|
EP-ALELNÖK
Tőkés László bízik a kedvező döntésben
Szabadság, 2011. május 11.
Örvendetes előrelépésként üdvözölte legutóbbi közleményében Tőkés László európai parlamenti (EP) alelnök azt a tényt, hogy 2011. május 2-án az EP Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elsöprő szavazattöbbséggel végre zöld utat adott Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételének.
A schengeni térségben való szabad mozgás lehetősége az európai integrációnak kézzelfogható, és a polgárok által a mindennapokban is élvezhető eredménye. A térség további bővítésében az Európai Közösség, és a csatlakozó tagállamok egyaránt érdekeltek, hiszen ez az egységesülés folyamatának kiteljesülését jelenti, annak hasznos voltát bizonyítja.
Erdélyi magyarként és az ország polgáraként Tőkés László európai parlamenti alelnök szintén Románia mihamarabbi felvétele mellett szállt síkra – olvasható a közleményben.
Tőkés László hangsúlyozta a magyar elnökség Romániát illető konstruktív magatartását. Mint kiemelte, ezzel szemben a román nemzeti érdekeket sérti a Szociáldemokrata Pártnak és szövetségeseinek azon törekvése, hogy a magyar–román viszony megrontásával kovácsoljanak politikai tőkét.
Tőkés László reményét fejezte ki aziránt, hogy régiónkban, és az unióban kialakult összefogás rövidesen meghozza gyümölcsét, és az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának június elején sorra kerülő ülésén kedvező döntés születik Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ügyében.
Amennyiben az Európai Bizottság nyári jelentése kedvező lesz, Németország nem áll a két állam csatlakozásának útjába – jelentette be Gunther Krichbaum, a német parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke hétfőn, a bolgár parlamentben tartott beszédében.
EMNT/EMNP
EMNP: bíznak az együttműködésben
Krónika, 2011. május 11. Nagy Orsolya
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi regionális szervezetének az elnöke, Zatykó Gyula reméli, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését követően az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyenrangú tárgyalópartnerként tekint majd az új politikai alakulatra annak ellenére, hogy ellenzik a szervezet regisztrálását.
Zatykó bízik abban, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök komolyan gondolta azt a kijelentését, hogy nem próbálja majd megakadályozni a párt létrehozását.
A régióelnök azt mondja, nem csodálkozik, hogy a két magyar párt nemtetszését fejezte ki az EMNP létrejöttével kapcsolatban, hiszen, mint fogalmazott, az RMDSZ a parlamenti képviselet monopóliumát, az MPP pedig az alternatíva kizárólagosságát tudja magáénak.
Felidézte: 1990-ben egymilliónál is többen szavaztak az RMDSZ-re, a legutóbbi parlamenti választáson pedig négyszázezren adták le voksukat valamelyik magyar pártra.
Hangsúlyozta, hogy az EMNP az „elveszett" hatszázezer szavazót is megszólítaná, akik szerinte vagy román pártokra adják le voksukat, vagy nem is járnak szavazni. Zatykó szerint a bukaresti törvényszék várhatóan júniusban dönt a pártbejegyzésről, és úgy tudja, óvást egyelőre senki nem nyújtott be.
DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Ellenőrzés a Demokrácia Központoknál
Háromszék, 2011. május 11. – Fekete Réka
Több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot múlt héten a pénzügyőrség, kolozsvári központi székházukban és néhány vidéki irodában ellenőrizték a dokumentumokat – erősítette meg a hírt Gergely Balázs, a Demokrácia Központok igazgatója.
Kolozsváron három napig tartott az ellenőrzés, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést, de mindent rendben találtak. Szívélyesek voltak, büntetést nem szabtak ki – mondotta Gergely Balázs, aki szerint nem érdemes azon gondolkodni, hogy ki küldte fejükre a pénzügyőröket. Véleménye szerint szokványos vizsgálat volt, olyan, amilyet számos cégnél, alapítványnál, egyesületnél végeznek. Működésük első percétől úgy dolgoztak, hogy tevékenységük semmilyen szempontból ne legyen kifogásolható – fejtette ki a Háromszék érdeklődésére. Azt is kiemelte, a hatóságok csak a pénzügyi dokumentumokat ellenőrizték, nem is akartak, de nem is jutottak hozzá az állampolgárságot igénylők személyi adataihoz, nem vizsgálták azt sem, ki írta alá, és miért az új Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges támogató íveket – hangsúlyozta.
Szász Jenő, az MPP elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön úgy értékelte, a kormányon levő RMDSZ küldte a Demokrácia Központok nyakára az ellenőröket, meg akarják akadályozni az új párt hivatalossá válását, hasonlóan járnak el, mint 2004-ben, amikor a Magyar Polgári Szövetség választási indulását gáncsolták el. Elmondta, a múlt hónapban az MPP-nél is jártak a választási hatóság ellenőrei, átvizsgálták az összes dokumentumot.
ERDÉLY
Tőkésnek udvarol Szász Jenő
Háromszék, 2011. május 11.
Székelyföld és a tömbmagyar területek esetében versenyre van szükség az önkormányzati választásokon, a szórványban valóban közös lista kell, amelyet belső választás segítségével kellene kialakítani – árnyalta múlt hét végi álláspontját Szász Jenő, az MPP elnöke, aki akkor egyértelműen elutasította Tőkés László összefogással kapcsolatos felvetését.
Kifejtette, az önkormányzati választások a legjobb alkalom, hogy felmérjék az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés előtt álló EMNP erőviszonyát, s ennek alapján a parlamenti választások előtt törekedjenek a közös lista kialakítására.
Szász Jenő tegnap Sepsiszentgyörgyön megismételte korábban hangoztatott álláspontját, Tőkésnek és az új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és az MPP-vel közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját, így közösen elérhetnék, hogy a jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására, megakadályozhatják, hogy az RMDSZ-esek ,,ismét átmentsék a posztkommunista hatalmat" – mondotta Szász Jenő. Véleménye szerint Tőkéséknek nem kellene aggódniuk amiatt, hogy az RMDSZ gáncsoskodásával ellehetetleníti az EMNP bejegyzését, hiszen a választási indulásra ott van az MPP nyújtotta jogi keret.
Szász Jenő bízik a megegyezésben, s bár korábban több ízben bírálta Tőkést, most egyszemélyes intézménynek nevezte, akinek népszerűsége töretlen, és aki esetében ,,nagyon fontos lenne, hogy a nemzeti alternatíva oldalára álljon". Ismét kifejtette, az RMDSZ a baloldalt képviseli, ezt tudatosítani kell az emberekben, miként azt is, hogy a Markó-éra felelőssége is az elmúlt húsz esztendő népességfogyása.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közleménye
Erdély.ma, 2011. május 11.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) 2011. május 4-én felkérést kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-től az általuk meghirdetett Szülőföldön magyarul című pályázat lebonyolítására. A pályázat óvodások és iskolások nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatására, illetve hallgatói támogatás igénylésére vonatkozik.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 20 éve a magyar tannyelvű óvodai, elemi és középiskolai oktatás szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Négy területi oktatási központtal (a csíkszeredai Székelyföldi, a szovátai Teleki, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partium) és 16 megyei szervezettel fogja át az ország magyar tannyelvű oktatási intézményhálózatát. Céljai közé tartozik a romániai magyar tannyelvű oktatás minőségi fejlesztése; pedagógusainak széles körű, igényes és magas szintű továbbképzése.
Az RMPSZ a 2002-ben induló Szülőföldön magyarul támogatás pályázatának első lebonyolítója volt, fejlett infrastrukturális háttere és adatbázisa megfelelő az idén meghirdetett pályázat lebonyolításához is.
A 2010–2011-es tanévre vonatkozó Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, tankönyv és taneszköz támogatás pályázati csomagját (a kinyomtatott pályázati adatlapot és pályázati útmutatót tartalmazó, a pályázati iroda címével ellátott válasz- borítékban) szövetségünk megyei szervezetei bevonásával juttatja el az érintett pályázókhoz. A megyei szervezetek maguk alakítják ki azt a stratégiát, amely által a leggyorsabban és a leghatékonyabban tudják kézbesíteni a pályázati adatlapokat. Erről értesítik az érdekelteket.
A pályázati adatlap letölthető a www.rmpsz.ro vagy a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapokról is.
A kitöltött pályázati adatlapot a szükséges mellékletekkel a pályázó szülő a Teleki Oktatási Központ címére küldi be postai úton, ajánlott levélben (scrisoare recomandata) legkésőbb június 30-ig (postabélyegző dátuma). Postacím: 545500 Szováta, Rózsák útja, 147. sz.
Az adatokat ott összesítik, és továbbítják a pályáztatónak. Az RMPSZ tehát csak a pályázat lebonyolításával foglalkozik, nem osztja szét a támogatási összeget a jogosultaknak sem postán, sem banki átutalással.
A benyújtott pályázatok alapján a támogatás elnyeréséről és a kifizetés módjáról a kiíró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt dönt. Erről postai úton értesíti a pályázókat
További tájékoztatás az RMPSZ irodájától a 0266-371377, a Teleki Oktatási Központtól a 0265-570725 számokon, vagy a külön ebből a célból működtetett 0800-800395, 2011. május 15-től ingyenesen hívható számon kérhető.
Avram Iancu nevét mázolták egy medgyesi magyar iskola falára
Krónika, 2011. május 11.
Avram Iancu nevét mázolták a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola falára, a Szeben megyei rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Nyomozást indított a Szeben megyei rendőrség kedden, miután egy eddig azonosítatlan férfi Avram Iancu román nemzeti hős nevét mázolta a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola egyik külső falára.
Luciana Balteş rendőrségi szóvivő szerint a hatóságokat a magyar tannyelvű iskola igazgatója értesítette, miután felfedezték a feliratot.
A szóvivő azt is elmondta: az iskola térfigyelő kamerái rögzítették az incidenst, de a felvételeken alapján nem állapítható meg az elkövető személyazonossága, csak annyi látszik, hogy egy férfiról van szó.
Az igazi tét
2011. május 11. Benkő Levente
A történetkutatás tisztázatlannak vélt kérdéseit igyekszik meglovagolni az a törekvés, amely révén székelyföldi magyar, illetve erdélyi román politikusok arra buzdítják a székelyföldi magyarokat: az ősszel esedékes népszámláláson – amelynek főpróbája ezekben a napokban zajlik – vallják magukat székelynek és ne magyarnak.
Előbbiek okfejtéséből meglehetősen nyilvánvaló lokálpatriotizmus sejlik fel, utóbbiak szándékából napnál világosabb megosztási kísérlet. Akik arra ösztönzik a székelyföldi magyarokat, hogy vallják magukat székelynek, azt a történelmi múltat kívánnák az emberek tudatában erősíteni, hogy az egykoron székely nemzetként meghatározott és sajátos jogrend szerint önmagát megszervező közösség tényszerűen, hála Istennek, valóban ma is ugyanúgy létezik, és – a szándékban ott bujkál, hogy – talán élvezhetné ennek jogrendi előnyeit is.
Talány, hogy ilyen megközelítésből hány székelyföldi magyart lehet majd rávenni arra, hogy székely nemzetiségűnek vallja magát, s még nagyobb talány, hogy az erre hajlók mit jelölnek majd meg anyanyelvként – ha a kérdőívben utóbbira adott lehetséges válaszként a székely nyelv valóban ott marad. Az viszont tény, hogy a nemes székely nemzet valamikori megnevezése, mint történelmi fogalom, mára csak a történelemkönyvek és krónikák lapjain létezik azon egyszerű oknál fogva, hogy a székelységet a reformkor már beemelte az egységes magyar politikai nemzetbe, s ezt a tényt az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc minden tekintetben végérvényesen tisztázta.
Mi, székelyek különben is évezredes léptékkel mérve magyar nyelvet beszélünk, s mindez így jó, még akkor is, ha a székely tudat mára regionális sajátosságként él és működik tovább. Az ilyen regionális sajátosságok meglovagolásával, mondjuk, a Trianon előtti Magyarországon el lehetett (volna) játszadozni, a nemzetállami törekvéseit soha fel nem adó Romániában viszont nem. Mert akkor annak a román politikának a malmára hajtjuk a vizet, amely hasonló törekvéssel a két világháború között, de Ceauşescu alatt is megpróbálkozott, s amelynek lényege jelenlétünk statisztikai úton is történő súlytalanítása, s például nyelv-, helységnévtábla-, anyanyelvű óvoda- és iskolahasználatunkra való hivatkozási alapunk megkérdőjelezése.
Szász: Székelyföldön külön, szórványban közös listán
Új Magyar Szó, 2011. május 11. – Kovács Zsolt
A jövő évi önkormányzati választásokon húsz év után újra lehetőség adódik az erdélyi magyar rendszerváltásra – jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő.
A jövő évi önkormányzati választásokon húsz év után újra lehetőség adódik az erdélyi magyar rendszerváltásra – jelentette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint 1990-ben hibát követtek el, amikor elhitték az RMDSZ-nek, hogy az összma-gyarság javát szolgálja, és jobb jövőt hoz, miközben az egység ernyője alatt a posztkommunisták átmentették hatalmukat.
Szász Jenő szerint a jövő évi választásokon létre kell jöjjön a nemzeti alternatíva az RMDSZ baloldali politikájával szemben. „Az MPP-n és a Székely Nemzeti Tanácson nem múlik, még csak egy szereplő kell ehhez, a Tőkés László által kezdeményezett párt, vagy az általa vezetett mozgalom" – mondta a polgári párt elnöke. Szász Jenő ugyanakkor kifejtette: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése másodlagos jelentőségű, hiszen valójában Tőkés László a politikai érték, attól függetlenül, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom vezetőjeként, vagy az új párt kezdeményezőjeként jelenik meg.
„Az a fontos, hogy Tőkés László a nemzeti alternatíva mellé álljon" – hangsúlyozta Szász Jenő, aki szerint, ha nem sikerül beíratni az új pártot, akkor az MPP-nek megvan a jogi kerete ahhoz, hogy közösen vegyenek részt a választásokon.
A polgári párt elnöke ugyanakkor kitartást kívánt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez, amelyet meglátása szerint az RMDSZ megpróbál elgáncsolni. Erre utal Szász Jenő szerint az is, hogy ezekben a napokban a pénzügyőrség öt megyében ellenőrzi a demokrácia-központokat. Hozzátette: a Tőkés László által szorgalmazott előválasztás ötletét csak részben támogatják, vagyis a polgári párt vezetőségének meglátása szerint Székelyföldön, ahol a magyarság számaránya megengedi, élesben kell szervezni az önkormányzati választásokat, hogy minden politikai szervezet valós képet kaphasson a támogatottságáról.
A szórványvidékeken viszont az MPP is jónak tartja a közös előválasztások megszervezésének ötletét, és bízik abban, hogy ennek az RMDSZ is részese kíván lenni.
MAGYARORSZÁG
Gyurcsány beindult, az MSZP vezetése válaszlépésre készülhet
Népszabadság, 2011. május 11. – Kurucz Árpád
A bejegyzés alatt álló Demokrata Párt lehet az a politikai szerveződés, amelyben vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - írja a Magyar Nemzet. Az egykori miniszterelnök szerda reggeli Facebook-bejegyzésében azt írta: „Az alapítók egy részét ismerem, szándékaikról tudtam, és nem volt ellene kifogásom. Ma sincs, mert támogatok minden olyan kezdeményezést, ami növeli az MSZP mozgásterét, kinyitja politikáját, szervezetét."
Demokrata Párt – ez a neve annak a szervezetnek, amely 2011. február 13-i közgyűlésén az MSZP-vel való összeolvadásról, illetve az ellenzéki pártból esetlegesen kiváló csoportokkal való együttműködésről határozott – adta hírül a Magyar Nemzet. A lap szerint a két forgatókönyv bármelyikének teljesülése révén új párt jönne létre.
Ha a Magyar Szocialista Párt kongresszusa úgy dönt, fel kívánja venni a Demokrata Párt nevet, akkor a Demokrata Párt a pártok működéséről szóló, továbbá az egyesülési jogról szóló törvények alapján egyesül a Magyar Szocialista Párttal, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az egyesüléssel létrejövő társadalmi szervezet a továbbiakban a Demokrata Párt nevet viselje – idéz a Magyar Nemzet a lap birtokába jutott közgyűlési határozat első pontjából.
A második pont szerint a Demokrata Párt közgyűlése egyhangúlag döntött arról is, hogy ha az MSZP kongresszusa „nem határoz a Demokrata Párttá alakulásáról, és ennek eredményeképpen az MSZP néhány korábbi tagjából másik társadalmi szervezet jön létre", akkor a párt „egyesül ezzel a társadalmi szervezettel" – olvasható a Magyar Nemzetben.
"Szándékaikról is tudtam"
Gyurcsány Ferenc a Facebookon már szerda reggel fél nyolckor kommentálta a kiszivárgott híreket. „Azt írja az újság – történetesen a Magyar Nemzet -, hogy megvan Gyurcsány új pártja, a Demokrata Párt. A bejegyzés alatt álló párt közgyűlése ugyanis úgy határozott, hogy nevét – azaz a Demokrata Párt nevet – kérésre az MSZP rendelkezésére bocsátja. Hasonlóan jár el akkor is, ha a mai MSZP egy részéből jön létre új társadalmi szervezet, és ez utóbbi kívánja felvenni a Demokrata Párt nevet."
Az történt tehát – írta Gyurcsány –, hogy az MSZP számára lefoglalták a Demokrata Párt nevet. Lehetőséget teremtve arra, hogy az MSZP átalakulása, kinyitása esetén a párt nevében is jelezze az új politikai orientációt. Ez tehát az MSZP mozgásterének növelését jelenti. Ha akar, akkor él ezzel a lehetőséggel, ha nem akar, akkor nem.
Többször elmondtuk, hogy az MSZP-ből egy centrumra nyitott, balközép orientációjú demokrata pártot szeretnénk formálni. A Demokrata Párt alapítói a kisbetűs jelzős szerkezetből, nagybetűs tulajdonnevet formáltak. Hadd tegyem hozzá: az alapítók egy részét ismerem. Szándékaikról is tudtam, és nem volt ellene semmi kifogásom. Ma sincs, mert támogatok minden olyan kezdeményezést, ami növeli az MSZP mozgásterét, kinyitja politikáját, szervezetét - olvasható a volt kormányfő Facebook-bejegyzésében.
Ma fenyítik a volt kormányfőt?
Mindeközben a Hírszerző szerdai, „Ma fenyítik meg Gyurcsányt az MSZP-frakcióban" című cikkében azt írta: ismét felkavarta az állóvizet Gyurcsány Ferenc az MSZP-ben, amikor egy amerikai hírügynökségnek azt mondta, ha a párt nem változik meg, 2012-ben "zöldmezős beruházásba" kezd. A hírportál szerint a párt elnökségében egyelőre még kisebbségben vannak a távozását sürgetők, de a volt kormányfő kijelentésével a végletekig feszítette a húrt: ellenfelei a szerdai pártvezetéssel kiegészített frakcióülésen készülnek pellengére állítani Gyurcsányt.
"Gyurcsány Bloomberg-nyilatkozata után nem nézhetünk megint félre, mintha semmi sem történt volna. Ki kell állnia a frakció elé és színt kell vallania: magyarázattal tartozik a képviselőtársainak, hogy mit miért csinál" - mondta a Hírszerzőnek az MSZP egyik, neve elhallgatását kérő országgyűlési képviselője, aki saját bevallása szerint a pártvezetés és a volt kormányfő közt kirobbant konfliktusban eddig igyekezett egyenlő távolságot tartani a két csoport között, de most őt is felbosszantotta az exminiszterelnök legújabb kijelentése.
Az amerikai hírügynökség szerint Gyurcsány Ferenc csütörtökön külföldi újságírók előtt azt mondta, 2012 közepe és vége között értékeli az MSZP átalakításának sikerét, amennyiben ezzel nem lesz elégedett "zöldmezős politikai beruházással" új pártot fog alapítani. A Hírszerző szerint többek között ezt a nyilatkozatot is ki akarják elemezni a szerdai frakcióülésen, amelyen az MSZP képviselői a pártelnökség tagjaival és az országos választmány vezetésével közösen készülnek megvitatni a "Gyurcsány-kérdést."
A szerda délelőtti frakcióülés központi témája a korábbi kormányfő által még április végén felvetett pártszavazás, amellyel többek között azt szeretné elérni, hogy ne a kongresszus, hanem a tagság válassza közvetlenül az elnököt. A Hírszerző úgy értesült: a párton belüli ellenfelei szerint Gyurcsány a Bloomberg-nyilatkozattal egy jól időzített "sakkot adott" az elnökségnek: szerintük a volt kormányfő abban bízik, hogy a pártszakadás belengetése után a pártvezetés már nem meri elmismásolni a szavazást.
Gyurcsány távozzon?
"Lehet és kell is törekedni a pártegység megőrzésére, de Feri Bloomberg-nyilatkozata egy ultimátum. Ilyen emberrel nem lehet és nem is szabad tárgyalni, mert nem tudni, hogy betartja-e a megállapodásokat" - mondta a portálnak az elnökség egyik tagja, aki szerint már a szerdai frakcióülésen fel kell szólítani Gyurcsányt, hogy távozzon az MSZP-ből.
Egyébként a párt vezetéséből – idézi fel a Hírszerző – többen is hasonlóan nyilatkoztak a hétvégén. Kovács László a Klubrádiónak azt mondta, Gyurcsány Hazafias Népfrontot csinálna az MSZP-ből, ha kinyitná a neoliberális, zöld és egyéb erők számára is. Szanyi Tibor elnökségi tag szombati sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, ahogy "Szűrös Mátyás, Csintalan Sándor vagy Szili Katalin kilépése sem rendítette meg a szocialistákat", úgy Gyurcsány távozása sem fog gondot okozni. Balogh András elnökhelyettes pedig azt mondta, a volt kormányfő "akciója nagyon káros a baloldalnak".
Kritikusai azért is támadják Gyurcsányt, mert szerintük soha nem tartja be a párton belüli megállapodásokat: példaként azt az esetet említik, amikor a volt kormányfő a pártelnökkel való egyezségét megszegve az MSZP majálisát megelőzően hozta nyilvánosságra a pártszavazási kezdeményezését.
"Ez egy ócska hazugság, Feri tartotta magát a megállapodáshoz. Még a sajtótájékoztatót és az interjúkat is lemondtuk arra a hétre. Viszont beszélt a terveiről a frakció előtt, ahonnan aztán perceken belül kiszivárgott a Népszabadsághoz" - idézte fel a Hírszerzőnek a két héttel ezelőtti esetet a Gyurcsány által alapított platform, a Demokratikus Koalíció egyik tagja.
A portál szerint jelenleg az 58 fős frakcióból 8-9 képviselő támogatja a pártszavazás ötletét. Ha esetleges kilépésig 12 fölé menne a Gyurcsányt támogatók tábora, akkor az MSZP a Jobbik mögé szorulna: csak a második ellenzéki párt lehetne, aminek kihatása lesz majd a bizottsági helyekre, vezető pozíciókra is.
KÁRPÁT-MEDENCE
Gyűrűzik a „megkeresési" botrány
KISZO, 2011. május 11.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője elismerte, valóban kihallgattak kárpátaljai magyarokat. Marina Osztapenko hozzáfűzte: csak a törvények szellemében jártak el.
A radikális Szvoboda közben nyilatkozatbanörvendezett az SZBU lépéseinek, sőt, még keményebb fellépést sürgetett. Szávay István jobbikos képviselő pediga magyar kormány bátrabb kiállását hiányolja.
A Transkarpatia hírportálján tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy a szomszédos ország állampolgárságáravágyóknak miként sikerülhet kikerülni az SZBU látóköréből.
Csak emlékeztetőül: a youtube-on közzétett ismeretlen eredetű és jogász szakértőnk szerint bizonyítékként semmiképp sem szolgáló videofelvétel alapján a nemzetbiztonsági hivatal emberei indokolatlan módon elkezdték zaklatni a képkockákon felismerhető személyeket. A kompromittálónak szánt felvételről az alkalomra nem lehet következtetni. A félperces film azóta egyébként már nem érhető el az interneten.
Miután a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyílt levélben tiltakozott a magyarokat ért zaklatások ellen, s Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar kormányfőhelyettes jelezte, magyarázatot vár Kijevtől, Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: nem tudja, milyenforrásból származnak a magyarok zaklatásáról szóló hírek, neki nincs információja arról, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak. Jelezte, túlzás az SZBU-ról feltételezni, hogy képes lenne több ezer embert zaklatni. Mint mondta,erre nincs se pénz, se ember. Kijelentését részben cáfolta az ukrán nemzetbiztonsági hatóság szóvivője a Prágából sugárzó ukrajnai Szabadság Rádiónak adott kommentárjában. Marina Osztapenko szerint az SZBU Ukrajna államérdekeivel egyező és azidevágó jogrendnek megfelelő módon foglalkozik a kialakult helyzettel. Egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket,miszerint túllépték volna hatáskörüket, például zsaroláshoz, megfélemlítéshez, kínzáshoz folyamodtak volna. Ezeket kitalációnak nevezte.
Ivan Zajac, a nacionalista Ukrán Néppárt elnökhelyettese, parlamenti képviselő szerint büntetni kell a kettősállampolgárságot. Vitalij Bala politikai szakértő válaszul kifejtette: az államnak nem büntetnie, hanem olyangazdasági feltételeket kell teremtenie, hogy a kettős állampolgárság ne jelenthessen számára semmilyen kockázatot. A rádiócsatorna témának szentelt riportjában elhangzott az is, a Razumkov Intézet kutatása szerint azukrán állampolgárok több mint 49 százaléka szeretné felvenni egy másik ország állampolgárságát, miközben ajelenlegit is megtartaná. Erre pedig az érvényben lévő jogi szabályozások a különféle állításokkal ellentétben igenis lehetőséget teremtenek. Az alkotmány és az állampolgárságról rendelkező jogszabály ugyanis nem a kettős állampolgárságot tiltja, hanemcsak az egyes állampolgárságot ismeri el Ukrajna területén. A szóban forgó törvény még arra is kitér, hogyamennyiben valaki felveszi egy másik, harmadik ország állampolgárságát is, Ukrajnával való mindenfajta jogviszonyát változatlanul az eredeti állampolgársága, tehát az ukrán szabályozza. Ugyanez a törvény kimondja aztis: hatóságilag lehetetlen valakit megfosztani jogosan szerzett ukrán állampolgárságától.
A jelek alapján ez azonban kevéssé érdekli a szélsőséges erőket. A sok más mellett a sorozatos vereckeiemlékműrombolással elhíresült Szvoboda megyei szervezete nyilatkozatban üdvözölte az SZBU fellépését.Továbbá sürgette, hogy a törvényhozás mihamarabb tegye szankcionálhatóvá a kettős állampolgárságot. Kovács Miklós KMKSZ-elnök felelősségre vonását is szorgalmazzák a Zakarpattya online-on publikált közleményükben. Utóbbinak szeparatista, az ország szuverenitását veszélybe sodró megnyilvánulásokat és kijelentéseket tulajdonítanak.
Nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon is egyre többen és többet foglalkoznak a helyzettel. A Jobbik a Külügyi, Nemzetbiztonsági és Nemzeti Összetartozás Bizottságának együttes, zárt ülését kezdeményezi akárpátaljai magyarok ukrán titkosszolgálat általi megfigyelése és megfélemlítése kapcsán, tudatta szerkesztőségünkkel Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke. Budapesti sajtótájékoztatóján azt állította: a biztonsági szolgálat munkatársai a törvénytelenül előállított személyeket – megtagadva az ügyvédi segítséget – kihallgatták, és a magyar állampolgárság felvételének beismerését követelték tőlük. Volt olyan érintett, akitől 5000 dollárt kértek azért cserébe, hogy ne essék bántódása a visszahonosítás miatt, egy másik fiatalembert azzal fenyegettek meg, hogy nem engedik ki az országból, nővére pedig nem fejezheti be az orvosi egyetemet. A rapportra berendelt személyek közül többnek megmutatták a személyi dossziéját, a kommunizmusban megszokott módon jellemrajzzal, személyes adatokkal, sőt, az SZBU videófelvételeket ismutatott az érintetteknek arról, ahogy az állampolgársági kérelmüket leadják, húzta alá a parlamenti képviselő.
Szávay István leszögezte, a történtek túlmutatnak a konzulátuson, és a magyar kormányzat felelősségének kérdését vetik fel. A kabinetvezető Kovács Miklóst, a KMKSZ vezetőjét idézte, aki szerint a magyar külügyminisztérium „valószínűleg még emészti ukrajnai politikájának összeomlását". A politikus sürgős és határozott fellépésre szólította fel a kormányt, mivel a suttogó propaganda már elindult, és a kárpátaljaimagyarokat olyan rémhírekkel riogatják, hogy aki felveszi a magyar állampolgárságot, az elveszíti az ukránt, börtönbe kerül, illetve nem fog nyugdíjat kapni.
A képviselő Semjén Zsolt reakciójára is kitért, aki az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Magyarország magyarázatot vár Ukrajnától. Szávay István szerint: „Magyarázatot a feleség vár, amikor férje éjjel kettőkor részegen tántorog haza a házassági évfordulójuk napján. Ennél többről van szó, lényegesen komolyabb lépéseket kellene tennie a magyar kormánynak, mert Magyarország most egy gyenge ország látszatát kelti, amely nem képes saját maga és polgárai biztonságát szavatolni." A Magyar Köztársaságnak jogi kötelessége, hogy megvédje állampolgárait, és erkölcsi kötelessége, hogy megvédje azokat is, akik az állampolgársági esküt a közeljövőben teszik le – nyilatkozta a médiának Szávay.
Slota: veszélyes a magyarság vállalása
MTI, 2011. május 11.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegnap Pozsonyban bírálóan szólt arról, hogy a szlovákiai népszámlálás előtt a hivatalos magyarországi propaganda állítólag arra biztatja a szlovák állampolgárokat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek magyar nemzetiségűnek.
A szélsőséges politikus elfogadhatatlannak minősítette, hogy a budapesti Rákóczi Szövetség levélben szólította fel a vegyes nemzetiségű szlovákiai települések önkormányzatait: tegyenek meg mindent azért, hogy minél magasabb legyen a magyarok száma a népszámláláskor. A legjobb eredményt elérő településeknek jutalmat is ígért a Rákóczi Szövetség.
„Ilyesmire a történelemben még nem volt példa. Ez a göbbelsi náci Németország gyakorlata" – jelentette ki Slota. Slota felszólította a belügyminisztert: vizsgálja meg az ügyet, mert az veszélyezteti Szlovákia szuverenitását. A tárca szóvivője útján közölte: nem érzi szükségét annak, hogy Slota szavait kommentálja. Szlovákiában az idei népszámlálás a május 21-i állapotokat fogja rögzíteni. A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vállalta a magyar nemzetiséget, 40 ezerrel kevesebben, mint 1991-ben. Az idei népszámláláson akár félmillió alá is csökkenhet a szlovákiai magyarok száma.
Magyarellenes falfeliratok Érsekújváron - az MKP tiltakozik
MTI, 2011. május 9.
Magyarellenes falfeliratok jelentek meg a hét végén Érsekújváron - jelentette az Új Szó című pozsonyi napilap hétfőn. Az újságban közölt fénykép szerint "Smrt Madarom!" ("Halál a magyarokra!") felirat olvasható a Törökszalasztó utca egyik családi házának a falán. Szombatról vasárnapra virradóra több zsidóellenes feliratot is mázoltak a házfalakra Érsekújvár központjában. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közölte, hogy feljelentést tesz.
"A múlt héten országszerte megjelent provokatív SNS-es óriásplakátok után Érsekújváron borzolják a kedélyeket a vasárnap reggelre megjelent nemzetgyalázó feliratok. A Magyar Koalíció Pártja szándékos és tudatos provokációnak tartja az ismeretlen tettes vagy tettesek által elkövetett nemzetgyalázást" - olvasható az MKP közleményében, amelyet Fiala Ilona, a párt sajtótitkára juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
A párt szerint "nem véletlen a hely és az időzítés, hiszen a közelgő népszámlálás alkalmával éppen Érsekújváron alakulhat ki olyan helyzet, melynek következtében az ottani magyarság részaránya a 20 százalékos küszöb alá szorulhat".
"Az MKP elítéli és a békés egymás mellett élés intoleráns megnyilvánulásának tekinti a hétvégi érsekújvári incidenst. Ugyanakkor bátorságra és elszántságra szólítja fel nemcsak az érsekújváriakat, hanem nemzeti közösségünk valamennyi tagját, hogy a provokációk ellenére is büszkén vállalják anyanyelvüket, nemzetiségüket és vallási hovatartozásukat" - áll a közleményben.
Alig egy hete magyarellenes óriásplakátokat helyeztetett el Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az óriásplakátokon öles betűkkel hirdetik szlovákul: "Nebudme doma cudzincami!", ami magyarul azt jelenti: "Hazánkban ne legyünk idegenek!". A főfelirat alatt pedig ez olvasható: "Nechceme zit vo Felvidéku!", azaz "Nem akarunk a Felvidéken élni!".
Az SNS plakátja arra buzdítja a lakosokat, hogy írják alá a párt petícióját, amelynek alapján népszavazás kiírását kezdeményeznék a szlovák nyelv kizárólagos használatáról a hivatalokban. Eddig mintegy 55-60 ezer aláírás gyűlt össze.
A szlovák nacionalisták június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának napján fogják megünnepelni az SNS megalapításának 140. évfordulóját. Az 1871-ben alakult történelmi pártnak egyébként a nevén kívül semmi köze sincs az 1990-ben alakult jelenlegi SNS-hez - írta a közelmúltban az Új Szó.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
EP: a sajtószabadság, a magyar alaptörvény és a romakérdés is szóba került
MTI 2011. május 10.
A sajtószabadság kérdése, az új magyar alaptörvény, illetve a romakérdés is szóba került hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, magyar, illetve szlovák EP-képviselők egyperces hozzászólásaiban.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az unió életében a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag új fejezetet jelent ugyan, hiszen felelős gazdaságpolitikára sarkallhatja a tagállamokat, "ez azonban Európa stabilitásának csak az egyik feltétele". Szerinte "aggasztó jelenség", hogy az utóbbi időben több tagállamban "visszarendeződés" tapasztalható a demokrácia szempontjából.
"Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot" - mondta Tabajdi. Szerinte az Európai Bizottságnak - az EU legfőbb végrehajtó testületének - és a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak nyíltan fel kellene lépnie a visszarendeződés, az "uniós demokratikus deficit" ellen.
A szlovák Sergej Kozlík, aki az európai liberálisok EP-képviselőcsoportjához tartozik, azt tette szóvá, hogy az új magyar alkotmány minden külföldön élő magyarért felelősséget vállal. Ez szerinte ellentmond a nemzetközi jognak. A magyar alaptörvény emellett "támogatja az új kollektív önkormányzatok szerveződését is olyan magyarok esetében, akik külföldön élnek" - tette hozzá. Ez - vélekedett - oda vezethet, hogy Magyarország beavatkozhat szomszédai belpolitikájába, és további konfliktusokat gerjeszthet Magyarország és szomszédai között.
A szintén szlovák, szocialista Monika Flasíková Benová úgy fogalmazott, hogy a magyar alkotmány "ellentmond a demokrácia alapelveinek", szövege "alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival". Reményének adott hangot, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el.
Az erdélyi, néppárti Winkler Gyula a romakérdésről szólva aggodalmát fejezte ki az Erdélyben kirobbant ellentétek miatt. Megfogalmazása szerint a helyi kisközösségek "a feszültség, a zaklatás vagy éppen a félelem hatására befelé fordulnak, kirekesztve a velük együtt élő közösségeket". Hangsúlyozta, hogy a régiók és a közösségek Európájában otthonra kell lelniük a roma közösségeknek is.
"A roma közösség jövője nem rövidlátó vészintézkedésekben, hanem jövőbe néző, szolidaritásra és párbeszédre épülő európai cselekvésben rejlik" - mondta Winkler, és kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség irányítása alatt készülő roma integrációs stratégia "a jövő Európáját teremtheti meg a roma közösségek számára is".
Az MSZP-s Göncz Kinga arról szólt, hogy a romastratégiában egyszerre kell javítani az oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakhatási helyzetet és felvenni a harcot a romaellenesség, a gyűlöletbeszéd, a romákat sújtó diszkrimináció ellen. Az Európai Bizottság romastratégiája szerinte "csak az egyik oldalra, a szociális tennivalókra figyel, sajnálatosan alig említi a romaellenesség elleni fellépés szükségességét, a kérdés emberi jogi dimenzióját".
Szóvá tette, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, "amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott". Göncz szerint "most még nem késő változtatni", és kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztos megszólalását ezekben az ügyekben.
Magyar néppárti EP-képviselők visszautasítják a vádakat
MTI, 2011. május 10.
Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja kedden közleményben utasította vissza azokat a vádakat, amelyeket magyar, illetve szlovák szocialista EP-képviselők fogalmaztak meg a parlament hétfő éjjeli strasbourgi plenáris ülésén, az egyperces felszólalások során.
"Tabajdi Csaba és Göncz Kinga MSZP-s, valamint Monika Flašíková Beňová szlovák szocialista EP-képviselők képmutató felszólalásokkal igyekeztek Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni" - olvasható a közleményben.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt felszólalásában, hogy az utóbbi időben több tagállamban "visszarendeződés" tapasztalható a demokrácia szempontjából.
"Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot" - mondta.
Tabajdi "mostanában feltűnően aggódik a magyarországi és az európai demokrácia és sajtószabadság helyzetéért" - írták a magyar néppárti EP-képviselők, és hozzátették: a szocialista politikust "korábban ez a harcosság azonban sajnálatosan nem jellemezte akkor, amikor a Gyurcsány-kormány alatt azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket vertek össze és kínoztak meg, szocialista politikusok médiumokat bojkottáltak vagy éppen újságírókat rabosítottak".
A szélsőséges csoportok nem most erősödtek meg
Göncz Kinga azt tette szóvá az ülésen, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, "amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott".
A néppárti közlemény szerint ez képmutatás, mert a volt szocialista kormánytag nem tett említést arról, hogy "a radikális erők magyarországi megerősödése az országot a gazdasági csőd szélére sodró és annak egyre súlyosbodó problémáit kezelni képtelen korábbi szocialista-liberális kormányok tevékenységének következménye volt".
"Göncz Kinga arról sem tett említést, hogy az egyes szélsőséges csoportok megerősödését, azok tevékenységét a szocialista kormány - annak tagjaként pedig Göncz Kinga - tétlenül nézte. S miközben a szocialista felzárkóztatási és integrációs programok sorra kudarcba fulladtak, a kormány a rendőrség lezüllesztésével a vidéki lakosságot magára hagyta" - áll a néppárti közleményben.
Beňová miért nem akkor agódott, amikor Slotáékkal elfogadták a nyelvtörvényt?
A szlovák szocialista Monika Flašíková Beňová annak a véleményének adott hangot az EP plenáris vitájában, hogy a magyar alkotmány "ellentmond a demokrácia alapelveinek", szövege "alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival". Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el.
"Vajon aggódott-e a képviselőasszony az emberi jogok és a jószomszédi kapcsolatok miatt, amikor saját pártja a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el, vagy amikor Sólyom László volt köztársasági elnököt nem engedte Szlovákia területére belépni?" - tette fel a kérdést a magyar néppárti EP-képviselőcsoport.
A közlemény szerint a fentebbi szocialista riogatásokkal szemben, a Fidesz-KDNP kormány - ellentétben a szocialista-liberális kormányokkal - tiszteletben tartja a demokratikus és emberi jogokat, köztük a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot, keményen és határozottan fellép mindenfajta kirekesztő, erőszakos csoporttal és tevékenységgel szemben. A kormány "a közrendet a rendőrség megerősítésével helyreállította, a roma lakosság felzárkóztatása érdekében romaügyi államtitkárságot hozott létre, és európai stratégiát indít" - tették hozzá a magyar néppárti EP-képviselők.
Kiemelték, hogy az új magyar kormány különös hangsúlyt fektet a jószomszédi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt egy év diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javultak.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Magyar–magyar iszony, vagy közös fellépés
Háromszék, 2011. május 11. – Sylvester Lajos
A cím nem elírás, nem véletlenül írtam magyar–magyar viszony helyett magyar–magyar iszonyt. Az ijesztgetésnek, félelemkeltésnek is minősíthető kifejezést azért használom, mert az új politikai helyzetben, amennyiben a három romániai magyar párt, az RMDSZ, az MPP és most bejegyzési procedúra labirintusában bolyongó EMNP képtelen lesz már a jövő évi helyhatósági választásokon közös jelölteket állítani, és egységesen ezekre szavazni, iszonyatos veszteséget könyvelhetnek el valamennyien.
A félre- és mellébeszélések helyett próbáljuk előbb szemügyre venni azokat a belső folyamatokat, amelyek a hazai magyar politikai életben, a politikai preferenciák világában bekövetkeztek, és felerősödésük máris valóság, társadalmi térnyerésük pedig a továbbiakban előre borítékolható.
A romániai magyar közélet a két évtizeddel ezelőtti (89–90-es fordulat utáni) állapothoz képest szétesett, szétforgácsolódott, és majdnem általánosnak minősíthető kiábrándultságba és közönybe süllyedt. Ezt a folyamatot a magyarság közképviseletének veszélyeztetettsége felől nézvést jól illusztrálja a magyarok választási kedvének lekonyuló grafikai görbéje.
Az okok firtatása helyett most csupán jelezzük, hogy az RMDSZ és az MPP kölcsönös és személyekre is szabott lejáratása megtette hatását. Helyben és országos, illetve erdélyi szinten egyaránt. A kölcsönös önkormányzati "betartások" és kakaskodások a ritka kivételektől eltekintve a közképviselet minőségét rontják, és a közjó érvényesülését akadályozzák. Ez az erdélyi és a Kárpát-medencei politikai légköri magasságokban is uralkodó folyamat a helyi politikai élet alakulásának, illetve romlásának fő oka. A helyzet eldurvulását és elmérgesedését érzékeltetik az internetes és a papíralapú kiadványok álneves kommentárjai, amelyek a vádaskodás, a szitkozódás és a fenyegető átkozódás szintjére süllyesztették a véleményformálást.
E negatív folyamatok következménye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Tőkés-féle párt, azaz az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának szándéka és megvalósult ténye. És hogy a mellé- és félrebeszéléseknek elejét vegyük, egyik legutóbbi Tőkés-interjú alapján szögezzük le a következőket:
– Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát állítana – olvashatjuk a Krónikának adott interjúban. "Eme újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben" – állapítja meg Tőkés László.
– Az EMNT választási koalíciót, azaz közös jelöltállítást javasol a helyhatósági választásokra és a parlamenti képviselők jelölésére is. Ebben máris partnere a Székely Nemzeti Tanács. Ellenzője Szász Jenő személyében az MPP, amely az RMDSZ ellen szövetkezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenő szerint a romániai magyarság 80 százaléka nem akar új pártot. Sértés ne essék, de a politikai környezet ismeretében ez légből kapottnak tűnik, mondhatott volna kilencven százalékot is.
– A közös jelöltállítás kérdését, egyelőre, mellékvágányra tolja az RMDSZ csúcsvezetése is. Ennek nem csak a rivális Tőkés-párt megjelenése az oka, hanem a magyarországi nemzetpolitikában bekövetkezett markáns stratégiai változás is. Az RMDSZ-nek, kétségtelen, erdélyi szinten kiépült szervezeti hálózata van. A helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek többsége az RMDSZ színeit képviseli. A mögöttük lévő, őket támogató tömegbázis viszont fellazult, elbizonytalanodott, kiábrándult. Az összefogás szükségessége maradéktalanul a szórványban érvényesül, ahol elképzelhetetlen a tanácsi, adott esetben polgármesteri képviselet megszerzése.
– Az RMDSZ csúcsvezetése egyelőre sérelmi politizálást gyakorol. Ebben minden egymáshoz közeledést ellehetetlenítenek egyes – manipulálható – politikusi, és főleg újságírói túllihegések. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenzi ugyan az új párt létrehozását, de ennek bejegyzését nem próbálja megóvni, ami realitásérzékre vall, hisz ezzel csak tovább rontaná az RMDSZ közösségi megítélését.
Az RMDSZ sérelmi politizálására érdemes kitérni, mert ez a magyar–magyar kapcsolatok végzetes megromlásához vezethet. Az RMDSZ politikai monopolhelyzetének elvesztését bizonyos újságírói reagálások ellenségeskedéssé torzítják, az anyaországban Gyurcsány és a szellemében tovább élő SZDSZ Orbán-ellenes indulatait plántálják át Erdélybe, negatív minősítési kampányukban már-már Jan Slotát, C. V. Tudort is túlharsogják.
A magyar nemzetpolitika gyökeres átalakulása erdélyi kivetítődésének első jele az RMDSZ kiépült, tehát meglévő struktúrájának mellőzése volt, amikor a könnyített eljárású állampolgári honosítás hatalmas munkájának elvégzésére az RMDSZ-től független hálózatot hozott létre, s kialakította a demokrácia központok ernyőjét. Az RMDSZ és az MPP is ragaszkodott a honosítás lebonyolításában való részvételhez, saját szolgálatait is felajánlotta, és hellyel-közzel gyakorolta is, jól érzékelve, hogy a demokrácia központok hálózatának kiépítése az EMNT malmára hajt üdítően friss vizet, hisz a Gyurcsány-garnitúra nemzetrészeket magyarságból kitagadó üzelmei a határon túli magyarok körében általános ellenérzést váltottak ki. Erre gyógyír a könnyített visszahonosítás.
Ezt a lépést követte az ugyancsak az RMDSZ struktúrájához tartozó státusirodák megszüntetése. Ezeknek a gyakorlati szerepük egykori küldetésük teljesítése után, az igények csökkenésének arányában beszűkült, de megszüntetésük újabb jele volt az RMDSZ-monopólium csorbulásának. A monopolhelyzet leépítésének legátfogóbb intézkedése az iskolai támogatások lebonyolításának és folyósításának a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség hatáskörébe való visszautalása volt. Hangsúlyozom a visszautalást, amiről a hazai kommentálók gyakran megfeledkeznek, mert eredetileg ez a feladatkör az első Orbán-kormány idején az RMPSZ hatáskörébe tartozott, s a Medgyessy–Gyurcsány-éra húzta ki a külhoni magyarok eme szimpátia-szőnyegét a civil szervezet alól. A támogatások folyósítása Kárpát-medence-szerte mintegy egymillió-hatszázezer óvodást, iskolást és egyetemistát érint. Az egyébként jól működő Iskola Alapítvány – elnöke éppen Kelemen Hunor – mellőzése ezért a legfájdalmasabban érinti az RMDSZ-vezetést.
Mindezt úgy is lehet minősíteni, mint valami "törlesztést" a magyar kormányzat részéről az RMDSZ-körökben máig is hangoztatott, a magyarországi politikai pártokkal való "egyenlő távolságtartás" doktrínája miatt, amely, mondjuk ki: az erdélyi magyar fülnek nyilallóan fájdalmas, ha a Gyurcsány-éra nemzetrészeket kirekesztő manővereire gondolunk. A magyar kormányzat nem tesz egyebet, mint maga is alkalmazza "a pártokkal való kapcsolattartásban az egyenlő távolságtartást", civil szervezetekre alapoz, s ezzel az RMDSZ monopolhelyzetét szűkíti.
Egyébként szögezzük le: minden ellenkező híresztelés ellenére Tőkés László fontosnak tartja az erős parlamenti képviseletet, mindazokkal szemben, akik ezt valami ezoterikus mellénybe gombolkozva fölöslegesnek és inkább ártalmasnak, mint hasznosnak mondják. A képviselet biztosítását viszont a három párt és az EMNT összefogásában, közös jelöltállításban látja minden időkben.
Az RMDSZ-nek pedig, tetszik, nem tetszik, a múltbéli sérelmek ellenére – ez egyébként mindkét féllel megesett – meg kell állapodnia az együttműködésben.
Ez a kapu minden más előjelű nyilatkozat ellenére nyitva áll. És precedensként nagy nyomatékkal esik latba a sikeres EP-választás.
Csak a pártok közötti viszonyrendszer újragondolása biztosíthatja a parlamenti képviselet, az autonómiateremtés sikerét, és nem a tömeg felhajtóereje nélküli hőzöngés, autonómiát papolás. Az előválasztások idején a jobbító szándék és ennek megvalósítási képessége álljon versenybe, s a "győztes mindent vigyen", minden párt egységesen adja rá a voksát.
A jelenlegi magyar kormányzat és az európai képviselet számunkra kegyelmi időszakot biztosított, most kell élnünk ezzel a lehetőséggel, s akkor a pártok közötti
viszony nem válik iszonnyá.
Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok
Krónika, 2011. május 11. – Szucher Ervin
Nemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelőző időszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitűzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat.
A közélet valamennyi szereplőjének erőteljes és egyértelmű fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az ősszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.
A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paşcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.
A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt – a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paşcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek „következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetően, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentősen megváltozhatnak".
RMDSZ, EMNT: óriási a tét
„Ha a román politikusoknak – gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom – ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje" – vélekedett Kovács Péter. A szövetség főtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erővel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamţ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. „Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élő magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket" – szögezte le Kovács Péter.
A közelgő népszámlálás tétjét az alakulófélben lévő Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. Éppen ezért a politikai alakulatot kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelező módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. „Éppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk" – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezető elnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. „Ha ez beválik, meggyőződésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába" – tette hozzá Toró.
Egymásnak üzenget Szász és Kovács
A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke „színvallásra" szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetőjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különböző népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.
„Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért" – fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.
Szász Jenő támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettől még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. „El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik időnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetőjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenőnek a kézi vezérlésű alakulata" – replikázott az RMDSZ-főtitkár.
Kovács megítélésében nem is meglepő a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ főtitkára csak annyit mondott: nincs erről tudomása.
MCSMSZ: több lesz a csángó
A csángókérdésről szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma – főként az érintettek esetében. „Mi arra ösztönöznénk őket, hogy vallják magukat csángóknak" – fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.
A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. „Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élő és magyarul beszélő csángókat is nehéz meggyőzni erről. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. Éppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat" – nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetője bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelőtt. Akkor – akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával – a moldvai magyarok jelentős része római katolikus vallású román nemzetiségűnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetően. „Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek" – tette hozzá Solomon Adrián.
Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévő RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.
Horváth István: nincs szegregációs veszély
Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.
„Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az időközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta" – fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.
„Úgy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végső feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok" – hangsúlyozta Horváth.
|
