Tartalomjegyzék

Tusványos – Bálványos Intézet alakultusvany

Tusványos Press, 2010. július 22.

A tavaly bejelentették, hogy a húszéves bálványosi folyamat megérett az intézményesedére. Ha jól emlékszünk, akkor Németh Zsolt és Toró T. Tibor alapító atyák szeme csillogott, lesz Bálványos Intézet, csaptak az asztalra teremtő erőtől duzzadva. Erre kérdezett rá tegnap a MISZSZ-sátorban óvatosan Somogyi Attila, hogy „izé, hol is van?"

Toró T. most sem veszített svungjából, készül az, mondta, az elmúlt egy évben gyakorlatilag az ősköd homályát darabolták, formát és struktúrát adtak a jövőnek. Három pillérre épül a Bálványos Intézet, egyik a nemzetpolitikai „think thank", amely a stratégiaalkotás és a háttérelemzések terepe, másik pillére az önkormányzati tisztségviselők képzés-központja, illetve egy székelyföldi autonómia-műhely, harmadik ága az ifjúságra hajlik. Huszonegy éve gyakorlatilag ezt művelik bálványosi szabadegyetem címszó alatt, a fogékony ifjúságot nevelnék, ám csak egy szűk hétben, és minden évben az a kínzó kérdéssel válnak el, hogy de hogy' bírjuk ki az elkövetkező 51 hetet, viccelődött Toró. (A hetek számának nem néztünk utána, bemondásra elhittük.)

Sándor Krisztina erdélyi főszervező ezt a labdát csapta le, hogy igen, az ifjúsággal egész évben foglalkozni kell, igényli a gondozást, ne nőjjünk már, mint a dudva. Nem pont így fogalmazott, csak sóhajtott egyet, Lakitelek, be jó is volt, be jó lenne itt is. Hiány van az ilyen típusú állandó képzésből,jelentette ki Sándor Krisztina, a hallgatóság öregebb fele nagyokat bólintott.

Krisztina ugyanakkor rámutatott: ha konkrét formájában nem is, virtuálisan gyakorlatilag már működik a Bálványos Intézet, hiszen az egész évi táborszervezésen túl a Bálványos Intézethez „tartozó"programokban partnerként működnek együtt a különböző szervezetek, és a Magyar Ifjúsági Tanács a leendő, „valódi" Intézetnek is partnere szeretne lenni.

Demeter Szilárd tábori kommunikátor a koncepcionális viták mögöttesét vázolta. Mint mondta, abból indultak ki, hogy Erdélyben a demokráciadeficitnél csak a tudásdeficit a nagyobb, a (kis)régiók nem rendelkeznek érdemi fejlesztési stratégiával, a nagyobb, magyarok lakta települések kulturális stratégiáit is hiányolta. A magyar közösség kohéziója meggyengült, a globalizáció, a kinyílt európai tér a közösségiség ellen hat, sorolta Demeter. Tisztáznunk kell még azokat az alapfogalmainkat is, amelyekben látszólag nincs vita, ugyanakkor az elvi vitákon túl cselekvési tervekre volna szükség.

Toró T. kimondta a varázsszót: tudásbevitel, ez kell az erdélyi magyarnak.

És hogy a konkrét fejleményekről sem feledkezzünk meg: a Bálványos Intézet alapítványi háttérrel épül, a bejegyzés és az intézményi struktúra felállítása folyamatban van.

Somogyi kérdésére, hogy jövőben miről fognak beszélgetni a Bálványos Intézet kapcsán, Demeter megjegyezte: a felelősségről. Hogy mit csináltak meg, ez kit dicsér, mi maradt el, és ezért ki a felelős.

Véget kell vetni az „alanyi jogon jár" korszaknak, a Bálványos Intézet a felelősség jegyében születik, így a zárszó.

Állami egyetem? Egy van, de az magyar!

TusványosPress, 2010. július 22.

A tusványosi eszmecserék örökzöld témájának, az állami magyar egyetem kérdéskörének megvitatására is sor került szerdán délután. Az előadók neves egyetemi szakemberek voltak, név szerint Hantz Péter (egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Heidelberg), Dávid László (rektor, Sapientia-EMTE, Marosvásárhely), Tonk Márton (dékán, Sapientia–EMTE, Kolozsvár) és Magyari Tivadar (rektorhelyettes, BBTE, Kolozsvár).

Hantz Péter kiemelte, hogy az erdélyi magyar közösség Európai második legnépeseb nemzeti kisebbsége a hat millió lelket számláló katalán kisebbség után. Ilyen körülmények között az anyanyelvű egyetem hiánya enyhén szólva kuriózumnak számít Európában. Hantz a magyar egyetem létrehozásának három lehetőségét vázolta: a magyar szakok összevonását, a Sapientia integráló erejét vagy egy teljesen új intézmény alapítását. Az egyetemi oktató továbbá elutasította a magyar oktatási nyelvű szakok számának bővítését, mint fejlesztési lehetőséget.

Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van az egyetemi vezetők rendszeres egyeztetésére és egy átfogó stratégia kidolgozására,

melyet majd be lehet mutatni a politikumnak. Ugyanakkor Dávid nem támogatja egy új intézmény létrehozását, ugyanis a Sapientiát létrehozásától 10 évre, idén akkreditálják. Dávid szintén fontosnak tartja, hogy az új intézmény kutatási tevékenységet is folytasson, ugyanis ez a felsőoktatási intézmények minőségének záloga.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, Magyari Tivadar szintén a akadémiai közösség döntésének fontosságát hangsúlyozta abban, hogy a magyar tannyelvű egyetem milyen formát öltsön. Magyari emlékeztetett arra, hogy évről évre csökken a magyar diákok beiskoláztatási száma és úgy véli, hogy egy újonnan létrehozott intézmény konkurrenciát okozna az oktatási piacon, mely e mutató további romlásához vezethet.

Tonk Márton az egyetemek közösségépítő és városfenntartó erejéről beszélt. Rámutatott, hogy míg Kolozsvárra Erdély minden részéről érkeznek diákok, a csíkszeredai egyetemnek főleg a város és környéke a vonzáskörzete. Ugyanakkor Tonk arra is kitért, hogy az 1990-es évek elején valósnak tűnő stratégiák mára meghaladottá váltak.

Végkonklúzió: az erdélyi magyar universitas vanni nincsen, de igény volna rá.

A párbeszéd és az összefogás jelentőségét hangsúlyozták Tusványoson

MTI, 2010. július 21.

A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) ma délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a kétharmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról" sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.

Ma már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román–magyar viszony alakulását.

Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.

Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.

A nyelvi jogok, mint szűzleányálom

TRANSINDEX, 2010. július 21. – Rácz Tímea

Hiba nemzetközi direktívákra várni, az egyéni kezdeményezéseken áll vagy múlik minden.

A kerekasztal-beszélgetésen a nyelvi jog fogalma más-más értelmet nyert az egyes hozzászólók felfogásában: egyrészt azok az érvényes jogszabályok, amelyek által az állam a hivatalos nyelv státusát erősíti, illetve a kisebbségek nyelvhasználatot szabályozza; másrészt emberi, alapvető jog, amely minden területen hozzáférhető kellene, hogy legyen.

Hogy mi az a minimum, amit egy közösség jogként igényel? Nem lehet egységesíteni: különféle történeti példák mást és mást erősítenek meg: a francia nyelvegységesítés idején a magánéletben is szabályozták a dialektus használatát, míg most a horvát-román kettős állampolgárok anyanyelvű oktatást igényelnek.

A felvidéki helyzet több kérdés esetén is fókuszba került, egyrészt annak kapcsán, hogy büntetendő-e az anyanyelvhasználat hivatalos fórumokon. Cúth Csaba, a komáromi Anyanyelvünkért Polgári Társulás elnöke elmondta, ez a korlátozás csak jogi személyekre érvényes, és soha egyetlen szankciót sem szabtak ki; ebből is kitűnik hogy a törvény célja csupán a megfélemlítés.

A szlovák nyelv védelmében született nyelvtörvény nyelvészi szemmel amúgy sem létjogosult, egy államnyelv soha nem kellene védelemre szoruljon, ez a kihalás szélén álló nyelvekre lenne csak érvényes. A nyelvi kérdésnél tágabb szlovák-magyar konfliktussal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy némely kérdés szlovák körben olyan „szent tehén-státust" nyert – például a révkomáromi Cirill és Metód-szobor elpolitizált kérdése, vagy

a szitokszónak számító magyar autonómia – amelyek hallatán a szlovák nép hihetetlen egységet képes alkotni, mindenki mással szemben.

Azt is gyakran fel szokás hozni, hogy a kisebbségek nem élnek nyelvhasználati jogaikkal. Ezt a kérdést szintén többféleképpen közelítették meg; egyrészt tesztelni lehet, mit is fed az, hogy nem élnek a jogokkal vagy nincs erre lehetőségük.

Szigeti Enikő, a CEMO igazgatója kiemelte, hogy a szervezet folyamatosan anyanyelven levelezik a közhivatalokkal, a törvényekre hivatkozva, "szoktatásképpen". Cúth Csaba szerint az „úgyis tudok szlovákul/románul"- mentalitásnak kellene megváltoznia, a beszélő merjen élni a jogaival.

Ezzel szemben Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke úgy vélte, nem szabad hibáztatni az állampolgárt, ha az ügyintézés gyorsaságának reményében mégis románul intézi az ügyeit. Sokkal inkább az a probléma, hogy a nyelvhasználati lehetőségek ellenére hivatalos státust csak az államnyelven megfogalmazott dokumentum kaphat.

Papp Kincses Emese egyetemi tanár kutatásából pedig kiderült, a jogi szférában szinte egyáltalán nincs jelen a kétnyelvűség; a bírók, ügyészek csak románul bonyolítják a pereket.

A civil szféra fontosságára, az egyéni kezdeményezések és az apró sikerek szerepére hívta fel a figyelmet Batizán Emese, a CEMO ügyvezetője. Egyik ilyen siker például a kétnyelvű személyek számára fenntartott munkahely a Megyei Tanácsnál.

Az egyéni kezdeményezések fontosságát Horváth István, a BBTE tanára pedig úgy fogalmazta meg: szűzleányálom a fehér lovon érkező hercegről az, hogy az EU vagy nemzetközi szintű direktívák védik majd az egyes országok kisebbségi nyelvi jogait.

Megkezdődött: Vitya jön, Băset várják, a Németh helyett egyelőre jött egy Deutsch

Transindex, 2010. július 22.

Fidesz-örömmámor erdélyi szurkolókkal is: a kétharmadot ünnepelték a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóján.

A Fidesz győzelmét ünnepelte, vagy ahhoz gratulált minden felszólaló a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai hivatalos megnyitóján.
Az elmúlt év legnagyobb változása a kétharmados Fidesz-győzelem – vélte Sándor Krisztina főszervező, aki szerint 2002 óta mindenki szerette volna úgy megnyitni a tábort, hogy a magyar kormány képviselőjeként fideszes Tusványos-résztvevők ülhessenek az asztalnál.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője felolvasta Németh Zsolt köszöntőjét, aki úgy fogalmazott, micsoda pech, hogy olyan szerencsések a fideszesek, mert emiatt évek óta először kormányzati teendői miatt nem tud jelen lenni a Tusványos-megnyitón.
Üzenetében vázolta az idei tábor két nagy témáját: a nemzetpolitikát, amely új alapokra helyeződött a Magyar Összetartozás Napjával, illetve a román-magyar kapcsolatokat, amely rég nem volt ennyire jónak mondható, mint jelenleg.
Sándor Krisztina megerősítette, Orbán Viktor miniszterelnök egészen biztosan jönni fog szombaton, Traian Băsescu államelnököt pedig várják. Folynak az egyeztetések, miniszterelnöki szintű találkozó egész biztosan lesz.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere esőmentes, napsütéses, gumicsizmamentes napokat kívánt, illetve röviden beszámolt arról, egy év alatt milyen fejlesztések történtek a fürdővárosban. Egyre több házat, szállodákat újítanak fel, csatornahálózatot építettek, utat köveztek, és elkezdték az élményfürdő építését, amely jövőre várhatóan már nyitva lesz a táborlakók előtt.
Az MPP-s polgármester a tábor mottójára – Nyílt lapokkal – való tekintettel nem hallgatta el a kellemetlenségeket sem: a Hargita Megyei Tanács a megyében az általa vezetett településnek legkisebb költségvetést adta; nem hívják meg a polgármester-találkozókra, sőt Székelyföld turisztikai térképéről lemaradt Tusnádfürdő.
Egy apró számítást végzett a magyarországi döntéshozóknak címezve: ha a tízmillió magyarországi polgár évente egyszer ellátogatna a Székelyföldre, átlag 100 eurót költve el helyben, az négy év alatt 4 milliárd eurót jelentene, amit az infrastruktúra fejlesztésére lehetne fordítani. Végezetül figyelmeztette a táborozókat, hogy „nincs medveveszély, de járnak a medvék".
Toró T. Tibor, a mindenkori főszervezők főtanácsadója, az EMNT ügyvezető elnöke szerint valójában 2010. június 4-én ért véget a 20. század, így a 21. Tusványos a 21. század első rendezvénye.
Nyílt lapokkal a táborban ülésezik az EMEF, és a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) – talán jövőre az Országgyűlés is itt tarthatná kihelyezett ülését – poénkodott.
Deutsch Tamás EP-képviselő szerint Németh Zsolt zseniálisan megoldotta saját helyettesítését: Németh helyett egy Deutsch ül az asztalnál. Neki a házigazda medvés mondásáról a szocialisták jutottak eszébe, majd felolvasott egy tanmesét az igaz szó hatalmáról.
Végül kijelentette, Fidesz-siker nem létezhetne Tusványos nélkül, s ezért köszönettel tartoznak.
A kétharmados választási eredmény azonban kötelez, hogy az egész országot, a háromharmadot kell szolgálni, sőt: a négyharmadot, a határon túl élő magyarságot is beleértve - tette hozzá.

