Tartalomjegyzék

EP-ALELNÖK

Tőkés László a regionális újraszervezésrőlmagyarellenes_felirat_szatmar

Kossuth Rádió, Határok nélkül, 2011. június 21.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint nyilvánvaló, hogy Basescu elnök vezényeli azt a politikai játszmát, amelyben összekapcsolják a területi újjászervezés kérdését a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdésével, és egy „előkampányt" szerveznek a jövő évi országos választási kampányok előtt.

A másik eleme a vitának az, hogy az ország regionális újraszervezése kapcsán megpróbálják felosztani Székelyföldet, és beolvasztani, akárcsak a partiumi vagy a többi magyar részeket – véli a néppárti euroképviselő. „Ceausescu ahhoz képest nagyvonalú volt, mert mégiscsak meghagyta Hargita és Kovászna megyét két magyar többségű székely megyeként, és csak Marosszéket olvasztotta be Maros megyébe. Most a demokrácia örve alatt még kérlelhetetlenebbek és európai színekben akarják tovább folytatni azt az alattomos románosítási politikát, amit semmiképpen nem fogadhatunk el" – jelentette ki Tőkés László.

A helyi önkormányzatok európai chartája vagy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája mind azt írja elő, hogy egyfelől meg kell kérdezni az embereket az adott régiókban, hogy mi a véleményük, másfelől, hogy mesterségesen nem szabad megváltoztatni egyetlen területnek sem az etnikai összetételét. Tehát a székelyekkel, a partiumiakkal együtt szilárdan ki kell állnunk, és az RMDSZ-nek semmilyen engedményt nem szabad tennie ebben a kérdésben, mert akkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hiába áll ki, hogyha ők beadják a derekukat – figyelmeztetett.

„A székelyföldi régió képviseletének a brüsszeli megalakulása alkalmával tüzet okádtak a román politikusok reánk, de hadd nyugtassuk meg őket, hogy mi nagyon szívesen támogatjuk azt, hogy a Móc-vidék vagy Dobrudzsa is alakítson képviseleti irodát Brüsszelben, sőt most már azon gondolkodunk, hogy ne csak a Székelyföld, hanem a Partium határon inneni területei is egy önálló képviseleti irodát alakítsanak Európa fővárosában, a partiumi képviselet- és lobby irodát" – mondta Tőkés László.

Markó Attila válasza Tőkés László nyílt levelére

Európai Parlament Alelnöki Hivatala

Tőkés László Alelnök úr figyelmébe

Tisztelt Alelnök úr!

Örömmel tölt el, hogy a népszámlálás fontossága felkeltette Alelnök úr figyelmét, és természetesen minden pillanatban készen állok arra, hogy a magyar közösség számára ily fontos kérdésben rendszeresen tájékoztatást nyújtsak. Valójában nem egyes szám első személyben kellene fogalmazzak, hisz közel egy esztendeje az RMDSZ-en belül külön munkacsoport foglalkozik a népszámlálás szakmai, technikai, politikai előkészítésével. Ezért bevallom, kissé meglepett, hogy személy szerint hozzám intézte nyílt levelét. Nagyon nagy segítségemre lett volna, ha ezt 2010 decemberében teszi, és közös erővel megszólítjuk vele a népszámlálás lebonyolításáért megbízott országos bizottság minden tagját, akik között egyedüli magyarként nem vagyok könnyű helyzetben. Ugyanúgy fontos lenne megszólítani az ország miniszterelnökét és államelnökét egyaránt.

A népszámlálás előkészítésének folyamatában államtitkári minőségemben, az RMDSZ munkacsoportjának megállapításait rögzítve, 2010 december 9-én fordultam első ízben levélben Virgil Voineaguhoz, a Statisztikai Hivatal elnökéhez, valamint Gheorghe Emacu belügyi államtitkárhoz, a népszámlálási bizottság alelnökéhez. Ebben a levélben az RMDSZ népszámlálással kapcsolatos álláspontját a következőképpen fejtettem ki:

1. igényeljük, hogy a népszámlálási űrlapok legyenek kényelvűek ott, ahol a magyar lakosság számaránya 20% fölötti,
2. a népszámlálást népszerűsítő médiakampányban a magyar lakosság országos arányának megfelelően jusson az erre szánt költségvetésből a magyar nyelven történő népszerűsítésre is,
3. a magyarok által is lakott településen a kérdezőbiztosok szelekciója során kiemelt szempont legyen a nyelvismeret,
4. a magyarok által is lakott közigazgatási egységekben a helyi és megyei népszámlálási bizottságokba vonják be arányosan a magyar lakosság képviselőit is.

Ugyanebben a levélben felajánlottuk az is, hogy az operativitás érdekében segítünk az űrlapok fordításában.

Ezt a levelet számos megbeszélés követte, mind a népszámlálási bizottság keretén belül, mind pedig a kormányülésen. Jelen pillanatban ebben az előkészítési folyamatban ott tartunk, hogy a próbanépszámlálás lejártával a soron következő népszámlálási bizottsági ülés fog dönteni az űrlapok végleges formájáról, folyamatban van az űrlapok és a különböző sajátos képi megjelenítések (logo, szlogen) magyar nyelvre történő fordítása, amelyek a népszerűsítési kampányban kerülnek felhasználásra. A kérdezőbiztosok kiválasztásához elkészített kritériumrendszer tartalmazza a magyar (vagy más nemzetiségű) közösségek anyanyelvének ismeretét azokon a településeken, ahol az illető közösség él, és ebben majd jelentős szerepük lesz a polgármestereknek, alpolgármestereknek, valamint bárkinek, aki a helyi közigazgatásban, oktatásban dolgozik. Ilyen vonatkozásban az RMDSZ külön segítséget nyújt a biztosi munka iránt érdeklődőknek.

Tisztelt Alelnök úr!

Engedje meg, hogy ennek apropóján a továbbiakban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség népszámlálási munkacsoportjának tagjaként is ismertessem Önnel dióhéjban a Szövetség konkrét, pontszerű tevékenységét. A munkacsoportunk első ülésén leszögezte, hogy a népszámlálási folyamat nem egy kommunikációs verseny, tehát nem tetszetős szlogenek hangoztatására van szükség, hanem az érintettek felkészítésére, a törvényes és szervezési keret megfelelő kialakítására, egy hatékony tudatosítási kampány lebonyolítására, illetve a számlálás ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetni. Ennek értelmében hazai és magyarországi politológusok, szociológusok, demográfusok, kommunikációs, illetve kampányszakemberek bevonásával beazonosítottuk a veszélyeztetett közösségeket, illetve településeket. Közel 50 oldalas tanulmányt készítettünk, amelyben különböző településtípusokon (van magyar polgármester / van magyar alpolgármester / vannak magyar tanácsosok / vannak magyar pedagógusok) vázoltuk a teendőket. Ezeket természetesen időben eljuttattuk az illetékeseknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét felkértük, hogy még a nyári szünidő előtt tájékoztassák tagjaikat arról, hogy augusztus hónap folyamán a települési szintű népszámlálási bizottságok megkezdik a számlálóbiztosok toborozását. Ezzel párhuzamosan a magyar főtanfelügyelők és helyetteseik, valamint a magyar iskolaigazgatók bevonásával találkozókat szerveztünk, annak érdekében, hogy a pedagógustársadalom minél nagyobb számban jelentkezzen számlálóbiztosnak.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet segítségével készítjük az űrlap fordítását, annak érdekében, hogy ez ne csak nyelvi, hanem tudományos szempontból is megfelelő legyen.

Azokban a magyar közösség számára kiemelt fontosságú városokban, mint amilyen Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad és Szatmárnémeti, sajátos munkacsoportokat hoztunk létre, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Ezzel párhuzamosan stratégia partnerünk a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, amely egy tagot nevesített a szövetség munkacsoportjába, hiszen a csángómagyarok közössége kiemelt figyelmet igényel.

Az RMDSZ Főtitkárságán június 1-jétől működtetjük a népszámlálási szolgálatot, ahol a szervezésben résztvevő minden érdeklődő információkat szerezhet. Szeptember 1-jétől egy ingyenesen hívható forró dróton a kiválasztott számlálóbiztosok számára nyújtunk segítséget, a későbbiekben ugyanezen a vonalon lehet majd jelezni a nemkívánatos visszaéléseket.

Szeptember elején indítjuk a tudatosító kampányunkat, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választott tisztségviselőin és mozgalmárain kívül számítunk a civil és ifjúsági szervezetekre, az egyházakra, illetve a magyar nyelvű médiára.

Visszatérve végezetül a kormányzati felelősségekre, szeretném jelezni, hogy még ebben a hónapban számos romániai magyarságot is érintő végleges döntés születik majd a népszámlálási bizottságban, éppen ezért talán még most sem jönne túl későn az Európai Parlament Alelnökének felhívása Románia elnöke, miniszterelnöke, a népszámlálási bizottság elnöke, alelnöke és titkára felé is, valamint mindazok felé, akik nem tartoznak a tényleges többnyelvűség ismert támogatói közé.

Ezúton köszönöm, hogy a tevékenységünk iránt nyílt levélben érdeklődött, és ezáltal lehetővé tette, hogy a nyilvánosság előtt is beszámoljunk a munkánkról.

Tisztelettel:

Markó Attila
Államtitkár
Bukarest, 2011. június 21

Markó Attila válaszolt a népszámlálás kapcsán érdeklődő Tőkésnek

Transindex, 2011. június 21.

Ugyancsak nyílt levélben válaszolt Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője Tőkés László EP-alelnök nyílt levelében feltett, az ősszel esedékes népszámlálással kapcsolatos kérdéseire. Tőkés többek között rákérdezett, hogy többnyelvűek lesznek-e a népszámlálási űrlapok, hogy a népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, és plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvűek lesznek-e. Továbbá milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvű polgárokat magyarul értő kérdezőbiztosok keressék fel.

Markó Attila már levele elején leszögezte: nem egyes szám első személyben kellene fogalmaznia, hiszen majdnem egy éve alakult meg az RMDSZ munkacsoportja, amely a népszámlálás szakmai, technikai, politikai előkészítésével foglalkozik.

Az államtitkár tájékoztatja Tőkést: tavaly december 9-én fordult első ízben levélben Virgil Voineaguhoz, a Statisztikai Hivatal elnökéhez, valamint Gheorghe Emacu belügyi államtitkárhoz, a népszámlálási bizottság alelnökéhez. Ebben a levélben kifejtette az RMDSZ népszámlálással kapcsolatos álláspontját, amelyet a nyílt levélben négy pontba szedve ismertet:

„1. igényeljük, hogy a népszámlálási űrlapok legyenek kényelvűek ott, ahol a magyar lakosság számaránya 20% fölötti,

2. a népszámlálást népszerűsítő médiakampányban a magyar lakosság országos arányának megfelelően jusson az erre szánt költségvetésből a magyar nyelven történő népszerűsítésre is,

3. a magyarok által is lakott településen a kérdezőbiztosok szelekciója során kiemelt szempont legyen a nyelvismeret,

4. a magyarok által is lakott közigazgatási egységekben a helyi és megyei népszámlálási bizottságokba vonják be arányosan a magyar lakosság képviselőit is." – írja Tőkésnek Markó Attila.

Továbbá arról számol be, hogy ugyanebben a levélben felajánlották, hogy az operativitás érdekében segítenek az űrlapok fordításában.

„A munkacsoportunk első ülésén leszögezte, hogy a népszámlálási folyamat nem egy kommunikációs verseny, tehát nem tetszetős szlogenek hangoztatására van szükség, hanem az érintettek felkészítésére, a törvényes és szervezési keret megfelelő kialakítására, egy hatékony tudatosítási kampány lebonyolítására, illetve a számlálás ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetni" – tájékoztatja Tőkést az államtitkár.

Megemlíti, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét arra kérték fel, hogy még a nyári szünidő előtt tájékoztassák tagjaikat arról, hogy augusztus hónap folyamán a települési szintű népszámlálási bizottságok megkezdik a számlálóbiztosok toborozását.

„Azokban a magyar közösség számára kiemelt fontosságú városokban, mint amilyen Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad és Szatmárnémeti, sajátos munkacsoportokat hoztunk létre, stratégiai partnerünk a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, amely egy tagot nevesített a szövetség munkacsoportjába, hiszen a csángómagyarok közössége kiemelt figyelmet igényel" – írja Markó.

Arról is hírt ad, hogy az RMDSZ Főtitkárságán június 1-jétől működik a népszámlálási szolgálat, ahol a szervezésben résztvevő minden érdeklődő információkat szerezhet. „Szeptember 1-jétől egy ingyenesen hívható forró dróton a kiválasztott számlálóbiztosok számára nyújtunk segítséget, a későbbiekben ugyanezen a vonalon lehet majd jelezni a nemkívánatos visszaéléseket" – számol be az államtitkár.

EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK

Lakossági fórumot szervez Marosvásárhelyen az EMNT

Erdély.ma, 2011. június 21.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete lakossági fórumot szervez június 23-án, csütörtökön 18 órától a Klastrom (Mihai Viteazul) utca 40. szám alatti Demokrácia Központ nagytermében.

Jelen lesz Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Papp Előd, az EMNT alelnöke.

Napirenden: Székelyföld autonómiája, Románia közigazgatási-területi átszervezése, valamint közös magyar polgármesterjelölt Marosvásárhelyen.

A rendezvényre tisztelettel várjuk Önt is.

Az EMNT Maros megyei elnöksége

RMDSZ

Az RMDSZ nem fogadja el a Székelyföld földarabolását

Kossuth Rádió, Határok nélkül, 2011. június 21.

