Magyarország és Románia kapcsolata még sose volt ilyen jó
MTI, 2010. október 18. 13:53
Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, és Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta hétfőn Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Basescu államfővel tárgyalt.
Basescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlés katasztrófáját úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának. A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről, az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Basescu szerint a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti.
A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek.
Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Schmitt Pál hangsúlyozta: a két országot a közös értékek fűzik egymáshoz, jó szomszédok vagyunk, azonos szövetségekhez tartozunk. Lassan eltűnnek a határok, és egyre nagyobb lesz az egymás iránti felelősségünk, egyre több közös kezdeményezésre lesz lehetőségünk – fűzte hozzá.
Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez – mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátásra, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt. Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására. A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként – tette hozzá.
Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.
Egyfelé tolni a magyarság szekerét
Háromszék, 2010. október 20. – Farcádi Botond
Széthúznak az erdélyi magyarság vezetői, de lehetséges az össze¬fogás — vélekedett Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap Marosvásárhelyen.
Romániai látogatása során Schmitt Pál Bukarest után Marosvásárhelyre utazott, ahol a romániai magyarság különböző szervezeteinek képviselőivel tanácskozott, így Kelemen Hunorral, az RMDSZ — kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett — ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Tegnap reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen rendezett ünnepségen kifejtette: nagyszerű dolog, hogy a felsőoktatási intézményben magyar nyelven lehet megszerezni a tudást. Hozzáfűzte azonban: nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban.
A köztársasági elnök Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem zsúfolásig telt aulájában tartott beszédében kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlé¬keztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Meg¬álla¬pította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek". A köztársasági elnök az ünnepség előtt zárt ajtók mögött részt vett a Ma¬gyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem jubileumi ünnepségén kifejtette: a felsőoktatási intézmények továbbfejlesztése, kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata. Tőkés László, a PKE elnöke Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „a magyarországi magyaroknak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt". Tőkés szerint Schmitt Pál látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja.
A nagyváradi ünnepség helyszínén az erdélyi felsőoktatási stratégia kialakításáról, vagyis a tudományos-oktatási tevékenység területén végzendő szoros együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, valamint János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora.
A magyar államfő délutánja Nagyváradon
Reggeli Újság, 2010. október 19.
Schmitt Pál, Magyarország nyáron megválasztott köztársasági elnöke kétnapos romániai útját – amelyet Bukarestben kezdett és Marosvásárhelyen folytatott – Nagyváradon fejezte be kedden este. Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke hívta meg abból az alkalomból, hogy idén ünnepeljük a húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott PKE jubileumát.
A repülőtéren vendéglátói és a helyi hatóságok képviselői fogadták az államfőt és kíséretét, majd a PKE vezetősége munkaebédre invitálta a Lorántffy Zsuzsanna Református Központba. Némi késéssel sikerült megérkezniük az újvárosi templomba, ahol négy órára hirdették meg az évfordulós jubileumi ünnepséget. A meghívottak, a hívek és más érdeklődők megtöltötték a Teleki utcai istenházát. A közel kétórás ünnepség nagyrészt protokolláris momentumokkal telítődött, a nyitóáhítatot házigazdaként Csűry István református püspök tartotta, a záró áldást pedig Böcskei László katolikus püspök. Pálfi József váradréti lelkipásztor, az egyetem teológiai tanszékének vezetője vezette le a felemelő pillanatokkal, zenés intermezzókkal, köszöntőbeszédekkel és kölcsönös megajándékozásokkal változatossá, ugyanakkor kellőképpen feszessé tett ceremóniát. Csupán a fotósok és riporterek hadának állandó kattogtatása és nyüzsgése zavarta kissé a hallgatóságot a beszédek alatt.
A templomból kijövet az államfő az egyetemi kollégium udvarán válaszolt nagyon röviden az újságírók kérdéseire, mert már indulni kellett a bazilikához, Szent László szobrának, majd pedig a Petőfi-parkban Bethlen Gábor szobrának a megkoszorúzása volt Schmitt Pál alig pár órás váradi látogatásának két utolsó programpontja.
Schmitt Pál Marosvásárhelyen
Duna Televízió, Híradó, 2010. október 19. – Baranyi László, Kulcsár Tibor
Alapkőletétel volt kedden Marosvásárhelyen Schmitt Pál köztársasági elnök jelenlétében, ahol a Sapientia kollégium épül. Az államfő bukaresti tárgyalásain is szorgalmazta a tanintézmény mielőbbi akkreditálását, mert az lehetővé tenné, hogy az egyetem ne csak magyar, hanem román költségvetési forrásokból is részesüljön.
„Rendkívül fontosnak tartom, hogy ezen az egyetemen magyarul tanulnak, magyarul építkeznek, magyar lelkeket töltenek föl önbizalommal és tudással" – kezdet beszédét a köztársasági elnök.
Schmitt Pál arra kérte a Sapientia Egyetem hallgatóit, mindennap gyarapítsák tudásukat és azzal közösségüket szolgálják. Az államfő a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnökével és az egyetem rektorával együtt helyezte el 240 férőhelyes bentlakásos kollégium alapkövét. A hallgatók azt remélik, egy-két éven belül lesz közelebbi és olcsóbb szállásuk.
Schmitt Pál a magyarság összefogásának szükségességéről beszélt Marosvásárhelyen, ezt ajánlotta az erdélyi magyar vezetőknek is: „Egyelőre többféle irányba húznak, többféle elgondolás van; hogy közöttük egység legyen, azt egyáltalán nem tartom kizártnak, sőt, elnöki feladatom éppen az lenne, hogy a határon túl élő magyarok körül valahogy az egységet erősítsem" – jegyezte meg.