Századforduló Tusnádfürdőn

(21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Háromszék, 2010. július 22.

Most múlik pontosan — csendült fel kedd este Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitókoncertjén a Csík Zenekar előadásában az igen szép számban összegyűlt tömeg előtt — pedig valójában csak akkor, illetve hivatalosan másnap reggel kezdődött a rendezvény.

Az éjszakába nyúló zenei nyitány után másnap reggel ragyogó napsütésben nyitották meg jelképesen a szabadegyetem kapuit, és rajtoltak a programok a különféle sátrakban.
Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője üdvözlőbeszédében a korábbi évekre utalt vissza — a résztvevők tapssal üdvözölték ezt. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője a közös cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd felolvasta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselőjének levelét, aki a korábbi évektől eltérően a meghosszabbított parlamenti ülésszak miatt nem jutott el a megnyitóra. ,,Pechem van, mert szerencsések vagyunk" — utalt a Fidesz győzelmére és távolmaradására a tábor visszatérő vendége, majd Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke jelentette ki: a 21. század itt és most kezdődik. Felidézte egyúttal: tavaly azzal küldték el a Fidesz képviselőit, hogy nyerjék meg a választásokat. A párbeszéd mellett az azt követő együtt cselekvés fontosságát is hangsúlyozta Toró. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester a fürdőváros turisztikai potenciálját emelte ki, felkérve az anyaországiakat, látogassanak oda, majd Deutsch Tamás — mint maga is tréfásan megjegyezte, Németh helyett Deutsch jött Tusnádra — fideszes EP-képviselő szögezte le, a bálványosi folyamathoz hozzátartozó párbeszéd, cselekvés nélkül a Fidesz sikere sem lett volna lehetséges.

„Székely pengővel" a válság ellen

(21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Háromszék, 2010. július 22.

Egyelőre nincs okunk derűlátásra a gazdasági válságból való kilábalást illetően. Lehetőségek léteznek ugyan, de sem Romániában, sem Magyarországon nem alkalmazták, illetve használták ki ezeket — nagyjából ez volt a végkicsengése az EU és a nemzeti gazdaságok — béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból című beszélgetésnek, amelyen a ,,székely pengő" és a lokálpatriotizmus is szóba került.

Becsey Zsolt, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára szerint az EU tagállamainak nagyobb fokú szolidaritásról kellene tanúbizonyságot tenniük a gazdasági válságban. Hangsúlyozta: az állam szerepe sem elhanyagolható, úgy tűnik, véget ért az a korszak, amikor a gazdasági életbe minimális állami beavatkozást hirdettek. A kis- és közepes vállalkozások támogatásáról, az unión belüli saját belső piac kialakításának szükségességéről beszélt a magyar államtitkár. Mendelényi Dániel, a Siemens képviselője a magyar vállalkozások portfóliószerű együttműködését szorgalmazta mint az exportfejlesztés egyik mozgatórugóját, Szakács Tibor, a hitelbiztosítási intézet képviselője arról beszélt: újra kell gondolni az exportpolitikát, hiszen az unión belül számos országban érvényt szereznek a protekcionista politikáknak.
Románia költségvetésében a bevételi oldalt tekintve liberális elképzelés érvényesül, az adókulcsok alacsony szintűek, így a bevételek aránya alig harminc százalék körüli a nemzeti össztermékhez viszonyítva, a kiadási oldal azonban baloldali szemléletet tükröz, a bérekre, nyugdíjakra, szociális juttatásokra sokat áldoz az állam, és ez a strukturális deficit béklyóként működik a gazdasági válságból való kilábalási törekvések során — fejtette ki Juhász Jácint, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának dékánhelyettese. Romániának jelenleg a legfontosabb exportterméke a munkaerő, de az oktatási rendszer nem hatékony, így ez sem versenyképes az európai piacokon. A kitörési lehetőségek közé sorolta az uniós alapok lehívását, a strukturális deficit kiküszöbölését. A kis- és közepes vállalkozások helyzetét ecsetelte előadásában László János vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió-elnöke, aki egyebek mellett a gazdasági autonómiát, a fejlesztési régiók átszervezését, a kisvállalkozások támogatását, a költségek csökkentését javasolta.
Felvetődött a lokálpatriotizmus szerepe is a gazdaság megerősítésében, de még a helyi fizetőeszköz — az ad-hoc született megnevezés szerint ,,székely pengő" — ötlete is: Juhász Já¬cint és Becsey Zsolt egyébként lát is ebben fantáziát, hiszen a székelyföldi közösség lokálpatriotizmusa adott. (farcádi)

Tusványos: Kárpát-medencei magyar gazdasági térség kialakítását szorgalmazták

Krónika, 2010. július 21.

A Kárpát-medencei magyar gazdasági térség, illetve egyfajta „közép-európai közös piac" kialakítását látták szükségesnek a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda délelőtti előadásán felszólaló politikusok, gazdasági szakemberek, oktatók.

Az előadók egyebek között arra próbáltak választ adni, hogy milyen arányban kell meghatároznia a nemzetgazdaságok helyzetét az Európai Uniónak, az integrációs folyamat béklyót jelent-e, avagy kitörési lehetőséget a válságból. Górcső alá vették az állam szerepét a gazdaságok irányításában. Ezzel kapcsolatosan Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában megállapította: elmúlt az az álom, miszerint az államnak ki kell vonulnia a gazdaságpolitikából. Megjegyezte: azok az országok voltak sikeresek, amelyekben az állam tudta, hogy mi a szerepe. Bizonyos jól megszabott határok között az államnak be kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba – fejtette ki az előadó.

Ezzel összefüggésben említette a foglalkoztatottságot, ami szerinte az emberi méltóság kérdése. Hozzáfűzte: nem lehet növelni a foglalkoztatottságot a kis- és középvállalkozásokat támogató hatékony gazdaságpolitika nélkül. Az államtitkár fontosnak nevezte a gazdasági integráció olyan formáit is, mint amilyen szerinte a „közép-európai közös piac" kiépítése lenne.
Mendelényi Dániel, a Siemens Zrt. informatikai megoldások és szolgáltatások területének vezetője kifejtette: az államoknak kell meghatározniuk, hogy milyen gazdasági pályára kívánnak állni, és ehhez kell hozzárendelniük a legcélravezetőbb állami struktúrákat. A külföldi tőke beáramlását, a külföldi befektetések növelését fontosnak nevezte, azonban figyelmeztetett, hogy ennek nem szabad a kiszolgáltatottság fokozódásához vezetnie. Az exportfejlesztést jelölte meg követendő útnak, hangsúlyozva, hogy a kivitelt az államnak tudatosan, jól kidolgozott terv szerint kell támogatnia. Az előadó Kárpát-medencei magyar gazdasági térség kialakítását szorgalmazta, emlékeztetve, hogy az Európai Unió szorgalmazza a határ menti együttműködést, ennek keretében pedig a magyar tulajdonban lévő vállalkozások is együttműködhetnek.
Az Európai Unióból azt kell maximálisan kihasználni, ami valóban hasznos a nemzetgazdaság számára – hangsúlyozta Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója. Emlékeztetett: korábban a gazdaságpolitika hatékonyságát csökkentette a koalíciós partnerek közötti állandó nézeteltérés, a vita arról, hogy „liberális vagy másfajta gazdaságpolitikát kell-e folytatni".
Az EU kínálta lehetőségek kihasználására hívta fel a figyelmet Juhász Jácint, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékán-helyettese is. A román gazdaság lejtmenetének okát abban látta az egyetemi oktató, hogy a gazdaság bevételi oldala liberális beállítottságú, a kiadási oldalon viszont túlsúlyban vannak a szociális és bérjellegű kiadások. Hangsúlyozta: a vállalkozásokat nem ingyenpénzek osztogatásával, hanem hitelbiztosítással és kamattámogatással kellene segíteni.
Az utóbbi évek vállalkozóként átélt tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával László János, egy székelyudvarhelyi cégcsoport elnöke. Elmondta, a székelyföldi térségben a külföldi, köztük a magyarországi befektetők megjelenése nyomán a képzett munkaerő a helyi vállalkozóktól az újonnan érkezett vállalkozásokhoz szivárgott át.
László János szólt a székelyföldi infrastruktúra hiányáról, szerinte ez visszahúzza a gazdaság fejlődését. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a vállalkozók klaszterbe tömörüljenek. Úgy vélekedett, hogy elsősorban a Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági kapcsolatokat kell fejleszteni.

Orbán-Băsescu találkozóra számítanak Tusnádfürdőn

Krónika, 2010. július 21.

A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. A tábor főszervezői abban reménykednek, hogy az idén is lesz Orbán-Băsescu találkozó, Sándor Krisztina főszervező délelőtti bejelentése szerint Orbán Viktor biztosan jelen lesz az eseményen, Traian Băsescu államfő válaszára pedig még várniuk kell.

„Valószínűleg sor kerül az elnöki-miniszterelnöki találkozóra, mindössze a bukaresti megerősítés kell még megérkezzen" - mondta Sándor Krisztina. Orbán Viktor és Traian Băsescu a múlt évi szabadegyetemen is találkozott. Ez volt az első alkalom, hogy funkcióban levő román államelnök ellátogat az eseményre. A rendezvény programja szerint Orbán Viktor szombaton mond beszédet, Tőkés László erdélyi EP-képviselő mellett.

A kedd este zenei rendezvénnyel nyitó táborban szerdán kezdődött az érdemi munka. A megnyitón Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő vett részt.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Mint mondta: a bálványosi folyamat, Tusványos nélkül nincs 1998-as választási siker. A párbeszéd, összefogás és elmélyülő közös cselekvés nélkül nincs 2010-es fantasztikus magyarországi választási győzelem. „Ennek a kétharmados győzelemnek azonban háromharmadot kell szolgálnia. Emellett pedig a négyharmadot is, a határokon átnyúló nemzeti együttműködés rendszerének a megalkotását." - mondta Deutsch.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.

Párbeszéd és összefogás Tusványoson

Népújság, 2010. július 22.

A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról" sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.
Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.

XXI. Tusványos – Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

Szabadság, 2010. július 22. – ZAY ÉVA

Húsz év múltán a gazdaság is kivívta magának a megérdemelt szerepet, hogy megnyithassa a szabadegyetem fősátrában zajló előadássorozatokat – jelentette ki a BGA Mikrohitel Rt. vezérigazgatói funkcióját betöltő Mátis Jenő, az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? – cím alatt zajló első előadás moderátora.

– Egy európai uniós tagállam úgy érhet el sikereket, ha saját nemzetpolitikáját végrehajtja és önnön célkitűzéseit nem rendeli alá más, vélt vagy valós érdekeknek – vélekedett Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Szerinte nem minősül misztikus célnak az euró zónába való belépés, amely jótékony hatással lehet a sérülékeny gazdaságokra. Az euró használatát felvállaló országnak azonban előrelátó, államilag vezérelt, erőteljes gazdaságpolitikát kell bevállalnia, különben merőben eltérő következményekkel számolhat majd. Az államnak a háttérből, de a bürokrácia kiiktatásával kell a reálszférát segítenie – jelentette ki a politikus. Az EU egy hatalmas, kiépülőben lévő belső piacot képvisel, melyhez a saját belső piacaikat kellőképpen kifejlesztő államok csatlakozhatnak – hangsúlyozta Becsey Zsolt. A folyamat sikerét a határok légiesedése, a mesterségesen megvont országhatárok jelentéktelenné válása előlegezi meg – vélekedett.
A magyar vállalkozások közös portfóliójának kialakításához szükséges eszközrendszer rendelkezésünkre áll, így a feladatunk az, hogy megfelelő szervezőerőt mozgósítsunk a különféle régiókban működő vállalkozások külföldi piacokra való kijuttatása érdekében – folytatta a gondolatsort Mendelényi Dániel, a Siemens Zrt. informatikai megoldások és szolgáltatások területének vezetője. A magyarországi koalíciós partnerek mindeddig nem alkották meg a jogszabályokat, amelyek elősegítették volna az uniós keretrendszer teljes felhasználását – mondta Szakács Tibor, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. igazgatója. Románia szempontjából pozitívum lehet az uniós beavatkozás, hiszen az elmúlt húsz év tanúságtétele szerint a politikum döntései nem a hatékonyságról szóltak – magyarázta Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékán-helyettese. A kormányzatnak a liberalizmus elvei szerint működő bevételi oldalhoz liberális kiadási oldalt kellene csatolnia, azaz lehetővé tennie a piac bevonását a kiadási szférába is – vélekedett. – A béklyókat én elsősorban abban látom, hogy nem vagyunk képesek az unió által felkínált hatalmas strukturális lehetőségeket felhasználni – jelentette ki a szakember. A húsz éve vállalkozóként tevékenykedő László János, az EMNT székelyföldi régióelnöke a kis- és középvállalkozások szakmai összefogásának, ezek állami támogatásának, valamint a gazdaságélénkítő programok bevezetésének szükségességét hangsúlyozta.