Miközben az államfő meghívására a romániai pártok Bukarestben, a Cotroceni palotában döntő kérdésről: a régiósításról egyeztetnek, és a területi-közigazgatási átszervezést a román hatalom olyan tervezet szerint képzeli el, amely az etnikai arányok szándékos megváltoztatását jelentené a székelység rovására, az erdélyi magyar vezetők ajtaja előtt is sorban állnak az újságírók, hiszen nagy a tétje annak, hogyan reagálnak majd a végleges döntésre.

Az RMDSZ a hónap végéig, június 30-ig adott időt a kisebbségi törvény elfogadására. Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöke most úgy látja: napról napra csökken az esélye, hogy a határidőn belül maradnak. A csütörtöki bizottsági ülésen olyan módosításokat szavaztak meg a román pártok, amelyeket a magyar párt nem tud elfogadni. Például kivették a nemzeti közösség szót meg a területi közigazgatási reformnál – azt, hogy az etnikai arányokat nem lehet megváltoztatni egy közigazgatási reformmal. Most, hogy a közigazgatási reform egyik napról a másikra napirendre került, sok román politikus szándékosan össze is kötötte ezt a két ügyet. „Most azzal kínlódunk, hogy a nyolc régió nyolc nagy megyévé való átalakítását megakadályozzuk" – mondja a politikus, aki szerint legkésőbb szerdán a kormányülésig kiderül.

A területi közigazgatási felosztásnál Székelyföld a kulcskérdés. Kelemen Hunor szerint már a brüsszeli székelyföldi lobby iroda megnyitásakor is kiderült, hogy ha valaki ebben kompromisszumot próbál keresni, akkor azt rögtön nemzet- és hazaárulással vádolják. Azt mondja: a magyarellenes kártya 21 esztendő után, az uniós tagság dacára is működik.

Az RMDSZ-es miniszter attól tart, hogy a román pártok egy nagy román összefogással akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a romániai magyarság feje fölött is átnyomhatják a parlamenten például a nyolc fejlesztési régió átalakítását megyévé. „Ezt kell megakadályoznunk akár annak árán is, hogy a koalícióból esetleg kilépünk" – mondja a magyar párt elnöke. „Ez nélkülünk, a romániai magyar érdekképviselet nélkül bármelyik évben, bármelyik hónapban, bármelyik törvényhozási ciklusban egyik napról a másikra napirendre tűzhető és el is fogadható. Ez Demoklész kardjaként lebeg fejünk fölött a '89-es változások óta" – figyelmeztet.

Hasonló tervekkel 2003-ban az akkori Nastase vezette szociáldemokrata kormány is készült, azzal a különbséggel, hogy Hargita megyét háromba vágta. Egy része Bákóhoz, a másik része Brassó megyéhez tartozott volna, és a harmadik része Neámchoz. De a 90-es években is voltak, akik ezen gondolkodtak.

Az RMDSZ azt javasolja, hogy Székelyföld legyen egy külön régió, és ezáltal megye, illetve a Partiumban hozzanak létre egy Bihar-Szatmár-Szilágy megyéből álló régiót hogy, megyét. És lehetne Arad-Temest megintcsak egy olyan régióba, megyébe elképzelni, amelynek vannak társadalmi, történelmileg is társadalmi, szociális, gazdasági kötődései, hagyományai. De ezt a Demokrata Párt nem tudja, nem akarja elfogadni.

Kelemen Hunor szerint az egyetlen megoldás ebben a pillanatban, hogy az egész ügyet halasszák el, és majd nyugodtabb körülmények között vegyék elő. Ha viszont a Demokrata Párt ragaszkodik ahhoz, hogy a nyolc megyés változatot a parlament elé terjessze, „akkor azt nem tudjuk támogatni, és akkor természetesen a kormány a mi támogatásunkat nem élvezi, akkor föl fogunk állni" – jelentette ki a pártelnök. Ugyanakkor úgy véli: a többi kormánypárt nem érdekeltek abban, hogy az RMDSZ a koalícióból kilépjen és politikai instabilitást okozzon, mert az megrendítené az
ország gazdasági, pénzügyi helyzetét.

Kelemen mégse menne az utcára

Székely Hírmondó, 2011. június 21. – Jancsó Katalin

Az RMDSZ elnöke attól tart, ha kilépnek a kormányból, a románok szépen összefognak, és mégiscsak nyolc szupermegyére osztják az országot. És jobb, ha nem gondolunk bele a következményekbe.

A tegnapi hírügynökségi jelentésekkel ellentétben, amelyek arra fókuszáltak, hogy Kelemen Hunor szerint a székelység kész akár utcai tüntetésekkel is megakadályozni az ország Băsescu-féle területi átszervezését, az RMDSZ elnöke torjai tartózkodása során visszafogottabbnak nyilatkozott a Székely Hírmondónak. Úgy gondolja, hogy tiltakozásként

az utcára vonulást mindenképpen ajánlatos elkerülni.

Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát a kormányból való kilépésre, amit az ország nyolc nagymegyére való felosztása idézhet elő, úgy fogalmazott: sokféle forgatókönyvet el lehet képzelni, de a legrosszabb, ha kilépésre kerül sor, és ezt követően, „nagy román összefogással mégis megtörténik a nyolcas felosztás".

Ezért elsősorban a Demokrata Pártot szeretnék meggyőzni, hogy ne erőltesse az elképzelését, „tegye be a szekrénybe a tervet, és vegyük elő évek múlva, amikor alaposabban meg lehet vizsgálni". Ha ezt nem sikerül elérni, akkor majd „keressük a különböző variánsokat, de mindenikben az a fontos, hogy megakadályozzuk a nyolcas felosztást, mert az katasztrofális lenne a magyarságra nézve."

Nagy disznóságok a reform árnyékában

A polgári engedetlenségről mint lehetséges megoldásról az a véleménye, hogy „semmilyen körülmény között nem szabad odáig eljutni, ennél bölcsebbnek kell lennie mind a magyar, mind a román politikumnak, hogy ezt kiprovokálja, mert ez az a határ, ahol már senki nem tudja megmondani, hogy mi következhet." Szerinte a XXI. században csak demokratikus, parlamentáris eszközöket szabad használnunk céljaink elérése érdekében.

„A közigazgatási reform terve nem újdonság, és a román politikusoknak nagy része ezzel a Székelyföld kérdését szívesen megoldaná – magyarázta a szövetségi elnök. – Hogy éppen milyen céllal kötjük össze az éppen aktuális politikai kontextusba ágyazva, azt mindenki a saját tapasztalata szerint dönti el.

Ez a tervezet már 2003-ban létezett, Octav Cozmâncă nevével fémjelezve. Az a mostaninál rosszabb volt, mert például Hargita megyét háromfelé osztotta volna. Ezeket az elképzeléseket előveszik időnként, mert a közigazgatási reformra szükség van, és ennek a leple alatt lehet elkövetni nagy disznóságokat is, amelyek az országos önkormányzatok számára sem jó megoldások."

Halálosan komoly a helyzet

Kelemen szerint „nem megoldás, hogy a kisebbségi törvény fejében elfogadjuk ezt a területi felosztást", ám ha ez utóbbit nélkülünk mégis keresztülviszik, az már „halálosan komoly helyzetet" idézne elő.

„Ebben a pillanatban nekünk a közigazgatási reformot kell megakadályoznunk, és a következő napokban, ha sikerül néhány kérésben megegyezni, elkészülhet a kisebbségi jelentés is, amely most vagy szeptemberben lesz elfogadva. De nem az időpont a legfontosabb, hanem az, hogy egy olyan jelentés szülessen, amit mi jónak tartunk, és akkor tovább lehet lépni" – vázolta a perspektívát Kelemen.

Polgári engedetlenséget egyébként Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke emlegetett a Gandul című román napilapnak adott nyilatkozatában, amelyet a Washington Post is átvett június 15-én megjelent cikkében. Tamás szerint ha a kérdést politikai eszközökkel nem lehet megoldani, „akkor polgári engedetlenségre kényszerülünk. Ez pontosabban azt jelenti, hogy békés tiltakozást készítünk elő. És ha ez nem hoz megoldást, akkor majd meglátjuk".

A lap Kelemen Hunornak csak azt a korábbi nyilatkozatát idézi, amely szerint ha a PDL az RMDSZ támogatása nélkül is ragaszkodik saját, nyolc megyés felosztásához, akkor gondok támadnak a parlamentben, ahol elolvadhat az RMDSZ biztosította kormánytöbbség.

ROMÁNIA

Băsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna

Krónika, 2011. június 22. – Balogh Levente

A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna – ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Băsescu államfő a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra ő hívta meg a parlamenti pártok vezetőit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésről fejtették ki álláspontjukat a résztvevők. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni.

Mint arról beszámoltunk, az államfő nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy „megamegyébe", míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.

Az államfő mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de „elveszne" Maros, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megyék. Értesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfő javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai – Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselőházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetője, illetve Seres Dénes képviselő – nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke később mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenően semmilyen egyéb tervről nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfőn is egyeztetnek a kolaíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatóján Traian Băsescu arról beszélt: hétfőn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésről, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenző alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfő szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésről hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésről. „Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra" – fejtette ki az államfő.

Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfő is azt közölte: jövő hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésről. A régióátalakítás kapcsán ő is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megőriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megőriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfő felvetéseit támogatja a dezertőr ellenzéki képviselők alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezető szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végső megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Anynyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.

A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétől, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfőt, illetve előrehozott választásokat javasoljon.

Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közreműködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás időtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. „Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal" – hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelőtt hivatalos, megyei szintű együttműködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.

USL: előrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértői kabinet felállítását és idén novemberben előrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfőnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés előtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a  két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere képviselte a Traian Băsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága előtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselőinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértői kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az előrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértői kormánynak legkésőbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az előrehozott választásokat pedig legkésőbb november 30-éig meg kellene tartani.

Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfő úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktől, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfő konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselők számának 300 főre történő csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Băsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.

Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amiről kompromisszumot kötni.  Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következő választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a megyék megszüntetését. Az új régiók kapcsán elmondták: álláspontjuk szerint a téma felvetőjének, Băsescunak le kellene állnia, mivel kezdeményezése veszélyes következményekkel járhat. Mindemellett az alkotmánymódosításról és a közigazgatási átszervezésről még 2012. április 15-éig döntenie kellene az új parlamentnek, hogy a jövő év nyarán megtartandó önkormányzati választáson az alkotmánymódosításról is szavazhassanak a polgárok. Az államfő az alkotmánymódosítás kapcsán leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvényből kikerüljön az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. Ez ugyanis szerinte megkönnyíti a jogtalanul szerzett vagyonok elkobzását. Az alkotmánybíróság, amely vélhetően ma fejezi be az új alaptörvény tervezetének véleményezését, még a múlt héten döntött úgy, hogy a cikkely törlésére vonatkozó államfői kezdeményezés alkotmányellenes.

Nagyköveti aggályok
Aggodalmának adott hangot tegnap Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az államfő azon módosítási javaslatát, amelynek értelmében kikerülne az alaptörvényből az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. „Dicséretesek a hatóságok erőfeszítései, amelyek révén meg kívánják erősíteni az igazságügyi rendszer korrupcióellenes harcát. Ezen erőfeszítések sikere szempontjából létfontosságúak azon alkotmányos kitételek, amelyek lehetővé teszik a jogtalanul szerzett vagyonok lefoglalását és elkobzását" – mutat rá a nagykövet közleményében, amelyben leszögezi: az alkotmánybíróság döntése szerinte nem csupán akadályozza ezen erőfeszítéseket, hanem az alapjogok védelmének nevében eltávolítja a döntéseket a néptől.

ERDÉLY

Diplomáciai feszültség a gyulafehérvári magyarverés miatt

Háromszék, 2011. június 22.

A gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét.

Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaşcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat.

A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meg­győződésének adott hangot, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.

A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete „nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével". A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyé­ben. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint „normális módon" így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről.

A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar–román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.

Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplőt.

A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar–román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is.

Gyulafehérvári incidens: a külügy kifogásolja a magyar reagálás nyelvezetét

Transindex, 2011. június 22.

A gyulafehérvári polgármester kedden sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar külügyminisztérium reagálásának nyelvezetét.

Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderașcu alprefektus kedden beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában.

Román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektor segítségére akart sietni.

A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. "Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendőrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor" - mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elő hasonló eset.

Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyőződésének, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.

A külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete "nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével". A szaktárca kedden a Mediafax hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében.

A külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint "normális módon" így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről.

A külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. Az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, fellépnek minden olyan cselekménnyel szemben, amely csorbíthatja ezeket a jogokat - áll a külügyminisztérium tájékoztatásában.

A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. A tárca ugyanakkor üdvözölte, hogy a román rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket, és reméli, hogy az esetet mihamarabb kivizsgálják, a tetteseket felelősségre vonják.

A helyszínen tájékozódtak a gyulafehérvári incidens ügyében a magyar diplomaták

Krónika, 2011. június 22. – Bálint Eszter, Bíró Blanka

Magyarország figyel, és nagyon fontosnak tartja a romániai magyar közösség biztonságát – szögezte le tegnap a Krónikának Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete azt követően, hogy Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában Gyulafehérváron tájékozódott, illetve az áldozatokkal, a gyulafehérvári és Fehér megyei elöljárókkal tárgyalt a hétvégi magyarellenes incidens ügyében.

Amint arról tegnap beszámoltunk, szombat este három román huligán baseballütővel verte meg Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát, illetve a segítségére siető férfit, miután az intézményvezető megpróbálta lefényképezni az egyház tulajdonában levő ingatlanok ablakát betörő randalírozókat. Az akció egyértelműen magyarellenes volt. Az elkövetőket a rendőrség előállítota, s bár őrizetbe vételüket javasolta az ügyészségnek, azok úgy döntöttek, a fiatal férfiak szabadlábon védekezhetnek, csak a vizsgálat ideje alatt nem hagyhatják el az országot. A rendőrség ugyanakkor úgy véli, nincs szó etnikai incidensről.

