|
EP-ALELNÖK
Tőkés meglepte Brüsszelt
Népszava, 2011. október 20.
Tőkés László az RMDSZ Európai parlamenti listavezetője, az EP alelnöke "polgári engedetlenségből" "Mit keres az EP-ben ciános Béla?" feliratokat ragasztott a Markó Béla volt RMDSZ elnök, romániai miniszterelnök-helyettes brüsszeli előadását hirdető plakátokra. Miután Tabajdi Csaba MSZP képviselő állásfoglalásában elítélte, hogy a Fidesz képviselők nem vettek részt az eseményen, nyilatkozatháború tört ki a két párt között.
Az RMDSZ brüsszeli képviselői az EP Biztonsági Szolgálatához fordultak, amikor észrevették, hogy a Székely Jeruzsálem című könyv francia változatának bemutatója alkalmával tervezett, a kisebbségi kérdésre és nemzeti identitásra fókuszáló beszélgetős est plakátjait valaki megrongálta. A kivizsgálást ismeretlen elkövető ellen kérték, csak később derült ki, hogy Tőkés László helyezte el a Markó Bélát gyalázó feliratokat. A volt püspök-politikus maga tette ki a bizonyítékot a Facebookra, és jelentette be, hogy "polgári engedetlenségből" folyamodott a tiltakozás eme formájához. Tőkés levélben fordult a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselőihez is, jelezve, hogy bár nincs szándékában megakadályozni Markó előadását, elfogadhatatlannak tartja meghívását és jelenlétét az EP-ben. Az RMDSZ-t 18 évig elnökként irányító Markót a verespataki aranybánya ügyével kapcsolja össze, és azt veti szemére, hogy nemrég alakult erdélyi néppártját "Magyarországról érkező politikai ciánnak" nevezte a volt RMDSZ elnök.
A kedd esti rendezvényen, amelyet ugyan a parlament épületében hirdettek, de a Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának székházában tartottak meg, a Fidesz brüsszeli képviselői nem jelentek meg, noha az RMDSZ és a Fidesz egyaránt a Néppárt frakciójába foglal helyet, a brüsszeli szereplők között az együttműködés jó. Sógor Csaba RMDSZ képviselő, a rendezvény szervezője a Népszavának elmondta, hogy a Fidesz frakció előzetesen eseménynaptárában is szerepeltette az eseményt, távolmaradásuk valószínűleg a kipattant botránynak köszönhető. Elmondta, hogy a parlament biztonsági szolgálata ugyan kivizsgálja a történteket, és majd a kvesztorok kell dönteniük, de hogy milyen következményekkel járhat, az becsülni sem tudják, hiszen precedens nélküli, hogy egy EP képviselő plakátokat rongáljon a parlament épületében. "Ilyent nem tehet egy képviselő, egy lelkész. Egy Európai parlamenti képviselő nem rongálhat plakátokat, nem kezdhet "polgári engedetlenségi akcióba" a parlamentben, mert esküt tett arra, hogy tiszteletben tartja az írott és íratlan szabályokat. Alelnökként pedig ezek őrének, nem felrúgójának kellene lennie. De különben is nem Markó Bélát, hanem a könyv szerzőjét, a meghívottakat és azt az egyedi közösséget, a székely szombatosokat sértette meg, akikről a könyv szólt. - állítja Sógor. Az RMDSZ-es politikus jelezte a Fidesz képviselők felé is, hogy elfogadhatatlannak tartja Tőkés tettét, és ha "egy Fidesz tag járt volna így el, akkor a pártból is repülne".
Tőkés László egyelőre az RMDSZ brüsszeli listavezetője marad. Romániában bejegyezték az RMDSZ -el szemben fellépő Erdélyi Magyar Néppártot, amelynek Tőkés létrehozója, de egyelőre nem tisztségviselője, sőt tagja sem. Kérdés, hogy 2012-ben, a romániai parlamenti választásokon pártja úgy indul majd az RMDSZ ellenében, hogy ő továbbra is RMDSZ képviselőként keresi kenyerét?
Megengedhetetlen, amit a Fidesz tett
Közleményben ítélte el a Fidesz "tüntető" távolmaradását Tabajdi Csaba állítva, hogy , magatartásuk "mind az európai szellemiségtől, mind a nemzeti szolidaritástól idegen". Ez az erdélyi magyar közösség iránti tiszteletlenség. Politikailag elfogadhatatlan gőg" - hangsúlyozta. "Megengedhetetlen az, hogy a magyarországi kormányzó párt európai politikusai távolmaradásukkal tüntessenek akkor, amikor az Európai Néppárt romániai delegációja magas szinten képviselteti magát. A román EP-képviselők példát mutattak európaiságból, míg a Fidesz EP-delegációja a mucsai hatalmi gőgből." - fogalmazott Tabajdi. A Fidesz-KDNP válaszában figyelmeztetett Tabajdit, hogy a annak az MSZP-nek a tagja, amely 2004-ben elutasította a kettős állampolgárságot, ezért nem hitelesek nemzepolitikai aggályai.
RMDSZ
Lakatosék utódait keresik
Új Magyar Szó, 2011. október 20. – Totka László
Nem döntött még az RDMSZ Bihar és Kolozs megyei szervezete arról, hogy kit indít a Pálffy Mózes Zoltán halálával és Lakatos Péter lemondásával megüresedett képviselői helyek betöltésére kiírt parlamenti választásokon.
Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, csak azt követően döntenek, hogy nyilvánosságra hozták a választás időpontját.
„Ha abból indulunk ki, hogy 2008-ban Lakatos Péter a szavazatok 58 százalékával győzött választási körzetében, akkor mindenképpen mi vagyunk a legesélyesebbek” – fogalmazott Szabó. Lényegesen rosszabb kilátásokkal, tulajdonképpen esélytelenül vág majd neki az a jelölt, akit a Kolozs megyei RMDSZ indít a mócvidéki egyéni választási körzetben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban lapunknak leszögezte: az időközi választásokat mindenképpen megtartják, akkor is, ha a leendő képviselőknek már csak néhány hónap mandátum jut. „Fő szempontunk a választások kiírásakor az lesz, hogy a dátum ne a téli ünnepek környékére essen. Legvalószínűbb az, hogy januárban tartjuk” – tette hozzá.
RMDSZ: kisebbségi kérdések az ET–küldöttség figyelmében
Új Magyar Szó, 2011. október 20.
„Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a kisebbségi jogok terén, de még sok a megoldásra váró kérdés” – tájékoztatta tegnap Kolozsváron a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazását felügyelő Európa Tanácsi bizottság tagjait Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára, valamint két helyettese, Magyari Tivadar és Bodor László elsősorban a nemzeti kisebbségek általános helyzetét, az RMDSZ törvényhozási prioritásait osztotta meg a magas rangú küldöttséggel, de külön kitért az október 20-án kezdődő népszámlálásra, ennek a romániai magyarság életében játszott fontosságára.
Kovács Péter szerint a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén elért eredmények kétségkívül a többszintű politikai képviseletnek tudhatók be, annak, hogy a szövetség ott van a parlamentben, a kormányban, valamint a megyei és helyi önkormányzatokban. „Sikerült elfogadtatni az új tanügyi törvényt, jelentős előrelépést könyvelhetünk el az oktatás, az egészségügyi rendszer decentralizációja terén” – mondta a főtitkár. Kovács Péter további pozitívumként említette, hogy idén már második éve felvételizhettek magyar fiatalok a rendőrakadémiára számukra elkülönített helyekre.
A szövetség főtitkára kitért azokra a kérdésekre is, amelyekre eddig nem sikerült politikai megoldást találni. Példaként említette a régiók átszervezését, a kisebbségi törvényt, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetet.
Tájékoztatásában hangsúlyt fektetett a közelgő népszámlálásra is. Felhívta a figyelmet arra, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron az illető megyei Statisztikai Hivatalok által tartott számlálóbiztosi képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták az akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.
Az RMDSZ Főtitkárságán járt az Európa Tanács küldöttsége
Trsansindex, 2011. október 19.
Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a kisebbségi jogok terén, de még sok a megoldásra váró kérdés – jelentette ki Kovács Péter ma Kolozsváron. Az RMDSZ főtitkára a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről alkalmazását felügyelő Európa Tanács-i bizottság tagjaival találkozott. A kétoldalú megbeszélésen a Szövetség részéről jelen voltak Magyari Tivadar és Bodor László főtitkárhelyettesek, valamint Miklósi Ildikó sajtótanácsos is.
Kovács Péter elsősorban a nemzeti kisebbségek általános helyzetéről, az RMDSZ törvényhozási prioritásairól tájékoztatta a magas rangú küldöttséget, de külön kitért az október 20-án kezdődő népszámlálásra, ennek a romániai magyarság életében játszott fontosságára.
A főtitkár szerint a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén elért eredmények kétségkívül a többszintű politikai képviseletnek tudhatók be, annak, hogy a szövetség ott van a parlamentben, a kormányban, valamint a megyei és helyi önkormányzatokban. „Sikerült elfogadtatni az új tanügyi törvényt, jelentős előrelépést könyvelhetünk el az oktatás, az egészségügyi rendszer decentralizációja terén” – fogalmazott a főtitkár. Kovács Péter további pozitívumként említette, hogy idén már második éve felvételizhettetek magyar fiatalok a Rendőrakadémiára számukra elkülönített helyekre.
A szövetség főtitkára kitért azokra a kérdésekre is, amelyekre eddig nem sikerült politikai megoldást találni. Példaként említette a régiók átszervezését, a kisebbségi törvényt, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetet.
Tájékoztatásában hangsúlyt fektetett a közelgő népszámlálásra is. Felhívta a figyelmet arra, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron az illető megyei Statisztikai Hivatalok által tartott számlálóbiztosi képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták az akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.
E szerint ideiglenesen távol lévő, vagy a kérdezés időpontjában nem otthon tartózkodó (pl. munkában, iskolában, az üzletben lévő) családtagjaink nemzetiségéről nem nyilatkozhatnánk. „Ezek az utasítások rendkívül súlyosak, hiszen ezek ellentétben állnak a népszámlálás metodológiájába foglaltakkal, és ugyanakkor ezek alkalmazásának eredményeként papíron akár felére csökkenhet az erdélyi magyarok száma” – mutatott rá a főtitkár. (hírszerk.)
ROMÁNIA
MTI, 2011. október 19.
A jelek szerint ugyan sikerült közelíteniük a romániai választási rendszerről szóló, egymástól eltérő álláspontjaikat a bukaresti kormánykoalíció két fő erejének, a román Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), a részletek megvitatása azonban még hátravan – tájékoztatta kedden az MTI-t Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese.
A politikus azt követően nyilatkozott, hogy kedden Emil Boc, a PD-L pártelnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke újból tárgyalóasztalhoz ültek. A tanácskozáson részt vett Márton is, aki úgy értékelte, hogy akár áttörésnek is lehet nevezni a tárgyalásokat, azonban hangsúlyozta, hogy „ az ördög a részletekben rejlik", utalva ezzel arra, hogy szerdán újabb részletesebb megbeszélésre kerül sor, és csak ezt követően lehet végleges következtetéseket levonni.
A képviselő kifejtette, hogy egyszerre több kérdésről egyeztetnek, hiszen a választási rendszer mellett a választások időpontja is része lesz egy esetleges megállapodásnak, akárcsak a román parlament jövőbeni létszáma is.
A felek között az képezi a fő nézeteltérést, hogy míg a PD-L tiszta egyéni választókerületes rendszert akar, a magyar szervezet ragaszkodik, hogy az arányosság elvét is vegyék figyelembe, és ezért vegyes választási rendszert javasolt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden a román közszolgálati televízióban azonban már jelezte, hogy felmerült egy olyan változat, amely hasonlít a jelenlegi választási rendszerhez, vagyis kizárólag egyéni választókerületekben lehet mandátumokat nyerni, de azok elosztásánál figyelembe veszik az arányosság elvét úgy, hogy egyes második és harmadik helyezett jelöltek is bejutnak a törvényhozásba. Kelemen jelezte, hogy az RMDSZ hajlandó tárgyalni erről a változatról.
A román kormánykoalíciót alkotó pártok emellett egyetértenek azzal is, hogy a jövő év őszén összevonva, vagyis egy időben szervezzék meg az önkormányzati és a parlamenti választásokat. Az RMDSZ azonban csak a számára megfelelő választási rendszer biztosításával hajlandó elfogadni a két politikai megmérettetés összevonását, amit a PD-L szorgalmazott.
