Együttműködik az EMNT és az SZNT
Háromszék, 2011. február 9.
Együttműködési megállapodást írtak alá az Erdélyi Ma¬gyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki szervezetei. Rövid és középtávú tervek közös kivitelezésében állapodtak meg, együtt készülnek uniós pályázat benyújtására, de konzultálnak oktatási, gazdasági kérdésekben is — mondta el Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke.
Segítséget nyújtanak az SZNT által kezdeményezett egymillió európai polgár aláírásának összegyűjtésében, hogy a tavaly decemberben hozott EP-döntés értelmében az Európai Parlament elé tudják terjeszteni azt a jogszabályt, amely szavatolja az európai őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát.
A megállapodás szerint az SZNT is segítheti tanácsokkal a magyar állampolgárságért folya¬modókat, Sepsiszentgyörgyön a Konsza Samu utcai székházban munkatársuk az érdeklődők rendelkezésére áll — hangzott el.
Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki elnöke kiemelte, jó példával próbálnak elöl járni, ,,talán sikerül a két szervezet között időközben elhidegült viszonyt újramelegíteni". Szükség van az együttműködésre a közös célok érdekében, két vagy több szer¬vezet jóval többet képes tenni, mint egyetlenegy — hangsúlyozta. Gazda Zoltán székely zászlóval ajándékozta meg az EMNT irányítóit, bízik benne, felkerül székházuk homlokzatára, és átadott egy DVD-t is a budapesti SZNT-ülés felvételével.
ROMÁNIA
Az RMDSZ nem gondolkodik új politikai szövetségben
Paprika Rádió, 2011. február 8.
Markó Béla RMDSZ-elnök hétfőn kijelentette: az RMDSZ jelenleg tagja egy koalíciónak, és nem lát okot arra, hogy más politikai szövetségekben gondolkodjék. Emlékeztetett: az ellenzék elszalasztotta az esélyt, hogy támogassa az RMDSZ-t az oktatási törvény vitája során. Mint mondta, az RMDSZ vezetői csak akkor gondolhatnák meg magukat a kormány támogatását illetően, ha „ez a koalíció értelmetlenné válna", nem lehetne haladni, vagy nem lenne adott a lehetőség a közös kormányprogram megvalósítására. Az RMDSZ elnöke szerint jelenleg egyik eset sem áll fenn.
Szerinte az RMDSZ-kongresszus után sem vetődik majd fel a szövetség megváltoztatásának ügye. „Amíg partnereink tiszteletben tartják a megállapodást, mi is ahhoz tartjuk magunkat, ha nem ezt teszik, akkor majd felmerül a változtatás kérdése", magyarázta a szövetségi elnök.
Százfős stábja van a kongresszusnak
Új magyar Szó, 2011. február 9.
Intenzíven folynak a február 26–27-én sorra kerülő nagyváradi RMDSZ-kongresszus előkészületei – számolt be tegnap Kovács Péter, a tisztújítás lebonyolításával megbízott ügyvezető alelnök, akinek munkáját mintegy száztagú szervezői stáb segíti.
Intenzíven folynak a február 26–27-én sorra kerülő nagyváradi RMDSZ-kongresszus előkészületei – számolt be tegnap Kovács Péter, a tisztújítás lebonyolításával megbízott ügyvezető alelnök, akinek munkáját mintegy száztagú szervezői stáb segíti.
„Sajnos a Szakszervezetek Művelődési Háza jelenleg nincs megfelelő állapotban, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy mind kívül, mind belül egy RMDSZ-kongresszushoz méltó körülményeket biztosítsunk" – tájékoztatott Kovács Péter. Elmondta, hogy nagy figyelmet szentelnek az elnökválasztási folyamat technikai megszervezésére is.
„Kötelességünk biztosítani az egyenlő megjelenés és bemutatkozás feltételét, illetve odafigyelünk arra, hogy a szavazási folyamat szabályossága és titkossága garantálva legyen" – hangsúlyozta Kovács, majd leszögezte: a tegnapi megbeszélésen eldöntötték, hogy négy szavazófülkét rendelnek meg, amelyek a színpadon lesznek elhelyezve, ugyanakkor javasolni fogják a kongresszusnak, hogy a szavazatszámláló bizottságba nevesítse valamennyi jelölt egy-egy megbízottját.
ERDÉLY
Sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy: diverzió a szülői levél?
Krónika, 2011. február 9. – Bíró Blanka
Diverziónak tartják az érintettek azt a levelet, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében Kacsó Árpádtól érkezett szerkesztőségünkbe. A „Székely Mikóban tanulók szülei" nevében megfogalmazott levél írója felelősségre vonja Antal Árpád polgármestert, amiért „a városkasszát és a város adófizetőit károsítja meg nem kevés összeggel, amikor a református püspökség vezetőinek bőre szabott zsebét béleli puhára rendszeresen a Mikóért fizetett haszonbérért".
„Választott elöljárónk nem a közösség érdekeit védi, hanem a református püspökség pénzügyeit támogatja a mi rovásunkra" – olvasható a levélben.
Antal Árpád polgármester megkeresésünkre elmondta, nagy valószínűséggel diverzió a szülők nevében megfogalmazott levél, de ennek ellenére válaszol a vádakra. Rámutatott, az önkormányzat 2008-tól kezdődően 12 évig nem fizet bért a Székely Mikó Kollégium épületének használatáért az Erdélyi Református Egyháznak. A város ugyanis a Regionális Operatív Programnál pályázott, 11,2 millió lejt hívnak le a másfél évszázados tanoda épületének korszerűsítésére, a munkálatok folyamatban vannak, és a befektetésért cserébe 12 esztendeig nem fizetnek bért.
Az elöljáró hangsúlyozta, a visszaszolgáltatásról rendelkező törvény értelmében a javakat annak adják vissza, akitől elvették, az államosítás során a református egyházat nevezték meg az iskolaépület tulajdonosaként, így az ingatlant ennek kell visszaszolgáltatni, ez pedig nem értelmezés kérdése.
Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója a Krónikának elmondta, az iskola 45 tagú szülői választmányában nincs Kacsó Árpád nevű személy, a tanintézetben több mint ezer diák tanul, de nem emlékszik ilyen nevű szülőre. Az igazgató szerint a tanintézetben nem foglalkoznak a visszaszolgáltatás körül kialakult botránnyal.
Mint arról beszámoltunk, a korrupcióellenes ügyészség két sepsiszentgyörgyi család bűnvádi feljelentése alapján vádat emelt a Székely Mikó Kollégiumot a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen. A panaszt tevő két család megvásárolta az egykori tanári lakásokat, amelyekre szintén igényt tart a református egyház.
Márton Árpád: akadályozzák a restitúciót
Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának máig megoldatlan kérdésére hívta fel a figyelmet tegnapi parlamenti felszólalásában Márton Árpád képviselő. Az RMDSZ-es honatya a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult ügy kapcsán elmondta: a restitúciós folyamatot igazságügyi, adminisztratív vagy politikai úton fékezik. A Mikó-kollégium kapcsán lényegében nem történik más, mint egy újabb lépés az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok újraállamosítása felé, figyelmeztetett a képviselő, aki szerint a politikumnak valamennyi alkotmányos eszközt fel kell használnia az igazságügy működésének helyreállítása érdekében. „Úgy vélem, időszerű volna olyan törvényjavaslatok elfogadása, amelyek lehetőséget adnak az államnak arra, hogy azon bírákat és ügyészeket felelősségre vonja, akiknek döntései miatt Romániára büntetést róttak ki" – hangsúlyozta a honatya.
MAGYARORSZÁG
Semjén: kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar-román viszony
MTI 2011. február 8.
Kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar-román viszony; beigazolódott, hogy ha Romániával együttműködünk, akkor sokkal többet érünk el, mintha "fúrjuk egymást" - mondta Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden esete a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A miniszterelnök-helyettes szerint az a józan magyar érdek, hogy a román-magyar együttműködés maradjon, a magyar állampolgárság kiadása zökkenőmentes legyen, és ennek az egyik garanciája a román jobbközép kormány léte. A kormányzati politikus ezzel azokra a hírekre reagált, miszerint az RMDSZ egyes körei meglebegtették a párt kilépését a román kormánykoalícióból.
Semjén Zsolt szerint számos, magyaroknak kedvező intézkedés fakadt a mostani román kormány és Traian Basescu józanságából, ezek után nincs erkölcsi joga bárkinek azt mondani, hogy a magyarok lépjenek ki a koalícióból. "Nagyon világosan kell látni, és nagyon komolyan megfontolásra ajánlom minden romániai magyar számára: kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar-román viszony, hogy Orbán Victor és Traian Basescu között ilyen a viszony" - hangsúlyozta.
Mint hozzátette: gondolják meg az érintettek, hogy ha jön egy másik típusú kormány Romániában, egyáltalán nem biztos, hogy ilyen zökkenőmentes lesz a magyar állampolgárság kiadása, hiszen Basescu megadta a határon túli románoknak az állampolgárság lehetőségét.
MTI, 2011. február 9.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Népszabadság dolgozói egyesülete a médiatörvény és a médiaalkotmány írott sajtót hátrányosan érintő rendelkezései miatt. A napilap ismerteti, hogy az új médiaszabályozást 16 ponton támadó beadványt Vörös T. Károly főszerkesztő és Kelen Károly, a Népszabadság dolgozói egyesületének elnöke vitte be az Alkotmánybíróságra kedden. A Népszabadság már december 2-án kilátásba helyezte, hogy ha a sajtószabadságot súlyosan fenyegető rendelkezések változatlanul hagyásával fogadja el az Országgyűlés a médiatörvényt, úgy az Alkotmánybíróságnál fogja kérni az alkotmányos alapjogokat legkirívóbban korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését.
A lap beadványa egyebek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására.
A lap ismerteti, hogy az indítványban az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában tér ki a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez a lap szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, mert jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.
A médiatörvény kihirdetése és hatálybalépése között kirívóan rövid idő, egyetlen nap telt el, így a törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, nem biztosít elegendő felkészülési időt - írja a napilap, amely egy teljes oldalon közli a beadvány részleteit.
Semjén: az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól
Duna Televízió, 2011. február 8.
Az a józan magyar érdek, hogy a román-magyar együttműködés maradjon, a magyar állampolgárság kiadása zökkenőmentes legyen, és ennek az egyik garanciája a román jobbközép kormány léte – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormányzati politikus ezzel azokra a hírekre reagált, miszerint az RMDSZ egyes körei meglebegtették a párt kilépését a román kormánykoalícióból. Semjén Zsolt szerint számos, magyaroknak kedvező intézkedés fakadt a mostani román kormány és Traian Basescu józanságából, ezek után nincs erkölcsi joga bárkinek azt mondani, hogy a magyarok lépjenek ki a koalícióból. A kettős állampolgársággal összefüggő egyéb aktuális kérdésekről ugyancsak nyilatkozott Semjén Zsolt a Közbeszédnek.
Az interjút ma (kedd) este nyolc órától sugározza a Duna Televízió egyes csatornája.
Amit Romániával kapcsolatban mondott, az valóban nagyon súlyos dolog – így reagált Semjén Zsolt Közbeszéd azon felvetésére, miszerint egyes RMDSZ-es körök meglebegtették a párt lehetséges kilépését a román kormánykoalícióból, illetve arra a kérdésre, hogy egy ilyen lépés mennyiben változtathatná meg a román döntéshozók viszonyulását a magyar kettős állampolgárság ügyéhez.
Őrizni kell a kegyelmi pillanatot
„Nagyon világosan kell látni, és nagyon komolyan megfontolásra ajánlom minden romániai magyar számára: kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar-román viszony, hogy Orbán Victor és Traian Basescu között ilyen a viszony. Beigazolódott, hogyha Romániával együttműködünk, akkor sokkal többet érünk el, mintha fúrjuk egymást. Ez pedig a PDL-kormány, személy szerint Basescu józanságát dicséri. A tanügyi törvényt Basescu elnök aláírta és ígéretének megfelelően átment Bukarestben, ami nagyon fontos. Ezek után nem sok erkölcsi alapja van bárkinek azt mondani, hogy a magyaroknak ki kellene lépniük ebből a koalícióból" – szögezte le Semjén Zsolt.
Hozzátette: azt gondolják meg az érintettek, hogy ha jön egy másik típusú kormány Romániában, egyáltalán nem biztos, hogy ilyen zökkenőmentes lesz a magyar állampolgárság kiadása. Hiszen Basescu megadta a határon túli románoknak az állampolgárság lehetőségét. „Ezek után mi mondhattuk, hogyha a moldáviai románoknak lehet, akkor az erdélyi magyaroknak is lehet" – érvelt a miniszterelnök-helyettes, aki további szempontként említette, hogy a mostani román koalíció megóvta Romániát a még nagyobb bajból, kezdenek kilábalni a válságból.
„Most egy kormányválságnak beláthatatlan következményei lennének. Azért azt gondolom: az a józan magyar érdek, hogy a román-magyar együttműködés maradjon, az állampolgárság kiadása zökkenőmentes legyen, és ennek az egyik garanciája a román jobbközép kormány léte" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Őszre módosulhat a választójogi törvény
Közel három hónapja jelentették be, hogy valamilyen típusú szavazati jogot adnának a határon túlról magyar állampolgárságot szerzett, ám magyarországi lakcímmel nem rendelkező személyeknek. Mikor mondja meg végre a kormányzat, hogy milyen típusú lesz ez a szavazati jog? – kérdezte a Közbeszéd.
„Hogy pontosan milyen lesz a választójogi törvény, és hogy abban hogy lesz szabályozva a határon túli magyarok szavazati joga, azt majd Országgyűlés eldönti, mondjuk ősszel" – reagált Semjén Zsolt. A kormány mindenesetre osztja az ő személyes álláspontját, azaz, hogy az állampolgárság és a szavazati jog „valamilyen formában elválaszthatatlan egymástól" – tette hozzá.
Az egyéni körzetben nem tud szavazni az, aki nem ott lakik. A miniszterelnök-helyettes a lista tekintetében azt javasolja: hasonlóan az európai uniós választásokhoz, pártlistákat kell állítani; ugyanarra a listára lehessen szavazni Budapesten, Sepsiszentgyörgyön vagy Los Angelesben – mint ahogy a körülöttünk lévő államok nagy része, de akár a franciák, az olaszok, a portugálok, a spanyolok megoldották ezt a kérdést – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.
A felvetésre, hogy a legélesebb kritika a választójog megadása ellen az lesz, hogy a Fidesz ezzel szavazatmaximalizálásra törekszik, Semjén Zsolt azt mondta: ez a balliberális oldal vádaskodása, „de kit érdekelnek ezek a vádak". A kérdést a helyén kell kezelni; az, hogy ennek a kérdésnek milyen pártpolitikai szempontú megfontolásai vannak, az ezredrangú kérdés ahhoz viszonyítva, hogy minden magyar állampolgárnak meg kell adni a neki kijáró szavazati jogot – hangzott az interjúban.
