ellen emelte fel a szavát. Jelezte, hogy Magyarországon felkeresték az áldozatok képviselői, és kifogásolta, hogy ennek a csoportnak még mindig nincsen segítsége, sem a rendőrség, sem a gyámhatóság nem támogatja őket.
Morvai Krisztina arra kérte az EP-képviselőket, hogy rendezzenek meghallgatást a nők elleni erőszak áldozatai számára, és képviseljék az ő érdekeiket "minden lehetséges fórumon".
Mi történik az EU-ban ezen a héten?
Szabadság, 2010. szeptember 20.
A héten ülésezik az Európai Parlament, mely során a képviselők számos, az unió új gazdasági irányításával kapcsolatos ügyben hoznak döntést. A tagállamainak mezőgazdasági miniszterei eheti találkozójukon a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről tanácskoznak. A 2011 januárjától esedékes magyar uniós elnökségre való civil felkészülés keretében a héten a Duna-stratégia kerül napirendre.
Európai Parlament
Az Európai Parlament képviselői hétfőn (2010. szeptember 20.) Strasbourgba utaznak, hogy részt vegyenek a csütörtökig tartó plenáris ülésen. A tanácskozás témái közül elsősorban az unió gazdasági irányítási reformja emelkedik ki. Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy a héten találkozik a politikai csoportok vezetőivel, hogy megvitassák, milyen irányba érdemes folytatni az elnök által irányított munkacsoport munkáját, majd szerdán Van Rompuy beszámol a képviselőknek a múlt heti Európai Tanács eredményeiről.
A Parlament szerdán (2010. szeptember 22.) szavazhatja meg a pénzpiaci felügyeletről szóló jogszabálycsomagot, amely alapjaiban alakítja át ezt a területet Európában. Három új európai hatóság fogja felügyelni a pénzintézetek, a pénzpiacok, a biztosítók és a nyugdíjalapok tevékenységét, egy negyedik testület pedig az unió gazdaságát veszélyeztető kockázatokat fogja figyelemmel kísérni.
Jobb uniós együttműködéssel és a gázhálózatok összeköttetésének javításával kerülné el a jövőben az unió a korábbi években tapasztaltakhoz hasonló gázszállítási válsághelyzetek kialakulását. Az erről szóló jogszabályról kedden (2010. szeptember 21.) szavaz az EP.
A repülőbalesetek hatékonyabb vizsgálatáról, a gyógyszerek mellékhatásairól szóló jobb tájékoztatásról, valamint a vízvezetékek fertőtlenítésére, gombaölésre, kártevők irtására szolgáló, a mezőgazdaságon kívül használt biocid termékek szabályozásának felülvizsgálatáról is szavaznak a héten a képviselők.
Egy a plenáris ülés elő kerülő véleményadó jelentésben a képviselők az internetes szerzőijog-sértések visszaszorítása érdekében felszámolnák a digitális egységes piac előtti akadályokat. Ugyan az onlájn kereskedelem gyorsan fejlődik, felmérések szerint háromból csak egy fogyasztó vásárolna az interneten más országból. A képviselők a fogyasztók bizalmának növelése érdekében például a minőséget garantáló szimbólummal ösztönöznék a határokon átnyúló vásárlásokat.
Klímatárgyalások, kereskedelem, fegyverembargó, emberi jogok - ezek a témák is minden bizonnyal szóba kerülnek a keddi parlamenti vitában, melyet a közelgő EU-Kína csúcs előtt tartanak Stasbourgban. Az EP csütörtökön (2010. szeptember 23.) vitázik arról, hogyan tudná megakadályozni az unió, hogy kínai munkatáborokban gyártott termékek kerüljenek a piacára. A képviselők azt is kérdezik az Európai Bizottságtól, milyen módon kívánja felvetni ezt a témát a Kínával folytatandó tárgyalásokon.
Az EP-képviselők e mellett szavaznak két, Surján László fideszes EP-képviselő által készített költségvetés-módosító jelentésről is.
Tanács
A soros belga elnökség szervezésében az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei hétfőn és kedden (2010. szeptember 20. 21.) találkoznak, hogy informális ülés keretében vitassák meg a 2013 utáni Közös Agrárpolitika formáját. Bár az ülésen nem hoznak hivatalos stratégiai döntéseket, Magyarország számára mégis különösen jelentős a találkozó, hiszen Franciaország mellett Magyarország az egyik legérdekeltebb abban, hogy a mezőgazdasági támogatások a következő politikai ciklusban is fennmaradjanak. Budapest emellett szeretné elérni, hogy a csatlakozási szerződésben lefektetett földvásárlási moratóriumot ismét meghosszabbítsák, így a Tanács ülése több szempontból is lehetőséget ad érdekeink érvényesítésére.
