Folyamatosan nő az EMNP támogatóinak száma
Nyugati Jelen, 2011. március 4. – Pataki Zoltán
A temesvári Demokrácia Központban Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke ma a sajtó jelenlétében aláírta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató személyek névjegyzékét.
Toró Tibor ez alkalommal elmondta: 22 megyében, illetve Bukarestben egy hónapja indult be az aláírásgyűjtés és ezalatt a támogatói aláírások mintegy fele – kb. 10 000 aláírás minden erőfeszítés nélkül összegyűlt. „Úgy vélem, hogy március végéig, április elejéig meglesznek az új magyar párt bejegyzéshez szükséges aláírások. Remélem, hogy a romániai jogállam már elég fejlett ahhoz, hogy politikai eszközökkel ne lehessen megakadályozni az EMNP bejegyzését. A Temes megyében eddig összegyűlt aláírások számát több százra becsüli Toró Tibor.
„Úgy érzem, hogy Temes megye sajátos folt a térképen, hiszen itt az egység és az együttműködés igénye jóval fejlettebb, mint a szórványközösségekben általában – nyilatkozta Toró –, de azért itt is vannak elegen, akik azt mondják, hogy az országos politikában egy autonómista párt kellene meghatározza a közviták tematikáját, illetve a politika naptárát. A törvény szerint 700 aláírásra van szükségünk Temes megyéből, mi ennél többre számítunk. Sokan úgy adják az aláírásukat az EMNP bejegyzéséhez, hogy figyelmeztetnek: ne feledkezzünk meg arról, hogy itt együtt kell működni a többi politikai szereplővel, elsősorban az RMDSZ-szel. Meggyőződésem, hogy az elmúlt húsz évhez hasonlóan ezután is megtaláljuk a közös cselekvés módozatait."
– Hogyan védekeznek az „árukapcsolás" vádja ellen – kérdeztük Toró Tibortól – miután azzal vádolták meg a Demokrácia Központok munkatársait, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos szolgáltatást a támogatói névjegyzék aláírásához kötik?
– A Demokrácia Központok ugyanakkor az EMNT területi irodái is – mondta Toró Tibor –, de nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy szó sincs árukapcsolásról, nem találkoztam senkivel, akit bármire is kényszerítettek volna. Az aláírásokat alapvetően nem a Demokráccia Központokban, illetve az EMNT-székházakban gyűjtjük, hanem ezzel megbízott személyek, önkléntesek keresik fel az embereket. Természetesen itt, az EMNT-irodában is alá lehet írni a jegyzéket, de nem is lenne szerencsés, ha mi az irodában ülve várnánk támogatókra.
– A Temes megyei önkormányzatból két alkalommal is úgy esett ki a magyarság képviselője, hogy néhány szavazat hiányzott az 5%-os küszöb teljesítéséhez. Hogyan lesz elkerülhető a kudarc, ha még egy magyar párt részt vesz a választásokon, milyen esély lesz az összefogásra?
– Felméréseink szerint jelen pillanatban az erdélyi magyarság kétharmada nem venne részt a választásokon, ez a jelenlegi politikának egyértelmű kritikája. Az EMNP a magyar választóknak ezt a csalódott, távolmaradó 2/3-dát célozza meg. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ezt az elégedetlenséget még tovább fokozta. Az EMNP megjelenésének az erdélyi és a román politikában mindenképpen pozitív hatást kell majd gyakorolnia, egyrészt a szavazó kedvre, ugyanakkor a másik két magyar pártnak szembesülnie kell azzal, hogy nem csak ők vannak a pályán.
Azt hiszem egy igazi párbeszédnek teremti meg a feltételeit az Erdélyi Magyar Néppárt megjelenése a poltikai porondon. Itt Temes megyében az RMDSZ és az EMNP közös felelőssége lesz megtalálni az együttműködés azon lehetőségeit és formáit, amelyek segítik az önkormányzatokban elvesztett pozíciók visszaszerzését. Ez nem lesz könnyű feladat és a népszámlási adatok ismeretében attól félek, még nehezebbnek tűnik majd, még inkább együttműködésre leszünk ítélve.
Toró Tibor sajtótájékoztatója alkalmából azt is megtudtuk: ezentúl a Demokrácia Központban működik majd Tőkés László EP-képviselő helyi irodája is, ahol minden csütörtökön 16-tól 18 óráig Katona Mihály irodavezető tart fogadóórát.
RMDSZ
Markó Béla szerint a koalíciós szerződés aláírása nem kötelezi el az RMDSZ-t
Krónika, 2011. március 4. – Nagy Orsolya, Balogh Levente
Képmutatás lenne kijelenteni, hogy az RMDSZ többé nem lép koalícióra a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül más párttal is, ugyanakkor jelenleg nincs ok arra, hogy a szövetség kilépjen a kormányból – jelentette ki csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szombaton leköszönt elnöke.
A politikus a Radio France Internationale-nak nyilatkozva a szerdán aláírt koalíciós szerződés kapcsán elmondta, nem lehetetlen annak felmondása, de nem azért kötötték meg, hogy máris a felmondásán gondolkodjanak. Markó kifejtette: az RMDSZ minden parlamenti párttal megpróbál párbeszédet folytatni, azonban jelenleg nem indokolt a kormányból való kilépés. „Jelenleg a kormánytöbbséggel van érvényes szövetségünk" – mutatott rá a politikus. Kijelentette ugyanakkor: a 2012-es választásokra nem kívánnak választási szövetséget kötni senkivel, sem a jelenlegi partnerekkel, sem mással, mivel ezt korábban sem tették.
Annak eshetősége kapcsán, hogy hajlandó lenne-e az RMDSZ koalícióra lépni a jelenlegi ellenzékkel, kifejtette: képmutatás lenne azt mondani, hogy nem, hiszen már korábban is szerepelt egy koalícióban a mostani ellenzéki pártokkal, így ez a jövőben sem kizárt.
Lakatos elégedetlen
Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő ugyanakkor csütörtökön Nagyváradon kijelentette: elégedetlen a szerdán aláírt paktummal. A honatya azt mondja, semmire nem nyújt biztosítékot a megegyezés, mivel annak szövegében nem szerepelnek a gazdaságélénkítés lépéseire vonatkozó határidők. Azt javasolja, juttassák el a szerződést a felek a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Bizottsághoz, hogy azok jelöljék ki a határidőket, mert szerinte ez az egyetlen módja azok betartatásának. „Ebben az országban csak azt viszik véghez időre, amit onnan kapnak házi feladatként" – jelentette ki a képviselő.
Geoană: az RMDSZ még idén döntsön az átállásról
A koalíciós szerződés témájához Mircea Geoană, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) volt első embere, a szenátus elnöke is hozzászólt. A politikus blogján arról írt: a paktum aláírásával az RMDSZ megmutatta, milyen fontos a magyarok számára, hogy hatalmon maradjanak.
„Főleg egy olyan időszakban, amelyben húszéves álmaik teljesedhetnek be. Most úgy tűnik, az RMDSZ véglegesen a PDL-vel való szövetségre ítéltetett" – írta a politikus. Geoană szerint politikai eredményei azt jelzik, a szövetség a romániai politikai paletta talán legpragmatikusabb pártja, ezért javaslatot tett arra, hogy kellene a PSD-nek az RMDSZ-szel szemben viselkednie.
„Bármilyen fontos is a jelenlegi rendszer megdöntése, vannak dolgok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nagyváradon elhangzott dicséretek és házassági ajánlatok közül hiányzott egy alapvető elem: nem lehet mindenben megalkudni, a területi autonómia szóba sem kerülhet. Vannak fontosabb dolgok is a hatalomnál" – szögezte le Geoană. Szerinte a Szociálliberális Uniónak (USL) világosan ki kell jelentenie: ha az RMDSZ továbbra is támogatja a jelenlegi kormányt, nem lehet tagja az USL által megalakított többségi koalíciónak.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben az USL 50 százalékosnál jobb eredményt ér el a jövő évi választásokon, akkor úgysem lesz szükség az RMDSZ-re. Mindemellett leszögezte: az RMDSZ-nek még idén el kellene döntenie, hogy csatlakozik-e az ellenzéki oldalhoz.
Mint arról beszámoltunk, a koalíciós tagok, a PDL, az RMDSZ, az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a kisebbségek képviselői szerdán látták el kézjegyükkel a 2012-ig érvényes koalíciós paktumot, amely egyéb prioritások mellett a kisebbségi törvény elfogadását, a gazdasági fejlesztési régiók határinak átrajzolását, a választási törvény módosítását és a gazdaság fellendítését szolgáló célokat is tartalmazza. A kisebbségi törvény kapcsán egyébként szerdán a képviselőház házbizottsága úgy döntött, azt az eddigi három szaktestület helyett csupán egyben, az emberjogi bizottságban kell majd megvitatni. Ez elvileg felgyorsíthatja a jogszabály elfogadásának menetét.
Markó nem biztos benne, hogy az RMDSZ sosem lép koalícióra más pártokkal
Nyugati Jelen, 2011. március 4.
Markó Béla kormányfő-helyettes csütörtökön az RFI-nek elmondta: képmutató lenne, ha azt mondaná, az RMDSZ sosem lép koalícióra más pártokkal, de határozottan állítja, a szövetségnek nincs oka kilépni a jelenlegi kormányból.
„Azt hiszem, fel sem merül, hogy valakinek ne legyen lehetősége felmondani a megállapodást, de remélem, nem lesz ilyen helyzet. Minden megállapodást fel lehet rúgni, de nem azért kötöttük, hogy a felrúgásán gondolkodjunk", válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy fennáll-e a lehetősége a szerdán kötött megállapodás felrúgásának.
A kormányfő-helyettes szerint az RMDSZ minden parlamenti párttal tárgyal, de jelenleg nincs oka arra, hogy kilépjen a kormányból.
„Azt hiszem, az RMDSZ-t olyan alakulatként ismerik, amely minden parlamenti párttal igyekszik tárgyalni. Függetlenül attól, hogy jelenleg kormányon vagyunk, érdekünk, hogy ellenzéki kollégáinkkal is párbeszédet teremtsünk. De, természetesen vagy egy megállapodásunk, egy szövetségünk a kormányzati többséggel" – fejtette ki Markó Béla.
„A 2012-es választásokon nem kötünk választási szövetséget sem a jelenlegi partnereinkkel, sem másokkal, sosem kötöttünk választási szövetséget" – fűzte hozzá az RMDSZ volt elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a jövőben kizárja-e egy koalíció lehetőségét a jelenlegi ellenzékkel, Markó Béla a következőket válaszolta: „Képmutató lennék, ha azt mondanám, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szövetkeznénk mással, csak jelenlegi partnereinkkel. Képmutató lennék, mert voltak ilyen együttműködések másokkal is, és még lehetnek, de jelenleg nem látom okát, hogy más irányba kellene elmozdulnunk".