Számmisztika Tusványoson

Új Magyar Szó, 2010. július 22. – Horváth István

A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.

A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal" – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.

A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch"-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék" – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről" – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni" – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal" jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak" – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.

Tusványos – Tőkés: plurális összefogás nélkül az EMEF kirakatintézmény lesz

MTI, 2010. július 23.

Összefogás nélkül a romániai magyarság képtelen lenne szavatolni politikai képviseletét mind Romániában, mind Európában, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a meglévő nézetkülönbségek ellenére is folytatnia kell az együttműködést – hangsúlyozta csütörtökön Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Markó Béla és Tőkés László.

A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor délelőtti pódiumbeszélgetésen a két politikus – Kelemen Hunorral, az RMDSZ-t képviselő kulturális miniszterrel és Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével együtt – mérleget vont arról, hol tart jelenleg ez az összefogás. Ebből a szempontból elemezte a tavaly februárban alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) eddigi munkáját.

Az EMEF-et azért hozták létre, hogy segítse az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviseletét és érdekvédelmét. Paritásos alapon jött létre. Feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben. Ezek között szerepel a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a romániai és a külföldi fórumokon, a választási együttműködés részleteinek kidolgozása, akárcsak a romániai és a magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése.

Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a testületben ma olyan személyek foglalnak helyet, akik egykor közös szervezetben, az RMDSZ-ben együtt tevékenykedtek. A magyarságot képviselő különböző szervezetek bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vallanak ugyan, de szükség volt egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.
Felidézte: éppen a romániai magyar összefogás eredményeként sikerült elérni, hogy az Európai Parlamentben e közösségnek legyen politikai képviselete, és megfelelő súllyal legyen jelen minden olyan romániai vagy nemzetközi fórumon, ahol sorsáról döntenek.
Markó szerint az RMDSZ és az EMNT stratégiai céljai azonosak, legfeljebb az eszközökben és módszerekben térnek el a vélemények. Elismerte, hogy az EMEF-en belül születtek sikerek, de bizonyos dolgokban nem sikerült előrelépni.
Markó Béla ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a szlovákiai választásokra, arra, hogy – mint fogalmazott – egy adott magyar közösség egy adott pillanatban az eredményesség esélyére szavazott, mert négy éven át sikertelennek bizonyult az etnikai alapú párt politizálása, így egy magyar-szlovák formációt juttatott be a szlovák parlamentbe. „A szlovákiai választások tanulsága számunkra az, hogy nekünk etnikai képviseletként kell eredményeket felmutatni" – hangsúlyozta.
Tőkés László – aki egyben az Európai Parlament alelnöke – maga is úgy vélte, hogy az EMEF születésekor „többre, jobbra" számított. Úgy vélte, hogy továbbra sem született meg a tényleges összefogás. Európa egyre inkább integrálódik, de éppen a romániai magyarság képtelen hasonló együttműködésre. „Ha nem egyeztetünk, ha nem hangoljuk össze nemzetpolitikánkat, akkor eljut-e bárhova is szavunk?" – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Részben bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ami szerinte bizonyos fokig fékezte a két szervezet közötti párbeszéd folyamatát. Utalt arra is, hogy az RMDSZ-szel szembenálló Magyar Polgári Párt (MPP) nem vesz részt az EMEF munkájában.
„Tarthatatlan, hogy még mindig nem sikerült plurális módon összefogni" – hangsúlyozta Tőkés. Úgy fogalmazott: miközben Magyarországon politikatörténeti szempontból is ritka választási győzelem született, az új magyar kormány a nemzeti összefogásért dolgozik, addig a romániai magyarság ellenkező irányba halad. Új fejezetet kell nyitni az EMEF működésében, máskülönben kirakatintézménnyé válik – szögezte le Tőkés László.

Tusványos – Összefogással túl kell lépni a trianoni traumán

MTI, 2010. július 23.

Összefogással túl kell lépni a trianoni traumán – hangsúlyozták a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik szekciójának előadói, így Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, valamint Czakó Gábor és Zelei Miklós írók. A trianoni békét el kell fogadni, és ezután újra kell fogalmazni a nemzeti célokat – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális államtitkára a „Nemzettudat és lelkiállapot. Trianon gyógyítása" című beszélgetésen. Felsorolta azokat a hibákat, amelyek az első világháború utáni trianoni békekötéshez vezettek, hangsúlyozta a politikai elit felelősségét.

Szerinte az akkori magyarországi társadalom elavult szerkezetű volt, és az állam sem volt felkészülve a háborúra. „Rossz válaszokat adtunk a politikai és a katonai kihívásokra" – mondta, hozzátéve, hogy ez a trauma sem rázta fel igazán a nemzetet. „Elfogadjuk a történteket, ha újra tudjuk fogalmazni nemzeti céljainkat" – tette hozzá.

Máig ható gondnak nevezte az „öncsonkí- tást", vagyis a segítségre szoruló társadalmi csoportokra való figyelem és az összefogás hiányát. Szerinte nem az állam csonkasága, hanem a nemzettudat csonkasága jelenti a nagy problémát. Hangsúlyozta, hogy a határokat ma már azért nem lehet megváltoztatni, mert nincsenek is határok. Az így adódó lehetőségeket pedig az előadó szerint ki kell használni. A kultúra is komoly segítség lehet a nemzeti egység helyreállításában – fűzte hozzá.

Czakó Gábor elsősorban a lelki tényezőket, az érzelem hiányát és az istentagadást okolta a „belső Trianonért", szerinte ezek tették lehetővé, hogy a „külső erőket szolgálók hatalmi szerephez juthattak".

Böjte Csaba, aki erdélyi magyar árvák gondozásával foglalkozik, Szőcs Gézához hasonlóan úgy vélte, hogy tanulni kell a múltból, de előre kell nézni, nem szabad a múlton keseregni. Hangsúlyozta,: „Van jövő, érdemes küzdeni, mert el tudjuk érni a céljainkat".

Băsescu szombaton előadást tart Tusványoson

erdely.ma, 2010. július 22.

Traian Băsescu román államfő előadást tart Tusnádfürdőn – jelentette be csütörtökön a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Sándor Krisztina. A tábor főszervezője az Erdély.ma érdeklődésére elmondta: az elnök tanácsadója, Eckstein Kovács Péter hívta fel telefonon, és közölte: az államfő eleget tesz a szervezők meghívásának a nyilvános szereplésre.

Traian Băsescu azon az előadáson vesz részt Tusványoson, amelyen a program szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László EP-alelnök beszélgettek volna Németh Zsolt külügyi államtitkár moderációja közepette. Az előadás fél 11-kor kezdődik.

Állampolgárság: mindenki kaphassa meg, akinek van magyar identitása

Tusványos Press, 2010. július 22.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy érzi, olyan változás van a levegőben, amilyen az 1998-as kormányváltáskor nem volt meg. Reménykeltőnek látja a magyarság jelenlegi helyzetét a szomszédos országokban, a határon túlra szánt támogatásokat pedig egyszerűsítené és átláthatóbbá tenné.

- A Tusványos-megnyitón úgy fogalmaztak, hogy a magyar nemzet számára 2010-ben ért véget a XX., s kezdődött el a XXI. század. Ez retorikai fordulat, vagy valóban így gondolják?
– Érzek egy olyan változást, amit 1998-ban nem éreztem. Akkor is kormányt váltottunk, de a mostani kormányváltás más. Olyan hangulat alakult ki, hogy le kell zárni az előző korszakot, a rendszerváltás elmúlt húsz éve nem hozta meg azt, amit vártunk tőle. A nemzetpolitikában ezt a változást fejezi ki a június 4-én elfogadott, a nemzeti összetartozásról szóló törvény, ami alapvetően egy lelki váltást tükröz.

– Nem igazságtalan ez az elmúlt két évtizeddel szemben? A rendszerváltoztatást sok tekintetben sikertörténetként könyvelhetjük el, sikeresen váltottunk tervről piacgazdaságra, diktatúra helyett pedig demokráciára.
Nem akarjuk lebecsülni azoknak az eredményeit, akik végigküzdötték az elmúlt húsz évet. A Gyurcsány-korszak azonban pont azt mutatta meg, hogy bizonyos alapvető változások nem történtek meg: megmaradt a régi elit gazdasági hatalma, tovább működtek a régi mechanizmusok. 2006. október 23-a volt ennek a legjobb példája, a legnagyobb pofon: alapvető szabadságjogaink sérültek, épp olyan kiszolgáltatottnak érezhettük magunkat a hatalomnak, mint '90 előtt. Olyan váltásra van szükség, ami garantálja, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő.

– Mi lehet az oka, hogy a nemzeti kérdésnek egészen megváltozott a kontextusa? Például a szocialisták is arról beszélnek, hogy a határon túl élő magyarok ügye fontos az ország számára.
A megváltozott hangulat. De nem csodavárásról van szó, hiszen az emberek nem azt várják, nem elsősorban azt várják, hogy holnapra megváltozik a gazdaság helyzete. De azt is látni kell, hogy nem mindenki azonosul lelkileg teljesen ezzel a váltással: például a trianoni emlékülésen Szili Katalin magányosan ült az MSZP padsoraiban.

– Mire van nagyobb szüksége egy magyarlakta településnek a határon túl, hogy erősödjön magyar identitása? Trianon-emlékműre vagy magyarországi tőkebefektetésre, gazdasági együttműködésre?
Nem állítanám szembe ezt a két dolgot. Semmiképpen sem a múltba révedés a helyes megoldás, a történtekből erőt kell merítenünk. A túlélés, hogy száz év után is vannak Magyarországon kívül magyar közösségek, maga a csoda. Kell emlékezni, de ezek a közös emlékek a közös jövőhöz kellenek.

– Hogy látja az egyes határon túli közösségek jelenlegi helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez?
A Vajdaság jelenleg nagyon pozitív példa azzal, hogy a szerb állam biztosítja a kulturális autonómia intézményi kereteit. Nagy eredmény az is, hogy a magyarság saját névjegyzék alapján belső választást tudott tartani. A romániai magyarság esetében is sok a pozitív fejlemény, a felsőoktatástól a magyar állampolgárság ügyében tapasztalt konstruktivitásig. Ráadásul a két ország közötti hangulat további reményekre jogosít fel. Ukrajnában az előző kormány utolsó éveiben a magyar oktatási rendszer teljes felszámolása irányába mutató folyamatok zajlottak, de úgy érezzük, hogy ez a tendencia megfordult. Egyelőre csak a legsúlyosabb intézkedéseket törölték el, ezért még odébb van, hogy biztonságban tudhassuk a kisebbségi oktatást. A legnehezebb Szlovákia esete: az elmúlt években abszurditásig menő rossz viszony alakult ki a két ország között, a szlovák kormány Európában elfogadhatatlan intézkedései miatt.

– Ennek ellenére Európa nem foglalkozott különösebben a magyar üggyel, nem követte elemi felháborodás a szerintünk Európában elfogadhatatlan szlovák kormánydöntéseket.
Az EU nem így működik, mivel a kisebbségi politika tagországi és nem uniós hatáskör, még folyamatban vannak a vizsgálatok, és mi bízunk a nekünk kedvező elbírálásban. Az új szlovák kormány szerencsére sokkal jobban hajlik a párbeszédre.

– A szlovák kormányba bekerült, Bugár Béla vezette Híddal milyen viszonyt szeretnének kialakítani? Például eddig a Magyar Koalíció Pártja volt a MÁÉRT tagja, tervezik a Híd meghívását?
Szeretnénk még az ősz elején összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, ezért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr levelet küldött minden szervezetnek, akik valaha is részt vettek a MÁÉRT munkájában. Ezt a levelet elküldtük Bugár Bélának is – nyitottak vagyunk mindenki iránt, aki magyar szervezetnek vallja magát és részt kíván venni a magyar-magyar együttműködésben.

– A MÁÉRT szimbolikus intézmény, vagy operatív feladatok ellátására is alkalmas?
A MÁÉRT az operatív fórum, míg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a konszenzuskeresést szolgálja, feladata a hosszú távú stratégiák megalkotása.

– Mi a helyzet az Ukrajnában élő magyarokkal? Az ország törvényei jelenleg nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot.
Ez igaz, bár ennek ellenére nagyon sok kettős (orosz, izraeli, amerikai vagy éppen román) állampolgár él Ukrajnában. Ezért a kérdést elsősorban az ukrán államnak kell rendeznie.

– Az Izraelben élő, magyar származású zsidók körében nagyon pozitív fogadtatása volt a törvénynek. Számoltak ezzel a törvény kidolgozásakor?
Igen, bíztunk benne, hogy így lesz. Azt szeretnénk, hogy mindenki, akinek van magyar identitása, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az megkaphassa a magyar állampolgárságot, éljen akár a Székelyföldön, Dél-Amerikában vagy Izraelben.

– A magyar állam jelenleg nagyjából évi 12 milliárdot költ a határon túli közösségek támogatására. Változhat-e a források nagyságrendje, illetve a támogatási rendszer?
Az elmúlt 8 évben a támogatások összege körülbelül a nominálértékét őrizte meg. A jelenlegi gazdasági helyzetben a keret szinten tartását vagy kisebb emelését tudjuk célként kitűzni, de ha bővül a költségvetés mozgástere, akkor jelentősen növelni szeretnénk az erre szánt forrásokat. Mindenképpen változtatni fogunk a jelenlegi támogatási struktúrán, mert átláthatatlan, követhetetlen és nem logikus. Azt szeretnénk, ha egy alapkezelő foglalkozna minden támogatással, hogy a határon túli közösségeknek szánt források útja átlátható és ellenőrizhető legyen.