Garancia is lenne a határon túliaknak a szavazati jog
A miniszterelnök-helyettes kiemelte továbbá: azért van az alkotmányos megfontolásokon túlmenően a határon túliak szavazati joga mellett, mert nekik ez a garancia lenne arra, hogy a mindenkori magyar kormány komolyan vegye őket; mégpedig nem kegyből, hanem józan megfontolásból. Ha ugyanis a szavazatukat meg kell szerezni, akkor a mindenkori magyar kormány kénytelen gesztusokat tenni a határon túli magyarok felé – mondta.
Érkezett olyan igény is, hogy akik megkapják a magyar állampolgárságot a határokon túlról, ugyanúgy legyenek jogosultak a gyermekek után járó támogatásokra, mint a Magyarországon élők. Ezt elvből utasítja el a kormány vagy nincs rá pénz? – kérdezte a Közbeszéd.
Társadalombiztosítás nem jár a magyar állampolgársághoz
Az állampolgárság és a nyugdíj, avagy az egészségügyi ellátás nincsenek összefüggésben egymással, erről van szó – reagált Semjén Zsolt. Nem azon az alapon kap valaki nyugdíjat vagy egészségügyi ellátást, hogy magyar állampolgár, hanem az alapján, hogy hova fizette be az egészségügyi járulékát; ahova fizette, onnan kapja a társadalombiztosítási ellátását.
Arra a felvetésre, hogy az új kormány első és egyik legmarkánsabb intézkedése volt, hogy megteremtette az állampolgárság könnyített megszerzésének feltételeit, erről mégsem volt szó Orbán Viktor évértékelőjében, Semjén Zsolt azt mondta: Orbán Viktor a nemzet sorskérdéseiről beszélt hétfőn, ebbe pedig ugyanúgy beletartozik a kárpát-medencei magyarság ugyanúgy, mint a nyugati emigráció; a miniszterelnök pedig egy magyar nemzetről beszélt, nem bontotta szét elemeire a témát.
Kossuth Rádió, 2011. február 8.
Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye, valamint a médiaregisztráció szabályai aggodalomra adnak okot az alapvető jogok chartáját illetően.
Még a héten tervezetet készítenek és juttatnak el Brüsszelbe a magyar hatóságok a médiatörvény esetleges módosítási lehetőségeiről – ebben állapodtak meg a kormányt képviselő szakértők az Európai Bizottság szakértőivel.
Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője a szakértői szintű egyeztetés után az eredményekről és a bizottság álláspontjáról nyilatkozott. Rádiónknak elmondta, hogy a megbeszélés napirendjén három kérdés szerepelt. Az első: a kiegyensúlyozottság követelményének kiterjesztése a műsorszórókról például a bloggerekre is. Szó volt aztán arról, a más tagállamokban bejegyzett médiavállalkozásokra vonatkozó szabályról, amely több jogot ad a magyar hatóságnak. Az európai jog szerint a médiavállalkozásokra csak a származási ország szabályozása érvényes, és nem azé, ahova sugároznak. Harmadik témakör a regisztrációs kötelezettség kiterjesztése, amely szerintük aránytalan.
„A megbeszélés nagyon konstruktív volt, a következő lépés pedig az, amivel a magyar hatóságok egyet értettek, hogy február 10-én, vagyis csütörtökön elküldik a médiatörvény és médiaalkotmány módosítására vonatkozó első javaslatot."
A szóvivő hozzátette ez az egyeztetés egy eljárás első lépése volt annak érdekében, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben teljes összhangba kerüljön az európai törvényekkel, beleértve az alapjogi chartát. Szerinte ma még nehéz megmondani, melyek lesznek a következő lépések, miután a kormány elküldi elképzelését. Alaposan meg kell vizsgálni a javasolt változtatásokat, és ennek fényében lehet újabb találkozó.
Jonathan Todd elmondta, olyan értelemben jogi folyamatról van szó, hogy minden tagállam köteles törvényeit minden tekintetben az európai törvényekkel összhangban meghozni. Abban az értelemben viszont nem az, hogy nem jelent kötelezettségszegési eljárást.
A szóvivő szerint értelmetlen arról beszélni, hogy technikai jellegű kifogások merültek-e fel, mert a lényeg az, hogy a médiatörvény és alkotmány teljesen összhangba kerüljön az uniós törvényekkel, a megbeszéléseket pedig addig folytatják, amíg az Európai Bizottság meg nem elégszik.
Magyarországon vita folyik arról, hogy a bizottság aggodalmai csekélyek-e, vagy egészében érintik a szólás és a sajtószabadságot. A szóvivő utalt Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos korábbi levelére, amely rámutatott, a bizottság úgy látja, hogy a jelenlegi szabályozás azon pontjai, amelyek kiterjesztik a kiegyensúlyozottság követelményét, valamint a médiaregisztráció szabályait, aggodalomra adnak okot az alapvető jogok chartáját illetően, vagyis a véleménynyilvánítás és információ szabadságának aránytalan szigorítását jelenthetik.
Kovács Zoltán: érdemi párbeszéd
Hallgassa meg Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, eljutottak oda, hogy érdemben tudnak beszélni arról, vajon a három említett pont miatt valóban szükség van-e a szöveg pontosítására, esetleg javítására. „Jelenleg a szakértői egyeztetés ott tart, hogy megjelölték azokat a pontokat, amelyeknél pontosításra, tisztázásra lehet szükség." Az államtitkár hozzátette: ha tartalmi szempontból egyetértés alakul ki, és a formai kérdésekben van vita, akkor ő azt technikai pontosításnak tekinti, mintsem érdemi változtatásnak.
Arra a kérdésre, hogy a tavaszi ülésszak előtt lehet-e számítani a médiatörvény vitáinak lezárására, az államtitkár azt mondta, mindenkinek elemi érdeke, hogy minél hamarabb lezáródjon, úgyhogy ők a leggyorsabb megoldásra törekednek.
Egyre többen jönnek hazánkba
Magyar Hírlap, 2011. február 9. – Baranya Róbert
Már húszezren kérvényezték a honosítást
Aktív, kemény éve volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) 2010-ben, de minden feladatot kiválóan teljesített – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter a hivatal állománygyűlése után.
Az elmúlt évet értékelték a Belügyminisztériumban tegnap a BÁH dolgozói, akiknek 2010-es teljesítményéről elismerően nyilatkozott Pintér Sándor belügyminiszter.
A tárcavezető elmondta: a hivatal elvégezte az uniós elnökség miatt is különösen fontos jogharmonizációt, a kettős állampolgársággal kapcsolatos előkészületeket, az informatikai rendszer kiépítését. Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatójának tájékoztatása szerint mérsékelten, de folyamatosan nő a három hónapnál hosszabb ideig hazánkban engedéllyel tartózkodó külföldiek száma: jelenleg 212 ezren vannak, kétharmaduk uniós állampolgár, a maradék elsősorban ukrán, kínai, szerb. Ezzel együtt egyre több a jogsértő külföldiekkel szemben foganatosított intézkedés is, a szám 2008 óta megduplázódott.
Tavaly összesen 4206 kiutasításra, kitoloncolásra, őrizet elrendelésére és kötelező tartózkodási hely kijelölésére került sor. Jelentősen, ötvenöt százalékkal csökkent ugyanakkor a menekültek száma, akiknek személyi és állampolgársági összetétele is megváltozott az utóbbi időben: többségükben afgánok, grúzok, koszovóiak lépik át határt, és már nem nagy családok, hanem egyedülálló férfiak érkeznek. A menekültek 97 százaléka illegálisan érkezik hazánkba – közölte Végh. Hozzátette: a hivatal 5,5 milliárdos éves költségvetéséből egymilliárdot kell fordítaniuk az ő ellátásukra, támogatásukra. A főigazgató elmondta azt is, hogy tavaly 5513-an nyerték el a magyar állampolgárságot. A Magyar Hírlap kérdésére a hivatal vezetője közölte: a kettős állampolgárságra, azaz a kedvezményes honosításra benyújtott igények száma megközelíti a húszezret, és ez a szám várhatóan az idén tovább növekszik.
