Új magyar pártot szándékoznak létrehozni Romániában
MTI 2010. október 3.
Olyan új romániai magyar pártot kellene létrehozni, amely a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrenden alapulna - vetődött fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos nagyváradi ülésén.
Az EMNT vezetői az ülés után tartott vasárnapi sajtóértekezletükön újságírói kérdésre válaszolva elmondták: alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a szervezet következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy új, valóban az autonómia iránt elkötelezett magyar párt létrehozását.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök mindehhez hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van. De a jelenlegi két párt - a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség - mondta Toró. Az előbbi "a jóra való restségnek", a másik "a hatalom öncélú akarásának" a bűnébe esett, emiatt - tette hozzá - igény van egy olyan politikai szereplőre, amely felvállalja az erdélyi magyarság érdekeit, az autonómiatörekvéseket pedig nem csupán szóban és kampány idején érvényesíti.
AZ EMNT parlamenti jellegű közképviseleti testületként határozza meg önmagát, ténykedésének középpontjában az erdélyi magyar közösség autonómia-törekvései állnak.
Toró szerint az új párt lenne a "Tőkés-párt", ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt.
Tőkés László - aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnöki tisztét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona - az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki. Számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni - mondta. Meg fogják keresni annak a lehetőségét is - fűzte hozzá -, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot e célok elérése érdekében.
Tőkés szerint ennek az összefogásnak az az előfeltétele, hogy érdemi változásokat hajtsanak végre az erdélyi magyar belpolitikában. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, de nem bármi áron - jelentette ki Tőkés. "Nemzetstratégiai prioritásainkból - úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai - nem engedhetünk" - szögezte le az EMNT elnöke.
Az EMNT szükségesnek tartja egy új magyar párt létrehozását
Duna TV, 2010. október 3. – Ionescu Nikolett
Új magyar párt megalapítását javasolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Többek között erről is döntöttek az EMNT Nagyváradon megtartott választmányi ülésén.
Az erdélyi autonómia ügye miatt van szükség egy új magyar pártra – hangzott el az EMNT választmányi ülésen. Létrehozását a szervezet közgyűlése kezdeményezheti.
– Nincs másról szó, mint egy nemzetpolitika megvalósításához megtalálni a politikai hordozót, a politikai közszereplőt, és ez esetben ez a közszereplő volna a létrejövő új párt – fogalmazott Tőkés László, az EMNT elnöke.
A választmányi ülésen döntöttek a Demokrácia Központok létrehozásáról is. Ezek például a pályázatok megírásában segíthetnek az embereknek és szervezeteknek.
– Pályázatot figyelünk, pályázatok megírásában, előkészítésében, esetleg lebonyolításában nyújtunk segítséget – nyilatkozta Toró T. Tibor ügyvezető elnök.
Az EMNT választmánya Budapest kérésére megfogalmazta a magyarországi alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatait is. Többek között azt szeretnék, hogy a határon túli magyarok jogállása kerüljön bele a magyar alkotmányba és szorgalmazzák a Magyar Állandó Értekezlet munkájának folytatását is.
Tőkés-párt" is alakulhat?
Székelyhon.ro, 2010. október 3. – Szőcs Lóránt
A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.
Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tőkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat.
Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselő, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát.
Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebből a szempontból gondoltak végig.
Új nemzetpolitika
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Demokráciaközpontok hálózata
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!" jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységi közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!"-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
"Tőkés-párt"
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség", a másik „a hatalom öncélú akarása" bűnébe esett –, következésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt", ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni.
Továbbra is meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele.
Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal" érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni.
Új, „autonomista" magyar pártot hoznának létre
Szabadság, 2010. október 4.
Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, illetve ügyvezető elnöke vasárnap nagyváradon bejelentette: az EMNT új, „autonomista" magyar pártot szeretne létrehozni.
Tőkés leszögezte: az EMNT vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges egy új magyar párt létrehozása, hiszen sem az RMDSZ, sem az MPP „nem képviseli az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit".
„Új párt alakítását tűztük ki célul, ezt többek között mi, az EMNT vezetői kezdeményezzük, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az EMNT-nek az erdélyi magyarság nemzetpolitikájával kapcsolatos célkitűzéseit csak egy politikai tényező valósíthatja meg. Csalódtunk az MPP-ben, amelynek létrehozásához hozzájárultunk, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát jelentsen, és felvállalja nemzetpolitikánkat" – nyilatkozta Tőkés László EMNT-elnök.
„Kötelességünk új pártot létrehozni" – szögezte le Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki hozzáfűzte: „Az RMDSZ és az MPP nem teljesíti nemzetpolitikai célkitűzéseinket". Tőkés és Toró hangsúlyozta: „nem az EMNT alakul át párttá", hanem ők kezdeményezik „egy új magyar, autonomista párt létrehozását".
Toró T. Tibor közölte: az EMNT vezetői az új magyar párt létrehozására vonatkozó javaslatot az EMNT november 27-i, valószínűleg Székelyudvarhelyen megrendezendő közgyűlése elé terjesztik.
Toró szerint az új párt „autonomista" lesz, „Tőkés László szellemiségét követi", és „a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításáért küzd, azaz a magyar közösségek autonómiájáért, Székelyföld területi autonómiájától az erdélyi magyarság kulturális autonómiáján át a partiumi, érmelléki magyarok autonómiájáig".
Lesz új párt, de nem az EMNT-ből
Krónika, 2010. október 4. – Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit – jelentette be tegnap Nagyváradon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A szervezet a hétvégén a partiumi városban tartotta kihelyezett elnökségi ülését. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: nem kíván pártelnök lenni. Toró T. Tibor elmondta: az EMNT jelenlegi fontos célkitűzése, hogy minél aktívabban kivegye a részét abból a munkából, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti együttműködésnek nevez.
Ennek érdekében a magyar kormány több tagjával is tárgyaltak már, akik szerepet vállaltak az új magyar nemzetpolitikában, illetve az elmúlt két kormányzati mandátumban különböző helyekre juttatott pénzbeli támogatások rendszerének átvilágításában. Az EMNT november 27-ére közgyűlését is összehívja, addig azonban minden területi szervezetnek meg kell tartania soros tisztújítását. A tanács úgynevezett erdélyi demokráciaközpontok létrehozását is tervezi: ezek elsősorban információs központokként működnek majd, pályázatfigyeléssel foglalkoznak, de azzal a monitoringtevékenységgel is, amelynek során az önkormányzatokat, a politikumot és a közéletet figyelik majd.
Toró azt mondja, az EMNT részt kíván venni a magyarországi alkotmányozási folyamatban is, jó lenne ugyanis, ha az új magyar alaptörvény nem csupán egy mondatban tartalmazná az anyaország határon túliak iránti felelősségét. Megújulásra, a 20 évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltás beteljesedésére van szükség Romániában is, éppúgy, ahogyan Magyarországon történt a parlamenti választások alkalmával – mondta Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint az autonómiatörekvések megvalósításához politikai szereplőre van szükség – azt azonban mindketten leszögezték, hogy az EMNT nem akar párt, Tőkés pedig nem akar pártelnök lenni.
A készülő új alakulathoz partnerül szeretnék megnyerni az „eltérített" Magyar Polgári Pártot, melyben csalódtak, a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjakat, sőt, az RMDSZ-t is – utóbbit azonban csak akkor, ha megújul. Toró leszögezte: bármi is lesz az új párt neve, azt szeretnék, hogy a Tőkés László által gyakorolt értékrend mentén, úgymond Tőkés-pártként működne, miközben az EMNT megmarad a civil módszerek mellett.