A köztársasági elnök Nagyváradon fejezi be kétnapos hivatalos látogatását Romániában.
Schmitt Pál a Sapientián: fontos az anyanyelven megszerzett tudás
Krónika, 2010. október 19.
Nagyszerű dolog, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) magyar nyelven lehet megszerezni a tudást, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban – mondta Schmitt Pál kedden Marosvásárhelyen, az oktatási intézmény Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök az egyetem zsúfolásig telt aulájában beszédet mondott a jelenlévők – köztük diákok – előtt. Kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta", hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok, de az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára", és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra" is szükség van.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek".
A köztársasági elnök az ünnepség előtt, zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Schmitt Pál az előző napon késő este tanácskozott a romániai magyarságot képviselő különböző szervezetek képviselőivel, így Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett – ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Schmitt Pál kedden reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést reggeli keretében.
A köztársasági elnök a nap folyamán romániai látogatásának következő, egyben utolsó helyszínére, Nagyváradra utazott repülőgéppel.
Schmitt Pál politikai sportteljesítménye
Háromszék, 2010. október 20. – Sylvester Lajos
Schmitt Pál romániai látogatásának bukaresti programja sportos iramú volt, a fair play jegyében fogant, az erdélyi — marosvásárhelyi, nagyváradi — nemkülönben. A magyar államfőnek jelentős nagyköveti, hatalmas magyar és nemzetközi sportköveti tapasztalata van, személyi adottságai is alkalmassá teszik a diplomáciai kapcsolatteremtésre, ami, természetesen, mint jelen esetben is, a partner, a partnerek hasonló reagálását indukálja.
De nem csak ennyiről van szó.
Az országok szintjén a magyar—román politikai diskurzusban bekövetkezett pozitív változásoknak több eredője van. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a magyarországi rendszerváltozás fordulópontját is megelőlegező kétharmados Fidesz — KDNP választási győzelem, amely az európai néppárti erők közép-kelet-európai térnyerését jelenti. Ennek jelentőségét hangsúlyossá teszi, hogy a két szomszédos ország jelenlegi kormányzó pártjai ehhez a párttömörüléshez tartoznak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Néppárt alelnöke.
A szomszédsági-baráti jobb nyújtásához mindkét fél részéről plusznyomatékot kap az, hogy két hónap múlva egy fél évig Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, majd ezt a feladatkört az ugyancsak magyarbarát lengyel kormány veszi át. A román külpolitikának és a diplomáciának ezeket a folyamatokat figyelembe kell vennie, ezek felhajtóerejét ki kell használnia. Nemcsak udvariassági gesztus tehát az, amikor Schmitt Pál hivatalos látogatási programjának egyik témája Romániának a magyar EU-elnökség idejére eső schengeni csatlakozása volt. A magyar államfő megerősítette, hogy országa mindent megtesz ennek sikere érdekében. Nem kis dolog ez, mert Romániát a francia diplomácia többször is megfenyegette, hogy az európai cigányproblémák miatt kezdeményezi a schengeni csatlakozás megtorpedózását. A schengeni csatlakozás ügye Románia és Magyarország szomszédsági problémája is, hiszen az elégedetlenkedő ellenzékiek és mások is általában kifogásolják a magyar állam részéről az egyoldalú gesztusokat, mint amilyenek az alapszerződések megkötése.
Úgy tűnhet, Traian Băsescu államelnöknek a magyar kettős állampolgárság megadásával kapcsolatos „engedékenysége" csupán udvariassági gesztus, hisz saját országuk esetében ez érvényes gyakorlat. Nekünk viszont érzékelnünk kell, hogy az előző időszakokhoz képest, minden kétséget kizárón igen fontos diplomáciai változások következtek be a két ország kapcsolatában.
És mintha-mintha az autonómia dolgában is érzékelhetnénk jó irányú elmozdulást. Az pedig, hogy Schmitt Pál minden hazai magyar politikai alakulat képviselőivel találkozott,
fontos lépés a magyar nemzetépítés maratonjának mostani stációján.
Jubileumi ünnepség elnöki jelenlétben
Erdon.ro, 2010. október 19.
A nagyváradi Sulyok István református Főiskola húsz, és a Partiumi Keresztény Egyetem tíz éves jubileuma alkalmából szervezett nagyváradi ünnepségen jelen volt Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke is.
A nagyváradi újvárosi református templomban tartott jubileumi ünnepségen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott nyitóáhitatot, majd Tõkés László szólalt fel a PKE elnökének minõségében, aki a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Schmitt Pál az anyanyelven való tanulás szükségessérõl, majd leszögezte: „Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bõvítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata!"
Ezt követõen az államfõ a magyar Köztársaság Emlékérmével tüntette ki a PKE alapítóit: Tőkés Lászlót, Tempfli Józsefet és Tolnay Istvánt, majd Tõkés László adta át Schmitt Pálnak az Egyetemi Jubileumi Emlékérmet, illetve egy festményt, Kristófi János alkotását. Az ajándékozások sora nem ért véget, ugyanis Kovács Zoltán a református egyházkerület fõgondnoka a Váradi Biblia hasonmés kiadását nyújtotta át az államfõnek. Az alkalmi beszédek sorában Cornel Antal a Nagyváradi Állami Egyetem rektora, Jávor András a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László a Sapientia-EMTE rektora szólalt fel. Végezetül a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselõi aláírták az erdélyi felsõoktatási stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot. Az ünnepséget Böcskei László római katolikus megyés püspök áldása zárta.