Közszolgálati televízió és rádió? Van, csak nem látszik!

erdely.ma, 2010. július 22. – Fodor Tekla

Hol van a Kárpát-medencei közszolgálati televízió és rádió? – erre és hasonló kérdésekre keresték a választ az audiovizuális média szakemberei a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor déli előadásán. A tartalmas beszélgetésből kiderült, hogy a jelenlegi helyzet nem túl biztató, holott a kisebbségeknek joguk lenne egy egész napot kitöltő televízió-csatornára, illetve rádióadóra.

Bodzsoni István újságíró, a Sodalitás Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a Kárpát-medencei közszolgálati rádió és televízió nem létezik: „Magyarországot leszámítva nem létezik egyetlen olyan televízió sem, mely egész napos magyar műsort sugározna. Azon pár perces hírek, avagy félórás vitaműsorok túl kicsik és kevesek, ahhoz képest, hogy hány magyar él például Erdélyben vagy Vajdaságban. Bár a Duna Televízió erős szerepet tölt be a magyar médiapiacon, az utóbbi időben háttérbe szorította a határon túli témákat" – fogalmazott az újságíró. Hozzátette, a műsorok nem követik az aktualitást, éppen ezért nem tudják kielégíteni a magyar közönséget, és ez a helyzet gettósításhoz vezethet.

Szalai Annamária az ORTT tagja a Közszolgálati kódex megalakításának tervéről számolt be, mely pontosan tartalmazná, hogy a médiafogyasztó mit vár el a közszolgálati rádióktól, illetve televízióktól. Megemlítette, hogy a közeljövőben Magyarországon lebontják a pazarló, túlburjánzott, nem hatékonyan működő rendszert, helyette pedig, egy az Európai Uniónak megfelelő,

intézményi és finanszírozási, tiszta és világos rendszert építenek fel, mely természetesen pozitív kihatással lesz a határon túli médiára is.

A közös területi stúdiók megalakításának fontosságára hívta fel a figyelmet Maksay Ágnes szerkesztő, aki nemcsak alkalmi megrendeléseket szeretne gyártani, hanem törvényes keret biztosításában reménykedik.

„Mindenhol ott van, de sehol sem látszik" – így jellemezte Boros Zoltán médiaszakember a Kárpát-medencei közszolgálati televízió és rádió helyzetét. Kihangsúlyozta, hogy nagy szerepe van az anyanyelv használatának, a nemzeti megmaradásnak, valamint a kulturált nemzeti televízió megalkotásának fontosságáról is beszámolt.

Magyarország külföldi arculatáról és média-megjelenéséről a Project Associates igazgatója, Jonathen Horsman tájékoztatta a kíváncsiskodó, szép számban egybegyűlt közönséget. Kutatása során megállapította, hogy a nemzetközi sajtóban nem lelhető fel a magyar politika részletes elemzése. Ennek javításának érdekében a háttértörténetre való fókuszálást ajánlotta, valamint hozzátette, hogy a híreket, eseményeket egyszerűsíteni kell, majd ezt követően szenzációként közzétenni.

A meghívottak a jelenlegi helyzet javítása érdekében megosztották ötleteiket, elképzeléseiket, céljaikat. Ki-ki a finanszírozási kérdések megoldására voksolt, de elhangzott az egységes stúdióhálózat megalakításának létfontossága, ahhoz, hogy valós magyarságképet tudjanak kommunikálni, ám volt aki a jelenlegi közszolgálati rendszer átalakításában látja a megoldást.

Az ENSZ elé kerül Székelyföld kérdése

honline.ro, 2010. július 22. – Isán István Csongor

Az ENSZ Emberjogi Főbizottsága elé kerül az erdélyi magyarok kérdése. A bizottság augusztus 10-re tűzte ki megvitatásra azt a dokumentumot, amit a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el hozzájuk. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.

Tizenöt oldalas dokumen¬tumban fordultak erdélyi magyar civil szervezetek az ENSZ Emberjogi Főbizottságához, kérve, hogy tűzze napirendre és tekintse át Románia nemzetiségi politikáját. A petíciót Hantz Péter előkészítő tárgyalásai nyomán a Pro Regio Siculorum, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyújtotta be.

Az interneten angol nyelven olvasható dokumentum bevezetőjében az erdélyi magyarság és a Székelyföld helyzetét mutatják be. Felsorolják a magyar közösség autonómiáért vívott harcának állomásait. Ugyanakkor a dokumentum szerkesztői arra is felhívják a figyelmet, hogy az autonómia hiányának következményeként az állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, a természeti kincsek fölött, és ennek eredményeként sokszor illetéktelenül is román nemzetiségű személyek teszik rá ezekre a kezüket. Ennek következtében a közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül az identitás megőrzése, valamint fejlődése. A szerzők érvelése szerint a költségvetési források is sokkal kisebb arányban vannak kiosztva a magyar településeknek, ezt csak az RMDSZ kormányszerepe képes ellensúlyozni.

A hatalom, annak ellenére, hogy Románia aláírta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megpróbálja mesterségesen megbontani az etnikai arányokat. A beadvány példaként hozza fel a tavalyi intézkedéseket, amikor a magyarlakta vidékeken magyar intézményvezetőket váltottak le teljesen önkényesen, és románokkal helyettesítették.

Megoldásként a beadványozók azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon területi autonómiát, és így alakuljon át önálló fejlesztési régióvá. Ez az intézkedés a világ számos országában biztosította a nemzeti kisebbségeknek a biztos fejlődés és identitásuk megőrzésének lehetőségét – áll a szövegben.

A petíció szerzői ugyanakkor azt is kérik, hogy az erdélyi magyarságnak legyen önálló oktatási rendszere, mivel csak ez biztosíthatja a természetes identitás megőrzését és fejlődését.

Mindenki többet várt az EMEF-től

HN-információ, 2010. július 23.

„Mindenkinek megvan a maga hibája abban, hogy a magyar összefogás ügye nem haladt előre. Az RMDSZ nagy párt, nagy hibákkal..." – mondta Tőkés László tegnap a 21. Tusványosi Szabadegyetemen. A magyar összefogás mérlegével kapcsolatosan Markó Béla eredményekről számolt be, Tőkés László viszont éppen azokat hiányolta. Kelemen Hunor az összefogás feleinek jó szándékáról beszélt, Toró T. Tibornak pedig elfogyott a türelme. Mindezt Bakk Miklós politológus moderálta.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) létrehozó két szervezet, az RMDSZ, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezető politikusai a fórum eddigi tevékenységének eredményeit mérlegelték a Merre tart a Magyar Összefogás címet viselő vitán. Az élcelődésektől sem mentes pódiumbeszélgetést népes hallgatóság előtt tartották. A meghívottak egyetértettek abban, hogy összefogás hiányában a romániai magyarság nem tudná biztosítani politikai képviseletét. Abban sem volt vita, hogy a fennálló kisebb-nagyobb nézetkülönbségek ellenére az RMDSZ-nek és az EMNT-nek folytatnia kell az együttműködést. Tőkés László és Toró T. Tibor is hangsúlyozta beszédében, hogy lényegesen több eredményre számítottak akkor, amikor létrehozták az EMEF-et. Az RMDSZ elnöke is elismerte, hogy a fórumon belül születtek sikerek, de bizonyos dolgokban nem sikerült előrelépni.
Az EMEF-et azért hozták létre, hogy segítse az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviseletét és érdekvédelmét. Paritásos alapon jött létre. Feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben. Ezek között szerepel a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a romániai és a külföldi fórumokon, a választási együttműködés részleteinek kidolgozása, akárcsak a romániai és a magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése.
Markó Béla a szlovákiai választásokkal példálózva hívta fel a figyelmet a romániai magyarság politikai képviseletének szükségességére. Úgy fogalmazott, hogy egy adott magyar közösség egy adott pillanatban az eredményesség esélyére szavazott, mert négy éven át sikertelennek bizonyult az etnikai alapú párt politizálása, így egy magyar–szlovák formációt juttatott be a szlovák parlamentbe. „A szlovákiai választások tanulsága számunkra az, hogy nekünk etnikai képviseletként kell eredményeket felmutatni" – hangsúlyozta.
Tőkés László több ízben is bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását elsősorban a megszorító intézkedéscsomag miatt, amit – mint fogalmazott – „egy hozzá nem értő kormány hozott meg". Nehezményezte azt is, hogy a szövetség nem konzultált az EMNT-vel a kormányra lépés kérdésében.
Kelemen Hunor az EMEF egyik alapelvére hívta fel a figyelmet, miszerint egyik szervezet sem vonhatja kétségbe partnere jó szándékát az összefogás működtetésében.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a maga során arról számolt be, hogy a látható eredményekhez képest rengeteg munkát és energiát emésztett fel az EMEF működtetése. Hallgatói kérdésre válaszolva Toró utalt az RMDSZ és az EMNT közti szervezeti jellegű különbségekre is, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ jelen van a politikai (választási) porondon. „Lehet, hogy mi is kilépünk erre a porondra, ezt még nem döntöttük el" – mondta az EMNT ügyvezető alelnöke.

„Ott tartunk, mint 150 éve"

honline.ro, 2010.07.23. Kozán István

A Kárpát-medencei magyar oktatás aktuális helyzetéről tartottak szakmai fórumot tegnap délelőtt a tusványosi szabadegyetemen. A beszélgetés egyik fő hozadéka egy Kárpát-medencei ösztöndíjprogram lehetőségének felvetése volt.

Nagyon sok kérdőjelt próbáltak kiegyenesíteni az előadók a kétórás diskurzuson, ám ez csak kevés esetben sikerült. Azt viszont az asztalnál ülők is elismerték, hogy a Kárpát-medencei magyar oktatás jelen pillanatban is ott tart, mint százötven évvel ezelőtt, ugyanis napjainkban is küzdeni kell a nyelvhasználatért.
Menő legyen magyarnak lenni
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója frappánsan egy ide illő példával fogalmazta meg az általa vezetett alapítvány és minden, a magyar nyelvért harcoló ember szakmai hitvallását, krédóját. „Egy előadásom alkalmával egy hallgató azt kérdezte tőlem, azért küszködünk-e, hogy menő legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében? Ráérzett a lényegre, mert pontosan erről volt szó". Csete egyébként rátapintott a lényegre, amikor úgy fogalmazott, hogy a felelős személyeknek „olyan szülőföldet kell teremteniük, ahol jó maradni, ahonnan nem érdemes elvándorolni. Másképp milyen alapon lehet erre biztatni a fiatalokat?". Az igazgató szerint a magyar állam feladata a nemzeti egység megteremtése.
A sportnál kell kezdeni
Réthelyi Miklós, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere több pontban foglalta össze az Orbán-kormány oktatásra vonatkozó terveit. Mint fogalmazott, a sportnak – főleg a csapatsportnak – óriási szerepe van, ugyanis „csapaton belül lehet megtanulni, hogy el kell fogadjuk azt, ha a társak hibáznak, a saját hibáinkat pedig el kell tudjuk fogadtatni". A miniszter szerint a magyar kultúra megismerése azért fontos – és helyezendő mindenek fölé –, mert az oktatáshoz épp a kultúra ad segítséget. „Azon dolgozunk, hogy ne csak a fiataloknak, hanem az időskorúaknak is szabadidős programokat biztosítsunk, mert csak így lesz teljes az oktatási elképzelésünk. A kormányunk számára kihívás, hogy ezeket a programokat működtetni tudja."
Készülőben az új oktatási törvény
Kötő József parlamenti képviselő egy versenyképes nevelésfilozófia kidolgozását és gyakorlatba ültetését tartja fő kihívásnak. „A készülőben lévő új román oktatási törvény egyik nagy előnye lesz – amennyiben megszavazzák –, hogy biztosítaná a kisebbségek védelmét. Jó példa erre a fejkvótarendszer: amíg egy román gyerekre 400 lej fog jutni, a kisebbségben élőkre akár 500-600 lej is juthat. Hangsúlyozom, a törvény még nincs megszavazva, de már az is előrelépés, hogy egy pozitív diszkriminációjú törvénytervezetről beszélhetünk" – magyarázta Kötő, az Oktatási Bizottság tagja.
Dávid László, a Sapientia egyetem rektora a törvénytervezet kapcsán azt nehezményezte, hogy abban nem szerepel az önálló magyar egyetem mint fogalom, csupán önálló egyetemi karokat említ.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti kormány egységesként kezeli a magyar kultúrát. Az oktatási rendszer kapcsán Orosz kihangsúlyozta, hogy az nemcsak oklevelet kell jelentsen, hanem egy olyan kulturális teret is meg kell teremtsen, ahol az egyén jól érzi magát és ki tud bontakozni. „Sajnos ma Kárpátalján még ott tartunk, hogy az oktatási törvény visszásságai miatt a magyar iskolákba beíratott gyerekek fele nem jut el az érettségiig. Ezért Kárpátalján bővíteni kell a magyar kulturális teret – fogalmazott az elnök asszony.
János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egész Kárpát-medencére kiterjedő ösztöndíj elindításával látna esélyt arra, hogy javítani lehessen a medence magyar oktatásán. „Egy ilyen Erasmus-típusú ösztöndíjjal lehetővé válna, hogy például a mi diákunk egy másik Kárpát-medencei magyar egyetemen tanulhasson pár hónapot, fél évet. Így betekintést nyerne az ottani magyar közösség mindennapjaiba."