„Tévedés, hibás döntés egy új erdélyi magyar párt bejegyeztetése, mert az nem az egységet szolgálja" – jelentette ki a pártalapítási tervre reagálva tegnap Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. A művelődési miniszterré való kinevezésekor az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéből felfüggesztett Kelemen szerint a romániai magyarság érdekeit parlamenti és europarlamenti szinten csak egységgel lehet képviselni.
„Olcsó populizmus, demagógia az autonómiával takarózni egy új párt alapításakor, hiszen a hivatali ügyeket sem úgy rendezzük, hogy nem járunk be a hivatalba, az autonómiáért sem lehet úgy harcolni, hogy nem veszünk részt a jogalkotásban" – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, Tőkés olyan politikus, akinek van mondanivalója, és akivel nem mindig értenek egyet, ezen azonban az új párt bejegyzése sem változtat.
Új, „autonomista" magyar pártot hoznának létre
Nyugati Jelen, 2010. október 4.
Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, illetve ügyvezető elnöke vasárnap bejelentette: az EMNT új, „autonomista" magyar pártot szeretne létrehozni.
Tőkés László EMNT-elnök az EMNT Nagyváradon lezajlott, kétnapos választmányi ülésének végén leszögezte: az EMNT vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges egy új magyar párt létrehozása, hiszen sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) „nem képviseli az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit".
„Új párt alakítását tűztük ki célul, ezt többek között mi, az EMNT vezetői kezdeményezzük, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az EMNT-nek az erdélyi magyarság nemzetpolitikájával kapcsolatos célkitűzéseit csak egy politikai tényező valósíthatja meg. Csalódtunk a Magyar Polgári Pártban, amelynek létrehozásához hozzájárultunk, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát jelentsen, és felvállalja nemzetpolitikánkat. Az RMDSZ-ben pedig nem valósult meg a reform, a rendszerváltozás", nyilatkozta Tőkés László EMNT-elnök.
Mint mondta, az EMNT vezetőinek kötelessége új pártot alapítani.
„Kötelességünk új pártot létrehozni", szögezte le. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke hozzáfűzte: „Az RMDSZ és az MPP nem teljesíti nemzetpolitikai célkitűzéseinket".
Tőkés és Toró hangsúlyozta: „nem az EMNT alakul át párttá", hanem ők kezdeményezik „egy új magyar, autonomista párt létrehozását".
Toró T. Tibor közölte: az EMNT vezetői az új magyar párt létrehozására vonatkozó javaslatot az EMNT november 27-i, valószínűleg Székelyudvarhelyen megrendezendő közgyűlése elé terjesztik.
Toró szerint az új párt „autonomista" lesz, „Tőkés László szellemiségét követi", és „a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításáért küzd, azaz a magyar közösségek autonómiájáért, Székelyföld területi autonómiájától az erdélyi magyarság kulturális autonómiáján át a partiumi, érmelléki magyarok autonómiájáig".
Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: ezen célkitűzések megvalósítása érdekében az EMNT vezetői együttműködésre törekednek a Magyar Polgári Párttal és az RMDSZ-szel, de hangsúlyozta: az „RMDSZ-en belül rendszerváltásra van szükség".
„Reméljük, hogy az RMDSZ is belátja, nem tudjuk megvalósítani nemzetpolitikánkat abban a stílusban, amit eddig folytattunk", magyarázta.
Az új párt megnevezése kapcsán Toró T. Tibor azt mondta, „egyelőre terv-fázisban van", és még nem hozhatja nyilvánosságra.
Tőkés-párt alakul?
Új Magyar Szó, 2010. október 4. –
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását" – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását" – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök igyekezett leszögezni: az EMNT nem alakul párttá, hiszen a szervezetre ebben a formában továbbra is szükség van. „De a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a 'jóra való restség', a másik 'a hatalom öncélú akarása' bűnébe esett" – fogalmazott Toró.
Meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt", ami azt jelenti, hogy a Tőkés László EMNT-elnök által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre. A „névadó" Tőkés László kijelentette, az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona. Hozzátette: meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot.
„Populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg" – reagált az EMNT pártalapítási szándékára tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es kulturális miniszter úgy véli, a szövetségben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani.
„A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak" – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.
Kelemen: Cei care folosesc autonomia ca argument pentru înfiinţarea unui partid maghiar greşesc
Mediafax, 2010. október 4.
Ministrul Culturii, Kelemen Hunor, a criticat, duminică, intenţia conducerii CNMT de a înfiinţa un nou partid maghiar, susţinând că aceia care folosesc autonomia ca argument pentru înfiinţarea unui nou partid "fac o greşeală uriaşă", dând dovadă de "demagogie" şi "populism ieftin".
Ministrul Culturii, Kelemen Hunor, a declarat, într-o conferinţă de presă la Sfântu Gheorghe, că este "o greşeală" înfiinţarea unui nou partid maghiar, mai ales în această perioadă.
"Noi (UDMR-n.r.) ştiam despre această iniţiativă şi am spus, şi repetăm, şi subliniem, şi accentuăm că este o greşeală înfiinţarea unui nou partid maghiar, mai ales în această perioadă, când noi am militat şi milităm pentru unitate, când credem că pe termen mediu şi pe termen lung, în ceea ce priveşte reprezentarea politică la nivel naţional şi la nivel europarlamentar, singura şansă este să fim uniţi", a afirmat Kelemen Hunor.
Potrivit acestuia, înfiinţarea unui nou partid maghiar nu slujeşte acestui scop, iar UDMR nu poate să fie de acord că o astfel de iniţiativă ar fi benefică.
"Credem că este doar un act politic premeditat, dar o decizie luată fără prea multă gândire în perspectivă (...) Dăcă noi vorbim de unitate în ceea ce priveşte reprezentarea politică a maghiarilor din România, această unitate nu se poate sluji prin partide nou înfiinţate", a mai spus ministrul Culturii.
El a subliniat că înfiinţarea unui nou partid maghiar nu pune în pericol intrarea UDMR în Parlament şi s-a declarat convins că şi în 2012 Uniunea va fi în Parlament, "va fi o forţă puternică".
"Desigur, o astfel de iniţiativă reprezintă un oarecare pericol, dar de fiecare dată când noi (UDMR-n.r) a trebuit să ne prezentăm la alegeri, atunci am reuşit să mergem într-o formulă satisfăcătoare şi maghiarii de fiecare dată au fost mai deştepţi, mai înţelepţi decât foarte mulţi politicieni. Şi de data aceasta tot aşa se va întâmpla", a susţinut Kelemen Hunor.
Totodată, el a apreciat drept "demagogie şi populism ieftin" faptul că subiectul autonomiei este folosit ca argument pentru înfiinţarea unui nou partid.
"Demagogie, populism ieftin. Este ca şi cum ai spune că poţi să rezolvi problemele de la serviciu dacă nu te duci la serviciu. Nu se poate obţine autonomie prin neparticiparea la actul decizional, nu se poate obţine autonomie doar vorbind de autonomie. Cei care folosesc autonomia ca şi argument pentru înfiinţarea unui nou partid eu zic că fac o greşeală uriaşă, dar viaţa ne va demonstra cine are dreptate", a conchis ministrul Culturii.
Preşedintele Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), europarlamentarul Laszlo Tokes, şi preşedintele executiv al formaţiunii, Toro Tibor, au anunţat, duminică, intenţia conducerii CNMT de a crea un nou partid maghiar, care să fie "autonomist".
Preşedintele CNMT, Laszlo Tokes, a afirmat, la finalul reuniunii Consiliului de Conducere al CNMT, care a avut loc, timp de două zile, la Oradea, că înfiinţarea unui nou partid al maghiarilor din Transilvania este necesară întrucât liderii CNMT au ajuns la concluzia că nici UDMR şi nici Partidul Civic Maghiar nu reuşesc să reprezinte "interesele politicii naţionale a maghiarilor din Transilvania".