Egységes stratégia a magyar felsőoktatásért
A romániai magyar értelmiség kinevelésének letéteményese a Partiumi Keresztény Egyetem - hangsúlyozta Nagyváradon Schmitt Pál a Magyar Köztársaság elnöke. A Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztény Egyetem jubileumának tegnapi ünnepségén a Nagyvárad-újvárosi református templomban Csűry István püspök nyitóáhitata után Tőkés László szólalt fel, aki felkérte a hallgatóságot arra, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek meg a napokban elhúnyt Toró Tibor fizikusra. Majd köszöntő beszédében eképpen szólt Schmitt Pálhoz: „ Az Ön mostani jelenléte, az éltében-holtában hűséges Márton Áron püspök példájának és szellemének Ön általi felelevenítése együttesen mind azt a célt szolgálják, hogy hitünkben és magyarságunkban megálljunk rendületlen, és nem engedve az álságos „multikulturalitáshoz" hasonló politikai divatok, valamint a kisebbségi opportunizmus tetszetős és jól jövedelmező látszatai kísértéseinek, a Magyar Nemzeti Együttműködés Rendszerébe bekapcsolódva: rendezzük sorainkat, vívjuk ki jogainkat, szerezzük meg önrendelkezésünket. A határok fölötti nemzetegyesítés a magyar nemzeti integráció politikáját jelenti az európai integráció egyetemes összefüggésében. Ezért fáradozunk idehaza – és emellett szálltunk síkra Brüsszelben és Strasbourgban. Beszédében Tőkés László idézte Nicolae Iorga román történész szavait: "Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy mások egyetemeit felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a sajátjainkat", majd hozzáfűzte, hogy ezek a szavak miént a Gyulafehérvári Határozatok – azóta is papíron maradtak. „Üres ígéretekkel és egymás áltatásával Trianon sebei sohasem fognak begyógyulni, és az Egyesült Európa „Ígéret-földjére" sem fogunk soha eljutni..." - hívta fel a figyelmet Tőkés László. A jubileum kapcsán az egyetemalapító elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet időszakában hozták létre a Sulyok István Református Főiskolát. „Tíz évvel később a történelmi egyházak támogatásával alapítottuk meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely a vele párhuzamosan megalakult Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együtt éppen ma, az Ön megtisztelő jelenlétében köt meg és ír alá egy magyar felsőoktatási stratégia életbeléptetését előirányzó közös megállapodást" - fogalmazott Tőkés.
Itthon van
Schmitt Pál beszédében hangsúlyozta, hogy úgy érzi, mintha haza jött volna, majd Széchenyi gondolatát idézve hangsúlyozta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.." Schmitt Pál kiemelte: a Sulyok István Főiskola, azt követően pedig a Partiumi Keresztény Egyetem megalapításával a határmentén élő magyarság új lehetőséget kapott saját értelmiségének kinevelésére. A romániai magyarság létének, megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzóvá kell tenni a hazai tanulmányokat. És úgy kell kialakítani a szakokat, képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el, itt kezdhessék meg. Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége." Az államfő végezetül kiemelte, hogy az anyaország kormánya feladatának tekinti magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi, gazdasági újraegyesítését. A jubileumi ünnepségen a Sapientia Alapítvány és a PKE legmagasabb rangú képviselői aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot, melyben a PKE és a Sapientia küldetésének tekinti az önálló egyetemi rendszer kiépítését.
Pap István
Egyetemi jubileumi ünnepség
Bihari Napló, 2010. október 20. – Pap István
A Sulyok István Református Főiskola húsz- és a Partiumi Keresztény Egyetem tízéves jubileuma alkalmából szervezett váradi ünnepségen jelen volt Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke is.
A várad-újvárosi református templomban tartott jubileumi ünnepségen Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott nyitóáhítatot, majd Tőkés László szólalt fel a PKE elnökének minőségében, aki a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta.
Schmitt Pál az anyanyelven való tanulás szükségességéről szólt, majd leszögezte: „Az
egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata!" Ezt követően az államfő a magyar Köztársaság Emlékérmével tüntette ki a PKE alapítóit: Tőkés Lászlót, Tempfli Józsefet
és Tolnay Istvánt, majd Tőkés László adta át Schmitt Pálnak az Egyetemi Jubileumi Emlékérmet, illetve egy festményt, Kristófi János alkotását. Az ajándékozások sora
nem ért véget, ugyanis Kovács Zoltán, a református egyházkerület főgondnoka a Váradi Biblia hasonmás kiadását nyújtotta át az államfőnek. Az alkalmi beszédek sorában Cornel Antal, a Nagyváradi Állami Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, valamint Dávid László, a Sapientia- EMTE rektora szólalt fel. Végezetül
a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselői aláírták az erdélyi felsőoktatási
stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot. Az ünnepséget Böcskei László római
katolikus megyés püspök áldása zárta. /3.
„Magyarságunkban megálljunk..."
Bihari Napló, 2010. október 20. – Pap István
A romániai magyar értelmiség kinevelésének letéteményese a Partiumi Keresztény Egyetem – hangsúlyozta tegnap Nagyváradon Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke.
A Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztény Egyetem jubileumának tegnapi ünnepségén a várad- újvárosi református templomban Csűry István püspök nyitóáhítata után Tőkés László szólalt fel, aki felkérte a hallgatóságot, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek meg a napokban elhunyt Toró Tibor fizikusra. Majd köszöntőbeszédében ekképpen szólt Schmitt Pálhoz: „Az Ön mostani jelenléte, az éltében-holtában hűséges Márton Áron püspök példájának és szellemének Ön általi felelevenítése együttesen mind azt a célt szolgálják, hogy hitünkben és magyarságunkban megálljunk rendületlen, és nem engedve az álságos „multikulturalitáshoz" hasonló politikai divatok, valamint a kisebbségi opportunizmus tetszetős és jól jövedelmező látszatai kísértéseinek, a Magyar Nemzeti Együttműködés Rendszerébe bekapcsolódva: rendezzük sorainkat, vívjuk ki jogainkat, szerezzük meg önrendelkezésünket. A határok fölötti nemzetegyesítés a magyar nemzeti integráció politikáját jelenti az európai integráció egyetemes összefüggésében. Ezért fáradozunk idehaza – ésemellett szálltunk síkra Brüsszelben és Strasbourgban.
Felsőoktatási stratégia
Beszédében Tőkés László idézte Nicolae Iorga roman történész szavait: „Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy mások egyetemeit felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a sajátjainkat", majd hozzáfűzte: ezek a szavak miként a Gyulafehérvári Határozatok – azóta is papíron maradtak. „Üres ígéretekkel és egymás áltatásával Trianon sebei sohasem fognak begyógyulni, és az Egyesült Európa „Ígéret-földjére" sem fogunk soha eljutni..." – hívta fel a figyelmet Tőkés László. A jubileum kapcsán az egyetemalapító kifejtette: húsz évvel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet időszakában hozták létre a Sulyok István Református Főiskolát. „Tíz évvel később a történelmi egyházak támogatásával alapítottuk meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely a vele párhuzamosan megalakult Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együtt éppen ma, az Ön megtisztelő jelenlétében köt meg és ír alá egy magyar felsőoktatási stratégia életbeléptetését előirányzó közös megállapodást" – fogalmazott Tőkés.
Itthon van
Schmitt Pál beszédében hangsúlyozta: úgy érzi, mintha haza jött volna, majd Széchenyi gondolatát idézve hangsúlyozta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós." Schmitt Pál kiemelte: a Sulyok István Főiskola, azt követően pedig a Partiumi Keresztény Egyetem megalapításával a határ mentén élő magyarság új lehetőséget kapott saját értelmiségének kinevelésére. A romániai magyarság létének, megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzóvá kell tenni a hazai tanulmányokat. És úgy kell kialakítani a szakokat, képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el, itt kezdhessék meg. Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége." Az államfő kiemelte: az anyaország kormánya feladatának tekinti a magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi, gazdasági újraegyesítését. A jubileumi ünnepségen a Sapientia Alapítvány és a PKE legmagasabb rangú képviselői aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot, melyben a PKE és a Sapientia küldetésének tekinti az önálló egyetemi rendszer kiépítését
Nagyváradon koszorúzott a magyar államelnök
Bihari Napló, 2010. október 20. – Ciucur Losonczi Antonius
Tegnap Váradra látogatott Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke. Délután felkereste a Bazilikát, ahol megtekintette a hermát, majd megkoszorúzta Szent László és Bethlen Gábor szobrát
Az előzetesen kiadott programhoz képest mintegy negyedórás késéssel érkezett a Bazilikához Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, Tőkés László európai parlamenti képviselő, EPalelnök, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt helyi vezetőinek kíséretében. A Székesegyház kertjében Exc. Böcskei László megyés püspök, Exc. Tempfli József ny. megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök fogadta a közjogi méltóságot. Az államfőnek katonai tiszteletadás is járt, majd a világi és egyházi személyiségek a nagyváradi Bazilikába vonultak, ahol az államfő koszorút helyezett el Szent László hermája elé.
Ereklyetartó
Fodor József az ereklyetartót is megmutatta az elnöknek, majd Tempfli József egy egyházi könyvet ajándékozott a főméltóságnak. Schmitt Pál a főoltár előtt is megállt néhány perc erejéig. Valaki autogramot kért tőle, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetője pedig a civil szervezet kiadványaiból ajándékozott neki néhányat.
Ezután a házigazdák és a meghívottak a Szent László-szoborhoz mentek, ahol az államfő szintén koszorúzott, és fellépett a Váradi Dalnokok énekkara. Onnan gyalog vonult a Petőfiparkban levő Bethlen Gábor-szoborhoz, ahol szintén koszorúzott.
Ismét közreműködött a férfidalárda, majd Tőkés László javaslatára a Szózat eléneklésével zárult az ünnepélyes főhajtás.
Lobbit kértek Schmitt-től
Új Magyar Szó, 2010. október 20. – Antal Erika, Totka László
Egyházi és egyetemi vezetőkkel találkozott a magyar köztársasági elnök
Az ingatlan-visszaszolgáltatások lassú üteméről és ennek okairól tájékozódott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, amikor romániai látogatásának második napján Marosvásárhelyen együtt reggelizett az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel.
Az ingatlan-visszaszolgáltatások lassú üteméről és ennek okairól tájékozódott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, amikor romániai látogatásának második napján Marosvásárhelyen együtt reggelizett az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Az ÚMSZ kérdésére Kató Béla református püspökhelyettes elmondta, azért vitték Schmitt elé a restitúció kérdését, mert – bár az idevágó törvény közel tíz éve megszületett – a folyamat nem halad a kellő gyorsasággal.
„A helyi önkormányzatok több mint százötven pert indítottak az erdélyi egyházak ellen, kérve a visszaadás dokumentumának semmissé nyilvánítását, ezzel tulajdonképpen megállítva a folyamatot" – mondta el Kató.
A köztársasági elnök megígérte, hogy minden lehetséges fórumon szót emel az egyházak érdekében, felhívja a figyelmet a szerepükre és arra, hogy azonos bánásmódban részesüljenek a többi romániai felekezettel. A kettős állampolgárság megadásáról szólva, elhangzott, hogy az egyházak szerepe ebben a helyes tájékoztatás, az igazolások, az iratok összeállításának az elősegítése lesz.
Harmincszor Sapientia
„A Sapientia szót tegnap (hétfőn, a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc kormányfővel folytatott tárgyaláson – szerk. megj.) legalább harmincszor mondtam ki, kértem az akkreditáció megadásának a támogatását, amely elismerés a tanároknak, a diákoknak, lehetőséget ad a mindenkori magyar kormánynak és a román kormánynak is az egyetem támogatására"– fogalmazott Schmitt Pál a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A magyar köztársasági elnök szerint nagyszerű dolog, hogy az EMTE-n magyar nyelven lehet tanulni, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban. Schmitt kifejtette, magyar államfőként az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet.
Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. E szerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta", hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Dávid László: az EMTE nem maradhat semleges
Dávid László, az EMTE rektora arról beszélt, hogy minden korban nagy kihívást jelentett az egyetemépítés, ugyanis annak elsősorban a középszerűség megszüntetését kell jelentenie. „Ugyanakkor az egyetemnek semlegesnek is kell maradnia, ugyanis ezt törvény írja elő, de vajon lehet-e semleges az, aki el akar érni valamit?" – tette fel a kérdést Dávid László, aki szerint az erdélyi magyar egyetem nem lehet teljesen semleges, állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, az autonómia ügyében.
„Most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek" – hangsúlyozta a rektor. A köztársasági elnök kézjegyével látta el az egyetem kollégiumának alapító okiratát és az egyetem emlékkönyvét, majd elhelyezte az egyetem új kollégiumának az alapkövét.
Jubiláltak Nagyváradon
Schmitt Pál Nagyváradon fejezte be kétnapos romániai útját, ahol tegnap délután részt vett húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódj, a tíz éve létrehozott Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén. A nagyvárad-újvárosi templomban tartott esemény kezdetén Tőkés László EP-alelnök megemlékezett a vasárnap elhunyt Toró Tibor atomfizikusról.
A volt református püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Schmitt Pál látogatása úgy is értelmezhető, mint annak az adósságnak a törlesztése, amelyet az anyaország felhalmozott a határon túli magyarokkal szemben.
Szándéknyilatkozat az erdélyi felsőoktatásról
Ünnepi beszédében Schmitt Pál az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozta, és annak jelentőségét, hogy magyarul lehetnek tudóssá az itt tanulók. A jubileumi ünnepség keretében Schmitt Pál „védnöksége alatt" Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, valamint Dávid László, az EMTE rektora aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatás megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot, melynek lényege az erdélyi magyarság számára létfontosságú anyanyelven szerveződő önálló egyetemi rendszer kiépítése.
Schmitt a romániai magyar oktatás fontosságáról beszélt
MTI 2010. október 19. 12:45
Nagyszerű dolog, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) magyar nyelven lehet megszerezni a tudást, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban – mondta Schmitt Pál kedden Marosvásárhelyen, az oktatási intézmény Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök az egyetem zsúfolásig telt aulájában szívhez szóló beszédet tartott a jelenlévők – köztük diákok – előtt. Kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta", hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok, de az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára", és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra" is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Állást kell foglalni
Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek".
A köztársasági elnök az ünnepség előtt, zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Schmitt Pál az előző napon késő este tanácskozott a romániai magyarságot képviselő különböző szervezetek képviselőivel, így Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett – ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Schmitt Pál kedden reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést reggeli keretében. A köztársasági elnök a nap folyamán romániai látogatásának következő, egyben utolsó helyszínére, Nagyváradra utazott repülőgéppel.
„2004. december 5. szégyenfoltja megtisztításra vár" – Schmitt: Közös feladat az egyetemek továbbfejlesztése
Magyar Nemzet, 2010. október 19.
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata – hangsúlyozta kedden Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál köztársasági elnök.
A Nagyvárad-Újvárosi templomban rendezett ünnepségen Tőkés László, a PKE elnöke Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „a magyarországi magyaroknak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt". Tőkés szerint Schmitt Pál mostani látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja.
A Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében a köztársasági elnök megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze – mondta Schmitt Pál.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzó legyen számára a szülőföldjén folytatott tanulás, úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el. „Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége" – hangsúlyozta a magyar államfő, aki szerint az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata.
Tőkés László, a PKE elnöke kijelentette: húsz esztendővel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet és a tovább tartó kisebbségi jogfosztás időszakában „négy-öt magyar összehajolt", és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta a Trianon utáni első püspökükről, Sulyok Istvánról elnevezett Református Főiskolát. Tíz évvel később alapították meg (a főiskola jogutódaként) a Partiumi Keresztény Egyetemet.
Schmitt: az egyetemek továbbfejlesztése közös feladat
MTI, 2010. október 19.
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata - hangsúlyozta kedden Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál.
A Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében a köztársasági elnök megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás.
A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze - mondta Schmitt Pál. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzó legyen számára a szülőföldjén folytatott tanulás, úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
"Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége" - hangsúlyozta a magyar államfő, aki szerint az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata.
Tőkés László, a PKE elnöke kijelentette: húsz esztendővel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet és a tovább tartó kisebbségi jogfosztás időszakában "négy-öt magyar összehajolt", és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta a Trianon utáni első püspökükről, Sulyok Istvánról elnevezett Református Főiskolát. Tíz évvel később alapították meg (a főiskola jogutódaként) a Partiumi Keresztény Egyetemet.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint "az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt". Tőkés szerint Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja. A határok fölötti nemzetegyesítés a magyar nemzeti integráció politikáját jelenti az európai integráció egyetemes összefüggésében - fejtette ki Tőkés. Szerinte a közösségi jogok biztosítása és az autonómia intézménye szintén a demokratikus Európa sajátja.
