|
EP-ALELNÖK
Tőkés László kezdeményezi a Magyar Nemzeti Örökség Programját
Nyugati Jelen, 2011. április 12.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfői, nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: március végén találkozott Schmitt Pál magyar köztársasági elnökkel, és megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a Magyar Nemzeti Örökség Programjának beindítását, az érték-kataszter tartalmazná a Magyarországgal szomszédos államok magyar értékeit is.
„A magyar kultúrát nagy veszteség érte a trianoni békeszerződés révén, hiszen a magyar nemzet fontos részei leszakadtak, emiatt elidegenedés történt, és ma már egyszerűen nem ismerjük a szomszédos országok magyar értékeit" – fejtette ki Tőkés. Ugyanakkor közölte: a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület által 2003-ban létrehozott Partiumi Magyar Művelődési Céhnek Mostis Gergő személyében új igazgatója van.
Tőkés elmondta: az új vezetőség célja, hogy kidolgozza a partiumi régió magyar kulturális stratégiáját, melynek segítségével népszerűsítenék Bihar, Szatmár, Arad, Temes, Szilágy megye kulturális értékeit. Az egyesület egyik első akciója az Élő Partium honismereti kulturális turisztikai program lesz.
„Célunk az, hogy felelevenítsük, és a köztudatba visszaemeljük a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot mint jól körülhatárolható történelmi és kulturális térséget, közelebbről azokat a helyszíneket, településeket, amelyek e tájegység nagy szülötteinek – íróinak, költőinek, művészeinek, tudósainak, történelmi szereplőinek – a nevéhez kapcsolódnak" – magyarázta Mostis Gergő. Gyakorlatilag a művelődési céh kirándulásokat szervez azokra a helyszínekre, ahol magyar művészek születtek, hogy bemutassák a helyi jellegzetességeket, a folklórt és a művész örökségét.
RMDSZ
Az RMDSZ tettekben válaszol: 2011. nyílt év az RMDSZ Főtitkárságán
RMDSZ.ro, 2011. április 7.
A mai napon induló Nyílt Év program keretén belül az RMDSZ 2011-ben megnyitja kapuit, betekintést engedve az érdeklődőknek a Főtitkárság működésébe, mindennapos tevékenységébe, programjaiba, terveibe és megvalósításaiba.
„Az RMDSZ mindennapi munkája az erdélyi magyar közösségről szól. Ez a munka nem a nagy szólamokban, távolból küldött üzenetekben rejlik, hanem az itt dolgozó emberek kitartó, lelkiismeretes és becsületes tevékenységében, illetve ezeknek felmutatható eredményeiben érhető tetten. A Nyílt Év program ezeket a közérdekű tényeket szeretné a nyilvánosság elé tárni, közelebb hozva az embereket az RMDSZ-hez, bevonva őket a Szövetség működésébe, választ adva a kérdéseikre." – fejtette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Kihangsúlyozta: „ez a program azok számára szól, akik a kutakodást mellőzve, a sajtó és a politikum felvetésein túl, a gyakorlatban, konkrétumokban, tettekben szeretnék látni, megtapasztalni a lényeget, az erdélyi magyar közösségért folytatott munkát."
A Nyílt Év keretén belül az érdeklődők két hetes időszakokban vehetnek részt a Főtitkárság tevékenységében, közvetlen betekintést nyerve az ott zajló munkafolyamatba, a különböző programok tervezésébe és kivitelezésébe, az irodák működésébe, megismerve a Főtitkárság munkatársait és hasznos tapasztalatokat szerezve.
Az RMDSZ Főtitkársága továbbá a Babeş-Bolyai Tudományegyetem három tanszékének magyar tagozatával együttműködve, kommunikációs, politológus és szociológus diákok számára biztosít szakmai gyakorlaton való részvételt, mely során az érdeklődési területüknek megfelelően az egyetem padjaiban szerzett elméleti tudást gyakorlati ismeretekkel bővíthetik. Ugyanakkor a Nyílt Év program során az RMDSZ Főtitkársága bukaresti látogatásokat szervez egyetemistáknak, annak érdekében, hogy rálátást nyerjenek a különböző intézmények működésére, közelebbről megismerjék a szövetség képviselőinek tevékenységét. Az Önkéntesség Európai Uniós évében a Főtitkárság különböző környezetvédelmi és szociális projektekbe is be szeretné vonni a fiatalokat, bekapcsolva őket a társadalomért és az életfeltételek javításáért tett erőfeszítésekbe.
„A Nyílt Év az átláthatóság és a nyitottság jegyében zajlik, az erdélyi magyarságnak joga van látni és testközelből megtapasztalni azt a munkát, amelyet értük folytat a Szövetség" - emelte ki a főtitkár.
Elrejtené jelöltjeit az RMDSZ
Krónika, 2011. április 11. – Jánossy Alíz
„Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon" – jelentette ki a hétvégén
Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott főtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének" egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t.
A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyűlésén a hétvégén. „Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon" – szögezte le Kovács. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének" egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. „Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelső ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt" – érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítő Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülő Tőkés-féle párt együttesen sem éri el.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy „az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak". Éppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. „Új fejezet kezdődött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitűzése, hogy visszatérjen az emberekhez" – szögezte le az újonnan megválasztott főtitkár.
Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyűlteket. „Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík–Gyergyó–Udvarhely-konfliktusra" – fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyűlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét.
ROMÁNIA
Boc, Blaga és Paleologu jelentkezett a PDL elnöki tisztségére
Transindex, 2011. április 12.
Hárman pályázzák meg a PDL elnöki tisztségét: Emil Boc miniszterelnök, Vasile Blaga, a PDL főtitkára, és Theodor Paleologu, korábbi művelődési miniszter ma nyújtották be a tisztség megpályázására vonatkozó szándéknyilatkozatukat. Theodor Paleologu indulása kérdéses volt a mai napig, mivel nem teljesítette a szükséges feltételek egyikét: kevesebb mint öt éve tagja a demokrata-liberális pártnak. Azonban ma a PDL Országos Bürója (BPN) egy határozatában kivételt fogalmazott meg.
Emil Boc indulását bejelentő felszólalásában elmondta, célja a PDL-t kormányon tartani, illetve kijelentette, meg tudja nyerni a jövő évben esedékes parlamenti és önkormányzati választásokat.
A PDL központi székhelyére érkező Emil Bocot 80 személy várta, közöttük Gheorghe Falcă, Roberta Anastase, Mircea Toader, Raluca Turcan, Daniel Buda, Silviu Prigoană, Dumitru Pardău, Gelu Vişan parlamenti képviselők, valamint Valeriu Tabără, Ion Ariton és Daniel Funeriu miniszterek, illetve Elena Băsescu és Theodor Stolojan EP-képviselők. A miniszterelnök átadta az Országos Tanácsot előkészítő bizottságnak a Igazságos Románia, erős Románia című indulási kérvényét, illetve az indulásához szükséges 35 támogató szavazatot a párt állandó bürójának tagjaitól.
Vasile Blaga, a PDL főtitkára ugyancsak ma jelentette be hivatalosan a pártvezetői tisztségéért való indulási szándékát.
Blaga támogatóival, Sorin Frunzăverdével, Cristian Boureanuval, Cezar Predával, Costică Canacheuval, Cătălin Croitoruval, Radu F. Alexandruval, Cristian Rădulescuval és Mihail Boldeával érkezett a PDl központi székházához.
Blaga érkezésére azonban nem várt senki a székház udvarán.
A koalíciós megállapodás ellenére tovább késik a romániai kisebbségi törvény vitája
MTI, 2011. április 12.,
Varga Attila, a képviselőház emberi jogi szakbizottságának tagja az Új Magyar Szónak azt mondta: a koalíciós megállapodás ellenére kicsi a valószínűsége annak, hogy az ülésszak végéig a román parlament elfogadja a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvényt.
A Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő honatyát arról faggatta a bukaresti napilap, hogy a testület mikor tűzi napirendre a jogszabály vitáját. A tervezetről ugyanis a bizottságnak kell megfogalmaznia jelentést, amelyről a képviselőház plénuma szavaz, e bizottság azonban még mindig nem kezdte el a kisebbségi törvény érdemi vitáját.
Varga Attila ezt részben azzal magyarázza, hogy nem működik a koalíciós fegyelem: ha a vita megkezdődik, az a veszély áll fenn, hogy éppen a koalíciós partnerek, vagyis a bizottság demokrata-liberális tagjai az RMDSZ elképzeléseinek kárára módosítják a jogszabályt. A politikus konkrét példára alapozza aggodalmait. Emlékeztetett: az emberi jogi bizottságnak a múlt héten kellett véleményeznie Mircea Giurgiu független képviselő tanügyi törvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében – a jelenlegi jogszabállyal ellentétben – a kisebbségekhez tartozó diákoknak is románul kell tanulniuk az ország történelmét és földrajzát.
"Természetesen negatívan kellett volna véleményeznünk ezt az indítványt, ám a demokrata-liberálisok nem jelentek meg kellő számban az ülésen. Mivel fennállt a veszély, hogy az ellenzék elfogadja a javaslatot, én inkább eljöttem az ülésről, így a bizottság nem volt döntőképes" – magyarázta a képviselő.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója a múlt kedden tájékoztatta Emil Boc kormányfőt (a PD-L elnökét) a törvénnyel kapcsolatos aggályaikról. Felvetették azt is: ha a jogszabály vitája ennyire nehézkesen indul be, a kormány vállaljon érte felelősséget a parlament előtt (vagyis parlamenti vita lehetősége nélkül terjesszék a honatyák elé, vállalva akár a bizalmatlansági indítványt is - a tud. megj.). Boc megígérte, hogy fegyelmezni fogja párttársait – mondta Varga Attila, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet: a miniszterelnök pártbeli kollégái határozottan ellenzik, hogy a kisebbségi törvényt felelősségvállalással fogadják el.