Füzes Oszkár lapunknak elmondta, a tegnapi megbeszélések baráti hangnemben zajlottak, a gyulafehérvári hatóságok sajnálják, hogy Oláh Zoltán rektor erőszakos cselekedetek áldozata lett. Az agressziót elszigetelt esetnek tartják, és megígérték, mindent megtesznek, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Lapunk információi szerint nem ez volt az első eset, amikor magyarellenes szövegeket skandálva román fiatalok egyházi ingatlanok ablakait dobálták kövekkel, azonban szombaton a korábbinál is több ablakszemet vertek ki az elkövetők.

A magyar diplomaták ugyanakkor megszemlélték a bűncselekmény helyszínét, tárgyaltak Jakubinyi György római katolikus érsekkel és az áldozatokkal. Találkoztak a gyulafehérvári rendőrség vezetőivel is, akik tájékoztatták őket, hogy az elkövetők ellen eljárás indult, garázdasággal, közrend elleni vétséggel és testi sértéssel vádolják őket. Füzes Oszkár azonban felhívta a rendőrök figyelmét, hogy az utóbbi időben felerősödött a magyarellenes hangulat, és kérte a rend őreit, hogy minden hasonló incidensnek állják útját.

A nagykövet ugyanakkor értékelte Mircea Hava gyulafehérvári polgármester konstruktív hozzáállását. A városvezető a román sajtón keresztül üzent a magyar közösségnek, hogy vigyáz a biztonságukra, azonkívül a tegnapi tárgyalások során biztosította a magyar küldöttség tagjait, hogy megtalálják a formai és jogi módját, hogy hasonló incidens ne fordulhasson többé elő. Megígérte továbbá, hogy a forgalmat olyan módon szabályozzák, hogy a közeli klubból ne az érsekség irányába távozzanak a részeg fiatalok.

Füzes Oszkár ugyanakkor arra kérte a román politikusokat és a román sajtót, hogy tartózkodjanak a közvetett magyarellenes hangulatkeltéstől, legyenek tekintettel a magyar közösség érzékenységére.

Kelemen is magyarellenességről beszél
„Az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nemcsak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévő fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, így az erdélyi magyarság egészét érintő vandalizmusnak vagyunk a tanúi" – fogalmazott tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki az ügyről tájékoztatta Traian Igaş belügyminisztert, és arra kérte, hogy a rendőrség gyorsan és példamutatóan járjon el az ügyben. A szövetségi elnök ugyanakkor leszögezte, aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra kéri fel a politikai szereplőket.

Bukarestnek nem tetszik a magyar külügy reakciója
A bukaresti külügyminisztérium eközben tegnap nyilatkozatban szögezte le, hogy nem tartja helyénvalónak a magyar külügy reagálásának nyelvezetét a gyulafehérvári teológiai intézet rektorának megverésével kapcsolatban, és felkérte a budapesti román nagykövetséget, hogy kérjen magyarázatot a magyar külügytől. A román külügy szerint az említett ügyben a magyar fél nem lépett kapcsolatba a szokásos diplomáciai csatornákon a román féllel, mielőtt kiadta volna közleményét. A bukaresti külügy azt is közli, hogy sürgős tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. Amint arról beszámoltunk, a magyar Külügyminisztérium hétfői közleménye szerint megdöbbenéssel értesültek arról, hogy Gyulafehérváron magyarellenes atrocitások történtek.

Együttérző magyar pártok
Tegnap ugyanakkor a jelentősebb magyarországi pártok is közleményben foglaltak állást a történtek kapcsán, támogatásukról biztosítva a romániai magyarságot. A Fidesz – mint közleményében leszögezte – felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét, és arra kérte a román hatóságokat, hogy mihamarabb vizsgálják ki az ügyet, az elkövetőket pedig vonják felelősségre tettükért. „A Fidesz elutasít minden olyan cselekedetet, ami az utóbbi években javuló magyar–román kapcsolatokat veszélyeztetheti" – szögezték le.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) együttérzését fejezte ki a hétvégi gyulafehérvári magyarellenes atrocitások sérültjeivel, és – mint közleményében fogalmazott – elvárja, hogy a román hatóságok alaposan kivizsgálják a katolikus intézményeknek helyet adó épületekben okozott barbár rongálás alapos kivizsgálását. Az MSZP is elítélte a gyulafehérvári magyar teológiai intézet épületének megrongálását, az intézmény rektorának és társának bántalmazását, és arra figyelmeztetett: a két ország közötti megbékélés folyamatát még veszélyek fenyegetik. A Jobbik is felháborodását fejezte ki az újabb brutális, magyarellenes támadás miatt. „Az eset ismét rávilágít arra a szomorú tényre, hogy Romániában a mai napig is létezik a – számos esetben a román politikai erők által szított vagy bátorított – szélsőséges magyarellenesség" – fogalmazták meg.

Magyarellenes felirat a Szatmárnémeti helységnévtáblán

szatmar.ro, 2011. június 22.

Hosszú évek után Szatmár megye ismét csatlakozott azon területek szomorú sorában, ahol a társadalom etnikai többségét alkotók nem nézik jó szemmel a kisebbség jelenlétét: magyargyalázó felirat jelent meg ugyanis Szatmárnémeti egyik helységnévtábláján.

Amint azt a június 21.-én, kedd délelőtt készült fényképek is igazolják, a megyeszékhely Szatmárpálfalva felőli bejáratánál található háromnyelvű helységnévtáblán filctollal felírt magyarellenes, gyalázkodó felirat éktelenkedik. Közvetlenül a Szatmárnémeti felirat alatt. Autóval elhaladva a tábla mellett igen nehezen észrevehető ugyan, de a Szatmar.ro értesülései szerint már legalább egy hete ott áll a felirat.

Érdeklődésünkre Ana Malaescu, a Szatmár Megyei Rendőrség szóvivője elmondta, hogy nem tudtak az esetről és hogy eddig senki sem tett feljelentést az esettel kapcsolatban.

Az eset természetesen felháborította Ilyés Gyula polgármestert is, aki „bunkó, primitív" tettnek minősítette az esetet. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbi időben ismét megnőtt „a két etnikum között az érzelmi konfrontációk száma". Elmondta, lehet csak egy gyerek buta tettéról van szó. „Ám nem zárható ki a tudatosság sem. Akkor viszont már sokkal nagyobb a baj. Ez azonban sajnos a társadalom kedélyállapotának a következménye, és ez egyre aggasztóbb", mondta Ilyés.

Nála is vehemensebben reagált a hírre Kereskényi Gábor alpolgármester, egyben a Szatmárnémeti RMDSZ szervezetének elnöke. „Nem hallottam az esetről, ám megtesszük a szükséges lépéseket. Ez egy közösség ellen elkövetett bűncselekmény és ezért az RMDSZ ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz a rendőrségen. Abban az esetben pedig, amennyiben a feliratot nem lehet eltávolítani, akkor rongálás jogcímén a polgármesteri hivatal nevében is feljelentést teszünk", mondta a szatmar.ro-nak Kereskényi Gábor.

Csehi Árpád megyei RMDSZ elnök szerint felháborító, hogy ez történt, de reméli, ez egy elszigetelt, egyedi eset amihez hozzájárult az országban uralkodó hangulat, amit az erdélyi magyarság ellen gerjesztenek. A felirat eltüntetése ügyében a városnak kell lépnie és mindent meg kell tenniük azért, hogy ilyen eset ne forduljon elő – mondta az elöljáró.

MAGYARORSZÁG

Nemzetpolitikai tárcaközi bizottság: napirenden többek közt az állampolgárság

MTI, 2011. június 21.

Az állampolgárság, a Bethlen Gábor Alap működése és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program szerepel egyebek között a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság holnapi ülésének napirendjén.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: a tanácskozáson szó lesz még arról, hogy milyen jogszabályi módosítások szükségesek a státustörvény kapcsán. A témák között szerepel az EU elnökség, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzeti regiszterről tart beszámolót.

A bizottsági ülésre meghívót kapott mind a 23 államtitkárság.

A testület legutóbb januárban tartott ülést. A bizottságot a kormány tavaly augusztus 27-i hatállyal hozta létre. A testület elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A bizottság feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Finomul a kín?

Háromszék, 2011. június 22. – Simó Erzsébet

Vajon igazat mondtak-e azok a politikusok, akik beadták Traian Băsescunak, hogy a székelyek szeretik őt? S vajon igazat mond-e az államelnök, mikor azt állítja, ő nem az a politikus, aki elhinné, hogy a Kovászna és Hargita megyei magyarok a hátukra kapnák szülőföldjüket, és elszaladnának vele.

Hajlandó vagyok tárgyalni, köztes megoldást választani – jelentette ki tegnap. S az elmúlt tíz napban felkorbácsolt, a kilencvenes évek hangulatát idéző nacionalista, magyarellenes kirohanások után szinte megnyugtatónak hatnak szavai. Csak az a baj, hogy hiteltelenek. Ugyanis az egész régiósítási hajcihőt maga az államfő robbantotta ki, az ő és a környezetében dolgozó emberek elképzelése öltött testet a nyolc nagy megye megálmodásában, s mikor eme elképzelésre áldását adta, nem jutott eszébe, hogy ebben az nemzetállamnak kikiáltott országban, pontosabban Erdélyben él másfél millió ember – ki tömbben, ki szórványban –, aki meg akar maradni szülőföldjén annak, aminek született. Magyarnak. Most, mint kocsis, előbb ostort csördített, majd leszállt, és megsimogatja lovát, de nem tagadhatja, mind a Mezőségen, mind a Partiumban, Bánátban élő magyarságot, mind a Székelyföld lakóit, akár nagy elődje, Nicolae Ceauşescu, homogenizálni akarja, elvegyíteni, feloldani az Erdélyt eluraló nagy román tengerben.

De tudva tudja, szüksége van az RMDSZ-re, nélküle bukna kormánya, s emiatt, ha kelletlenül is, de hajlandó inkább kisebb, mint nagyobb kompromisszumokra. Hírlik, őkegyelme rábólintana, hogy egy kisrégiót alkosson Háromszék, Erdő­vidék, másikat Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, de Maros már nem, mert ottani hűséges emberei nem kis megvetéssel jó előre kijelentették: nem bolondok két koldussal szövetkezni. Hogy ebből a kis Székelyföldből mi sül ki, egyelőre elképzelni sem lehet, de annyi már most látható, határai zsugorodnak, s ha egy jelképes kis darabja esetleg megmaradhat magyarnak, oda a többi.

Ne higgy a görögnek, akkor se, ha ajándékot hoz – mondták a trójaiak, ne higgy Băsescunak, ha engedményeket is tesz – mondhatnánk mi! A célja neki sem más, mint nagy elődeinek: a tiszta román Románia megteremtése.

Az RMDSZ – sajnos – fogságba ejtette magát: ha marad, rossz, ha megy, még rosszabb.
S velünk mi lesz?

Csonka Székelyföld?

Háromszék, 2011. június 22. – Farcádi Botond

Hétfőig alakítja ki végleges álláspontját a területi-közigazgatási átszervezésről az RMDSZ – közölték tegnap a szövetség ve­zetői a Traian Băsescu államfővel folytatott konzultáció után. Kelemen Hunor elnök leszögezte: továbbra sem fogadják el a demokrata-liberálisok által javasolt nyolc megamegyés változatot, több lehetőség is felmerült, keresik a megoldást, de ehhez mindkét félnek engednie kell, tekintettel kell lenni az ország és a magyar közösség érdekeire egyaránt, azt a változatot támogatják, amely mellett a területi szervezetek is kiállnak. A Háromszék információi szerint a beszélgetésen felmerült az a javaslat is, hogy Kovászna és Hargita megye külön közigazgatási egységet képezzen, Maros megye ellenben beépülne a jelenlegi központi fejlesztési régióba.

A Háromszék értesülése kapcsán Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: az egyik változat szerint Kovászna és Hargita nem épülne be egyik mega-megyébe sem. Traian Băsescu államfő egyébként szintén egy ilyen megoldást sugallt, amikor a konzultációk után hangsúlyozta: a nyolcmegyés átszervezést a Demokrata Liberális Párt és a Románia Haladásáért Országos Szövetség támogatja, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontja ettől eltérő, hiszen ők úgy vélik, az átszervezés során tekintettel kell lenni arra, hogy hol élnek nemzeti kisebbségek, különösen Hargita és Kovászna megyére. „Több változat van, egyikről sem szeretnék beszélni" – fogalmazott az államfő. Az említett változat szerint Maros megye Szeben, Fehér, Brassó megyével alkotna közös régiót. Traian Băsescu egyébként tegnap este azt is leszögezte: bármelyik átszervezési elképzelés jobb, mint a jelenlegi felosztás.

Hajthatatlan ellenzék

Traian Băsescu államfő elsőként az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség képviselőit fogadta a Cotroceni-palotában. Mint mondta, kompromisszumot keres az ellenzékkel, hiszen azt tapasztalta, hajlandóak a honatyák létszámának 300-ra való csökkentésére, a régióátszervezés nyomán pedig azt az elképzelésüket is elfogadhatónak tartja, hogy megőrizzék a kétkamarás parlamentet, ez esetben az egyik ház a térségek képviseleteként működne. A kompromisszum feltétele azonban, hogy az ellenzék támogassa a parlamenti képviselők számának 300-ra csökkentését, illetve a nyolcmegyés közigazgatási átszervezést. Hangsúlyozta: azt mielőbb végre kell hajtani, a halasztás nem megoldás. Szintén eltökéltnek mutatkozott az alkotmánymódosítás ügyében: mint mondta, várhatóan a mai nap folyamán megérkezik az alkotmánybíróság jóváhagyása, ezt követően pedig a parlament elé terjeszti a tervezetet. Leszögezte: nem hajlandó lemondani arról a szándékáról, hogy az alaptörvényből iktassák ki a vagyonszerzés törvényes jellegének vélelmezését, szerinte ugyanis ez akadály a korrupcióellenes harcban.