"Ne-am propus formarea unui nou partid, pe care să-l iniţiem, printre alţii, şi noi, cei din conducerea CNMT, pentru că este evident că obiectivele CNMT în spiritul politicii naţionale maghiare nu pot fi realizate decât de un actor politic. Ne-am dezamăgit în privinţa Partidului Civic Maghiar când am contribuit la crearea lui, ca să devină o alternativă la UDMR şi să înfăptuiască politica noastră naţională maghiară, iar în UDMR nu s-a făcut o schimbare de regim, o reformă", a declarat preşedintele CNMT, Laszlo Tokes.
La rândul său, preşedintele executiv al formaţiunii, Toro Tibor, a spus că viitorul partid va fi "autonomist", "un partid în spiritul lui Tokes" ("Tokes partya") şi că acesta va urmări "atingerea obiectivelor politicii naţionale, adică autonomia comunităţilor maghiare, de la autonomia teritorială a Ţinutului Secuiesc şi autonomia culturală a tuturor maghiarilor din Transilvania, până la autonomia regională a maghiarilor din Partium şi Ţinutul Ierului".
Tőkés végezne a posztkommunizmussal
Népszabadság, 2010. október 4.
Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot - fejtette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos nagyváradi ülését követő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Az erről szóló közlemény szerint Tőkés László, aki egyben az EMNT elnöke, emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy a magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is - fogalmazott az EP-képviselő, aki szerint mind a román nagypolitikában, mind az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna változásra.
- Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere - jelentette ki Tőkés László. Mint a közlemény fogalmaz, az EMNT a Fidesz-KDNP és az általuk felállított kormány stratégiai partnereként a közéleti és a nemzetpolitikai rendszerváltozás jegyében tartotta meg kétnapos ülését. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét - hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: ebben a munkában mindenkire számítanak, a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre, mindenkire, aki a határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, s egyben a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel. Ezeken a találkozókon áttekintették, hogy az EMNT milyen konkrét formában és mértékben járulhat hozzá a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a romániai és a magyarországi - intézményi és személyi - elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között.
Új magyar párt alakulna
Az EMNT vezetői az ülés után tartott vasárnapi sajtóértekezletükön újságírói kérdésre válaszolva elmondták: alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a szervezet következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy új, valóban az autonómia iránt elkötelezett magyar párt létrehozását. Toró mindehhez hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van. De a jelenlegi két párt - a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség - mondta Toró. Az előbbi a jóra való restségnek, a másik a hatalom öncélú akarásának a bűnébe esett, emiatt - tette hozzá - igény van egy olyan politikai szereplőre, amely felvállalja az erdélyi magyarság érdekeit, az autonómiatörekvéseket pedig nem csupán szóban és kampány idején érvényesíti. AZ EMNT parlamenti jellegű közképviseleti testületként határozza meg önmagát, ténykedésének középpontjában az erdélyi magyar közösség autonómia-törekvései állnak.
Toró szerint az új párt lenne a Tőkés-párt, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés - aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnöki tisztét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona - az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki. Számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni - mondta. Meg fogják keresni annak a lehetőségét is - fűzte hozzá -, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot e célok elérése érdekében.
Tőkés szerint ennek az összefogásnak az az előfeltétele, hogy érdemi változásokat hajtsanak végre az erdélyi magyar belpolitikában. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, de nem bármi áron - jelentette ki Tőkés. "Nemzetstratégiai prioritásainkból - úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai - nem engedhetünk" - szögezte le az EMNT elnöke.
ROMÁNIA
Felelősséget vállalnak az oktatási törvényért?!
Nyugati Jelen, 2010. október 4.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombati sajtótájékoztatóján bejelentette: „hamarosan" felveti a koalícióban a felelősségvállalás lehetőségét az oktatási törvény kapcsán, és reméli, „nemsokára" politikai döntést hoznak erről.
„Szerintem az oktatási törvénynek át kellene mennie a szenátuson, ez lenne a természetes, miután a törvényt megtárgyalták a képviselőházban, jelentős és jó módosításokat nyújtottak be" – nyilatkozta Markó Béla, majd hozzáfűzte: a képviselőházból kikerült változatot a szaktárca és a kormány is támogatja.
A miniszterelnök ugyanakkor elmondta, ha a szenátusban nem gyorsítják fel a tárgyalásokat, a koalícióban szorgalmazni fogja a kormány felelősségvállalását ez ügyben.
„A szenátusban is, a bizottságban több jelentős és jó módosítást fogadtak el, de már így is elveszítettünk egy évet a felsőház tanügyi bizottságában folyó tárgyalások elnyújtása miatt. Gondolok itt a decentralizációra, és a döntések átadására a helyi közösségeknek. (...) Nem engedhetünk meg magunknak további késedelmeket, ezért, ha nem gyorsítják fel a szenátusban a tárgyalásokat, a koalícióban felvetem az oktatási törvény ügyét, és már a következő napokban döntést hozhatunk a kormány felelősségvállalásáról" – mondta Markó.
Markó Béla szerint sokat tárgyaltak már erről, volt idő eleget tenni mindenki követelésének, és, ha nem gyorsítják fel a tárgyalásokat, a törvénytervezetet felelősségvállalással kell elfogadni.
„Legalábbis ezt fogom javasolni, mert az oktatási törvényt még idén ősszel el kell fogadni" – mondta Markó Béla.
ERDÉLY
MPP: nincs bihari szervezet
Krónika, 2010. október 4.
A Magyar Polgári Pártnak (MPP) jelenleg nincs Bihar megyei szervezete – szögezi le közleményében a politikai alakulat sajtóirodája a bihariak nyilatkozatára reagálva, melyben elhatárolódnak Szász Jenő pártelnök Tőkés László ellen felhozott vádjaitól.
Az MPP országos sajtóirodája kifejti: „2010. április tizedikén, a Gyergyószentmiklóson megtartott Országos Tanács rendkívüli ülésén 121 igen szavazattal, 4 tartózkodással és nulla ellenszavazattal megszületett az Országos Tanács 10-es számú határozata, amely kimondja a Bihar, valamint az Arad megyei szervezetek újjászervezését, illetve a két megyei szervezet esetében a küldöttgyűlés megszervezését, új elnök és elnökségi tagok megválasztását".
Kifejti, „értetlenül áll a Bihar megyei »elnökség« közleménye előtt, ugyanis a Bihar megyei szervezetnek jelen pillanatban sem elnöke, sem elnöksége nincs". A dokumentum leszögezi: az MPP továbbra sem kíván Tőkés magánéletével foglalkozni, de nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy az EP-alelnök „próbálja házassága válságának ódiumát az MPP és elnökének a nyakába varrni".
Bukarestben folytatódik a sztrádalobbi – Tőkésnek is üzent a szenátor
Reggeli Újság, 2010. október 2. – Máté Zsófia
Emil Boc miniszterelnököt és Anca Boagiu szállításügyi tárcavezetőt is interpellálta Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor (képünkön) az észak-erdélyi autópálya továbbépítésének 2011-es finanszírozása, illetve a Biharpüspöki–Kolozsvár vasútvonal villamosítása ügyében. Amint arról lapunk is beszámolt, az ellenzéki politikus a múlt héten a sztráda részben már elkészült Bihar megyei szakaszát járta be a kivitelező Bechtel cég illetékeseinek kíséretében, és Berettyószéplakon több Szilágy, illetve Hajdú-Bihar megyei törvényhozóval és az érdekelt települések elöljáróival együtt közös nyilatkozatban állt ki az autópálya építésének folytatása mellett.