Máté András képviselőházi frakcióvezető a lapnak megerősítette: a demokrata-liberálisok fegyelmével valóban gondok vannak, ez a koalíció szintjén is vita tárgya. Emil Bocnak be kell bizonyítania, hogy van tekintélye a pártjában – fogalmazott a politikus.
ERDÉLY
Határon átívelő kezdeményezések műhelye
Népújság, 2011. április 12.
A Kárpát-medencében tevékenykedő civil szervezetek rendkívül hasznos térségfejlesztési műhelyére és tapasztalatcseréjére került sor múlt hét végén a kárpátaljai Antalócon, a budapesti székhelyű Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) szervezésében. Maros megyét a Pro Ruris, a Pro Provincia, az EMKE és a Pro Traditio egyesületek képviselték. A munkálatokat dr. Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára vezette.
Határtalanul – 20-25.000 magyarországi diák látogat határon túlra
A konferencia résztvevőit Magyarország kárpátaljai főkonzulja köszöntötte, majd Ocskay Gyula főtitkár elmondta, hogy bár szervezetük a közép-európai ügyek előmozdításáért felel, a Kárpát-medence térségének fejlődését kiemelten magyar ügyként kezelik, hiszen ezt a „térképet" egyazon kultúra alakította. – E műhely keretében próbáltuk összegyűjteni a Kárpát-medence térségeiben okosan gondolkodókat, mert érdemes hálózatot kialakítanunk, hogy egymástól tanuljunk, hogy közös projekteket és ezáltal fejlődést generáljunk – mondta a főtitkár.
Ulicsák Szilárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa a magyar kormány 1990 utáni támogatási és fejlesztési politikájáról beszélt. Elmondta, hogy Magyarország sok év után „felfedezte" az elszakadt nemzetrészeket, az elszakadt országrészeken kialakult súlyos problémákat. Ezért olyan alapítványokat hozott létre, amelyek kiemelten a magyar oktatást támogatták, így jöhetett létre a Sapientia EMTE és a Selye János Egyetem. 2004-ben a nagy rendszerek „megtörtek", és bukás következett be a magyar–magyar kapcsolatokban.
A támogatásokat pedig stratégia nélkül „átpolitizálták". Most egységes rendszerben gondolkodnak, ezt hivatott szolgálni a Bethlen Gábor Alap, melynek forrásaiból 20-30% kerül a határon túlra. Fő cél az oktatás-nevelés támogatása óvodától egyetemig, kiemelten a határon túli magyar egyetemek támogatása és a Határtalanul program, amely révén magyarországi diákoknak határon túli tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Ezt a programot az Apáczai Közalapítvány kezdte, tavaly 6000 diákot utaztattak, és rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptak. Idén 20-25.000 diák fog utazni. Ádám János Imre, a Nemzetgazdasági Minisztérium referense a Kárpát-medencei gazdasági térség programjáról, dr. Baranyai András az EU határain átívelő területi együttműködési programokról, Kajner Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a helyi termékek piacra jutásának lehetőségeiről beszélt.
Továbblép a Székelyföldi legendárium
A Kárpát-medencéből összesereglett civilek több jól működő szervezettel és modellel ismerkedhettek meg, mint például az oszkói Hegypásztor Kör, a szabadkai Tudományi Társaság, amely a falusi vendéglátás lehetőségeit ismertette, az Ipoly menti Kulturális és Turisztikai Társulással, illetve az ipolyszalkai élő tájház történetével, továbbá az Ormánsági Alapítvánnyal és az itt élő emberek gondjaival. A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a hagyományos székely gyümölcsösök újratelepítési és gyümölcsfeldolgozási projektjét mutatta be. Nagy sikere volt a Székelyföldi legendáriumnak, melyet Drakula ellenében gondoltak ki, azért, hogy a székely gyerekek saját monda- és legendakincsük világában „nőjenek" fel. Az eddig feldolgozott 140 legendából könyv és rajzfilm is készül. A projektet, amely turisztikai elképzelésekkel is társul, Fazakas Szabolcs, a Konnertfilm producere ismertette.
– Tervünk, hogy átlépjük a Székelyföld határait és a legendáriumot kiterjesszük az egész Kárpát-medencére – mondta a projekt ötletgazdája.
A konferencia résztvevői a szerednyei borpincében ismerkedhettek meg a vidék híres boraival.
Újra polgármester Rácz Károly
Háromszék, 2011. április 12. – Iochom István
Tegnap a kézdivásárhelyi városháza dísztermében rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a vizsgálati fogságból frissen szabadult Rácz Károly polgármester, Kulcsár-Terza József és Lukács László, a Magyar Polgári Párt megyei, illetve városi elnöke.
A megyei MPP elnöke kifejtette: eljött az a pillanat, amit mindenki nagyon várt, Rácz Károly közöttünk lehet, elmondhatja véleményét letartóztatásáról, és válaszolhat az újságírók kérdéseire. Rácz Károly, aki reggeltől újra átvette hivatalát, elmondta: a sajtótájékoztató célja, hogy válaszoljon a személyét ért vádakra.
A brassói ítélőtábla végre hozott egy politikailag nem befolyásolt döntést, elismerte, nem állják a helyüket azok a szedett-vedett állítások, amelyek az iratcsomóban szerepelnek, és nemhogy meghosszabbította volna letartóztatását, hanem azonnali hatállyal, a 29 nap letelte előtt megszüntette azt – mondotta Rácz, aki bízik benne, fény derül az igazságra, és arra is, kik állnak az aljas támadás hátterében.
Elveszített egy barátot, de nagyon sokan álltak melléje, bíztak benne, igazságában – tette hozzá. Ha egy barát tőrt üt a hátadba, és nem tudod, hogy miért, kérdéseket vet fel, de a feljelentő nevét nem is akarja kiejteni a száján – hangsúlyozta, és hozzáfűzte: feljelentője szégyent hozott a városra, és ő mindent megtesz, hogy lemossa ezt a szégyent. Nem igaz, hogy nem hagyhatja el Kézdivásárhelyt – mondotta –, és bemutatta az ítélőtábla végzését, amely cáfolta a korrupcióellenes ügyészség szóvivőjének pénteki állítását. Elmondta, nem engedték meg, hogy bizonyítsa ártatlanságát, nem hallgatták ki az általa megjelölt tanúkat. Politikai támadásról van szó – ismételte meg a korábban már elhangzott véleményt Rácz, aki szerint idővel a pontos indok is kiderül.
Kulcsár Terza József szerint nincs terhelő bizonyíték Rácz ellen, és nem bűncselekmény, ha valaki pénzt kér kölcsön a barátjától. Lukács László kiemelte, a párt kiáll Rácz Károly mellett, és bíznak abban, hogy a tárgyalás során be tudja bizonyítani ártatlanságát.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik felfüggesztett országos alelnöki tisztségével, Rácz azt nyilatkozta, hogy holnap Kézdivásárhelyen összeül az MPP országos elnöksége, ahol erről is döntenek.
Kulturális autonómia a garancia a közművelődési egyesületek fenntartására
Paprika Rádió, 2011. április 11.
Újjáalakulásának 20. évfordulóján, április 9-én, szombaton tartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Az elnöki köszöntő után Egyed Ákos akadémikusnak, az EMKE tiszteletbeli tagjának a köszöntője hangzott el, majd szakmai fórum kezdődött. Ennek keretében Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter a romániai szaktárca közművelődéssel kapcsolatos stratégiájáról számolt be.
Kelemen Hunor elsősorban az EMKE 20 éves tevékenységének a fontosságát méltatta, kiemelve, hogy már a '90-es évek elejétől elkezdte a romániai magyar társadalom megszervezését, felkarolva civil, szakmai szervezetek és alapítványok megalakulását, célirányos munkáját pedig az elmúlt 20 esztendőben töretlenül folytatta. Ami a kulturális tárca működését illeti, Kelemen Hunor elmondta, ezelőtt másfél évvel szemléletváltás történt az általa vezetett minisztériumban. „2009-ben és az azt megelőző 10 évben a szaktárca költségvetésének 0,9%-át fordította a magyar kulturális épített örökség felújítására.
A tavaly ez az arány 20%-ra emelkedett, szerte Erdélyben elkezdődtek a magyar érdekeltségű műemlékek felújításai. Kolozsváron idén indul két jelentős munka: felújítjuk a kétágú templomot illetve az Unitárius Püspöki Palotát. Szintén aránytalanságot találtam a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül lebonyolított pályázati rendszerben, az elbíráló szaktestületekben egyáltalán nem voltak jelen a nemzeti kisebbségek képviselői, ez a helyzet is mára megváltozott. Mindezt, hosszútávon fenn kell tartani. Ezt pedig csakis a kulturális autonómia keretein belül tudjuk megvalósítani, ez a jogszabály lesz a garancia az intézményi rendszer működésére és fenntartására" – ismertette Kelemen Hunor. Hozzátette, a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt a koalíciós megállapodás értelmében a tavaszi parlamenti ülésszak végéig kell elfogadni.
Ismét Bihar lehet Bihorból
Krónika, 2011. április 12. – Nagy Orsolya
Nagyon sajnálja, hogy rossz érzést okozott, és helyesbítést is kilátásba helyezett annak a projektnek az ügyvezetője, amelynek eredményeképpen Magyarországon Bihor megye néven népszerűsítik a partiumi Bihar megyét. Zámbori Tamás, aki a főpályázó Hajdú-Bihar megyei önkormányzat részéről felelős a projektért, egyébként azt mondja, a szóhasználat – mármint Bihar Bihorként való megnevezése – megszokottnak számít Magyarországon, és neki még soha senki nem hívta fel a figyelmét arra, hogy ez helytelen volna. Az itthoni felelősök ezzel ellentétben azt állítják, többször is felhívták a magyarországi felelősök figyelmét a problémára, de hiába.