Victor Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség társelnökei a találkozón azzal az ötlettel álltak elő, hogy iktassanak be szakértői kormányt, amely az ellenzék, a hatalom és a pénzügyi szakértők javaslatára válságellenes intézkedéscsomagot dolgozna ki, ezt a parlament egészének támogatását élvező kabinet végrehajtaná, ugyanakkor ősszel előrehozott parlamenti választásokat szerveznének, Băsescu azonban azzal replikázott, ez politikai instabilitáshoz vezetne. Az ellenzékiek azt is leszögezték, nem hajlandóak kompromisszumra az államfővel, ezt követően a találkozó véget is ért.

Összevonnák a községeket is

Jóval többet tartott a koalíció képviselőivel folytatott tanácskozás. Lejártakor Emil Boc kormányfő, a Demokrata Liberális Párt elnöke közölte: az általa vezetett alakulat támogatja az alkotmánymódosítást és a közigazgatási átszervezést. Mint mondta, ez ügyben hétfőig folytatják a tárgyalásokat a koalíciós partnerekkel. Hasonló álláspontra helyezkedett a Románia Haladásáért Országos Szövetség, Cristian Diaconescu, az alakulat tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett, jó lett volna, ha e két alapvető reformot még 2007-ben lezárják, hiszen a jelenlegi rendszer bürokráciát és korrupciót gerjeszt. Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői nem nyilatkoztak a találkozó után – rövidesen azonban Traian Băsescu foglalta össze a konzultáció következtetéseit.

Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek hallgatására utalva az államfő azt mondta, az annak a jele, hogy nem akarnak kilépni a koalícióból, hanem keresik a megoldást, és ezt értékeli. Szerinte az ellenzék képviselői felelőtlenségről, politikai éretlenségről tettek bizonyságot a találkozón, a koalíciós erőkkel folytatott beszélgetés azonban építő jellegű volt. Úgy vélte, mindenki arra törekszik, hogy Románia ne kerüljön újabb politikai válságba, mert az a törékeny gazdasági egyensúlyt veszélyeztetheti. A közigazgatási átszervezés előnyeit ecsetelve az államfő elmondta: jelentős megtakarításokat lehetne elérni – évi 100 millió euróról beszélt –, leépíthetnék a bürokráciát, hatékonyabbá válna az uniós alapok lehívása. Ha a koalíciónak sikerül közös álláspontra jutnia, év végéig átszervezhetnék a dekoncentrált intézményeket, ez természetesen leépítésekkel járna, a jövő évi helyhatósági választásokat pedig már az új rendszerben szerveznék meg. A közigazgatási átszervezést követné az „életképtelen" községek összevonása – az elképzelés szerint 5000 lakos alatti község nem létezne többé. Leszögezte: a közigazgatási átszervezésre mindenképpen sor kerül.

A székelyek barátja?

A Székelyfölddel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva az államfő arra kérte a lakosságot, ne vegye figyelembe egyes politikusok felelőtlen kijelentéseit. „Azt szeretném, ha minden román vagy más nemzetiségű lakos tisztában lenne azzal, hogy senki nem akarja megsemmisíteni hagyományaikat, a kisebbségek anyanyelvét, és senki nem akarja, hogy olyan szervezési hagyományokhoz ragaszkodjunk, amelyek nem felelnek meg a fejlesztési kihívásoknak" – fogalmazott. Mint mondta, megértéssel viszonyul a kisebbségekhez, tisztában van azzal, hogy meg szeretnék őrizni anyanyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat. Úgy vélte, a román politikusok közül neki a legjobb a viszonya a Hargita és Kovásznai megyei lakossággal, hiszen nem olyan politikus, aki túlzott nacionalizmusból igyekszik tőkét kovácsolni. „Annyira vagyok nacionalista, amennyire egy román embernek, különösen egy államfőnek annak kell lennie, de nem tartozom azok közé, akik attól félnek, hogy a magyarok vállukra veszik Hargita és Kovászna megyét, és Magyarországra szaladnak vele" – szögezte le.

Az átszervezés hátulütői

A Traian Băsescu által elmondottakat értékelve Márton Árpád lapunknak kifejtette: a kompromisszumos javaslatok hátulütőire is oda kell figyelni, felhívta a figyelmet arra, hogy Băsescu nem beszélt Maros megyéről, amely Szeben, Brassó és Fehér megyével kerülne egy közigazgatási egységbe. Ez esetben – akárcsak a partiumi megyéknél is – a magyarság aránya az adott közigazgatási egységen belül jelentősen csökkenne, sok esetben az anyanyelvhasználatra jogosító küszöböt sem érné el. A községek összevonása is furcsa állapotot teremtene, hisz sok esetben nemrég önállósult közigazgatási egységekről van szó, ezúttal meg össze kellene vonni például Málnást, Mikóújfalut és Bodokot, vagy Maksát, Dálnokot és Csernátont, ráadásul ez is azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyes településeken sérülhet az anyanyelv-használati jog. A háromszéki képviselő elmondta: az RMDSZ a hét végén alakítja ki hivatalos álláspontját, amikor összeül a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A felmerült átszervezési javaslatokról azonban többet ő sem árult el.

Mérce

Nyugati Jelen, 2011. június 22. – Kilin Sándor

Ezekben a kánikulai napokban, miközben politikusaink Bukarestben azon veszekszenek, hogy fogadják-e el (úgymond az RMDSZ zsarolására) a kisebbségi törvényt, s szüntessék-e meg a székely megyéket, az élet megy, mendegél tovább a maga megszokott és jól ismert régi, elavult medrében, nem törődik a botcsinálta áltémákkal.

Amelyeket most csak azért találták ki, hogy eltereljék a figyelmünket a valóságról, vagy azért, hogy továbbra is azok maradjanak uralmon, akik most gazdagodhatnak meg az Olimpuszon.

Hogy feledjük: amikor a világválságra hivatkozva megnyirbálták fizetésünket, nyugdíjunkat, szociális juttatásainkat, azt ígérték, hogy a megszorító intézkedések csak időlegesek, bölcs kormányunk, jóságos elnökünk jóvoltából hamarosan kilábolunk a krízisből, s nemcsak visszakapjuk, amit elvettek tőlünk, de a jólét nyugati mércével mérhető útjára is rátérünk.

Amiből csak annyi igaz, hogy a nyugati mérce valóban kezd látszani, egyelőre azonban csak abban, ami nincs ínyére a bukaresti politikának.

Amelyet igencsak kellemetlenül érintett azon Uniótól ékezett bejelentés, hogy időlegesen leállítják azoknak a pénzösszegeknek a folyósítását, amelyeket az Európai Unió biztosít a regionális infrastruktúra fejlesztésére.

Brüsszelben felfigyeltek ugyanis arra, hogy három megyében négy beruházásnál igencsak gyanúsan mozognak a pénzek, tessék tehát megvizsgálni, mi történt ott, tessék rendet teremteni, jött az ukáz.

Mivel azonban összesen nem négy, hanem mintegy 120 európai pénzekkel finanszírozott beruházásunk van, azokat is ellenőrizni kell sürgősen, ha euró milliókhoz akar jutni az ország, esetünkben konkrétan több mint 850 millióhoz.

A nyugati mércét Romániával kapcsolatban az Európai Parlamentben is felhasználták, amikor a szakbizottsági ülésen megvonták egy román exszocialista képviselő mentelmi jogát, mivel tisztségéről nem mondott le annak ellenére, hogy korrupcióval gyanúsítják.

És az a másik román EU-képviselő is érezheti, milyen a nyugati mérce, aki az Európai Parlament egyik nem is oly régi ülésén azt kiáltotta oda Sógor Csaba erdélyi magyar képviselőnek, aki akkor történetesen magyarul, anyanyelvén, az EU-egyik hivatalos nyelvén, az EU-elnökség nyelvén szólalt fel, hogy „Beszélj románul, hé (bă)."

Azóta már megtanulhatta, hogy a diplomáciában és az Európai Unióban kocsmai nyelven nem szabad beszélni.

A neveletlen emberekre azt szokás mondani, hogy nem volt gyermekszobájuk.

De mit mondjunk arra a balkáni országra, amely, amint azt a fenti példák, ezek a napok is bizonyítják, nem rendelkezett európai gyermekszobával?

A forradalmár utóélete

Népszava, 2011. június 18. – Gál Mária

A véletlen műve, hogy Tőkés László pártjának bejegyzéséről épp június 16-án, Nagy Imre és forradalmár társai újratemetésének napján tárgyalt/döntött a román bíróság. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta nem fért kétség ahhoz, hogy lesz újabb erdélyi magyar párt, ami egy év elteltével meg is valósult.

Mindenki csak Tőkés-pártként emlegeti az Erdélyi Magyar Néppártot, mivel úgy tűnik, hogy neki és őérette született. Lehetne a Fidesz erdélyi tagozatának is nevezni, vagy Orbán Viktor erdélyi pártjának, de ez nem lenne elég, ahhoz, hogy gyökeret tudjon ereszteni az erdélyi politikai életben.

Kell hozzá Tőkés neve, Tőkés arca, és nem utolsó sorban az ő politikai antitalentuma. Az egykori forradalmár megtépázott hírneve, megcsorbult feddhetetlensége dacára is Orbánék egyetlen esélye erdélyi térhódításuk biztosítására és az RMDSZ "megbüntetésére". Kockázatos, de mindenképpen esély. Nézőpont kérdése megválaszolni a címben feltett kérdést, hogy sikeres lehet ez a párt. Attól függ, kinek mit jelent a siker. Arra elég lehet, hogy kiszorítsa a román parlamentből az RMDSZ-t, ahhoz viszont túl kevés, hogy átvegye helyét. Ha csak a bosszú a cél, tökéletes eszköz lehet - a párt is és Tőkés is.

Új párt régi arcokkal

Orbánék a 2002-es bukásuk óta próbálkoztak már kihelyezett erdélyi tagozattal az RMDSZ ellenében, de Orbán személyes kampányrészvétele sem volt elegendő a polgárinak nevezett belső ellenzék győzelméhez. Az elmúlt nyolc évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy Tőkés személye nélkül nem lehet RMDSZ ellenzéket építeni Erdélyben. Orbán Viktor és Kövér László helyi potentátjai, Szász Jenő és párttársai, rendre alulmaradtak Markóval, az RMDSZ-el szemben, egyedül Tőkésnek, egyéni jelöltként sikerült felvennie a versenyt a 2007-es EP-választás során.

Nem volt teljes a győzelem, mert az RMDSZ így is bejutott a brüsszeli parlamentbe, ám a Tőkés egyéni képviselői mandátuma is összejött. Három RMDSZ képviselő helyett ugyan csak kettő jutott be, de a romániai magyarság végül is három személyt delegálhatott az európai törvényhozásba. Késélen táncolt a helyzet, a szerencsés végkifejlethez kellett a rendkívül alacsony román részvétel, ellenkező esetben brüsszeli képviselet nélkül maradt volna a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösség.

Egy év múlva, 2008-ban a román helyhatósági választásokon a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Tőkés és Orbán személyes kampánytámogatása dacára, ismételten csúfosan alulmaradt az RMDSZ-el szemben. Talán az volt ez volt az a pillanat, amely mind Orbán, mind az RMDSZ számára egyértelművé tette a helyzetet. Markóék kiegyeztek Tőkéssel a 2009-es EP-választásra, odaadták neki a listavezető helyet, mert talán felmérték, hogy mégha kényelmetlen, kezelhetetlen útitársról is van szó, biztonságosabb őt újra a szövetségen belül tudni, mint egy esetlegesen egységesülő ellenzék élén, tényleges vezetőként viszontlátni.

Tőkés számára pedig ez volt az egyetlen megoldás a politikai túlélésre: újabb püspöki mandátumért nem indulhatott, a polgári ellenzék megosztottsága és erőtlensége folytán nem tudott politikai jövőt biztosítani. Ő általában nem szokott számolni tettei-kijelentései politikai következményeivel, talán meg is kockáztatta volna az újbóli egyéni megmérettetést, még akkor is, ha ez a brüsszeli képviselet elvesztését eredményezheti. Esetében valószínűleg nem az, vagy nem csak az döntött az RMDSZ lista mellett, hogy nem bízott saját erejében, hanem inkább az a megaláztatás, amely 2007-ben Brüsszelben érte egyéni képviselőként. A temesvári forradalom hősének azzal kellett szembesülnie, hogy a Néppárt elutasította felvételi kérelmét, s többszöri nekifutással, a Fidesz és az ősellenség RMDSZ támogatásával sem sikerült elérnie, hogy a néppárti frakció tagja lehessen.

Egyedül annak a Cohn Benditnek a zöld-radikális frakciója fogadta be, aki ellen a médiatörvény és Orbán kritikája miatt az idén már közleményben tiltakozott az egykori pártfogolt. A zöld-radikális püspök szerepét nem vállalhatta újra, akkor már inkább az örökösen lekommunistázott, lenemzetárulózott RMDSZ biztos listáján mentette át magát.