EMEF: összefogásba csomagolt széthúzás

honline.ro, 2010.07.23. 11:34 Isán István Csongor

„Minél magasabb, magasztosabb egy idea, tapasztalatom szerint mostanában annál kevesebbre kötelez itt, e lapos földön. Sokan csak azért vallják, mert a magasság távolságot is jelent." Az idézet Illyés Gyula Magyarok című jegyzetgyűjteményéből van – és valahogy ami akkor, a két világháború között jellemző volt a magyar közéletre, az most is jellemző az erdélyi magyar közéletre.

Egy ilyen magasztos idea az erdélyi magyar összefogás is. Sokan hajtogatják nagyon sok kontextusban, de eredménye eddig csak annyi volt, hogy az európai parlamenti választásokon egy listán indultak a magyar jelöltek (nehogy kiessen valaki). Érzésem szerint itt távolról sem az egységről vagy az összefogásról van szó, hanem inkább azt játsszák a szereplők, hogy mennyire lehet elmenni a széthúzásban úgy, hogy közben ne legyen látványos bukás a vége. Az összefogás lefordítva a nagyobb kockázat nélkül tartható maximális széthúzást jelenti.
Ha ebből a szemszögből tekintjük, akkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum eredményes, a felek leülhetnek egymással szemben, és vitázhatnak úgy, hogy közben biztosíthatják maguknak, hogy listavezetőként bejutnak az Európai Parlamentbe, vagy hogy meglesz az öt százalék, amikor kell.
De ami az összefogást illeti... Nagyon magasztos fogalom, meg is testesít egy széles körű elvárást, nagyon nehéz megvalósítani, és könnyű magyarázatot találni, ha mégsem sikerül. Mert nehéz összefogni akkor, amikor a partner burkoltan választási versenytárssá akarja kinőni magát, vagy nehéz összefogni úgy, hogy a másik fél meg sem kérdez, amikor döntéseket hoz. Nem könnyű, de nem is lehetetlen, csakhogy kellene valami konkrét összefogásra – és nem minimál-együttműködésre – utaló tartalmat is adni az EMEF-nek.
Például kidolgozhatnának egy erdélyi magyar stratégiát is, aminek hiányáról és e hiány negatív következményeiről magam is többször írtam. Ha megszületne ez a stratégia, amit nemcsak a politikusok alkotnának meg, hanem közösségünk erre legalkalmasabb személyiségei, akkor ennek gyakorlatba ültetése lehetne egy igazi összefogási gesztus. Amikor nem azt figyelnék a játékosok, hogy meddig lehet komolyabb következmények nélkül ellentmondani a másiknak, hanem a közös cselekvést kellene megvalósítaniuk. Nem a személyes ellenszenvük, nem a régi viták és szakítások által meghatározott „együttműködés" jegyében kellene cselekedni, hanem egy felsőbb, a stratégia által konkrétan megfogalmazott cél érdekében kellene vállvetve dolgozni.
Erre egyelőre, úgy tűnik, egyik szereplőnek sincs igazán kedve. Elég nekik az egyeztetés, tegnap a Tusványoson, holnap zárt ajtók mögött. De mikor lesz ebből összefogás – ha lesz –, azt megjósolni lehetetlen.

Nyílt kártyák mögött

Háromszék, 2010. július 23.

Izgalmas napot éltek tegnap a Tusványos résztvevői. Egy asztal mellett láthatták a két legfajsúlyosabb romániai magyar szervezetet, az RMDSZ-t — első két embere, Markó Béla és Kelemen Hunor révén —, valamint Tőkés Lászlót.

Utóbbi a maga többdimenziójúságában egymaga intézmény, bár az utóbbi hónapokban erőteljes igyekezet tapasztalható, hogy szervezetet is építsenek mögéje. Történés nem nagyon volt, mindenki hajtogatta a magáét, illetve a romániai magyarság összefogásának imperatívusza köré gyártott szokásos mondatképződményeket. Aztán rövidesen robbant a bomba: megérkezett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakmai akkreditációjának híre. Az ezt szentesítő politikai rábólintás pedig már csak formaság, erre Markó Béla miniszterelnök-helyettes ott helyben és személyesen adott biztosítékot a spontánul összerándított ünnepi sajtótájékoztatón.
Egyik szemünk sír, a másik nevet. A 21. Tusványos nyílt lapokat ígért. Talán kissé felelőtlenül, hiszen politikai-gazdasági-geopolitikai kérdésekről teljes nyíltsággal beszélni többnyire az illúziók tartományába tartozik. Tusnádfürdőn azonban örök fiatalok találkoznak, akiknek jól áll az idealizmus, az álmodozás, a tervezgetés — egészen addig, míg vissza nem vedlenek rövidnadrágból öltöny-kiskosztümbe. A Markó—Tőkés-féle semmitmondást követően azonban kicsit erős volt a sapientiás eufória bedobása, még akkor is, ha régóta igényelt hitelesítési aktusról van szó. Előtte ugyanis két megabeszélgetés keretében is igyekeztek nem csak érdekeset, de velőset is mondani az anyaországi és hazai felsőoktatási szakemberek, ám még csak utalás sem történt a Sapientia körül készülő ősrobbanásra. Márpedig nehezen elképzelhető, hogy az illetékesek ne tudtak volna a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság készülődő döntéséről. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az áhított akkreditálás hírét tudatosan silányították kommunikációs, arculatépítő elemmé egy olyan időszakban, amikor a hazai magyarság reprezentatív képviseletét belülről is kikezdeni látszik a több sebből vérző, felmérhetetlenül népszerűségcsökkentő kormánydöntés-sorozatban való részvétel.
Amúgy a kártyák kiterítve: az RMDSZ-nek és Tőkésnek szüksége van egymásra. A szövetség politikai tőkéje csak Temesvár hősének társaságában versenyképes, a politikai szerepre gyúró Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pozíciója pedig csak viszonylagos szélcsendben erősödhet. Merthogy — legalábbis ahogy Toró T. Tibor fogalmazott a tusványosi sátor alatt — erőteljes nyomás nehezedik az EMNT-re a politikai szerepvállalás terén.
A Sapientia új státusa által átalakított felsőoktatási helyzetről talán azok nyilatkozhatnának, akik belátnak a nyílt kártyák mögé.

Együtt, de külön utakon?

(A magyar összefogásról Tusnádfürdőn)
Háromszék, 2010. július 23.

Kíméletesen bántak egymással tegnap délután Tusnádfürdőn az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) bálványosi szabadegyetemen megszervezett nyílt ülésének résztvevői, ennek ellenére igen lényeges nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői között, különösen az RMDSZ kormányzati részvételét illetően.

Bár a párbeszéd folytatásának szükségességét mindkét fél hangsúlyozta, Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök figyelmeztetett: elégedetlenek a magyar összefogás folytatásával, és amennyiben nem nyitnak új fejezetet az EMEF életé¬ben, könnyen látszatintézménnyé értéktelenedhet.
Oldott hangulatban kezdődött a Markó Béla RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor képviselő, Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor részvételével zajlott, Bakk Miklós által felvezetett beszélgetés: pénzfeldobással döntötték el, ki lesz az első felszólaló. Markó tréfásan meg is jegyezte: ez is a magyar összefogás fejleménye, hogy nincsen hierarchia, majd azt is hozzátette: Tőkésnek jutott ugyan az írás, neki meg a fej, de szívesen cserélne az Európai Parlament alelnökével.
A magyar összefogás kereteit, jövőjét taglalva az RMDSZ elnöke a párbeszéd, az együttműködés fontosságát taglalta. Mint mondta, a célokban megvan az egyetértés, az eszközökben, a taktikai kérdésekben viszont akadnak nézetkülönbségek. Az erdélyi magyarság önkormányzati, parlamenti, európai képviseletét sorolta a legfontosabb célok közé, figyelmeztetve egyúttal: a szlovákiai választások példája bizonyítja, hogy eredmények nélkül a magyarság egységes etnikai képviselete helyett egy magyar—szlovák párt jutott be a törvényhozásba. Elismerte, a nézetkülönbségek egyike az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, amelyet eltérően ítél meg az RMDSZ és az EMNT. A jelenlegi helyzetben, a megszorító intézkedések közepette igen nehéz eredményeket felmutatni a kormányzati részvétel kapcsán, de a decentralizációs folyamat beindítása, amely az egészségügyben a legelőrehaladottabb, mindenképpen pozitívum, hiszen azt akarjuk, hogy ne Bukarestben döntsenek rólunk — szögezte le Markó.
Látszatintézménnyé válhat
Erőteljes a különbözőség az erdélyi magyar összefogás és a valós összefogás között — állapította meg Tőkés László, aki anakronisztikusnak minősítette, hogy miközben Európa-szerte az integráció az uralkodó elv, az erdélyi magyar politikai életben mégsem teljes az összefogás. Szerinte a jól indult együttműködés az RMDSZ kormányra kerülése óta lanyhult, olyannyira, hogy látszatintézménnyé süllyedhet. Mint mondta, az EMEF üléseinek egyetlen következtetése gyakran csak az volt, hogy folytatják a párbeszédet, lényeges ügyekben — mint a Kulturális Autonómia Tanács, a Szé¬kelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott memorandum aláírása — nem sikerült közös nevezőre jutni. Az EMNT elnöke leszögezte: Orbán Viktor miniszterelnöktől kapott indíttatást az összefogás folytatására, kiszélesítésére. Ennek elmaradása nem csak az RMDSZ hibája — bár nagy pártként az övé a legnagyobb —, hanem a gáncsoskodók, vonakodók, pártoskodók vétke is, így súlyos felelősség terheli az MPP egyes vezetőit is. Az EMEF hatékonyabb működése érdekében áldozatokat kell hozni, hívta fel a figyelmet, megjegyezve: neki sem volt könnyű Sógor Csabával és Winkler Gyulával egy listán indulnia az EP-választásokon, bizonyos körökben azóta is árulónak tartják.
Ha elfogy a türelem...
Tőkés figyelmeztetésére reagálva Kelemen Hunor képviselő, kulturális miniszter a párbeszéd, az egymásba vetett bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a partnereknek nem szabad megkérdőjelezniük egymás jóhiszeműségét. Szerinte az EMEF mindazoké, akik részt akarnak venni az összefogásban, és elfogadják a játékszabályokat.
Keményebben fogalmazott Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, felsorolva azokat az ügyeket, amelyekben az EMEF-nek megalakulása óta nem sikerült közös nevezőre jutnia, és megkérdőjelezte az RMDSZ őszinteségét a párbeszéd szükségessége tekintetében. A KAT, az alkotmánymódosítás, a Szé¬kelyföld feldarabolására irányuló szándék kivédésére irányuló stratégia, a SZÖN által elfogadott memorandum, a külpolitika — megannyi olyan kérdés, amelyekben nem sikerült egyezségre jutni. Sérelmezte továbbá, hogy az RMDSZ nem tartott igényt a konzultációra olyan fontos döntések meghozatala előtt, mint a kormányra lépés vagy éppen a megszorítási, „antiszociális" csomag ügyében. Tehetségtelen kormány nyúlkál az emberek zsebébe, és az RMDSZ-es miniszterek ebben csendestársak, fogalmazott, figyelmeztetve: az összefogás kiszélesítésére, a politikai tartalom megújítására tett kísérletek kudarca esetén egyre nagyobb nyomás nehezül az EMNT-re, hogy politikai pártként lépjen színre.
A Victoria-palotától Katalóniáig
További feszültségek villantak fel a közönség által feltett kérdések során. A kormányzati politizálás hatékonyságát firtató kérdésre Markó kifejtette: könnyebb lenne az ellenzékből bírálni a kormányt, de bizonyos célok csak így érhetők el. Ismét csak a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját hozta fel példaként, amely kiesett a parlamentből a négyévnyi ellenzéki, eredmények nélküli politizálás után. Leszögezte: nem tud olyan kormányzati vagy pártpolitikai szándékról, amely Székelyföld feldarabolására irányul, bár lehetséges, hogy létezik ilyen. Amíg az RMDSZ része a kormánynak, ilyesmi nem merülhet fel — jelentette ki. A fejlesztési régiók átszervezése az RMDSZ egyik célja, távlatilag pedig közigazgatási hatásköröket kellene biztosítani a Székelyföldi régiónak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e autonómia az MPP és az RMDSZ együttműködése nélkül, azt válaszolta: azzal együtt sem lesz, ha a szolidaritást nem fogadja el mindenki. Ennek kapcsán Tőkés Katalónia példáját hozta fel, emlékeztetve: milliók vonulnak utcára a nagyobb fokú önrendelkezésért. A magyarság is élhet ilyen eszközökkel, csak akkor az RMDSZ-nek már nem szabad kormányon lennie — jelentette ki a közönség részéről érkező taps közepette.
Felmerült az oktatási törvény, illetve a megszorító intézkedések ügye is. Markó elismerte, hogy a magyarság számára fontos jogszabály nem orvosolja ugyan a szociális helyzetet, de azt is leszögezte: további megszorításokat nem fogad el a szövetség, határozottan ellenezték a nyugdíjak megadóztatását is. Tőkés viszont úgy vélte, az RMDSZ túl kevéssel beéri, tanügyi autonómiára van szükség, vissza kell állítani a magyar iskolákat. A megszorítások kapcsán szerinte a Fidesztől kell példát venni, a jelenlegi helyzetben Romá¬niában is alkalmazni kellene a bankok többletadóztatását.