A tárgyalásoknak azért képezi részét a román parlament létszáma is, mert 2009-ben Traian Basescu román államfő által kiírt érvényes és eredményes népszavazáson a lakosság egyetértett azzal, hogy a parlament maximum 300 tagú legyen a jelenlegi 470 fős testület helyett. Az RMDSZ ezzel a javaslattal azért nem ért egyet, mert a törvényhozói létszámcsökkentés jelentős mértékben csökkentené a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletének erejét.
Arányos képviseletet a magyarságnak – Ma is folytatódnak a tárgyalások a választási törvény módosításáról
Hargita Népe, 2011. október 20.
Nagyon is egy véleményen vannak a koalíciós partnerek akkor, amikor a választójogi reform szükségességéről van szó, ugyanakkor homlokegyenest eltérő álláspontokat képviselnek annak megvalósításában. A tegnap délutáni koalíciós egyeztetésen azonban felcsillant egy halovány remény, hogy mégiscsak meg tudnak egyezni a kormánypártok. Az RMDSZ érdemi javaslattal érkezett a tárgyalásokra a honatyák számának csökkentésével kapcsolatban.
Bár a kormány magját alkotó Demokrata-Liberális Párt (PD-L), valamint annak legnagyobb koalíciós partnere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megállapodott abban, hogy módosítani kell a jelenlegi választási rendszert, mégis nehezen jutnak egyezségre, ugyanis mindkét párt más álláspontot képvisel az ügyben. A tegnap délután történt egyeztetés után bizakodva várják a mai napon az újabb tárgyalásokat az RMDSZ politikusai.
„Megnyílt a lehetőség, hogy létrejöjjön egy kompromisszumos megoldás a koalíción belül” – fejtette ki lapunknak Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese tegnap délután, a koalícióban történt egyeztetések után.
A képviselő elmondta, hogy míg a PD-L veszni akarja hagyni a töredékszavazatokat, addig az RMDSZ a kompenzációs választási rendszer híve, ugyanis a kompenzáció révén minden szavazat érvényesül, így nemcsak a tömbmagyarságból kerülhetnek ki a képviselők. Hiszen ha a szövetség lemondana az arányosság elvéről, és a PD-L egyéni választókerületes választási rendszerét fogadná el, akkor a magyarság csak Székelyföldről, valamint Bihar és Szatmár megyéből küldhetne honatyákat a törvényhozásba, és így nem biztosíthatnának a mostanihoz hasonló parlamenti képviseletet a romániai magyarság számára. A frakcióvezető-helyettes kifejtette: az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, ahol a szórványban leadott magyar voksok is megjelennek képviselői mandátum formájában, mert különben egész Dél-Erdély politikai képviselet nélkül maradna. A szövetség azt javasolta, hogy a törvényhozók egy részét egyéni választókerületben válasszák meg, másik részüket pedig országos listáról.
Ugyanakkor a politikus elmondása szerint nyitottak a PD-L-vel való tárgyalásra a megszavazott referendum kapcsán is, ami kimondja a honatyák számának csökkentését. „Az RMDSZ azt a javaslatot tette, hogy csökkentsék a szenátus létszámát, és minden megyére csak két-két szenátori mandátum jusson” – nyilatkozta Márton.
ERDÉLY
Magyar utcaneveket ragasztottak fel a nagyváradi villamosmegállókban
Krónika, 2011. október 20. – Nagy Orsolya
Az utcák történelmi magyar elnevezéseit tartalmazó matricákat ragasztottak a nagyváradi villamosmegállókban található tájékoztató táblákra az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tagjai. A fiatalok közleményükben azt írják, nem igaz, hogy a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat (NHKV) magyar vezérigazgatója, Csuzi István valóban szeretné hivatalosan is a Szent László- templomról elneveztetni a közeli villamosmegállót, mint ahogyan ezt egy korábbi sajtótájékoztatón állította.
„Előkerestük az engedélyezett listát, és azt a felettébb furcsa dolgot tapasztaltuk, hogy arról nemcsak a főterünk magyar neve hiányzik, hanem az kizárólag román nyelvű, egyetlenegy magyar elnevezés sem szerepel benne. Csoda, hogy eltűnt a Szent László tér elnevezés, ha eredetileg sem volt a listán?” – háborognak az EMI-sek.
Megkerestük a problémával Csuzi Istvánt is, aki tőlünk hallott az esetről, mivel tegnap Miskolcon vett részt az elektromos jegyrendszerről szóló konferencián, amelyet a magyarországi várossal közösen pályázott meg az NHKV. „Több mint egy éve tart a huzavona, hogy a templom melletti megállót a templomról nevezzük el. Egy ilyen gerillaakció meglehetősen kontraproduktív lehet egy tárgyaláson alapuló, hivatalos engedélyeztetési folyamatban” – fogalmazott a vezérigazgató.
Csuzi István elmagyarázta: a listán, amelyet a prefektúra már engedélyezett, ám a helyi önkormányzati testületnek még el kell fogadnia, románul szerepel a főtér két villamosmegállója: Biserica Sf. Ladislau, illetve Pasaj Vulturul Negru néven, ám ha elfogadják őket, mindkét helyen magyarul is megjelenik majd a felirat Szent László-templom, illetve Fekete Sas-palotaként.
Székely Hírmondó, 2011. október 20. – Nagy D. István, Székely Emőke
A népszámlálás kapcsán szervezett tegnap sajtóértekezletet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszéki szervezete, érdekes kulisszatitkokra is rávilágítva. Nemes Előd széki ügyvezető igazgató Jakabos Janka elnök társaságában többek között egy, a magyar öntudatú székelyföldi romákkal kapcsolatos, aggodalomra okot adó jelenséget nevezett meg, illetve a Sepsiszentgyörgyre történő román betelepülés folytonosságáról beszélt.
Nemes Előd elmondása szerint a háromszéki roma vezetők egy ideje emberjogi kérdésekkel foglalkozó képzésekre járnak Bukarestbe, amelyek kizárólag román nyelven zajlanak. A cenzus tekintetében ez annyiban érdekes, hogy a jelek szerint az országos roma szervezetek nincsenek tekintettel az itteni cigány közösség magyar anyanyelvére és sajátos identitására, és ez az összeíráskor gondot okozhat.
Ráadásul a jelenség idővel oda vezethet, hogy bukaresti nyomásra a háromszéki romák is ellenségesen viszonyulhatnak a magyar közösséghez, ami eddig nem volt tapasztalható. A roma öntudat erősödésére utal ugyanakkor, hogy a rendszerváltás óta lezajlott két népszámlálás során több mint megduplázódott Háromszéken a magukat ehhez az etnikumhoz tartozónak vallók száma, 1992-ben 2641, 2002-ben 6022 volt a számuk.
Egy másik folyamat is aggodalomra adhat okot, éspedig, hogy az EMNT felmérése szerint Sepsiszentgyörgynek a Brassóból történő bevándorlás által leginkább érintett Állomás negyedében a románok aránya 40-ről 42 százalékra nőtt, ami 77 családot jelent. Ez városi szintre levetítve megközelítőleg ennek tízszeresét jelentheti, bár a valós szám ennél kevesebb, 500 család körüli, vagyis 1300-1400 személy.
A szervezet megkapta az engedélyt az összeírás monitorizálására, amit a helyi központokban végeznek majd. Emellett az EMNT országos szervezete felhívást is indított a Magyarországon élő erdélyiek számára, Otthonról haza címmel, amelyben arra kérik az időszakosan kint tartózkodókat, hogy juttassanak haza egy fénymásolatot a személyi igazolványukról, hogy őket is nyilvántartásba vehessék.
Az űrlapokkal kapcsolatosan Nemes Előd ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy elírták a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház nevét, ezért az érintett magyarok jelezzék a biztosoknak, hogy a 16-os kódú felekezeti besorolásba tartoznak, különben a román evangélikus egyházhoz sorolják be őket.
Kit számolnak és kit nem?
A ma kezdődő népszámlálásról tartott sajtótájékoztatót Illés Andrea, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal vezetője is. Az intézményvezető elmondta: a cenzusnak van egy úgynevezett referencia-hete, ez az október 13-19. közötti időszakot fedi. Ha valakinek gyereke született október 19-én éjfélig, a csecsemőt nyilvántartásba veszik, ha viszont 20-án jött világra, akkor nem, még abban az esetben sem, ha a számlálóbiztos október 25-én látogatja meg a családot. Hasonló a helyzet az elhalálozásokkal is. Az a családtag, aki október 20-án vagy ez után hunyt el, élőként lesz nyilvántartva. Kovászna megyében 1070 számlálóbiztos végzi a terepmunkát, ugyanennyi körzetben október 20-31. között.
Háromszék, 2011. október 20. – Farkas Réka
Az erdélyi magyarság három pártja nem viszálykodhat három testvérként, ha megosztjuk erőnket, könnyen legyőzhetnek, beolvaszthatnak bennünket, fennmaradásunk egyetlen esélye az egység – fogalmazta meg Édler András RMDSZ-es képviselő, aki szerint még időben vagyunk, reméli, eljut az üzenete az érintettekhez, és egyre többen zárkóznak fel e mögé az elképzelés mögé.
Édler Tolsztoj meséjét hozta fel példaként, melyben a három fiúnak vesszőnyalábbal mutatja meg apjuk, hogy egybekötve törhetetlenek, külön-külön azonban könnyűszerrel legyőzhetőek. „Az erdélyi magyar politikai pártok porondján is van három fiú, akik idejük nagy részét azzal töltik, hogy egymással civakodnak, veszekednek, szurkálódnak, és sehogy vagy csak nagyon ritkán tudnak egyetértésben élni" – jelentette ki Édler, aki arra is rámutatott: ezeknek a fiúknak nincs apjuk, aki megmutathatná a helyes utat, maguktól kell rájönniük arra. Ha nem találják meg az egység útját, nem csak a pártokat törik majd derékba könnyűszerrel, egyenként, hanem az erdélyi magyarságot is – mondta.
Édler András kiemelte: bukaresti parlamenti tapasztalatai is azt mutatják, a román politikusok lesik az alkalmat, mikor tudják „térdre kényszeríteni, beolvasztani a magyarságot". Ezt mutatja a régióátszervezés példája, számtalan ajánlatot megfogalmaztak, de nagy ívben kerülték azt, amely valóban jó lenne a magyaroknak, és ugyanezt igazolja az illyefalvi címer körüli botrány vagy a kisebbségi törvény elodázása – hangsúlyozta. Édler szerint kár azon vitázniuk a magyar pártoknak, hogy egy majdani választáson ki hány százalékot ér el, félő, közben elfelejtik, min is osztozkodnak: „7 százaléknyi magyarságon a 93 százalékos román tengerben".
Az együttműködés szükségességének felismerése annál is sürgetőbb, mert „amikor nap mint nap konfrontálódunk, akkor mindig magunk után hagyunk egy-egy téglát, és a sok tégla lassan áthatolhatatlan fallá alakul" – magyarázta az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője. Ezért tartotta fontosnak e mostani felhívás megfogalmazását, reméli, mások is követik, és felismerik, hogy az együttműködés elengedhetetlen.
Újabb ortodox kereszt Erdőszentgyörgyön
Krónika, 2011. október 20. – Szucher Ervin
Második ortodox keresztjét állította fel a görögkeleti egyház a magyar többségű Erdőszentgyörgy határában. Ezúttal a küküllőmenti kisváros szovátai kijáratához helyeztetett ki építkezési engedély nélkül egy legalább két méter magas keresztet a gyülekezet lelkipásztora, Valerian Bradi. Az első keresztet mintegy két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi kijáratnál, az egykori állami benzinkúttal szemben „ültették el”. A kész tények elé állított, RMDSZ-többségű önkormányzat ezúttal is tehetetlennek bizonyult.
Hegyi László alpolgármester lapunknak elmondta, ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, de egyelőre nem vállalják az ortodox szimbólum eltávolításával járó cirkuszt. „Az egyház csak azok után folyamodott építkezési engedélyért, miután felállította a keresztet. Nem adhattuk meg, hisz semmiféle jóváhagyást nem mutatott fel, sem az útügy, sem a villamossági vállalat, sem a gázszolgáltató részéről. Tudjuk, hogy az ortodox egyház könnyen megkaphat mindenféle engedélyt, de a pap egyelőre semmiféle papírt nem mutatott fel, ezért szabtuk ki a büntetést” – mondta el a Krónikának Hegyi László alpolgármester.
Valerian Bradit nem tudtuk elérni, azonban megtudtuk, a papnak az önkormányzat eddigi engedékeny hozzáállása is megkönynyítette a helyzetét. Hegyi László ugyanis beismerte, hogy az első kereszt felállítása után a polgármesteri hivatal csupán egy írásbeli felszólítást küldött ki a pópának. Valerian Bradi akkor is, most is úgy reagált, hogy a kereszt nem csupán az ortodoxok jelképe, hanem a kereszténységé.