A nyelvi visszásságra lapunk már korábban felhívta a figyelmet, ám akkor még csak a két megye önkormányzatának közös pályázata alapján indított www.bihar-bihor.eu honlapon jelent meg a partiumi megye neve következetesen románul, mostanra viszont a jelenség nagyobb méretet öltött: hirdetőtáblákon, országos terjesztésű magazinokban jelent meg a felszólítás, illetve televízió- és rádiócsatornák, köztük a Kossuth Rádió is sugározza így, helytelenül. A projekt keretében megjelent kiadványok, illetve a honlap szövegének szerkesztésében részt vevő Bokor Ágota, a nagyváradi városháza dolgozója első cikkünk megjelenése előtt lapunknak azt mondta, több vitát folytatott a magyar féllel, amíg legalább a kiadványok némelyikébe a magyar megnevezést sikerült beszorítani. Mivel a közös turisztikai projektet Biró Rozália nagyváradi alpolgármester mutatta be egy sajtótájékoztatón, hozzá is fordultunk, de ő mind akkor, mind most csak azt mondta, többször is vitázott a magyar főpályázóval, de eredménytelenül, azt pedig nem volna könnyű elérni, hogy utólag kijavítsák a hibát – legfeljebb csak a honlapon. Azt azonban, hogy kíván-e lépéseket tenni ez irányban, nem árulta el.
Szóltak, vagy nem szóltak?
Szabó Ödönt, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnökét, a megyei önkormányzati testület tagját a napokban tájékoztattuk arról, hány helyen találkozhat már a zavaró elírással a turista, s őt is arról faggattuk, hogyan történhetett ez meg, és mit lehetne tenni ellene. A politikus elmagyarázta: szerinte a dolog annak tudható be, hogy ez a pályázat angolul íródott, így mindenütt a hivatalos elnevezéseket használták a megyék megjelölésére, az eurorégió hivatalos neve pedig tudvalevőleg Hajdú-Bihar–Bihor.
„A projektmenedzser az egyetlen, aki dönthet ebben a kérdésben – jelentette ki Szabó Ödön. – Az előterjesztés, én úgy tudom, megtörtént. Mi annak idején azt kértük, hogy ez Biharként jelenjen meg. Ők mondták azt, hogy ne keltsen zavart az emberek fejében, hogy mindkét megye neve Bihar, ők úgy kérik, hogy legyen Hajdú-Bihar–Bihor. Ehhez ők ragaszkodnak. Innentől kezdve, ha a két fél közül az egyik nem ért egyet, a másiknak nincs lehetősége, főleg hogy ebben a projektben nem mi, hanem ők a »leader« (főpályázó)." A politikus azt is elmondta, hogy emlékei szerint épp a magyarországi fél hivatkozott arra, hogy az angol nyelven megírt pályázatban csak a közigazgatási egységek hivatalos elnevezései jelenhetnek meg, mert egyébként gondok adódhatnak az elszámolásnál.
Már bekerült a köztudatba a Bihor
Bár nekünk korábban azt mondták, hogy a projektet kezelő Megyegazda Nonprofit Kht. ügyvezetője, Zámbori Tamás már nem dolgozik régi munkahelyén, Szabó Ödön lapunknak arról beszélt, hogy szerinte valószínűleg a projektmenedzseri teendőket még mindig ő látja el. Ennek nyomán e-mailben felvettük a kapcsolatot Zámbori Tamással. Megkérdeztük tőle, mi az oka annak, hogy a magyar szövegben románul szerepel a megye neve. Válaszában a következőket írta: „A program előkészítése során került meghatározásra a projekt címe Kaland, pihenés, szórakozás – Hajdú- Bihar megye és Bihor megye turisztikai kínálatának népszerűsítése.
A projekt megvalósítása céljából együttműködés jött létre a programban részt vevő és közreműködő önkormányzatok között, és elkészült egy pályázati dokumentáció. A pályázat ezen a címen lett benyújtva.
A projekt a két megye népszerűsítésére biztosít lehetőséget. A pályázatban megjelölt tevékenységek elvégzése során (kiadványok készítésénél, hirdetésekben, plakátokon) a pályázati projektben használt kifejezést alkalmaztuk. Ebből adódóan a kommunikáció során minden alkalommal egységesen a Bihor megye kifejezést használtuk, használjuk." Zámbori nem kevesebb mint huszonöt olyan internetes oldal hivatkozását (linkjét) illesztette bele elektronikus levelébe, amelyben magyar kontextusban szerepel a Bihor megye elnevezés – valóban jelenség tehát, hogy az anyaországban a román nevet használják a partiumi megye megnevezésére.
A projektmenedzser így folytatja: „Abból kiindulva, hogy az alábbiakban felsorolt internetes forrásokban is a Bihor elnevezést használják Bihar megyének, intézményesített szinten is ugyanez a terminológia használatos, ugyanakkor a köztudatban is ez a közismert. Korábban nem volt arra példa, hogy Bihar megye önkormányzata, politikai, magán vagy akár újságírók részéről bármilyen visszajelzés érkezzen azzal kapcsolatban, hogy ez nem helyénvaló. Ez a kifejezés teljesen elfogadott és mások által is gyakran használt."
Zámbori Tamás azt is elmagyarázza a levélben, hogy legföljebb a weboldal tartalmát lehetne utólag módosítani, de arra még nem kaptunk választ, hogy ez meg fog-e történni. „Higgye el, imádjuk a testvérmegyénket, és ezért is örültünk és örülünk ennek a közös programnak. Így lehetőségünk van bemutatni a két megye kincseit és vonzerőit. Nagyon sajnáljuk, ha ezzel bárkinek fájdalmat, rossz érzést okoztunk, nem ez volt a célunk, hanem a két megye összefogásának és népszerűsítésének üzenete" – zárul a debreceni szakember levele.
Szatmárban sosem volt gond
A megyenév - használat problémájáról Szatmár megyei vezetőket is megkérdeztünk, hiszen bár eurorégiót nem alkotnak, Szatmárnak több közös pályázata van a határ túloldalán szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével. Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus, aki korábban a megyei tanács pályázati irodáját vezette, elmondta: számos, a román–magyar határon átnyúló pályázata volt a megyei önkormányzatnak az elmúlt években, és a legtöbb esetben két- ,illetve többnyvelű kiadványok is jelentek meg a projektek keretében. Ilyenkor a magyar nyelvű szövegben Szatmár megyeként említették a romániai Szatmár megyét, míg a román változatban judeţul Satu Mare szerepelt.
Az alprefekutus szerint soha nem kötött bele abba a pályáztató, hogy a magyar nyelvű szövegben nem a hivatalos román elnevezést használták, hanem magyarul írták a megye nevét. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök kifejtette: a 215-ös helyi közigazgatási törvény megjelenését követően született egy olyan kormányhatározat, mely tartalmazza azon települések hivatalos okmányokban használatos magyar elnevezéseit, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebben azonban a megyéket nem említik. Az elnök szerint jó lenne ezt a jogszabályt kiegészíteni a megyék magyar nyelvű elnevezéseit illetően, mert ily módon tisztázódna a helyzet e téren is.
Adminisztratív logika
Az aggályos szóhasználatra Veress Dávidnak, a csíkszeredai székhelyű Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének figyelmét is felhívtuk. Ő úgy véli, a hasonló elszólásokban a múlt kísért, ráadásul egy magyarlakta partiumi megye nevét románul használni sértő, és az ott lakók önbecsülésének sem tesz jót. A nyelvápoló szerint nem szégyen utólag kijavítani egy ilyen hibát, és nem takargatni kell a dolgot, hanem inkább megköszönni a civil társadalomnak, hogy felhívta rá az illetékesek figyelmét. „Helyreállna a becsület, ha mielőbb orvosolnák a hibát" – véli Veress Dávid.
Nem így vélekedik viszont dr. Horváth István, a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet elnöke, akit Nagyváradon a kétnyelvűség témájában tartott előadása alkalmával kérdeztünk meg a dologról. A szociológus úgy látja, a nyelvhasználat esetében egyrészt a nemzetközi konvenciók diktálnak, másrészt az adminisztratív logika. Azt ugyanis, hogy magyarul kellene használni egy helységnevet, semmi nem írja elő, és a román név használatának fő célja az volt, hogy a Hajdú-Bihar–Bihornak nevezett eurorégió márkanévként legyen minél felismerhetőbb a turisták számára. Dr. Horváth István szerint állhat éppenséggel szellemi tunyaság is a dolog hátterében, és érthető, hogy számunkra érzékeny pont a román megnevezés használata a magyar helyett, de abban is biztos, hogy a projekt készítőit nem vezérelte rossz szándék.
Válasz Szepessy Elődnek: A hír szent, a vélemény szabad
Krónika, 2011. április 8.
Persze sejtettük, hogy a magyar kormány által a határon túlra jutott támogatások kapcsán indított kivizsgálás apropóján született vezércikkünk sokakat érzékeny pontján fog érinteni Erdélyben. Pillanatig sem feltételeztük azonban, hogy írásunk nyomán kisebb médiahadjárat indul a Krónika ellen, és – ami ennél is rosszabb – egyesek megpróbálják elvitatni a jogot a sajtótól, hogy a közpénzek elköltésének módját firtassa, az újságírótól pedig a véleményszabadságot.
Szepessy Előd reakciójában ugyanis ez a tendencia érhető tetten. Tulajdonképpen üdvözlendő, hogy a Janovics Jenő Alapítvány ügyvezetője – ellentétben például politikai alakulatokkal – „felvette a kesztyűt", és ha részlegesen is, de nyilvánosan beszámolt az Erdély Tv-nek nyújtott adóforintokról. Bár mi sokkal inkább kíváncsiak volnánk arra, mennyi közpénzben részesült – a román és a magyar államtól egyaránt – az intézmény a Medgyessy-kormány által megítélt 300 millió forinton túlmenően. Nem másért, de az RMDSZ, valamint a szövetség által létrehozott alapítvány vezetői már évekkel ezelőtt elmondták, hogy a magyar kormánytámogatás csak a televízió műszaki eszközeinek megvásárlására elegendő, a működtetésre további százmilliók szükségesek.
Szepessy Elődnek szíve joga sértőnek, elfogadhatatlannak tartani megállapításunkat, miszerint az Erdély Tv sem a szakmai profizmus, sem a nézettség tekintetében nem hódítgatja a szakma csúcsát. Nem tettünk mást, mint nézőként bátorkodtunk tömören kifejteni a véleményünket a csatorna színvonaláról – és ezzel kapcsolatban bizony nem vagyunk egyedül, elég, ha a román Audiovizuális Tanács magyar tagjának éppen a Krónikában megjelent értékítéletét idézzük, miszerint az Erdély Tv-nek „nagyon sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy minőségi adóvá váljon". Arról nem beszélve, hogy a nézettség terén nem mi, hanem a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium szabta meg a vissza nem térítendő támogatás elnyerésének feltételeként a legalább 200 ezer határon túli magyar háztartás televíziós elérését. Bízunk abban, hogy a Janovics Alapítvány ügyvezetője csak félregépelt, amikor egy véleménynyilvánítás tárgyában lebegtette meg a „szükséges lépések" megtételét, ellenkező esetben még azt kell hinnünk, hogy komolyan gondolja: sajtóper útján kérheti számon rajtunk a véleményünket. (Az Erdély Tv minőségével, nézettségével kapcsolatos kritikánk mentén hátha megnyugtatjuk azzal Szepessy Elődöt, ha őszintén eláruljuk: szerintünk a Krónika sem érte még el a szakma csúcsát példányszám és profizmus tekintetében.)
És ha már Szepessy Előd ad hoc szóértelmezési leckével szolgált, hadd tanácsoljuk neki, hogy ne bízzon az internetben. Az általunk használt gründol kifejezés (ha nem hiszi, járjon utána az Akadémiai Kiadó által megjelentetett idegen szavak és kifejezések szótárában) kizárólag azt jelenti: üzletet, vállalatot alapít – a csalást, szélhámosságot egyedül az ő fantáziája illesztette hozzá. Tehát e téren etikai aggályt emlegetni értelmetlenség. Az viszont jelentős etikátlanságra vall, hogy noha egyedül a Krónikával és alulírottal száll vitába, Szepessy Előd közleményét szétküldte a teljes erdélyi magyar sajtónak (még fizetett hirdetésben is!), hogy aztán megkapjuk a magunkét egy másik, szintén RMDSZ-hez közeli sajtóorgánum munkatársától az „igaztalan, bajtársiatlan" magaviseletünkért. Holott a Janovics Alapítvány sajtóközleményének kézhezvételekor postafordultával hoztuk Szepessy tudomására: bár lappolitikánkba nem fér bele a közlemények teljes terjedelmében történő megjelentetése, ez esetben az érintettségre és a témára tekintettel eltekintünk ettől, és leközöljük a kommünikét Szempont mellékletünkben.
Igaz, nem azonnal, ahogy arra az alapítványi ügyvezető az alapvető illemszabályokat sutba dobva felszólított.
Rostás Szabolcs, vezető szerkesztő
Magyar szülők nyílt levele Marosvásárhely honatyáihoz
Erdély.ma, 2011. április 11.
Tisztelt Mindenki! Ez év február 7.-én leadtam és iktattam városunk Polgármesteri Hivatalában egy beadványt, melyben 3000 körüli aláírás kíséretében a kétnyelvű iskolatáblákat kértük, Románia törvényeire támaszkodva, mi vásárhelyi magyar szülők.
A másnapi tanácsülésen, Peti András, lelkesen elő is adta, s határozat tervezetet nyújtja be, hozzátéve szóban, hogy a kétnyelvűség ne az utcanévtáblákhoz hasonlóan jelenjen meg, hanem valós kétnyelvűség legyen. Mindezek mellett, javasolta a március 31.-i kitételi határidőt. Amint a sajtóból értesült a lakosság, rövid szópárbaj után a honatyák cigi és kávészünet előtt megszavazták a határozatot. Heuréka, nagy a boldogság! Mindenkit lencse, toll, diktafon és kameravégre kaptak, megtelt dicsőséges hangulattal a város: végre elértek valamit!
Tévedés!! Semmit nem értek el! íme a bizonyíték: Kolozsvári úr(lévén Ő az ülés elnöke) nem szavaztatta meg az írott szövegben fel nem tüntetett március 31.-i határidőt, sem a valós kétnyelvűséget. Peti András pedig elmulasztotta ezt konkrétan kérni. Ennél fogva, ebből fakadóan, illetve ragozhatnánk, csak a jegyzőkönyvben jelenik meg, az meg ugye, nem jelent semmit. Vagyis az egész egy hatalmas szemfényvesztés!
Ezért tehát, hiába kérdeznénk bárkit is, mondjuk al-, és főpolgármesterünket, hogy hogyan is állunk a táblákkal. Pedig ,jaj, de meg kell Őket kérdezni!
„Kire marad a kisködmön?" Ki a hibás? Ki a felelős? Ki tehet róla? Ki tehet ellene?
Azt már nem is érdemes említeni, hogy a beadványra a mai napig nem kaptam választ a hivataltól, még románul sem. Nemhogy magyarul.
Tisztelt Uraim, akik városunk magyar lakosságának szavazatai által kerültek székeikbe, s eskü alatt fogadták, hogy gondunkat viselik, érdekeinket képviselik, nekünk, itteni magyaroknak (is). Roppant boldoggá tenne, ha a választási kampányszövegeket cselekedetek követnék! Valósak!Hiszen hiába próbálunk elbújni az ujjunk mögé, a mostani eset, melyben konkrétan én is érintett vagyok, nem a román képviselőkön bukott el, és nem a román törvényeken, hiszen azok sok mindent biztosítanak nekünk (melyek betartásra várnak), hanem Önökön. Az Önök oda nem figyelése és hanyagsága miatt.
Ez úton szeretném felkérni Önöket (mivel személyes találkozások vagy telefon-értekezések alkalmával mindig sietős és roppant fontos teendőik vannak, s nincs idejük rám, -ránk, -ügyeinkre), haladéktalanul tegyék jóvá hibájukat, s záros határidőn belül helyezzék ki a kétnyelvű táblákat!
U.i. Ha valamiben segíthetünk, mi magyar szülők, kérjük, szóljanak, s állunk rendelkezésükre! Tisztelettel, annak reményében, hogy három gyermekemet a húsvéti vakáció után, kétnyelvű táblával rendelkező tanintézménybe vihetem, anyanyelvükön tanulni.
Csíky Csengele
KÁRPÁT-MEDENCE
Szászfalvi magyar vezetőkkel és a szerb pátriárkával is tárgyalt
MTI 2011. április 11.
Vajdasági magyar politikai vezetőkkel is tárgyalt az egyházügyi államtitkár Szerbiában. Szászfalvi Lászlót fogadta a Szerb Ortodox Egyház pátriárkája, a megbeszélésen felvetődött, hogy az új egyházi törvénynek köszönhetően a szerb ortodox egyház magyarországi szervezete megkapja a történelmi egyház besorolást – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóirodája hétfőn az MTI-vel.
A KIM egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára múlt heti, szerdától péntekig tartó látogatása során Szabadkán és Újvidéken találkozott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Korhecz Tamással, a Magyar Nemzeti Tanács vezetőjével. Az államtitkár megállapította, hogy a vajdasági magyar érdekképviselet együttműködése a magyarországi történelmi egyházakkal példamutató – áll a közleményben.
A Szerb Ortodox Egyház pátriárkáját Szászfalvi László arról tájékoztatta, hogy az új egyházügyi törvény elfogadása után az egyház magyarországi képviselete, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye újra történelmi egyháznak minősül majd. Az egyházügyi államtitkár utalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly őszi látogatására, megköszönve Irinej pátriárka kiállását az anyakönyvek visszaadása ügyében, és egyben magyarországi hivatalos látogatásra hívta az egyházi vezetőt Szent István király ünnepére.
Az államtitkár Belgrádban Miodrag Jaksictól, az egyházi és diaszpóraminisztérium államtitkárától azt kérte, hogy a magyar nemzetiségű egyházi szolgálattevők válhassanak a társadalombiztosítás részévé Szerbiában. Tájékoztatta kollégáját arról, hogy a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye értékeinek megőrzését, intézményei normatív finanszírozását, az egyházi szolgálattevők társadalombiztosítási ellátását a magyar kormány rendezte. Jelezte, hogy Szentendrén az idén adnak át egy ingatlanegyüttest, amelyben a szerb közösség művészeti múzeumot rendez be.
Vladimir Todorovic restitúciós igazgatónál Szászfalvi László szorgalmazta a katolikus, a református és az evangélikus egyház kárpótlási folyamatának felgyorsítását és az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását. Kovács-Cerovic Tünde oktatási államtitkárnál a vajdasági egyházi oktatási intézmények állami finanszírozásának megoldását kérte Szászfalvi László.
Az államtitkár tárgyalt Orlando Antonini apostoli nunciussal és Stanislav Hocevar belgrádi érsekkel is. Ők üdvözölték, hogy „Magyarország kormánya kiemelt ügyként kezeli a családi közösséget és az emberi élet védelmét". Az államtitkár segítséget kért a nunciustól és az érsektől abban, hogy a magyar anyanyelvű katolikus közösségek kulturális, oktatási, ingatlanrestitúciós ügyei mielőbb rendeződjenek Szerbiában.
Új Szó: nem romlott, de nem is javult az MKP helyzete
MTI, 2011. április 12.
Nem romlott, de nem is javult az országos támogatottságot tekintve a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) helyzete az egy évvel ezelőtti parlamenti választások óta - állapítja meg kedden az Új Szó.
A pozsonyi magyar napilap kommentárjában az MKP mai állapotát elemzi a párt szombati tisztújító kongresszusa előtt.