Európai Bizottság
A Bizottság kedden (2010. szeptember 21.) ismerteti legfrissebb, a következő 5 évre szóló esélyegyenlőségi stratégiáját. Az új stratégia 5 prioritásra épül: azonos gazdasági függetlenség férfiak és nők számára; egyenlő, vagy egyelnlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás; méltóság, sérthetetlenség és a nemi alapú erőszak megszüntetése; nemek közötti egyenlőség az unió határain kívül.
Hétfőn és kedden (2010. szeptember 20.-21.) meghallgatást tart a Bizottság a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (2004/39/EK) felülvizsgálatával kapcsolatban, iparági szakértők, politikusok valamint akadémikusok részvételével.
Konferencia a Duna-stratégiáról
A Magyarországi Európa Társaság szerdán rendezi meg a Duna-stratégiáról szóló workshopját, melynek keretében a szervezet tagjai az Andrássy Egyetemen ismertetik a témában készült elemzéseiket. A rendezvény egy előadássorozat egyik első eleme, amelynek során a szervezet tagjai - a magyar uniós elnökségi felkészülés jegyében - bemutatják az elnökségi prioritásokról és feladatokról készült tanulmányaikat.
Az európai mobilitás hete
A plenáris üléssel párhuzamosan zajlik az európai mobilitás hete az Európai Unió tagállamaiban, amelynek célja, hogy a fenntartható városi közlekedést népszerűsítse. (4)
Megszavazta Sógor Csaba jelentését az Európai Parlament
Nyugati Jelen, 2010. szeptember 21.
Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden, szeptember 21-én 382 szavazattal, 250 ellenszavazattal és 23 tartózkodással a képviselők elfogadták azt az Ajánlást, amelynek tárgya az Európai Unió és Pakisztán közötti, visszafogadásról szóló megállapodás volt.
A Lisszaboni Szerződés érvénybelépése óta ez az első visszafogadási egyezmény, amelynek érvénybe lépését az Európai Parlament jóváhagyása is feltételezi. Az EP beleegyezését rögzítő dokumentumot Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő készítette.
Az ügy háttere, hogy 2000. szeptember 18-án a Tanács felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Közösség és Pakisztán között megkötendő visszafogadási megállapodásról. Több tárgyalási fordulót követően, végül 2009. október 26-án az Európai Közösség és Pakisztán Brüsszelben aláírta a megállapodást. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében az Unió az Európai Közösség jogutódja lett, a megváltozott szabályok értelmében pedig az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia a javasolt megállapodáshoz. Az EP Külügyi Szakbizottsága pozitívan véleményezte, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Szakbizottsága pedig megszavazta az ajánlást.
A szavazást megelőző vitában Sógor Csaba emlékeztetett: a megállapodás rögzíti a saját állampolgárok, a harmadik országok állampolgárai és a hontalan személyek teljes kölcsönösség alapján történő visszafogadásának kötelességét, valamint megállapítja a visszafogadási eljáráshoz szükséges technikai rendelkezéseket. Hozzátette azt is, hogy a megállapodás fontos eszköze lehet az Európai Unióba (EU) irányuló illegális bevándorlás elleni küzdelemnek és növeli az Unió területén a polgárok biztonságát. Pakisztán jelentős származási vagy tranzitország olyan bevándorlók esetében, akik nem, illetve már nem felelnek meg valamilyen uniós tagállam területére történő belépés, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.
A Pakisztánnal kötött megállapodás regionális szempontból azért fontos, mert támogatni fogja az Uniónak a régió más országaival történő együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseit.
– Mélységesen megindított bennünket mindaz, ami Pakisztánban az árvíz idején történt, és aggodalommal tölt el bennünket mind a mai napig is minden emberjogi sértés, ami Pakisztán területén vagy akár a világban történik, de még nagyobb aggodalommal tölt el bennünket, hogy olyan országokban is sérülnek az emberi jogok, amely országok aláírták a menekültek jogállásáról szóló genfi protokollt – mondotta az erdélyi magyar képviselő.