A onorat Universitatea Partium
Jurnal Bihorean, 2010. október 20.
Şeful statului maghiar a ţinut să fi e prezent la jubileele Universităţii Partium şi a Facultăţii Sulyok Istvan.
Președintele Ungariei, Schmitt Pál, a fost present ieri la Oradea, pentru a onora cu propria prezenţă două jubilee pentru învăţământul de limbă maghiară din Oradea: zece ani de la înfi inţarea Universităţii Creștine Partium și douăzeci de ani de la de la fondarea Facultăţii Reformate „Sulyok István". La festivitatea jubiliară, găzduită de biserica reformată Orașul Nou, Schmitt a vorbit despre importanţa dezvoltării învăţământului maghiar de peste graniţele Ungariei.
Singurele momente în care s-a vorbit în limba română la festivitate au fost saluturile adresate ofi cialităţilor române, discursul rectorului Universităţii Oradea, Cornel Antal și un „Lăudat fi e Domnul Iisus Hristos", rostit de Tőkés László. Vizita președintelui Schmitt urma să se încheie cu depunerea de coroane la statuia lui Szent László, din curtea Palatului Baroc, precum și la statuia lui Bethlen Gábor, din Parcul Petőfi .
Patriotism maghiar la moment jubiliar
Jurnal Bihorean, 2010. október 20. CĂLIN CORPAŞ
Preşedintele Ungariei a făcut apel la unitatea maghiară iar europeanul Tőkes a invocat din nou Trianonul.
O festivitate jubiliară marcată de momente solemne, pline de simbolism.
Vorbim despre celebrarea a zece ani de la înfi inţarea Universităţii Creștine Partium și douăzeci de ani de la de la fondarea Facultăţii Reformate „Sulyok István". Episcopul reformat de pe lângă Piatra Craiului, Csűry István, a fost cel care a deschis seria discursurilor, printr-o rugăciune. A urmat la cuvânt Tőkés László, în dubla sa calitate, de președinte al Universităţii Creștine Partium, precum și vicepreședinte al Parlamentului European. De altfel, Tőkés a preluat demnitatea europeană tocmai de la Schmitt.
„Rănile Trianonului" Discursul lui Tőkés nu putea fi decât pigmentat cu declaraţii interesante, cu iz politic. În sprijinul vocaţiei sale, de militant pentru învăţământul în limba maghiară din Ardeal, Tőkés s-a folosit de un citat din Nicolae Iorga: „Acum 90 de ani, cunoscutul istoric Nicolae Iorga spunea următoarele: «Nu de aceea am luat Ardealul ca să desfi - inţăm universităţile altora ci ca să le înfi inţăm pe ale noastre ». Însă, la fel ca și punctual din Declaraţia de la Alba Iulia, aceste cuvinte au rămas doar pe hârtie", a cuvântat Tőkés. Europarlamentarul a continuat, invocând și Tratatul de la Trianon: „În acest fel, cu promisiuni deșarte rănile Trianonului nu vor fi vindecate niciodată și nici nu vom ajunge vreodată în ţara făgăduinţei - Europa Unită".
Președintele Republicii Ungare a vorbit despre învăţământul în limba maternă ca fi ind „hotărâtor pentru supravieţuirea unui popor". Schmitt: „Datorită acestui fapt, e îmbucurător că în Partium s-a înfi inţat Universitatea Creștină Partium, precum și Facultatea Reformată „Sulyok István". Aceste două instituţii pot fi baza pe care se poate clădi sistemul de învăţământ în limba maghiară din România". Președintele maghiar a mai avut un mesaj pentru ungurii de pretutindeni: „Să avem credinţa că poporul maghiar va fi din nou unit în interiorul Uniunii Europene, pentru că azi nimic nu ne mai separă". În cadrul festivităţii jubiliare, Schmitt Pál le-a înmânat distincţii fondatorilor Universităţii Partium, Tőkés László și Tempfl i Jozsef. Apoi, Tőkés i-a înmânat președintelui Medalia Universitară Jubiliară și un tablou al pictorului orădean Kristófi János. Schmitt a ţinut apoi să-l aplaude și pe Kristófi , prezent în biserică. Un alt moment solemn a fost cel în care Kovács Zoltán, prim-curator al Eparhiei Reformate, i-a înmânat lui Schmitt Pál un exemplar al ediţiei faximile a Bibliei din Oradea.
Aceste solemnităţi au fost succedate de o arie în limba maghiară, din opera Bánk bán de Erkel Ferenc, intitulată „Patria mea, patria mea", în interprearea lui Xavier Rivadeneira, solist al Operei Maghiare de Stat. Interpretarea lui Rivadeneira a fost aplaudată îndelung de audienţă. La fi nal, imnul maghiar În salutul său, ţinut în limba română, rectorul Universităţii din Oradea, Cornel Antal, a făcut un scurt istoric al învăţământului superior din Oradea, începând cu secolul XVIII (Școala Superioară de Drept). Antal a ţinut să sublinieze colaborarea U.O. cu celelalte universităţi orădene, inclusiv cu Universitatea Creștină Partium. De altfel, cu aceasta din urmă U.O. a și încheiat în urmă cu câteva luni o protocol de colaborare. „Felicitări Universităţii Creștine Partium pentru tot ce a realizat până acum și vă urez succes și în continuare", și-a încheiat rectorul Antal cuvântarea. Festivitatea jubiliară de la biserica reformată Orașul Nou s-a încheiat cu intonarea imnului naţional al Ungariei. Inmul maghiar a fost intonate de către orga bisericii, fi ind în același timp cântat în cor de marea majoritate a celor prezenţi. Inclusiv de președintele Schmitt Pál.
După ce l-a numit erou pe Tokes, Pal Schimtt a depus coroane la statuia regelui ungar
Adevarul, 2010.október 20.
Pal Schmitt, președintele Ungariei și-a încheiat aseară vizita la Oradea. După ce a participat la festivitatea aniversară de la Universitatea Parțium, șeful ungurilor a depus coroane la statuia regelui ungar, Szent Laszlo, și la statuia lui Bethlen Gabor.
Însoțit pe tot parcursul vizitei de europarlamentarul Tokes Laszlo, Pal Schimtt a făcut un popas, înainte de plecarea din România, la cele două statui din curtea Palatului Baroc, respectiv din Parcul Petofi.
Președintele a ajuns aseară, în jurul orei 18.00, în mijlocul a zeci de simpatizanți care l-au urmărit depunând coroane la statuia regelui ungar, Szent Laszlo, fondatorul orașului. Pe tot parcursul ceremoniei, un cor a cântat cântece de laudă celui pe care îl omagiau.
Omagiu
Coloana oficială s-a îndreptat apoi spre Parcul Petofi, unde Schimtt a depus alte coroane la statuia lui Bethlen Gabor. Vizita s-a încheiat cu un scurt discurs de mulțumiri.
Băsescu, ceardaş pe legea ungară a cetăţeniei
Jurnalul Nationl, 2010. október 19. – Irina Cristea
România a anunţat, de la înălţimea celei mai importante funcţii în stat, că nu are nici o obiecţie faţă de legea prin care Ungaria simplifică procedura de acordare a cetăţeniei maghiare etnicilor săi din alte ţări.
"Credem că este o obligaţie a statelor mamă să creeze condiţii ca minoritarii din alte ţări să beneficieze şi de dreptul de a avea cetăţenie a ţării mamă. Deci credem că este un semn de încredere a unora faţă de ceilalţi, încurajăm acest demers al autorităţilor ungare", a spus preşedintele Traian Băsescu, în prezenţa omolgului său ungar, Pal Schmitt, aflat în vizită la Bucureşti. Băsescu a spus că "acelaşi lucru" l-a făcut şi România pentru cetăţenii din Republica Moldova.
Modificările pe care autorităţile de la Budapesta le-au adus, vara aceasta, legii cetăţeniei şi care intră în vigoare din 2011 au făcut valuri în mai multe state europene cu o minoritate maghiară importantă. Cea mai dură reacţie a venit din partea Slovaciei, care a considerat acest demers drept o tentativă de a "şterge" urmările Tratatului de la Trianon, din 1920, prin care o parte din teritoriul şi din populaţia de 2,5 milioane a Ungariei a trecut la ţări vecine, ca Slovacia, România, Serbia şi Ucraina. În România, prevederile noii legi din Ungaria au fost departe de-a provoca reacţii vii la nivelul administraţiei centrale. Doar Opoziţia a criticat demersul ungar.
Lipsa de reacţie a României era însă previzibilă, potrivit unor analize apărute în The Guardian sau în Wall Street Journal. "Având în vedere că Bucureştiul, la rândul său, a înmânat în mod discret mii de paşapoarte etnicilor români din Republica Moldova, care în plus nici nu este membră a Uniunii Europene, România nu va face mare caz de legea dublei cetăţenii din Ungaria", scrie The Guardian.
Deşi legea propriu-zisă nu le aduce etnicilor maghiari avantaje directe, ceea ce este regretabil este faptul că partidele de dreapta FIDESZ şi Jobbik au readus la putere la Budapesta o retorică de dreapta, naţionalistă, care creşte temperatura în statele vecine unde există minoritate şi formaţiuni politice maghiare.
Schmitt: Fontos a magyar nyelvű, piacképes tudás
Szabadság, 2010. október 20.
Nagyszerű dolog, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) magyar nyelven lehet megszerezni a tudást, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban – mondta Schmitt Pál kedden, Marosvásárhelyen, az oktatási intézmény Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök az egyetem zsúfolásig telt aulájában szívhez szóló beszédet tartott a jelenlévők – köztük diákok – előtt. Kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta", hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok, de az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára", és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra" is szükség van.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek".
A köztársasági elnök az ünnepség előtt, zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Schmitt Pál az előző napon késő este tanácskozott a romániai magyarságot képviselő különböző szervezetek képviselőivel, így Kelemen Hunorral, az RMDSZ– kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett –ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Schmitt Pál kedden reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést reggeli keretében.
Közös feladat az egyetemek továbbfejlesztése
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata – hangsúlyozta kedden, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál, aki a Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze – mondta Schmitt, aki felhívta a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt". Tőkés szerint Schmitt Pál látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja. Tőkés úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelenléte azt is elősegíti, hogy a határon túli magyarok szilárdan megőrizzék hitüket és magyarságukat.
Egyetemfejlesztés államfői részvétellel
Krónika, 2010. október 20. – Nagy Orsolya, Szucher Ervin
Az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta tegnapi marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása során Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke úgy vélte, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válasszák a külföldre költözés helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem kettős jubileumi ünnepségén vett részt. A két felsőoktatási intézmény vezetői a magyar államfő jelenlétében közös szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról.
Marosvásárhelyen és Nagyváradon folytatta erdélyi látogatását kedden Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke elsőként az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott a Maros-parti városban. A zártkörű munkareggelin a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban főként ők és lelkészeik azok, akik a lelket tartják a határon túli magyarságban. A megbeszélés során az egyházfők legfőbb gondjaikat ismertették az államfővel. „Az elnök úr megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz a romániai restitúciós törvény felgyorsítása és alkalmazása érdekében. Elmondta, hogy gondjainknak különböző fórumokon adott és ad hangot, így már Traian Băsescu államfőnek is felvetette a témát" – számolt be lapunknak a találkozóról Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A délelőtt folyamán Schmitt Pál a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon vett részt, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanáraival és diákjaival találkozott. Elmondta, egy nappal korábban legalább harmincszor ejtette ki a tanintézet nevét, amikor valamennyi vendéglátójától – a román államfőtől a bukaresti szenátus elnökéig – az egyetem akkreditálásának támogatását kérte. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál" – hangsúlyozta többször is a diákoknak.
Versenyképes tudást kért
A köztársasági elnök a Sapientia zsúfolásig telt vásárhelyi aulájában kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok. „De az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó" – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára", és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra" is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Dávid László rektor ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek".
Vizet kapott pezsgő helyett
A Sapientia aulájában megtartott ünnepi beszéde után Schmitt Pál kivonult az egyetem udvarára, ahol egy második épület alapkövét helyezte el. A tanintézet ugyanis rég kinőtte jelenlegi kereteit, ezért a Sapientiát működtető alapítvány kuratóriuma tágas, korszerű bentlakás építésére szánta el magát. A kollégium alapkövét, akárcsak hét évvel ezelőtt a főépületét, ezúttal is zuhogó esőben tették le. A földbe egy időkapszulát is elhelyeztek, melyben a kollégium frissen, a magyar államelnök által is aláírt alapszerződése kapott helyet.
Magyarország álláspontját tolmácsolva Schmitt Pál a diákoknak tartott beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem országhatárokban gondolkodik; számára a nemzet határa ott húzódik meg, ahová szívével is ellát. Ezzel lényegében megerősítette az egy nappal korábban a Kultúrpalota Tükörtermében megfogalmazottakat. „Az alkotmány értelmében tízmillió magyarnak lehetek az elnöke. De mégis, és még azért is, én tizenötmillió magyar elnökének vallom magam" – mondotta az államfő az állófogadáson, ahol koccintás előtt vette észre, hogy poharába nem pezsgő, hanem víz került. Schmitt Pál viccesen reagálta le a házigazdák bakiját, hátrányos helyzetű elnöknek nevezve önmagát.
Szintén mosolyt fakasztott az államfő egy másik, ezúttal komolyan gondolt kijelentése, mely Marosvásárhely polgármesterére vonatkozott. Az államfőt annyira meghatotta Dorin Florea és mindaz, amit a városért és lakóiért tesz, hogy szerinte az elöljáró „olyan ember és úgy gondolkodik, hogy akár magyar is lehetne".
Kettős jubileum Nagyváradon
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós" – idézte Széchenyi István gondolatát Schmitt Pál köztársasági elnök immár Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának kettős jubileumán tartott ünnepi istentiszteleten. Az elnök Tőkés László meghívására érkezett délután a bihari megyeközpontba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amellyel a PKE tíz-, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai.
„Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5.-ék, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után" – mondta köszöntőjében Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak", hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában". Köszöntése végén Tőkés László bejelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Schmitt Pál jelenlétében közös szándéknyilatkozatot ír alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. A két felsőoktatási intézmény által szignált nyilatkozat lényege, hogy „egy akarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését", és ehhez az erdélyi és anyaországi magyar közösség hathatós erkölcsi és szakmai támogatására számítanak. Az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás stratégiáját a továbbiakban közösen kívánják létrehozni.
Széchenyi számtalanszor idézett kijelentésének gyakorlatba ültetése volt az erdélyi magyarság legegyértelműbb, de nagyon nehezen elérhető célja a huszadik század végén – mondta el beszédében Schmitt Pál. A Sulyok István Református Főiskola megalapításáig pedig vajmi kevés esélye volt arra az itteni magyar fiatalnak, hogy érettségi után is anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt pedig a főiskola egyetemmé alakult, ezzel a vágy valósággá lett. Az elnök azt hangsúlyozta, mekkora szerepe van az anyanyelvű oktatásnak abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válaszszák a külföldre költözés helyett – főleg akkor, ha az egyetem piacképes szakokat működtet.
Váradi Biblia ajándékba
Schmitt Pál a beszédek után kitüntette a Partiumi Keresztény Egyetem alapításában kulcsszerepet játszó személyeket, majd ő maga is ajándékot vehetett át: Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia fakszimile példányát ajándékozta az államfőnek. Schmitt köszönetképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmetlen azt keresni, mi választ el bennünket, határon túli és anyaországi magyarokat egymástól, mert valójában semmi: az EU mint közös közigazgatási egység, illetve a keresztény hit is csak összeköti, nem elválasztja a tizenötmillió magyart. Az államfőt, illetve a jubileumát ülő egyetemet Cornel Antal, a Nagyváradi Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László, a Sapientia rektora is köszöntötte. Schmitt Pál rövid sajtótájékoztatóján azt mondta, Erdélyben járva az volt az érzése, hogy hazajött. A székelyföldi autonómiát illetően nem kívánt az újságírók kérdéseire válaszolni, azt azonban elmondta, Tőkés Lászlót történelmi személyiségnek tartja, aki éppoly jelentős ebben a térségben, mint Vaclav Hável vagy Lech Walesa a maga hazájában. Azt mondta, nagyra értékeli, hogy az EP-ben mindig az emberi jogok és a kisebbségek védelmében szólal fel. Az államfő felkereste a Római Katolikus Püspöki Palota kertjét, a Petőfi parkban megkoszorúzta Szent László, illetve Bethlen Gábor szobrát, majd visszautazott Budapestre.
|
