|
Tőkés: Szerbia kérjen bocsánatot a vajdasági magyaroktól
MTI, 2010. november 05. 18:04
Joggal várható el, hogy a magyaroktól is bocsánatot kérjenek azokért a vérengzésekért, amelyek a Vajdaságban történtek 1944-45-ben - mondta Tőkés László Újvidéken a Vajdaság Ma című internetes újság jelentése szerint. "Javasolom, hogy a történelmi igazságtétel és megbékélés is egy olyan szempont legyen, amely számít" Szerbia európai uniós integrációjánál - mondta az Európai Parlament alelnöke csütörtökön a vajdasági székvárosban, miután megbeszélést folytatott Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével.
Tőkés László a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón egyértelművé tette: támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, határozottan elvárja, hogy a hivatalos Belgrád a csatlakozást megelőzően teljesítse a rá váró feladatokat. "Szerbia EU-csatlakozási folyamata során ellenőrizni fogjuk az itteni kisebbségi viszonyokat, és fokozottan odafigyelünk az esetleges atrocitásokra" - mondta.
A magyarok számtalanszor bocsánatot kértek a szerbektől a negyvenes évek elején elkövetett vérengzésekért - jegyezte meg.
Egeresi Sándor elmondta: átadta Tőkés Lászlónak a vajdasági képviselőház tényfeltáró bizottságának azt a dokumentumát, amely az 1941 és 1948 közötti időszak atrocitásaira vonatkozik és a háborús bűntetteket, valamint az ártatlan áldozatok névsorát tartalmazza. Az irat része annak a dokumentációnak, amelyet a közös szerb-magyar államközi történész-bizottságnak kell majd összeállítania - tette hozzá.
1942 januárjában-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a Délvidéken a horthysta magyar honvédségi és csendőralakulatok "partizánvadász" razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben legalább tízezer délvidéki magyart végeztek ki ítélet nélkül.
Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történészi vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.
Kiosztották a Báthory-díjakat
Duna TV, 2010. november 7. – Köllő Zsófia
Vasárnap délben került sor a Sapientia EMTE kolozsvári épületében az idei Báthory-díjak átadására, melyet azon személyeknek és szervezeteknek ítéltek oda, akik hozzájárultak az önálló magyar állami egyetem ügyének előmozdításához.
A díjátadó ünnepséget Tőkés László EMNT-elnök, EP-alelnök beszéde nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a román kulturális és politikai elit húsz év után is mennyire fél a magyar jogkövetelésektől a felsőoktatásban, és mennyire el akarják hitetni a közvéleménnyel a Babes-Bolyai Tudományegyetem hamis multikulturalitását. Az egyetem magyar elitje is gyakran szemet húny efölött, és kompromisszumokat köt, ahogy azt a magyar rektorok arcképének kihelyezése kapcsán is történt – fogalmazta meg az EMNT elnöke.
Gergely Balázs belső-erdélyi EMNT-alelnök Németh Zsolt külügyi államtitkár üzenetét tolmácsolta, aki a magyar állam támogatásáról biztosította az ügyet zászlajukra tűző szervezeteket, a Bolyai Kezdeményező Bizottságot és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, ahogy tette ezt köszöntőjében Szőcs Géza kolozsvári származású költő, jelenlegi kulturális államtitkár, a Báthory-díj egyik kitüntetettje. Az államtitkár felidézte, hogy a rendszerváltás előtt és után milyen beadványokkal próbálta felhívni a figyelmet a magyar felsőoktatás áldatlan helyzetére, melyeket rendre elutasítottak, egy részét már az RMDSZ-ben, így a parlament elé sem kerülhetett. Az ügy támogatóihoz csatlakozott a korábbi Báthory-díjas Kolozsvári Magyar Diákszövetség is. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig kifejtette: nem szabad elfogadnunk, hogy Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége ekkora jogsértéseknek legyen az áldozata, ami felsőoktatását illeti.
A beszédek után a díjakat Tőkés László és dr. Ajtay-Kincses Mária nyújtották át. A díjazottak között olyan sajtóorgánumok és műsorok is szerepeltek, mint a Duna Televízió, a Krónika napilap, az Erdély.ma, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora és a Magyar Televízió Kárpát Expressz műsora, melyek hitelesen tájékoztatták a közvéleményt a Bolyai Egyetem ügyéről. „Sok tekintetben az Erdély.ma tényszerű, operatív tájékoztatásának köszönhető, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által gyakorolt jogtiprások elleni tiltakozás országos méretűvé nőtte ki magát" – mondta laudációjában Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Átadták a Báthory István-díjakat
Szabadság, 2010. november 8. – KOVÁCS HONT IMRE
A hatodik alkalommal kiosztott elismeréseket olyan személyiségeknek, szervezeteknek ítélik oda, akik/amelyek a legtöbbet tettek a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtéséért. Antal András, Ádám Valérián, Deák Ernő, Koszorús Ferenc, Smaranda Enache, Székely Levente, Szilágyi Zsolt, Szőcs Géza (képünkön), Vincze László, Wanek Ferenc és Zsembery Ferenc mellett három médiaorgánumot – a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, valamint a Krónikanapilapot – is kitüntettek. Ezenkívül két műsor – a Kossuth Rádió Határok nélkülés az MTV Kárpát Expresszcímű műsora – részesült az elismerésben. A tizenhat díjazott számára Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Európai Parlamenti-alelnök, illetve Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke adta át az okleveleket és a plaketteket.
A Báthory István-díjat a BKB javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága adományozza. Az állami finanszírozású romániai magyar felsőfokú oktatásnak szentjei, mártírjai vannak, és mint ilyen, elsőrendű ügyet jelent – mondta el beszédében Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke. „Hosszú út vezet még a teljes értékű és autonómia szellemében megvalósítandó magyar egyetemig. A díjazottak abban szereztek érdemet, hogy ezt az utat példaértékűen járták és járják" – tette hozzá Tőkés.
Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság külügyi államtitkára levelében arra figyelmeztet, hogy meg kell állítani a magyar középiskolások lemorzsolódását, cselekedni kell azért, hogy a magyar diákok érettségi után az egyetemen is magyarul tanulhassanak. Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke szerint a magyar nyelvű felsőoktatás és a magyar egyetem létrehozása nem utópia, hanem megvalósítható projekt, amelyben hinni kell.
Elsőként Antal András nyugalmazott agronómus professzor vehette át az emléklapot és a plakettet, aki az '50-es években háttérbe szorított magyar nyelvű agrárképzésért folytatott fáradhatatlan munkát. Az „egyesítés" után is talált kiskaput a magyar nyelvű oktatás irányába, és a rendszerváltást követően az agrár- és állatorvosi képzés anyanyelven történő tanításáért tett lépéseket.
Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGyE) szervezett mozgalmakért tüntették ki, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a MOGyE-n jelenleg az ország legerősebb magyar tagozata tanulhat orvosi és gyógyszerészeti szakmát.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége elnökének köszönhetően 2007-ben német nyelvterületen olyan riportok, cikkek jelentek meg, amelyek az erdélyi felsőfokú oktatás valós helyzetéről árulkodnak, Koszorús Ferenc, az American Hungarian Federation elnöke pedig Amerikában terjesztette és terjeszti a romániai magyar nyelvű egyetem hiányáról szóló háttéranyagokat.
Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét a magyar-román kapcsolatok ápolásáért, ezen túlmenően pedig a magyar egyetem létrehozásáért folytatott munkássága kapcsán tüntették ki. A román álláspont egyre kedvezőbb közeledése a magyar egyetem felé többek között Enache asszony fáradhatatlan munkájának köszönhető.
Székely Levente, a Genfi Magyar Misszió első beosztottja, a Romániában „megszokott kirakatpolitika" leleplezéséért vehette át az oklevelet és a plakettet, Szilágyi Zsolt politikus a Bolyai Egyetem újraindítását szorgalmazó, 1998-as törvényjavaslatáért, illetve az ügy érdekében – Bukarestben és Brüsszelben egyaránt – tanúsított lépései miatt szerepelhetett a díjazottak listáján.
Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a szamizdatban terjesztett Ellenpontok kiadvány egyik elindítója és szerzője, az önálló magyar nyelvű egyetem újraindítása érdekében több évtizeden átívelő tevékenységéért részesült az elismerésben.
Vincze László újságírót az erdélyi magyarságot ért jogsértések nemzetközi felgöngyölítéséért, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét pedig a rendszerváltást követő időszakban vállalt elszánt szerepéért díjazták.
Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozó a magyar egyetemért folytatott harchoz anyagi támogatással járult hozzá, ez szívügye, az erdélyi magyar oktatás támogatásáért ő is a kitüntetettek sorát bővíthette.
Az idei tizenhat díjazott között három médiaorgánumot és két műsort is köszöntöttek. Elismerésben részesült a Duna Televízió, az erdely.ma hírportál, valamint a Krónika napilap. A Kossuth Rádió Határok nélkül, illetve az MTV Kárpát Expressz című műsorát ugyancsak díjazták.
Hantz Péter BKB-alelnök beszédében hangsúlyozta, hogy itt az idő a „tanult tehetetlenség" kiiktatására, a politikai és akadémiai vezetők jelentős részének „betegségét" orvosolni lehet, és a felsőfokú magyar oktatásért harcoló tanárok „nem önfelszámolási kivitelezésre kaptak mandátumot." Hantz reméli, hogy egy későbbi diák számára ugyanolyan abszurdnak tűnik majd a mai helyzet, mint egy mai diáknak a rendszerváltás korabeli. Ugyanakkor Tőkéssel egyetemben aláhúzta, hogy nem elégedhetünk meg a porhintéssel, az olcsó engedményekkel, amelyekkel sok esetben véka alá rejtenék a magyar oktatást.
Végh Sándor-szobrot ígért Szőcs Géza
Szőcs Géza tegnap ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobor áll majd Kolozsvár egyik legnagyobb, mégis elfeledett szülöttjének, Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak a tiszteletére.
Az államtitkár aggályát fejezte ki aziránt, hogy Kolozsvár számos kiváló szülöttjére már alig emlékszik, ezért szorgalmazza emléktáblák, emlékművek létesítését.
Végh Sándor a 20. század egyik legkiemelkedőbb, világszerte elismert hegedűművésze. A NASA által nemrégiben más naprendszerbe küldött űrszondában többek között egy Végh Sándor játékában előadott Bach-művet „helyeztek el", ha más civilizáció rátalálna az „űrkapszulára", akkor hallhassa, hogy mit alkotott az emberiség.
Szőcs Géza és kezdeményező társai a Sétatéren képzelnék el a szoboravatást.
Tőkés: Ez az a pillanat, amikor a magyarság összefoghat
Duna Televízió, 2010. november 5. –
Az erdélyi magyar politikus, az Európai Parlament alelnöke úgy látja: bár számos mulasztást kell leküzdeni a múltból, hosszabb távon meghozhatják gyümölcsüket a különféle Kárpát-medencei magyar összefogások, a nemzeti önkormányzati rendszerek kiépítése.
Enyhe keserűséget érzek – így kezdte Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, erdélyi magyar politikus a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívása kapcsán a Duna Televíziónak adott interjúját a csatorna péntek reggeli műsorában. A Hattól nyolcig stúdiójában nyilatkozó politikus szerint hat évvel ezelőtt – ennyi ideje nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a korábbi kormányok – a MÁÉRT létrehozóinak nemzetpolitikai tervezgetései éppúgy megakadtak, mint a magyar nemzeti felemelkedés folyamata. A mostani tanácskozás azonban – más szerveződésekkel és összefogásokkal kiegészülve – történelmi esély lehet, egy új kezdet nyitánya – mondta a politikus.
Fájdalmas, hogy húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után még mindig az újrakezdés stádiumában vagyunk. Az emiatt érzett keserűséget viszont felülmúlja az öröm, hogy végre van egy olyan magyar kormány, amely felülemelkedik a pártpolitikai szűkkeblűségen és nemzetben gondolkodik, hátrahagyva a kommunizmus visszahúzó tehertételét, igyekezve bevonni a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyar közösségeket – nyilatkozta a MÁÉRT mai megnyitását megelőzően Tőkés László.
Magyarországon most nagyobb az összetartás
"Ugyanakkor igaz, amit Schmitt Pál köztársasági elnök úr mondott: jelenleg erőteljesebb az összefogás a csonka-Magyarországon, mint a határon túli magyar részeken. Gondoljunk itt elsősorban Felvidékre, ahol már egy elszlovákosodott, renegát típusú párt is létrejött, vagy gondoljunk az erdélyi ellentétekre, a pártpolitikai vetekedésekre. Ilyen szempontból a viszonylagos szerbiai javulás örömmel töltött el a napokban, különösképpen Vajdaságban, ahol úgy éreztem, hogy a régiók Európájának egyik markáns magyar jelenlét által jellemezett régiójában otthon érezhetem magam" – fejtett ki gondolatait a MÁÉRT-en belüli magyar-magyar párbeszéd újraindulásának apropóján az EP alelnöke.
Történelmi pillanat – idő az összefogásra
Milyen esélyét látja, hogy ebben a helyzetben a kárpát-medencei magyar közösségek is összefogjanak és legyen egy közös nemzetpolitikai stratégia – hangzott a Duna Televízió kérdése.
"Történelmi felelősségről és történelmi pillanatról beszélhetünk véleményem szerint. Egyenesen vétek, sőt, több mint bűn, hiba volna jelen pillanatban nem észrevenni, hogy '89-et követően most alakult ki egy olyan kellő pillanat és körülmény, amikor a magyarság összefoghat" – reagált Tőkés László.
A politikus szerint felül kellene emelkedni a pártpolitikai önzésen, és ki kellene szabadulni az utódállamok többségi politikájának a fogságából, illetve a megelőző nyolc év klientúrapolitikájának a kötelékeiből – és valóban nemzetben kellene gondolkodni; egy nemzetpolitikai rendszerváltozásra nyílik lehetőség – érvelt az EP-képviselő.
Vissza kell térnünk a kezdetekhez – mondta Tőkés, hozzátéve: a MÁÉRT azzal a szándékkal alakult meg, hogy közös nemzetpolitikában és nemzetstratégiában gondolkozzunk, és az egész nemzet gondját vállaljuk. Erre nézve a mostani tanácskozás napirendje nagyon fontos, beszédes a MÁÉRT programja, akár csak a miniszterek személye, illetve Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes házigazdai szerepköre – hangsúlyozta a nyilatkozó. Külön kiemelte Orbán Viktor miniszterelnök – akit a nemzet miniszterelnökének nevezett – előadásának jelentőségét és fontosságát.
Egyesülhet a többféle kezdeményezés ereje
Tőkés László megjegyezte: érdemes a mai MÁÉRT -tanácskozást és annak jelenetőségét úgy értelmezni, hogy a képet kiegészítjük a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával, amely az Országgyűlésben működött „még a legínségesebb időkben is" Szili Katalin és a Fidesz együttműködésének köszönhetően; de érdemes gondolni az Orbán Viktor védnökségével működő Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra, aminek éppen ő, azaz Tőkés László az elnöke – mondta a politikus.
Mindezek jelentősége abban áll, hogy nem csak Budapest központtal, hanem a határon túli összefogás jegyében is egy nemzeti önkormányzati rendszer kiépítésén fáradoznak. Ez pedig – mondta Tőkés László – kiegészülve az anyaországi védnökséggel és nemzetpolitika újulással meghozhatja gyümölcsét. Nem azonnali hatállyal, de hosszabb távon – hiszen nagyon nagy lemaradást, nagyon sok mulasztást kell leküzdeni – nyilatkozta a Duna Televízióban Tőkés László.
ROMÁNIA
Még egy hét türelmi idő – SZÁT: a tanügyi törvény elfogadása az RMDSZ kormányon maradásának feltétele
Új Magyar Szó, 2010. november 8. – Cs. P. T.
Ha a Demokrata-Liberális Párt ezen a héten nem nyújt garanciát arra, hogy a tanügyi törvényt sikerül még ősszel kisebbségbarát formájában elfogadtatni, az RMDSZ kilép a kormányból – döntötte el a Szövetségi Állandó Tanács.
Az RMDSZ csak abban az esetben tudja vállalni a további kormányzati részvételt, ha biztosítékát látja annak, hogy működőképes a parlamenti többség, ezért felkéri koalíciós partnerét, a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy tisztázza: van-e esély az oktatási törvény elfogadására, s hogy megvan-e továbbra is a koalíciós szolidaritás – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) marosvásárhelyi ülése után Markó Béla.