Sógor Csaba ismételten hangsúlyozta az emberjogi kérdés fontosságát, de leszögezte, hogy ez az egyezmény nem csak a pakisztáni emberjogi kérdésekről szól:– Biztonságot kérnek tőlünk az uniós polgárok, biztonságot a tagállamok, és engedjék meg, hogy egy olyan példát mondjak el, ami Nagy-Britanniában 2010 májusában történt. Két terrorgyanús pakisztáni egyetemista diákot letartóztattak, ám a brit bíróság úgy vélte, a két diák visszaküldése veszélyeztethetné életüket, ezért Nagy-Britanniában maradhatnak. Tehát amikor arról beszélünk, hogy visszaküldés, akkor természetesen jogosan számon kérhetjük Pakisztánon az emberi jogok sérelmét, de ugyanakkor bízzunk meg a tagállamaink bíráiban és bíróságaiban is.
ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Herta Müller újabb könyvvel sokkol
fn.hu, 2010. szeptember 21.
A Romániában született Nobel-díjas német írónő, Herta Müller legújabb könyvében nyilvánosságra hozta barátjának, Oskar Pastiornak a securitatés dossziéit, melyből kiderült: a költő közel egy évtizeden keresztül a román titkosszolgálat besúgója volt. A regény Atemschaukel (Lélegzethinta) címmel jelent meg.
A borzongás fogott el, amikor a dologról tudomást szereztem – nyilatkozta Müller, átnézve Pastior iratait. Csak azt sajnálom, hogy nincs már alkalmam meggyőzni őt, hogy nézze meg az egykori dokumentumokat maga is, és vallja meg mindazt, amit oly mélyen eltitkolt élete során – idézi az írónő szavait a globusz.net az Adevarul című romániai napilapra hivatkozva.
Oskar Pastior 1927-ben született Nagyszebenben. 1945-ben, mint népi németet, anyjával együtt a szovjet hatóságok a Szovjetunióba deportálták munkaszolgálatra, ahonnan csak 1949-ben tért vissza. Életélt állandó rettegés lengte be, többek között homoszexualitása miatt is.
A titkosszolgálat 1961-ben szervezte be, kényszerű kapcsolatuk 1968-ig tartott, amikor Pastiornak sikerült nyugatra menekülnie. Frankfurtban telepedett le.
Miután Müllernek is sikerült emigrálnia, barátságukat ismét felelevenítették, de Pastior soha nem volt hajlandó bevallani kapcsolatát a Securitatével. Az 1989-es események után sem kérte ki iratait a román titkos archívumokat felügyelő intézménytől, a CNSA-tól. 2006-ban, 78 éves korában hunyt el Frankfurtban.
Vajna: áldozat voltam, nem besúgó
Honline, 2010. szeptember 21. – Jakab Árpád
A pszichés terror nyomására jelentett külföldi egyetemista társairól – ismerte el lapunknak adott interjújában Vajna Imre. A MPP udvarhelyi szervezetének elnöke, megyei tanácsosa a Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság jelentése szerint együttműködött a Securitateval.
– Ugorjunk vissza az időbe, egészen 1974-ig.
- Én még visszamennék húsz évet: az ötvenes évek elején szüleimet meghurcolták, ezért a család érthető módon nem szerette sem a rendszert, sem annak kiszolgálóit. Nagyapám halála előtt feleskette fiait, hogy soha ne legyenek tagjai a kommunista pártnak, édesapám ugyanezt a mentalitást adta át nekünk. Családunkban soha senki nem volt párttag. 1971-ben kerültem szülővárosom, Marosvásárhely orvosi egyetemére. Ifjúként eléggé szabadszájú voltam – sajnos maradtam is –, gyakran voltak meggondolatlan kijelentéseim.
– Például?
– 1974-ben történt. Akkoriban a szebbik nem képviselői is berukkoltak, s én egyszer egy bájos barna lánynak négyszemközt megjegyeztem, hogyan ölthet magára egy szép lány ilyen mocsok egyenruhát, hogyan szolgálhat egy ilyen államot. Két hét múlva értem jött az egyetemre két úr. Kocsiba ültettek, elvittek. Még viccelődtem is velük, mondván, csak akkor megyek, ha az ablaknál ülhetek. Szigorú ábrázattal adták értésemre: mindjárt elillan a humorérzékem. El is illant: a pokolba kerültem. Bevittek az állambiztonságra, elém tettek egy papírt, én meg váltig hangoztattam, nem tettem semmit, nem mondtam, nem láttam semmit. Amikor magamra maradtam, azon gondolkodtam, bárcsak ne lennének rácsok az ablakon, hogy kiugorhassak... Többen is vallattak, éjjel kettőkor pedig közölték: megyünk házkutatásra. Felzaklatták a családot, hajnalig dúltak a házban. Egyvalamibe tudtak belekötni: naplómba azt írtam, egynapi sorbaállás után harminc deka rizs homoknak tűnik a fogunk között. Hajnalban visszavittek, vallattak tovább, még a vécére is velem jöttek.
