|
ROMÁNIA
Bekérette a magyar nagykövetet a külügyminisztérium az Orbán Viktornak tulajdonított mondatok miatt 
Krónika, 2011. március 17.
A tévesen Orbán Viktornak tulajdonított mondatoktól való elhatárolódásra szólította fel Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztérium. Teodor Baconschi tárcavezető csütörtökön bekérette Füzes Oszkár nagykövetet és csütörtök délutánra várja a nagykövet elhatárolódó gesztusát. Füzes szerint vélhetően az ünnepi üzenetet, egy Petőfi-verset illetve felesége beszédét kavarta össze a román sajtó.
„Magyarázatot kértem a magyar nagykövetségtől, aki csütörtökön be is mutatta az üzenet román nyelvű fordítását" - jelentette be csütörtökön Teodor Baconschi. A külügyminiszter hozzátette: a fordítást összevetve a román sajtóban megjelentekkel kiderül, hogy a sajtóban már egyebeket is hozzáfűztek az eredeti szöveghez. „Felkértem a nagykövetet, hogy határolódjon el a magyar kormányfő üzenetéhez hozzáfűzött mondatoktól" - mondta Baconschi.
Az üggyel kapcsolatosan Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet csütörtökön úgy nyilatkozott: vélhetően összekeverték Orbán Viktor Marosvásárhelyen felolvasott üzenetét Petőfi Sándor egy ugyanitt elszavalt versével, illetve felesége beszédével – aki az üzenetet felolvasta. Azt azonban nem érti, hogyan lehet összetéveszteni ezeket.
„Sem a magyar miniszterelnök üzenete, sem a Petőfi-vers, de a feleségem beszéde sem tartalmazta a bukaresti ellenzék által említetteket. Nem értem hogyan erednek az eltorzított mondatok" - nyilatkozta Füzes.
Szerdán a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáját órákon keresztül zajló nacionalista román-magyar politikai csatározás jellemezte az Orbán Viktornak tulajdonított mondatok miatt. Az ellenzéknél az verte ki a biztosítékot, hogy a román hírügynökségek tévesen tudósítottak Orbán Viktor a március 15-i ünnepi üzenetéről, az eredeti szöveghez több más – egyebek között Erdély elvesztéséről – szóló mondatot is hozzáfűztek. Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint elhangzott, hogy „Legyen Erdély és a magyar nemzet újra az, ami volt", a Hotnews.ro írása szerint már Erdély elvesztéséről beszél. Az ellenzék egy az üzenetet elítélő nyilatkozat elfogadását követelte, ami a botrányos ülésen végül nem történt meg.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumra hivatkozva közölte: a magyar üzenet semmi olyat nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó Demokrata Liberális Pártot koalíciós-társával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel a kormány megbuktatása érdekében.
Visszautasítja a Szociál – Liberális Szövetség vádjait Füzes Oszkár
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. március 17.
Visszautasítja és rosszindulatú félremagyarázásnak minősíti a Szociál – liberális unió vádjait Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövete, akit egyébként ma bekérettek a Román Külügyminisztériumba.
A Magyar diplomata ma délelőtt találkozik Doru Costea külügyi államtitkárral. A nagykövet egyébként a sajtóhoz is eljuttatta Orbán Viktor Március 15- szövegét, ezzel is bizonyítván a Magyar miniszterelnököt ért vádak alaptalanságát.
Vita a parlamentben az Orbánnak tévesen tulajdonított mondatok miatt
MTI, 2011. március 17.
Többórás vita zajlott a román parlamentben az Orbán Viktornak tévesen tulajdonított mondatok miatt, az ellenzék elítélő nyilatkozatot is el akart volna fogadtatni a testülettel, a kérdés azonban függőben maradt. A román parlamentben szerdán vitatták meg az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amely megbukott, így a kormány a helyén maradt. A bizalmatlansági indítvány vitája a késő esti órákig elhúzódott, mivel Puiu Hasotti ellenzéki liberális szenátor váratlanul azt indítványozta: a testület politikai nyilatkozatban ítélje el Orbánnak a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenetét.
Ez a javaslat többórás vitát gerjesztett. Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke olyan mondatokat tulajdonított – egy téves román hírügynökségi jelentés alapján – Orbánnak, amely a magyar miniszterelnök március 15-i üzenetében nem szerepelt. Közben Emil Boc román miniszterelnök nyilvánosan közölte, hogy a magyar kormányfő üzenetében valóban nincs olyan kijelentés, amit az ellenzék neki tulajdonított (Erdély egykori elcsatolásának körülményeiről).
Az Orbán üzenetében nem szereplő gondolaton kívül a szociáldemokrata és liberális ellenzék kifogásolta Kövér László valóban elhangzott marosvásárhelyi kijelentését is a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseinek jogszerűségéről, célszerűségéről és korszerűségéről.
Az egész vita az általános magyarországi politikát is célba vette, így az ellenzéki honatyák rosszallóan nyilatkoztak arról, hogy romániai magyar önkormányzati vezetők magyar állampolgársági esküt tettek. A magyar miniszterelnök személyét különösen támadták, így a szociáldemokrata Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: a román hatóságoknak nem szabadna hagyniuk, hogy „Orbán Viktor Romániában kampányoljon". A magyar felmenőkkel rendelkező Ludovic Orban liberális honatya elmondta: sokszor szégyellnie kellett magát amiatt, hogy őt is úgy hívják, mint a magyar kormányfőt. Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök is szükségesnek tartotta egy nyilatkozat elfogadását, amely „elítéli a magyar politikusok megnyilatkozásait".
A román parlamentben a hangulatot az is felpaprikázta, hogy szerdán a román média sokat foglalkozott azzal a csíkszeredai esettel, melynek során Csibi Barna (egy helyi fiatalember, aki korábban egyebek között a Székely Gárdát akarta megalapítani) a székelyföldi város utcáján „történelmi ismeretterjesztő órának" álcázott akció keretében „felakasztotta" egy bitófára Avram Iancu román szabadságharcos bábuját. Ezt az akciót egyébként elítélte Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. A román parlament végül nem jutott dűlőre az ügyben, a jelenlévők kis létszáma miatt nem is volt döntésképes, így berekesztették az ülést.
Helyén marad a kormány – magyar-román vita a bizalmi szavazáson
Krónika, 2011. március 17.
Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.
Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.
A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt". Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül."
A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás" miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.
Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.
A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek.
Orbán Viktort és Kövér Lászlót támadták a román ellenzék vezetői
Krónika, 2011. március 14.
Traian Băsescu román elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő egyformán „szűk látókörű", barátságuk pedig veszélyes Románia számára – jelentette ki hétfőn Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Kövér László hétvégi nyilatkozatai kapcsán háborodott fel.
Victor Ponta szerint – aki egyben a szociáldemokraták és a liberálisok (PNL) által létrehozott Szociálliberális Unió (USL) társelnöke – Băsescu és Orbán barátsága veszélyt jelent Románia, mint ország számára, illetve Romániának az Európai Unióban betöltött pozíciójára nézve. A szociáldemokrata politikus úgy fogalmazott: a román államfő és a magyar miniszterelnök „szűk látókörű", egy egyformán „vágyakoznak az abszolút hatalomra".
A PSD elnöke „hatalmas ostobaságnak" nevezte Băsescu javaslatát azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban szerepeljen egy kitétel, amely 3 százalékra korlátozza a költségvetési hiányt. „Ehhez hasonló ostobaságot csak Orbán Viktortól hallani, és látjuk, hogy Orbánon kívül Băsescunak nincs más partnere Európában, senki nem akar szóba állni vele" – fogalmazott Victor Ponta.
Traian Băsescu pénteken Brüsszelben kijelentette: Bukarestben jelenleg elemzik annak lehetőségét, hogy az alkotmánymódosító tervezet tartalmazzon egy olyan előírást is, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot.
Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte: az USL tiltakozik az ellen, hogy Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke olyan kérdésekről beszélt Románia területén, amelyek nincsenek összhangban a román alkotmánnyal, és elfogadhatatlannak tartja a Románia területének felosztásával kapcsolatos kijelentéseit.
„Határozottan üzenjük Orbán Viktornak, hogy egy Magyarországnak nevezett országot kell vezetnie, és jó lenne, ha csak Magyarország területére korlátozná azt, hogy mit akar az isteni hatalom" – fogalmazott Crin Antonescu.
A PNL elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román vezetés, Traian Băsescu államfővel az élen mélységesen hallgat e kérdés kapcsán.
„Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú magyar hivatalosság mondja meg nekünk, hogyan kellene felosztanunk az ország területét, hogy Orbán Viktor és az isteni hatalom elégedett legyen" – fogalmazott Antonescu.
A Mediafax hírügynökség szerint szombaton, Marosvásárhelyen, ahol átvette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gábor Áron-díját, Kövér László kijelentette, hogy a magyar állam támogatja az autonómia megvalósulásának célkitűzését, és az, amit az SZNT akar „törvényes, korrekt és modern", „a nemzet jövője és Isten parancsa". A román hírügynökség szerint a budapesti Országgyűlés elnöke szerint az autonómiaigény morálisan is megalapozott, „megfelel a Teremtő és az emberek akaratának".
Nagyszerű – de nem népszerű
Új Magyar Szó, 2011. március 17. – Bogdán Tibor
A román parlamentben a „magyar veszély" még mindig fontosabb, mint a kormány sorsa és az országot foglalkoztató valós problémák. Így a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája – azaz a kabinet esetleges megbuktatásának (szerény) lehetősége – eltörpült Orván Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, országgyűlési elnök március 15-i, autonómiára biztató – és a román fél által nyilvánvalóan szándékosan félreértelmezett – kijelentései miatti „álháborgás" mellett.
A román parlamentben a „magyar veszély" még mindig fontosabb, mint a kormány sorsa és az országot foglalkoztató valós problémák. Így a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája – azaz a kabinet esetleges megbuktatásának (szerény) lehetősége – eltörpült Orván Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, országgyűlési elnök március 15-i, autonómiára biztató – és a román fél által nyilvánvalóan szándékosan félreértelmezett – kijelentései miatti „álháborgás" mellett. (Érdekes módon, a prímet éppen az RMDSZ-csalogató ellenzéki tömörülések, főleg a nemzeti liberálisok vitték...)
Igaz, a bizalmatlansági indítvány elfogadása vagy elbukása már nem volt olyannyira meghatározó; Bocék megmaradása vagy távozása nem ezen múlik. Kormánypárti források szerint ugyanis az államfő már nem idegenkedik annyira többrendbéli Boc-kormánya menesztésétől. Igaz, Traian Băsescu még most is úgy tartja, hogy a kabinet remekül teljesített, mennie csak azért kellene, mert nagyszerű – de kevésbé népszerű – intézkedéseit nem tudta kellőképpen eladni a választónak, így megítélése bizony megromlott. Ami kihat a tulajdonképpeni kormányfőre – az államfőre is.
Băsescu tehát megválna a kormánytól, csakhogy rá kellett döbbennie: ez nem olyan egyszerű dolog, mint eredetileg hitte-képzelte. Egyrészt nehezen határolhatná el magát a narancssárga kabinettől, hiszen neve elválaszthatatlanul összefonódott a kormányzási aktussal; nem titok: Emil Boc csapata csak olyan értelemben nevezhető a végrehajtás szervének, hogy szolgai módon végrehajtja a Cotroceni-palotából kapott utasításokat.
Másrészt furcsa módon, abban az országban, ahol mindenki a hatalomért marakodik, most csaknem mindenki vonakodik a miniszterelnöki tisztség felvállalásától. Az államfő által megkeresett technokraták – pénzügyi és bankszakemberek – megtagadták a politikai öngyilkossággal felérő megtiszteltetést. De a politikusok sorában sem nagy a tolongás a kormányfői bársonyszékért (az egyetlen „önkéntest", Victor Pontát, a szociáldemokraták vezetőjét az államfő nem fogadná el), mi több, úgy tűnik, maguk az ellenzéki pártok is szívesebben hagynák, hogy a demokrata-liberálisok vigyék tovább, a jövő évi parlamenti választásokig, a gazdasági-pénzügyi válság mindinkább gerincroppantó és (ami számukra még fontosabb) mindenképpen népszerűségapasztó keresztjét.
Az ország jelenlegi súlyos helyzete önmagában is rendkívül nehézzé teszi a kormányzást, amelyet nem könnyít meg annak bizonyossága sem, hogy nagy valószínűséggel az új miniszterelnöknek is „játékos államfői" vezérlettel kellene dolgoznia.
Alighanem ez az oka annak, hogy Traian Băsescu mindeddig még párthívei előtt sem nevezte meg a rejtélyes technokrata miniszterelnököt. Nem nevezte meg, mert feltehetően még maga sem ismeri a nevet.
MAGYARORSZÁG
Az igazi garancia a választójog lesz a határon túli magyarság számára
Bumm.sk, 2011. március 16.
A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerint a határon túli magyarok számára az állampolgárság mellett a valódi garanciát a szavazati jog jelenti.Semjén Zsolt a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában szerdán azt mondta, akik most állampolgársági esküt tettek, őket ugyanúgy megilleti az alkotmány védelme minden téren.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: az új alkotmány kimondja egyrészt, hogy egységes magyar nemzet van, illetve a korábbi alkotmány azon nagyon gyenge passzusát, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, úgy változtatják meg, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ugyanakkor a határon túli magyarság számára az igazi garanciát az állampolgárság mellett a szavazati jog jelenti. Ettől kezdve bármilyen színezetű kormány van, gesztusokat kell tennie a határon túli magyarok számára, hiszen a szavazataival számolni kell - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Kiemelte: ez a március 15-e úgy fog bevonulni a magyar történelembe, mint annak a kezdete, amikor nemzettársaink polgártársaink is lesznek. Hozzátette: az állampolgársági eskü a nemzet közjogi egyesítését jelenti. A kora ősszel megalkotandó választójogi szabályozás után következő lépésként az útlevelek kiadását említette, illetve az "egyetemes magyar életbe való" integrálást. Ezért indul el a tervek szerint szintén kora ősszel az összmagyar regiszter, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyar rendszeres kapcsolatot tartson Magyarországgal.
Kitért arra is, hogy az új alkotmányban Magyarország nem definiálja önmagát nemzetállamként, de "feketén-fehéren benne van", hogy a kisebbségek államalkotók. Ezáltal minden szempontból a nemzet meghatározó részeként deklarálják a kisebbségeket. Bár ilyen lenne a román alkotmányban - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy az unió az újfajta öntudatos magyar politikát elfogadja-e, azt válaszolta: "persze, ez a legtermészetesebb". Bár olyan keményen érvényesítenénk nemzeti érdekeinket, mint a körülöttünk lévő országok. Uniópártiak vagyunk, de azért, mert úgy gondoljuk, ez a magyar nemzet megmaradását, fejlődését jelenti. A magyar történelemnek azonban nem az a végcélja, hogy az unió veregesse a vállunkat, mi a magyar nemzetnek tartozunk felelősséggel - fogalmazott Semjén Zsolt.
Helyén kell kezelni a dolgokat, "bizonytalan státuszú figuráknak" nem áll jogában gyalázni Magyarországot - jegyezte meg a kormányfő helyettese, hozzátéve: annak vége van, hogy merjünk kicsik lenni, és szó nélkül hagyjuk, hogy gyalázzanak bennünket.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Brüsszelben vendégszerepelt a Maros Művészegyüttes
Erdély.ma, 2011. március 16.
Az idei nemzeti ünnep alkalmából Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő újabb nagy sikerű kultúrdiplomáciai eseménysorozatot szervezett Brüsszelben, ezúttal a Maros Művészegyüttes közreműködésével.
Folyó év március 14-én az erdélyi magyar képviselő kezdeményezésére a brüsszeli székhelyű Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság, a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, valamint Baden-Württemberg Régió Képviseleti Irodája közösen szervezett rendezvényén tisztelgett a közönség az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt. Nicola Schelling asszony, Baden-Württemberg Régió Képviseleti Irodájának igazgatónője vendéglátói minőségében kiemelten üdvözölte Borbély László romániai környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert és az ünneplő közönséget. Ezt követően Sógor Csaba EP képviselő és Hernyes Zoltán, a Magyar Köztársaság belgiumi és luxemburgi nagykövete, valamint Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára mondott ünnepi beszédet. A Maros Művészegyüttes műsorán küküllőmenti, marosmagyarói és sóvidéki táncrendek szerepeltek, valamint egy kalotaszegi összeállítás. A dinamikus koreográfiát és a kiemelkedő művészi teljesítményt percekig tartó vastapssal és visszahívással jutalmazta a nemzetközi közönség.
Az erdélyi magyar képviselő felkérésére a Maros Művészegyüttes tagjai másnap, a nemzeti ünnep napján az Európai Parlament épületében, kifejezetten az alkalomra összeállított műsorral léptek fel. Ezúttal gerendkeresztúri magyar táncokkal, illetve vajdaszentiványi és mezőmadarasi táncrendek révén népszerűsítette az együttes az erdélyi kultúra szellemét az európai döntéshozók és tisztségviselők körében.
Sógor Csaba idei ünnepi beszédében a nemzeti kisebbségi értékek európai megismertetésének és kölcsönös tiszteletének fontosságát hangsúlyozta. Alább olvasható a képviselő beszédének szövege:
"Az 1848-as magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. 1848 – ez áll az Európai Unió Tanácsának bejárata előtt azon a szőnyegen is, amely a magyar elnökség ajándéka. 1848 történelmünk egyik legfontosabb pillanata. Mi, magyarok, akkor közel másfél esztendeig Európa két legnagyobb hadseregével szemben harcoltunk lengyelekkel, szerbekkel, osztrákokkal, románokkal, örményekkel, zsidókkal együtt Magyarország függetlenségéért, az ott lakó népek szabadságáért. Petőfi Sándor költőnkkel szólva: a világszabadságért. Hogyan volt ez lehetséges? Úgy, hogy a karddal, emberi áldozatokkal vívott harcot megelőzte a törvény és a betű forradalma. Az áprilisi alkotmány megteremtette egy modern Magyarország kialakulásának feltételeit, a márciusi ifjak pedig 12 pontjukban megfogalmazták, mit jelent számukra a szabadság és a szólásszabadság. Erdélyi táncokkal ünnepelünk és emlékezünk ma, itt.
A tánc nemzetközi nyelven fejezi ki szabadságvágyunkat, testvériségünket, szolidaritásunkat. Miért erdélyi? Mert egykor, így 1848-ban is, közös hazában küzdöttünk ezekért az eszmékért. Ma ugyanúgy közös Európánkban akkor tudunk forradalmi változásokat végbevinni, ha most is a törvény és a betű szabadsága, az alkotmányos rend és a szólás szabadsága vezet bennünket a testvériség 1848-as eszméjének, az európai szolidaritásnak a megvalósításában."
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A magyar rejtély
Új Magyar Szó, 2011. március 17. – Bíró Béla
A magyar választó akarata ugyanúgy nem kérdőjelezhető meg, mint a szlováké, a románé, az olaszé vagy a franciáé.
Mi okból támogatja továbbra is az ellenzék (és annak nyugati szövetségesei) által diktatórikus hajlamokkal vádolt magyar kormányzatot a magyar választók kétharmada? Annyira ostoba volna, hogy a napnál világosabb tényeket sem képes észre venni illetve felfogni? Vagy a tények maguk nem annyira „világosak", mint amilyeneknek az ellenzék véleményformálói vélik?
Mi okból támogatja továbbra is az ellenzék (és annak nyugati szövetségesei) által diktatórikus hajlamokkal vádolt magyar kormányzatot a magyar választók kétharmada? Annyira ostoba volna, hogy a napnál világosabb tényeket sem képes észre venni illetve felfogni? Vagy a tények maguk nem annyira „világosak", mint amilyeneknek az ellenzék véleményformálói vélik?
Ezekre a kérdésekre aligha adhatók kockázatmentes válaszok.
Mert tételezzük fel, hogy a magyar választó valóban ostoba. Ebben az esetben a mai kormányzatnak (is) joga van a választóközönséget manipulálni, sőt tőle függetlenül vagy éppenséggel akarata ellenére kormányozni. Azaz a magyar választó beszámíthatóságának a kétségbe vonása korántsem aláássa, hanem éppenséggel „legitimálhatja" a diktatórikus szándékokat.
Arról nem is beszélve, hogy a magyar állampolgár (nemzeti) jellemét, viselkedésmintáit, mérlegelésmódját nem valaminő faji sajátosságként örökölte (ennek ellenkezőjét akkor is rasszizmus volna feltételezni, ha mi magyarok nem lennénk Európa egyik legkevertebb népessége). A magyar identitás azokon az értékeken alapul, melyeket az utóbbi 2-3 generáció tudatában az (egyébként csaknem mindvégig szocialista-liberális) értelmiségi és politikai elit elültetett vagy amelyek érvényesülését akadályozta. A tiltások ugyanis legalább ugyanolyan mély, sőt sok esetben mélyebb hatást gyakorolhatnak a személyiségre, mint a példaképek vagy éppenséggel a kikényszerített viselkedésminták.
Mi az, ami számunkra, magyarok számára Magyarországon, sőt az országhatárokon kívül is tilos volt? Mindenekelőtt a nacionalizmus, a rasszimus, a magyarkodás. Ezt a tiltást a magyarok túlnyomó többsége évtizedeken át racionális igényként fogadta el. A magyar társadalom összehasonlíthatatlanul kritikusabban viszonyult saját történelméhez, a magyar kulturális hagyomány elfajulásaihoz, mint a környező országok bármelyike.
Készpénznek vette azt a szocialista és liberális tételt is, miszerint a magyar államnak mindenekelőtt a saját polgáraira kell gondot viselnie, a határon túli magyarok helyzetének megoldását a szomszédos államok politikai elitjeire kell bízni. Azt is elhitte, hogy az ország valóban kompetens, európéer politikusai a szocialisták és a liberálisok, következésként, ha rájuk szavaz, az ország sorsát nem csak megbízható kezekbe helyezi, de Európa támogatását is maga mellett tudhatja.
Csakhogy fokozatosan kiderült, hogy Európa a szomszédos államok nacionalizmusát, kisebbségellenességét, antidemokratikus eljárásait nem hogy nem szankcionálja, de szóvá sem teszi. S az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűnek, elfogulatlannak és korrektnek tekintett szocialista és liberális elit egy jelentős része szakszerűtlen, elfogult és korrupt. A hatalom megszerzése és megtartása érdekében (maga is) bármilyen eszközt kész felhasználni. Ráadásul választóira sincs tekintettel. S amikor a baj valóban súlyossá válik, s az emberek létfeltételei is komoly veszélybe kerülnek, kiderül, hogy (legalábbis anyagiakban) Európa sem áll Magyarország európéerjei mögött.
A becsapottság, a kiábrándultság és az elkeseredés érzése a választókat Orbán Viktor táborába terelte. Orbán tiszta beszédet, átlátható politikai cselekvést, határozottságot ígért. S olyan értékeket helyezett kilátásba, amelyek a korábbi tiltások és szomszédos államokbeli „példák" miatt is vonzóaknak bizonyulhattak. S ha a stílustól eltekintünk – eddig legalábbis – teljesítette ígéreteit. Imponáló határozottsággal, és a racionalitás határai közt a nemzetközi tiltakozásokkal is dacolva.