Mint ismert, a szövetségi elnök azért hívta össze az operatív döntéshozó testületet, mert az Alkotmánybíróság múlt héten úgy határozott: ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a kormány „felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé az oktatási törvény tervezetét. A felelősségvállalást az RMDSZ kérte, miután a jogszabály elakadt a szenátus szakbizottságában.
Markó közölte: ezen a héten garanciákat várnak a koalíciós partnertől arra, hogy a tanügyi törvényt sikerül „mielőbb" elfogadtatni. A garanciákról faggatózó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nem az RMDSZ dolga megtalálni a jogszabály elfogadásának módját. „Nem miattunk akadt el a törvény vitája, hanem a koalíciós partnerek miatt. Így nekik kell megoldást találniuk a kialakult helyzetre" – jelentette ki a politikus.
A törvény elfogadásának határidejéről Markó csak annyit mondott: elvárják, hogy ez még a költségvetési törvény és az egységes bérezési törvény elfogadása előtt megtörténjen. „Ha ezt a jogszabályt nem sikerül mielőbb elfogadtatni, akkor nem sikerül a másik kettőt sem. Tehát a tét sokkal nagyobb, mint a tanügyi törvény" – mondta a kormányfőhelyettes, utalva arra, hogy a Nemzetközi Valutalap a költségvetés elfogadásától tette függővé a következő hitelrészlet folyósítását.
Újabb SZÁT-ülés
Korodi Attilától, a SZÁT tagjától megtudtuk: jelenleg arra várnak, hogy a PD-L ismertesse a kért garanciákat. Ezek elemzésére ismét összeül az RMDSZ operatív döntéshozó testülete. „Ha a SZÁT úgy találja, hogy a koalíciós partner garanciái megnyugtatóak, együtt megyünk tovább. Ha nem, akkor az elnök összehívja a Szövetségi Képviselők Tanácsát, s e testületnek kell megerősítenie a szakítást a koalíciós partnerekkel" – magyarázta a képviselő.
Korodi ugyanakkor cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a SZÁT-ülésen az a döntés született: ha kilép a kormányból, akkor az RMDSZ előrehozott választásokat szorgalmaz. „Több variáns is lehetséges, egyikük az előrehozott választások" – nyilatkozta Korodi.
Segít az indoklás?
A PD-L-seknek fel van adva a lecke. A tanügyi törvényről ugyanis a szenátus dönt, ahol a koalíciónak igen törékeny többsége van: 69 szenátor, éppen annyi, ahány egy sarkalatos törvény elfogadásához szükséges. Ez azt feltételezi, hogy a jogszabályról történő szavazás napján egyetlen kormánypárti honatya sem hiányzik, s mindegyikük támogatja a tervezetet.
A nagyobbik koalíciós pártnak azonban segítségére lehet az Alkotmánybíróság indoklása, melynek tartalma még nem ismert. Ezt az ÚMSZ-nek Korodi Attila is megerősítette. „Az Alkotmánybíróság csupán megállapította, hogy a felelősségvállalás alkotmányos konfliktust eredményezett a kormány és a parlament között. Az indoklás várhatóan arra is utal majd, hogyan lehet feloldani ezt a konfliktust" – magyarázta a képviselő.
Tájékoztatatása szerint a taláros testület indoklása várhatóan ezen a héten kerül nyilvánosságra. Korábban Verestóy Attila szenátor arról beszélt: elképzelhető az is, hogy a felelősségvállalás eljárása – bizonyos feltételek mellett – folytatódik. Erre utalt hétvégén Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselő is.
„Várjuk az indoklást. Ha az Alkotmánybíróság csupán megállapította az intézmények közötti konfliktus tényét, de nem szakította meg a felelősségvállalás folyamatát, akkor folytatódik az eljárás" – közölte a politikus. Hangsúlyozta, a tanügyi törvény elfogadása a nagyobbik koalíciós pártnak is fontos. „Ezért nyitottak vagyunk arra, hogy megoldjuk a helyzetet. Azt szeretnénk, ha a koalíció egyben maradna" – mondta Barbu. Hasonló álláspontra helyezkedett Raluca Turcan PD-L-s képviselő is, aki szerint a törvény elfogadása a koalíció reformprogramjának része.
A PNL nem alkuszik
Sajtóértesülések szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai máris megkörnyékezték az RMDSZ-t. A Hotnews.ro úgy tudja, Viorel Hrebenciuc képviselő felajánlotta Borbély László miniszternek: ha a kilépnek a kormányból, a PSD hajlandó elfogadni a tanügyi törvény kisebbségbarát cikkelyeit. Az RMDSZ elnöke elutasítóan kommentálta az állítólagos ajánlatot. „Ha az ellenzéki pártok valóban fontosnak tartják a kisebbségi jogokat, akkor nem kellene számítania annak, hogy az RMDSZ kormányon vagy ellenzékben van" – mondta Markó a hírportálnak.
A liberálisok ezzel szemben nem lennének hajlandók a szociáldemokratákhoz hasonló alkut kötni az RMDSZ-szel. „Szívesen leülünk tárgyalni Markó Béláékkal az esetleges közös kormányzásról, de ez semmiképp nem jelenti azt, hogy elfogadjuk a tanügyi törvény RMDSZ által kért cikkelyeit" – jelentette ki a hét végén Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
Megoldásra adott időt az RMDSZ – Labdajáték a koalícióban?
Szabadság, 2010. n ovember 8.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen ülésezett, hogy megvitassa, továbbá állást foglaljon abban a jelenlegi helyzetben, amelyet az oktatási törvénycsomagnak az alkotmánybíróság általi elutasítása teremtett, és amely – mint ismeretes – számtalan politikai nyilatkozat megfogalmazását idézte elő.
A Tanács közleményt fogalmazott meg, amelyben leszögezik a következőket: „Az RMDSZ Állandó Tanácsa felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, hogy lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást, amelyre az elkövetkező időszakban szükség van. A koalíciónak elemeznie kell az eddigi kormányzati tevékenységet, és meg kell fogalmaznia a további prioritásokat. Csakis akkor tudjuk a továbbiakban vállalni a kormányzati részvételt, ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes."
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után, ahol az alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet elemezték, Markó Béla szövetségi elnök a sajtónak elmondta: az elkövetkező napokban a szövetség megoldást vár a Demokrata-Liberális Párttól (PD-L) a helyzet rendezésére és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést. Válságba került a koalíció, annak szolidaritása vált kérdésessé – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint a „labda a koalíciós partnerek térfelén van", nekik kell tehát megtalálni az alkotmányos utat a jogszabály elfogadására, és remélik, hogy a héten ez meg is történik.
Garanciát várnak a működőképes parlamenti többségre
A Tanács által kiadott közleményben megfogalmazottak szerint: a szövetség azért vállalt tavaly év végén kormányzati szerepet a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy vélték, hozzá kell járulniuk a gazdasági helyzet kezeléséhez, a közös kormányprogram pedig garanciát nyújtott arra, hogy folytatni tudják az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek.
A közlemény szerint a kormányzati felelősség vállalásához három pillér szükséges: a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése.
„A Szövetségi Állandó Tanács álláspontja szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha sürgősen nem tudjuk érvénybe léptetni az új oktatási törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez." A kormány végül azért döntött a felelősségvállalás alkotmányos módszerével, hogy ne várjanak tovább a reformmal és a decentralizációval, és ne vesztődjön el még egy tanév. A szenátusban azonban a kormányzati többségnek nem volt ereje, és képtelen volt előbbre vinni a törvényt. Éppen emiatt a koalíciónak elemeznie kell eddigi kormányzati tevékenységét, mert a szövetség akkor tudja vállalni a a kormányzati részvételt a továbbiakban, „ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes. Egy ilyen többség nélkül sem a 2011-es költségvetés elfogadása, sem más fontos intézkedések meghozatala nem lehetséges." Az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartjuk, és enélkül kormányzati együttműködésünket nem folytathatjuk – szögezik le a közleményben.
Az oktatási törvény nem forró kása a PD-L-nek
Raluca Ţurcan, a PD-L alelnöke vasárnap kiadott közleményükben leszögezi: az oktatási törvény nem politikai teszt a párt számára, hanem a koalíció egyik reform-célkitűzése, és úgy véli, találnak politikai megoldást, a honatyákat pedig mozgósítani kell a reform támogatására. Szerinte fontos, hogy az oktatási törvény az oktatási paktumon alapszik, amelyet minden párt és szociális partner aláírt. A törvény megoldásokat kínál azokra a problémákra az oktatási rendszerben, amelyekről évek óta csak beszélnek. Téves az elképzelés is, hogy a PD-L forró kásának tekinti az oktatási törvényt, hiszen az nem aszpirin pártjaik fejfájására, hanem megoldás az oktatási rendszer betegségeire, hogy például az eddigiektől eltérően ne gyártsa futószalagon a diplomás munkanélkülieket – állítja Ţurcan.
Sulfina Barbu képviselő nyilatkozata szerint a PD-L nyitott a helyzet orvoslására, és várják az alkotmánybíróság indoklását a megoldások előkészítéséhez: ha a taláros testület úgy dönt, hogy intézményi konfliktus alakult ki, de a felelősségvállalás procedúráját nem érvénytelenítik, akkor lehetséges, hogy ez folytatódik, és a helyzet a szenátusban oldódik meg. A képviselő hangsúlyozta: az oktatási törvény a PD-L számára is fontos a
költségvetési törvény kidolgozása miatt.
Az RMDSZ csak feltételekkel marad kormányon
Krónika, 2010. november 8.
Az RMDSZ csak abban az esetben tudja vállalni a további kormányzati részvételt, ha biztosítékát látja annak, hogy működőképes a parlamenti többség, ezért felkéri koalíciós partnerét, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy tisztázza: van-e esély az oktatási törvény elfogadására, s megvan-e továbbra is a koalíciós szolidaritás – mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla.
A szövetség elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) ülése után nyilatkozott a sajtónak, és nem sokkal ezt követően maga a testület is közleményben tudatta álláspontját. Eszerint az RMDSZ az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartja, ugyanis enélkül nem folytathatja kormányzati együttműködését a PDL-vel, jelezte Markó.
„A tavalyi év végén azért vállalkoztunk kormányzati szerepre a Demokrata-Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy véltük, hogy kötelességünk cselekvően hozzájárulni az ország válságos gazdasági helyzetének kezeléséhez, ugyanakkor a közös kormányprogram garanciát kínált arra, hogy ilyen körülmények között is folytatni tudjuk az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek.
Számunkra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatjuk a kormányzati felelősséget" – olvasható a SZÁT közleményében. A testület szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe. Úgy véli: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha nem sikerül sürgősen érvénybe léptetni az új oktatási jogszabályt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez. Az RMDSZ ezért felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek minősítette, hogy a kormány felelősségvállalással kívánta elfogadtatni a kisebbségek számára is kedvező elemeket – Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő, a románt pedig idegen nyelvként való tanulását lehetővé tevő – tartalmazó oktatási törvényt. Az indoklás szerint a kormány nem kerülheti meg a parlamenti vitát egy olyan jogszabály esetében, amelyet az alsóház már elfogadott, és jelenleg a szenátus jogi bizottsága vizsgálja.
Az RMDSZ szerint a PDL nem tett meg mindent a törvény elfogadásának biztosításáért, és árulást vélelmezett. Ezt arra alapozta, hogy a taláros testületben a PDL korábbi elnöke, Traian Băsescu államfő által kinevezett alkotmánybíró jelentette a mérleg nyelvét.
Markó Béla (képünkön) nyilatkozatára reagálva Radu Berceanu vezető PDL-s politikus úgy vélte, „kicsi a valószínűsége" annak, hogy az RMDSZ kilépjen a kormánykoalícióból, azonban amennyiben erre sor kerülne, a Boc-kabinetnek semmi esélye nem lenne a túlélésre. Sulfina Barbu PDL-s parlamenti képviselő eközben azt hangsúlyozta, hogy a nagyobbik kormánypárt kész rendezni az új oktatási törvény kapcsán kialakult helyzetet, csupán az alkotmánybíróság indoklására vár, hogy megkeresse a megfelelő megoldásokat. Az oktatási törvény a PDL-nek is fontos, ugyanis azt szeretnék, ha továbbra is működne az RMDSZ-szel kötött koalíció, tette hozzá a politikus.
Ezzel szemben Raluca Turcan, a nagyobbik kormánypárt alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény ügye nem politikai szempontok miatt jelentős a PDL számára, hanem azért, mert csakis ezáltal valósítható meg a tanügyi reform. Kifejtette, az új jogszabály révén megvan a lehetőség arra, hogy a hazai tanügyi rendszer „meggyógyuljon", és „ne gyártson futószalagon diplomás munkanélkülieket". Úgy vélte, ennek a kérdéskörnek az arra való leszűkítése, hogy melyik tantárgyat milyen nyelven tanulják majd a diákok, az ellenzéki politikusok által keltett diverzió. A PDL kiáll az új oktatási törvény, s ezáltal a tanügyi rendszer reformja mellett, hangsúlyozta Raluca Turcan. Közben az ellenzék is ismét bejelentkezett az RMDSZ kegyeiért: Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke arról beszélt, továbbra is hajlandó egy új kormánytöbbség kialakításáról tárgyalni a szövetséggel – az oktatási törvénnyal kacsolatos, a magyar igényeket elutasító álláspontján azonban nem változtat.
Antonescu: tárgyalhatunk az RMDSZ-szel, de nem a tanügyi törvényről
Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a hétvégén leszögezte: a liberálisok hajlandók egy új politikai szövetség létrehozásáról tárgyalni az RMDSZ-szel, de kizárta annak lehetőségét, hogy a PNL támogassa a tanügyi törvényt abban a formában, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Az RMDSZ parlamenti többség esetén vállalja tovább a kormányzati szerepet
MTI, 2010. november 6.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csak abban az esetben tudja vállalni a további kormányzati részvételt, ha biztosítékát látja annak, hogy működőképes a parlamenti többség, ezért felkéri koalíciós partnerét, a Demokrata Liberális Pártot (PD-L), hogy tisztázza: van-e esély az oktatási törvény elfogadására, s hogy megvan-e továbbra is a koalíciós szolidaritás - mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla.
A szövetség elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) ülése után nyilatkozott a sajtónak, nem sokkal ezt követően maga a testület is közleményben tudatta álláspontját.
Eszerint az RMDSZ az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartja, e nélkül nem folytathatja kormányzati együttműködését a demokrata-liberálisokkal - jelezte Markó. Szerdán a román alkotmánybíróság úgy határozott: ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a kormány "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé az oktatási törvény tervezetét. A közoktatás és a felsőoktatás egészét szabályozni hivatott, a magyarság számára számos előnyt tartalmazó jogszabálycsomagot ezt megelőzően a kabinet visszavonta a szenátus napirendjéről, ez utóbbi lépést támadta meg az alkotmánybíróságon Mircea Geoana ellenzéki szociáldemokrata párti politikus, a szenátus elnöke. Az alkotmánybíróság neki adott igazat.
A demokrata-liberális Emil Boc miniszterelnök számára is roppant kínos a taláros testület döntése, különösen annak tükrében, hogy saját pártján, a PD-L-en belül is sokan a kabinet "ellendrukkereként" viselkedtek. A szenátus oktatási szakbizottságának demokrata párti elnöke például az alkotmánybírósági döntést maga is tapssal fogadta a televíziós kamerák nyilvánossága előtt. Éppen ebben a bizottságban akadt el immár fél éve a tervezet vitája. A SZÁT közleménye úgy fogalmaz: a kormányzati többségnek "nem volt ereje a törvényt az oktatási bizottságban előbbre vinni".
"A tavalyi év végén azért vállalkoztunk kormányzati szerepre a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy véltük, hogy kötelességünk cselekvően hozzájárulni az ország válságos gazdasági helyzetének kezeléséhez, ugyanakkor a közös kormányprogram garanciát kínált arra, hogy ilyen körülmények között is folytatni tudjuk az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek. Számunkra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatjuk a kormányzati felelősséget" - olvasható a közleményben.
A SZÁT szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe. Úgy véli: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha nem sikerül sürgősen érvénybe léptetni az új oktatási törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez. Az RMDSZ ezért felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást.
Az RMDSZ közleménye a kormányzati együttműködés kapcsán
2010. november 6.
A romániai magyar közösség érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásától kezdve következetesen keresi a partneri együttműködés lehetőségét a demokratikus román politikai erőkkel. Meggyőződésünk, hogy csakis ilyen együttműködés által lehet az egész romániai társadalom és ezen belül a kisebbségi közösségek gondjaira megoldást találni. Ezért tartottuk fontosnak a magyar képviselet parlamenti jelenlétét, és amennyiben megfelelő kormányprogramot sikerül kialakítani, a kormányzati részvételt is.
A tavalyi év végén azért vállalkoztunk a kormányzati szerepre, a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy véltük, hogy kötelességünk cselekvően hozzájárulni az ország válságos gazdasági helyzetének kezeléséhez, és ugyanakkor a közös kormányprogram garanciát kínált arra, hogy ilyen körülmények között is folytatni tudjuk az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek. Számunkra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatjuk a kormányzati felelősséget.
A Szövetségi Állandó Tanács álláspontja szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha sürgősen nem tudjuk érvénybe léptetni az új oktatási törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez.
A román kormány azért döntött úgy, hogy él a felelősségvállalás alkotmányos módszerével, és ezáltal felkínálja a parlamentnek a bizalmi szavazás és a sürgős döntés lehetőségét, mert szerintünk a reformmal, a decentralizációval nem várhatunk tovább, és nem veszíthetünk el még egy teljes tanévet. Sajnos, a többhónapos eddigi késést az okozta, hogy a szenátusban a kormányzati többségnek nem volt ereje a törvényt az oktatási bizottságban előbbre vinni.
Az RMDSZ Állandó Tanácsa felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet és döntsék el, hogy lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást, amelyre az elkövetkező időszakban szükség van. A koalíciónak elemeznie kell az eddigi kormányzati tevékenységet, és meg kell fogalmaznia a további prioritásokat. Csakis akkor tudjuk a továbbiakban vállalni a kormányzati részvételt, ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes. Egy ilyen többség nélkül sem a 2011-es költségvetés elfogadása, sem más fontos intézkedések meghozatala nem lehetséges.
A kormányzati partnereinknek még a következő napokban megoldást kell találniuk az előállt súlyos helyzet orvoslására.
Az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartjuk, és enélkül kormányzati együttműködésünket nem folytathatjuk.
A Szövetségi Állandó Tanács
Marosvásárhely, 2010. november 6.
Csapdában
Háromszék, 2010. november 8. – Farkas Réka
Tévedett, aki azt remélte, a hét végén egyértelmű választ kap, hogy az RMDSZ folytatja-e vagy sem a kormányzást az árulónak kikiáltott demokrata-liberálisok oldalán.
Összegyűl¬tek a szövetség csúcsvezetői, de mintha nem is tették volna, Markó Béla ugyanazt az üzenetet közvetítette a Szövetségi Állandó Tanács ülése után, mint korábban: csak akkor folytatják a munkát a jelenlegi koalíció oldalán, ha egyértelmű biztosítékot kapnak, a többség valóban egységes, megszavazzák az oktatási törvényt a magyarság által elvárt módon.
Nehéz, szinte kiút nélküli helyzetbe sodorta önmagát az RMDSZ: ha elhagyja a kormányzást, túl későn távozik a süllyedő hajóról. Nem tudja semmissé tenni a megszorító intézkedések okozta károkat, feledtetni szerepét a fizetésmegvonásokban, áfaemelésben, több kétes törvény elfogadásában. Ugyanakkor még mélyebb válságot idéz elő, hisz a gazdasági, szociális krízis mellé már csak egy politikai hiányzik, hónapokig húzódó kormányalakítási kísérletek, esetleg féléves kampány, mely elsodorja a kínkeserves áldozatok árán, valamilyen kismértékben elért stabilizáció halovány árnyát is. Ha marad, azt bizonyítja, hogy számára a hatalom mindenekfelett való, s cáfolja, amit vidéki helytartói az elmúlt napokban is megfogalmaztak: a nemzetiségi jogok nem kiválthatóak néhány kilométer aszfalttal és pár sportcsarnokkal. Ha nem éri el az oktatási törvény elfogadását, akkor kénytelen a legkisebb célkitűzéséről is lemondani, a másfél-két év múlva esedékes kampányokban nehezen magyarázhatja meg, mit kapott cserébe azért, hogy szerepet vállalt az elmúlt húsz év leggyengébb kormányában.
Egyetlen reményük, hogy a demokrata-liberálisok mindent megtesznek a koalíció egyben tartásáért, és megtalálják a módját, hogy a következő hetekben átgyúrják a parlamenten a tanügyi jogszabályt. Ám ha igaznak bizonyul a feltételezés, és az alkotmánybírósági döntés mögött valóban Traian Băsescu áll, aki kiutat keres népszerűségvesztése sodrából, s feláldozni készül kedvenc kormányát, miniszterelnökét, hogy egy új kabinettel, tiszta lapokkal kezdjen a javuló gazdasági helyzetben, akkor hiúnak bizonyulhatnak Markóék reményei. Igaz, Băsescu új kormányában ismét helyet kaphatnak — többségre valamilyen módon akkor is szükség lesz —, és kipróbálhatják, immár sokadszor, milyen újabb igényeket, jogos követeléseket áldozzanak fel egy remélt hatalmi diadalmenet oltárán.
S bár az okos kétszer ugyanabba a gödörbe nem lép, az RMDSZ nemhogy a máséból, de saját hibáiból sem tanul. Talán újra és újra abban reménykedik: került még néhány lapát föld az árokba, ezúttal nem bucskázik akkorát.
Markó szerint az oktatási törvény ellenzői a decentralizációt nehezményezik
Székelyhon.ro, 2010. november 7. – Szőcs Lóránt
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az oktatási törvény kapcsán mindenki a történelem és a földrajz anyanyelven történő tanításáról beszél, holott nem is ez az intézkedés zavar sokakat, hanem a decentralizációra és a felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után Markót arról kérdezte a sajtó, mi a véleménye arról, hogy egyes koalíciós kollégák megtapsolták az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntését.
„Nem tudom, hogy a földrajz és a történelem miatt tapsoltak-e, szerintem nem ez zavar egyeseket. A jogszabály elég mélyreható reformot ír elő az iskolahálózat decentralizációja, a döntések helyi közösségekre való átruházása révén, ugyanakkor megváltozik a címzetességi rendszer azok számára, akik ez után jönnek a tanügybe. A felsőoktatásban is megpróbálunk rendet teremteni, próbáljuk szabályozni a magánoktatás státusát, helyét. Sajnos, én úgy látom, ott vannak a legnagyobb, ki nem mondott nézeteltérések: hogyan nevezzék ki a rektorokat, kiből válhat rektor és egyebek. Jelenleg mindenki a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatásáról beszél, mert az népszerű téma" – fejtette ki Markó Béla, aki szerint így magyarellenes érzelmeket lehet szítani.
Hangsúlyozta: az anyanyelvű oktatás biztosításáról szóló rendelkezések nem kiváltságot jelentenek a gyermekek számára, hanem azok „minden gyermek alapvető jogai". „A Hargita és Kovászna megyei román gyermekek számára is ugyanolyan jogokat biztosítunk az anyanyelvű oktatás terén, mint az ukrán vagy más gyermekek számára. A törvény ugyanazokat az előírásokat tartalmazza a magyar és román gyermekek számára" – magyarázta Markó.
Markó szerint a Szövetségi Állandó Tanács koalíciós partnerekhez intézett kérése, hogy találjanak megoldásokat az oktatási törvény elfogadására, nem jelent ultimátumot. „Nem ultimátumról van szó. Nem szabtunk határidőt. Az oktatási törvényt ismerik, megvitatták, véglegesítették. Vagy elfogadjuk azt a következő időszakban, vagy később sem lehet azt elfogadni. A következő napokban várjuk a megoldást a kollégáinktól", fűzte hozzá Markó.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ frakcióinak hétfői ülésén dönthetnek-e a kormányból való kilépésről, Markó azt válaszolta, hogy csak a Szövetségi Képviselők Tanácsa dönthet ez ügyben, erre utaló jel tehát az SZKT összehívása lehet.
Az oktatási törvény elakadásával a kisebbségi jogok bővítése került veszélybe
Székelyhon.ro, 2010. november 7. – Szőcs Lóránt
Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a Szövetségi Állandó Tanács ülése után elmondta: a következő napokban a szövetség megoldást vár a PDL-től a helyzet megoldására és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati ülése után Markó kijelentette: válságba került a koalíció, annak szolidaritása vált kérdésessé. Mint mondta, amikor az RMDSZ vállalta a kormányzást, a gazdasági válsággal kapcsolatos gondok megoldását tűzték ki célul, ugyanakkor azért is léptek kormányra, mert úgy gondolták, van lehetőség az általános reformfolyamatra. Hangsúlyozta: az RMDSZ harmadik célkitűzése a kisebbségi jogok bővítése, az interetnikus kapcsolatok jobbítása volt.
„Az oktatási törvény elakadásával veszélybe került az általános reform folytatása és a kisebbségi jogok bővítése egyaránt" – magyarázta Markó. Hangsúlyozta: számukra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatják a kormányzást a jelenlegi koalícióban. Ilyen körülmények között az RMDSZ azt várja a Demokrata Liberális Párttól (PDL), hogy a következő napokban találjanak megoldást a kialakult súlyos helyzet orvoslására és az oktatási törvény elfogadására. „Ha sikerül megoldást találni az oktatási törvény elfogadására, folytathatjuk az együttműködést a jelenlegi koalícióban. Ha nem sikerül, nem hiszem, hogy az RMDSZ tovább mehet ebben a felállásban" – szögezte le az RMDSZ elnöke. Mint mondta, a „labda a koalíciós partnerek térfelén van", és ő nem javasolhat a megoldásokat, a következő napokban nekik kell alkotmányos utat találniuk az oktatási törvény elfogadására. Utóbb hozzáfűzte: azt várja, hogy ez jövő héten megtörténjen.
Markó szerint az oktatási törvény része egy nagyobb csomagnak, amelyek szükségesek, és amelyeket a kormánynak el kell fogadnia a gazdasági válságból való kilábalás és a kisebbségi jogok bővítése végett. Mint mondta, amennyiben az oktatási törvényt nem sikerült elfogadtatni, a többi intézkedés megszavazásához szükséges koalíciós összetartást sem lehet biztosítani.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati ülése után kiadott sajtóközlemény szerint a kormány azért folyamodott a felelősségvállaláshoz, mert nem lehet várni többet a reformra, a decentralizációra. „A román kormány azért döntött úgy, hogy él a felelősségvállalás alkotmányos módszerével, és ezáltal felkínálja a parlamentnek a bizalmi szavazás és a sürgős döntés lehetőségét, mert szerintünk a reformmal, a decentralizációval nem várhatunk tovább, és nem veszíthetünk el még egy teljes tanévet. Sajnos, a több hónapos eddigi késést az okozta, hogy a szenátusban a kormányzati többségnek nem volt ereje a törvényt az oktatási bizottságban előbbrevinni" – áll a közleményben.
Az RMDSZ felkéri koalíciós partnereit, hogy „sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet és döntsék el, hogy lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást, amelyre az elkövetkező időszakban szükség van". „A koalíciónak elemeznie kell az eddigi kormányzati tevékenységet, és meg kell fogalmaznia a további prioritásokat. Csakis akkor tudjuk a továbbiakban vállalni a kormányzati részvételt, ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes. Egy ilyen többség nélkül sem a 2011-es költségvetés elfogadása, sem más fontos intézkedések meghozatala nem lehetséges" – áll a közleményben.
A Szövetségi Állandó Tanács szombaton, Marosvásárhelyen ült össze, hogy elemezze az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet.
Szakítópróba...
Népújság, 2010. november 8. – Bodolai Gyöngyi
Nemcsak a kormánykoalíció, a román demokrácia szakítópróbája is a közoktatási törvény. Van annak legalább két tétele, ami miatt a szenátusban elakadt, s az Alkotmánybíróságon „elbukott" a kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály. A történtek azok számára, akik a közoktatásban folyó vitákat, s az időnként fellángoló hisztérikus kampányokat a rendszerváltás óta végigkövették, nem jelentenek meglepetést. Jól tudhatják, mire gondolok.
Egy kis jóindulattal, józan ésszel természetes lenne, hogy a nemzetiségi gyermekeknek hozzáférhető, játékos formában tanítsák az ország nyelvét, hogy kedvvel és könnyen elsajátítsák azt. Ezzel szemben a már kezdettől túlzsúfolt és bonyolult mondatokra épülő tankönyvek, az ötödik osztálytól pedig a mai beszélt nyelv helyett a régies, regionális és népies nyelvezetet előtérbe helyező többoldalas szövegek szövevényében vesztődik el a magyar diák, s ábrándul ki a romántanulásból. A tanterv- és tankönyvírók a nyelvtanítás korszerű módszereinek ismeretében sem képesek kilépni a korábbi sablonokból, ami azt bizonyítja, hogy nemzetiségi szempontból a szűklátókörűség mellett a rosszindulat (hogy mégse mondjunk gyűlöletet) munkál bennük. Ami olyan, magukat értelmiséginek nevező személyekben is tetten érhető, mint Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter vagy a jelenlegi kormánykoalícióhoz tartozó Mihail Hărdău exminiszter, aki „hűséges" PDL-katonaként a saját kormánya által elfogadott törvény elvetése miatt „fakadt tapsra". Megemlíthetjük ilyen vonatkozásban a multikulturalitás szószólójaként tetszelgő Andrei Marga rektort, és ne felejtsük el Mircea Geoană nyilatkozatait sem.
Az ország történelmének és földrajzának román nyelven való oktatásakor sem az alapvető pedagógiai célt, a tananyag minél könnyebb és gyorsabb elsajátítását tartják fontosnak, elvégre arra köztudottan az anyanyelv a legalkalmasabb.
E két „sarkalatos" előírás miatt akadt fenn a román nacionalizmus hálóján az egyébként nem túl sikerült közoktatási törvény. Ha arra gondolunk, hogy az Alkotmánybíróság döntése a Băsescu által kinevezett kormánypárti bíró szavazatán múlott, akkor nem nehéz kitalálni a mögöttes szándékot sem: csapdába csalni az RMDSZ-t, amelyre a kormányból való kilépése esetén („egy ilyen csekélység miatt") a hazafiatlanság vádját sütheti rá az államelnök, ahogy legutóbbi nyilatkozataiban már megfogalmazta.
S ha mindezek után a jogszabály mégis átmenne a legfelsőbb fórumokon, nem feledhetjük, egy változás esetén megtörténhet, hogy az újabb kormány legelső dolga a törvény nemzetiségi cikkelyeinek a módosítása lesz. A román oktatásügy képviselői még korántsem értek oda, hogy nemzetiségi szempontból a szakítópróbát kiállják. Mindezt számításba véve érdemes-e annyi népszerűtlen döntést bevállalni és bízni abban, hogy értéke van az adott szónak ott, ahol már annyiszor az ellenkezőjét bizonyították?
Válságban a kormánykoalíció – Az oktatási törvény elfogadása feltétele az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásának
Népújság, 2010. november 8. –
Az RMDSZ Állandó Tanácsának (SZÁT) szombati ülésén a szövetség vezetői úgy döntöttek, egy hetet adnak koalíciós partnerüknek arra, hogy megoldást találjon az oktatási törvény elfogadására. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint „nincs miért alkudoznunk, amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találniuk, nem tudunk tovább együtt kormányozni".
Az RMDSZ Állandó Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen elemezte az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróság általi visszautasítása, illetve megállítása miatt előállt válságos koalíciós helyzetet, és hozott döntést ezzel kapcsolatosan. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ azért vállalkozott a kormányzásra, mert lehetségesnek látta a hozzájárulását olyan alapvető kérdések megoldásához, mint a gazdasági válság enyhítése, az államreform folytatása, valamint előrelépés az anyanyelv-használati, illetve kisebbségi jogok, etnikumközi viszonyok terén. „Az oktatási törvény azért rendkívül fontos, mert egyszerre tartalmaz két fontos célt: egyrészt egy általános reformot, hiszen az oktatási rendszer alapvetően megújulna ennek a törvénynek a segítségével. Az egyetem előtti oktatás felügyeletét teljesen áthelyeznénk a helyi közösségekhez, tehát az önkormányzatok, a szülők, a tanárok képviselőiből álló vezetőtanácsok döntenének minden fontos kérdésben. Másrészt tartalmazzza az anyanyelvű oktatási jogok bővítését azáltal, hogy a régi törvényben bennmaradt diszkriminatív intézkedéseket kivennénk. Az ország történelmét és földrajzát eddig nem lehetett magyarul tanulni illetve mostantól fogva a román nyelvet más módszertan szerint lehetne oktatni. Ha az oktatási törvény elakadt, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalícióban nincs akarat és nincs erő arra, hogy a reformot folytassa és arra sincs, hogy az RMDSZ-szel kormányozva etnikumközi viszonyok dolgában előrehaladjon. Ezt nem tudjuk elfogadni" – jelentette ki a szövetségi elnök a sajtónak nyilatkozva. Az RMDSZ azt kéri koalíciós partnerétől, hogy a következő napokban találjanak megoldást az oktatási törvény elfogadására. „Amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találni, az RMDSZ Állandó Tanácsa azon a véleményen van, hogy nem tudunk tovább kormányozni együtt. Nincs miért alkudoznunk, az oktatási törvény szövegét már rég kialkudtuk, egyeztettünk. Tehát ez egy kompromisszum eredménye és ehhez ragaszkodunk, nincs miért a továbbiakban egyezkednünk a törvény szövegéről. Most nem a szövegre kell megoldást találni, hanem az elfogadásra, mégpedig a következő héten" – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, nemcsak a tanügyi törvényről van szó, de ez nyilvánvalóan a kulcs.
„Ha a tanügyi törvény elakadt, akkor ez azt jelenti, hogy a költségvetési, vagy a bérezési törvények kérdésében sem lesz szolidáris a koalíció" – figyelmeztette koalíciós partnereit Markó Béla. Úgy vélte, az oktatási törvénnyel kapcsolatosan nyilván vannak olyan nacionalista politikusok, akiknek a történelemmel és földrajzzal van gondjuk, „de alapvetően az ellentmondás és a nagy ellentétek a kulisszák mögött a reformmal kapcsolatban mutatkoznak: egyrészt nagyok a félelmek az egyetem előtti oktatás decentralizációjától és attól, hogy helyi döntések születnek e kérdésekben, másrészt komoly érdekek ütköznek az egyetemi oktatással kapcsolatban, például a magánegyetemek státusának megszigorítása sokaknak nem tetszik".
Hiba volt nem működtetni a Máért-ot
A szövetségi elnök nyilatkozott a Máért kapcsán feltett újságírói kérdésekre is. Hangsúlyozta, hiba volt nem működtetni a Máértot, ezt csak részben helyettesítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. „Ezek fontos találkozási alkalmak és ez pénteken is bebizonyosodott: a határon túli magyar vezetők, magyar politikusok találkozhattak, véleményt cserélhettek. Nem arról van szó, hogy a Máérton dőlnek el kapitális kérdések, de a véleménycsere és a közös álláspont kialakítása fontos. Itt elfogadtunk egy közös közleményt, annak egyik jelentős pontja, hogy a résztvevők támogatják és elvárják a romániai oktatási törvény elfogadását. Szükség van a Máértra és mennie kell tovább".
A Népújság kérdésére, hogy miként vélekedik arról, hogy az RMDSZ mellett az EMNT és az MPP is egyenrangú meghívottként vett részt a Magyar Állandó Értekezleten, az RMDSZ elnöke kifejtette: „Ki-ki döntse el, hogy mennyire egyenrangú partner az RMDSZ-szel az EMNT és az MPP. Ha egyenrangú partnerek lennének, akkor velünk együtt kínlódnának az oktatási törvénnyel. Ők szolidárisak velünk, mert végül is elfogadtunk egy közös közleményt Budapesten. Ebben a pillanatban a romániai magyarság parlamenti képviseletét és kormányzati képviseletét is az RMDSZ látja el, de nem látok abban különösebb problémát, hogy más szervezetek is jelen voltak Erdélyből".
Duna-csúcs Bukarestben
Új Magyar Szó, 2010. november 8.
Tizennégy Duna menti ország döntéshozóit várják ma Bukarestbe a Duna-csúcstalálkozóra. Az értekezleten – amelyen az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is részt vesz – végleges politikai nyilatkozattal erősítik meg a jövőbeni uniós Duna-stratégiát.
Tizennégy Duna menti ország döntéshozóit várják ma Bukarestbe a Duna-csúcstalálkozóra. Az értekezleten – amelyen az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is részt vesz – végleges politikai nyilatkozattal erősítik meg a jövőbeni uniós Duna-stratégiát. A csúcstalálkozót a román államfő és kormányfő, illetve az EB elnöke nyitja meg, a nap folyamán Emil Boc román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart.
Mint ismert, a nagy ívű régiófejlesztési indítványt várhatóan már 2011 elején, a magyar EU-elnökség alatt elfogadják. Borbély László környezetvédelmi miniszter véleménye szerint a mai Duna-csúcs rendkívül fontos, mert előkészíti az Európai Tanács decemberi konferenciáját, ahol az Európai Bizottság be fogja mutatni az uniós Duna-stratégia előzetes akciótervét. Ennek végleges változatát az Európai Tanácsnak 2011 júniusában kell jóváhagynia.
Amint korábban beszámoltunk róla: a Duna által érintett régiókra összpontosító operatív programnak gazdasági, társadalomfejlesztési és egyéb szempontból is számos pozitív hatása lenne: többek között a hajózhatóság, szállítás, kereskedelem, turizmus, környezetvédelem, migráció, klímaváltozás, energiabiztonság területeit érinti.
Az Európai Bizottság korábban úgy fogalmazott, a stratégia nem számíthat arra, hogy számára a jövőben külön forrást különítenek el a kohéziós alapokból – „ehelyett a már létező EU-s források és alapok, továbbá más pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásán alapul".
Bár a jelenlegi – hosszú távú – uniós költségvetés nem ad lehetőséget ilyen makroregionális együttműködések külön támogatására, az új hétéves pénzügyi perspektíva vitája éppen a magyar soros elnökség alatt, 2011 első félévében kezdődik, vagyis Magyarország elnökként képes lehet nyomást gyakorolni a költségvetés alakulására.
„Remélem, hogy a magyar elnökségből származó előnyöket Románia is ki tudja majd használni oly módon, hogy közös programokat terjesztünk elő, és közelítsük az álláspontokat ott, ahol még eltérés mutatkozik" – mondta el korábban az ÚMSZ-nek Winkler Gyula, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának póttagja.
Az EP-képviselőtől megtudtuk, a kezdeményezők precedensként a Balti stratégiára hivatkoztak, amelyet a régióban érdekelt államok fogalmaztak meg és terjesztettek elő. A kezdeményezés villámgyorsan talált követőkre és támogatókra: miután az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában felkérték a Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit, az ötletet már 2011 elején kész tényként kezelheti a közösség.
ERDÉLY
Kitüntették a Krónikát a felsőoktatás kiépítésének szorgalmazásáért
Krónika, 2010. november 8.
Noha hosszú út vezet a teljes értékű, az autonómia szellemében megszervezendő romániai magyar egyetemi hálózat kiépítéséhez, az erdélyi magyar közösség nem adhatja alább ennél az igénynél – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap Kolozsváron a Báthory-díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elismerést a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága 2005-től adományozza olyan személyiségnek vagy szervezetnek, akik az adott évben vagy a megelőző időszakban a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is tizenhat Báthory-díjat osztottak ki: kitüntették Antal András nyugalmazott agronómus professzort, Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét, Deák Ernőt, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetségének elnökét, a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, Koszorús Ferencet, az American Hungarian Federation elnökét, a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorát, a Krónikát, az MTV Kárpát Expressz műsorát, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét, Székely Leventét, a Genfi Magyar Misszió első beosztottját, Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Szőcs Géza költőt, Vincze László újságírót, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét és Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozót.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság által megakasztott, a kisebbségi oktatás számára számos kedvező előírást tartalmazó román oktatási törvény ellen bukaresti politikusok, sőt Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora hisztérikus támadást indított, az EP alelnöke ugyanakkor olcsó engedménynek, porhintésnek nevezte, hogy a BBTE főépületében nemrég elhelyezték a Bolyai Egyetem öt egykori magyar rektorának arcmását, miközben a Ferencz József Tudományegyetem professzorainak, rektorainak domborművei hiányoznak a gyűjteményből.
Hantz Péter, a BKB alelnöke – akit egykor a magyar táblák elhelyezése miatt távolítottak el a BBTE-ről – „bizalombitorlóknak" nevezte az erdélyi magyar politika és akadémiai élet ama képviselőit, akik szerinte a „tanult tehetetlenség" állapotában mellőzik a magyar felsőoktatás ügyének előmozdítását. Szőcs Géza költő a díjátadáson felidézte, hogy a román állambiztonsági szervek által üldözött Ellenpontok című szamizdat kiadványban már 1984-ben felvetette a magyar egyetem ügyét, 1985-ben írt emlékiratában pedig szembesítette az anyanyelvű oktatáshoz való jogot papíron biztosító akkori román alkotmányt az ezzel ellentétes valósággal.
Közölte, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként kiemelt céljának tekinti bevinni a köztudatba Kolozsvár jelentős szellemi értékeit, például megjelölni a kincses város nagyjainak elfeledett szülőhelyét. Szőcs Géza konkrét ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobrot emelnek a kincses városban Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak, a 20. század egyik legnagyobb, 1997-ben elhunyt zenei előadóművészének, akinek tiszteletére nemzetközi vonósnégyesversenyt is tervez.
Ima az egységért!
Erdely.ma, 2010. november 8.
Megkérdezték ma, hogy mit szólok ahhoz, hogy Erdélyben lassan három magyar párt is lesz? Próbáltam jól nevelten kihátrálni a kérdés elől, de mikor sarokba szorítottak, akkor a következőt mondtam:
Kár, hogy nincs Erdélybe egy Sixtusi kápolna... Mert ugye Rómában van egy, és oda szépen bezárja a Római Katolikus egyház a bíborosait, az egyház lidereit, és akárhány frakció, csoportosulás is van köztük, addig nem engedik ki őket, míg szelíden, nyugodtan egyet ki nem választanak maguk közül. Ha nem sikerül dönteni, akkor egy hét után már csak kenyeret és vizet adnak nekik, míg a várva várt fehér füst fel nem száll a kéményből... Az emberek kint csendben imádkoznak, és közben megszületik a döntés, melyen hisszük, hogy rajta van Isten áldása. Szerintem Erdélyben is a politikusokat be kellene szépen falazni és kenyéren, vízen kellene tartani őket, míg a külvilág kizárása nélkül meg nem születik a döntés, és egy zászló alatt nem tudnak útra kelni a választásokra.
Persze tudom, nincs nálunk egy ilyen kápolna, ezért az egység mellett érvelve a következőket mondom: Árva gyerekeket nevelek, többen elmondták, hogy milyen traumát jelentett a váló, acsarkodó szülők között dönteni. A gyermekek ilyen körülmények között elbizonytalanodnak, lefagynak, teljesítményük a sport, a tanulás terén leromlik, és nemhogy bölcsen dönteni, de még a szüleik iránt tiszteletet tanúsítani sem erőst tudnak. Sajnos látom, hogy egy – egy ilyen zajos válás, mindkét szülő tiszteletének „árfolyamát", a gyermekek szemében minden körülmény között mennyire lerontja. Isten mentsen, hogy az erdélyi magyarokat gyermekeknek tekintsem, de biztos vagyok benne, hogy az egymással acsarkodó, összefogni nem tudó, egymás iránt tiszteletet nem mutató pártok, a magyarságot elbizonytalanítják, félelemmel töltik el. És sajnos mindez, újabb fiatalok külföldre költözését eredményezi, és az itthon maradottak sem fognak bátrabban nekiállni családot alapítani, vállalkozásba kezdeni. És én ennél szörnyűbb dolgot el sem tudok képzelni.
Sokan felkerestek és elmondották, hogy nem értik a széthúzás logikáját. Én sem! Együtt, közösen a vadászok sokkal eredményesebbek, nagyobb zsákmányt tudnak elejteni. Semmi nem indokolja a szakítást, minden de minden az összefogás mellett szól... Szerintem az aki nem tudja ma az egységet Erdélyben képviselni, annak alázattal egy lépéssel hátrább kellene állnia. Keresni kell olyan személyeket, akik integrálni tudják nagycsaládunk minden tagját, a közösségi létünk fennmaradása érdekében.
Boldog emlékű Márton Áron püspök úr, azokban a vérzivataros időkben összeszedte az erdélyi magyar politikusokat a kolozsvári Szent Mihály templomban és megfogadtatta velük, hogy az egység ellen nem tesznek.... Kisebb testvéri szeretettel kérem a népünk elöljáróit, hogy keressék az egységet, és akár kisebb lépésekkel is de egy csapatban vezessenek a szeretet, a béke útján bennünket, a rájuk szavazni akaró polgárokat.
Imádságos szeretettel, Cs.t.
Tisztújítást tartott az EMNT
Szatmári Magyar Hírlap, 2010.november 8.
November 6-án, szombaton délután tartotta éves tisztújító közgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezete, s egyúttal kijelölte azt a huszonkét küldöttet is, akik a megyét az EMNT december 4-i, székelyudvarhelyi Országos Közgyűlésén képviselni fogják. A gyűlésen az Országos Elnökség részéről Kovács Csaba, az EMNT kommunikációs igazgatója vett részt.
Veres-Kupán Enikő, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg a rendezvényt, és köszöntötte a megjelenteket, majd pedig szavazásra bocsátotta a gyűlés napirendjét, amelyet a jelenlévők egyhangúlag szavaztak meg.
A folytatásban az EMNT megyei elnöke az újjáalakulás óta eltelt egy esztendő tevékenységéről számolt be. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elmúlt egy esztendejét nem lehet kiragadni az erdélyi magyar politikában, illetve a nemzeti oldalon zajló politikai folyamatokból. „Az anyaországbeli kormányváltás nagyfokú feladatvállalást kívánt az EMNT-től, hisz a Fidesz erdélyi politikai stratégiai partnereként a közös nemzetpolitika kialakítására, a saját stratégiák összehangolására tevődött át a hangsúly. Ennek segítése érdekében az országos elnökség különböző szakbizottságokat hozott létre mint az Autonómia-bizottság, kül-és nemzetpolitikai, oktatáspolitikai, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai" – mondta az EMNT megyei vezetője.
A Megyei Elnökség munkájának minősítése kapcsán Veres-Kupán Enikő kritikus hangot ütött meg, s úgy értékelte, hogy „a testület sok tekintetben hagyott kívánnivalót maga után. Sokszor az elnökségi ülések összehívása is gondot okozott, nem beszélve a közös feladatvállalásról". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő időszakban az eddiginél még felelősségteljesebb feladatokat kell a testületnek ellátnia, ha az Országos Közgyűlés úgy fog dönteni, hogy támogatja egy nemzeti elkötelezettségű párt bejegyeztetését. Ebből a megfontolásból azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az Elnökség létszámát az eddigi nyolc plusz egy fő helyett tizennégy plusz egy főre növelje, az Elnökség tagjaira pedig a megválasztandó új elnök tegyen javaslatot. A Közgyűlés a szavazásra bocsátott beszámolót ellenszavazat nélkül fogadta el. Ezt követően néhány hozzászólás következett az elnöki jelentéssel kapcsolatban, aztán a tisztújítás került sorra.
Bódi Sándor az eddigi elnököt, Veres-Kupán Enikőt javasolta elnöknek, míg Krakkó Rudolf Tukacs József nagykárolyi református lelkészre, Katona József pedig Kádár Ferencre tett javaslatot. Utóbbi kettő azonban nem fogadta el a jelölést.
Veres-Kupán Enikőt egy tartózkodás mellett választotta meg a Közgyűlés újabb egy évre a megyei szervezet elnökévé.
Rövid szünetet követően a régi-új elnök az alábbi tizennégy személyt javasolta az Elnökségbe: Tukacs József, Kádár Ferenc, dr. Váczi Kálmán, dr. Hégető Levente, Bántó Zoltán, Báthory Éva, Király Ernő, Nagy Iván, Bódi Sándor, Balaskó Balázs, Déry Ferenc, Illyés Előd, Katona József és Balvinszky Sándor. A közgyűlés az új Elnökséget egyhangúlag fogadta el. Ezt követően az országos küldöttek megszavazásával folytatódott a gyűlés.
A rendezvény végén Kovács Csaba kommunikációs igazgató a demokrácia-központokról, valamint a jövőbeni új párt bejegyzéséről nyújtott részletes tájékoztatót, s válaszolt az ezekkel kapcsolatos kérdésekre.
Tisztújítás az EMNT szatmári szervezeténél
Szatmári Friss Újság, 2010. november 8. – KARIKÁS ENIKŐ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezete szombaton tartotta éves tisztújító közgyűlését, Veres–Kupán Enikő elnök további egy évig tölti be ezt a feladatot.
November 6–án tartotta eves tisztújító közgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezete, ekkor jelölték ki azt a huszonkét küldöttet is, akik a megyei szervezetet képviselik az EMNT december 4–én, Székelyudvarhelyen megrendezendő országos közgyűlésén. A szombati eseményen az országos elnökség részéről Kovács Csaba, az EMNT–kommunikációs igazgatója vett részt.
Régi–új elnök Veres–Kupán Enikő, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg a rendezvényt, köszöntötte a megjelenteket, majd szavazásra bocsátotta a gyűlés napirendjét, amelyet egyhangúlag elfogadtak a jelenlévők, ezt követően az EMNT megyei szervezetének leköszönő elnöke az újjáalakulás óta eltelt egy esztendő tevékenységéről számolt be. Beszédében nem titkolta, hogy a megyei elnökség munkája hagyott némi kívánnivalót maga után az eltelt év során, de a hibákat be kell látni, a hiányosságokat kijavítani, mert az elkövetkezendő időszakban az eddiginél még felelősségteljesebb feladatokat kell a testületnek ellátnia, ha az országos közgyűlés úgy fog dönteni, hogy támogatja egy nemzeti elkötelezettségű párt bejegyeztetését. Ezért azt javasolta az egybegyűlteknek, hogy az elnökségi tagok száma az eddigi nyolc plusz egy fő helyett, tizennégy plusz egy főre növekedjen, és az elnökség tagjaira pedig a megválasztandó új elnök tegyen javaslatot. A közgyűlés a szavazásra bocsátott beszámolót ellenszavazat nélkül fogadta el, majd hozzászólások következtek, amit az esemény legfontosabb momentuma, a tisztújítás
követett. A megyei elnök tisztségének betöltésére Veres–Kupán Enikőt, Tukacs József nagykárolyi református lelkészt és Kádár Ferencet javasolták, utóbbiak azonban nem fogadták el a jelölést. Az eddigi elnököt, Veres– Kupán Enikőt egy tartózkodás mellett választotta meg a közgyűlés újabb egy évre a megyei szervezet elnökévé, aki az alábbi tizennégy személyt javasolta az elnökségbe: Tukacs József, Kádár Ferenc, dr. Váczi Kálmán, dr. Hégető Levente, Bántó Zoltán, Báthory Éva, Király Ernő, Nagy Iván, Bódi Sándor, Balaskó Balázs, Déry Ferenc, Illyés Előd, Katona József és Balvinszky Sándor. Az új elnökségre tett javaslatot egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, az országos küldöttek megszavazásával folytatódott a gyűlés.
Rátermett fiatalok
Ami a nemzeti elkötelezettségű párt bejegyeztetését illető kérdéseket illeti, a jelenlévők nem titkolták azt, hogy a magyar ajkú lakosság úgy fogadta egy újabb párt bejegyeztetését, mint egy harmadik magyar párt küszöbön álló magalakulását, ami majd megosztja a magyarságot. Erre Kovács Csaba kommunikációs igazgató anynyit mondott, hogy ez nem egy harmadik párt lesz, hanem egy olyan párt, melynek az lesz a feladata, hogy ne osztódjanak a magyar szavazatok háromfelé – RMDSZ, MPP és ugye az újabb párt. Nem kergetnek délibábot, azt mindenki pontosan tudja, hogy rossz irányba haladunk, tehát tenni kell azért, hogy a magyarság sorsa jobbra forduljon, de ne csak egyes csoportok érdekeiről szóljon az „érdekvédelem".
Az új pártba olyan tisztességes, rátermett fiatalembereket keresnek, akik a Tőkés László–féle erkölcsi normákat magukénak vallják, a célcsoportnak pedig a 28–38 év közötti korosztályt tekintik. Olyanokat, akik politikai karrierre vágynak, el akarják érni kitűzött céljukat, tenni és dolgozni is szándékukban áll azért, hogy karriert fussanak be.
Konkrét célokat kínál ez a jövendő párt, amely nagyon sok csalódott ember számára jelenthet egy újabb reményt.
MAGYARORSZÁG
Semjén: kulcsfontosságú az asszimiláció megállítása
MTI, 2010. november 5.
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása - mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (Máért) pénteken a Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar-regiszter létrehozására irányuló tervéről is. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni - hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van - fogalmazott.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. "Meg fogunk harcolni minden magyarért" - fogalmazott Semjén Zsolt. A nyugati magyarság tekintetében lehetséges megoldásként említette az angol szekciókat, így azokat sem zárnák ki a "magyar világból", akik harmadik, negyedik generációként már nem bírják olyan szinten a nyelvet.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet - értékelése szerint - igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként - tette hozzá. "Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul" - hangsúlyozta az államtitkár.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is. Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót. A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen vannak a parlamenti pártok képviselői is.
Üdvözölték a határon túli szervezetek a Máért összehívását
MTI, 2010. november 05. 20:38
Az összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést.
A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete.
A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy "mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért". A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is.
Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze. Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar - bárhol is éljen a világban - visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis - mint mondta - a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek.
Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy "háromlábú székhez" hasonlítható.
A magyar parlamenti pártok közül az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni. Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.
A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet. A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. "Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere" - jelentette ki a politikus.
Semjén: Meg kell állítani az asszimilációt
MHO/MTI/Hírextra, 2010. november 5.
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (Máért). A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását.
Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van.
Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem.
Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van – fogalmazott.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd-Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet.
Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen vannak a parlamenti pártok képviselői is.
Orbán tárgyilagos, realista nemzetpolitikát szeretne
Duna Tv / MTI, 2010. november 05., 17:21
A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az „egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben összeülő Magyar Állandó Értekezleten azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.
A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, „megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. „Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyon nagy arányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.
Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az „egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.
Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét.
Az előttünk álló jövőben a kormányfő szerint az együttműködés leginkább kézen fekvő terepe a gazdaság lesz. Magyarország speciális küldetése, túl azon, hogy törődik a saját nemzetpolitikájával, egy kárpát-medencei politika kialakításával, egy közép-európai együttműködés kialakítása is. A magyarországi politika és nemzetpolitika után – folytatta – a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül – fejtette ki.
A magyar politikai rendszer áprilisban előállt stabilitása adta lehetőségtől – mint mondta – nem szabad megijedni, és nem is kell bevárni bizonyos intézkedésekkel a Magyarországnál stabilabbnak tűnő háttérrel rendelkező országokat. Példaként a bankadót említette, hozzátéve: mindenki tudta, előbb-utóbb lesz bankadó, de Magyarországnak sem ideje, sem lehetősége, sem szüksége nem volt arra, hogy bevárja Európa többi országát. A többi intézkedéssel is mind így állunk – közölte. Azok az intézkedések, amelyek némi értetlenséget, furcsálkodást váltanak ki, mind indokoltak a jövő szempontjából, s előbb-utóbb meg fognak jelenni más, a nyugati kultúrkörhöz tartozó államok döntéseiben is – vélekedett.
Rámutatott: az előttünk áll év döntő, a megnyíló lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség. Ez az egy év áll rendelkezésre, hogy Magyarország megújuljon – fűzte hozzá. Ez a megújulás éve, meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet, a gyorsaságot, az éles látást, a hidegvér és a gyors cselekvésre való képességet – sorolta.
Az egy dolog, hogy bekövetkezett egy óriási politikai változás, de a politikai változás és annak jegyében elvégzendő munka két különböző dolog – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: nem tekintenek úgy, hogy a magyar emberek elvárásainak, igényeinek eleget tettek volna, pusztán azért, mert megnyerték kétszer a választást, s hatalmas parlamenti többségük van. A magyar kormány ennek szellemében végzi munkáját – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor a modellértékű változtatások között említette az arányos adórendszer bevezetését, az együttműködésen alapuló gazdaságpolitikát, amely a nemzetközi nagytőke részvételére is igényt tart a teherviselésben, a nyugdíjreformot, valamint a közigazgatás átalakítását, amelyet az elkövetkező egy évben végre kell hajtani. Ide sorolta a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt - Semjén: Példátlan egység valósult meg
MNO – KA, 2010. november 5. 20:00
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérten.
Semjén a zárónyilatkozatot ismertető péntek esti sajtóértekezleten kiemelte: a tagok elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását – ismertette a nyilatkozatot a miniszterelnök-helyettes.
A résztvevők üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárokat mielőbb módosítják.
Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja.
A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, s az 1956-os forradalom 55. évfordulójának a világ magyarságának bevonásával történő megünneplésére.
Semjén elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a hazai jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság.
A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja. A kormányfő helyettese úgy összegezte, hogy a Máért pénteki, kilencedik ülése, amelyet hatéves szünet után tartottak, össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt.
„Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere"
Magyar Nemzet, 2010. november 5.
Az összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést.
A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés: A határon túliak is a nemzet részei
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei – mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését.
Az integráció kezdete
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete.
Helyreállt a dolgok természetes rendje
A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy „mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért". A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is. Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze.
Piros betűs nap a mai
Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar – bárhol is éljen a világban – visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis – mint mondta – a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek.
Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy „háromlábú székhez" hasonlítható.
„Ez a mai nap a nemzeti ügynek a sikere"
A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. „Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere" – jelentette ki a politikus.
Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni.
A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet.
Az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait.
Új irány
Magyar Nemzet, 2010. november 6. – Lukács Csaba
Tegnap újabb szégyenletes gyurcsányi örökséget sikerült felszámolni: az előző miniszterelnök ugyanis megsértődött hat esztendővel ezelőtt a határon túli magyarok képviselőire, így aztán többé nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet. Tegnap újraindult az önkényesen befagyasztott fórum, és a hat esztendővel ezelőtti vita ma már tárgytalan: azóta törvény rendelkezik a letelepedés nélkül megszerezhető magyar állampolgárságról azoknak, akik nyelvükben-múltjukban kötődnek az anyaországhoz.
A Máért kilencedik ülése azonban nem csak ezért fontos, azzá tette a magyar miniszterelnök beszéde is. Orbán Viktor világosan megfogalmazta azt, hogyan látja a világot: ugyan nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban. Amióta egy nagy falu lett a világ, a technológia a globalizációnak köszönhetően eljut bárhova, ezért a nyugati civilizáció előnye is elolvadt.
Aki volt mostanában Dubajban, netán Sanghajban, annak értenie kell ezeket a szavakat. Ha valami egyedit, különlegeset, modernt akarunk látni, immár nem Amerikába, hanem keletre kell indulnunk. És nem azért, mert ott olcsó a munkaerő, hanem ennél jóval összetettebb okok miatt. Egyes keleti országokban (gondoljunk Indiára vagy Kínára) van bőven olcsó munkaerő, de immár van elegendő pénz és tudás is a korlátlan fejlődéshez. A nagyra törő álmokat megszülő bátorságról és kezdeményezőszellemről ne is beszéljünk – nekik nem akarták mindenáron megtanítani, hogy merjenek kicsik lenni.
Keveset beszélünk róla, pedig tény: a világ (most még) legnagyobb gazdaságát adó országának, Amerikának az államadóssága meghaladta a tizenháromezermilliárd dollárt, és a legnagyobb külső hitelezőjük éppen Kína – magyarán a keleti hatalom pénzétől függ a nyugati óriás működése. A világhatalmi pozíciók újrarendeződése ma már tény, még ha a vesztesek nem szeretik is ezt beismerni.
A válságok, a lufik kipukkadása ennek a jelenségnek a tünete, aki ezt hamarabb észreveszi, és jól reagál rá, az gyorsabban kijön a gödörből. Nem megijedni kell a változástól, hanem elsőnek kifürkészni az új ösvényeket. Ha hamar a jó irányba tudjuk fordítani a vitorlát, előrébb juthatunk a kedvező hátszéllel. A feltörekvő piacok partnereket keresnek a növekedéshez: nyersanyagra van szükségük, eladnák a termékeiket, kihelyeznék a fölös pénzt. Újra fontos lehet az is, hogy földrajzi értelemben véve hídhelyzetbe kényszerített minket a történelem.
Magyarország kormánya Európában egyedülálló többséggel rendelkezik, így képes lehet a gyors válaszokra – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint nem csupán Magyarország szempontjai fontosak a változások közepette, hanem egész Közép-Európának kell közös választ adnia az új világ kihívásaira. Első útja ezért vezetett Varsóba, és – a viták ellenére – ezért kell jó viszonyban lenni a szomszédokkal, köztük Szlovákiával is.
Jó látni, hogy akad olyan magyar politikus, aki előrébb lát az orránál – korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy előbb Moszkvától, utána pedig Washingtontól és Brüsszeltől vártuk el, hogy gondolkodjon helyettünk. Ha újra átvesszük a kezdeményezést a régióban (ne feledjük, az előző két szocialista kormány gyalázatos tevékenysége előtt még mi voltunk az eminensek Kelet-Európában!), akkor újra fontos szerepük lehet a határon túli magyaroknak is, hiszen az a tudás, amelyet ők a szomszédos országok mentalitásáról, gazdaságáról megszereztek, kulcsfontosságú lehet egy erős Kelet-Európa megteremtésében. És akkor talán még arra is van esély, hogy újra jó érzés lesz magyarnak lenni a Délvidéken, Erdélyben vagy a Felvidéken.
Adósságot törlesztettünk
Magyar Nemzet, 2010. november 6. - Kristály Lehel
Jön az összmagyar regiszter, Budapest megharcol minden magyarért - hangzott el a IX. Máérton
Elítélték a félelemkeltőnek nevezett szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken a kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérton. Semjén a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a Parlamentben a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok és a budapesti kormány képviselői. Ezt a fórumot 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök hívta össze.
A IX. Máért megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a határon túliak megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítását. A politikus szerint több tényező fenyegeti a nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túliak esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk.
Az állampolgárság-igénylés felté¬teleiről elmondta: Magyarország más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Ismertette, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló szlovákiai Most-Híd párttal partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Semjén beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. „Ma sem fogalmazhatunk másként" – jegyezte meg, majd kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Úgy vélte, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túliak akaratával. „Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul" – hangsúlyozta.
Németh azt mondta, hogy a következő években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamatát. Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máértban részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
2 perces interjú: Duray Miklós a Máért egyik alapítója, az MKP volt alelnöke
– Miként tekint a Máért egyik alapító atyjaként a 9. értekezletre annak tükrében, hogy hat esztendő tanácskozásai eddig rendre kimaradtak?
Igaz, hogy sorrendben ez a 9. találkozó, de 2001 ősze óta az a néhány Máért, amelyet megtartottak, már értelmetlen volt. Azok már az értekezlet leépülését vetítették előre. A mostani tanácskozás új starthelyzetet jelent, de egyelőre nem körvonalazódott, hogy ez a helyzet milyen további lehetőségeket, illetve célegyenest rejt magában.
– A kis Máértokkal az elmúlt években megpróbálták valamilyen formában pótolni a „nagyot".
A kis Máértok is kényszerhelyze¬tet jelentettek, hogy ne szűnjön meg a határon túli szervezetek közötti egyeztetés. A Máért ugyanis a magyar kormány részvétele nélkül teljesen eszköztelen, de a kis Máértnak volt olyan hozadéka, amelynek az eredménye meglátszik a mostani újjáalakulás alkalmával. Jelesül, hogy helyet kaptak az asztalnál a dél-amerikai, ausztráliai és kanadai magyarok. Ez azért fontos, mert a Máért keretében kialakítandó nemzetpolitikai tervezeteknek nemcsak a Kárpát-medencei magyarokra kell vonatkozniuk, hanem a világ magyarságára. Más a KMKF, amelyben a parlamenti vagy regionális képviselettel rendelkező magyar pártoknak kell egyeztetniük azért, hogy a nemzetpolitika azon kérdéseinek, amelyek a magyar Országgyűlés elé kerülnek, legyen politikai előkészítésük a parlamenti tárgyalásokhoz.
2 perces interjú: Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke
– Miként értékeli az RMDSZ azt, hogy hat év szünet után ismét összehívta a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet?
Ebben a történetben végül is nem az a rendkívüli dolog, hogy újra összehívták a Máértot, hanem az volt a gond, hogy szüneteltették több éven át. Ugyanakkor én nem gondolom azt, hogy a Máérton születhetnek nagy hirtelen óriási döntések. Azok, illetve a bizonyos problémákra adott megoldások más módon jönnek létre. Viszont a Máért fontos találkozási forma. Ezt részben helyettesítette a Szili Katalin által korábban létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de nem teljes egészében. Mindenesetre a Máért újbóli összehívását jó újrakezdésnek vagy folytatásnak tartom. Mindegy, miként fogalmazunk. Szükség van rá.
– Amint itt, a folyosón tapasztaltam, az ülés zárónyilatkozata megfogalmazásából az RMDSZ is jócskán kivette a részét. Ön épp most mondta tollba pártja álláspontját Répás Zsuzsanna nemzetpoliti¬káért felelős helyettes államtitkárnak. Min módosítottak?
Nem rontottunk, csak javítottunk a nyilatkozaton.
– Melyik részein?
Dúsítottunk rajta. Néhány konkrétumot még Romániával kapcsolatban is beírtunk.
– Pontosabban?
Nekünk fontos, hogy a nyilatkozat kitérjen a román oktatási törvényre is.
Semjén: amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is
MR/MTI 180 perc, 2010. november 5. – Diós Judit
Hatéves szünet után ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet, a Parlamentben tartandó tanácskozás napirendjén a többi között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának.
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten a Parlamentben. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata
evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A szokott támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, és ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország nem fog kiadni más államnak információt arról, ki magyar állampolgár és ki nem.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
Orbán: az április választás válasz volt 2004. december 5-re
A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az egységes magyar nemzet létezik. Orbán Viktor pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti tanácskozásán kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el. Ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő – jegyezte meg.
Ebben az egy évben meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet – sorolta a miniszterelnök. A következő egy év döntő, a lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szólt arról is, hogy szerinte a nemzetközi kapcsolatok rendszere meg fog változni, az ideológiailag motivált kapcsolatok átadják helyüket az ideológiamenteseknek.
A miniszterelnök azt mondta: a 2004. december 5-i népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét. Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az MSZP közleménye szerint Orbán Viktor azt követően beszélt a hamis realistákról, hogy hazatért Kínából, ahol egyes kritikusai szerint kiárusítja az országot olyan megállapodásokkal, melyek részint szembe mennek az Európai Unió iránti elkötelezettségeinkkel, részint megnehezítik a hazai vállalkozások sikerességét. Az ellenzéki párt úgy véli, "érdekes", hogy a miniszterelnök arról beszél, "egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik". A szocialisták szerint ugyanis éppen az Orbán vezette kormány csökkentette a határon túli magyaroknak nyújtandó támogatások mértékét. (Ulicsák Szilárd miniszteri biztos korábban azt közölte, a jövő évi költségvetésben 1,3 milliárd forinttal több forrás jut majd a határon túli magyarság támogatására.)
Az állampolgárság iránt óriási az érdeklődés
Össze kell hangolni a státusztörvényt és az állampolgársági törvényt, hogy azok se essenek el a támogatásoktól, akik felveszik a kettős állampolgárságot – mondta Semjén Zsolt reggel, a 180 percben. A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva kijelentette: a választójogi törvény nincs a Máért napirendjén, de ha a határon túliak felvetik, a kormány erről is kész tárgyalni. A politikus elmondta: az állampolgárság iránt óriási az érdeklődés, nemcsak a környező országokból, hanem a nyugati emigrációban élő magyarok körében is. Hozzátette: szeretné, hogy felálljanak az állandó szakbizottságok, amelyek az egyes részletkérdéseket tárgyalják meg.
Semjén Zsolt már korábban közölte: a Máért programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze. Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a Máértet, az új kormány ezt tegye meg, és a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg. „Nekünk is identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvátenni, amit az előző kormány
MÁÉRT a magyar máért elrontott" – fogalmazott, hozzátéve, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül.
A Magyar Állandó Értekezlet az első Orbán-kormány hívta életre 1999-ben, tagjai a határon túli magyar szervezetek, a magyar pártok és a kormány képviselői. A testület legutóbb 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt ülésezett, ám akkor - ahogy Német Zsolt külügyi államtitkár fogalmazott - az akkori kormány szembefordult a határon túli szervezetekkel. Szili Katalin akkori házelnök ezután hozta létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta: mindkét testületre szükség van.
A Bugár Béla nevével fémjelzett Híd- Most párt nem kapott meghívást az állandó értekezletre. A miniszterelnök-helyettes megismételte: készek a korrekt partnerség kialakítására a Híddal, de mivel szlovák-magyar vegyes pártról van szó, nem a Máért keretein belül.
Bugár: A Híd a szlovákiai magyarok érdekeit képvisel
Bugár Béla szerint a Híd párt a szlovákiai magyarok érdekeit képviseli, és tisztességes, partneri kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal. A kormánykoalícióban részt vevő szlovákiai polgári párt elnöke ezzel reagált arra a tényre, hogy a Híd nem kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti tanácskozására.
"Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes) már korábban jelezte nekem, hogy a Máért-re csak az etnikai alapú pártok kapnak meghívást. Ez rendben is van, ám 2010 júniusától a szavazatok
tükrében a Híd legitim képviselője a szlovákiai magyaroknak, arról nem is beszélve, hogy a szlovák parlamentben és egyúttal a kormányban is egyedül a Híd képviseli a szlovákiai magyarok érdekeit" - jelentette ki Bugár Béla pénteken az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva.
"Mi tisztességes partneri kapcsolatot szeretnénk kialakítani a magyar kormánnyal, meglátjuk, ők mennyire fognak ránk társként tekinteni" - szögezte le Bugár, aki egyben a szlovák parlament alelnöki tisztségét is betölti. Szlovákiából a Máért-re a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kapott meghívást, amely a júniusi parlamenti választáson öt százalék alatti támogatással nem került be a törvényhozásba. A Hídnak 14 képviselője van a pozsonyi törvényhozásban.
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérten. Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
MÁÉRT a magyar máért
Új Magyar Szó, 2010. november 8.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és a nemzetstratégiai érdekeket alárendeljék a külpolitika érdekeinek. Éppen fordítva, az összes külpolitikai kapcsolatot aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását; az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével. A dokumentum elítélti a szlovák nyelvtörvényt. Az aláírók azon reményüknek adnak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni.
KÁRPÁT-MEDENCE
Új régió alakul a Duna-medencében?
MTI, 2010. november 8.
Bukarest ad otthont hétfőn annak a Duna-csúcstalálkozónak, amely várhatóan végleges politikai nyilatkozattal erősíti meg a Európai Unió Duna-stratégiáját, és amelyen részt vesz Orbán Viktor, a soros EU-elnökségre készülő Magyarország miniszterelnöke.
A bukaresti parlament épületében tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) döntéshozói gyűlnek össze, jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Lengyelország pedig megfigyelőként képviselteti magát.
A Duna-stratégia általános célja, hogy erősítse a Duna menti régió kohézióját, és segítse a még nem EU-tagok csatlakozását az integrációs folyamathoz. A hétfői csúcstalálkozó arra hivatott, hogy előkészítse az Európai Tanács által megrendezendő decemberi konferenciát, amelyen az Európai Bizottság be fogja mutatni az uniós Duna-stratégia előzetes akciótervét. Ez utóbbi végleges változatát az Európai Tanács a tervek szerint 2011 júniusában – a magyar EU-elnökség idején – hagyja majd jóvá.
A Duna menti országok képviselői 2006 márciusában Budapesten közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték együttműködési szándékukat a térség fejlesztési terveinek és területi politikáinak összehangolására, a Duna menti problémák orvoslására nemzetközi partnerség keretében, összehangolt fejlesztések sorozatával.
A Duna fenntartható fejlesztésére vonatkozóan Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia 2009. május 6-án együttműködési nyilatkozatot fogadott el Ulmban. A nyilatkozat célja olyan, a területi, gazdasági, kulturális kohézió fontosságát hangsúlyozó, a Duna menti országokat érintő stratégia összeállítása, amelynek alapján a kialakuló Duna Régiót a 2014-ben induló új költségvetési periódusban közös európai fejlesztési és kutatási térségként határozhatják meg. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére.
A konzultációs szakasz utolsó eleme a júniusban Konstancában rendezett külügyminiszteri konferencia volt. Magyarországot Németh Zsolt külügyi államtitkár képviselte, aki akkor felvázolta a magyar álláspont négy legfontosabb elvét. Ezek közül az első az, hogy lendületet kapjon a fejlődésből hosszú évtizedeken át kimaradt határtérségek átjárhatósága. A második célkitűzés a Duna-medence alatt található természeti kincs megfelelő védelme, ezen kívül közös megoldásokra van szükség az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, az édesvízvédelem, valamint a szennyvíztisztítás problémáira. A harmadik terület a közlekedés problémája, amelynek megoldása nem merülhet ki a hajózásban, vagyis a vasúti közlekedést is kiemelten kell kezelni. A negyedik célkitűzés a kultúra és az identitás megőrzése.
„Példátlan nemzeti egység" valósult meg Budapesten
Szabadság, 2010. november 8. –
Hatéves szünet után ismét ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet
Orbán Viktor szerint az áprilisi magyarországi országgyűlési választás válasz volt a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. A magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti tanácskozásán azt mondta: a 2004. december 5-i népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer megvalósítása, a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása.
Hatéves szünet után tegnap Budapesten ismét összeült a Máért, amelynek napirendjén szerepelt többek között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása.
Semjén: fontos az asszimiláció megállítása
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (Máért) pénteken a magyar Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar-regiszter létrehozására irányuló tervéről is.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh: Régi adósságot törleszt a kormány
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A politikus a közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Orbán: Realista nemzetpolitika szükséges
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az „egységes magyar nemzet létezik", hozzátéve: ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el. Ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő – jegyezte meg. Ebben az évben meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet – sorolta a miniszterelnök.
A következő egy év döntő, a lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy szerinte a nemzetközi kapcsolatok rendszere meg fog változni, az ideológiailag motivált kapcsolatok átadják helyüket az ideológiamenteseknek.
A 2004. december 5-i népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Funkcionális autonómia: egy lehetséges út
Erdély.ma, 2010. november 6. – Vincze László
Több év után még mindig nem világos, milyen jogokat, milyen intézményrendszert képzelnek el a politikusok az Erdély Székelyföldön kívüli részein élő magyar lakosság számára. Vajon milyen jogok szükségesek ahhoz, hogy rendeződjön az itt élő magyarság helyzete, s vajon melyek azok a jogok, amelyek az itt élőknek legjobban megfelelnének?
Az első és legelengedhetetlenebb feltétel minden kétséget kizáróan a már jelenleg is meglévő nyelvi jogok teljesülése lenne, hiszen ismeretes, hogy sem a román-magyar alapszerződésben, sem a 2001/215-ös közigazgatási törvényben foglalt nyelvi jogok – hogy óvatosan fogalmazzunk – nem váltak „maradéktalanul" valóra. És persze lényeges lenne a nyelvi jogok kiszélesítése is, hiszen nemcsak a közigazgatásban, hanem az állami hivatalokban, az egészségügyben és az igazságügyben is szüksége van a magyar közösségnek arra, hogy használhassa anyanyelvét. Mindezek megvalósulása érdekében egy lehetséges és praktikus megoldás lehetne az úgynevezett funkcionális autonómia.
A funkcionális autonómia tulajdonképpen nem más, mint a kulturális autonómia egyfajta bővített változata. Lényege, hogy a kisebbség nemcsak iskolákkal, színházakkal, könyvtárakkal és más kulturális intézményekkel rendelkezik, hanem további intézményekkel is.
Ismeretes, hogy a finnországi svédek széles körű nyelvhasználati jogokkal rendelkeznek, helyzetüket világszerte példaértékűnek tartják. Kevéssé ismert azonban, hogy ezek a nyelvhasználati jogok részben azáltal valósulnak meg, hogy a svéd kisebbség komoly funkcionális autonómiával rendelkezik.
A finnországi Borgaiban például van svéd egyházmegye, Dragsvikban pedig svéd laktanya működik, ide sorozzák be a finnországi svéd fiatalokat. Vannak svéd bíróságok, ahol a teljes ügyvitel svéd nyelven folyik – az egyik ilyen bíróság székhelye Pargasban van -, vannak svéd nyelvű rendőrőrsök, de még svéd nyelvű drogambulancia és alkoholelvonó-központ is.
A funkcionális autonómia lényege, hogy a kisebbség tudja használni anyanyelvét, a többség pedig energiát spóroljon meg. Ha ugyanis van egy svéd bíróság, amelyen százszázalékosan biztosított a svéd nyelvű ügyintézés, akkor nem kell minden egyes finnországi bíróságon minden egyes alkalmazottnak magas szinten ismernie a svéd nyelvet. Helsinkiben például azért, hogy ne kelljen minden egyes finn ápolónőnek megtanulnia svédül, három rendelőintézetben úgynevezett „svéd egységeket" hoztak létre, ahol minden ott dolgozó orvos, asszisztens és ápoló svéd anyanyelvű, s az ellátás, valamint az adminisztráció teljes egészében svéd nyelven folyik. Ezáltal a svéd betegek is élhetnek anyanyelvi jogaikkal, és a finneknek sem kell többlet-erőfeszítéseket tenniük. A kisebbség és a többség is jól jár. Csupán szervezés kérdése az egész.
Funkcionális autonómia persze nemcsak Finnországban működik. Hanem például Kanadában is. Ontario államban, ahol a lakosságnak mindössze 4%-a francia, sokáig gondot okozott, hogy a francia ajkú betegek nem tudják használni anyanyelvüket az egészségügyi intézményekben. Az áldatlan állapotok rendezése érdekében a katolikus egyház Ottawában, Ontario állam fővárosában 1953-ban megalapította a Montfort kórházat, melyben az egészségügyi ellátás teljes egészében francia nyelven folyik.
Erdély Székelyföldön kívüli részei számára a funkcionális autonómia igazán jó megoldás lehetne. Egy-egy magyar rendelőintézet, illetve kórház – például Kolozsváron és Nagyváradon – sokat segítene az egészségügyi rendszerben jelenleg előforduló nyelvi problémákon. Az egészségügyre egyébként is különösen nagy figyelmet kellene fordítani, hiszen azon területek közé tartozik, ahol a legkisebb félreértésnek is komoly következményei lehetnek. A beteg ember számára az anyanyelv semmivel nem pótolható biztonságot ad. Különösen, ha súlyos betegséggel kezelik. S az anyanyelvű kommunikáció természetesen a gyógyulási folyamatra is kihat, ahogy azt már számtalan tanulmány bebizonyította a világ különböző pontjain. Finnországi tapasztalatok szerint például a svéd betegek nehezebben jegyzik meg és emlékeznek vissza az orvos utasításaira, javallataira, ha azokat nem anyanyelvükön hallották tőle. Nem véletlen tehát, hogy Ottawában és Helsinkiben a funkcionális autonómia egyik fő területe éppen az egészségügy lett.
Az erdélyi magyarok elnyomott, kiszolgáltatott nyelvi helyzetének rendezéséhez természetesen egy magyar munkanyelvű bíróság és más egynyelvű magyar intézmények is elengedhetetlenek volnának.
A kérdés csak az, elfogadható célkitűzés-e a funkcionális autonómia az erdélyi magyarság számára, s ha az, melyik magyar érdekvédelmi szervezet képes zászlajára tűzni?
A SZEKÉR RÚDJA -Mit várnak a SZÁT-tagok a holnapi üléstől?
Transindex, 2010, november 6.
Forró téma lesz a szombati Szövetségi Állandó Tanács ülésén, hogy merre lépjen az RMDSZ. Több SZÁT-tagot kérdeztük, milyen gondolatokkal készülnek az ülésre.
Borbély László: - Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy menjen, vagy maradjon kormányon az RMDSZ. A történet arról szól, hogy a tanügyi törvényt véleményezte az alkotmánybíróság, és nekünk el kell döntenünk, hogy hogyan lépünk tovább, hiszen ez nem kizárólag az RMDSZ vagy a magyarság problémája.
Abból a szempontból érdekes az, ami körülöttünk történik, hogy senki, vagy nagyon kevesen beszélnek arról, hogy ez Romániának a problémája: az államnak és a kormánykoalíciónak kell megoldania azt, hogy 21 év után egy olyan tanügyi törvényünk legyen, amelynek alapján el lehessen képzelni egy normálisan működő, decentralizált rendszert, ahol a döntéseket a legalsóbb szinten hozzák meg, ahol bevezetik a fejkvóta-rendszert. Ez a törvény jó, és amikor elfogadják, Romániának egy európai törvénye lesz.
Úgy gondolom, hogy az RMDSZ azon az állásponton lesz, hogy ezt a törvényt év végéig meg kell szavazni. Ennek meg kell találni a módját. Ha nem, ez azt jelenti, hogy nincs erő ezek átvitelére a koalícióban, és akkor meg kell nézzük, hogy hogyan lépünk tovább.
Borboly Csaba: - Úgy gondolom, hogy a politika a kompromisszumok művészete. Azt látom, hogy az oktatási törvény kapcsán hozott alkotmánybírósági döntés miatt előállt helyzetet forró fejjel nem lehet rendezni. Alaposan meg kell vitatnunk a helyzetet, amely nem kimondottan az oktatási törvényről szól.
Egyébként az oktatási törvény elfogadásának elodázása a románoknak is ugyanolyan rossz lenne, mint a kisebbségeknek, ők is veszítenének. Igazából a legnagyobb probléma az, hogy a román állam különböző működő mintákból összecsipkedett szerkezetű, ami nem működik. Az Alkotmánybíróság azokban az ügyekben is dönt, amelyek nem tartoznak rá, így elmondhatjuk, hogy a parlament és a szenátus mellett egy harmadik döntéshozó testület is működik az országban.
Holnap arról is kell beszélni, hogy miként valósítható meg az állam átfogó reformja, mert az olyan jellegű intézkedések, mint például az, amely szerint én havi 860 kilométer megtételére elegendő üzemanyagra kapok keretet, azok nem jelentenek megoldást a problémákra.
Király András: - A SZÁT-gyűlésen körbejárjuk a napirenden szereplő kérdéseket, vagyis az új helyzetet fogjuk kielemezni. Arra számítok, hogy felelősen körbe lesz járva a kérdés. Véleményem szerint itt nem a kormányzás tétjét kell megvitatnunk, mert nem a kormány volt az, aki hibázott a kérdésben azzal, hogy felelősséget vállalt.
Meg kell viszont vizsgálni azt, hogy hogyan megyünk tovább, és hogyan tudjuk úgy működtetni a koalíciót, hogy elérjük a kitűzött célokat. A stratégia megvan, esetleg taktikai kérdésekről lehet szó.
De szerintem mást nem tehetünk, mint ráébreszteni a koalíciós partnereket, hogy az ő érdekük is megtalálni a lehetőséget arra, hogy a tanügyi törvény minél hamarább, egy számunkra is megfelelő formában menjen át a szenátuson.
Korodi Attila: - Azt gondolom, hogy szembe kell nézni ennek a hétnek a történéseivel. Azonban kellene tudnunk pontosan, hogy mi történt az Alkotmánybíróság környékén, hogy állt hozzá a demokrata párt ehhez a történethez, mi a kormányfőnek, államfőnek a véleménye.
Azt gondolom, hogy holnap egyértelmű forgatókönyvet kell kérnünk: ez azt jelenti, hogy megbeszéljük, meddig mehetünk el, hogyan látjuk az oktatási és egyéb törvényeknek a sorsát, mert ezek nélkül az év vége csak el fog szállni mellettünk, és nem lesz határozott előrelépés. Azt gondolom, ez az egy-két hónap a koalíció keresztpróbája, igazából azt mondanám, hogy hetekben kellene számolnunk. Meg kellene jelölnünk néhány célt, és néhány hét alatt bebizonyosodik, hogy ez a koalíció működhet vagy sem.
Nagyon jó forgatókönyv nincs, a legjobb forgatókönyv az lenne, hogy egy nagyon komoly hozzáállással az oktatási törvényt a szenátus elfogadja, mert így a koalíció talpon fog tudni maradni. Rossz lenne, ha úgy döntenénk, most indulni kell, mert akár kormányalakításra is szükség lehet, tehát ismét kérdés lenne, hogy ki kivel és miként szövetkezik, ez pedig nem lenne nagyon hasznos ebben az időszakban. Viszont az sem elfogadható számomra, hogy valamiféleképpen tudomásul vegyük a történéseket, és folytassuk az együttműködést, mintha mi sem történt volna.
Kovács Péter: - Az elmúlt napokban és órákban mindenképpen a csalódottság és keserűség az, ami jellemző rám, amiatt, ami a tanügyi törvény körül történt. Én úgy gondolom, hogy hideg fejjel kell döntenünk. A legegyszerűbb az lenne, hogy vegyük a kalapunkat, és lépjünk ki a kormányból, de azért elemeznünk kell azt, hogy miért érdemes maradni, milyen garanciákat, illetve határidőket kapunk, és ennek függvényében kell elemeznünk azt, hogy milyen döntést hozzunk.
Tamás Sándor: - Az oktatási törvény miatt az utóbbi pár napban nem túl barátságos a hangulat a kormányban. Az Alkotmánybíróság politikai döntést hozott, amely egybecseng a PDL néhány prominens személyiségének, például a szenátus oktatási bizottságának elnöke, Mihail Hărdău véleményével. Az sem elhanyagolható, hogy információink szerint az Alkotmánybíróságban az tartott az ellenzékkel, akit a PDL delegált. Itt a gond nem az Alkotmánybíróság intézményével van, hanem azzal, hogy el van politizálva.
A koalíciós partnerünk sem a kisebbségi, sem a tanügyi, sem a régiók átszervezéséről szóló törvényt nem tudta megoldani a parlamentben. Nem tisztességes, hogy mindig csak az RMDSZ kell teljesítsen – ez így nincs rendben, mert a kormányban odaálltunk a másik kormánypárt mellé, amikor megszorító, népszerűtlen intézkedéseket kellett hozni. Amikor a kisebbségi oktatás, az egyházak oktatási szférájának kitágítása, de egyéb okok miatt is – például a decentralizáció szempontjából – előnyös oktatási törvényt majdnem sikerült elfogadni, akkor ők megbuktatják, és most sajnálkoznak.
Engem nem érdekel az, hogy a PDL vagy a miniszterelnök most rosszul érzi magát, mert félreszavaztak, minket az érdekel, hogy jogainkat érvényesítsük.
Tánczos Barna: - Vegyes érzelmekkel megyek a SZÁT ülésére. Arra számítok, hogy a SZÁT-on egy olyan döntést hozunk meg, amely hatékonyabbá teszi a koalíció működését. Ez abból állna, hogy a kitűzött céljainkat el tudjuk érni, nem pedig folyamatosan azon gondolkodjunk, hogy miként kapunk újabb és újabb megoldásokat az esetleges kudarcokra.
Egyértelmű, hogy az RMDSZ koalíciós feladatát maximálisan teljesítette, az általunk megígért támogatást a PDL mindig megkapta, és ezért elfogadhatatlan számomra, hogy amikor az RMDSZ prioritásairól van szó, akkor ilyen helyzetekbe kerüljünk.
Nem az alkotmánybírósági döntés miatt okolnám a PDL-t, hanem amiatt, ahogyan egyes parlamenti képviselői viszonyulnak az RMDSZ prioritásaihoz. Nem szabadott volna ebbe a helyzetbe kerülni a felelősségvállalás kapcsán, hiszen az egyszerű járható út adott volt, el lehetett volna fogadni a tanügyi törvényt a parlamentben is.
Nem látom ma, hogy az RMDSZ-nek az ellenzéki vagy a kormányzati szerep lenne-e jobb, nem látom az alternatívát. Az ellenzéki munkát megkóstoltuk múlt évben, és egy éves távlatból jól láthatjuk, mi történik akkor, amikor az RMDSZ nincs kormányon. Ezt az önkormányzataink is érezték.
Most a tanügyi törvény nehéz helyzetben van, de bízom abban, hogy megoldódik. Ebből a szempontból a kormányzati szerepvállalás a prioritásaink megvalósításában sokkal hatékonyabb, még akkor is, ha ilyen apróbb kudarcokkal van tűzdelve.
Nem látom annak az értelmét, hogy ellenzékbe vonulással politikai válságba sodorjuk az országot, ennek ellenére a koalíciós partnereink figyelmét fel kell hívjuk arra, hogy nem lehet ilyen stílusban kormányozni.
Sikeres Máért-ülés, hat év szünet után
Krónika, 2010. november 7.
Hat év szünet után ült össze ismét Budapesten, az Országházban a határon túli magyar szervezetek és a budapesti parlamenti pártok közös fórumaként működő Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A rendezvényen, amelyen erdélyi részről az RMDSZ, az EMNT és az MPP vett részt, felszólalt Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
A részt vevő tizenkilenc külhoni magyar szervezet között nem volt ott a felvidéki Híd–Most szlovák–magyar párt, mivel vegyes, nem pedig magyar alakulatként határozza meg önmagát.
A találkozó végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték a szlovák nyelvtörvényt, és szorgalmazták a kisebbségek számára kedvező elemeket is tartalmazó romániai oktatási törvény elfogadását.
Orbán Viktor a Máérton arról beszélt: tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség. Hangsúlyozta, egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az „egységes magyar nemzet létezik". A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében Orbán, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát.
Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, „megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. A miniszterelnök azt mondta, a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-ére, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es referendumon az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy ezt meg is tegye. Felidézte, hogy a parlamentben nagyon nagyarányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az „egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben „megnyomorították" sok millió magyar ember életét. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Éppen fordítva, az összes külpolitikai relációt aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az értekezleten a határon túli magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. Kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását.
Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Az asszimiláció megállításához a szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállításához, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van – jelentette ki.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
Elítélt nyelv-, szorgalmazott oktatási törvény
Zárónyilatkozatukban, melyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott kézjegyével, a Máért tagjai elítélték a szlovák nyelvtörvényt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor – ismertette Semjén Zsolt a péntek esti sajtóértekezleten.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását.
A résztvevők aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a májusban hivatalba lépett Orbán-kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket.
Tőkés: kérjenek tőlünk bocsánatot!
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar–magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: teljes egészében a konszenzus keresése volt a jellemző a Máértra. „Még Balogh Andrásnak, az MSZP alelnökének is más volt a hozzáállása, egyetértett abban, hogy szükség van nemzeti minimumra" – osztotta meg személyes benyomásait lapunkkal Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint mondta, érződött, hogy hat év után először hívták össze az értekezletet, ünnepélyes volt emiatt a hangulat.
Az MPP elnöke sikerként könyvelte el, hogy pártja javaslatára a zárónyilatkozat szövegéből kikerült az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezet támogatása, ehelyett általános érvénnyel fogalmazták meg, hogy szükség van kisebbségi törvényre Romániában. Szász szerint az anyaországi politikusok odafigyeltek a határon túli magyarok kéréseire. A székelyudvarhelyi politikus elmondta, kedvező fogadtatása volt javaslatainak. Az MPP elnöke többek közt azt javasolta, hogy az oktatási-nevelési támogatás kerüljön vissza a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez és legközelebb a Máértra hívják meg a Székely Nemzeti Tanácsot is.
MÁÉRT: nemzeti katarzis, kevés konkrétum
Kitekintő.hu, 2010. november 7.
Megtartotta ülését a Magyar Állandó Értekezlet, a "magyar-magyar párbeszéd fóruma", melyet 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt hívott össze utoljára az előző magyar kormány. A tanácskozáson részt vettek a külhoni (nem csak a Kárpát-medencei) magyar szervezetek képviselői, a magyar kormány tagjai, miniszterek, valamint az ellenzéki pártok delegáltjai is. Az ülés tanulsága - sok résztvevő szerint - úgy foglalható össze: "helyreállt a rend a nemzetpolitikában".
Kattintson és nézegessen képeket Erdélyről!
2010. november 5-én - 6 év szünet után - tartotta meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a IX. ülését. A magyar-magyar tanácskozási fórumon képviseltették magukat a Kárpát-medencei magyar szervezetek, és idén először nagy számban megjelentek a nyugati magyarság képviselői is. Az ülésezés egész nap tartott, s a határon túli szervezetek mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Német Zsolt külügyi államtitkár is felszólalt.
A Zárónyilatkozat meghatározza a MÁÉRT jövőbeni négy állandó szakbizottságát, ezek: külügyi és jogi (ez foglalkozik majd a különböző autonómiák kérdéseivel), oktatási-kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint szórvány.
A Máértet követő sajtótájékoztatón minden résztvevő lehetőséget kapott, hogy pár mondatban értékelje az ülést. Elsőként Semjén Zsolt ragadta meg a szót, és ismertette a MÁÉRT résztvevői által elfogadott zárónyilatkozat tartalmát. Mint mondta, a nyilatkozat aláírói üdvözlik a kettős állampolgárságról rendelkező törvényt és a Nemzeti Összetartozás Napjának bevezetését, hitet tesznek a különböző autonómiaformák mellett, elítélik a szlovákiai nyelvtörvényt és bíznak abban, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi az ET Velencei Bizottságának ajánlásait, valamint Magyarország soros EU-elnökségével kapcsolatosan megemlítették, hogy Horvátország, Szerbia és Ukrajna intergációjának előmozdításában Magyarország élen fog járni.
A különböző régiók aktuális kérdéseit is megvitatták a résztvevők. Erdéllyel kapcsolatosan kifejezték abbéli reményüket, hogy a román kormány mihamarabb elfogadja az új oktatási törvényt, amely jelentősen javítja majd a magyar nyelv helyzetét. Ezen kívül az önálló magyar egyetem visszaállításának és Székelyföld közigazgatási jogállásának tisztázásának szükségessége szerepel még a dokumentumban. Vajdaságban üdvözölték a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását, és kívánatosnak ítélték az észak-bácskai és dél-bácskai körzethatárok módosítását. A résztvevők szerint Kárpátalja estében viszont aggodalomra ad okot a magyar tannyelvű egyházi intézmények helyzete.
A miniszterelnök-helyettest követően a jelen lévő szervezetek képviselői kaptak lehetőséget, hogy röviden értékeljék a pénteki ülést. A felszólalók kivétel nélkül kifejezték őszinte örömüket, hogy ismét megkezdte működését a magyar-magyar párbeszéd törvényes intézménye. Többen utaltak arra, hogy innentől fogva nincs akadálya annak, hogy - a határok módosítása nélkül - meginduljon a magyar nemzet politikai integrációja, és kiépüljön egy egységes nemzetpolitikai stratégia.
Szász Jenő az MPP képviseletében hangot adott annak az elképzelésének, hogy az amerikai magyarság segítségével egy hollywoodi filmprodukciót kellene készíteni Székelyföldről (például Mel Gibson főszereplésével), ezzel ellensúlyozandó a Nyugat "drakulás közhelyeit" a térségről.
A nyugati magyarság különösen kiemelte annak fontosságát, hogy Budapest végre hajlandó a nyugati diaszpórát is bekapcsolni a nemzeti együttműködésbe. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői szerint kívánatos, hogy 2011-ben méltó módon ünnepelje meg a magyarság az 1956-os forradalom 55. évfordulóját, hogy ezáltal is pozitív irányba változzon a magyarokról alkotott kép a világ szemében.
A nemzeti egység kétséget kizáróan megvalósult a IX. MÁÉRT ülésen, mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a konferencia Zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével, a magyar kormány ellenzékének képviselőit is beleértve. (Az MSZP ugyan csatolt egy különnyilatkozatot a dokumentumhoz, melyben a párt kijelenti, hogy a nemzetpolitika nem válhat a pártcsatározások színterévé.)
A tanácskozás konkrét hozadékait azonban egyelőre homály fedi. Mint azt Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna előzetesen beharangozták, a Máért tárgyalt a státustörvény és az egyszerűsített honosítás összehangolásának szükségességéről, az oktatási-nevelési támogatás kibővítéséről, és minden bizonnyal felmerült a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése is. A felsorolt pontok közül azonban egyedül az oktatási-nevelési támogatás kibővítésében egyeztek meg a résztvevők, így ez mostantól az óvodás korosztályra is kiterjed majd. Az azonban, hogy a státustörvény vs. kettős állampolgárság ellentmondása hogyan oldódik meg a jövőben, vagy hogy mi lesz a szavazati joggal, azt a résztvevők nem kötötték a nyilvánosság orrára.
Természetesen ez betudható annak is, hogy hat év után most valóban az újraindítás öröme határozta meg az ülés légkörét, s a konkrét, operatív feladatok így váratnak még magukra egy kicsit. Mindenesetre biztosra vehető, hogy a magyar-magyar párbeszéd innentől kezdve rendszeressé válik, hiszen Tőkés László beharangozta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács november végén Brüsszelben tartandó ülését, de elhangzottak ígéretek a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának összehívására is, és várhatóan nem kell sokat várni a X. MÁÉRT-re sem, annak összehívását a kormány ugyanis 2011 első félévére, a soros EU-elnökség idejére tervezi.
Elvek és szövetségek
Új Magyar Szó, 2010. november 8. – Székely Ervin
Mindenképpen kívánatos és sürgős lenne, hogy az RMDSZ megtalálja szövetségeseit a román demokraták között.
Mire ezek a sorok napvilágot látnak, addigra már bizonyosság lesz az, ami most még csak valószínűsíthető: az RMDSZ nem lép ki a kormányból, a koalíció határidőre vállalja a tanügyi törvény módosítatlan elfogadását, és a magyarok lakta települések nagyobb szeletét kapják a költségvetésnek, mint más vidékek (lehet, hogy ez utóbbi megállapodás titkos záradéka lesz a szerződésnek).
Mire ezek a sorok napvilágot látnak, addigra már bizonyosság lesz az, ami most még csak valószínűsíthető: az RMDSZ nem lép ki a kormányból, a koalíció határidőre vállalja a tanügyi törvény módosítatlan elfogadását, és a magyarok lakta települések nagyobb szeletét kapják a költségvetésnek, mint más vidékek (lehet, hogy ez utóbbi megállapodás titkos záradéka lesz a szerződésnek).
Elmondhatni tehát, hogy minden rendben van, szent a béke, és a nemzetiségi jogok elorozásán ármánykodók hoppon maradnak. Persze lesznek kétkedők is, akik majd azt mondják, hogy ez a Petőfi–Shiller Egyetem 2011-es kiadása, láttunk mi már ilyet, átverték megint vezetőinket.
Hogy végül kiknek lesz igazuk, azt egyelőre nem tudhatjuk. De megkockáztatom, hogy nem is lényeges. A tanügyi törvény és a költségvetési leosztás természetesen fontos dolgok, de akkor van értelme értük harcolni, ha az országban létezik demokrácia és jogállamiság.
Az RMDSZ-nek még mielőtt bármilyen jogkövetelést megfogalmazna, azt kell (vagy kellett volna) megvizsgálnia, hogy léteznek-e azok az intézményes garanciák, amelyek szavatolják a megszerzett jogok gyakorlását. Egyébként bármilyen megegyezés nem más, mint pókerjátszma, amelyben az nyer, aki nagyobbat blöfföl. Ha valaki, akkor a romániai magyarság az elmúlt nyolcvanöt-kilencven évben megtapasztalhatta, hogy egy antidemokratikus, jogfosztó rendszerben a kisebbség sem élvezheti sajátos jogait.
A diktátorokkal természetesen meg lehet egyezni. Sőt, ideig-óráig élvezni is lehet a konjunkturálisan felkínált esélyegyenlőséget. Előbb-utóbb azonban kiderül, hogy a kegyet visszaveszik (vagy oda sem adják), viszont a hatalommal kötött egyezség mindig megszilárdítja az önkényt.
Az a tény, hogy az RMDSZ elnöke politikai indíttatásúnak véli a tanügyi törvény elfogadását megakasztó alkotmánybírósági döntést, arra utal, hogy a szövetség vezetése előtt nem ismeretlen a hazai demokrácia-deficit, a hatalmi ágak összpontosulása egyetlen kézben. Innen már csak egy lépés annak a következtetésnek a levonása, hogy ilyen rendszerben akkor sem lehet bízni, amikor éppenséggel jogokat oszt a kisebbségeknek, hiszen a valódi cél az antidemokratikus rezsim konszolidációja. A megígért vagy átmenetileg megadott jogok pedig eszközök, amelyekről a diktátorok könnyű szívvel mondanak le miután céljukat elérték.
Ilyenkor persze, mindig felmerül az a kérdés, hogy igen ám, de mi az alternatíva? Vajon a marakodó ellenzék, az, amelyik deklarálja, hogy nem ért egyet bizonyos jogok megadásával, milyen perspektívát kínál egy kisebbségi szervezet számára?
A magyar politikus Romániában mégsem dőlhet hátra, megvárni, amíg beérik a román demokrácia, hogy azután elkezdjen jogok után járni. A szövetségi politizálásról sem tanácsos lemondani, hiszen a teljes elszigetelődés kiszolgáltatottá teszi a szervezetet. Az RMDSZ nem szenvedi hiányát az önbizalomnak, de annyi talán mégsincs belőle, hogy komolyan azt gondolja: ő fogja demokratizálni Romániát, és utána megszerzi a kisebbségi jogokat.
És egyáltalán, feladata-e egy nemzetiségi érdekvédelmi szervezetnek, hogy tartalommal töltse meg és működtesse a jogállamiság intézményeit? Vajon mégis nem jobb inkább portyázni a politikai prérin, és megelégedni az időnként csellel/csalással megszerzett jog-zsákmányokkal? Lehet, hogy a kisebbségi politika sajátos eszközöket, stratégiát és taktikát követel meg, amibe átmenetileg belefér egy diktatúra támogatása is?
Olyan kérdések ezek amelyekre nemcsak az RMDSZ keresi a választ. Egy lehetséges megoldást felmutatott a Híd-Most Szlovákiában. Egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen típusú szervezet adekvát megoldás lenne az Erdélyben élő másfél milliós magyarság számára. Az viszont mindenképpen kívánatos és sürgős lenne, hogy az RMDSZ megtalálja szövetségeseit a román demokraták között.
A hatalomorientált magatartás, valamint az olyan nyilatkozatok, hogy csak udvariasságból tárgyalunk az egyik ellenzéki párttal, de már eldöntöttük a kormány támogatását, nem szolgálják ezt a célt.
Üzenet a határon túlra
Népszabadság 2010. november 6. – Kis Tibor
Orbán Viktor egyik választási ígéretének teljesítését pipálta ki azzal, hogy hat év után újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet.
Ennél több nemzetpolitikai szempontból nem is nagyon történt tegnap a parlamentben – maga a tanácskozás nem igazán igazolta, hogy e fórum felújítására múlhatatlanul szükség lett volna. Ilyesmit még akkor is nehéz volna állítani, ha maga a kormányfő kedvtelve ecsetelgette a külhoni magyar vezetők előtt, mennyire megnyomorította a nemzetet a MÁÉRT-nélküli élet, amelyet egy beteges politika kényszerített az emberekre.
Máig vitatott, mi minden játszott szerepet a fórum szüneteltetésében. Az azonban nem vitatható, hogy az anyaországi támogatások MÁÉRT hiányában is rendben eljutottak a címzettekhez – ezek mértéke pedig nem lett kisebb, mint korábban volt.
Ma sokan egyfajta aranykorként próbálják láttatni a régi MÁÉRT-os időket. Pedig ez az állítás messze van az igazságtól. Igaz, a MÁÉRT-nak mindig is a nemzeti egységet kellett volna szimbolizálnia. Csak éppen ez szinte sose sikerült neki. E tanácskozásokat sokkal inkább az éles pártpolitikai szembenállás jellemezte – a mindenkori kormányok (de legfőképpen az előző Orbán-kabinet) egyfajta transzmissziós szíjat láttak benne, amelynek segítségével érvényesíthetik akaratukat a határon túli magyar pártoknál.
E kézi vezérlésnek aztán voltak nyertesei és vesztesei – az előbbieknek, vagyis az adott kormányhoz közelállóknak több anyaországi támogatás jutott, a szuverenitásukra kényesebb szervezeteknek kevesebb. Még emlékszünk azokra a vádakra is, hogy Orbánék megosztani igyekeznek az érintett pártokat, döntőbírói szerepet vindikálnak maguknak belső ügyeikben, személyi választásaiknál.
Nyilvánvaló, hogy a tegnap tárgyalóasztalhoz ülő határon túli magyar vezetők leginkább arra lettek volna kíváncsiak: a MÁÉRT felújítása vajon e régi gyakorlat felújításának a szándékát jelzi-e? Merthogy az új kormány több ilyesmire utaló lépést tett az elmúlt hónapokban – és ez érzékelhető aggodalmakat váltott ki körükben. Nem kerülte el a figyelmüket például, hogy kedvenceik mellett Orbánék nyíltan beavatkoztak előbb a szlovákiai, majd pedig a kárpátaljai magyar pártok választási kampányába; máris kitagadták a magyarság kebeléből a szlovákiai Híd pártot és Bugár Béláéknak annak ellenére sem küldtek meghívót, hogy nyáron rájuk szavazott a szlovákiai magyarság túlnyomó többsége.
Miközben Orbán Viktor tegnapi beszédéből a külhoni magyar vezetők megtudhatták, hogy a magyar nagy nemzet, a fentebb említett ügyekről a kormányfő egyetlen szót sem szólt. Mint ahogy a „piszkos anyagiakról" sem. Két kormányfői üzenet így is világos: a határon túli vezetőknek a nemzeti egységre úgy kell vigyázniuk, mint a szemük fényére (vagyis, aki kilóg a sorból, megnézheti magát). És: európai viszonylatban is párját ritkítóan stabil az anyaország kormánya (tehát rendezkedjenek be hosszabb távú együttélésre Orbán Viktorral).
A Magyar Állandó Értekezlet IX. ülésének zárónyilatkozata
Hatéves szünet után 2010. november 5-én ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten, a Parlamentben. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatot, melyet a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezetek képviselői valamennyien aláírták, teljes terjedelmében közöljük.
• A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
- Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat:
- külügyi és jogi szakbizottság,
- oktatási és kulturális szakbizottság,
- gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság,
- szórvány szakbizottság.
- Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.
Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.
- Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik.
- Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.
- Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.
- Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók - kiemelten a Székelyföld - sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
- Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos - észak-bácskai és észak-bánáti - közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek.
- Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben - városi, járási és megyei szinten - jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is.
- Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását.
- Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke.
- Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával.
- Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét.
Budapest, 2010. november 5.
DILEMMÁK ÉVADA – Menni vagy maradni: mi érné meg az RMDSZ-nek?
Transindex, 2010. november 8 – kérdezett:Kertész Melinda
A holnapi SZÁT-on eldől, milyen stratégiát választ az RMDSZ. A szövetség mozgásteréről és a lehetséges stratégiákról Székely István politológust kérdeztük.
Holnap ülésezik a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amelyet Markó Béla szövetségi elnök azok után hívott össze, hogy az Alkotmánybíróság döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította az oktatási törvény felelősségvállalással történő elfogadását.
Markó tegnapi sajtótájékoztatóján azt vázolta, hogy milyen feltételek mellett érné meg az RMDSZ számára kormányon maradni. Ahhoz, hogy a koalíció tovább működhessen, a koalíciós partnernek szerepet kell vállalnia az RMDSZ célkitűzéseinek előremozdításában: többek között a kisebbségek jogainak kibővítésében, és a decentralizáció megvalósításában.
A holnapi SZÁT-on eldől, milyen stratégiát választ az RMDSZ. A lehetőségeiről,a szövetség mozgásteréről és a lehetséges stratégiákról Székely István politológust kérdeztük.
Székely István: - Két elem szükséges ahhoz, hogy egy négy éves kormányzati ciklus jól működjön, és ahhoz, hogy az RMDSZ meg tudja valósítani azokat az elképzeléseket, amiért ő kormányzati szerepet vállalt: kell egy működőképes kormánykoalíció, és kell egy biztos szervezeti háttér.
Azokból a kérdésekből, programpontokból, amelyeket az RMDSZ maga elé tűzött, egyesek parlamenti úton, mások pedig kormányzati döntések révén valósíthatók meg. Jelenleg a kormány úgy, ahogy, de teszi a dolgát, az egy más kérdés, hogy a nemzetközi pénzügyi intézetekkel való megállapodás okán Románia egy olyan kényszerpályára került, ami a megszorító intézkedés-csomagot eredményezte.
A rendelkezésre álló mozgáskereten belül a sajátosan magyar érdeket sikerül kormányon belül érvényesíteni, azonban a parlamenti többség sem a kisebbségi törvény, sem az oktatási törvény, sem pedig a székelyföldi fejlesztési régió létrehozása esetében nem működött. E három nagy kérdés mellett folyamatosan napirenden van az RMDSZ részéről egy lehetőségek szerint minél teljesebb körű decentralizáció megvalósítása.
Világos, hogy egy ilyen helyzetben, amikor kiderül, hogy a rendelkezésre álló két eszköz – a parlamenti többség, illetve a kormány közül egyik nem működik, akkor el kell gondolkodni, hogy ilyen feltételek mellett megéri-e kormányzati szerepet vállalni, vagy sem.
Milyen előnyei lennének annak, ha az RMDSZ továbbra is kormányon maradna?
A kormányzati szerepvállalásnak léteznek előnyei és hátrányai is az RMDSZ számára: egyrészt eszközöket kap a saját programjának gyakorlatba ültetésére. De látjuk, hogy az eszközöknek egyik része, amely a parlamenthez kötődik – nem működőképes, vagy esetlegesen működik. Ilyen szempontból el kell azon gondolkodni, hogy össze lehet-e állítani kormányzati döntésekre alapozva egy olyan csomagot, amiért megéri kormányon maradni.
Itt gondolok elsősorban a 2011-es költségvetésre, ahova be lehet vezetni azokat a tételeket, forrásokat, amivel az RMDSZ hangsúlyosan képviselni, azaz finanszírozni tudja azt a gazdasági politikát, amiben ő érdekelt: például a kis és közepes vállalkozók, illetve a mezőgazdaságból, falun élők preferenciális támogatását.
Nem kellene lemondani arról, hogy a következő két évben az RMDSZ átvigye a parlamenten azokat a sajátos törvényeket, amelyek számára fontosak – például az oktatási, vagy a kisebbségi törvényt – de nem kell mindent erre redukálni. Meg kell nézni, mi az, ami kormányzati döntésekre épül, hiszen világosan látszik, hogy a parlamenti többség bizonyos kérdésekben nem egyértelmű.
Milyen mozgástere lenne az RMDSZ-nek, amennyiben úgy döntene, hogy kilép a kormányból, és átül az ellenzék padsoraiba?
Természetesen létezik az az alternatíva is, hogy az RMDSZ kilép a kormányból. Ennek is van előnye és hátránya. A hátránya kétségtelenül az, hogy elveszíti azokat az eszközöket, amivel ő a programját meg tudja valósítani. Ellenzéki pártként jókat lehet mondani a mikrofonba: népszerű, tetszetős, mindenki számára vonzó programokat lehet meghirdetni, de mivel ehhez a rendelkezésre álló eszközök hiányoznak, ezekből a programokból nem lesz semmi.
Előnyt jelentene a koalícióból való kilépés esetében az, hogy végül is az RMDSZ most egy olyan csomaghoz kényszerül a nevét adni, ami az ország lakossága nagyobb részének érdekeit sérti. Gondolok itt elsősorban a közalkalmazottak fizetéscsökkenésére, a hozzáadott értékadó növelésére, amelynek hatását mindenki megérzi. Ezek népszerűtlen intézkedések, és az RMDSZ azáltal, hogy kormányon van, mindenféleképpen osztozik ezeknek a döntéseknek a felelősségében.
Azonban most már a parlamenti mandátum felénél tartunk, és azon is el kell gondolkodni, hogy a 2012-es parlamenti választások szempontjából mi jobb az RMDSZ-nek. Mikor lesz meg biztonsággal a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%: úgy, hogyha továbbra is kormányon marad, sok, elsősorban pragmatikus,tehát kormányzati döntésektől függő problémát meg tud oldani a következő két évben, de osztozik ennek a megszorító intézkedés-csomagnak a felelősségében, vagy pedig kilép ebből a kormányból, és megpróbálja újrafogalmazni ellenzékből azokat a célokat, amelyeket eddig is követett.
|