– Verték is?
- A házkutatás során rászóltam az öcsémre: mit mondtam neked, te hülye gyermek, ne válaszolj, ha ezek a szarok kérdeznek! Erre kaptam egy hatalmas szájpuskát. Fenyegettek, hogy kirúgnak az egyetemről, de soha nem vertek. A kihallgatások során rendszerint a külföldi diákokról kérdezgettek. Én csak azt mondtam róluk, amit pletykaszinten hallottam.
– Papírra is vetette ezeket a pletykákat?
- Igen, elém toltak egy papírt vagy egy diktafont, s amit imitt-amott hallottam, azt leírtam, elmondtam. Ez négyszer, ötször, talán hatszor ismétlődött meg. Általában behívattak, vagy az egyetemen vonultunk félre egy külön szobába. Hiába mondtam, semmi garancia arra, hogy valósak az információim, azt válaszolták, bízzam rájuk, ők tudják, mit csinálnak. Az egyetem elvégzése után soha nem kerestek fel.
– Az egyetemen tudták egymásról, hogy ki van beszervezve?
– Nem tudtuk. Én sem voltam beszervezve, nem írtam alá semmilyen egyezséget, szerződést velük, nem kaptam pénzt, nem származott semmilyen előnyöm, még útlevelet se adtak. Emlékszem, mindannyiunkat megrázott, amikor hat év orvosi egyetem elvégzése után egy kollégánk felakasztotta magát – valószínűleg nem bírta idegekkel a pszichés terrort. Nem féltem a fizikai fenyítéstől, nem féltem az esetleges bebörtönzéstől, csupán egyvalamitől rettegtem: hogy kettétörik a karrieremet.
– Húsz év alatt miért nem beszélt nyilvánosság előtt is múltjáról, főként, hogy hat évvel ezelőtt politikai pályára is lépett?
– Miért mondtam volna el, hogy nyaggattak, hogy a rendszer áldozata voltam? Nem akartam glóriát a fejem fölé, nem akarom tisztára mosni magam. Nem vagyok sáros, nem tettem semmi rosszat olyan személynek, aki jelen pillanatban Romániában él.
– Szakmájából kifolyólag nap mint nap meg kell tegye: nyugodt lelkiismerettel tud az emberek szemébe nézni?
– Abszolút. Mindenkinek a szemébe merek nézni. Nem besúgó voltam, hanem áldozat.
Európai politika: célkeresztben a bevándorlók
MTI/Új Magyar Szó, 2010. szeptember 22.
A gazdasági válság ostora mindenekelőtt a bevándorlókon csattan Európában. Ilyen tekintetben elsősorban a muzulmánok és a romák helyzete a legkritikusabb.
Az Európai Unió több országában, de unión kívüli államokban is fortyognak az idegenellenes indulatok, tarolnak a szélsőjobboldali erők, és néhány kormány korlátozásokat vezetett be egyes etnikai csoportokkal szemben.
Az Európai Unió több országában, de unión kívüli államokban is fortyognak az idegenellenes indulatok, tarolnak a szélsőjobboldali erők, és néhány kormány korlátozásokat vezetett be egyes etnikai csoportokkal szemben.
Minaretek, burka nélkül!
Ausztriában két évvel Jörg Haidernek, a modern osztrák szélsőjobb „atyjának" halála után a bevándorlók kérdése még mindig a politikai beszéd homlokterében áll. Az idegenellenes Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 17,5 százalékát szerezte meg két évvel ezelőtt a parlamenti választásokon.
Az októberi bécsi helyhatósági voksoláson is hagyományos programmal indulnak: kampányuk keretében különleges szavazást követelnek a minaretek, valamint a szem kivételével az egész testet elfedő muszlim öltözet (burka) betiltásáért. A párt vezetője, Heinz-Christian Strache a főváros polgármesteri címére is ácsingózik.
Nagy-Britanniában David Cameron miniszterelnök új kormánya, a választási ígéretek betartására törekedve, korlátozni akarja a bevándorlást a szigetországba, amely Olaszország után a migránsok második legkedveltebb célpontja lett az EU-n belül. A britek 64 százaléka úgy gondolja: a bevándorlás jelenlegi szintje mellett országuk élhetetlenebbé válik. Ennek ellenére a szélsőjobb irányultságú Brit Nemzeti Párt nem ért el kiugró eredményt a választásokon.
