Sajtószemle 2010. július 7. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2010. július 7.

Sajtószemle 2010. július 7.

Médiafigyelő | 2010. július 07., szerda

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

ERDÉLY

„Magyarország kormánya támogatja Székelyföld autonómiáját"

Erdély.ma, 2010. július 7. sic_matrica

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttsége megerősítést kapott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettestől, hogy Magyarország kormánya támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit – állítja Izsák Balázs, az SZNT elnöke, hozzátéve: ez a támogatás politikai és morális egyaránt lehet.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke ma egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a tanács küldöttsége néhány nappal ezelőtt találkozott Magyarország miniszterelnök-helyettesével, Semjén Zsolttal. Izsák Balázs szerint ez a találkozó „rendkívül fontos" volt az SZNT szempontjából, mert Semjén ez alkalommal megerősítette a magyar kormány Székelyföld autonómiájára vonatkozó támogatását.

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége úgy véli, hogy ez a támogatás megfelel a Románia és Magyarország közötti alapszerződésnek, amely szerint a kisebbségek jogainak védelme nemzetközi együttműködési terület.

Arra a kérdésre, hogy miben tudná Magyarország kormánya támogatni Székelyföld autonómiájának megvalósulását, Izsák azt válaszolta, hogy ebben az esetben politikai és morális támogatásról egyaránt szó lehet.

Izsák hozzátette, hogy azokon a nemzetközi fórumokon, amelyekre az elmúlt két évben az SZNT küldöttsége eljutott, gyakran felmerült a kérdés, hogy e törekvés ügyében Magyarország kormányának mi az álláspontja.

Az SZNT elnöke szerint köztudott, hogy Dél-Tirol nem érte volna el az autonómiát Ausztria támogatása nélkül. „Az autonómiát Rómától kapta, a törvényt az olasz parlament szavazta meg, de Ausztria támogatásával. Hasonló együttműködést képzelünk el Románia és Magyarország között, mint amilyen Olaszország és Ausztria között volt, amikor Dél-Tirol megkapta az autonómiát" – foglalta össze Izsák Balázs.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese nemrég bejelentette Sepsiszentgyörgyön, hogy Magyarország kormánya támogatja a székelyföldi területi autonómiatörekvéseket.

MAGYARORSZÁG

Kövér László ultimátumot kapott a Fidesztől

Népszabadság, 2010. július 7. – Csuhaj Ildikó

Kövér Lászlónak a Fidesz e heti elnökségi ülésén, legkésőbb a jövő hét elejéig nyilatkoznia kell arról, hogy akar-e házelnök lenni. Lapunkat befolyásos fideszes politikusok arról tájékoztatták: Schmitt Pál államfővé választása mellett „nemzetpolitikai törésvonalak" is szerepet játszottak a fideszes választmányi elnök elbizonytalanodásában.

Még nem dőlt el, hogy kit jelöl a Fidesz–KDNP frakciószövetség a házelnöki posztra az államfővé választott Schmitt Pál helyére, aki augusztus 6-án a Sándor-palotába költözik. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a napokban lapunk kérdésére azt mondta: a Fidesz elnöksége csütörtökön és pénteken ülésezik és – Orbán Viktor javaslata alapján – dönt arról, hogy kit jelöljenek az Országgyűlés elnökének. A hangsúly – csakúgy, mint az államfőválasztás esetében – azon van, hogy Orbán Viktor javasol: a Fidesz alapszabálya szerint ugyanis minden személyi ügyben a pártelnök kompetens az általa legalkalmasabbnak tartott személyt ajánlani.
Lázár János arra nem válaszolt, hogy Kövér László az egyetlen esélyes-e, a Népszabadság viszont úgy értesült: rajta kívül nem került szóba más neve, noha korábban a Magyar Hírlap Lezsák Sándorról, a parlament egyik, a Fidesz által delegált alelnökéről írta azt, hogy házelnök lehet. Persze akár lehet is. Ez azonban csak és kizárólag Kövér Lászlón múlik.
A miniszterelnökhöz közel álló forrásaink munkatársunknak megerősítették: „nincs másik név Kövér Lászlón kívül. Ha mégsem vállalná a jelölést, Orbán Viktor bajban lenne." A Fidesz egyik vezető politikusa pedig úgy fogalmazott: a választmányi elnök gyakorlatilag „ultimátumot" kapott, hogy az elnökségi ülésig, de legkésőbb a jövő hétig el kell határoznia magát, hogy felül-e a pulpitusra vagy sem. Kövér László nem kívánt nyilatkozni lapunknak az ügyben.

Kövér László hét elejéig gondolkodhat

Népszabadság, 2010. július 7. – - Reviczky Zsolt

„Kövér Lászlóban tört el valami, nagyrészt rajta múlik, hogy házelnök lesz-e vagy sem", nyilatkozták korábban ﬁdeszes forrásaink (Népszabadság, július 2.). Információink szerint valóban közrejátszott az elbizonytalanodásában, hogy szembekerült Orbán Viktorral az államfőválasztás, illetve Schmitt Pál alkalmasságát illetően.

Ő a Brüszszelbe „száműzött" Áder Jánost jelölte volna, de a miniszterelnök ezt a javaslatát „lesöpörte az asztalról". Ez állítólag csak az utolsó csepp volt a pohárban Kövér László számára, aki megalázónak tartotta azt, hogy a titkosszolgálatok a Pintér Sándor vezette belügyi tárca alá kerültek, továbbá súlyos gondjai voltak néhány miniszter személyével. Ezt az elnökségi üléseken is szóvá tette, forrásaink szerint megtörtént, hogy azzal fordult a kormányfőhöz, hogy „ők a te embereid, nem a mieink". Más is volt azonban.
A lapunkhoz eljutott hírek arról szólnak, hogy a Fidesz választmányi elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is nézeteltérésbe keveredett, és nem azért, mert a KDNP elnöke deklarálta, hogy a kezdetektől Schmitt Pál köztársasági elnökké választása mellett állt azon az alapon, hogy tudja róla, „naponta olvassa a Szentírást". A nézetkülönbség oka ennél jóval mélyebb, és a nemzetpolitika „bizonyos vonásaiban" keresendő. Kövér ugyanis olykor Orbán Viktorral sem feltétlenül ért egyet mindenben az erdélyi magyar szervezetek preferálását illetően. Az korábban is egyértelmű volt, hogy a Markó Béla által vezetett RMDSZ „nem volt a Fidesz kedvence", miként az is, hogy a miniszterelnök régótaTőkés László királyhágómelléki református püspökkel, EP-képviselővel rokonszenvez – az erdélyi magyar politikus megszokott szónoka a Fidesz-rendezvényeknek. Nemrégiben Tőkés László az Európai Parlament néppárti alelnöke lett – éppen Schmitt Páltól vette át a stafétabotot. Kövér László azonban elsősorban az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) mellett áll ki, és rendszeres kapcsolatban áll annak vezetőjével, Szász Jenővel. A Fidesz egyik elnökségi tagja úgy emlékszik: Kövér László „határozottan rosszallotta", hogy amikor a nemzetpolitikáért felelős Semjén júniusban Romániába utazott, elmaradt a találkozója az MPP képviselőivel. Holott a magyar miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Basescu román államfővel, Boc román miniszterelnökkel, Markó Bélával, Tőkés Lászlóval és egyházi vezetőkkel. (Állítólag „be volt tervezve" az MPP-vel is a találkozó, de az „formális okok miatt nem valósult meg".) Meg nem erősített hírek szerint Kövér László akkor személyesen beszélt a történtekről Szász Jenővel.

A Fidesz-elnökség egyik tagja lapunknak úgy fogalmazott: „nem kell túldimenzionálni a nemzetpolitikai kérdést, hiszen nem új keletű Kövér László különvéleménye az erdélyi magyar szervezetek ügyében. De ha vállalja, hogy házelnök lesz, akkor vállalnia kell a hivatalos, a miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által meghatározott nemzetpolitikai stratégiát is. Hiszen az Országgyűlés elnöke egyúttal a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának az elnöke is."

Tárcaközi bizottság alakul a nemzetpolitikai kérdések koordinálására

MTI, 2010. július 6.

Tárcaközi bizottság jön létre a nemzetpolitikai kérdések koordinálásra, a testület jövő kedden tartja alakuló ülését a Parlamentben - tudta meg az MTI kormányzati forrásból.

Az MTI értesülései szerint a bizottság tagjai lesznek az egyes tárcák illetékes államtitkárai mellett a minisztériumok határon túli magyarokkal kérdésekkel foglalkozó tisztségviselői, szakértői.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában korábban azt mondta, hogy a legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban.
Mint akkor elmondta: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás.

Németh Zsolt: nagy utat tettünk meg a magyarságpolitikában

MTI Budapest, 2010. július 6.

- A rendszerváltás óta a magyarságpolitikában nagy utat tettünk meg, és az elmúlt húsz évben meghatározott nemzetstratégiai célok változatlanok - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára egy keddi budapesti konferencián.