Popa szenátor legutóbbi sajtóértekezletén bejelentette, hogy hétfő délre a felsőház egyik üléstermébe invitálta megbeszélésre a Bihar, Bihar, Szilágy, Kolozs, Maros és Brassó megyei törvényhozókat – a demokrata-liberálisok kivételével. Együttműködésükre számít abban, hogy a jövő évi büdzsé most készülő tervezetébe feltétlenül kerüljön bele a vasúti villamosítás és a sztrádaépítés költsége, mivel – a helyszíni tapasztalatok is bizonyítják – az államnak sokkal többe kerül, ha a félbehagyott munka tönkremegy.
Az NLP Bihar megyei szervezetének elnöke egyúttal Tőkés László európai parlamenti alelnöknek is üzent, mégpedig azt: ne felejtse el, hogy az etnikai konfliktusoktól mentes Biharban él, ne dobáljon petárdákat és füstbombákat, inkább álljon ki ő is az infrastrukturális fejlesztésekért lobbizók közé, hiszen belföldön és Brüsszelben egyaránt szót emelhet az ügy érdekében, sőt kötelessége is támogatókat szerezni a megye és az ország érdekeinek szolgálatában. Azt is megjegyezte, hogy Jean Calvin nevét nem kell lefordítani, amint ő sem Vasileként emlegette Tőkés Lászlót. A szenátor egyébként egyetért azzal, hogy a törvény meghatározta lakossági aránynak megfelelő településeken a kisebbségek nyelven is feliratozzanak, de hozzátette: a jövő felé kell tekinteni, nem a múltba.
Az RMDSZ Bihar megyei képviselői is hivatalosat a találkozóra. Lakatos Péter tegnap például elmondta, hogy ha ideje engedi, ott lesz, mert ő is azt szeretné, ha lenne pénz az autópályára. Emlékeztetett viszont arra, hogy mind a mai napig nem férhet hozzá a Bechtellel kötött kivitelezési szerződés összes mellékletéhez és záradékához. Szerinte államkötvények kibocsátásából lehetne pénzt szerezni a sztrádaépítésre.
Erősödik az erdélyi autonómia-mozgalom
Kitekintő, 2010. október 3. - Kovács Eszter
Erősödik a magyar-magyar együttműködés a különböző erdélyi autonómiamozgalmak kérdésében. Az új magyar kormány már határozottan áll ki a mozgalom mellett. Van okunk optimizmusra, vagy legyünk inkább realisták?
Erősödik a székely-magyar együttműködés
Az elmúlt hetekben több olyan hír látott napvilágot, melyek alapján jogosan következtet arra az ember, hogy az erdélyi (székelyföldi) autonómiatörekvések új lendületet kaphatnak, az új magyar kormány ugyanis több olyan erőfeszítést is tett/tesz, amivel a székely autonómia melletti elkötelezettségét bizonyítja – akár nemzetközi porondon is. Pár hete született például döntés arról, hogy a jövőben az Európa Tanácsban (ET) a magyar delegáció fogja képviselni a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a legnagyobb európai emberi jogi szervezetben ezentúl – hazánk tolmácsolásában – folyamatosan felszínen lehet tartani a székelyföldi autonómia kérdését.
Az, hogy az Európa Tanácsban ezzel a módszerrel megoldják a székelyek képviseletét, valóban nagy lépést jelenthet az autonómiához vezető igen rögös úton. Ez az a szervezet ugyanis, amelyik számos ajánlásában foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival és érdekvédelmével, sőt, az ún. Gross jelentésében kiemeli az autonóm régiók pozitív tapasztalatait is. Nem véletlen tehát, hogy az SZNT éppen az ET-t szemelte ki, és kérte fel Magyarországot, hogy saját delegációja révén „jelenítse meg" a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit a szervezetben.
A strasbourgi képviselet mellett az is szimbolikus jelentőségű, hogy az SZNT következő munkaülését Budapesten, az Országház felsőházi termében tartja. A székelyek meghívják tanácskozásukra Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pál államfőt és a parlamenti pártok képviselőit is, hogy megvitassák a székely törekvések és a magyar nemzetpolitika céljainak összeegyeztethetőségét. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az üléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a helyszín kiválasztásánál szempont volt, hogy minél nagyobb visszhangot váltson ki a magyar közvéleményben. Kifejezte abbéli reményét is, hogy Magyarország olyan patrónusa lesz a székelyföldi autonómiának, mint Ausztria a már autonóm Dél-Tirolnak.
Egész Erdély, sőt, a Partium is!
Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy nem csak a Székelyföld törekszik az önrendelkezés elérésére, hanem az egész erdélyi magyarság is. A romániai magyarság autonómiatörekvései hármas célrendszert jelenítenek meg: a Székelyföld területi autonómiáját; az ún. személyi elvű/kulturális autonómiát, amely nem a területet, hanem a magyar lakosságot ruházza fel érdekképviseleti és igazgatási jogosítványokkal bíró intézményrendszerrel; végül az ún. sajátos státusú önkormányzatokat, melyek a magyar többségű települések önkormányzatainak jelentenek önigazgatási jogokat.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egy közelmúltban tett nyilatkozatában utalt arra, hogy a területi autonómia a Partiumra is kiterjeszthető lehetne. A kijelentés nagy felháborodást váltott ki a román fél oldaláról, noha Tőkés hangsúlyozta, hogy csakis „a román politikum beleegyezésével, kölcsönös egyezség alapján" szeretné megvalósítani a Partium autonómiáját. Ennek ellenére Corina Creţu román EP-képviselő kérte Tőkés László leváltását a Parlament alelnöki tisztségéről.
Paradox módon azonban Tőkés elképzelései éppen egy román kezdeményezésben találhatnak partnerre. A Krónika.ro hírportál csütörtökön közölt interjút Emil Aluas-szal, aki Erdélyiek Pártja néven indított mozgalmat a közelmúltban, méghozzá nem másért, mint Erdély és a Bánság autonómiájáért. Az autonómiapárti úriember – aki mellesleg foglalkozása szerint karmester és korábban Budapesten is tanult – román-magyar-német igazgatású autonóm régiókká alakítaná az említett országrészeket.
„Mi úgy képzeljük el, hogy az autonóm Erdélyt és Bánságot együtt irányítja egy román, egy magyar és egy német kormányzó, akiket szabad választásokon választanak meg" – mondta Alaus a Krónika riporterének, utalva arra is, hogy az RMDSZ-ben potenciális szövetségest lát. „Programunkban az szerepel, hogy az adóink 7 százalékát továbbra is Bukarestnek fizetnénk, hogy abból tartsák fenn a külpolitikát, a Nemzeti Bankot, stb. Mi nem akarjuk az ország feldarabolását, de úgy gondoljuk, hogy ennek a régiónak az áll érdekében, hogy maga döntsön a saját ügyeiben" – fogalmazta meg érveit a karmester-politikus.
És a valóság...
Az autonómiatörekvések jelenlegi állásának eddigi felvázolásából az ember már-már úgy érezheti, hogy az erdélyi és székelyföldi önrendelkezés megvalósulása pusztán karnyújtásnyira van. A valóság azonban az, hogy a helyzet nem ilyen rózsás, s a folyamat még igencsak gyerekcipőben jár.
A .sic domainnév beindítása, mint a székely autonómia első megnyilvánulási formája valószínűleg sokak számára ismert, hiszen aláírásgyűjtő akció is indult az ügy érdekében. „Székelyföld saját internetes azonosítója lehetővé teszi (tenné – a szerk.), hogy 2010 első negyedévétől a székelyföldi önkormányzatok, intézmények, cégek, magánszemélyek honlapjainak címe Székelyföldre utaló „.sic" végződésű legyen" – olvasható az SZNT 2009. májusi közleményében. Vagyis az SZNT előzetes értesülései szerint az ICANN-nek (az a szervezet, amely az internetes tartománynevek kiosztását intézi) már 2010. első negyedévében ki kellett volna írnia az aktuális pályázatot – ez azonban a mai napig nem történt meg.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs azonban a késedelem ellenére optimista: „sajnos, késik a kiírás, ez nem rajtunk múlik, viszont a mozgalommal tudatosítunk egy új jelképet, amely autonómiatörekvésünk fontos eszköze lehet". Úgy tűnik tehát, hogy noha az autonómiatörekvések valóban új lendületet vehetnek Budapest (és talán bizonyos erdélyi román csoportosulások) támogatásával, a gyakorlat egyelőre felülírja az optimista várakozásokat...