Az erdőszentgyörgyi a sokadik eset, amikor Maros megye valamelyik magyar többségű vagy vegyes lakosságú településén az ortodox egyház fittyet hány az építkezési törvényekre. Két évvel ezelőtt a görögkeletiek Nyárádszereda főterén helyezték el egy templom alapkövét; azelőtt Marosvásárhely és Hagymásbodon között építettek az erdő szélére egy kisebb kolostort, és szintén a helyi önkormányzat beleegyezése nélkül húzták fel a kövesdombi és a maroskeresztúri templomot is.
Nagyszalontán ülésezett a Nemzeti Összetartozás Bizottsága
Krónika, 2011. október 20. – Nagy Orsolya
Összefogásra szólították fel az erdélyi magyar politikai alakulatokat a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai tegnap Nagyszalontán, a bizottság első partiumi kihelyezett ülésén. A testület, amely 2011. január elsejével alakult, már két, határon túli ülést is tartott: előbb Kárpátalján, nemrég pedig Szlovéniában.
Potápi Árpád János elnök azt mondja, most azért esett a partiumi városra a választás, mert meglátása szerint a Partium problémáira nem fókuszál eléggé sem Magyarország, sem Románia, hiszen általában a tömbvidékek vannak a figyelem középpontjában.
Potápi Árpád János elnök azt is megjegyezte: a bizottságnak 12 tagja kellene hogy legyen, ám egy hely mindmáig betöltetlen, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyelőre nem küldött képviselőt a testületbe.
A huszonnegyedik órában
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke a szalontai eseményen határozott üzenetet fogalmazott meg az erdélyi magyar pártok irányába: azt mondta, a jövő évi romániai választásokra való tekintettel az összefogás egyre sürgősebbé vált. „A huszonnegyedik órában vagyunk” – jelentette ki.
Miután Török László nagyszalontai polgármester köszöntötte a vendégeket, és röviden bemutatta Arany János szülővárosát, az ülés első felszólalója, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul az egyszerűsített honosítási eljárás eredményeit ismertette. Mint mondta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint mostanáig több mint 150 ezer kérelem érkezett be, és több mint 55 ezren tettek állampolgársági esküt. Szilágyi megköszönte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjainak színvonalas segítségnyújtását, ám azt is megemlítette, hogy szakszerű segítséget kap a magyar állam az RMDSZ-től és az MPP-től is.
Politikusok egymás közt
A nagyszalontai ülésen jelen volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, az Erdélyi Magyar Néppártnak, illetve a Magyar Polgári Pártnak a képviselője is. A politikusok névleg egyet is értettek a bizottsági elnök felszólításával, ám saját beszédeikben sokkal inkább a saját vélt vagy valós érdemeiket emelték ki, nemegyszer oda-odaszúrva a másiknak. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kimerítő prezentációval készült a találkozóra: miután demográfiai és földrajzi szempontból bemutatta a megyét, rátért annak a ténynek a taglalására, hogy az MPP-nek a politikai színtéren való megjelenése óta – és szerinte annak betudhatóan – egyes településeken számszerűleg csökkent a magyar képviselet az önkormányzatokban. Emellett a Bihar Megyei Tanácsban – melynek ő maga is képviselője – elmondása szerint a visszaosztáskor az 5000 MPP-szavazat végül a Szociáldemokrata Pártot erősítette, egy mandátumot elvéve ezzel az RMDSZ-től. „Aki a Székelyföldön próbálja megosztani a magyar szavazókat, még eljátszhat a gondolattal, hogy segíti ezzel a magyarságot, ám aki a Partiumban teszi ugyanezt, az valójában a román pártoknak és polgármestereknek kedvez” – jelentette ki az ügyvezető, miután felsorolta az utóbbi esztendők RMDSZ-es megvalósításait.
Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke válaszképpen azt mondta, a valóságban közel sem olyan rózsaszínűek a dolgok, mint azt az RMDSZ beállítja. „Vannak megvalósítások, de sok még a tennivaló, ezért jött létre a mi pártunk. A céljaink közösek, de más úton akarunk odajutni” – jelentette ki, hozzátéve: a pártot alapító EMNT számára nagy öröm, hogy a magyar kormány a demokrácia-központokra bízta az egyszerűsített honosításban való romániai közreműködést. Kijelentette: a legfőbb cél az autonómia, ezt pedig tényleg közösen kell elérni. „Összefogásra vagyunk ítélve. De nem fogunk összefogni korruptakkal, nemzeti érdekeink elárulóival. Reméljük, politikai versenytársaink is így gondolják, és nem hagyott bennük túlságosan mély nyomot a Nyakó-Újhelyi-féle képzés, tehát nem fogják ellenfeleiket démonizálni” – zárta szavait Zatykó. Kozma Csaba, az MPP megyei elnöke a témához annyit fűzött hozzá, hogy a sárdobálás nem visz előre, a politikai erőknek össze kell fogniuk.
Nincsenek külön utak
A politikusok felszólalásai után az egyházak képviselői következtek. Először Csűry István királyhágó-melléki református püspök hívta fel a civódó felek figyelmét arra, hogy „minket, magyarokat minden összeköt, csakis emberi gyarlóságunk választ szét”. Az egyházfő szerint nem számíthatunk az egyházi javak teljes visszaszolgáltatására sem (restitutio in integrum), amíg nem valósul meg a teljes összefogás (integratio in integrum) – nem csak a határok fölött. Gyenge Béla nagyváradi római katolikus kanonok is azt mondta, ilyen komoly ügyekben nincs helye élcelődésnek, Mátyás Attila evangélikus esperes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsenek külön utak és lehetőségek, kötelességünk csakis az együttműködés. Buzogány-Csoma István unitárius lelkipásztor úgy fogalmazott, a reformáció idején az egyházak is valahogy így „vágták” egymást, ám a kisebbségi magyar politikumnak ma nincs újabb 300 éve arra, hogy ráébredjen, mi az egyetlen járható út.
Az ülés utolsó részében önkormányzatok és civil szervezetek képviselői számoltak be saját gondjaikról, majd a bizottság tagjai egyenként szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Szili Katalin alelnök azt mondta, a bizottság mindenben segít, ami az erdélyi összefogást szolgálja, és a többi tag is a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, ám kijelentették: problémáinkat megoldani kívülről nem tudják, és egyes vádakkal ellentétben nem is céljuk Erdélybe „exportálni” saját politikájukat.
Édler: a Székelyföldről indulhat az összefogás
A Székelyföld lehet az erdélyi magyar összefogás motorja – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Édler András. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője szerint a romániai magyar politikusoknak meg kell találniuk az összefogáshoz vezető utat, különben derékba törnek minden erdélyi magyar pártot és a romániai magyarságot. „A szórványban élő politikusok többsége elfogadhatatlannak tartja az összefogást, a határ menti régióban a gyakoribb konfrontáció miatt erős a Tőkés László-ellenesség, ezért a megfiatalított székelyföldi RMDSZ lehet az öszszefogás kezdeményezője” – szögezte le Édler, aki abban bízik, hogy egyre több erdélyi magyar politikus vállalja az egység gondolatát, és akkor ezt könnyebb lesz megvalósítani. Édler – mint részletezte – a bukaresti politikában azt tapasztalja, még nagyon sok román politikus nem akarja elismerni, hogy a magyarok több mint ezer éve itt élnek, és ugyanolyan jogaik vannak, mint a többségnek.
„Ezért van az, hogy a régióátszervezés kapcsán minden lehető variánst felajánlottak, csak a három, többségében magyarok lakta megye együvé tartozását nem akarják elfogadni, vagy illyefalvi címerben a Székelyföld megnevezést, vagy ezért odázzák a kisebbségi törvényt” – vallja a háromszéki honatya. Szerinte kártékony vita, hogy a felmérésekben melyik erdélyi magyar pártnak hány százalékos a támogatottsága, hiszen a 7 százaléknyi magyarságot darabolják három részre. Édler arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a három magyar párt tagjai nap mint nap konfrontálódnak, egyre nehezebb lesz megvalósítani az összefogást, ami az egyetlen garanciája lehet a magyarság közép- és hosszú távú fennmaradásának. (Bíró Blanka)
Az OGY Nemzeti összetartozás bizottságának ülése Nagyszalontán
MTI, 2011. október 19.
A romániai magyar pártok összefogását sürgette a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) elnöke szerdán a testület nagyszalontai (Salonta) kihelyezett ülésén.
Potápi Árpád János (Fidesz) a bizottság üzenetét megfogalmazva kijelentette: a 24. órában vannak az erdélyi magyar pártok, hogy összefogjanak a jövő évi romániai választásokon való eredményes szereplésük érdekében. A bizottság elnöke a labdarúgó nemzeti tizenegy példáját említette, mondván: tagjai különböző csapatokban év közben egymás ellen játszanak, de a fontos, nemzetközi mérkőzéseken csak együtt lehetnek sikeresek.
A bizottság az első erdélyi kihelyezett ülésén a romániai magyar politikai pártok partiumi vonatkozású beszámolóit, a történelmi egyházak, helyi önkormányzatok és helyi civil szervezetek tájékoztatóit hallgatta meg.
Török László, Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy városukban egy hónapja adtak át önálló intézményként magyar állami iskolát, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pedig a zökkenőmentes honosítási folyamatról tájékoztatta a képviselőket.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja. A politikus adatokat ismertetett, melyek szerint a legutóbbi önkormányzati választásokon azért veszített fontos képviselői helyeket az erdélyi magyarság, mert pártjai egymás ellen indítottak jelölteket.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, "besúgókkal, nemzetárulókkal (...) nem". A politikus szerint ki kell vívni az autonómiát.
Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei elnöke felszólította a magyar pártokat, tegyék félre "vélt és valós sérelmeiket", nyújtsanak békejobbot egymásnak, s küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért. "Erdélyben eddig nem az összefogásra volt példa" - jegyezte meg.
Az egyházak jelen levő képviselői "az emberi gyarlóság határain való túllépésre" szólítottak fel, megállapítva: "egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el".
"Nem mindig az a nemzetben gondolkodó, aki harsogja a nemzetben gondolkodás elvét" - fogalmazott Csüri István Királyhágó-melléki református püspök, aki integrációra szólította fel a helyi politikai erőket.
A jelen levő önkormányzati vezetők településeik magyarságának helyzetéről, az oktatási fejlesztésekről tájékoztatták a képviselőket.
Kalmár Ferenc András (Fidesz) felszólalásában hiányolta az erdélyi magyar pártok alázatát egymás és a nemzet iránt. Javasolta, hogy a nemzet érdekében egymás között mihamarabb oldják fel az ellentéteket.
Hoppál Péter (Fidesz) kijelentette: az anyaországnak ide kell jönnie tanulni, ugyanakkor nem jó metodika, hogy idejöjjön és ítéletet mondjon a belső problémák fölött. "Meg kell találniuk a konszenzus módját és az együttműködés kereteit" - tette hozzá.
Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte a bizottság előtt elhangzottakat, megítélése szerint a Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt "ami összeköt bennünket, azt kellett volna hangsúlyozni".
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte, hogy erdélyi magyar pártok képviselői őszintén beszéltek. "A nemzet egy nagy család, ahol megosztjuk a problémáinkat" - mondta, hozzátéve: bizottságuknak is az a feladata, hogy az összetartozást segítse elő.
Kovács Ferenc (Fidesz), a bizottság alelnöke munkaértekezletnek nevezte a találkozót, ahol feltérképezik "hogyan állunk, s mit tudunk tenni".
Szávay István (Jobbik) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, s a szerbiai kárpótlással kapcsolatos hétfői parlamenti szavazásra utalva megjegyezte: "a nemzeti kormány és a nemzeti ellenzék a nemzeti célok többségében egyetért".
Kőszegi Zoltán (Fidesz) fontosnak nevezte az erdélyi pártok felvetéseit, mert szerinte nekik is tudniuk kell az ottani konfliktusokról. A képviselő - mint mondta - erős Magyarországot szeretne látni Európa térképén.
A magyar képviselők után ismét szót kért Szabó Ödön, az RMDSZ bihari ügyvezető elnöke, s kijelentette: elvárják, hogy az anyaország "gyerekeiként" kezelje a határon túli magyarokat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: "ha a határon túl nem a szeretetet erősítik, hanem az egyiknek zsebpénzt adnak, hogy az a másikkal harcoljon, az nem segítség". A politikus szerint nem minden jó Romániában, ami Magyarországon jó. Magyarázatként hozzátette: ha a román kormány olyan intézkedéseket hozna, mint a magyar, s erősítené a prefektúrákat, vagy államosítaná az iskolákat, "mi ki kellene vonuljunk az utcára". "A magyar receptek nem mindig érvényesek a határon túl" - tette hozzá Szabó Ödön.
Potápi Árpád János erre megjegyezte, hogy "a magyar receptet nem kívánják exportálni".
A NÖB fideszes elnöke szerint az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy azt ők exportálják Magyarországra és nem fordítva.
A 2012-es romániai választásokra utalva megismételte: az utolsó pillanatban vannak a magyar pártok, hogy összefogjanak.
Ha ez nem valósul meg, a magyar pártoknak esélyük sincs a választásokon - tette hozzá a politikus.
A kihelyezett bizottsági ülés résztvevői a tanácskozást követően megkoszorúzták Arany János és Kossuth Lajos nagyszalontai szobrát, majd Nagyváradon találkoztak Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspökkel.
A nemzeti összetartozás bizottságának ülése Nagyszalontán
MTI, 2011. október 19.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) fideszes elnöke szerint az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy ezt a széthúzást ők exportálják Magyarországra, és nem fordítva. Potápi Árpád János erről szerdán, a bizottság nagyszalontai (Salonta) kihelyezett ülésén beszélt azt követően, hogy a három erdélyi magyar párt képviselői tájékoztatták a bizottságot a jelenlegi állapotokról.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, "besúgókkal, nemzetárulókkal (...) nem".
Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei elnöke felszólította az erdélyi magyar pártokat, hogy tegyék félre "vélt és valós sérelmeiket", nyújtsanak békejobbot egymásnak, és küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért.
Az egyházak jelen levő képviselői "az emberi gyarlóság határain való túllépésre" szólítottak fel, megállapítva: "egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el".
Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte a Románia Bihar megyéjébe kihelyezett ülésen elhangzottakat, Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte az erdélyi magyar pártok közötti nyílt beszédet.
Széthúzást „exportálnak” az erdélyi magyar pártok
Szabadság, 2011. október 20.
A romániai magyar pártok összefogását sürgette a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) elnöke tegnap, a bizottság nagyszalontai kihelyezett ülésén.
Potápi Árpád János (Fidesz-KDNP) a bizottság üzenetét megfogalmazva kijelentette: a 24. órában vannak az erdélyi magyar pártok, hogy összefogjanak a jövő évi választásokon való eredményes szereplésük érdekében. A bizottság elnöke a labdarúgó nemzeti 11 példáját említette, mondván: tagjai különböző csapatokban, évközben egymás ellen játszanak, de fontos, nemzetközi mérkőzéseken csak együtt lehetnek sikeresek.
A testület első erdélyi kihelyezett ülésén a romániai magyar politikai pártok partiumi vonatkozású beszámolóit, a történelmi egyházak, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek tájékoztatóit hallgatja meg.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) fideszes elnöke szerint az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy ezt a széthúzást ők exportálják Magyarországra, és nem fordítva.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja.
Zatykó Gyula, az EMNT partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, „besúgókkal, nemzetárulókkal nem”.
Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei elnöke felszólította az erdélyi magyar pártokat, hogy tegyék félre „vélt és valós sérelmeiket”, nyújtsanak békejobbot egymásnak, és küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért.
Az egyházak jelen levő képviselői „az emberi gyarlóság határain való túllépésre” szólítottak fel, megállapítva: „egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el”.
Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte az ülésen elhangzottakat, Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte az erdélyi magyar pártok közötti nyílt beszédet.
MAGYARORSZÁG
Visszautasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat Schmitt Pál a Die Pressében
MTI, 2011. október 20.
Visszautasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat egy osztrák lapnak adott interjúban Schmitt Pál.
"Magyarországon száz százalékig demokrácia van" - fogalmazott a Die Presse című konzervatív napilapnak nyilatkozva az államfő azzal kapcsolatban, hogy a riporter olyan véleményeket idézett a külföldi sajtóból, amelyek a kormánynak "a fasizmushoz való vonzódást" róttak fel.
A zsidó lakosság jól érzi magát Magyarországon, a zsidó közösség államalkotó tényező - mondta. Rámutatott, hogy tizenhárom elismert kisebbség van Magyarországon, és hogy a készülő új választási törvény erősíti demokratikus képviseletüket. A kisebbségek és a magyarok együttélése jó Magyarországon - mondta. Kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének szinte minden pontját tartalmazza az új alkotmány.
Az osztrák-magyar kapcsolatokról Schmitt Pál úgy vélekedett, hogy azok változatlanul jók. "Kisebb viták nem szoríthatják háttérbe azt, hogy Ausztria a legmegbízhatóbb szomszédunk" - mondta.
"Sem a kormány, sem a lakosság nem felelős a svájci frank felértékelődéséért" - mondta a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvénnyel szembeni osztrák bírálatokkal kapcsolatban. Rámutatott, hogy az intézkedés nem csak osztrák, hanem magyar bankokat is érint.
Az elnök nem értett egyet Charles Gati magyar származású amerikai politológus véleményével, miszerint Magyarország nemzetközileg elszigetelődött. "Nagyon sok barátunk van Európában" - mondta. Kijelentette, hogy a magyar EU-elnökség teljesítményéről sok kedvező visszajelzés érkezett.
Schmitt Pál úgy vélekedett, nem egyedülállóak Európában a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellenihez hasonló eljárások. Egyúttal hangsúlyozta, hogy mivel folyamatban lévő bírósági ügyről van szó, a sukorói beruházáshoz kötődő eljárás jogi megítélésétől tartózkodik.
Elzárkózott a Julija Timosenko volt ukrán kormányfő elleni bírósági per jogi megítélésétől is. A Die Presse riportere párhuzamba állította a Gyurcsány Ferenc elleni eljárást az ukrajnaival. "A Timosenko elleni eljárás nagyon összetett, és a Nyugat szoros figyelemmel kíséri" - fogalmazott Schmitt Pál.
A magyar államfő csütörtökön egynapos látogatásra Bécsbe utazik. Találkozik Heinz Fischer szövetségi elnökkel, majd ünnepi beszédet mond a Stephansdomban az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartandó ünnepségen.
Az MSZP magyarországi állandó lakhelyhez kötné a választójogot
MTI/Bumm.sk, 2011. október 19.
Egyfordulós listás választási rendszerre tesz javaslatot az MSZP, az ellenzéki párt elképzelése szerint a parlamenti választásokon a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok voksolhatnának.Molnár Zsolt országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a parlament választójogi albizottságának benyújtott koncepciójuk arányos és átlátható választási szisztémát hozna létre, amelyben a leadott szavazatok és az elnyert mandátumok aránya lényegében megegyezne, így az Országgyűlés összetétele pontosan tükrözné a választói akaratot. A parlament létszámának kétszázra csökkentését támogatják a szocialisták.
Az MSZP-s politikus aláhúzta, hogy a listás választási rendszer átláthatóvá tenné a jelenleg rendkívül bonyolult mandátumszámítást, szükségtelenné a kompenzációt és a töredékszavazat-számítási modelleket, az egyfordulós választás melletti érvként pedig a gazdaságosságot említette.
A listaállítást a választásra jogosultak 1 százalékának ajánlásához kötnék a szocialisták, a névjegyzék összeállítása pedig továbbra is automatikus volna a javaslatuk szerint, amely változatlanul 5 százalékban határozná meg a parlamenti küszöböt.
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, hogy pártja azoknak biztosítana választójogot, akiket a voksolás következményei közvetlenül érintenek, vagyis a részvételt állandó magyarországi lakóhelyhez kötnék. Kiemelte, hogy a Fidesz választójogi koncepciója viszont különbséget tenne a magyarországi lakóhellyel rendelkező és a határon túl élő állampolgárok szavazati joga között, és az utóbbiaknak csak listás választójogot adna.
Ezzel szemben - tette hozzá - az MSZP elképzelése szerint minden választásra jogosult egy szavazatot adhatna le, és az ország egésze egy választókerületet alkotna.
Mindazonáltal az MSZP olyan országgyűlési testület létrehozását kezdeményezi, amely felszólalási lehetőséget biztosítana a határon túli magyarok közösségeinek, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek pedig törvénykezdeményezési joggal rendelkező szószólókat delegálhatnának a parlamentbe.
Az MTI kérdésére, elképzelhetőnek tartja-e, hogy - mivel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a vegyes választási rendszer fenntartását "kőbe vésettnek" nevezte - megegyezzenek a kormányoldallal, Molnár Zsolt úgy válaszolt: ha a Fidesz kész elmozdulni jelenlegi javaslatától, az MSZP az egyéni választókerületekre épülő szisztéma fenntartásáról is kész tárgyalni. Hozzátette azonban, hogy nehéz az arányosságot 106 egyéni választókerület mellett garantálni. Ebben az esetben - folytatta az ellenzéki politikus - fontosnak tartanák, hogy a listára leadott és a töredékszavazatokat ne keverjék össze, vagyis maradjanak fenn a területi listák és a kompenzációt biztosítani hivatott országos lista is.
Az Országgyűlés választójogi albizottsága legutóbb hétfőn ülésezett. Akkor egyik párt javaslata sem kapta meg a szükséges többséget a paritásos testületben. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke azt közölte: az albizottságot csak akkor hívja össze újra, ha olyan változat kerül elé, amelynek többségi elfogadására esély lehet.
Háromszoros sikertörténet – Wetzel Tamás miniszteri biztos az egyszerűsített honosítás „kulisszatitkairól” is beszél
Magyar Szó, 2011. október 20. – Mihájlovits Klára
„Tavaly összesen négyezer állampolgársági kérelem érkezett a hatóságokhoz, az idén kilenc hónap alatt 150 ezer igénylés jutott el hozzánk. Eddig egy év volt az elbírálási határidő, most ez az idő három hónapra csökkent” – illusztrálta az egyszerűsített honosítási eljárásra vonatkozó törvény hatályba lépését követő helyzetet Wetzel Tamás miniszteri biztos, egy, a témának szentel szimpóziumon Budapesten a minap. Meglátása szerint a közigazgatás, a diplomácia és a nemzetpolitika szempontjából az egyszerűsített honosítási eljárás egyaránt sikertörténet.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: az egyszerűsített honosítás kérelmezése zömmel szimbolikus döntés a határon túli magyarság számára, az igénylőket nem az áttelepülés vagy a konkrét haszonszerzés szándéka motiválja. „Vannak olyan határon túli magyar közösségek, ahol a kapcsolattartás szempontjából előnyt jelent, ha valaki rendelkezik magyar állampolgársággal is” – hangsúlyozta Wetzel Tamás előadásában, utalva arra, hogy a kárpátaljai magyarság talán még két évtizedet is kénytelen lesz várni, amíg az EU állampolgára lehet, s „Szerbiával kapcsolatban is komoly kétségek merülnek fel”. Emlékeztetett: a Délvidéken, a 2000-es évek elején vetődött fel először a határozott igény az áttelepülés nélküli magyar állampolgárság megadására. „Nem akarom elismételni, hogyan vezetett ez az út 2004. december 5-éig, ami óriási szégyen volt. Hatalmas seb keletkezett akkor az egész magyarság lelkében”.
A miniszteri biztos, aki tanulmányai végeztével a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőjeként kezdett dolgozni, tehát személyes tapasztalatai is vannak a korábban érvényes jogszabályok alkalmazásával, tevékenyen részt vett a ma hatályos egyszerűsített honosítási törvény elkészítésében. „Nem lehetett várni, nem lehetett hónapokig érlelni a törvényt, annál sürgetőbb volt a helyzet megoldása. Az eddigi tapasztalatok szerint sikerült jó jogszabályt alkotni, az alkalmazás során is nagyon ritka a negatív visszajelzés” – hangsúlyozta Wetzel, emlékeztetve, hogy nagyon komoly koordinációt, előzetes összehangolást igényelt a jogszabály gyakorlati alkalmazása az államigazgatás számos területén, hiszen a korábban létező rendszer teljes mértékben alkalmatlan volt arra, hogy megfeleljen az új elvárásoknak. „Tavaly augusztusban Csíkszeredán két kiküldött volt a magyar konzulátuson. Egyértelmű volt, hogy ennyi emberrel nem lehet ellátni az új feladatokat. Ma már hatvanan dolgoznak ott, s hetente mintegy ezren teszik le az állampolgársági esküt” – illusztrálta a helyzetet a miniszteri biztos.