Orbán is ekkor, 2008-ban, ismerhette fel, hogy sem saját személye, sem Tőkés kívülálló, pártok fölött lebegő személyként nyújtott támogatása nem elég ahhoz, hogy kiüsse az RMDSZ-t a nyeregből. Tőkést csak úgy lehet felhasználni, ha számára biztosítja a megkérdőjelezhetetlen első számú vezető szerepét, kizárólag rá épít. Ezután Orbán látványosan kivonult Szász és a polgári párt mögül, s fokozatosan Tőkés emberei is kiszálltak a pártból. Kövér László támogatottjai kegyvesztettek lettek Orbánnál, úgy tűnt, hogy a Fidesz Erdély politikájában kezd a kompromisszumra hajlamosabb, racionálisabb, ún. Németh Zsolt-vonal felülkerekedni. Erre engedett következtetni a Tőkés-RMDSZ kiegyezés a 2009-es EP választásokon, ám ezt cáfolták meg a tavalyi budapesti kormányváltás óta eltelt hónapok történései.

Tőkés RMDSZ listavezetőként az RMDSZ leghangosabb és legvehemensebb bírálója lett, s a régi, RMDSZ-ből kiszorult, az MPP létrehozásánál is bábáskodó politikusokkal, a magyar kormány anyagi-erkölcsi-politikai támogatásával megszületett az új párt. Neve már van, Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke viszont még nincs, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gépezetben, Budapest stratégiájában valami nem működik olajozottan. Orbánék egyértelműen Tőkésre építették ezt a pártot, de nem tudták elérni, hogy ő fel is vállalja annak elnökségét. Az előtérbe tolt arcok, a pártépítés nem egyszerű feladatát elvégző két politikus - Toró T. Tibor volt RMDSZ-es képviselő és Gergely Balázs, Tőkés unokaöccse, az MPP volt kolozsvári elnöke - nem elegendő ahhoz, hogy a püspök konkrét, tisztségben is nevesíthető részvétele nélkül sokkal többet tudjon nyújtani, mint egy kissé felturbózott MPP.

Tőkés pedig úgy tűnik, kivár az RMDSZ brüsszeli listavezetői biztonságában. Egyetlen dolgot vállalt, nevezetesen azt, hogy egyre harsányabban támadja az RMDSZ-t, és egyre szolgaibb módon védelmezi, dicsőíti Orbánt. Ha nem sikerül Tőkéssel felvállaltatni a pártvezetést, Budapest taktikája csődöt mondhat. A püspök nyilvánvalóan arra játszik, hogy kitölti brüsszeli mandátumát, és ha majd a jövő nyáron esedékes helyhatósági választásokon sikeres lesz pártja, akkor már trónkövetelőként ő tárgyalhat az RMDSZ-el az őszi parlamenti választási együttműködés feltételeiről. De az ő személyes implikálódása nélkül akár el is úszhat a helyhatósági választás, az RMDSZ ugyanis sokkal jobban beágyazódott a helyi közösségekben. Bár Tőkésnek már sokszor, sok mindent elnézett a közösség, az azért mégis visszatetszést, sőt visszautasítást válthat ki, ha névlegesen mások vezetik pártját, ő pedig továbbra is brüsszeli RMDSZ politikusként kampányol az ellen a szervezet ellen, amelyet Európa felé képvisel, nem kis fizetésért.

A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon megoldás nincs ebben az esetben. Tőkésnek rövidesen választania kell a kecske és a káposzta között, mint ahogy azt is aránylag el kell döntenie, hogy marad az erdélyi autonómia eszme "élharcosa", vagy Orbán Viktor és a Fidesz erdélyi helytartója. Mert, hogy a kettő együtt nem megy, az kétségtelen. Ha az új párt nem fogalmazza meg saját, a Fideszétől jól elkülöníthető, az erdélyi valósággal legalább köszönő viszonyban lévő politikai álláspontját, esélye sincs a fennmaradásra, akkor sem, ha Orbán személyesen vállalja el a pártelnökséget. Erdélyben nemcsak az RMDSZ, hanem a transzilvanizmus is erős. A kettős állampolgárság biztosítása fölötti öröm sem lesz képes sokáig elfedni, hogy a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság és alárendeltség logikailag ütközik az erdélyi magyar önrendelkezés-autonómia eszméjével, a transzilvanizmus lényegével.

Fülkeforradalmárrá lett a temesvári forradalom hőse

A forradalmár Tőkés László, a püspök-politikus sikere, népszerűsége, de maga a személyisége is talány. Egyelőre nem ártott meg neki sem nyilvánvaló politikai hozzánemértése, kompromisszumképtelensége, sem egyházi emberhez nem méltó állandó politikai bosszúvágya, sőt, még botrányos magánélete, nőügyei, válása sem törte össze "erkölcsi mérce" imidzsét. Tavalyi válása idején nyilvánosságra került nőügyei kapcsán az egyik erdélyi magyar portál összeállítást készített, amelyben politológusoktól érdeklődött arról, milyen hatással lehet mindez Tőkés politikai karrierjére, mennyire hitelteleníti azt az alapállását, miszerint ő "erkölcsi" alapon ostorozza az RMDSZ-t.

Az azóta néppárttá vált nemzeti tanács mozgalom egyik legfontosabb ideológusa akkor úgy nyilatkozott, hogy el kell különíteni a magánerkölcsöt a politikai erkölcstől. Tőkés nyilvánvalóan a politikai erkölcs szószólója. Bár akkor nevetségesnek tűnt ez a meghatározás, úgy tűnik bevált. Igaz, hogy Európában minél keletebbre megyünk, annál kevésbé számít rossz pontnak némi félrelépés egy férfi politikus részéről, de az ő esetében az is bebizonyosodott, hogy még a püspökök számára is bocsánatos bűn lehet.

Politikailag nagyon hosszú ideig kiszámíthatóan következetes volt. Adott helyzetben előre lehetett vetíteni az ő várható reakcióját, szinte már szavait is meg lehetett jósolni. Ebben a bizonyosságban-kiszámíthatóságban hozott kiszámíthatatlan változást a tavalyi magyar kormányváltás, s Orbán Viktor miniszterelnöksége. Tőkés, aki mindeddig sohasem viselte el, hogy bármi vagy bárki beárnyékolja, megkérdőjelezze az ő első számú vezetői szerepét, az elmúlt hónapokban, rá egyáltalán nem jellemző módon, nyíltan felvállalta a másodhegedűs szerepét, most már következetesen Orbán első és leghűségesebb fegyverhordozójaként jelenik meg.

Ez a váltás több más, mondhatni személyiségbeli változást is eredményezett a volt püspöknél. Tőkés László a forradalmár, aki húsz éven át a demokrácia, a jogállamiság, a sajtó-és szólásszabadság szószólójaként viselkedett, aki 1989-ben Temesváron ezek megvalósulásáért (is) kockáztatta önmaga és családja biztonságát, a Ceausescu-rendszer nyelvezetét, stílusát és szellemiségét idéző közleményekben, látszólag önként áll ki Orbán Viktor védelmében mindannyiszor, amikor kritika éri a kormányfő fülkeforradalom utáni intézkedéseit. Megvédte már a magyar médiatörvényt, Orbánt is Cohn Bendittel és mindenkivel szemben, aki rossz szót szólt a nemzet miniszterelnöke ellen. Közleményei Orbánnal kezdődnek és Orbánnal végződnek, vagy legalábbis utalnak Orbán valamely megnyilvánulására, kijelentésére, pozitívan méltatják már nem csupán a nemzet újraegyesítésére tett erőfeszítéseit, hanem időnként belpolitikai döntéseit is.

Annak, aki élt az elmúlt rendszerben, és főképp a Ceausescu-diktatúrában, akaratlanul is a korabeli közlemények, nyilatkozatok jutnak eszébe. Azok, amelyek mindig Ceausescu elvtárs hasznos útmutatásaival voltak tele és folyton-folyvást az ő nagyságát bizonygatták. A forradalmár püspök-politikus ma már teljesen kritikátlanul viszonyul olyan magyarországi, Orbán-Fidesz intézkedésekhez, amelyek a tekintélyelvűség, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság korlátozása, a jogbiztonság felszámolása irányába mutatnak. Gyakorlatilag nyilvánosan elkötelezte magát egy olyan eszmerendszer mellett, amely ellen oly sikeresen harcolt 1989-ben, aminek köszönhetően máig jelen van egy olyan porondon, - a politikai erőtérben - amelynek bár az alapszabályait sem volt hajlandó elsajátítani.

Sikeres lehet a párt, van-e politikai jövője Tőkésnek?

A válasz röviden: nem. Orbán óriásit tévedett, amikor bedarálta Tőkést, megfosztotta jellegzetes, ellentmondásos személyiségétől. Temesvár hősét sikerült a magyar belpolitika részévé tennie, besorolnia hűséges fegyverhordozói közé. Tőkés egy lett a sokból, olyannyira, hogy az erdélyi választók szemében is rövidesen megszűnhet erdélyi politikusnak lenni. Orbánnak sikerült az, ami sem a Securitaténak, sem az RMDSZ-nek, sem az egyháznak, sem a magánéletéről szóló pletykáknak nem sikerült: azzal, hogy kiiktatta Tőkés különvéleményét, fülkeforradalmárt csinált a forradalmárból, gyakorlatilag megpecsételte politikai jövőjét is. Ez a Tőkés addig létezik, míg Orbán Viktor életben tudja, vagy akarja tartani őt, erdélyi pártja pedig addig él, amíg választói erdélyinek tudják tekinteni őt. Orbán az RMDSZ-t akarja legyőzni, s ezért akár Tőkés Lászlót is
feláldozza.

Az ellopott Csíksomlyó

Manna.ro, 2011. június 21. – Parászka Boróka

Haknizó politikusok, statisztává visszaminősített helyiek, szereptévesztők és kullancskampányolók. Székelyföld, a térség, amit kivetkőztettek önmagából.

Megyenapok, városnapok, Gyere haza program, székelyföldi panorámakép, ilyen-olyan adatbázisok, székelykapu-rehabilitáció, kolbásztöltés, emlékkönyv, népi termékek vására – vég nélkül sorolhatnám azokat a programokat, amelyeknek a célja a térségi öntudat, az egységes székelyföldi közösségi kép kialakítása.

Vannak jópofa, és vannak elviselhetetlenül giccses kezdeményezések,

de el kell ismerni: komoly energiákat mozgósítanak a helyi és a megyei önkormányzatok a fent jelzett cél elérése érdekében.

Tegyük zárójelbe azt a kérdést (de ne felejtsük el), hogy van-e értelme az 'egységes Székelyföld' ideológiának.

(Lehet, hogy Maros megyének inkább Kolozs megyére kellene összpontosítania, mint Hargia megyére, mert hogy gazdasági, infrastrukturális szempontból ezt diktálja az elemi logika. Ugyanígy Sepsiszentgyörgy esélye és végzete Brassó, nem pedig Csíkszereda.) Fogadjuk el, hogy egy nagyon is heterogén övezet önmagát egységben képzeli el, és Székelyföldként határozza meg.

Ennek az egységnek az egyik és elengedhetetlen feltétele, hogy legyen kulturális, közösségi előzménye, hagyománya. A „hagyományteremtés" ugyanis nem annyiból áll, hogy idén ökröt sütünk, jövőre is ökröt sütünk, és akkor már elmondhatjuk, hogy „immár hagyományosan ökröt sütünk".

Ha nincs praktikus haszna a közösségi gyakorlatnak, ha a szimbolikus jelentéseknek nincs konkrét tartalma, akkor nincs az a költségvetési pénz, amivel életben lehet tartani a „hagyományt". Ha az ember nem éhes, akkor még a nyárson sütött ökör sem csúszik.

A csíksomlyói búcsú intézménye

tökéletes bizonyíték arra, hogy valamiféle térségi összefogás hosszú ideje működik. Biztos, hogy ennek a térségi összefogásnak a határai nem esnek egybe a mai ideológiák által elképzelt Székelyfölddel, de az is biztos, hogy az egyik legjobban kitalált és felépített „brand", ami valaha működött errefelé.

Olyan egyázi, társadalmi intézmény, amelyet ma már a térség visszavonhatatlanul elveszített. Tudatosítsuk, hogyan történt ez, és hogyan kerülhetőek el a hasonló veszteségek.

Az első és legnagyobb bűn, amit a csíksomlyói tradíció ellen elkövettek, az az, hogy kivették a kisközösségek kezéből. Mindaddig, amíg a búcsújárás személyes és közösségi felelősség volt, amíg megvolt ennek a lokális intimitása, addig mindenki a magáénak érezte, és igyekezett érvényes tartalommal feltölteni.
Nem a tévéből tudta meg, hogy ez számára miért fontos, és nem azért ment el, hogy a tévében lássa önmagát mint búcsújárót. Tanulság: hiába a nagy térségi ideológia, ha az nem helyben fogan és szökik szárba, akkor nem lesz életképes.

A második hiba az volt, hogy miután a kisközösségek kiszorultak a saját hagyományaikból, statisztává váltak, elfeledkeztek saját céljaikról, mondanivalójukról, egymáshoz való viszonyukról, egy új ideológiát is rájuk kényszerítettek.

Csíksomlyó akkor vesztette el erejét,

tartalmát, amikor valaki – Csíksomlyótól távol – kitalálta, hogy ez az esemény a nemzeti összetartozás jelképe. Korszerű fogalommal úgy mondhatnánk: globalizálták – de legalábbis a nagy magyar kulturális, sajtó- és turisztikai piacra vitték – az eseményt.

Miért baj ez? Végülis egyre többen jönnek, egyre nagyobb a bevétel, egyre „összetartóbb a nemzet". Azért baj, mert mindezek a pozitívumok látszatok. Csíksomlyón most nem a helyi szellemiség, nem a régiós identitás működik.