Bulgáriában viszont a romaellenes, szélsőjobboldali bolgár Ataka párt tavaly a szavazatok 9,4 százalékának elnyerésével a negyedik legnagyobb parlamenti erővé vált. A csoportosulás a cigánytelepek felszámolásáért küzd, valamint azért, hogy szüntessék meg a szociális segély folyósítását azoknak a romáknak, akik nem járatják iskolába gyermekeiket.
Erősödő szélsőjobb
A Dánia iszlamizációjától rettegő populista Dán Néppárt 2001 óta a harmadik legtekintélyesebb erő a parlamentben, és súlya csak nőtt a 2005-ös Mohamed-karikatúrák miatti válság után. A legutóbbi, 2007-es választásokon, a szavazatok 13,8 százalékával 25 helyet biztosított magának a 179 fős parlamentben. Közvélemény-kutatások jelenleg 16 százalékra teszik támogatottságát.
Franciaországban a Jean-Marie Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front az 1980-as évek óta jelen van a francia politikai életben, és a 2002-es elnökválasztás során ért eddigi pályafutása csúcsára. 2007-ben csökkenni kezdett támogatottsága, mivel Nicolas Sarkozy francia elnök kemény fellépésével elhódította szavazóinak egy részét, de egy márciusi helyi választás azt mutatta, hogy kezd magához térni.
Sarkozy egy idén nyáron indított kampány keretében több száz romát küldött haza, és arról beszélt, hogy egyes, nem francia eredetű, bűnözők állampolgárságuktól megfoszthatóvá válnának. Emellett Franciaország lehet az első olyan állam Európában, ahol nyilvános helyen megtiltják a burka viselését.
Németország esetében a szélsőjobboldali pártok növelték támogatottságukat a parlamenti választásokon, de egyikük sem került az 5 százalékos bejutási küszöb közelébe. Az utóbbi években megindult a kivándorlás, de a népes török kisebbség integrációja még mindig komoly fejtörést okoz a német kormánynak. Tény, hogy sokan felsorakoznának egy olyan új párt mögött, amely kemény fellépést ígérne a migránsokkal szemben.
Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik 2010 áprilisában jutott be először a parlamentbe, és mindjárt 47 helyet biztosított magának. Az október 3-i önkormányzati választások várhatólag szavazói bázisának további növekedését mutatják majd. A párt az ország roma kisebbsége elleni érzelmeket próbálja meglovagolni, legutóbb azt javasolta, hogy a közbiztonságra veszélyes cigányokat ellenőrzött közrendvédelmi táborokban kellene elhelyezni.
Svédország sem kivétel
Olaszországban a bevándorlásellenes autonómiát támogató Északi Liga, amely a Silvio Berlusconi kormányfő vezette koalíciónak is tagja, a legutóbbi választásokon erősítette meg befolyását a politikai életben. Olaszország régóta Európa kapujának számít az afrikai bevándorlók szemében: tavaly itt volt a legnagyobb a migránsok száma az EU-n belül. Róma nyíltan támogatja Franciaország romapolitikáját, és saját maga is keményen bünteti az illegális bevándorlást.
Hollandiában Geert Wilders Szabadságpártja a júniusi választások során a harmadik befutó volt, és komolyabb befolyásra is szert tehet, ha a jobbközép pártok végül Wilders segítségével kisebbségi kormányt alakítanak. Közvélemény-kutatások szerint egy újabb voksoláson az emberek többsége a Szabadságpártra adná szavazatát. A 2002-ben meggyilkolt populista Pim Fortuyn utóda betiltaná a Koránt illetve a fejkendőt és bezárná az iszlám oktatási intézményeket. A 16,6 millió lakosú Hollandiában egymillió muszlim él.
Norvégiában a Haladás Párt a tavalyi parlamenti választásokon – eddigi legjobb teljesítményét nyújtva – a szavazatok 23 százalékával a legerősebb ellenzéki párttá vált. A csoportosulás támogatottságának növelése érdekében már-már rasszistának számító idegengyűlöletről tesz tanúbizonyságot.
Svédországban a napokban arattak győzelmet a szélsőségesek: a Svéd Demokraták pártja a vasárnapi választásokon jutott be először a parlamentbe. A tömörülés alapelve az, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a svéd értékekkel. A csoportosulás saját javára fordította a liberális svéd menedékpolitikát, amelynek következtében több ezer iraki menekült érkezett az országba Irak 2003-as amerikai megszállása után.
Svájcban a populista Svájci Néppárt kapta a legtöbb szavazatot (27 százalék) a 2007-es parlamenti választásokon. A párt támogatja azt a népszavazást, amely megkönnyítené a külföldi származású bűnözők kitoloncolását. A svájciak tavaly minaretépítési tilalmat szavaztak meg.
|