A nemzeti integrációs politikának az egyenjogúságon, az egyenrangúságon és az egyenértékűségen kell alapulnia, mert csak e három pillérre épülhet a határon túli magyarok jövője - jelentette ki a politikus a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjában megrendezett, Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban, 2010 című tanácskozáson.
A hiteles jövőkép - mondta Németh Zsolt - mind a határon túli magyaroknak, mind az anyaországban élőknek bizalmat ad, és újbóli lendületet, hitet adhat a külhoni magyarság megmaradásához. Ebben fontos szerep jut a júniusban megalakult szerbiai Magyar Nemzeti Tanácsnak.
Az államtitkár kitért az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájára, azt "mélyrepülésnek", valamint a "zavarodottság és a tudatos kártétel" időszakának nevezte.
Szerbiát és a vajdasági magyar közösséget az elmúlt években a "rögös európai útkeresés" jellemezte - mondta.
Kifejtette, hogy az új kormánynak komoly feladatai vannak a nemzetpolitikában, elkötelezettségét jelzi a kettős állampolgárságról megalkotott törvény is.
Magyarország szeretné, ha a 2011 első felében esedékes soros EU-elnöksége idején válhatna a közösség tagjává Horvátország, és megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások Szerbiával.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a konferencián előadásában úgy fogalmazott, mindaz, ami az elmúlt években a Vajdaságban történt, szélesebb összefogás eredménye. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása is ennek a széles összefogásnak az eredménye - tette hozzá. Kiemelte, vannak "kézzelfogható" vívmányok is, például több, életkörülményt javító, infrastrukturális beruházás történt a tartományban.
Pásztor István szerint a széles összefogásra volt példa az is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor több száz civil szervezet áll a lista mögé, és még a három történelmi egyház is képviseltette magát a közös választási listán.
A VMSZ elnöke kifejtette, a vajdasági magyar közösség céljai több szempontból egybeesnek Szerbia törekvéseivel, az ország minél gyorsabb fejlődésével. A határon túli magyarság elemi érdeke ugyanakkor az is, hogy az anyaország erős, tekintélyes nemzet legyen, mert a vajdasági magyarok megbecsülése nagyban függ ettől.
A vajdasági vezető úgy vélte, nincs alternatívája Szerbia európai uniós és euroatlanti csatlakozásának.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a szervezet hosszú távú célja a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzése és a szoros együttműködés a szerb állammal.
Az elnök elmondta, a nemzeti tanácsok jogosítványai közé tartozik például, hogy oktatási, a kulturális és a nyelvhasználati intézményeket tartson fenn, és döntsön ezen intézmények finanszírozásáról is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a források két helyről érkeznek, a működési költségeket egyfelől a tartományi, másfelől a szerb központi költségvetés fedezi, illetve garancia van arra is, hogy a szerb államtól átvett intézmények állami támogatása nem csökkenhet.
Az elnök nagy kihívásnak nevezte, hogy a közösség ki tudja használni az autonómia adta lehetőségeket, és képes legyen ellátni a feladatokat. Hiszen - mint mondta -, az önállóság csődjét jelentené, ha például a tanács által működtetett oktatási rendszer nem erősödne meg, és az onnan kikerülő magyar fiatalok munkaerő-piaci esélyegyenlősége nem javulna.
Június végén tartotta alakuló ülését Magyar Nemzeti Tanács. A szerbiai magyar kisebbség kulturális önigazgatásának legfőbb szerve élére ekkor választották meg Korhecz Tamást.
A június 6-i választások alapján megalakult Magyar Nemzeti Tanácsban háromnegyedes többsége - 28 képviselője - van a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a választásokon szerepelt másik négy lista között oszlik meg.
A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsoknak egy tavaly elfogadott új törvény szerint széles körű javaslattételi és véleményezési joguk van, esetenként önállóan is dönthetnek az adott kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben.
A Magyar Nemzeti Tanács a többi nemzeti tanácshoz hasonlóan többi között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes
jóváhagyására van szükség a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből tanítsanak. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingóságokat és ingatlanokat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tv-t alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelvet hivatalosan használják.

Létezése óta először

Székely Nemzeti Tanács
Háromszék, 2010. július 7.

2003-as létrejötte óta először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot az autonómia megteremtésében — számolt be legutóbbi magyarországi látogatása fő eredményéről sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

A múlt héten Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes fogadta az SZNT háromtagú küldöttségét, mely az elnök mellett Tulit Attila és Árus Zsolt vezetőségi tagból állt, és megerősítette, hogy az új magyar kormány támogatja az SZNT törekvéseit. Szavainak külön súlyt ad, hogy Semjén Zsolt a nemzetpolitikai ügyek felelőse az új kormányban.
Izsák Balázs kiemelte, hogy a magyar állam új viszonyulása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, melyekbe az EU és az Európa Tanács fórumain ütköztek, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Izsák úgy véli, a román—magyar alapszerződésbe beleillik, amit Semjén az SZNT és az új kormány közötti partnerségről mondott, a kisebbségi jogvédelem ugyanis államközi kérdés, miként tágabb nemzetközi dimenziója is van.
A mostani tárgyaláson a felek jegyzéket állítottak össze a megbeszélésre ajánlott kérdésekről, ezek megvitatására a következő találkozókon kerül sor, a látogatás tehát egyeztetéssorozatot nyit meg.
Kérdésre Izsák Balázs elmondta, a Máért feltámasztását támogatják, munkájában részt kívánnak venni. A Vasile Blaga belügyminiszterhez intézett nyílt levelében szóvá tett rendőrségi túlkapásokra adott gyakorlati válasz reménye szerint az lesz, hogy a székely zászló kitűzését nem fogják ezentúl büntetni, s hogy a rendfenntartó szervek nem az elnyomás eszközeiként fognak működni. Az autonómia-népszavazások ügyét az SZNT nem tekinti lezártnak, az egyes helységekben azokat törvénytelennek nyilvánító törvényszéki ítéletek ellen európai fórumokhoz fognak fellebbezni. Lévén politikai ügyről szó, nem az Emberjogi Bíróság illetékes benne, ezért az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztik majd a kérdést, memorandumukhoz, amit a kisebbségügyi albizottsághoz nyújtanak be, csatolni fogják a periratokat is. Két évvel korábban az MSZP-kormány nem állt ki ez ügyben az SZNT mellett, ezúttal másra számít.
Az elnök beszámolt továbbá arról: Sepsiszentgyörgy polgármesterével elvi egyezségre jutott azt illetően, hogy az autonómiaharcban az önkormányzatokkal közös stratégiát kell kialakítani.

Autonómiapárti magyar kormány?

Új Magyar Szó, 2010. július 7. – Kovács Zsolt

A magyar kormány támogatja Székelyföld autonómiáját – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke hozzátette, a napokban budapesti hivatalában találkoztak Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel, aki megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja a székelyföldi autonómiatörekvést, és az SZNT-t partnerének tekinti ebben a kérdésben.

Izsák Balázs szerint azért kiemelten fontos ez a kérdés, mert az SZNT fennállásának hét éve alatt ez az első magyarországi kormány, amely vállalja ezt. „Meg vagyok győződve arról, hogy amit Semjén Zsolt mondott a székelyföldi autonómiáról, az beleillik a román–magyar alapszerződés kereteibe, hiszen a magyar kormány támogatása a kisebbségi jogok védelmét célozza, ami az alapszerződés értelmében államközi együttműködés tárgya" – mondta Izsák Balázs.

Mint ismeretes, a közelmúltban Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatást tett, ellátogatott Bukarestbe, Sepsiszentgyörgyre, Kolozsvárra és Gyulafehérvárra. Székelyföldi látogatása után az SZNT tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormányfő-helyettes nem tette tiszteletét náluk is.

KÁRPÁT-MEDENCE

Aláírták a pozsonyi szerződést

Népszabadság, 2010. július 7. – Szilvássy József

Öten írták alá tegnap a pozsonyi Prímási palota dísztermében a négy szlovákiai jobbközép párt koalíciós szerződését. A Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) nevében ugyanis Iveta Radicová miniszterelnök-jelölt és Mikulás Dzurinda pártelnök is ellátta kézjegyével a dokumentumot. Rajtuk kívül Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), Ján Fígel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Bugár Béla, a Híd-Most elnöke szignálta a megállapodást.

Az egyezség szerint ha valamelyik koalíciós párt vétót jelent be a napirenden levő kormányhatározat-tervezettel szemben, akkor a miniszterelnök köteles lesz ezt a pontot levenni a programról, s újra megtárgyalni a Koalíciós Tanácsban, ahol igyekeznek majd konszenzussal dűlőre jutni. Minderre elsősorban azért van szükség, mert a kormánypártiaknak mindössze nyolcfőnyi (79:71) többségük lesz a képviselőházban. Ráadásul az SaS és a Híd-Most listáján a preferenciaszavazatok révén olyan személyek is bejutottak a törvényhozásba, akik nem tagjai a két pártnak.

Iveta Radicová az ünnepi aktust követően hangsúlyozta, hogy az új kormány visszaállítja az országban a demokráciát, a közélet szereplői, valamint a polgárok közötti kulturált párbeszédet. – Ez a koalíció reményt jelent Szlovákiának, amely sem a társadalmi légkört, sem pedig a gazdasági helyzetet illetően nincs jó állapotban – jelentette ki Bugár Béla.

Csütörtökön tartják a pozsonyi parlament alakuló ülését, amely után lemond Robert Fico kormánya.

A Külügyminisztérium az Európai Bírósághoz fordult

Megindította tegnap az eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt a Külügyminisztérium, amiért a szomszédos ország a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre hivatkozással 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László köztársasági elnök belépését a területére. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Sólyom László beutazásának megtagadása összeegyeztethetetlen az EU normáival. Szlovákia uniós jogot sértett, amikor az irányelvre hivatkozással nem engedte belépni az államfőt Szlovákiába. A Külügyminisztérium szerint mivel két tagország közötti jogvitáról van szó, a kétoldalú kapcsolatokat az segíti, ha a felek a vitát az Európai Bíróság előtt rendezik. Magyarország meggyőződése, hogy a bíróság ítélete iránymutatást ad majd a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv (különösen a kiemelt személyekre vonatkozó szabályok) alkalmazásához.

Magyarország március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen.

Brüsszelben június 24-én közölték: az Európai Bizottság szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért Sólyom László elnök megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.

Parlamenti alelnöknek jelölik Bugárt

Népszabadság, 2010. július 6.

Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó magyarországi nagykövete lesz az új szlovák emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes – határozta el a magyar-szlovák Híd párt országos tanácsa tegnap Somorján. A Híd a kormányalakításra készülő négy szlovákiai párt szombati egyeztetése értelmében még két tárcát birtokol majd az új kormányban.

Az új kormánykoalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, a Szabadság és Szolidaritás, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Híd alkotja. Mint az MTI írta, a koalíciónak a 150 tagú törvényhozásban 79 képviselője van. A mezőgazdasági minisztérium vezetőjének Simon Zsoltot, a tárca volt vezetőjét jelölte a párt. Chmel és Simon is a tavaly alakult Híd alelnökei. A párt harmadik alelnöke, Ivan Svejna a Kereszténydemokrata Mozgalomhoz (KDH) került, az új jogkörökkel megerősített közlekedési minisztérium egyik államtitkára lesz. A korábban ideiglenesen megszüntetett környezetvédelmi tárca vezetőjéről nem született még döntés. Az országos tanács arról is döntött, hogy Bugár Béla pártelnököt a parlament alelnökének jelölik.

ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

A dalai láma 75 éves

Duna Televízió, 2010. július 6.

Július 6-án hetvenöt éves Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő legfőbb vallási vezetője.

1935. július 6-án született Lhamo Dhondrub néven egy földműves családban, s két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani.

1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának" uralkodója, s a 13 emeletes, ezer szobás Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, épp amikor Kína „felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről" a „Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Ő mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Erről ma már lemondott a maximális önkormányzat és a vallásszabadság ellenében, de Peking ma sem akar hallani az autonómiáról és nacionalista szeparatizmusnak bélyegzi a nyelv- és vallásgyakorlás követelését. Az ellentét kibékíthetetlennek tűnik, a dalai láma 2008-ban kudarcnak minősítette a színfalak mögött Pekinggel folytatott tárgyalásait. A 2008 tavaszán kitört, Peking által brutálisan levert tibeti zavargások idején mégis az erőszakcselekmények abbahagyására szólította fel honfitársait, és elutasította a pekingi olimpia bojkottját is. Békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés, az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek és nem old meg semmit.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amelyet a „világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadott el, 2007-ben pedig a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetését. Sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre; személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s lépést tartva a korral már közösségi portálokon is elérhető. Többször járt Magyarországon, először 1990-ben, idén szeptemberre tervezett budapesti látogatása keretében a tibeti buddhizmusról tart előadást, s nyilvános tanítás keretében szól a boldogság művészetéről.

Az idős dalai láma tisztában van azzal, hogy utódjának kiválasztása meg fogja osztani a hívőket. Várhatóan ugyanis nemcsak a száműzöttek tábora, hanem a Tibetben teljhatalommal rendelkező kínai hatóságok is meg fogják találni reinkarnációját...