|
EMNT
Több magyar középiskola kellene Biharba?
Kossuth Rádió, 2011. április 19.
A Bihar megyei magyar középiskolai oktatás helyzetét vizsgálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei és az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete . Szerintük túl sok magyar diák tanul román tagozaton, részben azért, mert 25 szakmát nem lehet magyarul tanulni a megyében. A megyei főtanfelügyelő ugyanakkor azt mondja: tavaly a meghirdetett osztályokat sem tudták elindítani, mert nem volt elég jelentkező.
Nagyváradon ősztől három magyar tannyelvű osztályt tervez indítani a nagyváradi Andrei Şaguna szakközépiskola. Fodrászokat, turisztikai szakembereket és bútorasztalosokat képeznének, mindhárom szak államilag elismert diplomát adna. Bíró Ildikó szóvivő azt mondta: a környékbeli településekről akkora volt az érdeklődés a magyar nyelvű szakoktatás iránt, hogy ezért döntöttek a három osztály elindítása mellet.
Ugyanakkor a megye más iskoláiban volt olyan, hogy nem tudtak elindítani egy osztályt, mert kevés volt a jelentkező.
Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény egyetem adjunktusa szerint ennek az az oka, hogy sokszor olyan szakirányon indulna magyar nyelvű képzés, amire nincs érdeklődés. Ő azt mondja, hogy önálló magyar szakközépiskolát kellene nyitni Nagyváradon, szolgáltatói és ipari szairányokkal, és még egy sport és művészeti szakközépiskolán is el kellene gondolkodni.
Az adjunktus szerint a román iskolákban nyitott magyar osztályok nem jelentenek megoldást, mert a román többségű környezet miatt az asszimiláció melegágyává válnak. Sok szülő ugyanakkor attól tart, hogy a magyar4 iskolában a gyerek nem tanulja meg rendesen az állam nyelvét, nem fog tudni érvényesülni
Kéri Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes azt mondta, hogy jövőre 41 kilencedik osztályt terveznek indítani. Ez több, mint amennyit tavaly terveztek, de akkor még az a 37 sem telt be, mert nem volt elég jelentkező.
ROMÁNIA
Manna.ro/Új Magyar Szó, 2011. április 19. – Parászka Boróka
Támogatják a tanárok pszichikai felkészültségének ellenőrzését, és nem sietik el a tanügyi reform bevezetését. Burus Siklódi Botonddal, az RMPSZ új elnökével beszélgettünk.
Év elején kezdődött a teljes rendszert átalakító tanügyi reform, és nemrég választott új elnököt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Burus Siklódi Botond személyében. Az új elnököt kérdeztük arról, milyen szerepet szán a szakmai szövetségnek a reform végrehajtásában.
-Különleges ez az év, hogyan vesz részt a változásokban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége?
-Párbeszédre és együttműködésre törekszünk az állami szervekkel, ne feledjük el, hogy a pedagógus-szövetség civilszervezet. Most ott tartunk, hogy együttműködési megállapodást írtunk alá az oktatási minisztériummal, ennek értelmében aktívan részt veszünk annak a módszertannak a kidolgozásában, amely a tanügyi törvény alkalmazásáról szól. A háttérben azonban folyik a műhelymunka.
A szövetség nagyon fontosnak tartja a szakmai együttműködést, és a tanárok közötti folyamatos egyeztetést: ezért jött létre a tudományos tanács az RMPSZ keretén belül. Kétévente díjazzuk a sikeres pedagógusokat: kiosztjuk az Apáczai-díjat. Kiemelt programunk a tanárok társadalmi munkájának elismerése, ezt értékeli az Ezüstgyopár életműdíj.
Nagyon fontos, hogy lehetőséget teremtsünk a kollégák számára a szakmai fejlődésre, a Bolyai Nyári Akadémiánk immár nemzetközi intézménnyé vált: ez a Kárpát-medence legnagyobb pedagógusfóruma.
A diákokat a tehetséggondozó programjainkkal segítjük, támogatjuk azokat az iskolákat, amelyek ebbe a kezdeményezésbe bekapcsolódnak. Reméljük, hogy kialakul a régiós tehetséggondozás rendszere. Szervezzük az Ifjú Tehetségek Akadémiáját: lehetőség teremtünk a szakmai fejlődésre.
-Mennyire elégedett a reform ütemével? Új kerettanterv az eredeti tervekkel ellentétben nem a következő, hanem csak a 2012-2013-as tanévtől lesz, tankönyvek szintén ekkortól várhatóak, a teljes átállás 2015-től várható. Nem lassú ez a folyamat? Ki tudják venni a részüket a szakmai felkészülésből?