Rámutat: Berényi József jelenlegi pártelnök mellett elődjét, Csáky Pált is jelölték a tisztségre, a végső döntés azt is megmutatja, hogy az MKP-nak milyen céljai lehetnek a következő négy évben. "A célok józan meghatározása ugyanis legalább akkora kihívást jelent, mint a személyi kérdések" - véli Tokár Géza, a szerző. Szerinte Berényi hálátlan időszakban vette át a párt vezetését, de lényegében sikeres volt. "A helyhatósági választásokon a párt jelöltjei már győzelmeket tudtak aratni, helyi szinten a vártnál kisebb mértékű pozícióvesztést szenvedett el az MKP, és több fontos pozíciót megszerzett" - írja a szerző.
"Az országos támogatottságot tekintve a párt helyzete nem romlott, de nem is javult: a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb környékén ingadozik, ami a jelenlegi körülmények között ugyanúgy eladható sikerként, mint kudarcként" - állapítja meg Tokár. Úgy látja: Berényi kezéből ugyanakkor a nyilvánossággal való kommunikáció terén kicsúszott az irányítás: kevéssé van jelen a köztudatban, sokszor nem tudni, mi a véleménye fontos kérdésekben, miközben a nyáron gyakorlatilag leírt Csáky Pál "surranópályán", az interneten és a hírportálokon vált ismét olyan személyiséggé, aki markáns, de vállalható véleményeket fogalmaz meg az aktuális politikai történésekről.
Éppen ezért tekintik néhányan újra vonzó alternatívának a pártvezetés élén. Harmadik lehetőség valószínűleg hosszú évekig nem lesz, a párt eddig nem tudott kinevelni és felépíteni egy olyan fiatal politikust, aki kimondottan közkedvelt lenne a nyilvánosság körében. Az MKP-nak a személyi kérdésekkel együtt a párt további útjáról is dönteni kell. "Egyrészt fennáll a veszélye annak, hogy egy kevésbé látható pártvezetés végképp perifériára taszítja az MKP-t, nem lehet majd hallani, érezni, milyen alternatívát kínálhat a kisebbségi formáció. A túlzott, néhol már agresszióba hajló rámenősség és opportunizmus pedig már a gyakorlatban is megmutatta, hová vezet: a szavazók felének elveszítéséhez, a parlamentből való kipottyanáshoz" - mutat rá a szerző.
Szerinte "az MKP a pártszakadás előtt egyébként kimondottan sikeresen birkózott meg ugyanezekkel a dilemmákkal", mert "egy karizmatikus politikus irányításával sikerült összefogni a nagyobb érdekcsoportokat, mindenkinek elegendő teret és lehetőséget adva a kibontakozáshoz"."Ez a kényes erőegyensúly borult fel 2007 márciusában Bugár Béla leváltásával, az MKP ideológiai sokszínűsége megbomlott, a párt pedig hosszú távon erős riválist kapott. A körülmények tehát megváltoztak, de az MKP előtt álló kihívás nem: taktikusan minél több személyt bevonni a pártvezetés munkájába, hogy senki se érezze magát megsértve, és a lehetőségek, nem pedig a valóságtól elrugaszkodott víziók függvényében politizálni" - fejeződik be az Új Szó kommentárja.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Újabb baloldali vereség az Európai Parlamentben - Göncz Kinga és szocialista párttársai folyamatosan Magyarország ellen hangolják az európai közvéleményt
(OS), 2011. április 11.
Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói a mai napon újabb politikai támadást kíséreltek meg Magyarország ellen. Bár az alkotmányozás egy ország kizárólagos nemzeti hatáskörébe tartozik, amelyet José Manuel Barroso is egyértelműen megerősített, a baloldali és liberális frakciók ennek ellenére megpróbálták az EP egyik szakbizottságának napirendjére vetetni a magyar alkotmányozás kérdését. Az akció kezdeményezője a liberális frakció és Göncz Kinga EP-képviselő volt, aki a szocialista frakció nevében állt ki a példátlan kezdeményezés mellett. A javaslatot a szakbizottság nagy többséggel leszavazta, a baloldali támadási kísérlet így megbukott.A szocialisták brüsszeli hazugsággyára azonban tovább üzemel.
Mint ismeretes, az EP múlt heti plenáris ülésén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar alkotmánnyal kapcsolatban egyértelműen leszögezte: az alkotmányozás teljes egészében egy ország lakosságára és intézményeire tartozik. Brüsszeli megerősítést is kapott tehát, hogy az alkotmányozás kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozik, a nemzeti szuverenitás része. Ennek ellenére, a liberális, szocialista, kommunista és zöld frakciók az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának mai ülésén megkísérelték napirendre vetetni, hogy a szakbizottság vitát folytasson a magyar alkotmánytervezetről.A vita nyilvánvaló célja Magyarország újbóli politikai célkeresztbe állítása lett volna. A szakbizottsági ülésen jelenlévő józan EP-képviselők azonban nagy többséggel leszavazták a javaslatot.
A napirendre vétel egyik kezdeményezője az a Göncz Kinga volt,aki a médiatörvény kapcsán január elején Magyarország uniós szavazati jogának megvonásával fenyegetőzött, s aki annak a magyar szocialista delegációnak a tagja, amely minden európai fórumon csúsztatásokkal és hazugságokkal igyekszik lejáratni a magyar uniós elnökséget és Magyarországot.Múlt héten Göncz Kinga az európai romastratégia vitája kapcsán a nemzetközi sajtónak eljuttatott angol nyelvű közleményben Magyarországot szélsőjobboldali csoportok által rettegésben tartott államnak állította be. Kétszínű magatartás, hogy a közleményt szlovák párttársával, Monika Flasikova-Benova-val együtt adta ki, aki annak a szlovák szocialista pártnak (SMER) a képviselője, amely korábban a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt kormányzott, s mely koalíciós kormány a felvidéki magyarsággal szembeni súlyos jogcsorbító intézkedéseket hozott (pl. szlovák nyelvtörvény).
Kétszínű magatartás, hogy míg a szocialisták az alaptörvénnyel kapcsolatos országgyűlési vitában nem vesznek részt, addig európai fórumokon - vagy körlevelek, sajtónyilatkozatok formájában - hazugságokkal és csúsztatásokkal folyamatosan az ország lejáratásán dolgoznak.A Magyar Néppárti Képviselőcsoport ismételten felszólítja a baloldali erőket, hagyjanak fel azzal, hogy politikai célokból Magyarország ellen uszítják az uniós intézményeket és a nemzetközi közvéleményt.
Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Elszámoltatók és károsultak
Szatmári Friss Újság, 2011. április 12. – BÁTHORY ÉVA
Leleményes replikák, a gátlástalanság nagydíjára (már ha volna ilyen) érdemes ötletek tűzijátékának lehetünk ámuló, fejcsóváló szemlélői mostanában. Pedig „határon innen" még jószerével el sem kezdődött az érdekeink képviseletét — no meg a mi javunkat szolgálni hivatott „itteni" és „ottani" kormánypénzek kezelését — nagylelkűen felvállaltak elszámoltatása. Talán elégtételt is érezhetnénk.
Picit egyenesebb derékkal, nagyot lélegezve mondhatnánk: lám, ez a demokrácia! Ezelőtt harminc évvel akár a fél országot is büntetlenül lenyúlhatta, aki a társadalmi piramis kellő szintjére ügyeskedte föl magát. Mégiscsak jó dolog ez: egyik ellenőrzi a másikat, s a fejére koppint, ha az nagyra nőtt hatalmával visszaélve, túl mélyen talált a zsebünkbe nyúlni.
Csak ne láttunk, tapasztaltunk volna annyi mindent az elmúlt huszonegy esztendő során. És nemcsak azok részéről, akiket a kezdeti lelkesedés éveiben mi magunk választottunk ki és hatalmaztunk fel arra, hogy a mi nevünkben szóljanak, cselekedjenek. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magasból, ahová általunk jutottak, már csak a saját érdekeiket látni, mi pedig kiszolgáltatottabbak, kisemmizettebbek lettünk, mint valaha, még megpróbáltunk váltani. De eben gubát cseréltünk. Anyagi javaink, bizalmunk, hitünk maradéka is odalett. Már csak kérdéseink vannak. Szerveződik legújabb érdekképviseletünk. Hogyan? Miből? Kikkel? Miért? Arcai is vannak: néhány ember, akikben még bízhatnánk, mert tudjuk: ezidáig nem adták el magukat az érdekek vásárán. De annak idején hányan indultak ugyancsak tiszta lappal, akiket azóta kiforgatott becsületükből, emberségükből a rájuk bízott pénz és hatalom? S akik köréjük gyűlnek? Félelmeink válnak képekké, vagy valóság, amit látni vélünk: a mi nevünkben szónokoló, bennünket letaposva felkapaszkodó új, a régieknél nem különb pártkatonák?
Akik elszámoltatják ugyan egymást, de a mindenkori károsultak mi maradunk?
RÉGI MESE – Amúgy jobb vigyázni
Transindex, 2011. április 11.
Az összeesküvés-elméletek és a valóság keskeny határvonalán kötéltáncozgatunk, ha az elmúlt hetek-hónapok magyar vonatkozású korrupciós botrányait nézegetjük.
Miért épp most, és miért épp ő? Teszem fel a kérdést, és az összeesküvés-elméletek és a valóság keskeny határvonalán kötéltáncozgatunk, ha az elmúlt hetek-hónapok magyar vonatkozású korrupciós botrányait nézegetjük, szemlézgetjük a sajtóban.
Hisz Rácz Károly letartóztatása a március 15.-i ünnepség előtt, így Kövér László Országgyűlési elnök útjának ellehetetlenítése is, pont jól fogott egyeseknek. Maga a tény, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke se nem az RMDSZ se nem az EMNT által szervezett – végül közösre sikeredett – Március 15.-i ünnepen mondott beszédet, hanem a haldokló, peremre szorult MPP ünnepségén tervezett fellépni, még inkább összezavarhatta volna a békés erdélyi magyar szavazókat.
Kit is támogat az állampolgárságot osztogató Magyar Kormány? Hisz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesi pozíciója ide, vagy oda, azért Kövér népszerűségi indexe, ismertsége jelentősebb Erdélyben is.
Mindezek után olvasgatva a pénteki Krónikát kiderül, hogy a DNA egy több mint kétéves sztorit kapott fel Olosz Gergely kapcsán. Az RMDSZ februári elnökjelöltje, Semjén Zsolt kegyeltje, egyesek szerint a Fidesz favoritja, most ismét a korrupcióellenes ügynökségek kereszttüzébe került. Persze régi mese, lehet csak most jutottak el az országos intézmények a sok bokros tennivalójuk között az „Olosz dossziéhoz", de azért itt is elgondolkodtató az időzítés.
A magyarországi elszámoltatások lelkesedésében, amikor az EMNT elszámoltatni akarja az RMDSZ-t, amikor mindenki kapkodta a fejét, hogy mi is Olosz Gergely célja a kilátástalan kampányban – pont akkor robban ki a botrány. Pont most, amikor lehet célszerű a magyarországi politikusoknak megmutatni, hogy határon átnyúló nemzetegyesítés ide, vagy oda, de azért a határon belüli titkosszolgálatoknak is vannak urai.
A Krónika szerint nem is lehet elérni az egyesek által „új Verestóynak" is nevezett honatyát, nem tudni, mivel is kommentálja a helyzetet. Amikor 2008-ban a román sajtó megszellőztette a korrupció gyanúját, akkor sem kaptunk megfelelő válaszokat a képviselőtől.
Sajnos nem kapunk épkézláb magyarázatot a politikusok közt senkitől a közpénz felhasználása kapcsán. Egyik oldal sem tudja rendesen megmagyarázni, hogy mi is történt a pályázati pénzekkel, mindenki csak ujjal mutogat a másik félre, és esetleg szerencsétlen, sántító magyarázatok születnek.
A Communitas elszámolásai homályosak, nem tudni, mennyi pénzből is működnek a demokrácia központok, egyesek kölcsönt kérnek ellenséges vállalkozóktól, mások Bulgáriában nyaralnak és lesznek államellenes tevékenység áldozatai stb-stb.
Mindig csak az ifjú aspiránsok kerülnek elő, még egy igazi nagyágyút sem láttunk rendes korrupciós botrányban az erdélyi magyarság köréből. Soha nem látjuk a Capital vagy Forbes szerinti igazán gazdag erdélyi magyar politikusokat a célkeresztben. Ők vigyáznak. Vagy tudják azt, hogyan is kell vigyázni. Vagy épp tiszták, és fedhetetlenek – he-he.
Különböző bukaresti elit klubokban látom lelki szemeim előtt az ifjú titánokat, amint kikapcsolt telefonnal, elrejtett akkuval egyezkednek, tárgyalnak, szerződéseket kötnek, sejtelmesen mosolyognak és ülnek be zsírúj luxusautóikba. Ha netán szóvá teszi valaki, hogy milyen piszkosak is ezek az ügyek, a válasz kaján mosollyal az, hogy a „világ már csak ilyen"... Naivan reménykedek abban, hogy a világ már csak megváltozik.
Addig is, két tippem van: 1. ne férjen bele erkölcsileg a közpénzek ilyetén felhasználása a mindennapjainkba 2. amúgy meg azért jobb vigyázni.
Több mint száz ponton módosította saját alkotmánytervezetét a kormánytöbbség
Népszava, 2011. április 12.
Nem jár majd plusz szavazati jog a gyermekek után, mégsem nevezik át a megyéket vármegyékre, ugyanakkor a bírák szolgálati jogviszonya, hiába tiltakozott Baka András főbíró, az öregségi nyugdíjkorhatár - 62. életév - betöltésével megszűnik. 15 tagúvá válik az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza a gazdasági kérdésekben tavaly ősszel korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.
Lehetővé válik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, és alkotmányos joggá az ön- és tulajdonvédelem. Talán ezek az alaptörvény tervezetének tegnap elfogadott legfontosabb módosításai. Így lényegében teljessé vált a Fidesz-KDNP alkotmánya, amelyre már csak a jövő hétfői elfogadás vár.
Minden nemzetnek szüksége van jogi, szellemi, kulturális kapaszkodókra, amellyel le tudja írni helyét és szerepét a világban - mondta tegnap kissé rövidre sikeredett parlamenti felszólalásában Schmitt Pál. A köztársasági elnök napirend előtt azokat korholta, akik nem vesznek részt az alkotmányozásba, mert "sajnálatos módon" tagadják e kapaszkodók szükségességét. Ehelyett támadnak mindent, ami "egységbe szólít, ami távlatos, ami fennkölt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy a kétkedők nem újítanak meg nemzeteket" - vélte Schmitt, aki szerint húsz évvel a rendszerváltás után "Magyarországnak szüksége van arra, hogy éljen a történelmi lehetősséggel, hogy megalkossa új alaptörvényét, szinte utolsóként a volt szocialista országok között".
Minden küzdelemnek megvan a maga ideje és helye - fogalmazott az államfő. Szerinte a "képviselőknek itt és most kell megküzdeniük igazukért, a parlament falai között", ezért arra kérte őket, hogy ha előbb nem is, de a sarkalatos törvényeknek legyenek társalkotói. Schmitt szerint az alaptörvény tervezete a magyar emberek elvárásai szerint fogalmazza meg az alapjogokat. Az államfő végül megköszönte azoknak a képviselőknek a munkáját, akik az alkotmánytervezet vitájában részt vettek, valamint megköszönte minden olyan magyar embernek a "felelősségteljes gondolkodást", akik kinyilvánították véleményüket a készülő alaptörvényről.
Egy alkotmány annyit ér, amennyit szelleméből az állampolgárok megértenek - reagált az államfő beszédére Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője közölte: "A hatályos alkotmány alapján a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik a demokratikus alapértékek felett. Én tiszteletben tartom a köztársasági elnököt és nem kívánok vitázni vele". Schmitt napirend előtti felszólalására nem reagált sem a Fidesz-, sem az MSZP-frakció, végül pedig maga a köztársasági elnök sem adott viszonválaszt.
Tegnap szavazott a Ház - alkotmányozó része - a fideszes alkotmányjavaslathoz benyújtott összesen 158 módosító javaslatról, melyek közül 101-et támogatott az előterjesztő. Ezeket kivétel nélkül Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetők, vagy az alkotmányügyi bizottság jegyezte, egyedüli ellenzéki javaslatként az LMP-sből lett független, Ivády Gábor egyik módosító javaslatát fogadták el. A támogatott sorról csomagban döntöttek, s ezt 264 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett el is fogadta a Fidesz-KDNP. A Ház tegnap döntött a jogalkotásról szóló törvény módosításáról is, lehetővé téve, hogy az új alaptörvény kihirdetésekor - az egyéb jogszabályokra vonatkozó számozástól eltérően - annak címét és napját is feltüntessék.
Kikerült a javaslatból az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik majd az arra igennel szavazó képviselők nevét. Lázár és Harrach egy módosítása szerint az alaptörvény nem törvény, nem terjed ki rá a törvények kezdeményezésére vonatkozó rendelkezés, ezért külön meg kellett határozni, hogy ki kezdeményezheti módosítását. Elfogadott indítványuk szerint a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő.
A módosító csomaggal megváltoztattak számos szimbolikus kérdést az alkotmánytervezetben, ám a szöveg így sem szűkölködik történelmi csúsztatásokban, és anakronizmusban. Szintén Lázár és Harrach frakcióvezetők módosító indítványa volt, hogy törölték a preambulumból, pontosabban a Nemzeti hitvallásból a "kommunista alkotmány"-ra hivatkozó részből az idézőjeleket, így az új alaptörvény nem az idézőjeles alkotmány jogfolytonosságát, hanem a jelenleg is hatályos alkotmányt nem fogja elismerni.
Alkotmánybíróság
Már a preambulum szövege is számos kérdést felvet, így például azt: mi lesz a taláros testület eddigi határozataival. A tegnapi döntések értelmében 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság (Ab), amely majd csak akkor kaphatja vissza költségvetési és adókérdésekben tavaly ősszel korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Ez az arány jelenleg 82 százalék, a kormány tervei szerint az államadósság mértéke ezt 2020-ra érheti el.
Az eredeti tervezet szerint az Ab még 11 tagból álló testület volt, melynek tagjait az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja.
A hatályos alkotmányban 9 évre szólt az alkotmánybírák mandátuma. A tervezet szerint a jövőben az Ab elnökét az Országgyűlés választja - a képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tart. Ma három évre szól az elnök mandátuma, és a testület maga választ elnököt. Az Ab mai elnökének, Paczolay Péternek idén nyáron jár le az elnöki mandátuma, az új alkotmány viszont csak jövő januárban lép hatályba, így nem tudni, ki és milyen szabályok alapján választ majd Ab-elnököt.
Egy másik módosításban az alapvető jogok biztosának is megadták az alkotmányos normakontroll kérésének lehetőségét - ezt a tervezet korábban a kormányra, illetve a parlamenti képviselők legalább egynegyedének kezdeményezésére korlátozta. Megvonták az állampolgároktól azt a jogot, hogy bárki az Ab-hoz fordulhasson, amennyiben alkotmányellenességet érzékel.
Kis János: "Drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A három ellenzéki párt már csak együtt kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től, és ezzel párhuzamosan megszűnt az actio popularis lehetősége, vagyis hogy bárki az Ab-hez fordulhat."
Államszervezet
Az új alkotmányban nem szerepel majd a vármegye elnevezés. Az indítvány kimondja, hogy Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A közigazgatási rendszert tehát nem állítják a feje tetejére, ám a demokratikus kontrollt jelentő hivatalokkal már nem finomkodtak a kormánypártok. Az alaptörvény hatályba lépésével, 2012 januárjától csak egy ombudsmani szerv lesz, amely az "alapvető jogok biztosa" nevet kapja majd. A tervezet szerint az ombudsmant a képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választaná az Országgyűlés, az adatvédelmi ombudsmani hivatal pedig megszűnik, helyette külön hatóság fog az adott szakterülettel foglalkozni, melynek vezetőjét kinevezik.
Jövő januártól tehát a négy mai ombudsman - Szabó Máté, Jóri András, Fülöp Sándor és Kállai Ernő - megbízatása is megszűnhet, holott mandátumuk nem egyszerre jár le és nem akkor. Az állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, a jövő nemzedékek biztosa, illetve az adatvédelmi ombudsmant a köztársasági elnök jelölte és a parlament választotta meg kétharmados többséggel. A biztosok emiatt tiltakoztak is az alkotmánytervezet ellen. A tegnap elfogadott módosításokkal a megmaradó egy ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére, míg erre eredetileg csak lehetőséget biztosított a szöveg.
Sólyom László: "Példát mutatunk a világnak azzal, hogy működik nálunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Semmi nem indokolja ennek a posztnak a megszüntetését."
Igazságszolgáltatás
Elfogadta az Országgyűlés tegnap azt a módosító indítványt, mellyel az alaptörvényben szabályozzák a bírói kinevezés és szolgálati jogviszony korhoz kötöttségét. Bíró csak 30 évesnél idősebb ember lehet, és jogviszonya legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Jelenleg a felső korhatár 70 év, aminek 62 évre történő leszállítása miatt tiltakoznak a bírók. A kormánytöbbség azonban hajthatatlan volt, ám arra Lázár ígéretet tett, hogy az általános nyugdíjkorhatárt más állami tisztségekre is kiterjesztik, és kizárólag csak az alkotmánybírók maradhatnak majd hivatlaban 70 éves korukig. Így akarja a Fidesz kikényszeríteni az elitváltást a bírói karban, a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása ugyanis a 19 megyei elnök közül 12-t, az 5 táblabírósági elnök közül pedig 2-t érintene, de a korhatár miatt csak jövőre mintegy 300 bírónak kellene nyugdíjba vonulni.
Ráadásul már az eredeti alkotmánytervezet is drasztikus változásokat vetített előre a bírói szervezetre nézve: abban ugyanis a legfőbb bírósági szerv a Kúria, míg ma ez a LB. A szöveg nem említi - ahogy a mai alkotmány - az igazságszolgáltatást eddig gyakorló LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok intézményeit sem. Kimaradt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a bíróságok önigazgatási szerve is - amely várhatóan megszűnik. Míg a hivatásos bírókat ezután is az államfő nevezi majd ki, a legfőbb bíró eddigi 6 éves mandátuma 9 évre emelkedik majd, s őt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmaddal választhatja meg.
Baka András: "Nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak"
Választások
Kimarad az alkotmányból a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége, miután tegnap elfogadta az erre vonatkozó módosítót is a kormánytöbbség. Az eredeti tervezetben sarkalatos törvényre bízták volna ezt a kérdést, ám a lehetőségét meghagyták volna. Megadnák a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároknak, ám a választójogról majd sarkalatos törvény rendelkezik, pontosabban: "a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti". A koncepció alapján egyébként az önkormányzati választási ciklus 5 éves lenne, szintén a majdani választási törvényben meghatározott módon, így egyelőre az sem tisztázott, hogy e rendszert 2014-ben alkalmaznák-e majd először.
Változnak az országos népszavazás szabályai is. A referendum akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Tegnap tovább szűkítették a referendum lehetőségének szabályain.
Radnóti Sándor: "Olyan alkotmány-tákolmányt akarnak a magyar népre erőltetni, melynek semmilyen legitimitása nincs, hiszen egyetlen párt szavazza majd meg és egymillió levél - melyet egyébként sem ellenőrzött senki sem - lesz a legitimitási bázisa".
Költségvetési ügyek
Az új alaptörvény szerint a jövőben a jegybank alelnökeit nem az elnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki; miközben az elnöki és az alelnöki mandátumok hossza - a korábbi 9 évre vonatkozó javaslattal ellentétben - marad a jelenlegi 6 év. Elfogadták azt a módosítót is, amely szerint "Magyarország hivatalos pénzneme a forint". Emiatt ugyanakkor az euró bevezetésekor kétharmados többséggel kell majd módosítani az alaptörvényt.
Az új alkotmány jelentősen beleszólna a gazdaságpolitikába, a tervezet előírná ugyanis, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését, ráadásul rendkívül szigorú feltételeket is szabnak. A mindenkori magyar parlamentnek kötelező lesz csökkenő pályán tartani az államadósságot, ráadásul a büdzsének azt is biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a megelőző naptári évben elért GDP 50 százalékát. De elengedhetetlen lesz a "Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása" is a központi büdzsé elfogadásához.
Visszavonhatatlanná válhat a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása az új alkotmány elfogadásával. Ha ugyanis az Ab vagy netán egy következő kabinet változtatna a nyugdíjtörvényeken, azt csak a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól szóló sarkalatos törvények módosításával tehetné majd meg. Ugyanakkor már az eredeti tervezetben szerepelt az is, hogy Magyarországon nem működhet többé kötelező magánnyugdíjpénztár, csak a harmadik pillér, az önkéntes kassza.
Bod Péter Ákos: "Nem szerencsés az államadósság mértékét az alaptörvényben rögzíteni, és főleg nem érdemes ehhez kötni az Alkotmánybíróság működését."
Demokratikus alapok
Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerül az alaptörvénybe, hogy kiszabható tényleges életfogytiglani büntetés szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt. Ezekről a módosításokról is tegnap döntött a Ház. A Fidesz-KDNP ugyanakkor más alapjogokkal nem bánt ilyen bőkezűen, ezt tette szóvá Simó Endre is. A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal alapító-szervezője szerint Magyarország leendő új alkotmányos alaptörvénye nemzetközi normákat sérthet azzal, hogy nem tartalmazza azokat az alapvető emberi és szociális jogokat, amelyeknek megvalósítására hazánk elkötelezte magát az ENSZ Alapokmányának és az Emberi Jogok Egyetemes Törvényének aláírásával.
A tervezet nem tartalmazza a béke és az igazságosság melletti elkötelezettséget, mellőzi a személyek Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogát az élethez, a jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, a lakáshoz és a személyes biztonsághoz. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban az alkotmányosság kérdése is felvetődik, hiszen a régi alkotmánnyal szemben kihagyták belőle a munkához való jogot, és ezzel számon kérhetetlenné teszik az emberhez méltó megélhetés nemzetközileg is kodifikált jogát.
Az eredeti tervezetben az állt: "Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot", amit azonban egy tegnapi módosító a "sokszínű" jelzővel egészített ki. Vagyis: "Magyarország elismeri és védi a sokszínű sajtószabadságot." Ezt ugyanakkor nehéz értelmezni.
Kis János: "Megosztó, drasztikusan leszállítja az alapvető jogok védelmi szintjét, mentesíti a hatalom gyakorlóit a kontrolltól, és roppant hatalmat ad a kezükbe."
Kritikus pontok - véglegesítve
- Nem jár plusz szavazati jog a gyermekek után
- 70-ről 62 évre csökken a bírák nyugdíjkorhatára (Bíró csak 30 éves kortól a nyugdíjkorhatárig lehet valaki)
- Nem kell ügydöntő országos népszavazás az alaptörvény hatálybalépéséhez
- Nem cserélik le a megye elnevezést vármegyére
- Lehetővé válik a tényleges életfogytiglani büntetés. Csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki
- Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és tulajdonvédelem
- 15 tagúra bővül a jelenleg 11 fős Alkotmánybíróság. A testület nem kapta vissza ősszel elvont hatásköreit; költségvetési és adókérdésekben csak akkor bővül jogkörük, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Az Ab a jövőben alkotmányjogi panasz alapján az egyedi bírói döntéseket is felülvizsgálhatja. Nemcsak a kormány és a képviselők negyede, de az új ombudsman, az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére is vizsgálhatja a jogszabályokat
- Az alapvető jogok biztosa köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére és a kisebbségi jogok védelmére
- Nem 9, hanem továbbra is 6 évre nevezi ki a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a Magyar Nemzeti Bank elnökét, de az alelnökök kinevezése is az államfő jogköre lesz (ma ez az MNB-elnök joga)
- Államalkotók lettek a kisebbségek (Lázár-Harrach módosítása: "a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők". Az eredeti javaslatban ez állt: "a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük")
- Nem fogadták el a fideszes Balsai István módosítását, amely beírta volna az alkotmányba, hogy az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására
- Nem tüntetik majd fel az alaptörvény végén az alkotmányra igennel szavazó képviselők nevét
- Magyarország hivatalos pénzneme a forint
- A nemzet közös örökségét képezi és védetté válnak a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is
Javítanak-e a módosítások a fideszes alkotmánytervezeten?
Fleck Zoltán, jogszociológus: Egy alapjaiban elrontott koncepción nem lehet apróbb módosításokkal javítani. Az alkotmányjavaslat alapvető hibája, hogy nem társadalmi konszenzuson nyugszik. Ha már az alkotmányozás módjával, folyamatával nagy baj van, akkor azt semmilyen részletmódosítással nem lehet kijavítani.
Kiszelly Zoltán, politológus: Leginkább a nyilvános és szakmai vitákban kritizált részleteken változtatnak. Ezek azonban csak néhol jelentenek érdemi változást, a kormánypártok eredeti koncepciójának lényege változatlan maradt.
Levél a bírói függetlenség védelmében
Határozott hangvételű levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Baka András felhívta a kormányfő figyelmét arra: jogállamokban a Legfelsőbb Bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. A főbíró szerint azonban az alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló indítvány ilyen kivételes helyzetet teremt.