Fanchise rendszerben lezajlik egy vándorcirkusz,

aminek vajmi kevés köze van ahhoz a helyhez és időhöz, ahol tulajdonképpen történik. Ha kellőképpen a térség sajátja lenne ez a búcsú, akkor egész évre kisugárzó esemény lenne. A főeseménynek egyre több leágazása lehetne, fejleszthetőnek bizonyulna.

Most azonban mi történik? Egy évben egy hétvége erejéig elözönlik a tájat messziről jött emberek, majd messzire mennek, és lehetőleg vissza sem néznek. A helyiek egyetlen haszna, hogy három napon át eladhatják portékáikat és szálláshelyeiket. Tökéletes szimbóluma ez annak, hogy miért tiszavirágéletű a Székelyföld-fejlesztés.

Idegen ideológiákat, kulturális vagy politikai mintákat nem érdemes átvenni, mert az soha nem lesz a helyiek sajátja. És ha igen, akkor többé már nem mondhatják helyinek önmagukat. Nagyon esemény-idegen fogalmakba sűrítve: a fenti struktúrában másé a copyright, és másé a haszon is.

Mégis kinek a hagyományait éljük és gyakoroljuk? A „nagy Székelyföld" sem jön létre, ha a térségi kapcsolatok faluról falura, sőt kapuról kapura nem erősödnek. A lokális viszonyokat jól jellemzi a harmadik hiba: nem tisztázottak a közösségi szerepek, közösségi felelősségek.

Ez a „buli" a katolikus egyáz bulija.

(Reméljük, ezt legalább a katolikus egyház tudja. De amíg a püspök az egyházi eseményen a szekuláris állam alkotmányáról tart beszédet, addig kételkednünk kell.) Ezt tiszteletben kéne tartani. A katolikus egyház minden évben ki is ad egy közleményt, amelyben kéri a búcsúra látogatókat, hogy tartsák tiszteletben az esemény vallási jellegét, de erre a kérésre az éppen aktuális (magyarországi) hatalom – most éppen a keresztény-demokraták – nagy ívben tesznek.

Túl csábító, hogy annyi ezer ember előtt villogtathatják a politikusok és politikai aktivisták nemzeti elkötelezettségüket. A helyi önkormányzatok vezetői között sincs elég karakán és erős ember, aki azt mondaná a csíksomlyói búcsúsnak álcázott politikai busójáróknak, hogy most az egyszer maradjanak észrevétlenek, és ne akarják lefölözni a nem nekik szóló nyilvánosságot.

Pedig ha a gyors lejáratú politikai szövetségek és behódolások hasznát nézzük, akkor jól belátható: ezek a kullancs-kampányok nem fordíthatóak tartós közösségépítésre. A KDNP-hakniból nem lesz egységes székelyföldi identitás.

Ha azonban a helyi politikai erők, egyházak, civil szervezetek helyben meg tudnának egyezni a hosszú távú együttműködésről, a közös érdekképviseletről, ha tiszteletben tartanák egymás kompetenciáját, és támogatnák is azokat, ha mindenki tisztában lenne azzal, hol a helye, és mi a szerepe: akkor a közösségépítés több lábra állna – és így jobban is haladna.

Székelyföld és kvantumfizika

Új magyar Szó, 2011. június 22. – Bíró Béla

Mi, erdélyi románok és magyarok nem függetlenedhetünk egymástól, hiszen folytonos kölcsönhatásban voltunk és vagyunk.

H. P. Dürr, a mai német tudományfilozófia egyik kiemelkedő alakja legújabb könyvében, amelynek címe is sokatmondó (A tudomány is csak példázatokban beszél), a kvantumfizika végkövetkezetéseire alapozva úgy véli, hogy nincsenek alapvető különbségek a biológiai rendszerek, jelesül az ember és a természet többi része közt.

H. P. Dürr, a mai német tudományfilozófia egyik kiemelkedő alakja legújabb könyvében, amelynek címe is sokatmondó (A tudomány is csak példázatokban beszél), a kvantumfizika végkövetkezetéseire alapozva úgy véli, hogy nincsenek alapvető különbségek a biológiai rendszerek, jelesül az ember és a természet többi része közt. Ami nem azt jelenti, hogy az ember valamiféle gép lenne (mondjuk a Newton-féle égi mechanika képére és hasonlatosságára), éppen ellenkezőleg, a természetet kell alapvetően élőnek elképzelnünk.

Az általunk ismert Univerzum ugyanis, akárcsak az élő rendszerek, termodinamikai egyensúlytól távoli állapotban van, az anyag (elektromágneses eredetű) szétszóródását a gravitációs eredetű összerendeződés, a kémiai, kozmológiai, biológiai evolúció ellensúlyozza.

Mindennek az emberre nézve rendkívül komoly következményei vannak. Az ember nem csupán a természet egyik összetevője, de maga is természet. Elválaszthatatlanok vagyunk tágabb és szűkebb környezetünktől és nem csak térben, időben is. Elődeinket folytatjuk (a koacervátumig sőt a kvarkokig visszamenően) és utódainkban folytatódunk.

Az a politikai ideológia, amely úgy vélte, hogy az egyén nem csak függetleníthető természeti és társadalmi kötelékeitől (lásd: a természet leigázása illetve a társadalmi kötöttségek alóli emancipáció), de ha szabaddá akar válni, akkor szükségszerűen függetlenednie is kell tőlük, a modern természettudományok eredményeinek fényében képtelenségnek bizonyul. Annak ellenére is, hogy ez az individualisztikus ideológia eredendően maga is a modern tudomány eredményein alapult.

Azon a tudományos módszertanon, amely a természeti és a társadalmi világot egymástól lényegileg független, pusztán a vak véletlen által egymás mellé sodort entitásokra darabolta. A kvantumfizika eredményeinek fényében az egymástól térben és időben elkülönülő entitások (a dolgok) puszta elmebeli produktumok, a valóságban minden, amit dologinak érzékelünk nem egyéb, mint az univerzumot betöltő fizikai mezők (azaz az energia) csomósodási pontjai. Ráadásul az utóbbiak is folytonos átalakulásban vannak.

Minden mindennel összefügg, ahogyan azt az archaikus kultúrák feltételezték.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a világ egyedi jelenségeinek bele kellene olvadniuk egyfajta arctalan egyetemességbe. Éppen megfordítva. A tér és az idő különböző pontjaiban létrejövő energetikai mintázatok azok, amelyek a maguk önszervező folyamatai révén fenntartják azt az egyensúlytól távoli állapotot, amelyet életnek nevezhetünk.

Az élet instabilitás. Az élő rendszerek egyik legfontosabb tulajdonságát, az érzékenységet azonban éppen ez az instabilitás alakítja ki bennünk. Minél inkább tisztában vagyunk annak a létállapotnak a törékenységével, amelyet életnek nevezünk, annál érzékenyebbekké válunk a környezet impulzusaira és – nem utolsó sorban – egymásra is.

A modern világ ennek az érzékenységnek a tragikus mérvű hanyatlását „eredményezte". Nem csak a környezetünktől szakadtunk el – a szó minden értelmében –, de családjainktól, kulturális közösségeinktől, s végső fokon magától az isteni eredetűnek tételezett emberiségtől is.

Nem véletlenül beszélek kulturális közösségekről, mert mindannyian – akár hajlandóak vagyunk ezt elfogadni, akár nem – egyidejűleg több kulturális közösség tagjai vagyunk. Mi, erdélyi románok és magyarok nem függetlenedhetünk egymástól, hiszen nem csak kultúráink alakultak egymással folytonos kölcsönhatásban (a magyar kultúra nélkül a román Rebreanu sem volna az, aki, ahogyan a román kultúra nélkül Bartók sem), hanem egész életünk.

Ezért annyira groteszk, sőt siralmas is, ami a Székelyföld és a Partium kapcsán a román politikai életben manapság zajlik. Mert ha egyéb nem, hát a környezeti válság világosan mutatja, mit jelent az, ha a spontaneitásra alapozott kölcsönösség természeti és társadalmi alapelvét, az élet eme alaptörvényét megtagadjuk.

A másiktól agresszíven elvonatkoztató vakultságainkkal magát az életet, a Föld és az általa fenntartott államok életét sodorhatjuk végveszélybe.

Önkormányzat nélküli területi-közigazgatási átszervezés – Nesze semmi, fogd meg jól!

Szabadság, 2011. június 22. – Asztalos Lajos

Mostanában nem „unatkozunk". Kolozsvárt sem. Lelkes atyafiak, bocsánat, hazafiak, külön „élvezetekben" részesítenek bennünket. Hol a Mátyás-szobor elé törvénytelenül elhelyezett Iorga-idézetes táblával, hol a Házsongárd Alapítvány tevékenységének az akadályozásával, hol az ettől vérszemet kapott Mátyás-szobor megmászók, hol az ismét éledező sötét, gyűlölettel tele sovén erők a már helyreállított sírok bemocskolásával, a Bánffy Miklós sírja elé ültetett emlékfa kicsavarásával „szórakoztatnak". A Brüsszelben megnyitott Székelyföld-iroda körüli magas szintű piszkálódás sem hagyja, hogy az unalom elhatalmasodjék rajtunk.

Mindeközben immár harmadik éve benne vagyunk a hol pénzügyi, hol gazdasági válságnak mondott pácban, és noha néhány kivételtől eltekintve, az európai országok lassan helyrebillennek, minálunk a kormány újból és újból elhangzó, reményteljes ígérgetése ellenére – divatos kifejezéssel élve – még gyertyafény sem dereng az alagút végén.

És erre milyen csodálatos ellenszer jutott eszébe a válság viharos hullámai között hánykolódó hajónkat irányító kormánynak? Egy csodaír: az ország területi-közigazgatási átszervezése.

A kérdés már régóta a levegőben lóg. Lógott, mert hagyták, mert valahányszor szóba került, az illetékesek semmilyen megoldással nem hozakodtak elő. De ne legyünk igazságtalanok. Évekkel ezelőtt, az ország íróasztalra terített térképén rajzolgatva, kiagyaltak egy úgynevezett fejlesztési irodák köré csoportosított megyékből álló valamit. Nyolc efféle tartományféléről volt szó. S a tervet tett követte: létrehozták az ezek székhelyén a fejlesztési irodákat. Egyet Kolozsvárt is. Ezeknek az lett volna a feladatuk, hogy az Európai Unió vissza nem térítendő támogatását, nehéz euró-milliárdokat, megszerezzék. Divatos szóval, lehívják.

A jelek szerint nem nagy sikerrel. Persze, már akkor fölmerült, hogy ez így hajítófát sem ér. Mert a csodairodák nem helyettesíthetik a területi önkormányzatokat. Amitől viszont a hatalom, a román pártok úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. Mert, mint mondják, ha ezeket létrehozzák, akkor a magyarok jönnek a „nem létező" Székelyfölddel, ami ugyebár az ország, bocsánat, az „egységes nemzetállam" feltrancsírozásával jár.

Nagy szükség van tehát a pénzre.
A lehívható EU-s pénzekre is, a nehéz euró-milliárdokra, melyeknek csak a töredékéhez jut hozzá „egységes nemzetállamunk". Miközben Lengyelország majdnem teljes egészében „lehívta" a neki járó összeget. Most a nyolc fejlesztési tartományt az elnök és a nagyobbik kormánypárt úgy dolgozta át, hogy a tartományokon belül megmaradnak a megyék. Egyik történész szerint nem szabad hozzájuk nyúlni, mert a megye a román közigazgatás ősi alapja. Havaselvén már a XIV. század végén léteztek. Sőt, mások szerint ezer éve kiépült a megyerendszer Romániában. Annak ellenére, hogy a románok akkoriban még a Dunától délre laktak, és így ilyen nevű ország, ne adj isten, „egységes nemzetállam" sem létezett.

Létrehozzák tehát a nyolc nagymegyét. Vagy mifélét. Azért ezeket, mert tartományról szó sem lehet. Mint mondják, a tartomány szovjet találmány, és ezeket szovjet nyomásra alakították ki annak idején. Lesz tehát nyolc nagymegye és mindegyikben a létező megyék. A meglevő megyei tanácsokkal. Kérdés, milyen szerv irányítja majd a nagymegyét? A nagymegyei tanács? Ezt is választják, mint a megyeit? Vagy egy nagy kormánymegbízott lesz a főnök? És hogyan osztják el a megszerzett EU-s összegeket? Annyi egyenlő részre, ahány kismegye van a nagymegyében? Vagy az egész Bukarestbe megy, ahol aztán majd „elosztják"? S ami marad, az megy a megyéknek? És egyáltalán, milyen hatáskörrel rendelkeznek majd a nagymegyék? Mi lesz a decentralizációval?

E nélkül az egész fából vaskarika.
Mert a decentralizáció lenne létrehozásuk egyik alapvető indoka. Az, hogy igazi területi önkormányzatok legyenek, melyek a leosztott hatásköröket, bevételük eddiginél jóval nagyobb hányadával rendelkezvén, megfelelően el tudják látni. Ne úgy, mint most, amikor a megyék és a megyei jogú városok teljes bevételüket befizetik az államkasszába és jó, ha állam bácsi ebből tíz százalékot visszajuttat nekik. A többivel ez a vízfejű óriás azt tesz, amit akar. Minden bizonnyal a területi önkormányzatok elleni rúgkapálózás egyik oka éppen az, hogy állam bácsi attól tart, elesik az eddigi tetemes bevételtől és vízfejét alaposan meg kell csapolnia. Ellenpéldaként megemlíthetjük, hogy Spanyolországbana területi önkormányzatok az államkasszába befizetett bevételük 60–70 százalékát kapják vissza, vagy teljes bevételüknek 30–40 százalékát fizetik be, a többivel maguk rendelkeznek.