A koalíciós pártok vezetői szerdán a parlamentben aláírták a kormányzati és parlamenti együttműködésről szóló megállapodást. A dokumentumot Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) ügyvezető elnöke és Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek képviselőinek frakcióvezetője látta el kézjegyével.
A kormánykoalíció 2012-ig tartó célkitűzései közé tartozik többek között a gazdasági növekedés biztosítása, a szociális fejlesztés, beleértve a nyugdíjemelést, valamint az alkotmányos reform, a választási törvények módosítása, a kisebbségi törvény elfogadása, a szolidaritási adó bevezetése.
ROMÁNIA
Elmozdult a holtpontról Romániában a kisebbségi törvénytervezet vitája
MTI, 2011. március 3.
Áttörésként értékelik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai a román képviselőházban a kisebbségi törvénytervezetről hozott döntést, amely szerint a jogszabályról ezentúl nem három, hanem csak egy szakbizottság folytat vitát. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a képviselőház állandó bizottságának döntése, miszerint csak az emberi jogi szakbizottság fogja megvitatni a tervezetet, kedvező az RMDSZ számára. Eddig ugyanis a tervezetet ellenző román pártok azzal akadályozták a vitát, hogy összesen három szakbizottságnak kellett megvitatni a kisebbségi törvényt.
Ilyen körülmények között lehetetlen volt biztosítani az együttesen ülésező grémiumok döntési képességét, a jogszabályt ellenző román honatyák távolmaradása miatt.
A kisebbségi törvénytervezetet 2005-ben fogadta el a Calin Popescu Tariceanu volt román liberális miniszterelnök vezette kormány, amelynek akkor tagja volt a liberálisok és az RMDSZ mellett a magyar szervezet mostani fő koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is. Ez utóbbi párt azonban a parlamentben már nem támogatta a jogszabálytervezetet, ráadásul 2007-ben ellenzékbe került, így a kisebbségbe szorult Tariceanu-kormány már nem tudta érvényesíteni akaratát a törvényhozói testületben a kisebbségi törvény esetében.
A PD-L azonban most támogatja a tervezetet, amelyet belefoglaltak a mostani román kormánykoalíció szerdán aláírt újabb koalíciós együttműködési megállapodásába is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós partnerek egyezsége szerint a tavaszi parlamenti ülésszakon a román parlament elfogadhatja a kisebbségi törvényt.
Máté hangsúlyozta: azért is kedvező az RMDSZ számára a román parlament házbizottságának mostani döntése, mert az emberi jogi szakbizottságban 8:5 arányban vannak többségben a kormányoldal képviselői. A kisebbségi törvénytervezet esetében a kétkamarás román parlamentben ügydöntő jogköre a képviselőháznak van, ahol szintén kényelmes többséggel rendelkezik a kormány.
A kisebbségi törvénytervezet azért váltott ki vitát a román pártok és az RMDSZ között, mert egyebek között rendelkezik a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról. A jogszabály-tervezet értelmében a nemzeti kisebbségek létrehozhatják a Kulturális Autonómia Tanácsokat, amelyek a tervezet szerint a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben döntenek majd.
ERDÉLY
Magyar iskolásokat bántalmaztak
Szabadság, 2011. március 4.
Szombat reggel felbolydult a Kolozsvári Református Kollégium diákserege és tantestülete: két ittasnak tűnő férfi megvert egy kilencedikes és egy tizenkettedikes lányt, akik a szombati iskolai tevékenységre siettek. Székely Árpád igazgató kihívatta a rendőrséget, a hatóság emberei kihallgatták a sokkos állapotban levő lányokat. Hétfőn a törvényszéki orvosi intézetben vettek látleletet a két lányról, az orvos néhány napos kezelést írt elő.
„Az egyik kislányt a Farkas utcai templom közelében verték meg, míg a másikat a Szabók bástyájának közelében. A kilencedikes tanulónk több sérülést szenvedett; főleg az arcát érték az ütések, de anyagi kára is származott, hiszen leverték a szemüvegét, amelyből kiesett a lencse" – mondta el lapunknak Székely Árpád. Az igazgató a másik lány sérüléseiről is beszámolt. „A tizenkettedikes lánynak a fejét ütötték, a haját ráncigálták. Hétfőn írásos átiratot fogalmaztunk meg, amelyet eljuttattunk a csendőrségre és a közösségi rendőrségé¬hez, továbbá Sorin Apostu polgármesternek is írtam egy beadványt, amelyben feltártam az esetet.
Az iskola növendékeinek egy része azt is látta, amint a két randalírozó egyén kiérve a Heltai (Cipariu) térre, szemetes kukákat és gépkocsikat rugdosott, rongált meg. Remélhetőleg a rendőrség elindította már a vizsgálatot, ám arról még nem értesítettek, hogy elfogták-e a tetteseket" – fűzte hozzá az intézményvezető. Az igazgató azt is tudni vélte, hogy szintén szombat reggel a Bolyai utca és a Deák Ferenc (Eroilor) utca sarkán egy mentőautó állt, amelynek orvosi személyzete egy közeli bár sérültjeit látta el. Feltételezhető, hogy a lányokat bántalmazó férfiak is ebből a bárból jöttek ki szombat reggel.
„Jó lenne, ha a közösségi rendőrség munkatársai nem csak hét közben sétálnának a város utcáin, hanem szombaton, illetve vasárnap is. Amikor a rendőrség emberei szombaton kiszálltak, mentegetőztek: csak három csapat tevékenykedik hét végén" – összegzett az igazgató.
Lapunk kedd délutáni, az ügyben a rendőrséghez intézett kérdéseire tegnapi lapzártánkig még nem érkezett válasz, így egyelőre nem tudunk beszámolni arról, hogy azonosították-e vagy sem a tetteseket, illetve indult-e bűnvádi nyomozás az ügyben.
Elmaradt az iskolák kétnyelvűsítése Marosvásárhelyen
Krónika, 2011. március 4. – Szucher Ervin
Még nem készült el az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a marosvásárhelyi általános iskolák nyelvtérképével kapcsolatos jelentése. Amennyiben a testület illetékeseinek sikerül a napokban véglegesíteniük a dokumentumot, annak megvitatására leghamarabb a jövő héten kerülhet sor. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját.
„Amennyiben a kollégák úgy érzik, hogy a kivizsgálásba más intézményeket is be kell vonnunk, akkor elhúzódhat az ügy lezárása" – fejtette ki lapunknak Haller István, a CNCD tagja. Haller István leszögezte: az ellenőrzésen szerzett benyomásairól sem ő, sem kollégái mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg a jelentésről döntés nem születik. „Csak annyit mondhatok, hogy nem igaz, amit az egyik országos sajtóorgánum leírt, azaz hogy én elégedett lennék a marosvásárhelyi iskolákban tapasztaltakkal" – reagált Haller a neki tulajdonított nyilatkozatra.
A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. Az intézmények igazgatói még az év elején fényképekkel igyekeztek bizonyítani az iskolákban megvalósult kétnyelvűséget. Úgy fotóztatták a magyar osztálytermek falait, hogy a képről nem derült ki, hogy az lényegében egy zárt, kimondottan csak a magyar közösség által használt helyen, és nem a folyosón készült. Hasonló módszerhez folyamodott a tanfelügyelőség is.
A Dacia nevű, volt 10-es és 14-es számú, egyesített általános iskola vezetősége pedig nyilatkozattételre utasította a magyar nemzetiségű tanítónőket. „Egy olyan levelet írattak alá a magyar tanítónőkkel, amelyben ők kijelentik, hogy az iskolában harmónia uralkodik a két etnikum között. Ehhez képest az igazgató állandóan fenyegeti a magyarokat, sőt a tanévnyitóra még a rendőrséget is kihívta" – számolt be lapunknak az ügyet felvállaló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő.
Gyerekeik folyamatos megalázásáról számoltak be a magyar szülők is, akik közül többen más iskolába költöztették csemetéiket. Annak ellenére, hogy a két iskolaépületet magában foglaló intézmény vezetője, Saveta Evi szerint a folyosókon megvalósult a nyelvi egyensúly, csütörtöki látogatásunk időpontjáig ennek alig-alig volt nyoma. Az igazgatónő szerint a homlokzatra a kilátásba helyezett tatarozás miatt nem került fel a kétnyelvű tábla.
Kolléganőjénél sokkal nyíltabban vállalta fel a 2001/215-ös törvénnyel való dacolást Alexandru Todea, a kövesdombi Liviu Rebreanu (volt 15-ös és 17-es összevont) általános iskola igazgatója. A volt helyettes főtanfelügyelő a diszkriminációellenes testület tagjainak is kijelentette: az épületben semmi szükség a kétnyelvű feliratokra, hisz a magyar gyermekeknek kötelességük ismerni az állam nyelvét.
A szülők beadványa mindössze a Dózsa György utcai 2-es számú általános iskolában tette meg a hatását. Márton Imre aligazgatónak köszönhetően a folyosókon számos magyar nyelvű felirat jelent meg. Ma már a kétnyelvűség jellemzi szinte az egész épületet, amelyet száz évvel ezelőtt a város hajdani polgármestere, Bernády György építtetett. A művelet nem is került sokba, az aligazgató megtalálta annak módját, miként lehet saját zsebből vagy külső támogatással érvényt szerezni a törvénynek. „Ez a magyar pedagógusokon is múlik, hiszen az ő feladatuk megtölteni tartalommal a faliújságokat, ismertetőtáblákat, plakátolókat. Sajnos nem mindenütt élnek a lehetőséggel" – állapította meg Szigeti Enikő.
A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. A római katolikus egyház által visszakapott épületben működő iskola igazgatója, Cristina Branea azonban félmegoldást hozott. A táblára, melyet a kérelmezőkkel fizettetett ki, magyarul csak az iskola szó került fel. A város nevét, akár a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legkegyetlenebb éveinek sajtóorgánumaiban csak Târgu Mureşként tüntették fel, és lemaradt a szaktárca nevének a fordítása is.
Március 21-én kezdődhet az új magyar alkotmány vitája
MTI, 2011. március 3.
Március 21-én, hétfőn kezdődhet az új alkotmány általános vitája az Országgyűlésben; a zárószavazást várhatóan április 18-án, hétfőn tartják a képviselők - derül ki a parlament honlapján elérhető tárgyalási ütemezésből. Az alaptörvény megvitatásának ideje alatt más indítvánnyal nem foglalkozna a Ház, a hétfőnkénti interpellációs időszakot azonban megtartanák.
Az új alaptörvényről szóló javaslatokat március 15-ig, keddig kell a parlament elé terjeszteni. Másnap az interpellációs blokk mellett az egyéb indítványok zárószavazását tartaná meg a Ház, az új alkotmány általános vitája pedig március 21-én kezdődne, és öt napon át, március 25-ig, péntekig zajlana.
A részletes vitára bocsátás a jelenlegi tervek szerint március 28-án, hétfőn lenne, amit az alkotmányügyi bizottság ülései követnének 29-én, 30-án és 31-én. Ezeken a tanácskozásokon a testület a módosító és a kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyalná meg.