Autonómiaálom
Háromszék 2010. október 4. – Simó Erzsébet
Területi autonómia kell a Székelyföldnek, jó lenne Bihar és Szatmár megyének is — szinte közmegegyezés ez az igény az erdélyi magyar társadalomban, a baj csak az, hogy mindenki másképp óhajtja, ha egyáltalán akarja.
Az RMDSZ, a csúcsvezetés — szálláshelyén, Bukarestben — ritkán nyilatkozik erről, mert tudja, koalíciós partnerei felkapják a vizet. Igaz, ha vidéken jár, ha a tagsággal találkozik, az autonómia legelkötelezettebb harcosának mutatja magát.
A szövetség középvezetői, legutóbb például Tamás Sándor és Antal Árpád Budapesten a magyar közszolgálati televízióban igen sok kerek mondatot fogalmazott meg e téma kapcsán, aki nem ismeri őket, amolyan radikális autonómistaként tekinthetett rájuk. Ott homályosult el e kép, mikor arról értekeztek, hogy a hazai magyarság fejlődésének egyetlen lehetősége a kormányzati szerepvállalás. Hisz — érveltek — köztudott, csak akkor kap pénzt például a Székelyföld s a még félig-meddig magyar városok és községek, ha az RMDSZ erre irányít valamennyit a még fellelhető forrásokból, és van, akinél kijárni az állami költségvetésből a közösséget megillető summákat.
Márpedig az elmúlt huszonegy esztendő bebizonyította: e két cél — az autonómia elnyerése és az örökös kormányzati szerepvállalás — aligha összeférhető. Keserít a pirulán, hogy a kormányban sertepertélő, magát a központosítás elleni küzdelem élharcosának tekintő RMDSZ újabban például egy autonómnak született, magánalapokból működtetett intézményt, az egészségbiztosítót szeretné a szakminisztériumnak alárendelni. Mondják, hogy egy kézben legyenek a gyógyításra szánt pénzek. Árulkodó vágy, mely arról regél, hasonlóképp viszonyulhatnak a magyarság autonómiaigényéhez is.
Tőkés László minden, Brüsszelben vagy Strasbourgban megfogalmazott területi autonómiához kötődő nyilatkozatára felszisszen a román politika, s érdekes módon sem Markó Béla, sem Frunda György, de még Tamás Sándor vagy Antal Árpád sem áll ki javaslatai mellett. A Székely Nemzeti Tanács, mely hamarosan Budapesten ülésezik, s e küzdelem zászlóvivőjének tekinti magát, képtelen bárkivel együttműködni, az MPP meg amolyan jó magyar módra perel mindenkivel, mint vak a kerttel, és a Fidesz kegyeiért kuncsorog.
Teszik ezt annak dacára, hogy jól tudják: az autonómiáért folytatott küzdelemben minden kis és nagy ambíciót fölülíró alapszabály az egység, a közös akarat, a szívós küzdelem, s elengedhetetlen a többségi nemzet megnyerése, a nemzetközi intézmények és az anyaország támogatása. Ily szempontból figyelemre méltó új fejlemény az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tegnapi, kimondottan autonómiatörekvéseket célzó — akár pártalapítással is járó — bejelentése.
MAGYARORSZÁG
Miniszteri biztos tekinti át a határon túli költségvetési források kezelését
MTI, 2010. október 2.
Miniszteri biztost nevezett ki a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter az év végéig a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintésére; Ulicsák Szilárd tesz majd javaslatot a jövő évi költségvetési keret meghatározására is. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent értesítés szerint Semjén Zsolt a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály alapján nevezte ki év végéig Ulicsák Szilárdot miniszteri biztossá.
A miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata továbbá, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. A miniszteri biztos feladata és hatásköre a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása és javaslattétel a 2011. január 1-én induló új, átláthatóan működő struktúra kialakítására. A miniszteri biztos ez év végéig felügyeli a Szülőföld Alap munkáját is.
A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is.
Ulicsák Szilárd 1973-ban született Szatmárnémetiben, 1989-ben családjával együtt települt át Magyarországra, ahol középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1991-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karára és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre is felvételt nyert. 1997-ben a határon túli (elsősorban felvidéki) magyarságot támogató Rákóczi Szövetségben kezdett dolgozni, melynek később főtitkárává választották.
1999-től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000-től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004-ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP-képviselő magyarországi tanácsadója lett.
Schmitt a határon túli magyaroknak: Azt keressék, ami összeköt
Magyar Nemzet, 2010. október 2.
Egységes egészként kell tekintenünk a határon túli magyarokat, bárhol élnek – hangoztatta Schmitt Pál szombaton Zágrábban, miután találkozott a horvátországi magyar szervezetek képviselőivel.
A megbeszéléseket megelőzően a köztársasági elnök és a horvátországi magyarság képviselői közösen helyezték el az emlékezés virágait Antall József néhai miniszterelnök zágrábi mellszobránál. A koszorúzást követően az államfő a nagyköveti rezidencián folytatott megbeszéléseket a magyar szervezetekkel.
A találkozó után Schmitt Pál újságíróknak arról beszélt, hogy bármerre jár, meglátása szerint a magyar kisebbség nem egészen egységes, „otthon már nagyobb az egység, mint a határokon túl". Ezért arra biztatta a horvátországi magyarokat is, hogy „azt keressék, ami összeköt és ne azt hangsúlyozzák, ami elválasztja őket".
A 16-20 ezresre tehető magyar kisebbség számára van esély és lehetőség egységet teremteni, a magyarországi támogatásokból közösen részesülni. „Csak így maradhatnak fent és gyakorolhatják nemzetiségi kisebbségi jogaikat" – hangsúlyozta az államfő.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a horvátországi magyarok jó néven vették, hogy az országgyűlés jogszabályt alkotott a magyar összetartozás napjáról. Várják az állampolgársághoz jutás lehetőségét is, de előbb a technikai feltételeket meg kell alapozni – tette hozzá Schmitt Pál.
FELVIRRADT NARANCSORSZÁG – Elsöprő Fidesz-győzelem az önkormányzati választásokon
Transindex, 2010. október 4.
Először lesz jobboldali polgármestere Budapestnek; megduplázták polgármestereik számát; a megyei közgyűlésekben is fideszesek vannak többségben.
A Fidesz-KDNP a budapesti kerületek négyötödében, míg a megyei jogú városok 95 százalékában állított polgármestert, Budapest főpolgármestere pedig jelöltjük, Tarlós István lett. A megyei közgyűlések mindegyikét is a pártszövetség politikusai irányíthatják a vasárnapi önkormányzati választások eredménye alapján. A Fidesz 400 ezerrel több szavazatot gyűjtött, mint négy éve, és megduplázta polgármesterei számát. Az MSZP 49 polgármesteri helyet szerzett, a Fidesz tízszer ennyit; a Jobbik egyetlen városnak ad polgármestert, Tiszavásárinak.
A Fidesz a 23 megyei jogú város közül csak Szegeden nem állít polgármestert. A megyei jogú városok összesen 449 közgyűlési képviselőjének csaknem kétharmada fideszes lett, a párt Szeged kivételével mindenhol többséget szerzett a testületekben. Ugyanakkor nem csökkent a független képviselők súlya az önkormányzatokban: a kistelepülések túlnyomó részét továbbra is civil szereplő vezeti.
A valamivel több mint nyolcmillió választópolgár közül vasárnap mintegy 3,6 millió szavazott. A mostani 46,53 százalékos arányt csak a 2002-es és a 2006-os választási részvétel haladta meg. Végleges eredményeket ma délután közöl az Országos Választási Bizottság.
Fidesz: „Ismét Budapest a nemzet fővárosa"
Schmitt Pál szerint az áprilisi országgyűlési és a mostani önkormányzati választás után egy hosszú kampányidőszak végére ért az ország. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy az összefogás, "a munka és a közjó szolgálatának ideje" érkezett el.
Orbán Viktor miniszterelnök azt emelte ki: az emberek az önkormányzati választáson azt nyilvánították ki, hogy helyes irányba fordult az ország szekere. Magyarország a vasárnapi összefogással lett igazán egységes, hiszen visszaszerezte a fővárosát. Mint mondta, Budapest az elmúlt húsz évben mindig vitában állt az ország többi részével, mostantól azonban Budapest az egység része, "mától ismét Budapest a nemzet fővárosa".
Álláspontja szerint a vasárnapi választáson az emberek igent mondtak a nemzeti együttműködés rendszerének politikájára és céljaira, az új, arányos adórendszerre, az együttműködés gazdaságpolitikájára, arra, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, valamint a magyar érdekek határozott érvényesítésére itthon és a nemzetközi világban egyaránt.
Vasárnap Magyarország elérte a legnagyobb sikert: képes volt egységesen kifejezni azt, hogy mit akar – emelte ki. Közölte: Magyarország átlépte saját árnyékát, hiszen immár nemcsak abban elszánt és egységes, hogy "merre ne menjünk, hanem abban is, hogy merre menjünk". Ezért szerinte legalább akkora siker a vasárnapi eredmény, mint az áprilisi győzelem volt. A választási részvételről szólva Orbán Viktor úgy értékelt, hogy aki elment szavazni, felhatalmazást adott, aki otthon maradt, az pedig engedélyt adott munkájuk folytatására.
"A magyarok ma egységesek és elszántak abban, hogy közös erővel nekifogjunk az előttünk álló nagy munkának, és mindenütt, minden településen centiről centire fölemeljük és talpra állítsuk a hazánkat" – jelentette ki, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a neheze most következik.
Győztek a "fideszes romák" is
A Lungo Drom több mint százezer szavazattal 2.222 mandátumot szerzett a kisebbségi önkormányzati választásokon, így szerintük "elsöprő győzelmet" arattak a legfőbb riválisuknak számító, Kolompár Orbán vezette MCF felett, amelynek mindössze harmadannyi mandátum jutott. Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos, a Lungo Drom elnöke az MTI-nek vasárnap éjjel azt mondta: a cigányság "kitaszította" magából azokat a vezetőket, akik lezüllesztették a roma politikát.
MSZP: „vártnál jobb eredmény"
Mesterházy Attila szocialista pártelnök értékelése szerint az MSZP a vártnál jobb eredményt ért el az önkormányzati választáson. Mint mondta: a választás bebizonyította, hogy az MSZP az ellensúly a politikai közéletben, s hogy az MSZP az ország második legerősebb pártja, és az ellenzék legerősebb pártja. Az MSZP elnöke azt várja a szocialista önkormányzati képviselőktől, polgármesterektől, hogy első helyen a település, a helyiek érdekeit képviseljék, és csak másodsorban a pártpolitikai érdekeket. Úgy fogalmazott: a kampány végére "a miniszterelnök úrnak is megjött az esze", mert határozottan cáfolta, hogy bármelyik ellenzéki város hátrányba kerülne csak azért, mert ellenzéki vezetésű.
Szili Katalin, a Szövetség a Jövőért Mozgalom (SZJM) elnöke szerint azonban a mai "eredmények" már túlmennek minden határon még annak kontextusában is, hogy a „szocialista összeomlását követően egyetlen reálisan gondolkodó baloldali politikus sem képzelhette, hogy az MSZP könnyen talpra tud állni az őszi megmérettetésig". A baloldali mozgalom alapítója szerint az MSZP nem tudott szakítani neoliberális nézetrendszerével. „Az MSZP mai összeomlása kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára írható, egyben annak a végállomása is" – áll Szili közleményében.
„Holnaptól kezdve a semmiből kell felépítenünk egy olyan új politikai szerveződést, amely a haladó európai értékeket, a demokráciát és az ökoszociális piacgazdaságot vezérlő fonalaként fogadja el. A nemzetközi integráció folyamatában a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, a nemzeti érdekek képviseletét fő feladatának tekinti. Működésének célja olyan Magyarország kialakítása, amelyben a társadalom minden tagjának egyenlő esélyt biztosít az a szociális biztonsághoz" – szögezte le.
LMP: „90 százalékos teljesítmény"
Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az alacsony részvételnek is van szerepe abban, hogy nem sikerült elérniük a korábban célként megfogalmazott mintegy 13 százalékos eredményt. Hozzátette: a körülbelül 11 százalékos eredményük azt mutatja, hogy azért van egy stabil szavazóbázisuk. Karácsony Gergely kampányfőnök szavai szerint az volt a céljuk, hogy stabilizálják a szavazóbázisukat, elérjék a tavaszi választási eredményeket, illetve az, hogy Budapesten és a nagyobb megyei jogú városokban is legyen képviselőjük.
Véleménye szerint ezt a célt "90 százalékos teljesítménnyel" sikerült elérniük. Hozzátette, hogy az alacsony részvétel nem kedvezett nekik, de "nagyjából hozták" a tavaszi eredményt, ami megerősíti őket abban, hogy folytatniuk kell az elkezdett építkezést.
Jobbik: „véglegesen megvetettük a lábunk"
Vona Gábor szerint a Jobbik hatalmas lépést tett előre a vasárnapi önkormányzati választásokkal. Az ellenzéki párt elnöke az előzetes eredményeket értékelve elmondta: nagy küzdelem végpontjához érkeztek, mivel a három európai parlamenti, majd a 47 országgyűlési képviselő megválasztása után több száz jobbikos képviselő kezdheti meg a munkát a települési önkormányzatokban és a megyei közgyűlésekben. A Jobbik elnöke szerint az önkormányzati választásnak az a tanulsága, hogy a Jobbik megkerülhetetlen része a magyar politikai életnek, s "véglegesen megvetette lábát a hazai közéletben".
Vona Gábor a "mai napig elmaradt" elszámoltatást, az önkormányzati korrupció visszaszorítását, a munkahelyteremtést és a közbiztonság javítását emelte ki pártja törekvései közül. Mint mondta, ezekért a Jobbik képviselői kemény, harcos és radikális küzdelmet fognak folytatni a képviselő-testületekben.
Kialakult a pártok közötti erősorrend
Az önkormányzati választásokon egyértelműen kialakult az erősorrend a parlamenti pártok között, a voksolás győztesének számító kormánypártok mögött a szocialisták tekinthetik magukat a legnagyobb ellenzéki pártnak, őket a Jobbik, majd a szinte csak a fővárosban jelen lévő LMP követi az MTI által megkérdezett politológusok szerint.