Wetzel felhívta a figyelmet, hogy a korábbi joggyakorlat meglehetősen súlyos nyomokat hagyott azokban, akiknek végig kellett járni az állampolgárság megszerzéséhez szükséges lépcsőfokokat, hiszen gyakran megalázó, felettébb költséges eljárásokról volt szó. „Drasztikus változtatásokra volt szükség az érintett dolgozók körében is, hiszen sokan meglehetősen maradi felfogást vallottak az állampolgársághoz szükséges feltételeket illetően”. Hangsúlyozta: ugyan az új jogszabály három hónapra csökkentette a beadott kérelmek elbírálási határidejét, de ebbe nem számít bele „az akta utazása”, tehát az az idő, amíg a kérelem a külügyi képviseletekről Budapestre vagy a hivatalok között „vándorol”. Így aztán általában négy-öt hónapig tart, amíg az egyének választ kapnak. „Rendszeresen ellenőriztetem a helyzetet, és a Belügyminisztérium legfrissebb statisztikái szerint a 2011 első három hónapjában beadott kérelmek közül 151-et még nem bíráltak el. Ez nagyon jó arány” – emelte ki Wetzel, hozzátéve, hogy a hagyományos köz-, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzés nem változott a korábbi jogszabályokhoz képest. „Időzített bomba lehet és az egész ügyünket tönkreteheti, ha egy sokszorosan büntetett előéletű vagy a szervezett bűnözéshez, netán más titkosszolgálatokhoz tartozó embernek adunk állampolgárságot” – magyarázta a miniszteri biztos, hogy miért van szükség az ellenőrzésekre. Hozzátette: az sem kaphat állampolgárságot, aki korábban Magyarországon követett el súlyos bűncselekményt. „Nyilván nem egy tizenöt évvel ezelőtti szilveszteri ittas járművezetésre kell gondolni (mert ilyen is volt), hanem erőszakos bűnelkövetésre, ami miatt egyszerűen nem érdemli meg a kérelmező a magyar állampolgárságot” – magyarázta a hozzáállás lényegét a miniszteri biztos.
Számos apróságnak tűnő, ámde felettébb nagy gondokat okozó kérdést is meg kellett oldani ahhoz, hogy az igénylők mielőbb letehessék az állampolgársági esküt. „Kérdéses volt például, hogy a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter hány honosítási okiratot tud naponta aláírni, ha ezer okirat kerül az asztalukra? De okozott nehézségeket az eskütételek lebonyolításának ügye a külképviseleteken: mi van, ha Csíkszeredán naponta öt-hat eskütételt kell szervezni, s minden egyes fogadalomtétel után a külképviselet vezetőjének pezsgőznie kell az új állampolgárokkal? Főleg azért, mert a helyiek is hoznak valami hazait, amivel szintén koccintani kell, s az ilyesmitől nem zárkózhat el egy igazi diplomata. Hosszabb távon mégsem tartható, hogy egy diplomatának napi öt-hat pohár pezsgő és ugyanennyi szilvapálinka legyen a „fejadagja” – mutatott rá Wetzel Tamás a témakör humorosabb részére.
Komolyra fordítva a szót viszont elmondta: a nagyobb külképviseleteken a jövő év februárjáig-márciusáig minden, a honosítási kérelem benyújtására vonatkozó időpont már foglalt. „Nem hullámzó az érdeklődés az egyszerűsített honosítás iránt, hanem tömeges, folyamatos és állandó” – hangsúlyozta a miniszteri biztos, kiemelve, hogy továbbra is kiemelt kormányzati prioritást élvez az állampolgárság ügye.
KÁRPÁT-MEDENCE
hirado.hu, 2011. október 20.
A szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői megállapodásra jutottak a rehabilitációs törvény szövegében. Ezzel áthidalhatóvá váltak azok az észrevételek, amelyeket a VMSZ fogalmazott meg a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan – jelentette a Tanjug szerb hírügynökség és a B92 televízió szerda este.
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete a B92 műsorában kijelentette, hogy Budapestnek nincs oka vétót emelni Szerbia uniós tagjelöltségi státusa ellen az EU decemberi tanácskozásán, ha a VMSZ számára elfogadható az a megállapodás, amelyet a szerb kormánnyal ért el a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan.
A belgrádi magyar nagykövet hangsúlyozta: „Ha a megállapodás elfogadható a VMSZ számára, akkor Magyarország számára is elfogadható lesz, mert nézeteink e tekintetben nem különböznek, de természetesen előbb látnunk kell a megállapodás szövegét".
Nikowitz Oszkár nagykövet mellett a B92 TV-stúdiójában lezajlott beszélgetésen jelen volt Pásztor Bálint, a VMSZ szerbiai parlamenti képviselője és Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára is.
Pásztor Bálint és Slobodan Homen megerősítette, hogy a szerb kormány és a VMSZ megállapodott a rehabilitációs törvény szövegében, amellyel áthidalhatóvá váltak azok a kifogások, amelyeket a VMSZ fogalmazott meg a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatosan.
Slobodan Homen kijelentette: bízik abban, hogy a hét végéig befejeződnek a konzultációk a szerb parlamenti pártok képviselőivel, és a rehabilitációs törvény tervezetét a kormány már a jövő héten elfogadja.
A szeptember végén elfogadott szerb restitúciós törvényt a VMSZ elutasította, mert – szerinte – általa jogerőre emelték Szerbiában a kollektív bűnösség elvét. A VMSZ ezért alkotmányossági felülvizsgálatot kért a törvénnyel kapcsolatosan. Magyarország szintén határozottan elítélte a szerb restitúciós törvényt, hangsúlyozva, hogy az szembe megy az európai jogrenddel, és kilátásba helyezte, hogy ha Belgrád nem változtat rajta, megvétózza Szerbia uniós tagjelölti státusát.
Dunaszerdahely: leszedték a kétnyelvű táblát
Krónika, 2011. október 20.
A szlovákiai közlekedési vállalat kedden eltávolította azt a kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul is feltüntető közlekedési táblát, amely szombaton tűnt fel Dunaszerdahely mellett – közölte tegnap a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.
A nagyméretű közlekedési táblát, amelyen Pozsony, Dunaszerdahely és Bős magyar neve is szerepelt, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái állították fel néhány méterrel az eredeti, csak szlovák nyelvű tábla mögött. Betűtípusa és stílusa is hasonlított a szlovák útkarbantartó vállalat tábláihoz. Eltávolítása várható volt, hiszen az aktivisták nem kértek engedélyt felállítására. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport azzal indokolta a tábla kihelyezését, hogy a 63-as úton naponta több ezer autó fordul meg, és a forgalom 81százalékát helyi járművek alkotják, az utazók legalább 65 százaléka pedig magyar nemzetiségű. Hozzátették, ezen állításuk nem puszta feltételezés, önkénteseik a táblaállítást megelőzően napokat töltöttek el az elhaladó forgalom felmérésével és elemzésével. Az akcióról videó is készült. Ezzel a csoport egyben arra szeretné biztatni a kétnyelvűségért tenni akaró civileket, hogy lépjenek fel jogos nyelvi és kisebbségi jogaik védelmében, akár hasonló jelképes akciókkal, akár mindennapi tetteikkel. Mindehhez annyi is elég, ha valaki nem szégyelli anyanyelvét használni az üzletekben vagy a hivatalokban.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
1956 - Brüsszeli megemlékezés
MTI, 2011. október 19.
Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja, valamint a Magyar Hullám nevű brüsszeli közéleti és kulturális társaság Sebestyén Márta koncertjével egybekötött ünnepségen emlékezett meg szerda este a belga fővárosban található Saint-Géry csarnokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójáról.
Köszöntőt mondott Gyürk András EP-képviselő, a magyar néppárti delegáció vezetője. Ünnepi beszédet tartott Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Rétvári felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságvágy nem csupán Magyarországon, hanem minden közép-európai népből - 1953-ban Berlinben a németekből, 1956-ban a magyarok mellett a lengyelekből, 1968-ban pedig a csehekből - felszínre tört.
"Nekünk kell Európa nyugati felében bemutatnunk azokat a szörnyű rémtetteket, amelyeket a kommunizmus elkövetett. Nem várhatjuk egy tizenegynéhány éves holland, portugál vagy svéd diáktól, hogy önmaga keres majd utána ezeknek az eseményeknek. (...) Ezt, ha '56 nyomdokain vagy más úton-módon, múzeumok, tárlatok, ismertetők segítségével mi magunk nem mutatjuk be, soha nem fogják megismerni, soha nem fogják megtudni azt, hogy két totalitárius diktatúra, épüljön akár osztályelmélettre, akár fajelméletre, miféle pusztításokat végzett itt" - mondta az államtitkár.
A megemlékező ünnepségen Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes és előadóművész adott koncertet, amelynek záró szakaszában a közönség vele együtt énekelte a Kossuth-nótát. Elhangzott egy lengyel zenés fohász is, részben eredeti nyelven, részben Balassi Bálint magyar szövegével.
Brüsszelben a Belga Királysághoz és a Luxemburgi Nagyhercegséghez akkreditált magyar nagykövetség, valamint a magyar EU- és a magyar NATO-képviselet közös szervezésben pénteken ad ünnepi fogadást.
Jövő hétfőn, október 24-én este a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális szolgálataként működő Balassi Intézetben - Dér Denisa előadásában - bemutatják Visky András több nyelvre lefordított, Júlia című monodrámáját. A mű önéletrajzi eseményekből táplálkozik: az 1956-os forradalom továbbgyűrűzéseként az író édesapját, Visky Ferenc erdélyi református lelkészt 22 év börtönre ítélték, édesanyját - Júliát - és a hét testvért pedig kitelepítették a Duna-deltába. A brüsszeli bemutatót a párizsi Balassi Intézettel közösen szervezték.
A hollandiai magyarság október 23-án, vasárnap Rotterdamban emlékezik meg a forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az öt évenként megrendezett ünnepségen kitűzik a hágai királyi levéltárban őrzött magyar forradalmi zászlót, amelyet 1956 novemberében Hollandiába érkezett magyar menekültek nyújtottak át a királynőnek. A tervek szerint beszédet mond Jan Peter Balkenende volt holland miniszterelnök, Tőkés László püspök, az EP alelnöke, valamint Sümeghy Gyula hágai magyar nagykövet.
|
Lemond-e Tőkés László a parlamenti alelnökségéről?
Tabajdi Csaba honlapja, 2011. október 18.
http://www.tabajdi.hu/_user/oldal_images/hirkepek_meretezve/926_large.jpg
"Mind az európai szellemiségtől, mind a nemzeti szolidaritástól idegen a Fidesz EP-képviselők magatartása. Semmiféle politikai megfontolás nem adhat felmentést az alól, hogy távol maradjanak a legnagyobb határon túli magyar nemzetrész, az erdélyi magyarság parlamenti képviselettel rendelkező, legitim szervezete, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese, Markó Béla előadásáról. Ez az erdélyi magyar közösség iránti tiszteletlenség. Politikailag elfogadhatatlan gőg." - kommentálta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt, hogy a Fidesz EP-képviselői ma Brüsszelben nem vettek részt Markó Bélának a nemzeti identitás megőrzéséről szóló előadásán.
Az előadást és az azt követő vitát nagy érdeklődés kísérte. A vitában az MSZP két EP-képviselője, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga, valamint az RMDSZ, és a nagyobbik román kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt EP-képviselői, köztük Theodor Stolojan volt miniszterelnök szólalt fel. "Megengedhetetlen az, hogy a magyarországi kormányzó párt európai politikusai távolmaradásukkal tüntessenek akkor, amikor az Európai Néppárt romániai delegációja magas szinten képviselteti magát. A román EP-képviselők példát mutattak európaiságból, míg a Fidesz EP-delegációja a mucsai hatalmi gőgből. Ha azt hiszik, hogy megengedhetik maguknak, nagyon tévednek." - tette hozzá a szocialista delegációvezető.
"Nem tudható, hogy a Fidesz EP-képviselői a Fidesz országos központja, vagy Tőkés László parancsára maradtak-e távol e rendkívül fontos rendezvénytől." - mondta Tabajdi Csaba, utalva arra, hogy Tőkés az elmúlt héten az Európai Parlamentben gyalázkodó feliratokat ragasztatott a Markó Béla előadását hirdető plakátokra. "Tőkés Lászlónak tisztáznia kell magát. Bármelyik EP-képviselőtől is elfogadhatatlan lenne mások hivatalos plakátjainak átragasztása, de különösen elfogadhatatlan ez az Európai Parlament alelnökétől. Bízom benne, hogy az Európai Parlament működését felügyelő quaestori testület tagjai érdemi vizsgálatot tartanak, mert ez az akció mind politikailag, mind morálisan ütközik az EP szellemiségével, házszabályával. Tőkés László méltatlanná vált parlamenti alelnöki megbízatására, ezért le kellene mondania." - jelentette ki Tabajdi Csaba.
A szocialista delegációvezető a vita során elmondta, az Orbán-kormány az EU-elnökség alatt, az Európai Roma Stratégia elfogadásakor nagy lehetőséget hagyott ki, amikor nem szorgalmazta valamennyi kisebbségre, így a történelmi nemzeti kisebbségekre is érvényes általános normák rögzítését. "A történelmi kisebbségek problémái ugyanis sajnálatos módon nem érik el az EU ingerküszöbét, a bevándorló kisebbségekkel kapcsolatos kérdések megvitatásától pedig mereven elzárkóznak. Ezért kellett volna a magyar kormánynak kiállnia amellett, hogy olyan általános kisebbségvédelmi elveket fogadjanak el, mint a többes identitás, vagy a kisebbségi közösségek kollektív jogai, amelyek a határon túli magyarok érdekérvényesítését is szolgálhatták volna." - mondta Tabajdi Csaba.
Lakat lóg a székely-irodán – Továbbra sincs alkalmazottja a nyár elején felavatott brüsszeli képviseletnek
Új Magyar Szó, 2011. október 20. – Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt
Év végéig még zárt ajtók fogadják a nyáron nagy csinnadrattával felavatott brüsszeli Székelyföld-irodát felkeresőket, ugyanis a Hargita és Kovászna Megye Tanácsa által életre hívott képviseleten egyelőre még nincsenek alkalmazottak
A fennakadást többek között az is okozhatta, hogy a két szomszédos megye vezetői különbözőképpen képzelik el a brüsszeli munkatársi gárda toborzását: míg a Hargita megyeiek megmaradtak azon eredeti elképzelés mellett, hogy a „kitűnően teljesítő” alkalmazottakat jutalmazzák három hónapos brüsszeli munkával, Kovászna megyében versenyvizsgát írnak ki állandó munkatárs felvételére.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke az ÚMSZ érdeklődésére elmondta, hogy a háromszéki önkormányzat várhatóan az október 27-i ülésén fogadja el az Eurinfo nevű közhasznú egyesület alapító okiratát, és ugyanezt megteszi a sepsiszentgyörgyi tanács is.
Az elképzelés szerint ugyanis a két önkormányzat közös egyesülete finanszírozza majd a brüsszeli Székelyföld-irodát, és a bejegyzés után az hirdet majd versenyvizsgát a képviseleti állás betöltésére, magyarázta Demeter János, aki szerint hamarosan leadják a bíróságra az Eurinfo egyesület alapító okiratait, és reményeik szerint november közepére bejegyzik a civil szervezetet, és alkalmazhatják azt a személyt, aki Háromszéket képviseli a brüsszeli irodában.
„Azt a személyt vesszük fel, akinek jobb ötletei lesznek arra nézve, hogy például hogyan lehetne a leghatékonyabban népszerűsíteni a térség gazdasági potenciálját, illetve akinek rálátása van arra, hogy milyen módszerekkel lehetne gyorsan és hatékonyan közvetíteni az együttműködési lehetőségeket” – magyarázta Demeter. Hozzátette: az első év mindenképp az akkomodáció és a feltérképezés éve lesz. Elmondta ugyanakkor, hogy 2–3 évente nagyszabású konferenciát is rendeznének Székelyföld bemutatása, népszerűsítése érdekében.
A háromszéki önkormányzat alelnöke elmondta, azért döntöttek az állandó munkatárs alkalmazása mellett, mert az évek óta az EU fővárosában dolgozó szakemberek lebeszélték arról, hogy a megyei tanács alkalmazottai 3–3 hónapot töltsenek Brüsszelben. A tapasztalatok szerint a brüsszeli politikusok nem szeretnek negyedévenként új arcot megismerni. Demeter szerint az állandó alkalmazott ki tudja építeni bizalmi kapcsolatrendszerét, és így hatékonyabban tudja képviselni és népszerűsíteni Székelyföldet.
Déli szomszédjával ellentétben a Hargita Megyei Tanács marad az eredeti elképzelés mellett, azaz a munkatársakat rotációs alapon küldi majd a brüsszeli irodába. „A Hargita megyei önkormányzat felvállalja a Kovászna megyei önkormányzat által kijelölendő állandó munkatársat, és a fizetésébe is bepótol. Tőlünk felváltva fognak szolgálatot teljesíteni a munkatársak, azokat a kollégákat küldjük majd ki, akik kitűnően teljesítettek az EU-s projektek életbe léptetése terén” – magyarázta lapunknak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzátette: ugyanakkor számítanak a három RMDSZ-es EP-képviselő gyakornokainak a segítségére is.
„Túl kicsi a mozgástér” – Az autonómiák esélyéről beszélt Markó Béla az Európai Parlamentben
Új Magyar Szó, 2011. október 20. –
„Az Európai Uniónak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére” – jelentette ki Markó Béla tegnap Brüsszelben, az Európai Parlamentben.
„Az Európai Uniónak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére” – jelentette ki Markó Béla tegnap Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ EP-képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba által szervezett kisebbségi konferencián tartott előadást a nemzeti identitás kérdésének európai vonatkozásairól, a romániai magyar érdekvédelmi politizálás alapvető kérdéseiről.
Mint mondta, 1989 után a jogfosztott magyar közösségnek szinte a nulláról kellett kezdenie a kisebbségjogi keretek kialakítását. „Sokat léptünk előre főként az anyanyelvű oktatás, az államosított egyéni és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar nyelv, illetve a nemzeti szimbólumok nyilvános használata terén. Ezzel szemben a kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómia-formák kiépítése még mindig várat magára” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
„A magyar közösségeknek alapvető érdekük az általános demokratikus értékek mielőbbi kiteljesítése, és ezt, akárcsak a többségi társadalmak, az európai integrációtól remélték” – tette hozzá.
Markó felrótta: „mi, romániai magyarok rossznak tartjuk, hogy az Eurostat rendkívül kis mozgási lehetőséget hagyott a gazdasági fejlesztési régiók kialakítására, és nem vette figyelembe, hogy a mennyiségi kritérium mellett legalább olyan fontosak a történelmi vagy akár az etnikai szempontok is. Az Európai Unió távol áll attól, hogy elismerje: a sajátos megoldások, például az etnikai szempontot is érvényesítő autonómiák nagyon is működőképesek lehetnének” – szögezte le a politikus.
Mint hozzátette, „a jövő attól függ, hogy miképpen értelmezzük ezt az integrációt: a nemzeti identitások fokozatos feloldódását, közös európai identitásba való beolvadását tervezzük-e – és akkor esetleg kudarcot vallunk –, vagy pedig magát az európai identitást olyan mozaiknak látjuk, amelynek kívülről ugyan megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont színes, erőteljes tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.”
Plakátbotrány Brüsszelben: bocsánatkérésre szólíthatják fel Tőkést
„Az Európai Parlament történetében nem volt példa eddig arra, hogy egy EP-képviselő plakátokat szaggasson, azokra sértő szövegeket ragasszon, úgyhogy az intézmény hirdetésekért felelős ügyosztálya egyelőre tanácstalan ez ügyben” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Sógor Csaba. Az RMDSZ EP-képviselőjét annak kapcsán kerestük fel, hogy Markó Béla brüsszeli jelenléte ellen tiltakozva Tőkés László EP-alelnök „Mit keres az EP-ben ciános Béla?” felirattal ragasztotta le a tegnap este a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben szervezett könyvbemutatóra invitáló plakátokat.
„Polgári engedetlenségi akciójáról” Tőkés levélben tájékoztatta a Fidesz-frakció tagjait. Mint hangsúlyozta: a verespataki bányaberuházás miatt tartja elfogadhatatlannak Markó meghívását. Erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanazon címzettekhez eljuttatott reagálásában leszögezte, „Tőkés László tette és önökhöz eljuttatott levele túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain. Tőkés László képviselő urat más szándék nem vezérelhette, csupán személyes bosszúvágya, felgyűlt frusztrációi és cselekvési képtelensége.” Sógor Csaba tegnap este, a könyvbemutató előtt lapunknak kifejtette: az EP hirdetésekért felelős ügyosztályát maga értesítette a kínos ügyről, a kivizsgálás tart.
Sógor szerint Tőkést várhatóan bocsánatkérésre szólítják majd fel, arról kérdésünkre nem tudott nyilatkozni, hogy ennek elutasítása fegyelmi eljárást von-e maga után. „Mindenesetre méltatlan egy EP-képviselőtől az ilyen hozáállás. Az EP alelnöke nem folyamodhat polgári engedetlenséghez, nem zavarhatja meg a rendet, hiszen neki éppen a rend őrének kellene lennie” – vélekedett Sógor, aki házigazdája volt a tegnap esti brüsszeli kulturális eseménynek, ahol Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregényének francia nyelvű változatát mutatták be Markó Béla részvételével.
|
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Székely Hírmondó, 2011. október 20. – Nagy D. István, Székely Emőke
A népszámlálás kapcsán szervezett tegnap sajtóértekezletet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszéki szervezete, érdekes kulisszatitkokra is rávilágítva. Nemes Előd széki ügyvezető igazgató Jakabos Janka elnök társaságában többek között egy, a magyar öntudatú székelyföldi romákkal kapcsolatos, aggodalomra okot adó jelenséget nevezett meg, illetve a Sepsiszentgyörgyre történő román betelepülés folytonosságáról beszélt.
Nemes Előd elmondása szerint a háromszéki roma vezetők egy ideje emberjogi kérdésekkel foglalkozó képzésekre járnak Bukarestbe, amelyek kizárólag román nyelven zajlanak. A cenzus tekintetében ez annyiban érdekes, hogy a jelek szerint az országos roma szervezetek nincsenek tekintettel az itteni cigány közösség magyar anyanyelvére és sajátos identitására, és ez az összeíráskor gondot okozhat.
Ráadásul a jelenség idővel oda vezethet, hogy bukaresti nyomásra a háromszéki romák is ellenségesen viszonyulhatnak a magyar közösséghez, ami eddig nem volt tapasztalható. A roma öntudat erősödésére utal ugyanakkor, hogy a rendszerváltás óta lezajlott két népszámlálás során több mint megduplázódott Háromszéken a magukat ehhez az etnikumhoz tartozónak vallók száma, 1992-ben 2641, 2002-ben 6022 volt a számuk.
Egy másik folyamat is aggodalomra adhat okot, éspedig, hogy az EMNT felmérése szerint Sepsiszentgyörgynek a Brassóból történő bevándorlás által leginkább érintett Állomás negyedében a románok aránya 40-ről 42 százalékra nőtt, ami 77 családot jelent. Ez városi szintre levetítve megközelítőleg ennek tízszeresét jelentheti, bár a valós szám ennél kevesebb, 500 család körüli, vagyis 1300-1400 személy.
A szervezet megkapta az engedélyt az összeírás monitorizálására, amit a helyi központokban végeznek majd. Emellett az EMNT országos szervezete felhívást is indított a Magyarországon élő erdélyiek számára, Otthonról haza címmel, amelyben arra kérik az időszakosan kint tartózkodókat, hogy juttassanak haza egy fénymásolatot a személyi igazolványukról, hogy őket is nyilvántartásba vehessék.
Az űrlapokkal kapcsolatosan Nemes Előd ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy elírták a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház nevét, ezért az érintett magyarok jelezzék a biztosoknak, hogy a 16-os kódú felekezeti besorolásba tartoznak, különben a román evangélikus egyházhoz sorolják be őket.
Kit számolnak és kit nem?
A ma kezdődő népszámlálásról tartott sajtótájékoztatót Illés Andrea, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal vezetője is. Az intézményvezető elmondta: a cenzusnak van egy úgynevezett referencia-hete, ez az október 13-19. közötti időszakot fedi. Ha valakinek gyereke született október 19-én éjfélig, a csecsemőt nyilvántartásba veszik, ha viszont 20-án jött világra, akkor nem, még abban az esetben sem, ha a számlálóbiztos október 25-én látogatja meg a családot. Hasonló a helyzet az elhalálozásokkal is. Az a családtag, aki október 20-án vagy ez után hunyt el, élőként lesz nyilvántartva. Kovászna megyében 1070 számlálóbiztos végzi a terepmunkát, ugyanennyi körzetben október 20-31. között.
Háromszék, 2011. október 20. – Kádár Gyula
Arab források
Amikor Kristó Gyula a honfoglalók létszámát százezer főre taksálta, számításait az arab Ibn Ruszta 930 táján és a perzsa Gardézi 1050 körül írt krónikáira alapozta. Ezek forrása Dzsajháni buharai tudós miniszter munkája.
Dzsajháni azonban a magyarokról szóló adatait a IX. század derekán alkotó al-Dzsarmi írásaiból merítette, kinek adatai még korábbi időszakból származnak. Ennek ellenére a szakirodalom al-Dzsarmi adatait egyértelműen a honfoglalás korára, a magyar törzsszövetségre vonatkoztatva használja fel.
Dzsajháni beszámolója számunkra azért becses, mert több történeti forrásban ellenőrizhető, és ez az egyetlen olyan, népességgel kapcsolatos adat, amely a magyarságra és a korai időszakra vonatkozik. Sajnos, e forrás félreértelmezésének eredménye a szakirodalmat uraló kis lélekszám elfogadása. Kristó számítása szerint, ha a nomádoknál, a „nemzetközi összehasonlítás" szerint minden öt emberre jut egy fegyveres, akkor az arab forrásban említett húszezer magyar lovasról szóló híradás alapján, ötfős családokkal számolva, eljuthatunk a százezer fős magyar nép megállapításához.
Al-Dzsarmi – teljes nevén Muszlim Ibn Abu Muszlim – megírta a kazárok, a volgai bolgárok és a dunai bolgárok történetét. A 850 táján összeállított munkában lejegyzi a magyarokról szerzett információit is. Azonban a magyarság korábbi szálláshelyeinek megnevezései révén arra következtethetünk, hogy a népesség meghatározására felhasznált lovasok száma nem a honfoglalás korára vonatkoztatható. A szakemberek többsége már korábban észlelte, hogy valami nincs rendben e történeti forrás értelmezésével, de arra gondoltak, hogy Dzsajháni munkáját a későbbi felhasználók hibásan másolták le. Ugyanis nem mindegy, ha egy népességi adatot a 800 körüli évekre, vagy a honfoglalás korára használunk fel. Ha tudjuk, hogy egy nemzedék átlagéletkora mindössze harminc év, akkor a magyar törzsszövetség létrehozásáig, Anonymus 884-es dátumáig már háromnemzedéknyi idő telt el. Ennyi idő alatt a magyarok lélekszáma is lényegesen megváltozott.
Ugyanakkor az is elkerülte a figyelmet, hogy az arab forrás csak egyetlen törzset emleget.
Számomra egyértelmű, hogy al-Dzsarmi nem a magyar törzsszövetségre gondolt. Dzsajháni elfogadhatja al-Dzsarmi adatait, mert 850 táján a különböző magyar törzseket más-más népként ismerik és tartják számon, ugyanis a nevezett időben még nagyon lazák a törzsszövetségi kapcsolatok. Minden törzs független, fejedelmük teljhatalommal vezeti saját országát.
A szorosabb katonai szövetség is csak a honfoglalás előtti évtizedben alakult ki, amely az egyenlő jogú törzsek, népek katonai szövetségeként egyesül, a vérszerződés megkötése jelzi az egy néppé válás kezdetét. De az arab forrás korábbi időszakban való keletkezése miatt a benne szereplő adatok nem vonatkoznak a magyar törzsszövetségre. Dzsajháni alapján írja Ibn Ruszta: „A magyarok turk fajbeliek. Fejedelmök 20 000 lovassal indul ki hadjáratra." Gardézi ugyanezt állítja.
Mivel az arab forrásokban szereplő adatokat László Gyula is a honfoglalás korára értelmezi, számára megoldhatatlan rejtélynek tűnik, hogy Ibn Ruszta 930 táján úgy tudja, hogy a magyaroknak egy fő- és egy alkirályuk van, míg Bíborbanszületett Konstantin a türkök hét törzséről, hét fejedelméről ír. A kiváló régész figyelmét elkerülhette, hogy Ibn Ruszta a VIII–IX. századforduló tájáról származó híreket, adatokat rögzít egy későbbi időszakban, és nem véletlenül beszél a magyarok egyetlen királyáról. Tudósítása valóban egy törzsre, feltehetően a Megyerre vonatkozik, míg a bizánci császár híradása az Árpád vezette hét törzsből álló törzsszövetségre.
Egyetérthetünk László Gyulának azzal a megállapításával, hogy a hét törzs hét rokon nép lehetett. A magyar nyelvű Megyer és a Nyék volt a legszámosabb, és a hozzájuk csatlakozó öt török eredetű kisebb törzs ötvözetéből alakult ki a magyar nép.
(folytatjuk)
Háromszék, 2011. október 20. – Csinta Samu
A klasszikussá vált fordulattal élve a helyzet fokozódik. Ma kezdődik minden romániai idők legszélesebb adatmerítésű népszámlálása, amelynek eredményeként elméletileg az eddigi legalaposabb keresztmetszetét kaphatjuk az ország demográfiai állapotának. Nem mi akartuk így – hanem az unió –, s nem így akartuk mi.
A „mi" alatt természetesen Európa legnagyobb kisebbsége, a hazai magyarság értendő, amely számára a felmérés korántsem rutintörténet. Érdekes volt megfigyelni ugyanis, hogy míg a többségi nemzet körében szinte szó sem esett a közelgő eseményről, a magyarság számára egyre fontosabb beszéd-, mi több, vitatémává vált a népszámlálás.
Érthető, hiszen a nyelvhasználati jog érvényesítésétől a költségvetési források biztosításáig sok területen veszik majd elő az idei felmérés jövő tavaszra véglegesítendő eredményeit. Tétre megy a játék, ezért hát nem árt eggyel többször tudatosítani, mi is múlhat egy ilyen, tízévenként ismétlődő esemény felületes, nem felelősségteljes kezelésén.
S ha kockázatról, sötét következményekről van szó, akkor a veszélyeztetett faj összezár, váll a vállhoz, mindenki felelős mindenkiért. Főleg, hogy közepesen fóbiás ember már gyanakodva figyeli a nemzetiségi hovatartozás kategóriában egyértelműen zavarkeltő célzattal felajánlott bőséget. No meg azt, hogy a számlálóbiztosok hozzávetőleges felkészítésétől kezdve a tudatos „félreoktatásig" sok fekvésben hangszerelik a létszámcsökkentést célzó változatokat. Ezért hát ezerszer is indokolt egészséges veszélyérzettel követni a számlálóbiztos golyóstollának futását, addig kérdezni, míg teljesen egyértelművé nem válik a helyes válasz.
A népszámlálás olyan összetartozás-lecke, amilyenre „békeidőben" aligha kerülhetne sor. Nekünk Székelyföldön talán kevesebb a dolgunk, de egyetemi központokba szakadt gyermekeink-unokáink mozgósítása ránk is ró feladatokat. Olyan felelősséget kell tudatosítanunk bennük, amely bennünk is csak bimbózik. Mint az iskolai leckék esetén, amelyekről nemzedékek szajkózták, hogy nem holnap, de holnapután vesszük igazán hasznát.
Mától rengeteg dolgunk van, mint gazdaembernek az őszi betakarítás idején. Mindennapjaink élhetősége a tét, olyan tennivaló, amit most kell elvégezni, mielőtt végzetesen odaütne a történelem dere. Lazítani ráérünk majd utána. Egyszer. Valamikor.
Erdély.ma, 2011. október 19. – Kovács Csaba P.
Október 13-án Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményben kérte a székelyeket, hogy a népszámlálás során vallják magukat magyarnak. Ennek kapcsán feltettünk néhány kérdést az elnök úrnak.
A feltett kérdésekre a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott határozatokban megvan a válasz. Nekem kötelességem ezekbe a határozatokba foglalt célokat, elveket, értékeket képviselni, amely azért nem nehéz, mert összhangban vannak a saját meggyőződésemmel is – bocsátotta előre Izsák Balázs.
- Jól tudom-e, hogy az SZNT egyetlen célkitűzése Székelyföld területi önrendelkezésének megvalósítása? Ebben az ügyben az SZNT a magukat székelyeknek valló magyarul beszélő emberek képviseletében cselekszik-e?
- Szükségtelen átfogalmazni az SZNT által elfogadott célokat, elveket, vagy meghatározásokat, szükségtelen más kifejezésekkel helyettesíteni azokat, amelyek körül a társadalmi konszenzus már régen kialakult. Ezek pontosak, hitelesek. A kérdés pontatlanságait is kiigazítja az alábbi idézet, amely válasz is egyben:
„A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia törvényerejű Statútum általi szavatolását.”
- Igaz-e, hogy az SZNT Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Románia parlamentjébe benyújtott statútumot állampolgári kezdeményezéssel szeretné ismét napirendre tűzni?
- Idézet az erre vonatkozó határozatból:
„A törvénytervezetet állampolgári törvénykezdeményezésként kell benyújtani, vagy olyan parlamenti képviselők révén, akik elkötelezettjei Székelyföld autonómiájának.”
- Ha nem tévedek, ebben minden követelés a „székely nép” nevében, és az őt megillető „önrendelkezési jogra” való hivatkozással van kinyilatkoztatva.
- A törvénytervezetben, azaz Székelyföld Autonómia Statútumában nem szerepel a „székely nép” kifejezés. A székelység viszont igen:
„… a székelység, Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága, Székelyföld számára, a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli.”
Az önrendelkezésre egyszer történik utalás:
„Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, a terület önkormányzása a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.”
- Van-e tudomása a következőkről: a népszámlálás kódkönyvében mindenki magyarként fog megjelenni az összesítésekben (1100-as kóddal), akinek a kódja 1101 (maghiar), 1102 (ungur) és 1103 (secui)? Ezt a kódolást minden számlálóbiztos egyénileg kell elvégezze, utólag, annak alapján, amit a nyilatkozó jelenlétében a kérdőívbe betűvel, golyóstollal beírt. A hamis bekódolás pedig büntetőjogi felelősséggel jár, okirathamisítás besorolással.
- Ha tőlem megkérdezik, hogy milyen nemzetiségű vagyok, a válaszhoz nincs szükségem a román hatóságok kérdőívére, nincs szükségem arra, hogy megnézzem a „kínálatot,” miből lehet válogatni. Azt viszont megállapítottam, hogy a kérdőív manipulatív, velünk szemben ellenséges, és bizonysága annak, hogy a román hatóságok akkor is tudnak hazudni, amikor kérdeznek. Szomorú viszont, hogy ezt a kérdőívet egy olyan román kormány igazgatása alatt lapátolták össze, amelynek három magyar tagja is van, és még szomorúbb, hogy az ő felelősségüket senki sem firtatja. Romániában a hatalom birtokosainak soha nincs személyes felelőssége, a közéjük került magyaroknak sincs. Inkább azt kellene kérdezni, hogy az erkölcsileg asszimilálódott magyaroknak mikor fognak külön kódszámot adni?
- A fentiekre való tekintettel ön továbbra is fenntartja-e az október 13-án kiadott állásfoglalását? Ha igen, a különféle fórumokon mi alapján fog majd hivatkozni az egyetlen hivatalosan elfogadott nyilvántartásban megjelenő székely népcsoport számosságára? Ilyen körülmények között az SZNT milyen alapon fog harcolni a továbbiakban Székelyföld autonómiájáért, és kiknek a nevében?
- Székelyföld autonómiájáért a települési székely tanácsokat megválasztók nevében fogunk harcolni, mint eddig. A több mint kettőszázezer székely ember nevében, aki igent mondott az autonómiára a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett népszavazáson. A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóinak nevében, akiknek közössége a székely nép. Mert „Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakói”, székelység, székely nép ugyanazt jelenti, és ebben nem is lát ellentmondást az, akit nem befolyásol a románok kérdőíve.
- A fent említett állampolgári kezdeményezés során az SZNT nem a székely nemzet tagjainak aláírására számít?
- Természetesen a székely emberek aláírására számítunk elsősorban, hiszen az autonómiát az ő érdekükben akarjuk kivívni. Ám ha valóban állampolgári kezdeményezésként akarjuk beterjeszteni, akkor a törvény előírásai alapján tehetjük ezt meg. A törvény pedig százezer aláírás összegyűjtésére kötelez az ország megyéinek egy negyedéből, és legkevesebb 5000 aláírásra egy megyéből. Tehát csak akkor lehet sikeres egy ilyen kezdeményezés, ha az erdélyi magyarok mind megértik, hogy Székelyföld területi autonómiája magyar nemzeti prioritás, az egész magyarság érdeke.
Erdély.ma, 2011. október 19. – Kovács Tímea
- Mint tudjuk panaszt tettél Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál a csíkszeredai helységnévtáblák hivatalos rovásírásos feliratozása ügyében. Ezt továbbra is fenntartod? Mesélj kérlek részletesebben erről.
- Valóban, a csíkszeredai rovásírásos táblák ügye Strassburgban van, miután a marosvásárhelyi táblabíróság véglegesen elutasította Csíkszereda Önkormányzata fellebbezését a rovásírásos helységnévtáblák kifüggesztésének ügyében. A perben én részesként voltam jelen, beléptem a perbe, mint kezdeményező és az ügy támogatója, aláírója. Az önkormányzat nem kívánta tovább folytatni a pereskedést, ezt a tudomásomra hozták. Megkerestem Gaudi Nagy Tamás magyar ügyvédet, aki azt válaszolta, hogy az ügy fontosságára való tekintettel alaposan át kell gondolja, hogy elvállalja-e a képviseletet. A mai napig is gondolkozik, közben én összeállítottam és elküldtem a peranyagot, magyar nyelven természetesen. Ebben hivatkozom arra, hogy a helységnévtáblák feliratozása a román törvénykezés által előírt 20 százalékos küszöb fölött kötelező, de ha nem éri el ezt, úgyis alkalmazható. Vannak példák olyanra, hogy nincs meg a 20%, és mégis ki van írva az illető kisebbség nyelvén. Ez tehát hátrányos megkülönböztetés a székelyekkel szemben. Alapból az is etnikai alapú megkülönböztetés, hogy ez a kiírás százalékokhoz van kötve, mert miért kell a román etnikum nyelvén kiírni a helységnevet, és a székely vagy a magyar emberén nem. Az pedig egyenesen égbekiáltó megkülönböztetés, hogy a vásárhelyi táblabíróság arra hivatkozva utasította el a fellebbezést az ügyben, hogy a román törvény kötelezi a latin betűrend használatát a feliratozásban. Ugyanakkor azt tudomásul vette és elismerte ugyanez a bíróság, hogy az orosz, ukrán stb. kisebbség nem latin betűrendet használ a feliratozásban. Természetesen fenntartom.
- A Mihai Eminescu utca Attilára történő átnevezése egy 2010 júliusában elindított ugyancsak polgári kezdeményezés volt részetekről. Történt-e valamilyen változás azóta?
- A népszámlálás ideje alatt tiltva volt az utcanév-változtatás, de ennek hamarosan vége, és akkor számítok előrelépésre az ügyben. Választások jönnek, és a csíki önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy éppen ennyire kompromittálja magát, már így is égett eleget ez ügyben. Volt egy egyszemélyes tüntetésem még év elején. Az ott kapott bírságot formai okokra hivatkozva eltörölte a csíki bíróság, de a kártérítési követelésemet, úgy láttam, elutasította. A csíki polgármesternek elég gyászos szerepe volt az ügyben, ugyanis arra hivatkozva tiltotta be azt a tüntetést, hogy az azt hirdető plakátokon Eminescu volt látható, tiltó jellel áthúzva, és ezt a rendőrség rasszistának, fasisztának minősítette, a polgármester pedig ezt jóvá hagyta.
- Az Ismeretlen Katona Emlékművének felszámolását szeretnéd elérni civil kezdeményezéssel, melynek érdekében beadvánnyal fordultál a városházához, kérvén az aláírásgyűjtéshez szükséges űrlapokat. Mi volt ennek az eredménye?
- A múlt hónapban tartott házkutatás során elkobzásra kerültek az aláíró ívek, valamint a gyűjtött aláírások, valamennyi elkezdett akciómból, mint a Tudor Vladimirescu utcának Tisza Istvánra való átnevezése, a Jigodin utcának Zsögöd utcára való átnevezése (ami, jelzem zsögödi magánszemélyek elképzeléseként került hozzám), ez a szobros akció, valamint a Rovás Alapítvány által szabványosított, a Kárpát medencében egységes rovásírásos reklámpannó kiállítása a város ki- és bejáratainál. Ezt az elkobzást természetesen jogtalannak tekintem, és bűnvádi feljelentést is tettem az azt elkövető rendőrök ellen, sajnos félek, hogy az eredmény előre borítékolható.
- Miért cselekszel magányosan, mi a helyzet az általad kezdeményezett Székely Gárda létrehozásával, valamint vannak-e támogatóid, akik szívesen segítenének vagy segítettek volna tüntetéseken például?
- A Székely Gárda Egyesület bejegyzését szintén a román hatóságok akadályozták meg. Első ízben azért, mivel az alapokmányban szerepelt a tagok fizikai képzése, terrorista szervezet létrehozásának tekintették, és ezért elutasították. Ez teljesen komoly, papírral tudnám bizonyítani, ha nem kobozta volna el a rendőrség az egész erre vonatkozó iratcsomót a lakásomból. Ezután kivettük a fizikai képzésre vonatkozó részt, ekkor meg azért utasították el, mert az elnevezés tartalmazza a „Gárda" szót. A törvény szerint egyesület neve nem tartalmazhat bizonyos szavakat, hogy ne történjen összetéveszthetőség állami intézményekkel. Ilyen szó a román „Gardă" szó. Erre azt válaszoltuk a fellebbezésben, hogy az egyik magyarul van, a másik meg románul, ezért nem azonosak. Ezt meg azért utasították el, mert sajnos a szakcég, amelyik a bejegyzéssel foglalkozott, nem vállalta a fellebbezés benyújtását, azt magunknak kellett megtegyük, alapító tagoknak, és nem volt jogereje.
Hogy miért cselekszem magányosan? Mert többnyire nem várok másokra. Amit tennem kell, megteszem, a saját túlélésemről van szó. Ugyanakkor megjegyezném, hogy nem mindig magányosan cselekedtem, számos igen komoly akciót bonyolítottam le a csíki EMI-vel, a HVIM-el és a Magyar, valamint a Székely Gárdával is.
Erdély.ma, 2011. október 19. – Kuti Márta
Szeparatizmus, szegregáció? Ha a magyarságról van szó, a román politikum e jelenségeket igyekszik mindig úgy beállítani, mintha ez a kisebbségben élők számára lenne hátrányos, és nem a többség vesztesége lenne.
Először tisztázzuk a fogalmakat.
A szeparatizmus a különválás elve. Valóban veszélyes a többség részére akkor lenne, ha területi követelést takarna. Mivel az erdélyi magyarság csak kulturális hagyományainak, anyanyelvének, intézményeinek a leválását követeli minden szinten, ahol gyakorolhatja identitását és megőrizheti kultúráját, így a különálló magyar iskolákban, ahol az igazgató magyar, a tantestület magyar, s a hivatalos ügyintézést leszámítva magyarul értesül mindenről a tanuló, és nem tekintik anyanyelvét szükséges rossznak. A tanfelügyelőségen megfelelő arányban képviselik a magyarságot olyanok, akik ismerik a nyelvet, ugyanígy az intézmények vezetésében is, különösen az orvosi és kórházi ellátásban stb.
Az álszenteskedő román politikum cucilizmusból megörökölt nacionalista elméleteit és szófordulatait már senki sem veszi be, minden magyar ember tudja, az a céljuk, hogy a demokrácia, a multikulturalizmus stb. megnevezés alatt futó maszlaggal teljesen beolvasszák a magyarságot, és írmagját is kiirtsák, mint a szászokkal tették, a diplomatikus hazug szövegek álcája alatt.
Ha szeparatizmus, hogy azt akarjuk, legyenek szín magyar nyelvű iskolák, legyen szeparatizmus, bízzák a szülőkre, hogy hova íratják gyereküket, joguk van hozzá. Az Orvosi Egyetemen a magyar oktatás vissza kell nyerje eredeti státuszát, hisz azért hozták létre hajdanán, hogy a beteg anyanyelvén is elmondhassa panaszát orvosának, az meg ismerje a szakmáját anyanyelvén is.
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ha sokáig húzzák-halasztják, valóban bekövetkezik, amitől félnek: a szeparatizmus, vagy ami rosszabb, az önkéntes szegregáció. Csak hogy tudjuk, miről beszélünk: „a segregatio jelentése különválik, elkülönül a sokaságtól, különtelepül”. Vagyis: „A szegregáció a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája. A szegregáció ’két csoport lakóhelyének, munkahelyének, szociális intézményeinek vonatkozásában fennálló fizikai elkülönítésére vonatkozik’ (…)
Az önkéntes, tehát szándékos vagy spontán, valamilyen vonzóerő által pozitívan befolyásolt elkülönülés, amikor olyan személyek, akiknek hasonló faji, etnikai, kulturális vagy foglalkozásbeli ismertetőjegyeik vannak, arra hajlanak, hogy azokon a területeken telepedjenek meg, amelyeket már korábban mások foglaltak el, akiket ugyanezek a sajátosságok jellemeznek.” (Szótár plurális társadalmaknak)
Charles Gati és Schöplin György vitája Bécsben Magyarországról
MTI, 2011. október 20.
- Eltérően vélekedtek a magyar demokrácia állapotáról egy bécsi politikai vitaest résztvevői, Charles Gati magyar származású amerikai politológus és Schöpflin György európai parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ).
Charles Gati az IWM osztrák társadalomtudományi intézet szerda esti rendezvényén kijelentette, Magyarországon járva úgy tapasztalta, hogy a politikailag aktív emberek körében "ismét megjelent a félelem". A Johns Hopkins Egyetem professzora úgy látja, Magyarországon demokrácia van, de ez "irányított demokrácia".
Úgy vélekedett, a közszolgálati televízióban és rádióban semmi olyat sem lehet hallani, ami Orbán Viktort bírálná. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a médiatörvény "nem olyan veszélyes, mint az a mentalitás, amely elterjedt a magyar médiában". A közmédiában végrehajtott tömeges létszámleépítés "olyan körülményeket teremtett, hogy azok, akiknek megmaradt az állása, szükségesnek tartják, hogy a kormány nézeteit visszhangozzák" - mondta.
Az ugyancsak politológus végzettségű Schöpflin György szerint a médiatörvény nem jelent veszélyt a demokráciára és alapvetően nem különbözik más európai szabályozásoktól. Az Európai Bizottság - mondta - nem talált komoly problémát, Viviane Reding alapjogi biztos pedig nem is foglalt állást róla. Egy esetben sem indult eljárás olyan cikkek ellen, amelyek kifejezetten a médiahatóságot provokálták - tette hozzá. Magyarországon demokrácia van, a politikai rendszer megfelel a konszenzusos kormányzás követelményeinek, a parlamenti választás szabad volt - mondta. Működik a demokratikus intézményrendszer is, noha "tökéletlen" - mondta. Magyarországon ma "kompenzáló forradalom" zajlik, annak pótlásaként, ami 1989-ben nem történt meg - fogalmazott.
Gati szerint a Fidesz kétharmados többsége "illúzió". Rámutatott, hogy habár a parlamentben a mandátumok kétharmadát szerezte meg a Fidesz, a választásokon csak a szavazatok 52,7 százalékát kapta meg. 1994-ben ezzel szemben az 52,7 százaléknál nagyobb arányban szavaztak a választók a szocialista-liberális koalícióra, mégsem fogadtak el új alkotmányt és médiatörvényt, s "nem állították az országot a feje tetejére" - jelentette ki.
Schöpflin azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a kormánypártok a kétharmados parlamenti többséget a választási rendszer sajátosságai miatt érték el, kijelentette: a mindenkori választási rendszer kereteit el kell fogadni. Kijelentette, a Fidesz a társadalom többségének támogatottságát bírja, ezt mutatják a közvélemény-kutatások is. Vitapartnere szavaira válaszolva rámutatott, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció idején is készült alkotmánymódosítás-tervezet, amely az SZDSZ ellenzése miatt lekerült a napirendről. Hozzátette: Magyarország volt az egyetlen a volt szocialista országok közül, amelynek nem volt új alkotmánya.
Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a Széll Kálmán terv és a Fidesz stratégiája bizonyos mértékig az európai gazdaság növekedésén alapszik. "Ha ez nem következik be, komoly bajban vagyunk" - mondta.
A politikus úgy látja, hogy ha a baloldalnak sikerül meggyengítenie a következő választásokig a Fideszt, az a Jobbik helyzetét fogja megerősíteni, mert a Fidesztől elpártoló szavazók nem szavaznak majd az MSZP-re. Gati pedig a Jobbik esélyeiről úgy vélekedett, nem hiszi, hogy a választók többségének támogatását el tudja nyerni a párt.
Charles Gati úgy látja, Magyarország nemzetközileg elszigetelődött. Bírálta a kormánynak a külföldi kritikákra adott reakcióját. Magyarország úgy rázza le a nemzetközi bírálatokat, mintha egy másik világban élne - vélekedett. "Ez nem vezet jóra, itt komoly probléma lesz" - tette hozzá.
A nemzetközi izoláció a sajtóvisszhangokat tekintve igaz, de nem igaz diplomáciai szempontból - mondta Schöpflin György. Kijelentette: az Európai Parlamentben csak baloldali pártoktól érte kritika a kormányt, a jobbközép pártok részéről nem.
|