Az ellenzék – korábbi előfeltevéseiben bízva – kívülről próbálja visszakozásra bírni a kormányzatot. Ez a kísérlet azonban kudarcra van ítélve. És épp – az általuk oly szentnek tartott – nemzeti szuverenitás miatt. A magyar választó akarata ugyanúgy nem kérdőjelezhető meg, mint a szlováké, a románé, az olaszé vagy a franciáé.
Az ellenzéknek a magyar választót kell a maga pártjára állítania. Pusztán abban reménykedni, hogy a Fidesz (is) ki fogja ábrándítani választóit – bármennyire is valószínű – kétes kimenetelű lenne. Legalábbis egyelőre.
Magyar, magyarabb, legmagyarabb
Székely Hírmondó, 2011. március 17. – Magyari Lajos
Számomra is egyre több kérdést vet fel a kettős állampolgársági, úgynevezett „visszahonosítási" törvény. Magyar állampolgárnak születtem 1942 októberében, s erről azóta sem mondtam le, igaz, meg sem kérdeztek róla. Nem tudom viszont, miért kellene „visszahonosítani" magam, hetvenöt papirusz beszerzésével és fordításával, ablakocskák felkeresésével, a türelmi idő kivárásával, állampolgári esküdözésekkel!?
Magyar voltam, magyar maradtam, minden génem és gondolatom ehhez a nemzethez kötött és köt, sem elődeim, sem utódaim nem tagadták meg, és nem fogják megtagadni az egységes és oszthatatlan nemzethez való tartozásukat. Olyan mindegy, hogy van-e papír erről, vagy nincs. Ki kellene ebből hagyni az átkozott bürokráciát, s minden körülményeskedés, járattatás nélkül megküldeni a magyar állampolgárságot mindazoknak, akik ezt kérik. Esküdözés nélkül. Miért kellene esküdöznöm!? Arról, hogy hűséges leszek hazámhoz... Melyikhez? Lojális lehetek mindkét országhoz, de hűséges csak az egy és oszthatatlan magyar nemzethez lehetek.
Nem akarom bírálni a „visszahonosítási" törvényt, mert óriási nemzetpolitikai előrelépés, de nem értem pontosan a szavazati jog biztosításának logikáját sem. Ha valaki magyar állampolgár (is), annak tényleg járnia kell a szavazati jognak, de hol, hogyan, miben, miért és miként? Nem tudom elképzelni például, hogy a gyömrői helyhatósági, önkormányzati választásokon szavazzak, legfennebb azt, hogy parlamenti képviselőkre adhassam a voksomat. Azt sem akárhogyan, csak abban az esetben, ha a magyar alkotmány biztosítja az országgyűlésben a határon túliak képviseletét. A mai „határon túliak" elemi jogon igényelhetik a nemzeti sorsalakítás dolgaiba való beleszólást. Ők is építették az Országházat, ők is hozzájárultak a nemzet kincseinek számító értékek létrehozásához.
Nekem nincs több bajom ezzel a „visszahonosítási" törvénnyel, mindössze annyi maradt hátra, hogy ne lehessen felhasználni olyan „nemzeti öntöltekezésre", amikor magyar ősökkel rendelkező vad magyarellenes banditák is kihasználhatják bizonyos jogok megszerzésére. A Covaciuk, a Sabovák, a Mesarosiuk ... Legyünk annyian, ahányan valóban vagyunk, de legyünk rendes magyarok.
Orbán Viktor levele a határon túli magyarsághoz március 15. alkalmából
A határon túli magyarok március 15-i ünnepségén több helyszínen is felolvasták Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar közösségekhez intézett üzenetét. A levél szövegét a Miniszterelnökség juttatta el tegnap az MTI-hez, miután bukaresti politikusok a parlamentben keményen bírálták Orbán kijelentéseit.
Tisztelt Honfitársaim!
Ez a nap a nemzet ünnepe. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékezete azért fontos számunkra, mert hűen összegzi magyarságunk minden fontos pillérét: nemzeti büszkeségünket, önálló nyelvünk és kultúránk tiszteletét, szabadságszeretetünket. Minden magyar, éljen az anyaországban vagy bárhol a világban, ugyanezt érzi: amikor eljön a tavasz, kokárdát tűzünk, és ünnepelni indulunk.
A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet ál¬lapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években két¬ségek között ünnepeltünk. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt.
Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Meg¬alapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.
Most tovább törlesztjük tartozásunkat a nemzet felé. Az új alkotmány, amelynek tervezetét a nemzeti ünnepen beterjesztjük, végre méltó helyen és méltó formában fogalmazza meg nemzeti hitvallásunkat, fejezi ki minden magyar ember összetartozását és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt.
Köszöntöm Önöket ezen a szép reményekre jogosító ünnepen. Mindannyiuk¬nak sok erőt, jó egészséget és Isten áldását kívánom.
Budapest, 2011. március 15.
Orbán Viktor
Antonescu megsokallta az autonómiaigényt
MTI, 2011. március 16. – Garzó Ferenc
A magyar nemzet újbóli magára találásáról, megmaradásáról, jövőjének biztosításáról beszélt kedden a csíkszeredai ünnepség keretében Semjén Zsolt, Tőkés László és Kelemen Hunor. A várkertben összegyűlt ünneplőket és a meghívottakat Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntötte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében fontosnak nevezte, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. Ma is legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés – mondta. A nemzet emlékezetében együtt van Széchenyi, Kossuth és Deák, pedig pontosan tudjuk, hogy milyen éles viták voltak közöttük, de a magyar ügy szolgálatában egységesek voltak – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. „Ez 1848-nak a nagy tanítása: lehet ugyan számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközések, lehetnek különböző felfogások, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk" – szögezte le a szónok.
Utalt az állampolgársági eskütételek megkezdésére, amely révén szerinte megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk. Úgy vélte, meg kell harcolunk minden magyarért, éljen bárhol a világon, akár Csángóföldön, akár Kárpátalján, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, román kulturális miniszter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején.
Felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt természetes. Szerinte a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, mégpedig „nem valaki ellen", hanem saját jövője érdekében. „Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő" – mondta az RMDSZ elnöke.
Ma is minden magyar emberre szükség van. Ahogy 1848 összefogta a Kárpát-medencei magyarságot, közös céljaink ma is összefogják az erdélyi magyarokat – állapította meg Kelemen Hunor.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontját idézte, amely uniót hirdetett Erdéllyel. Négy évvel ezelőtt az európai parlamenti választások alkalmával, Erdély európai uniós csatlakozása nyomán a magyarság ismét zászlajára tűzte az uniót Erdéllyel. Igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően megvalósulóban van a „magyar unió" az Európai Unióban" – fogalmazott a szónok.
A Magyarországon bekövetkezett nemzeti fordulatot az idén nemzetpolitikai változások követik az egész Kárpát-medencében, Trianon gyógyítása elkezdődött a szétszakított és több nemzedékre megnyomorított magyarság életében – mondta, hozzáfűzve, hogy a 2004-es rossz emlékű magyarországi népszavazás jóvátétele is megtörtént a magyar állampolgárság kiterjesztése révén.
„Sokszor szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat... nem volt jó magyarnak lenni a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban" – hangoztatta Tőkés. De most, a nemzeti rendszerváltozás és együttműködés ígéretes korszakában éppen azért próbálunk erőt meríteni történelmünk világló példáiból, hogy végre lemossuk a gyalázatot, és újból tiszta öntudattal lehessen vállalni a magyar önazonosságot – mondta Tőkés László.
Állam–egyház: seftelő partnerek?
Új Magyar Szó, 2011. március 17. – Bogdán Tibor
Az egyház kisajátítja az állam által finanszírozott szociális szolgáltatásokat; az elképzelés kimondottan választási célokat szolgál; az állam lefizeti az egyházat; az ortodox egyház az állammal seftelő oligarchaként viselkedik – állítják politikusok és civil szervezetek a demokrata-liberálisok törvényjavaslata kapcsán, amely az állam és az egyház partneri kapcsolatait – stílusosan fogalmazva – szentesítené.
Széles körű társadalmi vitát kiváltó törvénytervezetet fogadott el a képviselőház. A kilencven demokrata-liberális honatya által benyújtott indítvány a szociális szolgáltatások területén alakítana ki partneri kapcsolatot az állam és az egyház között.
Mit jelentene a partnerség?
Raluca Turcan, a képviselőház kulturális, művészeti és tömegtájékoztatási bizottságának demokrata-liberális elnöke szerint azonban a tervezet „kiegészítő szociális megoldásokat" tesz lehetővé olyan körülmények között, amikor „a gazdasági válság nyomán az állami költségvetés forrásai igencsak szűkösek". A partnerségi programot országos szinten alkalmaznák, az egyházi egységek feladata lenne a szociális igények felmérése, illetve ennek alapján projektek kidolgozása; ezeket a Munkaügyi és Szociális-védelmi Minisztérium elé terjesztenék.
A projektek sorsáról megvalósíthatóságuk szerint döntenének az illetékesek. A programok többek között árvákat, továbbá olyan gyermekeket támogatnának, akiknek szülei külföldön vállaltak munkát, de a törvénytervezet megalkotói szerint a figyelem kiterjedne az idősekre, a betegekre, fogyatékossággal élő személyekre is.
A jogszabály-kezdeményezés értelmében a projektek esetében a szerződő hatóság a helyhatósági testület (a megyei vagy a helyi tanács) lenne, feladatkörébe tartozna, hogy a kiválasztott kérvényező elé terjessze az általa megvalósíthatónak ítélt és ezért elfogadott, közpénzekből finanszírozható, körvonalazódó programokat. A dokumentum kérvényezőként az egyházi testületet, illetve az általa létrehozott egyesületet vagy alapítványt, továbbá az említett jogi személyek társulását nevezi meg, amelynek feladata projektjavaslat kidolgozása.
Elsősorban a sérülékeny társadalmi kategóriák támogatására hoznának létre és működtetnének szociális szolgáltatásokat. Ahhoz, hogy finanszírozást igényelhessen, az érdekelt egyházi testületnek a szolgáltatások szükségességét igazoló engedélyt kell kapnia attól a helyi közigazgatási hatóságtól, amelynek területén az akciókra sor kerülne. A szükséges pénzt országos szinten kidolgozott, többéves programok alapján biztosítják; ezeket kormányhatározattal fogadják el a munkaügyi minisztérium javaslatára.
A szükséges összegeket ugyancsak a tárcán keresztül utalják ki, az állami költségvetésből. Mindehhez az egyháznak kötelezettséget kell vállalnia a tervbe vett szociális szolgáltatások társfinanszírozására, ennek részaránya nem lehet kevesebb a megvalósításhoz jóváhagyott teljes összeg húsz százalékánál.
A jogszabály konkrét alkalmazási módszereit a munkaügyi tárca köteles kidolgozni, a jogszabálytervezet érvénybelépését követő kilencven napon belül. A metodológiai normákat ezt követően kormányhatározattal hagyják jóvá.
A pohár tele...
Kormányforrások szerint a törvénykezdeményezés nyomán gyakorlatilag több szociális szolgáltatás, intézmény – mint például az árvaházak, az oktatás bizonyos formái – az egyház hatáskörébe kerülne át. Teodor Baconschi külügyminiszter egyenesen elengedhetetlennek tartja a jogszabályt, mivel – megítélése szerint – „egy néppártnak kötelessége ilyen értelemben partneri kapcsolatot létesíteni az egyházzal".
E partneri kapcsolat lényegét meghatározva leszögezte: arról van szó, hogy „az állam törvényes keretek között, valamint az infrastruktúra tekintetében szociális kötelezettségei egy részét az egyház hatáskörébe utalja át". Raluca Turcan arról beszélt, hogy az egyháznak nem csupán templomépítéssel, ikonok készítésével, haranglábak avatásával kell foglalkoznia, hanem fokozottabb mértékben be kell kapcsolódnia a karitatív akciókba is.
...és üres fele
A civil társadalom azonban elutasítóan reagált a törvénykezdeményezésre. A Közpolitikai Intézet felszólította Traian Băsescu államfőt, ne írja alá a dokumentumot, mivel az véget vet a szabad versenynek a szociális szolgáltatások területén. Érvelésük szerint a dokumentum azért is felesleges, mert a parlament előtt van a szolgáltatások leszerződését szabályozó másik javaslat, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak, törvényesen meghatározott feltételek között szociális szolgáltatásokat nyújtsanak.
A Romániai Világi-humanista Egyesület az egyház állam általi lefizetésének tekinti a törvényjavaslatot, amelynek elfogadásával a parlament utat nyitna a választási megvesztegetések előtt, az állam pedig anyagi szempontból magához láncolná az egyházat.
Más vélemények szerint a dokumentum érvénybe léptetésével a kormány a parlament ellenőrzése nélkül az egyház rendelkezésére bocsáthatná a munkaügyi tárca pénzalapjainak egy részét, ami csak növelné azt a hatalmas összeget, amelyet az állam különféle célokra – az egyházi személyzet javadalmazására, templomépítésre és -javításra, adók és illetékek elengedése, ingatlanok adományozása útján – eddig is folyósított az egyházi intézményeknek.
Legutóbb tizenegy nem kormányzati szervezet hozott létre „tiltakozó koalíciót" a jogszabály ellen, egyebek között azzal érvelve, hogy az elképzelésnek az a célja, hogy a kormány és a demokrata-liberálisok mellé állítsák a falusi, szegény tömegeket – azaz gyengítsék a szociáldemokraták hagyományos szavazói bázisát.
Az APADOR – Helsinki Bizottság emberjogvédő szervezet alapító tagja, Gabriel Andreescu pedig kertelés nélkül kimondta: a törvény megszavazása esetén az egyház az állammal seftelő oligarchává válik.
|