Krekó Péter, a Political Capital elemzője szerint a Fidesz tekinthető az önkormányzati választások győztesének, hiszen a kormánypárt amellett, hogy "meghódította" a rendszerváltás óta ellenzéki kézben lévő fővárost, több tradicionálisan baloldali város – így Nyíregyháza és Miskolc - polgármesteri címét is megszerezte. Kiemelte: a Fidesz a jövőben minden döntésénél hivatkozhat arra, hogy a választók az önkormányzati választásokon egyértelműen elfogadták eddigi programját.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz győzelme egyben hatalmas felelősséget is jelent, mivel az áprilisban és most vasárnap elért rendkívül széles körű felhatalmazás a kormánypárttal szembeni elvárásokat is nagyban megnövelte.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője a "főváros színváltoztatását" nevezte a legjelentősebbnek, hiszen amellett, hogy Budapestnek "60 év után először lett jobboldali főpolgármestere", eddig példátlan módon egy pártpolitikailag egységes többség alakulhat a Fővárosi Közgyűlésben. A kormánynak értelemszerűen kedvező helyzetet teremt, hogy országszerte jobboldali, hozzá lojális önkormányzatok alakulhattak, a nagyarányú győzelem egyetlen hátulütője szerinte viszont az lehet, hogy többé nem lesz lehetőség a korlátozott erőforrások elosztásának pártalapú súlyozására, ami idővel konfliktusokat gerjeszthet a kormánypártok helyi és országos vezetése között – mutatott rá.
A szocialisták erősítették pozíciójukat a Jobbikkal szemben, pártjuk egyértelműen a legnagyobb ellenzéki erő maradt. Krekó Péter szerint a Jobbik valamelyest gyengülni látszik, hiszen áprilisban még nyolc megyében, a vasárnapi nem végleges adatok szerint pedig csak három észak-magyarországi megyében tudták megszerezni az ezüstérmet.
Filippov Gábor ugyanakkor úgy látja, hogy az MSZP-nek nem sikerült mozgósítania "apátiába süllyedt választóit" az országos "narancsuralom" rémével, ráadásul szerinte az sem jelenthet vigaszt a szocialistáknak, hogy bizonyos mértékben javítottak tavaszi eredményeiken. Az elemző szerinte az MSZP sikerei inkább szóltak a személyeknek, mint a pártnak.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy az LMP szervezeti gyengesége már a jelöltállításnál is egyértelművé vált, és a párt vasárnap Budapesten is a várakozások alatt teljesített. Szomszéd Orsolya szerint az LMP-nek a következő éveket egy országos szervezeti hálózat kiépítésével, vagyis a vidéki jelenlét megteremtésével kell töltenie ahhoz, hogy tartani tudja a lépést az MSZP-vel és a Jobbikkal.
596 polgármestere van a Fidesznek, az MSZP-nek 49
Magyar Nemzet, 2010. október 4.
Megduplázta polgármestereinek a számát a Fidesz-KDNP pártszövetség, az MSZP-s polgármesterek száma viszont a harmadára csökkent 2006-hoz képest. A megyei közgyűlésekben háromszor annyi kormánypárti képviselő ül majd, mint szocialista.
Az önkormányzati választások végeredménye szerint 596 települést kormánypárti polgármester vezet a következő négy évben. A szocialista párt polgármesterjelöltjei mindösszesen 49 helyen tudtak nyerni. 3 településen jobbikos, egy helyen pedig LMP-s jelölt győzött. Budapesten – a rendszerváltozás óta először – szintén a Fideszé a főpolgármesteri szék és a fővárosi közgyűlési többség is.
Ez azt jelenti, hogy 2006-hoz képest az MSZP elveszítette polgármestereinek kétharmadát, akkor ugyanis – nem sokkal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után! – még 147 helyen tudtak a szocialisták nyerni, a Fidesz pedig „csupán" 238 polgármestert tudott győzelemhez juttatni.
A megyei közgyűlésekben – a fővárosival együtt – összesen 261 mandátumot szereztek a kormánypárti listák, az MSZP-nek 89, a Jobbiknak 61, az LMP-nek pedig összesen öt mandátum jutott. 2006-ban sokkal kisebb volt a különbség, akkor is fideszes többségű volt a megyei önkormányzatok többsége – Heves kivételével –, ám az akkori ellenzéki párt 498 mandátuma mellett az MSZP is 322 képviselői helyet tudott szerezni. (2006-ban még jóval nagyobb volt a megyei közgyűlések létszáma.)
Az MSZP nagy arányú vereségét mutatja a képviselő-testületek összetétele is. A tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú helyeken a Fidesznek 1588 képviselője van, az MSZP-nek mindössze 108. Négy évvel ezelőtt a szocialisták még 454 mandátumot tudtak elnyerni e körben, a Fidesz akkor 1528 helyhez jutott.
A tízezer főnél nagyobb településeken sem jobb a helyzet az MSZP számára. Most 342 mandátuma van a pártnak, 2006-ban még 1162 volt. A Fidesz ebben a körben is jócskán lekörözte a szocialistákat, most 1365 mandátumot szerzett, úgy, hogy ezen testületek létszáma is jelentősen csökkent idén a parlament döntése nyomán.
A Fidesz valamit nagyon tud
Transindex, 2010. október 4.
Ez a párt a magyar politikát nyilvánvalóan nagyon érti, és valamit nagyon jól is csinál. Közben az MSZP felszámolta magát, az LMP és a Jobbik meg egyszerűen csak kipukkadt.
A Fidesznek sikerült, ami a rendszerváltozás utáni Magyarországon még senkinek: egy példátlan nagyságú parlamenti győzelem után elképesztően magas támogatottságukat megtartva az önkormányzati választásokat is fölényesen megnyerték. Ez a párt a magyar politikát nyilvánvalóan nagyon érti, és valamit nagyon jól is csinál. Aki ezt a teljesítményt nem ismeri el, az vagy balga, vagy a Fidesz iránt érzett ellenszenve elhomályosítja józan ítélőképességét.
De mi lehet az oka, hogy megint ilyen elképesztő arányban győzhetett a Fidesz?
Egy: ügyes politika
Az elmúlt hónapokban többször kifejtettük, mennyire hiányoljuk a kormány részéről az átfogó gazdaságpolitikát, stratégiai elképzeléseket és az egységes kommunikációt. Csalódottan nyugtáztuk az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat, amatőr kijelentéseket, valamint azt a koncepciótlanságot, ami a kormány politikáját több területen is jellemezte. Ám látni kell, hogy mindez a politikának csak egy része. Egy tömegdemokráciában a nagy, átfogó reformok és ágazati stratégiák mellett legalább akkora jelentősége van a költségvetési szempontból súlytalan, leginkább szimbolikus jelentőségű intézkedéseknek. Ezek a változtatások jellemzően olcsóak, de látványosak és azonnal érezhetőek.
El kell ismerni, hogy a Fidesz ezt zseniálisan csinálta. Egyrészt szigorúan ügyelt rá, hogy ne hozzon olyan intézkedéseket, melyeknek negatív hatása még a választások előtt érezhető lenne. Másrészt pedig nagyon jól látta, hogy rengeteg olyan dolog van, ami évek óta zavarja az emberek mindennapjait, de megváltoztatásuk mégsem döntené be a költségvetést. Gondoljunk csak a szabálysértési és büntetőjogszabályok szigorítására, a „három csapás"-törvényre, az oktatási törvények megváltoztatására, a kettős állampolgárságra, a Trianon-emléknapra, az önkormányzati, parlamenti és minisztériumi létszámcsökkentésre, vagy éppen a magas állami fizetések és végkielégítések megvágására.
Persze lehetne finnyáskodni, hogy mindez olcsó népszerűséghajhászás. De tetszik vagy sem, a demokráciát már csak így játsszák mindenütt. Az ugyanis valóban a nép, pontosabban a köznép kegyeltjeinek uralma. Ráadásul azt is el kell ismernünk, hogy a fenti intézkedések nagy része valóban pozitív. És láthatóan tetszett a választóknak a „kurucosság" is: hogy a kormány ezeket a lépéseket akkor sem fél megtenni, ha nemzetközi szervezetek, az EU vagy a (baloldali) „szakma" áll velük szemben.