Mint írta: "a bírói nyugdíjkorhatárt példátlan módon nyolc évvel leszállító, az alkotmányozás utolsó napjaiban beterjesztett javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. Arról sem a bíróságok igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a bíróságok, sem pedig a bírók egészen a legutóbbi napokig nem értesültek. 2012-ben a magyar bírói kar egytizedét, a felső bíróságok nagy tapasztalatú bíráinak jelentős részét, közel 300 bíró nyugdíjazását tartalmazó javaslat általános döbbenetet, felháborodást és elkeseredettséget váltott ki a bírói karban.
A javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet. A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.
Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem. Ezt a feltételezést tovább erősítheti, hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.
A bármely irányba való politikai elfogultság vádját - miképpen azt az igazságszolgáltatás szervezete a múltban is tette - a leghatározottabban vissza kell utasítanom. A 90-es évek elején ennek a szervezetnek a 90 százaléka 55 éven aluli volt, az 56-os forradalom idején még nem élt, vagy néhány éves volt, bírói pályáját a 80-as években kezdte. 1990-ben a bírói kar jelentős része elhagyta a pályát, a többi bírót a vonatkozó törvény szerint 1994-ben egyenként átvilágították.
Ma Magyarországon a bírók 72 százaléka bírói kinevezését 1990 után kapta. Az Európában is példátlanul fiatalnak számító bírói karban nincs 56-os vérbíró, ők már régen nincsenek a szervezetben, talán nem is élnek. A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan.
Miniszterelnök Úr!
Mindenkinek, az Országgyűlés egyes tagjainak is lehet a bíróságokról eltérő véleménye, bíróságellenes nézeteit sokszor jogos személyes élmények, vagy múltbeli tapasztalatok is kiválthatták. Baj akkor van, ha pártok, vagy a mindenkori Országgyűlés többsége a független bírósági szervezettel szemben politikai elvárásokat támaszt, a bírókat politikai alapon ítéli meg. Hiszem, hogy mindenki, aki országban, demokráciában és jogállamban gondolkodik, azért dolgozik, hogy ez soha ne lehessen így Magyarországon. Kérem Miniszterelnök Urat, vesse latba befolyását és tekintélyét azért, hogy az Országgyűlés ne fogadja el Alaptörvény részeként a fenti javaslatot" - zárta sorait Baka András.
Transparency: tucatnyi korrupciós kockázat
Noha felhívták a figyelmet, hogy az új alkotmány a jogalkotási és a társadalmi részvételről szóló törvények teljes mellőzésével született, a Transparency International (TI) Magyarország mégis megvizsgálta a szöveg korrupciós kockázatait. A hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétesnek nevezték, hogy a kapcsolódó sarkalatos törvények tervezetei közül egy sem ismert, és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről sem lehet semmit tudni. De a TI problémaként jelölte meg, hogy szűkítik az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulás jogát és fenntartják a testület jogkörének korábbi korlátozását, ami a korrupció legsúlyosabb formáiból származó következmények elhárítását teszi lehetetlenné.
A korrupcióelleni küzdelem gátja lehet, ha a bíróságok függetlensége veszélybe kerül; az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ugyanis jelenleg nem szerepel sem a javaslat normaszövegében, sem az indokolásban és nem ismertek a bírósági szervezetre vonatkozó reformelképzelések részletei sem. A TI aggályosnak nevezte az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését is, hiszen minél nehezebben hozzáférhetők a közérdekű adatok, annál kisebb az esélye annak, hogy a hatalmukkal saját hasznukra visszaélő döntéshozók törvénysértéseire fény derüljön.
Emlékeztettek: az alaptörvény korábbi szövegváltozatában helyet kapott, hogy a pártok működésének és gazdálkodásának szabályait a tiszta közélet biztosítására tekintettel kell szabályozni, ám a parlamentnek benyújtott javaslat ilyen rendelkezést már nem tartalmaz. A TI szerint a párt- és kampányfinanszírozás hatékony, átlátható és szigorúan érvényre jutatott szabályozása nélkül a közélet tisztasága nem biztosítható.
Fekete nap
"A mai napon válik véglegessé a módosító indítványok megszavazásával a Fidesz új Alaptörvényének szövege" - írta tegnap közleményében Lendvai Ildikó egyúttal utalva arra, hogy április 11-ét eddig az 1848-as áprilisi törvények napjaként ünnepeltük. A szocialista politikus szerint az valóban ünnepnap volt, a magyar alkotmányosság történetének demokratikus fordulata: számos alkotmányos jogot a jobbágyságra kiterjesztve az eddig jogfosztottakat is a nemzetbe emelték. "A mai nap fekete nap, az ünnep visszavétele, a jogok kiterjesztése helyett a jogok szűkítése, a nemzeti egység megteremtése helyett a nemzetet megosztó új konfliktusok teremtése" - tette hozzá.
Mint írta, 1848. április 11-én eltörölték a robotot, a kilencedet, a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak az eddig kisemmizetteknek. 2011. április 11-én aláássák a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszik a legnehezebben élőket. 1848. április 11-én bevezették a valódi közteherviselést. 2011-ben kétharmados törvénnyel betonoznák be az igazságtalan adórendszert. 1848-ban korszerűsítették a közigazgatást, biztosították a szabad királyi városok "önkormányzatiságát". 2011-ben visszaállítanák a vármegyét, a kúriát, csökkentik az önkormányzatok jogait.
1848-ban biztosították a népképviseletet az országgyűlési választásokon és létrehozták az országgyűlésnek, a nép képviselőinek felelős kormányt. 2011-ben megteremtik a lehetőségét, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok szavazatával csökkentsék a Magyar Köztársaság polgárai szavazatainak értékét,. erősítik a központi hatalmat, kisebb lesz a kormány fölötti ellenőrzés lehetősége. 1848-ban kiterjesztették a felekezeti és tanulmányi szabadságot, 2011-ben zavaros viszonyt teremtenek egyház és állam között, és lehetővé teszik a tankötelezettség korhatárának leszállítását.
1848-ban eltörölték az úriszéket és a feudális bíráskodást, közelebb jutottak a törvény előtti egyenlőséghez. 2011-ben megtámadják a bíróságok és az Alkotmánybíróság függetlenségét, csökkentik az állampolgárok jogorvoslati lehetőségeit, előírják, hogy a bíróságok a törvények értelmezésénél az állampolgár jogaival szemben a "gazdaságosság", a költségvetési takarékosság szempontjait is vegyék figyelembe.
Hazaárulók és nemzetiszocialisták
"A hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet" - mondta Novák Előd az alaptörványhez beadott módosítók szavazása során. Pártja, a Jobbik ugyanis név szerinti szavazást kért arról a javaslatukról, amely kizárólagos magyar tulajdonban tartotta volna a termőföldet és az ivóvízkészletet. Novák úgy adta le voksát, hogy előtte azt mondta a Fidesz képviselőire célozva: "a hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet".
Lázár János Fidesz-frakcióvezető visszautasította, hogy a Fidesz-KDNP-ben hazaárulók lennének és kérte az elnöklő - ugyancsak jobbikos - Balczó Zoltánt, hogy utasítsa rendre párttársát. Balczó szerint a hazaárulózás belefér a szólásszabadságba. Lázár azt mondta: a Jobbik képviselőinek, "a nemzetiszocialisták képviselőinek" a javaslata érzékelhetően nem érti, hogy a magyar föld védelme esetén miről van szó, mit jelent a nemzeti érdek védelme. Lázár szerint a Jobbik arra tett javaslatot, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból.
Ki integrálja a magyarokat?
Krónika, 2011. április 12. – Gazda Árpád
Több jel is utal arra, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése, a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának a kérdése kényszeríti rá először a román politikai elitet és talán a román társadalmat is, hogy érdemben kezdjen gondolkozni azon: mihez is kezdjen Románia a területén élő másfél milliós őshonos magyar közösséggel a meglehetősen gyorsan változó világban.
Victor Ponta szociáldemokrata párti elnök kifakadása a magyarországi választójog ellen csak a legfrissebb az idevágó megszólalások közül. A magyarországi politikusok március 15-i üzenetei kapcsán folytatott televíziós vitákban olyan elemzők is érzékelték a szembesülés pillanatát, akiket aligha lehet nacionalista indulatokkal vádolni.
Emil Hurezeanu fejtette ki például, hogy Romániának valamilyen módon fel kell készülnie arra a helyzetre, amikor tömegesen lesznek olyan állampolgárai, akik két ország parancsszavának engedelmeskednek. Ez idézett gondolat is jelzi, mennyire nem szokott hozzá a román elit ahhoz, hogy a magyarkérdést a mélységekig átgondolja. És talán bánni is kezdi, hogy a párbeszéd helyett mindig idegesen söpörte le a témát az asztalról. Mert az elmulasztott párbeszéd világosíthatta volna meg például azt, hogy az állampolgárság és a szavazati jog nem azt jelenti, hogy Budapest szavára hadrendbe áll az erdélyi magyarság. Éppen fordítva: az állampolgársági köteléken keresztül az erdélyi magyarság szava teremt helyzetet a budapesti kormányzat számára.
Tetszik Bukarestnek, vagy nem, a kérdés úgy tevődik fel: az Európai Unió fellazult belső határai között Magyarország vagy Románia integrálja sikeresebben a kettős kötődésű erdélyi magyar közösséget. Az Európai Unióban ugyanis nem bunkósbottal, nem tiltással, hanem inkább az érintettek érdekeltté tételével szokás megoldani a problémákat. Ha Bukarestben érzékelik Budapest integráló igyekezetét, erre csak az lehet az európai szellemű válasz, hogy Románia megpróbál vonzóbb perspektívát festeni a magyar közösség elé. És Románia csakis az autonómiaformák révén integrálhatná hatásosan a magyar közösséget. Azzal tehetné lojális állampolgárokká például a Székelyföld lakóit, ha a román állam keretében teremtené meg számukra az önálló élet lehetőségét.
|