Tusványos: Markó és Tőkés a nézetkülönbségek dacára összefognának

Krónika, 2010. július 22. – Lázár Lehel

Összefogás nélkül a romániai magyarság képtelen lenne szavatolni politikai képviseletét mind Romániában, mind Európában, ezért az RMDSZ-nek és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a meglévő nézetkülönbségek ellenére is folytatnia kell az együttműködést – hangsúlyozta csütörtökön Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Markó Béla és Tőkés László az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) nyílt ülésén. Az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviselete és érdekvédelme elősegítése céljából alapított szervezet két társelnöke nem rejtette véka alá, hogy az általuk képviselt két alakulat bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vall, de szerintük szükség van egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.

Nyílt ülést rendezett csütörtökön a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). Az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviselete és érdekvédelme elősegítése céljából alapított szervezet két társelnöke, Markó Béla és Tőkés László nem rejtette véka alá, hogy az általuk vezetett RMDSZ és az EMNT bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vall, de szerintük szükség van egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.

Ez egyébként egyelőre várat magára, a két politikus között ugyanis továbbra sincs konszenzus az erdélyi Kulturális Autonómia Tanács leendő hatásköreinek meghatározása kérdésében. Mint arról már beszámoltunk, a KAT megalakítása először azért rekedt meg, mert az EMNT szorgalmazta: világítsák át a testület valamennyi tagját, az RMDSZ azonban ezzel nem ért egyet. Az EMEF legutóbbi ülésén már Tőkésék bírálták hevesen Markóék ama elképzelését, miszerint az autonómiatanács az RMDSZ hatáskörébe tartozna.
Markó Béla és Tőkés László Tusványoson úgy vélekedett: összefogás nélkül a romániai magyarság képtelen lenne szavatolni politikai képviseletét mind Romániában, mind Európában, ezért az RMDSZ-nek és az EMNT-nek a meglévő nézetkülönbségek ellenére is folytatnia kell az együttműködést. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az EMEF-ben ma olyan személyek foglalnak helyet, akik egykor a szövetségben együtt tevékenykedtek. Hangsúlyozta: a magyarságot képviselő különböző szervezetek bizonyos kérdésekben ma is eltérő álláspontot vallanak ugyan, de szükség volt egy olyan keretre, amelyben lehetségesnek tűnik a közös nevező megtalálása.
Markó szerint az RMDSZ és az EMNT stratégiai céljai azonosak, legfeljebb az eszközökben és módszerekben térnek el a vélemények. Elismerte, hogy az EMEF-en belül születtek sikerek, de bizonyos dolgokban nem sikerült előrelépni. A szlovákiai választások kapcsán – amelynek során a Magyar Koalíció Pártja kiesett a parlamentből, ahová bejutott a szlovák–magyar Híd-Most – úgy vélekedett: a pozsonyi megmérettetés tanulsága az erdélyi magyar politikai érdekképviselet számára az, hogy etnikai képviseletként kell eredményeket felmutatnia. Tőkés László kifejtette: az EMEF létrehozásakor látványosabb eredményekre számított, mint amennyit eddig sikerült megvalósítani.

Băsescu másodszor Tusványoson
Traian Băsescu román államfő szombaton előadást tart Tusnádfürdőn – közölték csütörtökön a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői. Băsescu elfogadta a tábor szervezőinek meghívását, és Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint Tőkés László EMNT-elnök, az EP alelnöke oldalán beszédet mond a Közép-Európa Európa közepe? című előadáson. Emlékezetes, tavaly nyáron Orbán és Băsescu több ezer ember előtt tartott előadást a tusnádfürdői táborban, amelynek részvevői kifütyülték az államfőt, amikor a területi autonómia kapcsán leszögezte: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.

„Lemaradtunk a célkitűzéseink mögött, ami részben az RMDSZ kormányra lépésének tulajdonítható" – hangoztatta az Európai Parlament alelnöke, nagy eredménynek tartva, hogy fenntartották a párbeszéd folyamatosságát, bár úgy véli: az RMDSZ-nek a párbeszéd iránti szándéka nem volt őszinte. Szerinte az EMEF eddig felemás, kis eredményeket tud felmutatni, de reméli, hogy a KAT-alakulás halasztásának nem lesz kudarc a vége. „Képtelenség, hogy miközben Magyarországon példátlan választási győzelem és nemzeti összefogás valósult meg, mi ellenkező irányba haladjunk" – jelentette ki Tőkés, hozzátéve, új fejezetet kell nyitni az EMEF működésében, különben kirakatintézménnyé válik.
A bizalom hiányát látja az EMEF legnagyobb problémájának Kelemen Hunor művelődési miniszter is, aki szerint az összefogás erős eszköz kell hogy legyen ama célok követésében, amelyekkel kapcsolatosan nincsenek alapvető viták. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint az EMEF eddig csekély eredményeket ért el. Úgy vélte, nem volt közös politikai cselekvés, az EMNT elvárta volna, hogy az RMDSZ kikérje a véleményét például a hatalomra lépés vagy a kormány megszorító intézkedéseinek támogatása kapcsán. Szerinte az EMEF kudarcának tekinthető, hogy máig nem jött létre a KAT, a megalakulást pedig az késlelteti, hogy az RMDSZ ezt saját testületként képzelte el, míg az EMNT közös intézményként működtetné.

Tusványos: magyar oktatás a Kárpát-medencében

Krónika, 2010. július 23.

Egységes, korszerű, jó minőségű és versenyképes Kárpát-medencei magyar oktatást kell kialakítani, amelynek azonban meg kell teremteni a feltételeit – hangzott el a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délelőtti fő előadásán.
A Napirenden a Kárpát-medencei magyar oktatás című panelbeszélgetésen Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás minisztere felhívta a figyelmet, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális helyzet, a kultúra és a sport egymással szervesen összefüggő területet alkot a társadalom és az egyén életében.
A magyar minisztérium éppen arra törekszik, hogy ezek az ágazatok egységes rendszerben működjenek, ugyanakkor mindegyikben szakszerű módon alkalmazzák a sajátosságokat is. Kötő József, a bukaresti képviselőház oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja maga is fontosnak nevezte, hogy Kárpát-medencei méretekben fogjuk fel a magyar nemzet fogalmát. Szerinte egy kisebbségben élő közösségnek olyan közösségnevelő módszert kell kidolgoznia, amely segíti fennmaradását, versenyképességét a 21. századi modern világban.
Úgy vélte, hogy az Európai Unióban a kultúrát és az oktatást alapvetően a nemzetállamokra bízzák, de szerinte be kell illeszkedni az európai struktúrába, mert egy kisebbségi létben élő közösség csak így lesz képes talpon maradni. Utalt a most készülő új román oktatási törvényre, amelybe az RMDSZ-nek sikerült beiktatnia különféle kisebbségvédelmi előírásokat, például azt, hogy a fejkvótarendszer keretében a kisebbségi gyermekek esetében nagyobb szorzószámot alkalmazzanak.
Fontosnak nevezte az oktatás decentralizációját, az egyetemeken a magyar tagozatok autonóm létének biztosítását, önálló magyar karok létrehozását. János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora kifejtette: Romániában a magyar oktatást „teljes vertikumában", vagyis az óvodától az egyetemig kell megszervezni, biztosítva a folyamatosságot, és a román államnak is be kell szállnia a finanszírozásba. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója szerint térségünkben a nacionalista és a modernizációs politikák különböző arányokban keverednek, de még mindig a magyarnyelv-használatért folyik a küzdelem.
Egy nappal korábban különben a csángóföldi magyar oktatásról, a moldvai magyar közösség hitéletéről is szó volt Tusványoson. Az ebben a témában rendezett panelbeszélgetésen elhangzott: ma már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyarnyelv-oktatás, 14 faluban az iskolában is tartanak fakultatív magyar órákat. Miközben Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke az oktatási helyszínek további bővítését jelölte meg célként, Ferencz Éva, a szervezet oktatási felelőse elmondta, az oktatási programban jelenleg 1680 gyerek vesz részt, közülük 950-en részesülnek hivatalos keretek között magyar nyelvű oktatásban. Az előadók a csángómagyaroknak arra az általános problémájára is utaltak, hogy a katolikus egyház eddig nem engedte számukra az anyanyelven tartandó misét. Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója éppen ezért az egyházzal való konszenzust sürgette.
A magyar nyelv csángóföldi elutasításának okai között említette, hogy a moldvai katolikus egyház „ortodox tengerben" fejti ki tevékenységét, emiatt a beolvadástól való félelme zsigerivé vált, ugyanakkor a második világháborút követően az ateista szemléletű Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére beindult Moldvában a magyar nyelvű oktatás, okot szolgáltatva a helyi katolikus papságnak, hogy összekössék a magyarellenességet az egyházellenességgel. Ebből a korból ered „a magyar az ördög nyelve" típusú szemlélet, amelyet mindmáig nem sikerült megváltoztatni. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, 2001-ben az Európa Tanács ajánlásával Románia feladatul kapta, hogy támogassa a csángókat: biztosítsa az anyanyelvű oktatás és a katolikus hitgyakorlás lehetőségét. „Mindezt csak akkor fogják megfelelően alkalmazni, ha meg tudjuk értetni az ország nemzeti többségével, hogy nekik is érdekük a magyar nyelv megőrzése, hiszen a soknyelvűség az egyik legnagyobb európai érték" – hangsúlyozta Sógor Csaba.

Szőcs Géza: túl kell lépni Trianonon

Krónika, 2010. július 23.

Összefogással túl kell lépni a trianoni traumán – hangsúlyozták a Tusványos e témában szervezett beszélgetésének meghívottai. A trianoni békét el kell fogadni, és ezután újra kell fogalmazni a nemzeti célokat – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális államtitkára a Nemzettudat és lelkiállapot.
A Trianon gyógyítása című beszélgetésen a politikai elit felelősségét hangsúlyozva. „Rossz válaszokat adtunk a politikai és a katonai kihívásokra" – vélte, felsorolva az akkori vezetés által elkövetett hibákat. Szőcs Géza szerint nem az állam, hanem a nemzettudat csonkasága jelenti a nagy problémát.

Hangsúlyozta: a határokat ma már azért nem lehet megváltoztatni, mert nincsenek határok, azonban a kultúra komoly segítség lehet a nemzeti egység helyreállításában. Czakó Gábor elsősorban a lelki tényezőket, az érzelem hiányát és az istentagadást okolta a „belső Trianonért". Böjte Csaba úgy vélte, tanulni kell a múltból, de előre kell nézni, nem szabad a múlton keseregni.

XXI. Tusványos – Nyílt Lapokkal

Szabadság, 2010. július 23. – ZAY ÉVA

EMEF: Fortuna istennő döntött Tőkés és Markó elsőbbségének ügyében
Az erdélyi magyar együttműködés intézményes kereteiről, annak tartalmáról, a résztvevő politikai szereplők egymáshoz és az együttműködés erősítése céljából létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumhoz (EMEF) való viszonyulásáról, a megvalósításokról és a cselekvési nehézségekről, a közeljövő célkitűzéseiről, illetőleg a székelyföldi régióval kapcsolatos autonómiatörekvésekről tárgyaltak a Tusnádfürdőn rendezett 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fősátrában ülésező EMEF tagjai. Problémaként merült fel az egyetértést, az egységes politikai cselekvést akadályozó bizalom, továbbá a jóhiszeműség hiánya és a kormányzati szerepvállalásban alkalmazott eszközök. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ képviseletében tárgyaló politikusok egyetértettek abban, hogy sikeres együttműködésük által új utak nyílhatnak az erdélyi magyar közösség előtt, és abban, hogy mielőbb közös nevezőre kell jutniuk a választott eszközök és megoldások tekintetében.

A Merre tart a Magyar Összefogás? címmel, a „nyílt kártyákkal" vezérelv szellemében zajló ülés tárgyalópartnereinek beszélgetését Bakk Miklós politológus, az EMEF Autonómia Bizottságának tagja moderálta. A fórumot megteremtő két szervezet képviseletében Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor-alelnök, valamint Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor kulturális miniszter vett részt.
Markó Béla anekdota-, és példaértékűnek minősítette, hogy pénzérme feldobásával dőlt el a moderátor által felvezetett kérdéskörökhöz való hozzászólás elsőbbsége. – Az EMEF megalakulásának egyik fő mozgatórugója volt, hogy a romániai magyar közösség politikai képviseletet nyerhessen az Európai Parlamentben. A testületben való részvételre irányuló célunkat 2007-ben egymástól függetlenül is elértük, de 2009-ben már kérdésessé vált, hogy összefogás híján eredményesek lesznek-e ezirányú törekvéseink – mondta Markó Béla.
Pragmatikus kényszer révén alakult meg az EMEF, de az együttműködés fontos és tartalmas cél, az erdélyi magyarság politikai jövője garanciájaként szolgál, függetlenül attól, hogy önkormányzati vagy parlamenti képviselet megszerzéséről van szó – hangsúlyozta a kormányfő-helyettes. Markó Béla elismerte, hogy a monolitikus képviseleti szervezetről alkotott elképzeléseit alárendelte a közös cél érdekében megfogalmazott stratégiák megvalósítására hivatott kereteknek. Felhívta a figyelmet a szlovákiai választások eredményei által képviselt negatív előképre, az egységes politikai fellépés hiányában rejlő veszélyekre. – Véleménykülönbségeink nem a célokra, vagy stratégiákra, hanem az alkalmazott taktikai fogásokra, a konkrét kormányzati eszközökre irányulnak – jelentette ki a politikus.
Székelyföld jövőjét, az autonómiatörekvéseket illetően Markó Béla kijelentette: a térséget illetően más közigazgatási megoldások bevezetése szükségeltetik. – Az a dolgunk, hogy ismét közigazgatási valósággá tegyük a régiót, megakadályozzuk, hogy feldarabolása tovább folytatódjon, esetleg még kisebb közigazgatási egységekre bomoljon le. Mindemellett egységes fejlesztési, gazdaságilag koherens régióvá kell válnia Székelyföldnek – hangsúlyozta. Hozzátette: a kitűzött célok megvalósításának legerősebb eszköze a kormányzati részvétel, amelyhez hozzájárul az európai parlamenti képviselők munkája is.
– Anakronizmusnak minősül, ha képtelenek leszünk összefogni, együttműködni, hiszen egész Európát az egységes külpolitikai fellépésre való törekvés, az integráció szelleme hatja át. Még a visegrádi négyek is erőre kaptak, annak ellenére, hogy Orbán Viktort számtalanszor megkövezte már a szlovák fél – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke. Hozzátette: az EMEF intézményes kereteit a saját nemzetpolitika összehangolása által lehet tartalommal megtölteni. Elégedetlenségét fejezte ki az egyeztető fórum eddigi eredményeit illetően, említve a székely önkormányzati nagygyűlés sikertelenségét, valamint azt a tényt, hogy az EMEF legutóbbi ülésén nem született egyezmény a Kulturális Autonómia Tanács ügyében. – Fontos lett volna, hogy a székely önkormányzati vezetők kézjegyével ellátott dokumentumokat vihessünk Európa elé. Tarthatatlan, hogy még mindig nem sikerült plurális módon összefognunk, hiszen mindig vannak gáncsoskodók, értetlenkedők, pártoskodók, de meg kell találnunk a közös utat – hangsúlyozta Tőkés László.
Az Orbán Viktor által meghirdetett, határokon átívelő nemzeti együttműködés programja olyan lehetőségeket nyújt, amelyeket bűn lenne saját nézeteltéréseink miatt kihagyni – folytatta. Az európai parlamenti képviselő arra hívta fel Markó Béla figyelmét, hogy amennyiben a kölcsönösen vállalt áldozathozatal révén nem nyílik egy, az eddigieknél sikeresebb fejezet az EMEF történetében, az kirakatintézménnyé válhat. A székelyföldi autónómia kérdése is az erdélyi politikai szereplők együttműködésének sikerén áll vagy bukik – magyarázta Tőkés László, felemlítve a függetlenségét kivívó Koszovó példáját. Elmondta: nem hagyható figyelmen kívül az észak-nyugati fejlesztési régió sem, és a politikum szintjén szükségeltetett összefogásnak az egyházakra is ki kell terjednie.
– A bizalom, mint társadalmi tőke nélkülözhetetlen minden együttműködésben, különösen a politikában – hangsúlyozta Kelemen Hunor kulturális miniszter. A politikus úgy vélte: az EMEF tagjai nem kérdőjelezhetik meg egymás jóhiszeműségét, a kölcsönös bizalom megerősítésének érdekében pedig állandó párbeszédre van szükség. A párbeszéddel, vitákkal legyőzött bizalmatlanság térvesztése esetén a fórum eleve nyitott kerete vonzóbbá válik azok számára is, akik mindeddig elmaradtak – folytatta a miniszter. A politikus kiemelte az erdélyi magyar politika tartalmi megújulásának, illetőleg a munkamódszerekben való egyetértés megvalósulásánal szükségességét is. Elismerte továbbá, hogy a székelyföldi régió kulturális, történelmi egységének megőrzését, közigazgatási osztatlanságának kialakítását illetően külön stratégiát kell kidolgozni.
A párbeszéd fontosságát Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke is hangsúlyozta, szerinte ennek hiánya összeesküvés-elméletekre épített politikai cselekvéseket eredményezett. A 2009-ben létrejött EMEF elveit összegző, alapításakor elfogadott sarkallatos dokumentumban megfogalmazott célok, így a többszintű autonómia csomagjának megvalósítása érdekében együttes erővel kell fellépni – jelentette ki Toró T. Tibor. Új megoldásokat kell találni, hiszen nem egy román pártnak nyílt vagy burkolt szándéka a magyar etnikumú szavazóbázis megbontása, szavazatok szerzése. – Ha nem jutunk közös nevezőre, az EMEF valóban kirakatintézménnyé válik, amelyben az EMNT nem fog részt venni – tette hozzá a politikus.
________________________________________
Markó Béla és Tőkés László jelenlétében, rögtönzött sajtótájékoztatón közölték a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői tegnap délután Tusnádfürdőn: a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) ülésén az intézmény megkapta végleges akkreditációját. Már csak a kormány törvénytervezetére és a parlament szavazatára van szükség, hogy a döntés végleges legyen. – Az elkövetkező időszakban könnyebben juthatunk pályázati pénzekhez és támogatáshoz – hangsúlyozta Dávid László, a Sapientia rektora. Hozzátette: a végzősök oklevelét ezentúl az intézmény bocsátja ki, mester- és doktorképzést indíthatnak, ugyanakkor a jelenlegi és a jövőbeli tanárok és diákok számára is egyaránt előnyökkel jár a mostani döntés. Markó Béla úgy fogalmazott: most, amikor az RMDSZ a román kormányban van, rendelkeznek eszközökkel, hogy segítsék az egyetemet. – Szerenténk ezt a folyamatot minél gyorsabban végigvinni, az optimális az lenne, ha már szeptemberben a parlament asztalára kerülhetne a törvénytervezet" – mondta Markó.

Foghíjas az összefogás

Új Magyar Szó, 2010. július 23. - Horváth István

„A Szülőföld Alappal kapcsolatosan nagyon sok panasz jelent meg, egyes erdélyi intézmények úgy érezték, Budapesten belenyúltak a pályázatokba, és politikai szempontok szerint nyúltak bele. Hozzám elég sok panasz érkezett, és ezt én sem hagyhatom szó nélkül" – nyilatkozta a lapunknak tegnapi, tusványosi fellépése előtt Markó Béla.

Van összefogás, de hiányos. Ebben egyetértett tegnap a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) szervezett pódiumbeszélgetésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A két politikus – Kelemen Hunor kulturális miniszterrel és Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével együtt – a tavaly februárban alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) eddigi munkáját elemezte nagyszámú érdeklődő előtt.
Markó: kényszer és pragmatizmus
Markó Béla szerint az EMEF tagjai annak idején valamennyien az RMDSZ tagságát szaporították, sőt alapító tagjai voltak a szervezetnek, azonban a feszülő ellentétek miatt külön utakon kezdtek el politizálni. Hozzátette, több ponton is sikerült összefogni – és itt példaként az EP-választásokat említette –, több ponton azonban „nem futottak össze a szálak". Azt azonban leszögezte, összefogásra mindenképpen szükség van.

Az EMEF céljairól kifejtette: a legfontosabb, hogy a magyar közösségnek mindenütt legyen politikai képviselete, ahol a közösséggel kapcsolatos döntéseket hozzák. A testület létrejöttében szerinte fontos szerepet játszott a pragmatikus kényszer és az attól való félelem, hogy képviselő nélkül marad az erdélyi magyar közösség.
Markó szerint van jövője az együttműködésnek. Vannak véleménykülönbségek, és lesznek is, tette hozzá, de egy fontos dologban egyetértés van: a távlatos, stratégiai célok érvényesítése érdekében mindenképpen össze kell fogni.
Tőkés: ha szükséges, utcára kell vonulni
„Koszovó is elnyerte függetlenségét, miért nem nyerhetné el Székelyföld is? Ha más út nincs, utcára kell vonulni az autonómiáért, akárcsak a katalánok" – jelentette ki az EMEF-ülésen Tőkés László. Toró T. Tibor szerint az erdélyi magyarok nem vonulnának annyian utcára az önrendelkezésért, mint a katalánok.
„Megelégednék azzal, ha százezer embert látnék Csíkszereda utcáin" – jegyezte meg a politikus. Markó Béla ezzel szemben más útját látja az autonómia elnyerésének. Hangsúlyozta, az RMDSZ nem etnikai alapú régiók létrehozására törekszik, hanem valós decentralizációra.
Tőkés: lanyhult az érdeklődés
Beszédében Tőkés László a magyar összefogásról szólva megemlítette a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére irányuló erdélyi akciót. Szólt arról is, hogy például a környezetvédelem terén, legalábbis európai parlamenti szinten egyetértés mutatkozik, de a kérdésben az EMEF-en belül sikerült egyetértésre jutni Markó Béla szövetségi elnökkel is. „De ez sajnos nem mindig folytatódott a cselekvés szintjén" – tette hozzá Tőkés.
Szerinte felszabadultabbnak és csiszoltabbnak kellene lennie az együttműködésnek. „Senki ne gondolja, hogy az erdélyi magyarság szava eljut a megfelelő helyre, ha az érdekképviselete nem hangolódik össze. Én sokkal többet szeretnék, mint ahol jelenleg az erdélyi magyar összefogás tart" – jelentette ki az EMNT elnöke, aki szerint a tavalyi EP-választásokon működött az összefogás, ám ez kevés az érdemleges folytatáshoz.
Úgy értékelte: bár az EP- választásokat követően megalakult az EMEF, az utóbbi időben mintha lanyhult volna kissé az egymás iránti érdeklődés. „Egy kissé mintha lemaradt volna az EMEF a célkitűzései mögött" – tette hozzá. Sikerült ugyan összehozni a székely önkormányzati nagygyűlést, de nem volt teljes. „Persze, ebben nem csak az RMDSZ a ludas, hanem felelőssé tehető ezért a Magyar Polgári Párt is" – jegyezte meg.
Az előadás után Markó Bélát és Tőkés Lászlót arról faggattuk: előkerültek-e az előadás alatt a Tusványos jelszavában is szereplő „nyílt kártyák"? „Én kimondtam azt, amire gondoltam. Senki nem viselkedett demagóg módon, és maradt még kártya bőven, amit az asztalra lehetne tenni" – mondta az ÚMSZ-nek az RMDSZ elnöke.
„Mindig nyílt kártyákkal játszom. Elegem van a fanyelvű politikai narratívákból, elegem van a taktikázásból. A magyarság érdekei forognak kockán, ha szokványos, hagyományosan rossz politikát folytatunk" – válaszolta Tőkés László lapunk kérdésére.

Băsescu szombaton a tábor vendége lesz
Most már bizonyos, hogy Traian Băsescu román államelnök szombaton Tusványos vendége lesz, és a táborban tárgyalni fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – erősítették meg tegnap lapunknak a tábor szervezői. Korábban az is felmerült, hogy a két politikus Sepsiszentgyörgyön találkozik egymással.

Tokes: Kosovo a obţinut independenţa. Autonomia în Secuime nu am putea să o obţinem?

NewsIn, 2010. július 22.

Europarlamentarul Tokes Laszlo a declarat, joi, la Universitatea de Vară Tusvanyos, de la Băile Tuşnad, că aşa cum Kosovo şi-a dobândit independenţa, şi maghiarii din Transilvania ar putea să obţină autonomia. Tokes afirmă că "aşa cum au ieşit catalanii pe stradă, şi secuii ar putea ieşi în stradă pentru autonomia lor".

"Kosovo şi-a obţinut independenţa, noi nu am putea să obţinem autonomia?", s-a întrebat retoric Tokes Laszlo.
Europarlamentarul Tokes Laszlo a mai declarat, joi, la Universitatea de Vară Tusvanyos, de la Băile Tuşnad, că Ţinutul Secuiesc ar trebui să urmeze modelul catalan, afirmând că, aşa cum au ieşit catalanii pe stradă, şi secuii ar putea ieşi în stradă pentru autonomia lor. "Catalanii au ieşit pe stradă. Şi noi am putea ieşi pentru obţinerea autonomiei", a spus Tokes.

Acesta a subliniat, însă, adresându-se liderului UDMR, Marko Bela, că în acest an UDMR ar trebui să iasă din guvern dacă nu doreşte ca manifestaţia să se îndrepte şi împotriva lor. "În acest an, voi nu veţi mai putea fi la guvern dacă nu doriţi ca această manifestaţie să se îndrepte şi împotriva voastră. Foarte repede va trebui să treceţi de cealaltă parte", a afirmat europarlamentarul.
Pe de altă parte, Tokes a spus că nu toţi blamează acest guvern, afirmând că nici celălalt guvern nu a fost mai bun, cu sau fără UDMR. Mai mult, europarlamentarul a afirmat, în faţa celor prezenţi la Tabăra de vară, că ar trebui să "ne poziţionăm pe lângă guvern pentru a ieşi mai repede din criză", arătându-se de acord cu unele măsuri de austeritate luate de guvern pentru ieşirea din criză.
"Acum suntem în aceeaşi situaţie ca şi în '89. Criza le îngreunează traiul la fel la români şi la maghiari. Trebuie să creştem solidaritatea româno-maghiară", a conchis Tokes.

Tokes: Dacă este nevoie, secuimea trebuie să iasă în stradă pentru autonomie

Mediafax, 2010. július 22.

Vicepreşedintele Parlamentului European, Tokes Laszlo, a declarat joi la Universitatea de Vară "Tusvanyos", că, dacă o microregiune precum Kosovo şi-a dobândit autonomia, acelaşi lucru ar fi posibil şi în Ţinutul Secuiesc, iar, dacă va fi nevoie, secuimea trebuie să iasă în stradă.

Tokes: Dacă este nevoie, secuimea trebuie să iasă în stradă pentru autonomie (Imagine: Ciprian Sterian/Mediafax Foto)
" Trebuie să ieşim în stradă dacă este nevoie. Dacă trebuie, secuimea are nevoie de un model de tip catalan , dar în acel moment nu veţi mai fi la guvernare (UDMR - n.r.), pentru că am manifesta împotriva voastră", a afirmat Tokes.
El a declarat că este convins că va fi autonomie în Ardeal, dar a menţionat că ea se va obţine mai greu, întrucât unii reprezentanţi ai comunităţii maghiare nu mai cred în ea.
"Am avut senzaţia că dialogul cu UDMR nu este tocmai sincer. Consiliul Naţional pentru Autonomie nu a reuşit să întocmească un memorandum semnat de toate administraţiile locale, care ar fi trebuit să ajungă până acum în faţa Europei", a spus Tokes.
Vicepreşedintele PE a menţionat că dacă o microregiune de talia Kosovo, care are dimensiuni similare Secuimii, a putut să îşi capete autonomia, acelaşi lucru ar putea să fie posibil şi în Ţinutul Secuiesc.
Tokes a adăugat că electoratul maghiar nu trebuie să se piardă.
"Baza electorală nu trebuie să ne scape, să nu ne trezim în situaţia că nu avem reprezentare în Transilvania, pentru că nu putem permite asta, şi nu trebuie să ne permitem nici să devenim victimele asimilării politice", a spus el.
Tokes a afirmat că fără cooperarea tuturor formaţiunilor reprezentantive ale comunităţii maghiare nu va exista autonomie şi a acuzat UDMR că este principalul vinovat pentru politica exclusivistă pe care a dus-o.
"În afară de UDMR, nu există mântuire - trebuie să îşi dea seama că a greşit, că toată lumea îşi are locul în această cooperare şi în acest sens îi revine o răspundere foarte puternică", a susţinut el.
La rândul său, preşedintele executiv al Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania, Toro T. Tibor, a afirmat că formaţiunea nu este de acord cu segmentarea Ţinutului Secuiesc, afirmând că acesta trebuie să fie o unitate autonomă.
"Nu suntem de acord ca Ţinutul Secuiesc să se taie în bucăţi. Trebuie să ne folosim de toate instrumentele în Guvern, în Parlamentul României, chiar şi în Parlamentul Ungariei şi sunt dezamăgit că încă nu am văzut intenţii în această direcţie din partea UDMR", a spus Toro.
El a menţionat că este momentul ca Forumul de Coordonare Maghiar din Transilvania să îşi facă auzită vocea în privinţa dezideratului autonomiei.
"E momentul ca această adunare să îşi facă auzită vocea în toamnă. Este important să facem uz de toate mijloacele ca să ne păstrăm Ţinutul Secuiesc ca o unitate unitară. Este important să arătăm ce putem în această problematică", a spus el.
Reluând ideea modelului catalan avansată de Tokes, Toro a afirmat că nu crede că în Transilvania se poate iniţia o manifestare de asemenea amploare, dar s-ar mulţumi dacă la Miercurea Ciuc s-ar aduna 100.000 de oameni care să ceară autonomia Ţinutului Secuiesc.
Profesorul universitar de la Universitatea "Babeş-Bolyai" din Cluj-Napoca Bakk Miklos, care este şi membru al Comisiei de Autonomie a Forumului de Coordonare Maghiar din Transilvania, a anunţat în finalul şedinţei forumului că preşedintele Traian Băsescu va veni sâmbătă la Universitatea de Vară de la Băile Tuşnad.
"Sâmbătă, Traian Băsescu va fi prezent în tabăra Tusvanyos", a declarat Bakk Miklos.
Tot sâmbătă, la Universitatea de Vară de la Băile Tuşnad va fi prezent şi premierul Ungariei, Orban Viktor, care va vorbi, alături de vicepreşedintele Parlamentului European, Tokes Laszlo, şi de secretarul de stat în Ministerul de Externe de la Budapesta Nemeth Zsolt, despre "Europa centrală - centrul Europei?".
Cea de-a XXI-a ediţie a Universităţii de Vară şi Tabără Studenţească "Tusványos" a fost deschisă, miercuri, la eveniment participând câteva mii de tineri şi 500 de invitaţi din ţară şi din Ungaria, personalităţi ale vieţii politice şi economice.
Universitatea de Vară "Tusvanyos" se va încheia duminică, fiind organizată de Fundaţia "Pro Minoritate" din Budapesta şi de Consiliul Tineretului Maghiar din România.

Tokes Laszlo compară Secuimea cu Kosovo şi spune că pentru autonomie maghiarii ar trebui să iasă în stradă

Agerpres, 2010. július 22.

Vicepreşedintele Parlamentului European, Tokes Laszlo, a pledat joi, la Băile Tuşnad, pentru autonomia Ţinutului Secuiesc şi spus că, dacă va fi nevoie, maghiarii trebuie să iasă în stradă şi să adopte modelul catalan.

Tokes Laszlo a participat la Şedinţa Forumului de Coordonare Maghiar din Transilvania, programată în cadrul Universităţii de Vară Tusvanyos, la care au mai luat parte vicepremierul Marko Bela, ministrul Culturii, Kelemen Hunor, şi preşedintele executiv al Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), Toro T. Tibor.

Vicepreşedintele Parlamentului European, Tokes Laszlo, a vorbit despre importanţa acţiunilor comune ale maghiarilor, despre unitate şi solidaritate şi a acuzat atât UDMR cât şi Partidul Civic Maghiar că sunt vinovate că această unitate nu s-a înfăptuit.

Tokes Laszlo a comparat, din nou, Secuimea cu Kosovo şi a susţinut că maghiarii din România trebuie să obţină autonomie aşa cum Kosovo a obţinut independenţa.

El a fost îndelung aplaudat atunci când a spus că, dacă este nevoie, maghiarii trebuie să iasă în stradă pentru a cere autonomia, aşa cum fac catalanii.

Vicepremierul Marko Bela a fost mult mai rezervat în declaraţii şi chiar a recunoscut, la un moment dat, că dacă UDMR ar fi fost în opoziţie, ar fi putut să facă declaraţii mai dure. El a subliniat că este important ca maghiarii să colaboreze şi să aibă aceleaşi obiective, pentru că altfel autonomia nu se va putea obţine.

Unul dintre cei mai vehemenţi vorbitori a fost preşedintele executiv al Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), Toro T. Tibor, care a afirmat că a început să-şi piardă răbdarea privind lipsa de rezultate. Toro a spus că nu crede că maghiarii vor ieşi în stradă într-un număr atât de mare precum catalanii dar s-ar muţumi 'cu 100 de mii care să iasă în stradă la Miercurea Ciuc' şi consideră că Forumul de Coordonare Maghiar din Transilvania 'ar trebui să-şi facă simţită vocea'.

Lucrările Universităţii de Vară de la Băile Tuşnad continuă până sâmbătă, când este aşteptat premierul Ungariei, Orban Viktor, organizatorii susţinând că va manifestare va fi prezent, în ultima zi, şi preşedintele României, Traian Băsescu.

Lazlo Tokes, după recunoaşterea independenţei Kosovo de Curtea de la Haga: Acelaşi lucru e posibil şi în Ardeal

Antena 3, 2010. július 22.

Decizia Curţii Internaţionale, cu privire la independenţa Kosovo, i-a dat idei
lui Lazlo Tokes. Vicepreşedintele Parlamentului european spune că acelaşi lucru ar fi posibil şi în Ţinutul Secuiesc, iar, dacă va fi nevoie, secuimea trebuie să iasă în stradă, după modelul catalan.

Eurodeputatul Lazlo Tokes a declarat la Universitatea de Vară de la Tuşnad că este convins că va fi autonomie în Ardeal, dar a menţionat că ea se va obţine mai greu, întrucât unii reprezentanţi ai comunităţii maghiare nu mai Specialiştii avertizează, de altfel, asupra posibilităţii ca în urma deciziei Curţii Internaţionale, care susţine că Declaraţia de independenţă a Kosovo, nu a încălcat dreptul internaţional general, mai multe teritorii separatiste să pretindă independenţa. Preşedintele abhaz a considerat deja că avizul pozitiv dat de judecătorii de la Haga confirmă "dreptul la autodeterminare" al Abhaziei şi Osetiei de Sud.
În Kosovo a fost bucurie mare. Autorităţile au sărbătorit decizia judecătorilor internaţionali şi spun că Avizul Curţii Internaţionale de Justiţie elimină ultimele îndoieli pe care le-ar putea avea ţările ce nu au recunoscut până în prezent independenţa Kosovo.
Autorităţile sârbe au respins decizia Curţii Internaţionale de Justiţie.
"Serbia nu va recunoaşte niciodată independenţa proclamată unilateral de Kosovo pentru că separaţia pe motive etnice nu este în conformitate cu principiile Naţiunilor Unite" a spus Boris Tadic, preşedintele sârb.
România şi alte 4 ţări membre ale Uniunii Europene nu recunosc Independenţa Kosovo. Regiunea, locuită în majoritate de albanezi a ieşit de sub controlul Belgradului în 1999, în urma intervenţiei armate a NATO. Albanezii au proclamat acum doi ani independenţa provinciei, acceptată de Statele Unite ale Americii şi 22 de ţări ale Uniunii Europene.

Tokes: secuimea trebuie să iasă în stradă pentru autonomie!

Adevarul, 2010. július 23.

Vicepreşedintele Parlamentului European, Laszlo Tokes, a declarat joi, la Băile Tuşnad, în Harghita, că, dacă este nevoie, secuimea trebuie să iasă în stradă pentru abţinerea autonomiei teritoriale a regiunii Covasna-Harghita-Mureş locuită majoritar de etnici maghiari.

Tokes a zis că din moment ce Kosovo, o regiune care are dimensiuni similare Secuimii, şi-a căpătat autonomia, acelaşi lucru ar putea să fie posibil şi în aşa-zisul "Ţinut Secuiesc".

"Trebuie să ieşim în stradă dacă este nevoie. Dacă trebuie, secuimea are nevoie de un model de tip catalan, dar în acel moment UDMR nu va mai fi la guvernare pentru că am manifesta împotriva lor", a spus Tokes la Universitatea de Vară "Tusvanyos".
Vicepreşedintele PE s-a declarat convins că va fi autonomie în Ardeal, dar se va obţine greu pentru că unii reprezentanţi ai comunităţii maghiare nu mai cred în ea.
Tokes a adăugat că electoratul maghiar nu trebuie să se piardă şi "nu trebuie să ne permitem să devenim victimele asimilării politice".
Curtea Internaţională de Justiţie de la Haga a apreciat joi, într-un aviz consultativ, că Declaraţia de independenţă a Kosovo din 17 februarie 2008 "nu a încălcat dreptul internaţional general". Serbia nu recunoaşte independenţa Kosovo, considerând acest teritoriu provincia sa meridională. Până în prezent, Kosovo a fost recunoscut de 69 de ţări, între care Statele Unite. România nu recunoaşte Kosovo.

Tokes: Kosovo a obţinut independenţa. Autonomia în Secuime nu am putea să o obţinem?

Romania Libera, 2010. július 23.

Europarlamentarul Tokes Laszlo a declarat, joi, la Universitatea de Vară Tusvanyos, de la Băile Tuşnad, că aşa cum Kosovo şi-a dobândit independenţa, şi maghiarii din Transilvania ar putea să obţină autonomia, potrivit NewsIn.

"Kosovo şi-a obţinut independenţa, noi nu am putea să obţinem autonomia?", s-a întrebat retoric Tokes. Europarlamentarul a mai declarat, joi, la Universitatea de Vară Tusvanyos, de la Băile Tuşnad, că Ţinutul Secuiesc ar trebui să urmeze modelul catalan, afirmând că, aşa cum au ieşit catalanii pe stradă, şi secuii ar putea ieşi în stradă pentru autonomia lor. "Catalanii au ieşit pe stradă. Şi noi am putea ieşi pentru obţinerea autonomiei", a spus Tokes.
Acesta a subliniat, însă, adresându-se liderului UDMR, Marko Bela, că în acest an UDMR ar trebui să iasă din guvern dacă nu doreşte ca manifestaţia să se îndrepte şi împotriva lor. "În acest an, voi nu veţi mai putea fi la guvern dacă nu doriţi ca această manifestaţie să se îndrepte şi împotriva voastră. Foarte repede va trebui să treceţi de cealaltă parte", a afirmat europarlamentarul.
Pe de altă parte, Tokes a spus că nu toţi blamează acest guvern, afirmând că nici celălalt guvern nu a fost mai bun, cu sau fără UDMR. Mai mult, europarlamentarul a afirmat, în faţa celor prezenţi la Tabăra de vară, că ar trebui să "ne poziţionăm pe lângă guvern pentru a ieşi mai repede din criză", arătându-se de acord cu unele măsuri de austeritate luate de guvern pentru ieşirea din criză.
"Acum suntem în aceeaşi situaţie ca şi în '89. Criza le îngreunează traiul la fel la români şi la maghiari. Trebuie să creştem solidaritatea româno-maghiară", a conchis Tokes.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek