Sajtószemle - Január 7-9. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle - Január 7-9.

Sajtószemle - Január 7-9.

Médiafigyelő | 2012. január 10., kedd

( 0 szavazat )

Felborzolta a kedélyeket Tőkés László lépése
Forrás: Echo Tv

A román államfő támogatását kéri Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke azt szeretné, ha Traian Basescu segítségével az etnikai arányosság elve beépülhetne a román választási rendszerbe.

A módosítás lényege az lenne, hogy a kisebbségek számára arányosan mandátumot különítenének el. Az Európai Parlament alelnöke úgy véli: a választási rendszer módosításával csökkenne a magyarellenes kampányok aránya.

Tőkés László lépését több határon túli magyar szervezet elhamarkodottnak és meggondolatlannak tartja. A magyar kormány azonban továbbgondolásra érdemesnek tartja. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy véli: Tőkés László Basescuhoz intézett levele a magyarság erejének leminősítését jelenti.

„Mi erről nem tárgyaltunk, nem volt semmiféle egyeztetés. Én abban bízom, hogy ez az egymillió ötszázezres magyar közösség képes saját magának olyan parlamenti képviseletet biztosítani, amely az arányosságot is jelenteni fogja, illetve az arányosságon túl az ország dolgainak a beleszólásába lehetőséget teremt” – közölte az Echo Tv stábjával Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

A székely Nemzeti Tanács vezetői szerint Tőkés László elhamarkodottan döntött, amikor a román államelnök segítségét kérte.

Veres Dávid, a Székely Nemzeti Tanács, csíkszéki elnöke szerint a lépés nem eléggé átgondolt, nem eléggé bölcs döntés volt.

„Ki fogja ezt javítani, mert belátja, hogy mi nem kisebbségi jogokat kérünk, hanem egy állami magyar nemzetrész számára akarunk méltó képviseletet a román parlamentben” – tette hozzá.

Tőkés László értetlenül áll az RMDSZ elutasítása előtt.

„Nem méltó a magyarok számára az, hogy a demokratikus pluralizmus alapvető nemzetközi és európai értéke helyett mindig azt tartsák szem előtt, hogy vajon elérik-e az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt vagy nem. Úgy látom, hogy az RMDSZ a saját pártbeli parlamenti részvételét helyezi előnybe a magyar demokratikus pluralizmus és szabad választásaival szemben” – mondta az Echo Televíziónak az Európai Parlament alelnöke.

Répás Zsuzsanna, magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pozitívnak ítéli az Európai Parlament alelnökének kezdeményezését. A politikusnő elmondta: Magyarország azt szeretné, ha az erdélyi magyar képviselet minél erősebb lehetne a bukaresti parlamentben. A magyar kormány továbbá reméli, hogy az erdélyi politikai szervezetek a jövőben közös álláspontra jutnak majd.

Tőkés ismét Băsescuhoz fordult
Forrás: hirado.hu

Traian Băsescu államfő támogatását kéri Tőkés László európai parlamenti képviselő a választási rendszer módosítása érdekében.

Egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón ismertetett és az államfőnek címzett levelében Tőkés azt javasolja: építsék be a választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét. Eszerint a nemzeti kisebbségek számára számarányuknak megfelelő mandátumot különítenének el, amelyekért a kisebbségi szervezetek mérkőzhetnek meg egymással.

Tőkés szerint az intézkedés megakadályozná, hogy a román pártok a valós problémák helyett magyarellenességgel próbáljanak szavazatokat szerezni, másrészt a kisebbségi közösségekben is érvényesülhetne a politikai pluralizmus.

Az EP-képviselő - aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is - megállapította: aggodalomra ad okot, hogy a román politikum, illetve az őket kiszolgáló médiavállalkozások egy része az utóbbi időben "ismét a magyarellenesség voksszerző kampányeszközét vették elő".

Megjegyezte, 2012-ben önkormányzati és parlamenti választások is lesznek, így az etnikai arányosság elvének bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a kampányidőszakban a pártok képviselői "Románia valós gondjaira kínáljanak érdemi megoldásokat, és ötlettelenségüket ne harsány magyarellenességgel leplezzék".

Emellett azért is fontos lenne a választási rendszer ilyen irányú módosítása - tette hozzá -, hogy a másfélmilliós magyar közösségen belül érvényesülhessen "a politikai pluralizmus és a demokratikus választásokhoz való alapjog". Tőkés emlékeztette Băsescut, hogy 2008 februárjában már elküldték neki az erre vonatkozó elképzelésüket.

Az etnikai arányosság elvét tavaly november végén Toró T. Tibor, az EMNT által életre hívott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke ajánlotta az RMDSZ figyelmébe, hogy érvényesítse az etnikai arányosság elvét a kormánykoalícióban a választási rendszer módosításáról folytatott tárgyalásokon. Az RMDSZ vezetői elutasították az ötletet.

Az EMNP közös magyar jelölteket szeretne az időközi parlamenti választásokon
Forrás: erdely.ma

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke azt javasolja a többi magyar szervezetnek, azaz RMDSZ-nek és az MPP-nek, hogy közös jelölteket állítsanak az időközi részleges parlamenti választásokon, amelyet hat választókerületben tartanak meg.

„Az országban hat olyan képviselői és szenátori szavazókörzet van, ahol az RMDSZ által elnyert mandátumok különféle okok miatt megüresedtek, és ahol időközi választásokat tartanak majd. Az EMNP már javasolta a többi erdélyi magyar pártnak, hogy közös jelölteket állítsanak ezekben a körzetekben. Olyan jelöltekre gondoltunk, akik nem korruptak, párt fölöttiek, jól ismerik a térség helyzetét és gondjait” – nyilatkozta pénteki sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke.

Toró hozzáfűzte: egyelőre a közös jelölt ötletét az RMDSZ Bihar megyei szervezete elutasította. Ott azt követően üresedett meg egy képviselői mandátum, hogy a 2008-ban megválasztott Lakatos Pétert tavaly kinevezték a Számvevőszék tanácsosává. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is elmondta véleményét az RMDSZ Bihar megyei szervezete elutasítása kapcsán: „Ez az elutasítás valamilyen módon megtisztel bennünket, mert a Bihar megyei RMDSZ-ben sok a korrupt politikus” – mondta Tőkés.

Az EMNT is alkotmányozott kicsit
Forrás: manna.ro

Üdvözölte a január elsején életbe lépett új magyar alkotmányt mai kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alapító elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt ügyvezető elnöke.

"Meggyőződésünk, hogy az új alkotmány új korszakot nyit a magyar nemzet történelmében. Büszkék vagyunk az új alaptörvényre, már csak azért is, mert a mi munkánk is benne van. Az EMNT már a folyamat elején részt vett partnerként a munkában, véleményezett, javaslatokat fogalmazott meg. Örömmel nyugtázzuk azt, hogy javaslataink egy része szövegszerűen is helyet kapott ebben az alkotmányban.

Ez jelzi azt, hogy a jogalkotók komolyan gondolták, hogy ez nem csak Magyarországnak, hanem az egész nemzetnek az ügye. Aktívabb nemzetpolitikára sarkall az alaptörvény, a felelősséget érez helyett felelősséget visel a külhoni magyar nemzeti közösségek sorsa iránt mondat, ami jelzi ezt a változást. De ezen kívül számos olyan elem van az új alkotmányban, ami jelzi, hogy ez nemcsak a tízmillió magyarországi magyarnak az alaptörvénye. Hadd utaljak csak arra a cikkelyre, amely az autonómia-törekvések támogatására ad garanciát", mondta az EMNT leköszönt ügyvezető elnöke.

Az új magyar alkotmány ellen több tízezren tüntettek hétfő este Budapesten, mely sokak szerint átalakította a demokratikus intézményrendszert, megsértette az alkotmányos alapjogokat. Toró a tiltakozásra a következőképpen reagált:

"Kicsit érthetetlenül állunk a tömeghisztéria előtt, ami jelenleg Magyarországon van. Úgy értékeljük, hogy azok az erők, melyek az elmúlt nyolc évben folyamatosan lebutították, ellehetetlenítették a nemzetpolitikát, és lehetővé tették, hogy például olyan szégyenletes dolog történjen, mint a december ötödikei népszavazás, állnak emögött a tömeghisztériás kampány mögött is".

Toró az EMNT és az EMNP nevében is szolidaritást vállalt az új nemzeti kormánnyal és az új alkotmány kidolgozóival.

Markó: hibás politika, hogy a magyar kormánypártok nem az RMDSZ-t támogatják
Forrás: Krónika

Rendkívül hibás politikának nevezte Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy a magyar kormánypártok nem az RMDSZ-t támogatták, hanem azokat az erdélyi politikai csoportosulásokat, amelyek a szövetséggel szemben próbálnak politikai alternatívát teremteni. „Ez ugyanis oda vezetett, hogy ma Románia és Magyarország viszonya, ha nem is mondható rossznak, de nem annyira gazdag, mint amilyennek lennie kellene” – jelentette ki Markó pénteken, az Erdélyi Magyar Televíziónak nyilatkozva.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzetről szólva Markó azt mondta: akár kormányhatározattal is létrehozzák az önálló magyar kart.

Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az együttműködés helyett az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviselet megosztására törekedett, Románia és Magyarország viszonylatában pedig nem élt az RMDSZ kormányzati jelenlétéből fakadó lehetőségekkel.

Magyarország és a magyarországi politikai pártok „nem próbáltak az RMDSZ-re támaszkodni, hanem kényesen ügyeltek arra, nehogy túlságosan szoros legyen a kapcsolatuk az RMDSZ-szel, mert akkor esetleg szemrehányást kapnának a Szövetségen kívüli erdélyi politikai csoportosulásoktól, és ennek a politikának messzemenő következményei vannak egy olyan helyzetben, amikor az egész Kárpát-medencében az együttműködés egy nagyon fontos kérdés” – fogalmazott a szövetség egykori elnöke.

Markó szerint „rendkívül ostoba” az az elképzelés, miszerint „át kell rendezni a romániai magyar politikát”. Hozzátette: a magyarországi politikusok nem veszik észre, mekkora esélyt szalasztanak el azáltal, hogy állandóan megpróbálják megkerülni az RMDSZ-t különösen most, amikor nem látható a gazdasági válság vége.

„A Fidesznek, másoknak és nekünk is félre kellene tenni ezeket a megosztási próbálkozásokat, és szolidárisan, egységesen kellene fellépni számos kérdésben: az erdélyi magyar politikának is, de együtt a magyarországi politikusokkal is, és folytatnám azzal, hogy tulajdonképpen együtt a térség országainak is, köztük Romániának és Magyarországnak” – mondta Markó Béla.

Markó Béla úgy értékelte: az RMDSZ jól teljesített az elmúlt években, és a kormányzati szerepvállalás által okozott nehézségek dacára a szövetség jó támogatottsággal rendelkezik az erdélyi magyarság körében. Szerinte a követendő elv változatlan: továbbra is egy egységes magyar érdekvédelmi szervezetre van szükség.

„Ma is jól látszik: Bukarestben csak akkor tudunk eredményt elérni, ha teljesen egységes politikai képviseletünk van (...) Nem abból kell kiindulni, hogy itt előállt egy másik helyzet a közösségen belül, azáltal hogy vannak ismét pártalapítási próbálkozások. Ezekre oda kell figyelni, de a helyzet továbbra is az, hogy egy erős érdekvédelmi szervezetünk van, ez az RMDSZ” – mondta.

A politikus szerint az RMDSZ-nek kötelessége figyelembe venni a szövetségen kívüli politikai csoportosulások véleményét is, de továbbra is az egység érdekében kell cselekedni.

„Azzal kell újból és újból megpróbálkoznunk, hogy azok, akik az RMDSZ-szen kívül keresik a politikai jövőt, azok esetleg az RMDSZ-szen belül is leljék meg a maguk helyét és szerepét. Más szóval, nem nekünk kell odamennünk másokhoz és keresnünk az együttműködést, hanem másoknak kell eljönniük hozzánk, fölmutatniuk azt, hogy mit kínálnak a magyar közösség számára, és utána beszéljünk arról, hogy továbbra is egységes politikai képviseletre van szükség” – hangsúlyozta Markó Béla.

A politikus kitért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére is, ahol a román többségű szenátus hónapok óta ellenzi a magyar intézetek létrehozását, amit a tavaly hatályba lépett oktatási törvény ír elő.

Kifejtette: a román kormány még megvárja az egyetem szenátusának a következő ülését, és ha akkor sem tesznek eleget a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor a „B-tervet” alkalmazzák. Ez egyrészt szankciók alkalmazását jelenti, másrészt megpróbálják kormányhatározattal létrehozni az intézeteket.
„Ez nem könnyű, nem csak tőlem függ. Ha tőlem függne, akkor már holnap megcsinálnám, de az biztos, hogy ez abban a pillanatban koalíciós kérdéssé fog válni, ez napokon belül meg fog történni, és akkor »erőszakosan« föl kell lépnie a kormánynak” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A miniszterelnök-helyettes szerint fontos az egyetemi autonómia, de elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége nem tartja tiszteletben az alkotmány és törvény által garantált magyar oktatási jogokat.

Markó: hibázik a Fidesz az RMDSZ mellőzésével
Forrás: Új Magyar Szó

Magyarország és a magyar kormánypártok részéről rendkívül hibás politika volt az elmúlt egy-két évben, hogy nem az RMDSZ-t, hanem azokat a politikai csoportosulásokat támogatták, amelyek a szövetséggel szemben próbálnak politikai alternatívát teremteni – fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén az Erdélyi Magyar Televíziónak adott interjújában.

Markó Béla élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az együttműködés helyett az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviselet megosztására törekedett, Románia és Magyarország ország viszonylatában pedig nem élt az RMDSZ kormányzati jelenlétéből fakadó lehetőségekkel. „Magyarország és a magyarországi politikai pártok nem használták ki azt, hogy az RMDSZ ebben a pillanatban rendkívül fontos kormányzati tényező Romániában, nem próbáltak a szövetségre támaszkodni, hanem kényesen ügyeltek arra, hogy nehogy túlságosan szoros legyen a kapcsolatuk az RMDSZ-szel, mert akkor esetleg szemrehányást kapnának a szövetségen kívüli erdélyi politikai csoportosulásoktól” – mondta el a kormányfőhelyettes. Markó szerint „elég nagy ostobaság” gazdasági válság idején azt hinni, hogy minden ország külön kezeli a maga problémáit, és külön oldja meg. „Jól látható, hogy Európa nagyhatalmai sem cselekszenek egyedül: nem véletlen, hogy a német és a francia vezetők lépten-nyomon együtt láthatók, hiszen ezzel is jelezni akarják, hogy együttműködésre van szükség.

„Emiatt a rendkívül ostoba elképzelés miatt, hogy itt át kell rendezni a romániai magyar politikát, a magyarországi politikusok nem vették észre, mekkora esélyt szalasztnak el azáltal, hogy állandóan megpróbálják megkerülni az RMDSZ-t” – szögezte le a szövetség volt elnöke. Markó szerint különösen most, amikor a jövő bizonytalan, nem látni a gazdasági válság végkimenetelét, és nem tudni, mi lesz Magyarországon, illetve Romániában „a Fidesznek, másoknak és nekünk is félre kellene tenni ezeket a megosztási próbálkozásokat, és szolidárisan, egységesen kellene fellépni számos kérdésben: az erdélyi magyar politikának is, de együtt a magyarországi politikusokkal is”.

Markó Béla úgy értékelte: továbbra is egy egységes magyar érdekvédelmi szervezetre van szükség. „A szövetségnek kötelessége figyelembe venni az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások véleményét is, de továbbra is az egység érdekében kell cselekednünk. Azzal kell újból s újból megpróbálkoznunk, hogy azok, akik az RMDSZ-en kívül keresik a politikai jövőt, azok esetleg az RMDSZ-en belül is leljék meg a maguk helyét és szerepét” – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: nem a szövetségnek kell keresnie az együttműködést, hanem a „külsőknek” kell fölmutatniuk kínálatukat. „Utána beszéljünk arról, hogy továbbra is egységes politikai képviseletre van szükség” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Markó: ostobaság a rommagyar politika átszervezése
Forrás: MTI

A politikus az Erdélyi Magyar Televízió egyik pénteki műsorában elmondta: ez a hibás politika oda vezetett, hogy ma Románia és Magyarország viszonya nem annyira gazdag, mint amilyennek lennie kellene. Markó szerint Magyarország és a magyarországi politikai pártok nem használták ki, hogy az RMDSZ fontos kormányzati tényező Romániában. Szerinte "rendkívül ostoba az az elképzelés, miszerint "át kell rendezni a romániai magyar politikát".

Hozzátette: a magyarországi politikusok nem veszik észre, mekkora esélyt szalasztanak el azáltal, hogy állandóan megpróbálják megkerülni az RMDSZ-t különösen most, amikor nem látható a gazdasági válság vége. Rámutatott: a Fidesznek, az általa támogatott erdélyi politikai erőknek és az RMDSZ-nek is félre kellene tenniük ezeket a megosztási próbálkozásokat, és szolidárisan, egységesen kellene fellépniük.

Kifejtette: a kormány még megvárja az egyetem szenátusának a következő ülését, és ha akkor sem tesznek eleget a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor a B tervet alkalmazzák. Ez egyrészt szankciók alkalmazását jelenti, másrészt megpróbálják kormányhatározattal létrehozni az intézeteket.

Erőltetik az átszervezést
Forrás: Új Magyar Szó

Nem mond le a területi-adminisztratív reformtervéről Traian Băsescu államfő, aki szerint a parlamentnek már az év végi választások előtt el kellene fogadnia az erről szóló jogszabályt. A külföldön tanuló román egyetemisták számára tartott előadásában az államfő leszögezte: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy novemberig fogadja el a parlament a jelenlegi megyék számának csökkentéséről szóló törvényt, majd ezt a közigazgatási reformot fokozatosan ültessék gyakorlatba 2016-ig. Băsescu megismételte érveit, miszerint a jelenlegi megyék túl kicsik.

Az államfő szerint nagyobb közigazgatási egységekkel dinamikusabban fejlődhetne az ország. „Nyilvánvaló, hogy az ország területi-adminisztratív átalakítására szükség van, és semmilyen politikai érdek nem indokolja az átszervezés halogatását. Tárgyalhatunk a régiók számáról, de a folyamatot el kell indítani” – fogalmazott Traian Băsescu. Később hozzátette, a jövendő megyék száma „lehet nyolc vagy akár tizenkettő is”.

Hajthatatlan az RMDSZ

Mint ismeretes, az államfő által szorgalmazott régiósítási tervet a Demokrata Liberális Párt (PDL) teljes mellszélességgel felvállalta. A közigazgatási reform végrehajtását az RMDSZ akadályozta meg, ugyanis a szövetség ismételten leszögezte, számára „nem jelent prioritást” az ország területi-adminisztratív átszervezése. „Erről csak a 2012-es választások után érdemes beszélni” – hangsúlyozta korábban lapunknak Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ ellenállását tulajdonképpen az váltotta ki, hogy egyetlen változat sem biztosítaná a tömbben élő székelyföldi és partiumi magyarság koncentrációját oly módon, hogy az új megyékben ne romoljon a nemzetiségi arány. A PDL ajánlata – az RMDSZ meggyőzése érdekében – az eredeti nyolc megyéről tízre, majd tizenkettőre, utóbb pedig a jelenlegi Hargita és Kovászna megye megőrzésével tizennégyre módosult. A szövetség mindegyik elképzelést elutasította, ugyanis Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a PDL ajánlata nem számolt a Székelyföldön kívül élő romániai magyarság több mint felének igényeivel.

Még nincs megoldás

Ioan Oltean, a Demokrata Liberális Párt főtitkára a hétvégén elismerte, nem közeledett a koalíciós pártok álláspontja a területi-adminisztratív újjászervezés kérdésében. Ugyanakkor az államfő egy nappal korábbi felvetésére reagálva nem zárta ki, hogy idén megszavazzák az idevágó törvényt. Hozzátette: nem tart attól, hogy a megyésítés miatt alakulata hátrányba kerülne.

Tőkés etnikai arányosságot kér Băsescutól

Nyílt levélben kérte Traian Băsescu államfőtől az etnikai arányosság elvének bevezetését a választási törvényekbe Tőkés László európai parlamenti képviselő, hogy a romániai magyar közösség összlakossági arányának függvényében részesüljön rögzített számú parlamenti mandátumban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke múlt pénteki, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján ismertette az államfőnek címzett levelét, hangsúlyozva, nem egy új ötletről van szó, a javaslat már felmerült 2004-ben is, a választási törvényhez benyújtott módosítási javaslat formájában, de akkor elutasították. Toró T. Tibor, az EMNT által életre hívott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke szerint a magyar közösség 20–22 parlamenti mandátumot kaphatna, ezek megszerzéséért versenghetnének a romániai magyar politikai alakulatok. Tőkésék javaslatát az RMDSZ már korábban, a román pártok pedig tegnap utasították el. Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő „a demokrácia elleni támadásnak”, Cristian Diaconescu, a koalíciós UNPR tiszteletbeli elnöke „egzotikusnak és teljesen időszerűtlennek” nevezte a néppártosok kezdeményezését.

Elutasítják a román pártok az etnikai arányosság elvét
Forrás: MTI

Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy „kétségbeesett" kísérlet arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Basescu nem veheti figyelembe.

Bukarest, 2012. január 8., vasárnap (MTI) – A román ellenzéki és kormánypártok egyaránt elutasítják Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt a javaslatát, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét.

Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Basescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Basescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.

Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az öt százalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.

Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője „megdöbbentőnek és viccesnek" nevezte Tőkés javaslatát. Úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik.

Cristian Diaconescu, a román kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke „egzotikusnak" nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.

Puiu Hasotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője „antidemokratikus aberrációnak" nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Catalin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer.

Román politikusok ellenzik Tőkés etnikai arányossággal kapcsolatos javaslatát
Forrás: Krónika

A demokrácia elleni támadásnak nevezte Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő Tőkés László javaslatát azzal kapcsolatban, hogy a választási rendszerbe építsék be az etnikai arányosság elvét. Elutasítóan nyilatkozott Cristian Preda demokrata liberális EP-képviselő is, míg Cristian Diaconescu, a szenátus alelnöke egzotikusnak, Dan Şova PSD-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.

Corina Creţu, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, vasárnapi közleményében úgy fogalmaz: Tőkés László javaslata vagy politikai dilettantizmust, vagy rosszindulatot jelez, de mindkét esetben támadás a demokrácia ellen.

„Az arányos képviselet elvét nem lehet csak a kisebbségek esetében alkalmazni. Egy választási rendszernek a lakosság egészére érvényesnek kell lennie attól függetlenül, hogy egyéni választókerületes, vagy arányos rendszerről van szó” – írja közleményében az EP-képviselő.

Creţu szerint nem lehet a magyar közösség hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, amíg az RMDSZ hosszú ideje kormányon van.

Az EP-képviselő azt is hangsúlyozza, hogy Traian Băsescu államfőnek nincs törvénykezdeményezési joga, így Tőkésnek az államelnökhöz intézett támogatási kérése alaptalan.

Cristian Preda (PDL) EP-képviselő blogján reagált Tőkés javaslatára. Preda – aki korábban az államfői hivatal egyik tanácsosa volt – ellenzi a felvetést, mivel az szerinte „gettóba zárná” a romániai magyarságot, mivel elválasztaná a többi szavazópolgártól.

Az etnikai arányosságon alapuló képviselet elve mélységesen igazságtalan: „Miért csak a magyarok élvezhetnék az elv alkalmazását, a németek, a romák és a lipovánok miért nem?” – teszi fel a kérdést Cristian Preda, figyelmen kívül hagyva, hogy Tőkés nem csak magyarokat, hanem nemzeti kisebbségeket említ javaslatában.

Preda egyébként úgy véli, teljesen el kellene törölni a jelenlegi parlamenti küszöböt, mivel ez ösztönözné a pártok választási versengését.

Dan Şova PSD-szenátor szerint Tőkés László kezdeményezése ellenkezik a politikai rendszer demokratikus berendezkedésével.

„A polgárok politikai képviselete csakis a teljes szavazati egyenlőség alapján lehetséges. Elfogadhatatlan a választási rendszer és a választási eredmények etnikai alapú felszabdalása” – írja vasárnapi közleményében Şova.

A PSD-szenátor szerint Tőkés megnyilvánulása „önkéntelenül is humoros”: „Miután a romániai magyarok képviselőinek húsz év alatt sikerült a magyarok diszkriminációja ellen aggódva az EU-ban páratlanul széles és nagylelkű jogrendszert elfogadtatnia a román politikummal, Tőkés úr ma azt javasolja, hogy a románokat diszkrimináljuk a magyarokkal szemben” – fogalmaz Şova.

Elutasítóan nyilatkozott a kérdés kapcsán Cristian Diaconescu (UNPR), a szenátus alelnöke is. Szerinte Tőkés javaslata a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatban „egzotikus és teljesen időszerűtlen”.

Cenzus: csalnak Vásárhelyen?
Forrás: Új Magyar Szó

Aggasztónak tartja az RMDSZ Maros megyei népszámlálási felelőse, hogy más erdélyi városokkal ellentétben Marosvásárhelyen még nem közöltek semmiféle népszámlálással kapcsolatos adatot. Brassai Zsombor szerint nagy a gyanú, hogy azok az adatok, amelyek egy hónapon belül napvilágra kerülnek majd, nem a valóságot fogják tükrözni. „A népszámlálás során naponta 40–50 bejelentést kaptunk, amelyekben arról értesítettek, hogy a számlálóbiztosok nem végzik megfelelően az összeírást” – indokolta félelmét lapunknak Brassai. Hozzátette, ráadásul a népszámlálási bizottság tulajdonképpen nem működött. „Csak formális testület volt, a tagok igazából azt sem tudták, hogy benne vannak a bizottságban” – hangsúlyozta. Elmondása szerint a bizottság több napon át csak ült a kitöltött űrla-pokon, és nem vitte be azokat a megyei statisztikai hivatalba. „Sokat elárul a bizottság munkájáról az a beszédes tény is, hogy a Maros Megyei Statisztikai Hivatalban nem összesítve adták le a marosvásárhelyi adatokat, ehelyett egy rendszerezetlen adathalmazt adtak le” – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó Brassai. Elmondása szerint a megyeközpont összeírási adataival kapcsolatos „hírzárlatot” az is elősegítette, hogy a népszámlálási bizottságnak nem volt magyar tagja.

Csegzi Sándor alpolgármester a népszámláláskor kijelentette, emiatt aggodalomra nincs ok. „Nincs semmilyen jelentősége, hogy a bizottságban ki magyar, ki román, mert ezek kodifikált számok már, és a beérkezés pillanatától kimondottan egy könyvelési munka lesz ez.”

A marosvásárhelyi népszámlálás eredményeiről egyelőre csak annyit tudni, hogy az összeírás során 131 753 személy válaszolt a számlálóbiztosok kérdéseire. Csegzi Sándor alpolgármester lapunknak korábban azt nyilatkozta, a megyeközpontban nem csökkent a magyarság aránya, ugyanis arányaiban a román lakosság is népességcsökkenéssel számol. „Körülbelül húszezerrel csökkent Marosvásárhely lakossága a 2002-es népszámlálás óta, de a magyar és román lakosság aránya nem változott” – fogalmazott az Új Magyar Szónak Csegzi. Mint mondta, a magyarság népességcsökkenése az elhalálozással magyarázható, a románoké pedig a kivándorlással. Brassai Zsombor azonban cáfolta az alpolgármester optimizmusát. „Bár ismerem az adatokat, nem adhatok önnek részletes információt” – mondta az RMDSZ Maros megyei népszámlálási bizottságának elnöke, aki pesszimistán néz a február 6-i ideiglenes adatokat ismertető sajtótájékoztató elé. Mint ismeretes, a hivatalos népszámlálási adatokat a megyei statisztikai hivatal fogja közölni három szakaszban: az első ideiglenes adatok február 6-án jelennek meg, májusban az előzetes adatokat teszik közzé hivatalosan, a végleges adatok pedig csak jövő év elején látnak majd napvilágot.

Orbán: részünkről nincs előfeltétele az IMF-tárgyalásoknak
Forrás: MTI

A miniszterelnök szerint eddig egyetlen olyan érv sem hangzott el a magyar gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban - így az új jegybanktörvényt illetően sem -, amely miatt a parlamentnek e törvények közül bármelyiket is módosítania kellene. A kormány azonban minden véleményre, meglátásra nyitott. "Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak" - rögzítette Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában, amelyben kitért arra is, hogy válaszolt az amerikai külügyminiszter levelére. A kormányfő közölte azt is, nem lát okot kormányátalakításra.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, az egyetlen szempont a kormány számára Magyarország érdeke. Ugyanakkor minden javaslatot mérlegelnek, és ha úgy látják, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat "magukévá tenni", "mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". Arra a kérdésre, hogy ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, meddig hajlandóak elmenni, azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott, de egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) az új jegybanktörvényhez érkezett, ám a jogszabályba végül be nem épített, a monetáris tanács tagjainak és az alelnökök számához kapcsolódó javaslatairól is készek-e a tárgyalni, azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, s ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította.

A kormányfő szerint azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - amelynek elfogadása előtt az EKB 15 javaslatából 13 bekerült a jogszabályba - mert 2004-ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EU-nak, megnövelték a monetáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az EKB akkor sem értett ezzel egyet, az Európai Bizottság nem tiltakozott. "Egyetlen uniós tagállamot sem szabad kettős mércével mérni: kíváncsiak vagyunk, hogy mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt" - jegyezte meg.

A miniszterelnök megerősítette: mivel az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy intézményi átalakítással nem lehet személycserét végrehajtani a nemzeti bank élén, a kormány nem fog élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására vonatkozó lehetőséggel mindaddig, amíg a jelenlegi jegybankelnök mandátuma le nem jár.

Orbán Viktor közölte: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint a tárca nélküli miniszter minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát, vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem "megerősít bennünket a piacokon". "Ezért mondjuk azt, hogy mi az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek" - mondta.

Megjegyezte, jobban örülne, ha Magyarország a nemzetközi piacokon nem hitelfelvevőként jelenne meg, és reméli, meg is éli, hogy az ország egyszer majd nem hitelfelvevő, hanem hitelnyújtó lesz.

Fellegi Tamás azt is egyértelműsítheti a tárgyalásokon - folytatta -, hogy Magyarország készen áll arra, hogy az IMF-fel egyeztetve hajtsa végre azt a programot, amelyben megállapodnak. Természetesnek tartja ugyanis, hogy az IMF olyan gazdaságpolitikát akar látni Magyarországon, amely garancia arra, hogy visszakapja a pénzét.
A főtárgyaló meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást is, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz - közölte a miniszterelnök.

"Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak, azok során minden olyan kérdés megvitatható, amelyet a tárgyalófelek szükségesnek tartanak" - rögzítette Fellegi Tamás mandátumának negyedik pontját.

Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy mivel befejeződött az ország megújításának egy rendkívül fontos szakasza, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály, vagyis "mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak".

Arra, hogy az ország akkor is megáll-e a lábán - mint ahogy azt korábban mondta -, ha nem születik megállapodás az IMF-fel és az EU-val, azt válaszolta: minden feltétel adott a gyors megállapodás megszületéséhez, és Magyarország is ebben érdekelt, de világossá kell tenni, hogy az ország és a kormány célja nem csupán a válság elkerülése, hanem a növekedési terv sikerre vitele. Ezért a kormány gazdaságpolitikája három európai alapelvre épül: a tehermegosztásra, a rosszul működő, az adósságot újra- és újratermelő rendszerek átszervezésére, valamint a felerősítésre, amely alatt "mi a munkából élő és gyermeket nevelő középosztály megerősítését értjük. Mi ebben az értelemben a nyugdíjasokat is ide soroljuk, hiszen egy egész életen át dolgoztak és gyermeket neveltek".

A középosztály megerősítésének egy fontos eszköze - jelentette ki - az is, hogy a stabilitási törvénybe való bekerülésének köszönhetően komoly közjogi védelmet kapott a munkát és a gyermekvállalást elismerő, támogató arányos adórendszer. "A kormány nem csinál titkot abból, hogy a középosztályt Magyarország vezető társadalmi erejévé kívánja tenni" - mondta a kormányfő.
A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy "az euróválság hazánkra gyakorolt hatásainak kivédése érdekében végzett munka során se adjuk fel céljainkat". Komoly változások történnek más területeken is, hiszen egy új diákhitelrendszer bevezetésével megteremtik annak lehetőségét, hogy mindenki tanulhasson, aki elég tehetséges és szorgalmas, a fiataloknak megteremtik a rendszeres sportolás lehetőségét. Az Erkel Színház újranyitásával kinyitják a kultúra kapuit azok előtt is, akik számára korábban egy opera-előadás meghallgatása is elérhetetlen álomnak tűnt. Az év végén felszámolták azt az áldatlan állapotot, hogy az állam hónapokon keresztül adósa volt a neki szolgáltatóknak, így nagyrészt rendezték a kórházak adósságait, és konzultációt kezdtek az egészségügyben a bérek emeléséről is - sorolta.

Arra a kérdésre, hogyan látja, "kitart-e" az idei költségvetés az év végéig, a kormányfő azt mondta, jó esély van rá, mert jelentős tartalékok vannak a büdzsében, a forint és a bankrendszer stabilitásáért pedig a kabinet mindent megtett, amit megtehetett. Utóbbival kapcsolatban minden további eszköz a forint értékének és a bankrendszer stabilitásának megőrzéséért felelős MNB kezében van - mutatott rá, hozzátéve: a jegybanki függetlenség alatt éppen azt érti, hogy ezeket az eszközöket senki nem veheti el az MNB-től. Mindezek miatt állapodtak meg abban Simor András jegybankelnökkel, hogy "amíg a forint magára nem talál", addig az MNB vezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter naponta egyeztet majd a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében - idézte fel a pénteki megbeszélést.

Ismét szólt arról, hogy álláspontja szerint a forint értékét jelenleg nem a magyar gazdaság valós teljesítménye, hanem spekulációs támadássorozatok befolyásolják, amelyek elhárítása szintén együttműködést igényel az MNB és a kormány között. Ezen támadásoknak való kitettség mértéke pedig az államadósság nagyságától függ, ezért is követtek el súlyos bűnt a szocialista kormányok, amelyek a végletekig eladósították Magyarországot, hiszen 2002 és 2010 között mintegy 60 százalékával növelték az államadósságot úgy, hogy annak nagy részét devizában vették fel.

Hozzátette ugyanakkor, nemcsak Magyarország van össztűz alatt - bár "kedvelt célpontja a spekulánsoknak" -, hanem az "egész hajóraj", vagyis az eurózóna és az egész Európai Unió. Arra a kérdésre, hogy ezek a spekulációk honnan indulhatnak ki, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy nem véletlenül hívják ezeket a spekulánsokat globális szereplőknek, hiszen nincs hazájuk, és mindenütt otthon érzik magukat.

"Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat, európai gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami már el is indult azzal, hogy az eurózónához tartozó tagállamok komoly lépéseket tesznek a szoros költségvetési együttműködés irányába" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez meghozza majd a kívánt eredményt, és bár az idei első félévben a recesszió elkerülése lesz a legfontosabb feladat, a második félévtől megindul a növekedés, a magyar gazdaságpolitika pedig ennek felgyorsítását határozza meg célként.
Szólt arról is, hogy most még a "leértékelések szezonja" van egész Európában. "Jut nekünk is, most már mindenki leminősített minket" - utalt arra, hogy pénteken a Fitch Ratings is bejelentette: megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. A miniszterelnök azonban úgy látja, hogy bár "most a leminősítések időszakát éljük, el fog jönni a felértékelések szezonja is".

A magánszemélyek bankbetétjeiről szóló hírekre reagálva kijelentette: a kormány ezeket olyan magánszerződéseknek tekinti, amelyekben "nincs keresnivalója a közhatalomnak". A betétekről szóló találgatások rémhírterjesztések, amelyek a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak, ezért "mindenkit arra intek, jól fontolja meg, részt vesz-e ezekben a rémhírterjesztési akciókban" - mondta.

A miniszterelnök kérdésre közölte azt is: válaszolt Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek, aki még karácsony előtt küldött levelet neki, nyomatékosan kérve őt néhány kérdés megfontolására. Orbán Viktor kifejtette: válaszában kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezetten transzatlanti meggyőződésű. A levelet pedig csak akkor hozhatja nyilvánosságra a magyar külügy, ha a levélváltást indító Hillary Clinton úgy dönt. "Ez elemi civilizációs és diplomáciai norma" - tette hozzá.

A külföldi sajtó bírálatait firtató felvetésre úgy reagált: "öreg katona vagyok, nem először szagolok lőporfüstöt, ugyanilyeneket írtak 2001-2002-ben is, pedig akkor még kétharmadunk sem volt. Érdekesnek tartom ezeket a véleményeket, de fontos tudni, hogy minden egyes cikk egy ember, egy újságíró véleménye. Az internet-forradalom óta pedig egyszerre sok ezer ember véleményét ismerhetjük meg".

A magyarországi demokrácia megszűnését vélelmező álláspontokra azt mondta, hogy nincs új a Nap alatt, hiszen megszokhattuk, hogy amikor nem baloldali kormánya van az országnak, akkor az ellenzék szerint rendre megszűnik a demokrácia, és a nemzetközi politikai élet pártalapon való szerveződése miatt a magyar szocialisták ezen a szinten is képesek híveket felsorakoztatni e véleményük mellé. "Ezzel ellentétben mi akkor is demokraták vagyunk, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is demokraták voltunk, amikor mostani kritikusaink a kommunista diktatúrát védték velünk szemben" - jelentette ki. Felidézte, "élete legszebb időszakában", az 1980-as végén és az 1990-es évek elején éppen azért harcolt a diktatúra ellen, hogy Magyarországon lehessen tüntetni, szabad választást tartani, ezért amikor ma tüntetés, kormány elleni tiltakozás zajlik, azt "a saját munkája eredményének" is tartja.

A magyar médiára kitérve Orbán Viktor úgy vélekedett, látva a mai magyar sajtó sokszínűségét, kritikai hangját, időnként "durván a kormányt támadó karakterét", világosan kiderül, hogy az elmúlt egy évben a magyar sajtószabadságot féltő vélemények teljes mértékben megdőltek, "hiszen az EU-n belül az egyik legélénkebb, ellenzéki szemléletű és kritikus beállítottságú sajtó Magyarországon működik".

Arra a kérdésre, tervez-e kormányátalakítást, azt válaszolta: nincs napirenden a kabinet átalakítása, de ez nem elégedettség kérdése. "Az elégedettség a mi szótárunkban nem szerepel, majd talán a memoáríráskor, nyugdíjaskorunkban. Ha nem éreznénk úgy, hogy ma jobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint tegnap, az baj lenne" - mondta.

Orbán Viktor tájékoztatott a közszféra végtörleszteni szándékozó dolgozóinak nyújtandó kormányzati segítségről is, közölve, hogy Matolcsy György a napokban minden olyan bankkal tárgyal, amelynél nagy számban vettek fel devizahitelt közszolgálati dolgozók, és egy nekik nyújtandó forinthitel kialakításáról egyeztet e pénzintézetekkel. Megjegyezte, a közszféra több mint 40 ezer munkavállalója jelezte, hogy élni kíván a végtörlesztés lehetőségével.

A főváros által a BKV működéséhez kért állami támogatásról szólva a kormányfő azt mondta, a kabinet a budapestiek oldalán áll, de hosszabb távon szerinte fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége ne tudja a szegényebb országrészektől való forráselvonás nélkül megszervezni a tömegközlekedését. Meg kell oldania a fővárosnak, hogy a kormány támogatása nélkül is működjön a tömegközlekedése, azonban mivel az csak fokozatosan történhet meg, a kormány addig is "szívesen társul" olyan programhoz, amely a BKV hosszú távú fenntartásáról szól, ráadásul várható, hogy a közösségi közlekedés kérdését az IMF is napirendre akarja venni - jelezte.

Orbán Viktor végül 2012-vel kapcsolatban azt mondta: "most a konszolidációs időszak jön, amikor megszilárdítjuk, megerősítjük a most már alkotmányos védelem alá helyezett versenyképes gazdasági és társadalmi rendszert, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét és számítását".