Kettő: gyenge ellenfelek
Mindez persze kevés lett volna a győzelemhez. A Fidesznek azonban szerencséje volt abban is, hogy gyakorlatilag nem volt igazi ellenfele. Nem volt olyan, aki hitelesen rá tudott volna mutatni a kormány hibáira. Főleg nem volt, aki ezeket a hibákat közérthetően el is tudta volna magyarázni. Hogy az elmúlt húsz év egy tipikus magyar szófordulatával éljünk: a Fidesszel szemben senki nem tudott reális alternatívát felmutatni.
A két rendszerellenes (anti-establishment) párt a parlamentbe bejutva szépen integrálódott a magyar politikába, a „radikális változás" és a „lehetmás"-lufi kipukkadt. Láthatóan nagyon kevesen hiszik mára, hogy az LMP, mely saját jelölteket is alig képes állítani, majd pont az egész magyar politikai rendszert fogja megváltoztatni. És a helyét kereső, a belső feszültségekkel elfoglalt Jobbik sem tűnik úgy, mint az ország bajainak egyetlen igazi orvosa. Ezek a pártok a parlamentbe bekerülve elveszítették igazi erejüket: többé nem puffogtathatják hitelesen politikaellenes és elitellenes lózungjaikat. Lényegében ugyanazt csinálják, mint minden más politikai erő, csak sokkal gyengébben.
Az MSZP szétesésén pedig csak gúnyolódni lehetne – ezt meg is hagynánk másnak. De a 2010-es évben akkor is az a legszebb, ahogy a kommunista utódpárt önmagát számolta fel: odáig jutottak, hogy már azt is győzelemnek értékelhetik, ha néhány városban és kerületben megmaradnak mutatóban. Középszerűségük, balkáni amatörizmusuk mostanra a választók számára teljesen nyilvánvalóvá vált.
Ennyi
A Fidesz-kormány rengeteg mindent megtett a mostani győzelemért, miközben persze arra is bőven adott okot, hogy számos választó elforduljon tőlük. Utóbbi nem történt meg – lehet azt mondani, hogy csupán szerencséjük volt. De szerencséje mindig a jó játékosnak van: a mostani mezőnyben pedig csak egy jó játékos akadt.
KÁRPÁT-MEDENCE
Orbán Viktor az Arénában - A Most-Híddal nem vagyunk kapcsolatban
Felvidék.ma • 2010. október .2.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, a beszélgetés központi témája érthetően a holnap magyarországi önkormányzati választások voltak, de nem kizárólag. A Most-Híddal kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor elmondta, semmilyen kapcsolatuk nincs vele.
Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztással kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, ha az önkormányzatok úgy érzik, hogy "földhöz vágja őket" például a kórházaik működtetése, vagy nincs elég pénzük az oktatási intézmények fenntartására, akkor a kormány szívesen szervezi meg mind az egészségügy, mind az oktatás kérdését országosan, állami szinten, és veszi állami kézbe. Ismét hangsúlyozta ugyanakkor, hogy miután az önkormányzatok a tulajdonosai például a kórházaknak, ezért nélkülük és ellenükre nem lehet állami szervezést kialakítani.
Szerinte azonban az önkormányzatok annyira eladósodottak, hogy többségük számára teljesen világos: saját erőből nem fogják tudni működtetni a kórházaikat. A kormány pedig nem akar pénzt adni olyan rendszerek működtetésére, amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy csak újra és újra előállítják ugyanazokat a problémákat - fűzte hozzá a kormányfő, aki igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az államnak, a kormányzatnak jelenleg van-e elég ereje, kapacitása, szakembergárdája ahhoz, hogy ha egészségügyet, oktatást átvesz, akkor azt működtetni is tudja.
Arra, hogy körülbelül mikorra látja lefolytathatónak az önkormányzatokkal a tárgyalássorozatot, úgy reagált, hogy "ami kívánatos volna, az a következő év első negyedévének vége". Az ideális szerinte az volna, ha már úgy készíthetnék el az önkormányzatok a 2011-es költségvetésüket, hogy a legfontosabb kérdésekről megállapodtak a központi kormányzattal.
A főváros és a kormány viszonyát firtató felvetésre kifejtette, a kormánykoalíció politikai összetétele nagy valószínűséggel azonos lesz a fővárosi politikai térkép leosztásával, és így valószínűleg sokkal jobb lesz a főváros és a kormány viszonya, mint bármikor korábban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az igazán izgalmas kérdés szerinte az, miképpen alakul a kerületek és a főváros viszonya.
Arra a kérdésre, hogy az új főpolgármesternek lesz-e több pénze, Orbán Viktor úgy fogalmazott, "ha nem lopják el a pénzt, akkor lesz több". "Azt javaslom, hogy gazdálkodjanak tisztességesen, szakítsanak a BKV-s történetekkel, világítsák át a vállalataikat, küldjék börtönbe azokat, akik egyébként ellopták a pénzt, takarítsák ki ezeket az intézményeket. Egyáltalán, ezt az egész istállószerű valamit, amivé Budapest vált, ezt tegyék rendbe" - mondta.
Az államháztartás helyzetéről szólva azt mondta, "azt mindannyian tudtuk, hogy a megörökölt államháztartási és költségvetési helyzet az cudar. Azt mindenki tudta, hogy a 2010-es költségvetés számai nem stimmelnek. (...) Azt is láttuk, hogy tele van csontvázakkal a központi költségvetés szekrénye vagy kamrája". Ezek egyenként dőlnek ki - folytatta -, ez a folyamat még nem fejeződött be. Legutóbb például az derült ki, hogy a 2009-es évi költségvetés sem igaz, ugyanis szemben a törvényben foglaltakkal, "a valódi hiány az ott jó fél százalékkal magasabb", 4,4 százalék körül lesz. "Nem tudok mondani mást, mint hogy én ilyen kuplerájt még életemben nem láttam" - fogalmazott, megjegyezve, hogy talán a 2011-es évre végre a valóságos számokra épülő költségvetést tudnak készíteni.
Megerősítette, tavasszal elfogadhatják az új alaptörvényt. A miniszterelnök egy világos, a magyar történelmi hagyományokat tiszteletben tartó, egyszerű, sok értelmezésre nem szoruló, a későbbi, utánuk következő jó néhány parlament számára alaptörvényként szolgáló alkotmányt tart kívánatosnak, amely katalógusszerűen megnevez sarkalatos, kétharmados vagy négyötödös törvényeket is. Néhány intézmény esetében néhány alapállítás rögzítése is kívánatosnak látszik - tette hozzá. Az alkotmány előszavának pedig szerinte arra kell választ adnia, hogy "mégis miért élünk mi egy országban, mi köt bennünket össze".
Orbán Viktor beszélt a nyugdíjasok helyzetéről is, és közölte: még ebben az évben is kell "a nyugdíjasoknak pénzt küldenünk, hiszen a mindenkori kormánynak kötelessége, hogy az év vége felé újraszámolja - a bekövetkezett áremelések fényében - a nyugdíjak vásárlóértékét, és ha kell, akkor korrigáljon". Így szerinte egy egy százalék feletti nyugdíjemelés az utolsó két-három hónapban esedékessé válik.
Arra a kérdésre, hogy a magánnyugdíjrendszer elszámolásának ügyében hol tart a kormány és az Európai Unió tárgyalása, azt mondta, az álláspontok messze vannak egymástól, és jelen pillanatban nem is látja ezt áthidalhatónak.
A szlovákiai Most-Híd párttal való viszony javulását firtató kérdésre a kormányfő azt mondta, egyelőre nem lesz nehéz javítani rajta, mert nincsen. "Most próbálja megtalálni a helyes kapcsolatrendszer logikáját mind a magyar kormány, mind pedig a Híd nevű párt Szlovákiában. Ez egy vegyes párt, ilyennel nemigen volt eddig dolgunk, ezért a vele való együttműködés helyes rendszerének kialakítása az erőfeszítést, gondolatokat és időt is igényel" - fejtette ki álláspontját Orbán Viktor.
|