Kormányon vagy ellenzékben: Orbán beszél
Új Magyar Szó, 2011. február 9. – Gy. Z.
A legtöbb külföldi lap tárgyilagosan, egyes médiumok azonban a bírálat hangján írtak tegnap Orbán Viktor magyar kormányfő hétfőn elhangzott országértékelő beszédéről.
Az Egyesült Államok elnökei hozták divatba: esztendőről esztendőre beszédet mondanak a nemzet helyzetéről. Tizenkét évvel ezelőtt Orbán Viktor is bevezette Magyarországon a szokást – legyen bár kormányon, avagy ellenzékben. Miközben azonban a Fehér Ház lakója hagyományosan a Kongresszus két házának együttes ülése előtt tartja meg értékelését, Orbán saját, jól megválogatott közönsége előtt – írja a bécsi Die Presse a magyar kormányfő hétfőn elhangzott országértékeléséről (figyelmen kívül hagyva, hogy hasonló felszólalásra, méghozzá gazdasági intézkedéscsomaggal megspékelve, jövő hétfőn a parlamentben is sor kerül).
Aggódó diplomaták
„A hallgatóságnak ezúttal sem kellett nélkülöznie a frázispuffogtatást – így a konzervatív osztrák napilap –, megszokott manírjaival, szuggesztív megfogalmazásaival és mantráival fáradozott hallgatósága és a «nemzet» felrázásán." A továbbiakban is hasonló stílusban ír az újság a Magyarország helyzetéről festett sötét képpel, a magyar nemzetre váró „sorsdöntő küzdelemmel" és a „múlt kísértete visszatérésének" veszélyével kapcsolatban.
Megnevezi a kísértetet is: a szocialistákat, akik Orbán szerint az összeomlás szélére kormányozták az országot. Idézi az ennek a ciklusnak az esztendeiről mondott jelzőket is: 2010 az „összetartásé" volt, 2011 a „megújulásé", 2012 az „elrugaszkodásé", 2013 a „fellendülésé", s végül 2014 a „növekedésé". „A disznóvágást nem kezdhetjük az esti torral" – olvasható az idézet a Die Pressében, amely egy metaforát is megemlít: „Ha továbbra is a külföldi kölcsönök lélegeztetőgépén maradunk, horribilis árat kell érte fizetnünk."
„A magyar miniszterelnök a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét" – írja a brit Financial Times, amely főként az alkotmányozást és a foglalkoztatás növelésének szándékát emelte ki az Orbán-beszédből. A gazdasági-politikai napilap Orbán gyors változásokon rángatja át Magyarországot című cikke szerint mára alábbhagytak a soros magyar EU-elnökség kezdetét beárnyékoló viták a médiatörvényről, ám fennmaradtak azok az aggályok, amelyek szerint „reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti a miniszterelnököt".
A lap előrevetíti, hogy további összecsapások is várhatók Brüsszellel, főként amikor a kormány bemutatja majd az új alkotmányt. Egy, Financial Timesnak név nélkül nyilatkozó nyugat-európai diplomata azt mondta: elsősorban amiatt aggódnak, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.
„Ellentmondásos politika"
A Financial Times szerint az Orbán-kormány sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat – és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye „vegyes". E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adhatnak a piac aggodalmaira – írják.
Az AFP-t idézve a Focus News nevű bolgár hírügynökség azt emelte ki a beszédből, hogy az új alkotmány elfogadása lesz az alapja az ország átalakulásának. A cikk idézi Orbánt, aki szerint a jelenlegi alkotmány kényszerű kompromisszum eredménye, és új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellemet tükrözi vissza. Minden magyarnak dolgoznia kell, hogy legyőzzük a hiányt – ezt az Orbán-idézetet adta írása címéül az Irish Times.
A dublini lap budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin szerint a beszédben Orbán a hazai gazdasági problémákat állította a középpontba, és ebből az derült ki, hogy a foglalkoztatás fellendítését és az államadósság lefaragását tekinti a legfontosabb feladatnak. A cikk szerint Orbán arra törekszik, hogy szembeszegülve a kritikákkal, ellentmondásos politikájával megpróbálja újraéleszteni Magyarország gazdaságát.
Az írás megemlíti, hogy Orbán tavaly befejezte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal; átalakította a magánnyugdíjrendszert; új médiatörvényt alkotott; valamint egyes ágazatokban válságadókat vezetett be – felhasználva a kétharmados többségét a parlamentben. (Tegnapi hír, hogy a brit kormány megemeli a bankokra kivetett különadót.)
„Mindenki tudja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább" – idézte a cikk szerzője Orbánt, és kiemelte: a magyar kormány célja, hogy 2014 végére 300 ezer munkahelyet teremtsen, az államadósságot pedig a mostani 80 százalék feletti szintről 70 százalék alá vigye le.
Médiatörvény, infláció
A Magyarországgal foglalkozó külföldi írásokból nem maradt ki a médiatörvénnyel kapcsolatos vita aktuális helyzete sem. A BBC például megemlíti a kormány vállalását, amely szerint holnapig elkészíti az Európai Bizottság által javasolt módosításokat a médiatörvényen. A Real Deal arról ír, hogy a piacok üdvözölték Orbán Viktor hétvégi kijelentését, amely szerint a kormány nem emeli meg a jegybank és a kormány által korábban közösen kitűzött inflációs célt, amely jelenleg 3 százalék.
KÁRPÁT-MEDENCE
Közel a megoldás Pozsonyban
Népszava, 2011. február 9. – Susla Béla (Pozsony) írása a Népszavának
A szlovákiai Koalíciós Tanács ülésén az abban résztvevő pártok állítólag közelebb kerültek egymáshoz a kettős állampolgárság kérdésének megoldásában, pontosabban a Robert Fico-féle kabinet által elfogadott ellentörvény módosításában. A hétfőn késő estébe nyúlt, mintegy öt órás megbeszélést követően Bugár Béla, a Híd elnöke kijelentette: a pártok jó úton haladnak a megegyezés felé.
A Koalíciós Tanács által elért egyezség értelmében ezentúl azok nem rendelkezhetnek a szlovákon kívül más ország állampolgárságával is, akik a fegyveres testületek tagjai, valamint az államigazgatásban titkos és szigorúan titkos információkkal dolgoznak. A többi szlovákiai állampolgár a szlovák állampolgárság elvesztése nélkül veheti fel más ország állampolgárságát.
A hétfői koalíciós megbeszélésen azonban Igor Matovičcsal, valamint a körülötte csoportosuló "Egyszerű Emberek" nevű tömörülés három képviselőjével továbbra sem sikerült közös nevezőre jutniuk a kormánypártoknak. Politológusok egyértelműen úgy vélik, hogy ezt már Richard Sulík pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) kell elrendeznie, mert a négy "Egyszerű Ember" (EE) a szóban forgó párt listájáról jutott be a pozsonyi törvényhozásba. És éppen az EE négy szavazatán múlhat a koalíciós többség.
Bugár Béla azt közölte, hogy Matovič egyelőre nemet mondott, mert más megoldást szeretne. "A továbbiakban is törekedni fogunk arra, hogy meggyőzzük őt, és minden képviselőt, akinek kétségei vannak," nyilatkozta a Koalíciós Tanács ülését követően Bugár. Matovič ugyan csökönyösnek bizonyult az ülésen, de a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd között létrejött a megegyezés a kettős állampolgárság kérdésében.
Iveta Radičová kormányfő bejelentette: a KDH és a Híd megegyezett arról, hogy a kereszténydemokraták is támogatni fogják az állampolgársági törvény módosító indítványát, amelyet a Dzurinda-féle SDKÚ, a Híd, valamint az SaS dolgozott ki. A Híd támogatni fogja azt a javaslatot, hogy kettős állampolgárok számára bizonyos állások betöltését ne engedélyezzék. A Híd követelésére azonban törölték a tiltott állások listájáról az ügyészeket, eredetileg ugyanis ők is ott. Bugár kiemelte, hogy az egyes hivatások betöltésének tiltása nem csak azokra érvényes, akik magyar állampolgárságért folyamodnak, hanem minden kettős állampolgárra. A koalíció tehát megegyezett abban, hogy egy második állampolgárság felvételéért ne büntessék Szlovákia polgárait.
Nepotizmusról beszélt a képviselő
Igor Matovič, az "Egyszerű Emberek" frakciójának vezetője a SME napilapnak adott interjújában nem kevesebbet állított, mint hogy minden kormánypárti képviselőnek átlagban tíz embere van különböző hivatalokban és más helyeken. Ha egy képviselő akár egyszer is pártelnöke utasítását figyelmen kívül hagyva szavaz, azt kockáztatja, hogy "nagybátyja vagy unokahúga elveszi a helyét". Matovič állítását minden párt cáfolta, Pavol Abrhan kereszténydemokrata képviselő pedig emlékeztetett: "Korábban azt állította, le akarták fizetni. Néhány nap múlva azt mondta, csak vicc colt. Várjuk most is néhány napot". Matovič egyébként pozitívan nyilatkozott a szlovákiai magyarokról, kijelentve: mindent meg kell tenni azért, hogy otthon érezzék magukat Szlovákiában.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Orbán: áprilisban lehet meg Horvátország csatlakozási dátuma
MTI 2011. február 08. 13:55
Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásai során a márciusnak sikerhónapnak kell lennie, és áprilisban "végre el kellene hangoznia a bűvös dátumnak" - jelentette ki Orbán Viktor Zágrábban, miután tárgyalt Jadranka Kosor horvát miniszterelnökkel. Közös sajtótájékoztatójukon a magyar kormányfő úgy fogalmazott: Horvátország és az unió jövője szempontjából is "sorsdöntő" két hónap előtt állunk. Ha áprilisban nem tudjuk elérni a dátum kitűzését, "akkor halasztást fog szenvedni a csatlakozás". Egy kérdés kapcsán hozzátette: nem szükséges jósolni, hogy meddig halasztódhat a csatlakozás, "mert áprilisra lesz dátum".
Orbán Viktor Jadranka Kosor tavaly nyári budapesti látogatását viszonozva folyatott tárgyalásokat Zágrábban, ahová elkísérte őt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is. A tárgyaló felek három dokumentumot írtak alá: az energiaellátás biztonságának megerősítéséről, a határ menti szénhidrogénmezők közös kutatásáról és kiaknázásáról, valamint az olajkészletek tárolásáról szóló megállapodásokat.
A magyar kormányfő a horvát uniós csatlakozási folyamat helyzete kapcsán kifejtette: ebben a cipőben Magyarország is járt már, de "semmi értelme nem volt lefutni a maratoni távból 42 kilométert, ha az utolsó 190 métert nem futják le". Reményét fejezte ki, hogy az utolsó erőfeszítések is sikerrel járnak, és le tudják zárni a még nyitva maradt fejezeteket. "Mi nem egyszerűn támogatói vagyunk a csatlakozásnak, hanem a szószólói és a barátai is" - emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy bár bizonyos szavak kimentek már a divatból, de igenis van még közép-európai sorsközösség, barátság a közép-európai népek között. Történelmi lehetőségnek nevezte, hogy Közép-Európa egyesüljön és most már a jóban is osztozzunk, ne csak a bajban, ami eddig erre a sorsközösségre jellemző volt. "Ez az évtized Közép-Európa nagy évtizede lesz, ebből kár volna kimaradni."
Kijelentette: a Balti-tengertől az Adriai-tengerig tartó sáv lesz az európai gazdasági növekedés motorja. Most még mindenki a gazdasági válságról beszél, de elfeledkezünk arról, hogy a krízis kirobbanása előtt az egész európai gazdaság növekedési motorja Közép-Európába került át. "Ha a válság előtti utolsó néhány évben Közép-Európa nem növekedett volna, egész Európa gondban lett volna" - jelentette ki, hozzátéve, hogy véleménye szerint ez a korszak fog most visszatérni.
Az energetikai ügyeket említve a magyar kormányfő felidézte: nemrégiben az európai unió miniszterelnökei célként tűzték ki, hogy minden ország legalább két különböző forrásból tudjon energiát beszerezni. "Ennek a célnak a megvalósításában Horvátországnak kulcsszerepe lehet". Szólt arról is, hogy a fejlesztésért felelős kormánytagok hamarosan tárgyalnak, és konkrét terveket tesznek le, amelyek kiterjednek a közlekedésre, a befektetéspolitikára és más területekre is. A közös sajtótájékoztatón derültséget keltve azt mondta: nemcsak magyar miniszterelnökként, az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként, hanem "a horvát turisztikai hivatal első számú magyar ügynökeként" is érkezett Zágrábba.
Jadranka Kosor megköszönte Magyarország támogatását a horvát uniós csatlakozás folyamatában. Emlékeztetett arra, hogy Horvátország függetlenné válása óta élvezi Magyarország őszinte támogatását és barátságát, ami a NATO-csatlakozás folyamatában is megnyilvánult. A horvát kormányfő történelmi és stratégiai célnak nevezte az uniós csatlakozás elérését, ami szimbolikusan éppen Horvátország önállóvá válásának 20. évében valósulhat meg.
A gazdasági témákról folytatott tárgyalások kapcsán emlékeztetett arra, hogy a múlt év végén megvalósult a két ország közötti gáz- és elektromos vezetékek összekapcsolása. Ez és a most aláírt megállapodások "tovább erősítik országaink energetikai függetlenségét és biztonságát". Jadranka Kosor szót ejtett a turizmusról, mint a horvát gazdaság nagyon fontos ágáról. Örvendetesnek nevezte, hogy az utolsó adatok szerint 2010-ben ismét nőtt a horvátországi magyar turisták száma, akik az előző évinél 5,5 százalékkal több éjszakát töltöttek az országban. Ennek kapcsán tett említést arról, hogy a két ország kisebbségi ügyeiről tárgyalva kifejtette: helyzetükkel különösen elégedettek.
A horvát miniszterelnök elmondta: Orbán Viktort meghívta április végére, a Vukovárban tartandó Duna-konferenciára és a júliusban Dubrovnikban sorra kerülő Croatia Summit konferenciára. A közös sajtótájékoztatón egy kérdés kapcsán a Mol és az INA közötti kapcsolatról is szó volt, miután a Mol decemberi részvényvásárlási ajánlata ellenkező irányú részvényfelvásárlásokat váltott ki. Jadranka Kosor ennek kapcsán azt mondta: valóban voltak problémák, de ezeket sikerült megoldani. A horvát kormány tiszteletben tartja a piaci versenyt és a szabad piac törvényeit, s erről éppen hétfőn tárgyaltak a gazdasági miniszterrel együtt Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával is.
A felvetés kapcsán Orbán úgy fogalmazott: ezek a viták a horvát-magyar kapcsolatok keretében "jó viták", mert rosszabb lenne, ha nem lennének együttműködések. Az energia és a nagy nemzeti cégek mindig érzékeny kérdések, de "a magam részéről nem fogom hagyni, hogy bármilyen konkrét üzleti vita kibillentsen bennünket" a stratégiai kapcsolatokból. "Rendíthetetlen nyugalommal fogadjuk a következő vitákról szóló híreket is, majd megoldjuk azokat is" - fogalmazott a magyar kormányfő.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Így látták a parlamenti erők Orbán Viktor évértékelőjét
Duna Tv, Hattól-Nyolcig, 2011. február 8.
Közösen, ötpárti vita keretében elemezték a parlamenti erők Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évértékelőjét, a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában kedd reggel. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői négy tárgykör – a beszéd konkrétumainak léte vagy nem léte, az új adórendszer és az államadósság problémája, a nyugdíjkassza kérdése, valamint a februártól várható reformok lehetséges hatásai – köré építették fel mondandójukat.
Voltak vagy nem voltak konkrétumok?
Ha a konkrétumokra vonatkozó igények teljesültek volna, Orbán Viktor évértékelője még most is tartana – így reagált a stúdióban elhangzott kritikákra Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője. „Orbán Viktor bemutatta, hogy államférfi; olyan beszédet mondott, amely első felvonása volt az országértékelésnek. Hiszen következik a második felvonás egy hét múlva" – szögezte le a politikus. A beszéd tartalmáról annyit mondott: az első részében a veszélyre, a gyurcsányi örökség következményeire figyelmeztetett a kormányfő; a második részben az összefüggésekre, részben pedig a távlatokra mutatott rá. „A megoldás, a kivezetés útját mutatta meg, amik között ott van a munka szerepének az értékelése, de a magyar szellem is, amiről elég sokat beszélt, és még sok minden más, amire a miniszterelnök úr utalt" – érvelt Harrach Péter.
MSZP: inkább „uralkodói beszéd" volt
Az ellenzéki pártok ugyanis – akárcsak a beszédet addig elemzők többsége – a konkrétumokat hiányolták Orbán Viktor hétfői évértékelőjéből. Balogh András, az MSZP elnökhelyettese úgy összegezte véleményét: az volt a benyomása, hogy Orbán Viktor beszéde „sokkal inkább egy uralkodói", ha úgy tetszik, államfői beszéd volt az általános problémákról. Ennek ellenére számos elemével egyetért Balogh, például azzal, hogy a munka világának problémáit – talán első ízben ilyen határozottan – felvetette és a középpontba állította a kormányfő.
„Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az országértékelő beszéd, mint a világban létező műfaj, az elmúlt időszak eredményeiről, problémáiról, és a jövő konkrét lépéseiről szól – akkor e tekintetben van hiányérzetem. Ez az év rendkívül viharos volt, nagyon radikális változások történtek a gazdaságban, a külvilággal való kapcsolatokban – a társadalom és a politizáló közvélemény is különösen kíváncsi arra, hogy a végrehajtó hatalom első embere mit gondol ezekről a történésekről. De arra sem emlékszem, hogy az uniós elnökségünk akár egyszer is szóba került volna a beszédben" – szögezte le az MSZP-s politikus.
Jobbik: hol vannak a célok eléréséhez szükséges eszközök?
„Abban semmi kivetnivaló nincs, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a maga köreiben összejön, és egy érzelmi-lelki összetartó beszédet mond. Ez azonban országértékelésként jelent meg, és ennek van egy műfaja. Mi azt az államférfit hiányoltuk, aki nem napi politikában süllyed el, hanem a legfontosabb stratégiai megoldandó kérdéseknél eszközökről is beszél" – összegezte a Jobbik véleményét Balczó Zoltán, a párt alelnöke. Példaként említette, hogy az elemzők az Orbán-beszéd legfontosabb üzenetének tartották az államadósságnak címzett hadüzenetet. „Milyen eszközökkel, hogyan próbál ezen segíteni? Azt is mondják: fontos, hogy végre elhangzott a munkahelyteremtés és a munka fontossága. Mi úgy gondoljuk, kellene már látszatának lennie a 2014-ig ígért háromszázezer új munkahelynek; a legújabb adatok szerint 2010 utolsó negyedévében huszonháromezerrel csökkent a munkahelyek száma. Azt vártuk, hogy mond eszközt a miniszterelnök arra, amivel ezt a helyzetet meg tudja oldani. „
LMP: Magyarország többet érdemel
„Azt hiszem, nem is arról érdemes beszélni, amit mondott a miniszterelnök, hanem arról, amit nem mondott" – reagált Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika frakcióvezető-helyettese, aki hiányolta, hogy egyetlen szó sem esett a sajtóban már napvilágot látott, szerinte megszorító intézkedések tartalmáról. Ugyancsak nem volt szó az uniós elnökség kapcsán kialakult helyzetről, „azaz, hogy a német kancellár és a francia elnök a soros uniós elnök, Orbán Viktor feje felett intézkedik az EU jövőjéről". Hasonlóan nem volt szó az egészségügy, avagy az oktatás reformjáról, amiről pedig komoly viták zajlanak a kormányon belül is – hangoztatta Jávor Benedek. A szimbolikus beszéd Orbán Viktor erőssége, nyilván ezen a pályán próbál pontot szerezni most is; de Magyarországnak szüksége lenne egy kiszámítható, előre látható, tervezhető kormányprogramra, ami választ ad azokra a nagy kérdésekre, amikkel az országnak szembe kell néznie. Mindez tökéletesen hiányzott ebből a beszédből, ami ilyen értelemben nem tekinthető évértékelőnek – szögezte le az LMP-s politikus. Hozzátette: egy belső fórumon, egy Fidesz-gyűlésen „ez elmegy", de a miniszterelnök évértékelő beszédétől többet várunk el, „mert Magyarország többet érdemel".
Fidesz: egy-két hét múlva lesznek konkrétumok
Úgy gondolom, azt kell eldönteni, hogy arról beszélünk-e, ami ebben a beszédben benne volt, vagy arról, ami nem – így reagált az elhangzottakra Gulyás Gergely, fideszes képviselő, az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság alelnöke. „Tértől és időtől függetlenül értékelni a beszédet hiba lenne, hiszen tudjuk, hogy Orbán Viktor jövő hétfőn az Országgyűlésben mond beszédet, korábban pedig a kormány jelentett be, hogy februárban konkrét cselekvési tervet is előterjeszt. Ezért a konkrétumokat hiányoló kritikák egy-két hétig megállhatnak, azután lesznek konkrétumok is „ – összegzett Gulyás Gergely. A politikus úgy látja: a lényeg, hogy a miniszterelnök évértékelője kijelölte a fő irányokat – az egyik sarokpont az államadósság csökkentése, a másik a munkalehetőségek bővítése. Az is nyilvánvaló – jegyezte meg – , hogy a gazdasági intézkedések hatása nem azonnal jelentkezik. Tehát az, hogy 2010-es utolsó negyedévében csökkent vagy nőtt a foglalkoztatottak száma, ez fontos adat, de még nem ennek a kormánynak a gazdasági tevékenységével kapcsolatos – hangzott az állítás.
Egyebek között beszélt a miniszterelnök az alkotmányozásról, az államadósságról és a munkahelyteremtésről. Az államadósság ma nyolcvan százalék a GDP-hez arányítva. Hogyan látják a miniszterelnök ezzel kapcsolatos mondatait, illetve magát az adósság elleni harc lehetőségét? – vetette fel a Hattól nyolcig.
MSZP: nagy veszteségeket okoz az új adórendszer
Nagyon jó, hogy ez a kérdés így előtérbe került, mert az ország legfőbb baja ma az elszegényedés, a lecsúszás – fogalmazott Balogh András. „Most itt az államadósságról beszélgetünk hangsúlyosan. Csak szeretném megjegyezni, hogy az új adórendszer bevezetésével az ország veszteségei akkorák, mint amekkora összeget elő lehet teremteni a kötelező magán-nyugdíjpénztárak államosításával" – mondta a politikus, aki hangsúlyozottan számításokra alapozva mondta ki a véleményét. Ez egy olyan adórendszer, amely kifogásolható mindazok által, akiket izgat a társadalmi igazságosság. Ha már ebbe a rendszerbe belement a kormány, akkor legalább látszanának a szükséges eredmények – érvelt a szocialista politikus.
KDNP: megvan a társadalmi igazságosság az adórendszerben
Az új adórendszerben megjelent a társadalmi igazságosság – amely egy fontos szempontot, a demográfiai helyzet javítását is szolgál –, ez pedig a családi adózás – reflektált Harrach Péter az elhangzottakra. „Kétségkívül egyfajta átcsoportosítás ez a gyermeket nevelő, ezért kettős terhet vállaló emberek részére. A demográfiai helyzet a nemzet jövője szempontjából létkérdés." – hangoztatta a KDNP-s politikus.
„Ezen a téren valóban jelent előrelépést az új adórendszer, de egészében a társadalom 15-20 százaléknyi gazdag rétegének jelenti a lehetőségeket; a nyolcvan százalék számára viszont a jövedelmek romlását – reflektált egy mondatban Balogh András.
Jobbik: nem jó helyre megy többlet jövedelem
A Jobbik nagyon örül a családtámogatás rendszerének, de abszolút igazságtalannak látja az egykulcsos adót, a kedvezmények átcsoportosítását is. Ezen túl egy közgazdasági hátrányát is látja az új adórendszernek: a felső középosztály fogyasztása – ahová a jövedelemtöbbletet átcsoportosították – nem úgy növekszik, hogy az komoly belső keresletet generálna Magyarországon.
LMP: éppen a Fidesz akarta elereszteni a hiányt
Kivéve most a rendszerből a családi adózás kedvezményeit, az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek számára kedvez; ez a felső középosztály kedvezményezése, függetlenül attól, hogy gyermeket nevelnek-e vagy sem – szögezte le Jávor Benedek. Ami az államadósságot illeti: szerinte a Fidesz-kormány még a választások idején is „azt lebegtette", hogy a költségvetési hiány elengedésével pörgetné fel a gazdaságot. „A kormányoldalon látszott inkább egy felelőtlen költségvetési politika, amitől csak az EU nyomására léptek vissza"- hangoztatta az LMP-s képviselő.
A magán-nyugdíjkassza államosításából származó bevételt – ha már megtörtént ez a lépés – , valóban csak az államadósság csökkentésére lenne szabad fordítani, ehhez képest ötszázmilliárd forint a folyó költségvetési kiadások finanszírozására megy el – figyelmeztetett Jávor Benedek.
Fidesz: fenntarthatatlan volt a magánkasszák rendszere
Az elmúlt nyolc év államadósság növekedése pontosan négy magán-nyugdíjpénztárnyi vagyont tesz ki. A tizenhárom éves teljes magán-nyugdíjpénztári megtakarítást kétévente „zabálta fel" az elmúlt időszakban folytatott gazdaságpolitika" – élt viszont érvvel Gulyás Gergely. Ezért az államadósság csökkentése elsődleges célja a kormánynak. A kötelező magánkasszák részbeni megszüntetésének oka éppen a rendszer fenntarthatatlansága volt a meghonosodott gazdasági rendszerben – hangzott a kormánypárti szempontrendszer. Ami a magánkasszákból származó bevételek felhasználását illeti, arról azt mondta Gulyás Gergely: amivel a központi költségvetés eddig évről évre kipótolta az állami nyugdíjkassza hiányát, azt most a magánkasszákból visszafolyó pénzből fizetheti meg.
Mit várnak a februárban bejelentendő strukturális reformoktól? Azok lehetséges irányáról és várható hatásairól mi a pártok véleménye? – kérdezte a Hattól nyolcig
Korántsem volt megnyugtató az út, amint Magyarország az elmúlt húsz évben haladt. Csakhogy nem látom, hogy jó irányú fordulat következett volna be, és ez engem aggaszt" – zárta mondandóját az MSZP elnökhelyettese.
A Jobbik a februári konkrét bejelentések után formálna csak véleményt a reformok irányáról és lehetséges hatásukról. Balczó Zoltán mégis annyit megjegyzett: hiányolta Orbán Viktortól a választ arra a kérdésre, hogy a jelenleg segélyekből élni akarókat miként lehet rákényszeríteni arra, hogy dolgozzanak, ha már lesz munkalehetőség.
Jávor Benedek úgy látja: a kormányzat lépései szembe mennek a munkahelyteremtés céljával. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett járulékemelések éppen az alacsony képzettségűek és jövedelműek munkavállalását lehetetlenítik el és növeli terheiket. A várható intézkedések kapcsán pedig azt mondta: a tömegközlekedéstől forrásokat elvenni a lehető legrövidlátóbb megoldás.
„A munkából élők attitűdje szemben áll a spekulációval. Ez két réteget érint: egyrészt a pénzvilág képviselőit, másrészt az említett segélyből élőket. Mindkét réteg arra spekulál, hogy ne kelljen dolgozni" – fogalmazott Harrach Péter. Ha a jövőnket a munka és általában a dolgozó ember dönti el, akkor ennek a szempontnak az érvényesítése fontos, és erről szólt a miniszterelnöki beszéd lényeges része – hangoztatta a KDNP-s politikus.
„A segélyek kapcsán más megoldás nem nagyon lehetséges, csak az, hogyha valaki képes dolgozni, akkor ne legyen más választása, mint hogy akár közmunkát is elvállaljon" – hangoztatta Gulyás Gergely. De ez átmeneti megoldás, munkahelyek teremtésére van szükség, arra, hogy a piacról tudjanak az emberek munkát szerezni és megélni – enélkül Magyarország nem lesz képes kitörni a mostani helyzetéből – nyilatkozta a fideszes politikus a Hattól nyolcig stúdiójában a Duna Televízióban.
Nyílt levél a 168 Óra Főszerkesztőjének, Nagy Csaba Úrnak
2011. február 8.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A 168 Óra szombati, 2011. február 5-i számában közölték Önök Sándor Zsuzsanna munkatársuk interjúját Cs. Gyímesi Évával Magyarországon visszafordult az idő címmel, amelyet elláttak egy „figyelemkeltő" Beszólt Orbánnak az egyetemi tanár alcímmel is. A figyelmemet sikerült is felkeltenie olyannyira, hogy szeretnék válaszolni rá.
Már meg sem lepődhetnék az olvasó a magyar médiatörvény kapcsán kirobban sárháborút követve, legfeljebb annak örvendezhet, hogy immár minden, eddig zavarosban halászó, különös érdemeket élvező és anyagi juttatásokat bezsebelő, úgymond értelmiségi ledobja a maszkját és feltárja igazi énjét. Sebaj. Megismerjük egymást.
Az említett interjú alanyát ismerem. Jól emlékszem arra a nyolcvanas években Sepsiszentgyörgyön megtartott előadására, amelyre egy hétfői napon, amikor az ú.n. pedagógiai tanácskozásokat szoktuk tartani, Cs. Gyímesi Évát hívták meg (ma már kérdőjel, hogy meghívták vagy meghívatták?) előadónak. Akkor, ott Kovászna megye összes magyar szakos tanárának arról tartotta – magának a mártíromságot megelőlegező hangon – az eszmefuttatást, hogy a Conducator vadászatai micsoda képmutatások, micsoda áldozat az a szerencsétlen medve, amelyiket heteken keresztül beetetnek és odahajtanak a puskacső elé, hogy Ceauşescu megölhesse.
Igaza volt, ezt mindenki tudta, de hallgatott róla. Nos, hideglelősen hallgattuk végig „az egyetemi tanárt" ott, abban a líceumi nagyteremben, mert tudtuk, hogy köztünk ülnek a „szolgálatos fülek," akik mindent jelentenek a Securitaténak. Féltettük az előadót, mert attól tartottunk, hogy még az estét sem fogja szabad lábon megélni, lefogják, eltüntetik. De féltünk hetekig, mert bármikor eltüntethettek minket is, akik jelen voltunk, de nem jelentettük a pártunk és kormányunk elleni „merényletet".
Ám nem történt semmi. Tudja miért nem, kedves 168 Óra?
Mert közönséges provokáció volt az az előadás. Cs. Gyímesi Éva pedig közönséges provokátor. Aki őrjöngve harcolt később a Bolyai Egyetem visszaállítása ellen.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem valamikori üdvöskéje mára mindent megmondó matrónává nőtte ki magát anélkül, hogy egyetlen hajszála meggörbült volna fülünkbe suttogott ilyen-olyan „illegális" tevékenysége, szamizdattal stb. való kapcsolata miatt!
Aki – bár évtizedek óta újabb és újabb nemzedékeknek tanítja a magyar irodalmat – annyira ostoba, Önökkel együtt, kedves 168 Óra, hogy nem veszi észre, mennyire egymást kirekesztő tényekkel állunk szemben: mert ha valóban olyan borzasztó, diktatórikus az Orbán-kormány, ha igaz lenne az, hogy „1989 óta sehol nem rombolták le olyan gyorsasággal a jogállamot, mint Magyarországon. Orbán Viktor ebben „csúcstartó": ennyi demokráciaellenes lépést senki nem tett meg ilyen rövid idő alatt", akkor ez az interjú csak a fejvesztés veszélyével jelenhetett volna meg és Önök már mind valahol egy Recsk-féle táborhelyen imádkoznának a „felszabadulás megváltó" pillanatáért.
Nem abszurdum ez a nagy hajcihő a cenzúra visszaállítása miatt? Nem látnak Önök és „az egyetemi tanár"-féle váteszek semmi ellentmondást az olyan kijelentések között, mint – idézem az újságíró és interjúalanya szavait – „Magyarországon megszűnt a liberális demokrácia", „A Fidesz pártirányítás alá vette a médiát: ez – bárhogyan magyarázkodnak is – a cenzúra bevezetését jelenti. A megfélemlítés eszközeivel az egész sajtót megalázzák. A nyilvánosság korlátozása ugyanakkor nemcsak az újságírók sérelme, hanem minden állampolgáré" és a tényállás között, hogy ezt a 168 Óra és a hozzá hasonló nyomtatványok minden következmény nélkül publikálhatják?
Az „européer szellemiség" nevében Cs. Gyímesi Éva maga mondja ki magáról a véleményt azzal, hogy olyan nevet említ „rágalmazói" között, aki pedig soha nem volt „nemzetáruló". Tán csak nem arra számít „hatalmi gőggel" „kompenzált kisebbrendűségi" érzésétől vezettetve, hogy Tőkés László püspök- és EP-alelnökkel egy lapra kerülhet valaha is? Tőkés László nem átall szólni a „magyar emberek" nevében – nem az Önök lapjában, no, nem! – a legmagasabb nemzetközi fórumokon, mert igenis hisz az egyetemes magyarságban. Hogy Cs. Gyímesi nem hisz „ilyen homogén közösség" létezésében? Lelke reá! De ne merjen az erdélyi lapok, folyóiratok nevében olyan tollnokokat meghívni az erdélyi becsületes emberek tudatának, közérzetének beszennyezésére, amilyen Sándor Zsuzsanna és a hozzá hasonló többi „munkatársuk"!
Tisztelt 168 Óra!
Melyik diktatúra engedne meg büntetlenül – cenzúrázatlanul! – egy olyan ellenpropagandát, amit „az egyetemi tanár" lediktált Sándor Zsuzsannának? Hadd idézzem: „A polgári erkölcs – szerintem – most azt diktálja: csak azok vegyék igénybe a magyar állampolgárságot, akik dolgozni is hajlandók azért az országért, tevékenyen részt venni gondjaiban. Ha valóban ott akarnak élni, hajlandók legyenek ezért adót fizetni. Ám ha egy lakcímkártya is elég lesz a szavazásokhoz, fennáll a veszélye annak: 2014-ben a határon túli magyarokkal lehet majd „fülkeforradalmat" csinálni. Erre próbálnak felhasználni minket."
Aki meg meri engedni magának az ilyen mondatot vagy az alábbit – és talál rá újságot, amely idézi szavait! -, hogy „a magyar parlament által hozott úgynevezett Trianon-törvényt demagógnak tartom", az nem érdemel egyebet, mind közmegvetést.
A 168 Óra pedig? Nos, nézzenek a tükörbe, Uraim!
Tisztelettel,
Telchné Dancs Rózsa,
a Kalejdoszkóp-Kaleidoscope c. folyóirat kiadó főszerkesztője
Toronto, 2011. február 6.
Megjegyzés: szerkesztőségünk csak azután jelentette meg a levelet, miután a 168ora.hu három nap után sem tette közzé azt.
Szili: Miért vesztett az MSZP 1,5 millió szavazót?
HírTV, 2011. február 8.
„Nem az a demokrata, aki távol marad"
Szívesen mondanám, hogy csak mosolygok rajtuk, de inkább azon kellene gondolkodniuk a bírálóknak, miért vesztett az MSZP 1,5 millió szavazót és miért lehetett a Fidesz–KDNP-nek kétharmada – reagált a Hír Televízió Rájátszás című műsorában kedd este az utóbbi napokban őt ért bírálatokra Szili Katalin. Hozzátette: „Olyan emberektől, mint Gréczy, nem is vártam mást", hiszen korábban is számos vitájuk volt. Mint elmondta, ő nem a baloldali szavazókat hagyta el, csak a pártot.
Az alkotmány-előkészítő bizottságban vállalt szerepével kapcsolatban a Szociális Unió Pártja elnöke úgy fogalmazott: az szép feladat, melyben a szolgálatot látta. „Nem az a demokrata, aki távol marad" – utalt egykori pártja álláspontjára. Szerinte elvárható, hogy a politikusok részt vegyenek a folyamatban. Emlékeztetett arra, hogy ő már évekkel ezelőtt is sürgette egy új alkotmány megalkotását, akkor azonban arra nem volt fogadókészség. A politikus úgy fogalmazott, szükség van új alaptörvényre, amely kifejezi azt a társadalmi rendet, amit gondolunk. „Így mostani szerepvállalásom abból következik, amit eddig képviseltem." Aki ezt kifogásolja és árulónak tartja, az nem tekinti a társadalmat közösségnek, és a megosztás a politikája. Ezzel szemben ők azokat a pontokat keresik, ahol egyetértés lehet – tette hozzá.
A leendő alaptörvény '56-os alapjairól úgy vélekedett: arra szükség van, tisztázni kell a forradalomhoz való viszonyt. Szili szerint meg kell találni azokat a magassági pontokat, ahol a nemzet tudott együtt gondolkodni. A végleges szöveg kialakulásához minél több egyeztetést tart szükségesnek, mert így jöhet létre valóban a nemzet alkotmánya.
Az MSZP árulása 2004-ben kezdődött, a decemberi népszavazáshoz köthető, az árulást ott kell keresniük, akik árulót keresnek – fogalmazott a politikus. A volt házelnök továbbá elmondta: azoknak, akik megszavazták a magyar állampolgárság könnyített megadását, tudniuk kellett, hogy az állampolgársághoz a választójog is hozzátartozik. Ezért nyilvánvaló, hogy ő is támogatja azt. Azt ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a határon túliakkal egyetértésben dőljön majd el a kérdés.
A médiatörvény körüli nemzetközi támadásokról úgy vélekedett: lehetnek perpatvarok, de azokat az országon belül kell tartani, „családon belül kell maradni a vitáknak".
|