Van egy ütemterve az oktatási minisztériumnak a reform jogszabályok életbe léptetésére, és nekünk ahhoz kell igazodni. Az az igazság, hogy már többször annak az áldozatává vált egy-egy reformkísérlet, hogy elsiették. Itt most alapjaiban kell megváltoztatni a rendszert, és nem tűzoltó munkát kell végezni. Indokoltnak látom ezt a késedelmet, a mi együttműködési ajánlatunk világos.
Nagyon sokféle szempontra oda kell figyelni, itt van például a román nyelv oktatásának a kérdése. Nem mindegy, hogy szórvány-, vagy teljesen magyarok lakta térségben tanulnak a gyerekek románul. Mások a szülők elvárásai, más a diákok felkészültsége, nyelvi készségei.
-A manna.ro több anyagában is foglalkozott azzal, milyen mértékben vonják be a pedagógusokat a reformra való felkészülésbe, hogy tekintenek a tankönyvkiadók a következő hónapok feladataira. Általános volt a vélekedés, hogy nagyon sokan kimaradnak az egyeztetésből, hogy túl lassú a folyamat. Miközben a tanügyminisztérium munkatársai hangsúlyozzák: szükség van a szakemberek közreműködésére.
Mi civilszervezetként tudjuk hallatni a hangunkat, és remélni tudjuk, hogy nem maradunk ki az érdemi munkából. Fontos hangsúlyozni, hogy hiába volt eddig szakmai háttérmunka, ha nem volt érvényes jogszabály. Most van egy nagyon jó törvényes keret a reform megvalósításához, és ezt kell kihasználni.
Érthető, hogy a pedagógusok, a szülők azt várják, hogy a törvény mihamarabb életbe lépjen. A mi álláspontunk az, hogy ami már megvan, amit sikerült előkészíteni, azt össze kell hangolni az új törvényes kerettel, konszenzust kell találni. És persze igaz: minél hamarabb lépni kell. Mi szorgalmazzuk egy egyeztető fórum összehívását is, hogy mindenki képviselni tudja a saját álláspontját.
-Nyitottnak érzi a minisztériumot az ilyen jellegű együttműködésre?
Én Király András államtitkár úrral és Szőcs Domokossal, az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának az igazgatójával is beszéltem, nyitottnak tűntek.
-Érdekvédelmi szinten mit ígérnek a pedagógusoknak? Mit ígér az RMPSZ a tagjainak?
Szögezzük le: mi nem szakszervezet vagyunk, hanem szakmai érdekvédelmi szövetség. Teljes mértékben együttérzünk a kollégákkal, ami a pedagógusbéreket illeti, mindannyian nehéz anyagi körülmények között dolgozunk. Ahol lehet, hallatjuk a hangunkat, és képviseljük is a kollégák érdekeit.
-Mit szól ahhoz, hogy a tanügyminisztérium a jövőben szigorúbban ellenőrizné a pedagógusok pszichikai alkalmasságát? Mennyire érzi megalapozottnak a szigorítást?
-Az iskolai autonómia egyik legfontosabb következménye, hogy szemléletváltásra van szükség a pedagógusok részéről is. Hargita megyében eddig is minden szeptemberben volt ilyen ellenőrzés, és nagyon hasznosnak tűnik, mert az iskolaigazgatóknak, a tanfelügyelőknek rálátása nyílt, hogy kik vesznek részt az oktatásban. Támogatni tudjuk a tanfelügyelőség kezdeményezését, szorgalmazzuk a minél határozottabb fellépést a nem kívánatos jelenségekkel szemben.
ERDÉLY
Ismerjék el a történelmi régiókat
Háromszék, 2011. április 19. – Farcádi Botond
A történelmi, kulturális szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni a régiók átszervezése során – szögezték le Traian Băsescu államfő hét végi kijelentései kapcsán az RMDSZ és az MPP háromszéki vezetői. Mint arról már beszámolt a Háromszék, Traian Băsescu vasárnap Kovásznán kijelentette: szorgalmazza, hogy az új alkotmányban jelenjék meg a régiók fogalma, de a fejlesztési régiók átszervezése során gazdasági és szociális kritériumokat kell szem előtt tartani, nem pedig etnikai szempontokat.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke leszögezte: a szövetség kitart saját régióátszervezési elképzelése mellett, Kulcsár-Terza József pedig úgy vélekedett, a természetes, történelmi régiókat kellene elismerni.
Vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértünk az államfővel, és vannak olyanok, amelyekben nem – jelentette ki lapunknak Tamás Sándor utalva Traian Băsescu kijelentéseire. Hangsúlyozta: a fejlesztési régiók átszervezését régóta szorgalmazzák, és az átrajzolás során tekintettel kell lenni egy-egy térség történelmi, kulturális, hagyományos, ha úgy tetszik, szociális sajátosságaira. A három székelyföldi megye, azaz Hargita, Kovászna és Maros megye „egy testet" alkot, egységes történelmi, kulturális szempontból, és ahogyan Vrancea megyének sincs sok köze a jelenlegi felosztás szerint az ugyanazon régióba tartozó Konstancához, úgy Háromszéknek sem Szeben vagy Fehér megye mellett a helye. Lehet, hogy az államfőnek más a véleménye, de mi kitartunk az RMDSZ által kezdeményezett régióátszervezési törvényben rögzített álláspont mellett – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Mint fogalmazott, a Demokrata Liberális Párt nem nyerte meg a választásokat oly módon, hogy önállóan kormányozzon, így figyelembe kell vennie az RMDSZ álláspontját is.
Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök a Háromszéknek leszögezte: nem újraszervezésre, átgondolásra van szükség, hanem a természetes, hagyományos történelmi régiók elismerésére, hiszen azok amúgy is léteznek, és akként is beszélnek róluk Romániában, például Máramarosról, a Bánságról stb. Ezen régiók elismerése szerinte nem veszélyeztetné az ország integritását. A régiók fogalmának alkotmányos megjelenítéséről úgy vélekedett, nem annyira fontos azt alaptörvénybe iktatni, hiszen törvény szabályozza azt. Az államfő azon kijelentésére, mely szerint az etnikai alapú autonómia soha nem jelent elfogadható feltételt egy koalícióban sem, az MPP-s politikus leszögezte: csak a gyulafehérvári kiáltványban szereplő ígéretek betartását kérik. Azt üzente továbbá Traian Băsescunak, hogy Románia tartsa be az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt kötelezettségeket, így a Gross-jelentésben megfogalmazott ajánlást is az autonóm régiókról.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Pöttering: nem szabad hagyni, hogy túl nagy legyen az EU
MTI, 2011. április . 18
Az uniónak nem kell feltétlenül minden országot felvennie, amely csatlakozni szeretne a közösséghez, nem szabad hagyni, hogy túl nagy legyen az EU - mondta Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) korábbi néppárti elnöke hétfőn Budapesten.
Az Andrássy Egyetemen tartott előadásában a politikus, aki egyúttal a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke, hangsúlyozta: azt azonban reméli, hogy Horvátország minél előbb csatlakozhat az unióhoz, a nyugat-balkáni államokat pedig biztatta, hogy fáradozzanak az integrációért.
Nem lehet "politikai szívességet" tenni a csatlakozni vágyó országoknak, meg kell követelni tőlük a kritériumok teljesítését - jelentette ki.
Az észak-afrikai eseményekre utalva kifejtette, örülni kell annak, hogy az arab fiatalok az utcára vonulnak a szabadságért, és szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint a muzulmánok terroristák, az "ellenségeink", ehelyett partnereknek kell őket tekinteni. Korábban elterjedt volt az az elmélet, amely a kultúrák összecsapását hirdette, de tenni kell azért, hogy ez a jóslat ne váljon valóra - emelte ki.
A gazdaságpolitikáról szólva elmondta: a piacnak szociális felelőssége is van. Az eurót minden erővel meg kell védeni, ésszerű stabilitási politikára van szükség - tette hozzá.
Hans-Gert Pöttering szerint többet kellene beszélni arról, hogy az EU élére állt a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Mint mondta, egyensúlyt kell kialakítani az energiaellátásban, és a Japánban történtek ellenére is be kell látni, hogy nem lehet egyik napról a másikra leállítani Európa összes atomerőművét. Támogatta továbbá a Nabucco-vezeték megépítését, mivel - mint rámutatott - nem lehet hagyni, hogy a földgázellátásban csak Oroszországtól függjön Európa.
A Nabucco az elképzelések szerint a Kaszpi-tenger térségéből Nyugat-Európába szállít majd földgázt. A 3 ezer kilométer hosszú vezeték Törökországból indulna, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződne. A vezeték lefektetése a menetrend szerint 2012-ben kezdődik, és a gázszállítás 2015-ben indulhat meg.