Valamennyi kérdés megoldható lenne, ha az illetékesek nemcsak körülnéznének Európában, hanem látnának is. Lehet tanulni. A spanyolországi, a németországi, a finnországi megoldás is rendkívül tanulságos. A történelmi tartományok alapján kidolgozott területi önkormányzat volna a legmegfelelőbb. Az azonos hagyományok, szokások, sajátosságok, azonosságtudat, a Székelyföld esetében a nyelv alapján is – ez volna a legtermészetesebb –, meg lehetne szervezni ezeket az új területi-közigazgatási egységeket.

Ennek hallatán azonban egyből kiborul a bili. Az Európa-szerte évtizedek óta idejétmúlt „egységes nemzetállam"-ban gondolkodó többségiek hevesen tiltakoznak az autonómia, magyarul területi önkormányzat hallatán. Mint valami védőpajzsra, az „egységes nemzetállam"-ra hivatkoznak. Romániát nem lehet összehasonlítani más országgal, mondják. Minden országnak megvan a maga sajátossága, a Romániáé ez. Jelentős előrelépés, hogy a hisztérikus „nemzetállam"-féltések után és közben, az erre vonatkozó tervezetekről a tévében is vitatkozni lehet. A szélsőségesek azonban most is végveszélyt emlegetnek. Nem érdekli őket az, hogy az efféle önkormányzatok Európa nem egy államában hosszú évek óta működnek. Méghozzá sikeresen. Nem érdekli őket, mert az „egységes nemzetállam" feldarabolásától tartanak. Elképzelni sem tudják, a területi önkormányzat milyen rendkívüli előnyökkel járna az ország gazdasági, társadalmi fejlődésére. Mindenkinek előnye származna belőle, nem csupán a magyarságnak.

A tiltakozók szerint az RMDSZ területi-közigazgatási tervének Észak-Erdélyre vonatkozó része azonos a második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területtel. Amelyik széles kapuval nyílik Magyarországra. Elvárnák, hogy a Kárpátokat áttegyék a mai román–magyar határ mentére, hogy Erdély Moldva felé legyen nyitott.

Más vélemény szerint a spanyolok, belgák és britek súlyos hibát követtek el, mikor etnikai alapon húzták meg a közigazgatási határokat. Úgy tűnik, ennek „nagyműveltségű" hangoztatója szerint Galiciát, Baszkföldet, Katalóniát, Valenciát, a Baleári-szigeteket két-három felé kellett volna vágni, és a spanyolnyelvű Ó- és Új-Kasztíliához csatolni. E szerint Belgiumban a flamand és vallon lakta területet észak–déli határokkal több vegyes tartománnyá kellett volna szabdalni, mert akkor, úgymond, elkerülhették volna a szűnni nem akaró flamand–vallon vitát. Szegény nem tudja, hogy 1830-ban Belgiumot vallás alapján hozták létre – vallonok és flamandok egyaránt katolikusok, a katolikus Flandriát ezen az alapon választották el a jelentős arányban református Hollandiától. Annak ellenére, hogy flamand és holland között körülbelül annyi a különbség, mint magyar és székely között.

A területi önkormányzat ellenzőinek egyik ellenérve az, hogy ez az ország föderalizálását, szövetségi állammá alakítását jelentené. Ez természetesen nem igaz. Spanyolország a történelmi tartományok alapján létrejött területi önkormányzatokból áll, mégsem föderáció, mégsem szövetségi állam.

FOLYTATJUK

Nemzeti identitásunk lényege

Szatmári Friss Újság, 2011. június 22. – ELEK GYÖRGY

A kisebbségi törvény elfogadásának hat éve tartó vitája az utóbbi napokban lényegesen felfokozódott, halasztása a kormánykoalíció bukásához is vezethet.

Az utóbbi napokban nagyon felfokozott érdeklődés övezi a kisebbségi törvény megszavazása körül kialakult vitát. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a törvény megszavazása a koalíció megmaradásának feltétele.
A bizottságban folyó vitákról, a szavazás halasztásának hátteréről Varga Attila parlamenti képviselőt, a bizottság egyetlen RMDSZ–es tagját kérdeztük:

 - Milyen eséllyel folytatják tovább a tárgyalásokat?

— Ugyanazzal a bizakodással, mint ahogy azt már hat éve tesszük, nagyon reménykedünk, hogy előbb–utóbb sikeresek lesznek ezek a tárgyalások,
de tartunk attól, hogy a parlamenti ciklus végéig nem sikerül elfogadtatni a törvényt abban a formában, ahogy mi szeretnénk.

— Melyek azok a pontok, amelyekben nincs egyezség?
— Két lényeges kérdésben eltérőek az álláspontok. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz az előíráshoz, mely szerint nem szabad megváltoztatni a kisebbségek által lakott közigazgatási egységek határait oly módon, hogy az megváltoztassa az etnikai arányokat, a PD–L azonban úgy gondolja, az államnak joga van a határok megváltoztatásához. A másik vitatott kérdés a kulturális autonómia jogkörével kapcsolatos, az RMDSZ szerint ez jól meghatározott döntési jogkör lenne, a PD–L viszont ragaszkodik ahhoz, hogy csak a konzultáció legyen kötelező. Ez a törvénytervezet ötödik fejezete, ami ha nem az eredeti formába kerül be a törvénybe, akkor számunkra hiábavaló a törvény.

— Mi lehet az oka, hogy nagyon sokan még ma sem értik, hogy miért fontos nekünk a kulturális autonómia, és nem tartják fontosnak annak
kivívását?
— Erre számtalan magyarázat van, végül is mindenki számára fontos, csak nem mindenki látja előre, hogy milyen következményekkel járhat annak hiánya. A kulturális autonómia a nemzeti identitásunkat érintő kérdésekben lényeges: az oktatás, a művészet, a könyvkiadás, a média, az anyanyelvhasználat stb. A kisebbségi törvénynek ez a része nem igazán a tömbmagyarság számára fontos, hanem a szórványban élőnek. Ennek a törvénynek az lenne a legfőbb szerepe, hogy olyan kérdésekben, amelyek az önazonosságunkról szólnak, magunk dönthessünk. Kulturális Autonómia Tanácsok alakulnának belső választások révén, és ezek felügyelnék a döntéseket. Ezek belegyezése nélkül nem cserélhetnének le indokolatlanul igazgatókat, nem zárhatnának be iskolákat, felügyelnék a kulturális rendezvényeket finanszírozó pénzek leosztását stb. A kultúra egy adott közösség kultúrája, ennek a közösségnek a dolgairól ne Bukarestben döntsenek, még ne is a pártalapon odajuttatott személyek, hanem maga a közösség.

Háború a Béke utcában – Román-magyar diplomáciai konfliktust keltett Oláh Zoltán rektor bántalmazása

Új Magyar Szó, 2011. június 22. – Tamás András

A magyar kormány nyelvezetét bírálja a román külügyminisztérium tegnap kiadott közleményében, egy nappal azután, hogy a magyar külügy hétfőn megdöbbenésének adott hangot a gyulafehérvári római katolikus teológiaintézet rektora elleni támadás miatt. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Oláh Zoltánt három román fiatal a hétvégén súlyosan bántalmazta.

A magyar kormány nyelvezetét bírálja a román külügyminisztérium tegnap kiadott közleményében, egy nappal azután, hogy a magyar külügy hétfőn megdöbbenésének adott hangot a gyulafehérvári római katolikus teológiaintézet rektora elleni támadás miatt. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Oláh Zoltánt három román fiatal a hétvégén súlyosan bántalmazta.

A rektort azután verték meg baseballütőkkel, hogy lefényképezte, amint a tettesek kővel dobálják az általa vezetett intézményt. A román külügy közleménye szerint az említett ügyben a magyar fél nem lépett kapcsolatba a szokásos diplomáciai csatornákon a román féllel, mielőtt nyilatkozatot tett volna közzé. A bukaresti külügyminisztérium ugyanakkor felkérte a budapesti román nagykövetséget: kérjen magyarázatot a magyar külügytől reagálásának „nem helyénvaló, a két ország közötti politikai párbeszéd nyitott jellegével ellentétes nyelvezete" miatt.

A bukaresti külügy azt is közli, hogy sürgős tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól az incidens részleteiről; szintén helyszíni tájékozódás céljából utazott tegnap Gyulafehérvárra Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, valamint Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. Füzes találkozóin kifejezte reményét, hogy nem volt magyarellenes jellege az incidensnek.

„Nincs magyarellenes hangulat"
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tegnap lapunknak nyilatkozó egyházi méltóságait megdöbbentette a hétvégi incidens. Szász János kanonok, az intézmény gazdasági igazgatója az ÚMSZ-nek elmondta, nem hitték volna, hogy „az eddig csendes, békés városban" ilyesmi előfordulhat.

„Korábban főiskolánk egyetlen oktatóját vagy hallgatóját nem érték semmiféle atrocitások, különösen etnikai jellegűek nem. Gyulafehérváron a kilencvenes évek elején, a marosvásárhelyi események után sem volt feszültség a románok és magyarok között. A sors iróniája, hogy Oláh Zoltán rektort a Béke utcában bántalmazták" – magyarázta.

Szász János a történtek előzményeiről elmondta: a hittudományi főiskola épülete mellett egy sportpálya található, amelynek tulajdonosa évek óta egy kerthelyiséget is üzemeltet a létesítményben. „Úgy tudjuk, hogy annak a kocsmának engedélye sincs. Mindenesetre sokszor hajnalig iszogatnak ott a fiatalok, s gyakran előfordult, hogy hazafele menet a főiskola mellett elhaladva hangoskodtak. A hangoskodásoknak azonban eddig nem volt magyarellenes éle" – mondta a kanonok. Hangsúlyozta, reményeik szerint elszigetelt esetről van szó. „A történtek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy Gyulafehérváron most magyarellenes hangulat uralkodik" – jelentette ki.

Szász Jánostól megtudtuk, Oláh Zoltán egészségi állapota kielégítő, a rektor tegnap már vizsgáztatott, és az ügyészségi kihallgatáson is személyesen megjelent. Tájékoztatása szerint a rendőrség „hatékonyan és elegánsan" járt el az ügyben.

Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke lapunk megkeresésére hangsúlyozta: nem igaz, hogy etnikai konfliktusok lennének a térségben. „Erről az esetről sem beszélnek az emberek, én magam is a sajtóból tájékozódom. Nem tudom, hogy emiatt az eset miatt lesznek-e további konfliktusok, de ami történt, azt egyáltalán nem tartom jellemzőnek" – fogalmazott Kerekes Hajnal.

Mircea Hava gyulafehérvári polgármester a sajtónak adott tegnapi nyilatkozatában „sajnálatos és szerencsétlen esetnek" minősítette a rektor néhány nappal ezelőtti bántalmazását.

RMDSZ: vandál, magyarellenes tett

Bár a helyiek szerint nincs alapja az etnikai konfliktusok kialakulásának, az ügyben erdélyi magyar politikusok és magyarországi pártok is megszólaltak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közleményében úgy fogalmazott: a szövetség „határozottan visszautasítja és elítéli azt a vandál tettet", amelyet a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektora ellen követtek el a hétvégén.

„Az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nemcsak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévő fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, így az erdélyi magyarság egészét érintő vandalizmusnak vagyunk a tanúi – áll az RMDSZ-elnök közleményében. – Elítéljük az ehhez hasonló cselekedeteket, és kérjük a tettesek mielőbbi felelősségre vonását. Ezt személyesen Traian Igaş belügyminiszternek is tolmácsoltam, és arra kértem, hogy a rendőrség gyorsan és példamutatóan járjon el az ügyben."

Magyarországi „ítéletek"

Az ügyben a magyar kormány- és ellenzéki pártok is hallatták a hangjukat. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) együttérzését fejezte ki „a hétvégi gyulafehérvári magyarellenes atrocitások sérültjeivel". A kisebbik magyar kormánypárt közleménye úgy fogalmaz: „a KDNP elvárja, hogy a román hatóságok alaposan kivizsgálják a katolikus intézményeknek helyet adó épületekben okozott barbár rongálást".

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szintén elítélte az atrocitást. A szocialisták tegnapi közleménye szerint „a két ország közötti megbékélés folyamatát még mindig veszélyek fenyegetik". Szabó Vilmos frakcióvezető-helyettes az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: „végtelenül szomorú, ugyanakkor rendkívül felháborító az, ami Gyulafehérváron történt". Szabó úgy tudja: Gyulafehérváron növekedett a magyarok elleni atrocitások, megfélemlítési kísérletek száma.

Cenzus kétnyelvű űrlappal

Új Magyar Szó, 2011. június 22.

A népszámlálás többnyelvűségéről kért tájékoztatást a sajtón keresztül Tőkés László EP-alelnök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője nyílt levélben válaszolt a felvetésekre.

Az EP-alelnök arra kérdezett rá: többnyelvűek lesznek-e a népszámlálási űrlapok, hogyan folyik a népszámlálási kampány, lesznek-e többnyelvű tájékoztató szórólapok, rádió-, tévé- és újsághirdetések. Tőkés László jelezte: nem tudni, hogy milyen módon biztosítják az illetékesek, hogy a magyar anyanyelvű polgárokat magyarul értő kérdezőbiztosok keressék fel.

Bíznak az arányosságban
Markó Attila hangsúlyozta: már egy éve megalakult az RMDSZ munkacsoportja, amely ezekkel a kérdésekkel, a népszámlálás szakmai, technikai, politikai előkészítésével foglalkozik. Az államtitkár hangsúlyozta, a szövetség kétnyelvű népszámlálási űrlapok bevezetését kérte ott, ahol a magyar lakosság számaránya 20 százalék fölötti.