A részletes vitát április 1-2-án és 4-én, pénteken, szombaton és hétfőn tartanák. Április 5-én és 6-án újra ülésezne az alkotmányügyi bizottság a módosító indítványok megtárgyalására, amelyekről a Ház április 11-én, hétfőn döntene.
Az új alkotmány zárószavazását végül várhatóan április 18-án, hétfőn tartják az Országgyűlésben. Az elfogadáshoz az összes képviselő kétharmadának támogatására van szükség.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciójának zárószavazását - e naptár szerint - március 7-ére tervezik. A koncepciót tartalmazó határozati javaslathoz az előterjesztő befogadta Lázár János Fidesz- és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető közös módosító indítványát, amely kimondja: nem a kormány, hanem a parlamenti képviselők alkotmányoznak, és ezt akár az előkészítő bizottság koncepciójától függetlenül is megtehetik. Így elhagyják azt a mondatot az eredeti szövegből, hogy az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint fogadja el.
A módosító javaslat új fejezettel egészíti ki a házszabályt, külön eljárási rend kialakítását kezdeményezve az új alkotmány megalkotására. Rögzíti, hogy ha az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők több mint fele nyújtja be - amit március 15-ig kell megtenni -, az külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Egy képviselő aláírásával egy indítványt támogathat. A külön frakciókhoz tartozó képviselők által közösen benyújtott új alkotmányról szóló törvényjavaslatra is ezek a szabályok vonatkoznak.
A magyar alkotmányozás folyamatában a határon túli magyarok is érdekeltek.
A jelenlegi alkotmány szerint Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok irányába. Ezt a fogalmazást várhatóan módosítják, konkretizálják majd. Várhatóan ez is téma lesz a március 11-i Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésen.
***
Az alkotmányozás ma Pécsett vitafórumot tartottak a magyar parlamenti pártok. A kormánypártok képviselője az alkotmányozás szükségességét, az ellenzéki politikusok pedig főként az alkotmányozási folyamatban való részvételük feltételeit hangoztatták szerdán a baranyai megyeszékhelyen egy, a témában tartott vitafórumon.
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: nincs alkotmányozási kényszer, a kormánypártok mégis fontosnak tartják az alkotmányozást, már csak azért is, mert az Európai Unióban Magyarország az egyetlen közép-kelet-európai ország, amely a rendszerváltás óta képtelen volt egy új alkotmányt megfogalmazni. Utalt rá, hogy a normaszöveget március 15-tel nyújtják be az Országgyűlésnek, a zárószavazást április 18-ra tervezik. "Bár az ellenzék gyorsnak tartja a folyamatot, az alkotmányozás tíz hónapig tart, és ezzel szemben a német alaptörvény nyolc, a francia hat hónap alatt készült el" - tette hozzá a politikus. Hargitai János kitért rá: az új alaptörvény szikár és tömör lesz. Koncepciójából kiemelte a közpénzügyi fejezetet, melynek lényege, hogy egy szint felett megakadályozza az ország eladósodását. Utalt arra, hogy Magyarország adóssága jelenleg a GDP 80 százaléka, ezt a jövőben 60 százalék alá tervezik csökkenteni.
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a szocialisták elkészítették koncepciójukat az alkotmányozáshoz. Az abban megfogalmazott értékek bárki számára megismerhetők és az alkotmányozásban felhasználhatók attól függetlenül, hogy a párt képviselői részt vesznek-e munkában, vagy sem. Utalt rá, hogy az MSZP az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása miatt lépett ki az alkotmányozási folyamatból, és akkor tér vissza oda, ha azt a mainál jóval szélesebb társadalmi vita kíséri, és az új alkotmánykoncepciót csak négyötödös többséggel lehet elfogadni, valamint, ha az alkotmányt két egymást követő parlament erősíti meg.
"Az alkotmányt formálisan legitim módon egy kétharmados parlamenti többség elfogadhatja, de ahhoz, hogy társadalmi értelemben is legitim legyen, az kell, hogy tükröződjön benne a baloldali, a liberális, a radikális és keresztény-konzervatív értékrend is" - közölte. Hangsúlyozta: ha abban kizárólag a keresztény-konzervatív értékek tükröződnek, akkor nem lesz minden magyar alaptörvénye.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő arról szólt, hogy pártja határozott, egyértelmű elvárása a Szent Korona értékrendjének érvényre juttatása az alkotmányban. Úgy vélte: szükséges a nemzeti vagyon, a nemzeti önrendelkezés védelme, a köztársasági elnök szerepének közvetlen választással való erősítése.
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet alkotmányt csinálni, illetve lehet, de sérül az alaptörvény minősége.
"Amit nagyon fontosnak tartunk, az a jogállami fordulat vívmánya, a hatalommegosztáson alapuló parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, az emberi élet és az emberi méltóság védelme. Ebből nem kellene kilépni akkor sem, ha itt fülkeforradalmat hirdetnek" - mondta. Hangsúlyozta: a demokratikus alkotmányozás feltétele Orbán Viktor kormányfő azon korábbi ígérete, miszerint az alaptörvény 2012 közepére, végére készülne el. A frakcióvezető úgy vélte, a nagy sietség oka az lehet, hogy az alkotmányozási folyamatot "fügefalevélként lehessen tartani a megszorító csomag elé". Schiffer András hozzátette: szeretnék, ha az alkotmányt jövőre népszavazás erősítené meg, vagy az új alaptörvényről a 2014-ben megalakuló országgyűlés döntene.
Magyar támogatás Románia schengeni csatlakozásához
MTI, 2011. március 3.
Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Roberta Anastaséval, a román képviselőház elnökével közös csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján.
A magyar házelnök üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt, és nyárig a román parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is. A megbeszéléseken szóba került a magyarországi román anyanyelvi oktatás és a román kisebbségi közösségek támogatása is.
Kövér László és Roberta Anastase a tájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá. A szándéknyilatkozatról a magyar házelnök azt mondta, hogy az a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi szorosabbá. A megállapodásba belefoglalták az Európai Unió napirendjén szereplő legaktuálisabb kérdéseket, de a dokumentum előirányozza a külügyi hivatalok kooperációjának erősítését is. Része az is, hogy a tágabb, háromoldalú vagy regionális keretek között létrejövő együttműködésben is közösen lépnek fel – fűzte hozzá.
Kövér László közölte, hogy a határon túl élő nemzeti kisebbségekkel való kapcsolattartás tapasztalatait is igyekeznek egymással kicserélni. A házelnök kijelentette, hogy a magyar és román államközi, illetve parlamenti kapcsolatok jók és – a közös érdekek alapján – fejlődnek. Szavai szerint ezt kifejezi a kölcsönös bizottsági látogatások intenzitása is. Kitért arra is, hogy Magyarország legfontosabb soros elnökségi céljai között is kevés olyan van, amely ne érintené ugyanúgy Romániát és az Európai Uniót is.
Együttműködő parlamentek
Roberta Anastase azt mondta, hogy a mostani találkozó része a két ország parlamentjei között körülbelül tíz éve jól és megszakítások nélkül működő párbeszédnek. Ez az együttműködés nemcsak elnöki, hanem a parlamenti élet minden szintjén tapasztalható – tette hozzá a román képviselőház elnöke. Úgy fogalmazott, ez mindkét országot megóvhatja attól, hogy megismételje a másik fél által elkövetett hibákat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos időszakban, a magyar EU-s elnökség idején találkoztak.
Elmondta, a szándéknyilatkozatban azt a célt is megfogalmazták, hogy a parlamenti bizottságok dolgozzanak ki az Európai Unióban közösen képviselhető állásfoglalásokat. Roberta Anastase is fontosnak nevezte azon tapasztalatok hasznosítását, amelyeket a határon túli kisebbségekkel fenntartott kapcsolatokban szereztek. Elmondta: a román parlamentben erre külön bizottságot hoztak létre. A román tanügyi törvényt említve kijelentette, annak megalkotásakor elsősorban a gyerekek érdekeit tartották szem előtt. A gyerekeknek egyenlő esélyeket biztosítanak azzal – mondta –, hogy az ismereteket az anyanyelvükön sajátíthatják el.
Roberta Anastase Kövérnél
MTI, 2011. március 3.
Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Roberta Anastaséval, a román képviselőház elnökével közösen tartott tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján.
Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Roberta Anastaséval, a román képviselőház elnökével közösen tartott tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján. A magyar házelnök üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt, és nyárig a parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is.
Kövér László és Roberta Anastase a tájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá. A szándéknyilatkozatról a magyar házelnök azt mondta, hogy a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi szorosabbá.
Belefoglalták az Európai Unió napirendjén szereplő legidőszerűbb kérdéseket, valamint a dokumentum előirányozza a külügyi hivatalok kooperációjának erősítését. Része az is, hogy a tágabb, háromoldalú vagy regionális keretek között létrejövő együttműködésben is közösen lépnek fel. Kövér közölte, hogy a határon túl élő nemzeti kisebbségekkel való kapcsolattartás tapasztalatait is igyekeznek egymással kicserélni.
Roberta Anastase elmondta, a mostani találkozó része a két ország parlamentjei között körülbelül tíz éve jól és megszakítások nélkül működő párbeszédnek. „Ez az együttműködés nemcsak elnöki, hanem a parlamenti élet minden szintjén tapasztalható" – tette hozzá. Szerinte ez mindkét országot megóvhatja attól, hogy megismételje a másik fél által elkövetett hibákat.
A megállapodás szerint az EU soros magyar elnökségére való tekintettel és a stratégiai partnerség szellemében egyebek mellett az európai gazdasági kormányzás alapjainak megteremtésében, a roma integrációs politika kidolgozásában, a Duna-stratégiában, a határokon átnyúló együttműködésben, valamint a közös agrárpolitika témájában kívánják intenzívebbé tenni a közös munkát.
Németh: kívánatos, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyreállítsa egységét
MTI, 2011. március 4.
Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott: kívánatos, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyreállítsa politikai egységét. Az államtitkár azt mondta, hogy az elmúlt években megbomlott a magyar egység, a magyar együttműködés Erdélyben.
„Egy kisebbség számára az egység a sikernek mindenféleképpen egy nagyon fontos előfeltétele" – szögezte le, és utalt arra, hogy ez fontos a választásokon való sikeres szerepléshez. Arra a kérdésre, hogy több párt is elláthatja-e szerinte a magyar kisebbség képviseletét, úgy válaszolt: a határon túli magyar közösség belügyének tekinthető, hogy milyen módon szervezi meg magát.
„Nem kívántunk beavatkozni a tisztségviselő-választásba sem, ebbe a kérdésbe sem kívánunk beavatkozni" – mondta, és gratulált Kelemen Hunornak ahhoz, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökévé választották. Az egység mindenféleképpen fontos, de hogy az milyen módon valósul meg, az adott határon túli magyar közösség dolga – jelentette ki az államtitkár.
Németh Zsolt a Krónika című erdélyi napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában arról beszélt, hogy nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere, és az RMDSZ-nek mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre. A lapnak azt mondta, ha ez sikerül, „a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni".
Ezzel kapcsolatban a Külügyminisztériumban – egy uniós témájú tanácskozás szünetében – magyar újságíróknak kifejtette: ha egy kisebbségi politikai szervezet működése az adott magyar közösség érdekeit szolgálja, akkor azzal automatikusan megteremtődnek az együttműködés feltételei, „mi erre a magunk részéről nyitottak vagyunk". Úgy fogalmazott, bízik abban, hogy az RMDSZ új vezetésével kezelhetőek lesznek a jövőben az esetleges nézetkülönbségek, súrlódások.
Németh Zsolt azt mondta, hogy az elmúlt időszakban kialakult egy olyan együttműködés Magyarország és Románia között, amely eredményeket hozott. Utalt az állampolgársági törvény akadálymentes végrehajtására és az új román tanügyi törvény elfogadására, amelyben – mint mondta – „nagyon komoly érdemeket szerzett" az RMDSZ.
Kövér László: Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását
Krónika, 2011. március 4.
Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek - mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Roberta Anastaséval, a román képviselőház elnökével közös csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján.
A magyar házelnök üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt és nyárig a román parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is. A megbeszéléseken szóba került a magyarországi román anyanyelvi oktatás és a román kisebbségi közösségek támogatása is.
Kövér László és Roberta Anastase a tájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá. A szándéknyilatkozatról a magyar házelnök azt mondta, hogy az a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi szorosabbá.
A megállapodásba belefoglalták az Európai Unió napirendjén szereplő legaktuálisabb kérdéseket, de a dokumentum előirányozza a külügyi hivatalok kooperációjának erősítését is. Része az is, hogy a tágabb, háromoldalú vagy regionális keretek között létrejövő együttműködésben is közösen lépnek fel - fűzte hozzá.
Kövér László közölte, hogy a határon túl élő nemzeti kisebbségekkel való kapcsolattartás tapasztalatait is igyekeznek egymással kicserélni.
A házelnök kijelentette, hogy a magyar és román államközi, illetve parlamenti kapcsolatok jók és - a közös érdekek alapján - fejlődnek. Szavai szerint ezt kifejezi a kölcsönös bizottsági látogatások intenzitása is.
Kitért arra is, hogy Magyarország legfontosabb soros elnökségi céljai között is kevés olyan van, amely ne érintené ugyanúgy Romániát és az Európai Uniót is.
Roberta Anastase azt mondta, hogy a mostani találkozó része a két ország parlamentjei között körülbelül tíz éve jól és megszakítások nélkül működő párbeszédnek. Ez az együttműködés nemcsak elnöki, hanem a parlamenti élet minden szintjén tapasztalható - tette hozzá a román képviselőház elnöke. Úgy fogalmazott, ez mindkét országot megóvhatja attól, hogy megismételje a másik fél által elkövetett hibákat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos időszakban, a magyar EU-s elnökség idején találkoztak.
Elmondta, a szándéknyilatkozatban azt a célt is megfogalmazták, hogy a parlamenti bizottságok dolgozzanak ki az Európai Unióban közösen képviselhető állásfoglalásokat.
Roberta Anastase is fontosnak nevezte azon tapasztalatok hasznosítását, amelyeket a határon túli kisebbségekkel fenntartott kapcsolatokban szereztek. Elmondta: a román parlamentben erre külön bizottságot hoztak létre.
A román tanügyi törvényt említve kijelentette, annak megalkotásakor elsősorban a gyerekek érdekeit tartották szem előtt. A gyerekeknek egyenlő esélyeket biztosítanak azzal - mondta -, hogy az ismereteket az anyanyelvükön sajátíthatják el.
Németh Zsolt bízik az RMDSZ-es „fordulatban"
Népszabadság, 2011. március 4.
Németh Zsolt szerint az RMDSZ-nek nem a Fidesz, hanem az erdélyi közélet előtt kell bizonyítania. Ezután jöhet a Fidesszel való együttműködés.
Németh zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára abban bízik, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, hogy megtalálja az együttműködés hatékony formáját a többi erdélyi magyar politikai formációval – mondta a fideszes politikus a Krónikának. Azzal kapcsolatban, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártok meghosszabbították több mint egy éve érvényes együttműködési megállapodásukat, az államtitkár kitért arra, hogy örvendetesnek tartja a kulturális autonómiáról szóló kisebbségi törvény elfogadását és a fejlesztési régiók kialakítását is célzó megegyezés megszületését.
- Olyan nemzeti fordulat következett be Magyarország külpolitikájában, hogy a szomszédainkkal ápolt kétoldalú viszonynak sarokköve az adott országban élő magyar közösség közérzete – mondta Német zsolt, aki üdvözölte az új tanügyi törvény elfogadását, valamint a román kormányzat visszafogott hivatalos reagálását a kettős állampolgárság kérdésére.
Németh Zsolt sok sikert kívánt az RMDSZ elnökévé megválasztott Kelemen Hunornak ahhoz, hogy érdemben tudja képviselni a magyarság érdekeit a bukaresti parlamentben. – Nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere – vélekedett a Krónikának az államtitkár, s hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nem velünk, hanem mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre. – És ha ez sikerülni fog, akkor úgy gondolom, hogy a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni – tette hozzá.
Elfogadhatatlannak nevezte vezető RMDSZ-es politikusok azon vádját, hogy a magyar kormány a demokrácia-központokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozását, és közölte: ezek a vádak a magyar kormány és az erdélyi magyarság mesterséges szembeállítását hivatottak szolgálni.
- Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy fönntartson egy ellenséges viszonyt a magyar kormány irányában. (...) Nekem nincs tudomásom semmiféle ilyen jellegű beavatkozásról a magyar kormány részéről. Ellenkezőleg, arról van tudomásom, hogy létrejött egy olyan civil alapon szerveződő hálózat, amely segíti az erdélyi magyarokat abban, hogy minél eredményesebben hajthassuk végre a kedvezményes honosítás folyamatát – mondta Németh Zsolt államtitkár. A teljes interjú itt olvasható.
Párbeszédet kell folytatnia az RMDSZ-nek
Magyar Hírlap, 2011. március 4. – Kristály Lehel
Sarokkő a határon túli magyarok közérzete
Több közjogi méltóság is megbeszélést folytatott tegnap Roberta Anastaséval, a román képviselőház Budapestre látogató elnökével és küldöttségével. A felek a két ország közötti kapcsolatok kiválóságát méltatták, de erről beszélt a kolozsvári Krónikának adott interjúban Németh Zsolt külügyi államtitkár is, akit Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök az RMDSZ kongresszusán elmondott beszédéről is kérdeztek.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a kolozsvári Krónika kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a magyar–román kapcsolatokban nagyon sok a közös érdek 2011-ben. „Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt időszakban a közös politikai akarat, egymás felvállalásának képessége megvolt a két ország vezetői között. Ennek hátterében számtalan ok húzódik meg, de nem elhanyagolható a közös pártcsaládhoz való tartozás (a nagyobbik kormánypárttal, a demokrata-liberálisokkal – a szerk.), illetve a hosszú éveken keresztül épített személyes kapcsolatrendszer sem" – fogalmazott az államtitkár. Németh a közös ügyek közül kiemelte a különböző gázszállító rendszerek együttes létrehozását vagy a gázvezetékek összekötését, „amely nagymértékben javítja az ellátásbiztonság szintjét a két ország számára".
Németh Zsolt szerint „a szomszédainkkal ápolt kétoldalú viszonynak sarokköve az adott országban élő magyar közösség közérzete", s ezt szerinte javította az új tanügyi törvény elfogadása, valamint Bukarest visszafogottsága a kettős állampolgárság témájában.
A kérdésre, hogy miként kommentálja az RMDSZ nagyváradi kongresszusán Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnökének beszéde („biztosíthatom önöket, hogy ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek" – a szerk.) nyomán elhangzott ellenséges felszólalásokat, az államtitkár azt válaszolta: „Engedje meg, hogy ne kommentáljam Pelczné Gáll Ildikó felszólalását. Beszéde kapcsán azt tudom mondani, hogy minden politikus felel a saját stílusáért, ami egyben természetesen minősíti is az adott személyt".
Németh sok sikert kívánt az RMDSZ elnökévé megválasztott Kelemen Hunornak ahhoz, hogy érdemben tudja képviselni a magyarság érdekeit. „Bízom abban, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, amelyet nagyon régóta várunk, amelynek lényege az kellene legyen, hogy találja meg az együttműködés hatékony formáját a többi erdélyi magyar politikai formációval" – mondta az államtitkár, majd kitért arra is, hogy nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere. „Az RMDSZ-nek nem velünk, hanem mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre – vagyis azokkal szemben, akik határozott nemzeti érdekérvényesítést várnak el az alakulattól. Ha ez sikerülni fog, akkor úgy gondolom, hogy a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni" – hangsúlyozta Németh Zsolt.
________________________________________
A valós gondokkal kellene foglalkozni
Erdélyi magyar rendszerváltásra van szükség, össze kell fognia a jobboldalnak, hogy az RMDSZ-t is rákényszerítsék az összefogásra – mondta a Krónika című lapnak Fazakas Tibor, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke. A politikus az RMDSZ kongresszusát értékelve úgy fogalmazott: szerinte bebizonyosodott, hogy a szövetség Bukarestet választotta Budapest ellenében. Az erdélyi magyar nemzeti oldal összefogása kényszerítheti Kelemen Hunort és csapatát, hogy feladja a mindenáron való hatalomra törekvést, és az erdélyi magyarság valós gondjaival foglalkozzék – hangsúlyozta. (MTI)
KÁRPÁT-MEDENCE
Visegrádiak a keleti szomszédokkal – Moldova jó jegyet, Belarusz intőt kapott
Népszabadság, 2011. március 4. – Szilvássy József
A visegrádi négyek sikere példa lehet a keleti partnerek számára. Részt vett a V4 tegnapi pozsonyi tanácskozásán az EU külpolitikai főképviselője is.
Pozsony|
Elsősorban a Keleti Partnerség eddigi eredményeit elemezték tegnap Pozsonyban a visegrádi négyek külügyminiszterei azerbajdzsán, grúz, moldáviai, örmény és ukrán kollégáikkal, valamint a fehérorosz államtitkárral. A tanácskozáson részt vett Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Guido Westerwelle német külügyminiszter, valamint Stefan Füle bővítési EU-biztos is.
A visegrádiak soros elnökségét betöltő Szlovákia képviseletében Mikulás Dzurinda a nemzetközi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Keleti Partnerek képviselőinek hangsúlyozták: integrációs felkészültségüket egyedileg ítélik meg, és amelyik ország gyorsabban felel meg a feltételeknek, az nagyobb mértékben részesül az együttműködés előnyeiből. Szerinte a legjelentősebb haladást az utóbbi időben Moldávia érte el. – A fehéroroszországi helyzetet és Lukasenko diktatúráját határozottan elítéltük. Egyértelművé tettük a jelen lévő Valerij Voroneckij külügyi államtitkárnak, hogy addig kizárt bármilyen párbeszéd Minszkkel, ameddig egyetlen politikai fogoly is börtönben van – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.
Ashton kiemelte a Keleti Partnerség politikai és gazdasági eredményeit, s további lépésként a posztszovjet államokban a civil szféra és a polgári társadalom megerősítését határozta meg. Úgy vélte, hogy a pozsonyi tanácskozás jelentős mértékben járul hozzá a magyar és a lengyel kormány közös rendezésében sorra kerülő csúcstalálkozó sikeréhez. Westerwelle szerint a visegrádi országok együttműködése két évtizede példaképül szolgálhat más régiók kormányai számára is.
Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az EU további bővítése két pilléren nyugszik. Ezért a Keleti Partnerséghez hasonlóan a déli szomszédok integrációs törekvéseit is ugyanígy támogatni kell – hangsúlyozta.
Lukasenko büntet
Három ellenzékit ítélt el a fehérorosz bíróság, mert részt vettek a tavaly decemberi elnökválasztás meghamisítása miatti tüntetéseken. Egyikük négy és fél évet kapott, a másik kettő három, illetve három és fél évet. Az ellenzéki elnökjelöltek munkatársai a bíróság szerint rendőröket vertek és állami épületeket rongáltak meg. A múlt héten egy másik tüntetőt négy évre ítéltek. Az elítéltek fellebbeznek, ár tatlanságukat hangoztatják. Lukasenko elnök erőszakkal akarja elriasztani az újabb tiltakozásokat.
A magyar és román parlament szorosabban együttműködik
Erdél.ma/ hvg.hu, 2011. március 4.
Több, elsősorban az unióval kapcsolatos területen szorgalmaz szorosabb együttműködést a magyar és a román parlament között az a szándéknyilatkozat. A dokumentumot Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke írta alá.
A szándéknyilatkozatról Kövér László román partnerével tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentum a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi intenzívebbé.
A megállapodás szerint, amelynek szövegét az Országgyűlés sajtószolgálata juttatta el az MTI-nek, az EU soros magyar elnökségére tekintettel és a stratégiai partnerség szellemében egyebek mellett az európai gazdasági kormányzás alapjainak megteremtésében, a tagállami, illetve uniós roma integrációs politika kidolgozásában, a Duna-stratégiában, a határokon átnyúló együttműködésben, az unió kohéziós és strukturális alapjai, valamint közös agrárpolitikája témájában kívánják intenzívebbé tenni a közös munkát.
A dokumentum a magyar-román kooperáció további lényeges témájaként emeli ki Románia schengeni csatlakozását, a keleti partnerségi programot és az együttműködést a Nyugat-Balkán országaival. A szándéknyilatkozat előirányozza továbbá a tapasztalatcserét a kapcsolattartásról a két ország határain túl élő magyar és román nemzeti kisebbségek tagjaival.
A megállapodás értelmében a parlamenteknek „a hasonló elveket valló régióbeli országokkal háromoldalú és multilaterális keretek" között meg kell osztaniuk a soros elnökséggel és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat, közös érdekeiket együttesen kell képviselniük az interparlamentáris szervezetekben, és össze kell fogniuk olyan ügyekben, mint az EU következő többéves pénzügyi kerete, az energiaügyek, vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
A két politikus sajtótájékoztatóján elhangzott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek. Kövér László üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt, és nyárig a román parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
MTI, 2011. március 3.
Európai szinten megfogalmazott követelményekre van szükség a médiaszabadság védelmében, és az Európai Parlamentnek (EP) tevékeny szerepet kell vállalnia ennek előmozdításában - hangzott el visszatérően, több szocialista EP-képviselő részéről is abban a csütörtöki brüsszeli vitában, amelyet a szocialista frakció szervezett, meghívott vendégek - köztük magyarok - részvételével. A rendezvényen Aidan White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára úgy vélekedett, hogy az EU új tagállamai közt alig találni olyan, valódi közszolgálati műsorszórót, amely nem áll politikai ellenőrzés alatt.
A vitában elhangzott beszámolók azonban aggodalmaknak adtak hangot nem csupán a média romániai, bulgáriai, valamint magyarországi helyzetét illetően, hanem az olaszországi és a franciaországi helyzet kapcsán is.
Ioana Avadani a romániai Független Újságírás Központjának igazgatója bírálta egyebek közt azt, hogy a román nemzetvédelmi stratégiában a médiát az államra nézve potenciális veszélyforrásként kezelik, és esetleges "médiakampányokra" úgy tekintenek, mint amelyek az állami intézmények tekintélye elleni támadással érhetnek fel.
Roberto Natale, az Olasz Nemzeti Sajtószövetség (FNSI) elnöke főként a médiatulajdonlás koncentrációjáról, illetve a politikával való összefonódásáról beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy e hónap végén hatályát veszti az ilyen koncentrációnak valamelyes gátat szabó törvény, így Silvio Berlusconi miniszterelnök akár tovább gyarapíthatja saját médiabirodalmát.
Boriszlav Cekov, a bulgáriai Modern Politika Intézetének igazgatója szerint hazájában az elmúlt másfél évben romlott az alapvető szabadságjogok helyzete. A jobboldali kormányzat - mondta - az újságírókat azok tömeges lehallgatásával is igyekszik megfélemlíteni.
Jean-Marie Charon francia szociológus egyfelől szintén arra hozott példákat, hogy a médiatulajdonlási viszonyok alakulása az utóbbi időben csökkentette a sajtó függetlenségét, másfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök saját maga nevezheti ki, illetve menesztheti a köztévé és a rádió vezetőjét.
Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese a magyar médiatörvény módosításáról - amely a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetési folyamat eredménye - úgy vélekedett, hogy azok nem csupán technikai jellegű változtatások, miként azt a kormány láttatni szeretné, bár szerinte a törvényben így is sok elfogadhatatlan pont maradt. Horváth szerint ugyanakkor a magyar kormánynak fontos, hogy az európai intézmények visszaigazolják lépéseit. A főszerkesztő-helyettes ezért egyetértett azokkal, akik szerint európai szinten kell megfogalmazni a médiaszabadság minimálkövetelményeit.
A magyar, a román és a bolgár helyzetről beszámoló résztvevők azt mondták, hogy hazájukban nem mozgatta meg tömegesen a közvéleményt a médiaszabadság veszélyeztetése, francia és olasz részről azonban jelentős mértékű ellenállásról beszéltek.
A hozzászólók között Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett, hogy módosítás nyomán a magyar médiatörvény lényege nem változik meg, hiszen ugyanaz marad a médiahatóság összetétele. Azt mondta, hogy az annak idején 72 százalékos parlamenti többséggel rendelkező szocialista-liberális kormány 50 százalékos képviseletet adott az ellenzéknek a médiatestületben, most azonban a kétharmados többségű Fidesz-kormány a testület 100 százalékát maga tölti be.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő elmondta, hogy a szabadságjogokkal foglalkozó EP-bizottság igyekszik elősegíteni a médiaszabadság minimálkövetelményeinek kimunkálását. Felvetette, hogy az EU bécsi székhelyű alapjogi ügynöksége tekintse át mind a 27 tagország helyzetét ebből a szempontból.
Lorenzo Consoli, a Brüsszelben akkreditált külföldi újságírókat képviselő szervezet (API) elnöke arról beszélt: miként a pénzügy fegyelem tekintetében nem elég az eurózónabeli tagjelöltektől a maastrichti kritériumokat megkövetelni, hanem azoknak, akik taggá váltak, teljesíteniük kell a stabilitási paktum előírásait is, ugyanígy a médiaszabadság biztosítása nem csupán az uniós tagjelöltekkel szemben legyen elvárás, hanem a tagokkal szemben is. Szerinte ehhez meg kell találni a megfelelő jogalapot.
Avadani bírálta az Európai Bizottságot, amiért az csupán az audiovizuális médiairányelv előírásaival szembesítette Magyarországot, az uniós alapértékekkel szerinte nem. Így az EU által Magyarországnak küldött üzenet nyomán ők sem tudnak hatékonyan érvelni a román kormány médiapolitikájával szemben - mondta.
MTI, 2011. március 1.
Megismételték a magyar médiatörvény felülvizsgálatára vonatkozó felszólításukat az Európai Parlament Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának képviselői abban a keddi vitában, amelyet Veszélyben van-e a magyar demokrácia? címmel, Heller Ágnes filozófus részvételével tartottak Brüsszelben. Fideszes EP-képviselők az ülésen védelmükbe vették a törvényt. A vitát felvezető német Helga Trüpel úgy vélte, hogy a törvény nem garantálja a sajtó szabadságát, ezért továbbra is szükség van a megváltoztatására.
Heller Ágnes - aki hangsúlyozta, hogy liberális értelmiségiként szól - bevezetőjében maga is rossznak minősítette a magyar törvényt, és több bírálatot fogalmazott meg a kormány ellen. Így például hiányolta az önmérsékletet, amelyre szerinte szükség lenne a kétharmados többség birtokában. Schmitt Pál köztársasági elnököt a filozófus bábnak nevezte, és kifogásolta a nyugdíjalapok nacionalizálását is. Demokráciában a többség döntése párosul a kisebbség tiszteletével - fejtette ki Heller Ágnes.
A nyílt vitában felszólaló fideszes képviselők közül Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán csúsztatással és szélsőséges elfogultsággal vádolták a filozófust, és Schöpflin Györggyel együtt azt hangoztatták, hogy Magyarország jogállam, ahol a sajtószabadság sincs veszélyben.
Schöpflin György rámutatott arra, hogy Magyarországon a pártpolitikát mély megosztottság jellemzi. Hozzátette, hogy mindkét oldalon találhatók professzionalista személyiségek. Leszögezte azt is, hogy a bűncselekmények vizsgálata az ügyészi hatóságok és bíróságok feladata.
Hankiss Ágnes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon "mindenki azt ír, amit akar", nem lehet cenzúráról sem beszélni. Azt kérdezte továbbá, nem kettős mérce-e az, hogy miközben Heller Ágnest zavarja, hogy Schmitt Pál közel áll a konzervatívokhoz, régebben nem zavarta, hogy Göncz Árpád volt államfő tisztségviselő volt a liberális párt országos tanácsában.
Bagó Zoltán leszögezte: demokratikus választások útján jött ki az az eredmény, amely Magyarországon elutasította a liberális gondolatrendszert. Úgy vélte, hogy "Magyarországon nyolc évig az Apró-klán és az ő leszármazottaik voltak az államigazgatás csúcsán". Ezt a megfogalmazást Heller Ágnes válaszában visszautasította.
Morvai Krisztina (Jobbik) feltette a kérdést, hogy a baloldali kormány 2006-ban miért lövetett békés tüntetőkre, és később is miért oszlatott fel minden kormányellenes demonstrációt. Heller Ágnes válaszában azt hangoztatta, hogy senkit nem lőttek le. E megjegyzéséről több fideszes képviselő is úgy vélte, nem felel meg a valóságnak.
A vitában felszólaló zöld képviselők azt is jelezték, hogy meglátásuk szerint más EU-tagállamokban is módosítani kellene a médiaszabályozáson.
Heller Ágnes egy kérdésre válaszolva visszautasította a személyével kapcsolatos állításokat az úgynevezett filozófuspályázatok ügyében. Az év elején több napilap is írt arról, hogy 2004-ben és 2005-ben hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá egy öttagú filozófusi kör. "Egy fillért sem kaptam" - szögezte le Heller kedden, kifogásolva azt is, hogy ötüket egy csoportként kezelték.
A filozófus a vita után fontosnak mondta, hogy a jobboldali képviselők közül is többen elmentek az ülésre, és sok olyan hozzászólás akadt, amellyel "érdemes volt vitatkozni".
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Miért fontos az RMDSZ elnökének személye?
Háromszék, 2011. március 4. – Ferencz László
Előrebocsátom, nincsen sem politológusi, sem szociológusi képzettségem, ezért eszmefuttatásom, következtetéseim megkérdőjelezhetőek, sőt, kifejezett kérésem, hogy szakemberek kérdőjelezzék is meg azokat, magyarázataikkal tegyék a helyükre a dolgokat!
Ezúton legalább röviden és érthetően jutunk pontos tájékoztatáshoz néhány, sokunkat érdeklő és foglalkoztató kérdésben. Az alábbiakban nem a tagságról, a szimpatizánsokról esik szó — hiszen azok labdához sem jutnak —, a használt „csúcsvezetés" sem érint mindenkit abból a körből, szóval, akinek nem inge....
Miért fontos, és kinek az RMDSZ elnökének a személye? „Kissé" távolabbról indulok, megpróbálva magyarázatot keresni a szövetség nevében lévő „demokratikus" jelző eredeti értelmének torzítására, tartalmának kiüresítésére. Eredeti, tiszta formájában a szó jelentése: népuralom, és Athénban valósult meg rövid időre — mindössze 58 évet létezett — Periklész korában. Mai felfogás és értelmezés szerint az athéni tiszta demokrácia eléggé „féloldalas" volt, hiszen a nők, a rabszolgák és a bevándorlók nem juthattak politikai jogokhoz. Szigorú volt a demokrácia működésének ellenőrzése, „cserépszavazással" az egyeduralomra törekvőket tíz évre száműzték Athénból, kirekesztve őket a közéletből, a politikából. Röviden, hatásosan, hatékonyan, következményekkel! A ma dívó, semmi következménnyel nem járó politikai felelősségvállalás nem létezett. Nem létezett a ma oly fontosnak tartott „elnök" intézménye sem, néphatalmi úton őrizték a demokrácia működését.
A fentiek dacára miért fontos, és kinek — ha már kell lennie — az RMDSZ elnökének a személye? Vizsgáljuk meg röviden az RMDSZ alapszabályzatát, programját, szervezeti felépítését, azon belül az elnöki tisztséget és annak hatáskörét. Az athéni demokratikus gyakorlathoz képest az alapszabályzat és a szervezeti felépítés egy bürokratikus dzsungel: testület, tisztség testület (csak a csúcsvezetés szintjén tíz testületet számoltam össze) és tisztség hátán! Ez a szervezeti felépítés akár a demokratikus működés biztosítéka is lehetne, de ugyanakkor — a pártfegyelem szigorúsága révén — annak ellentéte is, hiszen mindig kerül annyi „fegyelmezett katona", amennyi legalizálhatja az alapszabályzatban, illetve a programban megfogalmazott elvektől való elhajlást (gondolok itt csak a közelmúlt történéseire, amikor a szervezet megszegte szavát és ígéreteit az Alapszabályzat Célok fejezetében és a Programban is többször felbukkanó, az anyagi létfeltételek javítására, a gazdaság élénkítésére, a hatékony vállalkozói réteg létrehozására stb. vonatkozóan.
Tekintettel volt a népakaratra? Nem!). A piramis csúcsán, a Háromszéket idézve, ott „trónol" az elnök. Hatásköre: képviselni a szövetséget, megbíz, javasol, állást foglal, nyilatkozik, közleményeket bocsát ki, érdekegyeztetéseket végez, összehív, tájékoztat, felügyel. A szövetség céljait, programját, tevékenységét, politikai arculatát, politikai szövetségek kidolgozását tehát nem ő dön¬ti el. Akkor miért olyan fontos a személye? Ezt a hatáskört bármely képzett, lojális, szorgalmas és figyelmes tisztviselő elláthatná! A felügyelés valójában nem csupán az alapszabályzat és a program betartásának ellenőrzését jelenti, hanem annál sokkal többet?
Véleményem szerint azért fontos az elnök személye, mert a szövetség letérítve a demokrácia göröngyös útjáról, az autokrácia ösvényére lépett. Autokrácia = olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis, zárt csoportja) kezében összpontosul. (El kell ismernünk, hogy ezt a lépést mi, RMDSZ-en kívüliek is elfogadtuk, amikor vehemensen hangoztattuk az elnök személyének fontosságát! Ez azonban tulajdonítható a jelenlegi helyzet következményének is!) Ez már komoly baj — nem beszélek az autokrácia „rokonairól", mint a zsarnokság, diktatúra és totalitarizmus —, hiszen az RMDSZ bár önmagában nem képes meghatározó politikai alaptényezővé lenni az ország kormányzásában, nem egy esetben, hatalmi szövetségben, a mérleg nyelveként viszont igen, most is az. Itt ugrik be a szövetség döntéshozatali szerveinek fontossága. Főleg, ha az elnöké a döntő szó! Kormányzati szövetségesei nem a szövetség alapszabályában és programjában lefektetett elvek és célok elfogadásáról és támogatásáról híresek. (Hol vannak a magas technológiájú beruházások, a hatékony vállalkozói réteg segítése, bérek és nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzése, növelése, a magyar egyetem, a kormányhatározat a Bolyai-egyetem kétnyelvűségének biztosítására stb.?)
Az ország „megmentésének" egyetlen útját a lakosság, kivéve önmaguk anyagi ellehetetlenítésében látták! RMDSZ-döntéssel szentesítve! Mára már kiderült, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosításához szük¬séges pénz, legalább¬is az a rész, amelyhez a jövedelmek megnyirbálása révén jutottak, rendelkezésre állt volna, ha nem az időt fecsérelik, hanem van bátorságuk, de főleg akaratuk ott keresni és onnan elvenni, ahol az megvolt!
Egyetértésben a többi döntési pozícióban lévő kormányzati résztvevővel, semmibe véve más kormányok intézkedéseit, azok eredményeit — melyek a gazdaság felpörgetését célozták meg és érték el —, egyetlen gazdaságépítő, -élénkítő intézkedést sem hoztak. Következnek — hangoztatják. S ha nem lesznek sikeresek — a kutya ugat, a karaván halad —, foly¬tatódik majd a politikai hacacáré, a másra mutogatás, a maga mentegetés, a magyarázkodás stb.
Én itt már büntetőjogi, nemcsak esetleges választási következményeket is el tudnék képzelni!
A fent említett letérítés nem a tagság, nem a különböző területi testületek döntése volt, hanem a csúcsvezetésé, érdekek mentén — félő, hogy pusz¬tán anya¬gi érdekek mentén — cselekedve. Ezért is nem letérést, hanem letérítést mondok. Ki kit „tart" kézben: az elnök a már említett szűk cso¬portot? A szűk csoport az elnököt? Számunkra az eredmény szempontjából alig van különbség, de érthető az elnök személyének, a folytonosság megtartásának fontossága!
Lenne még mondanivalóm, lennének még kérdéseim, amelyek a fentieket kiegészítve pél¬dául a folytatandó kis lépések politikáját (le¬szünk-e még egyáltalán, amire ennek az előre-hátra csoszogásnak valamiféle jelentősebb hozadéka lehetne?) vagy az autonómia kérdését fir¬tatnák, de azt hiszem, ennyi is bőven elég ahhoz, hogy megkérdőjelezhessem az RMDSZ demokratizmusát, a tartalmától megfosz¬tott, jelszóvá züllesztett „érdekvédő" szerepét, rájöjjek az elnök sze¬mélyének kiemelkedő fontosságára!
Befeje¬zé¬sül: szándékosan beszéltem személy¬ről, nem szemé¬lyiségről. RMDSZ-berkekben ilyent én azonosítani nem tudok — ha lenne, megszólalna (nagy való¬színűséggel azonnal kiebrudalnák) —, aki volt, elvtelenül eltávolították! De nem is azt keresik!
A kongresszus után
Erdély.ma. 2011. március 3. – Nagy István, az EMNT Arad megyei elnöke
Amint az várható volt, az elmúlt napok híreit a szombat–vasárnapi RMDSZ-kongresszus uralta. Az Erdélyi Magyar Televízió majdnem élőben közvetítette az eseményt, így Király András beszédét is lehetett látni.
Az emnt.org hétfői sajtószemléjébe felvett 42 írás 57 miniszterívet tölt ki.
És akkor mi van, kérdezheti a kétkedő, amire az egyik lehetséges válasz: lássuk az ígéreteket.
Az RMDSZ elöljárói folyamatosan arról beszélnek, hogy a romániai összmagyarságot képviselik, ezért az összejövetelt akár mindannyiunkénak is tekinthetnénk.
Ráadásul az elnök a jó kétharmados győzelmét párhuzamba állította a Fidesz tavalyi parlamenti kétharmadával.
Igen ám, de míg a Fidesz országos, általános és titkos szavazáson kapta meg a mandátumok 68,13 százalékát, addig Kelemen az RMDSZ belső, szűk körű válogatásain küldötté lettek szavazatainak 69,22%-ával lett elnök, és ez romániai magyar vonatkozásban nem jelenti ugyanazt a legitimitást.
Mit ígér az új elnök, és mi várható?
Az egyik ígéret a 2005-ben csontvázzá soványított kisebbségi törvénytervezet júniusig való megszavaztatása. Ez a jogszabály – ha megszavazzák – ráülteti az RMDSZ-t a romániai magyarságnak juttatott lehetőségekre. Azt a szervezetet, amely már régóta nem szövetség, bár a romániai magyar jövőkép egyedüli letéteményesének tartja önmagát, pedig mindössze csupán egy küszöb-közeli romániai versenypárttá vált.
Másik ígérete Románia régiós átszervezése, amit vagy átpréselnek a törvényhozáson a most divatos felelősségvállalással, vagy sem. Ez a törvény sem az emberekről, az életlehetőségeik javításáról, és területi-kulturális közösségekről fog szólni, hanem csak a Brüsszelből lehívható pénzekről.
Kelemen mozgósítani szeretné a választókat, azokat, akiknek csökkentették a fizetését, nyugdíját, és az utóbbi 15 év RMDSZ-kormányzás miatt is drágult a megélhetésük.
Az új elnök – amint Kádár Jánosék is tették – pártja propagandájának elégtelen voltára fogja a helyzetet, és nem pártja és kormánya rossz gazdasági döntéseire. Dőre reményét – a tartós, és előrejelezhető fejlődést –, a növekvő jólét mézesmadzagát is előhúzta. Ennek megvalósulásától várja a szavazókedv fellendülését.
A rá bízott szervezet életre keltése is foglalkoztatja Kelement: meg kell alakítani az Elnökséget, a Szövetségi Állandó Tanácsot, az SZKT-t, megválasztani a tisztségviselőket.
Ígéri, hogy kormányzás közben majd társadalomszervezési munkát is végeznek.
Mondja, hogy a 21 éve megfogalmazott alapértékek és célok az Ő vezetése alatt sem változnak, de módosulnak a döntéshozatali mechanizmusok, a munkamódszer, a stílus. Nyitni szeretne az emberek felé. Hihető és megvalósítható válaszokat akar adni az emberek kérdéseire.
Szép szavak. Politikustól valók. Olyantól, aki több éven át volt a szervezet kormányzója, ügyvezető elnöke.
De akkor miért nem ezekért a célokért dolgozott? Most miért tenné?
Kelemen tartalommal szeretné megtölteni az erdélyi magyar egyeztető fórumot, azt az intézményt, amelynek munkáját – társelnökeként – 2009. óta bojkottálja. Eddig kerülte az EMNT vezetőivel való találkozókat, most majd keresni fogja ennek lehetőségét. Elhihetjük-e neki?
Azt gondolja, hogy a szövetség alapvető értékei közösek az EMNT értékrendjével, pedig azért lett EMNT, mert már 2003-ban sem lehetett elfogadni az RMDSZ politikai vonalvezetését.
A Magyar Polgári Párttal Kelemen nem kíván foglalkozni.
Kellemetlenül érintette a Fidesz kongresszusra küldött üzenete, de állítja, hogy szoros kapcsolatot kell ápoljanak Magyarország kormánypártjaival. Abból indul ki, hogy nekik is az az érdekük, hogy a nemzeti célokban egymást erősítsék. Akkor eddig miért kiáltott kígyót-békát a Kelemen ügyvezette RMDSZ a Fideszre? Ez egy újabb ellentmondás Kelemen felívelt karrierjében.
A tükörben is Markót látó elnöki pártszólam szerint az RMDSZ felelősséget érez azért, hogy 2012-ben Bukarestben erős politikai képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, ezért kezet nyújt az EMNT-nek.
Toró T. Tibor az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy nyitottak az együttműködésre és ezért konkrét változást, politikai cselekvést várnak az RMDSZ-től. Azonban Markó Béla a saját hivatalával, hatásköreivel, kormányban betöltött tisztségével komoly befolyással fog bírni Kelemen újító szándékaira, politikai vonalvezetésére, míg Borbély László leendő politikai alelnök eddig nem tett tanúbizonyságot megújulási potenciálról.
Az EMNT mindig is nyitott volt a párbeszédre, kezdeményezte az EMEF létrehozását, tematizálta annak napirendjét. Önmagával szemben is nagy erőfeszítéseket tett a párbeszéd fenntartásáért, de nem csak a párbeszéd lehetőségét, hanem a közös politikai cselekvések lehetőségét is keresi, a konszenzusos állapotok, a nemzeti minimum megállapítását és ennek mentén a közös cselekvést. Az utóbbi évben ehhez nemigen volt partner az RMDSZ, de talán az új elnök vezetése alatt...
A párt újjászervezése után ez is kiderül.
Távlattalanság
Erdélyi Napló, 2011. március 3. – Borbély Zsolt Attila
Bejött a papírforma: az RMDSZ kongresszusán nagy többséggel győzött a Szövetség két legerősebb erőcsoportjának támogatottja, a formára, retorikára valamelyest ügyelő Markó-féle középvonal, valamint a neptuni érték-semleges, nyíltan önfeladó lobbi embere, Kelemen Hunor. Kelemen a Markó-i politikai vonalvezetés folytatója lesz, ezt maga sem tagadja.
Példaértékű nyitány, hogy Tőkés Lászlót, aki az RMDSZ kongresszusi biztosának többszöri blog-bejegyzése szerint „az RMDSZ képviselője az Európa Parlamentben", meg sem hívták a kongresszusra, azzal az ürüggyel, hogy a jeles testület alelnöke saját magát a Magyar Összefogás jelöltjének tekinti. Mintha ez kizáró ok lenne, mintha a Magyar Összefogás egy, az RMDSZ ellenében s nem ennek kezdeményezésére alakult választási szövetség lett volna. Nem kapott meghívót sem a Magyar Polgári Párt, sem a Székely Nemzeti Tanács. Ennyit az RMDSZ párbeszédkészségéről, következetességéről és őszinteségéről.
Az is világosan árulkodik a Szövetség jelenlegi szerepéről és helyzetéről, hogy a küldöttek egyetlenegy meghívott felszólása közben zúgolódtak. Nem a magyarszimpátiával nehezen vádolható Emil Boc, vagy a kedélyes felszín mögött szintén ellenséges, a székely területi autonómiáról (hivatalosan centrális RMDSZ célkitűzés!) hallani nem akaró államelnök szavai váltották ki az RMDSZ küldötteinek nemtetszését, hanem a vezető magyar kormányerő, a Fidesz alelnöke, Gálné Pelcz Ildikó, aki alig burkoltan tette le a garast Kelemen versenytársai mellett. Az volt a probléma, hogy a határokon átívelő nemzetstratégiában gondolkodó magyar kormány jelezni merte, kivel szeretne inkább együttműködni.
Markó Béla beszédében ezúttal is megtaposta a formál-logikát, azt állítva, hogy aki az elmúlt hetekben az RMDSZ elnökválasztásával foglalkozott, lelepleződött, mely kiderült, hogy ennél fontosabb esemény számára nincsen, majd feltette a retorikus kérdést: „miért foglalkozna velünk valaki is, aki úgy gondolja, hogy fogy a jövőnk?". Nos, attól, hogy fogy az RMDSZ jövője, attól még tényező az erdélyi politikai játszmában. Tényeket nem szokás tagadni az autonomista oldalon. Az RMDSZ-t az erdélyi magyarok juttatták be a román törvényhozásba, ahol más, magát magyarnak nevező képviselet nincs. Teljesen természetes, hogy aki erdélyi magyar jövőben gondolkodik az, ha felelős gondolkodó, akkor foglalkozik minden olyan tényezővel mely a közös jövőt befolyásolhatja. S hogy ne lett volna fontosabb esemény az RMDSZ-elnökválasztásnál? Ugyan. Az RMDSZ elnökválasztás hónapok óta le volt játszva, s egyébként sem volt várható paradigmatikus váltás egyik jelölt győzelme esetén sem. S az, hogy valaki beemel az elemzési horizontjába valamit, messze nem jelenti, hogy ne lennének számára más, fontosabb kérdések is. Ám nem ez a probléma Markóval és az RMDSZ-szel. Hanem mi? A válasz sokrétű, de röviden összefoglalható.
A legnagyobb gond a távlattalanság.
Az RMDSZ vezetői, amióta letértek a Kolozsvári Nyilatkozat, valamint a Brassói kongresszus által megszabott útról, nem voltak hajlandóak nyilvánosan végiggondolni, hogy hova vezet az általuk képviselt ál-stratégia. Az RMDSZ-politika tünetkezelésnek is gyenge, nem hatol a sorskérdések gyökeréig. Feladja a hosszú távú közösségi célt a jelen egyéni pozicionális előnyeiért. Ez a fő probléma, s ebből ered, illetve ezzel függ össze az összes többi probléma. Hogy az autonómia program csak arra jó, hogy választáskor hivatkozni lehessen rá, hogy a közösségi támogatásokat klientúra-építésre fordítják, hogy az autonómia-programot komolyan vevőket módszeresen kiszorították a szervezetből, hogy a kommunikáció a kudarcot is sikernek adja el, hogy a szervezet magyar nemzeti önkormányzatból román versenypárt lett, hogy a civil társadalom nem partner, hanem vazallus, hogy a többi erdélyi politikai szereplő akkor fontos, ha veszélybe kerül az RMDSZ-képviselet.
Aligha állítható, hogy Olosz Gergely vagy Eckstein Kovács Péter elnökké választásával a felsorolt problémák megoldódtak volna. Az viszont, hogy Kelemen Hunor vezetése és Borbély László háttér-igazgatása mellett e problémák csak súlyosbodni fognak, szinte tényként kezelhető prognózis.
Ki politizáljon?
Háromszék, 2011. március 4. – Csutak Gyárfás
Ismét Tőkés László — és a templomba vele, "ne politizáljon" (idézet a Háromszék február 18-i számából).
Tőkés László kiváló, hiteles képviselőnk, 1989 tavaszától fogva hallgattuk vasárnap délelőtti beszédeit a Kossuth rádióban. A mai fiatal politikusok hol is voltak akkor? Talán a falvak "csodálatos" rombolási terveit csodálták, a rendszernek bólogatva.
Háború után sok a vitéz. Engedelmükkel a papok politizálását elutasítókat emlékeztetném a következő történelmi személyiségekre:
Martin Luther King protestáns pap 1950—60 között polgári jogi aktivista volt, egyik beszéde közben valaki bekiáltotta: "a templomban politizáljon!", majd eldördült a titkos fegyver is, de élete, tevékenysége megváltoztatta az USA mindennapjait. Százezrek kísérték a koporsóját.
Kapisztrán János, Hunyadi János tábori papja a nándorfehérvári csata előtt szervezi, gyűjti Hunyadi táborát, 1456. július 22-én az ő tábora indítja a győztes csatát a többszörösen nagyobb létszámú török haddal szembe.
Tomori Pál érsek 1526-ban vállalja a fővezérséget (jobb nem lévén), vele együtt két főpap is elesik a mohácsi csatában, míg a másik két hadsereg távol marad.
Mindszenty József püspök szembeszáll a kommunista rendszerrel 1949-ben — életfogytiglani börtönre ítélik.
Márton Áron püspök a II. világháború alatt holokauszt-ellenző. Az erdélyi magyarság megmaradásának és erkölcsi tartásának egyik jelképe. Többször kijelentette: vétkesek közt cinkos, aki néma, a papok kötelessége a politizálás, véleménynyilvánítás. Ezért a magatartásáért sok évre börtönbe vetik.
Ennyit a papokról.
Petőfi Sándor szerint: "átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját".
Talán mégis "csak" a templomba valók a papok?
Vagyis a világtörténelmi, világpolitikai változásokról nemzeti történelmünkről, eseményeiről tájékozatlan vagy félretájékozott egyének politizáljanak?
Tanügyi törvény és charták
Krónika, 2011. március 4. – Kincses Előd
A rendszerváltoztatás után, 1990. január–februárban azt reméltük, hogy visszaállítjuk az önálló, állami magyar egyetemet, a kolozsvári Bolyait. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen pedig paritásos alapon működő, két egyenjogú, magyar és román nyelvű tagozatot akartunk létrehozni. Sajnos egyik célkitűzésünk sem valósult meg. Álláspontom szerint az új román tanügyi törvény alapján most már akár az önálló, magyar nyelvű állami egyetem is létrejöhetne, de ehhez továbbra is hiányzik a román politikai akarat.
Reális lehetőség van viszont a törvény által multikulturálisként és soknyelvűként meghatározott Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás jelentős megerősítésére és szervezeti önállóságának megteremtésére. Mindehhez a törvény hatálybalépésétől (2011. február 11.) hat hónap áll rendelkezésre. Ez idő alatt kell megszerkeszteni és jóváhagyni a jelenlegieket hatálytalanító új egyetemi chartákat.
Ez azért is fontos, mivel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jelenlegi chartája jó néhány diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, amelyek sértik az Európai Emberjogi Chartába foglalt egyenjogúság biztosításának és a diszkrimináció tilalmának alapelvét, valamint az új tanügyi törvény szellemét és betűjét. A jelenlegi MOGYE-charta 18. szakasza kimondja, hogy a gyakorlatok, szemináriumok csak román nyelven folyhatnak. Érdekes módon, ezzel a kikötéssel mit sem törődve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen évek óta angol nyelvű gyakorlatokat és szemináriumokat tartanak a tandíjfizető külföldi diákok részére. Ez a gyakorlat, noha tulajdonképpen helyeselhető lenne, sérti a charta hatályos rendelkezéseit és a magyar nyelven tanuló diákság egyenjogúságát. A diplomamunkákat is csak román nyelven lehet megszerkeszteni a charta szerint – a gyakorlatban azonban angolul is.
Az idézett rendelkezések súlyosan sértik az új tanügyi törvénynek a diákok diszkriminálását tiltó rendelkezéseit. A hivatkozott, 2011. évi 1-es számú tanügyi törvény 128. szakaszának 4. bekezdése kimondja, hogy az egyetemi charták nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek sértik a törvény előírásait – vagyis a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jelenlegi chartájában rögzített diszkriminációs passzusokat mostantól nem lenne szabad alkalmazni, illetve az újba semmi esetre sem lehet belefoglalni őket. A törvényhozó ez esetben előrelátó volt, számolt azzal, hogy a román többségű szenátusok nem tekintik szívügyüknek a magyar nyelvű oktatás megerősítését, szervezeti önállóságának létrehozását. Ezért a törvény kimondja azt is, hogy amennyiben az egyetemi charták törvénysértő rendelkezéseket tartalmaznak, akkor a charta jogilag érvénytelen, semmis. Azért, hogy mindez ne maradjon írott malaszt, a tanügyminisztérium törvényességi felügyeletet gyakorol a hozzá kötelezően benyújtandó egyetemi charták felett. Az ezekre a rendelkezésekre való hivatkozás nagy segítséget jelent azoknak az oktatóknak, diákoknak, akik az új charták megfogalmazásakor töröltetni akarják a jelenlegi korlátozásokat, és meg akarják teremteni a létező egyetem és fakultásai keretén belül a saját működési szabályzattal és egyetemi autonómiával rendelkező magyar szekciókat.
Az új törvény kétségtelenül előrelépést jelent, de van egy negatív következménye is: a Babeş–Bolyai Tudománygyetem multikulturális jellegének törvénybe iktatásával szinte lehetetlenné teszi a kommunista diktatúra megdöntése után azonnal megfogalmazott és 500 ezer aláírással támogatott jogos követelésünk, a törvénytelenül beolvasztott és elsorvasztott kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását. Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója a multikulturalizmussal foglalkozó dolgozatában már 2002-ben felhívta a figyelmet, hogy az oktatáspolitikusok a „gyakorlatilag meghatározhatatlan, a multikulturalizmust csak elvi szinten vállaló formula mellett döntöttek", amikor az RMDSZ az állami magyar egyetem alapításának elvárásaival szemben a lecsendesítés szándékával felvállalták ennek a változatnak a támogatását.
Ma már egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett multikulturalizmus nem biztosítja a magyar diákok és tanerők anyanyelvi komfortját, a román és magyar nyelv azonos értékű használatát. Ennek a helyzetnek az új tanügyi törvény általi bebetonozása semmi esetre sem sorolható a magyar kormányzati részvétel jogszerző sikerei közé! Gabriel Andreescu, Az emberi jogok romániai folyóirata (Revista română pentru drepturile omului) főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a fogalmat úgy használják, hogy az ellentmond egyes közösségek önrendelkezési jogának.
Ennek tudható be, hogy húsz évvel a rendszerváltoztatás után még mindig csak a magyar egyetemisták egyharmada tanulhat anyanyelvén.
A törvény által megengedett magyar szekciók megteremtését egy dolog igencsak megnehezíti, éspedig az a tény, hogy arányaiban a magyar professzorokat jóval nagyobb mértékben érintette a február 11-én életbe léptetett azonnali nyugdíjaztatási kényszer. A marosvásárhelyi gyógyszerészeti karon például egyetlen magyar professzor sem marad! Ebben a helyzetben megoldást jelenthet a törvény 128. szakasza 2. bekezdésének f. pontja, amely lehetővé teszi, hogy az egyetem más egyetemekkel társuljon céljai megvalósítása érdekében.
Egy ilyen társulás alapján mindaddig, amíg kinevelődik a hazai utánpótlás, magyarországi vendégprofesszorok segítségét lehet és kell igénybe venni. Ennek meg is van a tradíciója, 1946-ban igen nagyszerű magyarországi vendégprofesszorok alapozták meg az akkor megalapított marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Az ötvenes években a professzorok a zaklatások miatt Magyarországra távoztak – legutolsóként Miskolczi Dezső akadémikus, aki nyugdíjazásáig itt oktatott, azután pedig Budapesten a rangos Orvostovábbképző Intézetet vezette. Mindezek ismeretében hangzott el a Bolyai Kezdeményező Bizottság felhívása, hogy ne csak a román, hanem a magyar kormány is támogassa az új lehetőségek érvényesítését.
Olyan fontos, jövőnket nagyban befolyásoló törekvésről van szó, amely szükségessé teszi a romániai magyar érdekképviseletek és civil szervezetek együttműködését is, valamint a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek segítségét.
Felidézem, hogy a kilencvenes évek közepén, a Demokratikus Konvenció (CDR) kormánya idején a Bolyai Egyetem tervezett visszaállításával reális esélye volt az önálló állami magyar egyetem létrehozásának. Sajnos ezt a ki tudja, mikor ismétlődő lehetőséget az RMDSZ-vezetés a Petőfi–Schiller egyetemi maszlag lenyelésével csúful elpuskázta. Még most is csodálkozom azon, hogy akkortájt olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy az illetékes RMDSZ-vezetőt meglepte, hogy a román politikusok nem tartották be ígéretüket!?
Tanulva a múlt hibáiból, ki kell mondanunk, hogy az újabb, noha némileg korlátozottabb reális lehetőséget – a saját szervezeti szabályok szerint működő magyar szekciók létrehozását – bűn volna elszalasztani, hiszen a magyar kultúrát ismerő és ápoló értelmiség kinevelése a romániai magyarság megmaradásának záloga, ez valódi nemzetpolitikai feladat!
Egyszeri alkalom
Új Magyar Szó, 2011. március 14. – Cseke Péter Tamás
Furcsa volt a két hazai ellenzéki pártvezér üzenetének fogadtatása az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A sajtó munkatársai azt tapasztalhatták, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu beszéde után az ülésteremben nem gépiesen, azaz udvariasságból, hanem lelkesen csattantak össze a tenyerek.
Furcsa volt a két hazai ellenzéki pártvezér üzenetének fogadtatása az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A sajtó munkatársai azt tapasztalhatták, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu beszéde után az ülésteremben nem gépiesen, azaz udvariasságból, hanem lelkesen csattantak össze a tenyerek.
Önmagában szokatlan gesztus, ha egy hatalmon lévő alakulat kongresszusi küldöttei melegen üdvözlik a kormány megdöntésére készülő politikusok szavait. Ám különösen szokatlan akkor, ha e szavak fenyegetően hangzanak: Ponta és Antonescu azzal zsarolta a küldötteket, álljanak át most az ellenzék oldalára, mert ha nem, később, a következő kormány megalakításakor, már nem lesz szükség rájuk – és ezt a teremben ülők még meg is tapsolták.
Nem is tűnik azonban annyira furcsának a gesztus, ha tudjuk, mi zajlik abban a faluban, községben, városkában, ahonnan a küldöttek Nagyváradra érkeztek. Többségüket közvetlen környezetükben – a családban, a szomszédnál, az utcán, a boltban – ilyen kérdésekkel ostromolták az utóbbi évben: Hogy voltatok képesek negyedével csökkenteni a fizetésemet? Miért vágtátok le a nyugdíjamat? Hogyan fizessem ki a hitelrészemet, ha elvesztettem az állásomat?
A megnyugtató válaszok rendszerint elmaradtak, különösen, hogy ebben „felülről" sem érkezett segítség. Az RMDSZ vezetői is elismerik már: nem gondoskodtak arról, hogy a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket közérthetően megindokolják. Így hát a kongresszus küldöttei sóvárogva hallgatták Ponta és Antonescu szavait: „be jó lenne most az ő oldalukon állni, s az otthoniakat könnyen elhallgattatni"...
Tudjuk már, hogy a kongresszuson a küldöttek végül legyűrték sóvárgásukat, és a zsarolás sem hatott rájuk. A szövetségi elnökjelöltek egyike sem vállalta fel az átállást az ellenzékhez, a nyertes pedig ezen a héten együttműködési megállapodást írt alá a koalíciós partnerekkel a közös kormányzás további menetéről. És jól van ez így, mert ezt az egyszeri alkalmat vétek lenne elszalasztani.
Az RMDSZ belátható időn belül nem lesz annyira közel ahhoz, hogy létjogosultságát bebizonyítsa, mint most, a hatalmi mérleg nyelveként. A jelenlegi ellenzék oldalán sem idén, sem jövőre nem lesz lehetősége törvénybe foglaltatni azokat a közösségi jogokat, amelyek megszerzésére szavazóitól megbízatást kapott. Ha pedig ez nem sikerül, politikusai elmondhatják: megpróbáltunk élni a lehetőséggel.
Több jele is van azonban annak, hogy ez nem fog sikerülni. A koalíciós ütemterv csak papírdarab, a dokumentumban foglaltak végrehajtásának határidejét ugyanis „titkos mellékletbe" foglalták, így pedig lehetetlen a számonkérés. A kongresszusi küldöttet pedig odahaza ugyanaz a kérdés várja: mondd, mit csináltok ti ott a kormányban?
|