Az EU 27 ország 500 millió polgárának uniója, amely közös értékekre épül - mutatott rá Hans-Gert Pöttering. Emlékeztetett: 1950-ben a Robert Schuman akkori francia külügyminiszter kezdeményezte, hogy Franciaország és Németország együtt hozza létre az Európai Szén- és Acélközösséget. Ez forradalmi javaslat volt egy francia politikustól, kísérlet arra, hogy véget vessenek a francia-német ellentétnek - vélekedett.
Újabb mérföldkőként emelte ki a Lisszaboni Szerződés elfogadását, amelyért csaknem tíz évig küzdöttek a tagállamok. A dokumentum hatálybalépésének az EP a fő nyertese, mivel bővült a hatásköre - mondta.
Véleménye szerint nincs minden rendben az unióban, a helyzet javításán folyamatosan dolgozni kell, de közben mindvégig a közös értékekre kell támaszkodni. Az EU "a mi jövőnk", ezért mindent meg kell tenni, hogy erős legyen - hangsúlyozta.
Hans-Gert Pöttering a hétfőn elfogadott új magyar alkotmánnyal kapcsolatban közölte, azt kívánja, hogy az új alaptörvény képes legyen "átvezetni a magyarokat a 21. századon". Ez az alkotmány tükrözi Magyarország identitását - tette hozzá.
Bízik azokban - jelentette ki -, akik "felelősséget viselnek" Magyarországon, mert a magyarok mindig a szabadságért harcoltak, és Németország sokat köszönhet nekik.
A politikus felidézte: ő maga az EP képviselőinek első közvetlen választása, 1979 óta tagja a törvényhozásnak, s akkoriban még csak álomnak tűnt Magyarország csatlakozása a közösséghez. Magyarország azonban 2011-ben az EU Tanácsának soros elnöki tisztét tölti be, ami azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szolidaritás utat tört az európaiak között - mondta.
A korábbi EP-elnök megjegyezte: magyarországi látogatásán felkereste a Terror Háza Múzeumot is. Fontos, hogy 2011-ben is emlékezzenek arra a fájdalomra, amelyet emberek okoztak embereknek - hangoztatta. Hozzáfűzte: nem szabad hagyni, hogy valaha is újabb totalitárius rendszer jöjjön létre Európában.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Nincs veszve a magyar – Továbbra is fogyunk, de már nem ijesztő arányban
Székely Hírmondó, 2011. április 19. – Lévai Barna
Kiss Tamás szerint az utóbbi évben mért minták egyike sem támasztja alá, hogy Sepsiszentgyörgyön a román népesség aránya nőtt volna, sőt inkább csökkent.
Nemrég Magyar nyelvhasználat Háromszéken címmel tartottak tanácskozást a megyei tanács gyűléstermében. Több szakember értekezett, köztük Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Elmondta, hogy 1992 és 2002 között a magyarok száma Romániában közel kétszázezer fővel csökkent, viszont mára Erdélyben a magyarok arányvesztése megállt, ami azt jelenti, hogy 2002-höz képest az Erdélyen belüli arányszámunk nem csökkent.
-Mi annak az oka, hogy az eddigiekhez képest megállt az erdélyi magyarok arányvesztése?
– Számításaink szerint a migrációs folyamatokban bekövetkezett változásoknak tudható be. Míg 1991 és 1997 között elvándorlási és menekülthullám volt tapasztalható az erdélyi magyarok körében, addig az ezredforduló után a migráció jellege is megváltozott: már nem beszélhetünk menekülésről, sokkal inkább munkavállalási és a tanulmányi migrációról. Ezzel egyidőben a többségi román népesség intenzíven bekapcsolódott a nemzetközi migrációs folyamatokba. 2000 után Lengyelország mellett Románia rendelkezett az unión, illetve Kelet-Európán belül a legtöbb kivándorolt állampolgárral. Így ettől az időszaktól számítva az erdélyi magyarok a kivándorlást illetően már alulreprezentálttá váltak, különösen igaz ez Székelyföldre, és reméljük, ezt fogja igazolni a 2011-es népszámlás is.
– Mit lehet tenni, hogy ez a tendencia megmaradjon, és ne induljon el egy újabb kivándorlási hullám?
– Fontos a népességpolitika különböző területeit és szereplőit beazonosítani. Egyrészt az országos népességpolitikába be kell kapcsolni a magyarságot, és itt elsősorban az RMDSZ-nek van szerepe, hiszen kormányzati tényező. Fontos, hogy a családtámogatási rendszer megmaradjon. Ezzel kapcsolatban ugyanis egy felmérésünk azt mutatta, hogy a magyar fiatalok kevésbé vannak tisztában a támogatási lehetőségekkel, példa erre, hogy Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen a magyar fiatalok kisebb arányban igényeltek ANL-s lakásokat. Fontos megemlíteni a migrációpolitika és a magyar állam viszonyát is. A kettős állampolgárság kapcsán az erdélyi elitnek fel kellene vállalni egy nyílt beszélgetést vagy vitát, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a kivándorlásra.
-Hatással lehet-e egy román többségű nagyváros közelsége a másik város etnikai arányainak alakulására? Például vegyük Sepsiszentgyörgy és Brassó viszonyát.
– Úgy gondolom, a szentgyörgyiek félelmei nem megalapozottak. A folyamatok nem az elrománosodás irányába mutatnak, sőt, ez inkább fordított, hiszen a románok aránya, főként a fiataloké, csökkenőben van a városban, éppen amiatt, hogy Brassó, illetve Bukarest közel van. Ha belegondolunk, hogy egy többségében magyarok lakta kisvárosban mit tud kezdeni egy román fiatal, akkor ez inkább fordítva működik, azaz ők hagyják el Sepsiszentgyörgyöt.
Jávor Benedek nyílt levele Kelemen Hunornak a verespataki bánya ügyben
LMP Media, 2010. november 16.,
Kelemen Hunor úrnak
Román Köztársaság
kulturális minisztere
Bukarest
Tisztelt Miniszter Úr!
A legutóbbi személyes találkozónkon szóba került verespataki aranybánya terv ügyében fordulok Önhöz.
A természeti értékek mellett az emberiség kulturális örökségének kiemelkedő értékei az ókori és középkori bányászkodás fennmaradt emlékei, a római kori tárnák, épületmaradványok, továbbá a középkori épületek a világi és egyházi létesítmények, valamint ezek együttese. Mindezek közül kiemelt jelentőségűnek tartom Verespatak települést és a környező tájat, amely tudomásom szerint napjainkban nem élvez értékéhez, jelentőségéhez méltó nemzeti és nemzetközi védelmet.
A fenti értékeket megsemmisüléssel fenyegeti a gigantikus méretű arany- és ezüstbánya terve, amellyel szemben széleskörű tiltakozás bontakozott ki.
A Fenntartható fejlődés bizottság jogelődje az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága az elmúlt időszakban több alkalommal is tárgyalt a Román Törvényhozás illetékes partnerbizottságával arról, hogyan lehetne Verespatakot és térségét megóvni a bányászat, továbbá a cianidos ércfeldolgozással tervezett arany és ezüst kinyerés okozta károktól. Magyarország a cianidos ércfeldolgozás alkalmazását törvényben tiltotta meg. Úgy vélem, hogy amennyiben ez a technológia kerül alkalmazásra Verespatakon, ez igen jelentős mértékben veszélyezteti a térségben élő román és magyar lakosság egészségét, a tágabb térség ökoszisztémáját.
Magyarország, mint a 2011 első félévében az Európai Unió elnökségét ellátó tagállam, felelősséget érez Európa természeti értékei és évezredes kulturális öröksége iránt. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnökeként arra kérem Miniszter urat, hogy tegyen kezdeményező lépéseket annak érdekében, hogy a verespataki térségben található értékek magas szintű védelme valósuljon meg. Ennek keretében megtörténhetne a műemléki védelem visszaállítása, és végső soron az UNESCO Világörökség Egyezmény szabályai szerinti védelmet élvezhetne a teljes együttes.
A Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés bizottsága elnökeként különös felelősséget érzek a jövőt szolgáló és építő múltbéli értékek megóvása és a jelen embere életkörülményeinek jobbítása iránt.
Az általam vezetett bizottságnak a Román Törvényhozás szakbizottságával folytatott kapcsolatrendszerét is fel kívánom használni az ügy előremozdítása érdekében. A bizottságot a román fél 2011. első félévében meghívta Romániába, a meghívást tisztelettel elfogadtam, erre várhatólag 2011. második negyedévében kerülhet sor. Örömömre szolgálna, ha ez alkalommal Miniszter úrral ismét személyesen is találkozhatnék, és a javaslatomról közvetlenül is eszmecserét folytathatnánk.
Tisztelettel várom válaszát.
Budapest, 2011. április 18.
Üdvözlettel:
Jávor Benedek
elnök
|