„Az RMDSZ arra törekszik – emlékeztetett Markó Attila –, hogy a népszámlálást támogató médiakampány magyarul is megfelelő támogatással folyjon." Hozzátette: a magyarok által is lakott településen a kérdezőbiztosok kiválasztása során kiemelt szempont a nyelvismeret. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője abban bízik, hogy a kisebbségek által is lakott közigazgatási egységekben a helyi és megyei népszámlálási bizottságokba arányosan vonják be a kisebbségi lakosság képviselőit is.

Nem kommunikációs verseny
„A munkacsoportunk első ülésén leszögezte, hogy a népszámlálási folyamat nem egy kommunikációs verseny, tehát nem tetszetős szlogenek hangoztatására van szükség, hanem az érintettek felkészítésére, a törvényes és szervezési keret megfelelő kialakítására, egy hatékony tudatosítási kampány lebonyolítására, illetve a számlálás ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetni" – fogalmazott a szövetségi politikus.

Markó Attila hozzátette: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét kérték fel arra, hogy még a nyári szünidő előtt tájékoztassák tagjaikat arról, hogy augusztusban megkezdődik a számlálóbiztosok toborzása.

Magyarnak születtem, és annak is akarok meghalni" - kire szavaznak az erdélyiek?

origo.hu, 2011. június 22.

Van, aki jól érzi magát Romániában, van, aki beszélni is alig bír, mégis magyar állampolgárként szeretne meghalni, van, aki 90 évesen is elmenne szavazni - öt erdélyi, akik különbözően élik meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét és a szavazati jog várható megadását. Kire szavaznak a határon túli magyarok?

Kire szavaznak a határon túli magyarok?

A kormány várhatóan az idén dolgozza ki és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. A jogszabály valószínűleg felforgatja az eddigi választási rendszert, kevesebb lesz a képviselő, máshol lesznek a szavazókörzetek, mint most, lehet, hogy az egész választási folyamat is megváltozik. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta, lényegében eldőlt az is, hogy a határon túl élő magyarok valamilyen formában választójogot kapnak. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a legsűrűbben lakott határon túli magyar területeken mit gondolnak a lehetőségről az ott élő magyarok, kire szavaznának a legszívesebben, egyáltalán mennyire követik a magyar közéletet.

"Maximális kapacitáson dolgozunk január óta" - mondta az [origo]-nak Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója, a központ az egyszerűsített honosítás ügyintézésében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Nemes szerint eddig 122 ezren érdeklődtek az erdélyi Demokrácia Központokban a magyar állampolgárság megszerzése iránt, és segítségükkel 45 ezren adták le igénylésüket a magyar konzulátusokon.

"Több öreg is nehezményezi a bonyolult ügymenetet" - mondta Nemes, aki szerint négy különböző űrlapot kell kitölteni, az általában román nyelvű születési bizonyítványok fordítását pedig közjegyzővel kell hitelesíteni. Nemes szerint az ügyintézés lassúsága miatt az állampolgárság megszerzése 5-6 hónapot is igénybe vehet az előzetesen kalkulált 3-4 hónappal szemben. "Évekig eltartó folyamat lehet" - mondta Nemes, aki szerint a Fidesz stratégiai partnerének számító Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdélyben harminc Demokrácia Központot üzemeltet.

A szervezet közvélemény-kutatása szerint Székelyföldön a megkérdezett magyarok 35 százaléka biztosan, 27 százaléka valószínűleg, 12 százaléka pedig biztosan nem fogja felvenni az állampolgárságot, a válaszolók 26 százaléka pedig egyelőre nem tudja, fogja-e igényelni a honosítást. Az érdeklődés Nemes szerint óriási, a március 15-e előtti napokban például egyfolytában csengett a telefon, dolgozni is alig tudtak.

Az ügyvezető szerint főleg a középkorú városi lakosság érdeklődik leginkább az állampolgárság iránt, de mobil csoportok a falusi öregek igénylését is segítik. Az [origo] kíváncsi volt, hogy mit gondolnak a székelyföldi magyarok a kettős állampolgárságról, illetve a várható szavazati jogról, ezért hosszabb beszélgetést folytatott öt erdélyivel.

Aki jól érzi magát Romániában - Brendus Márta (46)
"Magyarországhoz nincs semmi közöm, nincsenek rokonaim, nem létezik semmilyen kötődés, tulajdonképpen annyi a kapcsolatom vele, hogy magyarul beszélek" - mondta a sepsiszentgyörgyi gazdasági líceumban könyvelést és román irodalmat tanító Brendus Márta. Romániához sokkal inkább kötődik, egy magyar-román vb-focimeccsen például a románoknak szurkolna, mert "akkor világszinten elviszik a babért". "Szerintem ez természetes, ha egy ember 46 éve itt él" - jelentette ki a nő, aki eddig egyszer járt Magyarországon egy ismerősénél.

"Amikor az 1980-as években a bukaresti egyetemen egyedül voltam magyarként a 75 fős évfolyamban, az egyik vizsgán valamelyik tanár azt mondta, hogy a feleletem nem éri meg a maximális jegyet, de figyelembe véve, hogy magyar az anyanyelvem, és emiatt nehezebb lehetett megtanulni az anyagot, megadta a maximális pontszámot" - jellemezte egy példával, hogy kimondottan pozitív élményei vannak a román-magyar együttélésről. Annak azonban nagyon örül, hogy magyar nemzetiségű.

A magyar állampolgárságról azt mondta, az az egyetlen előnye, hogy a magyar útlevéllel könnyebb a külföldi ügyintézés, mint a schengeni övezetből kimaradó románnal. "Rengetegen jelentkeznek az állampolgárságra, nagyon sok időt kell várni. Ha nem lenne ilyen macerás, talán igényelném, de nem látom értelmét, hogy ezt a kálváriát kivárjam" - mondta Brendus Márta.

Az esetleges szavazati jogról azonban azt mondta, semmi kifogása nincs ellene. "Lehet, hogy én is szavaznék. Ez attól függene, hogy mennyire volnék hajlandó megismerni a magyarországi aktuálpolitikai helyzetet. Ha én innen szavazok, akkor felelősséget vállalok fel. Kívülállóként nehéz dönteni" - mondta a tanárnő, aki azt mondta, sem a magyarországi, sem a román politikai eseményeket nem követi. Bár Orbán Viktort ismerte, azt nem tudta megmondani, hogy milyen pártok vannak a parlamentben vagy azt, hogy mikor volt utoljára parlamenti választás.

"Főleg magyarul beszélek, jórészt magyar barátaim vannak. A véleményem azonban az, hogy mindannyian a Paradicsomból jöttünk, de senki nem akar visszamenni. Erdélynek miért kellene Magyarországhoz tartoznia? A történelem során ide és oda is tartozott, és engem nem igazán zavar, hogy most Romániában van" - foglalta össze véleményét Brendus Márta.

Aki lelkesedik Orbánért - Erőss Károly (90)
"Megoldják a Viktorék. Olyan aktív, bankadót vezet be, és most mások is ezt csinálják. Most jön a számonkérés is" - mesélte lelkesen a korához képest meglepően fiatalos Erőss Károly. A csíkszeredai férfi a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, majd Győrbe hívták segédmérnöknek 1944-ben, de a háború miatt nem tudott elmenni, mert behívták katonának.

Az ezredével Berlinbe mentek romeltakarításra, de a közelgő szovjet hadsereg miatt egyik barátjával úgy döntött, megszöknek. Civil ruhába öltöztek át, és több nehézségen keresztüljutva végül fél év alatt jutottak haza. Ezt követően városmérnökként dolgozott Csíkszeredában, ahol többek között uszodát is tervezett. A hosszú élet titkának is a sok sportolást tartja, jelenleg is heti háromszor úszik.

Erőss Károly már leadta igénylését a magyar állampolgárságért, és szavazni is szívesen elmenne, mégpedig a Fideszre. "Örvendünk, hogy Gyurcsány eltűnt a porondról, annyi bajt csinált, nyolc év alatt tönkretette az országot. Bajnai valamivel jobb volt" - mondta. "A Jobbik azonban gyenge fiú itten" - tette hozzá a négy gyerekkel, nyolc unokával és három dédunokával rendelkező férfi.

Aki szerint kopik Orbán - Ferencz Csaba (52)
"A mostani kormány nagy lépéseket tett, de már szégyenében is meg kellett volna adnia a kettős állampolgárságot" - mondta a Háromszék megyei napilap gazdasági ügyvezetője az Orbán-kormányról. "Mi nem vándoroltunk sehova. A lányomnak külföldiként kell érettségiznie a magyarországi egyetemi felvételhez, mintha mexikói lenne" - tette hozzá Ferencz Csaba, aki a 2003-ban alapított Székely Nemzeti Tanács alelnöke is.

Ferencz Csaba Csíkszentmártonban született, Bukaresten járt egyetemre, majd Sepsiszentgyörgyben tervező mérnökként kezdett dolgozni. 1990 óta dolgozik újságíróként az azóta az olvasótáborának kétharmadát elvesztő Háromszéknél. Szerinte a magyar állampolgárságot már a rendszerváltáskor meg kellett volna adni a határon túl élő magyaroknak, mert akkor "nem ilyen gyerekproblémákkal küzdenénk".

A magyar állampolgárság igénylését azzal indokolta, hogy "tartozunk ennyivel elődeinknek, mert egyetlen nagy- vagy dédszülő sem tudta volna elképzelni, hogy nem Magyarország tagja lesz". "Ha úgy tetszik, hazaérkezünk. Konkrét gyakorlati hasznát nem látom, de ez nem haszon kérdése, hanem a közösséghez való tartozás megpecsételése" - jelentette ki. A beígért szavazati jogról azt mondta, hogy a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy magyarként szavazhat a magyarországi országos választáson.

"Legközelebb a KDNP áll hozzám, de a Fidesz is ezt a fajta konzervativizmust képviseli" - jelentette ki Ferencz Csaba, hozzátéve, hogy nem tetszik neki az Orbán-kormány agresszivitása. "Túl profi módon csinálják a politikát, nem ismerik az alternatívákat" - mondta. "Orbán is kopik. Tusnádoson régen tele volt a focipálya a beszéde alatt, most meg csak félig" - mondta. A határon túli magyarokért sokkal markánsabb kiállást vár tőle, szerinte a székelyföldi autonómia kiharcolása fontosabb, mint az állampolgárság megadása.

A Jobbikról azt mondta, hogy a radikalizmusa alapvetően tetszik neki, de számos módszerükkel, ideológiai megágyazottságukkal nem tud szimpatizálni. "Nem abból áll a magyarság, hogy kijelentem, mélymagyar vagyok, hanem ha olyan az értékrend" - mondta, hozzátéve, hogy az ilyeneket felszínes magyaroknak tartja. Az LMP-t annyira nem ismeri, és bár a környezetvédelmet szimpatikusnak nevezte, szerinte a zöldideológiáknak és az európai értelemben vett liberalizmusnak nincsenek hagyományai Erdélyben. "A koherenciát sem látom a politikájukban" - jelentette ki.

Aki harmadszor lesz magyar állampolgár - Györgybíró László (93)
"Magyarnak születtem, és annak is akarok meghalni" - préselte ki magából nehezen egy félmosoly kíséretében az 1918-ban született Györgybíró László, aki hamarosan harmadszor is megkapja a magyar állampolgárságot. A férfi az Osztrák-Magyar Monarchiában, magyar állampolgárnak született, Trianon után azonban román állampolgár lett. 1940-ben visszakapta az állampolgárságát, majd 1944-ben újra elvesztette.

"Örvendtem biza az állampolgárságnak. Annak kell örvendjek, a fajtámnak. Nem örvendhetek Romániának, hát Magyarországnak kell!" - válaszolta mosolyogva a kérdésre, hogy mit érzett, amikor először hallott az egyszerűsített honosításról. Egy konzul személyesen jött el a mozgásra már nehezen képes férfihoz az állampolgárság igénylésekor. Az esemény miatt a nagycsalád is összegyűlt, hogy megünnepeljék az újabb állampolgárságot, többek között egy kis pálinkával.

A kárpátaljai Uzsokban született férfi kerekes szakiskolát végzett, majd a második világháborúban vasutasként dolgozott. "A vasút mentette meg az életemet, mert nem kellett bevonulnom. Bár azt mondták, hogy rosszabb helyen leszek, mint a háborúban, a katonatársaim meg akartak verni, amikor megtudták, hogy áthelyeztek a vasúthoz" - emlékezett vissza a családtagjai által csak Tatának nevezett férfi.

Kora ellenére a kopaszság semmi jele nem látszik a férfin, családtagjai szerint olyan tömött és gyorsan nő a haja, hogy gyakran le kell vágni a meleg miatt. A politika soha nem érdekelte a családtagjai szerint. Vele élő lánya és veje azonban azt mondták, ők mindenképpen elmennek szavazni a Fideszre, és nagy rajongással beszéltek Orbán Viktorról.

Akinek nincs ideje a politikára - Tök Hilda (26)
"A fiatalokat annyira nem érdekli itt a politika" - mondta a 26 éves Tök Hilda, aki pincérként dolgozik az egyik, Sepsiszentgyörgy központjában fekvő étteremben. Kevés szabadideje miatt a híreket sem követi, mert ha nem dolgozik, akkor az öt és fél éves gyerekével tölti az idejét.

A nő Baróton született, és férje miatt költözött Sepsiszentgyörgyre. A vendéglátó-ipari szakiskolát végzett Tök Hilda évek óta a vendéglátásban dolgozik, férje pedig kamionos Magyarországon.

A magyar állampolgárság felvételén sem gondolkodott még, de azt mondta, a férje gondolkozik rajta, mert külföldi munkavállalása miatt ez könnyebbséget okozna. Hobbijai közé tartozik az úszás, amit heti kétszer szokott csinálni, de szeret shoppingolni is.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek